Szakmai program. Különleges gyermekotthon ~Napsugár Gyermekotthon~

Átírás

1 Szakmai program Különleges gyermekotthon ~Napsugár Gyermekotthon~ Elkészítéséről gondoskodott: Kiss-Rigó László Megyés püspök

2 Tartalomjegyzék Bevezető 1. A gyermekotthonra vonatkozó strukturális szabályok 1.1. Székhelye, telephelye, jellemzői 1.2. Célok 1.3. Feladatok 1.4. Különleges feladatok 1.5. Építészeti normák, felszerelés, berendezés 1.6. A működéshez szükséges engedélyek 1.7. Személyi feltételek 2. Szakmai feladatok 2.1. Egyéni elhelyezési tervek 2.2. Felvétel az otthonba 2.3. Egyéni gondozási- nevelési tervek 3. A gondozás elemei 3.1. Esetkezelő szolgáltatások 3.2. Nevelési szolgáltatások 3.3. Egészségügyi szolgáltatások 3.4. Ékeztetési szolgáltatások 4. Napi életgyakorlat 4.1. Napirend 4.2. Ruhákkal való ellátás 4.3. Személyi higiénia 4.4. Környezet tisztasága 4.5. Vagyonkezelés 4.6. Érdekvédelem 4.7. Jutalmazás, büntetés 4.8. A családokkal való kapcsolattartás 4.9. A gyermekotthon kapcsolatrendszere 5. Elbocsátás az otthonból 6. A minőségbiztosítás elemei 7. Szakmaetika 8. Dokumentáció 8.1 Gyermekeink Védelmében nyilvántartási rendszer 2

3 Bevezető Jelen Szakmai program a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Egységes szakmai programhálójának részét képezi. Ezen programháló egységességét biztosítja a módszerspecifikus szemléletmód, melynek fókuszában a családból kiemelt gyermek, a vele való foglalkozás támogató-segítő-gyógyító attitűdjének implementációja és a rendszerszemléletű gondolkodás (a gyermekvédelem egységes rendszerként való kezelése) áll, valamint az, hogy a dokumentum team-munkában, az egyes szakellátási területeken tevékenykedő munkatársak részvételével került megalkotásra. Az Egységes szakmai programháló alapján kerültek kidolgozásra a Profilizált szakmai programok, amelynek során az egyes gyermekotthonok, lakásotthonok meglévő illetve predesztinálható, külső és belső erőforrásaik alapján saját arculatra formálták, konkrét tartalommal töltötték meg az alapdokumentumban leírt elveket, tevékenyégi protokollokat. Az Egységes szakmai programháló felépítése: - Befogadó otthon, befogadás szakmai programja - Nevelőszülői hálózat szakmai programja - Gyermek- és lakásotthonok egységes szakmai programhálója - Profilizált szakmai programok: 1. sz. Gyermekotthon - Lakásotthonok (Szegvár, Csanádpalota, Csanádpalota) 2. sz. Gyermekotthon - Lakásotthon (Hódmezővásárhely) 2. sz. Gyermekotthon Lány speciális gyermekotthon (Hódmezővásárhely) Dr. Foltán József Lakásotthon (Szeged-Tápé) Fiú Speciális Gyermekotthon (Szeged) Faragó Béla Gyermekotthon I. Lakásotthon (Kecskemét-Katonatelep) Faragó Béla Gyermekotthon I. Lány speciális gyermekotthon (Kecskemét- Katonatelep) Faragó Béla Gyermekotthon I. Különleges és utógondozó gyermekotthon (Kecskemét) Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon Lakásotthon (Kecskemét-Hetényegyháza) Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon Utógondozói otthon (Kecskemét-Hetényegyháza)

4 Bácsalmási Gyermekotthon (Bácsalmás) Kunfehértói Gyermekotthon (Kunfehértó) Haynald Gyermekotthon Lakásotthonok (Hajós) Haynald Gyermekotthon Fiú speciális gyermekotthon (Hajós) Napsugár Gyermekotthon Különleges gyermekotthon (Kecskemét) - Utógondozói csoport szakmai programja - Minőségbiztosítási csoport szakmai programja. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Egységes szakmai programhálójának kidolgozásakor fontos szempont volt a jogszabályi harmonizáció, így annak megfelelően minden szakellátási terület szakmai programja az alábbi egységeket tartalmazza: - a szolgáltató neve, címe - a szolgáltatás célja, feladata, alapelvei (szenzitív pedagogikoterápiás rendszer alapján) - a célcsoport sajtosságainak bemutatása - a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja - a feladatellátás szakmai tartalma, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja - a szolgáltatást nyújtók feladatai (szakmaetika), folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása - érdek- és jogvédelem (mind a gyermekek, fiatalok, mind a munkatársak tekintetében) 3

5 A szolgáltató neve, székhelye, telephelye 1. A GYERMEKOTTHONRA VONATKOZÓ STRUKTURÁLIS SZABÁLYOK Fenntartó Szeged-Csanádi Egyházmegye, Székhelye: 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. Képviseli: Kiss-Rigó László Megyés püspök Helyettes fenntartói képviselet: Kothencz János Szeged-Csanádi Egyházmegye Gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgató Működtető: Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Székhelye: 6726 Szeged Bal fasor 6. Képviseli: Kothencz János igazgató Felügyeletet ellátó: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal Címe (telephely) 6000 Kecskemét, Lórántffy Zs. u. 1. Férőhely: 18 fő Formája: Különleges ellátást nyújtó gyermekotthon Ellátási terület: Magyarország közigazgatási területe A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Napsugár Gyermekotthona - Teljes körű ellátást biztosít a kora miatt sajátos szükséglettel bíró 3 év alatti gyerekek számára. - A tartósan beteg illetve fogyatékos gondozott gyermek számára - 10 éves korig - a gyermek állapotához illetve korához igazodó különleges ellátást biztosít. Vállalja, az 5 éven aluli fogyatékos és részterületen fejlődési elmaradást mutató gyermekek korai fejlesztését, gondozását. Vállalja, az 5. életévét betöltött súlyos és halmozottan fogyatékos SNI gyermekek fejlesztő nevelését - oktatását, a képzési kötelezett gyermekek gondozását és fejlesztő felkészítését. 4

6 A szolgáltató neve, székhelye, telephelye A Napsugár Gyermekotthon a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csecsemőotthonának jogutódja. Az új intézményt a régi otthon udvarán álló Családok Átmeneti Otthonának átépítésével, a törvényi előírásoknak megfelelően alakították át. Így vált lehetövé három gyermekcsoport életterének kialakítása. Az otthon Kecskemét belvárosához közel, családi házas kőrnyezetben helyezkedik el. Az épületet szépen parkosított udvar veszi körül. A gyermekek kulturált és biztonságos szabadidős tevékenységét szolgálja az Uniós minősítéssel rendelkező játszótér. A beteg gyermekek számára kialakított fedett terasz, pihenők, fektetők az ő kényelmüket biztosítják. A gyermekotthon lakásotthonos kialakítása azt a célt szolgálta, hogy a gyermekek életkorának, élethelyzetének, fejlődési szükségleteinek megfelelő, családszerű ellátást nyújtson, amely lehetőséget ad a speciális szükségletek kielégítésére, a lemaradások pótlására, az érzelmi biztonságra és állandóságra. A gyermekek jogainak és tényleges szükségleteinek megfelelő ellátás biztosítása során, nagy hangsúlyt fektetünk - a szülő nélkül élő gyermek számára- a gyermeki tiszteleten, bizalmon alapuló, segítő-támogató és fejlesztő bánásmódra, továbbá a tartósan beteg gyerekek, betegségükből adódó személyre szóló, speciális ellátására. A különleges gyermekotthoni rendszer átalakításával a nevelés, gondozás ápolás színvonala ma már mérhető. A dolgozók felkészültsége és elhivatottsága, visszatükröződik a napi szakmai munka minőségében. 1.1 Jellemzői A gyermekotthon lakásotthonos kialakítása elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a gyermekek életkorának, élethelyzetének, fejlődési szükségleteinek megfelelő, minél inkább családszerű ellátást biztosítson, amely lehetőséget ad a speciális szükségletek kielégítésére a lemaradások pótlására, az érzelmi biztonság, állandóság megtapasztalására. A nagy intézmény kiváltásával, a gyermekotthoni rendszer átalakításával a nevelés, gondozás színvonala folyamatosan válik mérhetővé. 5

7 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja A centralizált konyhai, mosodai rendszer megszüntetésével a gyermekeknek alkalma van megismerni a családias jellegű életvitelt. A három gyermekcsoport elhelyezését biztosító lakóegységek - családi házas környezetben helyezkednek el. A nagy intézmény udvarán kerültek kialakításra. - egy csoportban 0-3 éves korú, kora miatt sajátos szükséglettel bíró gyermekek elhelyezése, - egy csoportban 3-10 év közötti tartósan beteg és fogyatékos gyermekek elhelyezése, - egy csoportban 0-10 éves korú tartósan beteg illetve fogyatékos gyermekek elhelyezése biztosított. A gyermekek jogainak és tényleges szükségleteinek megfelelő ellátás biztosítása során nagy hangsúlyt fektetünk - a szülő nélkül élő gyermek számára - a gyermeki tiszteleten, bizalmon alapuló, gyermeket megismerni, megérteni szándékozó, a benne lévő értékekre építő, azokat támogató és fejlesztő bánásmódra, továbbá a tartósan beteg gyerekek, betegségükből adódó személyre szóló, különleges ellátására. Ezt a nézetet követjük munkánk során Célok A gyermekotthoni elhelyezés célja: A gondozott gyermekek testileg, érzelmileg, erkölcsileg koruknak és képességeiknek megfelelően fejlődjenek. Személyiségük a lehető legjobb módon kibontakozzék. Képessé váljanak a vér szerinti, nevelő, örökbefogadó családba való beilleszkedésre, illetve állapotuknak megfelelően a legoptimálisabb életvitelre. A gondozott gyermekek számára otthont, teljes körű ellátást biztosítunk (ami kiterjed az élelem, a tisztasági szerek, a ruházat, a játék, szabadidős eszközök, zsebpénz szolgáltatásra). Az egyéni elhelyezési tervben foglaltak megvalósítása érdekében, az egyéni gondozási nevelési tervben foglaltak gyermekotthonra vonatkozó feladatainak teljesítése. Támogatjuk a családi, rokoni kapcsolatokat; lehetőleg a vér szerinti családban való visszahelyezést 6

8 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja Különös tekintettel, hogy a gondozottak hozzájussanak: az egészségügyi ellátáshoz, személyiség korrekcióhoz, gyógypedagógiai ellátáshoz, fejlesztő nevelés oktatáshoz, szabadidő tartalmas eltöltéséhez Feladatok A gyermekotthon célja elérése érdekében esetkezelő, gondozói, nevelési, egészségügyi, étkeztetési szolgáltatásokat nyújt és alakítja ki napi életgyakorlatát. Széleskörű kapcsolatrendszert épít ki, és együttműködik a gyermekjóléti szolgálatokkal, a gyermekvédelmi társintézményekkel, oktatási, egészségügyi, szociális intézményekkel, támogatókkal. Az ellátás színvonalának emelése, adott esetben megtartása érdekében együttműködik az állami, nem állami, forprofit, nonprofit, egyházi segítő szolgáltatásokkal Különleges feladatok A gyámhivatali beutalások oka, gyakran a gyermek tartós betegsége. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők gyermeküktől ebben a nehéz élethelyzetben sem szakadjanak el. Kiemelten kezeljük, a szülő - gyermek kapcsolatok alakulását. Ha lehetőség van a hazagondozásra, megengedjük a szülőknek, hogy a tényleges gondozási feladatokban részt vállaljanak. Ezzel, lehetőséget biztosítunk a szülő-gyermek kapcsolat erősítésére Építészeti normák, felszerelés, berendezés A gyermekotthon elhelyezése, az épület és berendezés normái a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet és mellékleteinek megfelelően kerültek kialakításra. A Napsugár Gyermekotthonban a gyermekek ellátása három lakóegységben történik. A gyermekek életterének kialakítása a törvény előírásainak megfelelő. 7

9 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja - egy lakóegységben 3 év alatti, - egy lakóegységben 3-10 év közötti tartósan beteg illetve fogyatékos, - egy lakóegységben 0-10 éves korú tartósan beteg illetve fogyatékos gyermekeket helyeztünk el. A lakóegységekben 6-6-6, összesen 18 gyermek ellátását tudjuk biztosítani. 3 éven aluli gyermekek elhelyezéséhez biztosított: - egy csoportszoba, ami alvásra, játszásra és étkezésre szolgál, - a csoportszobával egybenyíló fürdőszoba, - terasz amely a szobából nyílik, - játszásra alkalmas kertterület A három éven felüli, tartósan beteg illetve fogyatékos gyermekek elhelyezéséhez, önálló lakóterület biztosított, amely áll: - hálószobából - közös nappali szobából - konyha/étkező - fürdőszobából és - nemenkénti wc helyiségekből A 0-10 éves korú tartósan beteg illetve fogyatékos gyermekeket ellátó csoportban, az építészeti normák megegyeznek a 3-10 éves korú tartósan beteg fogyatékos gyermekeket ellátó csoportéval. A berendezések, felszerelések a gyermekek fejlettségének, életkorának megfelelőek. A 3. év alatti gondozottak gyermekszobájában a különböző funkcióknak meg van a maguk helye; fürdőszobarész, étkező sarok, játszóterület. A csoporton belül ezek a területek különállóak. A játékok, bútorok, tárgyak a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjüknek megfelelőek. Minden csoportszobához közvetlen terasz csatlakozik, ez a közvetlen felügyeletet szolgálja. A teraszon az alváshoz ágyak, a pihenéshez hempergők, gyermek - kocsik állnak rendelkezésre, amelyeket napellenző véd. 8

10 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja A gyerekek egészségi állapotának, egyéni szükségleteiknek megfelelően kényelmi eszközöket, fektetőket, leszívó készülékeket, párásító eszközöket és gyógy lámpákat beszereztünk. A lakószobák világosak, színes falakkal a gyerekek korának megfelelő egyszerű, praktikus berendezési tárgyakkal felszereltek. Lehetőség van a gyermekek személyes tárgyainak elhelyezésére is. Minden szobában beszerelésre került a levegő fertőtlenítésére szolgáló Germicid lámpa. Kialakításra került egyéni felajánlásból - só terápiás szoba, amelynek hatása allergiában, asztmában és a gyerekek ellenálló képességének javításában hatékony. A fejlesztő szobában beszerelésre került hydroterápiás medence, amely, alkalmas a mozgásukban akadályozott, súlyosan sérült gyermekek számára a vízmasszírozó, gyógyító hatásának kielégítésére. A gyermekotthonban kialakításra került: Látogatók fogadására alkalmas helység Terápiás célú foglalkozásokhoz (gyógypedagógiai, pszichológiai) fejlesztő szoba Nevelő, gondozó, gyermekfelügyelő munkatársak számára a csoport lakóteréhez közvetlenül kapcsolódó önálló pihenő helység A működéshez szükséges engedély A 259/2002 (XII.18.) Korm. rendelet szerint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működése engedélyhez kötött. A Napsugár Gyermekotthon, június 27-től, határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. 9

11 Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja 1.7. Személyi feltételek A személyi feltételek megteremtése során fontosnak tartjuk, hogy a gyermekotthon dolgozói a munkát, szakmai, erkölcsi indíttatásból vállalják. Minden új dolgozó részesül felvétel előtt elbeszélgetésben, ahol alkalma nyílik a gyermekotthonban folyó munkáról tájékozódni, az otthon vezetőjének pedig a jövendő dolgozó szakmai és emberi tulajdonságairól képet alkotni. A tapasztalt munkatársak végzik az új dolgozó betanítását. A gyermekotthon pedagógus alapvégzettségű munkatársai a továbbképzéseken a szociális munka elemeivel, a szociális alapvégzettségű dolgozók pedagógiai kérdésekkel ismerkednek meg. A dolgozók összeillő kiválasztásánál a különböző habitusú munkatársak együttesen alakítják ki az egységes nevelési szemléletet. A Napsugár Gyermekotthon dolgozói létszáma: 21 fő, Munkakörök szerinti megosztás: 1 fő gyermekotthon vezető, 2,5 fő nevelő családgondozó 30 órában 1 fő fejlesztő pedagógus, 1 fő gyermekvédelmi ügyintéző, 5 fő kisgyermeknevelő, 6 fő gyermek- és ifjúsági felügyelő, 2 fő gyermek és ifjúságvédelmi asszisztens, 1 fő gazdasági nővér, 1 fő tejkonyha vezető, Megbízási szerződéssel: pszichológus-heti 15 órában pszichiáter havi 2 órában gyermekorvos- napi 3 órában területi védőnő rendszeresen látogat A dolgozók iskolai végzettsége a 15/1998 (IV.30) NM. rendelet szerint meghatározva. 10

12 A gyermekotthonnal kapcsolatos és szükséges információk a Szolgáltató honlapján elérhetők, amelyet folyamatosan fejlesztünk és aktualizálunk. Ezen túlmenően a tájékoztatás további módjai a következők: - személyes tájékoztatás és információnyújtás, mind a gyermek, mind családjuk számára - a gyermekek és a kapcsolattartásra jogosult személyek számára faliújságon helyezzük ki a legfontosabb információkat, programokat, továbbá az Életrendet, a Házirendet, a gyermekjogi képviselő elérhetőségét, az otthon értékelési rendszerét, - az intézmények közötti együttműködés jegyében a szakszolgálat, gyámhivatalok, hatóságok, helyi önkormányzatok, civil szervezetek, támogatók meghívása esetkonferenciák, tájékoztatás, közös programok szervezése céljából. 2. SZAKMAI FELADATOK Beutalási jogkör A gyermekotthon - az illetékes gyámhivatal, a területileg illetékes önkormányzat jegyzője, rendőrség, bíróság, büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka - beutaló határozata alapján vesz fel gyermeket. Az elhelyezés tartama: A gyermekek ellátása, gondozása a gyámhivatal jogerős a gyermekvédelmi gondoskodás megszüntető határozatáig tart. A gyermeket a határozatban megjelölt személynek át kell adni. Az átadást az átvevő személynek aláírásával igazolnia kell Egyéni elhelyezési terv Az egyéni elhelyezési terv az a dokumentum, amit a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat készít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében. Az elhelyezési értekezletre meghívja a vér szerinti szülőt, vagy a törvényes képviselőt, az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, a gyermekotthon vezetőjét, gyermekjogi képviselőt, gyámi tanácsadót, esetleg az ügyben érintett más személyt. 11

13 A Napsugár Gyermekotthonba kerülő gyermekek életkoruk miatt nem vesznek részt az értekezleten. Az elhelyezési terv célja, közös vélemény kialakítása a gondozási helyről, a gyermek érdekének szem előtt tartásával. Az egyéni elhelyezési terv végrehajtásának részeként, a gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve családgondozást végez, a vér szerinti család körülményeinek helyreállítása érdekében Felvétel az otthonba A gyermekotthonba való felvételnél az elhelyezés alkalmasságának eldöntésénél, mérlegelni kell: a gyermek testvéri, családi kapcsolatait, az elhelyezés okát és várható időtartamát, a gyermek egészségi állapotát személyiség állapotát, speciális szükségleteit, fejlesztésének feltételeit, életkorát, gondozásához-neveléséhez szükséges tevékenység körét. Beteg gyermek elhelyezése előtt, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, az illetékes gyermekgyógyász szakfelügyelő főorvos véleményét kéri, a gyermekotthoni elhelyezésre vonatkozólag. a) A gyermekotthonba beutalt gyermekek felvételére a gyermekotthon vezető, távollétében a szakmai feladatokkal megbízott személy jogosult. Átveszi a gyermekkel kapcsolatos valamennyi hivatalos iratot. A gyermek felvételéről tájékoztatja az illetékes gyámhivatalt, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, a területileg illetékes Gyermekjóléti Szolgálatot és a gyermek szülőjét. b) A szülőt az első látogatás alkalmával tájékoztatni kell az intézmény házirendjéről és a kapcsolattartás módjáról. A tájékoztatás a NYILATKOZAT formanyomtatvány pontjai alapján történik, amit a szülő aláírásával is igazol. A mintája alább található. 12

14 Nyilatkozat Alulírott nyilatkozom, hogy megfelelő tájékoztatást kaptam az alábbiakban felsoroltakról: Az ellátás tartamáról és feltételeiről, Az intézmény által vezetett, reám vonatkozó nyilvántartásokról, A kapcsolattartásról, a látogatás rendjéről, Az érték és vagyonmegőrzés módjáról, Az intézmény házirendjéről, Panaszjog gyakorlásának módjáról, A gyermekotthonban elhelyezett gyermek szülője vagy törvényes képviselője köteles: A gyermekotthoni nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni, Nyilatkozni a természetes személyazonosító adatokban beállt változásokról. A fentieket tudomásul vettem. Kecskemét, 20 hó nap Szülő 2.3. Egyéni gondozási-nevelési terv A gyermekotthonba felvett gyermek további ellátása az egyéni gondozási-nevelési terv szerint történik. A terv célja a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos feladatok részletes megtervezése és az abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztás kidolgozása. A terv elkészítésekor figyelembe kell venni a gyermek egészségi, testi-, lelki állapotát, családi kapcsolatait, a gondozását szükségessé tevő okokat, egyéb a nevelése, gondozása szempontjából jelentős körülményeket, az alapellátás, illetve a gyermek gondozásában korábban részt vett szakemberek véleményét. A terv elkészítésében részt vesznek: Gyermekotthon vezető Családgondozó 13

15 Az adott csoport gondozói, gyermek felügyelői Gyógypedagógus, pszichológus, nevelő Intézményi orvos Ha a gyermeknek van kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója, lehetőség szerint a terv elkészítésébe be kell vonni. Meg kell határozni a családgondozó és a szülő azon feladatait, melyek a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez szükségesek. Az egyéni gondozási-nevelési terv célja az egyéni elhelyezési terv megvalósulásának biztosítása, kiemelten a gyermekek speciális szükségleteire figyelve. Az egyéni gondozási-nevelési tervet folyamatában a gyermek korához, szükségleteihez kell igazítani. 3. A GONDOZÁS ELEMEI A gyermekotthoni gondozás-nevelés elemei azok a szolgáltatás csoportok, amelyek a napi életgyakorlathoz kapcsolva a gyermekotthoni élet megvalósítását szolgálják Esetkezelő szolgáltatások Az esetkezelő szolgáltatások célja, hogy segítünk a gyermeknek feldolgozni, ami velük történt. A gyermekotthon pszichológusa a gyermek viselkedésének, játéktevékenységének, szokásainak, érzelmi megnyilvánulásainak megfigyelésével a gyermek számára támogató, segítő terápiát biztosít. Megfigyeléseit, tapasztalatait megosztja a gondozókkal. Ez által a felmerülő probléma értő fogadtatásra talál Nevelési szolgáltatások A gondozás, nevelés célja, hogy a gondozott gyermek számára testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító ellátást nyújtson, és a szülői gondoskodást helyettesítő védelembe részesítse a gyermeket. 14

16 Segítse személyisége kibontakozását, hogy képes legyen a vér szerinti családjába való visszailleszkedésre, ha erre nincs lehetőség, akkor nevelőszülői, illetve örökbefogadói családba történő beilleszkedésére. E cél érdekében a gyermek gondozását végző személyek kötelesek együttműködni egymással és mindazon intézményekkel, melyek a gondozott gyermekkel foglalkoznak. A gondozás - nevelés alapelvei: A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket mint fejlődő személyiséget a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye / ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. A nevelés-gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. A nevelés és gondozás egységének elve A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. Az egyéni bánásmód elve A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. A biztonság és a stabilitás elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. 15

17 A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, az önállóság és az aktivitás tevékenység-specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A gyermekkel foglalkozó felnőtt az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást. Az egységes nevelő hatások elve A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. Feladatok A gyermekek számára esztétikus, otthonos lakókörnyezet megteremtése. A gyermekek egymás közötti viszonyának kialakítása, a közösség pozitív hatásának megteremtése (alkalmazkodás, közös tevékenység öröme). A közösségen belül az egyéni bánásmód kialakítása. A személyiség szabad kibontakoztatásának érvényesülése. A gondozás-nevelés személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése. A gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő csoport létrehozása a stabil gondozónői kapcsolat biztosítása a személyre szóló kötődés kialakítása érdekében. A 16

18 gondozónőknek nagyfokú szeretettel, empátiával kell rendelkezniük. Minden gyermeknek egyforma törődésben kell részesednie. A saját gyermek gondozónői rendszer kialakítása: a csoportokban minden gondozónőhöz tartozik egy- egy gyermek, akikre kiemelten figyel, róluk írja megfigyeléseit, egyénileg több időt tölt velük, segítve ezzel az érzelmi kapcsolatok erősítését. Számon tartja saját játékaikat, gondoskodik születésnapjának megünnepléséről, személyre szóló ajándékáról, erősítve ezzel énképének kialakítását. Csoportonként az életkornak megfelelő napirend készítése és betartása, mely a csoportban élő gyermek mindennapi életben való eligazodását, érzelmi stabilitását szolgálja. A gyermekek ellátása folyamatos gondozás keretében valósul meg. Egy gyermekkel minden gondozási műveletet el kell végezni, miközben a gondozónő csak rá figyel, vele beszélget, nem siet és csak ezután vehető fel a sorban következő gyermek. A csoportban egyszerre két gondozónő nem gondozhat. Nagyobb gyerekek esetén, a gondozónő a közös játékra, az ismeretek bővítésére is hangsúlyt kell, hogy fektessen. Gyógypedagógiai feladatok A Napsugár Gyermekotthonban a gyógypedagógiai ellátás korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, fejlesztő nevelés-oktatás keretében zajlik. Irányadó: a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet, a képzési kötelezettségről a 4/2010 OKM rendelet, A pedagógiai szakszolgálatokról a 2011.évi CXC. Tv. A nemzeti köznevelésről. Korai fejlesztés és gondozás A gyermekotthonban élő sérült gyermekek fejlesztési feladatait a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 25. (3) értelmében, a szakértői bizottság szakvéleményében meghatározottak szerint egyéni foglakozás keretében valósítjuk meg. Egyéni foglalkozás esetében, a gyermek 0-3 éves kora között legalább heti két órában, 3-5 éves kora között legalább heti négy órában. 17

19 A 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 26. (1) értelmében, a korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján kidolgozott, egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervet a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor készíti el. Ha a korai fejlesztést és gondozást a fejlesztési év közben kezdik meg, az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztési év hátralévő időszakára kell elkészíteni. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell a gyermek állapotától függően - az értelmi, a hallás-, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztő terápiák, a logopédiai terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait. Az egyéni fejlesztési terv egy példányát meg kell küldeni a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. (2) A korai fejlesztést és gondozást végző gyógypedagógus (terapeuta), konduktor, illetve más szakember központilag kiadott nyomtatványon gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet, és a gyermek fejlődését a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor a fejlesztési év végén központilag kiadott nyomtatványon (a továbbiakban: értékelési lap) - értékeli. Az értékelési lapot négy példányban kell kiállítani: két Példányát, meg kell küldeni a szülőnek, egy példányát a szakértői és rehabilitációs bizottságnak, egy példány a korai fejlesztés és gondozás feladatait ellátó intézménynél marad. Fejlesztő nevelés oktatás Az 5. életévét betöltött sajátos nevelési igényű súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban részesül. A fejlesztő nevelést, fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény (jelenleg, az Integrált Közoktatási Intézmény, 6000 Kecskemét, Juhar u. 23.) biztosítja, egyéni vagy csoportos formában: a saját intézményében, külön erre a célra létrehozott csoportban vagy a gyermekotthonban. Fejlesztő felkészítés A súlyos, halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amikor a 6. életévét betölti, fejlesztő nevelés oktatás keretében teljesíti tankötelezettségét. A feladat ellátását a szakértői bizottság véleményében kijelölt intézmény látja el (jelenleg a Integrált Közoktatási Intézmény, 6000 Kecskemét, Juhar u. 23.) a 2011.évi CXC.törvény. 18

20 15. (3) bekezdés értelmében, a heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb heti 20 óránál. A gyermek állapotára és a szakértői bizottság javaslatának figyelembe vételével szükséges a fejlesztéseket megszervezni. Indokolt esetben a gyám kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több, vagy kevesebb óraszám is megállapítható. A fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban a gyermekeket a sajátos nevelési igényük, fejlettségük, életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba. Ha a gyermek - a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint - iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztést, ebben az esetben a gyermekotthonban kapja. A 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 28. b) bekezdése értelmében, ha a gyermek az egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesíti tankötelezettségét, a szakértői és rehabilitációs bizottság meghatározza a fejlesztő felkészítésnek azt a módját, amelyik biztosítja a gyermek fejlődését. Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében a tankötelezettség egyéni fejlesztő felkészítés keretében történő teljesítésére tesz javaslatot, a fejlesztő felkészítés ideje egyéni foglalkozás esetén legalább heti nyolc óra, csoportfoglalkozás esetén legalább heti tíz óra. Gyógypedagógiai oktatás Azok az otthonban élő tankötelezett korú gyerekek, akiknek az állapota megengedi gyógypedagógiai óvodában, és iskolában folytatják tanulmányaikat. A Támogató Szolgálat biztosítja a gyermekek szállítását. A korai fejlesztés és a fejlesztő felkészítés feladatait, egyéni, tanévre szóló fejlesztési tervben a gyógypedagógusnak, vagy a fejlesztő pedagógusnak kell rögzíteni, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által készített szakvéleményben javasolt szempontok figyelembe vételével. A foglalkozások többségében egyénileg folynak a jól felszerelt fejlesztő szobában, ahol elegendő hely van a mozgásfejlesztéshez, a szenzomotoros tréning alkalmazásához. 19