LENGYEL NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Lengyel nyelv középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 26. LENGYEL NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 I. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha az tartalmazza a helyes megoldást. Az összetevőben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása az olvasott szöveg értése javítási útmutató alapján történik. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem fogadható el a válasz Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. 4 Elért 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot, illetve a mellékelt táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. írásbeli vizsga / május 26.

3 Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 33 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 30 pont. Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont Részletes útmutató I. feladat írásbeli vizsga / május 26.

4 II. feladat C G A K B D H F E III. feladat C F D M A G K B L E H IV. feladat C B A C B B A A II. NYELVHELYESSÉG A javítási útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ. Nem fogadható el a helyesírási hibát tartalmazó válasz. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha az tartalmazza a helyes megoldást. Az összetevőben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a nyelvhelyesség javítási útmutató alapján történik. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem fogadható el a válasz Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Мax. 4 Elért 3 írásbeli vizsga / május 26.

5 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot, illetve a mellékelt táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 18 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 28 pont. Részletes útmutató A feladatpontok átszámítása vizsgapontokra: Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont I. feladat Csak akkor fogadható el jónak a megoldás, ha mind a két végződés jó. 0. wzgórza wawelskiego 1. nową stolicą 2. mieszczańskie kamienice 3. Rynku Głównym 4. innymi towarami 5. krużgankowym dziedzińcem 6. polskich królów 7. najważniejszym wydarzeniom 8. murami obronnymi 9. Kazimierza Wielkiego 10. Uniwersytetem Jagiellońskim írásbeli vizsga / május 26.

6 II. feladat 0. sobie 11. nim 12. je 13. ich 14. one 15. ją 16. nas III. feladat do od na w z u nad IV. feladat 0. otwieracie 23. prosperują 24. musicie 25. ma 26. są 27. jest 28. rozmawiają III. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha az tartalmazza a helyes megoldást. Az összetevőben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a hallott szöveg értése javítási útmutató alapján történik. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem fogadható el a válasz Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! írásbeli vizsga / május 26.

7 Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. 4 Elért 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot, illetve a mellékelt táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. Általános útmutató: 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 33 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 22 pont. Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont írásbeli vizsga / május 26.

8 Részletes útmutató A feladatok megoldása és a hanghordozón elhangzó szövegek I. 0. polszczyźnie 1. magazyn 2. Wychodzę 3. warszawskiego 4. mieszkańcami 5. miasto 6. instytucji 7. zrobić 8. idziemy 9. jabłka 10. kupić II III A A B B A A írásbeli vizsga / május 26.

9 I. feladat O tym, że słówko na panoszy się w polszczyźnie i wypiera inne przyimki, wiedzą niemal wszyscy. W różnych kącikach językowych ostrzega się, że nie należy mówić, iż kierowniczka siedzi na nabiale tylko: w dziale nabiałowym, a pan Czesio poszedł właśnie na magazyn, tylko: do magazynu. Takie ostrzeżenia - niewątpliwie słuszne i potrzebne mają i ten skutek uboczny, że zaczynamy się w ogóle bać owego na i każde jego użycie uznajemy za niepoprawne. Wychodzę na miasto mówi któryś z domowników, a inny go poprawia do miasta, do miasta. Nie jest to jednak słuszne. Zarówno określenie na miasto jak i do miasta jest poprawne, każde z nich powinno być jednak używane w innych sytuacjach. Do miasta idziemy (częściej jeździmy) przede wszystkim wówczas, gdy znajdujemy się poza jego obrębem. Mieszkańcy odległych, peryferyjnych dzielnic wielkiego miasta (na przykład warszawskiego Ursynowa), kiedy jadą do Śródmieścia, również używają czasami sformułowania jadę do miasta, co może świadczyć o tym, że czują się mieszkańcami innego organizmu niż ten, do którego należy centrum. Na miasto idziemy wówczas, gdy się już w tym mieście znajdujemy, a tylko wychodzimy z domu. Wyrażenie na miasto znaczy zazwyczaj jeszcze coś dodatkowego; to mianowicie, że nie udajemy się w jedno określone miejsce, lecz do kilku różnych instytucji, sklepów, a choćby i po to, by pochodzić ulicami. W takim wypadku mówimy też zwykle, że zjemy coś na mieście, czyli poza domem. Czasem wychodzimy na miasto po to, żeby zrobić zakupy, czyli mówiąc krócej po zakupy albo na zakupy. I znowu wątpliwości: czy użycie określenia z wyrazem na jest tu poprawne? Jest, a w dodatku przynosi inną informację niż powiedzenie po zakupy. Otóż jak się wydaje po zakupy idziemy wtedy, gdy wiemy dokładnie, co i gdzie chcemy kupić. Po zakupy jest więc uogólnionym określeniem w stosunku do takich wyrażeń, jak: po chleb, po jabłka, po piżamę, czy po kiełbasę. Wybierając się na zakupy idziemy do różnych sklepów po to, żeby oglądać towar, pochodzić, poprzebierać i może coś kupić. Nie wiemy jednak do końca ani co konkretnie chcemy kupić, ani gdzie to zrobić. Andrzej Markowski, O zawiłościach polszczyzny w: Język polski 4, s II. feladat Patrząc w bezchmurną noc na niebo pełne gwiazd, stoisz wobec zagadki wszechświata. Być może podobnie jak Twoi przodkowie zadajesz sobie pytania o jego początek, wielkość i granice. Pamiętaj, że wszechświat nazywany też kosmosem, to cała otaczająca nas przestrzeń. Materię znajdującą się w nim tworzą gwiazdy, planety, księżyce, planetoidy, komety, meteory i pył gwiezdny. W kosmosie znajdują się też obiekty umieszczone tam przez człowieka: satelity, sondy oraz stacje kosmiczne. Gwiazda to gazowa kula o bardzo wysokiej temperaturze, która dochodzi do milionów stopni Celsjusza. Dzięki reakcjom jądrowym zachodzącym w jej wnętrzu, gwiazda świeci. Miliardy gwiazd tworzą wielkie skupiska, czyli galaktyki. Gwiazdą, która znajduje się najbliżej Ziemi jest Słońce. Promienie słoneczne docierają do naszej planety i są odbierane przez ludzkie zmysły jako ciepło i światło. To dzięki temu na Ziemi możliwe jest życie. Słońce należy do Galaktyki zwanej Drogą Mleczną. Oprócz gwiazd na niebie możemy też obserwować niektóre planety. Są one znacznie mniejsze i chłodniejsze od gwiazd wokół których krążą. Planety nie świecą własnym światłem. Widzimy je dzięki temu, że odbijają (jak lustro) światło słoneczne. Jedną z Planet jest Ziemia. Wokół niektórych planet krążą mniejsze ciała niebieskie, nazywane księżycami lub naturalnymi satelitami. Ziemia ma jednego naturalnego satelitę Księżyc. Obiega on naszą planetę w ciągu 27 dni i 7 godzin. Niewielkie ciała niebieskie, które obiegają Słońce, to planetoidy. Czasami planetoidy zderzają się ze sobą. Powstałe w wyniku írásbeli vizsga / május 26.

10 takiej kolizji okruchy mogą wpaść w atmosferę ziemską. Widoczne są wtedy na sklepieniu niebieskim jako meteory. Większość z nich spala się całkowicie w atmosferze. Meteory, które spały na powierzchnię Ziemi nazywamy meteorytami. Układ Słoneczny tworzy Słońce oraz osiem planet. Dzielą się one na planety ziemiopodobne oraz gazowe olbrzymy. Do pierwszej grupy należą: Merkury, Wenus, Ziemia i Mars. Do drugiej: Jowisz, Saturn, Uran i Neptun. Każda planeta porusza się po orbicie w kształcie elipsy wokół położonego w jej ognisku Słońca, jednocześnie obracając się wokół własnej osi. W układzie Słonecznym sporadycznie pojawiają się komety. Zbudowane one są ze skalno-lodowego jądra oraz chmury gazu i pyłu tworzącej warkocz. Najbardziej znana jest kometa Halleya, którą możemy obserwować w Układzie Słonecznym średnio co 76 lat. Puls Ziemi - podręcznik do geografii dla klasy pierwszej gimnazjum, s III. feladat Bardzo często korzystamy z usług handlowych. Dzięki nim produkty wytworzone przez przemysł lub rolnictwo trafiają do konsumenta. Duże sieci handlowe zwykle zaopatrują się w towar bezpośrednio u producentów. Znaczna część sklepów korzysta jednak z pośrednictwa hurtowni lub giełd towarowych. Cena uzyskiwana przez producenta za dany artykuł bywa znacznie niższa od tej, którą płacimy w sklepie. Ta różnica to marża, czyli część ceny stanowiąca zysk placówek handlowych i pokrywająca koszty ich działalności. Na ceny produktów wpływają też różnego rodzaju podatki, a zwłaszcza opłaty akcyzowe. W żadnym państwie produkcja nie jest na tyle rozwinięta, aby zaspokajać wszystkie potrzeby ludności i gospodarki. Nie ma więc kraju samowystarczalnego. Dlatego bardzo duże znaczenie ma handel zagraniczny. Polega on na obrocie towarami z innymi państwami. Sprowadzanie produktów z zagranicy nazywamy importem, natomiast wywóz i sprzedaż towarów do innego kraju eksportem. Dzięki międzynarodowej wymianie handlowej zwiększa się asortyment dóbr oferowanych na rynku krajowym. Jest ona również źródłem dochodów państwa i pobudza jego rozwój gospodarczy. Biorąc pod uwagę wielkość naszego kraju, wartość polskich obrotów handlowych jest niewielka. W ciągu ostatnich dziesięciu lat zanotowano w Polsce znaczny wzrost zarówno importu jak i eksportu. Różnica między wartością eksportu a importu stanowi saldo bilansu handlu zagranicznego. W Polsce od wielu lat jest ono ujemne. Oznacza to, że wartość zagranicznych towarów sprowadzonych do kraju jest wyższa niż wartość polskich produktów sprzedawanych za granicę. Jest to zjawisko niekorzystne, powodujące odpływ pieniędzy z naszego kraju. Współcześnie głównymi partnerami handlowymi Polski są: Niemcy, Rosja, Chiny, Włochy i Francja. Wśród towarów importowanych do Polski dominują: maszyny, samochody, urządzenia wytwarzane przez przemysł high-tech, ropa naftowa, gaz ziemny, produkty naftowe oraz tworzywa sztuczne. Ponadto importuje się leki, kosmetyki, odzież, obuwie oraz owoce. Natomiast do najważniejszych polskich artykułów eksportowych należą: samochody osobowe, silniki spalinowe i ich części, sprzęt AGD, meble, drewno, papier i szkło. Równie ważnymi towarami eksportowymi są artykuły spożywcze, takie jak mięso, owoce mrożone, mleko i produkty mleczne. Planeta Nowa podręcznik do geografii dla klasy trzeciej gimnazjum, s írásbeli vizsga / május 26.

11 IV. ÍRÁSKÉSZSÉG I. feladat Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 5 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 Összesen 11 Ha a dolgozat A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok kifejtése A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. Nem kell pontot levonni, ha a szöveg hosszabb 80 szónál. Érthetőség; nyelvi megformálás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg érthető-e az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák a megértést nem akadályozzák-e. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. írásbeli vizsga / május 26.

12 Értékelési skála A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célt; megfelelően dolgozta ki a feladat minden részletét, és elérte a minimális szövegmennyiséget A vizsgázó nagyrészt megvalósította a kommunikációs célt; egy-két részlettől eltekintve általában megfelelően dolgozta ki a feladatot, és legalább 50 szó hosszúságú szöveget A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célt; félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladat bizonyos részeit, a létrehozott szöveg 50 szónál rövidebb. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célt; félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladatot, a szöveg 25 szónál rövidebb. (50 szó). hozott létre. Érthetőség; nyelvi megformálás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveg, egy-két kisebb pontatlanság ellenére, az olvasó számára tökéletesen érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák ellenére az olvasó számára nagyjából érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák következtében nehezen érthető és követhető, illetve félreérthető. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és Olvashatatlan kézírás. javítások. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt nem érthető és nem követhető. II. feladat: az A) és B) variáció közül választott feladat Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 5 Nyelvhelyesség, helyesírás 5 Íráskép 1 Összesen 22 írásbeli vizsga / május 26.

13 Az értékelési szempontok kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat. Nem kell levonni pontot, ha a szöveg hosszabb 120 szónál. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelti-e. Szövegalkotás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés; a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.). Szókincs, kifejezésmód Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; a szóhasználat a középszintnek megfelelő változatosságot mutat-e. Nyelvhelyesség, helyesírás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget teljes egészében megértse. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. írásbeli vizsga / május 26.

14 Értékelési skála A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontokat megfelelően dolgozta ki. A szöveg megadott hosszúságú (15% eltérés lehetséges). A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, a többit csak részben, illetve egy irányító szempontot megfelelően, az összes többit csak részben. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet megfelelően dolgozott ki, ezen kívül még egyet részben, a többit egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontot csak részben. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki megfelelően, csak néhányat részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg a szövegfajtának és a szerző és az olvasó közötti kapcsolatnak megfelelő hangnemben íródott, az A szöveg hangneme következetlenséget mutat, az olvasóban nem mindig a szerző szándékának megfelelő benyomást A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. kelt. Szövegalkotás 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő, elkülönül a bevezetés és a befejezés. A szöveg a gondolati tagolást követő bekezdésekből áll. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, - elkülöníti legalább a bevezetést vagy a befejezést (2 pont), - bekezdéseket alkalmaz (3 pont). A mondatok általában szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra, hiányzik a bevezetés és a befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, összefüggéstelen mondatokból áll. A szöveg annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető. írásbeli vizsga / május 26.

15 Szókincs, kifejezésmód 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő, változatos, viszonylag bő szókincs jellemzi. A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul szóismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést. A szöveget kevésbé változatos, helyenként egyszerű, de még a téma és a közlési szándék szempontjából elfogadható szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néhány helyen jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését. Nyelvhelyesség, helyesírás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveg kevés nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nem befolyásolják a megértést. A szöveg több nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják, vagy csak néhány nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nehezítik a megértést. A szövegben sok olyan nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba van, amelyek a megértést jelentősen megnehezítik, valamint sok, a megértést nem befolyásoló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba is előfordul benne. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és Olvashatatlan kézírás. javítások. A szövegben felhasznált szókincs nagyon egyszerű, nem a témának és a közlési szándéknak megfelelő. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen megnehezíti a szöveg megértését. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt több helyen nem érthető. írásbeli vizsga / május 26.