SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS Hallgató neve: Neptunkód: Képzés megnevezése: Szak megnevezése: GABULYA ANIKÓ FUQ6AO LEVELEZŐ MESTER MA LOGISZTIKAI MENEDZSMENT Szakirány megnevezése: ELLÁTÁSI LÁNC Illetékes intézet / tanszék: VEZETÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Szakdolgozat címe: SZERVEZETALAKÍTÁS - TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁN A jelölt által kidolgozandó feladatok: Bázisszervezet neve: MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR Külső konzulens neve, beosztása: JAKAB CSABA, OSZTÁLYVEZETŐ Belső konzulens neve, beosztása: TÓTHNÉ KISS ANETT, TANÁRSEGÉD A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: Miskolc,.. intézetigazgató aláírása

2 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve: Neptunkód: Szakdolgozat címe: GABULYA ANIKÓ FUQ6AO SZERVEZETALAKÍTÁS - TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁN Bázisszervezet neve, címe: MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR, SZ-SZ-B MEGYEI IGAZGATÓSÁGA Belső konzulens neve, beosztása: TÓTHNÉ KISS ANETT, TANÁRSEGÉD Külső konzulens neve, beosztása: JAKAB CSABA, OSZTÁLYVEZETŐ A konzultációk időpontja: Belső konzultáció időpontja Belső konzulens aláírása Külső konzultáció időpontja Külső konzulens aláírása A szakdolgozat beadható: Dátum Dátum

3 EREDETISÉGI NYILATKOZAT Név: Neptunkód: GABULYA ANIKÓ FUQ6AO Szakdolgozat címe: SZERVEZETALAKÍTÁS - TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁN Fent nevezet büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatomban minden szövegrész, ábra és táblázat a megfelelően hivatkozott részek kivételével a saját munkám eredménye, a dolgozat más dokumentumra beleértve korábbi szakdolgozatom/diplomamunkám szakmai részeit is nem támaszkodik. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít: szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül, és fegyelmi eljárás megindítását vonhatja maga után. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n benyújtott, az Egyetem honlapjára feltöltött) példányai formailag, szerkezetileg és tartalmilag megegyeznek. Kelt, Miskolc, április Hallgató aláírása

4 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Szervezetalakítás - Teljesítményértékelés gyakorlati megvalósulása a Magyar Államkincstár Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Igazgatóságán Gabulya Anikó 2015

5 A modern társadalmakban a legkomolyabb dolog a pénz. A demokratikus társadalmakban ennél egy komolyabb dolog van: a közpénz 1 1 László Csaba (1994): Tépett vitorlák, Aula Kiadó, Budapest, 13. oldal

6 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS / A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR HELYE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSBAN / Alapfogalmak / A Kincstár ellenőrzési szerepe / Államháztartás ellenőrzési rendszere / Teljesítménymenedzsment elmélete, célja, alapfilozófiája / Teljesítményértékelés / AZ ÁLLAMKINCSTÁR TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE, KIALAKULÁSA / A Magyar Államkincstár szervezeti változásai, a kezdetek ( ) / A kincstári rendszer szervezetalakítása ( ) / A Kincstár területi szerveinek regionalizációja ( ) / A Kincstár területi szerveinek megyésítése (2011) / A Kincstár informatikai feladatainak kiszervezése (2012) / A létszám szakmai összetétele / Járási hivatalok kialakítása (2013) / A KINCSTÁR SZERVEZETE / A kincstári rendszer kialakításának okai / A jelenlegi kincstári szervezetrendszer kialakulása / A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR ALAPTEVÉKENYSÉGE ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE / A Kincstár alapfeladatai / A Kincstár kiegészítő tevékenységei / A Kincstár Területi Igazgatóságainak irodái és feladatai / Államháztartási Iroda / Illetmény-számfejtési Iroda / Családtámogatási és Szociális Ellátási Iroda / Állampénztári Iroda / Informatikai Iroda / Pénzügyi, Gazdasági Iroda / A KINCSTÁR MŰKÖDÉSE / A kincstár hatékony és rugalmas szervezetének kialakítása / Változások bemutatása a szervezetben / SZERVEZETFEJLESZTÉS, TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS / Teljesítménymenedzsment a közigazgatásban / A teljesítményértékelés feladatainak időbeni folyamata / Teljesítményértékelés a közszféra és pénzintézet területén / Teljesítménymenedzsment módszerek / Skandia Navigator / Az Üzleti Kiválóság modellje ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK Summary... 62

7 BEVEZETÉS Dolgozatom témájának a Magyar Államkincstár bemutatását választottam. A dolgozat első részében ismertetem az Államkincstár kialakulásának történetét, a szervezetében végbemenő változásokat, szervezeti rendszerének átalakításait. Bemutatom a szervezet regionalizációjára tett lépéseket, majd azt ezt követő megyésítés folyamatát. Szót ejtek az informatikai feladatok kiszervezéséről, az állományi létszám szakmai összetételéről, majd a 2013-ban a járási hivatalokba történő állampapír forgalmazási hálózat kiterjesztéséről. A következő fejezetben mutatom be a Kincstár szervezetét, feladatait, jelentőségét hazánkban. Itt foglalom össze a kincstári rendszer kialakításának okait és a szervezetrendszer kialakulásának főbb állomásait. Ezt követően részletezem az ellátandó feladatait, tevékenységi körét és a működését meghatározó törvényeket. Bemutatom Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltaknak megfelelően az alapfeladatokat és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket, valamint a kiegészítő tevékenységeket. Ebben a fejezetben részletesen kitérek az alap- és kiegészítő tevékenységek ellátását végző Területi Igazgatóságok Irodáinak bemutatására és feladataikra. Így részletesen bemutatom az Államháztartási Iroda, az Illetményszámfejtési Iroda, a Családtámogatási és Szociális Ellátási Iroda, az Állampénztári Iroda, az Informatikai Iroda és a Pénzügyi, Gazdasági Iroda tevékenységét. Az Irodák feladatai közül az Állampénztári Iroda tevékenységi körét mélyrehatóbban mutatom be, mivel itt dolgozom és a szakmai gyakorlati tapasztalataimat, munkám során szerzett információimat is megosztom. A dolgozat további részében a Kincstár működéséről alkotok képet, a rugalmasság és hatékonyság szervezeti szintű megvalósítását, ennek érdekében történő változásokat ismertetem. Ezután kitérek a szervezetfejlesztésre, a Magyary Program Kincstárban történő alkalmazására, főbb elveinek a kincstári közszolgálatban történő átvételére. Ehhez kapcsolódóan érintem a teljesítménymenedzsment fogalomkörét és folyamatát, valamint az 1

8 ezzel szorosan összefüggő teljesítményértékelés során felmerülő feladatokat, azok időbeli folyamatát. A közigazgatási rendszerben végzendő teljesítményértékelésre alkalmazandó Balanced Scorecard modellel kívánom szemléltetni a teljesítményértékelés dimenzióit és szerepüket a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kifejtett munkafolyamatokban. Dolgozatom témájának azért is választottam a Kincstár bemutatását, mert jelentős szerepet tölt be a magyarországi intézmények, önkormányzatok életében, számláik vezetésében, a támogatások elosztásában. Számomra aktualitását adja, hogy jelenleg ebben a szervezetben rendelkezek munkaviszonnyal, így további információszerzési lehetőségem is van a dolgozatom felépítéséhez. A dolgozatom témájának feldolgozásához használt módszereim a szakirodalom tanulmányozása, feldolgozása, történeti áttekintés, adatgyűjtés a bázisszervezetnél, feladatának és szerepének bemutatása a teljesítménymenedzsment folyamatában; a beszerzett információk áttanulmányozása, rendszerezése, analízis és szintézis végrehajtása; prezentációk, képzési-, továbbképzési anyagok vizsgálata; a témában jártas szakemberek a kutatási területhez tartozó előadásainak a meghallgatása; az ezekről készített számítógépes formátumú és nyomtatott anyagok megismerése és elemzés. Célul tűztem ki a kincstári szervezet bemutatásán túl annak megvizsgálását, hogy a teljesítménymenedzsmenttel összefüggő teljesítményértékelési rendszer működése milyen hatással van a közszolgálatban a humán erőforrásra, az értékelési módszerek mennyire objektív vagy szubjektív befolyásoló erővel rendelkeznek, a visszacsatolás hogyan segíti a szervezet céljainak elérését, a dolgozók munkavégzését. Célom továbbá Magyar Államkincstárnál működő teljesítményértékelési módszerek vizsgálata, a teljesítmény mérés során alkalmazott eljárás analizálása. Szakdolgozatomban az emberi erőforrás menedzsment egyik központi elemével, a teljesítménymenedzsmenttel is kívánok foglalkozni olyan formában, hogy egy pénzintézet és az Államkincstár teljesítményértékelési rendszerét hasonlítom össze. A dolgozat utolsó részében összegzést készítek és következtetéseket vonok le a dolgozat írása során felhasznált adatokból. 2

9 1./ A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR HELYE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSBAN A Magyar Államkincstár az államháztartás belső kontrollkörnyezetének fontos eleme, tevékenysége egyrészt a költségvetés végrehajtásának pénzügyi lebonyolítása során folyamatba épített ellenőrzésekben testesül meg, másrészt az egyes támogatási formákhoz kapcsolódva utólagos ellenőrzések formáját ölti. Az államháztartás ellenőrzésének másik szintje a kormányzati szint, ahol az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzése, a nemzetközi standardokkal összhangban lévő fejlesztések, szabályozások, koordináció feladatai zajlanak az ezekhez kapcsolódó jogszabályalkotással, módszertani útmutatók készítésével, szakmai egyeztető fórumok működtetésével és továbbképzések szervezésével. A Kincstár küldetése a közpénzek takarékos, átlátható és ellenőrzött felhasználásának hatékony támogatása, melynek érdekében a költségvetés pénzügyi lebonyolításának feladatait látja el. 2 Az ellenőrzési tevékenység során végzett részletes feladatok bemutatása előtt néhány, a Kincstárt, mint költségvetési szervet érintő alapfogalmat szeretnék tisztázni. 1.1./ Alapfogalmak Államháztartás Az államháztartás magában foglalja a nemzetgazdaság egészét, így bele tartozik az állami, a nonprofit és magánszféra a maga intézményeivel és az alábbi kategóriákat öleli fel. - központi kormányzat: kormányzati szint, melybe hivatalok, minisztériumok, intézmények és szervezetek, melyek az ország központi államhatalmi szervezetének keretébe tartoznak, - elkülönített állami pénzalapok: az állam egyes feladatait finanszírozó alapok, melyek központi kormányzaton belül saját döntési és végrehajtási jogkörökkel rendelkező kisebb költségvetések, 2 Vértesy László (2013): Közigazgatás, ellenőrzés, gazdálkodás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 14.o. 3

10 - társadalombiztosítás: biztosítási és szolidaritási elven működő önálló alrendszer, - központi költségvetés: a központi kormányzat egységes költségvetési rendszere, - helyi önkormányzatok: helyi szinten a közhatalom megtestesítője. 3 Közigazgatás A végrehajtó hatalom részeként megjelenő komplex igazgatási tevékenység, mely a jogrendszernek alávetve magát más szervezetektől elkülönült szervezetrendszer által, közszolgáltatások nyújtásával az állam feladatainak tényleges megvalósítását eredményezi. Jogviszonyát tekintve szuprematív (felsőbbségi), ami az irányítás, felügyelet és ellenőrzés gyakorlása során a szervezetrendszeren belül hierarchikus, alá-fölérendeltségi kapcsolatokban, vagy a közigazgatás szervezetrendszerén kívül, hatósági jogviszonyokban jelenik meg. A számonkérés alanyi jogként jelenik meg. Az irányítás az egyes közigazgatási szervek tényleges tevékenységének meghatározása jog, szakmai, politikai normák által, az alaptevékenység és a kivitelezés formájának megjelölése, a szervezeti és szakmai viszonyok feletti befolyás érvényesítése. 4 Ellenőrzés Az irányadó jogszabályok, előírások, azok ésszerű gyakorlati alkalmazásának folyamatos vizsgálata, amit értékelés követ. Az értékelés szempontjai sokfélék lehetnek, például: gazdaságosság, eredményesség, hatékonyság, hasznosság, politikai rugalmasság, etikusság, időszerűség, célszerűség. Célja ténymegállapítás, információ gyűjtés, rendszerezés, ezek alapján következtetések levonása. Típusai: átfogó-, téma-, cél- és utóellenőrzés. Dolgozatom témájához a financiális értelemben vett ellenőrzés kapcsolódik, ami nem más, mint a közvagyonnal történő gazdálkodás, pénzügyi elszámolások, és ezek alapján képező számviteli nyilvántartások vizsgálata. Három szintje: 3 László Csaba (1994): Tépett vitorlák, Aula Kiadó, Budapest, o. 4 Vértesy László (2013): Közigazgatás, ellenőrzés, gazdálkodás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2.o 4

11 - külső ellenőrzés (Állami Számvevőszék), - kormányzati szintű ellenőrzés (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal), - államháztartási belső kontrollrendszerek (Magyar Államkincstár). 5 Gazdálkodás A rendelkezésre álló erőforrások és javak céltudatos felhasználása a közfeladatok lehető legmagasabb fokú kielégítése érdekében. A közpénzekkel való gazdálkodás a közszükségletek, közfeladatok rangsorolása adott időben a jelenlegi és a jövőbeli szükségletek kielégítését is szem előtt tartva. 6 A közpénzzel kapcsolatosan az Alaptörvény is számos új rendelkezést tartalmaz. Szervezetalakítás A vállalatok, szervezetek sajátos politikai, hatalmi egységek, melyek követik a társadalmi változásokat, ezért a szervezetalakításnál számolni kell a nehezen kezelhető tényezőkkel (szervezeti, intézményi ellenállás, külső hatalmi szervek hatása), melyek akadályozhatják, vagy meggátolhatják a szervezettervezési és szervezetfejlesztési munkálatokat. A szervezetalakítást befolyásoló tényező elsősorban a környezet, mely kihat a szervezet tagjaink jellemzőire, a szervezet előtt álló feladatokra, a szervezet adottságaira, jellemzőire. 7 Menedzsment A menedzsment szemlélet kialakulását az önálló gazdasági szervezetek megjelenésétől, a XIX. század második felében a vezetésben megjelenő lényeges változásoktól számítják. A témában az első tudományos indíttatású könyvnek Taylor A tudományos vezetés alapjai című művét tekintik, melyben leírja, hogy az amerikai fejlődés sajátosságainak következményeként a munka pontos, tudományos szintű megszervezése a vezetés fő feladata. Művében a teljesítménymenedzsment alapjai is 5 Vértesy László (2013): Közigazgatás, ellenőrzés, gazdálkodás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 4.o 6 Vértesy László (2013): Közigazgatás, ellenőrzés, gazdálkodás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 5.o 7 Dobák Miklós (1988): Szervezetalakítás és szervezeti formák, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 42.o. 5

12 HUMANISZTIKUS/ MAGATARTÁS- TUDOMÁNYI IRÁNYZATOK OBJEKTÍV RACIONA- LIZMUS EMBERI VISZO- NYOK TANA KLASSZI- KUS VEZETÉSI ISKOLA fellelhetők akkor, amikor rámutat arra, hogy a munkások egyénenként előre meghatározott feladatot kapnak és ezek teljesítésétől függően, differenciáltan kapják a bérüket. 8 A szakirodalomban található menedzsment kialakulásához fűződő elméleteket, irányzatokat és képviselőiket az 1. sz. táblázatban foglalom össze. A menedzsment kialakulása 1. Táblázat SZAKASZ IDŐ IDEOLÓGIA KÉPVISELŐ Tudományos vezetés Taylor Igazgatástani irányzat Bürokrácia elmélet Fayol Weber Munkateljesítmény vizsgálat közösségi hatások alapján Mayo 1945 UTÁNI ÉVEK Szervezeti rendszerelmélet X és Y elmélet Barnard McGregor ES ÉVEK Csoportdinamika Szükségletek hierarchiája Motivátorhigiénés elmélet Kurt Lewin Maslow Herzberg Forrás: Dr. Láczay Magdolna Dr. Berde Csaba: Menedzsment, Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza, 2005.alapján saját szerkesztés 8 Dr. Láczay Magdolna Dr. Berde Csaba: Menedzsment, Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza, o. 6

13 1.2./ A Kincstár ellenőrzési szerepe Sokféle ellenőrzési funkciót lát el, melyek célja és funkciója eltérő tevékenységet foglal magában. Legfontosabb ellenőrzési tevékenysége a költségvetés végrehajtásának pénzügyi lebonyolításához és a hozzá kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátásához kapcsolódik. Ennek során a kifizetéseket megelőző kötelezettségvállalási, előirányzati és likviditási fedezet meglétét célzó kontroll tevékenységet, a hazai és az uniós támogatások lebonyolításához kötődő ellenőrzési funkciókat látja el. A Kincstári Monitoring Rendszer alkalmazásával a támogatási alapadatok nyilvántartása és közzététele során szűri ki a támogatások halmozódását. A másik nagy ellenőrzési területe a hatósági jellegű ellenőrzések lebonyolítása, amit a területi igazgatóságok által végez az önkormányzatok, a humánszolgáltatást nyújtó nem állami fenntartók, a központosított bér- és illetményszámfejtés, a családtámogatási és gyermekjóléti ellátást, a gázár támogatást igénybevevők körében. Az általa folyósított családtámogatási és fogyatékossági ellátásokkal, valamint a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai során a jogszabályban megállapított feltételek ellenőrzésére egységes szociális nyilvántartást vezet / Államháztartás ellenőrzési rendszere Az államháztartásért felelős miniszter látja el az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést is magában foglaló államháztartás belső kontrollrendszerének átfogó feladatait. Ebben a szerepkörében az államháztartás központi alrendszeréhez tartozó költségvetési szervhez kincstári biztost jelöl ki, aki a költségvetési szerv szervezeti felépítését, működési folyamatát, és gazdálkodását érintő racionalizációs javaslatokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet. A Kormány döntése alapján költségvetési felügyelő vagy főfelügyelő bízható meg a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében. A felügyelők, főfelügyelők felett a munkáltatói jogokat a Magyar Államkincstár elnöke gyakorolja Vértesy László (2013): Közigazgatás, ellenőrzés, gazdálkodás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 15.o 10 Vértesy László (2013): Közigazgatás, ellenőrzés, gazdálkodás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 12..o 7

14 1.4./ Teljesítménymenedzsment elmélete, célja, alapfilozófiája A teljesítménymenedzsment mind a közszféra, a közigazgatás, a nonprofit és a profitorientált szervezetek, mind a versenyszféra, és az üzleti szféra területén egyre inkább felértékelődő tendenciát mutat, annak jelentősége egyre fontosabb a vezetők és a témával foglalkozó kutatók számára is. Ennek okát leginkább abban látom, hogy a piaci szegmensekben helyet foglaló szervezetek eredményessége, versenyképességének megőrzése magában az emberben, az emberi tevékenység során kifejtett teljesítményben keresendő. A szervezetek tudatos fejlesztésére, folyamatos változtatására, a kreatív és innovatív gondolkodást elősegítő értékek beépítésére csak az ember képes. A teljesítménymenedzsment fogalmilag egy komplex folyamat, mely magában foglalja a feladatok és célok lebontását, az egyéni célok kialakítását, a fejlesztés, képzés és a teljesítmények értékelésének visszacsatolási folyamatát, tehát mindazon folyamatokat, amelyek lehetővé teszik a szervezet eredményességének folyamatos növelését. 11 A teljesítmény menedzsment folyamatának ciklusai az alábbi lépésekből állnak: - feladatok kijelölése, a csoportok, osztályok célkitűzéseinek megfogalmazása a szervezet stratégiai céljai alapján, ehhez kapcsolódóan a munkaköri leírások közös kialakítása, illetve felülvizsgálata, - egyéni és teljesítmény célok megfogalmazása az értékelő és értékelt együttes munkája során a konkrét eredmények és azok ellenőrzési módjának rögzítése, - fejlesztési terv elkészítése a fejlesztési célok és azok elérésének módjának meghatározásával, a vezetés részéről nyújtandó támogató, segítő tevékenység ismertetése a nyomon követés és a megerősítés eszközrendszerével, - a célok elérésének értékelése a motivációs rendszer kialakításának érdekében, a rendszeres, folyamatos áttekintés, valamint az éves értékelés a teljesítmény függvényében a bérezési, jövedelmi rendszer változtatása. 11 Dr. Gyökér Irén- Dr. Finna Henrietta- Krajcsák Zoltán: Emberi erőforrás menedzsment, (oktatási segédanyag) Budapest, o. 8

15 Értékelés, motivációs rendszer kialakítása Feladatok kijelölése Fejlesztési terv elkészítése Célok meghatározása 1. ábra: A teljesítménymenedzsment folyamata, Forrás: Dr. Gyökér Irén- Dr. Finna Henrietta- Krajcsák Zoltán: Emberi erőforrás menedzsment, (oktatási segédanyag) Budapest, o. Az ábrából is láthatjuk, hogy a teljesítménymenedzsment folyamatában az első lépés a hosszú távú, stratégiai, vagy üzleti célok megfogalmazása, amiből kitűnik a szervezet küldetése. Az üzleti célokból lebonthatóak az egyéni célok, melyeknek kölcsönösen elfogadottnak, fejlesztőnek, üzleti igényeket támogatónak kell lenniük. Az üzleti és egyéni célok definiálása és mindkét fél számról történő elfogadását követően kialakíthatóak a fejlesztési tervek, melyeknek egyénre szabottnak kell lenniük és az alkalmazottak felé menedzseri támogatással kell kommunikálni. A folyamatos vizsgálattal és értékeléssel visszacsatolás érhető el, aminek motiváló, fejlesztést támogató, javadalmazással összhangban kell állnia. A rendszer egészében a folyamat végére érve kezdődhet elölről a ciklus ismétlődése, így mutatva örök körforgást. A teljesítménymenedzsment folyamatában az egyes ciklusok között nem húzódik éles határvonal, a kialakítása és működtetése összehangolt tevékenységet kíván, önmagához visszatérő vizsgálati, mérési, elemzési és visszacsatolási, fejlesztési elemeket foglal magába. Egyik nagy előnye, hogy az alkalmazottak és a menedzsment közösen és egyértelmű feladatokat fogalmaznak meg, továbbá kényszerű az alkalmazottak 9

16 fejlesztésének tervezése. Komplexitása komoly menedzseri készségeket igényel, hatékony működéséhez az egyes fázisok más és más képességeket igényelnek / Teljesítményértékelés A teljesítményértékelés a szervezet stratégiai céljainak elérését támogató HR eszköz, mely a szervezet hatékony működését legjobban befolyásoló alaptevékenységekre koncentrál. Célja a teljesítmény-orientált szervezési és vezetési kultúra megerősítése, a szervezet által értékként megfogalmazott kulcs-kompetenciák, magatartásformák és viselkedésminták elfogadtatása és fejlesztése, motiváló légkör kialakítása. 13 A TÉR a szervezetben dolgozó valamennyi munkatárs adott időszakra vonatkozó teljesítésének felmérése és megítélése. A teljesítménymenedzsment komplex folyamatának részét képezi a teljesítményértékelés hatékony felhasználása, ami az utóbbi években több szempontból is kiemelkedő jelentőségűvé vált az emberi erőforrás menedzsment területén. Ebbe a folyamatba illeszkedik szorosan a teljesítménymenedzsment rendszere, ami egy olyan eszköz, amely a szervezet stratégiai, taktikai és operatív céljain és szintjein alapul, és a szervezeti-, csoport- és egyéni teljesítmények megegyezéses kereteit biztosítja. A teljesítménymenedzsment szerves részét képezi a teljesítménymérés és értékelés, mert minden szervezet számára elengedhetetlen működésének és eredményességének, hatékonyságának nyomon követése. Ehhez először a jelenlegi teljesítmény felmérésére van szükség, ezt követően vizsgálható a merre és a hogyan tovább. A teljesítményértékelés valamennyi dolgozó adott időszakban elért teljesítményének felmérése és megítélése, melynek célja: - növeli a teljesítményt és motivációt, a - az alkalmazottak megismerik munkájuk minősítését, - segítséget nyújt a továbbképzési igények felméréséhez, problémák megoldásában, - az emberekben rejlő képességek felismerését lehetővé teszi, - megmutatja a szervezet elvárásait az egyénekkel szemben, - eszközként szolgál a karriertervezéshez, a jövedelem megállapítás alapját képezi, - az egyes munkakörökkel kapcsolatos problémákról információt nyújt Gyökér Irén - Finna Henrietta- Krajcsák Zoltán: Emberi erőforrás menedzsment, (oktatási segédanyag) Budapest, o. 13 Matiscsákné Lizák Marianna: Emberi erőforrásgazdálkodás, (letöltve: ) 14 Gyökér Irén - Finna Henrietta- Krajcsák Zoltán: Emberi erőforrás menedzsment, (oktatási segédanyag) Budapest, o. 10

17 2./ AZ ÁLLAMKINCSTÁR TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE, KIALAKULÁSA A Magyar Államkincstár a Pénzügyminiszter szakmai, törvényességi és költségvetési felügyelete alatt önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. 15 A kincstári rendszer Magyarországon több mint 1000 éves múltra tekinthet vissza. Jelenlegi feladatait tekintve a mai Magyar Államkincstárnak négy fontosabb elődjét említhetjük meg. Az egyik ilyen intézmény az 1870-ben felállított Állami Számvevőszék volt. Emellett a Kincstár elődjének tekinthetőek a régi számvevőségi rendszer egyes elemei is, az előirányzatok és teljesülésük nyilvántartása, valamint az 1925-től működő Központi Illetményhivatal, amelynek szinte az összes tevékenységét ma a Kincstár végzi. A Kincstár legfontosabb szellemi elődje az 1885-ben létrehozott Magyar Királyi Postatakarékpénztár, amelynek székházában foglal helyet 2003 óta a Kincstár Központja. A 90-es években végbemenő rendszerváltást követően a kincstári gondolat újjászületésének jegyében alakult meg a Magyar Államkincstár a központi költségvetési feladatok ellátására és egységessé tételére. A Kincstár létrehozását adminisztratívan két kormányhatározat alapozta meg. Az államháztartási reform előkészítéséről szóló 1128/1994. (XII. 30.) Kormányhatározat kimondta, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni az átfogó államháztartási reform előkészítését, az államháztartás pénzügyi rendszerének reformjáról szóló 2189/1995. (VII. 4.) Kormányhatározat pedig meghatározta a pénzügyi átalakítás alapelveit. 16 A Magyar Államkincstár elnevezései: angolul: Hungarian State Treasury, németül: Ungarisches Schatzamt, franciául: Trésor Public de la Hongrie /2006 (XII.23.) Kormányrendelet a Magyar Államkincstárról, (letöltés: ) 16 A Magyar Államkincstár története ( ), %96RT%C3%89NETE_2.pdf (letöltés: ) 11

18 A Kincstárnak, mint szervezeti jogi intézmény koncepciójának megalkotása a Pénzügyminisztériumban indult el. A koncepció az Országgyűlés által 1992 májusában elfogadott államháztartási törvényből sok eszközt nem kapott, talán a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás lehetősége miatt merült fel a Kincstár megteremtésének gondolata. Az akkori tervezet többszereplős kincstári rendszerről szólt. A Kincstári Pénzintézet a Magyar Nemzeti Bank költségvetési számlavezető részlegeire és az Állami Fejlesztési Intézet Rt-re épült, alapfeladata az intézmények utólagos finanszírozása lett volna. A költségvetés végrehajtására az akkor még TÁKISZ-ok székhelyén pénzügyigazgatóságok épültek volna ki, akik a költségvetési könyvelést és annak ellenőrzését végezték volna. Az 1992-ben született államháztartási törvényt módosító, tartalmában és terjedelmében megtöbbszöröző évi CV. törvényt az Országgyűlés november 28.-ai ülésén fogadta el, többek között a kincstári rendszer kialakulása érdekében. A törvény a Kincstárt a pénzügyminisztérium szakmai, törvényességi és költségvetési felügyelete alá rendelte. A Magyar Államkincstárt Bokros Lajos volt pénzügyminiszter november 1-ei hatállyal alapította meg, önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szervként. A kincstári rendszer működése január 1-jén indult el, a megyei fiókok július 1-jével kezdődően jöttek létre. Az államháztartás pénzügyi rendszerének korszerűsítésében jelentős előrelépés volt a kincstári gazdálkodás bevezetése. Ez alapot teremtett a költségvetés átlátható, szabályos és ellenőrzött végrehajtásához azzal, hogy központosította a pénzforgalmi feladatokat, csökkentette a finanszírozási terheket. A Kincstár felelős az állami költségvetés végrehajtásában a finanszírozásért, a pénzforgalomért, és az elszámolásért, a meghatározott adatszolgáltatásokért, a készpénzdeficit- és államadóság menedzseléséért, az állam által vállalt garanciák és az általa nyújtott hitelek részletes nyilvántartásáért és kezelésért. Átvette a Kincstár a Magyar Nemzeti Bank költségvetési és államadóság menedzselési feladatkörét, az Állami Fejlesztési Intézet Rt. beruházási finanszírozási teendőit, a Pénzügyminisztérium forgóalap kezelési és államadóssági ügykörét A Magyar Államkincstár története ( ), %96RT%C3%89NETE_2.pdf (letöltés: ) 12

19 2.1./ A Magyar Államkincstár szervezeti változásai, a kezdetek ( ) Az induláskor a Kincstár központi szervezetét az elnök irányítása alá tartozó főosztályok és osztályok, valamint öt igazgatóság, és az alájuk tartozó főosztályok és osztályok alkották. Az Államkincstár honlapján található történetiséget bemutató írás szerint április 1-jén a Kincstár szervezetébe integrálódott az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), melynek feladata többet között az államadósság nyilvántartása, a belföldi állampapír kibocsátások és hitelfelvételek szervezése, és lebonyolítása volt július 1- ével a 19 megyében megalakult a Kincstár fiókhálózata. Kinevezésre kerültek a megyei igazgatók, akiknek a felhatalmazása a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) átvett feladatok ellátásának előkészítése, megszervezése volt. A Kincstárhoz kerültek az állampapírforgalmazással kapcsolatos feladatok is, ezeknek átadására október 28.-tól került sor. Ennek eredményeként az állampapír-forgalmazással kapcsolatos tevékenységet november 1-től a Magyar Államkincstár végezte. A Kincstár január 1-ével teljes egészében átvette az MNB fiókhálózatát munkatársaival együtt, mely bázison megkezdődött a kincstári ügyfelek számlavezetésével, értékpapír-forgalmazásával és a pénztárszolgálattal kapcsolatos feladatok ellátása ben a Kincstár szervezetén belül létrehozásra került, és megkezdte működését az Európai Unióhoz kötődő PHARE program végrehajtását szolgáló Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység. Emellett jött létre a Nemzeti Alap Igazgatósága, mely az európai uniós segélyforrások minisztériumok és intézmények részére történő eljuttatására, a segélyprogramokkal kapcsolatos pénzügyi és statisztikai adatszolgáltatások biztosítására, valamint a segélyprogramokhoz kapcsolódó, az Európai Unió által előírt közbeszerzési és pénzügyi szabályok betartásának ellenőrzésére alakult meg. Ugyanezen évben integrálódott a Kincstárba a Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezete is, melynek feladata többek között az volt, hogy felszámolási és fejlesztési kamattámogatásokat nyújtson a kis-és középvállalkozásoknak. 13

20 2.2./ A kincstári rendszer szervezetalakítása ( ) A 2000-es évek elején a Kormány részéről megfogalmazásra került az az elvárás, hogy a közpénzek átlátható és hatékony felhasználásának érdekében valósuljon meg az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztése. A strukturális változásokat és az új kincstári rendszer új szervezeti rendjét 2064/2000. (III.29.) Kormányrendelet indította el. A változások keretében integrálásra kerültek a Kincstárba azok a feladatok és tevékenységek is, melyek a költségvetési gazdálkodás szerves részét képezték, többek között a családtámogatási ellátások, a központosított illetményszámfejtés, illetve a különböző adatszolgáltatási feladatok ben a Kincstár fő funkciói szerint (a költségvetés végrehajtása, a pénzügyi szolgáltatás, valamint az államadósság kezelése) három szervezetre vált szét. A pénzügyminiszter döntése értelmében a Kincstár a szervezetéből január 1-jével kivált az Államadósság Kezelő Központ Rt., mint egyszemélyes részvénytársaság október 1-jével megalakult az Államháztartási Hivatal, mint önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önálló gazdálkodó központi költségvetési szerv, majd január 1- jével létrejött a Magyar Államkincstár Rt., mint önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A kincstári rendszer újrafelosztását követően újraegyesítésre került sor július 1-től az Államháztartási hivatal és a Magyar Államkincstár Rt. összevonásra került, így az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítója a Magyar Államkincstár lett. 2.3./ A Kincstár területi szerveinek regionalizációja ( ) április 1-jétől kezdődően megalakultak a Regionális Igazgatóságok. A regionalizáció során a feladatellátás területi elosztásának újragondolása is megtörtént, melynek következtében a régióközpontokhoz tartozó megyék specializálódtak bizonyos feladatok ellátására, és kiszolgálták a régióhoz tartozó teljes ügyfélkör ügyviteli és adminisztrációs feladatait. 14

21 Az államháztartási irodák esetében a nem állami humán fenntartók finanszírozásával kapcsolatos feladatokat a régióközpontok, az ellenőrzési feladatokat továbbra is a Megyei Igazgatóságok látták el január 1-től. A családtámogatási ellátások esetében a feladatokat általánosságban a régión belül egy kijelölt megye látta el - kivéve az Észak-magyarországi, Észak-alföldi és a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságot -, azonban az ügyfélszolgálati irodák minden megyében az ügyfelek rendelkezésére álltak. Az illetmény-számfejtési terület esetében két megye látta el a régióhoz tartozó feladatokat, a kapcsolódó pénzügyi-lebonyolítási tevékenységeket pedig minden esetben a régióközpont végezte. A fejezetek illetmény- számfejtési feladatai is dekoncentráltan, egyedi kijelölés alapján kerültek elosztásra Békéscsaba, Eger, Kaposvár és Zalaegerszeg között. 2.4./ A Kincstár területi szerveinek megyésítése (2011) A Magyar Államkincstárról szól 311/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján január 1-től a Kincstár területi szervei a korábbi regionális megjelenés helyett, ismételten megyei szinten látják el a feladatokat. Mindezek eredményeként április 1-jén megalakult az 1. számú ábrán szereplő, magyarországi régió felosztásnak megfelelően hét regionális igazgatóság, melyek az alábbiak: - Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság - Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság - Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság - Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság - Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság - Észak-alföldi Regionális Igazgatóság - Dél-alföldi Regionális Igazgatóság. 15

22 2. ábra: Régiók a kincstári szervezetben Forrás: (letöltés: ) 2010-ben, a kormányváltást követően a helyi, azaz a megyei és járási szintű feladattervezés kapott hangsúlyt, így ismételten fókuszba került a Kincstár feladatellátásának áttekintése és átszervezése folyamán fokozatosan ment végbe a visszaállás folyamata. A Megyei Igazgatóságok élére pályázat alapján új megyei igazgatók kerültek kinevezésre. A Kincstárban ügyviteli, informatikai és humánerőforrás oldalról is többletfeladatot jelentett az illetmény- számfejtési és a családtámogatási tevékenység megyénkénti visszaszervezése második felére teljes körűen megtörtént a megyésítés, és minden Megyei Igazgatóságon létrejöttek az alábbi irodák: Állampénztári Iroda, Államháztartási Iroda, Családtámogatási és Szociális Ellátási Iroda, Illetmény-számfejtési Iroda, Pénzügyi és Koordinációs Iroda. 16

23 (Pénzügyi, Gazdálkodási Iroda, valamint Koordinációs Iroda a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság vonatkozásában.) Ebben az évben került a Kincstárhoz a Nemzetgazdasági Minisztériumban működő Nemzeti Programengedélyező Iroda, és vele az európai uniós igazoló hatósági és kifizető hatósági funkciók is. 2.5./ A Kincstár informatikai feladatainak kiszervezése (2012) 2012-ben a Kincstár az informatikai rendszerek üzemeltetésével, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladati ellátása érdekében a Magyar Állam nevében megállapította a KINCSINFO Kincstári Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot. A KINCSINFO Nonprofit Kft. megalapításának célja egyfelől az volt, hogy a kormányzat elvárásaival összhangban a kormányzati szektoron belül hozott fejlesztések útján, költségtakarékos módon és magas szintű szakmai színvonalon lássa el a tevékenységét, valamint megfelelő árszínvonalon megfelelő tudást és szakképesítést biztosítson a Kincstár számára. Az informatikai tevékenység kiszervezésének célja másfelől arra irányult, hogy a szakmai és informatikai feladatok élesen elkülönüljenek egymástól. A KINCSINFO Nonprofit Kft. alapvetően a Kincstár humán-erőforrási, eszköz- és infrasturktúrális bázisán jött létre. A kincstári szervezethez tartozó szakmai főosztályok, valamint a Megyei Igazgatóságok fejlesztéssel és üzemeltetéssel foglalkozó munkatársai átszervezésre kerültek a KINCSINFO Nonprofit Kft-be, ahol mint munkavállalók folytathatták szakmai tevékenységüket. A KINCSINFO Nonprofit Kft. informatikai tevékenysége visszakerült január. 1-jével a kincstári szervezethez / A létszám szakmai összetétele A Kincstár a megfelelő szakmai összetételű munkaerő-állománnyal döntően rendelkezett, mivel a vezetők (elnök, alelnökök, megyei fiókok vezetői stb.) és a szakmai tevékenységet ellátó ügyintézők kiválasztására pályázati úton, illetve a jogelőd 18 A Magyar Államkincstár története ( ), %96RT%C3%89NETE_2.pdf (letöltés: ) 17

24 szervezetek- korábban is e tevékenységeket ellátó, így szakmailag felkészült- dolgozóinak átvételével került sor. Az alkalmazottak állami iskolai végzettség szerinti megoszlása kedvezően alakult. A magasan kvalifikált szakemberek aránya megfelelő. A foglalkoztatottak 94%-a szellemi, és 6%-a fizikai dolgozó. Jelentős a nyelvtudással rendelkezők aránya, a középfokú-és felsőfokú nyelvvizsga jellemző. A Kincstár támogatja a dolgozók továbbképzését, lehetőség van tanulmányi szerződés kötésére is. Év közben szakirányú továbbképzéseken és konferenciákon való részvételre is lehetőség van. A közszolgálatban dolgozók számára testre szabott képzési és tanulási formákat kell alkalmazni. Ez elsősorban az E-learning képzési rendszer (e-tanulási rendszer, e-vizsga, távoktatás), kötelező képzések által folyamatosan fejlesztik és új ismeretek elsajátítására kötelezik a dolgozókat. Minden évben adott számú kreditpontot teljesíteni kell a távoktatás rendszerben. 2.7./ Járási hivatalok kialakítása (2013) április 18-a óta a Kincstár járási hivatalokban történő megjelenéssel bővíti az állampapír forgalmazási hálózatát végéig országszerte összesen 10 helyen létesült ilyen értékesítési pont, és a kirendeltségek száma azóta is folyamatosan bővül. 19 Munkavégzésem során kapott információim alapján további nyolc új értékesítési pont nyitását tervezi az állam az ország különböző pontjain a 19 megyeszékhelyi forgalmazás mellett. Jelenleg országosan 31 járási kirendeltség működik. Cél a lehető legmagasabb színvonalon kiszolgálni az ügyfeleket. 19 A Magyar Államkincstár története ( ), %96RT%C3%89NETE_2.pdf (letöltés: ) 18

25 3./ A KINCSTÁR SZERVEZETE Hazánkban a évi CXCV. államháztartásról szóló törvény alapján történik a költségvetési szervek pénzgazdálkodása a Magyar Államkincstáron keresztül. Az Államkincstár igen sokoldalú tevékenységet lát el. Alapfeladata a költségvetés végrehajtásához kapcsolódik. A fiskális feladatok ellátása érdekében jogosult törvényben meghatározott körben, mértékben és célra - pénzforgalmi szolgáltatások térítésmentes nyújtására, ideértve a bankszámlavezetést és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is. Térítés ellenében végzi, megállapodás alapján az Európai Unió Stukturális Alapjainak támogatásai kapcsán végzett közreműködői feladatait. A jelenlegi magyar államháztartási rendszerben a kincstári funkciókat két szervezet látja el: - az Államadósság Kezelő Központ Zrt (ÁKK) és - a Magyar Államkincstár. E szervezetek a Pénzügyminiszter felügyelete alatt állnak, de a két különböző szintű költségvetésben főleg a Magyar Államkincstár szerepe a meghatározó. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt (ÁKK) feladata ugyanis az, hogy lebonyolítsa az államadósságot megtestesítő állampapírok belföldi és külföldön történő kibocsátását (beleértve a forgalmazás bizonyos funkcióit). Feladata továbbá az államadósság menedzselésével kapcsolatos tőkepiaci tevékenység. Az államkincstári finanszírozás a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi és fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő pénzellátást jelenti. A költségvetési finanszírozás elsősorban államháztartáson belülre történő finanszírozást jelent, de államháztartáson kívüli szervezetek is részesülhetnek költségvetési támogatásban, pályázattal elnyert pénzeszközökben pl.: közhasznú szervezetek, egyházak és intézményeik, gazdasági társaságok, magánszemélyek. A költségvetési finanszírozás lebonyolítása a Magyar Államkincstár (Kincstár) feladata. 19

26 3.1./ A kincstári rendszer kialakításának okai A közfeladatok szabályozott, hatékony, eredményes pénzellátása érdekében a közfeladatok olcsóbb finanszírozása, a felesleges, párhuzamos pénzmozgások kiszűrése, a pénzgazdálkodás centralizálása tevékenységek ellátására alakította ki az állam a kincstár rendszerét. A képződő többlet legkedvezőbb befektetése, a keletkező hiány állami költségvetés szintű finanszírozása, a kockázat-hozam elvét, és a pénz időértékét figyelembe vevő modern pénzügyi eszközökkel, módszerekkel működteti a rendszert. A kiadások és kötelezettségvállalások összhangjának biztosítása, a központi költségvetés pénzügyi lebonyolítása érdekében cél, hogy a kiadások és kötelezettségvállalások ne szakadjanak el az előirányzatoktól és a kincstári rendszer a döntéshozók számára szolgáltassa a szükséges információkat. A rendszer biztosítja a támogatások időbeni rendelkezésre állását. A költségvetési feladatok ellátásához meghatározó arányban költségvetési támogatások, támogatás értékű bevételek biztosítják a fedezetet és csak kisebb hányadban az intézmények közhatalmi, közszolgáltató, átvett és egyéb bevételei. Ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a támogatásokat a finanszírozó szervezetek a megfelelő időben, összegben, és a megfelelő módon a felhasználók rendelkezésére bocsássák. A finanszírozás fogalmát tekintve szűkebb értelemben pénzellátásról beszélünk, amikor a tevékenységhez szükséges előirányzat felhasználását az intézmények számára az ütemezett keretnyitással, illetve rendelkezésre bocsátással lehetővé teszik. Tágabb értelemben a pénzellátás magába foglalja a fedezeti források kijelölését, a bevételek beszedését (a bevételi előirányzatok teljesülését), az igénybe vett pénzforrások elszámolási szabályait is. 20 A Kincstár Központi Igazgatósága látja el a Kincstár munkájával kapcsolatos szabályozási és szervezési feladatokat, az államadósság és a likviditás menedzselését, a területi egységeknél gyűjtött adatok összesítését, ezek különböző típusú és funkciójú feldolgozását, a különböző szinteken aggregált információk szolgáltatását a döntéshozók, illetve felhasználók számára. Területi Kincstári Igazgatóságok állnak kapcsolatban a területükhöz tartozó költségvetési intézményekkel, elvégzik az előirányzatok, a kötelezettségvállalások és teljesítések könyvelését és a folyamatba épített előzetes 20 Peszeki Zoltán (2011): Településgazdaságtan, Szent István Egyetem, Gödöllő 20

27 ellenőrzést. A központ számára napi aggregált, az intézmények számára pedig részletezett adatokat szolgáltatnak. A Kincstár létrehozásával a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek addig vezetett pénzintézeti számlái megszűntek és a költségvetési elszámolási számlákat az új pénzellátási rendnek megfelelően új rendeltetésű számlák váltották fel. Ezek: a Kincstár pénzforgalmilag teljesítendő feladatainak ellátására a Magyar Nemzeti Bank által vezetett egységes számla a Kincstári Egységes Számla (KESZ) szolgál; a költségvetési szervek felügyeletei szerveinek számlái; a központi költségvetési szervek számlái; a társadalombiztosítási alapok számlái. A számlák megnyitásáról a felügyeleti szerv intézkedik, kivéve a letéti számlákat, melyek megnyitását, vezetését a Pénzügyminiszter engedélyezi, megnyitásuk, megszüntetésük pedig a felügyeleti szerv feladata / A jelenlegi kincstári szervezetrendszer kialakulása január 1.-én megalakult a Magyar Államkincstár 2001-ben a Kincstár fő funkciói szerint három szervezetre vált szét: a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra, az Államháztartási Hivatalra, és az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaságra június 30.-ától az Államháztartási Hivatal és a Magyar Államkincstár Rt. egyesült. A cél a tevékenységek harmonizációja, az átfedések elkerülése, az Európai Unióhoz való csatlakozási követelményeknek való megfelelés volt. A területi igazgatóságokkal is rendelkező Kincstár a takarékos, de egyben hatékony közigazgatással szembeni elvárásokhoz is igazodik. 21 Balogh László et al.(1998): Pénzügytan Egyetemi tankönyv I., Tanszék KFT, Budapest 21

28 4./ A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR ALAPTEVÉKENYSÉGE ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE A Kincstár alaptevékenysége keretében ellátja a központi költségvetés végrehajtásával összefüggő, jogszabályokban meghatározott feladatait. Mielőtt a feladatokra részletesebben rátérnék, megemlítem a Kincstár működésére meghatározó törvényeket: az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló évi LXXXV. törvény, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az - általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI.törvény, az állami vagyonról szóló évi. CVI. törvény,- a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló évi CXXXIII.törvény, a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló évi CLXXIV. törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló évi LVIII. törvény, a számvitelről szóló évi C. törvény, a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló évi LXXXIX. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény, a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvények Magyar Államkincstár: Jogszabályok, 22

29 4.1./ A Kincstár alapfeladatai A Magyar Államkincstár Szervezeti és Működési Szabályzata az alapfeladatokat az alábbiak szerint határozza meg: A Magyar Államkincstár fő tevékenységi körei: A Kincstár a költségvetés végrehajtásának körében: o központi költségvetések nyilvántartása; o előirányzatokhoz kapcsolódó műveletek elkészítése; o zárszámadás előkészítésével kapcsolatos ügyviteli, nyilvántartási, információgyűjtési, egyeztetési és szolgáltatási feladatokat; o időszakos elemzések készítése a költségvetésről; A központi költségvetés körében: o végzi a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási ellátások, fogyatékossági támogatások, kereset-kiegészítések, vakok személyi járadékának megállapításával, finanszírozásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos hatósági tevékenységet; o lakástámogatással kapcsolatos tevékenységek; o közreműködik a kincstári egységes számla likviditásának kezelésében; o költségvetési szerveket megillető támogatások rendelkezésre bocsátásáról; A költségvetés finanszírozása körében: o Végzi a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatából adódó feladatokat; o Részt vesz a költségvetés éves és középtávú finanszírozású tervének elkészítésében, és aktualizálásában Pénzügyi szolgáltatói tevékenysége során: o Biztosítja a készpénzellátást a kincstári kör, a pénzforgalmi számlatulajdonosok és a Kincstárnál értékpapír-számlával rendelkező ügyfelei részére; o Készpénz-helyettesítő fizetési rendszert működtet; o Befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet nyújt az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok körében; o Az államháztartásért felelős miniszter által előírt módon, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel együttműködve előrejelzi a kincstári kör, valamint a kincstár által vezetett egyéb számlák kiadásai és bevételei összesített egyenlegének alakulását; o Ellátja az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló jogszabályban előírt feladatokat; o Kincstári Start- értékpapírszámla vezetése; 23

30 Pályázatos támogatások, és a követeléskezelés során: o Közreműködik a támogatási előirányzatok pályázati rendszerében a pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési feladatok ellátásában; o A központi költségvetésből pályázatok alapján folyósított támogatások nyomon követése érdekében működteti az országos támogatási és monitoring rendszert; A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása keretében: o A Kincstár végzi a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását; o A törzskönyvi nyilvántartásokban bekövetkezett változásokat a felügyeli szerv meghatározott időn belül köteles a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek; A családi- és egyéb szociális támogatások folyósítása keretében: o Az általa folyósított családtámogatási, és fogyatékossági ellátásokkal, valamint a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai során az ellátások, támogatások jogszabályban megállapított feltételek ellenőrzése céljából egységes szociális nyilvántartást vezet. o Ellátja a fiatalok életkezdési támogatásával kapcsolatos jogszabályban előírt feladatokat. o Ellátja a jogszabályokban meghatározott járadékok és támogatások központi költségvetésből történő kifizetésével kapcsolatos feladatokat. o Végzi a nem családtámogatási kifizetőhely, munkáltatók apákat megillető pótszabadság elszámolással kapcsolatos folyósítási, könyvelési, ellenőrzési feladatokat. o Elbírálja és ellenőrzi az energiafelhasználással kapcsolatos jogosultságokat; o Lakossági ügyintézés megkönnyítése érdekében ügyfélszolgálatokat működtet; o Ellátja a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások pénzügyi ellenőrzését. A központosított illetményszámfejtés körében: o a Kincstár működteti a központosított illetményszámfejtést; o Ellátja a költségvetési szervek és a Kincstárral kötött megállapodás alapján egyéb szervek, intézmények központosított illetményszámfejtését a jogszabályokban és belső eszközökben foglaltak alapján. o Kimutatásokat készít az érvényesített levonásokról, illetve adatot szolgáltat egyedi ügyekben, a költségvetési szervek bér- és munkaügyi, statisztikai adatszolgáltatáshoz Magyar Államkincstár (2015): Szervezeti és Működési Szabályzat, %BAjszmsz pdf 24