KÜLÖNBÖZO ÉLETKÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ÉLO 9-14 ÉVES FIÚK TESTI FELÉPÍTÉSE, TESTÖSSZETÉTELE ÉS MOTORIKUS TELJESÍTMÉNYE

Átírás

1 SEMMELWEIS EGYETEM DOKTORI ISKOLA NEVELÉSTUDOMÁNYI-SPORTTUDOMÁNYI TUDOMÁNYÁGI DOKTORI ISKOLA KÜLÖNBÖZO ÉLETKÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ÉLO 9-14 ÉVES FIÚK TESTI FELÉPÍTÉSE, TESTÖSSZETÉTELE ÉS MOTORIKUS TELJESÍTMÉNYE Készítette: Tatár András Témavezeto: Dr. Mészáros János egyetemi tanár BUDAPEST, 2004

2 Bevezetés A gyermekfejlodés egyik legjellemzobb sajátossága a méretek, a test-arányok és a funkciók felnottkorig tartó, folyamatos változása. Az egyedfejlodés elso két évtizedében talán legszembetunobbek azok a változások, amelyeket a növekedés és a fejlodés fogalomkörébe sorolhatunk. E komplex biológiai folyamat fontos szakasza az érés, amelyen keresztül eljut a gyermek a felnottkorba. E változások sebessége azonban nem egyenletes, éppen az egészséges népességnél jellemzo mennyiségi és minoségi különbségek alapján szakaszolható (kisebb-nagyobb pontossággal) maga a folyamat. Az már napjainkban is nyilvánvaló, hogy a növekedés, a fejlodés és az érés menetét alapvetoen meghatározzák az endogén (genetikai) sajátosságok. Ennek ellenére a gyermek-szülo, vagy gyermeknagyszülo hasonlóság például a testalkat megjelenési formájában, a növekedés és az érés sebességében vagy más környezetérzékeny jellemzok és jellegek kialakulásában valóban csak vélt vagy valós a hasonlóság, de ez sohasem azonosság. A XXI. század elején már történeti jelentosége is van Robson (1978) eredményeinek, melyek az öröklöttség összetettségére hívják fel a figyelmet. Robson a lehetséges kölcsönhatásokat csupán két tulajdonság (a születési hossz, a testmagasság és a testtömeg) alapján vezette le, de gondolatmenete

3 sok méret vagy jellemzo vonatkozásban általánosítható. A környezeti hatások szerepe szinte már evidenciának tekintheto bizonyos fenotipikus morfológiai jellemzokre és motorikus tulajdonságokra, de hangsúlyozni kell, hogy e hatás együttes jelentosége sokkal bonyolultabb. Tudományosan bizonyított többek között: a mérheto nedves csonttömegben és denzitásban (Morrison et al. 1994), a szív- vérkeringési és légzorendszer szerkezetében és funkcióiban (John et al. 1995), a táplálkozási szokásokban és az ételválasztásban (Briefel et al. 1995), a lipid-metabolizmusban (Bouchard 1995), a légzorendszeri funkciókban (Hankins et al. 1982), az élvezeti cikkek használatában és az általuk indukált betegségek kialakulásában (Heath és Martin 1993). A vizsgálat célja A vizsgálat célja volt összehasonlítani a különbözo életkörülmények között élo és eltéro fizikai aktivitású 9-14 éves fiúk morfológiai jellemzoit, testösszetételét és fizikai teljesítoképességét. Az általános cél megvalósítása mellett részletesen elemeztük: A fizikailag aktív (rendszeresen sportoló) és a nem aktív (csak az iskolai testnevelésben résztvevo, azaz lényegében hipoaktív) fiúk testméreteit, növekedési és szomato-

4 típusát, relatív testzsírtartalmát, továbbá a motorikus próbaeredményekkel jellemzett fizikai teljesítményét. E kérdéskörön belül elemeztük a morfológiai alkat jellemzoi és a motorikus próbaeredmények közötti kapcsolatot, alapvetoen annak tisztázására, hogy meghatározzuk a teljesítményekben a belso és a külso hatásokra visszavezetheto komponenseket. Elemeztük a bizonyítottan különbözo társadalmi és gazdasági környezetben, de városi vagy városias településeken élo roma és magyar gyermekek és serdülok antropometriai és motorikus teljesítmény-jellemzoit. Elemeztük az antropológiailag nagyon hasonló (az anyaországi és a határon túl élo magyarok) gyermekminták testméretei, testi felépítése, testösszetétele, továbbá motorikus teljesítoképessége közötti különbségeket. Vizsgált személyek és alkalmazott módszerek A kérdések megválaszolására, a vizsgálatra önként jelentkezo, eltéro gazdasági körülmények között élo, 9-14 éves naptári életkorú, egészséges, magyar (sportoló és nem sportoló, valamint az országhatáron túl élo) és roma fiúknál (N = 4204) végeztünk antropometriai adatfelvételt és motorikus teljesítmény vizsgálatot. A nem sportolók mintájában csak olyan fiúk ered-ményei szerepelnek, akiknél csal az órarend szerinti testnevelés órák jelentették a szervezett fizikai aktivitást. A sportolók mintája heterogén volt a sportágak tekintetében, de közös jellemzojük az, hogy minimálisan 3 sportedzésen (90

5 perc alkalmanként) is részt vesznek hetente és edzéséletkoruk több, mint egy naptári év volt a vizsgálat idopontjában. A gyermekek és serdülok testi felépítését szakirodalmilag elfogadott eljárásokkal (a növekedési típus becslése Conrad 1963, a szomatotípus meghatározása Carter és Heath 1990 ) jellemeztük. A relatív testzsírtartalom becslésekor Parízková (1961) eljárási utasításait követtük. A motorikus teljesítményeket a 30m futás, helybol távolugrás, a kis-labdahajítás és a 1200m futás próbákban elért teljesítményekkel becsültük. Megállapítottuk: 1. A 2002-ben és 2003-ban vizsgált, rendszeresen sportoló, 9-14 éves naptári életkorú fiúk testmagassága és testtömege között nincs értékelheto különbség, viszont a két minta növekedési típusa, szomatotípusa és relatív testzsírtartalma olyan mértékben különbözo, mintha antropológiailag nem is azonos népességet képviselnének, pedig a roma etnikumhoz tartozó vizsgáltak eredményeit ebbol az összehasonlításból kizártuk. A sportolók átlagos növekedési típusa minden korcsoportban mérsékelten leptomorf-normoplasztikus, szomatotípusa ekto-mezomorf. A nem sportolók növekedési típusa mérsékelten piknomorf-normoplasztikus, szomatotípusa mezoendomorf. A mintánként nagyon hasonló mozgatórendszeri fejlettség (amelyet a plasztikus indexszel jellemeztünk) a korábbi összehasonlítások eredményeitol eltéro sajátosság.

6 Noha a tapasztalt különbségekbol a spontán szelekció következményei nem zárhatók ki, a két minta antropo-metriai különbözosége eredendoen a nem sportolók kifejezetten nagy relatív testzsírtartalmának következménye. A növekedési típust bemutató metrikus index mintánkénti szignifikáns differenciái alapján a nem sportolók nagyobb relatív testzsírtartalma még részben sem magyarázható. Az utóbbi években már több minta vizsgálata után felvetodött a testi felépítés olyan jellemzésének igénye, amely lényegében független az aktuálisan jellemzo testzsírtartalomtól, vagy a borredok vastagságától. A rendszeresen sportolók motorikus teljesítménye szignifikánsan jobb és homogénabb, mint a nem sportolóké, de az általunk vizsgált sportolók motorikus teljesítményeinek korcsoportonkénti átlagai csak kismértékben különböznek az 1970-es években vizsgált (Szabó 1978) nem sportolókétól. Indirekt úton ezek az eredmények azt is sugallják, hogy a felkészítésben nagyobb hangsúlyt kap a sportági mozgásanyag (az úgynevezett divatsport-ágakban amelyekben a foglalkozásokat nem mindig sportegyesületek szervezik az edzésprogram szinte kizárólagosan sportági) és ez az általános képességek gyengébb minoségében és lassúbb fejlodésében is megnyilvánul. Az antropometriai jellemzok és a motorikus próbaeredmények korrelációja mintánként eltéro, a nem sportolók mintájában több a szignifikáns kapcsolat. A kapcsolati méro-

7 számok ismeretében számított közös varianciák azonban olyan kicsik, hogy a morfológiai jellemzok teljesítményt módosító hatásaitól eltekinthetünk. A nem sportolók az átlagos relatív testzsírtartalom alapján nem minosülnek elhízottnak vagy kövérnek, de a mintában sok (F%>30%) ilyen gyermek és serdülo található. Ezzel kapcsolatosan mégis szükséges idézni Bouchard (2000) véleményét: A nagy relatív testzsírtartalom és a gyenge kardiorespiratórikus állóképesség együttesen lényegesen erosebb kockázati tényezo, mint az elkülönítetten számítottak összege. Mivel a vizsgált korosztályokban a rendszeresen sportolók relatív testzsírtartalma 1978-ban (Mohácsi és Mészáros 1978, Szabó 1978) és ban is hasonló, a sportolók és nem sportolók átlagai közötti 3-5% differencia kizárólagosan az életmód különbözoségébol ered. Az iskolai testnevelés jelenlegi óraszáma és célrendszere önmagában nem jelenthet megoldást e társadalmi szinten megjeleno, alapvetoen az egyéneket, de összességében és hosszabb távon a népegészségügyet érinto problémára. Az 1. fejezetben megfogalmazott vonatkozó hipotézisek tarthatók. 2. A vizsgált antropometriai jellemzok között voltak olyanok, amelyekben az antropológiailag nyilvánvalóan különbözo népességek átlagai jelentosen eltéroek. Az etnikai differenciák tapasztalataink szerint elsosorban a testmagasság

8 és a metrikus index következetes, korcsoportonkénti különbségeiben nyilvánultak meg. A vizsgált europid fiúk szignifikánsan magasabbak és nyúlánkabbak, mint roma kortársaik. Ez a különbség összefügg a romáknál még napjainkban is jellemzo endogámiával, amely lehet, hogy jellemzo sajátosság, de nagyon valószínu az is, hogy a hatásban szerepe van annak is, hogy a szegregációhoz vezeto okok következtében a többségi társadalom befogadó készsége is kisebb. Az alapvetoen fenotipikus antropometriai jellemzokben és jellegekben nem volt következetes a különbség a két minta 6 korcsoportjában. A szomatotípus mintánkénti különbözosége például csak esetleges volt. Ez azonban nem értelmezheto úgy, hogy a két mintában a külso környezet hatásai alapvetoen egyformák lennének. Noha mindkét mintában a relatív testzsírtartalom átlagai és szórásai nagyok, viszont a roma gyermekek és serdülok között nagyobb a kifejezetten, de nem kórosan sovány és a szélsoségesen kövér vizsgáltak relatív gyakorisága. Ezen adatok alapján azonban a táplálkozás minoségi különbözoségére csak következtetni lehet. A romák rövid idotartamú próbákkal jellemzett fizikai teljesítoképessége csak kismértékben tér el a nem romákétól, de ilyen esetekben is az europidoké a jobb, míg az 1200m futás próbában teljesítményük jellemzoen gyengébb. A testösszetétel minimális különbözoségével ez az eredmény nem magyarázható. Megítélésünk szerint ezek a differenciák a még foko-

9 zottabb hipoaktivitásból és a motiváció különbözoségébol erednek. Az 1. fejezetben megfogalmazott hipotézisünk csak szében tartható. 3. Az összehasonlított antropometriai alapadatok (testmagasság és testtömeg) alapján az anyaországi és a nagyváradi fiúk jelentosen különböznek egymástól, az anyaországot reprezentáló minták szignifikánsan magasabbak és nehezebbek. A Nagyváradon vizsgált gyermekek és serdülok testméreteinek korcsoportonkénti középértékei lényegében megegyeznek a Magyarországon 1980-as években jellemzovel (Mészáros és Mohácsi 1983). A növekedési típus nyúlánkságában nem volt jelentos a mintánkénti differencia 9 és 11 éves kor között, viszont a éves Magyarországon vizsgált fiúk metrikus indexe szignifikánsan kisebb, vagyis morfológiai alkatuk értékelhetoen leptomorfabb. A három korcsoportban tapasztalt differencia természetesen független az antropológiai meghatározottságtól. A mozgatórendszeri fejlettség abszolút és relatív jellemzoi között nem volt értékelheto mintánkénti különbség ebben az összehasonlításban. Az antropometriai jellegek hasonlóságára vonatkozó hipotézisünk csak részben tartható. A nagyváradi gyermekek és serdülok relatív testzsírtartalma mind a 6 korcsoportban szignifikánsan kisebb volt,

10 mint a Magyarországon vizsgált fiúké, amely következetes differencia elsosorban a nem szervezett, habituális fizikai aktivitás különbözoségének az eredménye. A bizonyított méret és testösszetétel differenciák ellenére az összehasonlított minták szomatotípusa nagyon hasonló volt minden korosztályban. A szomatotípus komponensek átlagai körüli szórások kifejezetten nagyok, a vonatkozó átlag 30-50%-a közöttiek. A szomatotípus életkorfüggo linearizálódása (melyet több hazai vizsgáló is jellemzonek tart), vagy bármilyen irányú változása, sem a Magyarországon vizsgált, sem pedig a nagyváradi minta esetében nem bizonyítható. Az antropometriai jellemzokben tapasztalt szignifikáns differenciák elsosorban a két régióban még napjainkban is jellemzo, de különbözo sebességu szekuláris változások következményei, melyek természetesen szoros összefüggésben vannak a különbözo minoségu környezeti tényezokkel is. Az életmód direkt és részben a szükség következtében kialakult, de markáns különbözoségét alapvetoen a relatív testzsírtartalom mintánkénti differenciái jellemzik és egyben minosítik is. A funkcionális jellemzok alapján a két minta különbözosége következetes és nagyon nagy. A nagyváradi fiúk motorikus teljesítményei (a kislabdahajítás kivételével) értékelhetoen jobbak és egyben a teljesítmény átlagok körüli szórásaik kisebbek, pedig Nagyváradon az órarend szerinti testnevelés órák száma mindössze egy hetente.

11 A funkcionális változók alapján, a Nagyváradon ban vizsgált tanulók lényegesen közelebb vannak az 1970-es évek közepén Budapesten jellemzo teljesítmény szintekhez (amely Magyarországon már hosszú ideje csak elvárt állapot, mint realitás), mint az anyaországban, lényegesen jobb gazdasági körülmények között élo kortársaik. A jobb fizikai teljesítoképesség alapveto magyarázata a nagyváradi vizsgáltak aktívabb életmódja. A megfogalmazott hipotézisünk korlátozás nélkül tartható. Felhasznált irodalom Carter, J.E.L., Heath, B.H. (1990): Somatotyping development and applica-tions. Cambridge University Press, Cambridge, New York, Port Ches-ter, Melbourne, Sydney. Conrad, K. (1963): Der Konstitutionstypus. Springer-Verlag, Berlin. Bouchard, C. (1995): Genetics and the metabolic syndrome. International Journal of Obesity, 19: S52-S59. Bouchard, C. (Ed.) (2000): Physical activity and obesity. Human Kinetics, Champaign, Illinois. Briefel, R.R., McDowell, M.A., Alaimo, K., Caughman, C.R., Bischof, A.L., Caroll, M.D., Johnson, C.L. (1995): Total energy intake in the US population: The Third National Health and Nutrition Examination Survey, American Journal of Clinical Nutrition, 62: 1072 S- 1080S. Hankins, D., Drage, C., Zamel, N., Kronenberg, R. (1982): Pulmonary function in identical twins raised apart.

12 American Review of Respira-tory Diseases, 125: Heath, A.C., Martin, N.C. (1993): Genetic models for the natural history of smoking: Evidence for a genetic influence on smoking persistence. Addictol. Behaviour., 18: John, S.W.M., Krege, J.H., Oliver, P.M., Hagman, J.R., Hodgin, J.B., Pang, S.C., Flynn, T.G., S,ithies, O. (1995): Genetic decreases in arterial natriuretic peptids and saltsensitive hypertension. Science, 267: Mészáros J., Mohácsi J. (1983): A biológiai fejlettség meghatározása és a felnott termet elorejelzése a városi fiatalok fejlodésmenete alapján. Kandidátusi értekezés, MTA TMB, Budapest, Mohácsi J., Mészáros J. (1978): A test tejles zsírtartalmának változása gyer-mek-, serdülo- és fiatal felnottkorban. A XIII. Biológiai Vándorgyulés Eloadásainak Ismertetése, Budapest, 38. Morrison, N.A., Cheng, J., Tokita, A., Kelly, P.J., Crofts, L., Nguyen, T.V., Sambrook, P.N., Eisman, J.A. (1994): Prediction of bone density from vitamin D receptor allels. Nature, 367: Parízková, J. (1961): Total body fat and skinfold thickness in children. Me-tabolism, 10: Robson, E.B. (1978): The genetics of birth weight. In: Falkner, F., Tanner, J.M. (Eds.): Human growth. Vol. 1. Principles and prenatal growth. Plenum Press, New York, Szabó T. (1978): A Központi Sportiskola kiválasztási rendszere I. Az álta-lános próbák tapasztalatai. Utánpótlás-nevelés, KSI, Budapest, 3-54.

13 Tatár András publikációs jegyzéke Folyóiratokban megjelent közlemények Tatár A. (1989): A voltizsálás elbírálásának vezérfonala Magyar Lovas Szövetség Lovastorna Szakág, Budapest, 57. Tatár A. (1992): Gyógylovaglás az esély. Lovasfutár, Tatár A. (1997): IX. Nemzetközi Terápiás Lovaglás Konferencia - Denver, USA; Lovasfutár, Tatár A. (1997): Hippoterápia. Mozgásterápia, 6: Tatár A. (1998): Kézben a terápiás lovasoktatás. Lovasfutár, Tatár A., Peres V., T. Laurencz E. (1997): A ló szerepe a rehabilitációban. Lovas Nemzet, Rétháti Gy., Tatár A., T. Laurencz E. (1995): A ló és lovaglás, mint terápiás tényezo. Lovasfutár, Rétháti Gy., Tatár A., T. Laurencz E. (1996): Terápiás lovaglás. Rehabilitáció, Mészáros J., Szabó T., Lee C.P., Tatár A., Uvacsek M. (2001): Testösszetétel és motorikus teljesítmény 12 és 14 éves fiúknál. Magyar Sporttudományi Szemle, Othman, M., Szabó, T., Lee, C.P., Tatár, A., Mészáros, J. (2002): Generation comparison of endurance, speed and explosive strength. Hungarian Review of Sports Medicine, 43: Mészáros J., Szabó T., Mohácsi J., Lee C.P., Tatár A. (2002): A motorikus szekuláris trend. Prepubertás- és pubertáskorú fiúk fizikai teljesítménye. Magyar Sporttudományi Szemle, Mészáros, J., Lee, C.P., Tatár, A., Zsidegh, P., Mohácsi, J., Frenkl, R. (2002): Growth type and motor performance in schoolboys - an international comparison. Acta Biologica Szegedinensis, 46: Farkas Anna, Zsidegh Miklós, Tatár András, Prókai András, Mészáros Zsófia, Uvacsek Martina, Mészáros János

14 (2003): Physique and body composition parameters of preadolescents. Revista Portuguesa de Ciencias do Desporto, 3: Tatár András, Zsidegh Miklós, Mészáros Zsófia, Ihász Ferenc, Prókai András, Vajda Ildikó, Mészáros János (2003): Physique body composition and motor performance in Hungarian and Roma boys. Revista Portuguesa de Ciencias do Desporto, 3: Mészáros János, Zsidegh Miklós, Ihász Ferenc, Mészáros Zsófia, Tatár András, Prókai András, Vajda Ildikó, Mohácsi János (2003): Physique body fat content and motor performance in twins. Revista Portuguesa de Ciencias do Desporto, 3: Zsidegh Miklós, Mészáros János, Mohácsi János, Uvacsek Martina, Tatár András, Mészáros Zsófia, Prókai András, Vajda Ildikó (2003): Growth type and motor performance in obese children. Revista Portuguesa de Ciencias do Desporto, 3: Idézheto eloadáskivonatok Tatár A. (1993): Hippoterápia ló és ember új kapcsolata. Állatok és Mi szimpózium, Állatorvostudományi Egyetem, Budapest 32. Georgiou, M., Tatár, A., Lee, C.P., Mészáros, J. (2002): Growth type, somatotype and motor performance in 10 and 11-year-old cypriot boys. XXVII FIMS World Congress of Sports Medicine, Abstracts, Budapest, 99. Lee, C.P., Tatár, A., Othman, M., Mohácsi, J., Mészáros, J. (2002): Somatotype and motor performance in Malaysian boys aged between 10 and 13-years of age. XXVII FIMS World Congress of Sports Medicine, Abstracts, Budapest, 99. Mészáros, J., Szabó, T., Tatár, A., Lee, C.P., Othman, M., Mohácsi, J. (2002): Secular trend and motor performance

15 in Hungarian boys. XXVII FIMS World Congress of Sports Medicine, Abstracts, Budapest, 100. Tatár, A., Lee, C.P., Mészáros, J., Mohácsi, J., Othman, M. (2002): Running endurance in boys. An international comparison. XXVII FIMS World Congress of Sports Medicine, Abstracts, Budapest, 103. Frenkl, R., Mészáros, J., Uvacsek, M., Tatár, A. (2002): The comparison of peak exercise cardiorespiratory parameters in obese and non-obese females. 4th International Congress of Pathophysiology, Abstracts, Budapest, 260. Mészáros, J., Lee, C.P., Zsidegh, M., Tatár, A., Mohácsi, J. (2002): Motor performance in pubertal boys. Collegium Antropologicum, 26: Mohácsi, J., Lee, C.P., Zsidegh, M., Tatár, A., Mészáros, J. (2002): Physique and motor performances in 10-year-old Malaysian boys. Collegium Antropologicum. 26: 142. Tatár, A., Lee, C.P., Zsidegh, M., Mészáros, J., Mohácsi, J. (2002): Growth type and running endurance in 13- yearold boys. Collegium Antropologicum, 26: Mészáros J., Zsidegh M., Tatár A., Völgyi E., Prókai A., Vajda I., Mohácsi J. (2003): Testzsírtartalom és szomatikus fejlodés. Magyar Sporttudományi Szemle, Prókai A., Völgyi E., Tatár A., Zsidegh M., Uvacsek M., Mészáros J. (2003): Relatív testzsírtartalom és motorikus teljesítmény. Magyar Sporttudományi Szemle, Tatár A., Zsidegh M., Prókai A., Vajda I., Völgyi E., Mészáros J. (2003): Sportoló és nem sportoló fiúk testi felépítése és fizikai teljesítménye. Magyar Sporttudományi Szemle, Zsidegh M., Tatár A., Mészáros J., Völgyi E., Prókai A., Vajda I., Mohácsi J., (2003): Testösszetétel és motorikus teljesítmény - nemzetközi összehasonlítás. Magyar Sporttudományi Szemle,