A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Doktori Iskolájának doktori szabályzata 1

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskolája Doktori és Habilitációs Tanács 7621 Pécs 48-as tér 1. Tel.: (72) Fax.: (72) A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Kormányrendelet, valamint a Pécsi Tudományegyetem doktori szabályzata alapján az Állam- és Jogtudományi Kar Tanácsa az alábbi szabályzatot alkotja. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Doktori Iskolájának doktori szabályzata 1 I. fejezet. A Doktori Iskola szervezete és működése 1. Elnevezés és székhely (1) Elnevezés: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskolája (2) Rövidített név: Doktori Iskola (3) Székhely: 7622 Pécs, 48-as tér 1. (4) A Doktori Iskola az Állam- és Jogtudományi Kar szervezeti egysége. 2. A Doktori Iskola jogai és kötelezettségei (1) A Doktori Iskola (a továbbiakban: Iskola) szervezi az Állam- és Jogtudományi Karon folyó doktori (PhD) képzést, nyomon követi a doktori programok keretében folyó munkát és dönt mindazon kérdésekben, melyeket e szabályzat a hatáskörébe utal. (2) Az Iskola képviseli az Állam- és Jogtudományi Kart az Egyetem azon testületeiben, amelyek tudományszervezési, illetve tudományos fokozatok és címek odaítélésével kapcsolatban illetékesek. 3. A Doktori Iskola szervezete A Doktori Iskola szervei: a) az Iskola vezetője, b) a Doktori Iskola Tanácsa (a továbbiakban: Tanács), c) a doktori alprogramok vezetői. 4. A Doktori Iskola vezetője (1) Az Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskolája Tanácsának javaslata alapján a PTE Egyetemi Doktori Bizottsága megválasztja, a Rektor pedig legfeljebb ötéves időtartamra kinevezi a Doktori Iskola vezetőjét azok közül az egyetemi tanárok közül, akik a Karon főállásban dolgoznak, az Iskola keretében doktori képzési programot hirdetnek, továbbá az MTA által adományozott, az állam- és jogtudományok doktora tudományos fokozattal, illetve június 30-át követően odaítélt MTA doktora tudományos címmel vagy Dr. habil címmel rendelkeznek és a törzstagi kritériumoknak megfelelnek. A doktori iskola vezetője megbízatásának lejárta után újraválasztható. 1 A Kari Tanács augusztus 26-i ülésén elfogadott, többször módosított, a március 18-i ülésen véglegesített szöveg. 1

2 (2) A Doktori Iskola vezetőjének megbízatása megszűnik: a) a megbízási idő lejártával, b) a vezető lemondásával, c) a PTE Rektorának felmentésről rendelkező döntésével, d) a hetvenedik életév betöltésével, e) a vezető halálával, f) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével. (3) A Doktori Iskola vezetője hívja össze és vezeti a Tanács üléseit, javaslatot tesz az ülés napirendjére. Tudományos fórumokon és egyéb rendezvényeken a vezető képviseli a Doktori Iskolát. (4) A vezető jogosult eljárni és dönteni a Doktori Iskola működésével együtt járó azon gyakori és kisebb jelentőségű ügyekben, amelyeket a Tanács erről szóló határozata kifejezetten a vezető hatáskörébe utal; így különösen hallgatói jogviszonynak a hallgató kérelme alapján történő szüneteltetése, megszüntetése kérdésében, egyes hallgatói támogatások odaítélése, az Iskola működésével kapcsolatos indokolt költségek elszámolása. Ilyen ügyekben hozott döntéseiről a vezető a legközelebbi ülésen tájékoztatja a Tanácsot. (5) A Doktori Iskola vezetője az Iskola keretében folyó doktori képzés helyzetéről évente beszámol az Állam- és Jogtudományi Kar Tanácsának. 5. A Doktori Iskola Tanácsa (1) A Doktori Iskola legfőbb döntéshozó szerve a Doktori Iskola Tanácsa, amely a Kari Tanács állandó bizottsága. (2) A Doktori Iskola Tanácsának szavazati joggal rendelkező tagjai: a) a Doktori Iskola vezetője, b) a Doktori Iskola törzstagjai közül választott tagok, c) a törzstagsági feltételeknek megfelelő, tudományos fokozattal rendelkező, az egyetemmel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló szaktekintélyek közül felkért 2 fő, d) a Doktorandusz Önkormányzat által egy évre delegált tag. (3) A Tanács (2) bekezdés b) pontjában megjelölt tagjait és tanácskozási joggal rendelkező tagjait a Doktori Iskola törzstagjai választják meg három évre a Doktori Iskolán belül működő alprogramok vezetői, valamint a kar tudományos fokozattal rendelkező olyan oktatói közül, akik a Karon főállásban dolgoznak. (4) A megválasztott tagokat az Egyetemi Doktori Bizottság bízza meg és menti fel. A Tanács tagjai megbízatásuk lejárta után újraválaszthatók. (5) A Doktori Iskola Tanácsa tagjának megbízatása megszűnik: a) a megbízási idő lejártával, b) a tag lemondásával, c) a Doktori Iskola törzstagjainak kétharmada által megszavazott felmentő határozattal, d) a tag halálával. (6) Ha a Tanács tagjának megbízatása a megbízatás időtartamának lejárta előtt szűnik meg, a Doktori Iskola törzstagjai új tagot választanak a Tanács megbízatásának lejártáig terjedő időre. (7) A Kari Tanács a Kar Doktori Tanácsában legalább 10 éven át folyamatosan magas színvonalú munkát végző tagjának Tiszteletbeli Doktori Tanácstag címet adományozhat. 2

3 6. A Tanács feladatköre és működése (1) A Tanács dönt a Doktori Iskola működésével kapcsolatos szervezeti, tudományos és pénzügyi kérdésekben, valamint mindazon ügyekben, amelyeket a jogszabályok és az egyetemi szabályzatok a hatáskörébe utalnak. Ennek körében különösen: a) jóváhagyja és a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz benyújtja az Iskola doktori képzési programját, illetve ennek alprogramjait, b) dönt a felvételi vizsgabizottságok kijelöléséről, a vizsgák meghirdetéséről, a felvételekről és az állami ösztöndíjas hallgatói létszám megosztásáról, c) megszabja, hogy magyar illetve külföldi állampolgárok milyen feltételek mellett vehetnek részt a doktori képzésben, d) szemeszterenként véleményezi illetőleg jóváhagyja az alprogramvezetők által benyújtott konzultációs terveket, tematikákat, e) dönt a részleges vagy teljes felmentésekről, az egyéni képzés engedélyezéséről, f) dönt a fokozat megszerzésére irányuló eljárás engedélyezéséről és nyelvéről, g) dönt a doktori szigorlat tárgyairól és létrehozza a szigorlati bizottságot, h) dönt az értekezés hivatalos bírálóiról, a bíráló bizottság tagjairól, vitás esetben harmadik opponens felkéréséről, i) javaslatot tesz az Egyetem Doktori Bizottságának a PhD fokozat odaítéléséről, vagy a sikertelen eljárás lezárásáról, j) javaslatot tesz a több szak illetékességi körébe tartozó interdiszciplináris eljárás alapján történő PhD-fokozat odaítéléséről, k) javaslatot tesz a kitüntetéses doktorrá avatásra, l) javaslatot tesz a külföldi tudományos fokozat honosításáról, m) külön szabályzat szerint közreműködik a habilitációs eljárásokban, n) állást foglal a fellebbezési ügyekben, amennyiben azt a doktori program vezetője, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja vagy az Egyetem rektora indítványozza, o) az Állam- és Jogtudományi Kar nevében jelöltet állít a PTE Tudományos Tanácsa által adományozott, "Az év kiemelkedő szellemi alkotása" díjra és egyéb tudományos elismerésekre, díjakra. (2) A Tanács szeptembertől júniusig minden hónapban legalább egy rendes ülést tart, amit az Iskola vezetője az ülés tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal a tagok részére megküldött, a napirendi javaslatot tartalmazó írásbeli értesítéssel hív össze. Szükség esetén az Iskola vezetője vagy a Tanács tagjainak kétharmada a napirend megjelölésével rendkívüli ülés összehívását kezdeményezheti. A Tanács ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek a Kar tanszékvezetői. (3) Személyi és gazdálkodási kérdéseket csak írásbeli előkészítő anyagok alapján tárgyal a Tanács. (4) A Tanács ülése határozatképes, ha azon legalább a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmada jelen van. A Tanács döntéseit szótöbbséggel hozza. (5) Személyi kérdésekben, valamint a jelenlévő tagok egyharmadának indítványára titkos szavazást kell tartani. Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazás során az elnök szavazata dönt, titkos szavazás során a szavazást meg kell ismételni. Ha a megismételt szavazás során ismét szavazategyenlőség áll elő, a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. (6) A Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a Tanács tagjaihoz a Tanulmányi Osztály az ülést követő hét napon belül elektronikus formában juttat el. 7. A Doktori Iskola ügyvitele Az Iskola vezetőjét és Tanácsát a tudományos és ügyviteli munka szervezési és adminisztratív feladatainak ellátásában a Tanulmányi Osztály segíti. A munkatársak díjazását, munkavégzésének részletes szabályait szerződésben kell megállapítani. 3

4 8. Doktori program, alprogramok és kutatási témák (1) Az Iskola képzési feladatait a Magyar Akkreditációs Bizottság által jóváhagyott doktori program szerint látja el. (2) Az Iskola programja képzési alprogramokra oszlik. Képzési alprogramot az Állam- és Jogtudományi Kar PhD vagy ezzel egyenértékű tudományos fokozattal rendelkező főállású oktatói és kutatói hirdethetnek. A megindítandó doktori alprogram képzési tematikáját a Tanácshoz kell benyújtani, amely az alprogram indításáról 90 napon belül határoz. (3) A Tanulmányi Osztály feljegyzést vezet a Doktori Iskolában működő alprogramokról. Törölni kell a Doktori Iskola jegyzékéből azt az alprogramot, amelynek három évig nincs hallgatója. (4) Kutatási témát valamely alprogramon belül, illetve ehhez csatlakozva a doktori képzésre felvett hallgató választhat a témavezető személyének egyidejű megjelölésével. Témavezető csak tudományos fokozattal rendelkező kutató lehet. Témavezetői feladatokat az Állam- és Jogtudományi Karral közalkalmazotti jogviszonyban nem álló kutató is elláthat. A kutatási téma és a témavezető kiválasztását illetve az ebben bekövetkezett változást a hozzá intézett kérelem alapján a Tanács hagyja jóvá. 9. A Doktori Iskola gazdálkodása (1) Pénzeszközeivel az Iskola a vonatkozó egyetemi és kari szabályzatok figyelembevételével önállóan gazdálkodik. A gazdálkodással kapcsolatos kérdésekben a Tanács dönt. (2) Működési költségeit az Iskola támogatói hozzájárulásokból és saját bevételeiből fedezi. Az Iskola saját bevétele különösen a hallgatók által befizetett tandíj, a pályázati illetve szakértői feladatok ellátásáért kapott díjazás. (3) Szabadon felhasználható pénzügyi forrásai terhére az Iskola kutatói ösztöndíjakat, támogatásokat folyósíthat. (4) Az Iskola pénzeszközeit a Kar elkülönítve kezeli. Ezek terhére az Iskola vezetője utalványozási joggal rendelkezik. II. fejezet. A doktori (PhD) fokozat 10. A PhD fokozat odaítélésének feltételei (1) A Doktori Iskola keretében megszerezhető doktori (PhD) fokozat elnyerésének együttes feltételei a következők: a) A szervezett képzés keretében abszolutórium megszerzése. b) Doktori szigorlat eredményes letétele; c) Önálló tudományos munkásság cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon történő bemutatása. Az e szabályzat 3. számú mellékletében megállapított számítási módot alkalmazva a doktorjelölt munkássága meg kell, hogy haladja a 18 pontértéket. d) Két idegen nyelv ismeretének igazolása egy középfokú és egy alapfokú C típusú állami nyelvvizsga vagy más, ezzel egyenértékű honosított nyelvvizsga letételével, nyelvszakos vagy szakfordítói oklevéllel. A középfokú nyelvizsga nyelveként kizárólag a doktori téma tudományos kutatásához szükséges idegen nyelv, vagy ha a téma művelése nem igényel különleges nyelvtudást, az angol, a német, a francia, az orosz, a spanyol vagy az olasz. nyelv fogadható el. e) Doktori értekezés bemutatása műhelyvitában. f) Doktori értekezés bemutatása és megvédése nyilvános vitában. 4

5 (2) Nem magyar anyanyelvű doktorjelölt esetén a nyelvismeretre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Ekkor a magyar nyelv, mint idegen nyelv ismerete is igazolható nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Határon túli, magyar igazolvánnyal rendelkező doktorjelölteknél nem követelmény a magyar nyelv ismeretét igazoló nyelvvizsga bizonyítvány. (3) A Tanács felmentést adhat a pályázónak a szervezett képzésben vagy a képzés egy részében való részvétel alól. Az ilyen mentességet élvező hallgató a témavezető által összeállított egyéni munkaterv alapján készüljön fel a tudományos fokozat megszerzésére. 11. Az abszolutórium megszerzésének feltételei (1) A hallgató a szervezett képzés eredményes lezárása után abszolutóriumot kap. Az abszolutórium annak dokumentuma, hogy a hallgató a doktori képzés tanulmányi kötelezettségeinek mindenben eleget tett. (2) A szervezett képzés során a hallgató tanulmányi előmenetelét és minden egyéb tudományos és szakmai teljesítményét felsőoktatási tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) mérik. A kreditértékeket e szabályzatnak a szervezett képzés rendjéről szóló fejezete és a 2. számú mellékletben található kredittáblázat alapján kell számítani. (3) A szervezett képzés során a hallgatónak összesen 180 kreditet kell teljesítenie. (4) A szervezett képzés során a hallgató idegen nyelvű előadássorozaton is részt vesz. Ez külföldi részképzéssel vagy a Doktori Iskola által szervezett idegen nyelvű előadások látogatásával teljesíthető. (5) A Tanulmányi Osztály a hallgató részére abszolutóriumot csak az iskola vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján állíthat ki. III. fejezet. A doktorandusz hallgatói jogviszony 12. A hallgatói jogviszony keletkezése és időtartama (1) A doktori képzésben csak egyetemi vagy egyetem keretében működő főiskolai karon szerzett diplomával rendelkező személy vehet részt. (2) A Doktori Iskola szervezett képzésében résztvevők tanulmányaikat nappali vagy levelező tagozaton folytathatják. (3) A hallgatói jogviszony a Doktori Iskola által lebonyolított felvételi vizsga sikeres teljesítésével vagy más doktori iskolából történő átvétellel keletkezik. Az átvételről a Doktori Iskola Tanácsa a jelentkező írásbeli kérelme alapján dönt. Elutasító döntés ellen a jelentkező annak kézhezvételétől számítva 8 napon belül az Egyetemi Doktori Bizottsághoz (a továbbiakban: EDB) nyújthat be fellebbezést. (4) Költségtérítéses képzésben részesülő hallgató esetén a hallgatói jogviszony létrejöttének és beiratkozásnak a feltétele a Doktori Iskola által megállapított tandíj befizetése. (5) A beiratkozott hallgató számára a Tanulmányi Osztály leckekönyvet állít ki. (6) A hallgatói jogviszony a szervezett doktori képzés időtartama alatt áll fenn. (7) Nappali tagozatos doktorandusz hallgatók esetében a doktori ösztöndíj folyósításának időtartama három év (36 hónap). Más doktori iskolából átvett nappali tagozatos doktorandusz hallgató esetén a hallgatói jogviszony idejébe az átvétel előtt nappali tagozatos doktorandusz hallgatóként eltöltött idő is beleszámít. (8) A doktorandusz hallgató külföldi részképzésben olyan, a témavezető által támogatott, és a Tanács által előzetesen jóváhagyott munkaprogram alapján vehet részt, amely biztosítja a doktori tanulmányok és a kutatási program folyamatosságát és szakmai színvonalát. A külföldi részképzés ideje a doktori képzés időtartamába legfeljebb 1 évi terjedelemmel beszámít, a hallgatói jogviszony ez alatt nem szünetel. A Tanácsnak be nem jelentett külföldi 5

6 részképzés során nyújtott tanulmányi és kutatási teljesítmény a doktori tanulmányok értékelése során nem vehető figyelembe. 13. A felvételi vizsgák rendje (1) A doktori képzésre jelentkező személy pályázatot nyújt be a Doktori Iskolához, melyben megjelöli választott kutatási témáját, témavezetőjét és azt, hogy nappali vagy levelező tagozaton kívánja folytatni tanulmányait. (2) A pályázat benyújtásának határidejét a sajtóban, valamint a Karon szokásos módon közzé kell tenni. (3) A pályázat kellékei: a) kitöltött jelentkezési lap, b) szakmai önéletrajz, c) az egyetemi leckekönyv másolata, d) diplomamásolat, e) idegen nyelvismeretet igazoló okmány, (legalább egy idegen nyelvből középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű akkreditált nyelvvizsga) f) kutatási témavázlat, g) a témavezető támogató véleménye. (4) A jelentkező a Tanács által kijelölt háromtagú felvételi bizottság előtt felvételi vizsgát tesz. A vizsga csak akkor kezdhető meg, ha a jelentkező igazolja a Doktori Iskola által megállapított felvételi vizsgadíj befizetését. (5) A felvételi vizsga a szakmai intelligencia, és az idegen nyelvi ismeretek megállapítására szolgál. A felvételi vizsga során figyelembe kell venni az alapképzésben megszerzett oklevél minősítését is. (6) A felvételi vizsga során a jelentkező összesen 15 pontot szerezhet. Az (5) bekezdésben meghatározott szempontok mindegyikét a bizottság 1-től 5-ig pontozhatja. A sikeres felvételihez legalább 10 pont szükséges. A szakmai intelligencia megítélésénél figyelembe kell venni a jelentkező publikációs tevékenységét. (7) A felvételi bizottság javaslata alapján a felvételi vizsga eredményét a Tanács állapítja meg. A vizsga eredményéről és a Tanács döntéséről a jelentkezőt a Tanulmányi Osztály 30 napon belül írásban értesíti. (8) A Tanács felvételt elutasító döntése ellen a jelentkező 8 napon belül írásban terjeszthet be fellebbezést az Egyetemi Doktori Bizottsághoz. A fellebbezést az EDB 15 napon belül bírálja el. A döntés ellen további fellebbezésnek helye nincs. 14. A hallgatói jogviszony szünetelése (1) A tanulmányi idő, illetve a hallgatói jogviszony ideiglenes megszakítását a hallgató indokolt kérelme alapján a Doktori Iskola Tanácsa több alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy évre engedélyezheti (évkihagyás). Évkihagyásra csak az első félév sikeres teljesítését követően kerülhet sor. Első alkalommal a kérelmet el kell fogadni. (2) A hallgatói jogviszony szünetelése alatt állami ösztöndíj nem folyósítható, illetve a költségtérítéses hallgató tandíj fizetésére nem kötelezhető. (3) Évhalasztás, évkihagyás, valamint a tanulmányok más módon történő megszakítása után a képzés folytatására jelentkező doktorandusz a jogszabályokban meghatározott támogatásokból részesül, illetve a Doktori Iskola által megállapított tandíjat, illetve költségtérítést köteles fizetni. 6

7 15. A hallgatói jogviszony megszűnése (1) A hallgatói jogviszony megszűnik: a) az abszolutórium elnyerésével; b) a szervezett képzésre rendelkezésre álló idő elteltével; c) a hallgató írásbeli kérelmére; d) a tanulmányi félév elején esedékes beiratkozás elmulasztásával; e) költségtérítéses hallgató esetén a tandíjfizetés elmulasztásával; f) fegyelmi eljárás során hozott elbocsátó határozattal; g) a hallgató halálával. (2) Ha a hallgató az abszolutórium elnyeréséhez szükséges feltételeket a szervezett képzésre rendelkezésre álló idő alatt nem teljesíti, doktorandusz-hallgatói jogviszonya a hallgatói névsorból való törléssel megszűnik. (3) A hallgatói jogviszonynak az (1) bekezdés a)-f) pontjai alapján történt megszűnéséről a Tanulmányi Osztály 15 napon belül írásban értesíti a doktoranduszt. IV. fejezet. A szervezett képzés rendje 16. A szervezett képzés időtartama (1) A Szabályzatban előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítésének előirányzott időtartama 3 év (6 szemeszter). A hallgató a követelményekben meghatározott mennyiségű tanulmányi kreditet rövidebb idő alatt is teljesítheti, ennek tartama azonban nem lehet kevesebb 4 szemeszternél. (2) A szervezett képzés időtartama a tanulmányok esetleges szüneteltetése miatt meghosszabbodhat, de nem haladhatja meg a 6 naptári évet. 17. A szervezett képzés (1) A szervezett képzés keretében a hallgatók tudományos előadásokon vesznek részt, egyéni vagy csoportos keretben konzultálnak a témavezetővel, tudományos kutatást, publikációs tevékenységet valamint alapképzésbeli oktatást folytatnak. (2) A levelező tagozatos doktorandusz oktatási tevékenységet más felsőoktatási intézményben is folytathat. Ebben az esetben ottani oktatási tevékenységét hivatalosan igazoltatnia kell. Az erről szóló igazolást a doktorandusz az alprogramvezetőnek bemutatja. 18. Az alprogramvezető és a témavezető feladatai (1) Az alprogramvezető a) félévenkénti bontásban elkészíti az alprogram képzési tematikáját, és jóváhagyás végett benyújtja a Doktori Iskola Tanácsához, b) figyelemmel kíséri az alprogram hallgatóinak tanulmányi előmenetelét, oktatási és kutatási tevékenységét, publikációs eredményeit, c) szemeszterenként megállapítja és igazolja a hallgató által nyújtott teljesítmény kreditértékeit. A kreditigazolásokat a Tanulmányi Osztály nyilvántartásba veszi. (2) A témavezető a) figyelemmel kíséri, értékeli és előmozdítja a hallgató szakmai fejlődését, az általa folytatott kutatásokat, b) szükség szerint, de szorgalmi időszakban szeptembertől májusig legalább havonta egyszer szakmai konzultációt folytat a hallgatóval. 7

8 19. Kreditek elszámolása (1) A hallgató tanulmányi ideje során képzési, kutatási és oktatási kreditet szerezhet. (2) Egy szemeszterben legfeljebb 50 kredit szerezhető. (3) A doktorandusz kutatási tevékenységével a szervezett képzés időtartama alatt minimum 70 kreditet kell, hogy szerezzen. (Kutatási kredit) (4) A hallgató az általa végzett oktatási tevékenységért a szervezett képzés egész ideje alatt legfeljebb 45 kreditet kaphat. (Oktatási kredit) (5) A doktorandusz szervezett előadásokon és konzultációkon való részvétellel a képzési idő során összesen legfeljebb 65 kreditet szerezhet. (Képzési kredit.) (6) Más doktori iskolából átvett hallgatók a korábbi doktori tanulmányokra tekintettel megszerzett kreditek befogadásáról a Kreditátvételi Bizottság dönt. A Bizottság a Doktori Iskola Tanácsának egy tanácskozási joggal rendelkező tagjából és a Doktorandusz Önkormányzat által delegált tagból áll. (7) A Kreditátvételi Bizottságot a Doktori Iskola Tanácsa állítja fel. 20. A kredit-nyilvántartás (1) A kreditnyilvántartás összesítve tartalmazza a hallgatók által teljesített krediteket. (2) A nyilvántartásba csak a témavezető által igazolt teljesítmény kreditje jegyezhető be. (3) A kredit-nyilvántartást a Tanulmányi Osztály vezeti. V. fejezet. Az egyéni felkészülés rendje 21. Egyéni felkészülés engedélyezése (1) Indokolt esetben a jelentős oktatói és kutatói gyakorlattal valamint dokumentált tudományos teljesítménnyel rendelkező szakemberek számára a Doktori Iskola Tanácsa engedélyezheti a doktori (PhD) fokozat megszerzését egyéni felkészülés alapján. Egyéni felkészülési munkarend nem engedélyezhető olyan kérelmezőnek, akinek publikációs teljesítménye a jelen szabályzat 3. sz. mellékletében meghatározott számítási módot alkalmazva nem éri el a 15 pontot, és idegen-nyelvismeretét nem tudja a szabályzat 10. (1) bekezdés d) pontja szerinti módon igazolni. (2) A jelentkezés és a felvételi eljárás szabályait ezekben az esetekben is megfelelően alkalmazni kell. Az egyéni felkészülésre a Doktori Iskolába befogadott doktorjelölt a Tanács által megállapított egyszeri csatlakozási díjat fizet. (3) Az egyéni felkészülő csak a tanulmányi kötelezettségek teljesítése alól kap felmentést, de a doktori (PhD) fokozatszerzés minden követelményét teljesítenie kell. (4) Az egyéni felkészülést folytató doktorjelölt nem kerül hallgatói jogviszonyba az Egyetemmel; tanulói igazolványt és leckekönyvet nem kap; hallgatói ellátmányokban nem részesül; egyszeri csatlakozási díjat fizet. (5) Az egyéni felkészülő mellé a doktori iskola tanácsa az iskola programvezetői közül konzulenst kér fel, aki figyelemmel kíséri és segíti a doktorjelölt felkészülését. 22. Fokozatszerzés egyéni felkészülés alapján Az egyéni felkészüléssel fokozatot szerezni kívánók esetében a doktori fokozatszerzési eljárásra való jelentkezés feltételei: a) legalább három évvel korábban szerzett egyetemi diploma, b) a korábban végzett tudományos és oktatói tevékenység igazolása, c) a választott szakterület szerint illetékes tanszék vezetőjének, vagy a Kar dékánjának támogató véleménye. 8

9 VI. fejezet. A doktori fokozatszerzési eljárás 23. Az eljárás megindítása (1) A doktori fokozatszerzési eljárás (a továbbiakban: doktori eljárás) megindítása a Tanácshoz intézett írásbeli kérelemmel kezdeményezhető. A kérelem a szervezett képzésben szerzett abszolutórium kiadását, egyéni felkészülést folytató doktorjelölt esetén pedig a ban meghatározott feltételek teljesülését követően nyújtható be. (2) A kérelemben meg kell jelölni a doktori értekezés témakörét. (3) A kérelem alapján a Tanács dönt a doktori eljárás megindításáról. Az eljárás megindításának mellőzhetetlen feltétele, hogy a kérelmező tudományos publikációinak értékindexe meghaladja a jelen szabályzat 10. (1) bekezdés c) pontja szerinti mértéket, valamint rendelkezzen a 10. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyelvismerettel. A kérelemnek helyt adó határozat meghozatalától kezdődően a kérelmezőt doktorjelöltnek kell tekinteni. Elutasító határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az Egyetemi Doktori Bizottsághoz benyújtott fellebbezésnek van helye. (4) Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Tanács megállapítja a doktorjelölt által fizetendő eljárási díj összegét is. Az eljárás a határozat időpontjára visszaható hatállyal akkor indul meg, amikor a doktorjelölt igazolta az eljárási díj befizetését a Doktori Iskola javára. (5) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül kell benyújtani. Amennyiben a doktorjelölt ennek nem tesz eleget, a kérelem benyújtásától számított két év elteltével a doktori eljárást meg kell szüntetni. 24. Összeférhetetlenségi szabályok (1) A doktori eljárásból kizárt és az érdemi ügyintézésben nem vehet részt az a) akinek saját ügyére vonatkozóan kellene eljárási cselekményt végeznie, b) a doktorjelölt témavezetője, c) a doktorjelölt hozzátartozója, d) a doktorjelölt munkahelyi vezetője vagy beosztottja. (2) A bíráló bizottság elnökeként vagy tagjaként nem járhat el az, aki a szigorlati bizottság elnöke vagy tagja volt. (3) Hivatalos bírálóként nem járhat el, aki a doktori szigorlati bizottság elnöke vagy tagja volt, vagy akitől az ügyben való tárgyilagos állásfoglalás nem várható el. 25. A doktori szigorlat (1) A doktori szigorlatot két tárgyból a doktori eljárás megindításától számított két éven belül nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. (2) A szigorlat időpontjáról, tárgyairól és a szigorlati bizottság megalakításáról a Tanács a doktorjelölt erre irányuló kérelme alapján határozatot hoz. (3) A doktori szigorlat tárgyait egy főtárgyat és egy melléktárgyat a Tanács a doktori alprogram és a doktorjelölt kutatási témájának jellegére tekintettel határozza meg. (4) A szigorlati bizottság elnökből és két kérdező tagból áll. A bizottság elnökét a Karon főállásban dolgozó egyetemi tanárok, habilitált egyetemi docensek vagy a Kar emeritus professzorai, a tagokat a vizsga tárgyai szerinti szakterületek tudományos fokozattal rendelkező kutatói közül kéri fel a Tanács. Legalább a tagok egyike a PTE-vel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személy kell, hogy legyen. (5) A szigorlat időpontját, a bizottság összetételét és a vizsga tárgyait a Tanulmányi Osztály a Doktori Iskola internetes honlapján közzéteszi. 9

10 (6) A doktorjelölt doktori szigorlati teljesítményét a bizottság tantárgyanként 1-től 5-ig terjedő pontszámokkal értékeli. A sikeres vizsga feltétele az összesen adható pontszámok legalább 60 %-ának megszerzése. A megszerzett pontszám alapján a szigorlatot a következők szerint kell minősíteni: a) 60 % alatt: insufficiente, az eljárás nem folytatható, b) %: rite, c) 70,1-85 %: cum laude, d) 85,1-100 %: summa cum laude. (7) A szigorlat eredményét közvetlenül a szigorlat után ki kell hirdetni. (8) A doktori szigorlatról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet 3 példányban a doktori eljárás dokumentumaihoz csatolnak. A jegyzőkönyv tartalmazza a szigorlat helyét, idejét, a doktorjelölt személyi azonosító adatait, a bizottság tagjait, a feltett kérdéseket, a minősítést, és a bizottság tagjainak aláírását. 26. A doktori értekezés (1) A doktori értekezés a doktorjelölt tudományos kutatói tevékenysége eredményeinek legalább 10, legfeljebb 15 ív terjedelmű összefoglalása. (1 ív: karakter, amely magába foglalja a jegyzeteket, szóközöket és az írásjeleket is.) (2) A doktori értekezés nyelve magyar. Értekezés a szakma által indokolt idegen nyelven csak a Tanács külön engedélyével és magasabb összegű eljárási díj befizetésével nyújtható be. (3) A doktori értekezésben fel kell tüntetni a mű címét, a szerzőt, a témavezetőt, a készítés helyét és idejét, a tartalomjegyzéket, irodalomjegyzéket, valamint magyar és egy idegen nyelven készített tartalmi összefoglalót. Csak olyan doktori értekezés bocsátható nyilvános védésre, melynek elkészítése során a felhasznált szakirodalmi anyag legalább 30 %-a külföldön megjelent idegen nyelvű közlemény. E szabálytól eltekinteni csak kivételes és szakmailag indokolt esetben lehet. (4) A doktorjelölt az értekezéshez elektronikus adathordozón és tíz nyomtatott példányban mellékeli annak magyar nyelvű téziseit a következő tartalommal: a) az I. rész a kitűzött kutatási feladat rövid összefoglalása, b) a II. rész az elvégzett vizsgálatok, elemzések rövid leírása, a feldolgozás módszerei, c) a III. rész a tudományos eredmények rövid összefoglalása, azok hasznosítása illetve a hasznosítás lehetőségei, d) a IV. részben a munka témaköréből készült publikációk jegyzékét. (5) Az értekezést a doktorjelölt elektronikus adathordozón és hét nyomtatott, bekötött példányban nyújtja be a Tanácshoz. A Tanács gondoskodik az értekezés egy-egy nyomtatott példányának a bíráló bizottság tagjai számára való megküldéséről. Az értekezés egy példánya az Egyetemi Könyvtár állományába kerül, egy további példányát pedig a Doktori Iskola irattára őrzi meg. 27. A műhelyvita (1) A doktorjelölt értekezését annak, a témavezető által nyilatkozatban igazolt, mintegy 90 %-os készültségi állapotában a nyilvános védés előtt a Kar téma szerint illetékes tanszékének szervezésében megtartott műhelyvitán mutatja be. Az értekezés műhelyvitára tűzéséről a Tanács az értekezés benyújtásával egyidejűleg határoz. A vitaülés tárgyát, időpontját, helyszínét, az elnöklő személy nevét a határozat alapján a Tanulmányi Osztály a Doktori Iskola internetes honlapján közzéteszi. (2) A vitaülés elnökét a Tanács kéri fel a Kar tudományos fokozattal rendelkező oktatói közül. Az elnök nem lehet a doktorjelölt témavezetője vagy alprogramvezetője. 10

11 (3) A Tanács a vitára meghívja a Kar oktatóit, és lehetőség szerint a témával foglalkozó külső szakembereket. A vitaülésre kötelezően meghívandó személyekről a Tanács dönt. (4) A műhelyvita során meg kell győződni arról, hogy a doktori értekezés a) témája tudományosan értékelhető, b) hiteles adatokat és eredményeket tartalmaz, c) az abban foglalt tudományos eredmények a doktorjelölttől származnak, d) az értekezés a formai követelményeknek megfelel, e) az értekezés szakmai színvonala alapján alkalmas a nyilvános védés elé bocsátásra. (5) A vitáról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévők névsorát, rögzíti a (4) bekezdésben megjelölt kérdésekről kialakult álláspontot, illetőleg az elhangzott véleményeket. A jegyzőkönyvet a doktori eljárás irataihoz kell csatolni. 28. Az értekezés nyilvános védésre bocsátása (1) Az értekezés csak a témavezető jóváhagyásával nyújtható be a Tanácshoz nyilvános vitára. Ha az értekezést a jelentkező kijelölt témavezető nélkül készítette, akkor a doktori eljárásra bocsátásról a Tanács az értekezés témája szerint illetékes tanszék véleményének figyelembevételével dönt. (2) Az értekezés nyilvános megvédésére csak a doktori szigorlat sikeres teljesítése és az értekezés műhelyvitája után kerülhet sor. Nyilvános védés nem tűzhető ki a műhelyvita megtartásától számított 60 napon belüli időpontra. (3) A nyilvános védésre tűzésről a Tanács határozatot hoz. A határozatnak rendelkeznie kell a nyilvános védés megtartásának legkésőbbi időpontjáról, a hivatalos bírálók felkéréséről és a bíráló bizottság összetételéről. (4) A felkért hivatalos bírálók és a bizottság tagjai a felkérés kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkoznak a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról. (5) A hivatalos bíráló, a doktori tanács felkérésére, az értekezés benyújtásától számított három hónapon belül írásos bírálatot készít az értekezésről és nyilatkozik, hogy javasolja-e annak kitűzését nyilvános védésre valamint a fokozat odaítélésére, vagy javaslatot tesz az eljárás megszüntetésére. (6) A hivatalos bírálatok egy-egy példányát a Tanulmányi Osztály haladéktalanul eljuttatja a doktorjelöltnek és a bíráló bizottság elnökének. A doktorjelölt az előzetesen kézhez kapott bírálatokra legalább 15 nappal a nyilvános vita előtt írásban válaszol. (7) Amennyiben az egyik bírálat elutasító, a Tanács a legközelebbi ülésén harmadik bírálót kér fel. Két elutasító bírálat esetén a Tanács a doktorjelölt meghallgatása után határozatot hozhat a doktori eljárás megszüntetéséről, és a határozatban feltünteti a megszüntetés okát. Sikertelen doktori eljárás esetén legkorábban az elutasítás kézhez vételétől számított két év múlva nyújtható be újabb értekezés. (8) Ha az értekezés két hivatalos bírálója támogató javaslatot nyújt be, a Tanács engedélyezi a nyilvános vita megtartását. A Tanács elnöke legalább 30 nappal előbb kijelöli a nyilvános vita időpontját, és gondoskodik a vita helyének és idejének nyilvánosságra hozataláról. (9) A nyilvános vita előtt legalább 30 napon át a doktori értekezés egy példánya a Kari Könyvtárban megtekinthető, arról jegyzet készíthető, másolat azonban csak a szerző írásbeli hozzájárulása alapján, a szerzői jogok tiszteletben tartásával készíthető. 29. A bíráló bizottság (1) A doktori értekezést elbíráló bizottság elnökből, a két hivatalos bírálóból és további kettő tagból áll. A bizottság tagja csak tudományos fokozattal rendelkező személy lehet. 11

12 (2) A bizottság elnökét a Karon főállásban dolgozó egyetemi tanárok vagy a Kar emeritus professzorai, a tagokat a szakterület tudományos fokozattal rendelkező kutatói közül kéri fel a Tanács. Mindkét bíráló és legalább a tagok egyike a Karral közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személy kell, hogy legyen. (3) A doktorjelölt témavezetője és alprogramvezetője nem lehet a bizottság tagja. (4) A bizottságba akadályoztatás esetére póttagot is jelölni kell. 30. Az értekezés megvédése; a nyilvános vita (1) A nyilvános vitát magyar nyelven kell megtartani. A Tanács kivételesen engedélyezheti idegen nyelvű védés lefolytatását, tolmács azonban nem alkalmazható. (2) A védés az öttagú bíráló bizottság előtt folyik. A bíráló bizottság munkáját a Tanács által felkért titkár segíti. A titkárnak nincs szavazati joga. (3) A vitára meg kell hívni a doktorjelölt témavezetőjét, az esetleges elutasító véleményt adó bírálót, a szakterület jeles képviselőit, különösen a Kar tudományos fokozattal rendelkező oktatóit, és a többi jogi karon működő társtanszékek képviselőit. (4) A nyilvános vita akkor folytatható le, ha a bíráló bizottság elnöke, legalább egy hivatalos bíráló és még két tag jelen van. A vitát az esetleges elutasító véleményt nyilvánító hivatalos bíráló távollétében csak akkor lehet lefolytatni, ha erre a Tanács elnöke engedélyt ad. (5) A nyilvános vitáról jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az eljárás irataihoz kell csatolni. (6) A nyilvános vita lebonyolításának rendje: a) A nyilvános vita megkezdése előtt a bíráló bizottság zárt ülést tart, amelyen a hivatalos bírálók véleménye, a bizottság tagjainak észrevételei alapján összegzi a munkával kapcsolatban felmerült észrevételeket, kialakítja a munkával kapcsolatban a vita során tisztázandó kérdéseket. b) A nyilvános vitát a bíráló bizottság elnöke megnyitja, majd a titkár ismerteti a pályázó munkásságát. c) Ezt követően a doktorjelölt kifejti a munkájának téziseit, majd a hivatalos bírálók ismertetik bírálatuk lényegét, valamint javaslatot tesznek a fokozat odaítélésére vagy a pályázat elutasítására. A távollévő hivatalos bíráló írásbeli véleményét és az írásban beérkezett véleményeket a bizottság titkára ismerteti. d) A nyilvános vitában elsőként a bíráló bizottság titkára teszi fel azokat a kérdéseket, amelyeket a bizottság az előzetes zárt ülésén kialakított. A továbbiakban a bizottság tagjai és a jelenlévők a doktorjelöltnek kérdéseket tehetnek fel és felszólalhatnak. A jelenlévők az értekezésről véleményt nyilváníthatnak. e) A doktorjelölt a hivatalos bírálatra, a feltett kérdésekre, felszólalásokra egyszerre vagy külön- külön válaszolhat, állításának igazolására segédeszközöket használhat. f) A hivatalos bírálóknak egyszeri viszontválaszra van lehetőségük. g) A vita addig tart, amíg van hozzászólásra jelentkező. A vita befejezése előtt a doktorjelöltnek felszólalási lehetőséget kell biztosítani. A vita berekesztése után a hivatalos bírálók nyilatkoznak, fenntartják-e a javaslatukat a fokozat odaítélésére vagy az elutasításra. 31. A védés értékelése (1) A nyilvános vita lezárását és a hivatalos bírálók nyilatkozatát követő zárt tanácskozáson a bizottság tagjai titkos szavazással 1-től 5-ig terjedő pontszámmal értékelik a doktorjelölt teljesítményét. A nyilvános védés eredményesnek akkor minősül, ha a titkos szavazás eredményeként elérhető maximális pontszám 60%-át a doktorjelölt megkapta. 12

13 (2) A védés minősítése a következők szerint történik; ha az elért pontérték az elérhető maximális pontszám a) 60% alatt van: a védés minősítése insufficiente, a fokozat nem ítélhető oda. b) 60-70%-a: a védés minősítése rite, c) 70,1-85%-a: a védés minősítése cum laude, d) 85,1-100%-a: a védés minősítése summa cum laude. (3) A bíráló bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a titkos szavazás számszerű eredményét, a bizottság javaslatát, a hivatalos bírálók megállapításait a doktori értekezés tudományos eredményeiről, azokat a főbb kérdéseket, amelyekről a vita folyt, és a bíráló bizottság összegző értékelését a doktori értekezésről. (4) A zárt tanácskozás során hozott döntését a bizottság írásba foglalja és megindokolja. (5) A bizottságnak a fokozat odaítélésével kapcsolatos javaslatát és értékelését a jegyzőkönyv vonatkozó részeinek felolvasásával a nyilvános vita résztvevői előtt a helyszínen ki kell hirdetni. 32. A doktori fokozat odaítélése és minősítése (1) A nyilvános vitát követően a Tanács a bíráló bizottság támogató értékelése alapján javaslatot terjeszt az EDHB elé a doktori fokozat odaítélésére. Ha az EDHB ennek alapján támogató döntést hoz, a doktori fokozatot a Tanács az alábbi pontozás szerint minősíti: (2) Doktori szigorlat pontértéke a) summa cum laude: értéke a doktori eljárásban 3 pont, b) cum laude: értéke a doktori eljárásban 2 pont, c) rite: értéke a doktori eljárásban 1 pont. (3) A bíráló bizottság döntése alapján a nyilvános védés eredménye a) summa cum laude: értéke a doktori eljárásban 6 pont b) cum laude: értéke a doktori eljárásban 4 pont, c) rite: értéke a doktori eljárásban 2 pont d) insufficiente: a fokozat nem ítélhető oda. (4) Fentiek szerint a doktori szigorlat és a nyilvános védés során nyújtott teljesítmény alapján a doktori eljárásban elérhető maximálisan 9 pont. (5) Ha a doktorjelölt szigorlati és védési értékelésének összesített pontértéke a) 5 vagy annál kevesebb pont, a Ph.D fokozat minősítése rite, b) 6-7 pont, a Ph.D fokozat minősítése cum laude, c) 8-9 pont, a Ph.D fokozat minősítése summa cum laude. (6) Amennyiben a doktorjelölt az eljárásban 1-4 pontot ért el, a szavazás előtt a Tanács meghallgatja a bíráló bizottság elnökét, a hivatalos bírálókat és a témavezetőt. (7) Az egyetem, a doktorjelölt kérelmére, igazolást ad a doktori szigorlat és védés eredményéről. (8) Sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb a sikertelen védéstől számított két év elteltével, ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető. (9) A sikeres és sikertelen védésekről a felsőoktatási törvény 94. (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel az Egyetem nyilvántartást vezet. 33. A tézisek és az eredmények nyilvánosságra hozatala (1) A doktori tézisek magyar és angol (esetlegesen más, az adott tudományág sajátosságainak megfelelő) nyelven történő nyilvántartásáról, illetve nyilvánosságra hozataláról az egyetem és az Oktatási Minisztérium gondoskodik. (2) A doktori téziseket, magyar és angol (esetlegesen más, az adott tudományág sajátosságainak megfelelő) nyelven, elektronikus formában, mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. 13

14 (3) A doktori értekezés nyilvántartásáról, illetve nyilvánosságra hozataláról az egyetem gondoskodik. (4) A doktori értekezés egy példányát az Egyetem központi könyvtárában, katalogizálva kell elhelyezni. A doktori értekezés mindenki számára nyilvános. (5) A doktori értekezést elektronikus formában is mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. A doktorjelölt, a Szabályzat rendelkezései szerint, gondoskodik a doktori értekezés elektronikus formában történő elkészítéséről. (6) Az egyetem a sikeres doktori védést követően bocsátja az Oktatási Minisztérium rendelkezésére az elektronikus formában készült doktori értekezést. 34. Külföldön szerzett fokozat honosítása (1) A Tanács javaslatot tehet az EDHB-nek a külföldön szerzett tudományos fokozat doktori (PhD) fokozatként történő honosítására akkor, ha a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek, vagy kiegészítő feltételek előírásával és azok teljesítésével megfeleltethetők a doktori (PhD) fokozat megszerzéséhez előírt követelményeknek. (2) A honosítási eljárás költségei a honosítást kérőt terhelik. (3) A honosított fokozatnak nincs minősítése. VII. fejezet. Vegyes rendelkezések 35. Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések (1) Ez a szabályzat szeptember 1. napján lép hatályba. (2) Ugyanekkor a PTE Állam- és Jogtudományi Kara Tanácsának év június hó 13-án megtartott ülésén, a 45/ (06.13.) KT. számú határozattal módosított és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Doktori Szabályzat ( nem kreditalapú szabályzat ) hatályát veszti. (3) A doktori tanulmányaikat illetve a doktori eljárást a fenti időpont előtt megkezdett hallgatók és doktorjelöltek tekintetében a nem kreditalapú szabályzat szerint kell eljárni. (4) A Doktori Iskola Tanácsa a Szabályzat végrehajtásának tapasztalatait folyamatosan vizsgálja: június 1-ig a működési tapasztalatokat áttekinti, és javaslatot tesz az Államés Jogtudományi Kar Tanácsának a szükséges korrekciók elvégzésére. Mellékletek: 1. A Doktori Iskola alprogramjai 2. A Doktori képzés kredittáblázata 3. Publikációs értékindex táblázat 4. Publikációs fórumok besorolási kritériumai 14