Óratípus: Elıtanulmányi feltétel: nincs

Átírás

1 . ALAPOZÓ TÁRGYAK Tantárgy neve: Civilizáció elmélet Az a civilizáció folyamatának különbözı értelmezéseit mutatja be, a szociológia, az antropológia, a szociálpszichológia, a megismeréstudomány, az evolúciós pszichológia és a történelemtudomány segítségével. A civilizáció, mint a különbözı mőveltségtartalmakkal jellemezhetı szociokulturális rendszerek összessége az emberi megismerés alapvetı folyamataiból táplálkozik, melyek eredményeképp az emberi társadalmak az évezredek során átörökíthetı tudást, kultúrát halmoztak fel a társadalmi szervezıdés módozataira és a környezethez történı alkalmazkodásra, egyszóval a boldogulásra vonatkozóan. A félév folyamán a kultúra alapelemeitıl, és a kisebb társadalmi csoportok szervezıdésétıl indulva próbáljuk megérteni az átfogó társadalmi és világnézeti rendszerek, a civilizációk születését, hanyatlását, mozgástörvényeit, különös tekintettel a kulturális tudás társadalomszervezı, fegyelmezı erejére, ami néha a megújulás szolgálatába állítható, néha pedig kifejezetten akadályozza azt. Norbert Elias: A civilizáció folyamata. Gondolat, Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa, Richard Sennett: A közéleti ember bukása. Helikon, ; Arnold J. Toynbee: Válogatott tanulmányok. Gondolat, Michel Foucault: Felügyelet és büntetés: A börtön története. Gondolat, Polányi Károly: A nagy átalakulás. Napvilág, Merlin Donald: Az emberi gondolkodás eredete. Osiris, Michael Tomasello: Gondolkodás és kultúra. Osiris, ; -6. Arnold J. Toynbee: Válogatott tanulmányok. Gondolat, Oswald Spengler: A Nyugat alkonya: a világtörténelem morfológiájának körvonalai. Európa, 995. I./ Francis Fukuyama: A nagy szétbomlás. Európa, Edward W. Said: Orientalizmus. Európa, 000. John Lukacs: A XX. század és az újkor vége. Európa, 99. Fernand Braudel: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV-XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Gondolat, 985. Dan Sperber: A kultúra magyarázata. Osiris,

2 Tantárgy neve: Világvallások Nincs Célunk az Európa-központú gondolkodásnak más kultúrák felé való tágítása; a kereszténységen kívüli civilizációk és a világvallások történelmi és jelenlegi társadalmikulturális szerepének és jelentıségének megismertetése. Ebbe a körbe tartozik: a hinduizmus (a védikus vallás, brahmanizmus, az upanisádok kora, hindu mitológia, újkori hindu megújulási mozgalmak, a hinduizmus társadalomformáló szerepe), a buddhizmus: (Buddha és kora, Buddha tanítása, hinajána, mahajána, vadzsrajána, a buddhizmus és a társadalom, a buddhizmus Magyarországon), a zoroasztránizmus (Zoroaster és kora, a zorasztriánizmus tanítása és forrásai, modern zoroasztriánus irányzatok), a zsidó vallás (forrásai és korai szakasza, a zsidó vallás tanítása, zsidó misztika, rabbinikus szokások és rítus), az iszlám (kialakulása, az iszlám teológia és filozófia, modern mozgalmak). Klostermaier, Klaus K.: Bevezetés a hinduizmusba. Akkord, 00. Skilton, Andrew: A buddhizmus rövid története. Budapest, 997. John R. Hinnels: Perzsa mitológia. Budapest, 99. Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás. Budapest, 987, 6-, Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története I. Budapest, -6, 6-86, Rostoványi Zsolt: Az iszlám a. század küszöbén. Budapest, 996, -88. Küng, Hans-Heinrich von Stietencron: Párbeszéd a hinduizmusról. Palatinus, 999. Küng, Hans-Heinz Bechert: Párbeszéd a buddhizmusról. Palatinus, 998. Maimonidész: A tévelygık útmutatása. Budapest, 997. Szimonidesz Lajos: A világ vallásai. Budapest, 988, 67-89, 5-9.

3 Tantárgy neve: Összehasonlító alkotmányjog Nincs A tantárgy célja, hogy a különbözı jogcsaládokra, illetve az Európai Unió tagállamira jellemzı alkotmányjogi intézményeit bemutassa. A tantárgy átfogó képet ad egyrészt alkotmányossági alapelvek, másrészt az államszervezet, valamint az alapvetı jogok kérdéseirıl. A tantárgy segít a hallgatóknak azt a készséget kialakítani, hogy nemzetközi kitekintéssel tudja értékelni az alkotmányjogi kérdéseket. A fıbb témakörök érintik az alkotmányosság alapelveit, az alkotmányok típusait, az államszövetségek és szövetségi államok sajátosságait, a helyi autonómiák típusait, a kormányformák általános kérdéseit, a prezidencializmus és a parlamentarizmus különbségeit, az államfı szerepét, a választási rendszereket, az alkotmánybíráskodást, valamint az alapvetı jogok védelmének intézményrendszereit. Legény Krisztián (Szerk.): Összehasonlító alkotmányjog. Budapest: Complex Kiadó, 006. Chronowski Nóra Drinóczi Tímea: Európai kormányformák rendszertana. Budapest: hvgorac, 007.

4 . SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK Tantárgy neve: Nemzetközi gazdaságtan A tantárgy miután megismertet a nemzetközi gazdaságtan legfontosabb elméleti irányzataival, áttekintést ad a nemzetközi kereskedelem, munkamegosztás és szakosodás, a nemzetközi pénzügyek, a nemzetközi gazdasági egyensúly, illetve egyensúlytalanságok, valamint az erıforrás-áramlás gyakorlatban is használható elméleti tételeirıl, fogalmairól és módszereirıl. Így sokoldalú alapot nyújt a nemzetközi gazdasági rend mőködésének megértése, a felvetıdı reformtervek és a gazdasági diplomáciában gyakran igényelt érvelési logikák számára. Szentes Tamás: Világgazdaságtan I. kötet. Elméleti és módszertani alapok. Aula Kiadó, Budapest, 999. Lámfalussy Sándor: Pénzügyi válságok a fejlıdı országokban. Akadémia Kiadó, Budapest, 008. Global Monetary and Economic Convergence. On the occasion of the fiftieth anniverssary of the Marshall Plan. Edited by Gusztáv Báger and Miklós Szabó- Pelsıczi. Ashgate, Aldershot. Brookfield USA. Singapore. Sydney, 998. Csáki György: A nemzetközi gazdaságtan alapjai. Napvilág Kiadó, Budapest, 00. Bara Zoltán-Szabó Katalin (szerk.): Gazdasági rendszerek, országok, intézmények. Bevezetés az összehasonlító gazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest, 00.

5 Tantárgy neve: A magyar gazdaság és az EU A tárgy keretében átfogóan bemutatjuk és elemezzük Magyarország történelmi fejlıdésének mozgatórugóit, gazdasági, gazdaságpolitikai és társadalmi aspektusait. Körképet kívánunk rajzolni Magyarország európai kapcsolatrendszerérıl, pozícióinak alakulásáról az európai munkamegosztásban. Feltérképezzük a lemaradás és felzárkózás történelmi tapasztalatait. Elemezzük Magyarország nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatrendszerét, útját az Európai Unióba és a tagság eddigi tapasztalatait, a gazdaságpolitika feladatait és a felzárkózás elımozdításának követelményrendszerét. A tanegység a következı hangsúlyos témaköröket foglalja magában: Magyarország pozícióinak alakulása Európában és a világgazdaságban; a termelési tényezık hasznosításának történelmi tapasztalatai; Magyarország és az EGK: a kapcsolatok fokozatos kiépítésének rögös útja a rendszerváltásig; a rendszerváltás után: reintegráció az európai munkamegosztásba: a reálszféra és a pénzügyi helyzet alakulása; gazdasági és társadalmi deficitjeink és kezelésük, a fejlıdés kihívásai magyar válaszok; út az EUtársulásig és a társulás mérlege: aszimmetriák a kereskedelempolitikában és a reálszférában; Magyarország nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatrendszerének fejlıdése: külkereskedelem, tıkekapcsolatok, technológia-import, a mőködı tıke szerepe Magyarországon; a gazdasági struktúra átalakulásának hatásai, a privatizáció mérlege; a növekedés és a pénzügyi egyensúlyhiányok kezelése: a költségvetési deficit és az eladósodás hatásai; a monetáris és a fiskális politika alakulása; út az EU-tagságig Magyarország EU-csatlakozásának elıkészítése és a belépés feltételrendszere; az EUtagság eddigi mérlege mennyire hasznosította Magyarország a felzárkózási lehetıségeket?; az exogén és az endogén tényezık a fejlıdésben. Magyarország jövıje az integrálódó Európában a térvesztés és térnyerés kilátásai és feltételei. Kádár Béla: Gazdaság és integrált nemzetállamok. Európai Tükör No.. Kádár Béla: Magyar helyteremtés az integrálódó új Európában. In: Európai Tükör. Jubileumi évkönyv 006. Kádár Béla: Gazdasági fejlıdésünk a rendszerváltás óta. Európai Tükör No. 5. Kádár Béla: Deficitjeink. Magyar Szemle No Kádár Béla: Állam és államigazgatás a globalizáció feltételrendszerében. Társadalom és Gazdaság No.. Kádár Béla: Felzárkózási esélyszemle. Európai Tükör No. 7-8.

6 Tantárgy neve: Nemzetközi kapcsolatok elméletei Nincs A tanegység egy olyan konceptuális modellt igyekszik felvázolni, melynek alapján a hallgatók számára a nemzetközi kapcsolatok konkrét jelenségei egy (illetve több) átfogó rendszeren belül értelmezhetıkké válnak. A tantárgy a szakterület jelenleg általánosan elfogadott legfontosabb megközelítéseit és értékeléseit kívánja megismertetni a hallgatókkal: a pozitivista-racionalista elméletek mellett a posztpozitivista-reflektív elméletek is helyet kapnak a féléves során. A tanegység célja, hogy a tárgyat teljesítı hallgatóknak pontos képük legyen a nemzetközi kapcsolatok konstruktivista, institucionalista, marxista és poszt-marxista elméleteirıl éppúgy, mint az ún. realista, kritikai, ill. liberális iskolák elméleteirıl. Követelmény továbbá, hogy a hallgató a teóriák pontos ismeretén túl a nemzetközi kapcsolatok fıbb problémaköreinek (háború, béke, gyarmati kapcsolatok, befolyási övezetek kapcsolatai, blokkokon belüli és kívüli kapcsolatok, hegemónia, interdependencia, hatalom stabilitása, hatalom tranzíciója, függıség, stb.) általános elméleti megközelítésére és azok megkülönböztetett alkalmazására képes legyen. Weber, Cynthia: International Relations Theory. A Critical Introduction. Taylor & Francis, 00. Kiss J. László: Globalizálódás és külpolitika. Nemzetközi rendszer és elmélet az ezredfordulón. Teleki Alapítvány, Budapest, 00. Galló Béla: A túlélés tudománya: a nemzetközi politikai viszonyok vetélkedı elméletei. Helikon, Budapest, 000. Jackson Robert/Sorensen Georg : International Relations. Theories and Approaches. Oxford University Press, Oxford, o. Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. A tıkés mezıgazdaság és az európai világgazdaság eredete a XVI. században. Gondolat Kiadó, Budapest, 98. Burchill, Scott et alii (eds.): Theories of International Relations, Palgrave, 005. Elman, Colin and Elman, Miriam Fendius (eds.): Progress in International Relations Theory, MIT Press, Cambridge, Mass., 00. Craig,Gordon George L. Alexander: Force and Statecraft. Diplomatic Problems of our Time Oxford University Press. Oxford, 990. pp. 8-9, pp. 6- pp. -8. Aron, Raymond: Peace and War: A Theory of International Relations. Doubleday & Company, Garden City, NY, 966. Woyke, Wichard (Hrsg.): Handwörterbuch Internationale Politik. Opladen, Baylis, John/Smith, Steve: The Globalization of World Politics. An introduction to International Relations. Oxford University Press, Oxford, o. 6-9.o. 9-.o. -.o. -6.o o. Morgenthau, Hans J.: Politics Among Nations. The Struggle for Power and Peace. Brief Edition. McGraw Hill Inc., New York, 99. pp. -56 pp. -. Kissinger, Henry: Diplomácia. Panem-Grafo, Budapest, 998. pp. 9- pp pp pp pp7-76. pp Kennedy, Paul: Nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémia Kiadó, Budapest, 99. pp. -0. pp pp. 6-.

7 Tantárgy neve: Kultúrdiplomácia Nincs A tantárgy célja, hogy a korunk nemzetközi kapcsolatrendszerét egyre inkább meghatározó területtel, a kultúrdiplomáciával ismertesse meg a hallgatókat. A kulturális külkapcsolatok részét képezı kultúrdiplomáciának mint a külpolitika negyedik dimenziójának létrejöttét, funkcióit, sajátosságait mutatja be a tárgy. Részletesen tanulmányozza a kulturális érdekek nemzeti (francia, német, olasz, angol modell) és nemzetközi intézményesülését, külön hangsúllyal a magyar intézményhálózat kiépülésére. Éger Gy., Kiss J. L. (szerk.): Stratégia és kultúra Budapest. Budapest: Teleki László Alapítvány, 00. Mitchell, J. M.: International Cultural Relations. London: Allen and Unwin, The British Council, 986. Huntington, S. P.: A civilizációk összecsapása és a világ átalakulása. Budapest: Európa Könyvkiadó, 998. N. Szabó J.: Magyar kultúra - egyetemes kultúra (Magyarország kultúrdiplomáciai törekvései 95-98) Budapest: Akadémiai Kiadó, 998. nemzetközi szerzıdések, dokumentumok

8 Tantárgy neve: Kulturális érintkezés A tárgy célja - a kultúra fogalmát a legszélesebb értelemben használva - feltárni az emberi öröklött és tanult viselkedésformák érintkezésének jellegzetességeit, szabályszerőségeit, kulturális magyarázatát történeti és kortárs példák segítségével. A kulturális érintkezés problematikáján belül értelmezve tárgyalásra kerül az identitás, a sztereotípia, az elıítélet, a diszkrimináció, az enkulturáció, az akkulturáció, asszimiláció, adaptáció, akkomodáció témaköre, valamint a kulturális kapcsolatfelvétel lehetséges módozatai, csatornái és megjelenési kontextusai (interkulturális kommunikáció, nemi kapcsolatok, generációs problémák, vallási szinkretizmus, fogyatékosok és épek társadalma, tér- és idıhasználat, multikulturalizmus, globalizáció, stb). Allport, Gordon W.: Az elıítélet. Budapest: Osiris, 999. Nguyen Luu Lan Anh Fülöp Márta (szerk): Kultúra és pszichológia. Osiris, 00. I. és III. rész. 5-, 65-. Schmidt, R. Eliot - Diane M. Mackie: Szociálpszichológia. Osiris, 00. 5, 6, 9, 0,,,. fejezetek. Biczó Gábor (szerk): Az Idegen. Debrecen: Csokonai, 00. Bitterli, Urs: Vadak és civilizáltak. Gondolat, 98. Boglár Lajos: Kultúrák sorsa a fejlıdı világban. Történelem és kultúra I. Budapest: MTA Orientalisztikai Munkaközösség, 985. Eriksen, Thomas Hyllard: Etnikai osztályozás: mi és ık. Kultúra és Közösség, Goffmann, Erving: A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Gondolat, , H. Sas Judit: Nıies nık és férfias férfiak. A nıkkel és a férfiakkal kapcsolatos társadalmi sztereotípiák élete, eredete és szocializációja. Akadémiai Kiadó, 98. Bevezetı. Hall, Stuart: A kulturális identitásról. In: Feischmidt Margit: Multikulturalizmus. Osiris- Századvég, Tomka Miklós: Inkulturáció. In:

9 Tantárgy neve: Emberi jogok A kurzus célja az emberi jogok rendszerének bemutatása, az országok kül- és belpolitikájával való összefonódásának elemzése. Az emberi jogok fogalma, katalógusának kialakulása elsısorban a védelmükre vonatkozó nemzetközi okmányok tanulmányozásán alapul, de fontos a háttérben meghúzódó politikai és gazdasági érdekek kimutatása is. Külön hangsúlyt kap az egyetemes emberi jogok regionális védelme és az egyes rendszerek specialitásai (ET, EU, EBESZ, FÁK, AÁSZ, AESZ). A kurzus során kiemelt téma az emberi jogok érvényesülésének nemzetközi biztosítékrendszere, annak mőködése, hatékonysága. Buergenthal, T.: Nemzetközi emberi jogok. Budapest: Helikon Kiadó, 00. Bokorné, Sz.H., Mavi V.(szerk.): Emberi jogok a nemzetközi jogban. Budapest: Emberi Jogok Magyar Központja, 99. Halmai, G., Tóth G. (szerk.): Emberi jogok. Budapest: Osiris Kiadó, 00. Herczegh, G.: A humanitárius nemzetközi jog. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 98. Kardos, G.: Emberi jogok egy új korszak határán. Budapest: T-Twins Kiadó, 995. Kovács, P.: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Budapest: Osiris Kiadó, 996. Környei Á.: Regionalizmus az egyetemessé váló emberi jogokban különös tekintettel az Amerikai Államok Szervezetére. Budapest: Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, 999.

10 Tantárgy neve: Nemzetközi kapcsolatok története A tárgy áttekinti az 95 után kialakult és azóta több fontos változáson átesett nemzetközi politikai rendszert. A tárgy a diplomáciatörténeti dimenzió lineáris logikáján túllépve nem elsısorban az eseménytörténet tárgyalja, hanem egyfelıl a nemzetközi kapcsolatok történetének kulturális, társadalmi, adott esetben vallási, illetve eszmetörténeti összefüggéseit kívánja hangsúlyozni. A tárgy másfelıl hangsúlyt helyez a második világháború utáni világ fıbb nemzetközi válságzónáinak, konfliktusainak stratégiai elemzésére is. A tantárgy célkitőzése, hogy a hallgatók az elmúlt több mint fél évszázad legjelentısebb, a nemzetközi viszonyok alakulását befolyásoló tényezıvel tisztában legyenek és a jelenkori dilemmák, válságok és konfliktusok történelmi elızményeinek felhasználásával képessé váljanak azok értelmezésére. Hobsbawm, Eric J.: A birodalmak kora. Pannonica Kiadó, 00. Kleinschmidt, Harald: A nemzetközi kapcsolatok története. Athenaeum, Budapest, 000 [00]. p. Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Budapest, 99. The Wadsworth Atlas of International Relations. Wadsworth, 005. Milza, Pierre: Les relations internationales Hachette, Paris, 996. Milza, Pierre: Les relations internationales de 97 à nos jours. Hachette, Paris, 996. Renouvin, Pierre Duroselle, Jean-Baptiste: Introduction à l histoire des relations internationales. Colin, Paris, 99. Thompson, William R. (ed.): Evolutionary World Politics. Routledge, New York, 00. Puchala, Donald J.: Theory and History in International Relations. Routledge, New York, 00. Duroselle, Jean-Baptiste: Európa népeinek története. Budapest, 99. Kissinger, Henry: Diplomácia. Budapest, 996, 7-. Halmosy Dénes: Nemzetközi szerzıdések A második világháború utáni korszak legfontosabb külpolitikai szerzıdései. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 985. Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada Budapest, 99.

11 Tantárgy neve: Nemzetközi gazdasági intézmények A tantárgy célja a II. Világháború után létrehozott gazdasági rend fıbb vonásainak, a nemzetközi gazdasági intézmények funkcióinak, mőködésük eredményeinek, hatásosságának megismertetése. Egyrészt a nemzetközi kereskedelempolitika intézményrendszerének (GATT és a WTO), másrészt a nemzetközi pénzügyi intézmények (IMF, Világbank, EBRD stb.) tevékenységének elemzı, esettanulmányokon alapuló bemutatására kerül sor. Szentes Tamás: A világgazdaságtan elméleti és módszertani alapjai. Aula, 995. Fifty Years After Bretton Woods. Edited by Miklós Szabó-Pelsıczi. Avebury, 996. Peter Isard: Globalization and the International Financial System. Cambridge University Press, 005. Báger Gusztáv: A nemzetközi pénzügyi intézmények befolyása a gazdaságpolitikára. Gazdaság és Társadalom, 00/ Post-Conflict Reconstruction. The role of the World Bank. The World Bank. Washington, D.C., 999. Báger Gusztáv: Az IMF és a Világbank új prioritásai. Stratégiai Füzetek. szám, Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Elemzı Központ, 00. május, 79-0.

12 Tantárgy neve: Nemzetközi jog : magyar és angol nyelven A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a nemzetközi jog forrásaival, alanyaival és a nemzetközi kapcsolatok alapintézményeivel. Utóbbi tárgykörben különös figyelmet szentel a különbözı nemzetközi szervezeteknek, az ENSZ és szakosított intézményeinek, valamint egyéb, a nemzetközi jog égisze alá tartozó intézményeknek (társaságok, Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága stb.). E körben nem csupán a szervezeti-strukturális bemutatás a cél, hanem a napi mőködés sajátosságainak felvázolása is. Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Osiris, Budapest, 006. Blahó András-Prandler Árpád: A nemzetközi szervezetek. Budapest: Aula, 005. Ajánlott olvasmány: Nguyen-Dailler-Pellet: Nemzetközi közjog. Osiris, Budapest, 005.

13 Tantárgy neve: Nemzetközi NGO-k A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a nemzetközi NGO-k kialakulását, egyre gyarapodó hálózatát. A nemzetközi nem-kormányzati szervezetek fogalma, fejlıdése illetve tipizálása adja a tematika elméleti alapját. A nemzetközi politikában (pl. emberi jogok, környezetvédelem) kimutatható aktivizálódásuk, tevékenységük hatékonysága részletes elemzés tárgya a kurzus során. A nemzetközi NGO-k és a nemzetközi szervezetek viszonyának vizsgálata külön hangsúlyt kap, különös tekintettel a legújabb tendenciákra (különleges jogosítványok ET, ellenırzési mechanizmusban betöltött szerep ENSZ). Szabó, M.: Globalizáció, regionalizmus, civil társadalom. Budapest: Századvég, 00. Bartal A. M.: Nonprofit elméletek, modellek, trendek. Budapest: Századvég, 005. Az Európai Közösség Bizottságának Közleménye az önkéntes szervezetek és alapítványok szerepének erısítésérıl Európában. Budapest: Európa Ház, 998.

14 Tantárgy neve: Diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga Nemzetközi válságkezelés A tárgy oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató a kurzust elvégezve önállóan hasznosítható tudással rendelkezzék a nemzetközi kapcsolatok kezelésének jogi alapintézményeirıl. A diplomáciai és konzuli jog keretén belül elıtérbe kerül az 96. évi Bécsi egyezmény szabályrendszere és fogalmai, az államok közti állandó képviseletek, a misszión belüli rangsor kérdése, a kinevezési eljárások és a különleges diplomáciai missziók, a konzuli posztok létesítése és a konzuli posztok, vlamint a konzul feladatai, az illetékeség és a menteség szabályai. A nemzetközi válságkezelés kapcsán kitérünk a viták békés rendezésére bírói, nem bírói és köztes megoldásokkal (konfliktusok osztályozása: nem fegyveres/fegyveres (ezen belül nemzetközi/nem nemzetközi), a konfliktusok szabályozására, a szabályok kikényszerítési mechanizmusára az Alapokmány jelenlegi VI-VII. fejezete alapján, az államközi megoldásokra, az új kihívásokra (védelmi felelısség vs. humanitárius intervenció), végezetül a z ENSZ reform esélyeire és útjaira 96. évi bécsi egyezmény a konzuli kapcsolatokról /995. (III..) KüM rendelet a tiszteletbeli konzulok küldésérıl és fogadásáról A konzuli védelemrıl szóló 00. évi XLVI. számú törvény 967. Európa Tanácsi konzuli egyezmény regionális (európai) Hargitai József: Diplomáciai és konzuli jog. Budapest: Aula, 006. Consular Rights and the Death Penalty after LaGrand in: American Society of International Law Proceedings 96 Am. Soc'y Int'l L. Proc. (00) Consular Immunity: Alleged Criminal Activities of a Consular Officer Lee, Edward G., Shidlowski, Alvin J., Roy, Julian K.: Notes and Comments/Notes et Commentaires: in: Canadian Yearbook of International Law Can. Y.B. Int'l L. (996) 9. Shelton, Dinah L.: ICJ Jurisdiction - Vienna Convention on Consular Relations Diplomatic Protection - Reparations International Decision in: American Journal of International Law 98 Am. J. Int'l L. (00) 559. Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. Budapest: Aula, 005. Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 006. Petró Rita Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyőjtemény. Budapest: Bíbor Kiadó, 000.

15 Tantárgy neve: A diplomácia gyakorlata és szakmai ismeretei gyakorlat gyakorlati jegy A külügyi-diplomáciai munkára történı felkészülés jegyében a hallgatók gyakorlati képzés keretében ismerjék meg a diplomácia szerepét és feladatait a külpolitika kialakításában, végrehajtásában, a nemzetközi és diplomáciai kapcsolatok létesítésében, ápolásában, a természetes és jogi személyek érdekeinek képviseletében külföldön. Ismerkedjenek meg a diplomácia intézmény- és eszközrendszerével, a külügyminisztérium, illetve a külképviseletek (nagykövetségek, fıkonzulátusok, tiszteletbeli konzulok) feladataival, irányítási, szervezeti, gazdálkodási, stb. rendszerével, szabályaival, a diplomácia különbözı területeinek (pl.: a két-és sokoldalú, a konferencia diplomácia, a gazdasági, kulturális, katonai, stb.) fontosabb jellemzıivel, sajátosságaival. A hallgatók megtanulják a diplomáciai társas érintkezés viselkedéskultúrájának elemeit, gyakorolják a diplomáciai protokoll és etikett szerinti magatartást, eljárási módokat különbözı helyzetekben, például a protokolláris vendéglátáskor, különös tekintettel az EU és a NATO tagállamok közötti protokoll egyszerősített gyakorlatára. A tanulmányok további kiemelt témái: személyes és hivatalos kapcsolatok létesítése, a fejlesztés fontosabb szakaszai és az azokat befolyásoló tényezık; - a különbözı kultúrák találkozása; - a diplomáciai érintkezés szóbeli és írásbeli formáinak, alkalmazásának elsajátítása; - diplomáciai események, tárgyalások, rendezvények szervezése, lebonyolítása; -a tolmácsolás; -a KÜM, a külképviseletek, diplomáciai képviselık feladatai a tájékoztatás terén: jelentési kötelezettségek az arra jogosult állami szerveknek, illetve a közvélemény, a civil szervezetek tájékoztatása; -a diplomáciai jelentés formái (tartalom és védettség szempontjából), - a diplomáciai posta; távközlés; - a külképviseleti szolgálat sajátosságai; - a nemzetbiztonsági érdekek védelme; -a rejtjelezés; -a személyi biztosítás, az objektum védelem diplomáciai feladatai; -a diplomácia és a hírszerzés kapcsolata (törvényi keretek között). Összefoglalva: a fı cél az, hogy a külügyi, diplomáciai pályára készülı hallgató elméleti tudását a gyakorlati munka nélkülözhetetlen szakmai ismeretei egészítsék ki és így válhasson jól felkészült külügyi köztisztviselıvé, sikeres diplomatává. Feltham, R.G.: Diplomatic Handbook (8th ed.). Leiden: Brill, 00. Sir Ernest Satow: A Guide to Diplomatic Practice. Longman, 979. H. Kissinger: Diplomácia. Budapest: Panem-McGraw-Hill-Grafo, 996. Dr.Sille István: Illem, etikett, protokoll. Budapest: Akadémiai Kiadó, 006. Görög Ibolya: A nyilvánosság kelepcéi. Athenaeum 000 Kiadó, 00.

16 Tantárgy neve: A külpolitikai elemzések módszertana gyakorlat gyakorlati jegy A félév során a hallgatók megismerik a társadalomtudományi és külpolitikai elemzés módszertanát. Az elméleti, módszertani ismeretek mellett ahangsúly a jelentıs nemzetközi dokumentumok és esettanulmányok elemzésére helyezıdik, melynek segítségével a hallgatók a nemzetközi kapcsolatok dokumentumait, mint azok forrásait is megismerik. Ez a módszertani kompetencia kialakítása mellett a szaknyelvi ismeretek bıvítését is szolgálja, valamint lehetıséget nyújt a külügyi tevékenység mindennapjaiba való betekintésre is. Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Budapest: Osiris, 00. Bíró Gáspár: Demokrácia és önrendelkezés a. század elején. Budapest: Rejtjel, 00. Kiss J. László: Globalizálódás és külpolitika. Nemzetközi rendszer és elmélet az ezredfordulón. Budapest: Teleki Alapítvány, 00. Releváns nemzetközi dokumentumok, szerzıdések. Valki László: A daytoni béketárgyalások. In Jöjj el szabadság! Bihari Mihály 60. születésnapjára készült ünneplı kötet. Szerk.: Pesti Sándor Szabó Máté. Budapest, Rejtjel Kiadó ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet,

17 Tantárgy neve: A globalizáció társadalmi dimenziói Nincs A tantárgy célja, hogy bemutassa globalizáció hétköznapi és tudományos definícióit, kialakulását, gazdasági folyamatainak fıbb jellemzıit, illetve a társadalmi következményeit és az erre adott válaszokat. Az három nagyobb blokkra tagolódik. - Az elsı-második blokk azokkal az alapvetı ismeretekkel foglalkozik, amelyek a globalizáció definíciós problémáit, kialakulásának sajátosságait valamint a globális gazdaság szerkezetével foglalkozik, jellemzıit tárgyalja. - A harmadik blokk a globalizáció hatásaival, fıbb kérdésivel és az erre adott társadalmi válaszokkal foglalkozik. Aneier, H. Glasius, M. Kaldor, M.: Globális civil társadalom. Budapest: Typotex, Castells, M.: Az információ kora. Gazdaság, társadalom és kultúra.. kötet. Az identitás hatalma. Budapest: Gondolat-Infónia, 006. Cséfalvay Z.: Globalizáció.0. Budapest: Tankönyvkiadó, 00. Giddens, A. D. (Szerk).: Írások az egyenlıtlenségrıl, az egyenlıségrıl és az új egyenlıségrıl. Budapest: Napvilág, 006. Artner, A.: Globalizáció alulnézetben elnyomott csoportok lázadó mozgalmak. Budapest: Napvilág, 006. Szabó M.: Globalizáció, regionalizmus, civil társadalom. Budapest: Századvég, 00.

18 Tantárgy neve: Környezetvédelem A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a legfontosabb globális környezeti problémák okaival és következményeivel. Tárgyalásra kerülnek az ökológiai krízis nemzetközi aspektusai és a tompításukat célzó erıfeszítések. Kitérünk a környezetvédelem és környezetpolitika különbözı szereplıire is (államok, nemzetközi szervezetek, állami szervezetek, civil szféra). Kerényi Attila: Környezettan. Budapest: Mezıgazda Kiadó, 00. Boda Zsolt: Globális ökopolitika. Budapest: Helikon, 00. Matthis Wackernagel Williams E. Rees: Ökológiai lábnyomunk. Budapest: Föld Napja Alapítvány, 00. Carl N. McDaniel John M. Gowdy: Az édenkert kiárusítása. Budapest: Typotex, 00. Rachel Carson: A néma tavasz. Budapest: Katalizátor Iroda, 995.

19 Tantárgy neve: Válságok és helyi háborúk a XX. század második felében Az keretében vizsgáljuk a nagyhatalmak erıviszonyaiban a II. világháborút követı idıszak bekövetkezett változások fı okait és következményeit. A történelmi elızményekre építve bemutatjuk az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára ható fontosabb tényezıket. Foglakozunk a biztonságpolitikai, a hatalmi viszonyok és orientációs politikák 95-öt követı változásaival, a helyi háborúk, etnikai, nemzeti, érdekkonfliktusok hatásaival. Célunk a második világháború utáni geopolitikai helyzet, a hidegháború, a katonai szövetségek, a bipoláris rendszer, a kezelési stratégiák, integrációs folyamatok történeti megközelítése, bemutatása, a NATO és VSZ általános jellemzése. Vizsgáljuk a nemzetközi terrorizmus elıretörésének hatásait, a prevenció formáit és lehetıségeit, a felszámolás és szankcionálás lehetséges formáit. A fentiekkel összefüggésben bemutatjuk a magyar biztonság és védelem-politika közötti idıszakának jellegzetességeit, a nemzetközi akciókban való részvétel formáit, eseteit és dilemmáit. Horváth Csaba: Az 95 utáni legjelentısebb helyi háborúk és azok tapasztalatai - Egyetemi tankönyv, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 000. Sienkiewicz: Az indokinai háború Budapest: Zrínyi Kiadó, 98. Oszetzky Tamás: Arab-izraeli háborúk Budapest: Zrínyi Kiadó, 98. Olaf Groehler: A koreai háború Budapest: Zrínyi Kiadó, 98. Daniel Manana Laino: Harc a Falkland (Malvin ) szigetekért 98. Budapest: Zrínyi Kiadó, 985. Kahler Frigyes M. Kiss Sándor: Kinek a forradalma. Püski Kortárs, 997. Biztonságpolitikai kézikönyv (Szerk.: Deák Péter) Budapest: Osiris kézikönyvek, 007. Biztonságpolitika (Szerk.: Gazdag Ferenc), SVKH Budapest, 00. Válaszok a terrorizmusra. Szerk.: Tálas Péter, Stratégiai és Védelmi Kutató Hivatal, Budapest Deák Péter: A biztonságpolitika kihívásai. Budapest: Ú. M. K, ZSKF, 005. Biztonság a XXI. században sorozatból: (Szerk.: Tálas Péter) Ajánlott irodalom: Halmosy Dénes: Nemzetközi szerzıdések Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó, 98. Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása: Gazdasági változások és katonai konfliktusok. Budapest: Akadémiai Kiadó, 99. Kissinger, Henry: Diplomácia. Budapest: Panem-McGraw-Hill, 996. Horváth Miklós: 956 hadikrónikája. Budapest: Akadémiai Kiadó, 00. A célpont: Irak - ami a médiatudósításokból kimaradt. Alexandra, 00. A globális világpolitikai földrajza. Szerk: Bernek Ágnes Nemzeti Tankönyvkiadó, 00. Vincze Hajnalka Tálas Péter Póti László (szerk.): Az Európai Unió biztonság és védelempolitikai dokumentumai I-II. Chartapress, Budapest, 00, 00/005. a Geopolitika és biztonság, A terrorizmus anatómiája és a Nemzetközi biztonsági tanulmányok címő kötetek. Zrínyi Kiadó.

20 Tantárgy neve: A terrorizmus gyökerei és anatómiája gyakorlat gyakorlati jegy A történelmi elızményekre fókuszálva vizsgáljuk a nemzetközi terrorizmus gyökereit, megjelenésének és elıretörésének hatásait, a prevenció lehetıségeit, a felszámolás és szankcionálás lehetséges formáit. Tematika: A biztonságpolitika, a hatalmi viszonyok és orientációs politikák 95-öt követı változásai. A nemzetközi biztonságpolitikai intézmények története. A nemzetközi terrorizmus történelmi gyökerei. A terrorizmus hatásai, a prevenció formái és lehetıségei. A terrorizmus elméleti kérdései. A terrorizmus jogi dimenziói. A terrorizmus katonai aspektusai. A terrorizmus felszámolásának és szankcionálásának lehetséges formái. Terrorizmus a XXI. században. Tálas Péter (szerk.): Válaszok a terrorizmusra. Budapest: Stratégiai és Védelmi Kutató Hivatal, Biztonság a XXI. században sorozatból: A terrorizmus anatómiája és a Nemzetközi biztonsági tanulmányok címő kötetek. Budapest: Zrínyi Kiadó. Townshend, Charles: A terrorizmus. Magyar Világ Kiadó, 00. Vásárhelyi Gábor: Merényletek Moszkva árnyékában I-II. A nemzetközi terrorizmus és a kommunista állambiztonsági szervezetek összefonódása. Hamvas Füzetek, 00. Burke, Jason: AL-KAIDA a terror árnyéka. HVG Kiadó, 00. Chomsky, Noam: Hatalom és a terror. Független Média Kiadó, 005. Netanjahu, Benjamin: Harc a terrorizmus ellen. Pécs: Alexandra Kiadó, 995. A a a és a és a weboldalak adott kérdést érintı elemzései. cikkei.

21 Tantárgy neve: A külpolitika aktuális kérdései gyakorlat gyakorlati jegy A tantárgy a szakmai és módszertani ismeretek adaptálására ad lehetıséget. A gyakorlati alkalmazás, a vitakészség fejlesztése mellett ösztönzi a hallgatókat az önálló elemzésre, kreatív megközelítések kidolgozására. Fontos tapasztalatokat ad az adott terület szakértıinek bevonása a világpolitikai események elemzésébe. A kurzus során globális (pl. energiapolitika, ENSZ-reform), regionális (pl. Euromediterrán térség, Lisszaboni Szerzıdés) és hazai kérdésekkel (pl. a Schengeni-rendszer életbelépésének hatásai, a koszovói kérdés megítélésének összefüggései a magyar kisebbségekkel) egyaránt megismerkednek a hallgatók. A tantárgy célja, hogy a nemzetközi események, tendenciák értelmezésében jártas hallgatók eligazodjanak a napi világpolitika történéseiben, a világsajtó elemzésében. A tárgy témájánál fogva kötelezı irodalom nem adható meg, de a világpolitikai események nyomon követése, a fontosabb nemzetközi sajtóorgánumok rendszeres áttekintése szükséges követelmény.

22 Tantárgy neve: Meggyızı kommunikáció A meggyızés a hatásgyakorlás technikai magva, amely a befogadóban a kommunikatív cselekményekre (beszédmő-kommunikátum) adott szándékolt reakcióként létrejön; a kommunikációs stratégia gyakorlatának célja. A meggyızı tevékenység minden esetben egy adott szociokulturális kontextus függvénye, illetve ilyen összefüggésekben érvényesül. A meggyızés nem pusztán az érvelés, nem egyenlı az indoklás erejével, nem egyszerően okoskodás eredménye, és nem sematizálható az értelmi-érzelmi verbális elemek megfelelı arányú használatával. A meggyızés megváltoztatja a valósághoz való viszonyulást, és annak interpretációját. A meggyızés szociálpszichológiai jelenségét a kommunikáció folyamatában szükséges vizsgálni. Az üzenettel elıidézett hatás logikai, szemantikai, pragmatikai, valamint retorikai és társadalomlélektani gyökereit mutatja be a tantárgy. Kitér a meggyızı szöveg mint gondolkodási és logikai egység formális és strukturális jellemzıire. Vizsgálja a formális és informális logikai következtetés kategóriáit, érvényességét, az irrelevanciák típusait. Az érvelı szöveg és a meggyızés összekapcsolásával taglalja a meggyızés elméleteit, azok eredményeit és kritikáját. Meghatározza a meggyızés tényezıit, szövegformáit, a vonatkozó fogalmakat. Tárgyalja a meggyızés és befolyásolás közös, illetve eltérı jellemzıit, elemzı-értelmezı szempontokat mutat be a meggyızés leírására, taglalja a meggyızéssel szembeni ellenállás adottságait, technikáit. Adamik Tamás, A. Jászó Anna, Aczél Petra: Retorika. Budapest: Osiris Kiadó, Bettinghaus, Erwin: A meggyızı kommunikáció. In: Horányi Özséb (szerk.). Kommunikáció I II. Budapest: General Press Kiadó, 00. I McGuire, W.: Makacs nézetek és a meggyızés dinamikája. Budapest: Osiris, 00. Síklaki István: A meggyızés pszichológiája. Budapest: Scientia Humana, 99. Stiff, J.B. Mongeau, P. A.: Persuasive Communication. New York: The Guilford Press, 00. Zentai István: Meggyızéstechnika és kritikai gondolkodás a mindennapi gyakorlatban. Budapest: Medicina, 006. Aczél Petra : A meggyızés mint a kommunikáció mőködési elve: fogalmak, elméletek, hatások. In: Alabán Ferenc (szerk.): Kontextus-Filológia-Kultúra. Nemzetközi tudományos konferencia-kötet. Besztercebánya-Eger, 006, -6. Baumlin, James S.: Ethos. In Thomas O Sloane (ed.): Encyclopedia of Rhetoric. U.S.A., Oxford University Press, 00. Billig, M.: Arguing and thinking. A rhetorical approach to socialpsychology. New York: Cambridge University Press and Maison des Sciences de l Home, 999. Breton, Philippe: A manipulált beszéd. Budapest: Helikon, 000. Cialdini, R.: A befolyásolás lélektana. Budapest: Corvinus Kiadó, 999.

23 Tantárgy neve: Jóléti rendszerek és válságuk A jóléti rendszer az ipari társadalommal párhuzamosan alakult ki. A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az ipari társadalom jóléti rendszereinek történetével, típusaival és változataival. Tematizáltan foglalkozik a jólét és a jóléti rendszer fogalmaival, a jóléti állam kialakulásával, az állami beavatkozással, annak tartalmi jegyeivel, a szociális biztonsági rendszer típusaival és sajátosságaival, valamint a jóléti rendszer 970-es évek második felétıl fokozatosan terjedı válságával, illetıleg az információs társadalom sajátos jóléti aspektusaival. Balogh Gábor: Társadalombiztosítási ismeretek. Budapest: Corvinus, 996. (egyes fejezetrészek) Balogh Gábor: A társadalombiztosítás alapjai (Kézirat), Piliscsaba, 007. Csaba Iván Tóth István György (Szerk.): A jóléti állam politikai gazdaságtana. Budapest: Osiris, 999. (egyes tanulmányok) Ferge Zsuzsa- Lévai Katalin (Szerk.): A jóléti állam. Budapest: T-Twins, 990. (egyes tanulmányok) Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana. Budapest: Kjk, 000. (egyes fejezetrészek) Juhász Gábor: Az Európai Unió szociális dimenziója (Kézirat), Gyulavári Tamás Könczei György: Európai szociális jog. Budapest: Osiris, 999. Az Esély címő folyóirat egyes számai

24 EURÓPA-TANULMÁNYOK SZAKIRÁNY Tantárgy neve: A gazdaságpolitika szerepe a felzárkózásban az Európai Unióban: a regionális, strukturális, kohéziós politikák nemzetközi tapasztalatai A tárgy célja és tartalma: A gazdaságpolitika értékrendje, tartalma, konzisztenciája, minısége kiemelkedıen fontos szerepet játszik az Európai Unió tagországainak fejlıdésében, felzárkóztatásában. Az MAképzésben meghirdetett tárgyunk fı célja az EU-beli felzárkózási tapasztalatok elemzése, a sikeres és kevésbé sikeres EU-országok gazdaságpolitikai céljainak, eredményeinek és problémáinak elemzése. Három kiemelt területet kívánunk alaposan megvizsgálni: a regionális, a strukturális és a kohéziós politikák eddigi tapasztalatait és Magyarország adottságait, problémáit és lehetıségeit e területeken a nemzeti érdekek optimális érvényesítésére. A tárgy tematikája hat nagyobb témakört ölel fel az alábbi bontásban: értékek és érdekek: a közös európai és nemzeti értékalapú gazdaságpolitika szükségessége és lehetısége, a szubszidiaritás és szolidaritás együttes érvényesítésének feltételrendszere a gazdaságban; a gazdasági növekedés és a pénzügyi egyensúlyi követelmények együttes megvalósíthatóságának problémái: stabilitással a fejlıdésért, vagy növekedéssel a stabilitásért, a fejlıdés finanszírozása; regionális fejlıdés, területi különbségek az EU-ban: a regionális politika céljai, feladatai, mőködése, a támogatások gazdasági-pénzügyi hatásai; a gazdasági struktúrák különbségei és a struktúrapolitika lehetıségei, feladatai, a humán tıke, a kutatás-fejlesztés, az oktatás-képzés és a tudománypolitika szerepe a fejlıdésben és a felzárkózásban; a beruházás-ösztönzés és foglalkoztatáspolitika nemzeti, regionális és strukturális szempontjai, a nemzeti megtakarítások ösztönzése és ésszerő reál beruházásokká változtatása, a humán tıke szerepe a felzárkózásban, a nemzeti munkaerıpiaci politikák tapasztalatai; Magyarország gazdasági pozíciói az EU-ban: a felzárkózás feladatai a regionális és strukturális fejlesztés területén: egy értékalapú, konzisztens, kiszámítható magyar gazdaságpolitika kialakításának és megvalósításának fı feltételei és tényezıi. Kötelezı irodalom: Dr. Botos Katalin Dr. Kırösi István: Az Európai Unió a XXI. század elején. Budapest: PPKE Szent István Társulat, 007. Dr. Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana. Budapest: Aula, 00. Ajánlott irodalom: Dr. Blahó András (szerk.): Európai integrációs alapismeretek. Budapest: Aula, 00.

25 Tantárgy neve: Az Európai Unió a világgazdaságban Célunk, hogy az MA-képzés keretében a korábban megszerzett ismeretekre alapozva átfogóan bemutassuk az Európai Unió helyzetét és perspektíváit a világgazdaságban. A tárgy keretében részletesen kívánjuk elemezni az Európai Unió gazdaságának kulcskérdéseit. Nemzetközi összehasonlításban mutatjuk be a fejlıdés meghatározó tényezıit, a fenntartható fejlıdés, az emberi erıforrások központba állításának fontosságát. Összevetjük a reálgazdasági fejlıdés és a pénzügyi egyensúly-teremtés problémáit, kezelésének feladatait az Európai Unióban és a világban. A tanegység tartalma: a globalizáció, az integráció, a nemzetállamok és a regionalizmus viszonya az EU-ban és a világban; a szociális piacgazdaság múltja, jelene és jövıje Európában; a gazdaságpolitika alapvetı irányai az EU-ban és a világgazdaságban; a fenntartható fejlıdés, a humán erıforrások és a pénzügyi egyensúly együttes kezelésének kérdései; az EU világgazdasági pozíciói, versenyelınyei és hátrányai; az EU a világkereskedelemben; az EU részvétele a nemzetközi kereskedelempolitikában, a GATTban és a WTO-ban; a kvázi egységes belsı piac kereskedelmi hatásai; az EU helyzete nemzetközi összehasonlításban a fejlıdés kulcsterületein (egészségügy, oktatás, kutatásfejlesztés, infrastruktúra, energia); az euró, mint közös európai valuta, a dollár és a fı tartalékvaluták viszonya; a három centrum harca (EU, USA és Japán); az EU harapófogóban: az USA technológiai fölénye, Kína és a dél-kelet-ázsiai országok térhódítása a világpiacon és Európában; elmélyítés és kibıvítés az eddigi eredmények és perspektívák. Kelet-Közép-Európa és Magyarország a kibıvített Európai Unióban. Botos Katalin Kırösi István: Az Európai Unió a XXI. század elején. Budapest: PPKE Szent István Társulat, 007. Botos Katalin Kırösi István: Nemzetközi gazdasági ismeretek. Budapest: PPKE Szent István Társulat, 005. Kırösi István: Hanyatló állam torz piac? (Az állam és a piac kapcsolata a XXI. század Európában). In: Verseny és versenyképesség. Budapest: PPKE, Kırösi István: A humán tıke felértékelıdése és a lisszaboni stratégia a kutatás-fejlesztés, az innováció, az egyensúly és a versenyképesség javítása. In: Magyar Közgazdasági Társaság, konferenciakötet, 008.

26 Tantárgy neve: Európai agrárpolitika A tanegység igyekszik teljes képet adni az Európai Unió jelenlegi agrárpolitikájáról. Ezen belül kiemelt szerepet élvez az agrártámogatás problémaköre s az ebbıl fakadó foglalkoztatási politika, valamint az elıállítási-feldolgozási illetve forgalmazási elıírások. Kiemelt kérdés az Unió és hazánk kapcsolata a mezıgazdasági kooperáció terén. A félév során megtárgyalásra kerülı hangsúlyos témakörök: egységes gazdasági integráció, eltérı agrárpolitikák; az agrártámogatási rendszerek és a normatív támogatás jelentısége néhány tagállamban; ártámogatási rendszerek; a mezıgazdasággal kapcsolatos elıírások; az állattartásra vonatkozó elıírások; tengeri halászati tevékenység Európában; gyümölcs- és zöldségtermesztés Európában; borászat Európában; erdıgazdálkodás; fajtanemesítés, szabványosítás; feldolgozóipar; a közös agrárpolitikák (KAP) intézményi reformja; Magyarország és az uniós agrárpolitika. Halmai Péter: Az EU Közös Agrárpolitika (CAP)reformjának elméleti alapjai. Gödöllı, 00. Halmai Péter: Az Európai Unió Agrárendszere. Budapest: Mezõgazda Kiadó, 995. Popp József: Az EU közös agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere. Európai Agrárpolitikai Kft, 00. Kapronczai István: A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig. Gödöllı: Szaktudás Kiadó Ház, 00. Dr. Fülöp Zsuzsanna Szentirmay Zoltán: Az EU agrártámogatási rendszere, különös tekintettel a vidékfejlesztésre. Gazdaság és Statisztika, 00/.

27 Tantárgy neve: EU döntéshozatali eljárás A tantárgy célkitőzése, hogy mély, de közérthetı ismereteket adjon az Európai Unió intézményeinek és szerveinek döntéshozataláról. Ez felöleli a hagyományos döntéshozatali eljárásokat, de azt meghaladva az egyes intézményekhez, szervekhez kapcsolódóan is ismerteti a döntéshez vagy a kialakított állásponthoz vezetı folyamatokat. A kurzust elvégzık képesek lesznek önállóan értelmezni és elemezni a jogalkotási és döntéshozatali folyamatokat. A tanegység tartalma különösen a kompetencia elhatárolások és annak alapelvei az Európai Unióban, különös tekintettel a Lisszaboni Szerzıdésre, a központosított és közvetlen közösségi eljárás, valamint a megosztott management, az arányosság és a "precautionary principle", az egyes döntéshozatali eljárások (együttdöntési eljárás, stb.), a döntéshozatal eljárási szabályai (hozzáférés, eljárási alapelvek), a diszkrecionális jogkörök a döntéshozatal során, a jogorvoslati lehetıségek, a komitológia, a hivatalok (agencies), a nyílt koordinációs módszer (open method of coordination), a szociális partnerek szerepe a döntéshozatalban és a COREPERek, valamint alapvetı jogok az Európai Unióban, különös tekintettel a döntéshozatalra (egyenlıség, jogbiztonság, jogos elvárások) Kende Tamás - Szőcs Tamás- Jeney Petra: Európai közjog és politika. Complex kiadó, 007. Paul Craig: EU Administrative Law. Oxford: Oxford University Press, 006.

28 Tantárgy neve: EU külkapcsolatok rendszere gyakorlat gyakorlati jegy A tantárgy célja az Európai Unió külkapcsolati rendszerének bemutatása, az intézményesülés folyamatának, egyre növekvı eszközrendszerének részletes ismertetése. Az egységes európai fellépés megteremtését célzó intézkedések kimutathatók a különálló állami politizáláson nyugvó európai politikai együttmőködéstıl a lisszaboni szerzıdésben megfogalmazott Mr. CFSP posztjának létrehozásáig. A hagyományos külpolitikai eszközökön kívül újabbak kialakítása is folyamatosan zajlik a közös kül- és biztonságpolitika keretében. A tantárgy tematikájába tartozik az együttmőködés nehézségeinek, korlátainak ismertetése is. Az átfogó elméleti alapozás után részletes vizsgálat tárgyát képezi az EU szomszédság politikája, az EU mint globális aktor (békefenntartás, ENSZ BT), az EU külgazdasági, segélyezési politikája, emberi jogok és demokrácia elımozdításának aktív támogatása a nemzetközi kapcsolatokban, transzatlanti kapcsolatok, regionális együttmőködések. Gazdag Ferenc: Európai integráció és külpolitika. Budapest: Osiris, 005. Kiss, J. L.(szerk.): A huszonötök Európái. Budapest: Osiris Kiadó, 005. Kende, T., Szőcs, T. (szerk.): Az Európai Unió politikái. Budapest: Osiris Kiadó, 00. Ajánlott olvasmányok Balázs P.: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar EU-kapcsolatok fejlõdése. Budapest: KJK Kerszöv, 00. Gazdag F.: Az Európai Unió közös kül-, biztonság- és védelempolitikája. Székesfehérvár: Kodolányi János Fıiskola, 005.

29 Tantárgy neve: Európa-koncepciók gyakorlat gyakorlati jegy A tantárgy célja, hogy átfogó képet adjon a középkortól a második világháborút követı évtized idıszakában született különbözı európai összefogás kísérletekrıl. A fontosabb koncepciók forrásfeldolgozására is sor kerül a rendelkezésre álló szöveggyőjtemény alapján. A fıbb témakörök az alábbiak: a középkor Európa-képe; reneszánszkori elképzelések; a felvilágosodás különbözı felfogásai; a romantika Európa-tervei; a 9. század második felében született elképzelések; német és osztrák Mittel-Europa tervek; a Szovjetunió Európa-politikája; a dunai-térség rendezésének tervei; regionális szövetségi szervezetek az 90-as években; nemzetiszocialista tervek; a tengelyhatalmak Európa-tervei; az ellenállási mozgalmak tervei; Európa-tervek Nagy-Britanniában és az USA-ban; a Vatikán Európaterve; a Schumann-terv. Németh István: Európa-tervek Budapest, 00. Urwin, Derek W.: A közös Európa. Az európai integráció 95-tıl napjainkig. Budapest: Corvina, s.d. Leonard, Dick: Európai Unió. Történet, szervezet, mőködés. Budapest: Geomédia Szakkönyvek, 00. Lendvai L. Ferenc: Közép-Európa koncepciók. Budapest, 997.

30 Tantárgy neve: Európai pártrendszerek A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a 0. századi politikai demokrácia legfontosabb intézményivel: a politikai pártokkal, amelyek a választók tömegei és a döntéseket hozó politikusok közötti kapcsolatot megteremtették. A pártok mobilizálták a szavazati joggal felruházott néptömeget. A képviseleti demokrácia törvényhozó intézményét, a parlamentet is a pártok strukturálják, s a pártvezérek kezébe került a végrehajtó hatalom, a kormány irányítása is. A képviseleti demokráciák legfontosabb intézményévé tehát a politikai pártok váltak. A tárgy az Európai Unión belül mőködı parlamenti pártokról, az Európai Parlamentben mőködı pártokról kíván képet adni a pártok és pártrendszerek Sartori-i modellje alapján. Be kívánja mutatni a pártrendszerre ható tényezıket és azok regionális típusait. Sartori, Giovanni: Összehasonlító alkotmánymérnökség. A kormányzati rendszerek struktúrái, ösztönzıi, teljesítményei. Budapest: Akadémiai Kiadó, 00. Enyedi Zsolt Körösényi András: Pártok és pártrendszerek. Budapest: Osiris, 00. Báthory Ágnes Tóka Gábor (szerk.): A 00. évi európai parlamenti választások. Századvég, 006.

31 Tantárgy neve: EU projektmenedzsment gyakorlat gyakorlat gyakorlati jegy A vállalatgazdaságtan és számviteli ismeretek gyakorlati alkalmazásának elsajátítása, üzleti terv készítésén keresztül. A hallgatók csoportokat alkotva minden órára elkészítik egy vállalat üzleti tervének egy-egy fejezetét az elızı órán tanultak alapján. A gyakorlat segítségével a hallgatók bármely vállalkozás általános gazdasági mőködésének és tervezésének kereteivel ismerkedhetnek meg. A gyakorlat során kiemelten fontos cél az EU pályázati nyomtatvány és mellékleteinek megismerése, a kiválasztott vállalat jelenlegi feltételrendszerének bemutatása, a SWOT, PEST elemzés, Porter modell alkalmazása, a marketingterv készítése és a hozzá kapcsolódó esettanulmányok. Szintén bemutatásra és gyakorlásra kerül a finanszírozási források feltárása, a humánpolitikai terv készítése, a megtérülési számítások alkalmazása és gyakorlása, az eredménytervés a cash flow terv készítése. Katona Klára: Vállalatgazdaságtani bevezetés. Budapest: Szent István Társulat, 00. Horváth Katlain: Számvitel. Budapest: Szent István Társulat, 00. Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. Aula, 000. Siegel-Ford-Bornstein: Üzleti terv kalauz. Budapest: CO-NEX Könyvkiadó és Terjesztı Kft., 997. Brealy-Myers: Vállalati pénzügyek. Panem Kft, 996.