Hajdúböszörmény város és vonzáskörzete települési szilárd hulladék kezelési rendszerének továbbfejlesztése, különös tekintettel a maradék hulladékra

Átírás

1 Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet Hajdúböszörmény város és vonzáskörzete települési szilárd hulladék kezelési rendszerének továbbfejlesztése, különös tekintettel a maradék hulladékra Diplomaterv Készítette: Bencze Viktor, Környezetmérnöki Msc. szak Környezeteljárástechnikai modul Belső konzulensek: Prof. Dr. Csőke Barnabás, egyetemi tanár Nagy Sándor, tanszéki mérnök Külső konzulens: Sánta Krisztián, Hulladékgazdálkodási divízióvezető HHG Kft. Beadás dátuma: Miskolc, 2014.

2 M I S K O L C I E G Y E T E M M ű s z a k i F ö l d t u d o m á n y i K a r Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet : H-3515 Miskolc-Egyetemváros /Fax: (36) (46) ejtmeszi@uni-miskolc.hu SZAKDOLGOZAT-FELADAT Bence Viktor környezetmérnök (MSc) szakos hallgató részére (Neptun kódja: ) Miskolc, december 15. Feladat: Hajdúböszörmény város és vonzáskörzete települési szilárd hulladék kezelési rendszerének tovább fejlesztése, különös tekintettel a maradék hulladékra Magyarországon keletkező szilárd települési hulladéknak (TSZH) ma ~20 %-át hasznosítják, 80 % a lerakóban köt ki. Ez a hasznosítási arány messze elmarad a lehetőségektől, mind pedig az OHT-ben lefektetett elvárásoktól. A szilárd települési hulladékokban kitűntetett jelentőségű anyagcsoport a csomagolóanyagok, melynek szelektív gyűjtéséhez, és ezt követő hasznosításra való előkészítéséhez jelentős nemzetgazdasági és regionális gazdasági érdekek fűződnek. A Hajdúböszörményben és térségében működő Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft., amely fő háztartási hulladékát kezeli, a szelektívgyűjtés bővítését tervezi. A diploma-tervfeladat célja ezzel összefüggésben, hogy műszaki-gazdasági szempontból értékelje a kezelési rendszert, és dolgozzon ki műszaki javaslatokat a rendszer továbbfejlesztésére, különös tekintettel a szelektív gyűjtés utána megmaradó anyagáram, avegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék VTSZH. A munka során az alábbi feladatokat kell megoldani: A VTSZH kezelésére vonatkozó hazai és nemzetközi tapasztalatok összefoglalása, értékelése; a térség hulladékgazdálkodási rendszerének bemutatása, és a térségben keletkező szilárd települési hulladék általános anyagmérlegének elkészítése; műszaki javaslatok kidolgozása VTSZH kezelésére: o a VTSZH várható anyagáramának és anyagi összetételének becslése; o kezelési-hasznosítás koncepció kialakítása; o a technológiai folyamat megtervezése; o technológiai folyamat berendezéseinek kiválasztása, fő méret és üzemjellemzőinek meghatározása; o a VTSZH kezelő rendszer működési költségének becslése. A diplomaterv beadás határideje: május 9. Konzulensek: Miskolci Egyetem részéről: Prof. Dr. Csőke Barnabás egyetemi tanár T: , ejtcsoba@uni-miskolc.hu Dr. Nagy Sándor tanszéki mérnök T: , ejtnagys@uni-miskolc.hu Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft, Hajdúböszörmény: Sánta Krisztián hulladékgazdálkodási divízióvezető T: , Dr. Faitli József intézetigazgató

3

4 TARTALOMJEGYZÉK: 1. Bevezetés: Szakirodalmi áttekintés: Hulladékgazdálkodás jogi háttere, alapelvei: Települési szilárd hulladékok helyzete Magyarországon: Települési szilárd hulladékok helyzete a HHG Kft. szolgáltatói területén: Települési szilárd hulladékok kezelése, hasznosítási lehetőségek: Hajdúsági Hulladékgazdálkodási kft. hulladékgazdálkodási rendszere: A vállalat megalakulása, kezdeti időszak: Jelenlegi fejlesztések: A HHG Kft. hulladékgyűjtési rendszere: A hulladékok átvétele és adminisztrációja: Zöldhulladékok és szennyvíziszapok hasznosítása komposztálással: Elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékok hasznosítása, másodnyersanyagok előkészítése: Hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása, depóniaművelés: Biológiai kezelőkamrák és a mechanikai-biológiai kezelés: A rendszer hiányosságai, fejlesztési lehetőségei: Maradékanyag frakcoió hasznosíthatóságának vizsgálata: Mintavétel és a kísérleti üzem bemutatása: Nagydarabos frakció vizsgálata: Finomszemcsés frakció vizsgálata: Technológiai javaslat: Technológia leírása: Feladás: Aprítás: Szétválasztás: Mechanikai kezelés méretezése: Aprószemcsés anyag hasznosítása: Komposztálás méretezése: Biológiailag kezelt anyag felhasználása: Nagydarabos anyag hasznosítása: Technológia gazdaságosságának értékelése: Technológia éves költsége a jelenlegi gépállománnyal:... 45

5 Technológia éves költsége a statikus állású elektromosan működtetett gépállománnyal és örvényáramú szeparátorral: Technológia éves költsége kombinált gépállománnyal: Javasolt technológiai folyamat ábra: Irodalomjegyzék: Ábrajegyzék: Táblázatjegyzék: Köszönetnyílvánítás:

6 ÖSSZEFOGLALÓ: A Magyarországon keletkező települési szilárd hulladéknak 80 %-a az ország 74 lerakójának valamelyikén kerül ártalmatlanításra, és mindössze a fennmaradó rész hasznosul január 1-én hatályba lépő új hulladék törvénnyel a kormány olyan drasztikus lépéseket tett ennek az aránynak a megváltoztatása érdekében a lerakási járulék bevezetésével, amely a lerakott hulladékmennyiség után fizetett adót jelenti, hogy a hazai közszolgáltatók egyértelmű válaszút elé érkeztek, változtatnak pazarló hulladékgazdálkodási rendszereiken, vagy veszteségesen működnek tovább a járulékos adóterhek árnyékában. A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., mint az Északhajdúság hulladékos közszolgáltatója, is szembesülni kényszerült ezzel a problémával, és ennek a diplomamunkának a keretein belül, együtt kezdtük meg az első vizsgálódásokat, tervezéseket, amelyek egy gazdaságosan, stabilan működő, európai uniós normáknak, és az új törvényi elvárásoknak is megfelelő hulladékgazdálkodási rendszer kiépítéséhez vezetnek majd a jövőben. SUMMARY: No less than 65,4% of the total amount of MSW produced in Hungary ends up in one of the 74 domestic landfills, and only the remaining 20% gets recycled. With the new Waste Management Act -which came into effect on the 1st of January the Government intended to change this phenomenon, by imposing landfill tax for the landfill operators. The tax which is levied on the tonnes of waste landfilled, brought the operators to the crossroad; they either change their current practice of wasting resources or they carry on operating under the shadow of enermous tax burdens. The Hajdúság Waste Management Nonprofit Ltd. as the current municipal waste management provider in the Northern Hajdúság region- is facing this very problem nowadays. In frame of this thesis work and research, I and the colleagues of the company have worked, and planned together in order to find an alternative solution which is economically feasible, steadily operable, and also complies with EU and domestic regulations and standars. 3

7 1. BEVEZETÉS: Jelen diplomamunka keretein belül a hajdúböszörményi székhelyű Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. tulajdonában lévő Hajdúsági Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telepre beérkező, elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék maradékanyag frakciójának kezelési és hasznosítási lehetőségeinek kiaknázását tűztük ki célul. A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-vel a mesterképzésem alatt kötelező, nyári szakmai gyakorlat során ismerkedtem meg, amikor ehhez a többek között a lakóhelyemen, Hajdúdorogon is hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző vállalathoz jelentkeztem gyakorlatra. A telephelyen eltöltött négy hét alatt, Sánta Krisztián hulladékgazdálkodási divízióvezető szárnyai alatt volt alkalmam a vállalat és a telephely működését tanulmányozni, esetleges hibáit, fejlesztési lehetőségeit feltárni. Gyakorlatom végeztével témavezetőimmel Prof. Dr. Csőke Barnabással, Nagy Sándorral és külső konzulensemmel, Sánta Krisztiánnal közösen megterveztünk, egy a vállalat munkáját előremozdító lehetséges diplomamunka alapjait, melynek kivitelezésének feladata rám várt. A Magyarországon keletkező szilárd települési hulladékok 65,4%-a az országban található 74 lerakón kerül ártalmatlanításra, és mindösszesen a fennmaradó rész kerül hasznosításra valamilyen formában. Ez az arány messze elmarad az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben rögzített irányszámoktól, és az Európai Unió a tagországokkal szemben támasztott elvárásaitól egyaránt. A hazai és nemzetközi elvárások mellett a január 1-én hatályba lépő évi CLXXXV. törvény a hulladékról által bevezetett hulladéklerakási járulék további késztetést jelent a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző cégek számára, hogy csökkentsék a lerakással ártalmatlanított hulladékuk mennyiségét. Az utóbbi években hazánk legtöbb területén elterjedt és rohamosan fejlődik a szelektív gyűjtés, melynek során az elkülönített hulladékok hasznosíthatóak, visszaforgathatóak a gyártási folyamatokba. Ez a szelektált mennyiség, bár évről évre növekszik, az országosan megjelenő és egyre több lakos számára elérhető gyűjtőszigeteknek és házhoz menő gyűjtési rendszereknek köszönhetően, a települési szilárd hulladék teljes mennyiségéhez viszonyítva csekély. A fennmaradó tetemes mennyiségű maradékanyag frakció hasznosításához, lerakótól való eltérítéséhez tehát további technológiai megoldásokra van szükség. Ezen technológiai lehetőségek feltárása, és gazdaságossági szempontú kiértékelése a Hajdúböszörmény kistérségben adja jelen diplomamunka témáját. 4

8 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS: 2.1. Hulladékgazdálkodás jogi háttere, alapelvei: A hazai hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzetét az elmúlt években egy erőteljes átalakulás jellemezte. Ezt az átalakulást a tágabb környezetből meghatározzák a globális gazdasági válság alatt lassuló európai gazdasági környezet, illetve a fenntarthatóság elvei mentén megfogalmazott új fejlesztéspolitikai irányelvek, amelyek egy új, környezettudatosabb, anyag- és energiatakarékosabb magas forráshatékonysági szinttel működő, európai újra feldolgozó társadalom megteremtését vizionálják. Mindez segíti az élhetőbb, egészségesebb környezet megteremtését. A hosszú távú célkitűzések a hulladékhierarchia rendszerének pillérein nyugszanak (Országos Hulladékgazdálkodási Terv továbbiakban: OHT). A január 1-től hatályban lépett új Hulladék törvény a évi CLXXXV. törvény a hulladékról, amely rég várt implementációja az Európai Parlament és Tanács 2008/98/EK irányelvének, valamint az új Hulladék Keretirányelvnek, ezáltal teljesen új alapokra helyezte a hazai hulladékgazdálkodást. A törvény egyrészt a Hulladék Keretirányelvből már megismert Európai Uniós normákat építette be a magyar jogrendszerben, emellett hazai sajátságokat is tartalmaz. (A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terve ). A törvény számos újítása mellett jelen témára vonatkozó legfontosabb újítása a Nyugat-Európa több országában már sikeresen működő intézménynek számító lerakási járulék bevezetése. A járulék bevezetésének lényege, hogy a lerakással történő ártalmatlanítás nem lesz többé olcsó megoldás, így a hasznosításnak nagyobb teret és több lehetőséget biztosít, vagyis a hulladék nagyobb arányban hasznosulhat (OHT). A hulladéklerakás utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése minden korszerű környezetpolitikának és hulladékgazdálkodásnak az alapja. Az energiafüggőség időszakában nemcsak az Európai Uniónak, hanem hazánknak is kiemelt stratégiai célkitűzése a hulladékból előállított másodnyersanyagok piacának növelése és a hulladékban rejlő erőforrások kinyerésének biztosítása. Azért is fontos, mert ösztönzőleg hat az értékkel bíró hulladék elkülönített gyűjtésére, válogatására és ennél fogva a hasznosító ipar fejlesztésére, ugyanakkor a befolyt pénzből a közszolgáltatás fejlesztése hosszútávon is biztosítható. Ebből fakadóan racionális szervezéssel a közszolgáltatók költségeit optimalizálni, az emberek rezsikiadásait tartósan stabilizálni lehet. (OHT) 5

9 A hulladéklerakási járulék 2014-es évi költsége 6000 HUF/tonna lerakással ártalmatlanított hulladék. Ez a közszolgáltatók számára felmerülő jelentős plusz költség, mintegy motivációul szolgál arra, hogy a vállalatok jelentősen csökkentsék a lerakással ártalmatlanított hulladékuk mennyiségét, és növeljék a hasznosított hulladékok mennyiségét. Erre több módszer is lehetőséget ad, melyeknek külön-külön vagy kombinált alkalmazása mérsékelheti az 2016-ig évente 3000 forinttal növekvő tonnánkénti költséget, ezzel megkönnyítve a közszolgáltatók fennmaradását. Munkám során célom volt a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. telephelyén eddig lerakással ártalmatlanított hulladékok minél nagyobb arányú hasznosításának előkészítése, így a hulladéklerakótól való eltérítése, és ezzel a hozzá kapcsolódó lerakási járulékterhek csökkentése. A törvény általi szankciók a lerakással szemben az Európai Unió hulladékgazdálkodási rendjén alapulnak, melynek alapelveire a magyarországi hulladékgazdálkodási rend is épül. Ez a hulladékgazdálkodási rend egy igen szemléletes hierarchikus prioritási renden alapul (1. ábra), a piramisként ábrázolt rendszer csúcsán a megelőzés szerepel, amely az egyes anyagok, termékek hulladékká válásának megelőzését jelenti. Ez történhet számtalan módon, és a konyhánktól az ipari termelésig mindenhol alkalmazandó. Nem véletlenül kapott ilyen előkelő helyet a rendszerben, hiszen a legegyszerűbb és legolcsóbb hulladékkezelés, ha nincs is hulladék (NAGY, 2013). Megelőzésnek tekinthetőek azok az intézkedések is, melyek az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően elvégezve, csökkentik a hulladék mennyiségét, veszélyes anyag tartalmát, emberi egészségre és környezetre gyakorol káros hatásait (OHT). 1. ábra: Hulladékgazdálkodási hierarchikus prioritási rendszer (NAGY, 2013). 6

10 A prioritási rendszer második helyén a minimalizálás áll, ennek alapvetően három módja van, egyrészt a felhasznált anyagmennyiség használhatóságot nem befolyásoló csökkentése a termékben, másrészt a termékek élettartamának növelése, harmadrészt pedig a termék iránti szükség megszüntetése. A minimalizálást az újrahasználat követi a sorban, mely szerves része a társadalmi életnek, mégis a mai modern társadalomban egyre veszít korábbi jelentőségéből. Számtalan formában jelen van mindennapi életünkben, elég csak a Magyarországon nagy népszerűségnek örvendő használtcikk kereskedésekre gondolnunk (NAGY, 2013). Mindösszesen negyedik helyen áll a társadalmilag legismertebb, és legtöbbek által preferált hulladékhasznosítási módszer az újrahasznosítás, vagy más néven az anyagában történő hasznosítás. Ennek során értékes szerkezeti anyagok nyerhetők vissza a hulladékból, melyeknek primer forrásból történő előállításuk nagyobb költséggel párosulna (NAGY, 2013). Lehetőséget nyújt még a hulladék hasznosítására az energetikai visszanyerés is, melynek hazánkban sok fejlett európai országgal ellentétben nincs nagy hagyománya. A teljes képződött hulladék mennyiségének mintegy 4,4%-a kerül energetikai hasznosításra. Hosszú távú célkitűzés, hogy a hulladék energetikai hasznosítása során megfelelő határértékekkel rendelkező hulladék-alapanyag kerüljön a hulladékégetőkbe. Ez az alapanyag lehet égetésre előkezelt hulladék, amely legalább 5 MJ/kg energiatartalommal rendelkező szilárd, állandó minőségű, fosszilis tüzelőanyagot helyettesítő nem veszélyes hulladék, vagy energetikailag hasznosítható hulladékból hasznosítási művelet útján előállított, állandó minőséggel rendelkező, fosszilis tüzelőanyagot helyettesítő, terméktanúsítvánnyal ellátott termék. (OHT). Természetesen egy hulladékgazdálkodási közszolgáltató számára, amely a telephelyére érkező elkülönített vagy vegyes hulladékáramból dolgozik, ritkán adatik meg a lehetőség, hogy az első három hasznosítási móddal éljen telephelyén, ezért egy ilyen típusú vállalat tevékenysége elsősorban az hulladék kezeléséből és minél nagyobb arányú újrahasznosításából, valamint másod tüzelőanyag előállításból és ennek energetikai célú felhasználásából állhat, a lerakás mellett. A hulladékokkal való gazdálkodásban, mint gazdasági és technológiai tevékenyégben, egy nyugat európai országok tapasztalatain alapuló fontossági rendet érvényesítenek, amely egyszerűsítve, egy gazdálkodó vállalat szemszögéből mutatja be az elvárásoknak megfelelő tevékenységi körök sorát (www. hulladekonline.hu): 7

11 a hulladék keletkezésének, elkerülése, megelőzése; a hulladék újrahasznosítása, hasznosítása; a hulladékmaradvány lerakása előtti kezelése; a kezelt hulladékmaradvány rendezett lerakása; Az Európai Uniós prioritási rend alján helyezkedik el a lerakással vagy égetéssel történő ártalmatlanítás, melynél a lerakott és égetett anyag minőségét és összetételét egyre többször szigorú jogszabályokban határozzák meg. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglalt célok teljesülésének köszönhetően a hulladékok ártalmatlanítása jelentősen csökken, a jövőben csak az a hulladék kerül ártalmatlanításra, amelynek a hasznosítása nem megoldható. Az Európai Uniós hulladékgazdálkodási prioritási rendszerét áttekintve laikusok számára is érthetővé válik, hogy miért van szükség a hulladéklerakás jogszabályokkal történő korlátozására, visszaszorítására, a magasabb prioritású hasznosítási technológiák széleskörű elterjedése érdekében Települési szilárd hulladékok helyzete Magyarországon: A települési szilárd hulladék törvényi definíciója: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladékok összesége. Ez a definíció további két definícióval együtt értelmezhető: háztartási hulladék, háztartási hulladékhoz hasonló hulladék. Háztartási hulladék: a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint nagydarabos hulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot; Háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik (ipar), és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló. A települési szilárd hulladék definíciója alapján tehát két forrásból származhat, e forrásokból beérkező hulladékáramok mennyisége közel azonos (55% háztartási- és 45% háztartási hulladékhoz hasonló hulladék), azonban az ország egyes régióiban ez az arány jelentősen változhat (OHT). A települési szilárd hulladékok mennyisége tekintetében a években tapasztalt mennyiségi növekedést, melynek során az évente képződő települési szilárd hulladék mennyisége elérte a ezer tonna értéket, felváltotta egy csökkenő tendencia, 8

12 melynek köszönhetően 11%-ot esett a települési szilárd hulladék képződő mennyisége évente, ezzel ezer tonna alá csökkent (1. táblázat). Ennek oka sajnos többnyire nem a környezettudatosabb lakossági magatartásban, hanem a gazdasági válságban és fogyasztási visszaesésben keresendő (OHT). 1. táblázat: Települési szilárd hulladék képződés alakulása Magyarországon (OHT). A keletkező szilárd települési hulladékok mennyiségét számos tényező befolyásolja. Az ország gazdasági fejlettsége (GDP), az egy főre jutó fajlagos hulladék mennyisége, a településszerkezetek, a termelési és fogyasztási szokások, a hulladékbegyűjtési rendszerek, valamint a lakosság száma és környezettudatossága együtt határozzák meg a képződő mennyiséget (CSŐKE, 2014). Az egy főre jutó fajlagos hulladék mennyiségét a teljes települési szilárd hulladék mennyiségével arányosan 2000-es évek első felében növekedés jellemezte, azonban az elmúlt években tapasztalható visszaesés a TSZH teljes mennyiségében, az egy főre jutó fajlagos hulladék mennyiséget is értelemszerűen csökkentette (2. táblázat). A magyarországi egy főre eső átlagos települési szilárd hulladék termelés értékéhez képest az ország különböző területein jelentős eltérések észlelhetők, így például az észak-hajdúsági átlag alig éri el a 200 kg/fő/éves termelést az országos 453 kg/fő/éves termeléssel szemben. 2. táblázat: Egy főre jutó fajlagos települési szilárd hulladék mennyisége Magyarországon (CSŐKE, 2013). A települési szilárd hulladékok összetétele nem változott jelentősen az elmúlt évekhez képpest (3. táblázat), azonban az ország különböző régióiban mégis jelentős 9

13 különbségek mutatkozhatnak ezen a téren. Ezt a különbséget egy nagyvárosi átlag hulladék összetételt és az országos átlag hulladék összetételt összehasonlító táblázaton megfigyelhetjük meg (4. táblázat) (CSŐKE, 2013). Hulladék Papír 12,7 18,9 18,4 18,8 14,9 14,6 13,2 Textil 3,4 3,9 3,9 3,7 3,6 3,5 3,5 Műanyag 11,8 18,3 18,3 19,1 15,7 15,4 15,9 Üveg 3,7 4,0 4,1 4,0 4,4 4,1 4,3 Fém 2,8 2,6 2,9 2,9 3,1 3,3 3,3 Bio 22,0 20,2 21,3 20,7 18,8 19,2 20,3 Lom hull. 3,1 3,6 3,6 3,5 3,1 2,8 2,6 Egyéb 40,6 28,6 27,5 27,1 36,0 36,6 36,5 Veszélyes ,2 0,4 0,5 0,4 3. táblázat: A közszolgáltatás keretében elszállított települési szilárd hulladékok összetétele ( 4. táblázat: Országos átlagos- és Nagyvárosi átlagos hulladék összetétel összehasonlítása (*szabvány szerint mért érték, **szakmai becsléssel meghatározott érték) (CSŐKE, 2013; GULYÁS, 2010, ZIMLER 2003). A táblázatból kitűnik, hogy a nagyvárosi régiók települési szilárd hulladék összetétele hasznosítás szempontjából jóval kedvezőbb képet mutat az országos átlagnál. Az átlagolás szabályaiból kiindulva következtetéseket vonhatunk le egy alföldi kistérség, mint az Észak-hajdúsági kistérség települési szilárd hulladékának hasznosítás szempontjából kedvezőtlen összetételére. Ezek a különbségek az életszínvonalbeli-, fogyasztási szokásbeli-, település szerkezeti különbségekkel magyarázhatóak (CSŐKE, 2013; GULYÁS, 2010) 10

14 2.3. Települési szilárd hulladékok helyzete a HHG Kft. szolgáltatói területén: Az országos adatok áttekintése után, a diplomamunka tervezési területének számító Észak-hajdúsági kistérség, vagyis a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. működési területének települési szilárd hulladékáramának vizsgálatával folytatjuk. A vállalat 15 településen folytat hulladékgazdálkodási közszolgáltatói feladatot. A begyűjtött hulladék mennyiségében az országosan tapasztalt ig tartó erőteljes növekedés itt is nyomon követhető, sőt egészen 2008-ig megfigyelhető a növekvő tendencia után azonban egy erőteljes visszaesés következett be, melynek oka minden bizonnyal a gazdasági válsággal hozható összefüggésbe (2. ábra). A lakosság számához képpest csekély mennyiségű hulladék, döntő hányada háztartási hulladék és megközelítőleg 12,5%- a származik a szolgáltatói terület intézményeitől. Összesített táblázatról ezen összefüggések jól nyomon követhetőek (5. táblázat) (HHG Kft. közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv). 2. ábra: Keletkező települési szilárd hulladék mennyisége kilógrammban a HHG Kft. szolgáltatói területén ( Az egy főre eső fajlagos háztartási hulladék mennyisége az országos átlaghoz viszonyítva igen alacsony, 2009-es évben tapasztalt legmagasabb értéke sem éri el a 300 kg/fő/év-es értéket, 2012-re pedig az utóbbi években tapasztalt hulladéktermelésben megfigyelhető visszaesés miatt, alig éri el a 200 kg/fő/év-es értéket (3. ábra). Ennek az alacsony hulladék mennyiségnek az oka a térségre jellemző alacsonyabb életszínvonallal, visszafogott fogyasztási szokásokkal és a kertes házas ingatlanok többségével magyarázható. A történelmi múltra visszatekintő mezőgazdasági termelő térség lakosai 11

15 között igen gyakori a kerti komposztálás, és téli évszakokban kevésbé pozitív hulladékcsökkentő lakossági módszerként a hulladékok fűtési célú égetése is jellemző. 5. táblázat: A HHG Kft. által végzett közszolgáltatási tevékenység során begyűjtött hulladékok adatai (HHG Kft. közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv). 3. ábra: Egy főre jutó fajlagos háztartási hulladék mennyisége (kg/fő/év) a HHG Kft. szolgáltatói területén ( A hulladékok összetétele évszaktól, és településszerkezettől függően igen változatos. A hulladékokban jelentős mennyiségű bio- és műanyagfrakció található, valamint igen nagy a papírhulladékok aránya is (4. ábra). Az összetétel vizsgálata kiemelt fontosságú bármilyen technológiai tervezést megelőzően, hiszen a hulladék összetétel határozza meg a későbbi optimális hasznosítási fővonalat. A diplomamunka keretein belül ezért saját hulladék összetétel elemzéseket is végeztem az MSZ :2005 valamint 12

16 az MSZ :2005 Hulladékok jellemzése szabványok alapján, ezek egy későbbi fejezetben szerepelnek. 4. ábra: HHG Kft. szolgáltatói területéről származó települési szilárd hulladék összetétele ( Települési szilárd hulladékok kezelése, hasznosítási lehetőségek: 2012-es adatok szerint a Magyarországon keletkező települési szilárd hulladékok 65,4%-a ártalmatlanításra kerül az ország 74 hulladéklerakóján, és csak a fennmaradó hányad hasznosul valamilyen formában (6. táblázat). Összehasonlítás képen ez az érték nyugati szomszédunk Ausztria esetében 3,7%, Németország esetében alig több mint 1%. A hasznosításra kerülő hulladékok aránya hazánkban 2012-es adatok alapján 25,5%, ami a korábbi évekhez képpest jelentős előrelépés, de még mindig messze elmarad Nyugat- Európa más országaitól. Az előbb említett két példát használva Ausztria 69%-át, míg Németország 65%-át hasznosítja települési szilárd hulladékának (OHT). 6. táblázat: Települési hulladékok kezelése Magyarországon (OHT). 13

17 Energetikai hasznosítás részaránya 9,1% volt 2012-ben, ami termikus hasznosítás formájában a települési hulladékok tekintetében Magyarországon egyedülállónak számító fővárosi Hulladékhasznosító Műben valósul meg. Éves kapacitása tonna (OHT). Az egyes országok hulladék kezelési adatsorait figyelembe véve megállapítható, hogy azok az országok, ahol a lerakott hulladék aránya magas az összes hulladék mennyiségéhez képpest (pl.: Magyarország, Bulgária) kevésbé fejlett hulladékgazdálkodási rendszerről beszélhetünk, mint egy magas hasznosítási aránnyal rendelkező ország esetében (pl.: Hollandia, Németország) (OHT). Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megfogalmazott távlati célok között tehát kiemelt fontosságú szerepet kap az ártalmatlanítási eljárások visszaszorítása, és minden lehetséges esetben a hasznosítás előtérbe helyezése. A hasznosítás definícióját és a hasznosítási műveletek sorát a évi CLXXXV. törvény a hulladékról tartalmazza. 3. mellékletében találhatóak a hasznosítási műveletek: R1: Elsődlegesen tüzelő- vagy üzemanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása; R2: Oldószerek visszanyerése, regenerálása; R3: Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a komposztálást, más biológiai átalakítási műveleteket, továbbá a gázosítást és a pirolízist is, ha az összetevőket az utóbbiaknál vegyi anyagként használják fel); R4: Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása; R5: Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a talaj hasznosítását eredményező talajtisztítást és a szervetlen építőanyagok újrafeldolgozását); R6: Savak vagy lúgok regenerálása; R7: Szennyezés csökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése; R8: Katalizátorok összetevőinek visszanyerése; R9: Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata; R10: Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös; R11: Az R1 R10 műveletek valamelyikéből származó hulladék hasznosítása; R12: Átalakítás az R1 R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében; R13: Tárolás az R1 R12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében. 14

18 A hulladékgazdálkodási alapelveit és prioritási rendjét korábban már áttekintettük, de nem beszéltünk arról, mik azok a hulladékkezelési eljárások, melyek segítségével egy hulladékgazdálkodási közszolgáltató eleget tehet a szigorú elvárásoknak, és csökkentheti a lerakással ártalmatlanított hulladékának mennyiségét. A hulladékok kezelésén az új Hulladék törvény a hasznosítási és ártalmatlanítási műveletek összességét érti, azonban ennél a definíciónál beszédesebb a évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról szövegében szereplő megfogalmazás, mely szerint: Kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is. Tehát a kezelést nem, mint önálló eljárásokat kell értelmeznünk, hanem mint egy összehangolt technológiai rendszert, amely magában foglalja a megfelelő gyűjtést, tárolást, előkezelést, szállítást, feldolgozást, hasznosítást, ártalmatlanítást és az ártalmatlanító létesítmények utógondozását is (NAGY ÉS TÁRSAI, 2002). A hulladék kezelés eljárásait négy nagy csoportba oszthatjuk: Mechanikai-fizikai eljárások: a. Aprítás, darabosítás, osztályozás b. Dúsítási eljárások, szétválasztás fizikai tulajdonságbeli különbség alapján: elektromos és mágneses szeparálás, szétválasztás sűrűség szerinti eljárásokkal, optikai és termikus mechanikai eljárások c. Folyékony és szilárd fázisszétválasztás (szűrés, ülepítés, centrifugálás) Kémiai eljárások: a. Fizikai-kémiai módszerek (flotálás, koagulálás, flokkulálás) b. Komponensek szétválasztását, kinyerését szolgáló termikus eljárások: lepárlás, abszorpció, szilárd fázisú extrakció, oldatkezelési eljárások (adszorpció, precipitáció, ioncsere, folydék-folydék extrákció, elektrolízis) c. Membránszűrési eljárások Biológiai eljárások: a. Aerob lebontás komposztálással b. Anaerob eljárások c. Bioszintézis, bioszolubilizáció és bioszorpció 15

19 Termikus eljárások: a. Hulladékok égetése b. Hulladékok pirolízise és elgázosítása c. Plazmás égetés Ezeknek az eljárásoknak legtöbbször kombinált alkalmazásával a hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánt hulladék tulajdonságai optimalizálhatóak, a további műveletek megkönnyíthetőek. Számunkra kiemelt fontosságúak az biológiai és mechanikai-fizikai eljárások, egy települési szilárd hulladék esetében ezek a leggyakrabban alkalmazott kezelési eljárások. Megfelelően összeállított eljárás sorral, egy jól működő hulladékhasznosítási rendszert kaphatunk. Egy ilyen jól működő hulladékgazdálkodási rendszer tovább fejlesztésének megtervezése jelen diplomamunka feladata is, melynél szerepet kap az elkülönített gyűjtésből származó hulladék kézi válogatása és a hozzá kapcsolódó másodnyersanyag visszanyerés, a zöldhulladék komposztálás, kiemelten a maradék anyag frakció mechanikai-biológiai hulladékkezelése, és a hasznosíthatatlan anyag lerakással történő ártalmatlanítása egyaránt. 16

20 3. HAJDÚSÁGI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZERE: 3.1. A vállalat megalakulása, kezdeti időszak: A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. megalakulásakor, 2004 nyarán, az elsőnek megvalósult ISPA-finanszírozású hulladékgazdálkodási projekt volt Magyarországon, melynek keretében Hajdú-Bihar megye 14 településének (jelenleg 15 település) hulladékgazdálkodási problémáját oldották meg, és oldja meg ma is a cég. A projekt során Hajdúböszörmény határában felépült a Hajdúsági Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep, valamint ehhez kapcsolódóan megvásárlásra került az első öt modern, korszerű öntömörítő felépítménnyel rendelkező gyűjtőjármű is. A társuláshoz csatlakozott 14 település, mintegy lakost jelent, ami megközelítőleg háztartásnak felel meg ( A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. működését január 1-jén kezdte meg és az óta is végzi. A cég többségben önkormányzati tulajdonban van, a tulajdonosi kört a társuláshoz csatlakozott települések önkormányzatai (51%) valamint a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Kft. (49%) alkotják (5. ábra) ( 5. ábra: A HHG Kft. tulajdonosi szerkezete a társuláshoz csatlakozott 14 településsel (H.böszörmény, Balmazújváros, H.dorog, H.nánás, Polgár, Bocskaikert, Téglás, Folyás, Görbeháza, Hortobágy, Tiszagyulaháza, Újszentmargita, Újtikos) ( 17

21 A vállalat 2004-es megalakulásakor megépült Hajdúsági Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep magában foglalt: egy modern környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő csurgalékvíz gyűjtő rendszerrel, aljzatszigeteléssel és monitoring rendszerrel ellátott 5 hektár alapterületű lerakó teret, egy elkülönítetten gyűjtött hulladékáram kezelésére alkalmas 1500 m 2 -es válogatócsarnokot, egy korszerűen kialakított komposztáló teret, 10 mechanikai-biológiai kezelő kamrát valamint a telep működtetéséhez kapcsolódó járulékos létesítményeket (6. ábra). A cég működésének kezdeti időszakában is jelentős fejlődésen ment keresztül, a legjelentősebb fejlesztések között meg kell említenünk az új, korszerű gyűjtőjárművek beszerzését, a számítógéppel vezérelt üzemanyagtöltő állomás megépítését, a házhoz menő zsákos hulladékgyűjtési rendszerek kiépítését több településen, valamint a GPS-rendszer beépítését a gyűjtőjárművekbe ben a működési terület is bővült Hajdúsámson városának csatlakozásával ( 6. ábra: A Hajdúsági Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep madártávlatból ( Jelenlegi fejlesztések: A közelmúltban is további sikereket könyvelhetett el a vállalat, amikor 2013-ban pályázatot nyertek a házhoz menő többször használatos edényzettel történő elkülönített 18

22 gyűjtés kiépítésére (ún. 3 edényes rendszer: szelektív hulladék, biológiai frakció, maradékanyag frakció) (KEOP-1.1.1/B/10-11 A Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás által fenntartott szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer továbbfejlesztése ). Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, többször használatos edényzetben háztartásban valósul meg. Jellemzően a csomagolási hulladékok: fém (konzervdoboz, sörös/üdítős doboz, alufólia), papír (italos karton, tetra-pack, kartondoboz, papírzacskó, tojástartó), műanyag (flakon, zacskó, reklámtáskák, ásványvizes/üdítős palack) tartoznak e körbe. Házhoz menő zöldhulladék gyűjtés, többször használatos edényzetben pedig háztartásban valósul meg, a konyhai és a kerti hulladékok gyűjtésére. A lélekszám és a lerakótól való távolság alapján néhány településen bevezetésre kerül a házi komposztálás, így Hortobágyon, Folyáson, Tiszagyulaházán, Újtikoson, Újszentmargitán, Polgáron és Görbeházán összesen 5900 háztartáshoz került házi komposztáló edény. A társasházas, lakótelepi településrészeken (2.992 háztartás), valamint a kis népességű, lerakótól távolabb eső településen a szelektív hulladékgyűjtés, gazdaságossági okokból, továbbra is a gyűjtőszigeteken valósul meg, mely gyűjtőszigetek (összesen 34 db) kiegészülnek fém gyűjtésére alkalmas konténerekkel. A pályázat során lehetőség nyílt a jelenlegi géppark modernizálására kiegészítésére, így a vállalathoz került egy önjáró Seko 470 MD komposztforgató, egy Doppstadt AK235 zöldhulladék aprító, egy Komatsu D 61EX dózer, valamint egy Manitou MLT homlokrakodó, amely gépekkel az új három edényes gyűjtési módszer által várhatóan megnövekedett zöldhulladék mennyiség nyílttéri komposztálása biztosított ( A megújult gyűjtési rendszer előreláthatóan 2014-es év második felétől indulhat be, ekkora megtörténik az edények kiosztása a lakosság felé, és munkába állnak az újonnan érkező munkagépek is. A házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtés egyre szélesebb körben való elterjedése a lakosság körében, bizakodásra adhat okot az új rendszerrel kapcsolatban is, így remélhetőleg zökkenőmentes lesz a lakosság átállása az új gyűjtési struktúrára. Az egyes fejlesztési trendeket a következő alfejezetekben, a hulladékgazdálkodási rendszer egyes elemeinél részletesen tárgyaljuk majd. A vállalat kibővült tevékenységi körben megtalálható a szennyvíziszap és biológiai hulladék komposztálása, a kibővített szelektív gyűjtés és másodnyersanyag-visszanyerés, valamint a lakosság irányába végzett nevelési, oktatási tevékenységek, melyekre a vállalat működésének megkezdése óta nagy figyelmet fordít (7. ábra). Közel 60 fő fizikai, szellemi dolgozó foglalkoztatásával a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. a térség fontos munkaadójává is vált, ezzel is növelve az Észak-hajdúsági kistérség versenyképességét. 19

23 7. ábra: Lakossági rendezvényekhez kapcsolt oktatási, véleményformálási tevékenységek fontos vonalát képzik a HHG Kft. tevékenységének ( A HHG Kft. hulladékgyűjtési rendszere: Egy modern hulladékgazdálkodási rendszer kialakításának első lépése a hulladékok megfelelő módszerrel történő gyűjtése. A korszerű gyűjtési struktúrákkal jelentősen csökkenthetőek a hulladékkezelési költségek, és nőhet az egzakt módon hasznosítható hányada a beérkező kommunális hulladéknak. A hulladékgazdálkodási rendszer első lépéseként tehát megtörténik a közszolgáltatói szerződésben szereplő településekről a hulladékbegyűjtés nagyteljesítményű gyűjtőjárművekkel (8. ábra) es fejlesztések fő vonalát a gyűjtési rendszer átalakulása adja, lehetőséget adva ezzel a hasznosításra kerülő hulladékok mennyiségének növelésére. A begyűjtés 120 illetve 1100 literes gyűjtőedényekben történik jelenleg, de 2014 nyarától bevezetésre kerülő 3 edényes rendszer keretein belül ezt kiegészítik az új elkülönített gyűjtéshez szükséges többször használatos edények (zöldhulladékos illetve szelektív hulladékos gyűjtőedények). Az elkülönített gyűjtés zöldhulladékos edényeit hetente (téli időszakban kéthetente), a csomagoló anyagos edényeket pedig félhavonta, havonta fogják begyűjteni, de ez a későbbi gyűjtési tapasztalatok alapján változhat. Jelenleg a jelentősebb településeken kísérleti céllal házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtési program működik havi 20

24 egyszeri begyűjtéssel, ezt fogja felváltani a korszerűbb és gazdaságosabb elkülönített többször használatos edényes rendszer. A házhoz menő gyűjtés mellett 160 gyűjtőszigetet (műanyag-, papír- és üvegfrakciókat különít el) is kialakítottak a térségben, melynek lefedettsége jóval a magyarországi átlag értékek feletti, egy gyűjtősziget 750 lakost lát el megközelítőleg ( Az új gyűjtés eredménye ként az elhasználódott, megrongált, vagy funkcióját vesztett gyűjtőszigeteket felszámolták. A működési terület kisebb településein, ahol nem gazdaságos az új rendszer bevezetése, a szigeteket felújították és fémhulladék gyűjtésére alkalmas edényekkel is kiegészítették. Tavasszal és ősszel a gyűjtési rendszer kiegészítésére díjtalan lomtalanítási és elektronikai hulladék begyűjtéseket is szervez a vállalat, valamint konténeres hulladékszállításokat is vállalnak a térség egész területén. A lakossági hulladék mellett a vállalat 1300 céggel áll szerződéses kapcsolatban, mely gazdasági társaságok hulladékának elszállításáról is gondoskodik ( 8. ábra: Nagy teljesítményű, speciális öntömörítéses felépítményű hulladékszállító gyűjtőjármű ( A hulladékok átvétele és adminisztrációja: A telephelyre beérkező bárminemű hulladék átvétele egy 30 tonna teherbírású, számítógépes rendszerrel összekapcsolt hídmérleggel történő méréssel kezdődik, melyet a telepen vezetett adatbázisban a jogszabályoknak megfelelően maradéktalanul rögzítenek. 21

25 A rögzített adatok a következők: a beszállító neve, a beszállító jármű rendszáma, a beszállítás időpontja, a hulladék EWC kódja, a beérkező jármű bruttó súlya, valamint a kimenő jármű nettó súlya. A telephelyre érkezett hulladék, ezután a hulladék jellegének megfelelően, melyet a mérlegház kezelő szemrevételez és határoz meg, kerül további kezelésre vagy ártalmatlanításra (HHG KFT. Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep Üzemeltetési Szabályzat). A 20/2006-os (IV.05.) KvVm rendelet alapján a hulladék termelője kötelező jelleggel alapjellemzést készített, mely alapján eldönthető, hogy a hulladék lerakható-e vagy sem. A hulladéklerakón át nem vehető hulladékok listáját a 20/2006-os (IV.05.) KvVm rendelet bekezdése tartalmazza. Az átvehető és lerakással ártalmatlanítható hulladékok a 1677/04/2008. engedély alapján előkezelés nélkül vagy előkezelést követően rakható le (HHG KFT. Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep Üzemeltetési Szabályzat) Zöldhulladékok és szennyvíziszapok hasznosítása komposztálással: Az ipari komposztálás a szerves anyag aerob lebontása és stabilizálása, amelyet szabályozott ipari folyamatként végzik, és amelynek eredménye a felhasználásraértékesítésre és a tárolásra egyaránt alkalmas, környezetkárosító hatással nem rendelkező végtermék (Bokányi, 2008). Komposztálás a telephelyen kialakított 6400 m 2 területű szilárd aljzatú nyitott komposztálótéren folyik agitált ágyas vagy más néven prizmás komposztálási eljárással. Az agitált ágyas komposztálás során az anyagot téglalap-, trapéz- vagy háromszögszelvényű prizmákba rendezzük, szabad levegőn, csurgalékvíz elvezetéssel ellátott beton felületen elhelyezzük (9. ábra). Az aerob körülmények fenntartása érdekében meghatározott időszakonként (a telephelyen alkalmazott gyakoriság hetente egyszeri) a prizmákat átforgatjuk, agitáljuk. Az eljárás előnye az alacsony beruházási és üzemeltetési költség, viszont ez nagy helyigénnyel és jelentős szaghatással párosul (Bokányi, 2008). Összesen komposztálásra átvehető hulladékok mennyisége: 6000 tonna/év. A komposztált anyag egy jelentős része a vállalattal szerződésben álló szennyvíztisztító üzemekből származó szennyvíziszap, és a lakosságtól időszakosan begyűjtött, vagy a telephelyen magánszemélyektől átvett zöldhulladék. A jövőben ez a mennyiség egészül ki az elkülönített zöldhulladékos edényekben begyűjtött mennyiségekkel. 22

26 9. ábra: Agitált ágy lehetséges méretei, szelvénye. (Bokányi, 2008). A komposztálás irányítása során olyan körülményeket kell kialakítani, amelyek a mikroorganizmusok hőmérsékleti igénye szempontjából megfelelőek, nagyfokú biológiai aktivitást, megfelelő nedvesség- és tápanyagtartalmat, valamint optimális szerkezetet és levegőzést biztosítanak, több héten keresztül a folyamat optimalizálása érdekében. A megfelelő komposztáláshoz szükséges paraméterek eléréséhez a kezelésre szánt anyagot könnyen hozzáférhető szénforrás-struktúraanyaggal célszerű keverni, ez lehet bármilyen lágy, kevésbé fás növényi rész, faapríték. A telephelyen legtöbb esetben lakosságtól begyűjtött aprított zöldhulladékot, vagy ennek hiányában mezőgazdasági partnerektől vásárolt szalmát alkalmaznak, amennyiben nem megfelelő a feladott anyag minősége. A komposztprizmák állapotának ellenőrzése érdekében ezt az MSZ EN szabvány szerinti mintavételezéssel történik, a prizmahőmérsékletet folyamatosan, kétnaponként mérik, melyről mérési naplót vezetnek. A komposzt érettségi fokának meghatározása a német komposztminősítési rendszerben (Bundesgütegemeinschaft Kompost) alkalmazott hőmérsékleti maximumokhoz tartozó érettségi fokok (I-V) megállapításával, kéthetenként történik. A hulladékokat esetlegesen szennyező, a mezőgazdasági felhasználhatóságot rontó, ipari vagy más forrásból származó szerves, szervetlen vegyületek ellen mikorbiális oltóanyagot adagolnak a komposztálandó szerves anyaghoz (HHG KFT. Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep Üzemeltetési Szabályzat). 23

27 A komposztálásról üzemnaplót kell vezetni, mely tartalmazza: A komposztálásra kerülő hulladék megnevezését, és EWC kódját és mennyiségét Felhasznált segédanyagok nevét és mennyiségét Intenzív érés során naponta mért hőmérsékletet Tartózkodási idő Utóérlelés időtartama Kezelés egyéb részletei (forgatás, levegőztetés stb.) A prizmák forgatását és a telephelyre érkező zöldhulladékok aprítását ellátó géppark 2014-ben megújult, így a korábbi homlokrakodóra szerelhető Komptech Farwick gyártmányú Topturn 300 komposztforgató gépet, egy önjáró nagy teljesítményű Seko 470 MD komposztforgató, míg az eddig alkalmazott kis kapacitású gallyaprítót egy Doppstadt AK235 zöldhulladék aprító váltotta fel (10. ábra). A megnövekedett teljesítményű géppark könnyedén fog megbirkózni az elkülönített gyűjtésből származó többlet hulladékkal. A kezelés végtermékeként kialakult komposzt, a megfelelő utóérlelésen és utókezeléseken átesve mezőgazdasági célokra értékesíthető. 10. ábra: Megérkezik a Seko 470 MD önjáró komposztforgató gép. (saját fotó). 24

28 A komposztálás jogszabályi előírásait a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet A biohulladékok kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről tartalmazza. A szennyvíziszapok komposztálásának követelményeit a 40/2008. (II.26.) Kormányrendelet tartalmazza Elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékok hasznosítása, másodnyersanyagok előkészítése: Elkülönített gyűjtésből származó csomagolási hulladékok négy forrásból érkezhetnek a telephelyre: szelektív gyűjtőszigetekről beszállítva, ipari és önkormányzati partnerektől, valamint házhoz menő zsákos vagy többször használatos edényzetes elkülönített gyűjtésből. Ezek mindegyike az előzetes mérlegelés és adminisztráció után a telephelyen elhelyezett válogatócsarnokba kerülnek, az üvegfrakciók kivételével, amelyek elkülönítetten gyűjtenek be a járatok, és a telephelyen konténerekben tárolják az átvételig. A válogatócsarnok egy könnyű szerkezetes, 1500 m 2 -es zárt épület, itt történik az elkülönítetten gyűjtött hulladék fogadása, lerakása, válogatása, és a kész bálázott termék átmeneti tárolása is (11. ábra) (TARPAI, 2005). 11. ábra: Válogatócsarnok belülről (baloldalt látható a válogatószalagot magában foglaló klimatizált kabin. jobb oldalt pedig a bálázógép a kész bálákkal az előtérben) ( 25

29 A megfelelő minőségű és tisztaságú másodnyersanyag eléréséhez elengedhetetlen a döntően kézi válogatásra épülő utóválogatási technológia alkalmazása. A válogatócsarnokba elhelyezett válogatómű technológiai törzsfája a következő (12. ábra): Elkülönítetten gyűjtött hulladék feladása x <80 mm Feladószalagok, kihordószalagok Dobrosta (80 mm) x >80 mm Válogatókabin, válogatószalaggal Lerakó Maradék anyag Mágneses szeparátor Elkülönített hulladékfajták Mágnesezhető fémtartalmú hulladékok Másodnyersanyag gyűjtő boxok Bálázógép Másodnyersanyag bálák értékesítése 12. ábra: Válogatómű technológiai törzsfája (saját ábra). A technológia első lépése a feladószalagokra történő beadagolás, ezt homlokrakodók, és kéziszerszámok segítségével egy feladó személyzet végzi el. Az esetlegesen az elkülönített hulladékba keveredő a rendszer elszennyeződését, vagy a rendszer állapotát veszélyeztető hulladékokat itt eltávolítják a feladást megelőzőleg. A feladott anyag a 1200 mm széles feladószalagokon a dobrostába kerül, ahol a 80 mm-es lyukátmérőjű forgó rostán leválasztódnak a kézi válogatáshoz nem elég nagydarabos hulladékok, ezek a lerakóra kerülnek. A szalagok és a dobrosta műszaki adatok szerinti áteresztő képessége 10 tonna/óra. A dobszitából kikerülő nagydarabos frakció kerül a klimatizált, pormentes válogatókabinban, ahol a válogatószalag mellett dolgozó 12 válogatómunkás, 6 hulladékfajtát válogat szét (13. ábra). Válogatás után a különböző színű és fajtájú anyagok, boxonként elkülönülnek, fajtánként bálázásra kerülnek, majd így történik azok kiszállítása, értékesítése. A válogatócsarnok berendezései a szabványelőírásoknak megfelelnek. A válogatócsarnok 26

30 üzemeltetésével kapcsolatos előírások az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet paragrafus tartalmazza (HHG KFT. Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep Üzemeltetési Szabályzat). 13. ábra: Klimatizált kabin belülről a válogatószalaggal ( Az üzemeltetéssel kapcsolatos legfontosabb előírások: Nem kezelhető válogatóműben bomló szerves anyag tartalmú és vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék A válogatást követően hasznosításra nem kerülő hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni kell A válogatómű működtetését végző vállalkozásnál minden esetben környezetvédelmi megbízott alkalmazása szükséges A házhoz menő többször használatos edényben történő gyűjtés által, jövőbeni megnövekedett mennyiségek feldolgozására is alkalmas lesz a technológia, ugyanis a válogatóműben műszaki adatok szerint az éves szinten maximálisan kezelhető hulladék mennyisége 7000 tonna/év, melynek jelenleg töredékével működik, kevesebb, mint 1000 tonna/év kapacitással. 27

31 3.7. Hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása, depóniaművelés: A beérkező vegyesen gyűjtött kommunális hulladék jelenleg teljes mennyiségében a szigetelt lerakó térre kerül. A lerakón történő elhelyezés koordinálását a kompaktort kezelő térmester végzi. A lerakás dombépítéses technológiával zajlik (14. ábra). A hulladéklerakó alapterülete m 2, téglalap alakú 200x250 méter oldalhosszal. Az engedélyezett legnagyobb magasság 30 méter, 1:2 rézsű hajlásszöggel építve az elméleti összes befogadó kapacitás eléri a m 3 -t, az IPPC engedély alapján az elhelyezhető hulladék mennyisége tonna ban kiadott IPPC engedély óta 2013 év elejéig tonna került elhelyezésre, tehát a szabad kapacitás tonna volt 2013 év elején. Ez azt jelenti, hogy egy tonna/év átlaggal számolva, még évig képes a lerakó kiszolgálni a térség településeit, és befogadni a beszállított hulladékot. Évente engedélyezett maximálisan lerakható hulladék mennyisége tonna/év, ehhez képpest az eddigi rekord mennyiségű lerakással járó 2008-as évben is csak ennek közel fele tonna került elhelyezésre a lerakón (HHG KFT. Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep Üzemeltetési Szabályzat) (15. ábra). Az éves lerakott mennyiségek értékeiben a jövőben csökkenő tendencia várható, köszönhetően a magasabb fokú hulladék hasznosításnak, amely az elkülönített gyűjtés hatására valósul meg. A jövőben mindösszesen az elkülönítetten gyűjtött maradékfrakcióra vár lerakással történő ártalmatlanítás, ám ennek jelentős hányada is hasznosításra kerülhet jelen diplomamunka sikerességének függvényében. 14. ábra: Dombépítéssel kialakított lerakó sematikus ábrája (SZABÓ és társai, 2008). A depónia alzatszigetelése a modern, környezettudatos elvárásoknak megfelelően lett kialakítva, mely teljes mértékben elzárja, és ezzel megakadályozza a környezeti rendszerek elszennyezését. Az aljzatszigetelés esetleges sérülését, annak valamint a környezeti rendszerek (talajvíz) állapotát geofizikai monitoring rendszer ellenőrzi. 28