ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZATA

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZATA

2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Doktori Szabályzat hatálya Jogszabályi háttér Értelmező rendelkezések...7 II. FEJEZET A DOKTORI ÜGYEKBEN ELJÁRÓ TESTÜLETEK, SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK A Doktori Tanács összetétele, megválasztása A Doktori Tanács működésének elvei A Doktori Tanács működési rendje A doktori iskola létesítésének eljárási rendje A doktori iskolák feladatai A doktori iskola tanácsa és feladatai A doktori témavezető és feladatai A tanszékek A Doktori és Habilitációs Központ feladatai és vezetése A doktori szigorlati bizottság és feladatai A doktori bírálóbizottság és feladatai A doktori eljárásban közvetve közreműködő testületek illetve személyek III. FEJEZET A DOKTORI KÉPZÉS SZABÁLYAI Felvétel a doktori iskolába A doktori képzés felvételi tájékoztatójának tartalma Jelentkezés a doktori képzésre A felvételi meghallgatás A felvételi eljárás értékelési rendje A felvételi döntés A szervezett képzés általános képzési követelményei A tanulmányi kötelezettség teljesítésének követelményei A tudományos kutatómunka teljesítésének követelményei A tanóratartás (oktatás) teljesítésének követelményei Átvétel, témavezető-, cím- és kutatási téma változtatás

3 27. Párhuzamos képzés Kreditbeszámítás, áthallgatás Tárgyakkreditáció Vizsgaidőszak Az ismeretek ellenőrzése A képzés lezárása Az egyéni felkészülés A hallgatói jogviszony A szervezett állami ösztöndíjas képzésben résztvevő doktorandusz jogállása A költségtérítéses részidős képzésben résztvevő doktorandusz jogállása A doktorandusz és a témavezető tervezési és beszámolási kötelezettségei IV. FEJEZET A DOKTORI FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS A fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezés általános feltételei A doktori fokozat megszerzésének általános feltételei Jelentkezés a fokozatszerzési eljárásra A fokozatszerzési eljárás egyéb követelményei A doktori szigorlat A doktori értekezés A doktori értekezés műhelyvitája A doktori értekezés bírálata A doktori értekezés védése A doktori fokozat odaítélése A doktori oklevél és a doktorrá avatás A képzés, fokozatszerzés és a fokozatosak nyilvántartása V. FEJEZET A DOKTORI FOKOZAT ODAÍTÉLÉSÉNEK KÜLÖNLEGES ESETEI A kitüntetéses doktorrá avatás A tiszteletbeli doktori (doctor honoris causa) cím adományozása A külföldön szerzett tudományos fokozat honosítása VI. FEJEZET A DOKTORI KÉPZÉS ÉS FOKOZATSZERZÉS TÉMAKÖRÉBE TARTOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK Fizetendő díjak és térítések Támogatások, mentességek és kedvezmények

4 55. A doktorandusz hallgatók, egyéni felkészülők és doktorjelöltek jogai A doktorandusz hallgatók, egyéni felkészülők és doktorjelöltek kötelességei A doktori képzés és fokozatszerzés során befolyt anyagi eszközök intézményi felhasználásának rendje VII. FEJEZET VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az egyéni felkészülés szabályai a 2006/2007-es tanévben Záró rendelkezések..59 Mellékletek..59 4

5 A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (a továbbiakban: egyetem) a évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (a továbbiakban: Ftv.) 67. -a szerint, továbbá a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MFAB, korábban: MAB) 2002/2/III. sz. határozata alapján doktori képzésre illetve Doctor of Philosophy tudományos fokozat (PhD) odaítélésére jogosult az 5. Társadalomtudományok tudományterületen ezen belül az Hadtudományok tudományágban, továbbá a 2. Műszaki tudományok tudományterületen, ezen belül a Katonai műszaki tudományok tudományágban. 5

6 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Doktori Szabályzat hatálya (1) A Szabályzat hatálya a 2. -ban részletezett jogszabályi háttérben foglaltakra figyelemmel a doktori képzésben és a doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő illetve közreműködő doktorandusz hallgatókra, doktorjelöltekre, oktatókra és a doktori iskolákra terjed ki. 2. Jogszabályi háttér (1) Az egyetem Szabályzatának jogszabályi hátterét az alábbi törvények, rendeletek képezik: a évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról; az 51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a doktori képzésről és doktori fokozatszerzésről; a 13/2001. (V. 30.) HM-BM együttes rendelet a honvédelmi és a belügyi ágazat hivatásos állományú tagjai doktori képzésben történő részvételének egyes szabályairól; a 200/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi tanulmányi pontrendszerek egységes nyilvántartásáról; a 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól; a többször módosított 6/1997. (II. 12.) MKM rendelet a felsőoktatási normatív kutatástámogatás felosztásáról és felhasználásáról; a 157/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről; a 30/1998. (VI. 25.) MKM rendelet a magyar felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató külföldi hallgatók részére nyújtható juttatásokról, azok nyilvántartásáról és a hallgatók által fizetendő térítésekről; A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonák jogállásáról szóló XCV. törvény (Hjt). (2) Jelen Szabályzat alapján kell elkészíteni az alábbi kiegészítő, valamint a végrehajtási szabályzatokat: a jelenleg akkreditált Hadtudományi Doktori Iskola valamint az előakkreditált Katonai Műszaki Doktori Iskola, továbbá a jövőben létesítendő doktori iskolák Szervezeti és Működési Szabályzatait és a Doktori Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatait. 6

7 3. Értelmező rendelkezések (1) E Szabályzat alkalmazásában: 1. doktori iskola (a továbbiakban: DI): a doktori képzés szervezett kerete, amely biztosítja a tudományos fokozat megszerzésére történő felkészítést; 2. doktori szabályzat: a doktori képzés és a doktori fokozat odaítélésének részletes szabályairól rendelkező szabályzat; 3. doktori tanács: a doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére a Szenátus által létrehozott testület, amely a doktori képzés tekintetében döntéshozatali jogosultsággal rendelkezik, különösen a képzés programjának jóváhagyása, a képzésre felvétel, a fokozatszerzési eljárás indítása, valamint a fokozat odaítélése tekintetében; 4. a DI tanács (DIT): a DI vezetőjének munkáját segítő, rendszeresen ülésező testület, amit a DI alapító tagjai választanak, és tagjait az egyetem doktori tanácsa bízza meg és menti fel; 5. doktorandusz: a tudományos fokozatszerzésre felkészítő PhD képzésben (a továbbiakban: doktori képzésben) részt vevő hallgató, akit a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogok illetnek meg, és kötelezettségek terhelnek; 6. a doktorandusz hallgatói jogviszonya: a doktorandusz és az egyetem között fennálló jogviszony, amelynek tartalmát a doktorandusznak és az egyetemnek a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A hallgatói jogviszonyt az egyetem az Ftv. 35. és 39. -aira figyelemmel diákigazolvány kiadásával és törzslap kiállításával igazolja; 7. doktori képzés: az egyetem által végzett, hallgatói jogviszonyt eredményező, három év (36 hónap) tanulmányi időtartamú, a mesterképzésre épülő képzési ciklus, amely a tudományos fokozat (doktori fokozat) elnyerésére készít fel. A doktori képzés rendszeres tanulmányi, kutatási és beszámolási tevékenység, amely magában foglalja az egyetem doktori szabályzatában előírt kötelezettségek teljesítését, így a doktori szigorlat kivételével a doktori vizsgák eredményes letételét is; 8. szervezett állami ösztöndíjas képzés (36 hónap, 180 kredit): a nappali képzés munkarendje szerint szervezett olyan doktori képzés, ahol a külön jogszabályban meghatározott tanórák (kontaktórák) az összes hallgatói tanulmányi munkaidő legalább egytizenötöd részét teszik ki; 9. szervezett költségtérítéses képzés (36 hónap, 180 kredit): olyan részidős doktori képzés, ahol a külön jogszabályban meghatározott tanórák (kontaktórák) a nappali tagozatos képzésben meghatározottak legfeljebb egyharmadát teszik ki; 7

8 10. egyéni költségtérítéses felkészülés (36 hónap, 180 kredit, kontaktórák alóli mentesüléssel, konzultációs kötelezettséggel). 11. külföldi részképzés: a doktori képzés része, amelyben a doktorandusz a doktori témájához kapcsolódó - a témavezető által jóváhagyott - olyan munkaprogram alapján vehet részt, amely biztosítja az adott tanulmányi időszak érvényességét az egyetem doktori képzési programjában. 12. állami doktori ösztöndíj: a nappali képzés munkarendje szerint szervezett képzésben részt vevő magyar állampolgárságú doktoranduszok, illetve jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárságú doktoranduszokkal azonos elbírálás alá eső külföldi doktoranduszok részére nyújtható pénzbeli támogatás; 13. doktori téma: olyan kutatási terület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása folyamatában a doktorandusz - a témavezető irányításával - elsajátítsa a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhető tudományos eredményhez jusson, és erről tudományos közlemények, tudományos előadások, majd doktori értekezés (alkotás, munka) formájában bizonyosságot tegyen; 14. tanulmányi pont (kredit) a doktori képzésben: a hallgatói kötelezettségek teljesítésére irányuló tanulmányi, kutatói - és amennyiben a doktorandusz oktatói feladatokat is vállal, oktatói - munka mértékegysége; 15. doktori fokozatszerzési eljárás: a doktori fokozat megszerzésére irányuló, tartalmilag a doktori képzésre alapozó, de attól jogilag és eljárás tekintetében független cselekménysorozat; 16. doktorjelölt: a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás alatt álló személy. Ha a doktorandusz a képzési időn belül megkezdi a fokozatszerzési eljárást, akkor a hallgatói jogviszonya mellett egyidejűleg doktorjelölt is; 17. doktorjelölt jogviszony: a doktorjelölt és az egyetem között fennálló jogviszony, amelynek tartalmát a doktorjelölt és az egyetemnek a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezés elfogadásával jön létre. A doktorjelölt jogviszonyt az egyetem az Ftv. 68. (3) és (4) bekezdéseire figyelemmel igazolja; 18. doktori szigorlat: a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás része, a doktori eljárásban részt vevő személy tudományágában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája. Minősítéséről (például: rite, cum laude, summa cum laude ) a hagyományok figyelembevételével a doktori szabályzat rendelkezik; 8

9 19. nyilvános vita: a fokozatszerzési eljárás része a doktori védés, amelynek során a doktorjelölt ismerteti értekezésének (alkotásának, munkájának) téziseit, majd a bírálók, a bizottsági tagok és a jelenlévők észrevételeire, kérdéseire válaszol. A doktori védés időpontját, helyszínét és egyéb, a tudományos közösség számára informatív és a nyilvánosság biztosítása érdekében szükséges információkat, a doktori értekezés elérhetőségének pontos helyét a DI honlapján és más szokásos módokon, megfelelő időben általában egy hónappal korábban teszik közzé; 20. doktori értekezés: a doktorjelölt által készített írásmű, alkotás vagy munka, amellyel a doktorjelölt a doktori fokozatszerzési eljárás során bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes; 21. doktori tézisek: a tudományos nyilvánosság számára, a doktori értekezés alapján készített összefoglaló jellegű mű, amely a doktorjelölt azon tudományos eredményeit mutatja be, amelyek alapján a fokozatszerzési eljárás során tanúbizonyságát adja annak, hogy felkészült a tudományos fokozat megszerzésére. 22. doktori fokozat: a doktori tanács által odaítélhető tudományos fokozat, mely megszerzésének feltételeit az Ftv. keretein belül az egyetem a doktori szabályzatában állapítja meg. A doktori fokozat doktori fokozatszerzési eljárás keretében szerezhető meg. 9

10 II. FEJEZET A DOKTORI ÜGYEKBEN ELJÁRÓ TESTÜLETEK, SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK A doktori eljárásban közvetlenül közreműködő testületek, szervezetek továbbá az egyes nevesített személyek: a) a Doktori Tanács (a továbbiakban: DT), aa) a DT elnöke, ab) a DT elnökének helyettesei, a DT titkára. b) a doktori iskola (a továbbiakban: DI), ba) a DI tanácsa (a továbbiakban: DIT), bb) a DI vezetője, bc) a DI alapító tagjai, bd) a tudományszak vezetője, be) a doktori téma vezetője, bf) a DI oktatói, bg) a DI szakértői. c) a Doktori és Habilitációs Központ (a továbbiakban: DHK), d) a tanszékek; e) a doktori szigorlati bizottság; f) a doktori bíráló bizottság; g) a hivatalos bíráló. A doktori eljárásban közvetve közreműködő testületek továbbá az egyes nevesített személyek: a) a Szenátus, b) a rektor, c) a dékánok. A DOKTORI TANÁCS 4. A Doktori Tanács összetétele, megválasztása (1) A DT szavazati jogú tagjainak létszáma 15 fő. A DT tagja csak tudományos fokozattal rendelkező személy lehet. (2) A DT többségét az egyetemmel teljes munkaidőre szóló foglalkoztatási jogviszonyban álló egyetemi tanárok, akik egyben a Doktori Iskolákat is képviselik. 10

11 (3) A DT tagjainak legalább egyharmada az egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló külső személy, akik tudományszakukban kiemelkedő oktatók, kutatók és az egyetemen művelt tudományágakat is képviselik; (4) A DT egy tagját a doktori képzésben részvevő doktorandusz hallgatók választják, aki tanácskozási joggal rendelkezik; (5) A DT-nak hivatalból tagjai: az elnöke, aki a mindenkori tudományos rektorhelyettes; az elnökhelyettesei, akik a DI-k vezetői, valamint a tudományos dékánhelyettesek. (6) A DT azon tagjait, akik hivatalból látják el e megbízatást távollétükben szervezetszerű helyetteseik, vagy a meghatalmazottjuk szavazati joggal helyettesíthetik. (7) A DT titkári teendőit a DHK igazgatója látja el, aki tanácskozási joggal állandó résztvevője a DT üléseinek. (8) A DT állandó meghívottja tanácskozási joggal a Professzori Tanács elnöke. (9) A DT tagjait a DI-k véleményét kikérve a tudományos rektorhelyettes előterjesztésére a Szenátus választja meg. (10) A DT választott tagjainak megbízatása három évre szól és kétszer megismételhető. (11) A DT választott tagjainak visszahívásáról a DT elnökének kezdeményezésére a Szenátus dönt. (12) A DT munkájában, napirendi érintettség esetén a DT elnökének meghívására, tanácskozási joggal részt vehet a Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium továbbá a Doktoranduszok Országos Szövetségének képviselője. 5. A Doktori Tanács működésének elvei (1) A DT feladata, különösen: a) jóváhagyja a DI-ák alapításának kezdeményezését; b) dönt a doktori képzésbe való felvételről, a fokozatszerzési eljárások indításáról, a felmentésekről, a doktori szigorlat tárgyairól, a doktori fokozat odaítéléséről, a kitüntetéses doktorrá avatási javaslatokról; c) a Szabályzatban meghatározottak szerint, a DI-ák javaslatára kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, a bírálóbizottság tagjait és a hivatalos bírálókat, létrehozza a szigorlati bizottságot, továbbá jóváhagyja a doktori témavezetők és a DI oktatóinak személyét; d) állást foglal a külföldi tudományos fokozat honosításáról; e) javaslatot tesz a Szenátus részére a doktori képzés működési feltételeit szolgáló pénzeszközök (közöttük különösen a doktori képzési normatíva és a tudományos célú nor- 11

12 matívának a doktori képzés és fokozatadás minőségfejlesztési céljait szolgáló hányadának) biztosítására. (2) A meghirdethető kutatási témákról és a témavezetői megbízásokról a DT a DI-ák tanácsainak javaslata alapján, a Szabályzat rendelkezései szerint évente dönt, és ezeket az egyetem a pályázati felhívás mellékleteként megjelenő Tájékoztató a doktori (PhD) felvételi eljárásról című kiadványban, továbbá a DI-ák honlapjain hozza nyilvánosságra. (3) A DT doktori ügyekben hozott döntései ellen jogszabálysértés, a Szabályzat megsértése, illetve eljárási hiba esetén jogorvoslatnak van helye, amelyet a Szenátushoz kell benyújtani. A jogorvoslati eljárás lefolytatása a rektor hatáskörébe tartozik, aki a Szenátus véleményének meghallgatása után hozza meg döntését. 6. A Doktori Tanács működési rendje (1) A DT szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik, működését ügyrendben szabályozza. (2) A DT ülése határozatképes, ha tagjainak több mint fele, közöttük az elnök vagy egy helyettese jelen van. (3) A DT döntéseit a doktori képzésről, a felvételről, a fokozat odaítéléséről, a fellebbezésekről a jelenlévők kétharmados többségével (személyi ügyekben titkos szavazással), más ügyekben egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. A DOKTORI ISKOLA 7. A doktori iskola létesítésének eljárási rendje (1) Doktori képzés kizárólag akkreditált DI keretében folytatható. (2) Az egyetemen tudományáganként egy DI működhet. (3) DI létesítése a Szenátus vagy a tudományos tanács javaslata alapján kezdeményezhető. (4) Egy oktató több doktori iskolában is vállalhat oktatói feladatot, de alapító tagként csak annak a felsőoktatási intézménynek egyetlen doktori iskolájában, ahol az Ftv. 84. (5) bekezdésének rendelkezése szerint a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapításánál figyelembe vehető. (6) Tudományszak akkor létesíthető, ha rendelkezik kidolgozott tantárgyi programokkal, reprezentánsokkal (DSc, CSc, PhD fokozatosokkal), sikerrel művelt kutatási témákkal és tudományos publikációkkal, valamint témavezetőkkel. 12

13 (7) A DI alapító tagjai maguk közül állítanak jelöltet a DI vezetőjének személyére. A DI általános képviseletét a DI vezetője látja el. (8) A DI oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, valamint a Ftv ában megfogalmazott együttműködési megállapodás alapján résztvevő külső személyek, akiket a DI vezetőjének javaslatára a DIT alkalmasnak tart a DI keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására. (9) A doktori téma vezetője az a tudományos fokozattal rendelkező oktató, kutató, valamint a Ftv ában megfogalmazott együttműködési megállapodás alapján résztvevő külső személyek, akiknek a témahirdetését a DT jóváhagyta, és aki ennek alapján felelősen irányítja és segíti a témát kutató doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek fokozatszerzésre való felkészülését. (10) A DI létesítésének jóváhagyásáért pályázatot kell benyújtani a Szenátushoz. A DI alapító tagjai készítik elő a DI alapításának dokumentumát, amely tartalmazza: a) a DI vezetőjének jelölt személy, b) a DI alapító tagjainak, c) a DI első három évre javasolt témavezetőinek, d) a DI további állandó oktatóinak, e) a képzési programhoz igazodóan, a képzés indítását követő 1-3 évre tervezett, meghívott hazai és külföldi oktatók, kutatók nevét, tudományos önéletrajzát, az előző öt év legfontosabb tudományos eredményeinek, alkotásainak dokumentációját; f) a DI képzési programját; g) a DI Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint a Doktori Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát. (11) A (10) bekezdés a) e) pontjainak vonatkozásában mellékelni kell az érintettek nyilatkozatát arról, hogy vállalják a felkérést és megfelelnek az Ftv. 31. (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) és b) pontja alapján kötött együttműködési megállapodás alapján előírt feltételeknek. Az alkalmazási feltételek teljesülését igazoló dokumentumokat csatolni kell. (12) Az egyetem DT-ának egyetértése szükséges ahhoz, hogy a DI vezetőjének javasolt személy a pályázatot a Szenátus elé terjessze jóváhagyásra. (13) A rektor a szakértői vélemény beszerzése céljából megküldi az MFAB részére a Szenátus által jóváhagyott pályázatot és az intézmény tudományos tevékenységének dokumentumait. (14) A Szenátus a doktori képzés indításáról az Ftv. 32. (10) bekezdésének rendelkezései alapján dönt. 13

14 8. A doktori iskolák feladatai (1) A DI a doktori oktatás és kutatás egységes szervezett képzési kereteinek, az önálló tudományos kutatói munkára való képesség elsajátítására, a doktori fokozat megszerzésére történő felkészítés szervezeti kereteinek biztosítására létesített, a MFAB által akkreditált egyetemi szervezeti egység. (2) A DI alapvető feladatai: a) a doktori témavezetők által meghirdetésre tervezett kutatási témák zsűrizése majd felterjesztése a DT-hoz jóváhagyásra; b) a felvételi meghallgatások előkészítése, megszervezése és végrehajtása; c) a szervezett doktori képzés szerkezetének, okmányainak kidolgozása; d) a képzéssel kapcsolatos tájékoztatók kidolgozása, közzététele; e) a képzésben résztvevő doktoranduszok és egyéni felkészülők tanulmányi ügyeinek intézése, irányítása; f) a hároméves egyéni tanulmányi és kutatási programok, valamint a féléves tanulmányi és kutatási tervek elkészítésének irányítása, a tervek egy példányának őrzése; g) a hallgatók leckekönyveinek, okmánygyűjtőinek vezetése; h) a hallgatók által félévenként készített Tájékoztató adatok ennek részeként a témavezetők éves jelentéseinek összegyűjtése és elfogadása; i) előterjesztések előkészítése a DIT valamint a DT üléseire; j) a tudományszakok tevékenységének összefogása, irányítása; k) beszámolók, jelentések készítése a DI tevékenységéről; l) a DIT döntéseiről az érintett személyek kiértesítése; m) a DI honlapjának naprakészen tartása; n) az abszolutórium kiadása; o) aktív részvétel a doktorjelöltek fokozatszerzési eljárási ügyeiben; p) tudományos konferenciák szervezése; q) döntés: qa) a DI képzési programjáról és a tantárgyprogramokról; qb) a tantárgyakról és azok kreditjeiről; qc) a más egyetemen vagy külföldi tanulmányúton (részképzésen) szerzett kreditek beszámításáról; qd) a kreditbeszámítás szabályairól; qe) a doktori témák címmódosításairól; 14

15 qf) a hallgatók évhalasztási, tanulmányi, fegyelmi és vizsgaügyeiről. r) javaslattétel: ra) a DIT által zsűrizett doktori kutatási témák elfogadására; rb) a doktori témavezetők és a DI oktatóinak személyére; rc) a doktori képzés különböző formáira történő felvételre; rd) a PhD értekezés tervezet műhelyvitája eredményének és a doktori fokozatszerzésre történő jelentkezés elfogadására; re) az összevont doktori szigorlati és bírálóbizottságok összetételére; rf) a fokozatszerzésre jelentkezők szigorlati tantárgyaira; rg) a doktori értekezés bírálatra bocsátására; rh) a hallgatók hallgatói jogviszonyának megszüntetésére; ri) a témavezető változtatás iránti kérelmek elfogadására; rj) a kutatási téma megváltoztatása iránti kérelmek elfogadására, az új témavázlat alapján; rk) új tudományszakok létesítése iránti kérelmek elfogadására. s) együttműködés megszervezése a doktori képzés és kutatás konkrét műhelyeivel, a tanszékekkel: sa) a kutatási témák befogadásáról és a kutatás infrastrukturális feltételeinek biztosításáról; sb) az előadó tanárok és a megbízási díjak biztosításáról; sc) az értekezés-tervezetek tanszéki kutatói műhelyvitájának megszervezéséről. 9. A doktori iskola tanácsa és feladatai (1) A DIT a DI vezetőjének munkáját segítő, rendszeresen ülésező, legalább öttagú testület, amit a DI alapító tagjai választanak, és tagjait az egyetem DT-a bízza meg és menti fel. Elnöke a DI vezetője, tagjai a kar tudományos dékánhelyettese és a tudományszakok képviselőiként választott tagok. A DIT-nek tagja lehet egy vagy több doktorandusz is, aki(k) tanácskozási joggal rendelkeznek. A DIT tudományos titkára a tanács ülésein tanácskozási joggal vesz részt. Állandó meghívott tanácskozási joggal a kar dékánja. (2) A választott tagok mandátuma három évre szól, amely kettő alkalommal megismételhető. A DI vezetőjét távollétében a DIT ülésein helyettese levezető elnökként szavazati joggal helyettesíti. (3) A DIT feladata a 8. (2) a) s) pontokban részletezett DI-k feladatainak operatív irányítása és végrehajtása. 15

16 (4) A DIT fellebbviteli fóruma a DT. (5) A DI vezetője az egyetemmel teljes idejű munkaviszonyban álló, az MTA doktora címmel (DSc) rendelkező egyetemi tanár lehet. A DI vezetőjét a DI alapító tagjai közül a DT javaslatára, a MFAB jóváhagyása alapján három éves időtartamra a rektor bízza meg. A megbízás kettő alkalommal meghosszabbítható. (6) A DI vezetőjének feladatai: a) felelős a DI-ban folyó kutatás tudományos színvonaláért továbbá az oktatási munkáért; b) koordinálja a doktori képzést; c) irányítja a DIT munkáját, és felelős a DIT döntéseinek végrehajtásáért; d) koordinálja a szakmai munkát, és felelős annak minőségéért; e) javaslatot tesz a DI oktatóinak és témavezetőinek személyére; f) képviseli a DI-t; g) irányítja a DI működését és információcserét folytat a DT-vel. (7) A tudományszak vezetője az egyetemmel teljes idejű munkaviszonyban álló tudományos fokozattal rendelkező egyetemi tanár, főiskolai tanár vagy docens lehet. Az gyetemen egy személy, egy tudományszaknak lehet a vezetője. (8) A tudományszak vezetőjének feladatai: felelős a tudományszakon folyó munka minőségéért; javaslatot tesz a doktori képzésre történő felvételre; javaslatot tesz a témavezető személyének jóváhagyására vagy megváltoztatására; javaslatot tesz a képzést érintő változtatásokra és az új kutatási témákra; jóváhagyja a doktorandusz egyéni tanulmányi és kutatási programját, valamint féléves tanulmányi és kutatási tervét; irányítja a tudományszak szakmai munkáját. 10. A doktori témavezető és feladatai (1) A doktori témavezető feladatai: a) saját kutatási eredményeinek rendszeres publikálásával igazolja tudományos témavezetői alkalmasságát; b) a saját megkezdett kutatási eredményeire alapozva megpályázza a DIT-nál a doktori kutatási témavázlatával a téma meghirdetésének a jogát; 16

17 c) felelősen irányítja a doktorandusz tanulmányi és kutatási tevékenységét; d) a doktorandusz féléves tájékoztatójában és leckekönyvében félévenként aláírásával igazolja az elvégzett tanulmányi és kutatási feladatok teljesítését; e) támogatja a doktoranduszt külföldi ösztöndíjak elnyerésében; f) javaslatot tesz a doktorandusz tanulmányi és kutatási tervére és felelős annak színvonalas végrehajtásáért; g) a DIT felkérésére a képzés vagy egyéni felkészülés befejeztével összefoglaló jelentést készít a doktorandusz (egyéni felkészülő) által elvégzett tanulmányi és kutatási munkáról, majd javaslatot tesz az abszolutórium kiadására vagy annak megtagadására; h) a tanszékvezetővel együttműködve előkészíti, majd levezeti az elkészült doktori értekezés-tevezet műhelyvitáját; i) ellenőrzi a doktorandusz PhD kutatási minimum követelményének teljesítését és a fokozatszerzésre jelentkezés esetén javasolja annak elfogadását vagy elutasítását a DITnak; j) javaslatot tesz a doktori szigorlat tantárgyaira, a szigorlati bizottság valamint a bírálóbizottság elnökének és tagjainak személyére; k) felelősséggel irányítja a doktorjelölt fokozatszerzésre való felkészülését. (2) A témavezető felelős a doktorandusz kutatási eredményeinek tudományos közlemények formájában való megjelentetéséért, a doktori értekezés kellő minőségű elkészítéséért. (3) Egy témavezető egyidejűleg maximálisan 6 (hat) doktoranduszt vagy doktorjelöltet vezethet. 11. A tanszékek (1) A doktoranduszok oktatását a hallgató három éves egyéni tanulmányi és kutatási programja alapján a tanszékek végzik. (2) A tanszékvezető láttamozza a hallgató három éves egyéni tanulmányi és kutatási programját, mely alapján nyilvántartja a tanszékhez tartozó tantárgyak felvételének rendjét. A hallgató a jóváhagyott egyéni tanulmányi és kutatási program szerinti tantárgyak felvételének rendjétől a tudományszak vezető engedélyével térhet el, melyre vonatkozó kérelmet a témavezető jóváhagyásával - a költségvetés tervezhetősége miatt - minden év október 30-ig kell benyújtani a következő naptári évre vonatkozólag. A hallgató köteles az éves tantárgyfelvétel módosításáról a tantárgyilletékes tanszékvezetőt értesíteni. 17

18 12. A Doktori és Habilitációs Központ feladatai és vezetése (1) A Doktori és Habilitációs Központ (a továbbiakban: DHK) a doktori képzésre történő felvételi eljárás, és a fokozatszerzési eljárás szervezési és nyilvántartási feladatainak, valamint a Doktori Tanács munkájával kapcsolatos előkészítő, szervezési és nyilvántartási feladatok ellátására létrehozott szervezeti egység. (2) A DHK alapvető feladatai: a) a felvételi tájékoztató megszerkesztése a DT határozata alapján, annak közzététele a rektor pályázati felhívásának mellékleteként; b) a doktori képzésre történő felvételi valamint a fokozatszerzési eljárások pályázati anyagainak formai ellenőrzése; c) a felvételi eljárás és a fokozatszerzési eljárás dokumentumainak (jelentkezések, bírálatok, benyújtott iratok, elért eredmények, fellebbezések) nyilvántartása; d) oklevelek, igazolások kiállítása; e) a DT döntése alapján a megbízott személyek (felvételi-, szigorlati-, bírálóbizottsági tagok, bírálók) felkérése, kiértesítése; f) a doktori szigorlatok és a nyilvános vita szervezése, meghirdetése és a résztvevők értesítése; g) a doktori képzés valamint fokozatszerzés pénzügyi és adminisztrációs feladatainak ellátása; h) a DT munkájának előkészítése és megszervezése, az írásos dokumentumok iratkezelése, a DT ülés jegyzőkönyvének elkészítése, a határozatok nyilvántartása és közzététele. (3) A DHK vezetését megbízással az intézményfejlesztési programvezető látja el, munkaköri feladatai maradéktalan elvégzése mellett. 13. A doktori szigorlati bizottság és feladatai (1) A doktori szigorlati bizottság: a fokozatszerzési eljárásban a nyilvános doktori szigorlat DT által kijelölt vizsgabizottsága. A bizottság háromtagú, elnöke és tagjai a szigorlati tantárgyak szakértői, tudományos fokozattal rendelkező személyek. (2) A bizottság elnöke az egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanára. Két tagja közül legalább egy az egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló, külső szakértő legyen. (3) A jelölt témavezetője nem lehet a bizottság tagja. 18

19 14. A doktori bírálóbizottság és feladatai (1) A doktori bírálóbizottság a doktori értekezés nyilvános vitájának levezetésére és bírálatára a DT által kijelölt bizottság. A bizottság élén az elnök áll, tagjai a titkár, a két hivatalos bíráló (opponens) és további egy-három tag. A bizottság elnökének és valamennyi tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. (2) A bizottság elnöke az egyetem szakmailag illetékes egyetemi tanára vagy Professor Emeritusa lehet. A bizottság tagjai beleértve a hivatalos bírálókat is a tudományos fokozattal rendelkező egyetemi oktatók vagy kutatók, és legalább egyharmad részben az egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló, külső szakértő. Legalább az egyik hivatalos bíráló mindig olyan külső szakember kell legyen, aki nem áll foglalkoztatási jogviszonyban az egyetemmel. (3) Amennyiben az értekezés tárgyilagos megítéléséhez szükséges, a DT a védés lefolytatásához a témához jól értő, tudományos fokozattal nem rendelkező szakértőt is felkérhet. A szakértő a nyilvános vitán véleményt nyilváníthat, az értekezést megítélő titkos szavazásban azonban nem vehet részt. (4) A fokozatszerzéssel kapcsolatos eljárásban a témavezetőn kívül nem vehet részt olyan személy, aki a) a jelölt hozzátartozója, b) munkahelyi vezetője vagy beosztottja, közvetlen munkatársa, azonos egységnél (pl. szakcsoport, kutatócsoport) dolgozik; c) háromnál több esetben társszerzője az értekezés témakörében; d) akinek a tudományos fokozatszerzés vagy a habilitáció érdekében benyújtott munkáját a jelölt szakértőként véleményezte, vagy annak elbírálásában részt vett; e) érdekellentétben áll a jelölttel; f) akitől az ügyben való tárgyilagos állásfoglalás más okból nem várható el. (5) Amennyiben a jelöltnek a fokozatszerzési eljárással, illetve annak valamely szakaszával kapcsolatban a tárgyilagos elbírálásra vonatkozó észrevétele van, akkor azt a DT-nak terjesztheti elő. Az észrevételről a DT titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt, és a döntésről a DT titkára nyolc napon belül írásban értesíti a jelöltet. (6) Amennyiben a DT valamely szavazati jogú tagja egy fokozatszerzési eljárásban bármilyen módon közvetlenül érintett, így különösen, ha témavezetője a doktorjelöltnek, vagy a doktori bíráló bizottság elnöke, titkára, tagja, vagy opponense, úgy az adott eljárás további részében a DT ülésén ez ügyben nem szavazhat. 19

20 15. A doktori eljárásban közvetve közreműködő testületek illetve személyek (1) A Szenátus: a) elfogadja a Doktori Szabályzatot; b) megválasztja a Doktori Tanács tagjait; c) dönt a DT által odaítélt doktori fokozat oklevelének nyilvános, ünnepélyes átadásáról; d) dönt a tiszteletbeli doktori (doctor honoris causa) cím adományozásáról; e) dönt a kitüntetéses doktorrá (Promotis sub auspiciis praesidentis Rei Publicae) avatásra történő felterjesztésről; f) évente kettő alkalommal ünnepélyes keretek között felavatja a doktori (PhD) fokozatot illetve doctor honoris causa címet (Dr. h. c.) szerzett személyeket. (2) A rektor: a) ellátja a doktori képzés és a fokozatszerzés törvényességi felügyeletét, b) a szakértői vélemény beszerzése céljából megküldi az MFAB-nak a Szenátus által jóváhagyott a DI létesítésének jóváhagyásáért elkészített pályázatot valamint az intézmény tudományos tevékenységének dokumentumait; c) a DT véleményét meghallgatva javaslatot tesz a Szenátusnak tiszteletbeli doktori (doctor honoris causa) cím adományozására, valamint kitüntetéses doktorrá avatásra vonatkozó előterjesztésre. (3) A dékán: a) ellátja a karhoz tartozó tudományági DI működésének törvényességi felügyeletét; b) biztosítja a doktoranduszok valamint egyéni felkészülők tanulmányi, illetve kutatási tevékenységéhez szükséges infrastrukturális és szakmai feltételeket. 20

21 III. FEJEZET A DOKTORI KÉPZÉS SZABÁLYAI 16. Felvétel a doktori iskolába (1) Doktori képzésre a felvételi eljárás alapján lehet felvételt nyerni. A felvételi eljárás megszervezése és lebonyolítása a doktori iskolák és a DHK feladata. (2) Doktori képzésre mesterképzésben szerzett fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevéllel vagy azzal egyenértékű egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevéllel és legalább egy világnyelvből államilag elismert középfokú C típusú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkező pályázók jelentkezhetnek. (3) A DT a felvételt, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl, a 20. (1) és (2) bekezdésében részletezett további követelményekhez is köti. (4) A felvétel részletes szabályait a jelen doktori szabályzat tartalmazza. (5) Az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzésre jelentkezők azonos követelmények és feltételek alapján vesznek részt a felvételi eljárásban. (6) A DI-ák a doktori képzésről évente rendszeres és nyilvános tájékoztatást adnak; a felvételi követelményeket évente a doktori képzés felvételi tájékoztatójában, a DI-ák honlapján és az egyetemen szokásos módon közzéteszik. (7) A DT dönt a jelentkezők felvételéről és a felvételek elutasításáról, döntéséről a jelentkezőt 8 napon belül írásban értesíti. (8) A DT felvételt elutasító döntése ellen fellebbezéssel lehet élni, ha az jogszabályt vagy egyetemi doktori szabályzatot sért. A fellebbezést az elutasító döntés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül kell előterjeszteni. A fellebbezést a rektor bírálja el a fellebbezés kézhezvételétől számított 15 napon belül. A döntés ellen további fellebbezésnek helye nincs. (9) A DI-k a felvett jelentkezők névsorát és eredményeit a DI honlapján és az egyetemen szokásos módon közzéteszik. 17. A doktori képzés felvételi tájékoztatójának tartalma (1) A felsőoktatási intézmények (a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények esetében pedig a közvetlen felügyeletet gyakorló miniszter) által - évente egy alkalommal, legkésőbb augusztus 15. napjáig közölt adatok alapján az Országos Felsőoktatási Információs Központ évente egységes formában a doktori képzés felvételi tájékoztatójában (a továbbiakban: Tájékoztató) - közzéteszi a DI-ák, illetve a DI-ákban szervezett kutatási témák jegyzékét. (2) A Tájékoztató tartalmazza: 21

22 a) a doktori képzés és fokozatszerzés általános jellemzőinek bemutatását; b) a külföldi felsőoktatási intézményben mesterképzésben szerzett oklevél, illetve azzal egyenértékű egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevél által tanúsított végzettségi szint elismerésének szabályait; c) az intézményi információkat, ezek között különösen: d) a DT-ra vonatkozó információkat; e) a doktori képzést szervező hivatalok és felelős személyek nevét, címét, elérhetőségét; f) a jelentkezési lap igénylésére vonatkozó információkat; g) a jelentkezési laphoz szükséges mellékleteket; h) a jelentkezési határidőket; i) a felvételi beszélgetés időpontját; j) a felvételi döntés időpontját, k) a felvenni tervezett létszámot, l) a költségtérítéssel és a juttatásokkal kapcsolatos információkat; m) az egyes DI-ák felvételi követelményeit és az értékelés szempontjait, n) az egyetemen akkreditált DI-ák jegyzékét és a DI-ák vezetőinek nevét; o) egyéb, a jelentkezők számára szükséges információkat. (3) A képzési formákat és a felvétel lehetőségeit illetve feltételeit az egyetemen a jelen Szabályzat, a DT által meghirdetésre elfogadott kutatási témák és témavezetők adatai alapján az egyetem rektora Felvételi pályázati felhívás doktori (PhD) képzésre történő jelentkezésre formájában hirdeti meg minden év január 15-éig, együttesen az országos felvételi tájékoztatóban, az egyetem honlapján, a védelmi szektor intézményeinél, valamint a sajtóban. A pályázati felhívás mellékletét képezi a felvételi tájékoztató, amelyben az egyetem a fentiek mellett pótfelvételi időpontot is megjelölhet. (4) Az egyetem idegen nyelven is meghirdethet és folytathat doktori képzést. (5) Az államilag finanszírozott ösztöndíjas képzésben részt vevő magyar állampolgárságú, valamint a nem magyar állampolgárságú doktoranduszok évenkénti létszámát az OM, a HM és az IRM határozza meg. 22

23 18. Jelentkezés a doktori képzésre (1) Szervezett doktori képzésre és egyéni felkészülésre történő jelentkezést a meghatározott jelentkezési lapon (1. sz. melléklet) a felvételi tájékoztatóban meghirdetett módon és határidőig a DHK-ba kell benyújtani. (2) A hivatásos állományú pályázó a meghirdetett doktori képzésre történő jelentkezésének tényét szolgálati elöljárójának írásban köteles bejelenteni (a továbbiakban bejelentés). (3) A bejelentéshez kérelem is csatolható, amelyben a pályázó kérheti, hogy nappali tagozatos képzési formában vehessen részt a doktori képzésben illetve, hogy a képzési költségeit megtérítsék. (4) Ha a pályázó az (3) bekezdés szerinti kérelmet is benyújtott, annak mellékleteként a jelentkezés során beadott iratok másolatait is csatolni szükséges. (5) A szolgálati elöljáró a bejelentést és mellékleteit felterjeszti az állományilletékes parancsnoknak. Az állományilletékes parancsnok a közbeeső szolgálati elöljárón és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárón keresztül az okmányokat az átvételüktől számított tizenöt munkanapon belül megküldi a HM Oktatási és Tudományos Tanácsának annak titkára útján, illetve az IRM Tudományos Tanácsának annak titkára útján (a továbbiakban együtt: Javaslattevő). (6) A (3) bekezdés szerinti esetben a szolgálati elöljáró és az állományilletékes parancsnok jogosult a bejelentéshez a véleményét és javaslatait csatolni, amelyre a pályázó írásban megjegyzést tehet. (7) A Javaslattevő a bejelentés részét képező kérelmekről az egyemen lefolytatott felvételi eljárás eredményének megismerése után javaslatot terjeszt elő a honvédelmi, az igazságügyi, vagy a belügyminiszternek (a továbbiakban együtt: miniszter), annak függvényében, hogy a pályázó mely minisztérium állományába tartozik. (8) Hivatásos állományú pályázó a nappali tagozatos doktori képzésben való részvételre akkor javasolható, ha a pályázó által választott kutatási téma kidolgozást a Javaslattevője támogatja. (9) A képzéssel összefüggő költségek megtérítésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró illetve az állományilletékes vezető tanulmányi szerződést köthet a hallgatóval. A tanulmányi szerződést a beiskolázási határozattal egyidejűleg az illetékes személyügyi szervek készítik elő. (10) A nem szervezett állami ösztöndíjas képzési formában résztvevők esetében a képzési költségek megtérítését tanulmányi szerződés alapján az állományilletékes parancsnok engedélyezheti. 23

24 (11) Nem hivatásos állományú pályázók amennyiben a felvételi tájékoztatóban az államilag finanszírozott képzési keret kerül meghirdetésre szintén jelentkezhetnek nappali képzésre. (12) A pályázónak minden esetben igazolnia kell a mesterképzésben vagy azzal egyenértékű egyetemi képzésben szerzett végzettségét és szakképzettségét, és legalább egy világnyelvből, államilag elismert középfokú C típusú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga meglétét és eddigi tudományos kutatási, diákköri eredményeit, illetve publikációs tevékenységét. (13) Jelentkezni a szervezett doktori képzésben a DI-ák meghirdetett témáira lehet, míg az egyéni felkészülési formában megengedett a meg nem hirdetett, de a pályázó által már megkezdett kutatási témával való jelentkezés, amennyiben az adott témában jártas témavezető a DT jóváhagyásával vállalja a doktori kutatómunka vezetését. (14) A jelentkezési laphoz csatolni kell: a) az illetékes elöljáró véleményét és javaslatát a képzésben történő részvételre (csak a HM, IRM, és titkosszolgálati állományúak esetében); b) a szakmai önéletrajzot; c) végzős hallgatók esetében a leckekönyv(ek), diplomával rendelkezők a mesterképzésben vagy azzal egyenértékű egyetemi képzésben szerzett oklevele(k) közjegyzővel (hivatásos és szerződéses állományú esetén a szervezet személyügyével) hitelesített másolatát, külföldön szerzett egyetemi diploma esetén annak honosítását; d) a nyelvismeretet igazoló bizonyítvány(ok) c) pont szerint hitelesített másolatát; e) a tudományos publikációk jegyzékét és különlenyomataikat; f) a témavezető által meghirdetett, illetve egyéni felkészülők esetében a témavezetővel egyeztetett és a DT felé elfogadásra javasolt kutatási tématervet; g) a felvételi eljárási díj befizetésének igazolását; h) nem HM, IRM, illetve titkosszolgálatok állományba tartozók esetében érvényes erkölcsi bizonyítványt; i) a költségtérítéses képzési formára történő jelentkezés esetében a költségek térítését vállaló munkáltatói vagy egyéni hivatalos nyilatkozatot. (15) Ha az egyéni felkészülési formára pályázó nem a DT által jóváhagyott és meghirdetett kutatási témával jelentkezik, úgy annak a befogadását a témavezetővel és az adott tudományszak vezetőjével továbbá a kutatóhely vezetőjével egyetemi kutatói munkahely esetén a tanszékvezetővel - a jelentkezés benyújtása előtt el kell fogadtatni (pontosítani), amelyet ők a jelentkezési lapon aláírásukkal igazolnak, majd a DT határozata dönt a végleges elfogadásról. (16) Abban az esetben, ha a teljes idejű képzésre jelentkező kutatási témáját egyetemen kívüli kutatóhelyen kívánja kidolgozni, illetőleg az ösztöndíját nem állami forrásból, hanem más- 24

25 honnan (alapítvány, intézmény, gazdasági társaság stb.) folyósítanák, az erre vonatkozó kötelezettségvállalást (igényt) is csatolni kell a pályázathoz. (17) Az egyéni költségtérítéses felkészülésre történő jelentkezésnél dokumentálni kell a legalább 9 (kilenc) publikációs pontnak megfelelő tudományos kutatómunka publikációs eredményeit. E pályázatban is a (2) (16) bekezdésekben meghatározott dokumentumokat kell benyújtani. 19. A felvételi meghallgatás (1) A beérkezett pályázatokat a DHK formai szempontból vizsgálja. (2) A formai szempontból hiányosan benyújtott pályázat esetén felszólítja a pályázót a hiány pótlására. Amennyiben a pótlás a pályázatban meghirdetett ideig nem történik meg, a pályázatot visszautasítja. Az elutasítást konkrétan és tételesen indokolni kell. (3) A formai feltételeknek megfelelő jelentkezőket a DI vezetője május hónapban felvételi meghallgatásra hívja be. (4) A felvételi meghallgatás célja a pályázó által választott kutatási téma kidolgozására való alkalmasságának eldöntése. (5) A felvételi meghallgatások évenkénti ütemezésére és a felvételi bizottságoknak a (7) bekezdés szerinti konkrét összetételére a DI vezetője tesz javaslatot és a DT hagyja jóvá. (6) A felvételi meghallgatások előkészítése, megszervezése és végrehajtási feltételeinek biztosítása a DI-ák feladata. (7) A felvételi bizottság legalább háromtagú. Elnöke a DI vezetője vagy helyettese, tagja az érintett tudományszak vezetője és az érintett témavezető. 20. A felvételi eljárás értékelési rendje (1) A felvételi meghallgatás alapján a felvételi bizottság az alábbi szempontok szerint értékeli a jelentkezőt: a) a habitusvizsgálat, melynek során igazolnia kell, hogy a megpályázott kutatási téma tudományágában átfogó ismeretekkel, míg a tudományszakában mélyreható ismeretekkel rendelkezik. Az adható pontszám: 0 35 pont; b) az eddigi tudományos tevékenység értékelése a választott kutatási téma és/vagy a kapcsolódó tématerületeken megszerzett kezdeti egyéni felkészülőknél a 18. (17) be- 25

26 kezdés szerinti jelentős kutatói gyakorlat és publikációkkal igazolt kutatási eredmény bizonyítása. A szervezett képzésre minimum követelmény a legalább 3 (három) publikációs pont (kettő-három, tudományos folyóiratban megjelent, a hadtudományokhoz vagy a katonai műszaki tudományokhoz kapcsolódó szakmai publikáció), míg az egyéni felkészülésre jelentkezőknél a minimum 9 (kilenc) publikációs pont. A különböző publikációs tevékenységekkel elérhető pontokat a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az adható pontszám: 0 35 pont; c) a diploma minősítésének értékelése: jó - 0 pont (minimum követelmény), jeles - 10 pont, kitüntetéses - 15 pont. A jelentkezés évében a három éves vagy ennél régebbi hazai, vagy a külföldön szerzett, honosított, de nem azonosítható minősítéssel rendelkező egyetemi diploma esetén a diplomára adható 15 pont megoszlik a másik három értékelési terület között. d) Az idegennyelv-ismeret értékelése: Az adható pontszám a második és a további nyelvvizsgára: maximálisan 15 pont. Középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga: 0 pont (minimum követelmény); A további nyelvek után: alapfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga esetén: 5 pont; középfokú C típusú (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsga esetén: 10 pont; felsőfokú C típusú (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsga esetén: 15 pont. Amennyiben az első nyelvvizsga felsőfokú C típusú, akkor arra plusz 5 pont adható. Az A vagy B típusú nyelvvizsgák önmagukban nem értékelhetők. (2) A felvételhez legalább 60 pont, ezen belül a habitus és az eddigi tudományos tevékenység értékelési területeken minimum pont elérése szükséges. (3) A DI-ák a pályázókat véleményezik, rangsorolják és kialakítják javaslatukat: javasolják, feltételesen javasolják, vagy nem javasolják a felvételt. (4) A felvételi meghallgatásokat követően a DHK a DI-ák javaslatait döntésre továbbítja a DT-hez. 26

27 21. A felvételi döntés (1) A DT a DI-ák javaslata, az állami ösztöndíjas képzés tekintetében a keretszámok, a költségtérítéses képzés és az egyéni felkészülés vonatkozásában az elért pontszámok alapján június 30-áig dönt a képzésre vagy egyéni felkészülésre történő felvételről. (2) A pályázókat a döntésről a DI-ák 8 napon belül értesítik. (3) Az elutasítottak számára a döntést indokolni kell (nem felelt meg a felvételi követelményeknek, vagy helyhiány miatt nem nyert felvételt). (4) Jogszabálysértő vagy egyetemi szabályzatot sértő elutasító döntés ellen a kézhezvételtől számított nyolc munkanapon belül a DT elnökén keresztül a rektorhoz lehet fellebbezni. A rektor az ügyben törvényességi felügyeleti jogkörében a fellebbezés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül dönt. (5) A felvételt nyertek számára meg kell küldeni a képzéssel kapcsolatos tájékoztatót illetve a kapcsolódó szabályzatokat. (6) A képzéssel kapcsolatos tájékoztatót a DI-k készítik el, és a felvételi értesítéssel egyidejűleg megküldik a pályázóknak. (7) Az állami ösztöndíjas képzésre felvett hivatásos és szerződéses állományú doktoranduszok nevét a rektor megküldi az illetékes miniszternek (HM, IRM). A miniszter az állami ösztöndíjas képzésben való részvétel engedélyezését követően külön jogszabályban meghatározott módon intézkedik a jelentkező rendelkezési állományba helyezéséről és vezényléséről, amely a képzés időtartamáig tart. 22. A szervezett képzés általános képzési követelményei (1) A szervezett képzésben résztvevők tanulmányaikat szervezett állami ösztöndíjas képzés, vagy szervezett költségtérítéses képzés keretében folytathatják. (2) A szervezett doktori képzésben a jelen szabályzatban előírt kötelezettségek teljesítésének állami ösztöndíjas képzés esetén a doktori ösztöndíj folyósításának időtartama három év (36 hónap). (3) A DI-ák a tanulmányi idő megszakítását legfeljebb három alkalommal, összesen három évre engedélyezhetik (évkihagyás). A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesíté- 27

28 se után kerülhet sor. Első alkalommal a kérelmet el kell fogadni. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt állami doktori ösztöndíj nem folyósítható. (4) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt (hosszabb külföldi kiküldetés) önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni a (3) bekezdésben előírt korlátozásokat. A hallgatót bejelentési kötelezettség ekkor is terheli. (5) A doktori képzés valamennyi képzési formájában, valamint az egyéni felkészülésen az abszolutórium megszerzésének feltételéül előírt munkaidő-ráfordítással járó követelmények teljesítését tanulmányi pontokban (kreditekben) kell mérni. (6) A szervezett képzés segíti a doktoranduszt a doktori fokozat megszerzéséhez szükséges tudás és az önálló kutatói gyakorlat megszerzésében. Ennek érdekében a doktorandusz tudományos képzésben vesz részt, továbbá egyéni kutatómunkát végez és oktatási feladatokat vállalhat. (7) A három éves képzés hat aktív félévből áll, ahol félévenként (szemeszterenként) átlagosan 30 kredit, a képzés ideje alatt összesen legalább 180 kredit megszerzése kötelező. A doktorandusz a képzés időszakában külön költségtérítés fizetése nélkül az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgyat felvehet, illetve teljesíthet. Így részére a képzés befejezésekor legfeljebb 198 kreditpont ismerhető el. (8) A doktori képzés részterületei: A doktori képzésben az alábbi tevékenységi formákkal (részterületeken) szerezhetők kreditpontok: a./ tanulmányi kötelezettség min. 45 kredit b./ tudományos kutatómunka min. 120 kredit c./ tanóratartás (oktatás) max. 15 kredit (9) A hallgató akkor folytathatja tanulmányait, ha a félévben legalább 21 kreditpontot teljesített és a DI Doktori Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában (a továbbiakban: DTVSZ) rögzített kritériumkövetelményeknek, valamint a mérőpontokra előírt követelményeknek is eleget tett. Indokolt esetben egyedi elbírálás alapján a képzés időszakában egy alkalommal a 21 kreditpont teljesítése alól a DI tanácsa felmentést adhat. 28