Környezeti Operatív Program (KOP) (KOP_0.07_2006_05_16. változatának) Környezeti Értékelése

Átírás

1 A II. Nemzeti Fejlesztési Terv, Európai Uniós terminológia szerinti Nemzeti Stratégiai Referencia Keret periódusra szóló Környezeti Operatív Program (KOP) (KOP_0.07_2006_05_16. változatának) Környezeti Értékelése Első változat VitaRegnat Környezetvédelmi és Szolgáltató Betéti Társaság Projektvezető: dr. Szilvácsku Zsolt Szakértők: Karas László dr. Kollányi László Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna Varga Csaba Budapest június 5. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK A környezeti vizsgálat áttekintőábrája...4 Rövidítések magyarázata A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése Az előzmények és a döntési folyamatok, illetve a környezeti vizsgálat programozási folyamathoz való kapcsolódásának bemutatása A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv, illetve program alakulására Folyamatra tett javaslatok Tartalmi javaslatok A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása A környezeti vizsgálathoz kapcsolódó egyeztetési folyamat kialakítása a Rendeletben foglaltak alapján került kialakításra, az alábbi lépések szerint: A környezet védelméért felelős szervekkel való konzultációk és a nyilvánosság bevonása Vélemények és figyelembevételük, indokok összefoglalása Alkalmazott vizsgálati, értékelési módszer és háttér információk A környezeti vizsgálat során alkalmazott értékelési modell A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált háttér információk és bizonytalanságok A program és a kidolgozásakor vizsgált beavatkozási irányok rövid ismertetése a program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket; A program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal A beavatkozási irányok kiválasztásának indokai, a választást alátámasztó vizsgálat rövid leírása A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel, összefüggésben lévő elemeinek ismertetése A helyzetértékelés legfontosabb megállapításainak bemutatása a prioritásokkal összefüggésben Fenntarthatósági alapelvek és a hazai és EU környezetpolitikai célok alapján felállítható alapelvek és célrendszer bemutatása Fenntarthatósági alapelvek a KOP környezeti vizsgálatához Környezetpolitikai célok a KOP környezeti vizsgálatához A program megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása Az egyes fejlesztési célok környezeti fenntarthatósági szempontú értékelése

3 A program stratégiai és specifikus céljai a fenntarthatósági alapelvek tükrében A program operatív céljainak értékelése Az egyes beavatkozási csomagok, illetve azok környezeti fenntarthatósági jellegének és teljesítményének környezeti fenntarthatósági szempontú értékelése Környezeti hatást kiváltó beavatkozási csomagok azonosítása, A beavatkozási csomagok megvalósítása esetén várható környezeti következmények előrejelzése A környezeti következmények alapján a program és a beavatkozási irányok értékelése, a környezeti szempontból elfogadható beavatkozási irányok meghatározása A programban szereplő nagyprojektek értékelése A program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások megelőzésére, elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok A programban és a program által befolyásolt más tervben, illetve programban, eljárásokban javasolt környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra Az OP végrehajtási szervezete A mutatószámrendszerrel kapcsolatosan Értékelés Projektkiválasztás A fenntarthatósági és környezeti szempontok érvényesítése67 8. Indikátorok és mutatók értékelése, illetve a program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése Közérthető összefoglaló...72 MELLÉKLETEK

4 A környezeti vizsgálat áttekintőábrája 2.2. program összefüggése más releváns tervekkel 2.1. Program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése (spec. és prioritás célok) 3.2. Helyzetértékelés bemutatása a prioritásokkal összefüggésben 3.1. Helyzetértékelés környezeti és fenntarthatósági szempontból A program stratégiai és spec. céljai a fenntarthatósági értékrend tükrében 4.1. Fenntarthatósági értékrend a KOP környezeti vizsgálatához 4.2. környezetpolitikai célok illeszkedése a fenntarthatósági értékrendhez (táblázat) 4.2. Környezetpolitikai célok a KOP környezeti vizsgálatához (saját) A program operatív céljainak értékelése OFK, NSRK, NKP környezetpolitikai célok Beavatkozási csomagok azonosítása, tényezők meghatározása Környezetterhelés Természeti erőforrás növ. Nem fenntartható folyamatok 6. Környezetre káros hatások megelőzésére, elkerülésére, csökkentésére javaslatok Beavatkozási csomagok várható környezeti következmények előrejelzése Jól azonosítható környezeti igénybevétel Közvetett módon hatást kiváltó tényezők 7. Programban más programban javasolt környezeti szempontú intézkedések Környezeti következm. alapján beavatkozási irányok meghatározása Bevatkozási irányok (nagy táblázat) 8. Indikátorok és mutatók értékelése A logikai kapcsolatokat (értékeléseket, összehasonlítást, megfeleltetést stb.) nyilakkal jelezve A színek magyarázata: zöld - "megállapítások"; sárga - értékelés, összehasonlítás; piros - javaslatok 4

5 Rövidítések magyarázata CASA=Centre for Advanced Spatial Analysis CSG=Community Strategic Guidelines EMVA=Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap EPA=U.S. Environmental Protection Agency ERFA=Európai Regionális és Fejlesztési Alap ESPON=European Spatial Planning Observation Network ESZA=Európai Szociális Alap ÉAB=Értékelési Albizottság FFST=Fenntartható Fejlődés Stratégia FKTB=Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság IAIA=International Association for Impact Assessment IG=Integrated Guidelines IH=Irányító Hatóság KÉP=Környezet Értékelési Program KSz=Közreműködő Szervezet KvVM=Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium MÉTA=Magyarország Élőhely-Térképezésének Adatbázisára MMM=Mindennapi Madarak Monitoringja MTA=Magyar Tudományos Akadémia Natura 2000=Európai Unió védett területeinek hálózata NKP=Nemzeti Környezetvédelmi Program NFH=Nemzeti Fejlesztési Hivatal NFT=Nemzeti Fejlesztési Terv NSRK=Nemzeti Stratégiai Referenciakeret OFK=Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció OKIR=Országos Környezeti Információs Rendszerének OTK=Országos Területfejlesztési Koncepció OP=Operatív program OTH=Országos Területfejlesztési Hivatal SKV=Stratégiai Környezeti Vizsgálat TEIR=Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer TIR=Tervezés-támogató Informatikai Rendszer TOB=Tervezési Operatív Bizottság VAHAVA=Változás-Hatás-Válasz 5

6 1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet értelmében a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaira környezeti vizsgálatot kell lefolytatni, amelynek eredményképpen egy környezeti értékelés kidolgozására kerül sor. A környezeti vizsgálat nemzetközi gyakorlatát és a kormányrendelet előírásait tekintve nem pusztán dokumentumelemzési, értékelés orientált folyamat (lásd ex-ante értékelések), hanem sokkal inkább folyamat orientált eszköz, amely a programozás során a tervezéssel párhuzamosan folytatandó, a tervezés részeredményeit folyamatosan feldolgozó tevékenység. Lehetőség szerint már a célok kialakításakor is jelen van, hiszen egyik fontos és elvárt funkciója a tág értelemben vett fenntarthatósági megfontolások érvényesítése a programozás során 1. A Környezeti Operatív Programra vonatkozó környezeti vizsgálat (KOP KV) elkészítését közbeszerzési eljárás keretében a VitaRegnat Környezetvédelmi és Szolgáltató Betéti Társaság szakértői nyerték el 2005 decemberében. A vizsgálat megkezdésére a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából 2006 januárjában került sor. A következő pontokban bemutatjuk a KOP KV kapcsolódását a döntési és tervezési folyamatokhoz, illetve a vizsgálta során alkalmazott egyeztetési és módszertani megoldásokat Az előzmények és a döntési folyamatok, illetve a környezeti vizsgálat programozási folyamathoz való kapcsolódásának bemutatása A környezeti vizsgálatok egyik fő célja a programozási és tervezési folyamatokhoz való maximális illeszkedéssel a környezeti (amennyiben lehetséges a fenntarthatósági) szempontok érvényesítése a tervezés során. Ennek megfelelően a programozás lehető legkorábbi szakaszában szükséges biztosítani a környezeti vizsgálatok megkezdését és összehangolását programozási lépésekkel, döntéshozatali folyamatokkal. Az első magyarországi környezeti vizsgálat a KOP KV, amely a 2/2005 (I.11.) Korm. rendelet szerint az Európai Unió költségvetési időszakára vonatkozó egyik ágazati programjára készült. Ennek megfelelően részletesebben mutatjuk be a KOP keretéül szolgáló döntési folyamatokat és előzményeket, megjelölve a környezeti vizsgálatok elvárt, illetve megvalósult megkezdésének időpontjait. Az 1. táblázatba megjelöltük azokat a tervezési szakaszokat, amelyekre vonatkozóan a környezeti vizsgálatot vagy vizsgálati elemzést törvény írja elő: 1 Optimális esetben a SKV tevékenység főleg a tervezési folyamat nyomon követésére, támogatására, befolyásolására koncentrál, a környezeti hatásértékelési része pedig a már jól körvonalazott program az ex ante értékelés hatásértékelésével együtt kerül kidolgozásra. 6

7 1. táblázat TERVEZÉSI FOLYAMAT Területi szint: (Kis)térség Regionális Országos Szakterület (ágazat) Felelős szervezet OFK: parlament Minisztérium / kabinet / (kis)térségi társulás, tanács regionális fejlesztési tanács az elfogadásért: Stratégia ref. keret: kormány kormány koncepcionális, tervezési szakasz Határidők február március regionális fejlesztési* stratégia, átfogó célok tervezete AKV és vizsgálati elemzés készítése (1) Országos Területfejlesztési Koncepció (regionális és országos területi célok) szakterületi fejlesztési stratégia, átfogó célok tervezete** Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (átfogó fejlesztési célok és stratégia) részeként április döntés a Kohéziós Alapba tartozó nagy léptékű közlekedési és környezetvédelemi projektekről (első csomag) május július júliusaugusztus fejlesztési programok és azok részeként kulcsprojekt javaslatok kidolgozásának megkezdése KV (3) regionális fejlesztési stratégia, átfogó célok véglegesítése OFK környezeti értékelése programozási szakasz KV (2) stratégiai referencia keret (NFT II) tervezete és az operatív programok kijelölése KV (3) szakterületi fejlesztési stratégia, átfogó célok véglegesítése 2005.szeptember - november augusztus október fejlesztési programok és azok részeként kulcsprojekt javaslatok pontosítása, szakértői tanácsadással regionális operatív programok vázlata*** KOP SKV KOP SKV környezeti KOP_körny_vizsg_ ertekeles_06.06_2.2 7 szakterületi operatív programok vázlata Vitaregnat Bt május 25.

8 2005. november december február döntés a térségi fejlesztési programokról és azok részeként kulcsprojektek kidolgozásának elindítása stratégiai referencia keret (NFT II) első tervezete az EU stratégiai irányelvek alapján KOP környezeti vizsgálat elindítása döntés a szakterületi fejlesztési programokról és azok részeként kulcsprojektek kidolgozásának elindítása március április regionális operatív programok véglegesítése stratégiai referencia keret (NFT II) véglegesítése szakterületi operatív programok véglegesítése áprilisszeptember Az OP-khoz kapcsolódóan a térségi programok pontosítása, véglegesítése és támogatott (kis)térségi programokon belül a megvalósíthatósági tanulmány alapján az első körös projekt javaslatok értékelése, kiválasztása ROP-k környezeti vizsgálatának indítása Ágazati OP-k környezeti vizsgálatának indítása EU egyeztetések, majd az operatív programok, nemzeti referenciakeret véglegesítése 1. táblázat TERVEZÉSI FOLYAMAT TERVEZET * A regionális fejlesztési stratégiákkal megegyező a Balaton térségének és a Tisza térség integrált fejlesztési tervének kidolgozási folyamata. Forrás: ** A szakterületi stratégiák, programok közé értendő: az agrárgazdasági és vidékfejlesztési terv is. *** Önálló regionális operatív program várhatóan csak a tervezési-statisztikai régiókra készül Zöld színnel jelöltük a környezeti vizsgálatok és a vizsgálati elemzések optimális kezdési pontjait az alábbiak szerint: (1) A tervezést megelőzően készülő vizsgálati elemzés elkészítése a környezetvédelmi törvény szerint, illetve javasolt egy analitikai stratégiai környezeti vizsgálat elkészítése az NFT-re és operatív programjaira vonatkozóan annak tervezését megelőzően (lásd az EU Bizottsága számára készült dokumentumokat a oldalon vagy magyarul a Szilvácsku Zsolt: Stratégiai környezeti vizsgálatok gyakorlata az Európai Unióban c. könyvben. (2) A Nemzeti Fejlesztési Tervre kötelező Környezeti Vizsgálat /A környezeti vizsgálat lefolyatására az 1. (2) bekezdés a) pontja szerint kötelező tervek és programok köre lásd az 1. sz, mellékletet a 2/2005 (I.11.) Korm. Rendelethez, valamint a 2001/42/EK európai parlamanti és tanácsi irányelv/ (3) A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaira kötelező Környezeti Vizsgálat /A környezeti vizsgálat lefolyatására az 1. (2) bekezdés a) pontja szerint kötelező tervek és programok köre lásd az 1. sz, mellékletet a 2/2005 (I.11.) Korm. Rendelethez, valamint a 2001/42/EK európai parlamanti és tanácsi irányelv/ KOP SKV KOP SKV környezeti KOP_körny_vizsg_ ertekeles_06.06_2.2 8 Vitaregnat Bt május 25.

9 A as tervezési időszak feladat és felelősségi rendjét a kormány a 2004/1076-os kormány-határozatban rögzítette. A programok elkészítése a Nemzeti Stratégia Referencia Keret alapján történik. Az NSRK elkészítéséért a Nemzeti Fejlesztési Hivatal a felelős. Az NSRK szakértői szintű egyeztetése a Tervezési Operatív Bizottság (TOB) keretében, illetve tagjai között történik, míg a hivatalos kormánydöntést megelőző döntésék és jóváhagyások fóruma az FKTB, a Fejlesztéspolitikai Kabinet az előzetes stratégiai döntéseket hozza meg az operatív programok Európai Uniós befogadását megelőzően. Az operatív programok elkészítéséért a kormány által kijelölt felelős minisztérium, vagy szervezet felel, de másodlagos felelőssége van mindazoknak a minisztériumoknak, akik érintettek a vonatkozó operatív program egy prioritásának lebonyolításában. Amikor a Környezeti Operatív Program környezeti vizsgálata 2006 elején megkezdődött, az OP vázlata ált rendelkezésre. Ki kell hangsúlyozni azonban, hogy 2006 elejére több ponton rögzítésre kerültek a készülő OP tartalmi elemei: az OP célrendszere, prioritásai és a beavatkozások típusai (szennyvízkezelési, hulladékgazdálkodási beruházások) már az NSRK-ban, illetve azzal párhuzamosan meghatározásra kerültek, hasonlóan az OP mellékletében szereplő nagyprojektek is meghatározásra kerültek. Ezen előzetes döntések jelentős mértékben meghatározták a KOP KV kereteit. A környezeti vizsgálat bekapcsolódása a programozási folyamatba alapvetően a KOP operatív, tárcán belüli koordinációért, a tárcák közötti egyeztetésekért és a KOP szövegezéséért felelős részleggel való szoros együttműködésben valósult meg. A KOP környezeti vizsgálatát végző szakértők és a KvVM szakértői között rendszeres egyeztetések folytak havi, kétheti gyakorisággal. A teljes KOP tervezési és végrehajtási folyamat során az alábbi döntéshozatali és részvételi kritériumok határoztunk meg, amely betartására felhívjuk a figyelmet: Civil részvétel civil részvétel biztosítása a civil és a közigazgatási résztvevők felkészítése a részvételre civil képviseletek meghatározása Partnerség Ágazati, regionális és szektorközi együttműködés erősítése és garantálása, ellenőrzése a tervezés során Természetvédelmi információ A szükséges színtű információ igényének megfogalmazása és a rendelkezésre álló információkból az igény kielégítése, ha nem lehetséges az információk pótlására irányuló folyamatok elindítása. Nyílt döntési folyamat A döntési folyamat menete, ütemezése áttekinthető, megismerhető és nyílt legyen KOP_SKV Környezeti értékelés 1.0 9

10 A döntési folyamat menete, ütemezése kiszámítható és előrelátható legyen A nyílt döntési pontok ismerté tétele, azok a pontok a folyamatban, ahol a folyamat előkészítő vagy megvalósítási szakaszaiban hoznak döntést, egyértelműen meghatározottak és ismertek legyenek A döntés alapjául szolgáló háttéranyagok megismerhetők legyenek Jogi előírásokban, ajánlásokban megjelenő környezeti vizsgálatok és más eszközök alkalmazása a döntések előkészítéséhez a horizontális szempontok érvényesítéséhez A megfelelő környezeti döntéselőkészítő eszközök alkalmazása a teljes folyamatban (párhuzamos a tervezéssel szorosan együttműködő vizsgálatok, a döntési pontokon a vizsgálatok aktuális eredményeinek adott szintű figyelembevétele) Környezeti vizsgálatok elkészítése és beépítése a folyamatba Környezeti és fenntarthatósági útmutatók készítése és alkalmazása a tervezés és végrehajtás során 1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv, illetve program alakulására A környezeti vizsgálat során megfogalmazott javaslatok két nagyobb csoportra oszthatók. Első csoport a tervezés folyamatára vonatkozó javaslatok, amelyek a környezeti és fenntarthatósági szempontok érvényesítését hivatottak szolgálni eljárási elemek és szempontok beépítésével (lásd előző pontban felsorolt döntési és részvételi szempontokat. A javaslatok második csoportja a KOP tartalmi részeire vonatkozó módszertani, szerkezeti és fogalmazási javaslatokként jelentek meg a vizsgálat során. A megfogalmazott javaslatokat és hatásuk összefoglaló bemutatását táblázatos formában az értékeléshez csatoljuk, a következő két pontban csupán néhány fontosabb javaslatot emelünk ki Folyamatra tett javaslatok Az egyeztetési lehetőség megteremtése érdekében a KvVM a környezeti vizsgálatot végzők javaslatára és közreműködésével létrehozta a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórumot. A KvVM honlapján külön KOP oldal, illetve KOP-SKV környezeti vizsgálati al-oldal került kialakításra az egyezetések és társadalmi részvétel elősegítése érdekében Tartalmi javaslatok KOP_SKV Környezeti értékelés

11 Helyzetleírás szerkezetére vonatkozóan az alábbi struktúra alkalmazását javasoltuk, amelyhez a jelenlegi változat már kezd közelíteni: (1) Főbb környezeti problémák összegzése a környezeti állapotok (State) és a környezeti terhelések (Pressures) vonatkozásában; (2) A leírt főbb problémák mögött rejlő (gazdasági, társadalmi) okok, hajtóerők, mozgatórugók (Driving forces) rövid leírása; (3) A jelenlegi környezeti állapotok (State) és a környezeti terhelések (Pressures) által megjelenő (társadalmi, környezeti) hatások, következmények (Impacts) összegzése; (4) Kiemelt jelenleg tapasztalható konfliktusok összefoglalása a prioritás témakörében. A helyzetértékelésben és az OP teljes szerkezetében javasoltuk a területiség elvének erősebb megjelenítését, amely a jelenlegi változatban már határozottabban megjelenik. Prioritások és beavatkozások vonatkozásában tett javaslatok közül ki kell emelni a beavatkozási logika megfogalmazásának pontosítására tett javaslatainkat. A beavatkozási logika keretében szükséges meghatározni azokat a területi és környezeti szempontokat, amelyek a beavatkozások részletesebb kidolgozása során, akcióterv készítésekor támpontot, orientálást jelentetnek. Ilyen a megújuló energiaforrások arányának növelése esetén a napenergia, a geotermikus energia hasznosítás előnyben részesítése, illetve az energianövények előállítása komplex tájgazdálkodási programok keretében történő fejlesztése vagy a árvízvédelmi intézkedések szintén komplex tájgazdálkodási programokhoz illeszkedő megvalósítása. Indikátorokra vonatkozóan a kimeneti, eredmény és hatásindikátorok típusainak alkalmazását javasoltuk és eszerint értékeltük az elkészített indikátorok csoportjait A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása Az alábbi pontokban bemutatjuk környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonásának, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevételének módját, mellékelten pedig, az indokok összefoglalását A környezeti vizsgálathoz kapcsolódó egyeztetési folyamat kialakítása a Rendeletben foglaltak alapján került kialakításra, az alábbi lépések szerint: KOP_SKV Környezeti értékelés

12 (1) Tájékoztatás a programról A környezeti értékeléssel kapcsolatos egyeztetések megkezdésének első lépéseként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) mint a program készítője összeállított a vizsgálatot végző szakértők közreműködésével a Környezeti Operatív Programról (KOP) egy összefoglaló jellegű tájékozatót, amelyet a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum tagjainak megküldött, az alábbi tartalommal: a program címe, típusa, tartalma, tervezési területe, célja helyzetértékelés, a környezeti szempontból lényeges információk a lehetséges fejlesztési irányok a program megvalósításából előreláthatóan származhatnak-e országhatáron átterjedő jelentős, káros környezeti hatások. (2) A környezeti értékelés tematikáját, ütemezését, valamint a konzultációkra vonatkozó javaslatait, illetve a nyilvánosság tájékoztatásának, észrevételek kérésének tervezett módjának megküldése a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum tagjai részére. (3) Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum első ülése március 6. a környezeti vizsgálat bemutatása és a tervezett tematika megvitatása céljából. (4) A környezeti értékelés első változatának elkészítése a mellékelt tematika és a Rendelet 8., illetve annak 4. számú melléklete alapján. (5) A környezeti értékelés véleményeztetése Környezeti értékelés készíttetője a KvVM, aki Rendelet 8. (3) szerint kikéri a környezet védelméért felelős szervek és az Országos Környezetvédelmi Tanács véleményét a KOP környezeti értékeléséről, és egyeztetést tart a környezet védelméért felelős szervekkel a szükséges módosításokról a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum második egyeztetési ülésének keretében június 13-án. Az érintett nyilvánosság észrevételeinek kikéréséhez a KvVM a Rendelet 8. (5) szerint nyilvánosságra hozza a KOP céljait, illetve azt, hogy a KOP és környezeti értékelésének egyeztetési dokumentációja hol és mikor tekinthető meg, és milyen módon véleményezhető. Arra az esetre vonatkozóan, ha a környezeti értékelés alapján országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás várható [Kvt. 43. (6) bekezdés a) pont] a KvVM a KOP tervezetének hazai egyeztetésével egyidejűleg megküldi - eltérő megállapodás hiányában - a másik ország környezetvédelemért felelős KOP_SKV Környezeti értékelés

13 minisztériumának a jogszabályok által leírt dokumentációkat és a konzultációt a Rendelet szerint levezeti. Környezeti értékelés készítője KOP környezeti értékelésével kapcsolatosan beérkezett észrevételeket feldolgozza, értékeli, szükség szerint a környezeti értékelést megváltoztatja, illetve kiegészíti. Szükség esetén a KvVM számára javaslatot tesz a KOP módosítására, illetve kiegészítésére. (6) A környezeti értékelés elkészítése a mellékelt tematika és a Rendelet 8., illetve annak 4. számú melléklete alapján történik A környezet védelméért felelős szervekkel való konzultációk és a nyilvánosság bevonása A környezeti vizsgálat során kötelező véleményezési folyamatnak alapvetően két fő iránya határozható meg. Egyik fő irány a vizsgálathoz kapcsolódóan a rendeletben a környezetért felelősként meghatározott közigazgatási szervekkel való egyeztetés, míg a másik fő irány a társadalmi nyilvánosság biztosítása, a véleményezési lehetőség megteremtésével. A két fő irányban történő információcsere és véleményezés folyamatának gördülékenységét elősegítendő céllal került kialakításra a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum. A Fórum alapvetően a 1076/2004. (VII.22.) Korm. határozat 7. pontja szerint létrejött élhető környezet munkacsoport érintett tagjaira, illetve a Rendelet 3. mellékletének I. pontja szerinti környezet védelméért felelős szervek képviselőire épül. A Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórumon való részvételre a tagokat a KvVM kéri fel. A KvVM a Fórum tagjai közé a Rendelet által megjelölt szervek képviselői mellé az OKT (3fő), az NFH, FMM, IHM, ICSSZEM, OM és a TERET delegáltjait is meghívta. A környezet védelméért felelős szervekkel való konzultációk A környezetért felelősként meghatározott közigazgatási szervekkel való egyeztetés során a hivatalosan kiküldött, a Rendelet 7. és 8. szerinti dokumentumok véleményeztetését kell lebonyolítani, illetve ezekhez a szakaszokhoz tartozó egyeztetési lehetőséget kell a kidolgozó részéről biztosítani 2. Az egyeztetési lehetőség megteremtése érdekében a KvVM a környezeti vizsgálatot végzők javaslatára és közreműködésével létrehozta a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórumot. A környezetért felelős szervek képviselői a rendeletben előírtak szerint a Fórumot megelőzően a véleményezési határidő megállapításával megkapják a szükséges dokumentumokat. A Fórumon a kiküldött dokumentumokkal kapcsolatos vélemények bemutatására és egyeztetésére van lehetőség. A Fórumot követően a környezet védelméért felelős szervek megküldik hivatalos véleményüket a Környezeti Operatív Programot kidolgozó KvVM részére. A társadalmi részvétel elősegítése, a nyilvánosság bevonása A társadalmi részvétel elősegítése érekében a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum keretében felkérésre kerültek az Országos Környezetvédelmi Tanácsot (OKT) alkotó civil 2 7. (4) Ha a kidolgozó véleménye a tematikáról eltér a környezet védelméért felelős szervek (1) bekezdés szerint kapott véleményétől, a kidolgozó végleges döntését megelőzően az indokok tisztázása érdekében megbeszélést tart az érintett szervekkel. Lásd még a 8.. KOP_SKV Környezeti értékelés

14 valamint tudományos szervezetek és az üzleti világ képviselői. Ugyancsak felkérést kapott a Területfejlesztési Régiók Egyeztető Tanácsának képviselője, aki területi szempontok érvényesítése érdekében az élhető környezet munkacsoportban jelenlévő régiók közös képviseletét hivatott betölteni. A társadalmi partnerek alapvető szerepe a folyamatban egyrészt az általuk képviselt intézmények tagjainak tájékoztatása a KOP SKV vonatkozásában, illetve az általuk képviselt társadalmi szereplők és szervezeteik tájékoztatásának elősegítése és véleményük továbbítása. A nyilvánosság bevonását segítendő a környezeti vizsgálat meghatározott dokumentumai az Interneten is elérhetővé válnak majd azért, hogy a velük kapcsolatos véleményeket a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum tagjai, a környezeti vizsgálat készítői és a KvVM részére eljuttathassák. Az áttekinthetőség kedvéért a következő táblázatban az ütemezés mellett bemutatjuk az egyes szereplők feladatait és lehetőségeit is. Környezeti vizsgálat folyamata 1.1. Tájékoztatás a programról 1.2. A környezeti vizsgálattal kapcsolatos tájékozató megküldése 1.3. Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum első egyeztetési ülése 1.4. A környezeti vizsgálattal kapcsolatos tájékozató nyilvánosságra hozatala a KvVM honlapján A környezeti vizsgálat első változatának elkészítése és megküldése a Fórum tagjainak A környezeti vizsgálat első változatának megküldése, nyilvánosságra hozatala, Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum második egyeztetési ülése 1.7. A környezeti értékelés véglegesítése SKV TEAM A környezeti vizsgálat folyamatos. Rendszeres egyeztetések a KOP készítői és az SKV TEAM tagjai között. Környezetért felelős szervek szerepe Tájékozódás Tájékozódás és a véleményezési folyamat megindulásának tudomásul vétele Előzetes vélemények kifejtése, kérdések megfogalmazása, további tájékozódás. Az ülést követően a végső álláspontok megküldése a KvVM részére. Nincs külön teendőjük március vége Tájékozódás és a véleményezési eljárás folytatódásának tudomásul vétele. Előzetes vélemények kifejtése, kérdések megfogalmazása, további tájékozódás. Az ülést követően a végső álláspontok megküldése a KvVM részére. Társadalmi részvétel lehetősége Tájékozódás a Fórum tagjainak közreműködésével Tájékozódás a Fórum tagjainak közreműködésével A KOP SKV-ra vonatkozó vélemények kifejtése, eljuttatása Fórumba delegált képviselőik által a Fórumnak, illetve a KvVM-nek. Széleskörű tájékozódási lehetőség. A KOP SKV-ra vonatkozó vélemények kifejtése, eljuttatása a KvVM-nek, illetve a Fórumnak. Tájékozódás a Fórum tagjai által A KOP SKV-ra vonatkozó vélemények kifejtése, eljuttatása Fórum tagjai által, illetve közvetlenül az SKV TEAM részére június eleje Tájékozódás a végső Tájékozódás a végső anyagról. anyagról június vége KOP_SKV Környezeti értékelés

15 2. táblázat A környezetért felelős szervek szerepe és a társadalmi részvétel lehetősége a környezeti vizsgálat folyamatához kapcsolódóan Vélemények és figyelembevételük, indokok összefoglalása A tematikára és a környezeti értékelés első változatára adott vélemények rövid szöveges összefoglalása valamint a vélemények figyelembevételének indokai a mellékletben találhatók. A környezeti értékelés első változatára érkező vélemények később kerülnek beillesztésre Alkalmazott vizsgálati, értékelési módszer és háttér információk A KOP környezeti vizsgálatának módszertana a nemzetközi tapasztalatokra és kutatási eredményekre 3 építve két tevékenységi tengely mentén került kialakításra. 1. Az első (vizsgálati) tengely a KOP-k tervezése során elkészülő tervezési és programozási dokumentumok és programozási, illetve a végrehajtási folyamatok, vizsgálatát, környezeti fenntarthatósági szempontú értékelését és iterációs egyezetési folyamatát tartalmazza, amelynek kulcsszereplői az SKV csoport szakértői és a KOP tervezésében és programozásában érintett intézmények szakértői. A vizsgálati lépéseket az 1. ábrán foglaltuk össze. 2. A második (partnerségi) tengely az első tengellyel folyamatosan együttműködve a partnerségépítés a konzultációs, egyezetési folyamatok kezelését foglalja magába. A partnerségi folyamatoknak három szintjét különböztetjük meg: KOP programkészítők és a SKV végzői közti partneri, együttműködési folyamatok Valamelyest szélesebb körű partnerség a 2/2005. Korm. rendelet által előírt kötelezően bevonandó közigazgatási szervezetekkel való partnerség, amely folyamatába az KOP programkészítői és az SKV végzői mellett a társadalmi és regionális partnerség képviselői is megjelennek a két-három Környezeti Vizsgálati Fórum keretében 3 Például: Sachihiko Harashina: A Communication Theory of Strategic Environmental Assessment /Tokyo Institute of Technology/; Måns Nilsson and Holger Dalkmann: Decision Making and Strategic Environmental Assessment, in Journal of Environmental Assessment Policy and Management, Vol. 3, No3; Arbter Kerstin: Stratégische Umweltprüfung Wiener Abfallwirtschaftsplan ein SUP am runden Tisch, in UVP-report Vol 3. KOP_SKV Környezeti értékelés

16 A legszélesebb körű partnerség az SKV folyamatában Internet-alapú megközelítéssel kezelhető, főként az érintett társadalmi partnerek önállóságára építve (tájékozódás, véleményformálás stb.) A KOP környezeti vizsgálata során a módszertan kialakítását, a jogi szabályozás mellett az alábbi tapasztalatok befolyásolják: a közötti időszakra készült NFT Regionális Operatív Programja során született, illetve az EU tagállamaiban összegyűlt pozitív és negatív példák tanulságai 4. A környezeti vizsgálat egyes lépéseit az 1. ábrán mutatjuk be. 4 Például: Stratégiai Környezeti Vizsgálat a ROP ( ) környezeti szempontú, ex ante vizsgálatának megalapozásához, 2003; A Strukturális Alaphoz készített, közötti operatív program SKV-ja, Szicília; közötti időszakra készülő spanyol regionális fejlesztési terv SKV-ja, Framework SEA of the Polish National Development Plan KOP_SKV Környezeti értékelés

17 1. ábra Az SKV folyamat egyes lépéseinek bemutatása a A környezeti vizsgálat programhozáshoz során alkalmazott illesztve értékelési modell A környezeti vizsgálatok során alkalmazott módszerek, modellek közös problémája, hogy a stratégiai jellegű, környezetpolitikai beavatkozások és akciók értékelését milyen szempontrendszer szerint végezzék el. Azaz hogyan értékelhető a tervezett beavatkozások hatásossága a környezeti és lehetőleg ezzel együttesen a fenntarthatósági célok elérése szempontjából. KOP_SKV Környezeti értékelés

18 A KOP és a közötti időszakra készülő operatív programok értékeléséhez kidolgozásra került a Respect Kft. munkatársai által egy un. Stratégiai Értékelő Módszertani Alapvetés (SÉMA), amely a lehetőséget teremt arra, hogy a különböző típusú beavatkozások stratégiai szinten értékelhetővé váljanak környezeti és fenntarthatósági szempontból. A módszer alapja a Driving force-pressure-state-impact-response (DPSIR) modell, amely mellett más tervezési és értékelési módszerek tapasztalatai is felhasználásra, beépítésre kerültek. A DPSIR modell a PSR (Pressure-State- Response) modell Anthony Friend (1970) által történt továbbfejlesztésén alapul, amelyet az OECD State of the Environment csoportja is alkalmaz. Az Eurostat szakértői szerint: Kutatók és indikátor szakértők hosszú vitáját követően a DPSIR modellt ítélték a legmegfelelőbbnek a környezeti információk strukturálására, kezelésére vonatkozóan az EU tagállamai és a nemzetközi szervezetek számára is, mint az Eurostat és a European Environment Agency 5. A 2. ábrán látható a modell szerkezetének bemutatása. A SÉMA alkalmazása A SÉMA keretében kialakított értékelési struktúra által lehetővé válik az aktuális helyezet, a célok, a beavatkozások és az ezekhez tartozó indikátorok együttes, egy strukturált rendszerben történő vizsgálata a fenntarthatósági értékrend (alapelvek) és a környezet politikai célok szempontjából. A modell külső körében helyezkednek el azok a fogalmi területek, amelyek a környezeti problémák leírását és a beavatkozások típusainak meghatározását hivatottak elősegíteni. Az elsőként A-típusúnak jelölt fogalmi terület a driving forces (gazdasági, társadalmi hajtóerők, hatótényezők, mozgatórugók, irányító folyamatok) ide tartozik például a mezőgazdasági kifizetések rendszere, egyéni értékrend, fogyasztási szokások, foglalkoztatás, adók); Második B-típusúként jelölt fogalmi terület a pressure, a terhelések, például emberi tevékenységek, amelyek közvetlenül hatással vannak a környezetre CO2 kibocsátás; A harmadik C-típusúként jelölt fogalmi terület a state a megfigyelhető változások a környezetben például a hőmérsékletváltozás, táplálékforrások, élőhelyi kapcsolatok csökkenése; Negyedik D-típusúként jelölt fogalmi terület az impacts, a megváltozott környezet hatásai például az emberi egészség változása, árvizek, fajok számának csökkenése, élőhelyek eltűnése. A fenti fogalmi területek felhasználásával megfelelően áttekinthető és logikailag összefüggő módon strukturáltan leírhatóvá, jellemezhetővé válik az aktuális környezeti helyzet, illetve megfelelően alkalmazva a megközelítést a környezeti 5 Eurostat (1999) Towards Environmental Pressure Indicators for the EU. European Communities, 2000, Luxembourg KOP_SKV Környezeti értékelés

19 változások, azok okainak és hatásainak időbeli változása (trendek, folyamatok szempontjából) is bemutathatóvá elemezhetővé válik. A kör középpontjában találhatók a környezetpolitikai válaszok (responses), amelyek alatt minden olyan társadalmi beavatkozást értünk, amely a bemutatott fogalmi területek bármelyikének, valamilyen irányú megváltoztatását eredményezik. Ezek közé soroljuk az operatív programokban megfogalmazott prioritásokat és beavatkozásokat. A tervezett beavatkozások az általuk célzott területek szerint A,B,C és D típusba sorolhatók, aszerint, hogy milyen szinten kezelik az adott problémát pl. a kármentesítési programok a C-típusú beavatkozásokba sorolhatók, mivel a környezeti állapot közvetlen változtatását célozzák. A környezetpolitikai válaszok keretében meghatározott beavatkozások a fenntarthatósági alapelvek, értékrend alapján is értékelhetők. Ebben az esetbe az a kérdése, hogy az adott beavatkozás milyen fenntarthatósági alapelv érvényesülését segíti elő, illetve elősegíti-e. A környezetpolitikai válaszok kertében megfogalmazott és érvényesítendő célokhoz, beavatkozásokhoz indikátorok tartoznak, amelyek három szinten mérik a megvalósítás eredményességét. Első szint a kimeneti indikátorok szintje, amely azt mutatja, hogy az adott beavatkozás során a beavatkozás által érintett objektumok, személyek fizikai mértékegységekben kifejezhető adatait tartalmazza (hossza, területe, száma stb.). Második szint az eredményindikátorok szintje, amely keretében az érintett objektumok, személyek minőségbeli változására vonatkozó adatokat tartalmazza (kapacitás növekedése, képzettséget szerzett stb.) Harmadik szint a hatásindikátorok szintje, amely a beavatkozás hatásosságát, azaz a kitűzött cél elérése felé történő elmozdulást mutatja be (energiára fordított kiadások csökkenése, munkahelyhez jutottak stb.) KOP_SKV Környezeti értékelés

20 Stratégiai Értékelő Módszertani Alapvetés (SÉMA) Terhelések (pressures) (>>FF környezeti pillér) Ható tényezők (driving forces) (>>FF gazdasági pillér >> FF társadalmi pillér) információ A típusú beavatkozások HATÁS INDIK. << EREDMÉNY INDIKÁTOROK << KIMENETI INDIKÁTOROK Környezet politikai válaszok (responses) (>> FF társadalmi pillér) B típusú beavatkozások HATÁS INDIK. << EREDMÉNY INDIKÁTOROK << KIMENETI INDIKÁTOROK információ FF értékrend és alapelvek információ D típusú beavatkozások HATÁS INDIK. << EREDMÉNY INDIKÁTOROK << KIMENETI INDIKÁTOROK C típusú beavatkozások HATÁS INDIK. << EREDMÉNY INDIKÁTOROK << KIMENETI INDIKÁTOROK Állapot (state) (>>FF környezeti pillér) információ Hatások (impacts) (>>FF környezeti pillér >>FF társadalmi pillér) RESPECT Consulting ábra A RESPECT Kft. munkatársai által kifejlesztett Stratégiai Értékelő Módszertani Alapvetés (SÉMA) KOP_SKV Környezeti értékelés

21 A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált háttér információk és bizonytalanságok A környezeti értékelés első lépéseként a környezeti és fenntarthatósági problémák azonosítását, összegzését alapvetően a szakértői csoport helyzetismeretére alapozottan végeztük el. Az aktuális helyzet vizsgálata során többek között az alábbi forrásokra is támaszkodtunk: Környezeti állapot-leírás a NKP-hoz; valamint annak közbülső jelentései, illetve az OFK-hoz, NSRK-hoz készült környezeti elemzések megállapításai; ROP stratégiai környezeti vizsgálata, 2003 Az OFK, az OTK és az NSRK helyzetértékelésének releváns részei; MMM és más monitoring rendszerek eredményeit értékelő tanulmányok; A MÉTA, a KÉP, a VAHAVA projekt kapcsolódó részei; A Fenntartható Fejlődés Stratégia helyzetelemzései; programok megvalósításának környezeti következményeinek vizsgálata, illetve az OP-k interim riportjainak környezeti vonatkozásai (jelenleg még nem állnak rendelkezésre); Az célok, beavatkozások értékelését különösen nehézzé tette a terv folyamatos alakulása mellett, a beavatkozási tevékenységek kidolgozása során tapasztalt bizonytalanságok. A tervezési időszakra vonatkozóan ugyanis jelenleg még nincs döntés arról, hogy milyen szinten kerüljenek meghatározásra a tervezett beavatkozások, tevékenységek. Az operatív program egyes prioritásain belül különböző részletezettséggel kerültek kidolgozásra a beavatkozási logikát és a tervezett műveleteket leíró részek. A leírtakból következően az OP tervezett indikátorai sem kerültek véglegesítésre az általunk vizsgált változatban. Az operatív programok jellegéből adódóan, a nagyterületekre kiterjedő összetett hatások és nagyszámú közvetlenül nem azonosítható hatásviselő miatt alapvető cél a változások irányának egy-egy térségre vagy az országra való kivetítése és elemzése. Ennek a legfontosabb következménye, hogy a tervnek nem valamilyen határértékrendszernek kell elsősorban megfelelnie, hanem meghatározott elveknek, prioritásoknak, céloknak. Ezeket összefogó értékrend hiányában nem lehetne a változásokat minősíteni, mert hiányozna ehhez a viszonyítási alap. Az értékrendet a hatások értékelése előtt konkrétan le kell fektetni (ROP Stratégai Környezeti Vizsgálat 2003., ÖKO Rt) A 2003-ban megfogalmazott elvárás az összefoglaló értékrend iránti igény tekintetében napjainkban még nem teljesült, azaz Magyarországon jelenleg nem kerültek egységes formában rögzítésre és elfogadásra azok az értékrendi alapok, amelyek mentén egy környezeti vizsgálat elvégezhető. KOP_SKV Környezeti értékelés

22 2. A program és a kidolgozásakor vizsgált beavatkozási irányok rövid ismertetése A program bemutatását a Környezeti Operatív Program (KOP) KOP_0.07_2006_05_16. változatának felhasználásával készítettük a program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket; A Környezeti Operatív Program (KOP) Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretében (NSRK) megfogalmazott A környezet fejlesztése fejlesztési tengely tervezett beavatkozásait határozza meg. Az NSRK és ezen belül a KOP az Országgyűlés által 2005-ben elfogadott két legfontosabb magyar fejlesztéspolitikai dokumentumra (Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció [96/2005. (XII. 25.)], Országos Területfejlesztési Koncepció [97/2005. (XII.25.)] építve mutatja be a 2007 és 2013 közötti időszakban az EU strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások 2007 és 2013 közötti tervezett felhasználását. A program célstruktúrája Stratégiai cél: Magyarország biztonságos, tiszta és jó minőségű környezet, egészségesebb, hosszabb és teljesebb emberi élet lehetőségét biztosítva éri el, hogy 2020-ra Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országa legyen, ahol emelkedik az emberek életszínvonala, és javul életminőségük. Specifikus célok: 1. Élhető környezet megteremtése és fenntartása A megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése, javítása, illetve helyreállítása, a lakosság egészségi állapotának javítása, azaz az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csökkentése, megszüntetése. 2. Értékvédelem és megőrzés Az ökoszisztémák és vizeink védelme, a fenntartható természeti erőforrás- és területhasználat, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevétel, a környezet károsodásának megelőzése, értékvédő gazdálkodás megvalósítása - figyelembe véve mennyiségi és minőségi jellemzőiket is -, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszínűségének megtartása, környezetileg biztonságos életfeltételek elérése 3. Megelőzés, takarékosság, hatékonyság A gazdasági fejlődésben a környezeti szempontok érvényesítése. Ennek feltétele a gazdasági fejlődés során a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a szennyezések megelőzése, az alacsony anyag- és energia igényű technikák alkalmazása, a megújuló eneregiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése Prioritási célok Egészséges, tiszta települések prioritás Vizek kártételeinek megelőzése és vízkár-elhárítás Vizeink jó kezelése. Természeti értékeink jó kezelése Környezetbarát energetikai fejlesztések Környezetügy mint gazdasági hajtóerő KOP_SKV Környezeti értékelés

23 2.2. A program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal A KOP kapcsolódása más programokhoz stratégiai dokumentumokhoz alapvetően kettős módon történt. Az operatív program keretei, peremfeltételei, a különböző fejlesztéspolitikai dokumentumok az NSRK közvetítésével (szűrőjén) keresztül befolyásolták a KOP készítését (ábra). A minden OP számára egységes alapot jelentő referenciakeret (NSRK) egyrészt előnyt másrészt azonban számos hátrányt is jelentett a programozásban. A környezetpolitikával foglalkozó stratégia dokumentumoknak csak kivonata, esszenciája jelenhetett meg az NSRK-ban, ezért az elkészült KOP is csak az itt megjelentetett kiemelt területekkel foglalkozott. Az NSRK-ban néhány bekezdéssé leegyszerűsített stratégiákból újra kibontott prioritások helyett érdemes lett volna mélyebben visszanyúlni a fejlesztéspolitikai koncepciókhoz és ágazati stratégiákhoz. Viszonyításként használt dokumentumok összefüggései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni Akcióprogram, NVT, OTK) Irányelvek, átfogó célok 2020 EU Alapok szabályai Közösségi Stratégiai Iránymutatás szakpolitikák Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Operatív Programok A KOP II.1.1. fejezetében bemutatott kapcsolat az NSRK Új Magyarország programjával és a többi operatív programmal hiányos és elnagyolt. Hiányos mert az összes a környezetvédelemhez, környezetgazdasághoz kapcsolódó prioritás és beavatkozás bemutatása után ismertetni kellett volna az OP-k közötti szétosztás elveit és a környezeti problémák és hatások kezelésének módjait, területeit (a KOP-ban vagy más OP-ban). A KOP-ból jelenleg nem derül ki, hogy olyan átfedő területek, amelyek több operatív programhoz is tartoznak melyik OP-ban kerülnek megvalósításra. A környezeti beavatkozások széttagoltsága miatt a számos olyan probléma előfordulhat, hogy az egyik OP-ban megfogalmazott beavatkozás hatásait másik OP beavatkozásai gyengítik. Példaként hozható, hogy a KözOP-ban előirányzott dunai vízi út fejlesztés (2,5 m merülésű hajók közlekedésének biztosítása) számos területen negatív hatással lesz a KOP prioritásai között szereplő dunai holtág, mellékág rehablitációra. A KOP-ban ezért a horizontális jellegű, jelentős környezeti hatást kiváltó, más OP-kban szereplő prioritásokat meg kellene jeleníteni. KOP_SKV Környezeti értékelés

24 2.3. A beavatkozási irányok kiválasztásának indokai, a választást alátámasztó vizsgálat rövid leírása. A KOP májusi tervezete a következő prioritástengelyeket tartalmazza: Egészséges, tiszta települések (a KOP célrendszer 1. céljának elérésére) A településeken végrehajtandó környezeti fejlesztések felölelik a hulladékgazdálkodást (a komplex hulladékkezelési rendszerek kialakítását, a szelektív hulladékkezelés elterjesztését, a kiemelt hulladékáramok kezelését, egyes az előírásokat ki nem elégítő hulladékkezelő létesítmények bezárását, lezárását, rekultiválását stb.); a települési szennyvízkezelést; a környezeti kármentesítést. a környezeti és a kulturális örökség értékeinek védelmet A fejlesztések érintik, vagy érinthetik majd az ország teljes lakosságát, és az esetek több mint 95%-ában az EU által kötelezően előírt normák elérésének teljesítése a tiszta és biztonságos települések kialakítása a fő cél. Vizek kártételeinek megelőzése és vízkárelhárítás (a KOP célrendszer 2. céljának elérésére) Befejeződik a Duna árvízvédelmi rendszerének kiépítése és folytatódik a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének megvalósítása, megvalósulnak egyéb vízfolyások árvízvédelmi fejlesztései és az önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi rendszerek fejlesztése. Vizeink jó kezelése (a KOP célrendszer 2. céljának elérésére) A vízgyűjtő gazdálkodás és az integrált vízhasználat intézkedései felölelik többek között; a vizek jó ökológiai állapotának az elérése érdekében a Vízkeret-irányelv által előírt intézkedéseket (monitoring, vizek mennyiségi és minőségi védelme). Annak érdekében, hogy vizeink 2015-re elérjék a jó ökológiai állapotot; megvalósulnak vízvédelmi, térségi vízvisszatartási, vízpótlási és vízrendszer rehabilitációs fejlesztések (komplex vízvédelmi beruházások, vízfolyások, tavak, holtágak fejlesztései, felszín alatti vizek további szennyezését megakadályozó intézkedések, síkvidéki vízrendezés). Természeti értékeink jó kezelése (a KOP célrendszer 2. céljának elérésére) A természetvédelem területén megvalósuló beavatkozások magában foglalják a NATURA 2000 és egyéb védett területek természetvédelmi fejlesztéseit (faj- és élőhelyvédelem, erdei iskolák, vonalas létesítmények tájromboló hatásának mérséklése, élőhelymegőrző mező- és erdőgazdálkodás). A fejlesztések érintik vagy érinthetik majd természetvédelmi szempontból az ország területének 20%- át, megvédik az ország ma még gazdag biodiverzitását. Környezetbarát energetikai fejlesztések (a KOP célrendszer 3. céljának elérésére) A környezetbarát energetikai fejlesztések során a megújuló energiaforrásokból nyert energia nagyobb arányú felhasználása, és az energiahatékonyság fejlesztése nyer támogatást. A megújuló energia felhasználási arány növelésének szinergikus hatása nagy jelentőségű a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás KOP_SKV Környezeti értékelés

25 szerkezetváltozatása és az ezzel elérhető versenyképesség javítása szempontjából is. Környezetügy mint gazdasági hajtóerő (a KOP célrendszer 3. céljának elérésére) A környezeti megfontolások előtérbe helyezése számos területen vezethet a gazdasági hatékonyság növeléséhez. Ezen területek: a magán és közösségi termelés és szolgáltatás ipari ökoszisztéma alapon történő szervezése és a környezetvédelmi ipar, az ipari ökológia fejlesztése; a környezetbarát, elérhető legjobb technológiák és technikák bevezetése,, valamint a tudatosan és takarékosan gazdálkodó fogyasztási szokások kialakulásához vezető környezeti szemléletformálás. Fontos a környezetbarát életmód és fenntartható fogyasztás feltételeinek megteremtése. A fejlesztések érintik vagy érinthetik szinte bármely önkormányzatot és intézményeit, a kis- és középvállalkozások legtöbbjét. A fejlesztések eredményeképp alacsony környezetterhelésű, anyag- és energiatakarékos, területkímélő gazdasági vállalkozások fejlődnek ki, megadva a jövő környezetvédelmének és versenyképességének nélkülözhetetlen feltételeit. 3. A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel, összefüggésben lévő elemeinek ismertetése A helyzetelemzésünk célja, hogy beazonosítsuk azokat a problémákat, kihívásokat, amelyekkel a KOP keretében készülő helyzetelemzést, célstruktúrát és beavatkozási tevékenységek csoportjait értékelni tudjuk. Az elemzés azt is leírja, hogy az adott problémának mik a kiindulási okai, illetve, hogy mik a problémás helyezetek következményei. A helyzetértékelés alapvető célja, hogy mind a vizsgálat, mind pedig a programozás számára bemutassa, felismerhetővé tegye a környezeti problémák kialakulásának okait. A helyzetelemzés során a problémák közti logikai kapcsolatok, valamint az egyes problémák okai (vagy mozgatórugói) és következményeik azonosítása, vagy akár szintbeli kapcsolódások bemutatatására törekszünk. Célunk nem a teljeség, hanem a legfontosabb problémakörök és azok okainak feltárása, azonosítása. Jelenlegi környezeti folyamatok, trendek és mozgató rugóik feltárása, összefoglalását az alábbi struktúrában végeztük el: Problématérkép és konfliktuselemzés környezeti, fenntarthatósági szempontból, driving forces (ok) state (állapot, problémás helyzet) impacts (problémás helyzetből származó következmények, hatások) struktúra alkalmazásával. Az átfogó szakértői helyzetértékelés az értékelés mellékletében található A helyzetértékelés legfontosabb megállapításainak bemutatása a prioritásokkal összefüggésben Egészséges, tiszta települések (a KOP célrendszer 1. céljának elérésére) KOP_SKV Környezeti értékelés