Alapképzés oktatási tananyag OMSZ 2020.

Átírás

1 Alapképzés oktatási tananyag OMSZ 2020.

2 TARTALOMJEGYZÉK: A mentőellátás szervezése Magyarországon... 4 Az Országos Mentőszolgálat feladatai... 4 Az Országos Mentőszolgálat felépítése... 6 Mentőegység típusok; a mentőgépjárművek felszerelése... 7 Mentőegység típusok... 7 A mentőgépkocsi felszerelése... 7 Egészségügyi minimum felszerelés... 7 Munka- és tűzvédelmi, baleset-megelőzési ismeretek Higiénés kézfertőtlenítés: Bőrfertőtlenítés Eszköz-fertőtlenítés, egyéni védőeszközök Mentőgépjármű fertőtlenítő takarítása Takarítást végző személyek és feladataik Fertőző betegek ellátásának, szállításának munkavédelmi szabályai Rendszeresített egészségügyi védőeszközök: Jogi és etikai kérdések A mentődolgozók munkaköri kötelezettségei Munkarend, munkaidőkeret Betegjogok, egészségügyi szakdolgozói kötelezettségek etikai szabályok Az egészségügyi szakdolgozók kötelezettségei Egészségügyi dolgozókra vonatkozó kötelező etikai elvek Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Etikai Kódex Dokumentáció Beteg/sérült előrejelzése, átadása, segélykocsi kérése A beteg állapotának felmérése, ABCDE szemlélet alkalmazása, riasztó tünetek felismerése. 31 Kimentés eszközei, beteg mozgatás, Rautek-féle műfogás A - a légút megítélése, teendők veszélyeztetett légút esetén: Szilárd légúti idegentest eltávolítása B Belégzés A légzés veszélyeztetettsége A légzés akut betegségei A keringés akut betegségei Heveny szívelégtelenség (HSZE) Mellkasi fájdalom Tüdőembólia... 56

3 A keringés veszélyeztetettsége A SOKK Heveny túlérzékenységi reakció (anafilaxia, allergia) A végtagi ütőerek heveny elzáródása Az alsó végtagi visszerek heveny elzáródásos megbetegedése D Idegrendszer megítélése Görcsroham AVPU A stroke (szélütés) Vércukorszint mérés Alarmírozó tünetek Fájdalom Fejfájás Hasi fájdalom E Egész test, egész eset, egyéb vizsgálatok A keringésmegállás felismerése, az újraélesztés elméleti alapjai Keringésmegállás Csecsemő és gyermek alapszintű újraélesztés (PBLS) Eszméletlen beteg ellátása Vérzések, vérzéscsillapítás, kötözés A sebek fajtái és jellegzetességei Mentéstechnikai alapismeretek Légútbiztosító eljárások Lélegeztetés ballonnal-maszkkal Oxigén adása és eszközei A vérnyomás mérése Rögzítőeszközök: A leggyakoribb életveszélyes mérgezések A legfontosabb mérgezések A tömeges baleset, katasztrófa fogalma Eljárás tömeges kárhelyen Szülésvezetés

4 A mentőellátás szervezése Magyarországon Az Országos Mentőszolgálattal kapcsolatban az Országos Mentőszolgálatról szóló 322/2006. (XII.23.) Korm. rendelet, az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény és a mentésről szóló 5/2006. (II.7.) EüM rendelet tartalmaz iránymutatást. Az OMSZ az egészségügyért felelős miniszter irányítása alatt álló, önállóan működő és gazdálkodó közszolgáltató költségvetési szerv, a mentésügy állami országos intézménye. Az OMSZ működése az ország egész területére kiterjed. Az OMSZ egyes feladatait az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) külön jogszabály szerint illetékes intézete által kiadott engedélye alapján egyéb mentést végző szervezetekkel szerződés alapján együttműködve is elláthatja. Az OMSZ tevékenységének célja, hogy az ország egész területén minden rászoruló számára a mentőellátás feltételei folyamatosan, azonos eséllyel biztosítva legyenek. A mentés valamennyi egyéb, az OMSZ által ellátott feladattal szemben elsőbbséget élvez. Az Országos Mentőszolgálat feladatai Feladatok: a sürgősségi betegellátás keretében földi és légi mentési feladatokat lát el. országosan működteti a sürgősségi segélyhívó számhoz kapcsolódó mentésirányítási rendszert. elsősorban szabad kapacitása terhére betegszállítási feladatokat is elláthat, továbbá központi orvosi ügyeleti feladatok ellátásában is közreműködhet. rendezvény helyszínén térítés ellenében rendezvénybiztosítási tevékenységet folytathat. A mentési készenlétet igénylő rendezvényekre a biztosítást a területileg illetékes regionális mentőszervezettől írásban kell kérni, a térítési kötelezettségvállalás feltüntetésével. Mentés: A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan - az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas - legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása. A mentés a sürgősség igénye szerint lehet: azonnali, 2 órán belüli, a mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás esetén 2 órán túli mentési feladat. A mentés, a végzett tevékenység típusa szerint lehet: általános mentés, koraszülött mentés és koraszülött szállítás, mozgóőrség, mentési készenlétet igénylő őrzött betegszállítás,

5 mentőszállítás, rendezvény egészségügyi biztosítása, szervátültetéssel kapcsolatos mentési feladat. A neonatológiai mentés vagy betegszállítás során intenzív szállító inkubátorban történő szállítást igényel minden koraszülött, újszülött, valamint az egészségügyi dolgozó által megállapított életveszélyben lévő 6 kg-ot, illetve 60 cm-t meg nem haladó csecsemő. A mentés indokolt: életveszély, vagy annak gyanúja esetén, heveny, riasztó, akut tünetekkel járó esetekben, ha a sürgősségi ellátás elmaradása vagy késlekedése életveszélyhez, maradandó egészségkárosodáshoz vagy a gyógyulás elhúzódásához vezethet, személyi sérüléssel járó baleset, tömeges baleset, katasztrófa esetén, csak sürgős orvosi beavatkozással csillapítható, heveny, erős fájdalom vagy egyéb súlyos egészségkárosodásra utaló tünet esetén, heveny tudatzavar esetén otthonából, (ideértve az ittasság miatti tudatzavart is) illetve a közterületen vagy nyilvános helyen tartózkodó, magatehetetlen ittas személyt a mentőszolgálat kijózanítás céljából egészségügyi megfigyelésre, illetve ellátásra az illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz szállítja, veszélyeztető állapot vagy annak gyanúja esetén, ha a pszichiátriai beteg közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak azonnali pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe vétellel hárítható el, szülészeti esemény során. Egészségügyi intézmény akkor lehet az OMSZ által végzett mentés helyszíne, ha ott a beteg állapotának megfelelő ellátás személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában nem biztosítható. Mentésnek minősül - a sürgősség igényétől függetlenül - az orvos által rendelt: olyan mentőfeladat, amely során a beteget legalább mentőápolói felügyelettel a feltalálási helyéről egészségügyi intézménybe szállítják (mentőszállítás), vagy a beteg legalább mentőápolói felügyeletét igénylő - gyógyintézetből gyógyintézetbe történő - őrzött szállítása annak érdekében, hogy a beteg szállítása közben szükség esetén azonnali egészségügyi ellátásban részesülhessen. a külön jogszabályban meghatározott életmentő tevékenységhez az azt végző orvos, illetve munkacsoport szállítása (pl. szervátültetés), életmentő orvosi eszköz és gyógyszer, valamint átültetésre kerülő szerv sürgős szállítása, mentési készenlét biztosítása, balesetek helyszínén, továbbá tömeges balesetek és rendkívüli esetek kárhelyén a helyszín biztosításának, illetve a veszélyhelyzet elhárításának idejére (mozgóőrség), rendezvény helyszínén, térítés ellenében, meghatározott helyen és ideig (rendezvénybiztosítás). Ha a bejelentés alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy mentőegység kiküldése szükségese, az OMSZ eljáró alkalmazottja köteles haladéktalanul intézkedni a beteg orvosi ellátása iránt.

6 Ha a beteg azonnali orvosi ellátásra szorul, az orvos, illetve mentőtiszt nélküli mentőegység a helyszíni viszonyok függvényében: segélykocsit kér, vagy a beteget haladéktalanul bemutatja a legközelebbi orvosnak (háziorvos, ügyeletes orvos, rendelőintézeti, illetve kórházi orvos), és a mentőegység a továbbiakban az orvos utasítása szerint jár el. Az Országos Mentőszolgálat felépítése Az Országos Mentőszolgálat főigazgatóságra, regionális mentőszervezetekre és mentőállomásokra tagozódik. A mentőállomások országosan elszórtan, a területi lefedettség figyelembevételével helyezkednek el. Regionális mentőszervezet A mentőszolgálat szervezeti egysége a regionális mentőszervezet, melyet különböző nagyságú (A, B, C) mentőállomások alkotnak. Főigazgatóság Az Országos Mentőszolgálat munkáját a főigazgatóság koordinálja, melyet a főigazgató és az igazgatók irányítanak.

7 Mentőegység típusok; a mentőgépjárművek felszerelése Mentőegység típusok Az Országos Mentőszolgálatnál különböző mentőegység típusok látják el a feladatokat: A mentés - az alkalmazott mentőegység típusa szerint - lehet: mentőgépkocsival, esetkocsival, rohamkocsival, speciális rohamkocsival (Mobil Intensiv Care Unit - MICU), neonatológiai mentőgépkocsival, neonatológiai rohamkocsival, gyermekmentő-rohamkocsival, légi mentőjárművel, mentőorvosi gépkocsival, mentőtiszti gépkocsival, gyermek-mentőorvosi gépkocsival, helyszínen történő mentési feladat ellátására alkalmas motorkerékpárral, illetve mopeddel, helyszínen történő mentési feladat ellátására, valamint a szárazföldi átadási pontig történő szállításra alkalmas sürgősségi mentőhajóval, transzplantációs mentő-gépkocsival, Tömeges Baleseti egységgel végrehajtandó mentési feladat. A mentőgépkocsi felszerelése A 37/2011. NEFMI rendelet alapján - kiegészítve az Országos Mentőszolgálat A beteg feltalálási helyére juttatandó felszerelés szabványos eljárásrendje, mentőgépkocsi egységek esetén - a mentőgépkocsinak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie. Mentőgépkocsi feltételei: mentőápoló és mentőgépkocsi-vezető, egészségügyi alapfelszerelés, rádió vagy rádiótelefon, megkülönböztető jelzés, legalább egy fekvőbeteg szállítására beépített hordágytartóval ellátott, megfelelő fertőtlenítőszerekkel, mosható, fertőtleníthető vagy cserélhető üléskárpittal felszerelt gépkocsi, amely megfelel a B típusú közúti mentőjárműre [MSZ EN 1789:2007 szabvány] vonatkozó előírásoknak. Egészségügyi minimum felszerelés Beteghordozó eszközök: hordágy, hordszék.

8 Mentőhátizsák tartalma Rögzítők, a sebellátás eszközei: steril lap több méretben, nem steril kötszerek, háromszögletű kendő, gyorskötöző, rugalmas pólya (nem kötelező elem), izolációs takaró, kézi műszerek (kötszervágó olló, anatómiai csipesz, érfogó), hulladékgyűjtő veszélyes hulladéknak (tűledobó henger, műanyag, EH vizsgáló kesztyű (több méretben), bőrfertőtlenítő-szer (Braunol oldat-250 ml), Diagnosztikus és betegellenőrző eszközök: vérnyomásmérő és fonendoszkóp, hőmérő, vércukormérő, vércukor stix (doboz), TTEKG, ujjra csíptethető pulzoximéter (nem kötelező elem). Légútbiztosítás, lélegeztetés eszközei: legalább 7 l oxigénpalack reduktorral, oxigénpalack reduktorral 2 l (nem kötelező elem), oxigén orrszonda, oxigénmaszk nebulizátorral, (felnőtt, gyerek), oxigén maszk rezervoárral (nem visszalégző - felnőtt, gyerek), felnőtt lélegeztető ballon és maszk, oxigénvezeték a lélegeztető ballonhoz, gyermek lélegeztető ballon rezervoárral (nem kötelező elem), leszívó pumpa (taposó vagy egyéb hordozható szívó), leszívó katéterek, durva leszívó toldalék, Nazofaringeális tubus mm, Orofaringeális tubus (00 4-es méret), laringeális maszk (1-5-ös méret - nem kötelező elem). Betegellátás, ápolás, fertőzés elleni védelem eszközei: egyszer használatos fecskendők, tűk ( G), intravénás kanül (14-24 G), infúziós szerelék, infúziós háromágú csap, érleszorító gumi, ragtapasz, papírvatta, EZ-IO fúró, tűk, infúzió összekötő, vagy BIG (felnőtt, gyerek méret - nem kötelező elem), MAD (fecskendő és gyógyszerporlasztó intranasalis gyógyszerbevitelhez) (nem kötelező elem), szülészeti csomag: bébi nyákszívó, köldökcsat, bébi izolációs takaró, 5x5-ös steril lap, steril gumikesztyű (több méret), átlátszó nejlon zsák, kéz- és bőrfertőtlenítő, védőkesztyűk, orr-száj maszkok, műanyag védőszemüveg.

9 Gyógyszerek: - infúziók, injekciók, tabletták, végbélen át adható készítmények: Krisztalloid infúzió 500 ml Glukóz 20% 100 ml Acetylsalicylsav, Aspirin direkt tabletta Captopril, Aceomel tabl. 12,5 mg Clopidogrel, Kardogrel tabl. 75 mg Diazepam, Diazepam desitin végbéloldat 10 mg Diazepam, Diazepam desitin végbéloldat 5 mg Epinephrin, Inj. Tonogen Fenoterol-ipratropium bromid, Berodual inhalációs oldat Glucagonum, Inj. Glucagen Glyceryl Trinitrate, Nitrolingual aerosol Ibuprofen, Nurofen végbélkúp 60 mg Metamizole natrium, Inj. Algopyrin Midazolám, inj. 5 mg/1 ml (nem kötelező elem) Natrium chloratum, fiziológiás sóoldat amp. Prednison, Rectodelt végbélkúp 30 mg Salbutamol, Ventolin Evohaler Rögzítő táska tartalma: tartalmazza az összes rögzítő eszközt, ami a beteg/sérült ellátáshoz szükséges lehet. Ide tartoznak a nyakrögzítő gallérok (felnőtt, gyermek méretben), Végtagrögzítő sínek (40 cm, 60 cm, 100 cm méretben). Tartalmazhatja a medencerögzítőt, húzósínt is. Egyéb, kiegészítő felszerelés: ampullatartó, zseblámpa, steril és nem steril lepedők, takarók, ágytál, hánytál, vizeletgyűjtő, hullatakaró. AED (félautomata defibrillátor) és tartozékai: AED készülék, egyszerhasználatos felragasztható elektróda felnőtt, egyszerhasználatos felragasztható elektróda gyerek (nem kötelező elem), háromeres monitor kábel (LifePak 1000 esetén - nem kötelező elem), monitor elektróda (LifePak 1000 esetén). További felszerelés rendszerezése A beteg feltalálási helyéhez feltétlenül juttatandó felszerelésen kívül további egységcsomagok kerülhetnek kialakításra, melyeket akkor kell a helyszínre vinni, ha a bejelentés, vagy a beteg állapota ezek szükségét feltételezi. Amennyiben a mentőállomás rendelkezik egyéb mentéstechnikai eszközzel, az a mentésben csak akkor használható, ha rendelkezik OMSZ orvosigazgatójának jóváhagyásával. Lásd még: A beteg feltalálási helyére juttatandó minimum felszerelés - Szabványos Eljárásrend.

10 Munka- és tűzvédelmi, baleset-megelőzési ismeretek Higiénés kézfertőtlenítés: A higiénés kézfertőtlenítés célja A betegellátásban, a fertőtlenítésben és a veszélyes hulladék kezelésében résztvevők kezének felületén lévő, úgynevezett átmeneti mikroflóra elpusztítása, inaktiválása, fertőzőképességük megszüntetése. Higiénés kézfertőtlenítést szükséges végezni minden olyan tevékenység, beavatkozás előtt és után, amikor beteggel kerül kapcsolatba a dolgozó, valamint minden olyan tevékenység esetén, amikor a kéz szennyeződött vagy szennyeződhetett. A higiénés kézfertőtlenítés lépései: fertőtlenítő kézmosás, fertőtlenítés rendszeresített kézfertőtlenítőszerrel. A higiénés kézfertőtlenítés eszközei: fertőtlenítőszer-adagoló, rendszeresített kézfertőtlenítőszer (Teva Sept Hand, Sterillium). A higiénés kézfertőtlenítés elvégzése kötelező: a beteg fizikális vizsgálata előtt és után, beavatkozások végzése előtt és után, fertőző beteg vizsgálata, ellátása, szállítása után, a beteg környezetének érintését követően, fertőtlenítő munka előtt és után, szennyes textíliával való érintkezés után, váladékokkal, váladékfelfogó eszközökkel való munka után, veszélyes hulladék kezelése, szállítása után, WC-használat előtt és után, gumikesztyű levételét követően, minden olyan esetben, amikor a kéz szennyeződött vagy szennyeződhetett. Sterillium használati útmutató

11

12 A kézfertőtlenítés menete a rendszeresített kézfertőtlenítőszerrel: Adagoljon fertőtlenítőszert a tenyerébe! Tegye össze a két tenyerét, és dörzsölje össze! Fordítsa egymás felé a két tenyerét szétnyitott ujjakkal, és dörzsölje át alaposan az ujjak közötti területet! Hajlítsa be mindkét kezének összezárt ujjait, és mintha összekapaszkodna a két kezével dörzsölje át ujjainak külső és belső felületét! A többi négy ujjával körbefogva dörzsölje át hüvelykujját! Ujjhegyeivel körkörösen dörzsölje végig előre-hátra az egyik, majd a másik tenyerét! Minden lépést 5-ször végezzen el, kb.30 másodperc alatt! Az egész folyamatot ismételje meg! A vizsgáló- illetve steril gumikesztyűt járulékos eszközként használjuk, de a kézfertőtlenítést nem helyettesíti! Bőrfertőtlenítés A bőrfertőtlenítés célja A bőrfertőtlenítő szereknek nemcsak az átmeneti bőrflórával szemben kell hatékonynak lenniük, hanem a beteg saját, állandó bőrflórájával szemben is. A bőrfertőtlenítő szerek alkalmazásánál igen fontos követelmény, hogy a behatási idő alatt a bőr a bőrfertőtlenítő szertől folyamatosan, szemmel láthatóan nedves maradjon.

13 A bőrfertőtlenítés eszköze: rendszeresített bőrfertőtlenítő (Braunol oldat). Bőrfertőtlenítést kell végezni: injekció beadása előtt, vénaszúrás előtt, ujjbegyszúrás előtt, mellkaspunkció előtt, minden olyan egyéb beavatkozás előtt, amely a kültakaró megbontásával jár. A beteg bőrfelületének szakszerű fertőtlenítése Bőrfertőtlenítés menete: A kültakaró megbontásával járó beavatkozás előtt annak helyét és megfelelő nagyságú környezetét fertőtlenítőszerrel lefújjuk; majd a fertőtlenítőszert hagyjuk a felületre rászáradni BŐRFERTŐTLENÍTÉS UTÁN A FERTŐTLENÍTETT TERÜLETHEZ NYÚLNI TILOS! Braunol használati útmutató Eszköz-fertőtlenítés, egyéni védőeszközök Higiénés és járványügyi szabályzat: Fertőtlenítő letörlés Fertőtlenítő letörlésnek nevezzük azt az eljárást, amikor a fertőtlenítendő eszközt fertőtlenítőszerrel átitatott lappal áttöröljük. A fertőtlenítőszert hagyjuk az eszközre rászáradni. Fertőtlenítő letörléshez rendszeresített fertőtlenítőszer TOPOFF-TEVA TÖRLŐKENDŐ BACILLOL TISSUES FERTŐTLENÍTŐ TÖRLŐKENDŐ Bacillol Tissues használati útmutató Fertőtlenítő beáztatás Fertőtlenítő beáztatásnak nevezzük azt az eljárás, amikor a fertőtlenítendő eszközt a fertőtlenítőszer oldatába helyezzük, és abban az előírt behatási ideig tartjuk. Fontos követelmény, hogy a fertőtlenítendő eszközt a folyadék teljesen ellepje. A behatási idő letelte után folyó csapvízzel alaposan le kell öblíteni az eszközt, száradás után elrakható. Fertőtlenítő beáztatáshoz rendszeresített fertőtlenítőszer: Bacillol AF használati útmutató Triacid N használati útmutató

14 Felületfertőtlenítés Fertőtlenítő lemosás Fertőtlenítő lemosásnak nevezzük azt az eljárást, amikor egybefüggő, tömör, vízálló, mosható, fertőtleníthető felületekre a fertőtlenítő oldatot rávisszük, azzal a felületeket lemossuk, majd hagyjuk, hogy az oldat ezekre rászáradjon. Fertőtlenítő felmosás Fertőtlenítő felmosásnak nevezzük azt az eljárás, amikor egybefüggő, tömör, vízálló, mosható, fertőtleníthető felületekre, a fertőtlenítő oldatot rávisszük, azzal a felületeket felmossuk, majd hagyjuk, hogy az oldat ezekre rászáradjon. Eszköz- és felületfertőtlenítés Mentőgépjármű fertőtlenítő takarítása Fajtái: napi takarítás, soron kívüli takarítás, nagytakarítás. Napi takarítást a műszak után kell végezni, ebbe tartozik bele a munkapult, a hordágy, az ülések, a biztonsági övek és a padozat tisztító-fertőtlenítése. Soron kívüli takarítást kell végezni abban az esetben, ha a felület vérrel, váladékkal, vegyszerrel vagy egyéb okból szennyeződött, fertőző beteg szállítása után, továbbá műszaki szemle előtt és után, javítás előtt és után, használatba vétel előtt. Nagytakarítás Célja: A mentőgépjármű külsejének és vezető fülkéjének tisztító takarítása, a betegellátó tér tetejének, oldalfalainak, padozatának, felszerelési tárgyainak, eszközeinek hatékony tisztítófertőtlenítése. Gyakorisága: hetente egyszer Időtartama: Roham- és esetkocsi: 3 óra mentőgépkocsi: 2 óra napszak: nappal 07:00 és 19:00 óra között helye: mentőállomás mosó-fertőtlenítő helyisége A nagytakarítás menete: öltözzünk be védőfelszerelésbe: orr-száj maszk, gumikesztyű, védőszemüveg, először a mentőgépjármű külsejét, azután a vezető fülkéjét és a betegellátó teret párhuzamosan kell takarítani, a fertőtlenítés alatt a mentőgépjármű ajtajait hagyjuk nyitva. Takarítást végző személyek és feladataik Gépkocsivezető: a mentőgépjármű külseje és vezetőfülkéje

15 Ápoló: beáztatással fertőtlenítendő eszközök fertőtlenítése, betegellátó tér tetejének, oldalfalainak, felszerelési tárgyainak fertőtlenítése, betegellátó tér padozatának fertőtlenítése, a takarítás befejezése után higiénés kézfertőtlenítést kell végezni. Fertőtlenítő takarítás dokumentálása A takarítás megtörténtét a takarítási naplóban dokumentálni kell. Amennyiben nincs lehetőség mentőállomáson fertőtleníteni a mentőgépkocsit: betegátadás után fertőtlenítő spray-vel a potenciálisan fertőzött felületeket le kell fújni, a fertőtlenítőszert hagyni kell a felületre rászáradni. A gyors felületfertőtlenítés a szabályos nagytakarítást nem helyettesíti, azt lehetőség szerint mihamarabb el kell végezni! Rendszeresített gyors felületfertőtlenítő spray: SPRAYIN-TEVA BACILLOL AF Fertőző betegek ellátásának, szállításának munkavédelmi szabályai A mentődolgozó a beteg ellátása és szállítása során - amennyiben az ellátott beteg, vagy annak környezete tudottan vagy vélhetően lehetséges fertőzőforrás - a fertőzés megelőzése céljából az erre a célra rendszeresített egészségügyi védőeszközöket (Tyvek overál, maszk vagy FFP2/FFP3-as álarc, védőszemüveg és gumikesztyű) köteles viselni. Fertőző beteg szállítása esetén minden esetben munkabaleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. A munkavállaló kötelessége, hogy a számára biztosított védőeszközöket az előírt módon viselje, azok állagát, védelmi hatásfokát lehetőségei szerinti legnagyobb mértékben megőrizze. Nem megfelelő vagy hiányzó védőeszköz esetén a dolgozó a munkát megtagadni jogosult (1993. évi XCIII. Törvény 63. [1]). Egészségügyi védőeszközök Az egyéni védelem a betegellátásban kettős jelentőségű: szakszerű alkalmazás esetén védi mind a dolgozót, mind a beteget, biztonságot nyújt és biztosít is egyszerre. Rendszeresített egészségügyi védőeszközök: Védőszemüveg Védőszemüveget kell viselni minden esetben, amikor vér, testváladék, fertőtlenítőszer vagy egyéb szennyeződés fröccsenhet a dolgozó szemébe. A kontaktlencse, valamint az éleslátást biztosító szemüveg nem véd a fröccsenő váladék és az aeroszol képződés ellen. EH vizsgálókesztyű EH gumikesztyűt kell viselni beteg vizsgálata, ellátása és a takarításivalamint fertőtlenítési tevékenységek idején

16 EH sebészi maszk EH sebészi maszkot kell viselni invazív beavatkozások, intubáció, szülésvezetés és fertőtlenítés során. FFP2/FFP3 részecskeszűrő félálarc Tudottan vagy vélhetően fertőző beteg ellátása és szállítása esetén kötelező a részecskeszűrő félálarc használata. Egyéb esetekben a mentőegység vezetője dönt a használatáról. Arcvédő pajzs Tudottan vagy vélhetően fertőző beteg ellátása és szállítása esetén használható, (pl. ha a védőszemüveg nem helyezhető fel az éleslátást biztosító szemüvegre). Egyéb esetekben a mentőegység vezetője dönt a használatáról. TYVEK overáll Fertőző beteg szállítása és ellátása során viselése kötelező. Egyéb esetekben a mentőegység vezetője dönt az overáll használatáról. Használat után az egészségügyi védőeszközöket az egészségügyi veszélyes hulladékokra vonatkozó előírásoknak megfelelően kell kezelni. HIBÁS VAGY SÉRÜLT, ILLETVE A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES, MEGFELELŐ VÉDELMI TÉNYEZŐVEL NEM RENDELKEZŐ VÉDŐESZKÖZ NEM VISELHETŐ! A védőeszközök helyes használata: vegyen fel eh. védőkesztyűt, ellenőrizze az eszközök épségét, helyezze be az egyik lábát az overallba, úgy, hogy óvatosan a gumírozott bokarész felé irányítja! Ezután a másik lábával ismételje meg ugyanezt és húzza fel az overallt a derekáig, helyezze be a karját az overall ujj részébe és bizonyosodjon meg róla, hogy az egész karját takarja, a gumírozott rész megfelelően illeszkedik és kényelmesen körülöleli a csuklóját. Ismételje meg ugyanezt a másik karjával, vegye fel a sebészi maszkot, vagy a FFP2/FFP3 részecskeszűrős félálarcot, vegye fel a védőszemüveget, óvatosan húzza az overall kapucniját a fejére, óvatosan húzza fel a cipzárt az álláig, majd húzza le a szalag alátétet és simítsa végig a cipzár mentén annak érdekében, hogy az teljesen lefedje. A védőeszközök helyes használatához és kezeléséhez tekintse át az alábbi útmutatókat! Útmutató a védőeszközök használatához Útmutató a 3M 7502 többször használható légzésvédő félálarc használatához A védőszemüvegek és arcvédő pajzsok áztatásos fertőtlenítése Triacid N eszközfertőtlenítővel LINCOS ózongenerátor használati útmutató Az új koronavírus okozta megbetegedés (COVID-19) a prehospitális ellátásban

17 Munka- és tűzvédelem Munkavédelmi ismeretek Tűzvédelmi ismeretek Jogi és etikai kérdések. A mentődolgozók munkaköri kötelezettségei A Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló évi LXXXIV. törvény, a mentésről szóló 5/2006. (II.7.) EüM rendelet és a Minőségügyi Kézikönyv rendelkezései tartalmaznak iránymutatást. A mentődolgozó, mint munkavállaló köteles: az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni, munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni (Minőségügyi Kézikönyv, Szervezeti és Működési Szabályzat, Munkaköri leírás, Módszertani útmutatók, Szabványos eljárásrendek, felettesek utasításai, stb.) Az egészségügyi tevékenységet, az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a szakmai követelmények keretei között, az etikai szabályok megtartásával, legjobb tudása és lelkiismerete szerint, a rendelkezésére álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten, szakmai kompetenciájának megfelelően köteles a mentődolgozó nyújtani. Az OMSZ dolgozójának elsőrendű kötelessége, hogy munkájával és tevékenységével, szaktudásával és minden képességével a mentőfeladatok ellátását szolgálja, az elérhető legmagasabb szakmai színvonalon. Feletteseit a mentőfeladatok ellátásában, az OMSZ rendjének és fegyelmének fenntartásában támogatni köteles, törekedve az intézmény jó hírének őrzésére, munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő A dolgozó törekedjék munkatársaival jó, bajtársias együttműködést kialakítani, őket munkájukban segíteni, hibáikra figyelmeztetni, szakmai előmenetelüket elősegíteni. Ennek keretében köteles társait - különösen az alacsonyabb képzettséggel és kevesebb gyakorlattal rendelkezőket - szakmai tanulmányaikban segíteni, azoknak saját ismereteit, gyakorlati tapasztalatait átadni, munka közben őket tanítani, segíteni. munkáját személyesen ellátni, a kinevezésben, Minőségügyi Kézikönyvben, Munkaköri leírásban, egyéb utasításban megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat elvégezni,

18 a munkája során tudomására jutott szolgálati titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna, minden egészségügyi tevékenység során a beteg személyiségét, méltóságát és jogait tiszteletben tartani, életkorának, valamint önrendelkezésének figyelembevétele mellett, a betegek iránti elkötelezettség és a beteg érdekeinek kiemelt védelme által vezérelve gyakorolni hivatását A betegekre, különösen azok személyi adataira és állapotára, balesetekre, különösen tömeges balesetekre és megbetegedésekre (járványokra) vonatkozó adatokat a dolgozó csak az arra feljogosított hatósági személyekkel (pl. nyomozószervek) közölhet az átvevő egészségügyi személyzeten kívül, önképzéssel és a szervezett továbbképzések által biztosított lehetőség igénybevételével magát rendszeresen tovább képezni annak érdekében, hogy tevékenységét az egészségtudományok mindenkori állásának megfelelően - a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek keretei között - végezhesse. A kötelező jellegű továbbképzések miatt felmerült és igazolt költségeit (tanfolyami díj, utazási költség, szállásköltség stb.) a munkáltató megtérítheti, az olyan cselekményt vagy mulasztást megakadályozni, kiküszöbölni, amely megítélése szerint ellenkezik a társadalom, az OMSZ vagy a beteg érdekeivel és erről felettesének haladéktalanul jelentést tenni. Amennyiben ezt elmulasztja, ő is felelős a felismert hibából származó kárért. Munkarend, munkaidőkeret A munkarendet, a munkaidőkeretet és a napi munkaidő beosztásának szabályait a munkáltató állapítja meg. Az OMSZ-nál megszakítás nélküli munkarend került megállapításra. A munkáltató legalább 1 hónappal korábban és legalább 1 hónapra előre írásban munkaidőbeosztásban közli a napi rendes (törvényes) munkaidő tartamát és a heti pihenőnap (pihenőidő) megjelölését. Maximum hathavi munkaidőkeret állapítható meg. A heti munkaidő a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg azzal, hogy ennek terhére a munkáltató a napi munkarend szerinti munkaidőn túl rendkívüli munkavégzést rendelhet el. A beosztás szerinti napi munkaidő 4 óránál kevesebb nem lehet, illetve 12 óránál hosszabb kizárólag külön feltételek teljesülése esetén lehet. Összefoglalás Az Országos Mentőszolgálat olyan országos állami intézmény, amely földi és légi mentést lát el, közreműködik az orvosi ügyeleti feladatok ellátásában, a betegszállításban és rendezvények egészségügyi biztosításában. A szolgálat főigazgatóságra, regionális mentőszervezetekre, ill. mentőállomásokra tagozódik. A mentési feladatokat sürgősségi igény és a tevékenység típusa szerint rendszerezhetjük. Mentésnek minősül minden olyan mentési, ill. szállítási feladat, amely legalább mentőápoló szintű ellátást igényel.

19 Az Országos Mentőszolgálatnál különböző mentőegység típusok látják el a feladatokat. Minden mentőgépkocsiban: betegmozgató, rögzítést és sebellátást segítő, diagnosztikus és betegellenőrző, betegellátást, ápolást, fertőzés elleni védelmet szolgáló, életmentő eszközök és gyógyszerek találhatók. A mentőgépkocsin a feladatokat - egységes felszerelés mellett - mentőápoló és mentőgépkocsivezető látja el. A mentődolgozók megszakítás nélküli munkarendben, a hatályos jogszabályok és belső szabályzatok szerint végzik munkájukat. Betegjogok, egészségügyi szakdolgozói kötelezettségek etikai szabályok Betegjogok, etikai kérdések a hatályos egészségügyről szóló évi CLIV. törvény és az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló 30/2007. (VI.22.) EüM rendelet alapján. Betegjogok Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. Az emberi méltósághoz való jog Az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig, meghatározott mértékben és módon korlátozható. A beteg személyes szabadsága - ellátása során - fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll. A beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el. A kapcsolattartás joga A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. Súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van. A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon. A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen. A tájékoztatáshoz való jog A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon: egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is, a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, a javasolt vizsgálatok,

20 beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól. A betegnek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon továbbá a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól, döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében, a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről, az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, a további ellátásokról, valamint a javasolt életmódról. A betegnek joga van: a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre, megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait, megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását, arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak. A cselekvőképes beteg, ideértve a 16. életévét betöltött kiskorú személyt is, a tájékoztatásáról lemondhat, kivéve, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse. Az önrendelkezéshez való jog Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. Bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja. A cselekvőképes beteg közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy - írásképtelensége esetén - két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit tájékoztatni kell, továbbá bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve a tájékoztatásból. Amennyiben a beteg cselekvőképtelen és nincs általa kijelölt nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának a gyakorlására az alábbi személyek jogosultak: a beteg törvényes képviselője; ennek hiányában, a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes gyermeke, ennek hiányában, szülője, ennek hiányában, testvére, ennek hiányában, nagyszülője, ennek hiányában, unokája; előző hozzátartozója hiányában, a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes gyermeke, ennek hiányában szülője, ennek hiányában testvére, ennek hiányában nagyszülője, ennek hiányában unokája. A beteg beavatkozásokba történő beleegyezését vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező

21 nyilatkozat megtételére nem képes, és az előzőekben felsorolt személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna, valamint invazív beavatkozások esetén akkor, ha az előzőekben felsorolt személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna és a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne. A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások - ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is - egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá, ha a beteg közvetlen életveszélyben van. Az ellátás visszautasításának joga A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek (OMSZ-nál rendszeresített nyilatkozat). A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén ellátás nem utasítható vissza. A cselekvőképes személy - későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére - közokiratban visszautasíthat egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat, valamint egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők. A cselekvőképes személy - cselekvőképtelensége esetére - közokiratban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki ezt a jogát helyette gyakorolhatja. Ez a nyilatkozat abban az esetben érvényes, ha pszichiáter szakorvos - egy hónapnál nem régebbi - szakvéleményben igazolja, hogy a személy döntését annak lehetséges következményei tudatában hozta meg. A nyilatkozatot kétévente meg kell újítani. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. Az orvosi titoktartáshoz való jog A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből. Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet. A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult. A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen.

22 Az egészségügyi szakdolgozók kötelezettségei Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó - időponttól és helytől függetlenül - az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést - szakmai kompetenciájának és felkészültségének megfelelő módon - haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell. A beteg vizsgálata kiterjed az egészségügyi dolgozó tudomására jutott valamennyi panaszra, a kórelőzményre és a beteg gyógyulását befolyásoló egyéni körülmények feltárására. Ezektől eltérni kizárólag a beteg életének megmentéséhez szükséges, halasztást nem tűrő beavatkozások esetén lehet. Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó a beteg vizsgálatáról kompetenciájának keretei között saját maga, illetőleg, ha az kompetenciájának kereteit meghaladja, az erre jogosult orvos értesítése útján gondoskodik. Ez utóbbi esetben azonban, ha a beteg állapota azt szükségessé teszi, az orvos megérkezéséig elvégzi mindazokat a beavatkozásokat, amelyek nyújtására szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján jogosult. Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása Az ellátást végző egészségügyi dolgozó joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek közül - a hatályos jogszabályok keretei között - szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást. A választott vizsgálati és terápiás módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy ahhoz a beteg e törvény szabályai szerint beleegyezését adja, valamint a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetőleg a kockázat vállalására alapos ok legyen. Az ellátást végző orvos - feladatkörében - jogosult a beteg ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozók részére utasítást adni. Az utasításnak egyértelműen tartalmazni kell az ellátandó feladatot, annak idejét, helyét és - amennyiben szükséges - a közreműködésre felkérendő további egészségügyi dolgozók nevét és munkakörét. A közreműködő egészségügyi dolgozó az utasítást az abban foglalt feltételek szerint és a szakmai szabályoknak megfelelően hajtja végre; amennyiben a végrehajtás során előre nem látható vagy a beteg állapotromlásához vezető esemény történik, erről az orvost haladéktalanul értesíti. Amennyiben véleménye szerint az utasítás végrehajtása a beteg állapotát kedvezőtlenül befolyásolja, vagy más aggály merül fel, ezt azonnal az orvos tudomására hozza; az utasítás végrehajtását az orvos egyidejű tájékoztatása mellett - megtagadja, amennyiben azzal a tőle elvárható ismeretek szerint a beteg életét veszélyeztetné vagy a gyógykezeléshez nem szükségszerűen kapcsolódó maradandó egészségkárosodást okozna. A közreműködő egészségügyi dolgozó - amennyiben mégis az utasítás végrehajtására szólítják fel - jogosult az utasítás írásba foglalását kérni. Az utasítás keretein belül az egészségügyi dolgozó - szakmai kompetenciájának keretei között és felkészültségének megfelelően - önállóan határozza meg az általa elvégzendő feladatok végrehajtásának módját és sorrendjét.

23 Tájékoztatási kötelezettség Az egészségügyi dolgozó a beteg állapota által indokolt rendszerességgel, a tőle elvárható ismereteknek megfelelően és legjobb tudása szerint tájékoztatja a beteget annak egészségi állapotáról. Amennyiben a beteg cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes, a kezelőorvos a következő személyeket is tájékoztatja: a beteg törvényes képviselőjét; ennek hiányában a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes gyermekét, ennek hiányában szülőt, ennek hiányában testvérét, ennek hiányában nagyszülőt, ennek hiányában unokáját; előző hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes gyermekét, ennek hiányában szülőt, ennek hiányában testvérét, ennek hiányában nagyszülőt, ennek hiányában unokáját. Titoktartási kötelezettség Az egészségügyi dolgozót minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő. Az egészségügyi dolgozók védelme: A sürgősségi ellátásban dolgozó egészségügyi dolgozó közfeladatot ellátó személynek minősül. A szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség: Az egészségügyi dolgozó jogosult és köteles szakmai ismereteinek - a tudomány mindenkori állásával, fejlődésével összhangban történő - folyamatos továbbfejlesztésére. Dokumentációs kötelezettség: A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. A papír alapú vagy elektronikus egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. KONKRÉT PÉLDA: A mentőegység vezetője a mentési adatlapon dokumentálni köteles: a bejelentés, indulás, a helyszínre érkezés időpontját, a helyszínen szerzett információk alapján az esemény közvetlen előzményeit, a helyszínen észlelt körülményeket, a beteg állapotát és vizsgálatának eredményeit, a beteg helyszíni és szállítás közbeni ellátását, állapotváltozását, a beteg átadási állapotát, a beteg átadásának helyét és idejét.

24 Egészségügyi dolgozókra vonatkozó kötelező etikai elvek A beteg jólléte mindenekelőtt: ezt az elvet sem a társadalmi, sem politikai nyomás, sem az adminisztrációs kötelezettségek, sem kereskedelmi érdekek nem sérthetik. Az egészségügyi dolgozó soha nem vehet részt kínzásban, bármiféle kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódban. Ilyen cselekményeket nem végezhet, ezekhez semmiféle segítséget nem nyújthat, tekintet nélkül arra, hogy ki ezen cselekmények alanya, illetve, hogy ezeket a cselekményeket milyen céllal, milyen körülmények között követik el; ideértve a hatósági- és büntetőeljárást, továbbá a háborút és az egyéb fegyveres konfliktusokat is. A beteg autonómiáját az egészségügyi dolgozóknak tiszteletben kell tartaniuk, mind annak személyes értelmében, mind pedig az egészségügyi ellátás során. Az egészségügyi dolgozók személyes véleményüket, így különösen világnézetüket, vallási, filozófiai, politikai nézeteiket nem kényszeríthetik a betegre, ellátását nem tehetik semmilyen értelemben sem ezektől függővé. Az egészségügyi dolgozóknak az egészségügyi ellátás nyújtása során az igazságosság, az egyenlő elbánás elvét kell követniük, ideértve azt is, hogy a rendelkezésre álló források elosztásában a hozzáférés egyenlő esélyének kell érvényesülnie. El kell kerülniük a diszkrimináció minden formáját. Az egészségügyi dolgozóknak folyamatos kötelessége saját szaktudásuk, illetve az egészségtudományok állandó fejlesztése, a minőségi ellátás biztosításához szükséges szakmai tudás megszerzése, fejlesztése, átadása. Az egészségügyi ellátás nyújtása során a tájékoztatáson alapuló beleegyezés elvének úgy kell érvényesülnie, hogy az érintettek szakmailag valóban elfogulatlan információk birtokában hozhassák meg döntéseiket. A titoktartás elvének érvényesítése során az egészségügyi dolgozóknak tiszteletben kell tartaniuk a betegek magánéletét is, továbbá mindenkor alkalmazkodniuk kell a tudomány és a technika fejlődése miatt fellépő új követelményekhez, különös tekintettel az elektronikus információs rendszerekre és a genetikai információk hozzáférhetőségére. Az egészségügyi dolgozók nem használhatják fel sem szaktudásukat, sem helyzetüket arra, hogy a beteggel való kapcsolatukból személyes előnyt tisztességtelenül szerezzenek. Kerülendő - a szaktudást és a helyzetet kihasználva - a beteggel való olyan kapcsolat fenntartása vagy folytatása a kezelést követően, amely szexuális, személyes anyagi előny megszerzésére irányul, vagy bármilyen egyéb magánjellegű előny érdekében történik. Az egészségügyi dolgozóknak szakmai tevékenységük során meg kell őrizniük szakmai függetlenségüket, egyéni haszon vagy bármely személyes előnyszerzés nem ütközhet a szakmai függetlenséggel, az elfogulatlan működéssel. Az esetleges összeférhetetlenség tényét a beteggel közölniük kell, illetve nyilvánosságra kell hozniuk, vagy ki kell azt küszöbölniük; ideértve a tudományos és szakmai vezetői munkával kapcsolatos tevékenységet is. Az egészségügyi dolgozóknak elkötelezettnek kell lenniük szakmájuk etikai szabályainak betartása és betartatása mellett, és törekedniük kell arra, hogy ezt mások is tiszteletben tartsák, ideértve a szabályok ellen vétők helyreigazítását és figyelmeztetését is. Kérjük, tekintse át az Országos Mentőszolgálat Etikai Kódexét is: Az Országos Mentőszolgálat Etikai Kódex

25 Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Etikai Kódex A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Etikai Kódexe az alapvető hivatásbéli erkölcsi követelmények megfogalmazásával iránymutatásul szolgál az egészségügyi szakdolgozók számára a betegekkel és a társadalommal kapcsolatos, illetve az egészségügyi szakdolgozók egymás közötti, valamint más egészségügyi és más egészségügyben dolgozóval szemben követendő etikus magatartás szabályairól, továbbá az etikai vétségnek minősülő cselekményekről. Az Etikai Kódex elő kívánja segíteni az egészségügyi szakdolgozókat övező közbizalom erősítését, az egészségügyi szakdolgozók megbecsülését. Az Etikai Kódex segíti továbbá az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő egyén, valamint az egészségügyi szakdolgozó emberi méltóságának és jogainak tiszteletét és védelmét. Az Etikai Kódex célja, hogy az egészségügyi szakdolgozói tevékenység, mint hivatás erkölcsi tisztasága felett őrködjék, védelmezze a hivatásukat megfelelően gyakorló egészségügyi szakdolgozókat. Összefoglalás Az egészségügyi ellátás során a betegnek vannak jogai, amelyet az egészségügyi dolgozóknak messzemenően figyelembe kell vennie. Az embernek kiszolgáltatott helyzetében is joga van személyiségének és önrendelkezésének megtartásához. Tudnia kell az állapotáról, a várható ellátásról és a terápiáról, melyet akár vissza is utasíthat. A betegellátás megtagadását dokumentálni kell. Az egészségügyi szakma gyakorlása során - és azon túl is - a mentődolgozóknak jogai és kötelezettségei vannak. Mindenkor és mindenekelőtt a beteg érdekeit, jobbulását kell szem előtt tartania. Dokumentáció Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) működése során, napi esetet lát el. Elengedhetetlen, hogy az egyes esetekről részletes, a beteg adatait, ellátását és a működési adatokat (Km-idő és az ellátó mentőegység azonosítására alkalmas adatok) is tartalmazó dokumentum szülessen. Az egyes esetek dokumentációja alapértelmezésben a Mentés Irányítási Rendszer (MIR) oldalon keletkezik, a beérkező segélyhívások alkalmával, majd ennek folytatásaként kiegészül az ellátásra kijelölt mentőegység személyzete által készített dokumentációval. Az OMSZ november 01-től kezdődően egységesen elektronikus dokumentációs rendszert használ, a digitális MIR rendszer és a mentőegységeken rendszeresített Intelligens Fedélzeti Terminál (IFT) használatával. A mentés során keletkezett elektronikus adatok országosan a MIR adatbázisába kerülnek az IFT-n kitöltött ESETLAP szoftverből automatikusan, a technikai vagy egyéb okok miatt megszületett papír alapú dokumentációk esetében pedig utólag az adatrögzítők általi utólagos rögzítéssel.

26 Az eset dokumentációk egyedi azonosítószámmal, az ún. esetazonosító számmal rendelkeznek, ez segíti az azonosítást és az Irányítócsoportban (ICS) ill. a mentőegységeken született dokumentáció egyesítését, valamint az adatbázisból történő visszakeresési lehetőségét. Az elektronikusan készült dokumentációk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszerébe is automatikusan feltöltődnek. A beteg ellátásával kapcsolatos információk így a kórházi átvevő osztály számára átadás után azonnal, később az ellátott számára is hozzáférhetővé, megtekinthetővé válnak. Elektronikus dokumentáció esetén műszak végéig a tableten megtekinthetők az aznapi esetek elektronikus dokumentációs lapjai. A MIR adatbázisa a tárolt adatok alapján, szükség esetén azonnali információkat is képes nyújtani, (hanganyag meghallgatása, bejelentési adatlap megtekintése stb.) egyedi lekérdezések riportok készítésével statisztikai és orvos szakmai adatok szolgáltatását is biztosítani tudja. Korábban a dokumentáció, papír alapú menetlevél és mentési dokumentációs lap használatával, valamint szükség esetén még további töltendő adatlapok, egyéb papír alapú dokumentumok használatával valósult meg. A menetlevél alapvetően a működési adatokat, míg a mentési dokumentációs lap a beteg adatait és a beteg ellátásával kapcsolatos információkat tartalmazza. Technikai hibák esetére (hiba a digitális adatközlési rendszerben, eszközhiba stb.) a papír alapú menetlevél és a mentési dokumentációs lap jelenleg is rendszeresítve van és megtalálható a mentőegységeken. Kényszerű használatuk esetén minden papír alapon megszületett dokumentáción rögzíteni kell az adott eset esetazonosító számát. Papíron történő dokumentáció abban az esetben engedélyezett, ha a mentőegység nem rendelkezik IFT-vel, ha az elektronikus betegátadás műszaki okok miatt nem történt meg, vagy az IFT/ESETLAP szoftver meghibásodott. Egyéb kivételes esetek az IFT felhasználói kézikönyvben részletesen megismerhetők. A mentőegység ápolója az IFT-n vagy a mentési adatlapon és a menetlevélen a következőket köteles dokumentálni: a bejelentő által közölt feltalálási helyet, a bejelentés, az állomáshelyről történő kivonulás, a helyszínre érkezés, a helyszínről való indulás, az átadási helyre érkezés, az átvétel, valamint az állomáshelyre visszaérkezés időpontját az óra és a perc megadásával, az állomáshelyről történő kivonuláskor, a helyszínre érkezéskor, a helyszínről való induláskor, az átadási helyre érkezéskor, valamint az állomáshelyre visszaérkezéskor a mentőgépjármű kilométeróra állását, a beteg nevét, születési dátumát, TAJ számát vagy az egészségügyi ellátásra jogosító dokumentum azonosító számát, lakcímét (tartózkodási helyét), anyja születési nevét, a mentőgépjármű rendszámát, a mentőegység tagjainak (orvos/mentőtiszt, ápoló, gépkocsivezető), a mentőegységgel kivonuló betanuló mentődolgozó, illetve szakmai gyakorlaton lévő egészségügyi dolgozó, valamint a beteg kísérőjének nevét, a beteget átvevő egészségügyi intézmény nevét és egyedi azonosítóját, az átvevő orvos nevét és pecsétszámát, a beteg továbbszállítása esetén a továbbszállítást elrendelő orvos nevét, pecsétszámát, valamint, a továbbszállítás okát. Alapok a dokumentációs tevékenységgel kapcsolatban:

27 A dokumentáció történjen elektronikusan vagy papíron, minden esetben azonosíthatóan az adott esethez/beteghez és az ellátó, a dokumentációt kiállító bajtárshoz köthetően. A dokumentációs felületen kötelező a betegre vonatkozó adatokat, a működési adatokat, (kilométer, idő, tankolás, a mentőegység azonosítására szolgáló rendszám, azonosító, személyzet neve stb.) valamint a betegellátás során vizsgált paramétereket, és az ellátás során végzett beavatkozásokat rögzíteni. Az ellátás során alkalmazott dokumentációban fel kell tüntetni: a beteg személyi és azonosító adatait, ennek hiányában annak tényét, amennyiben a név nem ismert NN (név nélküli férfi/nő) megjelölést alkalmazzuk, a beteg állapotára vonatkozó adatokat, szükség szerint monitorozva a vitális paramétereket, de minimum a beteg feltalálása és átadása idején mérteket, a kórelőzményt, a kórtörténetet, az ellátást/szállítást indokoló állapot/betegség/diagnózis megnevezését, az elvégzett beavatkozások, események tényét, idejét, a gyógyszeres és egyéb terápia alkalmazását, annak idejét, a betegállapotában bekövetkező változásokat, az egyes történések (státuszok*) mint helyszínre érkezés, helyszínről indulás, gyógyintézetbe érkezés, a beteg átadásának ideje, állomáshelyre érkezés stb. idejét, km adatait, minden a beteg ellátására vonatkozó lényeges megismert adatot (ismert alapbetegség, allergia, gyógyszer-túlérzékenység), a beteg átadására/helyszínen hagyására vonatkozó adatokat, az átvétel helyére, az átvevő nevére vonatkozó adatokat, minden egyéb váratlanul bekövetkezett eseményt (segélykocsi kérése, hirtelen állapotromlás stb.). *Az egyes státuszok jelölése az IFT szoftverben, akadályozottság esetén a TETRA rádió használatával történik. Papír alapú dokumentáció alkalmával a mentőegység státuszáról rádión kell az ICS-t tájékoztatni és a dokumentáción az idő és km értékeket jelölni. A dokumentáció kizárólag csak valós adatokat tartalmazhat. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az időben és minden részletében a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. A dokumentációnak az eset lezárásakor, azaz a beteg intézményi vagy másik mentőegységnek átadásakor (kivételes esetben helyszínen hagyásakor) le kell zárulnia. Az eset zárását követően jogi és technikai okok miatt nincs lehetőség a dokumentáció módosítására. Papír, vagy elektronikus dokumentáció használata esetén is annak másolata/digitális másolata az átvevő orvoshoz kerül, az abban kapott információk alapján tájékozódhat a beteg rosszullétének/sérülésének előzményeiről, a beteg ellátásáról. Az elektronikus dokumentáció arra lehetőséget ad, hogy műszak végéig az esetleg lemaradt információkkal, ún. utólagos megjegyzés formájában az adott esetet ki lehessen egészíteni.

28 Amennyiben a beteg sorsát/sürgősségi ellátását érintő ellátási, egyéb információ adat maradt ki a dokumentációból és emiatt az átvevő orvos erről nem értesült, az ICS segítségével az átvevő orvos értesítése mielőbb történjen meg! Az elektronikus dokumentáció során kitöltött egyéb papír alapú dokumentumok mindegyikére (Code Summary, értékleltár, nyilatkozat stb.) az eset azonosítószámot rá kell írni és azokat minden esetben a mentőállomáson erre a célra rendszeresített tároló helyre kell tenni. A mentésirányításban és a betegellátásban dolgozó bajtársaink számára az elektronikus dokumentációs rendszer használatára vonatkozó oktatási és az elsajátításhoz szükséges egyéb általános ismeretanyagok elérhetőek itt: (a megtekintéshez, belépéshez az OMSZ-os eléréséhez kapott felhasználónevet és jelszót kell használni) A kivonuló bajtársak számára a fenti linken található IFT felhasználói kézikönyv ismereteinek elsajátítása nélkülözhetetlen. Az OMSZ által a prehospitális ellátásban használatos, jelenleg papír alapon töltendő egyéb dokumentumok: Értékleltár: minden zavart tudatú, eszméletlen, vagy kiskorú beteg átadásakor tételesen rögzíteni kell a betegnél fellelhető értékeket, dokumentumokat, ruházatot. Az értékleltárt az átvevővel is alá kell íratni és a másodpéldányt részére átadni. Nyilatkozat: tiszta tudatú, nagykorú és cselekvőképes beteg elvben visszautasíthatja az ellátását és/vagy kórházba szállítását, amit a nyilatkozaton a beteggel és tanúval aláíratunk. Minden esetben egyeztessünk az ICS-tal helyszínen hagyás előtt. Orvosszakmai adatlapok: Utstein, Intubációs-, NIV-, Intranazális adatlap, IMS (TTEKG küldéséről) adatlap (a vonatkozó utasítások szerinti esetekben töltendőek) Karhatalom igénylő lap: amennyiben a beteg ellátásának érdekében hatósági intézkedésre van szükség Igazolás a halál beálltáról: csak mentőtiszt, vagy orvos jogosult a kitöltésére Rövid átadólap: kérésre az elektronikus dokumentáció mellett ki kell tölteni, és az átvevő orvosnak átadni. Fentieken kívül az Országos Mentőszolgálat Főigazgatója, Orvosigazgatója országosan, a Regionális vezetés régión belül elrendelheti egyéb, a betegellátásával összefüggő dokumentáció kitöltését, tudományos, betegkövetés, statisztika vagy egyéb célból. A beteg egészségügyi dokumentációit, az abban megismert információkat, azok kezelését a titoktartási kötelezettség szerint kell végezni. Az egészségügyi dokumentációt az OMSZ az adatfelvételtől számított minimum 30 évig köteles megőrizni és tárolni, kiadásuk csak hatósági vagy a beteg és hozzátartozója megkeresésére történhet. IFT esetlap alkalmazás: Státuszjelzés:

29 Beteg/sérült előrejelzése, átadása, segélykocsi kérése Az egészségügyben a hiányos, nem megfelelő információátadás beteget veszélyeztető körülmény. Ezért törekedni a strukturált, rövid információ átadásra. Igyekezni kell a mondandónkat 0,5-1 percben összefoglalni. A nemzetközi sürgősségi gyakorlatban az ellátók közötti kommunikáció hatékonnyá tétele érdekében az ISBAR (Identify Situation Background Assesment Recommendation), azaz Azonosítás Helyzet Háttér Értékelés Javaslat rendszer használata terjedt el. Az Országos Mentőszolgálatnál a Beteg/sérült előrejelzése, átadása, segélykocsi hívása a prehospitális gyakorlatban Szabványos Eljárásrend szabályozza a kérdést. Az ISBAR rendszer megteremti a hatékony információátadás feltételeit. A lényegi információkat rendszerezi, tömöríti és a fogadó fél számára könnyen érthető szerkezetbe foglalja. Ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az időkritikus állapotban lévő betegek/sérültek esetén az ellátó csapat időhatékonyan tudjon dolgozni, fel tudjon készülni. Az ISBAR rendszert kötelező használni segélykocsi kérésekor/lemondásakor, kritikus vagy instabil állapotú beteg/sérült vagy magas időfaktorú kórkép előrejelzése során és a helyszíni vagy kórházi betegátadáskor. Segélykocsi hívása: A mentőegység vezetőjének joga és kötelessége segélykocsit hívni, ha úgy látja a beteg/sérült ellátása meghaladja a kompetenciáját. Beteg/sérült előrejelzése: A mentőszolgálat időkritikus kórképek, vagy instabil állapotú betegek sérültek kórházi elhelyezése során figyelmen kívül hagyhatja a Területi Ellátási Kötelezettséget (TEK) és a legközelebbi kórházba vagy a definitív ellátást nyújtani képes intézménybe szállíthatja a beteget, az intézmény előzetes értesítése mellett. pl. Stroke-ban szenvedő beteget (időkritikus kórkép vagy másképpen magas időfaktorú, időablakos kórkép) a legközelebbi, vérrögoldó kezelést elvégezni képes kórházba. Beteg/sérült átadása magasabb szintű egységnek/sbo-nak: Instabil állapotú beteg átadásakor 0,5-1 percre, (ha a beteg állapota megengedi) mindenki megáll és csak az átadóra figyel, aki ISBAR szerint elmondja a legfontosabb információkat. Ezt nevezik hands off betegátadásnak. Riasztó tünet észlelésekor a mentőápoló megkezdi az eljárásrend szerinti ellátást, miközben segélykocsit kér a kézirádión keresztül. A kézirádió minden esetben a beteghez vitt felszerelés része. A segélykocsit mindig az illetékes ICS-től (irányítócsoporttól) kérjük. A mentésvezető az információk alapján dönt arról, hogy a legközelebbi riasztható esetkocsit, rohamkocsit, helikoptert stb., vagy esetleg háziorvost, ügyeletes orvost küld - a betegség dinamikája és az aktuális helyzet alapján, vagy utasítást ad a szállítás elvégzésére/folytatására. Emellett az ICS utasítást ad(hat) a mentőegységnek a segítség kiérkezésig követendő teendőkre. Messzebbről riasztható segélykocsi és/vagy életveszélyes állapotú, de mozgatható beteg (pl. kruppos gyerek, nem csillapítható belső vérzés) esetén az ICS utasítást ad(hat) a szállítás megkezdésére - szemben a segélykocsival - ezzel csökkenve a definitív ellátásig eltelő időt (randevú elv). A bejelentés alapján az ICS tömeges baleset vagy súlyos, veszélyeztető állapotú sérült esetén sokszor az eseményhez közelebbi mentőgépkocsival együtt magasabb szintű, távolabbi mentőegységet is riaszt. Ezt hívjuk többfokozatú mentésszervezésnek. A mentőkocsi riasztásának célja ilyenkor az, hogy a beteghez/sérülthöz minél gyorsabban képzett segítség érkezzen, akinek feladata a beteg/sérült ellátásának a megkezdése magasabb szintű segítség

30 megérkezéséig, valamint a szükséges intézkedések, jelentések megtétele. A magasabb szintű mentőegység kiérkezésekor a mentőápolónak az addig megszerzett információkat át kell adnia a mentőegység vezetőjének, és a továbbiakban az ő utasítása alapján kell eljárnia. Az alábbi ábra segédlet a strukturált információ átadáshoz. Beteg vagy sérült előrejelzése/átadása ISBAR és ATMISTER felhasználásával (Hetzman TL, Erőss A, Kocsis T v ) Azonosítás bemutatkozás, a hívott fél azonosítása I Életkor felnőtt/... éves gyermek A S Időpont baleset ideje / tünetek kezdete T Mechanizmus Sérülés / tünet sérülés / betegség releváns anamnézis fejtől lefelé / szervrendszerenként lényeges ABCD eltérés B M I Vitális paraméterek Terápia stabil / instabil / extrém instabil normál tartományon kívüli paraméterek intubált / nem intubált lényeges terápia A S T Várható érkezés... óra... perc-kor E Azonnali szükséglet pl. sokktalanító, vér, műtő, PCI, trauma team antibiotikum R R Visszaigazolás I. Jó napot kívánok! 1/24-es mentőgépkocsi vagyok S. 30 éves férfit szállítunk, aki kb. 30 perce 3 m magas állványról leesett B. Heves fájdalmat jelez a bal bordaív alatt. RR: 80/60 Hgmm, P: 120/min, CRT: 4 sec. Egyéb paraméter rendben A. Rögzítve szállítjuk R. Várható érkezésünk: 14 óra 00 perc, a sérültnek szüksége lehet sokktalanítóra, vérre, műtőre

31 A beteg állapotának felmérése, ABCDE szemlélet alkalmazása, riasztó tünetek felismerése. A prehospitális betegvizsgálat szabványos eljárásrendje: A prehospitális (kórházon kívüli) ellátás sajátosságai A mentőegység a legkülönbözőbb helyszíneken, a banális rosszulléttől a kritikus, azonnali beavatkozást igénylő, magas időfaktorú kórképpel, bármilyen életkorú beteggel találkozhat. Számos esetben a helyszíni körülmények (biztonság) értékelése, a beteg állapotának gyors felmérése azonnali intézkedéseket és beavatkozásokat tesz szükségessé. A sürgősségi szemlélet alapja a beteg szisztematikus, ABCDE sorrendű, gyors vizsgálata. A vizsgálat célja azonosítani azokat a problémákat, amelyek közvetlen, vagy potenciális életveszélyt jelentenek, illetve sürgős beavatkozást igényelnek. Az anamnézis felvétele, vagy a beteg tetőtől talpig való vizsgálata csak akkor következhet, ha az ABCD vizsgálatunk során talált azonnali beavatkozást igénylő veszélyeket elhárítottuk. A helyszín biztonságosságának megítélése A beteg feltalálási helyére kiérkezve a legelső teendőnk a helyszín biztonságának a felmérése, valamint annak tisztázása, hogy szükség van-e további mentőegységek és társszervek (rendőrség, tűzoltóság) segítségére. Milyen veszélyforrásokat kell keresnünk? Veszélyforrást tekintve az alábbiakat vegyük figyelembe: veszélyes helyszín, veszélyes anyagok a helyszínen, úgymint kémiai, biológiai, radioaktív és nukleáris ágensek, melyeket közös néven CBRN veszélyforrásként tartunk számon. Általános szabály, hogy a veszélyhelyzet megszüntetéséig az ellátás nem kezdhető meg! Helyszín, mint veszélyforrás Elüttetés. A közlekedési baleset helyszíne mind az ellátók mind a balesetet szenvedett beteg számára további veszélyt jelenthet. Már a mentőkocsiból való kiszálláskor is figyelni kell a túl közel elhaladó gépkocsikra, nehogy elüssék a mentőegység tagjait. Úttesten figyelmetlen autósok miatt (a balesetet figyelik), vagy rossz látási viszonyok, csúszós úttest miatt mind a beteg, mind az ellátók ki vannak téve az elüttetés veszélyének. Lehetőség szerint szüntessük meg a veszélyforrást: vagy a beteget távolítsuk el mihamarabb a veszélyes helyről, vagy kérjünk a karhatalomtól útzárást. Autópályán, jeges, csúszós úton már jó előre kell figyelmeztetni az autósokat a lassításra. Közlekedési balesetnél az elüttetésen kívül gondolni kell arra, hogy a balesetet szenvedett roncsolt gépkocsi további sérüléseket okozhat a nem kioldott légzsák aktiválódása, a sérült, éles részek, a szivárgó üzemanyag, az elektromos vezetékek miatt. Az elektromos és hybrid autókat, ha nem oldott ki a légzsák, áramtalanítani kell. Az időben kért társszervek (rendőrség, tűzoltóság) segítségével, a helyszín izolációjával a további elgázolást, valamint a további, potenciálisan súlyos balesetek létrejöttét akadályozhatjuk meg.

32 Tűzesetnél, omlás-, robbanásveszélynél el kell távolítani a beteget a veszélyforrás közeléből, kimentésükhöz műszaki mentést, tűzoltókat kell segítségül hívnunk és csak ezt követően, biztonságos körülmények között kezdhetjük meg az ellátását. Omlásveszély veszélyeztetheti a mentőket és a beteget: Állványzat omlásakor megsérült betegnél, vagy pl. földcsuszamlás estén meg kell győződnünk arról, hogy újabb omlás nem következik be. Lehetőleg veszélyes helyre ne menjünk, illetve a lehető legrövidebb ideig tartózkodjunk ilyen helyen. Csak biztonságos helyen végezzük a sérült mentését! Égő helyiség ajtaját kinyitni rendkívül veszélyes: a tűz levegőhöz jutva szúrólángként kicsaphat, a segíteni akarót egy pillanat alatt életveszélyesen megégetve. Ezért a mentőegység tagjainak TILOS égő épület, égő jármű megközelítése! Áramütés: Árammal dolgozó (pl. villanyszerelő) vagy bárki áramütést szenvedhet, ilyenkor az ellátás megkezdése előtt fontos annak tisztázása, hogy az áramforrás kapcsolatban van-e még a beteggel, sérülttel. Addig nem kezdhető meg az ellátás, amíg ezt nem sikerült megszüntetni a balesetes, vagy az áramforrás eltávolításával. Magas feszültség esetén alkalmi eszközzel menteni tilos! Ilyenkor nem közelítjük meg a helyszínt, vagy ha már megtörtént, akkor apró lépésekkel, a lábunkat csúsztatva kell mozognunk a helyszínen a veszélyes lépésfeszültség (a két lábunk közötti feszültség különbség) miatt. Mérgező gáz jelenléte. Földgázzal vagy PB-gázzal (CO szénmonoxid mérgezés) telt helyiségbe - a mérgezett beteg kimentése érdekében - néhány óvatossági rendszabály betartásával behatolhatunk, ha kerülünk minden szikrát okozó ténykedést (pl. világítás felkapcsolását, csengőgomb megnyomását), mert robbanást okozhat. Az ajtó kinyitása után várjunk egy-két percet, hogy a gáz koncentrációja csökkenjen, csak ezután menjünk be rövid időre és ne egyedül!, és az ablakok, ajtók kinyitásával teremtsünk kereszthuzatot. A gáz további ömlését a főcsap, illetve a palack csapjának zárásával lehet megszüntetni. A mérgezettet lehetőség szerint minél előbb ki kell vinni a gáztérből. Az ellátást tiszta levegőn végezzük! Széndioxid (CO2) gáz szabadul fel a must forrásakor, ezért borospincében történt rosszullét esetén ez fenyegeti az ellátót. A CO2 a levegőnél nehezebb gáz, ezért a helyiséget mindig alulról telíti meg. A műszaki mentést ez esetben is a tűzoltók végzik. Egyéb - kivált ismeretlen - gázzal telt pincébe, helyiségbe, derítőbe tilos behatolni! Napjainkban fokozott veszélyt jelent a füsttel telt helyiség is, mert az égő műanyagokból életveszélyes gázok (klórgáz, ciángáz, nitrózus gázok) szabadulnak fel. Agresszív magatartás. A zavart (pl. gyógyszer, drog hatása alatt álló, ittas vagy zavartságot okozó kórállapotú) beteg, vagy a helyszínen lévők agresszív magatartása, erőszakos cselekmény elkövető (verekedés, rablás, lövöldözés, szurkálás, robbantás, terrorcselekmény) is veszélyeztetheti a mentőegység testi épségét. A veszélyhelyzet tisztázásáig, illetve megszüntetéséig az ellátás nem kezdhető meg! Az ittas, zavart beteg agresszivitása gyakran udvarias, nyugodt, de határozott fellépéssel csökkenthető, illetve rendezhető. Amennyiben nem sikerült, akkor a mentőegység karhatalmi segítséget kérjen a mentésirányításon keresztül, annak megérkezéséig az ellátás nem kezdhető meg.

33 Veszélyes anyagok által okozott baleset, illetve a velük szennyezett kárhely. Előfordulhat vegyi üzemekben, valamint vegyi anyagot szállító közúti, vagy vasúti jármű balesete esetén. Az elsőnek kiérkező mentőegység a helyszínen még kaotikus viszonyokat találhat, ezért tanúsítson fokozott óvatosságot! A rendőrség, tűzoltóság, további mentőegységek megérkezéséig a mentőegységre hárulhat a kárhelyparancsnoki teendőkön kívül, a veszélyhelyzet fokozódásának, további személyek sérülésének megakadályozása és a műszaki mentés előkészítése. Ehhez rendszerint a jelenlevők segítségét is igénybe kell venni. Karhatalomra (rendőrség) van szükség egyebek mellett a veszélyes helyszín lezárásához, az illetéktelenek eltávolításához, a helyszín lehetőség szerinti megőrzéséhez (a baleset hatósági vizsgálata érdekében), vagyis a helyszín biztosításához. Általános szabályként elmondható, hogy a mentőknek csak a veszélyzóna határáig szabad menni! Veszélyes anyagot szállító jármű balesetekor, ha a kiömlés/szivárgás nem zárható ki a veszélyes, illetve ismeretlen veszélyt jelentő területre belépnünk tilos, amíg a veszélyhelyzet fennáll, vagy legalább a veszélyzóna határa nem vált nyilvánvalóvá! Veszélyes anyagot szállító jármű a nemzetközileg előírt jelzésről ismerhető fel: a veszélyt jelző tábla borostyánsárga színű, fekete szegélyű, a motorházon és a tehertér hátulján, a rendszámtábla felett található. Pótkocsis szerelvényen a hátsó táblát a pótkocsi hátsó felületén helyezik el. Tartályos jármű veszélyt jelző tábláján azonosítást elősegítő számcsoport is látható. Vasúti tartálykocsin a kocsi oldalfelületén kell az azonosítási számmal ellátott veszélyt jelző táblát elhelyezni. Az azonosítást megkönnyíti és lehetővé teszi, hogy a veszélyt jelző táblán egy felső, legfeljebb három számból és egy alsó, kötelezően négy számból álló számcsoport található. A felső szám a veszély jellegét mutatja, az alsó az adott anyag azonosítási száma. Ezeket azonnal jelenteni kell rádión az Irányító Csoportnak (ICS), így a mentőegység perceken belül tájékoztatást kap a szolgálatvezető főorvostól az anyag vegyi és biológiai tulajdonságáról, kórtani hatásáról, és az első orvosi beavatkozásról. Vegyi üzemben bekövetkezett balesetkor a mentőegység a veszélyzóna határán (ha ez a szabadban van, a szél felőli oldalon) települ, ott veszi át a sérültet a védőruhában dolgozó tűzoltóktól vagy az üzem vegyvédelmi alakulatától. A veszélyzóna határát a műszaki mentés vezetője (katasztrófavédelem) jelöli ki. A veszély észlelésekor a mentőkocsi gyújtását azonnal ki kell kapcsolni, dohányozni tilos! A jelenlévők bevonásával (ha a rendőrség még nincs jelen) az utat mindkét irányból le kell zárni, a felesleges személyeket el kell távolítani. A kiszóródott, kifolyt vegyi anyagba lehetőleg ne lépjünk, mentőkocsival ne hajtsunk bele, és kerülni kell, hogy a mentőegység tagjainak ruházata szennyeződjék. Vegyszerszag észlelésekor a szél felől kell a helyszínt megközelíteni, és ott csak a feltétlenül szükséges mértékben szabad mozogni. Az ilyen helyszínen a közvetlen életveszély elhárításán kívül ellátást nem végzünk, a sérültet legalább méterre eltávolítjuk. (A kárhelyet a széllel szemben kell elhagyni.) A sérültről a vegyi anyaggal szennyezett ruházatot el kell távolítani, és összegyűjtve úgy kell elhelyezni, hogy az további szennyezést ne okozhasson. A bőrön levő folyékony szennyeződést gézzel fel kell itatni, a bőrt le kell mosni. A mentőkocsi motorját a helyszínen beindítani tilos. Szükség esetén a gépkocsit segítség igénybevételével legalább 50 m-re el kell tolni. A felsorolt magatartási szabályokat mindaddig be kell tartani, amíg a vegyi anyag azonosítását el nem végezték. Az esetleg szükséges speciális ellátás is csak a veszélyes anyag vegyi tulajdonságainak ismeretében végezhető el.

34 Fertőzésveszély. A fertőzésveszély elkerülése érdekében minden beteg ellátásakor kötelező a védőkesztyű (latex- vagy gumikesztyű) viselése. A tudottan vagy gyanított fertőző betegek ellátásához (a helyszíni ellátástól függően) a gumikesztyűn, védőszemüvegen, orr-száj maszkon kívül szükség lehet a védőoverall használatára is. Járványügyi helyzetekben külön utasítás, eljárásrend rendelkezik ezekről. Járványügyi helyzeten kívül leggyakrabban vérrel, testnedvekkel szennyeződhetünk, gondoljunk a különböző kórokozók által terjedő fertőzésekre is: HIV, Hepatitis B (HBV), Hepatitis C (HCV). Tartsuk be a sebellátás, vénabiztosítás szabályait, kerüljük el a tűszúrásos balesetet, vigyázzunk a mentőegység tagjaira és magunkra is. Ha légzőrendszeren keresztül terjedő fertőző beteget szállítunk, a betegre (is) adjunk orr-száj maszkot. Összeségében, amennyiben a helyszín az ellátóra nézve is veszélyes, ne közelítsük meg, illetve azonnal hagyjuk el a veszélyzónát és gondoskodjunk a beteg(ek) kimentéséről, ill. a veszélyhelyzet társszervek által történő megszűntetéséről. Ha a helyszín a betegre nézve veszélyes, gondoskodjunk az azonnali kimentésről. Kimentés eszközei, beteg mozgatás, Rautek-féle műfogás. A mozgásukban korlátozott, gyenge, sérült vagy magatehetetlen betegek kimentéséhez, mozgatásához a mentőszemélyzet szakszerű segítségére van szükség. A rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, a beteg állapota és a mozgáskorlátozottság mértéke határozza meg, hogy milyen módszereket alkalmazhatunk. Mindig meg kell győződni arról, hogy a választott módszer a leghatékonyabb és nem rontja tovább a beteg állapotát. A felesleges és szakszerűtlen mozgatás súlyos szövődményeket okozhat. A betegmozgatás során - is - fontos a folyamatos verbális kommunikáció a beteggel, mellyel elnyerhetjük közreműködését és egyben tájékoztatjuk is. Alábbiakban ismertetjük azokat az eszköz nélküli eljárásokat, amelyek - megfelelő gyakorlat után - stabil, biztonságos mozgatást tesznek lehetővé; valamint azon mentéstechnikai eszközök használatát, amelyekkel a napi gyakorlat során találkozhatunk. Egyszemélyes mozgatást azoknál a betegeknél alkalmazhatunk, akik bár csak korlátozottan járás- és mozgásképesek és ezért segítségre szorulnak, de nincs olyan veszélyeztetető sérülésük, mozgásszervi eltérésük, belgyógyászati vagy egyéb betegségük, ami feltétlenül indokolná fekvő helyzetű, kíméletesebb mozgatásukat. Az eljárás használatának ellenjavallatai - a teljesség igénye nélkül - a következők: bármely oknál fogva fennálló eszméletlen állapot, mellkasi fájdalommal járó sürgősségi kórképek, nehézlégzéssel, fulladással járó állapotok, nagyobb vérzés vagy annak gyanúja, stroke, alsó végtagi trombózis vagy érelzáródás,

35 bármilyen baleseti sérülés, ahol feltételezhető gerinc-, medence-, fedett vagy nyílt hasi, vagy alsóvégtagi sérülés, nem megfelelő terepviszonyok (pl. egyenetlen járda, sok lépcső, meredek lejtő, síkos padló, stb). A mozgáskorlátozottság mértékétől és a körülményektől függően történhet eszköz nélkül: klasszikus esete a betegkíséret (legritkábban alkalmazandó a mentőellátás során) eszközzel: (pl. ülőszék, hordszék): ilyen esetben a beüléshez, kiszálláshoz egyaránt szükség lehet segítségre. Eszköz nélküli technikák Rautek-féle műfogás Kimentésnél, illetve földről, ágyból hordszékbe vagy hordágyra történő áthelyezésnél használható. Indikációs területe lehet kimentésnél a szűk, eszközzel nehezen megközelíthető helyszín, illetve a gyors kiemelés szükségessége - ilyenkor a roncs veszélyes állapota (pl. tűzveszély), vagy az azonnali, nem halasztható segélynyújtás miatt (súlyos vérzés csillapítása, újraélesztés stb.) kell eszköz nélkül mozgatnunk a beteget. Kivitelezése: a beteg feltalálási helye mellé készítjük a szállításához használni kívánt eszközt (hordszék, hordágy) úgy, hogy közel legyen, de ne akadályozza az áthelyezést. Az ápoló mindig a fej felőli végen helyezkedik el - ő lesz az irányító, a gépkocsivezető pedig a beteg alsó végtagjainál. (Kényszerhelyzetben egy személy is alkalmazhatja.) A kivitelezés során szükség szerint térdben, csípőben behajlított lábakkal és egyenes gerinccel, kissé a beteg felé fordulva kezdjük meg a tevékenységet. Fekvő betegnél: az irányító/ápoló a beteg mögé helyezkedik, majd tarkójánál fogva felülteti úgy, hogy a test kissé előredőlt állapotban legyen. A beteg hátát megtámasztva és kétoldalt a hóna alatt átnyúlva megragadja az egyik (ép) alkarját a könyökízület alatt, illetve a csuklóízület felett és vízszintesen a mellkashoz szorítja. Ha van segítőtárs, akkor a segítő a beteg térdeit enyhén behajlítva azokat átkarolja, és az ápoló jelzésére mindketten megemelik a beteget és áthelyezik a kívánt eszközre. Ülő betegnél: a kivitelezés hasonló, azzal a különbséggel, hogy nem a tarkójánál fogva kell előredönteni, hanem a háta mögé helyezett kezünkkel. Kimentésnél: a fentiekben leírtakhoz hasonlóan a beteg nyakának rögzítését követően ellenőrizzük, hogy végtagjai nincsenek a roncsba szorulva, szabadon mozgathatóak. Testét előre döntjük kissé, hátát megtámasztjuk, hónalja alatt mindkét oldalon benyúlva egyik épp alkarját vízszintesen a mellkasához fogjuk. Medencéjét kissé kifelé fordítjuk,

36 majd a beteget magunk felé húzzuk, a beteg súlypontját a combunkon megtámasztva. A gépkocsivezető a beteg alsó végtagjainak kiemelésében segít. Fontos itt is hangsúlyozni, hogy minden elsősegélynyújtási szituáció során a beteg megközelítése előtt és alatt fel kell mérni a lehetséges veszélyforrásokat, kockázati tényezőket (pl. ki nem nyílt légzsák, üzemanyagfolyás, gáztér, időjárási körülmények). A helyszíni munkát csak a veszély elhárítása után vagy azt figyelembe véve szabad végezni. A sérült segítségnyújtó nem fogja tudni feladatát ellátni, ha maga is ellátásra szorul. Tálcafogás Akkor kell alkalmazni, ha a beteg általános állapota vagy sérülései miatt nem ültethető fel, ezért fekvő helyzetben szükséges szállítóeszközre helyezni (tipikus példa a gerincsérült), és nem áll rendelkezésre egyéb mentéstechnikai eszköz (lapáthordágy, spine board). Minimum három, optimálisan négy személy végzi. Kivitelezése: irányítást a fejnél elhelyezkedő segítő végzi. A második segítő személy a beteg mellkasánál, a harmadik segítő személy a medencéjénél, a negyedik segítő az alsó végtagoknál (térdízület) - a beteg azonos oldalán - helyezkedik el. Kezüket felfelé néző tenyérrel óvatosan a sérült alá helyezik, majd a fej-nyak rögzítése és enyhe húzása mellett, az ápoló utasítására egyszerre felemelik, és a hordágyra teszik. A helyszín, mint információforrás A kórházon kívüli betegellátásban nagy jelentőséggel bír a helyszín informatív szerepe. Már a bejelentés alapján következtethetünk bizonyos kórállapotokra, ha ismerjük a feltalálási helyet. Mindazonáltal érdemes megjegyezni, megtévesztő is lehet némely helyszín szerepének túlértékelése. A diszkóban földön fekvő fiatal nem csak kábítószerhatás áldozata lehet, akár agyi történése is lejátszódhat, vagy a kocsmában összeesett beteg nem feltétlenül részeg, lehet beteg (sérült!) is. A szemtanúk megkérdezése elsősorban közterületi eseményeknél fontos, ahol hozzátartozó ritkábban van a beteggel. Így tisztázhatjuk a baleseti mechanizmust, ennek ismeretében bizonyos károsodásokra eleve számíthatunk. A környezet és a körülmények felmérése azonban ne menjen a betegellátás rovására. Kritikus állapotú betegnél mindez csak a beteg ABCD szerinti vizsgálata és ellátás után, az E betűnél következhet. A helyszín informatív szerepére néhány jellegzetes helyszínt, példát érdemes kiemelni: Rendőrségi fogda, bíróság, iskolai rosszullétek mögött gyakran pánik szindróma, célneurózis bújhat meg, mely a helyzetből való menekülést szolgálhatja. Ezen betegek környezetükből való kiemelése gyakran meg is oldja a problémájukat. Edzőteremben mozgásszervi problémák, sérülés, alacsony vércukorszint (hipoglikémia), de akár az edzéshez használt stimulánsok okozhatnak rosszullétet. A stimulánsok használatára érdemes rákérdezni. Étteremben történő hirtelen eszméletvesztés elsősorban aspirációt feltételez, de gondoljunk stroke, kardiális esemény bekövetkeztére is.

37 WC-n történt rosszullét mögött tüdőembólia, agyi aneurizma ruptura, hányás-hasmenés okozta folyadékveszteség vagy akár jelentős női vérzés, terhes nő abortusza is állhat. Garázsban, konyhában, fürdőszobában oxigénhiányos állapot (hypoxia), szén-monoxidmérgezés, de valamilyen háztartási baleset (forrázás, elcsúszás) is előfordulhat. Fodrászatban, kozmetikában történt rosszullétnél gondolhatunk allergiára (festékek, vegyszerek) vagy hőségkollapszusra. Uszodai riasztás esetén az alámerülésen (szubmerzión) túl, felmerülhet klórgázmérgezés lehetősége, illetve nyaki gerinc sérülése is. Munkahelyen, illetve gépkocsiban (vezetőként) bekövetkezett rosszullét esetén mindig gondoljunk akut, akár súlyosabb kórfolyamatra, feltételezve, hogy a beteg egészségesen kezdte meg a tevékenységét. Ipari üzemben a helyi sajátosságok lehetnek útbaigazítók: jellegzetes mérgezés, hőártalom, áramütés Külsérelmi nyomok esetén idegenkezűséget is számításba kell venni. A helyszínen tapasztaltakat gondosan figyeljük meg, jegyezzük fel, mert a kórházi ellátó esetleg csak az általunk elmondottakra tud támaszkodni, ezek alapján kell fontos döntéseket meghoznia. A baleseti mechanizmusról sok esetben csak a helyszínen szerezhető információ, és az döntően befolyásolhatja a sérült további kórházi vizsgálatát, ellátását (pl. baleseti mechanizmus, esés magassága, ütközés ereje, biztonsági öv használata, légzsák aktiválódása). Nem mellékesen baleset, bűncselekmény gyanúja esetén bírósági tárgyaláson is kérhetik nyilatkozatunkat a helyszínen tapasztaltakról, és több hónap távlatából nehéz ezt megtenni, ha nem jegyeztük fel a körülményeket. A helyszínen talált gyógyszer- ételmaradványokat, búcsúlevelet vigyük el a beteggel. Ha közlekedési esemény történt, vagy idegenkezűség gyanúja merül fel, a helyszínt csak a szükséges mértékig bolygassuk. Ha van szemtanú, hallgassuk meg őt is, értékes információkat kaphatunk, de ez nem hátráltathatja a beteg ellátásának megkezdését. A helyszíni információk értékesek, ugyanakkor félrevezetők is lehetnek, kellő gondossággal és alapossággal mérlegelendők. A beteg vizsgálatával, az auto- és heteroanamnézis felvételével nyert információkkal összhangban érdemes figyelembe venni őket. A mentőápoló feladatai a helyszínen. Állapotfelmérés, ABCDE szemlélet szerint Az ABCDE vizsgálat egy szigorú sorrendiség szerint végzett betegvizsgálati módszer, aminek a súlyos, kritikus állapotú betegek észlelésénél van nagy jelentősége, alkalmazásával a keringésmegállás megelőzhető lehet. Az ún. ABCD stabil betegeknél is érdemes ezt a sémát követni. Mozdulatlanul talált (látszólag eszméletlen) beteg észlelésekor az ABCDE vizsgálat előtt, az első teendőnk a reakcióképesség vizsgálata. Egy szintre helyezkedünk a beteggel, vállainál gyengéden megrázzuk (gondolva az esetlegesen instabil nyaki gerincre) és megszólítjuk. Amennyiben nem reagál, azonnal életjelenséget vizsgálunk (légzés és keringés vizsgálata egyidőben, szabaddá tett légút mellett). Ha nem észlelünk életjelenséget, azonnal megkezdjük a beteg újraélesztését. Észlelhető légzés és keringés esetén ABCDE vizsgálat következik.

38 A reakcióképesség vizsgálata alapján, az AVPU skála szerint besorolhatjuk a betegünket: A alert: éber V voice: beszédhangingerre reagál P pain: erős fájdalomingerre reagál U unresponsive: reakció nincsen A P és U riasztó tünet, a légút potenciálisan veszélyben van, a beteg vizsgálatában (az ABCDE elveknek megfelelően) nem léphetünk tovább, amíg a légutat nem biztosítjuk (egyszerű eszközökkel). Az ABCDE vizsgálatban a betűk jelentése A légút (Airways) B légzés (Breathing) C keringés (Circulation) D idegrendszer (Disability) E egész test, egész eset (Exposure) Az ABCDE vizsgálat szabályai: szigorú sorrendiségű séma, szisztematikus állapotfelmérés azt kezeljük előbb, ami hamarabb vezethet keringésmegálláshoz, hamarabb öl bármely szinten van (élet)veszély, meg kell oldani, azonnali beavatkozást jelent nem szabad továbblépni, amíg az előző szint (élet)veszélye meg nem oldódott) mindig a legegyszerűbb eszközzel kell próbálkozni és csak sz.e. bonyolítani a beteg állapotához igazított gyakorisággal ismételjük meg a felmérést ha hirtelen változik a helyzet, kezdjük elölről a felmérést ha beavatkozunk, kezdjük elölről a felmérést Az ABCDE vizsgálat további módosításokra, kiegészítésekre szorul, amennyiben a betegnél sérülés is valószínűsíthető. A helyszín megítélése, biztonságának felmérése, életjelenségek vizsgálata ugyanúgy történik, mint a nem sérült betegnél. Jelentős külső vérzés észlelésekor az ellátás cabcde-re módosul, amennyiben nyaki gerinc sérülése is feltételezhető, MILS alkalmazása elengedhetetlen, ekkor ccabcde módosított séma szerint járunk el. A - a légút megítélése, teendők veszélyeztetett légút esetén: Az élethez nélkülözhetetlen légzés alapfeltétele a légutak átjárhatósága. Bármi okból történő elzáródása esetén lehetetlenné válik a légzés.

39 Anatómiai áttekintés Felső légutaknak az orr/szájüreg, a garat tekintendő a gégebemenetig. A gégebemenetben találhatók a hangszalagok (károsodása pl.: megduzzadása, vagy idegen test ide történő beékelődése esetén a beteg hangja rekedt, vagy nem képes beszélni!). Az alsó légutak: a gége, légcső, főhörgők, hörgők és a léghólyagok. A légcső elzáródása is légzésképtelenséget okoz. Amennyiben az elzáródást okozó anyag pl. az idegen test az egyik főhörgőbe kerül, akkor a másik tüdőfél még képes működésre, vagyis a beteg tud lélegezni, vagyis a végső ellátásig életben marad. Anatómiai és élettani sajátosságok csecsemő- és gyermekkorban A csecsemők és kisgyermekek anatómiai sajátosságaik miatt hajlamosak légúti szűkületre, elzáródásra. Csecsemőkorban a relatíve nagy nyelv, a kiugró nyakszirt miatt hanyatt fekvő pozícióban a nyak megtöretik, és ez légúti elzáródáshoz vezethet. A kis szájnyílás, a szűk, duzzadásra hajlamos légutak szintén a légúti elzáródás és szűkületek kockázatát emelik. A csecsemők 2 4 hónapos korukig csak az orrukon képesek levegőt venni, ezért akár egy egyszerű nátha is légzészavarhoz vezethet. A mellkasfal puha, porcos, ezért súlyos légzési betegségeknél ún. paradox légzés alakul ki: belégzéskor a mellkasfal behúzódik, miközben a has kiemelkedik. Mindezek eredményeként a felnőttekhez képest gyakrabban és sokszor súlyosabb formában jelentkeznek a légúti betegségek, gyakrabban alakul ki légúti elzáródás, így ezek felismerése, súlyosságuk felmérése egyik kulcsfeladata a mentőápolónak a súlyosan beteg vagy sérült gyermek ellátásakor. Nagyobb gyermekek (kb. 8 éves kortól) anatómiailag a felnőttekhez hasonlítanak, itt nem kell számítani a csecsemő- és kisgyermekkorban fennálló specifikumokra.

40 A szisztematikus ABCDE vizsgálatnak az első lépése az A, átjárható légutak vizsgálata A légút vizsgálatánál 3 kérdés tisztázandó: átjárható elzáródott fenyegetett Amennyiben a beteg éber, hangja tiszta, zörej nélkül képes beszélni, akkor a légút szabad, és további vizsgálata mindaddig nem szükséges, míg állapotváltozás vagy beavatkozás az ABC újraértékelést nem indokolja. Eszméletlen betegnél a vizsgálat a beteg fejénél, oldalról történik: az ellátó a fülét a beteg szája és orra elé helyezve hallgatja és érzi, hogy van-e levegőáramlás, egyúttal figyeli a légzőmozgásokat. A vizsgálat során nemcsak a levegő áramlásának tényét, hanem annak minőségét is figyeljük, így a légút átjárhatóságára is információt kapunk: Teljesen elzáródott légútra utal az erőlködő légzőmozgás levegőáramlás nélkül Részlegesen elzáródott légútra utal o lágyrészek okozta részleges elzáródás esetén a HORKOLÁS o folyadék okozta probléma esetén a felső légúti SZÖRCSÖLŐ hang o szilárd idegentest esetén a STRIDOR Légúti fenyegetettségre utal: eszméletlen betegnél a hanyatt fekvő helyzet légúti égés: kormos nyelv, a száj és orr körüli bőr és az ajak égése, a száj és orr körüli szőrzet perzselődése allergia gyanús betegnél a (fokozódó) rekedtség Amennyiben nem halljuk a felső légutak irányából az említett zajokat, illetve nem merül fel légúti fenyegetettség, az A (átjárható légutak) rendezettnek tekinthető, a légút szabad, további vizsgálata mindaddig nem szükséges, míg állapotváltozás, beavatkozás vagy a beteg mozgatása az ABCDE újraértékelését nem indokolja. Amennyiben a légutak részleges vagy teljes elzáródásának bármely formáját, valamint légúti fenyegetettségre utaló jelet észlelünk, azonnali beavatkozás szükséges és ezzel párhuzamosan segélykocsi hívása/hivatása indokolt! Azonnali beavatkozást igénylő légúti probléma (részleges elzáródás, fenyegetettség) esetén az egyszerű légútbiztosítás eszközeit kell használni a vonatkozó szabványos eljárásrendnek megfelelően. Eszköz nélküli, illetve egyszerű eszközökkel végzett légútbiztosítás a prehospitalis gyakorlatban Megtartott tudatú beteg: pozícionálással segítjük, hogy a beteg a szabad légútját maga tartsa fenn.

41 Csökkent tudatú vagy eszméletlen beteg esetén: áll előemelése és a fej hátrahajtása (vagy MILS), két orr-garat tubus behelyezése, egy száj-garat tubus behelyezése, sz. e. szívás merev leszívó toldattal/puha leszívó katéterrel. Sérülés gyanúja esetén az A vizsgálat kiegészül: részlegesen elzáródott légút felszabadításához nyaki gerincsérülés gyanú esetén MILS mellett az áll kiemelése a fej hátrahajtása nélkül végzendő, vérző arckoponya sérültnél szükségessé válhat a garatüreg azonnali leszívása puha leszívó katéterrel, orr-garat tubuson keresztül. (A,B,C,D,E vizsgálatot megelőzheti jelentős külső vérzés csillapítása, döntés a nyaki gerinc rögzítésről) Szilárd légúti idegentest eltávolítása Az idegen test okozta felső légúti elzáródás leggyakrabban félrenyelés következménye. Jellemzője, hogy hirtelen köhögés, fuldoklás alakul ki, evés, vagy gyermekeknél kis tárgyakkal való játék közben, gyakran szemtanú jelenlétében. Az idegentest okozta légútelzáródás megoldása, az idegentest eltávolítása életmentő beavatkozás! Első teendő a súlyosság megítélése Súlyos az elzáródás, ha a beteg nem képes hatásosan köhögni: hangadás képtelensége, halk vagy néma köhögés, cianózis (elkékülés), a tudat beszűkülése. Nem súlyos (enyhe) az elzáródás, ha a beteg hatásosan köhög: sír vagy verbális választ ad a kérdésekre, hangosan köhög, köhögés előtt képes belélegezni, teljesen éber. Enyhe elzáródás (hatásos köhögés) esetén nyugtassuk a beteget, helyezzük ülő helyzetbe és biztassuk lassú, mély belégzés után végzett hirtelen, erőteljes köhögésre. Ha megjelennek a súlyos szűkületre utaló tünetek, akkor ennek megfelelően folytassuk a beteg ellátását. Segélykocsi hívása indokolt!

42 Súlyos elzáródás esetén a következőket alkalmazza: Háti ütés A mellkasi (és légúti) nyomás direkt megemelése segít az idegen testet kifelé mozdítani. Csak eszméletén lévő, de erőtlenül köhögő fuldoklón használjuk. Álljon a beteg oldalához, döntse őt enyhén előre, és tenyérrel üssön a két lapocka közé erősen. Minden ütés után ellenőrizze, hogy kimozdult-e az idegen test. A következő ütést csak akkor adja le, ha az előző eredménytelen volt. Öt sikertelen ütés után váltson más módszerre. Módosítások: az ágyban fekvő beteget fordítsa hasra (feje az ágy szélén lógjon le), a kisgyermeket hasaltassa az ölébe (feje lefelé lógjon), a csecsemőt fektesse hassal az alkarjára, úgy, hogy a feje lefelé lógatva a tenyerében nyugodjon. Ujjaival az állkapocs két oldalán támassza meg a fejet, de ne nyomja össze a lágy részeket. Hasi lökés (Heimlich-manőver) A hasi nyomás növelésével indirekt úton emeli a légúti nyomást, ezzel segíti az idegen testet kimozdítani. Rosszul kivitelezett technika belső sérülést okozhat, ezért csak akkor alkalmazzuk, ha a háti ütések nem jártak sikerrel. Egyenesítse fel a beteget, álljon mögé, és karolja át mindkét kezével a felhasát. Egyik öklét tegye a gyomorszájhoz, a másikkal fogjon rá, úgy, hogy a kardnyúlványt és a bordakosár alsó részét szabadon hagyja. Hirtelen rántsa az öklét felfelé-befelé. Minden lökés után kinézve ellenőrizze, hogy kimozdult-e az idegen test. A következő lökést csak akkor végezze el, ha az előző eredménytelen volt. Öt sikertelen lökés után váltson vissza az előző módszerre. Módosítások: extrém mértékben túlsúlyos (obes) betegeken nem kivitelezhető, míg várandósok és csecsemők (<1 év) esetén ellenjavallt (ilyenkor mellkasi lökést alkalmazunk), az ágyban fekvő beteget fordítsa a hátára, és a lába felől végezze a lökést. Mellkasi lökés A Heimlich-manőver alternatívája, melyet extrém obes vagy várandós betegen (kivitelezhetetlen a hasi lökés), illetve csecsemőkön (<1 év) (a hasi lökés belső sérüléseket tud okozni) kell alkalmazni. Felnőtt esetén álljon a beteg mögé és egyenesítse fel a törzsét. A szegycsont (sternum) alsó fele fölött kulcsolja össze a kezét (az újraélesztési pontnak megfelelően), és a sternumot rántsa befelé. Csecsemőt a háti ütések pozíciójából fordítsa át a másik alkarjára, úgy, hogy a hátán feküdjön és a feje lefelé lógjon. Fejét tenyérrel támassza alá. Szabad keze két ujjával az újraélesztési pontnak megfelelően (szegycsont alsó felén) végezzen erőteljes mellkasi lökést. Ez hasonlít a kompresszióra, de annál élesebb mozdulat. Az 5 háti ütést és az 5 hasi lökést (mellkasi lökést) felváltva addig alkalmazza, ameddig az idegen test kimozdulásához nem vezet, a beteg légzése szabaddá nem válik, vagy eszméletlenné válik.

43 Ha az idegen test okozta felső légúti elzáródás olyan fokú oxigénhiányhoz vezetett, hogy a beteg eszméletét vesztette, a keringés vizsgálata nélkül mellkaskompressziókat (újraélesztést) kell végezni (gyermekeken 5 befúvással kezdve). A befúvások előtt a szájüreget ellenőrizni kell, ha az idegen test láthatóvá vált, azt el kell távolítani. Az ellátás elvi összefoglalóját az alábbi ábra mutatja.

44 B Belégzés A légzés anatómiája, élettana. A légzés megítélése. A szervezetünket felépítő sejtek működésének fenntartása folyamatos energiaellátást igényel. Az energiát a sejtekben lejátszódó bonyolult biokémiai folyamatok szolgáltatják, ehhez táplálékra, valamint oxigénre van szükség. Ez utóbbit állandóan pótolnunk kell, ezért lélegzünk folyamatosan a születésünktől a halálunkig. A légzőrendszer elsőrendű feladata a gázcsere biztosítása, vagyis az oxigén felvétele és a sejtek által termelt szén-dioxid leadása. A légzőrendszer a felső légutakból, az alsó légutakból, valamint a légzés kivitelezésére szolgáló mellkasfalból, légzőizmokból, illetve ezen izmok aktivitását szabályozó agyi központból és idegpályákból áll. A légzés szervét, a tüdőt a mellkasi bordakosár (bal oldali ábra) védi, valamint mozgásával lehetővé teszi a légzést. A bordák aktív megemelésével megnövekszik a mellkas térfogata, amit passzívan követ a tüdő térfogatának megnövekedése. Mindemellett a rekeszizom összehúzódásával annak boltozata csökken, ami szintén megnöveli a mellkas és így a tüdők térfogatát. Ezek következtében áramlik be a levegő a tüdőbe, ez a belégzés, ami aktív izommunkával jön létre. Kilégzésnél ennek ellenkezője történik, mind a mellkasi izmok, mind a rekeszizom passzívan elernyednek, melynek következtében csökken a mellkas és így a tüdők térfogata, megtörténik a kilégzés. A légzésnél tehát a belégzés aktív izommunkával, míg a kilégzés passzívan történik. A belélegzett levegő oxigén tartalma a tüdő léghólyagocskáin keresztül átjut a vérkeringésbe, valamint a szövetek által termelt széndioxid a vérkeringésből a tüdőbe, így megtörténik a gázcsere. A keringésbe jutott oxigént a vérkeringés (a vörösvértestekben lévő hemoglobin) szállítja el a szövetekhez. Ennek következtében vérvesztés (pl. kivérzés) esetén a vér oxigén szállító kapacitása csökken. Egy átlagos felnőtt ember légzésszáma, 12-16/perc. Az egy belégzéssel beszívott levegő mennyisége (nyugalomban) ml, a frekvencia és a mennyiség (volumen), fizikai vagy pszichés terhelésre emelkedik. A légzés normálisan egyenletes, hangtalan, az embernek nem kell a légzésére koncentrálnia beszéd, vagy más tevékenysége közben, folyamatosan tud beszélni.

45 Csecsemő- és gyermekkori sajátosságok A légzésszám magasabb, mint felnőttek esetében, ez az eltérés a gyermek korával fordítottan változik. Az életkori normálértékek ismerete fontos ismeret a beteg állapotfelmérésében is. Kor (években) Légzésszám/perc < > A gyermekek légzése alapvetően a rekeszizom segítségével (a mellüreget a hasüregtől elválasztó izomzat) valósul meg, ezért a rekeszizom mozgását akadályozó tényezők a légzést nagymértékben rontják. Ilyenek pl. a gyomor felfúvódása, amely a ballonos-maszkos lélegeztetés alatt gyakori komplikáció, vagy a hasi kórképeknél kialakuló has puffadás. Fontos különbség, hogy a gyermekek oxigénigénye sokkal magasabb a felnőttekénél (testtömegre viszonyítva), emiatt hamarabb alakul ki oxigénhiányos állapot. Reakcióképes, eszméletén levő beteg esetén a beteg mellkasát szükség szerint szabaddá téve megfigyeljük a légzését. Felnőtt esetében a légzés rendezett, ha az alábbiak mindegyikét észleli mindkét oldalon jól látható a mellkas kitérése (emelkedése) egyenletes, nyugodt a légzése hangtalan nem erőlködő a beteg folyamatosan képes beszélni felnőtt ember légzésszáma 9-29 légzés/perc között van az oxigén-szaturáció (vér oxigént szállító sejtjeinek telítettsége) legalább 95% a jól légző beteg bőre rózsaszínű A jól légző embernek beszéd közben nem kell állandóan levegő után kapkodnia, képes folyamatosan beszélni. A felnőtt ember légzésszáma, valamint a belélegzett levegő mennyisége jelentős (extrém) fizikai terhelés hatására megemelkedik. A bőr színét keringési paraméterek, egyes, a hemoglobin oxigénkötő kapacitását befolyásoló mérgezések is befolyásolják. A légzés veszélyeztetettsége Riasztó tünet: a légzés veszélyeztetettsége, a légzés elégtelensége. A légzés vizsgálatának elemei az alábbiak: légzés száma légzés mélysége

46 légzés hangja szimmetria/jelleg légzési munka megtekintéskor a beteg bőrszíne is informatív Légzési elégtelenségben szenved a beteg, ha az alábbiak bármelyikét észleli: a beteg fulladásra, légszomjra panaszkodik nem (jól) látható a mellkas kitérése egyik, vagy mindkét oldalon, a beteg légzése nem egyenletes, nem nyugodt láthatóan nehezen, erőlködve veszi a levegőt csak akadozva képes beszélni, mert közben is levegőt kell vennie a betegnek fekvő helyzetben jelentkezik nehézlégzése, mely felülésre készteti, légzési segédizmait használja (bordaközti izmok, kulcscsont feletti izombehúzódások), a felső testét karjaival megtámasztja (pl. ülőfelületen, fotel karfáján) a légzésszám felnőttnél több mint 30/perc (gyors a légzése és a pulzusa is), vagy kevesebb, mint 9/perc az oxigén szaturációja 92% alatti a beteg bőre kékes-lilás (cianotikus), vagy feltűnően sápadt Csecsemő- és gyermekkori sajátosságok A csecsemő- és gyermekkori légzési elégtelenség felismerése elsődleges, de ehhez ismerni kell a tünetek megjelenésének eltérőségét a felnőttekéhez képest. A légzési segédizmok használata gyermekeknél is látható, ugyanakkor a kisebb méretek miatt könnyen észrevétlen maradhat, ezért tudatosan figyelni kell. A légzésszám gyorsulása, a magas pulzusszám viszonylag korai jelei a légzési elégtelenségnek. A légzési munka fokozódik, később paradox légzés (ld. A légzés és megítélése fejezetben) is kialakul. Paradox légzésnek nevezzük, ha - a normálissal ellentétben - belégzéskor a mellkas besüllyed, a has emelkedik. Légúti szűkület esetén kisgyermekeknél a puha mellkasfal belégzésnél behúzódhat. A légzési elégtelenség tünetei gyermekkorban: gyorsult légzésszám (korhoz képest! ld. a légzés és megítélése fejezetet) B légzési segédizmok használata (megfigyelni!) B paradox légzés B magas pulzusszám (korhoz képest! ld. keringés fejezet) C nyugtalan, megnyugtathatatlan D csökkent légzésszám (korhoz képest!) Súlyos állapot B cianózis észlelése Súlyos állapot B oxigén szaturáció csökkenés Súlyos állapot B bágyadt, csökkenő izomtónus D extrém sápadtság Közvetlen életveszély! C csökkenő pulzusszám Közvetlen életveszély! C

47 A légzési elégtelen gyermek előbb nyugtalan, megnyugtathatatlan, a bágyadtság és a csökkenő izomtónus későbbi jel. Szintén későbbi jel a csökkent légzésszám (vigyázat, nem a felnőttkori értékekhez kell viszonyítani!), a cianózis (a bőr kékes-lilás elszíneződése), az oxigén szaturáció csökkenése, vagy az extrém sápadtság. A csökkenő pulzusszám (szintén nem a felnőttkori értékekhez viszonyítunk) pedig a szívmegállás előtti utolsó állomás. Teendők minden életkorban: Teendők légzési elégtelenség tüneteinek észlelésekor: (a helyszín biztonsága?), ülő/félig ülő helyzet biztosítása, segélykocsi kérése, oxigén adása maszkon keresztül nagy áramlással (12-15 l/perc), szükség esetén légútbiztosítás egyszerű eszközökkel, lélegeztetés oxigén dúsítással (BMV ballonos-maszkos lélegeztetés). A segélykocsi kérésével párhuzamosan azonnal megkezdjük az ellátást! Az ellátás elsődleges célja, hogy minél előbb javítsunk az oxigén kínálaton. Ezért azonnal adjunk oxigént a betegnek orr-szájmaszkon keresztül nagy áramlással (12/15 l/min.), és lehetőség szerint helyezzük ülő/félig ülő pozícióba. A Mentőszolgálatnál Szabványos Eljárásrend szabályozza az oxigénterápiát. A célzott oxigénadás feltétele hibátlanul működő pulzoximéter. Célzott oxigénadagolás: minden kritikus, instabil, súlyos állapotú betegnél a kezdeti fázisban 100 %-os belégzési koncentrációt kell alkalmazni (pl. újraélesztés, sokkfolyamat, görcsroham). Ezen betegek szaturációs célértéke 100% közepesen súlyos, stabil állapotokban cél a 92-96%-os telítettség elérése krónikusan oxigénhiányos, krónikus légzőszervi betegségben szenvedő betegnél a cél a beteg szokásos jóléti szaturációjának elérése vagy ha az nem ismert, akkor: 88-92% Minden NEM banális betegségben vagy sérülésben szenvedő gyermeknél magas oxigén koncentrációt kell alkalmazni! Ballonos-maszkos lélegeztetés Asszisztált lélegeztetésről akkor beszélünk, ha légző beteget kell lélegeztetünk a beteg légzésének az ütemét figyelembe véve, azt mintegy asszisztálva.

48 Szakképzetlen mentődolgozónak akkor kell a beteget asszisztálva lélegeztetnie, ha: A beteg légzési elégtelensége a korábbi ellátás (oxigén) ellenére súlyosbodik és a légzésének a frekvenciája nem kielégítő Ha alacsony a légzési frekvencia, akkor a spontán légzés szünetében kell azt mesterségesen pótolni úgy, hogy a 12/perces frekvenciát és az elégséges mellkas kitérést elérjük. Éber betegek lélegeztetése nem szakképzetlen mentődolgozó feladata! Ez egyrészt a beteg tiltakozása miatt gyakran nagyon nehezen kivitelezhető, másrészt nagy rutint igényel. Oxigénadás ballonos-maszkos lélegeztetés alatt Az Ambu-ballonnal végzett lélegeztetés során - amennyiben lehetőség van rá - mielőbb biztosítsuk az oxigén adását a ballon oxigéncsatlakozóján és lehetőleg rezervoáron keresztül. A légzés akut betegségei A heveny légzési elégtelenségnek számtalan oka közül kiemeljük a mentőmunka során legfontosabbakat: A levegő csökkent oxigén tartalma: pl. gázmérgezések (ld. mérgezések fejezetben) A levegő beáramlásának és kiürülésének zavara Légúti szűkület miatt: légúti idegentest (ld. A légút, és eszméletlen beteg ellátása fejezetekben), a légút külső kompressziója: (pl. akasztás, zsinegelés esetén), a felső légút gyulladásai (pl. gége, - ld. A fejezet krupp részében), a felső légút allergiás duzzanata (ld. keringési fejezetben: kóros túlérzékenységi reakció), idült légzőszervi betegség heveny fellángolása és az tüdőasztma. Idegrendszeri betegségek: központi idegrendszer betegségei: o a légzőközpont működésének zavarai (pl. vérellátási zavar, vérzés, mérgezés,) környéki idegrendszer betegségei: o a légzés szabályozásában részt vevő idegek betegségei, sérülései (pl. rekeszizmot beidegző ideg sérülése) A légzési munka gátoltsága: a mellkas váz súlyos sérülései (ld. mellkas sérülések) A légzési gázok cseréjének zavara a léghólyagok és a tüdő hajszálerei között Átjutás zavara szívelégtelenség (ld. keringés fejezetben) - tüdőgyulladás (ld. lent)

49 A vérellátás zavara: szívelégtelenség (ld. keringés fejezetben), tüdőembólia (ld. keringési fejezetben), súlyos kivérzés (ld. keringés fejezetben), légmell, vérmell (ld. súlyos sérült fejezetben). A légzési gázok szállításának zavara: súlyos kivérzés (ld. keringés fejezetben), szénmonoxid mérgezés (ld. mérgezések). A fentiekből kitűnik, hogy a heveny légzési elégtelenség tünetei kialakulásának nagyon sok oka lehet. A legtöbb kórkép nem légzési betegség, ezért róluk a többi fejezetben írunk, néhány betegséget azonban itt emelünk ki. Milyen betegségre utal? Heveny légzési elégtelenség tünetei mellett az alábbiakat tapasztalja: kilégzési nehezítettség (kilégzési fázis kóros megnyúlása), sípoló-búgó kilégzés. A beteg ilyenkor gyorsan beszívja a levegőt, hogy minél több idő jusson a kilégzésre. Fenti tünetek észlelésekor idült légzőszervi megbetegedés (COPD vagy KALB) fellángolása és a tüdőasztma (asthma bronchiale) által okozott heveny légzési elégtelenség áll fenn. A betegek kórelőzményében találunk utalást az idült betegségeire. Az idült folyamat fellángolását legtöbbször heveny légúti fertőzés provokálja. Kérdezzük meg, hogy a beteg rendelkezik-e erre a betegségre/rosszullétre, orvosa által felírt, saját gyógyszerrel! Ha igen és még ez esetben nem használta, akkor azt adjuk oda (szólítsuk fel), hogy a beteg saját maga alkalmazza az orvosa által elrendelt adagolás szerint. Vigyázat! Itt nem a szomszédtól kapott gyógyszerről van szó! Egyebekben ellátása: ld. B protokoll COPD és/vagy tüdőasztma (asthma bronchiale) Milyen betegségre utal? Ha heveny légzési elégtelenség tünetei mellett a beteg: igen elesett állapotú (gyenge), lázas, köhög, esetleg köpetet ürít. Tüdőgyulladás (pneumonia) A fenti tünetek észlelésekor tüdőgyulladásra gondolunk, mely legtöbbször a tüdő baktériumok, vírusok, vagy gombák által okozott gyulladásos megbetegedése. Főként csecsemőknél, kisgyermekeknél és idős korban (társbetegségek mellett) okoz súlyos állapotot. Ellátása: ld. B protokoll

50 C : a keringés megítélése A keringés anatómiai, élettani áttekintése, a fiziológiás keringés jellemzői Az ember keringési rendszere három fő részből áll: a szív, a vérerek, és a vér. Az érrendszer egymással kapcsolatban álló csövek hálózata. Az ember vérkeringésének motorja a szív. A szív alapfunkciója: a keringés fenntartása, hogy a szervekhez, szövetekhez elegendő oxigéndús vér jusson. A tüdőben az oxigénnel telítődött vér a tüdő vénákon át (artériás vért szállít!) a bal pitvarba jut, onnan a bal kamrába, majd az főverőér (aorta), az artériák szállítják a test felé. Az artériák és vénák között a kapcsolatot a hajszálerek hálózata alkotja. A hajszálerek (kapillárisok) apró erek, melyek testünk valamennyi részét behálózzák, és a szervek és szövetek közvetlen tápanyagellátásáért, valamint a gázcsere biztosításáért felelősek. A sejtek a működéséhez oxigénre van szükség, valamint el kell távolítaniuk az anyagcsere során keletkezett széndioxidot. A vér a kapillárisokban adja le az oxigént a sejteknek, szöveteknek és veszi fel a széndioxidot. A kapillárisok vére összeszedődik a vénás rendszer által. A test felől az elhasznált (vénás) vér a jobb pitvarba, majd a jobb kamrán keresztül a tüdő artérián (vénás vért szállít!) át jut a tüdőkbe ahonnan a széndioxidot kilélegezzük, a belélegzett levegő oxigénjét pedig a vérkeringésbe juttatjuk. A szívizomban lévő ún. szinusz csomó a felelős a szívizomsejtek összehúzódásához szükséges (elektromos) utasításért, ami továbbterjedve a szívizomzatban, összehúzódásra készteti a szívet, ezzel mintegy kipumpálva magából a vért. Ezeknek az összehúzódásoknak (pumpa funkció) a következményét (pulzushullám) vizsgáljuk a pulzus tapintásakor. A szív elektromos tevékenységét vizsgáljuk az EKG-val. A vérkeringésünk pontos működéséhez alapvetően a 3 fontos tényező megfelelő működésére és jelenlétére van szükség: 1. szívműködés: egy összehúzódáskor elegendő vért kell kilöknie + percenként elegendő frekvenciával kell összehúzódnia 2. vérmennyiség: a rendelkezésre álló véredényrendszert ki kell töltenie 3. véredények (erek) ideális keresztmetszete: biztosítja, hogy a normális vérmennyiség kitöltse az érrendszert Ezen három faktor biztosítja alapvetően azt, hogy az érrendszerünkben folyamatosan kielégítő véráramlás legyen. Valamely tényező súlyos működészavara, hiánya a vérkeringésünk jelentős romlását vonja maga után. A szív összehúzódásainak frekvenciáját vizsgáljuk a pulzus tapintásakor, amit az idegrendszer is befolyásol. A kapillárisokban a keringés intenzitását vizsgáljuk a kapilláris újratelődési idő (CRT) mérésekor. A szív pumpafunkciójának erejét (valamint az erek tónusát) mérjük a vérnyomás mérésekor. A szív elektromos tevékenységét EKG-val vizsgáljuk (esetkocsi, ROKO, stb).

51 A keringés vizsgálata A keringés C felmérése: van-e erős külső vérzés, a radiális pulzus tapintása, a bőr színe, hőmérséklete, tapintata, a kapilláris újratelődési idő (CRT) vizsgálata, vérnyomás mérése, sérülés gyanúja esetén: hosszú csöves csontok töréseinek felismerése, külsérelmi nyomok/szimmetria/medence megítélése (ezek sérülésekor/törésekor számíthatunk jelentős vérzésre). 1. A beteghez érkezve rögtön észleljük, hogy van-e erős külső vérzése. Amennyiben ilyet tapasztalunk, akkor azonnal meg kell szüntetni direkt nyomással, majd a megfelelő vérzéscsillapítási eljárás alkalmazásával (ld. a vérzések fejezetben). 2. A beteg keringésének felmérését a pulzus (radiális artéria) tapintásával folytatjuk. A pulzust az alkaron a csukló fölött a hüvelykujj felőli tenyéri oldalon tapintjuk (nem nyomjuk!) 3 ujjal. A pulzus tapintásakor megítéljük: jól tapintható, vagy gyenge, elnyomható, esetleg egyáltalán nem tapintható, ritmusos-e, mennyi a frekvenciája (hányat tapintunk 1 perc alatt). Normálisan a pulzus: jól tapintható, nem gyenge és elnyomható, ritmusos. Felnőtt ember átlagos pulzusszáma /min között van. 3. A beteghez közeledve már meg tudjuk ítélni a bőr színét, ami sok információt hordoz, tekintettel arra, hogy gazdag az érhálózata és a vékony bőrön át megítélhetjük a keringés állapotát. Bőr Normális Kóros lelet Színe: Hőmérséklete: Tapintata: rózsás, (normális) normális száraz sápadt, kékes (cianotikus) (légzési elégtelenségnek is tünete!) márványozott, vagyis foltos: sápadt és kékes-lilás foltok kipirult. hűvös meleg nyirkos verejtékes

52 4. A kapilláris újratelődési idő (CRT) szintén a beteg keringésének megítélésére szolgáló egyszerű vizsgálat. A beteg körmét 5 másodpercig megnyomva az elfehéredik, elengedés után azt vizsgáljuk, hogy mennyi idő alatt telődik vissza ismét a korábbi színére. A 2 másodperces vagy annál rövidebb normálisnak tekinthető, az ennél hosszabb idő esetében megnyúltnak értékeljük az újratelődési időt. Kétséges esetben a sajátunkhoz viszonyítunk. 5. A vérnyomás mérése. Felnőtt ember átlagos vérnyomása nem alacsonyabb 90/70 Hgmm-nél és nem magasabb 140/90 Hgmm-nél. A 140/90-180/100 Hgmm közötti vérnyomásérték esetén enyhén emelkedettnek értékeljük a vérnyomást, ez önmagában nem súlyos tünet, ha nem okoz egyéb panaszt. A magas vérnyomás okozhat idegrendszeri tüneteket, mellkasi fájdalmat stb. ezért a beteg tüneteit mindig együttesen kell értékelni. Csecsemő- gyermekkori sajátosságok Csecsemőnél a felkar vagy a lágyékhajlat verőerét tapintsuk meg a pulzusvizsgálat során, megítélve annak teltségét, jellegét. Gyermekeknél a perifériás pulzus ugyanott tapintandó, mint felnőttek esetében. Pulzusszám vizsgálatánál mindig az életkornak megfelelő értékeket kell figyelembe venni! (normál értékek l. lent) Nagy hibát követ el, aki a felnőttkori normál értékekhez hasonlítja az értékeket! A gyermekek normál pulzusszáma magasabb, vérnyomásértékeik viszont alacsonyabbak a felnőtteknél. Életkor >1 hó 5 év 12 év 18 év Pulzus A gyerekek pontos pulzusvizsgálata nagy gyakorlatot igényel, megítélése összetett feladat még orvosoknak, mentőtiszteknek is. Ugyanis a pulzusszám emelkedését gyermekkorban kiválthatja banális helyzet vagy betegség, de lehet mögötte súlyos állapot is. A láz, a fájdalom, a nyugtalanság ugyanúgy pulzusszám-emelkedést okoz, mint a sokkos állapotok, vagy a légzési elégtelenség. Kapilláris újratelődési idő vizsgálata: vagy a körmöt, vagy (kisebbeknél) a szegycsont felett a bőrt nyomjuk 4-5 mp-ig, majd engedjük fel. Normálisan 2 mp alatt vissza kell térjen az eredeti bőrszín, 2-4 mp között már kóros, 4-6 mp vagy afelett súlyos jel, a keringési elégtelenség egyik korai jele! Pontos vérnyomásmérés csak a gyermek méretének megfelelő mandzsettával lehetséges. Gyermekeknél még súlyos állapotban is stabil maradhat a vérnyomás, tehát nem szabad az általános állapotot kizárólag a vérnyomás alapján megítélni. A vérnyomás csökkenése gyermekeknél minden esetben súlyos állapotot jelez!

53 Normál vérnyomásértékek: Életkor Normál szisztolés vérnyomás érték (Hgmm) Még elfogadható szisztolés vérnyomás érték (Hgmm) 0-1 hó > hó > év 90 + (életkor években x 2) 70 + (életkor években x 2) >10 év Összefoglalás C A keringés normális, ha a (felnőtt) betegnek: nincs erős külső vérzése, a bőrének színe rózsás, hőmérséklete normális, nem nyirkos, verejtékes, a radiális pulzusa jól tapintható, ritmusos, frekvenciája /perc között van, nincsenek telt nyaki vénái, a kapilláris újratelődési ideje nem több mint 2 sec, vérnyomása 90/70 Hgmm és 140/90 Hgmm között van. A keringés akut betegségei A vérkeringésünk pontos működéséhez alapvetően 3 fontos tényező megfelelő működésére és jelenlétére van szükség: Szívműködés: megfelelő perctérfogat Vérmennyiség: megfelelő vérmennyiség Véredények keresztmetszete: az erek ideális keresztmetszete (részletesebben ld. A keringés veszélyeztetettsége fejezetben) Bármely tényező súlyos működészavara, hiánya a vérkeringésünk jelentős romlását vonja maga után. Heveny szívelégtelenség (HSZE) A heveny szívelégtelenség prehospitális ellátása Szabványos Eljárásrend Erről a kórképről már említést tettünk a heveny légzési elégtelenség c. fejezetben, mivel a fő tünete a nehézlégzés. Részleteiben azonban itt szólunk róla, mivel a betegség szív-eredetű. A nehézlégzés kezdetben lehet kevert be- és kilégzési, később dominánsan belégzési típusú. Ülve a beteg kevésbé fullad, mert így nagyobb a jól működő tüdőfelület, ezért a beteg nem fektethető le!

54 A HSZE tünetei: légzési elégtelenség: légszomj, nehézlégzés (először kevert/ki-, és belégzési/, majd belégzési), a beteg ül, cianózis észlelhető (csökkenő oxigén szaturáció) kezdetben köhécselés köpetürítés nélkül, később habos, gyakran szilvalészerű köpetürítés, végül hangos szörcsölés a légutak felől, egyre emelkedő pulzusszám, gyakran lehet aritmusos pulzus, a tünetek súlyosbodásával megjelenő nyugtalanság, tudat- majd eszméletzavar. A HSZE ellátása: a beteg számára biztosítani kell a teljes fizikai nyugalmat, a legideálisabb pozíció: féligülő/ülő helyzet lógatott alsó végtagokkal, ezzel egy időben oxigenizációt kell kezdeni az eljárásrend szerint, azonnal segélykocsit kell hívni, elő kell készíteni az újraélesztés eszközeit, folyamatos megfigyelés (ABCDE), pulzus és vérnyomás ellenőrzés 3 percenként. Amennyiben a szív bal kamrája a tőle elvárt teljesítményt nem tudja biztosítani, azaz a megfelelő mennyiségű vért a tüdők felől a kisvérkörből folyamatosan begyűjteni, a kisvérkörben egyre emelkedik a nyomás. Ennek következtében folyadék préselődik ki a tüdő szöveteibe, összenyomva léghólyagokat, kisebb hörgőágakat és apró ereket, csökkentve ezzel a gázcsere hatásfokát. A szív igyekszik kompenzálni, percenként minél több vért begyűjteni a kisvérkörből, ennek következménye lesz a szívműködés gyorsulása, ami egyben egy ún. ördögi kört jelent. A szív fokozott igénybevételéhez jó hatásfokú gázcserére lenne szükség, ami nem biztosított, ezért a teljesítmény tovább romlik, súlyos ritmuszavarok léphetnek fel, legvégül pedig szívmegállás következhet be. A HSZE-t leggyakrabban kiváltó tényezők: akut koronária szindróma, heveny magas vérnyomásos krízis, túlzott fizikai megterhelés, súlyos szívritmuszavar (pl. a szívfrekvencia gyorsulása). Mellkasi fájdalom Mellkasi fájdalom a mellkasban található, valamint a mellkas váz alkotásában résztvevő valamennyi szervből kiindulhat, ezért az ok tisztázása általában nem a szakképzetlen mentőápoló feladata. A baleset által okozott mellkasi fájdalom legtöbbször egyértelműen tisztázható. A nem traumás eredetű mellkasi fájdalom lehet banális eredetű, viszont gyakran nagyon súlyos, nem ritkán életet veszélyeztető kórfolyamat vezető tünete. Ezért a nem traumás eredetű valamennyi mellkasi fájdalom mögött súlyos szervi bántalmat kell feltételezni és ennek megfelelően kell eljárni!

55 A mellkasi fájdalom a szegycsont mögött: nyomó markoló szorító égő jellegű kisugározhat o vállba (gyakrabban a balba) o karba (gyakrabban a balba) hátba o állba, gyomorba és o a bordaívek felé ACS ACS: akut koronária szindróma: lehetséges egyéb tünetek o gyengeség, fáradékonyság o verejtékezés o hányinger, hányás o esetleg halálfélelem, nyugtalanság Szövődmények esetén megjelenő tünetek: légszomj, nehézlégzés, HSZE tünetei, pulzus eltérések, o ritmustalan o túl lassú vagy túl gyors o sokk o eszméletvesztés, keringés leállás Előfordulhat, hogy a fájdalom nem típusos lokalizációjú (elhelyezkedésű) vagy kisugárzású, vagy a szívizom vérellátási zavara esetén a beteg nem érez mellkasi fájdalmat.) Az akut koronária szindróma (ACS) A mellkasi fájdalom az egyik fő tünete a szívizom súlyos vérellátási zavarának, amit a szívizomzatot ellátó koszorúserek egy szakaszán kialakult súlyos szűkület vagy elzáródás okoz. Az áramlási zavar legtöbbször az érelmeszesedés talaján kialakuló vérrögképződés és/vagy az érfal kóros összehúzódásának a következtében jön létre. Ennek egyik formája a szívinfarktus. ACS bizonyos eseteiben a beteget Szív (PCI) Centrumba kell szállítani, ahol szívkatéterezés során az elzáródott eret a vérrög feloldásával megnyitják, szükség esetén kis körkörös dróthálót helyeznek be az ér nyitvatartására. Minél hamarabb jut a beteg az intézetbe, annál kisebb lesz a szívizomelhalás (időfaktor)! Ilyen intézetbe szállítás indikációját orvos, vagy mentőtiszt állítja fel, ezért fontos a mielőbbi segélykocsi kérése! Teendők: Tekintettel arra, hogy a szakképzetlen mentőápolónak nem feladata a mellkasi fájdalom okának kiderítése, ezért minden ilyen panasszal rendelkező beteget úgy kell ellátni, mintha ACS beteg lenne!

56 Teendők mellkasi fájdalmat panaszoló beteg esetén: segélykocsi hívása, eközben a beteg számára legkedvezőbb testhelyzet kialakítása, teljes nyugalom, mozgáskorlátozás, oxigén adása rutinszerűen nem javasolt (célszaturáció 90-92%, ennél alacsonyabb érték esetén adjunk oxigént nagy áramlással a célszaturáció eléréséig) ABCDE o pulzus és vérnyomás ellenőrzés 3 percenként, az újraélesztéshez szükséges eszközök előkészítése (AED). A gyors segélykocsi kérés (gépkocsivezető, ICS-csel egyeztetve! lsd segélykocsi fejezet) nagyon fontos a súlyos szövődmények fellépésének veszélye, valamint a megfelelő betegút megválasztása miatt. A beteg nem mozoghat, mert a fizikai munka terheli a beteg szívet, aminek szívmegállás lehet a következménye! A beteg szoros megfigyelése kiemelt fontosságú (ABCDE ellenőrzés folyamatosan, pulzus, vérnyomás ellenőrzés 3 percenként). A hirtelen szívhalál relatív magas kockázata miatt elengedhetetlen az újraélesztéshez szükséges eszközök (AED =félautomata defibrillátor, Ruben ballon) előkészítése. Eszméletvesztés esetén azonnal felmérjük a beteg állapotát, majd ennek megfelelően azonnal meg kell kezdeni az ellátást. Amennyiben a beteg szállítását meg kell kezdeni (pl. utasítás alapján szembe haladva a segélykocsival), akkor a beteget szigorúan fekve, a feltalálási helyről a hordágyra átemelve (Ne mozogjon!) kell ezt végezni. A mellkasi panaszos beteg vizsgálatához a TTEKG (transztelefonikus EKG) használata is hozzá tartozik. Szív eredetű fájdalom esetében a mentőápolónak minden esetben kötelessége TTEKGt készíteni. Az értékelést kórházi szakorvos végzi el, segítve az első ellátó további döntését, melyről az ICS-t minden esetben tájékoztatni kell. Amennyiben a beteg állapotváltozás indokolja, szükség lehet a TTEKG megismétlésére. A TTEKG elvégzése nem hátráltathatja a beteg ellátását. Tüdőembólia A súlyos, életet veszélyeztető tüdőembólia tünetei: hirtelen megjelenő légszomj, nehézlégzés, a légzés frekvenciájának a gyorsulása, a felső testfél lilás elszíneződése (gallér cianózis), a nyaki vénák teltsége, mellkasi szorító fájdalom, szívritmuszavar (gyors, ritmustalan pulzus), sokk (ld. később), nyugtalanság, tudatzavar, később eszméletvesztés lehetséges, súlyosbodás esetén keringésleállás következhet be. A kórelőzményi adatok között gyakran szerepelnek a tartós fekvés, az alsó végtag mélyvénás trombózisára utaló tünetek (ld. később). Teendők:

57 teljes mozgáskorlátozás (a beteg a feltalálási helyéről a hordágyra átemelendő!), a beteg a kívánt pozíciót vegye fel, csökkent fizikai teljesítőképesség esetén emeljük fel a felső testfelet 45 fokban, azonnal nagy áramlású oxigén adása nem-visszalégző rezervoáros maszkkal, segélykocsi hívás, ABCDE folyamatosan (pulzus, vérnyomás ellenőrzés 3 percenként), eszméletlen állapotban az eszméletlen beteg ellátási ajánlását kell követni (ld. eszméletlen beteg fejezet), fel kell készülni az újraélesztésre. A heveny időszak magas halálozási aránya miatt oxiológiai jelentősége nagy, de felismerése még a súlyos formában is megfelelő képzettséget, rutint és diagnosztikus lehetőségeket igényel. A szakképzetlen mentődolgozónak a beteg veszélyeztetető állapotát kell felismernie. A nagyvérkör vénáiban kialakult vérrögök leszakadhatnak (embólus) és a jobb szívfélen keresztül a tüdő ütőereiben elzáródást okozhatnak. Minél nagyobb ütőér záródik el, annál súlyosabb állapot alakul ki. Az elzáródott érszakasz a fokozódó ellenállás miatt megterheli a szív jobb kamráját, mely egyrészt egyre kevesebb vért tud a tüdőn átáramoltatni, így romlik a gázcsere, légzési elégtelenség alakul ki, másrészt egyre kevesebb vért tud begyűjteni a nagyvérkör vénáiból. A csökkent kisvérköri áramlás miatt kevesebb vér áramlik vissza a balszívfélbe, mely súlyos sokkos állapothoz vezethet, ezzel további erő feletti munkára késztetve a szívet. A keringés veszélyeztetettsége C A keringés veszélyeztetett lehet, ha a betegnek: Erős külső vérzése van Bőrének o színe: feltűnően sápadt, márványozott, vagy cianotikus, o hőmérséklete: hűvös, vagy meleg, forró, o tapintata: nyirkos, verejtékes. A radiális pulzusa: o nem, vagy gyengén tapintható, o nem ritmusos (részletesen ld. a szövegben), o gyér 60/percnél kevesebb, vagy szapora 100/percnél több. A kapilláris újratelődési ideje (CRT) hosszabb, mint 2 másodperc. Vérnyomása 90/70 Hgmm alatti, vagy 140/90 Hgmm fölötti értéket mutat. A fentieket más kóros tünetekkel együtt kell értékelni (AB és DE) Erős külső vérzés esetén teendő: vérzéscsillapítás (direkt nyomással) A további teendők a beteg állapotának újraértékelése (ABCDE) alapján. Ha a bőr sápadt / márványozott / cianotikus + hűvös, +nyirkos, verejtékes, de A és B probléma nincs, akkor a beteg laposan fektetendő.

58 Ha a B probléma és riasztó tünet észlelhető, vagyis a beteg fullad, akkor félülő helyzetbe kell hozni. Riasztó tünet lehet, ha a bőr színe feltűnően sápadt. Értékelni kell A+B felmérésének eredményét, valamint egyéb panaszokat, más riasztó tünetet keresni. Légúti veszélyeztetettség, légzési elégtelenség esetén annak a megoldása hozhat javulást a beteg állapotában. (ld. A+B) Figyelem! Vannak kifejezetten fehér bőrű emberek, aki általában sápadtak. Náluk ez önmagában, más tünet nélkül nem jelent veszélyeztetett állapotot! Más tünettel, panasszal együtt értékelendő. Kifejezetten riasztó tünet, ha a beteg bőre márványozott, vagy cianotikus. Az előbbi általában rossz perifériás keringésre, az utóbbi jelentős légzési elégtelenségre utal (ld. B, oxigénszaturáció). A + B ellenőrzés, nyugalom (ne mozogjon!) oxigén adása, segélykocsi hívása, további állapotfelmérés (C, D) Veszélyeztetett állapotú a beteg, ha bőre hűvös és emellett nyirkos, verejtékes tapintatú. Teendő további állapotfelmérésnek (ld. A+B és vérnyomás mérése) megfelelően. A hűvös, száraz bőr jelezheti a beteg lehűlését (hipotermia) hideg környezetben -, ha a ruhával fedett helyeken is hideg a bőre. Vízből mentett - nagy valószínűséggel lehűlt beteg bőre hideg, vizes, nedves. A mentőkocsiban nem áll rendelkezésre olyan hőmérsékletmérő eszköz, amivel a hipotermiát mérni tudjuk (35 C alatt). A vizes ruhát ha van - a legkevesebb mozgatással kell eltávolítani, bőrét szárazra törölni, buborékfóliával és pokróccal kell védeni a további kihűléstől. Riasztó tünetek esetén a beteg ne mozogjon, a számára elviselhető helyzetben legyen (ha emellett még fullad is, akkor mindig félülő helyzetben!) Kapjon oxigént 6-9 l/perc áramlással, ha B riasztó tünetet észlel (fullad, oxigén szaturációja alacsony), akkor oxigén adása nemvisszalégző rezervoáros maszkkal, l/perc áramlással! (Ld. B ) Ha a bőr meleg, forró hőmérséklet mérése következik: láz, fizikai megterhelés okozhatja, ez tisztázandó. Az extrém magas hőmérsékletektől eltekintve általában nem közvetlenül veszélyeztetett állapot jele. A pulzus Riasztó tünet, ha a beteg pulzusa: gyengén, vagy alig tapintható, és/vagy könnyen elnyomható ritmustalan (aritmusos), pulzusszáma nyugalomban 100/perc fölötti, vagy 60/perc alatti. Ha a pulzus gyengén, vagy alig tapintható, elnyomható, akkor az AB felmérés értékelése mellett - lehet pl. gyenge a keringése, vagy kevés a keringő vér mennyisége (ld. kivérzés, sérülés fejezetben). Teendő C felmérés folytatása: vérnyomás mérése, majd további teendők a mért érték alapján. A beteg pulzusa ritmusos vagy ritmustalan (aritmusos) lehet. Az aritmusos pulzus veszélyeztetett állapotot jelenthet, de lehet friss ártalmatlan ritmuszavar, vagy régóta fennálló ritmuszavar, amivel a beteg együtt él, és többnyire tud is róla. Ilyenkor a mentőápolónak tájékozódnia kell erről (Tud-e a beteg valamilyen szívritmuszavaráról?). A ritmuszavar ártalmatlanságát, vagy veszélyességét a

59 szakképzetlen mentőápoló nem tudja megítélni, ezért más (riasztó) tünetekkel, panaszokkal (pl. mellkasi fájdalom, fulladás) együtt értékelendő! A pulzusszám külső tényezők hatására normálisan is változhat. Fizikai, pszichés terhelés, láz hatására emelkedik, nyugalomban (pl éjszaka, alvás közben) csökken. Egyes emberek alacsony pulzusszámmal (pl. 50/perc) élnek, amiről tudnak. Önmagában a pulzusszám változás más panasz, tünet nélkül - nem értékelhető megfelelően. (A, B, és további C felmérés szükséges). A pulzusszám normálistól való extrém eltérése: 40/perc alatti vagy 150/perc feletti azonban önmagában is veszélyeztetheti a beteget. (ld. lejjebb). A vérnyomás kóros eltérései Alacsony (90/70 Hgmm alatti) vérnyomás általában a keringés szabályozásának jelentős zavarát jelenti, ami szívelégtelenség (pl. mellkasi fájdalommal vagy fulladással együtt, ld. D fájdalom fejezetben), vagy a keringő vérmennyiség csökkenése (pl. jelentős vérzés, ld. sérülések fejezetet) következtében alakulhat ki. Magas vérnyomás: A mentőmunkában résztvevő ellátó gyakran szembesül a magas vérnyomás ( 140/90 Hgmm) jelenségével. Ha az észlelt vérnyomás magasabb a határértéknél, de a beteg vagy panaszmentes, vagy veszélyeztetettségre nem utaló panaszai vannak: fejfájás, szédülés, hányinger, bizonytalanság, idegfeszültség: hirtelen vérnyomás emelkedésről beszélünk Teendő: nyugalom, a beteg számára kedvező pozíció: fektetés megemelt felső testféllel (15-30 fokban) - ha csak nem tiltakozik ez ellen -, valamint sürgősségi osztályra szállítás. Ha a mért vérnyomás határértéket meghaladó, és emellett a betegnél veszélyeztetettségre utaló tünetek észlelhetők, akkor magas vérnyomásos krízis állapotról van szó. 140/90 Hgmm-nél magasabb vérnyomás mellett erre utal az alábbi tünetek bármelyike: fejfájás, látászavar, hányás, légzési elégtelenség (B), szapora, esetleg gyér pulzus és/vagy ritmustalan szívműködés (C), mellkasi fájdalom (D), stroke (D), tudatzavar (D). Magas vérnyomásos sürgősségi állapot! Teendő: teljes fizikai nyugalom, fektetés megemelt felső testféllel (15-30 fokban), ha más testhelyzet nem indokolt, oxigén adása az eljárásrendnek megfelelően (légzési elégtelenségben l/perc)), segélykocsi hívása, a beteg folyamatos ellenőrzése (ABCDE).

60 A magas vérnyomás csökkentése nem tartozik a szakképzetlen mentőápoló beavatkozási jogkörébe. Csecsemő- gyermekkori sajátosságok A keringés betegségei gyermekkorban ritkábbak, mint felnőtteknél, és a klinikai tünetek is részben különböznek. A leggyakoribb okok: ritmuszavarok, a veleszületett vagy szerzett szívhibák, a szívizombetegségek, illetve a szíven kívül álló okok. Ugyanakkor nem szabad azt gondolni, hogy ha egy csecsemőnek vagy egy gyermeknek ismert a veleszületett szívbetegsége, akkor feltétlenül szívelégtelensége van. A pulzusszám vizsgálatánál mindig az életkornak megfelelő értékeket kell figyelembe venni! (normál értékek l. A keringés felmérése fejezetben) Nagy hibát követ el, aki a felnőttkori normál értékekhez hasonlítja a talált értéket! Megnyúlt kapilláris telítődés veszélyeztetett állapot jele, 2-4 másodperc között már kóros, 4-6 másodperc, vagy afelett súlyos jel, a sokk egyik korai jele! A vérnyomás csökkenése gyermekeknél minden esetben súlyos állapotot jelez! Összefoglalás A keringés (C) közvetlen veszélyt jelző tünetei (önmagukban veszélyeztető tünetek): Bőr: márványozott, cianotikus, sápadt, verejtékes, hideg (a ruhával fedett helyeken is). Pulzus: 40/min alatt, 150/min felett. CRT: > 2 sec Vérnyomás: 90/70 Hgmm alatt, 180/110 Hgmm felett. Ezek mellett más riasztó tünet is előfordulhat A SOKK A sokk többféle tényező által kiváltott perifériás keringési elégtelenség, mely a szövetek súlyos vérellátási zavarát, ezen keresztül gázcseréjük és anyagcseréjük elégtelenségét okozza. A sokkot a kiváltó tényezők alapján négy nagy csoportra osztjuk: Folyadékhiány következtében kialakuló (vérvesztés, erős hányás, hasmenés, égési sérülés, anyagcsere betegségek), A szív teljesítő képességének romlása következtében kialakuló (pl. akut koronária szindróma), A vér szívbe történő visszaáramlásának jelentős csökkenése, gátoltsága következtében kialakuló (súlyos tüdőembólia, feszülő légmell), Az érellenállás hirtelen lecsökkenése következtében kialakuló: (heveny túlérzékenységi reakció - allergia, anafilaxia),

61 A sokk tünetei: gyengeség, szomjúság (elsősorban folyadékvesztéses esetben), szapora légzés (25/perc felett), szürkés, sápadt, hűvös, verejtékes bőr, nem vérvesztéses esetben cianózis, szapora (120/perc feletti), könnyen elnyomható, majd tapinthatatlanná váló pulzus, alacsony (90/70 Hgmm alatti és tovább csökkenő), majd nem mérhető vérnyomás, nyugtalanság, izgatottság, majd csökkenő éberség, eszméletvesztés, végül keringésmegállás. Teendők: külső vérzés azonnali csillapítása, oxigén adása nagy áramlással, a beteg pozícionálása, o vér-és folyadékvesztés esetén: lapos fektetés megemelt végtagokkal, o súlyos sérült: a rögzített beteg Trendelenburg-helyzetben legyen, ha ez nem ellenjavallt: pl. légzési elégtelenség, koponyasérülés miatt. o mellkasi fájdalom, fulladás esetén a végtagokat nem szabad felemelni, a beteg a számára legkedvezőbb pozícióban feküdjék (laposan vagy enyhén megemelt felső testféllel) o telt nyaki vénák (tüdőembólia és feszülő légmell) esetén az alsó végtagok vízszintes helyzetben maradjanak, a beteg rendszerint ülő vagy félig ülő pozíciót kíván a beteget óvjuk a lehűléstől (pl. sérülés esetén), azonnal segélykocsi hívása szükséges, a beteg folyamatos megfigyelése (ABCDE, 3 percenként pulzus és vérnyomás ellenőrzés). Heveny túlérzékenységi reakció (anafilaxia, allergia) Ez a negyedik csoportba tartozó sokk forma. A szervezet számára idegen anyaggal történő érintkezés után akutan kialakuló, súlyos, életet veszélyeztető, generalizált válaszreakció. Heveny túlérzékenységi reakció: légúti és/vagy, légzési és/vagy, keringési zavar, rendszerint, bőr- és nyálkahártya-tünetekkel. Valószínűsíti, ha a beteg ismerten allergiás az adott szerre, anyagra, amivel kontaktusba került.

62 Életveszélyre utal: A: nyelv-, gégeduzzanat, rekedtség, stridor B: szapora légzés, sípolás, gyengeség, cianózis, SpO2 < 92%, C: sápadt, nyirkos bőr, súlyosan alacsony vérnyomás, ájulás, D: aluszékonyság / zavartság / eszméletlenség Enyhe esetben előfordul, hogy kezdetben csak bőrtünetek, kiütések jelentkeznek, később ezekben az esetekben is kialakulhatnak életveszélyes tünetek. Teendők: Életveszély esetén a leggyorsabban elérhető orvosi/mentőtiszti segítség (segélykocsi, - szükség esetén randevú elv -, vagy orvos kérése a helyszínre/ a beteg odaszállítása)! Oxigén adása nem-visszalégző rezervoáros maszkkal l/perces áramlással. Pozícionálás: fulladás esetén: félülő helyzetben kritikusan alacsony vérnyomás esetén sokk-fektetés súlyos vérnyomásesés + nehézlégzés: megemelt felső testféllel és alsó végtagokkal Ha a beteg ismerten túlérzékeny, rendelkezik neki orvos által rendelt speciális injekcióval (pl. Epipen, Anapen, Twinjects) és még cselekvőképes, segíteni kell, hogy azt a beteg beadhassa magának! A beteg folyamatos megfigyelése (ABCDE, 3 percenként pulzus és vérnyomás ellenőrzés)

63 A végtagi ütőerek heveny elzáródása Tünetek Az érintett oldalon: a végtagban hevenyen igen erős fájdalom lép fel, a bőr sápadt, hűvös tapintatú, márványozottan cianotikus (összehasonlítva az ép oldalival), pulzus nem tapintható, (felső végtag: radialis artéria, alsó végtag lábháti artéria ld. jobboldali képen). Ezeket a tüneteket a végtagi nagyerek heveny elzáródása okozza. Leggyakrabban úgy alakul ki, hogy a nagyvérkör területén (pl. a szívből vagy egy nagy ütőér faláról) leszakad egy vérrög (thrombus), az érrendszerben tovább sodródik és egy távolabbi ponton megakadva elzárja a keringést (= thromboembolia). Az elzárt területek (szervek, szövetek) súlyos oxigénhiányos állapotba kerülnek és amennyiben az elzáródott eret rövid időn (néhány óra) belül nem sikerül megnyitni, maradandó károsodás, szövet, szervelhalás következhet be. A vezető tünet a hirtelen kialakuló igen heves, gyakran tűrhetetlen végtagfájdalom. A beteget a lehető legrövidebb időn belül megfelelő ellátóhelyre kell szállítani. Területenként eltérő lehet a betegelhelyezés, a diagnózis felállítása jellemzően SBO-n, a kórkép érdemi ellátása érsebészeten történik. Teendők: teljes mozgáskorlátozás, pozicionálás ellen-trendelenburg helyzetbe, az érintett végtag lógatása, a beteg a diagnózis tisztázása céljából a legközelebbi SBO-ra, igazolt verőérelzáródás esetén érsebészetre szállítandó, tűrhetetlen fájdalom esetén segélykocsi mérlegelhető, de jelentősen ne növekedjen a kórházba érkezés ideje. Az alsó végtagi visszerek heveny elzáródásos megbetegedése Tünetek Az érintett oldalon: megvastagodott, duzzadt, vizenyős végtag (az ellenoldalival összehasonlítva), feszes, fényes, meleg tapintatú bőr, hirtelen kialakuló comb- vagy lábikra fájdalom. A tünetek (a gyorsan megvastagodó, vizenyős végtag, a feszes, fényes, meleg bőr) különösen a másik végtaghoz képest szembetűnők, ezért mindig azzal összehasonlítva kell vizsgálni!

64 Az alsó végtagok körfogatában azonos magasságban mérve több centiméteres különbség alakulhat ki, az érintett végtag látványosan duzzadt, ödémás. A fájdalom feszülő jellegű, melyet a végtag lógatása fokoz, felpolcolása (fekvés) enyhít. Az alsó végtag visszerei közül mind a felületes, mind a mélyebben fekvő vénák elzáródhatnak. Oxiológiai jelentősége a mélyvénák elzáródásának van, mert szövődményként tüdőembólia alakulhat ki (ld. fenn). A tüdőembólia kialakulását a beteg alsó végtagjának mozgása provokálhatja (különösen a korai szakban, kezeletlen betegen), ezért amennyiben a fenti tüneteket észleljük, a beteg nem mozoghat, nem ülhet, nem állhat lábra, nem járhat! A beteget tüdőembólia, esetleges következményes keringésmegállás veszélye miatt folyamatosan felügyelni kell, állapotát ABC szerinti ismételten ellenőrizni kell, különösen új panaszok (mellkasi fájdalom, légszomj) megjelenése esetén. Teendők a mozgás azonnali korlátozása, az érintett alsó végtag felpolcolása, a beteg szigorúan fekve szállítandó, a beteg állapotának folyamatos ABC szerinti ellenőrzése. D Idegrendszer megítélése Az idegrendszer anatómiai, élettani áttekintése Az idegrendszer specializálódott sejtek hálózata, mely információt szállít az élőlény környezetéről és saját magáról. Feldolgozza a külső és belső ingereket, amikre a test valamennyi részének irányításával reagál. Az idegrendszer két részre osztható: központi idegrendszerre és perifériás idegrendszerre. A központi idegrendszert az agyvelő és a gerincvelő alkotja, feladata az információk feldolgozása és ez alapján döntések meghozatala. Mindehhez agyunkban több mint 40 milliárd idegsejt (neuron) dolgozik, és keresztbekasul futó idegrostok milliói kötik össze, a sejtek mindegyike akár másik neuronhoz is kapcsolódhat. A közöttünk lévő kommunikációról, információáramlásról az idegsejtekből származó hírvivő anyagok gondoskodnak. Az agyszövet működéséhez relatíve nagyon sok oxigénre és cukorra van szükség, ezért ezek bármelyikének hiánya zavart, vagy akár maradandó károsodást okoz az agy működésében, végső soron agyhalálhoz vezet. A perifériás idegrendszert az idegek alkotják. Az

65 idegek behálózzák az egész szervezetet, üzeneteket továbbítanak (pl. fájdalom) a gerincvelőn keresztül az agyba, ahol a szervezet irányító központja van. A külső környezet ingereire adandó válaszreakciók szabályozását a központi idegrendszer végzi. A szervezet belső környezetéből érkező ingerekre pedig a vegetatív idegrendszer küld válaszreakciót a szervezet belső egyensúlyát tartja fenn. A környezetből jövő ingerek az idegeken keresztül jutnak el az agyba, ahol osztályozódnak és döntődik el, hogy a szervezet az adott ingerekre miként reagáljon. Eszmélet/éberség és tudat A tudat: az agykéreg működésének eredménye, minősége. Az agykéreg működészavarai (tudatzavarok) következtében a beteg zavart lehet, nem tudja mi történt vele, nem tudja a nevét, adatait megmondani, nem ismeri fel a szituációt, amiben van. Traumás idegrendszeri károsodás és a súlyos mérgezések gyakran szerepelnek az eszméletlenség okai között. Fontos az, hogy ezekben az esetekben elégtelen légzés, következményes oxigénhiány alakulhat ki látványos tünetek nélkül is. Csecsemő- és gyermekkori sajátosságok Az élet első éveiben az idegrendszer több specifikus jellemzőjét figyelembe kell venni a mentőellátás során. Egy éves életkor alatt a légzésszabályozás éretlensége miatt számíthatunk légzéskimaradásra és emiatt fordul elő csecsemőkorban a bölcsőhalál. A gyermekkori tudatzavarnak számos oka lehet, ez nem minden esetben tisztázható a helyszínen. Ebben az esetben is súlyos tudatzavar, eszméletlenség esetén az oxigénhiány, a légzészavar, légúti obstrukció elhárítása a legfontosabb teendő. Sérülés esetén a nyaki gerinc stabilizálása elsődleges feladat. Görcsroham A beteghez érkezve a mentőápoló rögtön észleli, hogy a beteg rángatózik-e, van-e görcsrohama, de kialakulhat az észlelés, szállítás során, vagy a szemtanúk is elmondhatják azt. Görcsroham észlelése esetén az első és legfontosabb teendő a helyszín biztonságának megítélése után a beteg fejének védelme a sérüléstől. Amennyiben lehetséges, akkor a test többi részét is óvjuk meg a sérülésektől. Amennyiben a bejelentés szerint görcsölő beteg a mentőgépkocsi kiérkezéskor még mindig görcsöl, úgy segélykocsi hívása indokolt! Ezt követően ABCD szerinti betegvizsgálat részeként a légutak átjárhatóságát, szükség szerinti megnyitását és szabadon tartását végezzük el, megítéljük a légzés és keringés meglétét vagy hiányát. Görcsroham alatt Teendő: A fej (test) védelme a sérüléstől Légutak megnyitása és szabadon tartása

66 A görcsroham az agy kóros túlműködése. Általában a beteg izmainak tónusvesztésével kezdődik, aminek következtében a beteg összeesik, ezután egy rövid ideig tartó megfeszülés után a beteg teljes testében rángatózás észlelhető. Kezdetben lehetséges, hogy a rángatózás csak valamelyik végtagra és/vagy arcfélre terjed ki és csak később jelenik meg testszerte. Amennyiben a görcsrohamot már nem láttuk, csak a szemtanúk elmondása alapján következtetünk rá, akkor mindig tájékozódni kell arról, hogy rögtön az egész test rángatózott-e, vagy kezdetben csak az arcra, vagy valamelyik végtagra terjedt ki. Az egész teste rángatózott? Ez fontos információ lehet a kivizsgálás során! Eközben a beteg általában megharapja a nyelvének a szélét (nem elharapja a nyelvét, ahogy a laikusok gondolják!), így a szájban a rángatózó nyelv a vérrel színezett nyálat felkeveri, aminek következtében véres hab ürül a beteg száján. Mindeközben a beteg nem légzik, aminek következtében a bőre egyre inkább szürkés, majd kékes árnyalatúvá válik (cianózis). A roham alatt a beteg a vizeletét és esetleg a székletét maga alá engedi. A görcsroham általában 1-2 perc alatt lezajlik, mély belégzéssel oldódik, ami után a beteg bőrszíne normalizálódik. Figyelem! A görcsroham általában riasztó látvány a laikusok számára, ezért többnyire ijedt szemtanúkkal találkozunk. A mentőápolónak ezért a helyszínen nyugodtan kell viselkednie, és haladéktalanul meg kell kezdenie a fentiekben részletezett biztonságos betegellátást! Okok Görcsrohamot leggyakrabban epilepszia betegség okoz, ezek a betegek gyógyszereket szednek a rohamok gyakoriságának csökkentésére. Gyógyszerekkel jól beállított epilepsziás betegnél is előfordulhat időnként görcsroham. Ezen kívül a görcsrohamnak még számos oka lehet, pl. alacsony vércukorszint (hipoglikémia), alkoholbetegeknél alkohol megvonás, korábbi agyi sérülés, agydaganat (ennek sokszor első tünete lehet a görcsroham) ezért a nem ismert epilepsziás beteg mindig kivizsgálandó!), Külön kihangsúlyozandó, hogy a görcsroham hátterében keringésleállás vagy kritikusan alacsony agyi vérátáramlást okozó ritmuszavar is állhat! FONTOS! Alacsony vércukorszint okozta görcsroham általában a vércukor rendezéséig nem szűnik meg! Hirtelen keringésmegállás okozta görcsroham megszűnése után a beteg légzése nem áll helyre, keringése (carotis pulzus) nem tapintható. Ezért lezajlott görcsroham után - ha a beteg nem mozdul - a légzését és keringését azonnal ellenőrizni kell! Hiányzó életműködések esetén azonnal újraélesztést kell kezdeni, részletesen ld. újraélesztés fejezetben. A görcsroham lezajlása után a betegek különböző fokban és ideig zavartak lehetnek (a legegyszerűbb kérdésekre sem képesek válaszolni), nem ismerik fel a környezetükben lévőket, a szituációt, emiatt önveszélyesek, sérülést okozhatnak önmaguknak (pl. eleshetnek, autó, busz alá kerülhetnek), vagyis veszélyeztető állapotban vannak. Emiatt lezajlott görcsroham után a betegre ügyelni kell, védeni a sérülésektől! A beteg tudatállapota a roham után fokozatosan tisztul (egyre több dologra emlékszik), de a történtekre, a görcsrohamra a tudata teljes feltisztulása után sem emlékszik. Görcsroham alatt Teendő: A helyszín biztonsága (további) sérülésektől való védelem Segélykocsi hívása Légutak megnyitása, szabadon tartása

67 Görcsroham után A légzés és keringés vizsgálata Oxigén adása ABCDE betegvizsgálat (vércukorszint mérése, szsz. rendezése!) Lezajlott roham után a mentőápoló nem hagyhatja helyszínen a beteget, kórházi megfigyelés szükséges. Csecsemő- és gyermekkori sajátosságok Gyermekkorban az idegrendszer görcskészsége fokozott, emiatt az epilepsziás jellegű görcsök gyakori okai a mentőhívásnak, ezek közül is leggyakoribb a lázgörcs. Az egyszerű lázgörcs jellemzői 6 hónapos és 5 éves kor között fordul elő, általában egyszerű, néhány perces görcs formájában zajlik és neurológiai deficit nincs - ha kiérkezéskor még görcsöl a gyermek, akkor azt komplikáltnak kell tekinteni, 30%-ban ismétlődik, a gyerekek 2-4%-a lesz epilepsziás, az ismétlődést nem lehet kivédeni lázcsillapító korai adásával, A lázcsillapításnak semmilyen szerepe nincs a lázgörcs megszűntetésében, de gyakran és helytelenül alkalmazott gyakorlat! Csecsemőknél és kisgyermekeknél a görcsroham általában a felnőttekhez képest diszkrétebben zajlik, gyakran csak remegés látható. Ha a görcsállapot még tart, akkor ebben az esetben is ABCDE szerint kell eljárnunk. Teendő görcsroham alatt akadozó, nem kielégítő légzés, cianózis, alacsony SaO2 esetén: segélykocsi hívása, közben, pozícionálni a gyermek fejét, maszkos-ballonos lélegeztetés asszisztálva, magas áramlású oxigénnel, rezervoáros ballonnal. Fontos információ, hogy a helyszínen lévők beadtak-e rektális diazepamot. A heveny görcsállapotok zöme a mentő kiérkezésére szűnik, azonban ezek a gyermekek is gondos, minden részletekre kiterjedő ABCDE vizsgálatot, illetve kórházi elhelyezést igényelnek. AVPU A helyszínre érkezéskor a mentőápoló megszólítja a beteget/sérültet (pl. Jó napot kívánok!), ezzel a reakciókészségét is vizsgálva. Itt azokról a betegekről tárgyalunk, akik erre valamiképpen reagálnak. Két csoportot különít el a mentőápoló: reagál, vagy nem reagál. Most ennél részletesebb felmérés következtében a beteg reakciójából az alábbi 4 csoport valamelyikébe sorolható a beteg: AVPU: A: éber (Alert), tiszta tudatú, orientált, vagy zavart V: csak verbális ingerre (szólításra, hangra) reagál

68 P: csak fájdalomingerre reagál (Painful) U: nincs semmilyen reakció (Unresponsive) A: éber (Alert) a beteg, ha a szemei nyitva vannak, megszólításra és a feltett kérdésekre válaszol. Ezen belül tiszta, orientált a beteg tudata, ha az alábbi kérdésekre helyesen válaszol: Hogy hívják? - saját személyre tájékozott, orientált Tudja, hol vagyunk? Hol lakik? - helyre orientált Tudja, milyen nap/évszak/ év van? - időben orientált Mi a panasza? (vezető panasz) Amennyiben a beteg helyesen válaszol a kérdésekre, illetve a panaszait érthetően adja elő, akkor azt mondjuk, hogy a tudata tiszta. VIGYÁZAT! Idős emberek sokszor nem tudják a dátumot, vagy esetleg a hét napját megmondani, mert nem használják. Ne értékeljük zavart tudatként, ha az évszámmal, évszakkal tisztában vannak! Zavart, ha fentiekkel (vagy valamelyikével) nincs tisztában. A zavart beteg (pl. görcsroham utáni állapot) önveszélyes, megsérülhet, ezért a mentőápolónak védenie kell a sérülésektől. V: csak verbális ingerre (szólításra, hangra) reagál P: fájdalomingerre reagál (Painful) ha a beteg nem beszél, de (enyhe) fájdalomingerre mozgással válaszol. U: nincs semmilyen reakció (Unresponsive) megszólításra és fájdalomingerre sem. A tudatállapotnak ezt a gyors felmérését az angol kezdőbetűk alapján AVPU felmérésnek nevezzük. Reakcióképtelen (U) eszméletlen betegnek azonnal szabad légutakat kell biztosítani (ld. a reakcióképtelen/ eszméletlen beteg fejezetben)! Csecsemő- és gyermekkori sajátosságok Gyermekkorban is jól működik az éberség gyors megítélésre az AVPU skála. A gyermekek idegrendszeri megítélése nehézkesebb, mint a felnőtteké, hiszen a kicsik nem tudnak beszélni, a vizsgálatnál nem biztos, hogy kooperálnak. Célszerű az objektív jelekre hagyatkozni, mint az eszmélet foka, pupillák (szűkek, tágak vagy nem egyenlőek riasztó jelek), görcsjelenségek, mozgászavar. Gyakori, hogy az eszméletzavar már oldódik a mentőegység kiérkezésére, ebben az esetben a környezeti információk (szülők, nagyszülők, gondozók) alapján kell rekonstruálni az eseményt, minden esetben a maximális óvatossággal és körültekintéssel.

69 A stroke (szélütés) Az AVPU felmérése után a mentőápoló a stroke tüneteit keresi: Stroke tünetek: beszédzavar arc aszimmetria kar gyengeség, bénulás láb gyengeség, bénulás Fenti (CPSS - Cincinnati Prehospital Stroke Scale) alapján a stroke 72%-os találati aránnyal felismerhető. További, stroke-ra utaló tünetek lehetnek: látászavar, szédülés, fejfájás, tudatzavar, paraesthesia, hallászavar, nyelészavar, mozgászavar, stb. Beszéd felmérése: megkérjük a beteget, hogy mondja a következőt: Az ég kék Budapest felett. Kóros, ha a beteg nem tudja ezt kimondani, rossz szót használ, vagy érthetetlenül mondja. Felmérjük az arc szimmetrikus voltát, vagy aszimmetriáját: Nem minden embernek teljesen szimmetrikus az arca, itt csak az akut változásokat értékeljük kóros tünetként. Kérjük meg a beteget, hogy mutassa a fogát, vicsorítson, mosolyogjon! Kétség esetén az esetleg jelen lévő hozzátartozókat kérdezzük, vagy segíthet régebben készült fényképhez (pl. személyi igazolvány) való hasonlítás. Felső végtag gyengesége/bénulása: a beteg karjait kb. a váll magasságába emeljük tenyérrel felfelé és megkérjük, hogy csukott szemmel tartsa meg a két karját. Ép idegrendszerű beteg ezt képes teljesíteni, kóros, ha a beteg egyik karja lesüllyed és tenyérrel lefelé fordul, vagy egyáltalán nem tudja megtartani valamelyik karját. Ezt hívjuk Cincinatti Prehospitalis Stroke Skálának (CPSS - arc, felső végtag, beszéd ld ábra) Ha fentiek közül egy tünet pozitív, vagyis kóros, valószínű, hogy a betegnek szélütése (stroke) van! A stroke betegség az agy egy területének oxigén hiánya, ami az agyi erek elzáródása (véralvadék által), vagy vérzése következtében jön létre.

70 Ez a két ok CT (computer tomográfia) vizsgálattal különíthető el a kórházban. Agyi ér elzáródásakor 4,5 órán belül (időablak) lehetőség van a véralvadék feloldására. Az un. mechanikus thrombectomia (a vérrög eszközzel történő eltávolítása) lehetősége bizonyos betegeknél akár 24 órán belül eredményes lehet, ezért 24 órán belüli panaszkezdet esetén fontos, hogy a beteg a lehető leghamarabb kerüljön un. stroke centrumba. Ott a CT és egyéb vizsgálatok kb órát vesznek igénybe, amit a teljes ellátási időbe bele kell számítani. Minél előbb kerül a beteg stroke centrumba, annál nagyobb agyterületet menthetnek meg az elhalástól, vagyis az idegrendszeri (neurológiai) tünetek csökkenhetnek, vagy megszűnnek! Óriási a jelentősége a stroke-on átesett betegek további életminőségére nézve, így jelentős az esély, hogy nem fél oldalára bénán, esetleg beszédképtelenül kell leélnie az életét. Ezért a mentőápolónak a stroke tüneteinek a felismerése és a beteg gyors ellátása elengedhetetlen feladata! Akut stroke-ról beszélünk, ha a tünetek (CPSS) kezdete és az észlelési idő nem több mint 2-3 óra. Gyakran ez nem tisztázható, ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy mikor látták a beteget utoljára épen. Ébredéskor észlelt stroke tünetek esetén többnyire ez az elalvási idő! ABC stabil akut stroke tüneteket mutató beteget haladéktalanul és a lehető leggyorsabban szállítsuk az illetékes stroke centrumba értesítés mellett (rádión ICS segítségével)! ABC instabil, illetve reakcióképtelen beteg esetén azonnal segélykocsit kell kérni! (ld. A, B, C, ill. nem reagáló betegről szóló fejezetekben) Ilyenkor azt is mérlegeljük, hogy a segélykocsi megvárása vagy a transzport megkezdése jár-e nagyobb időnyereséggel! Csecsemő- és gyermekkori sajátosságok A stroke gyermekkorban ritka, de létező betegség. Tünettana lényegében megegyezik a felnőttkorival, ezért a legfontosabb, hogy gondolni kell rá. Minden esetben segélykocsi hívás szükséges, a teendők nem különböznek a gyermekkori ABCDE eljárástól. Összefoglalás Stroke tünetek (CPSS): beszédzavar arc aszimmetria felső végtagok gyengesége/bénulása ABC stabil: 24 órán belüli panaszkezdet esetén gyors szállítás stroke centrumba értesítéssel (ICS)! ABC instabil: teendő ABC szerint + segélykocsi

71 Tudatzavarok Az agy működésének ellenőrzése, a tudat tisztaságának vagy zavartságának a felmérése kérdések segítségével történik (ld. tudat felmérése AVPU). Tiszta, orientált a beteg tudata, ha az alábbi kérdésekre helyesen válaszol: Hogy hívják? - saját személyre tájékozott, orientált Tudja, hol vagyunk? Hol lakik? - helyre orientált Tudja, milyen nap/évszak/ év van? - időben orientált Mi a panasza? (vezető panasz) Ha a beteg nem tud a kérdésekre helyesen válaszolni, vagy összefüggéstelenül beszél, vagy nem cselekszik célszerűen (pl. furcsán viselkedik, tétova) akkor zavartságról beszélünk. A zavart beteg mindig önveszélyes, mert a környezeti veszélyeket nem képes felmérni védeni kell a sérülésektől! (ld. AVPU fejezet) A zavart beteg lehet közveszélyes is, amennyiben pl. hallucinál, vagyis olyan dolgokat lát, hall, amik az adott helyen nem léteznek, és/vagy lehet agresszív (pl. tudatmódosító szer hatása, ittasság). Ezért a mentőápolónak óvatosan kell eljárnia a zavart beteggel, nem szabad vitába bocsátkozni, inkább udvariasan, verbálisan és magatartásával is megnyugtatóan kell fellépni. Zavart betegnél fel kell készülni kiszámíthatatlan cselekedetekre (pl. váratlan támadás, emeletről, kocsiból való kiugrás), ezét a mentőegység mindkét tagjának ezeket a betegeket fokozottan figyelni kell! Ha a zavart beteg agresszív, akkor a rendőrség segítségét és segélykocsit kell kérni, indokolt esetben akár a helyszín is elhagyható! A zavartságot kiváltó tényezők közül a legfontosabbak: hipoglikémia (alacsony vércukor szint) ld. lenn alkohol (ittasság) ld. mérgezés fejezetben drogok használata ld. mérgezés fejezetben mérgezések ld. mérgezés fejezetben fejsérülés ld. sérülések fejezetben stroke ld. D 2. idegrendszeri fejezetben ismert elmebetegség (pl. tudathasadás skizofrénia) Vércukorszint mérés Az agyszövet helyes működéséhez cukorra van szükség, ezért a vércukorszint bármilyen okból történő csökkenése esetén a betegnek az alábbi tünetei, panaszai lesznek.

72 Tünet Teendő sápadtság, verejtékezés remegés gyengeség érzés, zavartság eszméletlenség (reakció képtelenség) nem szűnő görcsroham vércukormérés: kóros 3,3 mmól/l alatt ITATHATÓ? igen cukros folyadék itatása nem segélykocsi ABC + segélykocsi sérüléstől védeni + segélykocsi Zavart tudatú, vagy eszméletlen betegnek mindig meg kell mérni a vércukrát, amennyiben ez biztonságosan megtehető! Kórosan alacsony vércukornak a 3,3 mmól/l alatti vércukor értéket tekintjük. Teendő: Amennyiben alacsony vércukor értéket mérünk és a beteg itatható, akkor a helyszínen feltalált cukor tartalmú folyadékkal kell megitatni. Itatható a beteg: ha a kezébe adott pohárból képes egyedül inni. Cukor tartalmú folyadék: cukor tartalmú üdítők, csapvízben feloldott cukor, stb. Ha alacsony vércukor mellett a beteg már nem itatható, akkor azonnal segélykocsit kell kérni, vagy amennyiben gyorsabban elérhető helyben kell orvosi segítséget kérni (pl. háziorvos, ügyeletes orvos). Az orvos (mentőtiszt) ilyenkor intravénásan (iv.) ad cukoroldatot a betegnek, amitől a beteg vércukra rendeződik, amit a panaszok tünetek elmúlása, a tudatának feltisztulása jelez. Diabetes mellitus cukorbetegség: A hasnyálmirigy Langerhans szigetei nem termelnek megfelelő mennyiségű insulint, ami miatt a szövetek nem tudnak elégséges mennyiségű cukrot felvenni a vérből, magas a beteg vércukra, miközben a szövetek éheznek, nem jutnak cukorhoz. Ennek megszüntetésére Insulin injekciót (vagy tablettás gyógyszert) rendel az orvos, amit általában a beteg ad be magának. A bejuttatás eszköze többnyire egy toll formájú (pen) önadagoló eszköz, amiben az insulin van. (ld. jobb oldali képen) Ha a beteg beadta az insulint, akkor fél órán belül ennie kell a megfelelő cukormennyiség bejuttatására. Amennyiben az insulin beadása után a beteg nem tud enni (elfelejtett, kevés cukor/szénhidrát tartalmú ételt evett, nincs rá módja, vagy pl. hányás miatt nem képes enni), a vérből a szövetek sejtek felveszik az ott lévő kis mennyiségű cukrot, a betegnek csökken a vércukra ennek megfelelő tünetekkel. Ilyenkor a cukor pótlásával a tünetek is megszűnnek. Ha a cukorbeteg nem képes megfelelően táplálkozni (pl. más betegsége miatt), akkor kórházba szállítása indokolt.

73 Alarmírozó tünetek Fájdalom Fájdalom A mentőellátásban az egyik leggyakoribb, sokszor vezető, figyelemfelhívó panasz, melyet egyes szervek, szervrendszerek különböző súlyosságú betegségei okozhatnak. A fájdalom egyes jellemzői, vagy azok összessége (lokalizáció, erősség, kisugárzás, jelleg stb.) közelebb vihetnek a diagnózishoz, de éppúgy félre is vezethetnek. A betegek fájdalmat toleráló képessége egyénenként változó, a fájdalom erőssége a beteg számára az enyhétől a tűrhetetlenig terjedhet, melyet egy un. fájdalom skála segítségével tudunk megítélni (Mosby skála) A fájdalomcsillapítás a sürgősségi ellátás egyik legfontosabb feladata. Az alapfolyamat gyógyítása jó esetben együtt jár a fájdalom csillapításával. Amennyiben azt érdemben nem tudjuk befolyásolni, a fájdalomcsillapítás megfelelő kompetencia birtokában önálló feladat. A fájdalom alapvető jellemzői: helye jellege intenzitása erőssége (fájdalom skála) kisugárzása mióta áll fenn volt-e már ilyen és ha igen, akkor ahhoz képest rosszabb/enyhébb vett-e be rá gyógyszert és ha igen, akkor mit - mennyit és hatott-e vannak-e kísérőjelenségek A továbbiakban a fájdalom helye alapján két fájdalmat, a fejfájást és a hasi fájdalmat részletezünk (a mellkasi fájdalmat lásd C ).

74 Fejfájás A fejfájás gyakori panasz. Vannak ismert fejfájós emberek, pl. migrénes betegek, akik rendszeresen szednek orvos által felírt gyógyszer(eke)t. Ezek a betegek szokványos fejfájás miatt ritkán hívnak mentőt. Ha a mentőhívás oka fejfájás, gondoljuk súlyosabb betegségekre. A fejfájás súlyos betegségre utalhat, ha hirtelen kezdődött a szokásostól eltérő minőségű, és/vagy erősségű idegrendszeri eltéréssel (stroke tünetek), látászavarral együtt zavartsággal párosul fejsérülés után alakult ki (azonnal vagy akár pár órával, nappal később) forgó szédülés kíséri magas lázzal társul hányással társul Teendő ABCD szerinti betegvizsgálat és ellátás stabil állapotú beteget intézménybe (SBO-ra) kell szállítani instabil beteg esetén segélykocsi kérése a beteg nyugalomba helyezése, pozicionálás (ajánlott enyhén megemelt felső testfél) Csecsemő- és gyermekkori sajátosságok A fejfájás gyakori panasz gyermekkorban, 6-7 éves korig a gyerekek 60-70%-nak van fejfájása, ami azonban nagyon ritkán mentőfeladat. A mentőellátás célja ezekben az esetekben a potenciálisan súlyos, életveszélyes esetek, betegségek kiszűrése. A fejfájás súlyos, életveszélyes állapotra utalhat gyermekkorban, ha hirtelen kezdetű, nagyon erős napok, hetek alatt egyre erősödő látászavar, egyensúlyzavar kíséri traumát (sérülést) követően lép fel hányás kíséri reggelente jelentkezik Minden súlyos esetet nem lehet a kórtörténet és a jelek alapján kiszűrni, ezért bizonytalan esetben a panaszos gyerek kórházba szállítása, vagy segélykocsi hívása szükséges. Hasi fájdalom A hasi fájdalom okának kiderítése nem feladat, súlyos, a beteg összegörnyedését okozó hasi fájdalom esetén a beteget fekve, felhúzott lábakkal sürgősségi osztályra, vagy hasi sebészetre kell szállítani. A helyszíni teendőket az állapotfelmérés (ABCDE), és a mentőegység kompetenciaszintje határozza meg.

75 E Egész test, egész eset, egyéb vizsgálatok Az ABCDE betegvizsgálati protokoll utolsó eleme az E, mely leginkább magára a kórokra, a kórkép komplex értékelésére keresi a választ. A helyszínre érkezéskor a gyakorlott ellátó már az első benyomás alapján meg tudja ítélni, hogy a beteg stabil vagy instabil-, vagy kritikus állapotú. A beteg közvetlen környezete, illetve a körülmények is megfigyelhetők, vizsgálandók. Fontos a beteg kikérdezése és szemtanúk/rokonok megkérdezése is az adott esettel kapcsolatban. A beteg sérülésének, megbetegedésének mechanizmusa is eldöntendő ebben a fázisban, ha korábban nem tettük meg. A környezet megtekintése már a helyszínre való belépéssel elkezdődött, hiszen minden vizsgálat előtt azt tekintjük meg, hogy a helyszín biztonságos-e (áramütés veszélye, tűz és robbanás veszély, a környezetben lévők személye mennyire jelent veszélyeztető stb.). Testhőmérséklet megítélése legalább tapintással fontos ebben a fázisban. Súlyos hipotermia vagy magas láz valószínűsítése esetén eszközös mérés javasolt. Egyéb célzott vizsgálatok elvégzése is ebben a fázisban javasolt, például: 12-elvezetéses EKG vizsgálat szívhangok hallgatása a has vizsgálata tapintással ödema, anasarca felismerése sérülések keresése olyan betegnél, akit nem sérültként vizsgálunk. Anamnézis felvétel-kikérdezés SAMPLE séma szerint javasolt: S Szubjektív Panaszok (Symptoms) A Allergia (főleg a gyógyszerallergia fontos) (Allergies) M Medikamentumok (gyógyszerek mikor mit vett be?) (Medication) P Páciens kórtörténete (meglévő betegségek, terhesség) (Past medical history) L Legutolsó étkezés (szilárd és folyékony) (Last meal) E Események (mi történt) (Events) A beteg környezetében, szemetesében búcsúlevél, üres gyógyszeres dobozok, gyógyszermérgezésre, szuicid szándékra utalnak. Fecskendő, öngyújtó, kiskanál, citromlé, porok kábítószer fogyasztásra engednek minket következtetni (bár a dizájner drogok terjedésével ez egyre inkább háttérbe szorul). Kályhatüzelésű vagy, régi konvektoros zárt terű házakban, gondoljuk CO mérgezés lehetőségére, amennyiben többen is megbetegedtek, vagy a beteg fejfájásra, hányingerre panaszkodik. Fiatal nők ismeretlen eredetű női vérzése esetén, mindig gondoljunk esetleges vetélésre, ezért lehetőség szerint tekintsük a WC-be is. Alapvető része az egész test teljes vizsgálata, tetőtől-talpig való átnézése, a körülmények és lehetőségek, illetve a beteg szeméremérzetére való tekintettel. Már amikor megtekintjük a beteget, akkor megfigyelhető a testalkata, testtartása melyek utalhatnak bizonyos betegségekre, állapotokra (pl. fájdalom kényszertartás). A beteg bőre már első megtekintéskor informatív, lehetnek színbeli eltérések (pl. sárga, szürke, fehér), sérülések, csípések, élősködők, szennyeződés, kiütések, hullafoltok. A végtagok alaki épsége, duzzanat, visszértágulat megfigyelése ugyancsak fontos információ. Szükség esetén a TTEKG elkészítése is az E vizsgálatban kerül sor.

76 Sérülések A sérülés okozta halálozás világszerte 10%, 40 év alatt vezető halálok. A halálozás 50%-a következik be a helyszínen és 30%-a a kórházi ellátás első 24 órájában. A mentőellátás során leggyakrabban közúti közlekedéshez, háztartási-, munkahelyi-, sport- és szabadidős tevékenységhez kapcsolódó balesetekkel, az ezekből adódó sérülésekkel találkozunk. A tapasztalatok szerint a korai halálesetek 48%-a potenciálisan megelőzhető megfelelő korai légútbiztosítással, a kritikus mellkasi sérülés, a külső vérzések, valamint a vérzéses sokk adekvát ellátásával. A korai halálozás csökkentésében meghatározó a megfelelő helyszíni ellátás és a mielőbbi kórházba juttatása a sérültnek, hogy legrövidebb időn belül lehetővé váljék a megfelelő sebészeti beavatkozás. A helyszínen alkalmazott invazív diagnosztikus és terápiás eljárások nem mindig életmentőek de további veszélyt jelenthetnek a sérült számára, emiatt a tevékenységre fordított időveszteséggel számolni kell és további károsodást/szövődményt okozni az ellátás során nem szabad. Cél: helyszín és a baleseti mechanizmus gyors felmérése (ld. külön fejezetben) életveszélyes állapot/sérülések felismerése hogy lehetőleg minél kevesebb időt töltsünk a sérülttel a helyszínen, időorientált sérültellátás alapelveit tartsuk be a baleset miatt bekövetkezett halálozás és rokkantság csökkentése. Minimum felszerelés A sérültellátás során előfordulhat, hogy az előzetesen kapott információ nem helytálló, a beteg valódi állapota rosszabb, mint ahogy az a bejelentés alapján feltételezhető. Ilyen esetben, ha a kiérkező mentőegység nem rendelkezik az ellátáshoz szükséges eszközökkel, az a beteg további állapotromlásához vezethet. Alapvető fontosságú bizonyos felszerelések, eszközök helyszínre juttatása: lapáthordágy (rögzítő pántokkal és a fejrögzítővel) /gerinchordágy, merev nyakrögzítő gallér, oxigénpalack (hordozható) 100-as maszkkal, mentőhátizsák (légútbiztosítás, lélegeztetés, vérzéscsillapítás minimum eszközei), medence öv, húzósín. Helyszín felmérése Kiemelkedő jelentőségű: a helyszín biztonságának megítélése és az egyéni védőeszközök használatának szükségessége, egyszerű helyszín esetén is indokolt a helyszín biztosítása, a kárhely és a rendelkezésre álló eü. személyzet felmérése, illetve a sérültekről való rövid visszajelzés,

77 trauma esetében a sérülési mechanizmus megfigyelése (segítséget jelenthet a helyszíni ellátást végző személyeknek és a fogadó intézmény orvosainak egyaránt), individuális sérültek első benyomás-szerű kategorizálásában segít a mechanizmus (kis/nagy energia, tompa/áthatoló), a sérülés mértéke (egy/több testtájék), az életkor és vitálparaméterek besorolása: Stabil/Instabil, de javul/instabil és romlik/halott kategóriák. Sérülési mechanizmus Fontos információt ad arról, hogy nagy erejű, az egész testet érintő erőbehatásról van-e szó (gázolás, magasból esés, frontális ütközés, kocsiból kirepülés stb.), vagy egy-egy testtájék izolált sérüléséről (mellkason szúrás, comblövés, stb.). Az egész testet érintő nagy erőbehatás esetén a kezdő felmérést a sérülések gyors áttekintő vizsgálatával folytatjuk az életveszélyes sérülések, a potenciális veszélyeztetettség megítélése érdekében. Egy testtájék súlyos sérülése esetén a kezdő felmérést célzott vizsgálat követheti. Alkoholos, más tudatmódosító szer, vagy gyógyszer hatása alatt álló sérülteknél a sérülési mechanizmus ismerete különösen fontos útbaigazító tényező; és mindaddig sérültnek tekintendők, míg annak ellenkezője nem igazolódik. Jellegzetes baleseti mechanizmusok: gyalogost vagy kerékpárost elgázoltak, nagy sebességű motorkerékpár-, gépkocsibaleset történt, a gépjárműből kirepült, kiesett a sérült, az utastérben valaki meghalt az ütközés folytán, légzsák(ok) kinyíltak, magasból esés (> 2m), robbanásos sérülés történt, beszorult sérültről van szó, a sérült betemetődött Potenciálisan életveszélyes állapotú sérült, ha az anamnézisben (kórelőzményben) szerepel: eszméletvesztés légzési nehézség fej, nyak vagy törzs súlyos fájdalma nyílt/feszülő PTX instabil mellkas masszív/katasztrofális vézés medencetörés fej, nyak, torzó áthatoló sérülése gerincvelősérülés nyílt/benyomódásos koponyatörés 2 végtag proximális törése magasan amputált végtag Klinikum alapján kiemelten fontos: traumás CPR utáni állapot fenyegetett légút

78 légzésszám: <10 v > 30 vérnyomás tartósan 90 GCS: M1-2-3 > 20 hetes terhes Kimentés formái: A sérült állapota és várható állapotromlása határozza meg, formái: crash kimentés ellátás és immobilizáció nélkül, azonnal gyors kimentés minimális ellátás és nyakrögzítő gallér felhelyezés után normál kimentés teljes adható ellátás és immobilizálás után A kimentésben részt vevő ellátó viseljen megfelelő védőfelszerelést, aki nem veszt részt, az készüljön elő az eszközökkel (monitor, rögzítőeszközök stb.). A kimentést kábelek (infúziós szerelék, monitor) feleslegesen ne hátráltassák, utána a sérültet 360 -os körüljárást engedő, biztonságos területre kell vinni. Sérültellátás A sérült első megítélése, és az első benyomások alapján meg kell állapítani, hogy a sérült: a keringésmegállás állapotában van, kritikus állapotú, súlyos, de ABCD stabil állapotban van. Keringésmegállás esetén BLS megkezdése szükséges a protokoll alapján (kivétel veszélyes helyszín, tömeges baleset). Egyebekeben a betegvizsgálat az a ccabcde protokoll sorrendjében történik. Jelentős külső vérzést azonnal csillapítani kell, még a betegvizsgálat megkezdése előtt. Állapotromlás esetén és nagyobb beavatkozásokat követően ismételt ABCDE ellenőrzés végzendő. Cél az egészségnyereséget adó, hasznos beavatkozások mihamarabbi elvégzése. A helyszíni idő minimalizálása fontos, felesleges betegvizsgálattal vagy beavatkozásokkal tilos a helyszíni időt nyújtani. Az elsődleges betegvizsgálattal párhuzamosan az alábbiakkal egészül ki a beavatkozások delegálása: ccabcde = döntés a nyaki gerinc rögzítéséről, nyaki gerinc védelme, MILS, vérzéscsillapítás, ruházat szükség szerinti eltávolítása, a sérült 360 fokos körüljárhatóságának lehetőség szerinti biztosítása, segélykocsi hívása. Elsődleges vizsgálat célja az azonnal elhárítandó életveszély felismerése. Az ellátás folyamatának megszakítása csak veszélyes helyszín, elzáródott légút és szívmegállás esetében lehetséges.

79 A kiegészítés: potenciális nyaki gerinc sérült esetében a légút felszabadításhoz az áll kiemelése a fej hátrahajtása nélkül végzendő, vérző arckoponya sérültnél szükséges lehet a garatüreg azonnali szívása, amennyiben ez sikertelen a sérült oldalra fektetése javasolt, ha a légút nem kielégítő, egyszerű pozícionálás és leszívás szükséges. légút megítélése, manuális/eszközös (OP, NP) nyitás és nyaki immobilizálás (MILS). B kiegészítés: nagy áramlású oxigén, 100%-os rezervoáros, nem visszalégző maszkkal, légzés nélküli beteg esetében kontrollált lélegeztetés szükséges négykezes technikával, fontos a nyak vizsgálata, durva zúzódás, duzzanat, áthatoló sérülés, vérzés, nyaki vénák teltségének megfigyelése, keresése, mellkas vizsgálata során aszimmetria, durva zúzódás, áthatoló sérülés, vérzés, paradox légzőmozgás (belégzéskor a mellkas süllyed, a has emelkedik), instabilitás megfigyelése, keresése. Ehhez tapintsuk át a mellkast mindkét oldalon, figyeljük meg, hogy csontrecsegés, instabilitás észlelhető-e. Feszülő légmell (PTX) gyanúja felmerül az alábbiak esetén: instabil mellkas, sorozat bordatörés, áthatoló mellkasi sérülés, a sérült mellkas vizsgálatakor úgynevezett lószőr párna (subcutan empysema) tapintat, telt nyaki vénák, gége eltolódása a középvonaltól az érintett oldallal ellentétes irányba, vérnyomásesés, állapotromlás - oxigén adása és lélegeztetés ellenére - látható ok nélkül, nagy légzési ellenállás lélegeztetéskor, fokozott légzési munkával járó légzési elégtelenség és szederjesség, magas légzésszám, légszomj, mellkasi fájdalom, alacsony/romló oxigén telítettség a vérben. Előbbiek esetén gyors romlást okozó feszülő légmell valószínűsíthető, azonnal segélykocsit kell kérni! C - kiegészítés: perifériás pulzus tapintása, ha nincs az alkaron, a nyaki ütőeret kell keresni, fontos információ a pulzus száma, ritmusa, elnyomhatósága, vérnyomásmérés, monitorozás megkezdése, CRT - kapilláris újratelődési idő, bőr színe, hőmérséklete, állapota, tapintata, nagyobb vérzések, törések keresése, felismerése (szükség esetén azonnali teendő a vérzés kontrollja/csillapítása, pl. törött femur hosszirányú húzása), has vizsgálata (durva zúzódás, áthatoló sérülés, vérzés, feszülés, keménység, fájdalom), medence megtekintéses vizsgálata (durva zúzódás, deformitás, vérzés, fájdalom - CSAK MEGTEKINTÉS!- a két oldali elülső-felső csípőtövis magasságában), végtagok-, hosszú csöves csontok vizsgálata: deformitás, durva zúzódás, duzzanat, instabilitás, vérzés.

80 Delegálható feladatok: monitor felhelyezése, törött combcsont esetén az alsó végtag tengely irányú húzása és húzott állapotban való tartása. D kiegészítés központi idegrendszer érintettségének vizsgálata, fej vizsgálata: durva arc- és agykoponya sérülés (zúzódás, duzzanat, áthatoló sérülés, vérzés), pupillák gyors megtekintése, azok szimmetriája, nyugtalanság felismerése, tudat/eszmélet megítélése, AVPU-, GCS felvétele, arc-asszimetria-, végtagokon oldaliság különbség vizsgálata, vércukorszint ellenőrzése. Delegálható feladat a vércukor mérése. Minden zavart tudatállapotú vagy eszméletlen sérültnél kötelező! E (Enviroment, Exposure egyéb) Lásd, előző fejezet! gyors tetőtől-talpig vizsgálat végzése a sérült állapotához igazítva. Instabil, romló sérültnél csak a fő vérvesztő helyek vizsgálandók. hővédelem buborékfóliával. Delegálandó feladatok: rögzítő eszközök előkészítése, lehűlés elleni védelem, csomagolásban való közreműködés (ld. később!) Gyors állapotfelmérést követően, amennyiben ABCD instabilitást észlelünk, hívjunk segélykocsit! Evakuáció, előrejelzés, transzport: ISBAR szerinti előrejelzés szükséges, javasolt a TETRA rádió használata az egység jelezze előre a vér igényét, ha bármikor az ellátás közben SBP < 90 Hgmm, és vérzés gyanítható vagy bizonyos a személyzet készüljön fel a transzport során várható állapotromlásra. Ellenőrző vizsgálat Segít követni a páciens állapotát, észlelni az esetleges beavatkozás szükségességét. Célja az állapotváltozás és az elvégzett beavatkozások hatékonyságának ellenőrzése. Meg kell tenni: ha állapotváltozás következik be, beavatkozásokat követően, áthelyezés, mozgatás után, kritikus állapotú sérült esetén: minden 5 percben, stabil állapotú sérült esetén: minden 15 percben. Az ellenőrző vizsgálatok során ki kell térni: szubjektív változások - Hogy érzi magát? ABCDE ismételt vizsgálata, ellenőrizni minden azonosított sérülést, ellenőrizni a beavatkozásokat (működnek, pozíció, áramlás, biztonság). Fontos a beteg állapotának, paramétereinek, esetleges állapotváltozásainak és a beavatkozásoknak a korrekt dokumentálása.

81 Általános szabály, hogy a súlyos sérülttel minél hamarabb induljunk el a kórházba, hiszen a beteg végleges ellátását a kórház (műtő) fogja megadni. Szükség esetén amennyiben segélykocsi indokolt, induljunk el a segélykocsi felé, a kórház irányába és a randevú-elv szerint találkozzunk a segítséggel. A sérülttel nem tudunk elindulni, ha helyszínen újraélesztés zajlik, a légútja nem átjárható egyszerű légútbiztosító eszközökkel sem, a sérült agitált, őrjöng (akár sérüléséből akár egyéb okból kifolyólag) és nem rögzíthető. Célirányú, egy testtájat, potenciálisan nem életet veszélyeztető esetekben lehet indokolt, hogy a segélykocsit a helyszínen várjuk meg (pl. fájdalomcsillapítás, egy oldali combcsont törés esetén, stabil állapotú betegnél). Rögzítő eszközök Cél az immobilizáció biztosítása, a fájdalom csökkentése, a szövődmények, illetve az állapotrosszabbodás megelőzése, elkerülése. A helyszíni ellátás során alkalmazható rögzítési lehetőségek és azok kivitelezése szigorú szabály szerint, szabványos eljárásrendben van az Országos Mentőszolgálatnál meghatározva. Nyak rögzítése: Ha a mechanizmus felveti a nyaki gerinc sérülés gyanúját, akkor neutrális nyakrögzítést kell végezni. A korrekt rögzítésnek a kimért-, méretre állított nyakrögzítő gallér és a headblock együttese, vagy a manuális in-line stabilizálás (MILS, gallérral vagy anélkül) számít. Lapáthordágy: Teljes test rögzítés igénye esetén a megfelelő hosszra állított lapáthordágy használata. Időnyerés céljából szimpla lapátágyra emelés javasolt azon sérülteknél, akik teljes test rögzítést nem igényelnek (pl. áthatoló trauma). Buborékfólia: A maximális hővédelem a légzáróan feltekert buborékfólia és takaró együttesével érhető el a helyszínen. A fóliát a lapáthordágyra mobilizáláskor kell a beteg alá helyezni, úgy, hogy visszahajtásra alkalmasan túlnyúljon a lábakon. A feltekert és a lábra visszahajtott csomagolást ragtapaszcsíkkal javasolt rögzíteni. A monitorkábeleket célszerű egy irányban elvezetni. A vénás út felett a fólia a megfelelő mértékig kiszakítható. Medence rögzítése: Ha a mechanizmus felveti a medence sérülését, akkor medencerögzítést kell végezni. Szimultán húzósín igény esetén először a medencerögzítő kerül felhelyezésre. Korrekt rögzítés a nagytomporok magasságában felhelyezett medencerögzítő övvel érhető el. Végtagok rögzítése: Hosszú csöves csont (elsősorban femur) törése esetén manuális húzás, majd a szolgálatnál rendszeresített húzósín felhelyezése indokolt. A rögzítéshez fájdalomcsillapítás szükséges lehet (segélykocsi!).

82 Szimultán mendencerögzítési igény esetén a húzósín a medenceöv után helyezendő fel. A húzósín kontraindikációi a helyszínen: o amputáció a végtagon, o hátsó csípőficam gyanúja (flexióban rögzült csípő), o floating knee ( lebegő térd a térd alatt és felett is törés van), o térd összes szalagját érintő szalagszakadás. Súlyos sérült esetén az időnyerés érdekében a distalis csontsérülések rögzítésének elhagyása mérlegelendő. Nem időkritikus sérült esetén az ilyen elsősorban alkar és lábszár, illetve attól distalisabb törések a korábbban is használatos és rendelkezésre álló eszközökkel (pl.: SAM Splint rögzítő-, és/vagy háromszögkendő, Cramer-sín) rögzíthetők. Testtájék Eszköz Teljes test lapáthordágy vákuum matrac board Fej-nyak (MILS) merev nyakrögzítő gallér és fejrögzítés Medence medenceöv Végtag húzósín vákuumsín flexibilis végtagrögzítő Vállöv Desault kötés Gyermek végtagi vákuum matrac műanyag vákuumrögzítő lapáthordágy+ lepedő/buborék fólia Oxystabil, Cramer sín Lehűlés elleni védelem A lehűlés a sérültek állapotát tovább rontó külső ártalom, kivédése alapvető szükségességű. A környezeti hőmérséklet, illetve az ellátás során történő beavatkozás (vetkőztetés) is hozzájárulhat a hőártalom kialakulásához. Súlyos sérülteknél minden esetben, jó időjárási viszonyok között is szükséges a védelem, a teljes ruházat eltávolítása javasolt az ABCDE vizsgálattal párhuzamosan. Nedves, vizes ruházat eltávolítása minden esetben történjen meg, a testet - a lehetőségekhez képest töröljük szárazra. Ezt követően a sérültet mielőbb takarjuk be. A keringésmegállás felismerése, az újraélesztés elméleti alapjai. Keringésmegállás A légzés, keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. A halál megállapítása orvosi/mentőtiszti feladat. Mentőápolói gyakorlatban a halál megállapításához segélykocsit kell hívni. A keringés és/vagy a légzés hirtelen megállása azonnal károsodást indít meg a testben, a leggyorsabban az agyban, és hamarosan a szívizomban és a többi szervben-szövetben is. E károsodási folyamatok a keringés és a légzés azonnal elkezdett mesterséges pótlásával

83 (=újraélesztés) egy ideig jelentősen lelassíthatók, és reménykedhetünk a spontán keringés és légzés helyreállításában. Minél több idő telik el azonban a keringés megállása és a spontán keringés (esetleges) visszatérése között, annál valószínűtlenebb a beteg keringésmegállás előtti idegrendszeri és általános állapotának helyreállása. Ez utóbbi normális testhőmérsékleten átlagosan tíz percen belül remélhető; azonban ismételten hangsúlyozni kell, hogy ezek a percek a kimenetel szempontjából nem egyenértékűek: az első percekben jóval nagyobb a siker esélye, mint később. A keringés megállásától a visszafordíthatatlan károsodások kezdetéig terjedő szakaszt régi elnevezéssel klinikai halálnak nevezzük. A szervezet ezután a biológiai halál szakaszába jut, amikor már nincs remény az alapvető életműködések helyreállítására. A keringésmegállást minimális tanulás birtokában illetve mentőhíváskor a mentésirányító telefonon adott iránymutatása alapján bárki felismerheti. A biológiai halál megállapítására csak orvos vagy mentőtiszt jogosult. A biológiai halált bizonyítják az ún. bizonyossági haláljelek: legkorábban a hullamerevség (a rágóizmokon, a hőmérséklettől függően 3-4 óra alatt) jelentkezik, majd beivódásos hullafoltok jelennek meg, a továbbiak - rothadás, esetleg mumifikáció - jóval későbbiek. Míg tehát a keringésmegállás tízmásodpercek alatt felismerhető, a halál biztos jelei csak órák múlva észlelhetőek. Mindezekből következően nincs megbízható jele az visszafordíthatatlan károsodások kezdetének. Ezt csak közvetve tudjuk megítélni, az elhúzódó újraélesztés sikertelenségéből, illetve a keringésmegállásban újraélesztés nélkül eltelt megbízhatóan ritkán ismert jelentős, normál testhőmérsékleten negyedórát meghaladó idő alapján. Újraélesztésnek nevezzük hirtelen keringésmegállásban a keringés és a légzés mesterséges pótlását, illetve helyreállítását. Emlékezzünk arra, hogy keringésmegállás bekövetkezhet elsődlegesen: végső soron ritmuszavar következtében, de másodlagosan is, légzésmegállás következtében. Az újraélesztés során a keringést feltétlenül és azonnal pótolnunk kell, a légzés pótlása az első 3-5 percben nélkülözhető, bár ez kedvezőtlen (ld. később). Ha csak a légzés állt meg, lélegeztetnünk kell, ez önmagában nem újraélesztés; azonban ha a megszűnt légzést nem pótoljuk, perceken belül megáll a keringés, és akkor már újraélesztésre lesz szükség. A hirtelen keringésmegállás okai A keringésmegállás közvetlen kiváltója a szívritmuszavar, ez lehet csak elektromos áramütéssel, azaz defibrillálással megszüntethető, ún. sokkolandó ritmus: csaknem mindig kamrafibrilláció. Az ilyen keringésmegállás újraéleszthetősége a legjobb kilátású. Lehet azonban nem-sokkolandó ritmuszavar is a keringésmegállás hátterében, ilyenkor nincs szükség defibrillálásra; azonban az újraélesztés sokkal ritkábban sikeres. Felnőttben a keringésmegállást okozó ritmuszavar legtöbbször szíveredetű: koszorúérbetegség, szívizombetegség, az ingerképző-ingervezető rendszer veleszületett zavara. Gyermekben a ritmuszavar okozta keringésmegállás legtöbbször másodlagos: légzészavarból adódó hipoxia következménye, és nem igényel defibrillálást. Fenyegető keringésmegállást jelezhet hirtelen fellépő nehézlégzés, mellkasi fájdalom, eszméletvesztés. Jellemző kísérő tünet ilyenkor kóros légzésformák megjelenése, a vér oxigéntelítettségének csökkenése, a bőr hűvössé válása, a szisztolés vérnyomás nagymértékű csökkenése, a pulzus kvalitás romlása, tudatzavar megjelenése.

84 Az újraélesztés szintjei és szervezése Az eszköz nélküli, alapszintű újraélesztés (BLS=Basic Life Support) során legalább mellkaskompressziókat kell végezni, de ha a segélynyújtó képes és hajlandó lélegeztetni, az sokat javít a beteg életkilátásain. Ma a BLS körébe tartozik megfelelő eszköz birtokában a félautomata defibrillátor (AED=Automated External Defibrillator) használata is, ekként BLS- AED szintről beszélünk. Az AED a betegre csatlakoztatva automatikusan értékeli a szívritmust, és sokkolandó ritmus esetén gépi hangon utasítja a sokk leadására a használót, miután feltöltötte a defibrillátort. BLS-AED-t laikus, alapképzésben résztvett mentőápoló végezhet., Az X-BLS (X:extended, azaz kiterjesztett BLS) szakképzett mentőápoló feladatkörébe tartozik: egyszerű eszközzel végzett légútbiztosítás, vénabiztosítás, egyes gyógyszerek adása, monitorozás. Emelt szintű újraélesztés (ALS=Advanced Life Support) során a mellkaskompressziók és lélegeztetés mellett ún. manuális defibrillátort használnak: ekkor nem csak a sokk leadása, hanem a sokk szükségességének az eldöntése is a használó feladata. Emellett eszközös légútbiztosítás és intravénás gyógyszeradás tartozik e körbe. Az újraélesztésre szoruló beteg sorsát alapvetően meghatározza: a keringésmegállás gyors felismerése, azonnali segélyhívás, további segítő személyzet és defibrillátor (legalább AED) mielőbbi igénybevehetősége érdekében, azonnal megkezdett újraélesztés (legalább mellkaskompressziók), a szívritmus mielőbbi azonosítása, sokkolandó ritmusban mielőbbi defibrillálás. Az újraélesztés sikerét elsősorban a jó minőségű (l. később) mellkaskompressziók és (sz.e.) a mielőbbi defibrillálás határozzák meg. Ezeknek a lépéseknek szorosan egymáshoz kell kapcsolódniuk, hogy működjék a túlélési lánc. A sikeres újraélesztések hosszú távú sikerességének növeléséhez a laikusok, a mentésirányítás és a helyszíni sürgősségi ellátók együttműködésére van szükség. A laikus elsősegélynyújtók felkészítését segítik a tájékoztatások, oktatások. BLS végzése közben a mentésirányítók telefonos instrukciói, valamint az egyre jobban elterjedő félautomata defibrillátorok segítenek a laikus segítőknek.

85 Az újraélesztés minden szintjén kiemelten fontos a segítségkérés, a legmagasabb szintű ellátóegység helyszínre juttatása. A jelenleg érvényben lévő reanimációs protokoll nagy hangsúlyt fektet a hatékony ( jó minőségű ) mellkaskompressziókra. A hatékonyság ismérvei a következők: Megfelelő szaporaságú: /perc Megfelelő mélységű: a mellkast nyílirányú átmérőjének 1/3-ával nyomjuk le, ez felnőtteken körülbelül 5, de nem több mint 6 cm A mellkast két kompresszió közt teljesen engedjük fel! Egyenletes legyen a mozgás, a lenyomás és a felengedés ugyanannyi ideig tartson! Alapszintű újraélesztés Alapszintű újraélesztést végezhet alkalmi segítő, vagy szolgálati helyén/idején kívül egészségügyi szakember, amikor nem áll rendelkezésére megfelelő eszköztár (AED esetleg hozzáférhető lehet közterületen). Egy, ritkán két képzett ellátó végzi maximum félautomata defibrillátorral kiegészítve. Mentőápolóként BLS-AED, minimális képzettség, gyakorlat és eszközöt birtokában (szolgálatban) kiterjesztett alapszintű újraélesztést azaz XBLS-t végzünk. Az alábbiakban e lehetőségeket együttesen tárgyaljuk, a körülmények függvényében egyes részletek szükségtelenek lehetnek (pl. mentőellátás keretében kiabálással segítségkérés ill. AED helyszínre hozatása, mentőhívás); ugyanakkor magasabb szintű mentőegység (segélykocsi) hívása szükséges lehet. Biztonság, megközelítés Mentőkivonulás közben kívánatos felölteni, illetve előkészíteni a személyes védőfelszereléseinket. Mint minden prehospitális ellátásnál, itt is első teendőnk a helyszín gyors felmérése: tisztáznunk kell, hogy a helyszín biztonságos-e, illetve általunk biztonságossá tehető-e, az áldozat/ok kimenthetők-e, hány ellátandó van, szükség van-e segélykocsi, speciális segélykocsi, valamint a társszervek értesítésére.

86 Eszméletvizsgálat A kiérkezésünkkor kontaktusba nem vonható beteg mellé térdelünk, hangosan megszólítjuk és vállainak egyidejű kíméletes megrázásával ellenőrizzük reakcióképességét. Ha nem észlelünk reakciót, kiáltsunk segítségért, megteremtve a mielőbbi segélyhívás lehetőségét a beteg magára hagyása nélkül. Légút-felszabadítás (A) A légzés és keringés vizsgálatához elengedhetetlen a légutak felszabadítása. Az áldozat mellett térdelve feje felé eső kezünket a hajas fejbőr határára helyezzük, a másikat az álla alá, majd a fejet kíméletesen hátra hajtjuk. Az életjelenségek vizsgálata (B, C) Ide tartozik a légzés, illetve bármilyen egyéb spontán mozgás (köhögés, nyelés, védekezés) vizsgálata, valamint képzettség és jártasság esetén az ezzel egy időben történő, egyoldali carotis pulzusvizsgálat is. Az előzőeknek megfelelően szabaddá tett légút mellett hajoljunk közel a beteg arcához, fordítsuk fejünket a mellkasa felé, és (legfeljebb) 10 másodperc alatt vizsgáljuk meg légzését úgy, hogy: a légzőmozgások figyelésével, a légzés hangjának hallgatásával, valamint a kiáramló levegő fuvallatának arcunkon való érzékelése, alapján legkésőbb a 10. másodperc végére eldöntsük, hogy a beteg légzése normális, nem normális vagy hiányzik. Normális légzésnek csak a nem nagyon gyér (azaz a 10 másodperc alatt legalább kétszer észlelhető), nem feltűnően, görcsösen erőlködő, és nem csupán hörgésnek tűnő légzés tekinthető. Ha a légzés nem normális, BLS-t kezdünk. Segélyhívás Abban az esetben, ha normális légzést észleltünk és van laikus segítségünk, vele hívassunk, ha nincs, mi hívjunk mentőt (104, 112) az eszméletlen beteg ellátásához. A segítség kiérkezéséig biztosítsunk szabad légutat, és folyamatosan ellenőrizzük a beteg életjelenségeit. Amennyiben nem észleltünk normális légzést, hívassunk/hívjunk mentőt újraélesztéshez, valamint, ha elérhető, intézkedjünk külső félautomata defibrillátor (AED) helyszínre hozataláról. Mellkaskompressziók Kezdjünk mellkaskompressziókat: Térdeljünk a hanyatt, kemény alapon fekvő beteg mellé, vállmagasságában, ahonnan elérjük a mellkast és a fejet is. Helyezzük egyik tenyerünk kéztői részét az áldozat mellkasának közepére (azaz a szegycsontjának alsó felére) úgy, hogy ujjaink a beteg oldala fele nézzenek.

87 Helyezzük másik tenyerünk kéztői részét a már mellkason lévő kezünkre, és figyeljünk arra, hogy ujjainkat eltartsuk a mellkasfaltól. Győződjünk meg róla, hogy csak a szegycsont alsó felét nyomjuk (nem a bordákat, nem a szegycsont legvégét és nem a hasat), azaz csak az egymásra helyezett kezeink kéztői részével közvetítjük az erőt a mellkasra. o A mellkaskompressziókat nyújtott könyökkel végezzük! o A mellkast legalább 5 cm mélyen nyomjuk le (de nem mélyebben, mint 6 cm, illetve a mellkas 1/3-a)! o Minden egyes kompressziót követően engedjük fel teljesen a mellkast. A mellkaskompressziók üteme percenként legalább 100 legyen (de nem több, mint 120). A lenyomás és a felengedés ugyanannyi ideig tartson! Újraélesztés során a hatékony mellkaskompressziók nagyon fontosak. A kompressziókat és a lélegeztetést (ld. alább) úgy kell összehangolni, hogy 30 kompresszióból álló sorozatokat kell 2 rövid befúvás idejére megszakítani, majd haladéktalanul folytatni újabb 30 kompresszióval. A mellkaskompressziókat helyesen végezve a szabályos és legkevésbé fárasztó mozgás egy, a csípőízületben végzett előre-hátradőlő, harmonikus és egyenletes mozgás, amely a végig nyújtott karok által továbbítva a mellkas körülbelül azonosan rövid ideig való lenyomását és teljes felengedését eredményezi. A számolás segíti a helyes technikát. Egy javasolható számolási mód: egy-és, két-és, hár-és, négy-és, öt-és; egy-és, két-és, hár-és, négy-és, tíz-és; egy-és, két-és, hár-és, négy-és, tizenöt-és; egy-és, két-és, hár-és, négy-és, húsz-és és így tovább. A szám kimondásakor történik a mellkas gyors lenyomása, az és -re pedig a mellkas gyors és teljes mértékű felengedése. Ha nem tudunk, vagy nem akarunk (befúvással) lélegeztetni, végezzünk folyamatos kompressziókat. Lélegeztetés Harminc mellkaskompresszió után pótoljuk a légzést 2 befúvással! A lélegeztetés kivitelezéséhez a fej hátrahajtásával és az áll előreemelésével szabadítsuk fel a légutakat! A homlokon lévő kezünk hüvelyk- és mutatóujjával fogjuk be a beteg orrát! Az áll emelve tartása mellett nyissuk ki a beteg száját! Vegyünk egy szokásos mélységű lélegzetet! Szájunkat illesszük olyan szorosan a beteg szájához, hogy ne maradjon rés ajkaink és a beteg arca között. Levegőnket fújjuk a betegbe (a hatásos befúvásos lélegeztetés során egy befúvás 1 másodpercig tart, ml, és a beteg mellkasa megemelkedik). A szabad légutak fenntartása mellett vegyük el a szánkat a beteg szájától, fordítsuk fejünket a mellkasa felé, és ellenőrizzük, hogy a mellkas visszasüllyed-e, illetve kiáramlik-e a befújt levegő. Közben vegyünk ismét egy lélegzetet! Ismételjük meg a fenti folyamatot még egyszer! A két, szabályosan végrehajtott befúvás (azaz a mellkaskompressziós szünet) legfeljebb 5 másodpercet vehet igénybe. Ezt követően gyorsan helyezzük vissza kezeinket a beteg mellkasára, és alkalmazzunk ismét 30 mellkaskompressziót.

88 A továbbiakban 30:2 arányban végezzünk mellkaskompressziót és befúvásos lélegeztetést! Csak akkor vizsgáljuk újra a beteget, amennyiben elkezd mozogni, kinyitja a szemét, köhög, védekezik, vagy normális légzése visszatér. Használható a szájból orrba lélegeztetési technika is, ilyenkor a beteg száját kell egyik kezünkkel befogni. Amennyiben nem hatásos a lélegeztetés, nézzünk az illető szájüregébe, és ha látunk valamit, ami a lélegeztetést akadályozza, távolítsuk el. Ellenőrizzük, hogy megfelelően hátra van-e hajtva a beteg feje, és meg van-e emelve az álla. Egyszerre legfeljebb két befúvással próbálkozzunk, a két próba után mindig folytassuk a mellkaskompressziókat. Amennyiben több segélynyújtó van jelen, a fáradás megelőzése érdekében a segélynyújtók 2 percenként váltsák egymást. A váltások során törekedni kell az időveszteség minimalizálására. A félautomata külső defibrillátor (AED) A standard AED alkalmazható 8 éves életkor fölött. 1 és 8 éves kor között -- ha szükséges alkalmazni - lehetőleg speciális - energiatompítóval ellátott - gyermekelektródot kell használni, vagy a készüléket gyermek-üzemmódba kell helyezni (ha alkalmas erre). Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, mérlegelhető a változtatás nélküli használat. Csecsemőkorban (tehát 1 éves kor alatt, kellő tapasztalat hiányában) nem ajánlott rutinszerűen a készülék használata. A segélykérés alkalmával igyekszünk a helyszínre juttatni az AED-t, és a fent leírtaknak megfelelően elkezdjük a BLS-t. Az AED helyszínre érkezése után: Győződjünk meg arról, hogy a beteg nem érintkezik áramot jól vezető közeggel (fém, folyadék), szükség esetén töröljük szárazra a mellkast, fektessük szigetelő felületre a beteget, illetve vigyük biztonságos helyre (pl. víztócsából, fémfelületről). Amennyiben egyedül vagyunk és az AED-készülék rögtön kéznél van, alkalmazzuk azonnal! Egyébként amint a helyszínre érkezik: Kapcsoljuk be a készüléket és kövessük a hallható és/vagy látható utasításokat: A lapelektródok fölragasztása előtt a mellkason lévő esetleges gyógyszertapaszokat távolítsuk el! A jobb kontaktus érdekében a kifejezetten dús mellkasi szőrzetet célszerű ollóval gyorsan levágni vagy leborotválni a lap felhelyezési területén. Ragasszuk fel az öntapadó elektród-lapokat a beteg mellkasára a csomagolásukon, illetve magukon a lapokon látható ábráknak megfelelően. Az egyiket a mellkas jobb oldalára a kulcscsont alá, a szegycsonttól jobbra eső területre, a másikat a mellkas bal oldalára, a szívcsúcs fölé (több segélynyújtó jelenléte esetén az elektród-lapok felragasztása alatt is folytatódjanak a mellkaskompressziók). Ha az ellátandó személy gyermek, és csak felnőtt elektródák állnak rendelkezésre, akkor az egyik elektródot a mellkas elülső oldalára, közvetlenül a szív elé, a másikat vele átellenben a gyermek hátára, a bal lapocka alá ragasszuk fel. Csatlakoztassuk az elektród-lapok kábelét a készülékhez (ha nincs fixen csatlakoztatva).

89 Több segélynyújtó jelenlétekor eközben is folytatódjon a BLS! Ezek után a készülék elemzi a ritmust (ha eközben arra ad utasítást a készülék, hogy senki ne érjen a beteghez, akkor a mellkaskompressziókat is meg kell szakítani). Amennyiben a készülék sokkot javasolt és annak leadásához feltöltötte magát: o o Győződjünk meg arról, hogy senki sem ér a beteghez sem közvetlenül, sem vezető közegen keresztül. Az utasításnak megfelelően, a (villogó) SOKK-gomb lenyomásával adjuk le a sokkot, de előtte nézzünk körül, és hangosan mondjuk ki: Senki ne érjen a beteghez SOKK következik! o A teljesen automata üzemmódú készülékek (természetesen szintén figyelmeztetést követően) maguktól adják le a sokkot, e készülékekkel azonban egyelőre ritkán találkozhatunk. A sokk leadását követően haladéktalanul folytassuk a mellkaskompressziókat és a lélegeztetést 30:2 arányban (amelyekre a készülék amúgy is utasítást fog adni). Folytassuk az újraélesztést a hallható és/vagy látható utasításoknak megfelelően 2 percen át (a készülék következő utasítása 2 perc elteltével várható)! Amennyiben a készülék nem javasolt sokkot: o Haladéktalanul folytassuk a mellkaskompressziókat és a lélegeztetést 30:2 arányban! o Folytassuk az újraélesztést a hallható és/vagy látható utasításoknak megfelelően 2 percen át (a készülék következő utasítása 2 perc elteltével várható)! Folytassuk az újraélesztést az AED utasításainak megfelelően, addig, amíg: o o Másik segélynyújtó 2 perc elteltével átveszi a kompressziókat. A magasabb szintű (hivatásos) segítség (mentőszolgálat) helyszínre érkezik és átveszi az ellátást, vagy a beteg ébredni kezd, azaz elkezd mozogni, kinyitja szemét vagy normális légzése visszatér, vagy annyira elfáradtunk, hogy képtelenek vagyunk folytatni az újraélesztést. Amennyiben AED-t használunk, mindig az aktuális készülék utasításait kell követnünk.

90 Csecsemő és gyermek alapszintű újraélesztés (PBLS) A csecsemők és a gyermekek újraélesztése igen nagy pszichés nyomást ró az ellátókra, valamint az esetek aránylag alacsony száma miatt az első beavatkozásokat nem speciálisan csecsemők és gyermekek ellátásában jártas ellátók végzik. Ugyanakkor magyarországi viszonylatban, a legtöbb régióban könnyen elérhetőek a csecsemők és gyermekek ellátásában jártas speciális mentőegységek. A felnőttekkel ellentétben a gyermekkori keringés-, légzésleállás legtöbbször a hosszabb ideig fennálló hipoxia (oxigénhiány) miatt kialakuló légzési vagy keringési zavar következménye. A gyermek újraélesztés algoritmusa nagyon hasonló a felnőttkoriéhoz, csupán a méretbeli különbségek és az eltérő kórélettani háttér miatt módosul és tér el attól. Az újraélesztés szempontjából három korcsoportot különböztetünk meg. Egy éves kor alatt beszélünk csecsemőkről. Gyermekkornak nevezzük az 1 éves kortól a pubertásig terjedő időszakot. A serdülés jeleinek megjelenésével, az újraélesztés szempontjából már felnőttről beszélünk. (praktikusan: ha felnőttnek látszik, használjuk a felnőtt újraélesztési protokollt.

91 Biztonság, megközelítés Kívánatos kivonulás közben felölteni, illetve előkészíteni a személyes védőfelszereléseinket. Minden prehospitális ellátásnál első teendőnk a helyszín gyors felmérése. Megközelítés közben tisztáznunk kell, hogy a helyszín biztonságos-e, illetve általunk biztonságossá tehető-e, az áldozat/ok kimenthetőek-e, hány ellátandó van, szükség van-e segélykocsi, speciális segélykocsi, valamint a társszervek értesítésére. Eszméletvizsgálat Vizsgáljuk a reakciókészségét, hangosan szóljunk a gyermekhez, óvatosan ingereljük érintéssel. Soha ne rázzuk meg a gyermeket, vigyázzunk a nyaki gerinc épségére, kerüljük a fájdalmas vagy méltóságot sértő ingereket. Ha a gyermek reagál, végezzünk ABCDE szerinti vizsgálatot és ellátást. Ha a gyermek nem reagál, biztosítsunk 360 o-os körüljárhatóságot, vizsgáljunk légzést, átjárható légút mellett. Légútbiztosítás (nyissuk és tartsuk meg a légútat) Fektessük a hátára a gyermeket, Csecsemőknél billentsük a fejet neutrális helyzetbe (szimatoló pozíció), emeljük meg az állcsúcsot. Gyermekeknél hajtsuk hátra a fejet és emeljük meg állcsúcsot. Traumás sérült esetén a fej hátrahajtása nélkül, két kézzel emeljük az alsó állkapcsot a felső elé. A légút megnyitása után nézzünk a szájba, ha látható idegen testet észlelünk és egy mozdulattal el tudjuk távolítani, tegyük meg. Légzésvizsgálat Vizsgáljuk a légzést 10 másodpercig arcunkat a gyermek szája, orra elé tartva, fejünket a mellkas irányába fordítva Figyeljük a mellkaskitérést, hallgassuk a levegő áramlásának hangját, érezzük a levegő áramlását. Ha a légzés normális, tartsuk nyitva a légutakat, ABCDE szerint vizsgáljuk tovább a gyermeket, használjunk egyszerű légútbiztosító eszközöket az életkori sajátosságok figyelembevételével, és hívjunk segélykocsit eszméletlen gyermek ellátásához. Mindenképpen gondoljunk a csecsemők és gyermekek ellátására specializálódott egységekre! Lélegeztetés Ha nincs légzés, vagy gaspolást (normálistól eltérő, tátogó) észlelünk, alkalmazzunk 5 befúvásos lélegeztetést a nyitott légút megtartása mellett: Amíg nincs lélegeztetésre alkalmas eszközünk, addig a szánkkal végezzük a befúvásokat. Csecsemőknél az orrba és szájba végezzük a befúvást, gyermekeknél a homlokon lévő kézzel csípjük össze az orrnyílásokat, és a szájba lélegeztessünk. Lassan, egyenletesen végezzük a befúvást, csak annyi levegővel, ami éppen megemeli a mellkast. Vegyünk mély lélegzetet két befúvás között.

92 Ha a mellkas nem emelkedik, pozícionáljuk újra a fejet, és győződjünk meg róla, hogy nem szökik a levegő az újabb befúvás előtt. Ha a befúvások így sem sikerülnek, idegentest okozta légúti elzáródás valószínűsíthető, kezdjük el a mellkaskompessziót. Hívassunk segélykocsit gyermek újraélesztéshez, jelezzük az irányítás felé, hogy csecsemő/gyermek újraélesztése folyik. Ha időveszteség nélkül elérhető, használjunk öntelődő lélegeztető ballont 100% oxigéndúsítással, előtte helyezzük be az életkornak megfelelő méretű egyszerű légútbiztosító eszközöket. (8 éves kor alatt OPA, esetleg 1 NPA, felette 1 OPA és 2 NPA) utalunk a megfelelő fejezetre Keringésvizsgálat Az 5 befúvás után vizsgáljuk a keringést. Figyeljük az életjeleket (mozgás, köhögés, spontán légzés) és ha van benne gyakorlatunk, vizsgáljuk a centrális pulzust is mindeközben, összesen 10 másodpercig: Csecsemőknél tapintsuk az a. brachialist (felkar artériája). Gyermekeknél tapintsuk az a. carotist (nyaki verőér). Ha látunk életjeleket és/vagy tapintunk 60/min frekvenciánál nagyobb pulzust, akkor ellenőrizzük újból a légzést, szükség esetén folytassuk a lélegeztetést (20/min frekvenciával), és gyakran értékeljük újra a beteg állapotát ABCDE szerint. Ha nincs életjel és pulzus, vagy a pulzus 60/min alatti és rossz szöveti keringéssel jár, kezdjük el a mellkaskompressziókat. Mellkaskompressziók Kivitelezése Fektessük a beteget kemény, sima felületre. A mellkaskompresszió helye a sternum (szegycsont) alsó harmada. A kompresszió mélysége: a mellkast annak egyharmadáig nyomjuk össze A kompresszió frekvenciája /perc, a kompresszió és a lélegeztetés aránya pedig 15:2. Csecsemőknél két módszer ajánlott: o Kétujjas módszer: egyik kezünk két ujját helyezzük a sternum alsó harmadára, így végezzük a mellkaskomressziót. Két lenyomás között a mellkast engedjük teljesen fel. o Körbeöleléses módszer: úgy végezzük a kompressziót, hogy két hüvelykujjunkat egymás mellé helyezzük a sternum alsó harmadán, miközben két kézzel a csecsemő mellkasát körbeöleljük, megtámasztjuk. Ezzel a technikával hatékonyabb a mellkaskompresszió, de egyedüli újraélesztő esetén a lélegeztetés kivitelezése emellett bonyolultabb, időigényesebb, ezért csak két újraélesztő esetén javasolt módszer. Gyermekek esetén a beteg mellé térdelve helyezzük az egyik kezünk a sternum alsó harmadára, úgy hogy csak a kéztővel végezzük a kompressziót, és az ujjakat emeljük el a mellkastól. Könyökünket megfeszítve, testsúlyunkat használjuk a mellkas lenyomásához. Amennyiben így nem sikerül megfelelő mélységben komprimálni a mellkast, akkor két kézzel végezzük a mellkaskompressziót. Ehhez másik kezünkkel kulcsoljuk át a sternumon lévő kezet, az ujjakat eltartva a mellkasfaltól (ahogy a felnőtteket)

93 Egy perc újraélesztés után álljunk meg egy pillanatra, az életjelek (mozgás, köhögés, spontán légzés) gyors keresésével értékeljük újra a beteg állapotát. Ha az újraértékelés során továbbra sem látunk életjelet, folytassuk az újraélesztést. Ha rendelkezésre áll félautomata defibrillátor, akkor használjuk. Az újraélesztést abbahagyhatjuk, ha a gyermek életjeleket mutat, ilyenkor újra kell vizsgálnunk: reakciókészség, majd ABCDE szerint a segélykocsi személyzete érkezésekor, miután átveszi az ellátást. Félautomata külső defibrillátor (AED) használata Az elektródákat a szív elé és mögé helyezzük a mellkason. 1 évesnél fiatalabb gyermek (csecsemő) esetén nem használunk AED-t. Az 1-8 év közötti korcsoportban használjunk energiacsökkentő elektródákat (50-75J kimenet), amennyiben nem áll rendelkezése energiacsökkentő elektróda, használjuk a felnőttek számára készült elektródákat. 8 évesnél vagy 25 kg-osnál nagyobb gyermek esetén használjuk a felnőtt elektródákat! Újraélesztés a mentőellátásban OKTATÁSI ANYAG Eszméletlen beteg ellátása A tudatunk pontos működéséhez a központi idegrendszernek megfelelő energetikai állapotban kell lennie, ennek köszönhető éber állapotunk (eszméletünk). Hogyan derül ki az eszméletlenség? Az eszméletzavar mélységét az úgynevezett AVPU segítségével is jellemezhetjük: Észlelés A beteg nem, vagy korlátozottan reagál = eszméletlen az AVPU skálán P/U Normális légzés (hallható, érezhető, látható), mindkét oldalon jól látható a mellkas emelkedése, egyenletes, nem zajos a légzés, nem erőlködő, felnőtt betegnél (10 sec alatt) legalább 2 légvétel észlelhető és jól tapintható a carotis pulzus: a normális légzés önmagában is kielégítő keringést feltételez, a carotis tapintás bizonytalansága esetén a légzés-vizsgálat eredményét vegyük figyelembe! Következtetés, beavatkozás = a beteg eszméletlen, jól légzik, carotis pulzus tapintható Légútbiztosítás azonnal, a fej hátraszegésével és az áll felhúzásával segélykocsi hívása Ha B+C rendben: Légútbiztosítás stabil oldalfektetéssel oxigén adása Ha C kóros: (CRT megnyúlt (> 2 sec), és/vagy perifériás pulzus nem tapintható: manuális légútbiztosítás mellett: alsó végtagok felemelése oxigén adása folyamatos A+B+C ellenőrzés D+E: folyamatos ellenőrzés A mentőmunka során a reakcióképtelen, de spontán légző, megtartott keringésű, tehát eszméletlen beteg ellátását azonnal meg kell kezdeni, akár ebben az állapotban találtuk a beteget, akár az ellátás során vált hirtelen ilyenné.

94 Eszméletlen sérült légútbiztosítását ld. sérültekről szóló fejezetben: Elsődleges vizsgálat A kiegészítés: Eszméletlen jól légző betegnél a mentőápoló elsődleges feladata: a légutak szabaddá tétele szabadon tartása veszélyeztetettség elhárítása (veszélyezteti-e valami) védelem a fulladástól (hányás regurgitáció) A: a légutak szabaddá tétele: Eszköz nélküli, illetve egyszerű eszközökkel végzett légútbiztosítás a prehospitális ellátásban A mélyebb eszméletzavar gyakran együtt jár a garat védekező mechanizmusainak kiesésével és az izomtónus (nyelv!) csökkenésével, ezért a reakcióképtelen - eszméletlen beteg leginkább a légúti elzáródás veszélyének van kitéve! Veszélyeztetett a hanyatt fekvő, eszméletlen (reakcióképtelen, AVPU skála alapján: U) beteg, mert a csökkent, vagy megszűnt izomtónus következtében a nyelvgyök (ld. 2. kép fekete nyíl) hátraesik, ezzel elzárva a levegő útját ( A ), ezért a beteg képtelen lélegezni ( B ). Ezt a mentőápolónak azonnal meg kell szüntetnie, szabad légutakat kell biztosítani a betegnek. (Fej hátrahajtás, áll előemelés, ld. Légútbiztosítás fejezetben) Az eszméletlen beteg azért is veszélyeztetett, mert abban az esetben, ha a légútjai nem záródtak el, de hányadék, vagy a gyomortartalom a garatba visszafolyna (regurgitáció), onnan a következő belégzés alkalmával a légcsőbe, majd a tüdőbe jut (aspirálja a beteg), ami fulladáshoz

95 vezethet. A mentőápolónak tehát úgy kell a légutakat biztosítani, hogy az aspirációtól is védje a betegét. Ha a légzés hangos, zajos (pl. horkolás, szörcsölés), az légúti idegentestre, részleges (a nyelv okozta) légúti akadályra, regurgitációra utal. Ugyancsak veszélyeztetett a légút, ha a szájból hányadék-, vér,- vagy váladékcsorgás észlelhető. A mentőápoló legfontosabb, azonnali feladata a légutak szabaddá tétele (A) A beteget azonnal fordítsuk oldalfekvésbe kinyitott szájjal, hogy a szennyeződés szabadon távozzon. Ezt követően fordítsuk a beteget a hátára és tekintsük át a szájüreget és a garatot úgy, hogy a fej hátrahajtott pozícióban, a száj pedig kinyitott állapotban legyen. Amennyiben a száj- és garatüregben szilárd idegen testet találunk (kimozdult műfogsor, szilárd ételmaradék, egyéb idegen test), azt azonnal kézzel vagy csipesszel távolítsuk el. Vigyázzunk, hogy ne toljuk ezeket mélyebbre! (Ld. légúti idegentest ellátási protokollt az A a légút, teendők veszélyeztetett légút esetén c. fejezetet!) (Az ellátás közben észlelt hányás illetve gyomortartalom-ürülés esetén a testet azonnal fordítsuk el oldalfekvésbe!). Hason fekvő helyzetben az előbbieknek kisebb az esélye, azonban az orr-és szájnyílás fedettsége fulladáshoz vezethet, emellett a légzés hatékonysága is romlik, ennek a megoldása is az oldalfektetés. B Normális (frekvenciájú és mélységű) légzés) észlelése esetén a beteg légutai szabadok, vagy szabaddá tettük (fej hátrahajtva), szabadon tartásáról kell gondoskodnunk. Adjunk oxigént: legtöbbször nem-visszalégző rezervoáros maszkon (NVLM) át, magas áramlással: l/perc. A segélykocsi kéréssel (mentőgépkocsi-vezető) egy időben a szabad légutak fenntartása mellett az ápoló elvégzi a további állapotfelmérést. C A keringés gyors vizsgálata itt a perifériás pulzus tapintásából (ld. radiális pulzus tapintása a keringés fejezetben) és kapilláris újratelődési idő vizsgálatából álljon. A vérnyomás mérése későbbi feladat!

96 Amennyiben a perifériás pulzus és kapilláris újratelődési idő normális, a beteget helyezzük stabil oldalfekvésbe, mely a szakképzetlen mentőápoló által végezhető ideális, eszköz nélküli légútbiztosító eljárás. (ld. Légútbiztosítás fejezetben) Ha a beteg perifériás pulzusa nem tapintható és/vagy a CRT megnyúlt, akkor manuális légútbiztosítás mellett a beteg lábait fel kell emelni/polcolni (mentőgépkocsi-vezető) és a légút, légzés és keringés folyamatos ellenőrzése (obszervációja) mellett újraélesztési készenlétben kell várni a segélykocsi megérkezését! D Az idegrendszer alapfokú gyors vizsgálatát is el kell végezni, kötelező a vércukorszint mérése, mely stabil oldalfekvő helyzetben is kivitelezhető. E Vizsgáljuk meg az egész testet, bőrtüneteket, sérüléseket, szennyeződéseket keresve. Tájékozódjunk az eset körülményeiről és a beteg kórelőzményeiről is. Az eszméletlen beteg könnyen kihűl, védjük a kihűléstől buborékfóliával. Amennyiben az ICS utasítására meg kell kezdeni a szállítást (randevú elv), akkor a beteget a hordágyon is stabil oldalfekvő helyzetben kell szállítani úgy, hogy a légzést a mentőápoló szállítás közben is ellenőrizni tudja (a beteget a mentőápoló felé kell fordítani). A szállítás alatt ugyanazon megfigyelést és ellátást kell folytatni, amelyet a helyszínen megkezdtünk. Biztosítsuk tartósan az átjárható légutat ha más ok nem zárja ki, a beteget stabil oldalfekvésben szállítsuk, adjunk oxigént, szükség esetén lélegeztessük és figyeljük mindvégig a beteg állapotát (ABCDE). Bármely kedvezőtlen változás esetén meg kell állni és a két mentődolgozónak az állapottól függően az ellátást együttesen kell folytatni. A szállítás megkezdése előtt az ellátáshoz szükséges valamennyi eszközt elő kell készíteni! Az ájulás A szabályozó reflexmechanizmusok zavara következtében kialakuló átmeneti kiemelten az agyat érintő - vérkeringési zavar, mely eszméletvesztést okoz. Az ájulásra hajlamosító körülmények, és a bevezető tünetek időben történő észlelése esetén a gyorsan megkezdett ellátás az eszméletvesztést meggátolhatja. Bevezető tünetek és panaszok: sápadtság verejtékezés szédülés gyengeségérzés szemkáprázás látótér elsötétedés majd, esetleg bevezető tünetek nélkül összeesés

97 Teendő: a beteget azonnal le kell fektetni és a lábait fel kell emelni (sokkfektetés) kb.30 Ha a beteget a bevezető tünetek észlelésekor azonnal vízszintes helyzetbe hozzuk (lefektetjük), lábait felemeljük, az eszméletvesztés többnyire megelőzhető. Amennyiben a pozícionálás előtt vagy alatt a beteg mégis elveszti az eszméletét, akkor a vizsgálatát és az ellátását a reakcióképtelen beteg észlelési és ellátási folyamata szerint kell végezni! Az ájulásra jellemző, hogy a beteg állapota a vízszintesbe kerülése után rövid időn belül rendeződik, tudata visszatér. Ha az eszméletvesztés álló vagy ülő helyzetben történik, előfordulhat, hogy a beteg az összeeséskor sérülést szenved el, erre külön kell figyelni (állapotfelmérés, E). Az agy átmeneti vérellátási zavarát, ezzel együtt rövid idejű eszméletvesztést más, akár súlyos kóroki tényezők is okozhatják. Ájulásra leggyakrabban hajlamosító tényezők (a helyszín szerepe!): undort keltő látvány, szag egyhelyben történő tartós állás fekvő helyzetből hirtelen felállás meleg, rossz levegőjű környezetben tartózkodás orvosi beavatkozás (pl. vérvétel) erős fájdalom vérvesztés ritmuszavar tüdőembolia sérülés stroke Az ájulás ismétlődése - kivált fekvő helyzetben - súlyos kóroki tényezőt valószínűsít! Vérzések, vérzéscsillapítás, kötözés. Az ABCDE vizsgálat részét képezi a sérülések és a vérzések keresése, felismerése. Míg a jelentős külső vérzések és a testüregi vérzések C problémaként jelentős perctérfogatcsökkenést okozhatnak, addig a jelentős C problémát nem okozó sebzések és sérülések a vizsgálatsor utolsó pontjába ( E egész test, egész eset) sorolódnak. Sebzésről akkor beszélünk, ha a bőr és/vagy nyálkahártya, illetve az ezek alatt elhelyezkedő szövetek folytonossága megszakad. A lágyrész sérülésnek különböző mechanikai okai lehetnek.

98 A sebek fajtái és jellegzetességei Metszett: ék keresztmetszetű, éles eszköz okozza, testfelülettel párhuzamos Vágott: testfelületre merőleges erőbehatás (ferde lebenyes szélű lesz) Zúzott: felületre merőleges, tompa tárgy, általában nagyobb felületet érint Horzsolt: kis erőbehatás során alakul ki, felületes Roncsolt: durva erőbehatásra Szúrt: hegyes eszköz okozza, szúrtcsatorna jön létre Szakított: a közvetítéssel ható erő a bőrt alapjáról szakítja le Harapott: szúrt-zúzott kombinációja, fognyomok láthatóak Lőtt: bemenet, lőcsatorna jellemzi, a kimenet esetleges A sebzések következményeit tömören az alábbi táblázat foglalja össze: sebzések fajtái fájdalom vérzés fertőzés tátongás metszett /- vágott + +/- - +/- zúzott ++ +/- ++ +/- horzsolt roncsolt szúrt /- szakított harapott ++ ++/ lőtt /+ amputáció Vérzések fajtái, jellegzetességei Kapilláris - hajszáleres vérzés: kisebb erek sérülésekor gyöngyöző vérzés alakul ki, mely csekély vérvesztéssel jár, az életet nem veszélyezteti. Vénás - visszeres vérzés: bőven folyó, sötétvörös színű vérzés, ahol az elveszetett vér mennyiségét a sérült visszér nagysága határozza meg. Artériás - ütőeres vérzés: élénkpiros színű, lüktető vérzésforma, mely főleg nagyobb ér esetében - nagymennyiségű vér vesztéséhez, a beteg gyors kivérzéséhez, és ezáltal halálához vezethet. Az általános ellátás megkezdése előtt a helyszín biztonságáról meg kell győződni és az egyszer használatos gumikesztyű viselése az ellátás során kötelező.

99 Lépések: sérült pozícionálása, nyugalomba helyezése, sérült végtag felpolcolása sz.e. direkt ujjnyomásos vérzéscsillapítás gyűrű, óra, ellátást akadályozó ruházat stb. eltávolítása seb környékének megtisztítása, sebfertőtlenítés steril fedés, vénás nyomókötés, artériás nyomókötés (vénás vérzésnél a sebre, artériás vérzésnél a sebbe helyezzük az első gézlapot) felhelyezés az ellátott felső végtagot fel kell kötni háromszögletű kendővel, alsó végtagot fel kell polcolni (lényeg, hogy a sérült végtag ne lógjon az ellátást követően sem). Kötés felhelyezése során az általános szabályok betartása szükséges. Se túl laza, se túl szoros ne legyen a felhelyezett kötés, az esetleges ékszert/órát stb. kötözés előtt el kell távolítani, a kötözést mindig a vastagabb testrészen, a sebzéssel ellentétes oldalon fejezzük be. Minden esetben fontos a sérült végtagon a keringés mozgás érzés ellenőrzése. Leggyakoribb kötéstípusok: fedőkötés, artériás nyomókötés, vénás nyomókötés, sapkakötés, parittyakötés, ízületi kötés, Desault-kötés rögzítőkötés. Mentéstechnikai alapismeretek Légútbiztosító eljárások A sürgősségi ellátás során alapvető fontosságú a beteg/sérült (továbbiakban: beteg) légútjainak védelme, szabaddá tétele, átjárhatóságuk fenntartása. A légútbiztosítás elsőként választandó módszere a pozicionálással és kézi manőverekkel, illetve az egyszerű eszközökkel végzett beavatkozás. Ez a legtöbb esetben gyorsan, egyszerűen elvégezhető. Megfelelő személyi és tárgyi feltételek birtokában általában a légutak fenntartásának legjobb, definitív módszere az endotrachealis intubáció. A légútbiztosító eljárásokkal kettős célt kívánunk elérni. Egyrészt a betegnek szabad légutakat biztosítani, másrészt a légutakat tartósan nyitva tartani, azaz védeni az esetlegesen orr-, száj-, garatban lévő idegen testek, nyál, valamint a nyelőcsőből esetlegesen visszaáramló gyomortartalom (regurgitáció) légutakba kerülésétől (az aspirációtól). A. Eszköz nélküli eljárások B. Eszközös légútbiztosító eljárások

100 A. Eszköz nélküli eljárások A légút felszabadítás leggyorsabban kivitelezhető módja. A fej hátrahajtása és az áll előemelése: A légút felszabadításához tegyük egyik kezünket a beteg homlokára, másik kezünket pedig az álla alá, majd kíméletesen hajtsuk hátra a fejét, és egyidejűleg emeljük meg az állát. Hatása csak addig érvényesül, amíg a pozíciót fenntartjuk. Nyaki gerincsérülés gyanújakor kerülendő. A fej hátrahajtása, az áll kiemelése, a száj nyitása (Esmarch-Heiberg műfogás) Két kezünkkel hajtsuk kíméletesen hátra a beteg fejét, majd négy ujjunkkal mindkét oldalon az állkapocs-szögletnél emeljük ki az állát előre-felfelé, hüvelykujjunkkal pedig nyissuk ki a száját. A nyaki gerinc sérülésének gyanúja esetén az áll kiemelését a fej hátrahajtása nélkül, Manuális In Line Stabilizáció (MILS) mellett szükséges elvégezni. Hatása csak addig érvényesül, amíg a pozíciót fenntartjuk. B. Eszközös légútbiztosító eljárások Egyszerű légútbiztosító eszközöket abban az esetben használunk, ha a beteg tudata beszűkült AV(PU), vagy a beteg mélyen eszméletlen AVP(U). Orr-garat tubus (nasopharyngeális NPA) Lágy, ívelt légútbiztosító eszköz, melyet az orrjárat(ok)on keresztül vezetünk be. Behelyezése: Az orrjáratba vezetjük be, a légzési hangokat füllel folyamatosan kontrollálva. Felnőttek esetén törekedjünk mindkét orrjáratba egy-egy NPA behelyezésére. Gyermekek (8 év alatt) ellátása során az NPA használata kerülendő, de megfelelő betegpozicionálás mellett is fennálló légúti elzáródás esetén egy NPA behelyezése indokolt lehet. Az eszköz behelyezését érdemes a beteg jobb orrjáratával kezdeni (könnyebben bevezethető). A bevezetés során az orrnyálkahártya vérzése előfordulhat. Az eszközt javasolt sikosítani (víz, nyál) a könnyebb bevezethetőség érdekében. Előnyei: könnyen bevezethető a betegek szélesebb köre tűri Hátrányai: csak a megfelelő méret biztosít szabad légutat: ha túl kicsi nem ér túl a nyelvgyökön, így nem biztosít szabad légutat; ha túl nagy a gégét ingerli, ami hányást okozhat nem véd az aspirációtól

101 Száj-garattubus (oropharyngealis tubus OPA) (Mayo, Guedel pipa néven is ismerik) Félköríves, lapított kemény műanyag tubus, különböző méretekben, mely jó méretválasztás esetén - ívével a nyelv és a szájpad közé fekszik, és megakadályozza a nyelv hátraesését reakcióképtelen betegeknél. A fogak közötti rész kemény, ami harapás gátlóként szolgál és biztosítja a tubus sértetlenségét, valamint lehetővé teszi szükség esetén a szívó katéter behelyezését. Az OPA-t csak mélyen eszméletlen betegek tűrik. Előnyei: könnyen bevezethető (ha a beteg szája nyitható) (részletesen ld. lejjebb) Hátrányai: Bevezetéskor sérülhetnek a fogak, nyelv, nyálkahártya, emiatt vérzés lehetséges Csak a megfelelő méret biztosít szabad légutat! Ha túl kicsi, nem ér túl a nyelvgyökön, így nem biztosít szabad légutat, ha túl nagy a gégét ingerli Nem véd az aspirációtól A megfelelő méret kiválasztása: a beteg szájzuga és azonos oldali fülcimpa tövéhez mérjük az eszközt. (ld. oldali képen) Méretek: 00 - újszülött 0 - csecsemő 1 - gyermek 2 - felnőtt S méret 3 - felnőtt M méret 4 - felnőtt L méret 5 - felnőtt XL méret 6 - felnőtt XXL méret A behelyezés módja: a majdani elhelyezkedéséhez képest fordított helyzetben vezetjük be: az eszköz végét óvatosan végigtoljuk a kemény szájpadon ha már nem megy könnyen tovább, akkor 180o-ban elfordítjuk, így a nyelvgyök mögé kerül az alsó vége, majd lejjebb toljuk, hogy a felső vége az ajkakig/fogsor vonaláig érjen. Gyerekeknél fordítás nélkül helyezzük be. Behelyezést követően a légzést ismét vizsgálni kell (tubus nyílása fölé hajolva hallgatni, érezni és nézni). Korrekt behelyezés mellett a légút szabaddá válik, és a légáramlás hallható és érezhető lesz a tubus végén. Az addig esetleg horkoló, akadozó légzés könnyűvé, egyenletessé kell, hogy váljon. A fent leírt eszközök csökkent tudatú betegeknél, a tudat függvényében alkalmazhatók.

102 Mindig indokolt a 2 db NPA és 1 db OPA behelyezése (a légúti problémától függetlenül): mélyen eszméletlen betegeknél ÉS/VAGY ballonos-maszkos lélegeztetés során. Folyadék okozta légúti akadálynál két azonnali feladatunk van a folyadék mennyiségétől függően (a teljes elzáródás ritka): szívás a szájüregen keresztül, merev leszívó toldattal (nagy mennyiségű, vagy darabokat tartalmazó folyadék esetén a lehető legnagyobb keresztmetszettel, akár közvetlenül a leszívó csövével). ha a leszívás önmagában elégtelen, akkor ezzel párhuzamosan a beteg teljes testét (nem csak a fejét) oldalra fordítva kell a folyadék kicsorgását elősegíteni. Nyaki gerinc sérülés gyanúja esetén a fordítást in-line nyakrögzítés mellett kell végezni. Lapáthordágyon, boardon rögzített beteget az eszközzel együtt fordítunk oldalra. Az emelt szintű légútbiztosítási eljárások alkalmazása megfelelő szakképzettséget és gyakorlatot igényelnek, ezeket majd a kért segélykocsi személyzete alkalmazza. Lélegeztetés ballonnal-maszkkal A mentőápolónak lélegeztetnie kell a beteget, ha nem légzik, vagy nem normális a légzése. (részletesen ld. a Légzés veszélyeztetettsége fejezetben) Ha a légzés ütemét az ellátó határozza meg, akkor kontrollált lélegeztetésről, ha beteg saját légzését figyelembe véve végezzük, akkor asszisztált lélegeztetésről beszélünk. A lélegeztetés történhet eszköz nélkül (ld. Reakcióképtelen, nem légző nem keringő beteg fejezetet), vagy eszközzel. Az eszközös lélegeztetés öntelődő lélegeztető ballonnal - maszkkal történik. Részei: maszk, melynek egyik oldala egy rugalmas mandzsetta segítségével a beteg arcára illeszkedik, a másik vége a szelephez csatlakozik. A mandzsettában rugalmassága megtartásához légköri nyomásnak kell lenni, ami azt jelenti, hogy a levegő beeresztésére szolgáló vég dugóját szükség esetén ki kell venni, majd visszatenni. FELFÚJNI NEM SZABAD! Szelep: feladata a levegő egyirányúvá tétele, vagyis a ballon összenyomásakor a levegő a beteg felé halad, ilyenkor a kilégző szár zárva van, majd a ballon nyomásának csökkenésekor a szelep eredeti helyzetébe tér vissza és a levegő a betegből a szabad levegő felé távozik. Lélegeztető ballon, melyet összenyomva a légkörben lévő levegő egy szelepen keresztül a beteg légutaiba jut, majd elengedve megtelik levegővel (öntelődő). Oxigén bevezetésére szolgáló csatlakozó. Rezervoár, mely oxigén csatlakoztatása esetén folyamatosan telődik, majd a ballon összenyomásakor a benne összegyűlt oxigén dúsítja a légkörből beszívott levegő oxigén koncentrációját. 100 % oxigénnel lehet lélegeztetni a beteget, ha a rezervoár tele van (ne feszüljön!).

103 Felnőtt beteg lélegeztetése Amennyiben rendelkezésre áll egy segítő (akár laikus) a négykezes technika alkalmazandó, mert így hatékonyabb és könnyebben kivitelezhető a lélegeztetés. Ilyenkor mindkét kezünk III- IV-V. ujjával az állat tartjuk ( E-fogás ), hüvelyk- és mutatóujjainkkal pedig C-alakot formálva, két oldalt, körbe fogjuk a maszkot ( C-fogás ) és enyhe nyomással az arcra szorítjuk. Segítőnk ekkor útmutatásunk alapján a ballont összenyomja. Az eszközös lélegeztetéshez megfelelő gyakorlat szükséges. Amennyiben az eljárás nem hatásos (nem emelkedik a mellkas), azonnal át kell térni az eszköz nélküli lélegeztetésre! Ha oxigénpalack elérhető távolságban van, minél előbb biztosítsuk az összeköttetést a ballon oxigén csatlakozójával, és kezdjük meg az oxigén adását - lehetőség szerint rezervoár alkalmazásával. Ha mód van rá, a ballonos-maszkos lélegeztetés során is használjunk hő- és nedvességcserélő szűrőt, mely a ballon és a maszk közé rakva részben visszatartja a kilélegzett levegő melegét és páráját. Gyakran baktériumszűrésre is alkalmas. Csecsemő-és gyermekkori sajátosságok Fontos különbségek a felnőttkori maszkos-ballonos lélegeztetéshez képest: Csecsemők fejét csak neutrális pozícióig billentsük hátra, különben ugyanúgy légúti elzáródás lesz, mintha nem billentjük hátra a fejét! A maszk lehetőleg legyen a gyermek méretének megfelelő, takarja el az orrot, és alul érjen az alsó ajkak alá. Ha csak nagyobb maszk áll rendelkezésre, akkor fordított állásban a nagy maszkkal is lélegeztethető a kisgyermek, kisebb maszkkal azonban nagyobb gyermek soha! Lehetőleg gyermek méretű (de nem újszülött méretű!) ballont használjunk, azonban itt is igaz, hogy nagyobb ballonnal lélegeztethető a kisebb gyermek, fordítva nem. A felnőtthöz képest lényegesen kisebb térfogattal, de gyorsabban kell lélegeztetni, a mellkas kissé emelkedjen, ritmusa feleljen meg az életkori sajátosságnak. Még technikailag jól kivitelezett maszkos-ballonos lélegeztetésnél is felfújódhat a gyomor, ezért is szükséges finoman lélegeztetni. A gyomor felfújódásának veszélye miatt ajánlott gyomorszonda levezetése, melyet a segélykocsi személyzete tud elvégezni (majd a segélykocsi megérkezése után, ezért fog gyomorszondát levezetni). Ha a ballon összenyomásakor nem észlelünk mellkas emelkedést, akkor először a fej pozícióján kell változtatni. Ha ez sem vezet eredményre, légúti elzáródásra kell gondolni. A lélegeztetést minden esetben magas áramlású (6-10 l/perc) oxigénnel és rezervoáros ballonnal kell végezni Oxigén adása és eszközei Gyakran találkozik a mentőápoló olyan helyzettel, amikor a betegnek oxigént kell adni, ezért ismerete létfontosságú. Oxigénpalack Az oxigént sűrített gázként, gázpalackban tárolják. A palack teste és nyaka fehér, nyakán N betű, címkéjén pedig ORVOSI OXIGÉN O2 felirat van.

104 A benne uralkodó nyomás a légköri nyomás kb. 150-szerese (150 bar), azaz 1 literéből 150 liter tiszta oxigén nyerhető ki. A szelepre reduktort (nyomáscsökkentőt) kell tenni. A (fekete) csap eltekerésével a reduktor feltöltődik, és mérőórája megmutatja a palack nyomását. Az áramlási sebességet (liter/perc) a reduktor végén lévő áramlásszabályozó segítségével lehet beállítani. Az oxigén a palackból, a reduktoron keresztül az oxigén toldalékcső és különböző adagoló eszközök (orrszonda, oxigénmaszk, ballon) segítségével jut a beteghez. A mentőgépkocsiban a mentőhátizsákban egy 2 literes oxigénpalack is található reduktorral. Oxigénpalackra vonatkozó tűzvédelmi biztonsági szabályok: Az oxigén az égést tápláló, robbanásveszélyes anyag. Palack, illetve áramló oxigén közelében a dohányzás vagy nyílt láng használata tilos! Oxigént tartalmazó palackot dobálni, valamint erősebb ütődésnek kitenni tilos! A gázpalackok tárolására szolgáló helyiségben más anyag nem tárolható. A helyiség jó szellőztethetőségéről gondoskodni kell. Oxigént tartalmazó palackot tilos folyosón, rezgést keltő gép mellett, személyi forgalmi helyen, pincében, pincelejáratban, lépcsőházban, továbbá falon kívül elektromos vezetékek és berendezések 1 méteres körzetében tárolni. A helyiség 6 méteres körzetében nyílt lángot használni nem szabad. Oxigént tartalmazó palackot csak szabványos szekrényben, illetve kijelölt helyen szabad tárolni. Nagyméretű oxigén-palackot (7-10 literes) talpára állítva, függőleges helyzetben rögzítve, csak szekrényben vagy falhoz láncolva szabad tárolni. Kisméretű palackot a feldőlés veszélyétől védett módon álló helyzetben kell tárolni. A különböző gázokat tartalmazó gázpalackokat egymástól elkülönítve kell tárolni. Oxigént tartalmazó palackot (üreset is) csak elzárt állapotban és felszerelt védősapkával szabad tárolni. Az oxigént tartalmazó üres palackot felirattal kell megjelölni. Az oxigén-palack tömítéséhez fíber vagy műanyagtömítés használható, bőr kóc, használata tilos! Az oxigénpalackhoz zsíros, olajos kézzel vagy ruhával TILOS hozzányúlni! Defibrillálás (ld. Reakcióképtelen nem légző, nem keringő beteg fejezetben) során a mellkas irányába NE áramoljon oxigén! Oxigénadagoló eszközök Vezetéküket az oxigénpalack reduktorához csatlakoztatjuk. 1. Nem-visszalégző rezervoáros maszk Közepes vagy magasáramlású oxigén alkalmazására alkalmas. Jól illeszkedő maszk és nagy áramlás mellett (12-15 liter/perc) közel 100%-os belégzési koncentrációt biztosít. Alacsonyabb (6-9 l/perc) áramlással célzott oxigénterápia érhető el. A széndioxid-retenció (visszaszívás) veszélye miatt azonban tilos a 6 l/percnél alacsonyabb áramlással történő használata. 2. Oxigén orrszonda Alacsony belégzési koncentrációt biztosít (áramlási sebességtől függően 40% alattit), így akkor használható, ha betegnek alacsony áramlású oxigén elegendő.

105 1-6 l/perc közötti áramlást állítsunk be, ennél magasabbat ne! Ha a beteg nem tud az orrán át lélegezni (pl. váladék miatt), akkor más eszközt kell választani (esetleg az orrszonda a szájnyílás elé is illeszthető). Előnyei: Kényelmes a betegnek. Nincs széndioxid retenció (visszaszívás) veszélye. Nem akadályozza a beteget, ha hányna, köpetet ürítene. Hátrányai: Alacsonyabb oxigén koncentráció érhető el vele. Hatástalan ez a felhelyezés, ha a beteg a száján veszi a levegőt. 3. Kettős oxigenizáció Ha a beteg oxigén szaturációja a nem-visszalégző rezervoáros maszk (15 l/perc áramlással) használatát követően sem emelkedik 90% fölé, (noha a rezervoár minden légvételnél teljesen kiürül) alkalmazzunk (helyezzük a maszk alá, a beteg orrába) egyidejűleg oxigén orrszondát 6 l/perc kezdő oxigénáramlással, amelyet, ha beteg jól tűri, megemelhetjük 15 l/percig. A kettős oxigenizáció kivitelezéséhez két oxigénpalack szükséges. Az oxigénterápia formái: 100%-os belégzési oxigén koncentráció célzott oxigénterápia Minden kritikus, instabil állapotú instabil állapotú beteg ellátásakor (függetlenül az alapbetegségétől) kezdetben tehát már az első állapotfelmérés alatt 100%-os belégzési oxigén koncentrációt kell alkalmazni. Az alább felsorolt állapotok (a teljesség igénye nélkül) végig az ellátás alatt/segélykocsi megérkezéséig 100%-os belégzési oxigén koncentrációt igényelnek: újraélesztés légzésleállás, ill. ballonos-maszkos lélegeztetés szükségessége felső légúti szűkület, fenyegetett légút eszméletlenség minden endotrachealis intubálás (ETI) elvégzése előtt, preoxigenizáció során gyermekkorban bármely kritikus állapot súlyos sérülés szén-monoxid mérgezés Ha az ABCD stabil állapotú betegek spontán (oxigén adása nélküli) szaturációja 96%, vagy e feletti, akkor nem igényelnek oxigén terápiát. Ha alacsonyabb szaturáció miatt kezdetben oxigént kaptak, és annak hatására elérik a 92-96% közötti szaturációs értéket, az oxigén adagolás csökkenthető/leállítható gondos további monitorozás mellett. További részleteket lásd az eljárásrendben. Csecsemő- és gyermekkori sajátosságok Lehetőleg az életkornak és a gyermek nagyságának megfelelő méretű eszközt használjunk. Mindig magas áramlású oxigént adagoljuk minden súlyos állapotú beteg és sérült gyermeknek.

106 A spontán, jól légző gyermeknek lehetőség szerint rezervoáros oxigénmaszkon keresztül kell magas áramlással oxigént adni (6-10 l/perc). Gyakran előfordul, hogy a gyerek nem kooperál az oxigénadagolásban, ez esetben vonjuk be a szülőt a kivitelezésbe és a fenntartásba. A beteg szaturációját, az alkalmazott oxigén adagoló eszközt és áramlási sebességet dokumentálni kell. A vérnyomás mérése Auszkultációs vérnyomásmérés Az auszkultációs (hallgatózás útján mérő) vérnyomásmérők a Korotkoff-hangok érzékelésével határozzák meg a vérnyomásértéket. A vérnyomást általában ülő helyzetben kell mérni, ha a betegnek ez a testhelyzet nem okoz nehézséget, vagy más testhelyzet nem indokolt. A mérőegységhez csatlakoztatott felfújható mandzsettát a felkarra helyezzük a szív magasságába. A ruha ujját fel kell tűrni, hogy a mandzsettát közvetlenül a felkarra helyezhessük úgy, hogy viszonylag szorosan illeszkedjen a beteg felkarjára. Ha a mandzsettát közvetlenül a ruházatra/ruhaujjra helyezzük, a mérések tévesek lehetnek. Fonendoszkópunkat a könyökhajlat előzően kitapintott (pulzáló) artériájára helyezzük. A mandzsettát pumpa segítségével fújjuk fel kb. 30 Hgmm-rel a (várható) szisztolés érték fölé manuálisan (mentőkocsiban), vagy a készülék automatikusan fújja fel, amíg az artériát teljesen elszorítja. A mandzsettában lévő nyomást a szelep lassú nyitásával csökkentjük. Ahogy a nyomás esik a mandzsettában, koppanásszerű hangok hallatszanak (Korotkoff-hangok), amikor a véráram újból megindul az artériában. Azt a nyomást, amelyeknél ez a hang megjelent, a szisztolés vérnyomás (felső érték). A mandzsettában tovább csökkentjük a nyomást. Amikor a hang már nem hallatszik, a mért érték a diasztolés (alsó) érték. Rögzítőeszközök: Rögzítések a prehospitális ellátásban Szabványos Eljárásrend

107 A leggyakoribb életveszélyes mérgezések Heveny mérgezések Méregnek azokat az anyagokat nevezzük, amelyek: átmentileg tartósan, vagy véglegesen megzavarják a szervezet dinamikus egyensúlyát A mérgezés bekövetkezésének előfeltétele, hogy a méreganyag képes legyen felszívódni (vízben, zsírban, szövetnedvekben oldódni), és a szervezetben megfelelő koncentrációt elérni (ezt a felszívódás és kiválasztás viszonya határozza meg). A mérgezés lehet Szándékos: öngyilkosság toxikománia, (pl. drogozás) bűntény Véletlen: foglalkozási háztartási medicinális étkezési A kialakuló mérgezés súlyosságát befolyásoló legfontosabb tényezők: A szervezetbe jutott méreg mennyisége és/vagy töménysége A méreg toxicitása (méregerősség, mérgezési képesség), ami megmutatja, hogy mennyi az a legkisebb mennyiség, ami már kiváltja a tüneteket (mérgezést). A szervezet tulajdonságai, a beteg mérgezés előtti állapota: kor, nem, testsúly, kisérő betegségek, pl. idősebb, vagy több alap betegséggel rendelkező betegeknél súlyosabb mérgezés alakulhat ki, lassabban ürülhet a méreg a szervezetből. Behatási (expozíciós) idő, azaz, hogy a méreg mennyi ideig hat a szervezetre. Behatolási kapu, azaz, a méreg hogyan jut be a szervezetbe. Behatolási kapu Egy adott méreg többféle behatolási kapun is képes a szervezetbe jutni, és így más-más tüneteket okozhat. A méreg szervezetbe jutása történhet (az előfordulás gyakoriságának csökkenő sorrendjében): Szájon át per os Légutakon keresztül inhaláció útján Bőrről, nyálkahártyáról, kötőhártyáról - felszívódva Intravénásan, vagy intramuszkulárisan pl. injekció formájában A bőrön keresztül döntően medicinalis, de ide tartozik pl. a kígyómarás is

108 A mérgezés kialakulásában számolni kell a méreg bejutása és a tünetek kialakulása között eltelt lappangási idővel. A mentőápoló teendői mérgezés esetén Tisztázandó kérdések Biztonságos-e a helyszín? Mi történt? Ellátandók száma? Kell-e segítség? Kimentés? Milyen? Egyéni védőfelszerelés Biztonság A helyszínen a mentőegység első és legfontosabb teendője a helyszín biztonságának felmérése. Minden esetben gondolni kell a mentőegység tagjait, a beteget, illetve a többi helyszínen tartózkodót veszélyeztető tényezőre, pl. gázmérgezés lehetőségére (ld.: A helyszín biztonsága fejezetet). Mi történt A helyszínen nem mindig egyértelmű, hogy a beteg panaszait, rosszullétét mérgezés okozza, a mérgezés felismerésében sokszor a mentőegység megfigyelőképessége, szemfülessége, tapasztalata segít. A helyszín maga is lehet tipikus, mint például egy borospince vagy üzem. A beteg körül is észlelhetünk gyanút ébresztő jeleket, mint vegyszeres üvegek, tartályok, gyógyszeres dobozok, fecskendő, ételmaradék, szokatlan szagok, búcsúlevél, bogyók, növényi maradványok, veszélyes rovar vagy egyéb állat, további betegek. Kérdéses esetben alaposan nézzünk körül a helyszínen, nézzük meg a szemetest, a mosdót, az ágyat. Segítséget jelenthet a beteg és a helyszínen tartózkodók gondos kikérdezése (anamnézis, heteroanamnézis felvétele). Mérgezésre kell gondolni, ha a beteg vagy egy szemtanú elmondja egy helyszínen, egyidőben, többen panaszkodnak hasonló rosszullétre búcsúlevelet, mérgező anyagot találunk a beteg környezetében tünetek étel (pl. szedett gombából főzött), vagy ital fogyasztása után rosszul lévő gyerek hozzáférhetett gyógyszerhez, vegyszerhez egyéb okkal nem magyarázható o eszméletlenség o aluszékonyság o rángógörcsök o zavart tudatállapot esetén a beteget jellegzetes szagú gáztérben, vagy pincében találjuk

109 vegyi anyaggal történő munkavégzés esetén a tünetek az anyag bőrre jutása, lenyelése vagy inhalálása után jelentkeztek Ellátandók száma Gyakran a bejelentésből kiderül, ha több mérgezett van a helyszínen, de ez néha csak a helyszínen kideríthető fontos információ. Kell-e segítség, kimentés és ha igen, milyen Segítség: amennyiben a mérgezettet/mérgezetteket számuk vagy állapotuk miatt nem tudjuk ellátni, azt az ICS-nek haladéktalanul jelentve kérjünk segítséget. Kimentés: ha a helyszín nem biztonságos, azt a mentőegység nem közelítheti meg. Amennyiben a mentőegység veszélyeztetése nélkül nincs lehetőség a veszély elhárítására, a helyszín biztonságossá tételére (pl. üzemanyagfolyás, tűz, füst, gáz, áram ), azt haladéktalanul jelezzük az ICS-nek, és a veszélyforrás megnevezésével kérjünk segítséget. Figyeljünk arra, hogy veszélyes (pl. ipari) környezetben, vagy gázmérgezés esetén, a beteg kimentése és a további mérgezés megakadályozása mellett a mentésben résztvevők egészségének megőrzése is elsőrendű szempont legyen! Egyéni védőfelszerelés Bőrről (is) felszívódó mérgek okozta mérgezés gyanúja esetén a beteggel történő közvetlen érintkezés, pl. vetkőztetés, vizsgálat, lemosás, hordágyra helyezés stb. fokozott elővigyázattal, kizárólag védőfelszerelésben (gumikesztyű) történhet! Újraélesztéskor tilos a szájból orrba lélegeztetés bizonyos mérgezésekben (pl. cián)! A beteg állapotának felmérése és teendők ABCDE szerint A mérgezésekben gyakori tüneteknek csak kis része specifikus, azaz csak a mérgezésre jellemző, az állapotfelmérés nem különbözik más betegek állapotának felmérésétől. Mérgezésekben gyakori, figyelemfelhívó tünetek, jelek: AVPU tudatzavar, aluszékonyság, eszméletlenség. A nyálfolyás, ingerköhögés, stridor. B légzési elégtelenség, légzésbénulás. C pulzusszám és vérnyomásváltozások, sokk. kipirult, száraz, vagy verejtékes, sápadt bőr D görcsök, izomgyengeség, szimmetrikus pupilla eltérések: szűkület (miosis) tágulat (midriázis). E hányinger, hányás, hasmenés, váladékok (lehelet, hányadék, széklet, vizelet) jellegzetes szaga: aceton alkohol fokhagyma keserű mandula

110 aromás illatok. Hőszabályozás zavarai (kihűlés/láz), eltérések a bőrön: sárgaság (icterus) cianózis hólyagok (bullák) Teendők A helyszínen a mentőápoló feladata a mérgezés gyanújának felvetése, a mérgezés tényét nem kell bizonyítania. Mérgezés gyanúja esetén a beteg a helyszínen nem maradhat, kórházba kell szállítani! Törekedjünk a mérgezést okozó anyag azonosítására, amennyiben lehetséges, keressünk anyagmintát, maradékot és vigyük magunkkal. Specifikus toxikológiai teendők Primer méregeltávolítás (dekontamináció) Célja a mérgező anyag felszívódásának gátlása a felszívódó méreganyag mennyiségének csökkentése. A. Bőrről, nyálkahártyáról felszívódó mérgeknél A testfelszínre, bőrre került mérgező anyag esetén a szennyezett ruházatot védőfelszerelésben (gumikesztyű!) el kell távolítani, a maradék méreganyagot fel kell itatni, majd a bőrt bőséges vízzel, vagy szappanos vízzel le kell mosni! Ügyeljünk arra, hogy a mosófolyadékkal ne kerüljünk közvetlen kontaktusba (gumikesztyű!). Ha a méreg a szembe kerül, bő vizes lemosással távolíthatjuk el (a kontaktlencsét vegyük ki). B. Mérgezés szájon át Maró hatású mérgeket a szájüregből bő vizes öblítéssel távolíthatjuk el. A már lenyelt, nem maró hatású méreg felszívódását a gyomorból hánytatással lehet megakadályozni. Magasabb ellátói szinteken további lehetőséget jelent a gyomormosás. C. Tüdőn át bejutott mérgek A mérgezetteket szabad levegőre kell vinni, oxigént adni. A szájüreg, szem kiöblítése illetve lemosása maró hatású gázok esetén is indokolt. Antidotumok (ellenanyag) adása Specifikus ellenanyaga kevés méregnek van, ezek közül a mentőápolónak az oxigént kell alkalmaznia szénmonoxid és széndioxid mérgezés esetén (ld. E 2.2. CO mérgezés). Egyéb teendők Maradjunk a beteg mellett, ruházatát lazítsuk meg, fölöslegesen ne mozgassuk. Távolítsuk el a szoros, kemény kiegészítőket, mert felfekvést okozhatnak. Biztosítsuk az optimális testhőmérsékletet, óvjuk a beteget a kihűléstől.

111 A mérgezések esetén gyakori agressziót akadályozzuk meg, akár a környezet, akár önmaga ellen irányuló. A beteget átadásáig (magasabb egység/orvos) tartsuk megfigyelés alatt, mivel állapota változhat! Adjunk át minden információt, ha lehet méreg mintát vagy maradékot is. Hánytatás Mérgezést követő egy órán belül lehet alkalmazni, a hátsó garatfal direkt izgatásával, vagy a nyálkahártyát izgató langyos, enyhén sós vízzel. 5 perc után 25-70%-kal, 30 perc után viszont már csak 2-40%-kal csökkenti a méreganyag felszívódását. Csak jól kooperáló betegnél, kétéves kor felett végezhetjük. Kisgyermekek esetén tilos! Ellenjavallatai: Eszméletlenség (aspiráció veszélye) Marószer okozta mérgezések Detergensek, mosószerek, szappanok okozta mérgezések (habzás és aspiráció veszélye) Szerves oldószerek (benzin, hígitók, stb.) okozta mérgezések A legfontosabb mérgezések Gázmérgezések Szén-monoxid (CO) mérgezés A leggyakrabban előforduló gázmérgezések közé tartozik, különösen a fűtési szezonban. Bármely széntartalmú anyag tökéletlen égésekor keletkezik. (Ld. A helyszín fejezetet!) Színtelen, szagtalan, nem irritáló gáz, a levegőnél kissé könnyebb. Falakon, földrétegen áthatol (pincék!). Az enyhe mérgezés tünetei nem jellegzetesek, ezért adott körülmények között mindig gondolni kell rá, különösen, ha egy helyen több hasonló panasszal rendelkező beteget találunk! A beteg állapota gyorsan romolhat, súlyos mérgezésben a kialakuló izomgyengesége miatt már nem tud kimenekülni. A szervezetben a gázcserét károsítja, mivel az oxigént szállító haemoglobinhoz kb. 250-szer nagyobb affinitással kötődik (COHb), mint az oxigén, így bármely koncentrációban belélegezve oxigénhiányos állapotot (hypoxia) okoz. A mérgezés specifikus antidótuma az oxigén, mely nagy koncentrációban alkalmazva képes a hemoglobinról a CO-t leszorítani. Félrevezető lehet, hogy a beteg oxigén szaturációja általában nem kóros, ezért oxigén adása CO mérgezés gyanújában az oxigén szaturáció értékétől függetlenül kötelező. Minden esetben vigyünk kórházba minden érintettet, aki a beteggel azonos térben tartózkodott, akkor is, ha tüneteket nem mutat!

112 Tünetek: Enyhe CO mérgezés fejfájás hányinger zavartság szívbetegeknél ACS (infarktus), ritmuszavar Súlyos CO mérgezés alsó végtagi túlsúllyal kezdődő izomgyengeség vizelési-, székelési inkontinencia gondolkodási zavar eszméletzavar görcsök tónustalanság légzésbénulás Teendők: A helyszín veszélyességének felmérése A kimentéshez műszaki segítség kérése és/vagy a gáztér átszellőztetése A beteg állapotának felmérése ABCDE szerint oxigén adása nem visszalégző maszkon keresztül, nagy áramlással (15L/perc) ha a beteg reagál a szállítás a folyamatos oxigénterápia mellett megkezdhető a nem reagáló beteget haladéktalanul vigyük ki a gáztérből és kérjünk segélykocsit amennyiben a légzés nemelégséges, a segélykocsi megérkezéséig a lélegeztetés ballonnal-maszkkal (négykezes technika), nagy áramlású oxigén adásával történjen légzés-keringésleállás észlelésekor kezdjük meg az újraélesztést Szén-dioxid (CO2) mérgezés Jellemző előfordulása erjedési folyamatoknál: ősszel borospincékben, emésztőgödrök, silótartályok alján. Nyílt láng használata segíthet a gáz jelenlétének kimutatásában: CO2 jelenlétében a láng elalszik. Színtelen, szagtalan, nem irritáló, a levegőnél nehezebb gáz. Kisebb koncentrációban (4-5%) izgatja, a mentőgyakorlatban jellemzőbb magasabb koncentrációban (20% körül) bénítja a légzőközpontot. Tünetek: Súlyosabb esetben: központi idegrendszer izgatása, majd bénítása, légzésbénulás, halál.

113 Teendő: A helyszín veszélyességének felmérése Kimentéshez műszaki mentést kell kérni, ismeretlen gázzal telt helyiségbe tilos bemenni! A beteg gáztérből való eltávolítása után Oxigén adása magas áramlással Súlyosabb esetben segélykocsi kérése, ballonos-maszkos lélegeztetés (négykezes technika, oxigén adása a segélykocsi megérkezéséig Szükség esetén az újraélesztés megkezdése Klórgáz-mérgezés (Cl2) A vegyiparban, üzemekben, uszodákban fertőtlenítőként használják, de háztartási balesetként is gyakran találkozhatunk vele, típusosan sósav és valamilyen más tisztítószer összekeverésekor, összeöntésekor szabadul fel. Szúrós szagú, sárgászöld gáz. A légutakat irritálja, a nyálkahártyákkal érintkezve maró hatású sósavat képez. Tünetek: Enyhe esetben nyáladzás, köhögés, orrfolyás, könnyezés. Súlyosabb esetben jellegzetesen az első légvételnél a gége záróizmának görcse, majd görcsös köhögés a fenti tünetek mellett. Jelentkezhet mellkasi fájdalom, és néhány óra alatt tüdővizenyő alakul(hat) ki. Nagy töménység esetén a hörgők izmainak görcse miatt fulladás. Teendők: A helyszín veszélyességének észlelése után a kimentéshez minden esetben műszaki mentést kell kérni. Javasolt oxigén adása, a szem, orr, garat többszöri kiöblítése tiszta vízzel. Enyhe mérgezésnél szállítás toxikológiai osztályra, súlyos esetben ABCD szerinti ellátás és segélykocsi kérése. Gyógyszermérgezések A gyógyszermérgezés felnőtt korban többnyire szándékos cselekedet általában öngyilkossági kísérlet vagy gyógyszerfüggőség áll a háttérben. Gyakori, hogy alkoholfogyasztás is kíséri a mérgezést, ami színezheti, vagy elfedheti a tüneteket. Kisgyermekek a szabadon hozzáférhető tablettákat cukorkaként fogyaszthatják el. A kiváltott hatás és tünetek gyógyszercsoportonként eltérőek. Leggyakoribb az altató, nyugtató, szorongáscsökkentő szerekkel történő mérgezés. Jellemzően kezdetben zavartság, nyugtalanság alakul ki, majd a beteg aluszékony lesz, később eszméletlenég, romló perifériás keringés lép fel, a beteg pupillája beszűkül. Súlyos esetben teljes tónustalanság, felületes légzés, instabil keringés alakul ki.

114 Az ellátás ABCDE szerint történik, emellett fontos a végtagokon lévő, gyűrűt, órát, karkötőt, belépő szalagot eltávolítani, mivel a nyomásnak kitett részeken bullák alakulnak ki. Ritkábbak, de nagyobb veszélyt jelentek a betegre az antiarrhytmiás szerekkel, vérnyomás csökkentőkkel, szív glikozidokkal, antidepresszánsokkal, antipszichotikumokkal, antiepileptikumokkal történt mérgezések. Ilyen mérgezéseknél szívritmus zavarok, vérnyomásesés fordulhat elő. Ezeknél a mérgezéseknél a méreg eltávolítása hasznos lehet (lásd hánytatás), amennyiben a mérgezés 1 órán belül történt. A súlyos, keringést megingató hatások észlelésekor a segélykocsi hívása megfontolandó. Teendők: ABCD szerinti ellátás (AV)PU esetén a légzésleállás veszélye miatt a beteget minél kevesebbet mozdítsuk Hánytatás Tudatmódosító szerek Etanol (alkohol) A mérgezés általában nagy mennyiségű szeszesital fogyasztás miatt történik. Igen gyakori önállóan, vagy sérülésekkel, más mérgezésekkel együtt előfordulva. Ritkán halálos (inkább gyerekek, fiatalok esetén), de a beteget sérülések, kihűlés, aspiráció fenyegetik. Az alkohol színtelen, jellemző szagú zsíroldékony, narkotikus hatású folyadék. Tünetek: Ittasság alkoholos lehelet, izgatottság, arcpír, csillogó szem, emelkedett pulzus- és légzésszám, magasabb vérnyomás Részegség bizonytalan mozgás, széles alapú járás, akadozó, elkent beszéd. A kezdeti agresszió után aluszékonyság, légzésszám csökkenés, sápadtság, hányinger, hányás Súlyos (alkohol) mérgezés eszméletlenség, gyenge pulzus, felületes légzés, alacsony vérnyomás. Székletét, vizeletét maga alá engedi, csökken a bőr hőmérséklete a ruhával fedett helyeken, légzésbénulás Teendők: Ittasság fektetés, Részegség kihűlés elleni védelem, enyhébb tüneteknél az agresszió kontrollja. További teendők ABCD szerint Súlyos (alkohol) mérgezés: ABCD szerint Drogok Pszichoaktív szerek, amelyek a szervezetbe kerülve megváltoztatják a központi idegrendszer működését, és rövid idő alatt függőséget alakítanak ki. Az utóbbi években használatuk változatos formákban, egyre szélesebb körben terjed. Óriási ütemben jelennek meg új drogok a piacon, ezek nagyrésze, szintetikus laborban elállított készítmények és gyakran nem csak a kábítószer élvező, de a terjesztő sem tudja, hogy mi van a szerben pontosan. Fehér, sárga, zöld

115 színű porok, logóval ellátott tabletták, gyakran növényi tápszer, illatósító, fürdősóból ellőállított szerek. Jellemző hatások: jókedv, euforikus állapot, szapora szívműködés (tachycardia), magas vérnyomás, hányinger, hányás, pánikroham, hallucinációk. A váltakozó hangulat és hallucinációk miatt a kábítószerfogyasztó váratlanul válhat agresszívvá, megtámadhatja a mentőegységet, ezért az ellátás során fokozott óvatosság szükséges. Indokolt az elővigyázatosság azért is, mert gyakoribbak közöttük bizonyos fertőzések (pl. AIDS, hepatitisek), melyek az ellátókra ugyancsak veszélyt jelenthetnek. Kábító fájdalomcsillapítók (ópiátok) Legismertebb képviselőik az ópium, a morfin és a heroin. Jellemző tünetek: tudatállapot beszűkülése tűhegy pupilla vérnyomásesés légzésdepresszió, nagyobb dózisoknál eszméletlenség, légzésleállás, halál Gyakran alakul ki HBSZE (tüdőödéma) főleg heroinmérgezés esetén. Stimulánsok Jellegzetes képviselőik a kokain, az amfetaminszármazékok (Ecstasy), a koffein, és a nikotin. Tünetek (általánosságban): többnyire tág pupillák eufória, majd nyugtalanság, akár tudatzavar görcsök szapora szívverés, ritmuszavarok, vérnyomás emelkedés láz ACS vagy stroke Hallucinogének Jellegzetes képviselőik: LSD, marihuána, hasis, GHB (Gina), egyes gombák és más növények (pl. csattanó maszlag, nadragulya) Tünetek: többnyire tág pupillák tudatzavar hallucinációk szapora szívverés, vérnyomás emelkedés gyakori a pánikreakció, LSD esetén a Superman -szindróma (különleges képességek birtokosának érzi magát a fogyasztó) Oldószerek, párolgó anyagok Jellegzetes képviselőik: szerves oldószerek, ragasztók (szipuzás) Tünetek: a könnyen azonosítható a lehelet, mely segíti felismerését

116 tudatzavar fulladás esetleg eszméletlenség Teendők: Ügyeljünk a biztonságra (ld. a helyszín biztonságosságának megítélése fejezetet), egyebekben a vizsgálat és ellátás ABCDE szerint történik. Marószer mérgezések A savakat és lúgokat nevezzük marószereknek. A háztartásokban is megtalálhatók a legkülönbözőbb tisztítószerekben, ezért véletlen mérgezés is könnyen előfordulhat - szájon át, vagy bőrre kerülve, véletlenül vagy szándékosan. Tünetek: szájon át bekerülve azonnal fájdalom, hányinger, nyálfolyás jelentkezik. A szerrel érintkező nyálkahártyákon duzzanat, felmaródások és pörkök alakulnak ki. Nagyobb mennyiségek után sokk és szervkárosodások alakulhatnak ki. Teendők: Szájon át történt mérgezésnél a hánytatás tilos ABCD szerint Felületi érintkezés (bőr, szem) védőfelszerelés (gumikesztyű) viselése ABCD dekontamináció, a felületen maradt marószer leitatása után lemosás bő (szappanos) vízzel Különös veszélyessége miatt említjük meg a fluorsavat akár kis bőrfelületet érintő, minimális elváltozást okozó mérgezés is rövid időn belül halálos lehet. Elviselhetetlen fájdalmat okoz. Teendő: ABCDE szerint és a legrövidebb időn belül elérhető segélykocsi vagy toxikológiai ellátás (ICS bevonásával)! Gombamérgezések Mindig gondoljunk rá nem ellenőrzött, vagy nem tenyésztett (pl. csiperke, laska) gombából készített étel fogyasztását követően kialakult panaszok esetén! Fontos kérdések: Ellenőrzött gombát ettek-e? Többfélét? Hogy néztek ki a gombák? Hogyan készítették el?

117 Mikor ették meg? A tünetek mennyi idővel a fogyasztás után jelentkeztek? Hányan ettek belőle? Minden beteget szállítsunk be a kórházba, azokat is, akik esetleg még panaszmentesek, de fogyasztottak az ételből. Mérges gombából készült étel fogyasztása után a lappangási idő eltérő lehet, a mérgezés tünetei rövidebb, hosszabb idő után (akár 24 órán túl) is jelentkezhetnek. Lehetőség szerint a gombát, és/vagy az elkészített étel mintát a beteggel/betegekkel együtt be kell szállítani a kórházba! A tömeges baleset, katasztrófa fogalma Magyarországon a katasztrófa definícióját a jelenleg hatályos szabályozás (2011. évi CXXVIII. törvény) a következőképpen fogalmazza meg: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. Egészségügyi katasztrófahelyzet Minden olyan esemény, amely az áldozatok száma, elhelyezkedése, a sérüléseik típusa vagy súlyossága, illetve az esemény kiterjedése miatt rendkívüli erőforrások mozgósítását igényli, és ennél fogva az ellátandók igényei és az ellátók kapacitási képességei között várhatóan tartós, nagyfokú aránytalanság áll fenn. Tömeges eseményről a fentiek alapján, de várhatóan csak átmeneti aránytalanság esetén beszélhetünk. Jelenleg a 38/2012. (2012. december 19.) számú Főigazgatói Utasításban (a tömeges események meghatározásáról, riasztásról és a dokumentációról) leírtak alapján tömeges eseménynek nevezzük azt a mentési helyzetet, ahol primer mentés során, egy körülírható helyen, egy időben történő behatás következtében legalább 7 személy bármilyen súlyosságú, vagy 3 fő T1 és/vagy T2 súlyosságú sérülést, mérgezést szenved. A tömeges események jelentési, adminisztrációs feladatai tekintetében a fenti főigazgatói utasításban leírtak az irányadók. Hagyományosan az OMSz értelmezésében a tömeges esemény meghatározott betegszám, ill. súlyosság mellett áll fenn. Pontos számadat megadása azonban kifejezetten szerencsétlen, a sérültek szükségleteihez képest fennálló ellátók felőli erőforráshiányon van a hangsúly. Nagyszámú halott mellett, túlélők hiánya esetén nem beszélhetünk mentési kapacitásproblémákról. Jelentős számú, de csak apró sérülésekkel rendelkező beteget könnyen el tud látni a mentőszolgálat, illetve egy adott kórház is, azonban jóval kevesebb számú, de súlyosabb sérültek már meghaladhatják a mentőerők kapacitását. Emellett például speciális igényű sérülések fellépésekor (pl. égés) akár néhány eset is jelentős ellátásbeli problémát okozhat mind prehospitálisan, mind hospitálisan. Ezenkívül számos olyan incidens is felléphet,

118 amely a mentők szempontjából nem számít katasztrófának, de a katasztrófavédelem, illetve a rendőrség szemszögéből igen. Eljárás tömeges kárhelyen Tömeges események, egészségügyi katasztrófahelyzetek kialakulásakor a kárhelyen történő tevékenységeket alapvetően meghatározzák azok az elvek, melyek az egészségügyi ellátást végzők számára egységes, szervezett teendőket jelentenek, s egyben eltérőek is a hagyományos sürgősségi ellátásban alkalmazott szemlélettől. Ezen szervezési, irányítási, ellátási alapelvek rövidítése a CSCATTT. Szervezési és ellátási alapelvek C command and control : irányítás és felügyelet S safety : biztonság C communication : kommunikáció A assessment : a kárhely felmérése T triage : a sérültek osztályozása T treatment : a sérültek helyszíni ellátása T transport : a sérültek szállítása Irányítás és felügyelet Tömeges kárhelyen a Kárhelyparancsnok irányító tevékenysége rendkívül fontos, az egészségügyi felszámolás szervezése a helyszíni ellátásnál fontosabb tényező, mely magába foglalja a társszervekkel történő együttműködést éppúgy, mint a helyszínen tartózkodó mentőegységek összehangolt munkájának vezetését. A Kárhelyparancsnok hagyományos értelemben vett parancsnoki szerepe a katonasághoz hasonlóan ellentmondást nem tűrő és határozott kell, hogy legyen. A döntéseknek gyorsaknak és egyértelműnek kell lenniük és minden helyszínen tevékenykedő egészségügyi ellátónak követniük kell azokat. Biztonság A kárhelyen történő biztonságos tevékenység kiemelt jelentőségű mind az ellátók, mind a sérültek tekintetében, ehhez a helyszín felmérése alkalmával korán szükséges információt gyűjtenünk a lehetséges veszélyekkel további sérülések, mérgezés, áramütés, tűz-, vagy robbanásveszély, stb. kapcsolatban, melyet a helyszínre érkező első mentőegység végez a társszervek együttműködésével. A veszélyzóna határának, az ún. belső kordonnak kialakítása, a veszélyzónán belüli tevékenység szervezése a katasztrófavédelem feladata. Az Egészségügyi Kárhelyparancsnok felelőssége, hogy a veszélyzónán kívül tartsa a különleges képzés és felszerelés nélküli ellátókat, ennek érdekében kell együttműködnie a katasztrófavédelemmel. Kommunikáció A tömeges esemény felszámolása során az együttműködést segíti a hatékony kommunikáció az egészségügyi team-ek, a Kárhelyparancsnok, az Irányító Csoport, a társszervek, illetve a gyógyintézetek között az erre kialakított és rendszeresített csatornák (TETRA) által. Az egészségügyi felszámolás tekintetében az első mentőegység helyszínre érkezésétől az utolsó mentőegység eltávozásáig hatékony, folyamatosan biztosított, kétoldalú információáramlásra van szükség. Fontos tényező lehet még az egyértelmű, jól szabályozott utasítások jelentésének szabályozása. A könnyebb mozgósítás érdekében érdemes korán deklarálni a katasztrófahelyzetek állapotát, megfelelő időben biztosítva ezzel a kórházak felkészülését

119 A kárhely felmérése A helyszínre érkezés pillanatában, illetve már azt megelőzően is az Irányító Csoport segítségével a bejelentőket kikérdezve alapvető információkat kell szereznünk a kárhelyre, sérültekre, illetve a szükséges mentőerőkre vonatkozóan. A kezdő felmérés, illetve az azt követő folyamatos ellenőrzés célja az újabb, pontosabb információk gyűjtése, amely a helyszíni felszámolást segíti és további intézkedéseket eredményez. Ebben segíthet a METHANE-betűszó: Major Incident: tömeges esemény megállapítása (készenlét, vagy aktív) Exact location: a pontos helyszín tisztázása Type of incident: az esemény, a baleseti mechanizmus felismerése Hazards: az aktuális, illetve a potenciális veszélyek felmérése Acces/egress: biztonságos megközelítés Number of casualties: a sérültek hozzávetőleges száma Emergency services: további segítség kérése Triage (a sérültek osztályozása) Az osztályozás során a sérültek ellátásának és szállításának elsőbbségi sorrendjének meghatározása történik a sérülés/betegség súlyossága és beavatkozási igénye alapján, szigorú és egyszerű elvek betartása mellett, a Kárhelyparancsnoktól függetlenül, mely a Triage Felelős feladata. Tájékoztatásul, az alábbi triage kategoriákat különböztetünk meg: T1: azonnali prioritás: olyan sérültek, akik azonnali életmentő beavatkozást igényelnek T2: sürgős prioritás: olyan sérültek, akik 2-4 órán belül orvosi beavatkozást igényelnek T3: halasztható prioritás: kevésbé súlyos esetek, akik ellátása meghaladhatja a 4 órát T4: menthetetlenek: olyan sérültek, akiket sérüléseik súlyossága miatt erőfeszítéseink ellenére is elveszítenénk, így erőforrásainkat a menthető sérültekre kell fordítanunk Halottak A sérültek helyszíni ellátása A sérültellátás a kompromisszum medicina elveit követi, nem alkalmazunk időigényes, bonyolult eljárásokat, figyelembe véve az aktuális protokollokat. A kiürítés szempontjai elsőbbséget élveznek a helyszíni ellátással szemben. A sérültek szállítása A kárhely kiürítése a triage eredményétől függően, szabad szállítási kapacitás esetén korán elkezdődik, lehetőség szerint a definitív ellátást nyújtó gyógyintézet irányába történik a Kárhelyparancsnok irányításával és az Irányító Csoport segítségével, aki előzetes információt gyűjt a gyógyintézetek szabad kapacitásáról.

120 Kárhelyparancsnok szerepe, a kárhely tervezése, szervezése Nagyszámú sérülttel járó események kapcsán a helyszíni tevékenység, a sérültellátás és kiürítés szervezése és irányítása a helyszíni ellátásnál fontosabb tényező, melyben az Egészségügyi Kárhelyparancsnoknak jut kiemelkedő feladat. A Kárhelyparancsnok a tömeges kárhely egészségügyi vezetője, aki az egészségügyi felszámolás felelőse, feladata a kárhely felszámolásának szervezése, irányítása. Az első mentőegység feladatai: A helyszínre érkező legelső mentőegység tagjaira jelentős szerep hárul a katasztrófahelyzet kezelésében. Tevékenységük kifejezetten kritikus, hiszen egy nagyszámú sérülttel járó helyszínen bármilyen késedelem a további mentőerők, valamint a kórházi személyzet mozgósításban káros hatással lehet a felszámolás során. Lehetőség szerint még a kivonulás közben a legtöbb információ begyűjtése szükséges az Irányító Csoporton keresztül, így pontosíthatjuk a helyszínt és annak megközelítését, sérültekre, betegekre vonatkozó újabb információt kaphatunk a további bejelentések fogadásával, a helyszíni tevékenységet nehezítő körülményeket tisztázhatjuk, társszervek kárhelyre indítását kezdeményezhetjük. A helyszínre érkezéskor elsődleges szempont a biztonságos megközelítés, így a mentőjárművel kellő távolságra, további balesetek megelőzését szem előtt tartva álljunk meg, a szükséges figyelemfelhívó jelzések használatát ne felejtsük el, a mentőjármű elhagyása után az indítókulcsot mindig hagyjuk benne. A kárhely megközelítése során legyünk tekintettel a saját magunk és a később érkező mentőegységek biztonságára, használjuk a védőfelszereléseket, gyorsan tisztázzuk a lehetséges veszélyeket (pl. vegyi kárhely), melyek a sérültek megközelítését akadályozzák. A legelső mentőegység sohasem végezhet betegellátást! A legelső és legfontosabb feladata a mihamarabbi visszajelzés az Irányító Csoport részére, a METHANE-jelentés séma szerint. A legelső mentőegység sohasem végezhet betegellátást! A legelső és legfontosabb feladata a mihamarabbi visszajelzés az Irányító Csoport részére, a METHANEjelentés séma szerint. Az első helyszínre érkező egység feladata magának a tömeges eseménynek, illetve katasztrófahelyzetnek az azonosítása (METHANE-jelentés első pontja). Ebből látható, hogy az első kiérkező egységre igen fontos feladat hárul. A várható aránytalanság felmérése elsőre komoly kihívásnak tűnik, de néhány egyszerű kérdés megválaszolásával közelebb kerülhetünk a jó megoldáshoz: A mi mentőegységünk önmagában meg tudja oldani a feladatot, vagy tudjuk, hogy úton van még annyi mentőegység, amennyi várhatóan meg tudja oldani? A környék mentőellátását figyelembe véve várhatóan mozgósítható lesz elég mentőerő a felszámolásra? Az eset egyértelműen nem fogja megrendíteni az egészségügyi ellátórendszert prehospitális és hospitális szinten sem, az eset várhatóan a napi normál működés része? Ha bármely fenti kérdésre nemleges a válasz, a tömeges esemény megállapítható, vagy legalább készenléte megállapítandó. Fontos, hogy az első kiérkező egység ne legyen szégyenlős tömeges esemény megállapításánál. Emlékezzünk, hogy bármikor alakulhat úgy a helyzet,

121 hogy egy eseményről kiderül, hogy mégsem tömeges esemény, ez a dolgok természetes rendje. Egyszerű példa erre, ha egy jelentős baleset minden áldozata meghalt. Az aránytalanság felmérésénél inkább a kapacitás szempontokat, mint a kompetencia szempontokat kell figyelembe vennünk. Például, ha az első egység mentőgépkocsi és a helyszínen 1, vagy 2 súlyos sérült van, az segélykocsi kérdés. Ezzel szemben könnyű, vagy közepesen súlyos sérült esetén a helyszíntől függően biztosan tömeges eseményt kell megállapítanunk. Érkezésük után ez a mentőegység személyzete szolgál a kárhely Kárhelyparancsnoki Pontjául, mindaddig, amíg a kárhelyparancsnoki feladatokat át nem veszi másik személy. Ez a pont lesz a később kiérkező mentőegységek találkozási pontja. Természetesen a találkozási pont a személyzetekre vonatkozik, a járművek elhelyezését a később vázolt szempontok szerint rendszerint jóval távolabb kell megoldani. A társzervek elsőként kiérkező egysége a saját Kárhelyparancsnoki Pontjukként szolgál. Ha az ellenőrző pont a jármű mellett tud létesülni, a félreértések elkerülése végett érdemes csak ezen járművek megkülönböztető jelzéseit használni, a többiekét lekapcsolni. A mentőegység tagjai a következő szakaszban felderítik a Sérült Gyűjtőhely lehetséges helyszíneit, valamint a további mentőerők megérkezéséig a járóképes sérülteket és a nem sérült túlélőket biztonságos helyre terelik. Ennek megfelelően a helyszínre érkező első mentő lesz a Kárhelyparancsnok, mely funkció később szükség esetén átadható kompetensebb egységnek, tömeges események felszámolásában képzett, jártasabb szakembernek. Az első mentőegység fő feladatai, összefoglalva: tömeges esemény, katasztrófahelyzet megállapítása kárhelyparancsnoki szerep (határozottság, ellentmondást nem tűrő irányítás) megkülönbeztető mellény viselése a helyszín felmérése, beleértve a dinamikus kockázatbecslést METHANE-jelentés továbbítása az ICS felé további mentőerők igénylése kulcsfontosságú területek kijelölése (Mentőparkoló, Sérült Gyűjtőhely stb.) folyamatos kapcsolattartás a társszervekkel A kárhely felszámolásának megkönnyítése érdekében strukturált irányítási rendszert kell kiépíteni. A helyszínre folyamatosan érkező, esetlegesen egyre magasabb szintű mentőegységek tagjai között a különböző szerepkörök kiosztása kulcsfontosságú. Major esemény során felmerülő kulcsszerepek: Legelső kiérkező mentőegység Kárhelyparancsnok Kárhelyparancsnok Segítője Triage felelősök Parkoló Felelős Sérült Gyűjtőhely Vezető Elszállítási Felelős T3 felelős Sajtófelelős (Felszerelés Felelős)

122 Az Egészségügyi Kárhelyparancsnok feladatai: Személye változhat a felszámolás során, de nem célszerű, hogy sokszor változzon. Az első kiérkező mentőegység vezetője célszerűen két esetben adja át a kárhelyparancsnoki szerepet: vagy saját maga túl nagynak ítéli a feladatot és leváltását kéri, vagy kárhelyparancsnoki végzettséggel rendelkező személy saját döntése alapján átveszi a feladatot. A Kárhelyparancsnok teendői szerteágazóak. A Kárhelyparancsnoknak megkülönböztető ruházatot kell viselnie, és alapvető fontosságú, hogy NEM végezhet betegosztályozást vagy betegellátást. első mentőegységként történő helyszínre érkezéskor a kárhely felderítése, felmérése, mielőbbi kommunikáció az irányítócsoporttal a METHANE-jelentés alapján folyamatos, állandó, személyes kapcsolattartás a társszervek kárhelyparancsnokaival megbizonyosodni a mentőerők biztonságáról a kulcsszerepek kijelölése a mentőegységek tagjai között megbizonyosodni az ellátók kommunikációs eszközeinek működőképességéről a kárhely felmérése a kárhely infrastruktúrájának kialakítása (külső és belső kordon azonosítása (társszervekkel), az elsődleges triage helyszínének meghatározása, mentőparkoló, elszállítási pont, szükség esetén sérült- és halottgyűjtőhely kijelölése, a sérültek begyűjtésének útvonala, a sérültek szállításának szervezése, irányítása, az elérhető elszállítási útvonalak egyeztetése a rendőrséggel, eszközök pótlásának szervezése) folyamatos kapcsolat a kárhely és az Irányító Csoport között folyamatos dokumentáció vezetése, segítő közreműködésével egyéb kommunikáció, tájékoztatás (pl. média) Szülésvezetés A terhesség hossza 280 nap, 40 hét, az utolsó menses első napjától számítva. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint időre született a baba, ha a terhesség hete között születik meg. A szülés során a méh üregében fejlődő magzat a szülőerők hatására a szülőcsatornán keresztül a világra jön. Amennyibe a szülés a terhességi hét között zajlik le, koraszüléssel állunk szemben. A 24. hét előtt vetélésről beszélünk. A szülés szakaszai: tágulási szak kitolási szak lepényi szak gyermekágyi szak A tágulási szakban történik a méhnyak tágulása, ez természetesen erősebb-gyengébb fájdalommal jár. Ez a szakasz először szülő nőknél hosszabb, 2-24 óra is lehet, többedszer szülőknél sokkal rövidebb.

123 A tágulási szakban a fájások még ritkán jelentkeznek, fél óránként, 10 percenként, majd 5 percenként. A fájások intenzitásának növekedése a fájások sűrűbbé válása jelzi a tágulási szak végének közeledtét. A kitolási szak alatt történik a magzatburok megrepedése (már a tágulási szakban is megrepedhet), valamint a magzat megszületése. Rendesen a kitolási szak elején a magzatburok megreped, amit a magzatvíz folyása, vagy szivárgása jelez. Rendesen a kitolási szak elején a magzatburok megreped, amit a magzatvíz folyása, vagy szivárgása jelez. A szülő- nő ilyenkor úgy érzi, mintha bepisilt volna. (A magzatburok korábban is megrepedhet, ami szövődmények kialakulásához vezethet.) Ez után a további fájások hatására születik meg a magzat a kitágult szülőcsatornán keresztül. Ekkor a fájások már gyakoriak, 1-2 percesek, erősségük is nagyobb. Az előlfekvő magzati koponya ilyenkor nyomást gyakorol a szülőcsatorna mögött elhelyezkedő végbélre, ami székelési ingert okoz, a húgyhólyag nyomása pedig vizelési ingerhez vezethet. Fontos: a szülőnő kitolási szakban nem szállítható! A lepényi szak a magzat megszületésétől a lepény megszületéséig tart. Ilyenkor az addig a magzatot tápláló méhlepény leválik a méh belső faláról és megszületik. Ekkor is vannak fájások, melyet a méhlepény leválását elősegítő méhösszehúzódások váltanak ki. Természetes folyamat. A gyermekágyi szak a szülést követő 6 hétig tartó időszak. Szakképzetlen mentőápoló feladatai vajúdó kismamához történt riasztás esetén: A helyszínre érkezve meg kell győződnie arról, hogy a mentőegység és a szülőnő biztonságban van. Amennyiben nem, a lehetőségei szerint meg kell szüntetni a veszélyhelyzetet, vagy segítséget kell kérnie. A helyszín megközelítése, a vizsgálat, ellátás csak ezt követően kezdhető meg. A szülőnő állapot felmérése, ABCDE elvek szerint: AVPU, az eszmélet/tudatállapot megítélése A, mint átjárható légutak B, mint légzés, frekvencia, mélység, nehézlégzés jelei C, mint keringés, vérnyomás, pulzus jellemzői, CRT, bőr jellemzői, nagyobb vérzés észlelése D, mint idegrendszer, a szülőnő viselkedése, orientáltsága, sz.e vércukor mérés E, mint egész test, egész eset, anamnézis felvétele Hányadik terhessége (beleszámítanak a nem kihordottak is), hányadik hétben van, mióta vannak fájásai, milyen sűrűn jelentkeznek a fájások, elfolyt/folyik-e a magzatvíz. Milyen a magzatvíz színe. Volt-e panasza a terhesség alatt/elmúlt 24 órában, (magas vérnyomás, lábak dagadása, fejfájás, szikralátás, fájdalom a jobb bordaív környékén). Érte-e sérülés? Gondozott a terhessége? Az ABCDE vizsgálat végeztével dönteni kell: a szállítás megkezdhető segélykocsi szükséges kitolási szak miatt helyszíni szülésvezetés történik A szülőnő a tágulási szakban, biztonságosan rögzítve, szállítható ülő helyzetben. A szülőnő kötelezően hordágyon fekve szállítandó a következő esetekben: megszült kismama tágulási szak végén, sűrű fájásokat tapasztal erős fájások esetén elfolyt (folyó) magzatvíz esetén

124 vérzést tapasztal, vagy szerez róla tudomást Figyelem! A háton fekve szállított, a III. trimeszterben lévő, kismamát fordítsuk kissé a baloldalára, vagy emeljük meg a jobb csípő tájékát! Segélykocsi kérésének szabályai, szükségessége: segélykocsi kérés minden esetben ISBAR szerint történik, ld.: fentebb kötelezően segélykocsit kell kérni a kitolási szakban lévő szülőnőhöz, ha az ICS nem jelezte, hogy párhuzamosan riasztotta a segélykocsi kérés mellett, kötelezően kérni kell, a KMR-ben a Peter Černy Alapítvány egységét, KMR-en kívül a Kora-, újszülött szállító egységet kitolási szakban lévő szülőnőhöz, ha az ICS nem jelezte, hogy párhuzamosan riasztotta helyszínre érve előesett köldökzsinórt, előesett végtagot talál ABC instabilitást tapasztal (pl. erős vérzés miatt) a segélykocsival történő találkozás helyszínéről a kórház távolsága, a beteg állapota, a segélykocsi elérhetősége alapján szükséges döntést hoznia a mentésirányításnak A szülés megindulásának (kitolási szak) jelei: 2 perces, vagy annál gyakoribb fájásokat észlel a burokrepedés megtörtént, folyik, vagy elfolyt a magzatvíz székelési/vizelési ingere van a nőnek domborodik a gát, nyílik a végbélnyílás (ld. rajz) mutatkozik a fej (hajas fejbőr) Ebben az esetben a szülés már nem történhet kórházban, a mentőápoló a helyszínen segédkezik a szülésben, egyidejű segélykocsi kérése mellett. (Extrém rossz helyszíni higiénés körülmények esetén inkább a mentőkocsiban!) Teendők a helyszínen a szülés megindulásakor ha eddig nem történt meg, segélykocsi és P. Černy/kora-, újszülött egység kérése világítás fűtés bekapcsolása (tavasszal és ősszel és hideg nyári napokon is, ne feledjük a baba hőháztartása fejletlen, könnyen lehűl) ha lehet, legyen 3 oldalról hozzáférhető a kismama szüléskor fontos a higiénés szabályok betartása, ezzel mind a szülő nőt, mind az újszülöttet védjük a fertőzésektől. Ennek érdekében amennyiben az idő engedi - a mentőápoló mosakodjon be, meleg vízzel, szappannal és körömkefével kb percen át (a helyszínen erre ritkán van idő, lehetőség). Ennek hiányában a mentőápoló lehetőleg mosson kezet. lemosás: a behajlított térdekkel hanyatt fekvő szülő nő hüvely és gáttájékát betadinos gézlapokkal, de mindig csak föntről lefelé, hogy a végbélnyílás körüli baktériumok ne kerülhessenek a szülőjáratokba. Ezért minden, föntről lefelé irányuló mozdulat után a lemosáshoz használt steril lapot eldobjuk. ezután a mentőápoló steril gumikesztyűt vegyen fel (a szakma szabályainak megfelelő módon), melyben a mentőgépkocsivezető segédkezik, majd a szülő nő alá az ágyra steril lepedőt kell helyezni.

125 Szükséges eszközök steril lepedő nagy steril lapok Neomagnol tabletta (2 t./ 1 l víz = 2 ezrelékes Neomagnol oldat) steril gumikesztyű (mentőápoló) gumikesztyű (mentőgépkocsivezető) olló Braunol (Betadin) Bébi zsák: o izolációs takaró o köldökcsat (2 db) o bébi szívó Segédkezés helyszíni szülés esetén A mentőápoló a felhúzott térdekkel az ágy szélén fekvő szülő nő jobb oldalára áll/ül/guggol, jobb kézzel (steril gumikesztyűvel) egy steril gézlapot tartva a gátat (a hüvely és a végbélnyílás közötti terület) ráncolja, simítja, amivel fedi a végbélnyílást. Eközben bal kézzel enyhe nyomást gyakorol a magzati koponyára, ezzel lassítja a fej kigördülését (megszületését). A fej megszületése után a nyakat, mutató és középső ujjal közre fogva (villafogás) tartja a bal kezével, majd a magzatot finoman előbb a gát felé irányítja, majd a szeméremív felé emelve megszületnek a vállak, majd kicsúszik az újszülött teste.

126 Ezután következik a köldökellátás, az újszülött állapotfelmérése. (Ld. később.) A szülőnőt kérjük meg, hogy a fájások jelentkezésekor térdben hajlítsa be és a kezeivel a térdhajlatban tartsa meg lábait és szemeit becsukva préseljen. Nagyon fontos, hogy préseléskor a szemek legyenek csukva! Fájásszünetben pihenjen, ne préseljen, igyekezzen nyugodtan, mélyeket lélegezni. Segédkezés szülésnél mentőkocsiban Amennyiben a kitolási szak tüneteit a mentőápoló a megkezdett szállítás közben a mentőkocsiban észleli, a következő a helyszínitől eltérő teendői vannak. A mentőkocsival biztonságos helyen félre kell állni, a beteg hozzátartozóját, vagy az esetlegesen még szállított másik beteget előre kell ültetni, más megoldás hiányában ki kell szállítani a kocsiból. Hűvös időben szükség esetén a fűtést be kell kapcsolni, mert az újszülöttnek magasabb hőmérsékletre van/lesz szüksége. A szülő nőt a hordágyon fordítva kell fektetni (fejjel a mentőkocsi hátsó ajtaja felé), az anya alá steril lepedőt kell teríteni, a mentőápoló steril gumikesztyűt vesz fel. A gátvédelmet térdelve végzi az anya jobb oldaláról. Ezután következik a köldökellátás, újszülött állapotfelmérése, szükség esetén ellátása, valamint felkészítése a szállításra. (Ld. később) Lepényi szak Az újszülött megszületése után következik a lepényi szak, amelyben a méhlepény leválik a méh belső felületéről, majd megszületik. Ilyenkor a kevés szünet után ismételten fájások jelentkeznek. Sem a helyszínen, sem a mentőkocsiban nem kell megvárni a lepény megszületését, hanem lehetőség szerint el kell indulni/tovább kell haladni a kórház felé, tekintettel arra, hogy a vérzések egy része a lepényi szakban következik be. A méhlepény leválását a köldökzsinór kijjebb csúszása, illetve esetleg ismételt székelési inger megjelenése jelezheti. A lepényi szak normálisan vérzéssel jár, mely nem haladja meg a kb. 300 ml-t. Ez a lepény leválása alatt ürülhet folyamatosan, vagy a lepénnyel együtt megszületve véralvadék formájában láthatjuk. A megszületett méhlepényt minden esetben be kell szállítani a szülő nővel a kórházba (pl. nylon zacskóban)! Az (egészséges) újszülött ellátása

127 Az újszülött megszületése után a köldökzsinór pulzációja normálisan 2-3 perc múlva megszűnik. Addig van idő előkészülni a köldökellátásra: elővenni a babazsák -ot (ha eddig még nem történt meg), egy (lehetőleg jól vágó) olló éleit és vágó szárait fertőtleníteni. A pulzáció megszűnése után eredésétől (az újszülött hasától) kb. 5-8 cm-re fel kell helyezzük a 2 köldökcsatot egymástól néhány cmre, majd az ismételten fertőtlenített ollóval a két köldökcsat között a terület fertőtlenítése után egy mozdulattal át kell vágni a kocsonyás köldökzsinórt. Komplikációmentes szülésnél (de csak ekkor!) ezt a mozdulatot átengedhetjük az édesapának. Fontos: a köldökzsinór átvágása előtt a baba ne legyen magasabban a méhlepény szintjénél. Az újszülött ellátásának célja a baba születése után az adaptáció (környezethez való alkalmazkodás) megkönnyítése számára. Átlagosan minden tizedik újszülött igényel valamiféle beavatkozást megszületése után ill. 1%-ban komolyabb beavatkozásra van szükség. Ideális helyszín az újszülött ellátás megkezdésére egy huzatmentes, jól megvilágított helyiség, ami rendelkezik egy tiszta, sima, vízszintes felülettel (pl. asztal), amin az újszülöttet ellátjuk. Sugárzó hőforrás használandó, amennyiben az a helyszínen elérhető pl.: lámpa. Amennyiben a baba információink szerint: időre született (nőgyógyász által kiszámított szülési időpont körül) jó a légzése, erőteljesen sír (mellkasa kitér, ritmusos, nem erőlködő, nem akadozó) jó az izomtónusa (végtagjait spontán mozgatja, nem petyhüdt) úgy szárazra törlés után helyezzük az anyja testére, mert nagyon fontos a bőr-bőr kontaktus. Takarjuk együtt be őket, vigyázva, hogy az úszülött arca szabadon legyen! A 28. hét előtt születetteket pedig azonnal, még nedvesen izolációs fóliába vagy polietilén (műanyag) tasakba kell csomagolni (szükség szerint így is ellátható a baba), majd így lepedőbe, aztán takaróba a külső hőmérséklet függvényében. Figyeljen a légutak szabadon tartására! Szövődmények felismerése intézeten kívüli szülésnél

128 Minden fentitől eltérő esetben szövődmény lehetőségét kell feltételezni, amely észlelésekor az illetékes ICS-vel fel kell venni a kapcsolatot és az észlelt szövődményről tájékoztatni kell segítség kérése mellett. Lehetséges szövődmények: A magzatvíz zöldes-sárgás-barnás, zavaros (ún. meconiumos). Ilyenkor komplikációkra kell számítani az újszülöttnél, akár újraélesztésre is szükség lehet, amire fel kell készülni, a szükséges eszközök készenlétben tartásával, valamint az ICS-t értesíteni kell. A kitolási szak elhúzódását észleli, közben a magzat nem születik meg. Lehetséges a magzat elakadása. TEENDŐ: segélykocsi kérés (ha még nem történt meg), továbbiakban az utasításnak megfelelően kell eljárni. Domborodik a gát és mutatkozik az előlfekvő rész, de az nem a hajas fejbőr. Ez fekvési rendellenességre utal. TEENDŐ: segélykocsi kérés, továbbiakban az utasításnak megfelelően kell eljárni. Megszületett a magzat feje, és a nyakra tekeredett köldökzsinórt észlel. TEENDŐ: óvatosan, de gyorsan lefejteni a köldökzsinórt, és átbuktatni a fejen. A magzat megszületése után újabb magzat látható a szeméremrésben. TEENDŐ: az újabb magzat világra segítése. A szeméremrésben köldökzsinór, végtag látható: ÉLETVESZÉLYES ÁLLAPOTRA utalhat. TEENDŐ: segítség kérése mellett az anyát térd-könyök helyzetbe kell hozni. Közben a pulzáló köldökzsinór eltartásával kell biztosítani, hogy ne szorítsa össze a koponya és az anya szeméremcsontja, így haladva a segélykocsi, vagy fogadó intézet felé. A szülőnőnek igen erős, folyamatos, egybefüggő, szünet nélküli fájásai vannak, mindemellett a bőre többnyire sápadt, verejtékes (C), a pulzusszáma nő (C), halálfélelme lehet. Életveszélyes állapot! TEENDŐ: a lehető leghamarabb segélykocsi/orvos érkezését elősegíteni, ICS értesítésével! A szülés bármely szakaszában jelentős, (a kb. 300 ml-t jóval meghaladó) vérzést észlel. TEENDŐ: ABCD szerint + a szülő nő állapotának rosszabbodását jelenteni az ICS felé, továbbiakban az utasítás szerint kell eljárni. A méhlepény megszületése után kialakuló nagyfokú vérzés csökkentésére lehetséges, a hasi aorta kompressziója, a szeméremcsont felett ököllel nyomást gyakorolunk a hasi főverőérre. Első teendőnk a megszületés után az újszülött szárazra törlése, óvatosan, hogy csak a magzatvizet töröljük le, a magzatmázat ne. Az újszülöttet helyezzük izolációs fóliába, vagy más hővédelmet biztosító nejlon tasakba, bugyoláljuk tiszta lepedőbe és helyezzük az anya hasára, mivel az adaptációt elősegíti az anya-baba bőrének kontaktusa, és a stressz elkerülése, csökkentése.

129 Előfordulhat, hogy segítenünk kell az újszülött adaptációját az alábbiakkal, miközben 30 másodpercenként értékeljük újra az újszülöttet. A (átjárható légutak) - Légúti leszívás: Ha az újszülött nem sír fel, nincsen, vagy nincsen megfelelő mellkas kitéréssel járó légzése, vagy 100/perc alatti a szív frekvenciáját észlelünk, ha szükséges, szívjuk le a légútjait újszülött nyákszívóval. Először az újszülött orrlyukait, majd a szájüregét kell leszívni. Közben az első pillanattól se feledkezzünk meg melegen tartásáról, mivel az újszülött testfelszíne fajlagosan nagyobb, mint a felnőtteké, így hővesztése is fokozottabb, valamint fejletlen a hőszabályozása is. Ezen felül vázizmai még fejletlenek, testét barnazsírszövet alkotja, ezért dideregni nem képes és a melegen tartáshoz rengeteg energia [DKP3] kell, aminek felhasználása gyakran hypoglikémiás (alacsony vércukorszint) állapothoz vezethet. B (Légzés) A légzés támogatása: Amennyiben az újszülött légútjai átjárhatók, kielégítő a légzése, frekvenciája 100/perc feletti, de az újszülött továbbra is kékes színű, adjunk oxigént. Ha az újszülött nem lélegzik, vagy túlságosan gyér, elégtelen a légzése, de a szívfrekvenciája /perc közötti, bőre sápadt, fehér színű, az újszülöttet lélegeztetni kell. Ekkor 100%-os oxigénnel, pozitív nyomással 30-60/perces frekvenciával végezzünk ballonos-maszkos lélegeztetést. Ha nincsen újszülött lélegeztető ballonunk, akkor fokozottan ügyeljünk, hogy ne okozzunk barotraumát. (Ballonos-maszkos lélegeztetés 2 ujjunkat használva). Végezzük ezt 30 másodpercig, a következő állapot ellenőrzéséig. C (Keringés) A keringés támogatása: Amennyiben az előzőek mellett 60/perc alatti szívfrekvenciát észlelünk, illetve, 30 másodpercig történő lélegeztetés után sem javult az állapota, kezdjünk újraélesztést, /perces frekvenciával. Kompresszió-befúvás aránya: 3:1 Koraszülöttek esetén, hasonlóképpen járjunk el. Ujjainkat a képen látható módon helyezzük el a mellkason. Meconium aspiráció: Amennyiben zöldes színű darabos magzatvizet észlelünk, mindig gondoljunk rá. Abban az esetben, ha az újszülött nem sír fel, cianotikus (bőre színe kékes, szürkés) és szívfrekvenciája 100/perc alatti, amint lehet le kell szívni az újszülött légútjait. Módszertani ajánlás az újszülöttek szülőszobai ellátására és élesztésére - a Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálat gyakorlata szerint