Nyugat-Dunántúl egyéni választókerületeinek főbb jellemzői

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA Nyugat-Dunántúl egyéni választókerületeinek főbb jellemzői 2300/11/ december

2 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA, 2005 ISBN Igazgató: Nyitrai József Tájékoztatási osztályvezető: Dr. Bódiné Vajda Györgyi Készítette: Dr. Bódiné Vajda Györgyi osztályvezető Fehérné Brandisz Katalin szakmai tanácsadó Kerczáné Kánya Erika vezető-tanácsos Novák Zoltán szakmai tanácsadó Pástiné Illa Judit szakmai tanácsadó A KIADVÁNY MEGVÁSÁROLHATÓ ÉS MEGRENDELHETŐ AZ IGAZGATÓSÁG CÍMÉN: 9024 GYŐR, BEM TÉR 19. Telefon: 96/ Telefax: 96/ Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! Internet: KSH Házinyomda 2005.

3 TARTALOM Bevezető Győr-Moson-Sopron megye 1. számú országgyűlési választókerület számú országgyűlési választókerület számú országgyűlési választókerület számú országgyűlési választókerület számú országgyűlési választókerület számú országgyűlési választókerület számú országgyűlési választókerület...15 Grafikonok Vas megye 1. számú országgyűlési választókerület számú országgyűlési választókerület számú országgyűlési választókerület számú országgyűlési választókerület számú országgyűlési választókerület...26 Grafikonok Zala megye 1. számú országgyűlési választókerület számú országgyűlési választókerület számú országgyűlési választókerület számú országgyűlési választókerület számú országgyűlési választókerület...37 Grafikonok Táblázatok Módszertani megjegyzések...74 Tartalom 3

4

5 BEVEZETŐ Magyarországon április 1-jei eszmei időponttal mikrocenzust hajtott végre a Központi Statisztikai Hivatal, mely a népesség és a lakásállomány véletlenszerűen kiválasztott 2%-ára terjedt ki. A kisnépszámlálás a társadalmi-gazdasági rendszerváltozás, illetve a évi népszámlálás óta bekövetkezett gazdasági és társadalmi folyamatok hatásainak a vizsgálatával lehetőséget ad a népességben és a lakásállományban bekövetkezett változások nyomon követésére. Az adatokat matematikai-statisztikai módszerrel történő teljeskörűsítéssel tették alkalmassá feldolgozásra. Jelen kiadvány a Nyugat-dunántúli régió három megyéjének, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék országgyűlési egyéni választókerületeinek főbb jellemzőit foglalja össze. Adatainak összeállítása az országgyűlési egyéni és területi választókerületekről szóló többször módosított 2/1990.(I.11.)MT rendelet alapján kialakított választókerületek figyelembevételével történt. A több választókerülethez tartozó városok országgyűlési egyéni választókerületi adatainak összeállításához a minta elemei a évi országgyűlési képviselő választásokra kialakított szavazókörök szerint kerültek figyelembevételre. Az adatok nem teljes körű, hanem mintavételes adatfelvétel eredményei. Az egyes választókerületek adatainak összehasonlítására elsősorban nem az abszolút számok, hanem az arányok, a strukturális mutatók használata célszerű. Az egyes választókerületekről készült rövid szöveges összefoglalók is ezt a módszert követik, melyekben bemutatjuk a népesség korösszetételét, a családi állapot szerinti megoszlását, a lakosság gazdasági aktivitását, iskolázottságát, a lakások ellátottsági mutatóit, azok megyei átlagtól való eltérését is. Bevezető 5

6 1. Győr-Moson-Sopron megye 1.sz. országgyűlési választókerület Területe: Abda, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bőny, Börcs, Csikvánd, Dunaszeg, Dunaszentpál, Écs, Felpéc, Fenyőfő, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrladamér, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Ikrény, Kajárpéc, Kisbajcs, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Mezőörs, Nagybajcs, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tényő, Tét, Töltéstava, Vámosszabadi, Vének, Veszprémvarsány Székhelye: Győr Népessége: fő Demográfiai folyamatok A választókerületben a megye lakosságának 17,6%-a él férfira nő jut. A népesség 16,7%-a a 14 éves és fiatalabb korosztályba, 35,5%-a a fiatalabb, 29,1%-a az idősebb felnőtt korúak közé, míg 18,8%-uk a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozik. A megoszlás hasonlít a megye korösszetételéhez, de arányaiban van egy kis eltérés. A választókerületben alacsonyabb a fiatal felnőtt és az időskorúak hányada, a gyermekkorúaké és az idősebb felnőtt korúaké pedig meghaladja azt. Az öregedés mértéke a megyeinél mérsékeltebb, ugyanis 100 gyermekkorúra 113 idős jut, ami 23-mal alacsonyabb, mint a megyei átlag. Az aktívak eltartási terhe, a 100 felnőtt korúra jutó gyermek- és időskorúak száma 55, ami megegyezik a megyeivel. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetétele azt mutatja, hogy a lakosság több mint fele, 55,2%-a házasságban él, ami magasabb, mint ami a megyében jellemző. A nőtlenek, illetve a hajadonok aránya 28,3%, ami viszont megyei átlag alatti, az özvegyek részaránya 11,3%, az elváltak és az élettársi kapcsolatban élők hányada szintén a megyei átlag alatt van. A férfi és női lakosság legnagyobb részét a házasok és a nőtlenek, hajadonok teszik ki, de eltérő arányban. A férfi népesség 35,1%-a nőtlen, a nők 21,7%-a hajadon. Az elváltak és az élettársi kapcsolatban élők aránya közel azonos a két nemnél, az özvegyek hányada viszont a nőknél jóval magasabb, közel hatszorosa a férfiakénak. A 15 éves és idősebb házas nőket tekintve, 100 nőre 202 élve született gyermek jut, ami 12-vel több, mint a megyében. Az élve születések száma a választókerületek közül itt a legmagasabb. A legnagyobb arányt, 53,2%-ot a kétgyermekesek képviselik, de a megyei átlagot meghaladó, 22,7% a 3 és több gyermekesek hányada is. Egy gyermeke 17,8%- uknak van, 6,4% pedig gyermektelen. A népesség iskolázottsági szintjét tekintve alatta marad a megyei átlagnak. Az általános iskola 8. évfolyamát a megfelelő korú népesség 92,7%-a végezte el, érettségizett egyharmada, az egyetemi, főiskolai diplomások aránya 9,4%. A népesség 41,8%-ának van munkahelye, 3,5%-a munkanélküli. Az inaktív keresők aránya 28, az eltartottaké 26,6%-ot tesz ki. 100 foglalkoztatottra kevesebb munkanélküli és inaktív kereső jut, az eltartottak száma viszont 3-mal több, mint a megyében. A férfiak esetében ez a mutató alacsonyabb, mint a nőknél. Legtöbben, a foglalkoztatottak közel fele a szolgáltatási jellegű ágazatokban dolgozik, 46%-uk az iparban, építőiparban és csupán 5,1%-uk a mezőgazdaságban. A foglalkoztatottak többsége, 79,1%-a alkalmazásban álló, az egyéni vállalkozók aránya 11,4%, ami másfél százalékponttal magasabb, mint a megyei átlag. 6 Nyugat-Dunántúl egyéni választókerületeinek főbb jellemzői

7 A háztartások több mint háromnegyedét családok alkotják, amelyeknek zömét, 89%- át az egy családból állók teszik ki. Ezen családok többségében házastársi, illetve élettársi kapcsolatban élnek, 2,5 ezer egycsaládos háztartásban pedig egyedülálló szülő nevel egy vagy több gyermeket. A megyei átlagnál magasabb a két vagy több családból álló háztartások aránya. A nem családháztartások száma 6 ezer alatti, amelyek zöme egyszemélyes. A háztartások többségében 2, illetve 4 személy él és egy-két foglalkoztatottal rendelkezik, közel egynegyedét pedig csak időskorú személy vagy személyek alkotják. A gyermek nélküli házaspáros családok aránya 35%, 100 családra 121 gyermek jut, 17-tel több, mint a megyei átlag. Az élettársi kapcsolatban lévő családok zömében nincs gyermek, több mint egynegyede pedig egy gyermeket nevel. A családok több mint 3%-ában az apa egyedül neveli egy vagy két gyermekét családban viszont az anya él egyedül gyermekével, ahol kétharmaduknál 15 évesnél idősebb a gyermek, 31%-uk egy, 2%-uk pedig két 15 év alatti gyermeket nevel. Gyermekes házaspárok 72%-ában nincs vagy csak egy 15 évesnél fiatalabb gyermek van, egyötödüknél kettő, 8%-uknál pedig három vagy több a 15 év alatti gyermekek száma. Lakás A választókerület közel 28 ezer lakásának 94%-át lakják, amelynek 96,4%-a csatlakozott a közüzemi vízhálózatra, 60,3%-uk pedig a közcsatorna-hálózatra. Vezetékes gázzal a lakásállomány közel 60%-a rendelkezik. Ugyancsak 60%-uk összkomfortos, közel egyharmaduk pedig komfortos. A 26 ezer lakásból 9,5 ezer 1960 és 1979 között épült, de 5,4 ezer körüli az között készültek száma is. A lakások 97,6%-a magánszemélyek tulajdonában van és jórészükben ők is laknak, az önkormányzatok mindössze 272-vel rendelkeznek. A lakások jelentős hányada kettő, illetve három szobás. A 100 lakott lakásra jutó lakók száma 294, ami magasabb a megyei átlagnál. A legtöbb lakás 100 m 2 -es vagy annál nagyobb, de feletti a m 2 -esek és feletti az 50 és 79 m 2 közöttiek száma is. Az átlagos alapterület 99 m 2, ami 15-tel magasabb, mint a megyei átlag. A lakások többnyire tégla, kő és kézi falazó elemmel készültek, de több mint a vályog falazatúak száma is. 2.sz. országgyűlési választókerület Területe: Győr, 1-11., , számú szavazókörei Székhelye: Győr Népessége: fő Demográfiai folyamatok A választókerületben a megye lakosságának 15,5%-a él férfira nő jut. A népesség 13,6%-a a 14 éves és fiatalabb korosztályba, 40,3%-a a fiatalabb, 23,6%-a az idősebb felnőtt korúak közé, míg 22,5%-uk a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozik. A megoszlás hasonít a megye korszerkezetéhez, de arányaiban van egy kis eltérés. A választókerületben alacsonyabb a gyermek- és az idősebb felnőtt korúak hányada, ugyanakkor a fiatalabb felnőtteké és az időskorúaké meghaladja azt. A megyeihez képest nagyobb mértékű az öregedés, ugyanis 100 gyermekkorúra 166 időskorú jut, ami 30-cal magasabb a megyei átlagnál. Az aktívak eltartási terhe a megyeihez hasonló, a 100 felnőtt korúra jutó gyermek- és időskorúak száma 56. A 15 éves és idősebb népesség családi összetétele azt mutatja, hogy a lakosság 46,3%-a házasságban él, harmaduk nőtlen vagy hajadon, illetve az özvegyek, elváltak Győr-Moson-Sopron megye 7

8 egyaránt a népesség tizedrészét teszik ki. Az együttélés egyre elterjedtebb formája az élettársi kapcsolat, a választókerületben számuk több mint 5 ezer, népességen belüli arányuk 8,6%, ami magasabb, mint ami a megyében általában jellemző. Ezzel összefüggésben viszont a házasok részaránya elmarad a megyeitől. A férfi és a női népesség legnagyobb hányadát a házasok és a nőtlenek, hajadonok teszik ki, de eltérő arányban. Ugyanis míg a férfi lakosság 40,1%-a nőtlen, a nők jóval kisebb hányada, 27,1%-a hajadon. Az özvegyek és az elváltak aránya a nőknél jóval magasabb, ötszöröse, illetve több mint másfélszerese a férfiakénak. A 15 éves és idősebb házas nőket tekintve, 100 nőre 173 élve született gyermek jut, kevesebb, mint ami a megyében jellemző. A megye választókerületei közül itt a második legalacsonyabb az élve születések száma. A legnagyobb arányt, közel 50%-ot a kétgyermekesek képviselik, ennél alacsonyabb, 29,2% az egygyermekesek hányada, 3 és több gyermeke 13,4%-uknak van. A népesség iskolázottsági szintje javult. A megfelelő korú népesség 94,8%-a elvégezte az általános iskola 8. évfolyamát, a közép- és felsőfokúak aránya meghaladja a megyei átlagot. Az érettségizettek hányada 53,6%-ot, az egyetemi, főiskolai diplomásoké 21,5%-ot képvisel. A népesség 40%-ának van munkahelye, 3,6%-uknak nincs. Az inaktív keresők aránya 29,4%, az eltartottaké 27%-ot ér el. 100 foglalkoztatottra több inaktív és eltartott jut, mint a megyében. A férfiak esetében ez a mutató alacsonyabb, mint a nőknél. A foglalkoztatottakat nézve a legtöbben a szolgáltatásban dolgoznak, az iparban, építőiparban 36,5%-uk tevékenykedik. Többségük alkalmazásban álló. A háztartások közel kétharmadát családok alkotják, a legmagasabb hányadot az egy családból állók képezik. Ezek többségében házastársi vagy élettársi kapcsolatban élnek. A nem családháztartások száma 10 ezer alatt marad. A háztartások zömében 1-4 személy él és egy-két foglalkoztatottal rendelkezik. A házaspáros családok 31,4%-ában nincs gyermek, a 100 családra jutó gyermekek száma 14-gyel alacsonyabb a megyei átlagnál. A családok közül 285 esetben él apa a gyermekével és minden esetben a gyermekek 15 év felettiek, ben pedig anya a gyermekével lakik, kétharmaduknál nincs 15 évnél fiatalabb gyermek, de 21,3%-uk egy gyermeket, 10,9%-uk pedig két gyermeket nevel. Azokban a családokban, ahol van gyermek és a szülők házastársak, háromnegyedükre jellemző, hogy nincs vagy egy 15 évesnél fiatalabb gyermekük van. Lakás A választókerültben több mint 28 ezer lakásban laknak, melyek 96,6%-a csatlakozott a közüzemi vízhálózatra, 88,5%-uk pedig a közcsatorna-hálózatra. Hálózati gázzal is hasonló arányban rendelkeznek. A lakások zöme összkomfortos, illetve komfortos. A 28 ezerből 11,7 ezer 1960 és 1979 között épült, de körüli az 1945 előtt és az között készültek száma is. A lakások többsége magánszemélyek tulajdonában van és jórészükben ők is laknak, a települési önkormányzatok mindössze zal rendelkeznek. A lakások jelentős hányada kettő, illetve három szobával rendelkezik. A 100 lakott lakásra jutó lakók száma 229, ami alacsonyabb a megyei átlagnál. A legtöbb m 2 közötti alapterületű, de feletti a m 2 -esek és fölötti a 100 m 2 -esek vagy annál nagyobbak száma is. Az átlagos alapterület 70 m 2, ami 14-gyel alacsonyabb a megyeinél. A lakások többnyire tégla, kő és kézi falazóelemmel készültek, de közel a blokk, öntött beton, panel falazatúak száma is. 8 Nyugat-Dunántúl egyéni választókerületeinek főbb jellemzői

9 3.sz. országgyűlési választókerület Területe: Győr 12., , számú szavazókörei Székhelye: Győr Népessége: fő Demográfiai folyamatok A választókerületben a megye lakosságának 13,5%-a él. Az férfira jutó nők száma a megyében itt a legmagasabb, A népesség 12%-a a 14 éves és fiatalabb korosztályba, 41,3%-a a fiatalabb, 29,1%-a az idősebb felnőtt korúak közé, míg 17,6%-uk a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozik. A megoszlás hasonló a megye korösszetételéhez, de arányaiban kissé eltér attól. A választókerületben alacsonyabb a gyermek- és időskorúak hányada, magasabb a fiatalabb és idősebb felnőtt korú népességé. A megyeihez képest kissé nagyobb mértékű az öregedés, ugyanis 100 gyermekkorúra 147 időskorú jut, ami 11- gyel magasabb az átlagnál. Az aktívak eltartási terhe a megye választókerületei közül a legkisebb, a 100 felnőtt korúra jutó gyermek- és időskorúak száma 42, 13-mal kevesebb mint a megyei átlag. A 15 éves és idősebb népesség családi összetétele azt mutatja, hogy a lakosság 47,2%-a házasságban él, több mint egyharmaduk nőtlen vagy hajadon, az özvegyek aránya a megyeihez hasonlóan 10,7%. Az elvált és élettársi kapcsolatban élők hányada a megyei átlagot meghaladva 8,3, illetve 6,9%, viszont a házasok részaránya 5%-kal elmarad a megyeitől. A férfi és a női népesség legnagyobb hányadát a házasok és a nőtlenek, hajadonok teszik ki, de eltérő arányban. Ugyanis míg a férfi lakosság 38,3%-a nőtlen, a nők kisebb hányada, 30,3%-a hajadon. Az özvegyek és az elváltak aránya a nőknél jóval magasabb öt és félszerese, illetve több mint kétszerese a férfiakénak. A 15 éves és idősebb házas nőket tekintve, 100 nőre 166 élve született gyermek jut, kevesebb, mint ami a megyében jellemző. A megye választókerületei közül itt a legalacsonyabb az élve születések száma és a legmagasabb, 12,5% a gyermektelen nők hányada. A legnagyobb arányt, 50%-ot a kétgyermekesek képviselik, ennél alacsonyabb 24,3% az egygyermekesek hányada, 3 és több gyermeke 13%-uknak van. Az iskolázottsági szintre jellemző, hogy a megfelelő korú népesség 96,8%-a elvégezte az általános iskola 8. évfolyamát, a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya szintén meghaladja a megyei átlagot. Az érettségizettek hányada a megye választókerületei közül itt a legmagasabb, 58,8%, a diplomásoké 20,2%-ot képvisel. A népesség közel felének van munkahelye, 4,9%-uknak nincs. Az inaktív keresők aránya 24,3%, az eltartottaké 21,8%-ot ér el. A 100 foglalkoztatottra jutó inaktív keresők és eltartottak száma a megye választókerületei közül itt a legalacsonyabb, 50, illetve foglalkoztatottra 10 munkanélküli jut, ami eggyel több, mint a megyei átlag. A foglalkoztatottak legtöbbje, 67,6%-a a szolgáltatásban dolgozik, az iparban, építőiparban 31,3%-uk tevékenykedik. Többségük alkalmazásban álló. A háztartások 64%-át családok alkotják, amelyeknek zömét az egy családból állók teszik ki. Ezekben többségében házastársi, illetve élettársi kapcsolatban élnek, 2,8 ezer egycsaládos háztartásban pedig egyedülálló szülő nevel egy vagy több gyermeket. A megyei átlagnál alacsonyabb a két vagy több családból álló háztartások aránya. A nem családháztartások száma több mint 9 ezer, amelyek zöme egyszemélyes. A háztartások közel egyharmadába egy személy tartozik, magas még a 2 személyesek aránya is, és általában egy-két foglalkoztatottal rendelkeznek. A csak időskorú személy vagy személyek alkotta háztartások száma 4,6 ezer, aránya a megyei átlagnál 6 százalékponttal kisebb. Győr-Moson-Sopron megye 9

10 A gyermek nélküli házaspáros családok hányada 28,3%, ami a megyei átlagnál 10%- kal kedvezőbb. Viszont 100 családra csupán 97 gyermek jut, 7-tel kevesebb, mint a megyei átlag. Az élettársi kapcsolatban lévő családok zömében nincs gyermek, közel egynegyedüknél pedig egy-két gyermek él. A családok 1,5%-ában az apa egyedül neveli egy vagy két gyermekét családban viszont az anya egyedül él gyermekével, ahol közel kétharmaduknál 15 évesnél idősebb a gyermek, egynegyedük egy, 9,5%-uk pedig két 15 év alatti gyermeket nevel. Gyermekes házaspárok 78,5%-ában nincs vagy csak egy 15 évesnél fiatalabb gyermek van, közel egy hatodánál kettő, 5,2%-uknál pedig három vagy több a 15 év alatti gyermekek száma. Lakás A választókerültben közel 25 ezer lakásban laknak, melyek 99,3%-a csatlakozott a közüzemi vízhálózatra, 96,8%-uk pedig a közcsatorna-hálózatra. Vezetékes gázzal a lakásállomány 90%-a rendelkezik. A lakások többsége összkomfortos, illetve komfortos, a félkomfortos, illetve a komfort nélküliek száma a megyei választókerületek közül itt a legkisebb. A 25 ezer lakásból 12,8 ezer 1960 és 1979 között épült, de 8 ezer körüli az között készültek száma is. Az 1945 előtt épült lakások aránya csupán 1%. A lakások többsége magánszemélyek tulajdonában van és jórészükben ők is laknak, a települési önkormányzatok zal rendelkeznek. A lakások jelentős hányada kettő-, illetve háromszobás. A 100 lakott lakásra jutó lakók száma 236, ami alacsonyabb a megyei átlagnál. A legtöbb m 2 közötti alapterületű, de közel 5 ezer az ennél kisebb, m 2 - esek száma is. A 100 m 2 -esek vagy annál nagyobbak száma a megyei választókerületek közül itt a legkisebb. Az átlagos alapterület 66 m 2, ami 18-cal alacsonyabb a megyeinél. A lakások közel kétharmada blokk, öntött beton, illetve panel, de több mint a tégla, kő, kézi falazóelemmel készültek száma is. 4.sz. országgyűlési választókerület Területe: Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Hédervár, Hegyeshalom, Károlyháza, Kimle, Kisbodak, Levél, Lipót, Máriakálnok, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Püski, Rajka, Újrónafő Székhelye: Mosonmagyaróvár Népessége: fő Demográfiai folyamatok A választókerületben a megye lakosságának 13,7%-a él férfira nő jut. A népesség 17,9%-a a gyermekkorúak, 35,3%-a a fiatalabb, 27,2%-a az idősebb felnőtt korúak közé, míg 19,6%-uk a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozik. A megoszlás hasonít a megye korszerkezetéhez, de arányaiban eltérés tapasztalható. A megyei választókerületek közül itt a legmagasabb a 14 éves és fiatalabb korosztály aránya, alacsonyabb a felnőtt és az időskorúaké, így az öregedés mértéke a választókerületek közül itt a legkedvezőbb, azaz 100 gyermekkorúra 110 időskorú jut, ami 26-tal alacsonyabb a megyei átlagnál. Az aktívak eltartási terhe a megyei átlagnál kedvezőbb, a 100 felnőtt korúra jutó gyermek- és időskorúak száma 60. A 15 éves és idősebb népesség családi összetétele azt mutatja, hogy a lakosságnak több mint a fele házasságban él, 27,9%-uk nőtlen vagy hajadon, az özvegyek aránya a megyeihez hasonlóan 10,9%. Az elvált és élettársi kapcsolatban élők hányada a megyei átlagot meghaladva 9,6, illetve 7,3%. A férfi és a női népesség legnagyobb hányadát a 10 Nyugat-Dunántúl egyéni választókerületeinek főbb jellemzői

11 házasok és a nőtlenek, hajadonok teszik ki, de eltérő arányban. Ugyanis míg a férfi lakosság 36,2%-a nőtlen, a nők jóval kisebb hányada, 20,2%-a hajadon. Az özvegyek és az elváltak aránya a nőknél magasabb, közel hatszorosa, illetve majdnem kétszerese a férfiakénak. A 15 éves és idősebb házas nőket tekintve, 100 nőre 210 élve született gyermek jut, a megye választókerületeiben a legtöbb. A gyermektelen nők hányada itt a legkisebb, 4,8%. A legnagyobb arányt, 52,8%-ot a kétgyermekes nők képviselik, ennél alacsonyabb 17,4% az egygyermekesek hányada. 3 és több gyermeke a szülőképes korú nők egynegyedének van, ez az arány a választókerületek közül a legmagasabb. A népesség iskolázottsági szintjére jellemző, hogy alatta marad a megyei átlagnak. A megfelelő korúak 93,3%-a végezte el az általános iskola 8. évfolyamát, az érettségizettek hányada 38,6%, a diplomásoké 10,7%-ot képvisel. A népesség 39,4%-a dolgozott, 2,7%-uk nem. Az inaktív keresők aránya 29,9%, az eltartottaké 28%. A 100 foglalkoztatottra jutó inaktív keresők és eltartottak száma a megyei átlagnál magasabb, 76, illetve foglalkoztatottra 7 munkanélküli jut, ami a megye választókerületei közül a legkevesebb. A foglalkoztatottakat nézve a legtöbben (48%) a szolgáltatásban tevékenykednek, de magas (megyei átlag feletti), az iparban, építőiparban dolgozók aránya (45,9%). A mezőgazdasági foglalkoztatottak hányada (6%) is magasabb, mint a megyében átlagosan. Többségük itt is alkalmazásban álló. A háztartások 76,1%-át családok alkotják, amelyeknek zömét az egy családból állók teszik ki. Ezekben többségében házastársi, illetve élettársi kapcsolatban élnek, 3 ezer egycsaládos háztartásban pedig egyedülálló szülő nevel egy vagy több gyermeket. A megyei átlagnál alacsonyabb a két vagy több családból álló háztartások aránya. A nem családháztartások száma több mint 5 ezer, amelyek zöme egyszemélyes. A háztartások többségébe két személy tartozik, magas még az egyszemélyesek aránya is. A háztartások általában egy-két foglalkoztatottal rendelkeznek. A csak időskorú személy vagy személyek alkotta háztartások száma 5,4 ezer, aránya a megyei átlagnál 1 százalékponttal nagyobb. A gyermek nélküli házaspáros családok hányada 28,2%, ami a megyei átlagnál 10%- kal kedvezőbb. 100 családra 113 gyermek jut, 9-cel több, mint a megyében átlagosan. Az élettársi kapcsolatban lévő családok zömében nincs gyermek, de magas, a megye választókerületei közül a legmagasabb, az egy gyermeket nevelők aránya is. A családok 2,5%-ában az apa egyedül él egy vagy két gyermekével családban viszont az anya él egyedül gyermekével, 61%-uknál a gyermek 15 évesnél idősebb, közel egyharmaduk egy, 3,8%-uk pedig két 15 év alatti gyermeket nevel. A három vagy több 15 év alatti gyermekét egyedül nevelő anyák száma 110. Gyermekes házaspárok 66,2%-ában nincs vagy csak egy 15 évesnél fiatalabb gyermek van, 22,5%-uknál kettő, 11,4%-uknál pedig három vagy több a 15 év alatti gyermekek száma. Lakás A választókerület 22,5 ezer lakásának 97%-át lakják, amelynek 94,3%-a csatlakozott a közüzemi vízhálózatra, 92%-uk pedig a közcsatorna-hálózatra. Vezetékes gázzal a lakásállomány 42,2%-a rendelkezik. A lakások 70%-a összkomfortos, több mint egyötöde pedig komfortos. 9 ezer 1960 és 1979 között épült, de 4,5 ezer körüli az között készültek száma is. A lakások 95,9%-a magánszemélyek tulajdonában van és jórészükben ők is laknak, az önkormányzatok 609-cel rendelkeznek. A lakások jelentős hányada kettő, illetve három szobás. A 100 lakott lakásra jutó lakók száma 272, ami magasabb a megyei átlagnál. A legtöbb lakás 100 m 2 -es vagy annál nagyobb, de feletti az m 2 -esek és a 80 és 99 m 2 közöttiek száma is. Az átlagos alapterület 84 m 2, ami megegyezik a megyei átlaggal. Több mint háromnegyedük tégla, kő és kézi falazóelemmel készült. A blokk, öntött beton, panel falazatúak száma 3 300, a vályoglakásoké Győr-Moson-Sopron megye 11

12 5.sz. országgyűlési választókerület Területe: Acsalag, Árpás, Bágyogszovát, Barbacs, Bezi, Bodonhely, Bogyoszló, Bősárkány, Cakóháza, Csorna, Dör, Egyed, Enese, Farád, Fehértó, Győrsövényház, Jánossomorja, Jobaháza, Kisbabot, Kóny, Lébény, Maglóca, Magyarkeresztúr, Markotabödöge, Mecsér, Mérges, Mórichida, Mosonszentmiklós, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábatamási, Rábcakapi, Sobor, Sopronnémeti, Szany, Szil, Szilsárkány, Tárnokréti, Vág, Várbalog, Zsebeháza Székhelye: Csorna Népessége: fő Demográfiai folyamatok A választókerületben a megye lakosságának 12,7%-a lakik férfira nő jut. A népesség 14,8%-a a 14 éves és fiatalabb korosztályba, 34%-a a fiatalabb, 28,5%-a az idősebb felnőtt korúak közé, míg 22,8%-uk a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozik. A megoszlás kissé eltér a megye korösszetételétől. A választókerületben alacsonyabb a fiatal felnőtt és a gyermekkorúak hányada, az idősebb felnőtt korúaké és az időskorúaké pedig meghaladja azt. Az öregedés mértéke a megyeihez képest magasabb, ugyanis 100 gyermekkorúra 154 idős jut, ami 18-cal több, mint a megyei átlag. Az aktívak eltartási terhe, a 100 felnőtt korúra jutó gyermek- és időskorúak száma 60. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetétele azt mutatja, hogy a lakosság 57%-a házasságban él, ami jóval magasabb, mint ami a megyében jellemző. A nőtlenek, illetve a hajadonok aránya 26,7%, az özvegyek részaránya 12,1%. Az elváltak és az élettársi kapcsolatban élők hányada 4,3, illetve 3,8%, ami viszont a megyei átlag alatt van. A férfi lakosság legnagyobb hányadát a házasok és a nőtlenek teszik ki, elváltak és az élettársi kapcsolatban élők aránya 3,9, illetve 3,6%, a megyei átlag alatti. Amíg a férfi népesség 34,4%-a nőtlen, a nők jóval kisebb hányada, 19,3%-a hajadon. A női népesség legnagyobb részét szintén a házasok alkotják, de az özvegyek aránya is magas, több mint ötszöröse a férfiakénak. Az élettársi kapcsolatban élők aránya közel azonos a két nemnél. A 15 éves és idősebb házas nőket tekintve, 100 nőre 201 élve született gyermek jutott, ami 11-gyel több, mint a megyében. Az élve születések száma a megyei választókerületek közül a második legmagasabb. A legnagyobb arányt, 55,9%-ot a kétgyermekesek képviselik, de a megyei átlagot meghaladó, 19,3% a 3 és több gyermekesek hányada is. Egy gyermeke 19,4%-uknak van, 5,5% pedig gyermektelen. A népesség iskolázottsági szintjét tekintve alatta marad a megyei átlagnak. Az általános iskola 8. évfolyamát a megfelelő korúak 89,8%-a végezte el, érettségizett 29,8%, az egyetemi, főiskolai diplomások aránya pedig 7,5%. A népesség 41,3%-ának van munkahelye, 3,8%-uknak nincs. Az inaktív keresők aránya 30,5%, az eltartottaké 24,4%-os. A 100 foglalkoztatottra jutó inaktív keresők száma a megyei átlagnál magasabb, az eltartottaké pedig alacsonyabb. 100 foglalkoztatottra 9 munkanélküli jut, ami megegyezik az átlaggal. A foglalkoztatottakat nézve a legtöbben (46,7%) a szolgáltatásban tevékenykedtek, de magas volt (megyei átlag feletti), az iparban, építőiparban dolgozók aránya is (44,9%). A mezőgazdasági foglalkoztatottak hányada (8,4%), szintén magasabb, mint a megyében átlagosan. Többségük alkalmazásban álló. A háztartásoknak 73,6%-át családok alkotják, amelyek zömét az egy családból állók teszik ki. Ezekben többségében házastársi, illetve élettársi kapcsolatban élnek, több mint egycsaládos háztartásban pedig egyedülálló szülő nevel egy vagy több gyermeket. A megyei átlagnál alacsonyabb a két vagy több családból álló háztartások aránya. A nem családháztartások száma több mint 5 ezer, amelyek zöme egyszemélyes. A háztartások 12 Nyugat-Dunántúl egyéni választókerületeinek főbb jellemzői

13 több mint negyedébe egy személy tartozik, magas még, 5 ezer fölötti a 2 személyesek száma is. A háztartások általában egy-két foglalkoztatottal rendelkeznek. Az csak időskorú személy vagy személyek alkotta háztartások aránya a megyei átlagnál 4 százalékponttal nagyobb. A gyermek nélküli házaspáros családok hányada 37,9%, ami a megyei átlagnál kedvezőbb. 100 családra 104 gyermek jut, ugyanannyi, mint a megyében átlagosan. Az élettársi kapcsolatban lévő családok zömében nincs gyermek. A családok 1,3%-ában az apa egyedül neveli gyermekét, ami minden esetben egy és 15 évesnél idősebb családban viszont az anya él egyedül gyermekével, 72,9%-uknál a gyermek 15 évesnél idősebb, közel egyötödük egy, 7,6%-uk pedig kettő vagy több 15 év alatti gyermeket nevel. Gyermekes házaspárok közel háromnegyedében nincs vagy csak egy 15 évesnél fiatalabb gyermek van, 22,6%-uk pedig kettőt nevel. A három vagy több 15 év alatti gyermekes házaspárok aránya csupán 3,3%, ami jóval alacsonyabb a megyei átlagnál. Lakás A választókerület 22,1 ezer lakásának 90,9%-át lakják, amelynek 97,5%-a csatlakozott a közüzemi vízhálózatra, 75,8%-uk pedig a közcsatorna-hálózatra. Vezetékes gázzal a lakásállomány több mint fele rendelkezik. A lakások 60,3%-a összkomfortos, közel egyharmada pedig komfortos. 8,6 ezer 1960 és 1979 között épült, de 3,5 ezer körüli az között készültek száma is. A lakások 98,8%-a magánszemélyek tulajdonában van és jórészükben ők is laknak, a települési önkormányzatok mindössze 203-mal rendelkeznek. A lakások jelentős hányada kettő, illetve három szobás. A 100 lakott lakásra jutó lakók száma 275, ami magasabb a megyei átlagnál. A legtöbb lakás 100 m 2 -es vagy annál nagyobb, de a m 2 -esek és az 50 és 79 m 2 közöttiek száma is. Az átlagos alapterület 95 m 2, ami 11-gyel nagyobb, mint a megyei átlag. A lakott lakások 93,9%- a tégla, kő és kézi falazóelemmel készült, a vályoglakások aránya 4%. 6.sz. országgyűlési választókerület Területe: Agyagosszegény, Babót, Beled, Cirák, Csáfordjánosfa, Csapod, Csér, Dénesfa, Ebergőc, Edve, Egyházasfalu, Fertőboz, Fertőd, Fertőendréd, Fertőhomok, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Gyalóka, Gyóró, Hegykő, Hidegség, Himod, Hövej, Iván, Kapuvár, Kisfalud, Lövő, Mihályi, Nagycenk, Nagylózs, Nemeskér, Osli, Pereszteg, Petőháza, Pinnye, Pusztacsalád, Rábakecöl, Répceszemere, Répcevis, Röjtökmuzsaj, Sarród, Sopronhorpács, Sopronkövesd, Szakony, Szárföld, Újkér, Und, Vadosfa, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd, Völcsej, Zsira Székhelye: Kapuvár Népessége: fő Demográfiai folyamatok A választókerületben a megye lakosságának 12,4%-a él férfira nő jut. A népesség 15,2%-a a 14 éves és fiatalabb korosztályba, 32%-a a fiatalabb, 27,3%-a az idősebb felnőtt korúak közé, míg 25,4%-uk a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozik. A megoszlás hasonlít a megyeihez, de arányaiban egy kissé eltér. A választókerületben alacsonyabb a fiatal és az idősebb felnőtt korúak hányada, a gyermekkorúaké közel azonos, az időseké pedig 5%-kal meghaladja azt. Az öregedés mértéke a választókerületek közül itt a legnagyobb, ugyanis 100 gyermekkorúra 167 idős jut, ami 31-gyel több, mint a megyei átlag. Az aktívak eltartási terhe is magas, 100 felnőtt korúra 68 gyermek- és időskorú jut, ami szintén itt a legmagasabb. Győr-Moson-Sopron megye 13

14 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetétele azt mutatja, hogy a lakosság 56,7%-a házasságban él, ami magasabb, mint ami a megyében jellemző. A nőtlenek, illetve a hajadonok aránya 25,6%, ami viszont megyei átlag alatti, az özvegyek részaránya 12,2%, az elváltak és az élettársi kapcsolatban élők hányada szintén a megyei átlag alatt van. A férfi és női lakosság legnagyobb részét a házasok és a nőtlenek, hajadonok teszik ki, de eltérő arányban. Amíg a férfi népesség 30,2%-a nőtlen, addig a nők 21,4%-a hajadon. Az elváltak és az élettársi kapcsolatban élők aránya közel azonos a két nemnél, az özvegyek hányada viszont a nőknél jóval magasabb, több mint háromszorosa a férfiakénak. A 15 éves és idősebb házas nőket tekintve, 100 nőre 198 élve született gyermek jut, ami 8-cal több mint a megyében. A legnagyobb arányt, 53%-ot a kétgyermekesek képviselik, de a megyei átlagot meghaladó, 21,8% a 3 és több gyermekesek hányada is. Egy gyermeke 20,2%-uknak van, 5,1% pedig gyermektelen. A népesség iskolázottsági szintjét tekintve alatta marad a megyeinek. Az általános iskola 8. évfolyamát a megfelelő korúak 90,9%-a végezte el, érettségizett több mint egyharmada, az egyetemi, főiskolai diplomások aránya 9,7%. A népesség 39,6%-ának van munkahelye, 2,7%-a munkanélküli. Az inaktív keresők aránya 35,4, az eltartottaké 22,3%-ot tesz ki. 100 foglalkoztatottra több inaktív kereső jut mint a megyében, a munkanélküliek és az eltartottak száma viszont 2-vel, illetve 5-tel kevesebb. A férfiak esetében ezek a mutatók alacsonyabbak, mint a nőknél. Legtöbben, a foglalkoztatottak több mint fele a szolgáltatási jellegű ágazatokban dolgozik, 38,1%-uk az iparban, építőiparban. A mezőgazdaságban tevékenykedők hányada a megye választókerületei közül itt a legmagasabb, 9,9%. A foglalkoztatottak többsége, 85,3%-a alkalmazásban álló, az egyéni vállalkozók aránya 8,7%-ot tesz ki, ami alacsonyabb mint a megyei átlag. A háztartások 70,2%-át családok alkotják, amelyeknek zömét az egy családból állók teszik ki. Ezekben többségében házastársi, illetve élettársi kapcsolatban élnek, több mint egycsaládos háztartásban pedig egyedülálló szülő nevel egy vagy több gyermeket. A megyei átlagnál magasabb a két vagy több családból álló háztartások aránya. A nem családháztartások száma több mint 6 ezer, amelyek zöme egyszemélyes. A háztartások több mint negyedébe egy személy tartozik, magas még, 5 ezer fölötti a 2 személyesek száma is. A háztartások általában egy-két foglalkoztatottal rendelkeznek. A csak időskorú személy vagy személyek alkotta háztartások száma közel 6 000, aránya a megyei átlagnál 4,5 százalékponttal nagyobb. A gyermek nélküli házaspáros családok hányada 29,3%, ami a megyei átlagnál jóval kedvezőbb. 100 családra 104 gyermek jut, ugyanannyi, mint a megyében átlagosan. Az élettársi kapcsolatban lévő családok több mint felében nincs gyermek. A családok közül 481 esetben él apa a gyermekével, családban viszont az anya neveli egyedül gyermekét, ahol 68,3%-uknál 15 évesnél idősebb a gyermek, 28,1%-uk egy, 3,6%-uk pedig két 15 év alatti gyermeket nevel. A gyermekes házaspárok közel háromnegyedében nincs vagy csak egy 15 évesnél fiatalabb gyermek van, 22%-ukban pedig kettő. A három vagy több 15 év alatti gyermeket nevelő házaspárok aránya csupán 5,2%, ami alacsonyabb a megyei átlagnál. Lakás A választókerület 21,4 ezer lakásának 93,6%-át lakják, amelynek 95,6%-a csatlakozott a közüzemi vízhálózatra, 60,5%-uk pedig a közcsatorna-hálózatra. Vezetékes gázzal a lakásállomány 62%-a rendelkezik. Az összkomfortosok aránya 61,5%, 29,9%-a pedig komfortos. A 20 ezer lakásból 7,1 ezer 1960 és 1979 között épült, de magas, (a 14 Nyugat-Dunántúl egyéni választókerületeinek főbb jellemzői

15 lakásállomány több mint egynegyede) az 1945 előtt épültek aránya is. A lakások 97,6%-a magánszemélyek tulajdonában van és jórészükben ők is laknak. A települési önkormányzatok mindössze 210-zel rendelkeznek. A jelentős hányaduk három, illetve két szobás. A 100 lakott lakásra jutó lakók száma 272 volt, ami magasabb a megyei átlagnál. A legtöbb lakás 100 m 2 vagy annál nagyobb, de a 80 és 99 m 2 közötti alapterületűek száma is. Az átlagos alapterület 99 m 2, ami 15-tel nagyobb, mint a megyei átlag. A lakott lakások 95,7%-a tégla, kő és kézi falazó elemmel készült, a vályoglakások aránya 3,6%. 7.sz. országgyűlési választókerület Területe: Ágfalva, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Sopron Székhelye: Sopron Népessége: fő Demográfiai folyamatok A választókerületben a megye lakosságának 14,6%-a él férfira nő jut. A népesség 14,7%-a a 14 éves és fiatalabb korosztályba, 39,5%-a a fiatalabb, 28,7%-a az idősebb felnőtt korúak közé, míg 17,1%-uk a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozik. A megoszlás, némi eltéréssel hasonlít a megye korösszetételéhez. A választókerületben alacsonyabb a gyermek- és az időskorúak hányada, a felnőtt korúaké pedig meghaladja azt. Az öregedés mértéke a megyeihez képest kisebb, ugyanis 100 gyermekkorúra 116 idős jut, ami 20-szal alacsonyabb, mint a megyei átlag. Az aktívak eltartási terhe, a 100 felnőtt korúra jutó gyermek- és időskorúak száma 47, ami szintén kedvezőbb, mint a megyében átlagosan. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetétele azt mutatja, hogy ugyan a lakosság több mint fele, 51,6%-a házasságban él, de ez alacsonyabb, mint ami a megyében jellemző. A nőtlenek, illetve a hajadonok aránya 30,3%, ami viszont megyei átlag feletti, az özvegyek részaránya 8,6%, az elváltak és az élettársi kapcsolatban élőké szintén a megyei átlag felett van. A férfi és női lakosság legnagyobb hányadát a házasok és a nőtlenek, illetve a hajadonok teszik ki, de eltérő arányban. A férfi népesség 35%-a nőtlen, a nők 26%-a hajadon. Az elváltak és az élettársi kapcsolatban élők aránya közel azonos a két nemnél, az özvegyek hányada viszont a nőknél jóval magasabb, közel hatszorosa a férfiakénak. A 15 éves és idősebb házas nőket tekintve, 100 nőre 173 élve született gyermek jut, ami 17-tel kevesebb, mint a megyében. A legnagyobb arányt, 50,4%-ot a kétgyermekesek képviselik, ennél alacsonyabb, 31,2% az egygyermekesek hányada, 3 és több gyermeke 12,6%-uknak van. A népesség iskolázottsági szintje javult. A megfelelő korúak 95,4%-a az általános iskola 8. évfolyamát elvégezte, a közép- és felsőfokúak aránya is meghaladta a megyei átlagot. Az érettségizettek hányada 50,5%-ot, az egyetemi, főiskolai diplomásoké16,8%-ot képviselt. A népesség 42,4%-ának van munkahelye, 4,5%-a munkanélküli. Az inaktív keresők aránya 25,4, az eltartottaké 27,7%-ot tesz ki. 100 foglalkoztatottra több inaktív kereső jut, munkanélküliek és az eltartottak száma viszont 2-vel, illetve 4-gyel több, mint a megyében. A férfiak esetében ez a mutató alacsonyabb, mint a nőknél. Legtöbben, a foglalkoztatottak közel háromnegyede a szolgáltatási jellegű ágazatokban dolgozik, több mint negyede az iparban, építőiparban és csupán 1,8%-uk a mezőgazdaságban. Többségük, 80,5%-uk alkalmazásban álló, az egyéni vállalkozók aránya 13,3%-ot tesz ki, ami magasabb mint a megyei átlag. Győr-Moson-Sopron megye 15

16 A háztartások 65,8%-át családok alkotják, amelyeknek zömét, 93,9%-át az egy családból állók teszik ki. Ezen családok többségében házastársi, illetve élettársi kapcsolatban élnek, 2,1 ezer egycsaládos háztartásban pedig egyedülálló szülő nevel egy vagy több gyermeket. A megyei átlagnál alacsonyabb a két vagy több családból álló háztartások aránya. A nem családháztartások száma 9,2 ezer, amelyek zöme egyszemélyes. A háztartások közel egyharmadába egy személy tartozik, magas még, 7,8 ezer a 2 személyeseké is. A háztartások általában egy-két foglalkoztatottal rendelkeznek, 22,1%-át pedig csak időskorú személy vagy személyek alkotják. A gyermek nélküli házaspáros családok aránya 38,4%, 100 családra 98 gyermek jut, 6-tal kevesebb, mint a megyei átlag. Az élettársi kapcsolatban lévő családok zömében nincs gyermek, 19,3%-a pedig egy gyermeket nevel. A családok közül 271 esetben él apa a gyermekével, családban viszont az anya van egyedül gyermekével, ahol 56,3%-uknál 15 évesnél idősebb a gyermek, 34%-uk egy, 9,8%-uk pedig két 15 év alatti gyermeket nevel. Gyermekes házaspárok 77,1%-ában nincs vagy csak egy 15 évesnél fiatalabb gyermek van, 18,4%- uknál kettő, 4,5%-uknál pedig három vagy több a 15 év alatti gyermekek száma. Lakás A választókerület több mint 26 ezer lakásának 97,8%-át lakják, amelynek 99,8%-a csatlakozott a közüzemi vízhálózatra, 98%-uk pedig a közcsatorna-hálózatra. Vezetékes gázzal a lakásállomány közel 90,3%-a rendelkezik. A lakott lakások 80%-a összkomfortos, 15,4%-a pedig komfortos. A 25,7 ezer lakásból 9,4 ezer 1960 és 1979 között épült, de 6,6 ezer körüli az 1945 előtt készültek száma is. 94,2%-uk magánszemélyek tulajdonában van és jórészükben ők is laknak, a települési önkormányzatok gyel rendelkeznek. A lakások jelentős hányada kettő, illetve három szobás. A 100 lakott lakásra jutó lakók száma 239, ami magasabb a megyei átlagnál. A legtöbb lakás, több mint 11 ezer 50 és 79 m 2 közötti, de 5,4 ezer a 100 m 2 -es vagy annál nagyobbak száma is. Az átlagos alapterület 80 m 2, ami 4-gyel kisebb, mint a megyei átlag. A lakások többnyire tégla, kő és kézi falazó elemmel készültek, de több mint a blokk, öntött beton, panel falazatúak száma is. 16 Nyugat-Dunántúl egyéni választókerületeinek főbb jellemzői

17 A népesség megoszlása 6.sz. választókerület 12% 7.sz. választókerület 15% 1.sz.választókerület 18% 5.sz.választókerület 13% 2.sz.választókerület 15% 4.sz.választókerület 14% 3.sz.választókerület 14% A népesség megoszlása főbb korcsoportok szerint 1.sz.választókerület 2.sz.választókerület 3.sz.választókerület 4.sz.választókerület 5.sz.választókerület 6.sz. választókerület 7.sz. választókerület 0% 20% 40% 60% 80% 100% gyermekkorú felnőtt korú időskorú Győr-Moson-Sopron megye 17

18 A népesség megoszlása családi állapot szerint 1.sz.választókerület 2.sz.választókerület 3.sz.választókerület 4.sz.választókerület 5.sz.választókerület 6.sz. választókerület 7.sz. választókerület 0% 20% 40% 60% 80% 100% nőtlen/hajadon házas özvegy elvált A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint 1.sz.választókerület 2.sz.választókerület 3.sz.választókerület 4.sz.választókerület 5.sz.választókerület 6.sz. választókerület 7.sz. választókerület 0% 20% 40% 60% 80% 100% foglalkoztatott munkanélküli inaktív kereső eltartott 18 Nyugat-Dunántúl egyéni választókerületeinek főbb jellemzői

19 A lakásállomány megoszlása 6.sz.választókerület 12% 7.sz.választókerület 15% 1.sz.választókerület 16% 2.sz.választókerület 16% 5.sz.választókerület 13% 4.sz.választókerület 13% 3.sz.választókerület 14% 100 lakott lakásra jutó lakó (laksűrűség) sz.választókerület 2.sz.választókerület 3.sz.választókerület 4.sz.választókerület 5.sz.választókerület 6.sz. választókerület 7.sz. választókerület Győr-Moson-Sopron megye 19

20 2. Vas megye 1. sz. országgyűlési választókerület Területe: Szombathely 1., 3., , , számú szavazókörei Székhelye: Szombathely Népessége: fő Demográfiai folyamatok A választókerületben él a megye lakosságának pontosan az egyötöde férfira nő jut, 45-tel több, mint a megyében. A népesség 14,6%-a 1990 után született, 39,4%- a a fiatalabb, 25,1%-a az idősebb felnőtt korúak közé, míg 20,9%-uk a 60 évesek és idősebbek korcsoportjába tartozik. A korösszetétel kismértékben eltér a megyei átlagtól. A választókerületben alacsonyabb a gyermek- és az idősebb felnőttek mellett az időskorúak aránya, ugyanakkor magasabb a éves korosztályba tartozóké. A lakosság elöregedése a megyeihez hasonló mértékű, 100 gyermekkorúra 144 időskorú jut. Az aktív korúak eltartási terhe ugyancsak a vasi átlaghoz közelít, minden éves 55 gyermek- és időskorú személyről gondoskodott. A 14. életévüket betöltöttek 45,1%-a házas, valamivel több mint harmaduk nőtlen vagy hajadon, fennmaradó ötöde fele-fele arányban elvált, illetve özvegy. Az együttélés egyre elterjedtebb és elfogadottabb formája különösen a nagyvárosokban az élettársi kapcsolat. A választókerületben a hivatalos párkapcsolat nélkül együtt élők száma megközelíti a at, népességen belüli arányuk eléri a 9,2%-ot, ami másfélszerese a megyei átlagnak. Ezzel összefüggésben viszont a házasok részesedése 6 százalékponttal elmaradt a megyeitől. A férfiak és a nők többsége házasságban él. A férfiak 47,1%-a nős, a nők 43,3%-a pedig férjezett, ami elmarad a megyei átlagtól. A férfiak és a nők másik nagy csoportját a nőtlenek, illetve hajadonok alkotják, de részesedésük különbözött. Ez azzal függ össze, hogy a nők fiatalabb életkorban kötnek házasságot, mint a férfiak. Az özvegyek és az elváltak részesedése a nőknél magasabb, 3,4- szer, illetve több mint másfélszer haladta meg a férfiakét. Minden száz 15 éves és idősebb házas nőnek 188 élve született gyermeke volt, 10-zel kevesebb, mint a megyében. A második olyan választókerület, ahol a legkevesebb gyermek született. A szülőképes korba lépett nők harmada két gyermeket szült, nem egészen háromtizedük viszont még nem hozott utódot napvilágra. Az egygyermekes anyukák aránya 22,1%-ot tett ki, ennél alacsonyabb, 14,8%-ot képviselnek a 3 és több gyermekesek. A népesség iskolázottsági szintje itt a legmagasabb a megyében. A megfelelő korúak 95,5%-a elvégezte az általános iskolát, a 18 évesek és idősebbek 55,1%-a középfokú képesítéssel rendelkezett, a 24. életkort betöltöttek 21,7%-a pedig főiskolát, egyetemet végzett. A választókerületben magas a gazdasági aktivitás. A népesség 42,8%-a rendelkezik munkahellyel, 3,5%-uknak nincs állása. Az inaktív keresők aránya 26,3%-ot tesz ki, az eltartottaké meghaladja a 27%-ot. 100 foglalkoztatottra 62 inaktív jut, 10-zel kevesebb, mint a megyében. A férfiak teherviselése valamivel alacsonyabb, mint a nőké. A megyeszékhely magas fokú iparosodottsága ellenére meghatározóan (köz)szolgáltatási centrum. A megyében itt a legmagasabb a szolgáltatási szférában munkát vállalók aránya (67,3%). Az iparban, építőiparban dolgozók hányada ennek a felét sem éri el. A mezőgazdaság foglalkoztatásban játszott szerepe elenyésző. A jövedelemmel rendelkezők közel 88%-a alkalmazott. A háztartások közel héttizedét családok alkotják, közülük az egycsaládosok vannak a legtöbben. Ezek többségében házastársi vagy élettársi kapcsolatban élnek. A nem 20 Nyugat-Dunántúl egyéni választókerületeinek főbb jellemzői

21 családháztartások száma itt a legtöbb a megyében. A háztartások többsége 1-4 személyből áll, hattizedükben egy-két foglalkoztatott él. A házaspárok 41,2%-ának nincs gyermeke, ami a második legmagasabb arány a megyében. Nem egészen harmaduknak mindössze egy gyermeke van. A 100 családra jutó gyermekek száma 11-gyel marad el a megyei átlagtól. A családok 2,3 százalékában az apa él együtt 15 év feletti gyermekével. A gyermeküket egyedül nevelő anyák a családok több mint háromtizedét alkotják, részesedésük a választókerületek közül itt érte el a legmagasabb szintet. Az anya gyermek típusú családok kétharmadában nincs 15 évesnél fiatalabb gyermek. A gyermekkel rendelkező házaspár típusú családok 35%-ában nem nevelnek gyermekkorú személyt, 43,5%-ukban viszont egyet, ami a legmagasabb arány a megyében. Lakás A választókerületben nem egészen 21 ezer lakás van, amely a megyei lakásállomány közel ötödét teszi ki. Infrastrukturális ellátottságuk itt a legjobb. Valamennyi hálózatról kapja a vizet, 99,7%-ukat pedig csatlakoztatták a közcsatorna-hálózatra. A hálózati gáz kényelmét az otthonok közel 88%-ában élvezhetik a lakók. A magas fokú közműellátottságból adódóan a lakások komfortösszetétele itt a legkedvezőbb, 97,4%-uk összkomfortos vagy komfortos. Ebben a választókerületben találhatók a megye legnagyobb, legtöbb lakást magukba foglaló lakótelepei, melyek az 1960-as, 1970-es években létesültek. Ebből adódóan az otthonok négytizede 26 és 45 év közötti. Az 1980-as években megindult a peremkerületek beépítése, ekkor jöttek létre a város szélén a családi házas övezetek. A lakások közel negyedét 1980 és 1989 között húzták fel. A túlnyomó többségük természetes személyek tulajdonában van, és jórészükben ők is laktak. Ugyanakkor az önkormányzat vagyonát képező otthonok részesedése a választókerületek közül itt mutatta a legmagasabb szintet. A lakások fele kétszobás, negyede három szobából áll. A lakott lakások kevésbé zsúfoltak, minden 100 lakásban átlagosan 250 személy él, 12-vel kevesebb, mint a megyében. Az otthonok fele m 2 -es, ötöde m 2 -es. A nagyobb lakások kevésbé elterjedtek, a 80 m 2 -ert meghaladók aránya itt a legalacsonyabb a megyében. Átlagos alapterületük 72 m 2 -t tesz ki, ez 12 m 2 -rel marad el a vasi otthonok átlagától. A lakások többnyire tégla, kő és kézi falazóelemmel készültek, ugyanakkor a megyében itt a leggyakoribb az öntött beton, panel falazatúak aránya. Utóbbiak a választókerületben szigetszerűen elhelyezkedő lakótelepeket alkotnak. 2. sz. országgyűlési választókerület Területe: Balogunyom, Csempeszkopács, Egyházasrádóc, Gyanógeregye, Harasztifalu, Ják, Kenéz, Kisunyom, Megyehíd, Nagykölked, Nárai, Nemeskolta, Nemesrempehollós, Pecöl, Püspökmolnári, Rábahídvég, Rábatöttös, Rádóckölked, Rum, Sorkifalud, Sorkikápolna, Sorokpolány, Szentpéterfa, Szombathely 2., 4 24., , számú szavazókörei, Tanakajd, Táplánszentkereszt, Vasszécseny, Zsennye Székhelye: Szombathely Népessége: fő Demográfiai folyamatok A legkisebb lélekszámú választókerületben él a megye lakosságának 18,1%-a férfira nő jut, 22-vel több, mint a megyében. Itt a legalacsonyabb az eltartottak aránya. A népesség 11,7%-a 1990 után született, a 60 évesek és idősebbek korcsoportjába pedig 18,9%-uk tartozik. A fiatalabb felnőttek részesedése nem mutat lényeges eltérést a megyei átlagtól, a lakosság egyharmadát képviselő idősebb felnőtt korúaké viszont annál 4,5 Vas megye 21

22 százalékponttal magasabb. A kevés gyerek miatt a lakosság elöregedett, 100 gyermekkorúra évesnél idősebb személy jutott, 17-tel több, mint a megyében. Az aktív korúak terhelése a szűk eltartotti réteg miatt alacsony, minden évesre 44 gyermek- és időskorú személy jut. A 14. életévüket betöltöttek 52%-a házas, alig harmaduk nőtlen, vagy hajadon nem egészen egytizedük özvegy, fennmaradó hányaduk pedig elvált. Nem hivatalos párkapcsolatban fő él, a lakosság 6,1%-a. A férfiak és a nők többsége házas. A férfiak 54,8%-a volt nős, a nők 49,5%-a pedig férjezett. A házasságban élők részesedése mindkét nem esetében hasonlóan alakult a megyei átlaghoz. A férfiak és a nők másik nagy hányadát a nőtlenek, illetve hajadonok teszik ki, de részesedésük különbözik. Mivel a hölgyek általában fiatalabb életkorban kötnek házasságot, mint a férfiak, így a hajadonok aránya alacsonyabb. Az elváltak részesedése nemenként nem mutat lényeges eltérést, az özvegyek aránya viszont a nőknél jóval magasabb. Minden száz 15 éves és idősebb házasságban élő nőnek 192 gyermeke született, 6-tal kevesebb, mint a megyében. Ebben a választókerületben született a legkevesebb gyermek. A szülőképes korba lépett nők közel 39%-a két gyermeket szült, háromtizedük viszont még egyet sem. Az egygyermekes édesanyák aránya 16,5%-ot ér el, ennél alacsonyabb, 13,8%-ot képviseltek a 3 és több gyermekes anyukák. A népesség iskolázottsági szintje a második legkedvezőbb a megyében. A 15 évesnél idősebbek 95,2%-a befejezte az általános iskolát, a 18 éves és idősebbek 45,9%-a középfokú képesítéssel rendelkezik, a 24. életkort betöltöttek 12,4%-a pedig főiskolát, egyetemet végzett. A választókerületben a legmagasabb a gazdasági aktivitás. A népesség 45,2%-a foglalkoztatott, 3,5%-uk munkanélküli. Az inaktív keresők aránya 27,8%, az eltartottaké pedig a korösszetétel sajátossága miatt a megyében a legalacsonyabb hányadot (23,4%) mutatja. 100 foglalkoztatottra 62 inaktív jut, 10-zel kevesebb, mint a megyében. A teherviselő képesség mindkét nem esetében elmarad a megyei átlagtól, férfiaké azonban valamivel alacsonyabb, mint a nőké. A foglalkoztatottak összevont gazdasági ág szerinti megoszlása a megyeihez hasonló. A munkavállalók 54%-a a szolgáltatási szférában tevékenykedik, 41,2%-uk az iparban, építőiparban dolgozik. A mezőgazdaság közel ezer lakosnak, a foglalkoztatottak 4,6%-ának biztosít megélhetést. A jövedelemmel rendelkezők 82,4%-a alkalmazásban áll, közel egytizede vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. A választókerületek közül itt él a legkevesebb háztartás (17 ezer), illetve család (13 ezer). A háztartások háromnegyede családokból áll, közülük az egycsaládosok vannak a legtöbben. Ezek túlnyomó többségében házastársi vagy élettársi kapcsolatban élnek. Az egy szülő gyermek típusú család ritkán fordul elő. A háztartások csupán alig negyede nem alkot családot, ami a megyében a legalacsonyabb. A háztartások többsége 1-4 személyből áll, hattizedükben egy-két foglalkoztatott él. A gyermek nélküli házaspárok 31%-os aránya legalacsonyabb a megyében, ugyanakkor nem jellemző a nagycsaládok előfordulása sem. A párkapcsolatban élők egyharmada két gyermeket nevel. A 100 családra jutó gyermekek száma (115) 7-tel haladja meg a vasi átlagot. A családok két és fél százalékában az apa él együtt 15 évesnél idősebb gyermekével. Az anya gyermek típusú családok nyolctizedében nincs 15 évesnél fiatalabb gyermek. Részben a lakosság magas átlagéletkora következményeképpen a gyermekkel rendelkező házaspár típusú családok több mint hattizedében nem élt 15 év alatti gyermek. Lakás A választókerületben mintegy 19 ezer lakás van, amely a megyei lakásállomány 18%. A vezetékes infrastruktúra kiépítettsége átlag feletti. A lakások 96,3%-a hálózati vezetékről kapja a vizet, 88,6%-ukat pedig bekötötték a közcsatorna-hálózatba. A hálózati gáz kényelmét az otthonok közel 85%-ában élvezhetik a lakók. A kedvező közműellátottságból 22 Nyugat-Dunántúl egyéni választókerületeinek főbb jellemzői