BRUTTÓ HAZAI TERMÉK 2006

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BRUTTÓ HAZAI TERMÉK 2006 (ELŐZETES ADATOK II.) Budapest, szeptember

2 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Nemzeti számlák és Szektorszámlák főosztályain Főosztályvezetők: Dr. Ligeti Csák és Dr. Pozsonyi Pál A KSH az interneten: Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! Központi Statisztikai Hivatal, 2007 ISBN

3 Tartalom A bruttó hazai termék (GDP) évi alakulásáról szóló második előzetes jelentés. 5 Táblázatok 1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó bruttó hazai termék, A bruttó hozzáadott érték szektoronként, A bruttó kibocsátás ágazatonként, A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, A bruttó hazai termék felhasználása, A kormányzat nem pénzügyi számlái, Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) és bruttó nemzeti jövedelme (GNI), Módszertani megjegyzések.. 21 Jelmagyarázat:.. = Az adat nem ismeretes. = A vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott. x = A mutató nem értelmezhető. Üres hely = Az üresen hagyott blokkba eső mutatókat nem értelmezzük. 0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. 3

4

5 A bruttó hazai termék (GDP) évi alakulásáról szóló második előzetes jelentés A évi II. előzetes éves adatok összeállítása során a Központi Statisztikai Hivatal a szokásos felülvizsgálat mellett két módszertani változtatást hajtott végre. Ezek a módszertani változások a külkereskedelmi adatok számbavételét érintették. A kiadvány a évekre vonatkozóan már az új módszertannal számított adatokat tartalmazza ban Magyarország folyó áron számított bruttó hazai terméke (GDP) milliárd forint volt. Ez változatlan árakon számítva 3,9%-os növekedés az előző évhez viszonyítva. Az egy főre jutó bruttó hazai termék összege 2 millió 359 ezer forint volt, ez vásárlóerő-paritáson (előzetes becslés alapján) euró, az EU-25 átlagának 63, az EU-27 átlagának 65%-a. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) folyó áron milliárd forint volt, ami változatlan áron 2,5%-os növekedés a évihez képest. A nemzetgazdasági szektorok hozzáadott értéke alapáron 2006-ban összességében 4,0%-kal nőtt az előző évhez képest. A legnagyobb mértékű növekedés a nem pénzügyi vállalatok szektorában volt, a bruttó hozzáadott érték itt 7,1%-kal nőtt. Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a pénzügyi vállalatok hozzáadott értéke is, változatlan árakon számolva 6,3%-kal. A kormányzati szektor teljesítménye az átlagtól elmaradóan, 0,5%-kal emelkedett. A háztartási szektor termelőinek és a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek a gazdasági teljesítménye ugyanakkor csökkent (1,5, illetve 2,3%-kal). Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) teljesítménye 3,4%-kal nőtt. Ezt a növekedést elsősorban az ipar hozzáadott értékének 5,9%-os bővülése alapozta meg. Az iparon belül a feldolgozóipar hozzáadott értéke 6,7%-kal növekedett, amely nemzetgazdasági ág meghatározó mértékben járult hozzá az export előző éveket lényegesen meghaladó bővüléséhez. Az építőiparban a hozzáadott érték termelése stagnált. A mezőgazdaságban 7%-kal csökkent a hozzáadott érték, amit elsősorban a növénytermesztés kibocsátásának visszaesése okozott. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értékének növekedése az átlagosnál kissé magasabb, 4,3% volt. Jelentős mértékű teljesítménynövekedés mutatkozott a kereskedelem, javítás területén (8,0%), amelyben számottevő szerepet játszottak a nagykereskedelmi vállalkozások, míg a kiskereskedelem növekedési üteme a lakossági fogyasztás növekedési ütemének mérséklődésével összhangban elmaradt az előző évitől. A hozzáadott érték jelentős növekedése mutatkozott az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások nemzetgazdasági ágban (6,8%), főként a számítástechnikai és a gazdasági tevékenységet segítő egyéb szolgáltatások területén. A hozzáadott érték átlagosnál nagyobb növekedése következett be a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén is (5,3%), ami elsősorban a szállítás kiegészítő tevékenységei teljesítményének bővüléséből adódott. Bár a korábbi évekhez képest számottevően lassult a pénzügyi tevékenységek növekedése, de még így is az átlagosnál nagyobb mértékben, 4,9%-kal emelkedett a bruttó hozzáadott érték termelésük. A közigazgatás, oktatás, egészségügy területén az átlagostól elmaradó, 0,4%-os volt a hozzáadott érték növekedése. 1 A módszertani változásokról és számszerű hatásaikról részletesebben lásd a Módszertani megjegyzéseket. 5

6 A GDP felhasználását tekintve, a háztartások fogyasztási kiadása 1,9%-kal nőtt, kisebb mértékben, mint az ország területén történő fogyasztás bővülése (2,7%). (A bruttó hazai termék számításakor ugyanis a rezidens háztartások fogyasztási kiadásait vesszük figyelembe, és a külföldiek magyarországi fogyasztása dinamikusabban emelkedett, mint a magyarok külföldön történő fogyasztása). A kormányzat által finanszírozott természetbeni társadalmi juttatások 3,2%- kal emelkedtek, a közösségi fogyasztás 6,6%-kal bővült. A közösségi fogyasztás növekedését alapvetően egyszeri hatások okozták: a Gripen vadászgépek elszámolása közel 5 százalékpontot magyaráz a növekedésből. A végső fogyasztás 2,6%-kal nőtt. Hosszú évek óta először tapasztalható, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás nem a gazdasági növekedés húzóereje. A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 2,8%-kal csökkent. Az előző évek növekedése után csökkentek a feldolgozóipari beruházások, az ingatlan beruházások, valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatok beruházásai. Összességében a bruttó hazai termék belföldi felhasználása 1,1%-kal nőtt. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalma az európai uniós tagságunk évétől jellemző gyors növekedést is meghaladva bővült 2006-ban. Az export volumene 18,9%-kal nőtt. Az import ennél kisebb mértékben, 14,5%-kal emelkedett. A évi termékforgalomban a kivitel 17,8, a behozatal 14,6%-kal nőtt. A szolgáltatások (idegenforgalom nélkül számított) forgalmának az export 40,2 és az import 22,5%-os növekedésével javult az egyenlege. A forintárfolyam csökkenésének hatásait is tükrözik az idegenforgalom adatai: az idegenforgalmi export 3,8%-kal nőtt, miközben az import 13,4%-kal csökkent. A külkereskedelmi forgalom bővülése folytatódó cserearányromlás mellett következett be. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 2006-ban folyó áron milliárd forint volt, összehasonlító áron 2,5%-kal magasabb az előző évinél. A bruttó hazai termékből úgy számítható ki a bruttó nemzeti jövedelem, hogy a GDP összegét korrigáljuk a külföldre fizetett, illetve az onnan kapott jövedelem egyenlegével. Ez 2006-ban a GDP 7,2%-át tette ki, vagyis ennyivel kisebb a GNI a GDP-nél. (Ugyanennek a mutatónak az értéke 2005-ben 5,9% volt.) 6

7 TÁBLÁZATOK

8 1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó bruttó hazai termék, Volume indices of gross domestic product and per capita gross domestic product, Év Bruttó hazai termék volumenindexe GDP volume indices Az egy főre jutó bruttó hazai termék folyó áron Per capita GDP at current prices Year előző év=100,0 forint USD 1990=100,0 previous year=100.0 in HUF devizaárfolyamon at exchange rates euró a) euro a) vásárlóerőparitáson b) at purchasing power parities b) ,1 88, ,4 96, ,9 99, ,4 102, ,7 101, ,9 101, ,0 104, ,6 104, ,7 104, ,0 105, x x ,4 104, ,3 104, ,2 104, ,1 104, ,4 104, ,6 103, c) a) b) c) 1998-ig ECU, 1999-től euró. Until 1998 ECU, from 1999 euro. Az Európai Összehasonlítási Program (ECP) keretében számított értékek. Results of the Eurostat's European Comparison Program. Becsült adat. Estimated data. 8

9 2. A bruttó hozzáadott érték szektoronként, Folyó áron At current prices Volumenindex előző év=100,0 Kód Szektorok millió Ft megoszlás, % Volume indices Sectors Code million HUF structure, % previous year= S.11 Vállalatok ,2 104,5 Non-financial corporations S.11 S.12 Pénzügyi vállalatok ,5 115,4 Financial corporations S.12 S.13 Kormányzat (intézményei) ,6 102,2 General government S.13 S.14 Háztartások ,3 103,0 Households S.14 S.15 Háztartásokat segítő nonprofit intézmények ,0 100,0 NPISHs S.15 BRUTTÓ HAZAI TERMÉK GROSS DOMESTIC PRODUCT (alapáron) ,7 104,1 (at basic prices) Termékadók és -támogatások egyenleg ,3 x Taxes less subsidies on products BRUTTÓ HAZAI TERMÉK GROSS DOMESTIC PRODUCT (piaci beszerzési áron) ,0 104,1 (at purchasers' prices) 2006 S.11 Vállalatok ,9 107,1 Non-financial corporations S.11 S.12 Pénzügyi vállalatok ,4 106,3 Financial corporations S.12 S.13 Kormányzat (intézményei) ,3 100,5 General government S.13 S.14 Háztartások ,7 98,5 Households S.14 S.15 Háztartásokat segítő nonprofit intézmények ,9 97,7 NPISHs S.15 BRUTTÓ HAZAI TERMÉK GROSS DOMESTIC PRODUCT (alapáron) ,3 104,0 (at basic prices) Termékadók és -támogatások egyenleg ,7 x Taxes less subsidies on products BRUTTÓ HAZAI TERMÉK GROSS DOMESTIC PRODUCT (piaci beszerzési áron) ,0 103,9 (at purchasers' prices) 9

10 3. A bruttó kibocsátás ágazatonként, Ágazati kód Nemzetgazdasági ág folyó áron 2005 at current prices millió Ft megoszlás, % million HUF structure, % volumenindex volume indices 2004=100,0 A+B Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat ,2 96,2 C+D+E Ipar ,3 103,9 C Bányászat ,2 109,9 D Feldolgozóipar ,3 105,0 E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ,8 92,3 F Építőipar ,3 104,2 G Kereskedelem, javítás ,0 108,6 H Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ,7 102,1 I Szállítás, raktározás, posta és távközlés ,3 103,1 J Pénzügyi tevékenység ,7 112,9 K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,9 105,1 L+M+N Közigazgatás, oktatás, egészségügy ,9 103,3 L Közigazgatás,védelem, kötelező társadalombiztosítás ,8 101,6 M Oktatás ,1 105,0 N Egészségügyi, szociális ellátás ,1 104,4 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,7 105,9 A...O BRUTTÓ KIBOCSÁTÁS ÖSSZESEN (alapáron) ,0 104,4 Termékadók és -támogatások egyenlege x x BRUTTÓ KIBOCSÁTÁS (piaci beszerzési áron) x 104,4 10

11 Gross output by industries, folyó áron 2006 at current prices millió Ft megoszlás, % million HUF structure, % volumenindex volume indices 2005=100,0 Industries NACE Code ,0 97,5 Agriculture, hunting, forestry and fishing A+B ,6 108,2 Mining, manufacturing, electricity C+D+E ,3 124,4 Mining and quarrying C ,6 108,9 Manufacturing D ,7 100,7 Electricity, gas, steam and water supply E ,1 100,8 Construction F ,9 104,2 Wholesale and retail trade; repair G ,6 102,3 Hotels and restaurants H ,3 106,5 Transport, storage and communications I ,4 102,3 Financial intermediation J ,9 105,7 Real estate, business activities K ,6 103,4 Public administration, education, health L+M+N Public administration and defence, L ,9 108,3 compulsory social security ,9 99,9 Education M ,8 99,4 Health and social work N ,5 99,8 Other community, personal service activities O ,0 105,4 GROSS OUTPUT TOTAL (at basic prices) A...O x x Taxes less subsidies on products x 105,3 GROSS OUTPUT (at purchasers' prices) 11

12 4. A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, Ágazati kód Nemzetgazdasági ág folyó áron 2005 at current prices millió Ft megoszlás, % million HUF structure, % volumenindex volume indices 2004=100,0 A+B Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat ,3 98,6 C+D+E Ipar ,3 103,6 C Bányászat ,2 111,3 D Feldolgozóipar ,2 105,4 E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ,9 90,7 F Építőipar ,9 103,3 G Kereskedelem, javítás ,1 106,0 H Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ,6 99,6 I Szállítás, raktározás, posta és távközlés ,7 102,9 J Pénzügyi tevékenység ,6 115,4 K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,1 105,1 L+M+N Közigazgatás, oktatás, egészségügy ,0 103,1 L Közigazgatás,védelem, kötelező társadalombiztosítás ,7 100,8 M Oktatás ,7 104,1 N Egészségügyi, szociális ellátás ,7 106,0 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,3 103,3 BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (alapáron) ,0 104,1 Termékadók és -támogatások egyenlege x x BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (piaci beszerzési áron) x 104,1 12

13 Gross value added by industries, folyó áron 2006 at current prices millió Ft megoszlás, % million HUF structure, % volumenindex volume indices 2005=100,0 Industries NACE Code ,2 93,0 Agriculture, hunting, forestry and fishing A+B ,4 105,9 Mining, manufacturing, electricity C+D+E ,2 111,6 Mining and quarrying C ,6 106,7 Manufacturing D ,6 99,8 Electricity, gas, steam and water supply E ,8 99,9 Construction F ,5 108,0 Wholesale and retail trade; repair G ,6 101,2 Hotels and restaurants H ,6 105,3 Transport, storage and communications I ,5 104,9 Financial intermediation J ,9 106,8 Real estate, business activities K ,5 100,4 Public administration, education, health L+M+N Public administration and defence, L ,6 100,6 compulsory social security ,5 99,8 Education M ,4 100,9 Health and social work N ,2 101,1 Other community, personal service activities O ,0 104,0 GROSS DOMESTIC PRODUCT ( at basic prices ) x x Taxes less subsidies on products GROSS DOMESTIC PRODUCT x 103,9 ( at purchasers' prices ) 13

14 5. A bruttó hazai termék felhasználása, Megnevezés folyó áron at current prices volumenindex 2003=100,0 millió Ft megoszlás, % volume indices million HUF structure, % 2003=100,0 Háztartások fogyasztási kiadásai (1) ,9 102,5 Kormányzat fogyasztási kiadásai (2) ,4 101,9 Háztartásokat segítő nonprofit intézmények fogyasztási kiadásai (3) ,6 109,4 Fogyasztási kiadás összesen (4=1+2+3) ,9 102,4 Természetbeni társadalmi juttatás (5) ,0 104,2 ebből: kormányzattól (6) ,4 103,6 háztartásokat segítő nonprofit intézményektől (7=3) ,6 109,4 Háztartások fogyasztása (8=1+6+7) ,9 102,8 Közösségi fogyasztás (9=2 6) ,0 99,9 Összes végső fogyasztás (10=4) ,9 102,4 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (11) ,4 107,6 Készletváltozás (12) ,5 x Egyéb nem specifikált felhasználás (13) ,0 x Bruttó felhalmozás összesen (14= ) ,9 108,2 Belföldi felhasználás (15=4+14) ,8 103,8 Export (16) ,5 115,6 Import (17) ,3 113,4 Külkereskedelmi egyenleg (18=16 17) ,8 x BRUTTÓ HAZAI TERMÉK ÖSSZESEN (19=15+18) ,0 104,8 14

15 Gross domestic product by final use, folyó áron volumenindex folyó áron volumenindex Category at current prices 2004=100,0 at current prices 2005=100,0 millió Ft megoszlás, %volume indices millió Ft megoszlás, % volume indices million HUF structure, % 2004=100,0 million HUF structure, % 2005=100, ,3 103, ,0 101,9 Household final consumption expenditure(1) ,5 102, ,9 104,7 Government final consumption expenditure (2) ,6 104, ,6 98,8 Final consumption expenditure of non-profit institutions serving households (3) ,5 103, ,5 102,6 Final consumption expenditure, total (4=1+2+3) ,3 104, ,2 102,7 Social transfers in kind from(5) ,6 104, ,6 103,2 Of which: government (6) ,6 104, ,6 98,8 non-profit institutions serving households (7=3) ,6 103, ,3 102,1 Actual final consumption of households (8=1+6+7) ,8 99, ,2 106,6 Actual final consumption of government (9=2-6) ,5 103, ,5 102,6 Actual final consumption, total (10=4) ,7 105, ,7 97,2 Gross fixed capital formation (11) ,7 x ,3 x Changes in inventories(12) ,8 x ,1 x Statistical discrepancy(13) ,6 95, ,9 96,1 Gross capital formation, total (14= ) ,1 101, ,4 101,1 Domestic use, total (15=4+14) ,2 111, ,8 118,9 Exports (16) ,3 106, ,3 114,5 Imports (17) ,1 x ,6 x External balance of goods and services (18=16-17) ,0 104, ,0 103,9 GDP total (19=15+18) 15

16 6. A kormányzat nem-pénzügyi számlái, (millió Ft) ESA kód Megnevezés I. Termelési számla Kormányzati szektor P.1 Kibocsátás P.11 Piaci kibocsátás P.12 Saját végső felhasználási célú kibocsátás P.13 Egyéb nem piaci kibocsátás P.131 Vásárolt egyéb nem piaci kibocsátás P.132 Egyéb nem piaci kibocsátás, egyéb P.2 Folyó termelőfelhasználás B.1g Hozzáadott érték (bruttó) (P.1-P.2) K.1 Értékcsökkenés B.1n Hozzáadott érték (nettó) (B.1g-K.1) II. Jövedelemelosztási és felhasználási számlák II.1 Jövedelmek elsődleges elosztása számla II.1.1 Jövedelmek keletkezése számla B.1n Hozzáadott érték (nettó) D.1 Munkavállalói jövedelem D.11 Bérek és keresetek D.12 Munkaadók tb-hozzájárulásai D.121 Munkaadók tényleges tb-hozzájárulásai D.122 Munkaadók imputált tb-hozzájárulásai D.39 Egyéb termelési adók (fizetett) D.29 és (kapott) támogatások egyenlege B.2 Működési eredmény (B.1n D.1+D.39 D.29) II.1.2 Elsődleges jövedelmek elosztása számla B.2 Működési eredmény D.2 Termelési és importadók D.21 Termékadók D.29 Egyéb termelési adók D.3 Támogatások D.31 Terméktámogatások D.39 Egyéb termelési támogatások D.4 Tulajdonosi jövedelmek egyenlege D.41 Kamatok (kapott) Kamatok (fizetett) D.421 Vállalatok jövedelméből kapott osztalék D.45 Bérleti díjként kapott tulajdonosi jövedelem B.5 Elsődleges jövedelmek egyenlege (B.2+D.2 D.3+D.4) II.2 Jövedelmek másodlagos elosztása számla B.5 Elsődleges jövedelmek egyenlege D.5 Folyó jövedelem-, vagyonadók stb D.51 Jövedelemadók D.59 Egyéb folyó adók D.61 TB-hozzájárulások (kapott) D.611 Tényleges tb-hozzájárulások D.6111 Munkaadók tényleges tb-hozzájárulása D.6112 Munkavállalók tb-hozzájárulásai D.6113 Önállók és foglalkozásban nem állók tb-hozzájárulásai D.612 Imputált tb-hozzájárulások D.62 Pénzbeni társadalmi juttatások D.621 Kötelező tb-pénzbeni juttatásai D.623 Munkavállalóknak nyújtott nem alapszerű tb-juttatások D.624 TB-jellegű pénzbeni juttatások D.7 Egyéb folyó transzferek egyenlege Egyéb folyó transzferek (kapott) Egyéb folyó transzferek (fizetett) B.6 Rendelkezésre álló jövedelem (B.5+D.5+D.61 D.62+D.7)

17 6. Non-financial accounts for general government, (million HUF ) General government Item I. Production account Output Market output Output for own final use Other non-market output Payments for other non-market output Other non-market output, other Intermediate consumption Value added (gross) (P.1-P.2) Consumption of fixed capital Value added (net) (B.1g-K.1) II. Distribution and use of income accounts II.1 Primary distribution of income account II.1.1 Generation of income account Value added (net) Compensation of employees Wages and salaries Employers' social contributions Actual Imputed Other subsidies (received) taxes (paid) on production Operating surplus (B.1n D.1+D.39 D.29) II.1.2 Allocation of primary income account Operating surplus Taxes on production and imports Taxes on products Other taxes on production Subsidies Subsidies on products Other subsidies on production Balance of property incomes Interest, revenue Interest, paid Dividens from coprorations Rents Balance of primary incomes (B.2n+D.2 D.3+D.4) II.2 Secondary distribution of income account Balance of primary incomes Current taxes on income, wealth, etc Taxes on income Other current taxes Social contributions (received) Actual social contributions Employers' actual social contributions Employees' actual social contributions Social cotributions by self- and non-employed persons Imputed social contributions Social benefits, other than social transfers in kind Social security benefits in cash Unfunded employee social benefits Social assistence benefits in cash Balance of other current transfers Other current transfer (received) Other current transfer (paid) Disposable income (B.5+D.5+D.61 D.62+D.7) 17

18 6. A kormányzat nem-pénzügyi számlái (millió Ft) ESA kód Megnevezés II.3 Természetbeni jövedelmek újraelosztása számla Kormányzati szektor B.6 Rendelkezésre álló jövedelem D.63 Természetbeni juttatások D.631 Természetbeni társadalmi transzferek D.6312 Kötelező tb-egyéb természetbeni juttatásai D.6313 Társadalombiztosítás jellegű természetbeni juttatások D.632 Egyéni felhasználásra szolgáló nem piaci termékek és szolgáltatások B.7 Korrigált rendelkezésre álló jövedelem (B.6 D.63) II.4 Jövedelem felhasználása számla II.4.1 Rendelkezésre álló jövedelem felhasználása számla B.6 Rendelkezésre álló jövedelem P.3 Végső fogyasztási kiadás P.31 Egyéni fogyasztási kiadás P.32 Közösségi fogyasztási kiadás B.8 Megtakarítás (B.6 P.3) II.4.2 Korrigált rendelkezésre álló jövedelem felhasználása számla B.7 Korrigált rendelkezésre álló jövedelem P.4 Végső fogyasztás P.42 Közösségi fogyasztás B.8 Megtakarítás (B.7 P.4) III. Felhalmozási számlák III.1 Tőkeszámla III.1.1 A nettó vagyon változása megtakarítás és tőketranszferek miatt számla B.8 Megtakarítás D.9 Tőketranszferek egyenlege Tőketranszferek (kapott) D.91 Tőkeadók D.92 Beruházási támogatások D.99 Egyéb tőketranszferek Tőketranszferek (fizetett) D.92 Beruházási támogatások D.99 Egyéb tőketranszferek B.10.1 A nettó vagyon változása megtakarítás és tőketranszferek miatt (B.8+D.9) III.1.2 Nem pénzügyi eszközök beszerzése száma B.10.1 A nettó vagyon változása megtakarítás és tőketranszferek miatt P.51 Bruttó állóeszköz-felhalmozás P.52 Készletváltozás K.1 Értékcsökkenés K.2 Nem termelt nem pénzügyi eszközök beszerzésének és eladásának egyenlege B.9 Nettó hitelnyújtás (+)/ hitelfelvétel (-) (B.10.1 P.51 P.52+K.1 K.2) TE Összes kiadás TR Összes bevétel EDP_D.41 Kamat (fizetett) beleértve a swap-tranzakciókat és a határidős kamatláb-megállapodásokat EDP_B.9 Nettó hitelnyújtás (+)/Nettó hitelfelvétel (-) a túlzott hiány eljárás (EDP) keretében B.1*g Bruttó hazai termék (GDP) Nettó hitelnyújtás (+)/Nettó hitelfelvétel (-) az EDP keretében a GDP %-ában -4,0% -8,9% -7,2% 18

19 6. Non-financial accounts for general government (million HUF ) General government Item II.3 Redistribution of income in kind account Disposable income Social transfer in kind Social benefit in kind Other social security benefits in kind Social assistence benefits in kind Transfers of individual non-market goods and services Adjusted disposable income (B.6 D.63) II.4 Use of income account II.4.1 Use of disposable income account Disposable income Final consumption expenditure Individual consumption expenditure Collective consumption expenditure Saving (B.6 P.3) II.4.2 Use of adjusted disposable income account Adjusted disposable income Actual final consumption Actual collective consumption Saving (B.7 P.4) III. Accumulation accounts III.1 Capital account III.1.1 Change in net worth due to saving and capital transfers account Saving Balance of capital transfers, Capital transfer (received) Capital taxes Investment grants Other capital transfers Capital transfer (paid) Investment grants Other capital transfers Changes in net worth due to saving and capital transfers (B.8+D.9) III.1.2 Acqusition of non-financial assets account Changes in net worth due to savings and capital transfers Gross fixed capital formation Changes in inventories Consumption of fixed capital Acquisitions less disposals of non-produced non financial assets Net lending (+)/ net borrowing ( ) (B.10.1 P.51 P.52+K.1 K.2) Total expenditure Total revenue Interest (paid) including swaps and FRAs Net lending (+)/Net borrowing (-) under the EDP Gross domestic product Net lending (+)/Net borrowing (-) -6,5% -7,8% -9,2% under the EDP as % of GDP 19

20 7. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) és bruttó nemzeti jövedelme (GNI), Gross domestic product (GDP) and gross national income (GNI) of Hungary, Év Bruttó hazai Munkajövedelmek Tulajdonosi jövedelem Property income EU-nak EU-tól Bruttó GNI termék Compensation of employees fizetett kapott nemzeti növekedési külföldről külföldnek egyenleg külföldről külföldnek egyenleg ebből: of which: adó támogatás jövedelem üteme kapott fizetendő kapott fizetett visszaforgatott jövedelem reinvested earnings on direct előző év = 100,0 külföldről külföldnek egyenleg járó fizetendő 20 Year GDP received paid to the net received paid to the net receivable payable net Taxes Subsidies GNI The volume from the rest of the from the rest of the from the to the to the EU from indices rest of the world rest of the world rest of the rest of the the EU of GNI world world world world previous folyó áron, millió Ft at current prices, million HUF year = 100, , , , , , x , , , , , ,5

21 Módszertani megjegyzések A évi nemzeti számlák második előzetes becslésekor az adatforrások egy része még nem áll rendelkezésre teljes körűen és nem végleges. A teljes körű információk alapján készülő évi nemzeti számlák a jövő év májusában jelennek meg. A nemzetgazdasági elszámolások rendszere az ország gazdasági tevékenységét bemutató makrogazdasági statisztikai számlarendszer, amely szigorú és egységes szabályok szerint teremti meg az összhangot a termékek és szolgáltatások előállítása és felhasználása, valamint a megtermelt jövedelem adatai között. A KSH módszertana az ENSZ, az Eurostat, az IMF, az OECD és a Világbank közreműködésével készített integrált rendszer (System of National Accounts, SNA'93) felhasználásán alapuló European System of Accounts (ESA 95) előírásait, valamint az ez utóbbit módosító rendeletekben foglaltakat követi. Fogalmak Bruttó kibocsátás: a gazdasági egységek által más, az adott termelő és szolgáltató gazdasági egységen kívüli egységek számára előállított, valamint a saját végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. A kibocsátást a nemzeti számlák alapáron értékelik. Folyó termelőfelhasználás: a termelési folyamat során az elszámolási időszakban más termelőegységtől vásárolt termékek és szolgáltatások értéke, amelyeket új termékek és szolgáltatások előállításához használnak fel. Nem része azonban a folyó termelőfelhasználásnak az állóeszközök értékcsökkenése. A termelőfelhasználás értékelése piaci beszerzési áron történik. Bruttó hazai termék (GDP): az ágazatok vagy szektorok által létrehozott, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értékek (azaz a bruttó kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbségeinek) összege és az ágazatokra vagy szektorokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlege. A GDP tehát piaci áron értékelt mutató. A GDP-t három oldalról határozhatjuk meg: termelési oldalról: + az alapáron számított bruttó hozzáadott értékek összege + termékadók terméktámogatások felhasználási oldalról: + háztartások végső fogyasztási kiadásai + kormányzat végső fogyasztási kiadásai + nonprofit intézmények végső fogyasztási kiadásai + bruttó állóeszköz-felhalmozás + készletváltozás + export import 21

22 jövedelmi oldalról: 2 + bérek és keresetek + társadalombiztosítási hozzájárulás termelési támogatás + termelési adó + bruttó működési eredmény, illetve vegyes jövedelem. + termékadók terméktámogatások Termékadók és -támogatások egyenlege: a termékek és szolgáltatások beszerzéséhez, értékesítéséhez és átadásához kapcsolódó adók és támogatások különbözete (ide tartozik például a vám, a fogyasztási adó, az általános forgalmi adó, az exporttámogatás). A háztartások fogyasztása: tartalmazza mindazon termékek és szolgáltatások értékét, amelyek a rezidens (Magyarországon honos) háztartások személyes fogyasztási szükségleteit elégítik ki. A finanszírozás forrásai: a háztartások fogyasztási kiadásai, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások, valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézményektől származó társadalmi juttatások. Közösségi fogyasztás: a végső fogyasztásnak az a része, amelyet a társadalom valamennyi tagja vagy a közösség egy meghatározott része közösen fogyaszt el. A közösségi fogyasztást definíció szerint kizárólag a kormányzat finanszírozhatja. Végső fogyasztás: azokat a termékeket és szolgáltatásokat tartalmazza, amelyeket az adott elszámolási időszakban a háztartások és a közösség fogyaszt el, függetlenül a finanszírozás módjától. Bruttó állóeszköz-felhalmozás: tartalmazza az elszámolási időszakban vásárolt vagy saját termelésben előállított tárgyi eszközök és immateriális javak értékét, a használt tárgyi eszközök értéknövekedését, a külföldről származó tárgyieszköz-apportot, valamint a pénzügyi lízing konstrukcióban beszerzett tárgyi eszközök értékét. A bruttó szemléletű állóeszköz-felhalmozásból nem került levonásra az állóeszköz-felhasználás (a tárgyidőszaki értékcsökkenés) értéke. Állóeszköz-felhasználás: a termelésben működtetett állóeszközök értékcsökkenését fejezi ki az adott elszámolási időszakban, ami a fizikai elhasználódásból, a szokásos erkölcsi elavulásból és a szokásos véletlen károkból adódik. Bruttó felhalmozás: a bruttó állóeszköz-felhalmozás és a készletváltozás összege. Készletváltozás: az elszámolási időszak során a gazdasági szektorok saját termelésű és vásárolt készletállományában bekövetkezett változás értéke. Külkereskedelmi forgalom: az áruk és a szolgáltatások export- és importforgalma. Az áruforgalom tartalmazza a külkereskedelmi termékforgalmi statisztikából rendelkezésre álló általános forgalmat (beleértve az ipari vámszabad területek és a külföld közötti forgalmat), a javítási díjakat, valamint az aktív és passzív bérmunkát. A szolgáltatásforgalom az idegenforgalmat és a reforgalmat is magában foglalja. Külkereskedelmi egyenleg: a nemzetgazdaság áru és szolgáltatás export- és importforgalmának egyenlege. 2 A jelen kiadványban közölt számadatok kétoldalú (termelési és felhasználási) számításokkal álltak elő. 22

23 Alkalmazott árak: Alapár: az az ár, amennyit a termelő egységnyi termék vagy szolgáltatás értékesítésekor realizál, azaz az értékesítési árból le kell vonni a termelő által befizetett termékadókat, és hozzá kell adni az értékesítéshez kapcsolódó terméktámogatásokat. Piaci beszerzési ár: az az ár, amelyet egységnyi termék vagy szolgáltatás igénybevételéért a felhasználó ténylegesen fizet. (Tehát nem tartalmazza a termelő célú felhasználáshoz vásárolt termékek és szolgáltatások után visszaigényelhető általános forgalmi adót, valamint a terméktámogatások értékét.) Bruttó nemzeti jövedelem (GNI): a GDP-ből származtatható a bruttó nemzeti jövedelem (GNI), amely a szektorok elsődleges jövedelmének, valamint a rezidens szektorok és a külföld egymás közötti elsődleges jövedelemátutalásai egyenlegének az összege. A GNI jövedelmi mutató. GNI = + bruttó hazai termék + nem rezidens gazdasági egységektől kapott elsődleges jövedelmek - nem rezidens gazdasági egységeknek fizetett elsődleges jövedelmek Elsődleges jövedelem: kifejezi a termelésből keletkezett jövedelmeknek a termelési tényezők tulajdonosai között való szétosztását (munkavállalói jövedelem, tőkebefektetés utáni osztalék, kamat, földjáradék stb.) A vállalatok szektorába tartozik az összes jogi személyiségű vállalkozás és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, kivéve a főtevékenységként pénzügyi tevékenységet folytató vállalatokat. Ide tartoznak a nagyrészt piaci termelést folytató, azaz költségeiket árbevételből fedező nonprofit intézmények; ilyennek tekintjük a munkaadói érdek-képviseleti szervezeteket is. A pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak a főtevékenységként pénzügyi közvetítést folytató gazdasági szervezetek, azaz az MNB, a kereskedelmi bankok, a szakosított és szövetkezeti hitelintézetek, a pénzügyi lízingcégek, az egyéb hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalkozások, a biztosítótársaságok, a biztosító egyesületek, a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a befektetésialap-kezelők, az értékpapír-kereskedők stb. A kormányzati szektorba tartoznak a költségvetési rend szerint gazdálkodó központi és helyi önkormányzati költségvetési intézmények, az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítási alapok. Itt számoljuk el a nem piaci tevékenységet folytató közösségi tulajdonú vállalatok (pl. az ÁPV Rt.) tevékenységét is, valamint azokat a nonprofit intézményeket, amelyek a forrásaik többségét a költségvetésből kapják. A háztartások szektorába kettős minősítésükben soroljuk a háztartásokat, egyrészt mint fogyasztó, másrészt mint termelőegységeket. Utóbbiak közé tartoznak az egyéni vállalkozók, a háztartások saját fogyasztásra történő termelése és a tulajdonos által lakott lakás révén nyújtott lakásszolgáltatás is. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorában szerepelnek azok a nem nyereségérdekelt intézmények, amelyeket nem közvetlenül irányít a kormányzat, és amelyek költségeinek nagy részét magántámogatások finanszírozzák. A változatlan áras számítások előző évi árakon készülnek. 23

24 A évi előzetes számítások során bevezetett módszertani változások A évi előzetes számítások során a külkereskedelmi forgalom adatai módosultak, elsősorban az idegenforgalom adatainak felülvizsgálata következtében. Az idegenforgalom új adatainak megfelelően változott a háztartások fogyasztási kiadása is. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmát érintő módszertani változtatások A évi előzetes adatok összeállítása során két fő változást vezettünk be, mind a kettő az idegenforgalom adatait érintette. Az idegenforgalom export- és importadatát a külföldiek utazási szokásai és a magyarok utazási szokásai kérdőíves felvétel alapján becsüljük. A felvétel során a nemzetközi közlekedésre fordított kiadásokat is számba veszik, ezek a költéselemek idáig belekerültek az idegenforgalom export-import adatába. A nemzetközi módszertani előírások szerint azonban ezeket a kiadásokat a közlekedési szolgáltatások között kell számba venni, a nemzetközi közlekedést lebonyolító vállalatok jelentése alapján. A kettős elszámolás megszüntetése végett az idegenforgalmi adatokat a jelen számítások során az adatgyűjtő megtisztította a nemzetközi közlekedéssel kapcsolatos kiadásoktól. A korrekciót 2004-ig vezettük vissza. A magyarok utazási szokásai kérdőív alapján számított idegenforgalom import adatában szerepeltek a külföldi utazással kapcsolatban hazai területen felmerült költések is. Ez az összeg a háztartások fogyasztási kiadásában is szerepel, módszertanilag a fogyasztás része és nem import, ezért az idegenforgalom importszárát megtisztítottuk ezen kiadásoktól, 2004-ig visszamenőleg. A évi külkereskedelmi forgalom adatai változtak a szokásos rendszeres felülvizsgálat keretében, a módosított adatok 2007 májusában már közlésre kerültek. 24

25 A külkereskedelmi forgalom elszámolásában történt változások hatása, 2005 Megnevezés szeptemberi közlés májusi közlés folyó áron, millió Ft Különbség az előző adat %- ában szeptemberi közlés folyó áron, millió Ft Különbség az előző adat %-ában Áruk Export , ,0 Import , ,0 Egyenleg Szolgáltatások, idegenforgalom nélkül Export , ,1 Import , ,6 Egyenleg Idegenforgalom Export , ,5 Import , ,6 Egyenleg Külkereskedelmi forgalom, összesen Export , ,2 Import , ,8 Egyenleg