Változások az új PTK-ban - KÖNYVELŐKNEK -

Átírás

1 Változások az új PTK-ban - KÖNYVELŐKNEK - *** Előadó: Dr.Németh Gabriella Házigazda: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

2 Az új Polgári törvénykönyv hatása a cégek életére - 1. RÉSZ: Az új Ptk. felépítése Az új Ptk. legfontosabb a cégeket érintő - változásai, a teljesség igénye nélkül 1 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / ) Az új Ptk évi V. törvény - felépítése és szerkezete (az első 40 perc témái): 1) Az új Ptk. hatályba lépése 2) Az új Ptk. egyes könyvei és fejezetei (tagolás, tájékozódás a kódexben) 3) A családjogi törvény az új Ptk-ban, és a gazdasági társasági törvény az új Ptk-ban, 4) Hatályon kívül helyezett jogszabályok 5) Általános és hasznos tudnivalók könyvelőknek. 2 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. /

3 1) Az új Ptk. hatálybalépése március 15. DE: az új Ptk. életre kel, sok más jogszabály azonnal megszűnik. Az új Polgári törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről külön törvény szól: a évi CLXXVII. törvény. 8:4. [Hatálybalépés] E törvény március 15-én lép hatályba. 8:5. [Átmeneti rendelkezések] Az átmeneti rendelkezéseket törvény állapítja meg. 3 Az új Ptk. Hatálybalépése (folyt.) Az új Ptk. rendelkezéseit a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. Sőt: mivel az új Ptk. több részből, több könyvből áll, még külön-külön az egyes könyvekre vonatkozó hatályba lépési határidőket is tartalmaz. A március 15. előtt keletkezett jogviszonyokra, bekövetkezett tényekre és megtett jognyilatkozatokra a korábbi rendelkezések (régi Ptk., régi társasági törvény, régi családjogi törvény irányadó. Az egyik kódex időbeli hatályából a másikéba átnyúló jogviszonyokra, valamint a sajátos szabályokat igénylő jogintézményekre, jogterületekre speciális átmeneti rendelkezések is szükségesek. Ezeket a Ptk. könyveinek sorrendjében úgy határozza meg az említett jogszabály, hogy általában az egyes könyvekre is ad az egész könyvre irányadó általános szabályt, és szükség szerint rendelkezik az attól való eltéréstől is. 4

4 Az új Ptk. Hatálybalépése (folyt.) A Ptk. Harmadik Könyvéhez (JOGI SZEMÉLYEK, CÉGEK!) kapcsolódó átmeneti rendelkezések a évi CLXXVII. törvény szerint: ELŐTÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓAN: Azon jogi személynek, amelynek a nyilvántartásba-vételi eljárása - ideértve a változás bejegyzésére irányuló eljárást, az átalakulást, az egyesülést és a szétválást is - a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a március 14- én alkalmazandó jogszabályoknak kell megfelelnie. MÁR BEJEGYZETT SZERVEZETEK ESETÉN: Ha e törvény az egyes jogi személy típusok esetén eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor a nyilvántartásba már bejegyzett, valamint bejegyzés alatt álló jogi személy a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló döntéshozó szervi határozatot is köteles a nyilvántartó 5 bírósághoz benyújtani. Az új Ptk. Hatálybalépése (folyt.) A jogi személynek a Ptk. rendelkezéseit a döntéstől, ennek hiányában március 15-étől kell alkalmaznia, és ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. A Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontját követően hozott döntéshozó szervi határozatok bírósági felülvizsgálatára a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. CÉGJEGYZÉKBE VETT CÉGEK: A Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a bejegyzés alatt álló gazdasági társaság a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a legfőbb szervi határozatot a cégbírósághoz benyújtani. 6

5 Az új Ptk. Hatálybalépése (folyt.) A gazdasági társaságnak a Ptk. Rendelkezéseit a döntés időpontjától, ennek hiányában -közkereseti társaság és betéti társaság esetén március 15-étől, -- korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén március 15-étől kell alkalmaznia, és ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. A létesítő okiratot a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy a létesítő okirat - általános hivatkozásként - a Gt. rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles az e bekezdésben foglalt változást is azon átvezetni. 7 Az új Ptk. Hatálybalépése (folyt.) A CSALÁDJOGI KÖNYVRE vonatkozó közös átmeneti rendelkezés értelmében az új Ptk. szabályait kell alkalmazni a hatálybalépésekor fennálló családjogi jogviszonyokra, valamint az e jogviszonyokkal kapcsolatos, de később keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra is. Az új Ptk. emellett meghatároz a házasságra, az élettársi kapcsolatra, a leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatra, az örökbefogadásra, a szülői felügyeletre és a rokontartásra vonatkozó néhány sajátos átmeneti szabályt is. DOLOGI JOGOKRA: Ha az új Ptk. hatálybalépése előtt jött létre a dologi jogi jogviszony, de a rá vonatkozó tény keletkezése, jognyilatkozat megtétele a hatálybalépés utánra esik, akkor a jogviszonyra az új törvénykönyvet kell alkalmazni a Dologi Könyvre vonatkozó közös átmeneti szabály szerint. KÖTELMEKRE (SZERZŐDÉSEK): ő 8

6 2) Az új Ptk szerkezete: KÖNYVEK ÉS FEJEZETEK Ő Ő ő Ő Ő Ű Ő Az új Ptk szerkezete: könyvei és fejezetei (folyt.) Ő Ő Ő Ő Ő Ő ŐŐ Ő Ő Ő Ő

7 Az új PTK az alábbi EU jogszabályoknak is meg kell, hogy megfeleljen: a) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok szétválásáról szóló december 17-i 82/891/EGK tanácsi irányelvnek; b) a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 1999/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; c) a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló december 18-i 86/653/EGK tanácsi irányelvnek; d) a szervezett utazási formákról szóló június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelvnek; e) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek; 11 Az új PTK az alábbi EU jogszabályoknak kell, hogy megfeleljen (folyt.) : f) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; g) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; h) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; i)a nyilvános vételi ajánlatról szóló április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; 12/33

8 Az új PTK az alábbi EU jogszabályoknak kell, hogy megfeleljen (folyt.) : j) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban szóló július 11-i 2007/36/EK európai parlament és a tanácsi irányelvnek; k) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról szóló május 6-i 2009/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; l) az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló szeptember 16-i 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; 13 Az új PTK az alábbi EU jogszabályoknak kell, hogy megfeleljen (folyt.) : m) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló szeptember 16-i 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; n) a 77/91/EGK, a 78/855/EGK, a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek és a 2005/56/EK irányelvnek az egyesülések és szétválások esetében alkalmazandó jelentéstételi és dokumentációs kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló szeptember 16-i 2009/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; o) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek; p) a részvénytársaságok egyesüléséről szóló április 5-i 2011/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; 14

9 Az új PTK az alábbi EU jogszabályoknak kell, hogy megfeleljen (folyt.) : q) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; r) a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint tőkéjük fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló október 25-i 2012/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 15 3) A Családjogi törvény az új Ptk-ban, és a gazdasági társasági törvény az új Ptk-ban, Új Ptk. hatályba lépése + számos régi jogszabály hatályon kívül helyezése: 1)GT MEGSZŰNIK: évi IV. törvény - a gazdasági társaságokról (Gt.) társasági jog az új Ptk-ban DE: cégeljárás NEM - A társasági törvény (Gt.) megszűnik, a társasági anyagi jogot az új Ptk. olvasztja magába. Ráadásul egyes kérdések részletes szabályozásáról külön törvény is születik még, mint például a jogi személyek (gazdasági társaságok) átalakulásáról. ÚJ: a kódex minden olyan társasági jogi norma kapcsán megengedi az eltérést a Ptk.-szabálytól, amelynél nincs erre kifejezett tilalom. Ez alól általános kivétel, hogy az eltérés nem sértheti nyilvánvalóan a hitelezők, a munkavállalók vagy a kisebbség érdekeit (például a hitelezők kielégítése vagy a Ptk.-ban garantált kisebbségi jogok nem kerülhetnek veszélybe) 16/33.

10 3) A Családjogi törvény az új Ptk-ban, és a gazdasági társasági törvény az új Ptk-ban, NEHÉZSÉG: Nincs kellő iránymutatás arról, hogy mely szabályoktól lehet eltérni és mennyire, hanem ez a felek egyedi mérlegelésétől függ majd. TOVÁBBRA SEM LEHETSÉGES: a cégek határon átnyúló átalakulására, a székhely áttelepítésére más uniós államokba. ő ő ő ű ő ű MÉGSEM VEZETTÉK BE: a vezető tisztségviselők képviseleti jogának a létesítő okiratban lévő korlátozása a harmadik felekkel szemben is hatályos lett volna, ha azok erről tudtak, tud-niuk kellett volna. Az európai uniós normák szerint ugyanis a hatáskörök nyilvános cégregiszterből 17 ki nem olvasható korlátozása a kívülállókkal kötött szerződéseket nem befolyásolhatja. 3) A Családjogi törvény az új Ptk-ban, és a gazdasági társasági törvény az új Ptk-ban, 2) CSJT. MEGSZŰNIK: évi IV. törvény - a házasságról, a családról és a gyámságról (CSjt) családjog az új Ptk-ban. NEGYEDIK KÖNYV: CSALÁDJOG A HÁZASSÁG, A HÁZASTÁRSAK SZEMÉLYI ÉS VAGYONI VISZONYAI, ÉLETTÁRSAK, ROKONSÁG, ÖRÖKBEFOGADÁS, SZÜLŐI FELÜGYELET, ROKONTARTÁS, GYÁMSÁG. A továbbiakban a családra vonatkozó legfontosabb anyagi jogi rendelkezéseket is a Ptk-ban kell keresni. 18

11 4) Hatályon kívül helyezett ÉS ÚJ jogszabályok Mely ÚJ jogszabályok szolgálják az új Ptk. Hatályba lépését: 1) az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló évi CCLII. Törvény 2) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjából és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV. törvény az új Ptk. néhány részvénytársasági szabályát módosította annak érdekében, hogy az átváltoztatható kötvény mellett szabályozza az átváltozó kötvény fogalmát, részvénnyé alakulását. 3) A támogatott döntéshozatalról szóló évi CLV. törvény a támogató kirendelése, feladatköre, felügyelete és felmentése szabályait tartalmazza annak érdekében, hogy a támogató az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára (a cselekvőképessége korlátozása nélkül) segítséget biztosíthasson. 19 4) Hatályon kívül helyezett ÉS ÚJ jogszabályok 4) A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló évi CLXXIV. törvény hiánypótló. A tilosban talált állatra, a kirepült méhraj befogására, a szomszéd telkére vagy a közterületre hullott gyümölcsre, a telekhatáron levő kerítés, mezsgye, sövény használatára, termésére, fenntartási költségeire, valamint az áthajló ágakra, átnyúló gyökerekre vonatkozó rendelkezéseket nem vette át ugyanis az új Ptk. a korábbi törvénykönyvből. 5) A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló évi CLXXV. törvény alapján a gondnokoltak nyilvántartására továbbra is az Országos Bírói Hivatal elnöke marad kijelölve, 6) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. törvényre azért van szükség, mert az új Ptk. nem tartalmazza a gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyesülések szabályai közül az eljárási jellegűeket és a részletszabályokat, 20/33

12 4) Hatályon kívül helyezett ÉS ÚJ jogszabályok 7) A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló évi CLXXVII. Törvény (Az egyik kódex időbeli hatályából a másikéba átnyúló jogviszonyokra, valamint a sajátos szabályokat igénylő jogintézményekre, jogterületekre speciális átmeneti rendelkezések is szükségesek) 8) A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvénnyel összefüggésben az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény módosításáról szóló évi CCIV. törvény szabályozási alapja az, hogy az új Ptk.-ba átkerültek az ingatlannyilvántartás anyagi jogi joghatásait érintő, alapvető szabályok. 9) Az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek az új Ptk hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló évi CCXIII. Törvény. (új Ptk és új Civiltövény évi CLXXV. Törvény miatt) 21 4) Hatályon kívül helyezett ÉS ÚJ jogszabályok 10) A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló évi CCXXI. törvény alapja az, hogy az új Ptk. jelentősen átalakítja a zálogjog szabályozását, ezen belül az ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának szabályait is. Az új rendelkezések alapján a hitelbiztosítéki nyilvántartás szolgál majd arra, hogy az ingatlanon, a lajstromozott ingókon és a lajstromba vett jogokon kívül más vagyontárgyakon alapított zálogjogokról bárki értesülhessen 11) Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló évi CCLII. törvény (az ún. Ptk. saláta) közel 200 törvényt érintő joganyag számos visszatérő elemet tartalmaz. - Átvezeti a jogrendszeren az új Ptk. gyakran tartalmi következményekkel is járó terminológiai változásait. (pl. gazdálkodó szervezet gyűjtőfogalom kiiktatása, a hozzátartozó, közeli hozzátartozó fogalom változása, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság kategória megszűnése, a személyhez fűződő jogok helyett a személyiségi jogok, a vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése helyett a kártérítés és a sérelemdíj megfizetése stb). 22

13 4) Hatályon kívül helyezett ÉS ÚJ jogszabályok 12) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény az örökbefogadás előkészítése és utánkövetése, a családba fogadás, a támogatott közvetítői eljárás, valamint a hivatásos gondnokok jogállása terén állapít meg változásokat. 13) Az egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosítása a cselekvőképesség, a kártérítési felelősség, a személyiségi jogok, és a termékfelelősség újraszabályozása miatti eltérések átvezetését, valamint a támogatott döntéshozatal és az családtervezési célú művi meddővé tétel feltételeinek az adaptálását tartalmazza. 14) A közigazgatási és igazságügyi tárgyú törvények felülvizsgálata jelentős módosításokat vezet be. A támogatott döntéshozatal jogintézményének bevezetése szükségessé teszi az eljárási szabályokat tartalmazó törvények (Pp., Ket., Be.) módosítását, a támogatóval kapcsolatos eljárási szabályok meghatározása érdekében. Forrás: ) Hatályon kívül helyezett ÉS ÚJ jogszabályok 15) A T/ törvényjavaslat a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól rendelkezik. Az új Ptk. vezeti be a magyar írott jogba a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét. A bizalmi vagyonkezelés a tulajdonosi pozíció és a vagyon hasznosítására, az azzal való rendelkezésre vonatkozó döntéshozatal szétválasztását teszi lehetővé. 24

14 5) Általános és hasznos tudnivalók könyvelőknek: Ő (1)Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. (2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha a) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz; vagy b) a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli. 25/ évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Ő Ő 1:1. [A törvény hatálya] E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait. 1:2. [Értelmezési alapelv]: (1) E törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni. (2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni. 1:3. [A jóhiszeműség és tisztesség elve]: (1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni. (2) A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. 1:4. [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság]: (1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 26

15 Hasznos tudnivalók könyvelőknek (folyt.): (2) Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. (3) A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el. 1:5. [A joggal való visszaélés tilalma] (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést. (2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. 1:6. [Bírói út] Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése - ha törvény eltérően nem rendelkezik - bírói útra tartozik. 8:1. [Értelmező rendelkezések] (1) E törvény alkalmazásában 27 Hasznos tudnivalók könyvelőknek (folyt.) : 1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; 2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa; 3. fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy; 4. vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy; 5. vagyontárgy: a dolog, a jog, a követelés; 6. bank: a betétgyűjtésre és fizetési számla vezetésére jogosult személy. 28

16 Hasznos tudnivalók könyvelőknek (folyt.) : (2) E törvény alkalmazásában jogszabálynak minősül az Európai Unió általános hatályú közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa is. (3) E törvény alkalmazásában bírósági eljárásnak minősül a fizetési meghagyás is. (4) E törvény alkalmazásában testvérnek minősül a féltestvér is. (5) E törvény alkalmazásában tőzsdének minősül a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkező olyan piac is, amelyen értékpapírokkal kereskednek. 8:2. [Befolyás] (1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. 29/33 Hasznos tudnivalók könyvelőknek (folyt.) : (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. (3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak. 8:2. (4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. 30 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. /

17 Hasznos tudnivalók könyvelőknek (folyt.) : A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni. (5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. 8:3. [A határidők számítása] (1) A jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani. 31 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / Hasznos tudnivalók könyvelőknek (folyt.) : 8:3. (2) A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak. Ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le. (3) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. (4) A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. ANYAGI JOGI (pl. Ptk-ban) vagy ELJÁRÁSI JOGI határidő számítása eltérő (pl. bírósági, hatósági eljárásokban eljárásjogi határidő számítás szükséges.) dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / 32/ 33

18 Az új Polgári törvénykönyv hatása a cégek életére - 2.rész: SZERZŐDÉSEK ő 1 II. Az új Ptk. 6. könyve a szerződésekről (a második 40 perc tartalma) 1)A szerződések szabályainak általános változásai 2) Az új Ptk szerkezeti felépítésének szerepe a szerződések jogában 3) A szerződéses kártérítés új szabályai (áttekintés) 4) Az egyes új szerződésfajták az új Ptk-ban 5) Érvénytelenség és semmisség szabályainak pontosítása az új Ptk-ban 6) Az e-szerződések az új Ptk-ban, az ÁSZF és a távollévők közötti ügyletek 7) A legfontosabb üzleti szerződések éttekintése és ezek változásai. 2

19 1) A szerződések általános szabályainak változásai SZERZŐDÉSEK HELYE AZ ÚJ PTK-BAN HATODIK KÖNYV: KÖTELMI JOG KÖTELMEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (NYILATKOZATOK, KÉPVISELET, ELÉVÜLÉS, TARTOZÁSELISMERÉS), TÖBBALANYÚ KÖTELMEK, TELJESÍTÉS (PÉNZTARTOZÁS, BESZÁMÍTÁS, LETÉT), SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, ÁSZF, ÉRVÉNYTELENSÉG, HATÁLYTALANSÁG, SZERZŐDÉSSZEGÉS (KÉSEDELEM, HIBÁS TELJESÍTÉS, SZAVATOSSÁG, GARANCIA), SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS (ENGEDMÉNYEZÉS, JOGÁTRUHÁZÁS, TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS), EGYES SZERZŐDÉSEK (RÉGI ÉS ÚJ SZERZŐDÉSTÍPUSOK), PJT, ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT, KÁROKOZÁS (SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI FELELŐSSÉG, SZERZŐDÉSES KÁRFELELŐSSÉG ÚJ RENDSZER!), ÉRTÉKPAPÍROK, EGYÉB KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYEK. 3 1) A szerződések általános szabályainak változásai (folyt.) Az új Ptk. rendelkezéseit a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra kell alkalmazni. (A március 15. előtti jogviszonyokra, bekövetkezett tényekre és megtett jognyilatkozatokra a korábbi jogszabályi rendelkezések irányadóak. ) 8:4. [Hatálybalépés] E törvény március 15-én lép hatályba. 8:5. [Átmeneti rendelkezések] Az átmeneti rendelkezéseket törvény állapítja meg. Új szerződések készítésekor március 15. után KIZÁRÓLAG az új Ptk. alapján járunk el. DE az új Ptk. Szabályaitól a legtöbb esetben ELTÉRNI LEHETSÉGES. Az eltérésekről konzultáljon a cég jogászával! 4

20 2) Az új Ptk szerkezeti felépítésének szerepe a szerződések jogában ELSŐ KÖNYV: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. 1:1. [A törvény hatálya] E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait. A szerződéses viszonyokra a mellérendeltség jellemző. Ez valamennyi szerződésre kivéve jogszabály által előírt kivételek jellemző. Kivéve pl.: -szerződés az állammal vagy -közszolgáltatókkal vagy -ÁSZF, fogyasztói szerződések - ezekre a jogszabályok adnak szigorúbb előírásokat. 5 Az új Ptk szerkezeti felépítésének szerepe a szerződések jogában (folyt) Milyen általános rendelkezéseket kell és érdemes figyelembe venni? A Ptk. elején, I. könyvben található bevezető rendelkezések: ezek valamennyi könyvre, így pl. a szerződésekre is alkalmazandóak. Az egyes szerződésekre vonatkozó általános szabályok a Kötelmi Jogi Könyv elején találhatóak. Ezeket CSAK a Kötelmi Könyvben található szabályokhoz kell alkalmazni. Minden könyvben vannak általános szabályok! Pl: A ő ő ő 6/45

21 Az új Ptk szerkezeti felépítésének szerepe a szerződések jogában (folyt) Ptk. VIII.Könyvben: fontos értelmező rendelkezések! A szerződésben használt fogalmakat célszerű a Ptk. értelmező rendelkezései szerint használni. Ptk. diszpozitív: Eltérő rendelkezés hiányában a Ptk. szabályi alkalmazandók. 7/45 2) A szerződéses kártérítés új szabályai a)kik a kártérítési jogviszony részesei? b)szerződésen kívüli és szerződéses károkozás c)felelősség a szerződésekért d)speciális kárfelelősségi esetek, körülmények e) Cégek vezető tisztségviselőinek kárfelelőssége a) Kik a kártérítési jogviszony részesei? Ű gyakran szerződéses jogalanyok a jogi személyek, cégek, szervezetek. Kártérítés esetén felmerül külön a cég, szervezet, külön az eljáró képviselő, vezető tisztségviselő felelőssége is. ÚJ. 8

22 2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). gyakran szerződések tartalmát képező jogügyletek. b) Szerződésen kívüli és szerződéses károkozás KORÁBBAN: a főszabály a szerződésen kívüli károkozás szabályai. Régi Ptk mondta ki, hogy: Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, aki bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható Új Ptk. szerint: szigorúbb szerződéses kártérítési rendszer. A szerződések esetén az előreláthatóság kritériumai fontosak, már a szerződés aláírásakor. 9 2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). -Előreláthatóság -Együttműködés a felek között -Tájékoztatási, információ adási kötelezettség 6:518. : A károkozás általános tilalma: A törvény tiltja a jogellenes károkozást 6:519. = régi Ptk, mentesül, ha bizonyítja: nem volt felróható. Új a szövegben (de nem új a bírói gyakorlatban). Minden károkozás jogellenes. Kivéve HA: beleegyezés, jogtalan károkozás hárítása, szükséghelyzet, jogszabály által. Előreláthatóság: nem állapítható meg az okozati összefüggés, ha a károkozó nem láthatta előre és nem is kellett volna előrelátnia. Kártérítés: teljes, vagyoncsökkenés, elmarad előny, költségek. 10

23 2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). Károsodásveszélyes helyzetekben: bírósági eltiltás kérhető, megelőző intézkedés kérhető, biztosítékadása kérhető. c) Felelősség a szerződésekért: A felek már a szerződéskötésről tartott tárgyalások alatt (azaz a kontraktus megkötése előtt is) kötelesek együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Önmagában a szerződéskötés elmaradásáért nem terheli őket kártérítési felelősség, DE: az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt a másik fél érvényesítheti az ebből eredő kárát. Ez történhet akkor, ha az egyik fél, bár szerződéskötési szándéka már megszűnt például mert mással kötött szerződést, tovább folytatja a tárgyalásokat partnerével, aki ezért kapacitásokat köt le, megrendelésektől esik el. (KORÁBBAN biztatási kárnak hívtuk) 11/45 2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). d) Speciális kárfelelősségi esetek, körülmények: Többek károkozása: kármegosztás. Mások által okozott kár (spec.) - a megbízott kárt okot megbízási szerződés jelentősége -Munkavállaló kárt okoz munkaszerődés és MT. -alvállalkozó kárt okoz vállalkozási szerződés és Ptk. -Vezető tisztségviselő kárt okoz új Ptk. És megbízási szerz. Kárenyhítési felelősség. Termékfelelősség. Elévülés: 3 év Elévülés (diff: bűncselekmény!) Épületkárok, állatok, jogszerű kártalanítás. 12/45

24 2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). e) Cégek vezető tisztségviselőinek kárfelelőssége Új: a vezető tisztségviselő a társaság mellett maga is perelhető lesz, ha harmadik személyeknek a cég kárt okoz. (pl. a cégvezető, hivatali úton a cégautóval balesetben kárt okoz. ) Jelenleg: csak a társaság felelős azért a kárért, melyet az ügyvezető ügyvezetőként történő eljárása során másnak okoz. Felelősség a tulajdonos irányába: vezető tisztségviselő felelőssége a tulajdonosok irányába gyakorlatilag nem változott. DE: A saját társasággal szembeni kártérítési felelősség Új alapokra kerül, így a megbízási vagy munkaszerződés alapján dolgozó vezetők saját társaságukkal szembeni felelőssége változik. A jövőben a vezető tisztségviselő kizárólag akkor mentesülhet ez alól, ha kötelezettségszegését az ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható körülmény (például váratlan betegség, vis maior) okozta, és nem volt tőle elvárható, hogy ezt elkerülje, illetve a kárt elhárítsa. 13 2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). (Számos részlet pontosítása azonban a bíróságokra vár, például az, hogy mi tartozik a vezető tisztségviselők ellenőrzési körébe ) ÚJ: A külvilág felé a vezető tisztségviselők felelőssége megnőtt: ha a vezető harmadik személyeknek e jogviszonyával összefüggésben saját hibájából kárt okoz, akkor a társasággal egyetemlegesen felel a károkért, akár teljes magánvagyonával. NAGYON FONTOS LESZ, hogy mi van az ügyvezetői szerződésben! A kártérítés mértéke. A vezetői kötelezettségek megszegésével a társaságnak okozott károkat az ügyvezetőnek eztán csak olyan mértékben kell megtérítenie, amilyen mértékben a kár a kötelezettségszegés időpontjában objektíve előre látható volt. Az előre nem látható károkat a társaság viseli. A szándékos kötelezettségszegésével okozott károkat ellenben a vezető köteles teljes mértékben megtéríteni. Hogy mi látható előre objektíve és mi nem, annak eldöntése szintén a bíróságokra vár. 14

25 2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). Érdemes megfontolni vezető tisztségviselőknek felelősségbiztosítás megkötését. Az sem lenne meglepő, ha vagyonukat sokan strómanok nevére íratnák, vagy az épp az új Ptk.-ban életre hívott, névtelenséget biztosító bizalmi vagyonkezelésbe adnák. ptk2013.hu FELMENTV ÉNY: Kártérítés alól mentesít. Az új Ptk. finomítja a már eddig is létező felmentvény intézményét A jövőben akkor is lehet felmentvényt adni, ha az adott társaság létesítő okirata nem tartalmazta ezt a lehetőséget. A felmentvényről az éves beszámolók közötti időszakban is lehet majd dönteni, ami különösen az év közben távozó vezetők számára lehet fontos. Felmentvényük ellenére a tulajdonossal szemben is felelniük kell azonban azoknak, akikről kiderül, hogy valamilyen információt eltitkoltak. 15/45 Régi Ptk : 339. (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti (1) A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. (2) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős (1) Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részéről a veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére és - szükség szerint - biztosíték adására 16/45

26 2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). Ő Ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő 17 2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). Őő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő 18

27 2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő 19/45 3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban: VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések TULAJDONÁTRUHÁZÓ SZERZŐDÉSEK: Adásvételi szerződés, Tulajdonjog fenntartás, hasznok, kárveszélyés költségviselés, késedelem jogkövetkezményei fogyasztói szerződések esetén Adásvétel különös nemei: elővásárlási jog, vételi ajánlat közlése, ajánlati kötöttség, ezek megszegésével kötött szerződések, Visszavásárlási jog, Vételi és eladási jog, részletvétel, megtekintésre, próbára vétel. Mintára vétel Adásvétel altípusai: fajta és mennyiség szerinti vétel, határidős vétel, mg áru vétele, csere (két adásvétel), Ajándékozási szerződés (teljesítés megtagadása, visszakövetelése) 20

28 3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK : Vállalkozási szerződés: általános szabályai, tevékenység megszervezése, ditasítási joga, tevékenység helye, megrendelő ellenőrzési joga, munkavégzés összehangolása, többletmunka, pótmunka, vállalkozói díj, t9örvőnyes zálogjog, szolgáltatás átadásvétele lehetetlenülés, elállás, felmondás, ingyenes vállalkozási szerződés) Tervezési szerződés. Kivitelezési szerződés. Kutatási szerződés. Utazási szerződés. Mezőgazdasági vállalkozási szerződés 21/45 3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK (folyt.): A vállalkozási szerződés esetén régi Ptk szabályai maradtak, DE bekerült a kúria gyakorlata a norma szövegébe. Új altípusként: mg. Vállalkozási szerződés és a közszolgáltatási szerződés is itt kerül szabályozásra. Vállalkozási szerződésre vonatkozó szabályok: -Ptk. Általános szabályai, melyek a szerződések ált.szabályai -Egyéb jogszabályokban is: pl.1991/2009.korm.r. építőip. kiv. -281/2008. korm.r. utazási szerződésekről stb. ágazati szabályok Eredménykötelem tevékenységkötelem / Megbízás: gondossági kötelem. Nem kötelező az írásbeliség, kiv. utazási szerződés! Vállalkozó nagy önállósága + felelőssége. 22

29 3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK (folyt.): Vállalkozási szerződés folyt. : Új Ptk-ban nincs fővállalkozó/alvállalkozó általános szabályok közt van szó a közreműködőért való felelősségről ( ); Ettől el lehet térni, lehet korlátozni a közreműködő igénybevételét; A közreműködő nem alanya a szerződésnek! igényérvényesítés a vállalkozó felé/által történhet; Megrendelő utasítási joga korlátozott nem a munka megszervezésére csak az eredmény tulajdonságaira terjedhet ki. Károkozó utasítással szemben: figyelmeztetés, elállási jog vállalkozónak. 6:62. alapján: felek együttműködési és tájékoztatási kötelezettség áll fenn ennek elmulasztása kárfelelősséget is megalapoz. 23/45 3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK (folyt.): Vállalkozási szerződés folyt. : Többletmunka és pótmunka szabályozása részletesebb (korábban a pótmunka nem volt a Ptk-ban); Nemcsak a vállalkozói díj hanem a költségek erejéig illeti zálogjog a vállalkozót, ennek szabályai a III. könyben vannak. (jogszabály alapján meglévő zálogjog, így nem kell külön zálogszerződés erről); Azon tárgyakon, melyek a birtokába kerültek a vállalkozási szerződés teljesítése kapcsán. Pontosítás: a szerződés teljesítés megkezdése után az általános elállási jog már nem, csak felmondás illeti meg a megrendelőt. (Forrás: Bartal Géza cikke, Gazdaság és Jog szám 9-16.o.) 24

30 3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK (folyt) : Közszolgáltatási szerződés Fuvarozási szerződés (fuvarlevél, csomagolás, okmányok, Veszélyes áru fuvarozása,,fuvareszköz kiállítása, berakás, feladó elállási joga, fuvarozási akadály, rendelkezési jog az áru felett, értesítés a küldemény megérkezéséről, fuvardíj, törvényes zálogjog, fuvarozó felelősség, feladó felelőssége, igények speciális elévülése, a vállalkozás szabályainak alkalmazása) MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK: Megbízási szerződés (általános szabályok, utasítási jog, képviseleti jog, tájékoztatási kötelezettség. Megbízási díj, törvényes zálogjog, felmondás elszámolás, ingyenes megbízás.) 25/45 3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK (folyt): Bizományosi szerződés (bizományos jogállása. Tulajdonszerzés, bizományi díj, belépési jog,, eltérés a bizományi szerződéstől pozitív negatív), megbízás szabályainak alkalmazása) CIKK az Irányadó magazinban!! Közvetítői szerződés (általános szabályai, a közvetítő képviselrti joga, tájékoztatási kötelezettség. Díjazása, megbízási szabályok alkalmazása, tartós közvetítői szerződés- szerződés időtartama, felmondása, a közvetítő kártalanítása és ennek kizárása, a szerződés megszűnését követő versenykorlátozó kikötés) Szállítmányozási szerződés (általános def., igényérvényesítés, önszerződés, jutalék, speciális 1 éves elévülés, megbízó felelőssége, 26

31 3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK (folyt): Szállítmányozási szerződés (általános def., igényérvényesítés, önszerződés, jutalék, speciális 1 éves elévülés, megbízó felelőssége, A bizomány és a fuvarozás szabályainak alkalmazása) ÚJ: Bizalmi vagyonkezelési szerződés (a kedvezményezett meghatározása, a vagyonelkülönítés. Kezelt vagyon védettsége, hitelezői igények, kedvezményezett igényei, ellenőrzési jog, utasítási jog hiánya, vagyonkezelő fokozott felelőssége, rendelkezési joga, titoktartási kötelezettség, tájékoztatási és számadási kötelezettség, vagyonkezelő felelősség a vagyonrendelővel szemben és a kedvezményezett irányába, vagyonkezelő költség- és díjigénye, felelőssége harmadik személyek felé, több vagyonkezelő, változás a felek személyében, megszűnése,,elszámolási kötelezettség, a kezelt vagyon kiadás. Létesítése egyoldalú jogügylettel. Megbízás szabályainak alkalmazása. 27 3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK: Bérleti szerződés 6:331. (általános szabályai, bérbeadó szavatossága, dolog használata, használat átengedése 3dik személynek, költségviselés, bérleti díj, törvényes zálogjog, határozott idejű bérlet megszűnése és a dolog elpusztulása rendes felmondás a bérelt dolog átruházása, felek jogai és kötelezettségei a bérlet megszűnésénél) Lakásbérleti szerződés 6:342. (bérleti díj biztosítékai,,bérbeadó karbantartási kötelezettsége, bérlő elviteli joga, bérlő tűrési kötelezettsége, rendes felmondás. Felmondás a szerződésszegé miatt) Haszonbérleti szerződés 6:349. (def., rendes gazdálkodás követelményeinek érvényesítése, költségviselési szabályok, haszonbér megfizetése, törvényes zálogjog, felmondás, dolog visszaadása, bérlet szabályainak alkalmazása. ) Haszonkölcsön szerződés. 28/45

32 3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések LETÉTI SZERZŐDÉSEK: Letéti szerződés 6:360. (letett dolog használata, kezelése, dolog átvételének megtagadása, törvényes zálogjog, letét megszűnése, ingyenes letét) Gyűjtő és a rendhagyó letéti szerződés. Szállodai letéti szerződés. ÚJ: FORGALMAZÁSI ÉS JOGBÉRLETI (franchise) SZERZŐDÉSEK Forgalmazási szerződés 6:372. (jó hírnév megóvása, utasítás és ellenőrzés megfelelő alkalmazás szolgáltatások esetén) Nem bizomány!!! 29/45 3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések ÚJ: FORGALMAZÁSI ÉS JOGBÉRLETI (franchise) SZERZŐDÉSEK Jogbérleti (franchise) szerződés 6:376. (def., szerzői és iparjogvédelmi jogok és védett ismeret biztosítása, ellátási kötelezettség, jóhírnév megóvása, utasítás és ellenőrzési jog, szerződés megszüntetése) HITEL ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK Kölcsönszerződés 6:383. (kifizetés megtagadása, kölcsön lehívás elmaradása, rendlekezésre tartás, felmondása, szívességi kölcsön, kölcsönszerződés szabályainak megfelelő alkalmazása) Hitelszerződés. Betétszerződés. Folyószámla szerződés. Fizetési számla szerződés. 30

33 3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések HITEL ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK Fizetési megbízási szerződés. ÚJ: Faktoring szerződés 6:405. (faktor/adós/harmadik személy, engedményezési kötelezettség, nyilvántartásba vételi kötelezettség, szerződés felmondás. Kölcsönszerződés szabályainak alkalmazása. ) Pénzügyi lízingszerződés 6:409. (nyilvántartásba vételi kötelezettség, szavatossági igények,,hasznok, terhek, kárveszély, használat, a használat átengedése harmadik személynek, lízingdíj, felmondás) BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK Kezességi szerződés 6:416. (kezes kötelezettségvállalása, járulékosság, tájékoztatási kötelezettség!, sortartási kifogás, készfizető kezesség. Kártalanító kezesség, kezes teljesítése, alkezes ÚJ.) 31 3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK (folyt.) Kezességi szerződés 6:416. (kezes kötelezettségvállalása, járulékosság, tájékoztatási kötelezettség!, sortartási kifogás, készfizető kezesség. Kártalanító kezesség, kezes teljesítése, alkezes ÚJ. Határozott időre vállalt kezesség, határozatlan idejű,, szabadulás a kötelemből, több kezes, azonos követelést biztosító kezesség, zálogjog, jogszabályom alapuló kezesség,, figyasztó által vállalt kezesség!) Garanciaszerződés 6:431 (garantőr/jogosult/fizetési kötelezettség, nem járulékos, lehívás jogszemélyhez kötöttsége,jogutódlás a garantőrben, garantőr teljesítése, visszaélésszerű fizetési felszólítás, határozatlan idejű felmondása, fogyasztó által vállalt garancia felmondása. ) BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK Biztosítási szerződés 6:439. (általános szabályok, a biztosítási érdek, együttbiztosítás,csoportos biztosítás, szerződés megkötése ) 32/45

34 3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK (folyt) Biztosítási szerződés 6:439. (általános szabályok, a biztosítási érdek, együttbiztosítás,csoportos biztosítás, szerződés megkötése, ráutaló magatartás, kockázatviselés kezdete, jelentős kockázati növekedés, díjfizetési kötelezettség,, szerződés megszűnése, díjfizetés elmulasztása, szerződő fél tájékoztatási kötelezettsége, belépés a szerződésbe, közlési és változásbejelentési kötelezettség, biztosítási esemény bejelentési kötelezettsége, érdekmúlás, lehetetlenülés, fogyasztói biztosítási szerződések egyoldalú, kógens szabályai, egyesületi tagsági biztosításokra is kiterjesztő szabályok ) Kárbiztosítási szerződés 6:458. (túlbiztosítás tilalma, többszörös biztosítás, alulbiztosítás, fedezetfeltöltés, a biztosító teljesítése, kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség mentesülés a szolgáltatási köt. alól, állapotmegőrzési köt., rendes felmondás részleges díjfizetés, megtérítési igény, biztosított vagyontárgy meg(elő)kerülése.) 33 3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK (folyt) Felelősségbiztosítási szerződés. Összegbiztosítási szerződések. Életbiztosítási szerződés. Balesetbiztosítási szerződés Egészségbiztosítási szerződés TARTÁSI ÉS ÉLETJÁRADÉKI SZERZŐDÉSEK Tartási szerződés 6:491. Életjáradéki szerződés 6:497. Polgári jogi társasági szerződés 6:498. Élettársi kapcsolat (nem a családjogi résznél van!) 6: /45

35 Egyéb kötelem keletkeztető tényállások (de nem szerződés, nem kétoldalú jogügylet, nem kölcsönös akaraton alapul): KÖTELMI JOGI KÖNYV (VI.KÖNYV) végén találhatóak. Jogalap nélküli gazdagodás. Megbízás nélküli ügyvitel. Utaló magatartás. (biztatási kár) Díjkitűzés Közérdekű célra kötelezettségvállalás 35 4) Az érvénytelenség és semmisség pontosítása az új Ptk-ban. -érvénytelenség szabályozásának korábbi alapelvei nem változnak, -a korábban a bírói gyakorlatban kikristályosodott elvek: ű ő -- ő -szerződések megtámadása körében az új Ptk. mellőzi a kötelező írásbeli alakot azzal, hogy a jognyilatkozatra előírt alakszerűségi követelményeket alkalmazni kell, -megszűnik a kötelező sorrend a megtámadás módozatai között, így a másik félhez intézett megtámadási nyilatkozat nélkül, közvetlenül a bírósághoz is lehet fordulni, 36

36 4) Az érvénytelenség és semmisség pontosítása az új Ptk-ban. - A megtámadási jogról előre általánosságban érvényesen nem lehet lemondani, a jogosult a megtámadási ok ismeretében erősítheti meg szerződési akaratát vagy mondhat le a megtámadási jogáról, - Nem lesz jogosult a szerződést megtámadni az a fél, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta. -Új: a felek a szerződéskötéskor kizárhatják a feltűnő értékaránytalanságra alapított megtámadási jogot KIVÉVE: fogyasztóval kötött szerződések, -ÚJ: semmis az a szerződést, amely pénzkövetelés biztosítása céljából irányul tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására. KIVÉTEL: az összetett jellegű, például egy projektfinanszírozást biztosító vételi jog kikötések, valamint a 2002/47/ EK irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások. 37/45 4) Az érvénytelenség és semmisség pontosítása az új Ptk-ban. -Új: Érvénytelen szerződés alapján egyik fél sem lesz jogosult teljesítést követelni a másik féltől, - Az új Ptk. lehetővé teszi: a szerződő felek maguk orvosolják az érvénytelenségi okot, akár úgy, hogy azt a felek utólag kiküszöbölik, akár úgy, hogy az érvénytelenségi ok más okból való megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik - Megtámadás egyéves határideje a szerződés megkötésétől kezdődik. Ilyenre például tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékaránytalanság, illetve tisztességtelen általános szerződési feltételek esetén van lehetőség. (A régi Ptk. eltérő, de jellemzően ennél későbbi időponttól kezdte számítani a határidőt.) Az új Ptk. ugyanakkor lehetővé teszi, hogy (például alaki hiba miatt) érvénytelen szerződésüket a felek egyező akarattal, az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével a megkötés időpontjára visszamenőleges hatállyal érvényessé tegyék. 38/45

37 4) Az érvénytelenség és semmisség pontosítása az új Ptk-ban. Feltűnő értékaránytalanság. a felek előre, a szerződésben kizárhatják a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések kivételével már a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalanságára alapított megtámadás jogát. Jogügyletek biztonságát segítő szabály. (Az eddigi bírói gyakorlat szerint a megtámadási jogról csak később, a sérelmet szenvedett fél teljesítését követően lehetett lemondani.) Nem támadható meg viszont a bíróságon a szerződés olyan esetekben, amikor a feltűnő értékaránytalanság felismerhető volt, vagy annak kockázatát a fél vállalta. Bírói gyakorlatból bekerül: a szolgáltatás nem minősül lehetetlennek azért, mert a kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával, 39 5) E-szerződések az új Ptk-ban, ÁSZF, fogyasztói szerződések és távollévők közötti ügyletek. ő ő ő ű ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő 40

38 5) E-szerződések az új Ptk-ban, ÁSZF, fogyasztói szerződések és távollévők közötti ügyletek. A fogyasztói kezesi szerződésből ki kell derülnie, mi az a legmagasabb összeg, amely a kezest terheli. Ha fizetnie kell, erről haladéktalanul értesíteni kell, egyébként nem felel a késedelemből eredő kötelezettségekért. Fogyasztói zálogszerződés. Ha a zálogkötelezett fogyasztó, a zálogtárgy kizárólag az ő tulajdonában álló, egyedileg, pontosan meghatározott vagyontárgy lehet. Vagy olyan vagyontárgy, amelynek a tulajdonjogát a zálogkötelezett a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg. A zálogjog által biztosított követelést összegszerűen is meg kell határozni. E-szerződés: írásbeli szerződésnek minősül. (pl. honlap) Továbbiak: 41/45 6) A legfontosabb üzleti szerződések és ezek változásai. Kezesség és hitelbiztosítéki ügyletek változásai A zálogjogi nyilvántartás és az új Ptk. által bevezetett hitelbiztosítéki nyilvántartás között az egyik leglényegesebb különbség, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartásba az érintett felek egy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett internetes felületen, elektronikus úton tett nyilatkozataikkal maguk jegyzik be a zálogjogot, és érvényesül az új Ptk. követelménye, hogy a bejegyzésre a megtett zálogjogi nyilatkozat tartalmi vizsgálata nélkül kerüljön sor. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető jelzálogjogok köre a nem lajstromozott ingókon kívül a nem lajstromozott jogokra és a követelésekre vonatkozó jelzálogjogra is kiterjed, valamint a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjogfenntartással történő eladás, a faktoring szerződés és a lízingszerződés adatait is. Új szerződések: Franchise, pénzügyi lízing 42