LENGYEL NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Lengyel nyelv emelt szint 0812 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 25. LENGYEL NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

2 I. Olvasott szöveg értése A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha tartalmazza a helyes megoldást. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. 5 Elért 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot.. írásbeli vizsga / május 25.

3 Általános útmutató Az elérhető maximális pontszám: 30. Részletes útmutató 1. feladat 0. P 1. F 2. P 3. F 4. F 5. F 2. feladat M F J B D N H G A C I L K E 3. feladat zbędna B E A F H G D C 4. feladat 0. B 25. C 26. B 27. B 28. D 29. A 30. D írásbeli vizsga / május 25.

4 II. Nyelvhelyesség A javítási útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ. Ha a válasz helyesírási hibát tartalmaz, nem fogadható el. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha tartalmazza a helyes megoldást. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a mellékelt táblázat/ útmutató alapján történik. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Мax. 5 Elért 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) az elért összpontszámot, illetve a mellékelt táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. írásbeli vizsga / május 25.

5 Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám 30 pont. 2. A pontozás számítása: 36 feladatpont = 30 vizsgapont Részletes útmutató 1. feladat 0. poddają się 1. przyznało się 2. poczuć się 3. Uzależniamy się 4. spełniają 5. pojawia się 6. wydaliśmy 2. feladat 0. posprzątaj 7. zrób 8. rób 9. krzycz 10. Bądź 11. ucz się 12. umyj 13. jedz 14. Daj 15. gniewaj się 16. przestań 3. feladat na przy W za z do przed Od 4. feladat Csak akkor fogadható el jónak a megoldás, ha mind a két végződés jó. 0. leśną nimfą 24. młodej kobiety 25. jadowitego węża 26. świata podziemnego 27. pięknej Eurydyki 28. cudowną lirę 29. sławnych grzeszników 30. beznadziejnej pracy írásbeli vizsga / május 25.

6 5. feladat 0. Siedem 31. dwanaście 32. czterdziesto- / czterdziestoletnia 33. sześćdziesiąt trzy 34. czterech 35. pięćdziesiąt 36. trzej A feladatpontok átszámítása vizsgapontokra: Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont írásbeli vizsga / május 25.

7 III. Hallott szöveg értése A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha tartalmazza a helyes megoldást. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a táblázat/ útmutató alapján történik. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. 5 Elért 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot, illetve a mellékelt táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. írásbeli vizsga / május 25.

8 A feladatok megoldása és a hanghordozón elhangzó szövegek: Dzień dobry. Teraz sprawdzimy jak rozumiesz język polski ze słuchu. Egzamin składa się z trzech zadań. Każdy tekst usłyszysz dwa razy. Zadania do tekstu znajdziesz w otrzymanym zestawie. Zadania możesz wykonać w czasie pierwszego i drugiego czytania tekstu, a także po zakończeniu czytania. Każde zadanie zaczyna się i kończy muzyką. Zadanie usłyszysz po muzyce. Potem będziesz miał czas, aby zapoznać się z zadaniem. Potem posłuchasz tekstu po raz pierwszy. Następnie znowu będziesz miał czas, aby jeszcze raz przejrzeć tekst. Potem posłuchasz tekstu po raz drugi. Znowu będziesz miał czas, aby sprawdzić, czy dobrze wykonałeś zadanie. Egzamin będzie trwał trzydzieści minut. Życzymy powodzenia! írásbeli vizsga / május 25.

9 Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám 30 pont. 2. A pontozás számítása: 28 feladatpont = 30 vizsgapont Részletes útmutató 1. feladat Rysowanie szlaczków, kółeczek a nawet serduszek, może pomóc w zapamiętywaniu różnych treści. To pewien sposób notowania. Linią falowaną podkreślamy ważny fragment, który trzeba wykuć by zabłysnąć cytatem przy odpowiedzi. 2. Wygląd głównego bohatera oznaczamy krzyżykiem. (-) 3. Znakiem zapytania oznaczamy zdanie, z którym absolutnie się zgadzamy. (-) 4. Uwagi, przemyślenia do fragmentu tekstu najlepiej zaznaczać na marginesie. (+) 5. Robiąc notatki na marginesie książki zawsze pisz ładnie, składnie, pełnymi zdaniami. 6. Każdy tekst musisz chwalić, nie wolno ci z niczym polemizować! (-) W marginesowych notatkach pisz też co myślisz na temat danego fragmentu, postaci, zdarzenia, słów. Możesz stawiać oceny, przyznawać punkty. Przy fragmencie, który uznałeś za nieważny, postaw na marginesie na przykład minus. 9. Książka to jedna z dziesięciu muz! (-) 10. Robiąc notatki w książkach używaj miękkich ołówków, łatwo je potem wytrzeć gumką. Bazgroły, szlaczki, kółeczka, serduszka, to wszystko może pomóc z zapamiętywaniu. Wymyśl kilka własnych oznaczeń, miej kilka znaków, które zawsze będą oznaczać to samo na przykład. Podkreślenie linią prostą ważny fragment, który trzeba wykuć i zabłysnąć cytatem przy odpowiedzi. Linia falowana trudny fragment, o który koniecznie trzeba zapytać nauczyciela by rozwiać wątpliwości i też zabłysnąć z powodu wnikliwej i uważnej analizy tekstu. Kwadrat wygląd głównego bohatera. Wykrzyknik wypowiedź głównej postaci. Znak zapytania - zdanie z którym absolutnie się nie zgadzasz. Wyrzuć na margines uwagi, przemyślenia do fragmentu tekstu, za godzinę zapomnisz o czym czytałeś, co zachwyciło cię albo zdenerwowało we fragmencie tekstu. Może czegoś nie rozumiesz, z czymś się nie zgadzasz notuj to wszystko! Nie musisz pisać ładnie, składnie, pełnymi zdaniami, to są informacje dla Ciebie, więc stosuj skróty, znaczki, szlaczki, wypunktowania. Moja opinia: możesz gadać z tekstem, kłócić się z nim lub chwalić. W marginesowych notatkach pisz też co myślisz na temat danego fragmentu, postaci, zdarzenia, słów. Możesz stawiać oceny, przyznawać punkty: nieważne, ważne, najważniejsze. (+) (-) (-) (+) (+) (+) írásbeli vizsga / május 25.

10 Nie pomijaj w notatce zupełnie nieważnych urywków tekstów. Jeśli na marginesie nie umieścisz przy jakimś fragmencie żadnego znaczka możesz przy omawianiu lektury zapomnieć o co tam chodziło. Jeśli więc fragment uznałeś za nieważny, postaw na marginesie na przykład minus. Wtedy już wszystko jasne! A na koniec: przejrzyj książkę jeszcze raz, a właściwie przejrzyj swoje notatki w niej, da się z nich uczynić jedną zbiorczą notatkę, z najważniejszymi problemami, najczęściej powtarzającymi się zagadnieniami, rzeczami koniecznymi do zakucia, trudnymi sformułowaniami, których znaczenie trzeba jeszcze sprawdzić. Taka notatka to książka w pigułce. Twój bryk, ściąga, której nie musisz się wstydzić, kryć się z nią. Ale pamiętaj: że książka to nie śmietnik, ani brudnopis a twoje oznaczenia to nie bazgroły wymalowane sobie a muzom! Do notatek używaj najlepiej miękkich ołówków, mogą być kolorowe, łatwo je potem wytrzeć gumką. 2. feladat 0. tradycja 11. nowoczesnych 12. uczelni 13. wykształcona 14. telekomunikacyjnej 15. skarbnicą 16. zabytkowych 17. Wawelu 18. artystycznych 19. konnej 20. kolejowe írásbeli vizsga / május 25.

11 Kraków, dawna stolica Polski dziś stanowi centrum nauki i prężnie rozwijający się ośrodek gospodarczy. Jest miejscem gdzie tradycja (0) w harmonijny sposób łączy w się ze współczesnością. Gdzie dbałości o wielowiekowe dziedzictwo towarzyszy rozwój (11) technologii. Kraków jest drugim po Warszawie centrum naukowo-badawczym. W 750 tysięcznym mieście kształci się dziś 160 tysięcy młodych ludzi. Działa tu 18 wyższych (12). W tym tak znakomite jak Uniwersytet Jagielloński, Politechnika Krakowska, Akademia Ekonomiczna, czy Akademia Górniczo-Hutnicza. Profesjonalna dobrze (13) kadra stanowi, znakomite zaplecze dla biznesu. Z powodzeniem funkcjonuje w mieście Krakowski Park Technologiczny gdzie ulokowane są firmy z branży internetowej i (14). Na przykład ma tu siedzibę centrum badawcze słynnej firmy Google. Kraków to miasto ludzi młodych, 60% mieszkańców to osoby poniżej 45 roku życia, a stopa bezrobocia pozostaje na relatywnie niskim poziomie. Miasto jest (15) wielu wyjątkowych dzieł sztuki, obiektów (16) i pamiątek historycznych. W Krakowie znajduje się jeden z najstarszych w Europie uniwersytetów, słynny Uniwersytet Jagielloński. U stóp (17) tworzą najwybitniejsi artyści, spotykają się poeci, a na międzynarodowych sympozjach debatują naukowcy z całego niemal świata. Nigdzie w Polsce nie ma tak bogatej oferty imprez kulturalnych i (18). Samych festiwali odbywa się tu rocznie ponad czterdzieści w tym tak poważne jak Międzynarodowy Festiwal Kultury Żydowskiej czy słynne Triennale Grafiki. W ciągu ostatnich 10 lat w obrębie zabytkowego centrum i na Kazimierzu pojawiły się setki stylowych kawiarenek, pubów i restauracji. Działają w nich teatry i kabarety, koncertują znani muzycy jak choćby Tomasz Stańko. Na terenie Krakowa i w jego pobliżu usytuowanych jest wiele pięknych terenów rekreacyjnych. Można tu uprawiać praktycznie wszystkie dziedziny sportu począwszy od tenisa, jazdy (19) aż do gry w paintbool. Szybkie wygodne połączenie (20) z Warszawą oraz dobrze funkcjonujący port lotniczy łączący Kraków z wieloma europejskimi miastami, sprawiają, że miasto jest chętnie odwiedzane przez turystów. Rocznie pojawia się ich w Krakowie ponad 5 milionów. Przyciąga ich przyjazny duchowy klimat miasta oraz liczne imprezy kulturalne rangi międzynarodowej. 3. feladat B A A C B C A B D 0.Wieczór wigilijny dla Polaków jest: A) przykrym wspomnieniem B) najbardziej uroczystym i najbardziej wzruszającym wieczorem w roku C) takim samym wieczorem jak pozostałe 364 wieczory w roku D) atrakcją sezonu narciarskiego írásbeli vizsga / május 25.

12 21. Słowo wigilia pochodzi z języka: A) łacińskiego i oznacza czuwanie B) greckiego i oznacza dobrą wróżbę C) węgierskiego i oznacza gwiazdę D) angielskiego i oznacza dobrą wiadomość 22. Wolne miejsce przy wigilijnym stole jest dla: A) przygodnego gościa oraz wyraża pamięć o naszych bliskich, którzy nie mogą świąt spędzić z nami B) zwierząt domowych C) świętego Mikołaja D) zmartwychwstałego Chrystusa 23. Wieczerzę wigilijną rozpoczynało się, gdy: A) wybiła północ B) spadł pierwszy śnieg C) na niebie ukazywała się pierwsza gwiazda D) zachodziło słońce 24. Łamanie się opłatkiem to: A) najważniejszy zwyczaj świąt Wielkanocnych B) najważniejszy i kulminacyjny momentem wieczerzy wigilijnej w Polsce C) zapomniany zwyczaj Andrzejkowy D) wyjątkowy zwyczaj dotyczący 29 lutego (co 4 lata!) 25. Według wigilijnej tradycji, ilość potraw powinna być: A) stała, ale co roku powinno zmieniać się menu B) parzysta C) nieparzysta D) nie mniejsza niż osiem ale też nie większa niż piętnaście 26. Wieczerza wigilijna w chłopskich domach składała się z: A) pięciu lub siedmiu potraw B) dziewięciu lub jedenastu potraw C) dwunastu potraw D) dwudziestu potraw 27. Wigilię otwierała jedna z tradycyjnych zup wigilijnych: A) jarzynowa lub rosół B) barszcz czerwony z uszkami lub zupa grzybowa C) ziemniaczana lub żurek D) ogórkowa 28. Najstarsza polska kolęda Zdrów bądź królu anielski pochodzi z: A) 966 roku B) 1040 roku C) 1214 roku D) 1424 roku írásbeli vizsga / május 25.

13 Wieczór wigilijny w tradycji polskiej jest najbardziej uroczystym i najbardziej wzruszającym wieczorem w roku. Słowo wigilia pochodzi z języka łacińskiego i oznacza czuwanie. W Polsce wigilia weszła na stale do tradycji dopiero w XVIII wieku. Znany i powszechny jest obecnie zwyczaj pozostawiania jednego wolnego miejsca przy wigilijnym stole. Miejsce to przeznaczone bywa przede wszystkim dla przygodnego gościa. Pozostawiając wolne miejsca przy stole wyrażamy również pamięć o naszych bliskich, którzy nie mogą świąt spędzić z nami. Wieczerzę wigilijną rozpoczynało się, gdy na niebie ukazywała się pierwsza gwiazda. Czyniono tak na pamiątkę gwiazdy betlejemskiej, którą według Ewangelisty, św. Mateusza, ujrzeli Mędrcy, zwani też Trzema Królami. Najważniejszym i kulminacyjnym momentem wieczerzy wigilijnej w Polsce jest zwyczaj łamania się opłatkiem. Czynność ta następuje po przeczytaniu Ewangelii o Narodzeniu Pańskim i złożeniu sobie życzeń. Do tradycji wigilijnej należy, aby do stołu zasiadała parzysta liczba osób, bo nieparzysta ilość uczestników miała wróżyć dla jednego z nich nieszczęście. Najbardziej unikano liczby 13. Feralna 13 bierze swój początek od Ostatniej Wieczerzy, kiedy to jako 13 biesiadnik przybył Judasz. Według wigilijnej tradycji, również ilość potraw powinna być nieparzysta. Aleksander Bruckner w słowniku etymologicznym języka polskiego podaje, ze wieczerza chłopska składała się z pięciu lub siedmiu potraw, szlachecka z dziewięciu, a u arystokracji z jedenastu. Wyjaśnienia tego wymogu były różne: 7 - jako siedem dni tygodnia, 9 - na cześć dziewięciu chórów anielskich. Dopuszczalna była ilość 12 potraw - na cześć dwunastu apostołów. Nieparzysta ilość potraw miała zapewnić urodzaj lub dobrą pracę w przyszłym roku. Potrawy powinny zawierać wszystkie płody rolne, aby obrodziły w następnym roku. Wskazane też było skosztować wszystkich potraw, żeby nie zabrakło którejś podczas następnej wieczerzy wigilijnej. Dominowały dania rybne przyrządzane na różne sposoby, a zwłaszcza nie mogło zabraknąć słynnego karpia lub szczupaka w szarym sosie. Niekiedy dań rybnych było tyle, ze tradycyjna liczba dwunastu potraw okazywała się niewystarczająca. Ale i na to była rada - wszystkie potrawy z ryb uważano za jedno danie! Wigilie otwierała jedna z tradycyjnych zup wigilijnych - najczęściej barszcz czerwony z uszkami lub zupa grzybowa. Nie można dziś określić nawet w sposób przybliżony od kiedy iglaste drzewko zaczęto kojarzyć z obchodami świąt Bożego Narodzenia. Wiadomo natomiast, że w wielu kulturach i religiach drzewo zwłaszcza iglaste jest symbolem życia, płodności, odradzania się i trwania. Kolęda w Polsce oznacza przede wszystkim pieśń religijną, związaną tematycznie z narodzinami Chrystusa. Najstarsza polska kolęda Zdrów bądź królu anielski pochodzi z 1424 roku, choć sam termin kolęda utrwalił się dopiero w XVII w. Powszechna praktyka wzajemnego obdarowywania się prezentami związana była pierwotnie z kultem św. Mikołaja. Z czasem wszystkie kraje chrześcijańskie, także katolickie przyjęły tę praktykę. To św. Mikołaj w wigilię Bożego Narodzenia przynosi nadal prezenty, to dzieci nadal ze swoją dziecięcą wiarą piszą do niego listy. írásbeli vizsga / május 25.

14 A feladatpontok átszámítása vizsgapontokra: Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont írásbeli vizsga / május 25.

15 IV. Íráskészség I. feladat Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 4 Érthetőség; nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 Összesen 10 Ha a dolgozat A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok kifejtése A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. Nem kell pontot levonni azért, ha a szöveg hosszabb 150 szónál. Érthetőség; nyelvi megformálás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg érthető-e az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák a megértést nem akadályozzák-e. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. írásbeli vizsga / május 25.

16 Értékelési skála 1. A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célt; megfelelően dolgozta ki a feladat minden részletét, és elérte a minimális szövegmennyiséget (120 szó). A vizsgázó nagyrészt megvalósította a kommunikációs célt; egy-két részlettől eltekintve általában megfelelően dolgozta ki a feladatot, és legalább 120 szó hosszúságú szöveget hozott létre. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célt; félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladat bizonyos részeit, a létrehozott szöveg 120 szónál rövidebb. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célt; félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladatot, a szöveg 50 szónál rövidebb. 2. Érthetőség; nyelvi megformálás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveg, egy-két kisebb pontatlanság ellenére, az olvasó számára tökéletesen érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák ellenére az olvasó számára nagyjából érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák következtében nehezen érthető és követhető, illetve félreérthető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt nem érthető és nem követhető. 3. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és Olvashatatlan kézírás. javítások. II. feladat az A) és B) variáció közül választott feladat Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 4 Nyelvhelyesség, helyesírás 4 Íráskép 1 Összesen 20 Ha a dolgozat A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. írásbeli vizsga / május 25.

17 Az értékelési szempontok kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat. Nem kell levonni pontot, ha a szöveg hosszabb 250 szónál. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak, valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelti-e. Szövegalkotás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés; a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.). Szókincs, kifejezésmód Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; a szóhasználat a emelt szintnek megfelelő változatosságot mutat-e. Nyelvhelyesség, helyesírás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget teljes egészében megértse. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. írásbeli vizsga / május 25.

18 Értékelési skála 1. A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontokat megfelelően kidolgozta. A szöveg megadott hosszúságú (15% eltérés lehetséges). A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, a többit csak részben, illetve egy irányító szempontot megfelelően, az összes többit csak részben. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet megfelelően dolgozott ki, ezen kívül még egyet részben, a többit egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontot csak részben. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki megfelelően, csak néhányat részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem. 2. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg a szövegfajtának és a szerző és az olvasó közötti kapcsolatnak megfelelő hangnemben íródott, az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. A szöveg hangneme következetlenséget mutat, az olvasóban nem mindig a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. 3. Szövegalkotás 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő, elkülönül a bevezetés és a befejezés. A szöveg a gondolati tagolást követő bekezdésekből áll. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, - elkülöníti legalább a bevezetést vagy a befejezést (2 pont), - bekezdéseket alkalmaz (3 pont). A mondatok általában szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra, hiányzik a bevezetés és a befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, összefüggéstelen mondatokból áll. A szöveg annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető. írásbeli vizsga / május 25.

19 4. Szókincs, kifejezésmód 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő, változatos, viszonylag bő szókincs jellemzi. A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést. A szöveget kevésbé változatos, helyenként egyszerű, de még a téma és a közlési szándék szempontjából elfogadható szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néhány helyen jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését. A szövegben felhasznált szókincs nagyon egyszerű, nem a témának és a közlési szándéknak megfelelő. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen megnehezíti a szöveg megértését. 5. Nyelvhelyesség, helyesírás 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg kevés nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nem befolyásolják a megértést. 6. Íráskép A szöveg több nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják, VAGY csak néhány nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nehezítik a megértést. A szövegben sok olyan nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba van, amelyek a megértést jelentősen megnehezítik, valamint sok, a megértést nem befolyásoló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba is előfordul benne. 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és Olvashatatlan kézírás. javítások. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt több helyen nem érthető. írásbeli vizsga / május 25.