Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 26. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Átírás

1 Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 26. Jelentés a 21. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU27 tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 6,%-a, illetve 6,4%-a Az államadósság mértéke: 85,1%, illetve 8% 21-ben az eurózóna 2 (EA17) és az EU27-ek kormányzati hiánya 1 egyaránt csökkent 29-hez viszonyítva, miközben az államadósság 1 és a GDP nőtt. Az eurózónában a kormányzati hiány GDP-hez viszonyított aránya a 29. évi 3 6,3%-ról 21-re 6,%-ra csökkent, míg az EU27-ben 6,8%-ról 6,4%-ra. Az eurózónában az államadósság GDP-hez mért aránya a 29. év végi 79,3%-ról 21 végére 85,1%-ra növekedett, az EU27-ben pedig 74,4%-ról 8%-ra Eurózóna (EA17) GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,7-2, -6,3-6, Kormányzati szektor kiadásai 45,9 46,9 5,8 5,4 Kormányzati szektor bevételei 45,2 44,8 44,5 44,4 Államadósság ,2 69,9 79,3 85,1 EU27-ek GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,9-2,4-6,8-6,4 Kormányzati szektor kiadásai 45,6 46,9 5,8 5,3 Kormányzati szektor bevételei 44,8 44,6 44, 44, Államadósság , 62,3 74, ben a GDP százalékában kifejezett legmagasabb kormányzati hiányt az alábbi országokban mérték: Írország (-32,4%), Görögország (-1,5%), Egyesült Királyság (-1,4%), Spanyolország (-9,2%), Portugália (-9,1%), Lengyelország (-7,9%), Szlovákia (-7,9%), Lettország (-7,7%), Litvánia (-7,1%) és Franciaország (-7,%). A kormányzati hiány az alábbi országokban volt a legalacsonyabb: Luxemburg (-1,7%), Finnország (-2,5%) és Dánia (-2,7%). Észtország (,1%) enyhe kormányzati többletet mutatott 21-ben, míg Svédország (%) egyensúlyban volt. Összességében véve 21-ben 21 tagállam könyvelt el a GDP-hez mérten javuló kormányzati egyenleget 29-hez viszonyítva, míg hat tagállamban romlás volt tapasztalható. 21 végén a GDP-hez viszonyított legalacsonyabb államadósságot az alábbi országokban regisztrálták: Észtország (6,6%), Bulgária (16,2%), Luxemburg (18,4%), Románia (3,8%), Szlovénia (38,%), Litvánia (38,2%), Csehország (38,5%) és Svédország (39,8%). 14 tagállamban haladta meg az államadósság a GDP 6%-át 21-ben: Görögországban (142,8%), Olaszországban (119,%), Belgiumban (96,8%), Írországban (96,2%), Portugáliában (93,%), Németországban (83,2%), Franciaországban (81,7%), Magyarországon (8,2%), az Egyesült Királyságban (8%), Ausztriában (72,3%), Máltán (68,%), Hollandiában (62,7%), Cipruson (6,8%) és Spanyolországban (6,1%). 21-ben a kormányzati kiadások 4 a GDP 5,4%-át, míg a kormányzati bevételek 4 a GDP 44,4%- át tették ki az eurózónában. Az EU27-ekre vonatkozó megfelelő adatok: 5,3%, illetve 44,%.

2 29 és 21 között a kormányzati kiadások aránya mindkét országcsoportban csökkent, miközben a kormányzati bevételek aránya közel ugyanannyi maradt. A közölt adatokra vonatkozó fenntartások 5 Románia: az Eurostat fenntartással kezeli a Románia által benyújtott adatok minőségét, mert bizonytalanság övezi néhány közösségi tulajdonú vállalat hiányra gyakorolt hatását, az egyéb eszközök és kötelezettségek jelentett ESA95-kategóriáit, néhány pénzügyi művelet természetét és hatását és egyes kormányzaton belüli folyamatok konszolidálását. Egyesült Királyság: az Eurostat fenntartással kezeli az Egyesült Királyság által benyújtott adatok minőségét, mert bizonytalanság övezi a katonai kiadások elszámolásának időpontját. Az Egyesült Királyság nem a teljesítés alapján számolta el a katonai kiadásokat, amit a vonatkozó 26. március 9-i Eurostat-határozat pedig megkövetel. A közölt adatok Eurostat általi módosítása 6 Egyesült Királyság: az Eurostat módosította az Egyesült Királyság által a évekre szolgáltatott deficitre vonatkozó adatokat az UMTS-licencekből 2-ben befolyt összegek konzisztens kimutatásának érdekében. Ez a 27. és 28. évek (valamint a 27/28-as és a 28/29-es pénzügyi évek) kormányzati hiányának 144 millió fontos (a GDP,1%-át kitevő) növekedéséhez vezetett, míg 29-ben és 21-ben (a 29/21-es és a 21/211-es pénzügyi években) 145 millió fontos (a GDP,1%-ával egyenértékű) növekedést eredményezett. A szolgáltatott adósságadatok nem változtak. Az Eurostat szintén módosította az Egyesült Királyság által a évekre (valamint a 28/29-es és a 21/211-es pénzügyi évekre) szolgáltatott hiányra és adósságra vonatkozó adatokat, hogy azok a Bradford&Bingley (B&B) és a Northern Rock Eszközkezelő (NRAM) vonatkozásában megfeleljenek az Eurostat 211. március 16-i, a pénzügyi válságkezelő szervezetekről szóló útmutatójának,. Ez a kormányzati hiányt 28-ban (valamint a 28/29-es pénzügyi évben) 36 millió fonttal (a GDP 3%-val), 29-ben (illetve a 29/21-es pénzügyi évben) 571 millió fonttal (a GDP 4%-val), 21-ben pedig (valamint a 21/211-es pénzügyi évben) 123 millió fonttal (a GDP 7%-val) növelte. A közölt adósságszámok 28- ban (valamint a 28/29-es pénzügyi évben) millió fonttal (a GDP 2,24%-val), 29-ben (illetve a 29/21-es pénzügyi évben) millió fonttal (a GDP 1,43%-val), 21-ben pedig (valamint a 21/211-es pénzügyi évben) millió fonttal (a GDP 3,89%-val) nőttek. Egyéb kérdések i. Pénzügyi válságkezelő szervezetek Számos kormány szembetalálta magát a bankválság következményeivel és a rossz eszközökkel való kereskedés szükségességével. Néhány esetben ez speciális kormányzati pénzügyi válságkezelő szervezetek alapításához vezetett, jelentős kormányzati támogatással. Ez különösen Dánia, Németország, Írország, Lettország, Ausztria, Portugália és az Egyesült Királyság esetében 8 volt így. ii. Kormányok közötti hitelnyújtás Az általános kormányzati adósság európai aggregátumokban való megfelelő konszolidációja és a felhasználók tájékoztatása céljából az Eurostat most adatokat közöl a más EU-országok kormányainak nyújtott kormányzati kölcsönökről. 21-re vonatkozóan a kormányok közötti hitelnyújtás számai döntően a Görögországnak nyújtott hiteleket jelentik. iii. A pénzügyi válságra vonatkozó kiegészítő táblázatok A 2. függelék a pénzügyi válsághoz kapcsolódó kiegészítő táblázatokat tartalmaz az EU-ra és az eurózónára vonatkozóan. Honlapján az Eurostat közzéteszi az egyes tagországok kiegészítő táblázatait:

3 ive_deficit/supplementary_tables_financial_turmoil. Ezekben a táblázatokban a pénzügyi válsággal összefüggő kormányzati intézkedésekkel kapcsolatos, 27 és 21 közötti adatok találhatók az államháztartás nettó bevételéről/kiadásáról (annak az ESA95 szerinti kormányzati hiányra gyakorolt hatásáról) és a kormányzat kintlévőségeiről, tényleges kötelezettségeiről és feltételes kötelezettségeiről. Lásd még az Eurostat határozatát a pénzintézeteket és pénzügyi piacokat a pénzügyi válság idején támogató kormányzati intézkedések statisztikai elszámolásáról (Eurostat News Release, 13/29, 29. július 15). Háttér Ebben a sajtóközleményben az Eurostat, az Európai Unió Statisztikai Hivatala az EU tagállamai által a közötti évekre vonatkozóan szolgáltatott, a 211. évi első, a túlzott hiány eljárás (EDP) alkalmazásához szükséges jelentéshez nyújtott adatok alapján adja meg 9 az államadósságra és a kormányzati hiányra vonatkozó adatokat. A jelentés a nemzeti számlák ESA95-rendszerén alapul. A sajtóközleményben ezeken felül a kormányzati kiadásokra és bevételekre vonatkozó adatok, valamint a 21. novemberi sajtóközlemény óta elvégzett főbb revíziókat tartalmazó melléklet is szerepelnek. Az Eurostat hamarosan a kormányzati szektor számláira, valamint az adósságszint (állománymozgás korrekciója) változásai szempontjából a hiány/többlet és egyéb releváns tényezők szerepére vonatkozó információkat is közzétesz honlapján a government finance statistics (kormányzati pénzügyi statisztika) címszó alatt: 1. A Maastrichti Szerződés mellékletét képező, a túlzott hiányra vonatkozó eljárásról szóló jegyzőkönyv szerint a kormányzati hiány (többlet) a teljes kormányzati szektor (központi kormányzat, tartományi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapok) nettó hitelfelvételét (nettó hitelnyújtását) jelenti. A nemzeti számlák módszertana alapján számítják ki (Európai Számlák Rendszere, ESA95). Az államadósság a teljes kormányzati szektor év végén fennálló konszolidált bruttó adósságállománya (névértéken). Az eurózóna és az EU-27-ek összesített táblázata: az adatok euróban szerepelnek. Az eurózónán kívüli országok esetén az euróra történő átváltás árfolyama a következő: - a hiány/többlet és a GDP adatai esetében az éves átlagárfolyam; - az államadósság állománya esetében az év végi árfolyam. Nemzeti adatok táblázata: az adatok nemzeti valutában szerepelnek. Ciprus, Málta, Szlovénia, Szlovákia és Észtország esetében az euró bevezetését megelőző adatok is euróban szerepelnek, az átváltás a visszavonhatatlanul rögzített átváltási ráták alapján történt. 2. Eurózóna (EA17): Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Észtország, Franciaország, Írország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria, Portugália, Szlovénia, Szlovákia és Finnország. A mellékelt táblázatban Ciprus, Észtország, Málta és Szlovákia a teljes időintervallumban az eurózóna országai között szerepelnek annak ellenére, hogy Ciprus és Málta 28. január 1-jén, Szlovákia 29. január 1-jén, Észtország pedig 211. január 1-jén csatlakozott az eurózónához. 3. Az előző túlzott hiány eljárás keretében történő adatszolgáltatás során a 29. évi kormányzati hiány az eurózónában (EA16) a GDP 6,3%-a, az EU-27-ben a GDP 6,8%-a volt. Az államadósság az eurózónában (EA16) a GDP 79,2%-át, az EU-27-ben 74,%-át tette ki. Lásd: News Release 17/21, 21. november Kormányzati kiadásaikról és bevételeikről a tagállamok az ESA95 adattovábbítási program keretében szolgáltatnak adatokat az Eurostat részére, melyek a kormányzat nem pénzügyi tranzakcióinak összegét jelentik, és magukban foglalják a folyó és tőkeműveleteket egyaránt. A meghatározásokat ld. a 2223/96 sz. módosított tanácsi rendeletben. Meg kell jegyezni, hogy a kormányzati egyenleg (amely az összes kormányzati bevétel és kiadás különbözete) nem azonos az ESA95 és a túlzott hiány eljárás esetében. A swap-megállapodások és határidős megállapodások szerinti elszámolások átsorolásáról szóló 2558/21/EK rendelet szerint a kormányzati hiánynak/többletnek két releváns definíciója van: a nettó hitelnyújtás / nettó hitelfelvétel ESA95 szerinti meghatározása nem tartalmazza a swap- és határidős megállapodásokból adódó pénzáramlásokat, mivel azokat pénzügyi tranzakciókként számolja el;

4 a túlzott hiány eljárás alkalmazása szempontjából a swap- és határidős megállapodásokból adódó pénzáramlásokat kamatkiadásként kell elszámolni, amely hozzájárul a kormányzati szektor nettó hitelnyújtásához / nettó hitelfelvételéhez. 21-ben a legtöbb tagállamban csekély volt az eltérés ha volt egyáltalán a két egyenleg között, az alábbi országok kivételével: Svédország (a GDP,31%-a), Finnország (a GDP,31%-a), Dánia (a GDP,21%-a), Belgium (a GDP,13%- a), Olaszország (a GDP,11%-a), Hollandia (a GDP,1%-a) és Görögország (a GDP -,1%-a). Ezek a különbségek Görögország kivételével valamennyi említett ország EDP-célú nettó hitelnyújtását/hitelfelvételét javítják. 5. A fenntartások kifejezést a 479/29 módosított tanácsi rendelet 8h(1) cikke szerinti értelemben használjuk. Az Európai Bizottság (Eurostat) akkor fejezi ki fenntartásait, ha kétségei vannak a szolgáltatott adatok minőségével kapcsolatban. 6. A 479/29 módosított tanácsi rendelet 15(2) cikke szerint a Bizottság (az Eurostat) módosíthatja a tagországok által jelentett adatokat, és a módosított adatokat és az indoklást közli olyan esetekben, amikor a tagország által jelentett adatok bizonyíthatóan nem felelnek meg a minőségre vonatkozó követelményeknek (az elszámolási szabályok betartása, a statisztikai adatok teljessége, megbízhatósága, időszerűsége és konzisztenciája). 7. A pénzügyi válságkezelő szervezetekről szóló útmutató megtalálható az Eurostat honlapján: g_rules 8..A bankválságba történő 21. évi kormányzati beavatkozás statisztikai elszámolásáról külön megjegyzés található, lásd az Eurostat (211. áprilisi) összegzésének 2. szakaszát a pénzügyi válsághoz kapcsolódó kiegészítő táblázatokról: tables_financial_turmoil 9. A 479/29 módosított tanácsi rendelet 14(1) cikke szerint az Eurostat a túlzott hiány eljárásról (EDP) szóló jegyzőkönyv alkalmazásával a benyújtási határidők után három héten belül közzéteszi a tényleges kormányzati hiányról és adósságról szóló adatokat. Ez az adatszolgáltatás a közzététellel lép hatályba. A túlzott hiány eljárás keretében szolgáltatott statisztikai adatok módszertanáról további információk találhatók a 679/21. számú tanácsi rendelet által módosított 479/29. számú tanácsi rendeletben (ami összevont formában elérhető a következő címen: a 2223/96. számú módosított tanácsi rendeletben (ami összevont formában elérhető a következő címen: és az ESA 95 Manual on government deficit and debt című Eurostat-kiadvány harmadik kiadásában (21): Kiadja: Eurostat Sajtóiroda Tim ALLEN Tel.: eurostat-pressofice@ec.europa.eu Az Eurostat sajtóközleményei az interneten: Kiválasztott fő európai gazdasági indikátorok:

5 GDP, kormányzati hiány/többlet és adósság az EU-ban (nemzeti valutában) Belgium GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,3-1,3-5,9-4,1 Kormányzati szektor kiadásai 48,4 5,1 54,1 53,1 Kormányzati szektor bevételei 48,1 48,8 48,1 48,9 Államadósság ,2 89,6 96,2 96,8 Bulgária GDP piaci áron (millió BGN) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió BGN) ,1 1,7-4,7-3,2 Kormányzati szektor kiadásai 39,7 37,6 4,7 37,7 Kormányzati szektor bevételei 4,8 39,3 36, 34,5 Államadósság (millió BGN) ,2 13,7 14,6 16,2 Csehország GDP piaci áron (millió CZK) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió CZK) ,7-2,7-5,9-4,7 Kormányzati szektor kiadásai 42,5 42,9 45,9 45,2 Kormányzati szektor bevételei 41,8 4,2 4,1 4,5 Államadósság (millió CZK) , 3 35,3 38,5 Dánia GDP piaci áron (millió DKK) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió DKK) ,8 3,2-2,7-2,7 Kormányzati szektor kiadásai 5,8 51,9 58,4 58,2 Kormányzati szektor bevételei 55,6 55,2 55,6 55,3 Államadósság (millió DKK) ,5 34,5 41,8 43,6 Németország GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,3,1-3, -3,3 Kormányzati szektor kiadásai 43,6 43,8 47,5 46,6 Kormányzati szektor bevételei 43,8 43,9 44,5 43,3 Államadósság ,9 66,3 73,5 83, ,2 649,2

6 Észtország GDP piaci áron (millió EKK) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió EKK) ,5-2,8-1,7,1 Kormányzati szektor kiadásai 34,4 39,9 45,2 4 Kormányzati szektor bevételei 36,9 37, 43,4 4,1 Államadósság (millió EKK) ,7 4,6 7,2 6,6 Írország GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,1-7,3-14,3-32,4 Kormányzati szektor kiadásai 36,7 42,8 48,2 67, Kormányzati szektor bevételei 36,8 35,5 33,9 34,6 Államadósság , 44,4 65,6 96,2 Görögország GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,4-9,8-15,4-1,5 Kormányzati szektor kiadásai 46,6 49,7 52,9 49,5 Kormányzati szektor bevételei 4 39,9 37,3 39,1 Államadósság ,4 11,7 127,1 142,8 Spanyolország GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,9-4,2-11,1-9,2 Kormányzati szektor kiadásai 39,2 41,3 45,8 45, Kormányzati szektor bevételei 41,1 37,1 34,7 35,7 Államadósság ,1 39,8 53,3 6,1 345, ,2 Franciaország GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,7-3,3-7,5-7, Kormányzati szektor kiadásai 52,4 52,9 56,2 56,2 Kormányzati szektor bevételei 49,6 49,5 48,7 49,2 Államadósság ,9 67,7 78,3 81,7 4448,2

7 Olaszország GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,5-2,7-5,4-4,6 Kormányzati szektor kiadásai 47,9 48,8 51,8 5,5 Kormányzati szektor bevételei 46,4 46,1 46,5 46, Államadósság ,6 16,3 116,1 119, 3 89,3 Ciprus GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,4,9-6, -5,3 Kormányzati szektor kiadásai 41,2 41,7 45,8 46,6 Kormányzati szektor bevételei 44,6 42,6 39,8 41,3 Államadósság ,3 48,3 58, 6,8 Lettország GDP piaci áron (millió LVL) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió LVL) ,3-4,2-9,7-7,7 Kormányzati szektor kiadásai 35,8 38,8 44,2 42,9 Kormányzati szektor bevételei 35,4 34,6 34,6 35,2 Államadósság (millió LVL) , 19,7 36,7 44,7 Litvánia GDP piaci áron (millió LTL) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió LTL) , -3,3-9,5-7,1 Kormányzati szektor kiadásai 34,8 37,4 44, 41,3 Kormányzati szektor bevételei 33,8 34,1 34,5 34,2 Államadósság (millió LTL) ,9 15,6 29,5 38,2 Luxemburg GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,7 3, -,9-1,7 Kormányzati szektor kiadásai 36,2 36,9 42,2 41,2 Kormányzati szektor bevételei 39,8 39,8 41,3 39,5 Államadósság ,7 13,6 14,6 18,4 43,2 55,1

8 Magyarország GDP piaci áron (millió Ft) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió Ft) , -3,7-4,5-4,2 Kormányzati szektor kiadásai 5 48,8 5,5 48,9 Kormányzati szektor bevételei 45, 45,2 46,1 44,6 Államadósság (millió Ft) ,1 72,3 78,4 8,2 Málta GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,4-4,5-3,7-3,6 Kormányzati szektor kiadásai 42,6 43,5 43,2 42,3 Kormányzati szektor bevételei 4,3 39, 39,5 38,7 Államadósság , 61,5 67,6 68, Hollandia GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,2,6-5,5-5,4 Kormányzati szektor kiadásai 45,3 46, 51,4 51,2 Kormányzati szektor bevételei 45,4 46,6 45,9 45,9 Államadósság ,3 58,2 6,8 62,7 2, ,2 Ausztria GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,9 -,9-4,1-4,6 Kormányzati szektor kiadásai 49, 49,3 53, 53, Kormányzati szektor bevételei 48, 48,3 48,8 48,3 Államadósság ,7 63,8 69,6 72,3 Lengyelország GDP piaci áron (millió PLN) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió PLN) ,9-3,7-7,3-7,9 Kormányzati szektor kiadásai 42,2 43,2 44,5 45,7 Kormányzati szektor bevételei 4,3 39,5 37,2 37,8 Államadósság (millió PLN) , 47,1 5,9 55, 67,2

9 Portugália GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,1-3,5-1,1-9,1 Kormányzati szektor kiadásai 44,4 44,7 49,8 5,7 Kormányzati szektor bevételei 41,1 41,1 39,7 41,5 Államadósság ,3 71,6 83, 93, Románia GDP piaci áron (millió RON) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió RON) ,6-5,7-8,5-6,4 Kormányzati szektor kiadásai 36,3 38,3 4,6 4,8 Kormányzati szektor bevételei 33,7 32,6 32,1 34,3 Államadósság (millió RON) ,6 13,4 23,6 3,8 Szlovénia GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,1-1,8-6, -5,6 Kormányzati szektor kiadásai 42,5 44,1 49, 49, Kormányzati szektor bevételei 42,4 42,3 43,1 43,4 Államadósság ,1 21,9 35,2 38, Szlovákia GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,8-2,1-8, -7,9 Kormányzati szektor kiadásai 34,3 35, 41,5 41, Kormányzati szektor bevételei 32,5 32,9 33,6 33,1 Államadósság ,6 27,8 35,4 41, Finnország GDP piaci áron Kormányzati hiány (-) / többlet (+) ,2 4,2-2,6-2,5 Kormányzati szektor kiadásai 47,2 49,3 56,3 55,1 Kormányzati szektor bevételei 52,4 53,5 53,4 52,3 Államadósság ,2 34,1 43,8 48,4 548,3 13,3 392,2

10 Svédország GDP piaci áron (millió SEK) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió SEK) ,6 2,2 -,7 Kormányzati szektor kiadásai 51, 51,7 55,2 53, Kormányzati szektor bevételei 54,5 53,9 54,2 52,7 Államadósság (millió SEK) ,2 38,8 42,8 39,8 Egyesült Királyság* GDP piaci áron (millió GBP) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió GBP) ,7-5, -11,4-1,4 Kormányzati szektor kiadásai 44, 47,4 51,4 5,9 Kormányzati szektor bevételei 41,3 42,5 4,3 4,6 Államadósság (millió GBP) ,5 54,4 69,6 8 Pénzügyi év (pé) 27/28 28/29 29/21 21/211 GDP piaci áron (millió GBP) Kormányzati hiány (-) / többlet (+) (millió GBP) ,8-6,9-11,5-1 Államadósság (millió GBP) ,6 58,1 72,5 82,5 * Az adatok naptári évre vonatkoznak. A pénzügyi évre vonatkozó adatokat (április 1-től március 31-ig) dőlt betűvel jelezzük. Az Egyesült Királyság esetében a túlzott hiány eljárás alkalmazása szempontjából a pénzügyi évre vonatkozó adatok a mérvadók.

11 1. számú függelék Főbb revíziók a 21. októberi és a 211. áprilisi jelentések között Az alábbiakban ismertetjük az egyes országok re vonatkozó kormányzati hiányáról és államadósságáról szóló 21. októberi és 211. áprilisi jelentések közötti eltérések, valamint a GDP jelentősebb adat-felülvizsgálatainak okait. A 21. októberi jelentés óta a 29. évi kormányzati hiányt egy tagállam +,6%-ponttal, 23 tagállam +,2% illetve -,2% közötti mértékben, három tagállam pedig -,4% illetve -,7% közötti mértékben módosította. Hiány Görögország: A 28. évi hiány növekedése az adatforrások aktualizálásából adódik, ami főleg a társadalombiztosítási alapok kiadási eredményszemléletű korrekciójával kapcsolatos. Lettország: A 29. évi deficit csökkent, ami főként abból ered, hogy megváltoztatták a kyotói kvóták értékesítési bevételének elszámolási időpontját. Litvánia: A megnövelt 29. évi hiány nagyrészt az önkormányzati alszektorra vonatkozóan rendelkezésre álló új adatforrás eredménye. Ausztria: A 27. illetve 29. közötti hiány növekedésének oka a vasúttársaság és a közösségi tulajdonú kórházak javára elszámolt adósságátvállalás. Portugália: A 27. és 29. közötti hiány növekedett, ugyanis három közösségi tulajdonú vállalatot besoroltak a kormányzati szektorba. Szlovénia: A 29. évi hiány növekedése nagyrészt az adókra és a támogatásokra vonatkozóan rendelkezésre álló aktualizált adatforrásra vezethető vissza. Svédország: A 29. évi hiány csökkenése főleg a jövedelemadókra vonatkozóan rendelkezésre álló aktualizált adatforrásokból adódik. Adósság Ausztria: A 27. és 29. közötti adósság növekedésének oka a vasúttársaság és a közösségi tulajdonú kórházak javára elszámolt adósságátvállalás és a pénzügyi derivatívák fedezeteként elhelyezett betétek idesorolása az egyéb tartozások közül. Portugália: A 27. és 29. közötti adósság megnőtt, mert három közösségi tulajdonú vállalatot besoroltak a kormányzati szektorba. Szlovénia: A főleg a 28. évi adósság növekedése a központi kormányzat által kibocsátott kötvényekre vonatkozóan rendelkezésre álló aktualizált adatforrásokra vezethető vissza. Svédország: A 28. és 29. évi adósság nőtt, ami nagyrészt a pénzügyi derivatívák fedezeteként elhelyezett betétek egyéb tartozásokból való átsorolásának köszönhető. Egyesült Királyság: A 28. és 29. évi adósság növekedése abból adódik, hogy az Eurostat módosította az adatokat a pénzügyi válságkezelő szervezetek vonatkozásában. GDP A 211. áprilisában (az EDP jelentés során) közölt 29. évi GDP-t kisebb mértékben számos tagállam felülvizsgálta a 21. októberi jelentése óta. A GDP több, mint 1%-át kitevő növekedést Málta és Románia jelentett. A GDP-adatok változása befolyásolja a hiány- és államadóssági rátákat (a nevező hatása miatt).

12 Belgium Bulgária Dánia Észt-ország Írország Csehország Németország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Kormányzati hiány-/többlet- és adósságráták felülvizsgálata A 21. októberi és a 211. áprilisi jelentések időszaka között Hiány/többlet* Adósság Módosított hiány-/többlet- és adósságráták,1,1 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt,1,1 - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt -,1 - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták -,1 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt -,1 - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták -,2,2,3,4 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt -,2,2,4,2 - GDP revíziója miatt -,1 -,1,2 Módosított hiány-/többlet- és adósságráták - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták,1,1 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt,1,1 - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták -,3 -,1,4,4,3 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt -,3 -,1,3,4,3 - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták,1,1 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt,1,1 - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták,1,1,2,2 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt,1,1,2,2 - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták -,1,1 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt -,1 - GDP revíziója miatt,1 Módosított hiány-/többlet- és adósságráták - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták -,1,6 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt -,1,6 - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták -,4 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt -,4 - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták -,2 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt -,2 - GDP revíziója miatt

13 Málta Hollandia Ausztria Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finn-ország Magyarország Lengyelország Svédország Egyesült Királyság EU27 EA17 Hiány/többlet* Adósság Módosított hiány-/többlet- és adósságráták,1 -,1 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt,1 -,1 - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták -,1,2,1,3-1,6-1,1 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt -,1,1,1,1,1 - GDP revíziója miatt,1,1,2-1,7-1,2 Módosított hiány-/többlet- és adósságráták -,1 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt -,1 - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták -,4 -,5 -,6 1,4 1,3 2,2 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt -,4 -,5 -,6 1,4 1,3 2,2 - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták -,1 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt -,1 - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták -,4 -,6 -,8 5,5 6,3 6,9 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt -,4 -,6 -,8 5,7 6,3 7,1 - GDP revíziója miatt -,2 -,2 Módosított hiány-/többlet- és adósságráták,1 -,3 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt - GDP revíziója miatt,1 -,3 Módosított hiány-/többlet- és adósságráták -,1 -,1 -,3 -,6 -,2 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt -,1 -,1 -,3 -,6 -,2 - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták -,1 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt -,1 -,1 - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták,2,2,6,9 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt,2,2,5,6 - GDP revíziója miatt,1,3 Módosított hiány-/többlet- és adósságráták 2,2 1,4 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt 2,2 1,5 - GDP revíziója miatt -,1 Módosított hiány-/többlet- és adósságráták,1,5,4 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt,1,4,4 - GDP revíziója miatt Módosított hiány-/többlet- és adósságráták,1,1,2 - hiány/többlet vagy adósság revíziója miatt,2,2,3 - GDP revíziója miatt -,1 -,1 -,1 * Hiány-/többletráták revíziója: a pluszjel a kormányzati egyenleg GDP-hez viszonyított javulását, a mínuszjel pedig a romlását jelenti.

14 2. számú függelék Kiegészítő táblázatok a pénzügyi válságról A pénzintézeteket támogató kormányzati intézkedések 1 1. táblázat: A kormányzat nettó bevétele / kiadása (elszámolva az ESA95-ös kormányzati hiányban) Eurózóna (EA17) EU-27-ek A Bevétel (a+b+c+d) a Kapott garancia-díjak b Kapott kamatok c Kapott osztalékok d Egyéb B Kiadás (e+f+g+h) e Fizetett kamatok f Kormányzati hiányt növelő tőkeinjekciók (tőketranszfer) g Garanciák lehívása h Egyéb C A kormányzat nettó bevétele / kiadása (A-B) 729 C A kormányzat nettó bevétele / kiadása (A-B) (GDP %-ában) Forrás: Eurostat 2. táblázat: A kormányzat eszközei, kötelezettségei 4 és feltételes kötelezettségei (millió euró 3 ) Eurózóna (EA17) EU-27-ek D Záróegyenleg a Hitelek b Nem részvény-típusú értékpapírok 4 c Részvények E Záróegyenleg (elszámolva az ESA95-ös kormányzati adósságban) d Hitelek e Nem részvény-típusú értékpapírok 4 F Záróegyenleg (az ESA95-ös adósságban nincs elszámolva) f Kötelezettségek és eszközök a kormányzati szektoron kívül (kormányzati garanciával 5 ) g Likviditási rendszerek során kibocsátott értékpapírok 6 h Speciális feladatok ellátására létrehozott szervezetek 7 D Záróegyenleg eszközök 1,9 2,3 4,8 1,7 2,6 E Záróegyenleg 1,9 2,5 5,4 2, 3,1 5,2 kötelezettségek F Záróegyenleg feltételes 5,5 8,6 6,5,3 6,8 12,1 8,7 kötelezettségek Forrás: Eurostat

15 A pénzügyi válsággal kapcsolatos kiegészítő táblázatok átfogó képet kívánnak nyújtani arról, hogy milyen tényleges és várható hatásai vannak a pénzügyi válsággal kapcsolatos kormányzati beavatkozásoknak a kormányzati hiányra és adósságra. Ezeknek a táblázatoknak csak az a célja, hogy a pénzintézetek támogatásához közvetlenül kapcsolódó kormányzati beavatkozásokat mutassák be. A nem pénzintézetekhez kapcsolódó, illetve az általános gazdaságélénkítő támogatásokat nem tartalmazzák a táblázatok. Az első táblázat a kormányzati számlák között elszámolt tranzakciókra vonatkozik, amelyeknek így közvetlen hatásuk van az EDP-hiányra/többletre. A második táblázat olyan pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományának adatait tartalmazza, amelyek pénzintézetek támogatásával kapcsolatos kormányzati beavatkozásokból származnak. A táblázat különbséget tesz a tényleges kormányzati kötelezettségek (szerepelnek a kormányzati adósságban) és a jövőben várható kormányzati kötelezettségek között, de az utóbbiak jelenleg feltételes, jövőbeli eseményekhez kapcsolódó kötelezettségekként szerepelnek (így jelenleg nem szerepelnek a kormányzati adósságban). Leginkább az 1. táblázat C sorában látható a pénzügyi válságba történő közvetlen kormányzati beavatkozások kormányzati többletre/hiányra gyakorolt nettó hatása. Látható, hogy a pénzügyi válsággal összefüggésben végrehajtott kormányzati beavatkozások az EU27 kormányzati hiányát 21-ben 43,86 milliárd euróval (a GDP,36%-ával) növelték meg. Az eurózónában e beavatkozások nettó hatása 43,83 milliárd eurót (a GDP,48%-át) tett ki 21-ben. A 2. táblázat alapján 21-ben ez a hatás a kormányzati adósságra (a kötelezettségek záróegyenlege) az EU27-ben 643,63 milliárd euró, a GDP 5,2%-a, míg az euróövezetben 493,46 milliárd euró, a GDP 5,4%-a volt. Ami a feltételes kötelezettségeket illeti (ami várhatóan hatással lesz az adósságra és esetleg a hiányra is): 165,15 milliárd eurót, a GDP 8,7%-át tették ki az EU27-ben, és 61,84 milliárd eurót, a GDP 6,5%-át az eurózónában. További táblázatok a tagállamok kormányzati hiányát és adósságát befolyásoló tényleges és lehetséges hatásokról az Eurostat weboldalán találhatók, itt: t/supplementary_tables_financial_turmoil 1. Ezek a táblázatok a pénzintézetek támogatására irányuló tevékenységekre vonatkoznak. Nem tartalmaznak átfogó, a gazdaság élénkítésére létrehozott gazdasági csomagokat, intézkedéseket. 2. A fizetett kamatok releváns esetekben tényleges kamatokat, míg egyéb esetekben imputálással megállapított finanszírozási kamatokat tartalmaznak (lásd: kiegészítő megjegyzések). 3. A 2. táblázatban valamennyi tételt névértéken kell elszámolni a törzsrészvények (eszközök) kivételével (ezeket piaci értéken kell elszámolni). 4. A kormányzati szektor kötelezettségeiről (amelyek a pénzintézeteket támogató tevékenységek hatásai a maastrichti adósságra) általában feltételezni kell, hogy közvetlenül érintik a kormányzat adósságát olyan tevékenységek során, amelyek a kormányzat pénzbeli transzfereit foglalják magukban (pl. tőkeinjekcióhoz kapcsolódó pénzbeli transzfer, kölcsönök nyújtása, pénzügyi eszközök beszerzése); kivétel ez alól a közvetlen kölcsön hatása. A finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos imputálásokat is ide kell sorolni. 5. Azokat a garanciákat tartalmazza, amelyeket a kormányzat nyújt nem-kormányzati pénzintézetek számára. Nem tartalmazza a bankbetétekre vagy a speciális feladatok ellátására létrehozott szervezetek (lásd h) kötelezettségeire irányuló garanciákat. Csak az aktív garanciák értékeit kell szerepeltetni (meghatározott limit nélkül). Eszközökre irányuló garanciákat is tartalmaz, ami kormányzati kötelezettséget jelent a lehíváskor. 6. Az itt szereplő likviditási rendszerek azok, amelyeknél a kormányzati értékpapírokat nem számolják el a kormányzat adósságában (a részleteket lásd az Eurostat határozatában és a kiegészítő útmutatóban). A tételeket általában a "feltételes kötelezettség a kormányzati szektoron kívül" alatt kell elszámolni ahogy a garanciák esetében is, fontos azonban megjegyezni, hogy a kormányzat kockázata itt valószínűleg korlátozott. 7. Az itt szereplő, speciális feladatok ellátásra létrehozott szervezetek azok, amelyekben a kormányzat jelentős szerepet tölt be (garanciát is nyújt), azonban a kormányzati szektoron kívülre sorolják őket (a részleteket lásd az Eurostat határozatában és a kiegészítő útmutatóban). Kötelezettségeiket a kormányzati szektoron kívülre kell sorolni (a kormányzati szektor feltételes kötelezettségeiként).

16