HATÁROZAT. 23 és 25 sz. főutak Bátonyterenye-Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciója I-05 szakasz Nemti elkerülő út

Átírás

1 Ügyiratszám: NO/UTO/ /2021 Továbbiakban kérjük, erre a számra hivatkozzon! Ügyintéző: Sipos István Tel.: Tárgy: 23 és 25 sz. főutak Bátonyterenye-Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciója I-05 szakasz Nemti elkerülő út építésének engedélyezése Hiv. szám: 580/2020 Hiv. ügyintéző: Kovácsné Halász Henriett HATÁROZAT A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45., a továbbiakban: Építtető) megbízásából a Via Futura Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (1111 Budapest, Zenta u.1. továbbiakban: Meghatalmazott) 580/2020 számú, november 12-én a Nógrád Megyei Kormányhivatal Útügyi Osztályához (3100 Salgótarján, Karancs út 54., a továbbiakban: Hatóság) benyújtott kérelmére a 23 és 25 sz. főutak Bátonyterenye-Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciója I-05 szakasz Nemti elkerülő út é p í t é s i e n g e d é l y é t m e g a d o m. Feltételeim a következők: 1. A megépült közlekedési létesítmények tulajdonosai, kezelői: 1.1. Tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője, kezelője a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az alábbi közlekedési létesítményeknek: - Nemti elkerülő út ( ,89 km sz. között), - a csatlakozó j. összekötő út korrekciója, - a csatlakozó j. összekötő út korrekciója, - a csatlakozó j. összekötő út korrekciója, - Kf2.1 jelű körforgalom, 1.2. Nemti Község Önkormányzata tulajdonosa és kezelője alábbi közlekedési létesítményeknek: - A közigazgatási területén lévő csatlakozó és létesülő új földutaknak Dorogháza Község Önkormányzata tulajdonosa és kezelője alábbi közlekedési létesítményeknek: - A közigazgatási területén lévő csatlakozó és létesülő új földutaknak, - J2.1 jelű gyalogútnak 1.4. Szuha Község Önkormányzata tulajdonosa és kezelője alábbi közlekedési létesítményeknek: A közigazgatási területén lévő csatlakozó és létesülő új földutaknak. Az engedélyezésre került közlekedési létesítmények műtárgyak kezelőit az engedélyezési tervdokumentáció részét képező kezelői lehatárolási terv fejezetei alapján és a kezelők ide vonatkozó nyilatkozatai alapján határoztam meg.

2 2 2. Engedélyezett műtárgyak: 2.1. BM-0237 jelű híd Helye: 23. sz. főút Nemti elkerülőút 0+237,63 km, szelvényben az Ilona (Nemti) - patak felett Keresztezési szög: 86 o A híd ferdesége: 90 o Szabad nyílás: 13,00 m (> 11,70 m) Szerkezeti hossz: 14,20 m Keresztmetszet: 0, ,00 + 0,565 = 11,13 m Keresztesés: 5% egyoldali jobbra Hosszesés: 1% esik Alapozás: Ø 80 cm átmérőjű fúrt vb. CFA cölöp Felszerkezet: FP-37/13,60 j. előregyártott előfeszített hídgerenda + együttdolgozó monolit vasbeton pályalemez Szerkezet alsó él: 205,90 m (> 204,81 m) Terhelési osztálya: A jelű közúti járműteher (800 kn) Útkezelő/Hídkezelő: Magyar Közút NZrt Az áthidalt akadály: Ilona (Nemti) - patak - vízfolyás kezelő: Nemti Község Önkormányzata - keresztezés szelvénye: fkm - mederfenék szint: 203,04 m - fenékszélesség: 3,50 m - rézsűhajlás: 1:2,5 - fenékesés: 4, BM-097 jelű híd (gyalogos aluljáró) Helye: a 23. sz. főút Nemti elkerülő szakasza, km szelvényben gyalogos aluljáróban a J2.1 jelű gyalogút átvezetése Keresztezési szög: 90 o A híd ferdesége: 90 o Szabad nyílás: 3,00 m Szerkezeti hossz: 26,15 m Szerkezet hosszesése: 0,62 % Alapozás: síkalap Szerkezet: előregyártott vasbeton keretelemes Terhelési osztálya: A jelű közúti járműteher (800 kn) Útkezelő/Hídkezelő: Magyar Közút NZrt. Az áthidalt akadály: J2.1 jelű gyalogút - leendő útkezelő: Dorogháza Község Önkormányzata - keresztezés szelvénye: 0+089,08 km - útkorona szélesség: 2,50 m - keresztesés: 2 % (egyoldali jobbra) - magassági vonalvezetés: 0,62 % emelkedik - vízszintes vonalvezetés: egyenes - pályaszint: 204,80 m

3 BM-023 jelű híd (elbontott és újjáépített) híd Elbontásra kerülő híd főbb adatai: - törzsszám: eredeti szelvényszám: szerkezet: kéttámaszú, monolit vasbeton alulbordás lemez - szabad nyílás: 9,39 m - kocsipálya szélesség: 4,85 m - építés éve: teherbírás: B/2004 (üzemi: 40/1986) Új híd Helye: j. út 0+226,22 km szelvényében a Zagyva-patak felett Keresztezési szög: 68,58 o A híd ferdesége: 68,58 o Szabad nyílás: 13,80 m (merőlegesen: 12,85 m) (> 12,08 m) Szerkezeti hossz: 15,53 m (merőlegesen: 14,46 m) Keresztmetszet: 0, ,50 + 0,565 = 9,63 m Keresztesés: 2,50 % tetőszelvény Hosszesés: 0,57% esik Alapozás: Ø 80 cm átmérőjű fúrt vb. CFA cölöp Felszerkezet: FP-37/14,60 j. előregyártott előfeszített hídgerenda + együttdolgozó monolit vasbeton pályalemez Szerkezet alsó éle: 215,48 m (> 213,20 m) Terhelési osztálya: A jelű közúti járműteher (800 kn) Útkezelő/Hídkezelő: Magyar Közút NZrt. Az áthidalt akadály: Zagyva-patak - vízfolyás kezelő: Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság - keresztezés szelvénye: fkm - mederfenék szint: 210,45 m - fenékszélesség: 3,00 m - rézsűhajlás: 1:2 - fenékesés: 2, BM-0041 jelű (elbontott és újjáépített) híd Elbontásra kerülő híd főbb adatai: - törzsszám: eredeti szelvényszám: szerkezet: kéttámaszú, monolit vasbeton lemez - szabad nyílás: 4,00 m - építés éve: teherbírás: IB/1950 (üzemi: 80/1986) Új híd Helye: Keresztezési szög: A híd ferdesége: j. út 0+041,27 km szelvényében a Galya-patak felett 86,40 o 86,40 o Szabad nyílás: 8,97 m (merőlegesen: 8,95 m) (> 8,55 m) Szerkezeti hossz: 10,27 m (merőlegesen: 10,25 m)

4 4 Keresztmetszet: 0, ,30 + 0,565 = 15,43 m Keresztesés: 2,5% egyoldali jobbra Hosszesés: esik 2 % Alapozás: Ø 80cm átmérőjű fúrt vb. CFA cölöp Felszerkezet: FP-30/9,60 j. előregyártott előfeszített hídgerenda + együttdolgozó monolit vasbeton pályalemez Szerkezet alsó éle: 215,11 m (> 215,10 m) Terhelési osztálya: A jelű közúti járműteher (800 kn) Útkezelő/Hídkezelő: Magyar Közút NZrt Áthidalt akadály: Galya-patak - vízfolyás kezelő: Dorogháza Község Önkormányzata - keresztezés szelvénye: fkm - mederfenék szint: 212,805 m - fenékszélesség: 3,00 m - rézsűhajlás: 1:1,5 - fenékesés: BM-114 jelű híd Helye: 23 sz. főút (tervezett Nemti elkerülőút) 1+137,18 km Keresztezési szög: A híd ferdesége: szelvényében a Ménkes-patak felett 36,22 o 60 o Szabad nyílás: 25,71 (merőlegesen: 22,27) m (>8,60 m) Szerkezeti hossz: Keresztmetszet: Keresztesés: Hosszesés: Alapozás: Felszerkezet: 28,02 (merőlegesen: 24,27) m 0, ,00 + 0,565 = 11,13 m 2,5 % tetőszelvény 0,5 % esik Ø 80cm átmérőjű fúrt vb. CFA cölöp FCI-90 j. előregyártott előfeszített hídgerenda + együttdolgozó monolit vasbeton pályalemez Szerkezet alsó éle: 207,97 m (> 207,72 m) Terhelési osztálya: Útkezelő/Hídkezelő: Áthidalt akadály: A jelű közúti járműteher (800 kn) Magyar Közút NZrt. Ménkes-patak - vízfolyás kezelő: Dorogháza Község Önkormányzata - keresztezés szelvénye: fkm - mederfenék szint: 205,59 m - fenékszélesség: 0,80 m - rézsűhajlás: 1:2,5 - fenékesés: BM-146 jelű híd Helye: 23 sz. főút (tervezett Nemti elkerülőút) 1+460,7 km Keresztezési szög: A híd ferdesége: szelvényében a névtelen vízfolyás felett 87,25 o 87,25 o Szabad nyílás: 7,98 (merőlegesen: 7,97) m (>7,15 m)

5 Szerkezeti hossz: Keresztmetszet: Keresztesés: Hosszesés: Alapozás: Felszerkezet: 5 9,28 (merőlegesen: 9,27) m 0, ,10 + 0,565 = 11,23 m 4,50 % egyoldali jobbra 0,5 % emelkedik Ø 80 cm átmérőjű fúrt vb. CFA cölöp FP-30 j. előregyártott előfeszített hídgerenda + együttdolgozó monolit vasbeton pályalemez Szerkezet alsó éle: 207,50 m (= 207,50 m) Terhelési osztálya: Útkezelő/Hídkezelő: Áthidalt akadály: A jelű közúti járműteher (800 kn) Magyar Közút NZrt. névtelen vízfolyás - vízfolyás kezelő: Dorogháza Község Önkormányzata - keresztezés szelvénye: fkm - mederfenék szint: 205,945 m - fenékszélesség: 1,80 m - rézsűhajlás: 1:2,5 - fenékesés: 2, BM-261 jelű híd Helye: 23 sz. főút (tervezett Nemti elkerülőút) 2+607,83 km Keresztezési szög: A híd ferdesége: szelvényében a Galya patak felett 74,02 o 74,02 o Szabad nyílás: 11,85 (merőlegesen: 11,39) m (>9,87 m) Szerkezeti hossz: Keresztmetszet: Keresztesés: Hosszesés: Alapozás: Felszerkezet: 13,41 (merőlegesen: 12,89) m 0, ,00 + 0,565 = 15,13 m 2,50 % eltolt tetőszelvény 1,0% emelkedik Ø 80 cm átmérőjű fúrt vb. CFA cölöp FP-30 j. előregyártott előfeszített hídgerenda + együttdolgozó monolit vasbeton pályalemez Szerkezet alsó éle: 215,10 m (> 215,03 m) Terhelési osztálya: Útkezelő/Hídkezelő: Áthidalt akadály: A jelű közúti járműteher (800 kn) Magyar Közút NZrt. Galya patak - vízfolyás kezelő: Dorogháza Község Önkormányzata - keresztezés szelvénye: fkm - mederfenék szint: 212,26 m - fenékszélesség: 3,00 m - rézsűhajlás: 1:1,2 - fenékesés: BM-299 jelű híd Helye: 23 sz. főút (tervezett Nemti elkerülőút) 2+981,73 km szelvényében a Zagyva- patak felett Keresztezési szög: 62,09 o A híd ferdesége: 62,09 o Szabad nyílás: 21,86 (merőlegesen: 19,32) m (>15,32 m) Szerkezeti hossz: 24,01 (merőlegesen: 21,22) m

6 6 Keresztmetszet: 0, ,00 + 0,565 = 11,13 m Keresztesés: 2,50 % tetőszelvény Hosszesés: 0,5 % emelkedik Alapozás: Ø 80 cm átmérőjű fúrt vb. CFA cölöp Felszerkezet: FPT-80 j. előregyártott előfeszített hídgerenda + együttdolgozó monolit vasbeton pályalemez Szerkezet alsó éle: 214,70 m (> 214,50 m) Terhelési osztálya: A jelű közúti járműteher (800 kn) Útkezelő/Hídkezelő: Magyar Közút NZrt. Áthidalt akadály: Zagyva- patak - vízfolyás kezelő: Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság - keresztezés szelvénye: fkm - mederfenék szint: 210,935 m - fenékszélesség: 4,00 m - rézsűhajlás: 1:2 - fenékesés: 2, BM-0040 jelű híd Helye: 23. sz. főút Nemti elk. út, belterületi bk. út 0+040,56 km szelvényében az Ilona (Nemti) - patak felett Keresztezési szög: 90 o A híd ferdesége: 90 o Szabad nyílás: 13,00 m (> 12,20 m) Szerkezeti hossz: 14,20 m Keresztmetszet: 0, ,00 + 0,565 = 11,13 m Keresztesés: 2,5% tetőszelvény Hosszesés: 0,5% esik Alapozás: Ø 80 cm átmérőjű fúrt vb. CFA cölöp Felszerkezet: FP-37/13,60 j. előregyártott előfeszített hídgerenda + együttdolgozó monolit vasbeton pályalemez Szerkezet alsó él: 205,88 m (> 205,62 m) Terhelési osztálya: A jelű közúti járműteher (800 kn) Útkezelő/Hídkezelő: Magyar Közút NZrt. Áthidalt akadály: Ilona (Nemti) patak - vízfolyás kezelő: Nemti Község Önkormányzata - keresztezés szelvénye: fkm - mederfenék szint: 203,42 m - fenékszélesség: 3,50 m - rézsűhajlás: 1:2,5 - fenékesés: 4,9 3. Az építési engedély idegen ingatlan birtokbavételére nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönt el és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól. 4. A létesítmények ismertetése: A 23-as és 25-ös sz. főutak Bátonyterenye - Ózd közötti fejlesztése kapcsán Nemti község elkerülő szakasza is kiépül. Az új út Nemti belterületi határa előtt ágazik le a 23-as útról, majd

7 7 Dorogháza külterületét is érintve Nemti külterületén csatlakozik vissza. A 24108; 24109; és a jelű utak körforgalmú csomópontban csatlakoznak az új úthoz. A nyomvonalon két új szintbeli vasúti átjáró létesül, egy pedig átépítésre kerül. A vízfolyások keresztezésére 7 db. új híd épül, 2 db. pedig átépítésre kerül. A külterületi ingatlanok megközelítését új földutak biztosítják. A Nemti elkerülő út főút ,89 km sz. közötti szakaszának paraméterei: K.IV.B. Külterületi másodrendű főút Tervezési paraméterek Tervezési sebesség Forgalmi sáv szélessége Padkaszélesség Koronaszélesség 70 km/h. 3,50 m 2,50 m 11,0 m A jelű bekötőút ,06 km sz. közötti szakaszának paraméterei: K.V.C. Külterületi mellékút Tervezési paraméterek Tervezési sebesség Forgalmi sáv szélessége Koronaszélesség 50 km/h. 3,25 m 9,5 m A jelű bekötőút ,83 km sz. közötti szakaszának paraméterei: K.V.C. Külterületi mellékút Tervezési paraméterek Tervezési sebesség Forgalmi sáv szélessége Koronaszélesség 50 km/h. 3,25 m 9,5 m A jelű bekötőút ,70 km sz. közötti szakaszának paraméterei: K.V.C. Külterületi mellékút Tervezési paraméterek Tervezési sebesség Forgalmi sáv szélessége Koronaszélesség 50 km/h. 3,25 m 9,5 m A Nemti elkerülő út főút ,89 km sz. közötti szakaszának pályaszerkezete: 4 cm AC-11 kopóréteg, 7 cm AC-22 kötőréteg, 12 cm AC-22 alapréteg, 20 cm M63 mechanikai stabilizációs burkolatalap A jelű bekötőút pályaszerkezete: 4 cm AC-11 kopóréteg, 12 cm AC-22 kötőréteg, 20 cm M63 mechanikai stabilizációs burkolatalap A jelű bekötőút pályaszerkezete: 4 cm AC-11 kopóréteg,

8 8 7 cm AC-22 kötőréteg, 20 cm M63 mechanikai stabilizációs burkolatalap A jelű bekötőút pályaszerkezete: 4 cm AC-11 kopóréteg, 9 cm AC-22 kötőréteg, 20 cm M63 mechanikai stabilizációs burkolatalap Járda pályaszerkezete: 3 cm AC-8 kopóréteg, 4 cm AC-11 kötőréteg, 20 cm mechanikai stabilizációs burkolatalap (M63 v. M45 v. M32) A tervezett pályaszerkezet pontos rétegrendi felépítését az engedélyezési tervdokumentáció műszaki leírás és mintakeresztszelvények fejezete részletesen tartalmazza. A közlekedési létesítmények a tervezett burkolattal, vagy azzal egyenértékű rétegrenddel is megépíthetőek. Az engedélyezési eljárás alapjául a TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft. (1133 Budapest, Váci út emelet), a Via Futura Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (1111 Budapest, Zenta u.1), és a Partner Mérnökiroda Kft Tatabánya, Bárdos lakópark 2/C.) által alapított TRENECON - Via Futura - Partner Konzorcium (a továbbiakban: Tervező) által október hóban készített U konzorciumi tervszámú engedélyezési tervdokumentáció szolgál. A hidak engedélyezési terveit a STATIC-PLAN Építőmérnöki, Szolgáltató és Tervező Kft. (1044 Budapest, Szabolcska Mihály út 51.II./8) készítette Szakági tervszám: A végleges forgalmi rendet az engedélyezési dokumentáció C1 számú forgalomtechnikai helyszínrajzai alapján, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet, vonatkozó előírásainak betartása mellett jóváhagyom. 6. Az ideiglenes forgalmi rend jóváhagyására vonatkozó előírás: Tekintettel arra, hogy az engedélyezés tervdokumentáció nem tartalmazza az ideiglenes forgalmi rendre (az építés alatti forgalmi rendre) vonatkozó munkarészeket, ezért azokat az Építtetőnek el kell készíttetni, és az érintett közút kezelőkkel jóvá kell hagyatni. Határidő: a munkaterület átadás-átvételi eljárását megelőzően 30 nappal. 7. Építtető az érintett földterületek birtok határaiban bekövetkezett változásokat a kezelői lehatárolási tervnek megfelelően köteles a földhivatali ingatlan nyilvántartásokon átvezettetni a forgalomba helyezési eljárás megindításáig. 8. A Tervező a 23-as és 25-ös sz. főutak Bátonyterenye - Ózd közötti fejlesztése kapcsán kérelmet nyújtott be az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottsághoz az Útügyi Műszaki Előírások (UME) alóli felmentés céljából. Az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság a meghozott döntéseiben felmentést adott az UME alól a Nógrád megye I-05 szakasz (Nemti elkerülő út) vonatkozásában az alábbiak szerint: 8.1. A 108/2019. (VII.15.) számú ÚB Határozatában engedélyezett műszaki eltérések: o) Az e-ut :2005 Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése című útügyi műszaki előírás 8.3. pontjában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (73. kérelem 18.

9 9 pont korábbi 22. pont), a D és E forgalmi terhelési osztály esetén, előírástól eltérő módon alkalmazandó kötőanyag nélküli alapréteg beépítését, mint műszaki eltérést engedélyezi A 138/2020. (IX. 2.) számú ÚB Határozatában engedélyezett műszaki eltérések: b) Az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (87/2020. kérelem 3. pont), a külterületi utakhoz csatlakozó földutak, előírástól eltérő 25 m aszfalt burkolattal, valamint 25 m mechanikai stabilizációval kiépített sárrázó burkolatának megvalósítását, mint műszaki eltérést engedélyezi. f) Az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (87/2020. kérelem 10. pont), a j. úton létesülő körforgalmú csomópont és a j. úttal alkotott csomópont közötti, előírástól eltérő, 136,8 m távolságot, mint műszaki eltérést engedélyezi 8.3. A 147/2020. (IX. 23.) számú ÚB Határozatában engedélyezett műszaki eltérések: a) Az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (87/2020. kérelem 2. pont), az úttengely előírástól eltérő hossz-szelvényi vonalvezetését, mint műszaki eltérést engedélyezi, az alábbiak szerint: - nem minden töréspontnál tartalmaz lekerekítő elemet, - belterületi szakaszon, két egymást követő szakasz esetében, a magassági vonalvezetésben 2,5 %-nál nagyobb törés ne legyen, - külterületi szakaszon, két egymást követő szakasz esetében, a magassági vonalvezetésben 1,2 %-nál nagyobb törés ne legyen, - meglévő szakaszokhoz történő csatlakozások kialakításánál a magassági vonalvezetésben 1,0 %-nál nagyobb törés ne legyen. b) Az e-ut :2004 Szintbeni közúti csomópontok méretezése és tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (87/2020. kérelem 5. pont), az előírástól eltérő hossz-szelvényi homorú vagy domború lekerekítő ívek alkalmazását, illetve a töréssel indított alárendelt út hossz-szelvényét, mint műszaki eltérést engedélyezi A 151/2020. (X. 7.) számú ÚB Határozatában engedélyezett műszaki eltérések: a) Az e-ut :2010 Körforgalmak tervezése című útügyi műszaki előírás 1.9. pontjában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (87/2020. kérelem 8. pont), a külterületi utak körforgalmú csomópontjainak, előírástól eltérő főpálya padkaszélességéhez igazodó padkaszélességét, mint műszaki eltérést engedélyezi, az alábbiak szerint: - 23 sz. főút Nemti elkerülő út 2+649,42 km szelvény és a j j összekötő utak csomópontjába tervezett 5 ágú körforgalom padkaszélessége 1,75 m, b) Az e-ut :2010 Körforgalmak tervezése című útügyi műszaki előírás 1.1. táblázatában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (87/2020. kérelem 9. pont), az előírástól eltérő Rb=18 m belső sugár kialakítását, mint műszaki eltérést engedélyezi, a 23 sz. főút Nemti elkerülő út 2+649,42 km szelvényében tervezett körforgalmú csomópontra vonatkozóan. c) Az e-ut :2004 Közutak melletti ingatlanok, kiszolgáló létesítmények útcsatlakozása című útügyi műszaki előírás 3.2. táblázatában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (87/2020.

10 10 kérelem 15. pont), az egyszerű útcsatlakozás előírástól eltérő kialakítását, mint műszaki eltérést engedélyezi, az alábbiak szerint: - 23 sz. főút Nemti elkerülő út 0+280,13 km szelvényében 011/5 hrsz-ú visszamaradó ingatlan megközelítésére létesített teleklejáró 30 m hosszon történő kiépítése, 3,0 m burkolat- és 5,0 m koronaszélességgel, - 23 sz. főút Nemti elkerülő út km szelvényében 022/2 hrsz-ú visszamaradó ingatlan megközelítésére létesített teleklejáró 25 m hosszon történő kiépítése, 3,0 m burkolat- és 5,0 m koronaszélességgel, - 23 sz. főút Mátraterenye külterületi szakaszán ,94 km szelvényében 0133/27 hrsz-ú visszamaradó ingatlan megközelítésére létesített teleklejáró 31 m hosszon történő kiépítése, 6,0 m széles burkolattal a jelenlegi 23 sz. főút megmaradó szakaszára történő visszakötésig, - 23 sz. főút Mátraterenye külterületi szakaszán ,99 km szelvényében 0133/9, 0133/17 hrsz-ú visszamaradó ingatlan megközelítésére létesített teleklejáró 21 m hosszon történő kiépítése, 6,0 m széles burkolattal a jelenlegi 23 sz. főút megmaradó szakaszára történő visszakötésig, k) Az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (87/2020. kérelem 25. pont), a 0-3 m töltésmagasság vagy bevágásmélység esetén, közúti visszatartó rendszer kiépítése nélkül az előírástól eltérő, 1:1,5 rézsűhajlás alkalmazását, mint műszaki eltérést engedélyezi. 9. A hídépítésre vonatkozó előírások: 9.1. A hídépítési munkálatokat csak jelen határozatba foglaltak alapján készített, részletes statikai számítást tartalmazó, hivatalom által jóváhagyott kiviteli tervek birtokában szabad megkezdeni. A BM-097 jelű híd (gyalogos aluljáró) kiviteli tervét jóváhagyásra nem kell benyújtani A kiviteli terv jóváhagyási kérelemhez be kell csatolni a hídkezelő (Magyar Közút NZrt.), valamint a vízfolyás kezelők (Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Nemti Község Önkormányzata, Dorogháza Község Önkormányzata) kiviteli tervekre vonatkozó kezelői nyilatkozatait A kiviteli terveket a hatályos jogszabályokban, útügyi műszaki előírásokban foglaltak szerint kell elkészíteni, betartva a szakhatósági előírásokban és kezelői nyilatkozatokban foglaltakat Az általános terv Felülnézet ábrain a műtárgyon átvezetésre kerülő H2 feltartóztatási fokozatú, ill. egyéb korlátokat is fel kell tüntetni A B-097 jelű hídnál a vizsgáló lépcsők teljes hosszában végig kell vezetni az egyoldali üzemi korlátot. 10. A tervezett beruházáshoz kapcsolódó meglévő vasúti átjáró biztosítási mód változásával kapcsolatos előírások: A Nemti elkerülő út szakaszán 84. számú, Kisterenye-Kálkápolna vasútvonal 83+00,42 hm. szelvényében meglévő szintbeni vasúti útátjáró biztosítási módja megváltozott. Az új biztosítási mód: vonat által vezérelt, jelzővel ellenőrzött fénysorompó, félsorompóval kiegészítve. A biztosítási mód megváltoztatását a Hatóság NO/UTO/ /2020. számú határozatában engedélyezte. A jelen NO/UTO/ /2021. számú határozat és 84. számú, vasútvonal 83+00,42 hm. szelvényében meglévő szintbeni vasúti útátjáró biztosítási módját megváltoztató NO/UTO/ /2020. számú október 2-án kelt határozat, együtt érvényesek.

11 A tervezett beruházáshoz kapcsolódó új vasúti átjárók létesítésével kapcsolatos előírások: A Nemti elkerülő úthoz kapcsolódóan az alábbi új vasúti átjárók létesülnek: - A 84 sz. Kisterenye Kál-Kápolna vasútvonalon 63+38,34 hm szelvénybe tervezett új, szintbeni vasúti átjáró, - A 84 sz. Kisterenye Kál-Kápolna vasútvonalon 84+49,45 hm szelvénybe tervezett új, szintbeni vasúti átjáró, A tervezett beruházáshoz kapcsolódó tárgyi vasúti átjárók létesítésének és biztosítási módja meghatározásának engedélyezési eljárását a Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi (1138 Budapest, Váci út 188.) folytatta le, és a BP/0801/ /2020. számú határozatában az új vasúti átjárók létesítését és biztosítási módjuk meghatározását engedélyezte. A jelen NO/UTO/ /2021. számú határozat és a Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi által kiadott, a 84-es számú Kisterenye Kál-Kápolna vasútvonalon a 63+38,34 hm szelvénybe tervezett új, szintbeni vasúti átjáró és a 84+49,45 hm szelvénybe tervezett új, szintbeni vasúti átjáró létesítését és biztosítási módját engedélyező BP/0801/ /2020. számú, én kelt határozat, együtt érvényesek. 12. A tervezett beruházáshoz kapcsolódó 30,0 méter szabadnyílást meghaladó híd vonatkozásában tett előírások: A Nemti elkerülő út szakaszán egy 30,0 méter szabadnyílást meghaladó közúti híd létesül a Zagyva patak felett az út 0+725,71 km szelvényben (B-073 jelű híd). A közúti híd engedélyezési eljárását a Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Hídügyi Osztály (1138 Budapest, Váci út 188.) folytatta le, építését a BP/0802/ /2020. számú határozatában engedélyezte. A jelen NO/UTO/ /2021. számú határozat és a Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Hídügyi Osztály által kiadott, a B-073 jelű közúti híd építését engedélyező BP/0802/ /2020. számú án kelt határozat, együtt érvényesek. 13. A szakhatóságok az útépítéshez az alábbiak szerint járultak hozzá: Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36200/1315-7/2020.ált. szakhatósági állásfoglalása: A Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály (3100 Salgótarján, Karancs út 54.) megkeresése alapján, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) megbízásából a Via Futura Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (1111 Budapest, Zenta u.1.) kérelmére a számú főutak Bátonyterenye - Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciója I-05 szakasz Nemti elkerülő út építési engedélyének megadásához tűzvédelmi szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá : 1. A tárgyi tervezési területen, valamint annak megközelítési útvonalon mérten 100 méteres környezetében lévő, a kivitelezési munkálatok során érintett tűzcsapok helyét, megközelíthetőségét, műszaki megoldásait a kivitelezést megelőzően a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal igazolt módon egyeztetni kell.

12 12 2. A kivitelezés, építési munkálatok során szükséges esetleges forgalomkorlátozásokat a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal írásban a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Salgótarjáni Katasztrófavédelmi Kirendeltségére be kell jelenteni. A szakhatósági állásfoglalással szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs, az csak az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg Bátonyterenye Városi Rendőrkapitányság Rendészeti Osztály /1/2020. ált számú szakhatósági állásfoglalása: A mellékelt tervdokumentációkkal kapcsolatban A Bátonyterenyei Rendőrkapitányság részéről szakhatósági kifogás nem merült fel Mátramindszenti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője DH/327-73/2020 számú szakhatósági állásfoglalása: A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) megbízásából a Via Futura Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (1111 Budapest, Zenta u. 1.) 580/2020 számú kérelmére a Nógrád megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály ánál (3100 Salgótarján, Karancs út 54.) a 23. és 25 sz. főutak Bátonyterenye-Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciója- I-05 szakasz: Nemti elkerülő út építésének engedélyeztetési eljárása tárgyában a TRENECON-Via Futura Partner Konzorcium által október hónapban U konzorciumi tervszámú dokumentáció alapján indított eljárásban a tárgyi munkálatokhoz h o z z á j á r u l o k. Döntésem ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. Szakhatósági állásfoglalásom csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében támadható meg Mátraverebélyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője NI/975-5/2020 számú szakhatósági állásfoglalása: A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) megbízásából a Via Futura Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (1111 Budapest, Zenta u. 1.) által benyújtott, a 23 és 25. sz. főutak Bátonyterenye-Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciója I-05 szakasz: Nemti elkerülő út építésének engedélyezésére hatósági eljárás indult. Az eljárással kapcsolatosan a hatóság megkereste Nemti Község Jegyzőjét szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A benyújtott dokumentáció alapján az engedélyezési eljárásához H O Z Z Á J Á R U L O K. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az csak az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató 35100/ /2020.ált. számú szakhatósági állásfoglalása: A Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály (3100 Salgótarján, Karancs út 54.) hatóság szakhatósági megkeresésére, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (a továbbiakban: FKI-KHO) az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) megbízásából a Via Futura Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (1111 Budapest, Zenta u. 1. ) a 23 és 25 sz. főutak

13 13 Bátonyterenye-Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciója I-05 szakasz: Nemti elkerülő út építéséhez vízügyi és vízvédelmi szempontból az alábbi kikötésekkel hozzájárulok: 1. Az építési tevékenységet a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a talaj, valamint a felszín alatti víz ne szennyeződjön, a felszín alatti víz, földtani közeg állapotában a tevékenység ne okozzon a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást. 2. A megvalósítás során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] valamint a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 220/2004. Korm. rendelet] előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszíni és a felszín alatti víz, valamint a földtani közeg ne szennyeződjön. 3. A munkálatok során csak olyan anyagok használhatók fel, melyek a felszín alatti vizeket nem károsítják. A tereprendezés során csak bizonyítottan szennyeződésmentes, a fedőképződménnyel megegyező szemcseméretű föld használható, építési törmelék használata tilos. 4. A munkagépek rendszeres karbantartásáról arra alkalmas telephelyen a felszíni- és felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg szennyeződésének elkerülése érdekében gondoskodni kell. Az építési, felvonulási területen a munkagépek javítása, karbantartása, valamint tisztítása tilos. 5. Az ideiglenes talajdepóniákat vízzáró aljzaton (beton, fólia, stb.) kell kialakítani, ésgondoskodni kell róla, hogy a belőle esetlegesen kimosódó szennyezőanyagok a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyeződését ne okozzák. Átmeneti veszélyes hulladéktárolás csak kialakított műszaki védelem mellett végezhető. 6. Az építés befejezését követően a potenciális vízszennyező anyagok jogszabályok szerinti környezetkímélő elhelyezéséről gondoskodni kell. 7. Az építési munkálatok során a keletkezett hulladékok vízszennyezést megelőző, károsítást kizáró szelektív gyűjtéséről, zárt tárolásáról és rendszeres elszállításáról Engedélyesnek gondoskodnia kell. 8. Az építési munkálatok végzése során kivitelezőnek felelős műszaki vezető folyamatos jelenlétét kell biztosítani a helyszínen. A felelős műszaki vezető felelősségi körének az esetleges kárelhárítási munkák koordinálására, illetve a kárelhárításhoz szükséges felszerelés biztosítására is ki kell terjednie. 9. A megvalósítás során a vízfolyásba a szabad áramlást akadályozó-, illetve szennyező anyag nem kerülhet. 10. A vízfolyás part menti sávját szabadon kell hagyni. 11. A kivitelezés befejezését követően szükség esetén a medret az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. 12. A csapadékvíz befogadóba történő bevezetése csak a kezelő hozzájárulásával történhet. 13. A forgalomba helyezési engedélykérelemhez csatolni kell: a műszaki átadás-átvételi eljáráson felvett jegyzőkönyvet (jegyzőkönyv hiteles másolatát), valamint a felelős műszaki vezető nyilatkozatát a csapadékvíz elvezetés megvalósításáról és a befogadók üzemeltetőinek nyilatkozat a kivitelezés elfogadásáról.

14 14 Felhívom a figyelmet, hogy: - A csapadékvíz elvezetése vízjogi engedély köteles tevékenység. Vízjogi létesítési engedély a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendeletben [a továbbiakban: 41/2017. (XII.29.) BM rendelet] meghatározott tartalmú engedélyezési dokumentáció és mellékletek benyújtásával kérhető a vízügyi hatóságtól, a jelen szakhatósági állásfoglalás számára való hivatkozással. - A vízilétesítmények kivitelezése csak érvényes és végleges vízjogi létesítési engedély alapján történhet. - A forgalomba helyezési engedély kérelemhez csatolni kell a műszaki átadás-átvételi eljáráson felvett jegyzőkönyvet. - Az FKI-KHO a forgalomba helyezéshez csak az érvényes és végleges vízjogi üzemeltetési engedély kiadását követően járul hozzá. Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, amelyet Kérelmező megfizetett. A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Közlekedésrendészeti Osztály 12000/4018-9/2020. ált. számú szakhatósági állásfoglalása: A Nógrád Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr.) 55. -ában foglaltakra tekintettel megkereste hatóságomat, hogy hatáskörömben eljárva a tárgyi létesítmény kijelöléséhez állásfoglalást adjak. Szakhatósági hozzájárulásomat feltételek nélkül megadom. Szakhatósági hozzájárulásom ellen önálló fellebbezésnek az Ákr (3) bekezdése alapján nincs helye. Szakhatósági hozzájárulásom csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály /2020/h számú szakhatósági állásfoglalása: A Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály (3100 Salgótarján Karancs út 54.) NO/UTO/ /2020 hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, a Via Futura Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (1111 Budapest, Zenta u. 1.) által kérelmezett 23 és 25 sz. főutak Bátonyterenye-Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciója I-05 szakasz: Nemti elkerülő út építésének engedélyezése tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A beruházás megvalósításához HOZZÁJÁRULOK. Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A szakhatósági állásfoglalásokban megfogalmazott feltételek maradéktalanul betartandók, azoktól eltérés nem engedélyezett. 14. Az építési engedély kiadásához az érintett és csatlakozó utak, vízfolyások kezelői és tulajdonosai és a közösségi közlekedési szolgáltatók az alábbiak szerint hozzájárultak:

15 15 - A Magyar Közút Nzrt. mint az érintett hidak kezelője a november 25. napján kelt NOG- 732/32/2020. iktató számú nyilatkozatában az épülő hidak vonatkozásában feltételekkel hozzájárult. - A Magyar Közút Nzrt. mint az érintett országos közút közútkezelője a december 9. napján kelt NOG-732/36/2020. iktató számú közútkezelői nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. - A Magyar Közút Nzrt. mint az érintett országos közút és útárok kezelője a december 7. napján kelt NOG-732/37/2020. iktató számú csapadékvíz-befogadói nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. - A Magyar Közút Nzrt. mint az érintett országos közút közútkezelője a január 12. napján kelt NOG-12-5/2021. iktató számú nyilatkozatában a B-097 j. műtárgy módosításához feltételekkel hozzájárult. - Magyar Közút Nzrt. mint az érintett országos közutak vagyonkezelője ITH-2020/ SAP azonosító nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. - Nemti Község Önkormányzata mint az érintett vízfolyások, csapadékcsatornák kezelője november 11. napján kelt, NI./924-6/2020. iktató számú nyilatkozatában feltételek nélkül hozzájárult. - Nemti Község Önkormányzata mint az érintett vízfolyások kezelője november 11. napján kelt, NI./924-3/2020. iktató számú hídkezelői nyilatkozatában feltételek nélkül hozzájárult. - Nemti Község Önkormányzata mint az érintett helyi közutak közútkezelője november 11. napján kelt, NI./924-2/2020. iktató számú nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. - Nemti Község Önkormányzata mint az érintett helyi közutak tulajdonosa november 11. napján kelt, NI./924-7/2020. iktató számú nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. - Nemti Község Önkormányzata mint az érintett vízfolyások, árkok kezelője november 11. napján kelt, NI./924-4/2020. iktató számú nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. - Nemti Község Önkormányzata mint az érintett vízfolyások kezelője november 11. napján kelt, NI./924-6/2020. iktató számú befogadói nyilatkozatában feltételek nélkül hozzájárult. - Dorogháza Község Önkormányzata november 4. napján kelt, DH/327-71/2020. iktató számú közútkezelői-; tulajdonosi-;mederkezelői-; hídkezelői hozzájárulásában és befogadói nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. - Szuha Község Önkormányzata november 4. napján kelt, SZ/263-13/2020. iktató számú tulajdonosi hozzájárulásában, befogadói nyilatkozatában és vízfolyás-; árok-, mederkezelői hozzájárulásában feltételekkel hozzájárult. - A Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság Budapest mint az érintett vízfolyások tulajdonosa, kezelője napján kelt, /2020 iktatószámú nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. - A MÁV Zrt. Pályavasúti Főigazgatóság Pályalétesítményi Igazgatóság Pályafenntartási Osztály augusztus 14-én kelt, /2020/MAV iktatószámú nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. - A MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlanrendezés és Területszerzés január 24-én kelt /2020/MAV iktatószámú nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. - A MÁV Zrt. Üzemeltetési Főigazgatóság Pályavasúti Területi Igazgatóság Miskolc december 4-én kelt, /2020/MAV iktatószámú üzemeltetői hozzájárulását feltételekkel adta ki.

16 16 - A MÁV Zrt. Infrastruktúra Fejlesztési Igazgatóság Döntés Előkészítési Osztály július 22-én kelt, /2020/MAV iktatószámú nyilatkozatában feltételek nélkül hozzájárult. - A MÁV Zrt. Infrastruktúra Fejlesztési Igazgatóság Döntés Előkészítési Osztály július 22-én kelt, /2020/MAV iktatószámú nyilatkozatában feltételek nélkül hozzájárult. - A MÁV Zrt. Infrastruktúra Fejlesztési Igazgatóság Döntés Előkészítési Osztály július 22-én kelt, /2020/MAV iktatószámú nyilatkozatában feltételek nélkül hozzájárult. - A Volánbusz Zrt. Forgalmi és Kereskedelmi Igazgatóság november 23. napján kelt, /2020 iktatószámú nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. A kezelő hozzájárulások az engedélyezési tervdokumentáció részét képezik. Az előírt feltételeket maradéktalanul be kell tartani. 15. Az építési engedély kiadásához az érintett közműkezelők a hozzájárulásaikat megadták, a hozzájárulásokban előírtakat a kiviteli terv készítésénél és a kivitelezésnél maradéktalanul be kell tartani. Az E-Közmű rendszerben az alábbi közműkezelők jelezték érintettségüket: Szolgáltató megnevezés Dátum TIGÁZ Földgázelosztó Zártkörűen Működő Részvénytársaság ÉRV Zrt Heves Megyei Vízmű Zrt Invitel Távközlési Zrt ÉMÁSZ Hálózati Kft Invitech ICT Services Kft FGSZ Földgázszállító Zrt A közműkezelők nyilatkozatai az engedélyezési, illetve a záradékolt tervdokumentáció részét képezik, ill. az E-Közmű rendszer Közműnyilatkozat számon nyilvántartja. 16. Az érintett megyei kormányhivatalok szervezeti egységei az építési engedély kiadásához az alábbiakban felsoroltak szerint járultak hozzá Nógrád Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Osztály NO/KVO/1471-3/2020. számú szakvéleménye: A Nógrád Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Osztályhoz (a továbbiakban: Kormányhivatal), mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz november 18. napján érkezett a Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály (a továbbiakban: Engedélyező Hatóság) megkeresésére a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.; a továbbiakban: Kérelmező) kérelmére indított a 23 és 25 sz. főutak Bátonyterenye- Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciója I-05 szakasz Nemti elkerülő út építési engedélye ügyében. A 23. számú és 25. számú főutak Nógrád Megyei szakaszára vonatkozó rekonstrukciója a Kormányhivatal NO/KVO/324-33/2020 számon módosított, a Salgótarjáni Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya - mint a Kormányhivatal jogelődje - által kiadott NO-05/KVO/16-22/2019 számú Környezetvédelmi Engedéllyel rendelkezik.

17 17 A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII.2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 382/2016 Korm. rend.) 1. melléklet 2. táblázat 5. pontjában meghatározottak szerint a tárgyi építési engedélyezési eljárás során a természetvédelmi és környezetvédelmi szakkérdések vizsgálatának feltételei nem teljesülnek. Előzőek alapján környezet- és természetvédelmi szempontból a hivatkozott számú környezetvédelmi engedélyben foglaltak betartása indokolt. Az Engedélyező Hatóság az NO/UTO/ /2020. sz. végzésében hiánypótlásként kiírta az Építtető részére a környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos egyéb eljárási költségekről és szakértői díjakról szóló 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet] 1. (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdések vizsgálatáért a rendelet 1. számú melléklet 4.1. pontjában meghatározott Ft egyéb eljárási költség megfizetését napjáig történő határidővel. Amennyiben ezen eljárási költség befizetése megvalósul a Kormányhivatal számlájára, úgy a Kérelmező részére történő visszautalással kapcsolatos intézkedést a Kormányhivatal haladéktalanul megteszi Nógrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Hatósági és Örökségvédelmi Osztály NO/EPFO/842-3/2020. számú szakvéleménye: A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 62/A értelmében a tárgyi ügyben az örökségvédelmi szempontok érvényesülését szakkérdésként vizsgálja a Nógrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának Építésügyi Hatósági és Örökségvédelmi Osztálya (továbbiakban: Kormányhivatal). A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. táblázat 6. sorában megjelölt szakkérdés tekintetében tárgyi ügyben Kormányhivatal megállapítja, hogy az építmény vagy tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek az alábbi kikötésekkel felel meg: 1. Az elkészült előzetes régészeti dokumentációt (továbbiakban: ERD) ki kell egészíteni a vizsgálati terület rendelkezésre állását követően elvégzett próbafeltárásokon alapuló feltárási projekttervvel. 2. A kiegészített előzetes régészeti dokumentációt Kormányhivatalnak be kell nyújtani. 3. A földmunkákhoz szükséges régészeti feladatellátást a próbafeltárások eredményeivel kiegészített ERD alapján Kormányhivatal határozza meg. Amennyiben a próbafeltárás eredményei alapján indokolt, akkor teljes felületű megelőző feltárást kell végezni. Kormányhivatal a feltárás nélkül végzett földmunkát, tehát a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység végzését megtiltja Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály Bányafelügyeleti Osztály PE/V/3645-3/2020. számú szakvéleménye: A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály Bányafelügyeleti Osztálya (a továbbiakban: Bányafelügyelet) a tárgyi ügyben szakkérdés vizsgálata alapján érintettséget nem állapít meg Nógrád Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály NO/NTO/994-3/2020 számú szakvéleménye: A Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály a (3100 Salgótarján, Karancs u. 54.) szakkérdés vizsgálatában megkereste

18 18 a Nógrád Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályát a 23 és 25 sz. főutak fejlesztését érintő I-05 szakasz Nemti elkerülő út építési engedélyezési eljárásával kapcsolatban. Építtető: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) Szakági tervező: Via Futura Kft.(1111 Budapest, Zenta út 1.) Nevezett közlekedési hatósági eljáráshoz kapcsolódó szakkérdésben a termőföld minőségi védelme - talajvédelmi szempontból az alábbi észrevételt teszem: A benyújtott építési engedélyezési tervdokumentáció és a Dr. Sándor Zsolt talajvédelmi szakértő (Ny.sz.: 004/2012.) által készített humuszmentési terv ( Munkaszám: H-38A-2020) alapján, a beruházással érintett Nógrád megyei termőföldeken (erdő kivételével) a mentendő humusz mennyisége: m 3. A letermelt humuszt a becsatolt humuszgazdálkodási terv ( ) szerint megadott területeken kell ideiglenesen deponálni! A tervezet szerint, a teljes mennyiség helyben kerül felhasználásra. Tárgyi beruházás építési engedélyezési eljárásához hozzájárulok Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály 17643/3/2020 számú szakvéleménye: A folyó év november 18-án hivatalunkhoz érkezett fenti számú megkeresésükre, a 23 és 25 sz. főutak Bátonyterenye - Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciója I-05 szakasz Nemti elkerülő út építésének engedélyezési eljárása ügyében - a termőföld mennyiségi védelme szakkérdés tekintetében - az alábbi nyilatkozatot teszem: A csatolt dokumentációk alapján megállapítást nyert, hogy a tervezett beruházással érintett mezőgazdasági művelés alatt álló termőföldek végleges más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság a október 20-án kelt 17622/10/2020. számú határozatával engedélyezte, ezért a tárgyi engedélyezési eljárással kapcsolatban kifogást nem emelek Heves Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály HE/EO/4171-2/2020. számú szakvéleménye: A Nógrád Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály megkeresésére a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. fejezet 3. sora alapján a Heves Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály (a továbbiakban: erdészeti hatóság) az alábbi szakvéleményt adja: A NIF Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45., a továbbiakban: Beruházó) részére a tárgyi létesítmény építési engedélyezéséhez alábbi feltétellel járulok hozzá: A Beruházó a tárgyi létesítmény kivitelezési munkáinak megkezdése előtt külön eljárásban kérelmezze hivatalomnál a Nemti 08/2 b, 011/5, 011/7, 028/3 b, Szuha 012/2, 013/1, 013/4 hrsz-ú erdőterületek végleges igénybevételének engedélyezését, amelyhez csatolja be továbbiakban: Evt.) 79. (3) bekezdés szerint a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultja hozzájárulását, vagy az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló rendelkezési jogot igazoló okiratot, valamint az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló 433/2017.(XII.21.) Korm. rendelet 11. (1) bekezdés szerinti mellékleteket. A végleges igénybevételi engedély hiányában az erdőterületet érintő munkálatok engedély nélküli igénybevételnek minősülnek, és erdővédelmi bírság kiszabását vonják maguk után.

19 19 A szakvéleményekben megfogalmazott feltételek maradéktalanul betartandók, azoktól eltérés nem engedélyezett: 17. Az építés csak végrehajtható, hatályos építési engedély, valamint záradékkal ellátott engedélyezési terv birtokában kezdhető meg, felelős műszaki vezető irányításával, az építtető saját felelősségére és kockázatára. 18. Az építési engedély a véglegessé válás időpontjától számított öt évig hatályos. Nem szűnik meg az építési engedély időbeli hatálya, ha az építést öt éven belül megkezdték és az építési tevékenységet folyamatosan végzik. Az építési engedély időbeli hatályát a hatóság annak lejárta előtt az építtető kérelmére legfeljebb két alkalommal, három-három évvel meghosszabbíthatja, ha az engedély megadásának időpontjában hatályos jogszabályok vagy körülmények nem változtak meg, vagy a változás az időbeli hatály meghosszabbítását érdemben nem befolyásolja. 19. Az építési munkaterület átadása előtt az Építtető köteles az e-építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 191/2009. Korm. rendelet) 24/B. rendelkezései szerint, majd ezt követően az első elektronikus építési főnaplót - a vállalkozó kivitelező adatainak megadása mellett - készenlétbe helyezni. 20. Építtető köteles a végleges építési engedély és a záradékolt engedélyezési terv egy példányát a kivitelező részére átadni. A kivitelező a végleges építési engedélyt, a záradékolt engedélyezési tervet köteles az építés teljes időtartama alatt a helyszínen tartani, azokat hatósági ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni, illetve rendelkezésre bocsátani. 21. Az építési engedélyt az Építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást az építés megkezdése vagy folytatásának megkezdése előtt írásban a Hatóságnak bejelenteni és a jogutódlás megállapítását kérni. 22. Építtető az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 93/2012. Korm. rendelet) 18. (1) bekezdése értelmében az elkészült közlekedési létesítmény forgalomba helyezésének engedélyezése iránti kérelmet köteles benyújtani a Hatósághoz. 23. Az engedély nélkül forgalomba helyezett vagy az engedélytől eltérő módon megépített létesítmény esetén Építtetőt a Hatóság bírság megfizetésére kötelezheti, melynek mértéke az útügyi hatósági eljárási díj ötszöröséig terjedhet. A bírság ismételten is kiszabható. 24. A beépített építési termékek műszaki jellemzőinek és megfelelőség igazolásának együttesen meg kell felelnie az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelet (2011. március 9.), valamint az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet előírásainak 25. Az NO/UTO/ /2020. számú végzésemben Építtető kérelmére november 23-ai kezdő dátummal érvénybe lépett szüneteltetés hatálya február 23-ei kezdő dátummal megszűnt. A határozat a közléssel véglegessé válik, ellene közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye. A végleges döntés ellen Budapest Környéki Törvényszéken közigazgatási per kezdeményezhető. A keresetlevélben meg kell jelölni a perben eljárásra illetékes bíróságot, a felperes és alperes azonosítására alkalmas adatokat, a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas adatokat, a bíróság hatáskörének és illetékességének

20 20 megállapítására alkalmas adatokat, a közigazgatási cselekménnyel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények és bizonyítékok előadásával, továbbá a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet. A keresetlevelet a véglegessé válástól számított harminc napon belül lehet előterjeszteni a Nógrád Megyei Kormányhivatal Útügyi Osztályánál (3100 Salgótarján, Karancs út 54.) A jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet ha nem ügyvédi képviselővel jár el a keresetlevelet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a kormányhivatal honlapján elérhető iform elektronikus nyomtatványkitöltő alkalmazással ( vagy hivatali kapun keresztül. A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet választása szerint elektronikus úton ( vagy a bíróság honlapjáról letölthető formanyomtatványon, vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló évi I. törvény ában előírt kötelező tartalommal ajánlott küldeményként postai úton is előterjesztheti. A keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény végrehajtására halasztó hatálya nincs, a felperes azonban részletes indokolással és azt alátámasztó dokumentumok csatolásával azonnali jogvédelmet kérhet. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A peres eljárás illetéke Ft, azonban a per tárgyára tekintettel bírósági eljárásban a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg, melynek alapján mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez. I N D O K O L Á S Meghatalmazott november 12. napján kelt 580/2020. számú kérelmére közlekedéshatósági eljárás indult a Hatóságnál a 23 és 25 sz. főutak Bátonyterenye-Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciója I-05 szakasz: Nemti elkerülő út építésének engedélyezése tárgyában. A kérelmet áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tárgyi létesítmények építésének engedélyezése a Korm. rendelet értelmében díjköteles, ezért TRENECON Kft.-t (1133 Budapest, Váci út em.) az engedélyezési eljárási díj megfizetésére szólítottam föl. Az útügyi hatósági eljárások díjáról szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet alapján megállapított Ft eljárási díjat a TRENECON Kft megtérítette. Az engedélyezési tervdokumentációt felülvizsgálva megállapítottam, hogy annak tartalma nem felelt meg teljes körűen a 93/2012. Korm. rendelet előírásainak, ezért az Építtetőt és Tervezőt hiánypótlásra szólítottam fel határidővel. Az érintett ügyfeleket az eljárás megindításáról, az NO/UTO/ /2020. sz. végzésben és az NO/UTO/ /2020. sz. Hirdetményben értesítettem. Az érintettek részéről a mai napig sem az érintett Önkormányzatokhoz, sem a Hatósághoz észrevétel nem érkezett. Meghatalmazott az 580/2020. számú, november 12-én kelt levelében jelezte, hogy nem tud maradéktalanul eleget tenni a hiánypótlásban elrendelt kötelezettségeinek, ezért kérte az engedélyezési eljárás szüneteltetését.

21 21 Az NO/UTO/ /2020. számú november 23-án kelt végzésben Meghatalmazott kérelmére folyamatban lévő engedélyezési eljárást szüneteltettem a hiánymentes engedélyezési dokumentáció rendelkezésre állásáig, illetve maximum hat hónapig. Tervező február 22. napján kelt, 104/2021. iktatószámú levelében benyújtotta Hatóságomhoz a hiánypótlás részét képező dokumentumokat, és kérte az eljárás folytatását. A kérelmének helyt adva jelen határozatom rendelkező részének 25. pontjában leírtak szerint az NO/UTO/ /2020. számú végzésemben elrendelt szüneteltetést február 23. hatállyal megszüntettem és az eljárás folyatatásáról döntöttem. Az eljárás szüneteltetésének megszüntetéséről az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 49. (2) bek. alapján döntöttem. Építtető és Tervező a hiányzó dokumentumokat pótolta. Az érintett szakhatóságok az állásfoglalásukat megadták, így a kérelem március 3. napján elbírálhatóvá vált. A műtárgy engedélyezési terveit a Hatóság Szalai György hídügyi szakértő eseti bevonásával vizsgálta. Szakvéleményét a rendelkező rész 9. pontja tartalmazza. A rendelkező rész 9. pontjában a hídépítésre vonatkozó előírásokat és a 24. pontban tett kötelezést a közlekedésbiztonsági követelmények érvényesítése, valamint az érvényben lévő jogszabályok és Útügyi Műszaki Előírások betartása érdekében írtam elő, figyelembe véve a 93/2012. Korm. rendelet 16. (1)-(3) bekezdéseit. A meglévő vasúti átjáró biztosítási mód változásával kapcsolatos előírások indoklása: A jelen eljáráshoz kapcsolódóan a 84-es számú, Kisterenye-Kálkápolna vasútvonal 83+00,42 hm szelvényében meglévő szintbeni vasúti útátjáró biztosítási módja megváltoztatásának engedélyezési eljárását a Hivatal folytatta le, az új biztosítási módot az NO/UTO/ /2020. számú határozatában engedélyezte. A jelen NO/UTO/ /2021. számú határozat és az NO/UTO/ /2020. számú határozat, együtt érvényesek, erről a jelen határozatom 10. pontjában rendelkeztem. Az engedélyezésre került új vasúti átjárók vonatkozásában tett előírások indoklása: Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi, mint eljáró hatóság folytatta le az új vasúti átjárók engedélyezési eljárását. Az építését a BP/0801/ /2020. számú határozatában engedélyezte, és meghatározta a biztosítás módját. A jelen kiadott NO/UTO/ /2021. számú határozatom és a BP/0801/ /2020. számú határozat együtt érvényesek, erről a jelen határozatom 11. pontjában rendelkeztem. Az engedélyezésre került 30,0 szabadnyílást meghaladó közúti híd vonatkozásában tett előírások indoklása: Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Hídügyi Osztály, mint eljáró hatóság folytatta le a 30,0 méter szabadnyílást meghaladó közúti műtárgyak engedélyezési eljárását. A B-073 jelű közúti hid építését a BP/0802/ /2020. számú határozatában engedélyezte. A jelen kiadott NO/UTO/ /2021. számú határozatom és a BP/0802/ /2020. számú határozat együtt érvényesek, erről a jelen határozatom 12. pontjában rendelkeztem. A tárgyi engedélyezési eljárásban az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017 (XII.29.) Korm. rendelet (továbbiakban: 531/2017

22 22 Korm. rendelet) 2. -ában illetve az 1. melléklet 10. táblázatában, meghatározott tárgykörben, a Hatóság a szakkérdést a területileg illetékes szakhatóságok bevonásával vizsgálta. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásának indokolása: I. Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36200/1315-7/2020.ált. számú szakhatósági II. hozzájárulásának (Rend. rész 13.1.) indokolása: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) megbízásából a Via Futura Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (1111 Budapest, Zenta u.1.; a továbbiakban: ügyfél) kérelmére indult, a számú főutak Bátonyterenye - Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciója I-05 szakasz: Nemti elkerülő út építési engedélyezési ügyében a Nógrád Megyei Kormányhivatal (3100 Salgótarján, Karancs út 54.), mint engedélyező hatóság november 18-án megkereste a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (3100 Salgótarján, Szent Flórián tér 1.), mint első fokú tűzvédelmi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A megkeresést megvizsgáltam, valamint az elektronikusan rendelkezésre bocsátott tervdokumentációt áttanulmányoztam és megállapítottam, hogy több az elbíráláshoz szükséges információt nem tartalmazott, ezért a 36200/1315-1/2020.ált. számú végzésemben november 24-én a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre és iratbemutatásra hívtam fel az ügyfelet. Az ügyfél november 27-én küldte meg a nyilatkozatát a hiányzó információkra vonatkozóan. A kiegészített dokumentáció alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A feltételeket az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján állapítottam meg: ad.1./ A meglévő épületek, építmények esetében a tűzoltói beavatkozás hatékonysága céljából az oltóvíz ellátás biztosítása érdekében az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM rendelet 72. (1) és (8) bekezdéseiben, 73. (5) bekezdésében, 74. (1) bekezdésében, 75. (1) és (2) bekezdéseiben és 76. (1) bekezdésében foglalt előírások teljesülése érdekében. ad.2./ Az OTSZ 6. (5) bekezdésének figyelembe vételével, a vonulási útvonal helyes megválasztása, a vonulási idő késleltetésének elkerülése érdekében. Döntésem a fenti jogszabályi rendelkezések alapján hoztam. Szakhatósági állásfoglalásom az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. (1) bekezdésén alapul. Hatáskörömet az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdése, továbbá a rendelet 1. melléklet 10. táblázat 8. sora és az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet, illetékességemet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdése, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. (4) bekezdése alapján zártam ki. A Bátonyterenye Városi Rendőrkapitányság Rendészeti Osztály /1/2020. ált számú szakhatósági hozzájárulását (Rend. rész 13.2.) nem indokolta: III. Mátramindszenti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője DH/327-73/2020. számú szakhatósági állásfoglalásának (Rend. rész 13.3.) indoklása: A Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály a (3100 Salgótarján, Karancs út 54.) NO/UTO/ /2020 számú

23 23 végzésében szakhatósági állásfoglalás kiadása kapcsán megkereste Dorogháza Község Önkormányzatának jegyzőjét a 23. és 25 sz. főutak Bátonyterenye-Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciója- I-05 szakasz: Nemti elkerülő út építésének engedélyeztetési eljárása tárgyában. A rendelkezésre bocsátott engedélyezési dokumentációt, valamint Dorogháza Község Helyi Építési Szabályzatát megvizsgálva megállapítottam, hogy a tervezett beruházás megvalósítása Dorogháza Község Helyi Építési Szabályzatával nem ellentétes, a településrendezési követelményeknek megfelel. Megállapítottam továbbá, hogy a tervezett tevékenység helyi jelentőségű védett természetvédelmi területet nem érint. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016 évi CL törvény (Ákr.) 55. (1) és (2) bekezdése alapján, a többször módosított Dorogháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi építési szabályzatról szóló 8/2004. (V.30.) számú rendelete figyelembevételével; az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rend. 1.számú mellékletének 10. táblázat 23,24. sora szerint biztosított jogkörömben eljárva hoztam meg. A jogorvoslat lehetőségéről az Ákr ára figyelemmel adtam tájékoztatást. IV. Mátraverebélyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője NI/975-5/2020 számú szakhatósági állásfoglalásának (Rend. rész 13.4.) indoklása: A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) mint építtető kezdeményezte a Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály ánál a 23 és 25. sz. főutak Bátonyterenye-Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciója I-05 szakasz: Nemti elkerülő út építésének engedélyezését. Az eljárással kapcsolatosan a hatóság megkereste Nemti Község Jegyzőjét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. melléklet 10. táblázat 23. és 24. pontjában meghatározott szakkérdésben szakhatósági állásfoglalás megadása céljából. Megállapítottam, hogy a tervezett munkálat a helyi építési szabályzatnak (HÉSZ) és a településrendezési követelményeknek, valamint a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági állásfoglalásom az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 55. (1) bekezdésén alapul. Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. (4) bekezdése alapján zártam ki. Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Hatóságom hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdés i) pontja és a 13. (1) bekezdés e) pontja, illetékességét az Ákr. 16. (1) bekezdés a) pontja állapítja meg. Döntésemet a Nemti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2004. (XI.2.) Ök. számú Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló rendelet figyelembe vételével, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. melléklet 10. táblázat 23. és 24. pontjában meghatározott szakkérdésben, és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások

24 24 megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvény 5. (1) bekezdése alapján hoztam meg. V. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató 35100/ /2020.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának (Rend. rész 13.5.) indoklása: Kérelmező hatóság az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 10. táblázat alapján szakhatósági állásfoglalást kért az FKI-KHO-tól. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 531/2017., (XII.29.) Korm. rendelet] 1. melléklet 10. táblázat alapján az FKI-KHO tárgyi létesítmények építési/forgalomba helyezési engedélyezési ügyében szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. Az útépítéssel kapcsolatos csapadékvíz élővízbe történő bevezetése, vízjogi engedély köteles tevékenység. Az eljárás tárgya az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet 1. mellékletében nevesített beruházás, ezért az ügyintézési határidőt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvény 3. (5) bekezdés c) pontja határozza meg. Tárgyi terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet] szerint érvényes és jogerős határozattal kijelölt vízbázist nem érint. Az esetlegesen érintett vízfolyások parti sávját a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet határozza meg. Tárgyi területen a felszín alatti víz állapotának érzékenységére vonatkozóan a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti előírások érvényesíthetők. A hatósági döntéshozatal a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletet és 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet] a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény figyelembe vételével történt. Jelen szakhatósági állásfoglalást az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. figyelembevételével adtam ki. Az Ákr (4) bekezdése alapján a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Az FKI-KHO feladat- és hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése,a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet

25 25 [a továbbiakban: 223/2014. (IX: 4.) Korm. rendelet] 10. (1) bekezdés 2 pontja, valamint illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szabályozza. VI. Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Közlekedésrendészeti Osztály 12000/4018-9/2020. ált. számú. szakhatósági állásfoglalásának (Rend. rész 13.6.) indokolása: A 23-as és 25-ös sz. főutak Bátonyterenye-Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciója I-05 szakasz: Nemti elkerülő út építésének engedélyezési eljárásához közlekedésbiztonsági szempontból hozzájárulok. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 10. táblázat 12. sora előírásai alapján állapítottam meg. VII. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály /2020/h számú szakhatósági állásfoglalásának (Rend. rész 13.7.) indokolása: Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály NO/UTO/ /2020 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött 23 és 25 sz. főutak Bátonyterenye-Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciója I-05 szakasz: Nemti elkerülő út építése tárgyában. A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény 1. (1), 21. (1) d), 36. (1) a), c)-e), pontján alapszik. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. Rendelet, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 10. Közlekedési ügyek táblázat 14. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény 55. (4) bekezdése tartalmazza. Állásfoglalásomat a honvédelemért felelős miniszter nevében, a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (III. 5.) HM utasítás 36. (11) bekezdése alapján adtam ki. A szabványok alóli felmentések és műszaki eltérések engedélyezésének indoklása: Az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság tárgyi tervezési szakaszra vonatkozóan a szabványtól eltérő műszaki eltéréseket az alábbi határozatokban engedélyezte: 108/2019. (VII. 15.) ÚB határozat o) pontja 138/2020. (IX. 2.) ÚB határozat b); f) pontjai 147/2020. (IX. 23.) ÚB határozat a); b) pontjai 151/2020. (X. 7.) ÚB határozat a); b); c); k) pontjai A döntéseket a rendelkező rész 8. pontjában ismertettem.

26 26 Az építési engedély kiadásához az érintett és csatlakozó utak, vízfolyások kezelői és tulajdonosai és a közösségi közlekedési szolgáltatók hozzájárultak. Az előírt feltételeket betartását a határozatom rendelkező részének 14. pontjában előírtam. Nyilatkozataik a tervdokumentáció részét képezik. Tervező az E-KÖZMŰ rendszerbe közműnyilatkozat-kérelmet töltött fel. A feltöltésre hét közműüzemeltető nyilatkozott úgy, hogy érintett, és egyben nyilatkozott az adott szakágra vonatkozó feltételekről. Feltételeik betartását a rendelkező rész 15. pontjában előírtam. Nyilatkozataik a tervdokumentáció részét képezik. A tárgyi engedélyezési eljárásban a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 2 táblázat szerint a Hatóság a szakkérdést a területileg illetékes megyei kormányhivatalok szervezeti egységei bevonásával vizsgálta. A szervezeti egységek döntéseiket az alábbiak szerint indokolták. 1. Nógrád Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Osztály NO/KVO/1471-3/2020. számú szakvéleményének (Rend. rész 16.1.) indokolása: Az eljárás tárgya az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012 (XII.6.) Korm. rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy. A Kormányhivatal általános hatósági jogkörét és illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV.23.) Korm. rendelet 2. szabályozza. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörét és illetékességét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 8/A. (1) bekezdése szabályozza. A 378/2016. (XII.2) Korm. rendelet pedig az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételét szabályozza. 2. Nógrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Hatósági és Örökségvédelmi Osztály NO/EPFO/842-3/2020 számú szakvéleményének (Rend. rész 16.2.) indokolása. Kormányhivatal kérelemhez csatolt tervdokumentáció, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy tárgyi tevékenység Kötv pontja alapján nagyberuházásnak minősül, ezért a szükséges régészeti feladatellátást az ERD ismeretében lehet vizsgálni. Az ERD-ről a Kötv. 23/C-D szakasza, valamint a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018 (IV.9) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) szakasza rendelkezik. Az ERD kiegészítését Kr. 39. (2) bekezdése írja elő. 3. Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály Bányafelügyeleti Osztály PE/V/3645-3/2020 számú szakvéleményének (Rend. rész 16.3.) indokolása. A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 2 táblázat 4 pontja alapján

27 27 a Bányafelügyeletnek abban a három esetben kell a szakkérdést vizsgálnia, ha az építési tevékenység: 1. Külterületen felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg. 2. Nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását, vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja. 3. Ásványi nyersanyag kitermeléssel jár. A Bányafelügyelet megállapítja, hogy az 1. pont feltételei nem állnak fönn. A 2. ponttal kapcsolatban a TIGÁZ Zrt. mellékelt Nyilatkozata alapján leírt feltételek betartásával lehet a tervezést megvalósítani. A 3. pontban foglalt feltétel sem teljesül. A Bányafelügyelet illetékességi területéről a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete rendelkezik. 4. Nógrád Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály NO/NTO/994-3/2020 számú szakvéleményének (Rend. rész 16.4.) indoklása: A szakkérdés vizsgálata a közlekedés igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII.2.) Korm. r. 1. melléklet 2. pontjának 2. során alapul. 5. Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály 17643/3/2020. számú szakvéleményének (Rend. rész 16.5.) indoklása: A szakkérdés vizsgálata a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 2. fejezetében valamint a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 8. (1)-(3) és 8/A. -ában foglaltakon alapul. A Nógrád Megyei Kormányhivatal hatáskörét a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 7. (1) bekezdése, a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 36. b.) pontja, 37. (1) bekezdése az illetékességét a 383/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdésének b) pontja állapítja meg. 6. Heves Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály HE/EO/4171-2/2020. számú szakvéleményének (Rend. rész 16.6.) indoklása: A vizsgált szakkérdés: Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) igénybevevő megbízásából eljáró TRENECON Via Futura Partner Konzorcium, mint Tervezők kérelmére november 13-án a Nógrád Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály án (a továbbiakban: közlekedési hatóság) eljárás indult a 23-as és 25-ös főutak Bátonyterenye Ózd közötti szakasz fejlesztése kapcsán a Nógrád megye I-05. Nemti elkerülő szakasz építésének engedélyezési tárgyában. Mivel a tervezett beruházás erdőterületeket is érint, ezért a közlekedési hatóság a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016.

28 28 (XII. 2.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. fejezet 3. sorában megjelölt szakkérdés vizsgálata céljából megkereste az erdészeti hatóságot. A kérelem alapján megállapítottam, hogy a tervezett útépítés a Nemti 08/2 b, 011/5, 011/7, 028/3 b, Szuha 012/2, 013/1, 013/4 hrsz-ú erdőterületek igénybevételével jár. Megállapítottam továbbá, hogy a Beruházó megbízásából eljáró TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft. (1133 Budapest, Váci út emelet) kérelmére a HE/EO/3082-4/2020. sz. határozatomban a Nemti 08/2 b hrsz-ú erdő művelési ágú ingatlanon 448 m 2, a 011/5 hrsz-ú ingatlanon 4766 m 2, a 011/7 hrsz-ú ingatlanon 780 m2, a 028/3 b hrsz-ú ingatlanon 1,0447 ha, a Szuha 012/2 hrsz-ú ingatlanon 2856 m 2, a 013/1 hrsz-ú ingatlanon 7679 m 2, a 013/4 hrsz-ú ingatlanon 2529 m 2 erdőterület tervezett igénybevételéhez elvi engedélyt adtam. Az elvi engedély az Evt. 80. (3) bek. szerint a jogerőre emelkedésétől számított 4 évig érvényes. Az Evt. 77. (1) bekezdés szerint: Az erdő igénybevétele b) az erdő termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: termelésből kivonás); Az Evt. 78. szerint: (2) Az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőt kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül, és az abban meghatározott célra lehet igénybe venni. Az Evt. 80. (3) Az erdő tervezett igénybevételéhez - kérelemre - az erdészeti hatóság legfeljebb négy évig érvényes elvi engedélyt adhat. Ez esetben a kérelemnek nem feltétele az erdőre vonatkozó tulajdonjogon vagy más jogcímen fennálló rendelkezési jog igazolása. (4) Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett igénybevételi eljárás során az erdészeti hatóságot, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján az erdő igénybevétele nem kezdhető meg. Az érintett erdőterületek vonatkozásában a végleges igénybevételi (termelésből való kivonás) engedéllyel a Beruházó még rendelkezik, ezért az építési engedély kiadása az erdő védelmére vonatkozó előírásoknak a fenti feltételek előírása és teljesülése esetén felel meg. Szakvéleményemet a fenti hivatkozott jogszabályhelyek alapján adtam meg. A Heves Megyei Kormányhivatal erdészeti feladat- és hatáskörét a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII.2.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rend.) 11. (1) bekezdés, illetékességét a Korm. rend. 2. melléklete állapítja meg. A Határozat 6. pontjában előírt kötelezést a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet V. Fejezet pontja alapján Az ideiglenes forgalomszabályozási tervet az érintett út kezelője hagyja jóvá írtam elő. A rendelkező rész 7. pontjában a földterület változások átvezetését az ingatlan-nyilvántartásban a a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (továbbiakban:kkt.) 32. (2) bekezdése alapján írtam elő. A rendelkező rész 19. pontjában az elektronikus napló vezetésére való kötelezést a 191/2009. Korm. rendelet 5. (5) bekezdése alapján írtam elő.

29 29 A tárgyi létesítmények felelős tervezői az előírt tervezői jogosultságokkal rendelkeznek: Tervezők: Szakág: Tervezői engedély száma: Hajdu András A1 - Útépítés KÉ-K Tóth László Ákos B - Műtárgyak HT; SZÉS Bálint József C1 - Forgalomtechnika KÉ-K Zsichla László Z02 - Burkolattechnológia KÉ-K Thomázy Csaba H1, H2 - Geotechnika GT; SZÉS Az eljárás során a rendelkezésemre álló adatok, dokumentumok alapján megállapítottam, hogy a határozat rendelkező részében foglaltak maradéktalan betartása mellett, az engedélyezési tervdokumentáció alapján az építési munka elvégzésének akadálya nincs, ezért azt engedélyeztem. Az építési engedély érvényességi idejét a 93/2012. Korm. rendelet 15. (1) bekezdése alapján állapítottam meg (Rend. rész 18. pont). Az eljárás tárgya az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 345/2012. Korm. rendelet) mellékletében nevesített beruházás, ezért az ügyintézési határidőt a évi LIII. törvény 3. (5) bekezdés c) pontja határozza meg. Az ügyintézési határidő 30 nap, melybe nem számítanak be az Ákr. 50. (5) bekezdésében meghatározott időtartamok, az eljárás felfüggesztésének, szüneteltetésének, az ügyfélmulasztásának, késedelmének időtartama. Az ügy elbírálása az ügyintézési határidőn belül történt meg. Előzőekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet az Ákr a, 80. (1) bekezdése és 81. (1) bekezdése alapján hoztam meg A bírósági eljárás szabályaira a közigazgatási perrendtartásról szóló évi I. tv. (Kp.) rendelkezései irányadók. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Ákr (1) bekezdésén és 114. (1) bekezdésén, a Kp. 13. (1) bek. e) pontján, a 37. és 39. -ain, az 50. (1) bekezdésén, valamint a 77. (1)-(2) bekezdésén, a polgári perben és közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazható nyomtatványokról szóló 6/2019. (III. 18.) IM rendelet 6. (1) bekezdése, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény 9. (1) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 45/A. -a határozza meg. A Hatóság hatáskörét 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet, a évi LIII. törvény 1/A. (1) bekezdés a) pontja, a Kkt. 29. (7) bekezdése, a 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 2. (3), bekezdése, az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 3. (1) bekezdés a) pontja, valamint a Korm. rendelet 3. -a, illetékességét az Ákr. 16. (1) bekezdése a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. -a, és a 382/2016. Korm. rendelet 2. (1) bek. b) pontja állapítja meg. Salgótarján, március 12. Dr. Szabó Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából: Bocsi Gábor osztályvezető