A MAGYAR STATISZTIKAI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény előírásai szerint

Átírás

1 A MAGYAR STATISZTIKAI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény előírásai szerint 1. Általános rendelkezések (1) A Társaság neve: Magyar Statisztikai Társaság A Társaság rövidített neve: MST angolul: Hungarian Statistical Association franciául: Association Hongroise de Statistique németül: Ungarische Statistische Geselschaft (2) A Magyar Statisztikai Társaság székhelye: Budapest, címe: 1525 Keleti Károly utca 5-7. Pf. 51. (3) A Magyar Statisztikai Társaság (továbbiakban: Társaság) működési területe: Magyarország működésének jellege: országos tudományos egyesület hivatalos nyelve: magyar pecsétje: körpecsét, köriratban: "Magyar Statisztikai Társaság 1922", középen a Társaság emblémája. 2. A Társaság célja és feladata (1) A Társaság célja, hogy segítse a statisztika elméleti és gyakorlati fejlesztését, tudományos művelését. (2) A Társaság feladata, hogy fórumot teremtsen a statisztika elméleti és gyakorlati kérdéseinek megvitatására, szükség esetén állást foglaljon szakmai (módszertani) kérdésekben, tájékoztatást adjon közérdekű statisztikai kérdésekről. (3) A statisztikai tudomány fejlődését a Társaság a Keleti Károly pályadíj és szükség szerint más pályázatok, ösztöndíjak kiírásával segíti. (4) Kapcsolatot tart a Nemzetközi Statisztikai Intézettel (ISI) - melynek társult tagja - és más külföldi statisztikai társaságokkal. (5) Őrzi és ápolja a statisztikai történeti emlékeket és hagyományokat, a kiváló statisztikusok emlékét. (6) A kiemelkedő tudományos teljesítmények elismeréseként odaítéli a Keleti Károly Emlékérmet. (7) Elődjének tekinti az 1922 és 1948 között működött Magyar Statisztikai Társaságot, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályát. (8) Független a politikai pártoktól, azoktól támogatást nem kap és azoknak sem anyagi, sem egyéb támogatást nem nyújt. Képviselőjelöltet nem állított és a jövőben sem állít, sem anyagilag, sem más módon nem támogatott és támogatását a jövőben is kizárja. 3. A társasági tagság formái és feltételei (1) A Társaságnak alapító, rendes, tiszteletbeli, örökös és pártoló tagjai vannak. (2) A Társaság alapító tagja az, aki 1990 folyamán a Társaságba belépett. (3) A Társaság rendes tagja lehet az, aki egyetért a Társaság célkitűzéseivel. A rendes tagság a belépési nyilatkozat benyújtásával és annak elfogadásával keletkezik. A felvételt az elnökség különösen indokolt esetben megtagadhatja. A felvételt megtagadó döntés ellen a belépni szándékozó a közgyűléshez fellebbezhet. A közgyűlés a felvétel kérdésében az elnökség álláspontjának meghallgatása után szavazással dönt. 1

2 (4) A Társaság tiszteletbeli tagjává választható az, aki a statisztika tudományos művelésében elért kiemelkedő eredményeivel jelentős mértékben hozzájárult a magyar statisztika fejlődéséhez. A tiszteletbeli tagot az elnökség javaslatára a közgyűlés választja meg. (5) A Társaság örökös tagjává az a hosszabb időn át kiemelkedő társasági munkát végző tag választható, aki a Társaságnak alapító vagy rendes tagja. (6) A Társaság pártoló tagja lehet az a jogi személy (intézmény, szervezet, egyéni vállalkozás stb.) vagy nem jogi személyiségű gazdasági szervezet, amely a Társaság céljaival egyetért, azok megvalósítása érdekében a Társaságot segíti és rendszeres anyagi támogatásban részesíti. 4. Az alapító, a rendes és az örökös tagok jogai és kötelességei (1) A tag jogai (a pártoló tag kivételével): a) szavazati joggal részt vehet a közgyűlésen, b) a Társaság bármely tisztségére megválasztható, c) részt vehet a Társaság rendezvényein, d) javaslatokat, indítványokat tehet a Társaság szerveihez, illetőleg panasszal élhet, e) igénybe veheti a Társaság által nyújtott kedvezményeket. (2) A tag kötelessége: a) az alapszabály rendelkezéseinek megtartása, b) a tagdíj, anyagi hozzájárulás határidőre történő befizetése (az örökös és a tiszteletbeli tag nem fizet tagdíjat). 5. A tagság megszűnése (1) A tagság megszűnik a) kilépéssel, b) (törléssel) jogi személy tag megszűnésével c) kizárással, ami csak fegyelmi eljárással történhet, d) a tag halálával. (2) A tag az elnökséghez címzett írásbeli nyilatkozattal léphet ki. A tagság megszűnésének időpontja a nyilatkozat kelte. (3) Azt a tagot, aki a tagsági díjat vagy vállalt anyagi támogatást a felszólításra nem fizeti be, a felszólításban meghatározott időponttól kezdve kilépettnek kell tekinteni. (4) Azt a tagot, aki az alapszabályt ismételten és súlyosan megszegi, a választmány a tagok közül kizárhatja. (5) (A kizárást kimondó határozat ellen az elnökséghez fellebbezést lehet benyújtani. Ebben az esetben a kizárás kérdésében a közgyűlés szavazással dönt.) 6. A Társaság szervei (1) A Társaság központi szervei: a) a közgyűlés, b) a választmány, c) az elnökség, elnök (név/lakcím): alelnök: (név/lakcím): alelnök: (név/lakcím): főtitkár: (név/lakcím): 2

3 d) a (Számvizsgáló) Felügyelő bizottság. elnök: (név/lakcím): tag: (név/lakcím): tag: (név/lakcím): (2) A Társaság szakmai szervezeti egységei a szakosztályok. Ezek megalakításához legalább 9 fő írásban benyújtott közlése szükséges. A megalakítás szándékát az elnökséggel kell közölni, amely azt nyilvántartásba veszi. (3) A szakosztály munkáját a tagjai által választott vezető irányítja. 7. A közgyűlés (1) A Társaság közgyűlése a tagok összessége, egyben a Társaság legfőbb szerve, (2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) a Társaság céljainak meghatározása, b) az alapszabály elfogadása és módosítása, c) a választmány megválasztása, d) az elnökség megválasztása díjazásuk megállapítása, munkaviszony esetén felettük a munkáltatói jogok gyakorlása e) a (Számvizsgáló) Felügyelő bizottság megválasztása, f) az örökös és tiszteletbeli tag megválasztása az elnökség javaslata alapján, g) örökös tiszteletbeli elnök, főtitkár megválasztása, h) a költségvetési beszámoló elfogadása, i) az elnökség beszámolójának megvitatása és elfogadása, j) a (Számvizsgáló) Felügyelő bizottság jelentésének elfogadása, k) a tagdíj összegének jóváhagyása, l) az egyesülés, a feloszlás kimondása, döntés a Társaság vagyon-maradványának felhasználásáról, m) döntés a tag kizárása ügyében. n) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt o) tagok és vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés, (3) A Társaság (háromévenként) évente tart közgyűlést. Rendkívüli közgyűlést az elnökség javaslatára, a választmány egyszerű szótöbbségű határozatára, vagy a tagok negyedének írásbeli kérelmére kell összehívni. (4) A közgyűlés napirendjét az elnökség határozza meg, helyét, idejét, napirendjét a főtitkár a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal közli. A tagok napirendi kiegészítést tehetnek, a meghívó kézbesítésétől számított 10 napon belül. Elutasítás esetén a közgyűlés dönt. (5) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele részt vesz. (6) Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés nem volt határozatképes, a jelenlévők által megjelölt időpontban tartandó újabb közgyűlés az azonos napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes. (7) A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet a régi és az új elnök, valamint a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. (8) A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Ez alól a szabály alól kivételt képez a 7. (2) bekezdés a), b), l) pontja. (Ebben) Ezekben a kérdésekben a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel határoz, valamint a 7. (2) bekezdés k) pontja, ahol a közgyűlés minősített szótöbbséggel határoz. 3

4 8. A választmány (1) A közgyűlés a tagok sorából titkos szavazással 3 évre 19 tagú választmányt választ. (2) A választmány az elnökség megkeresésére vagy saját kezdeményezésére a Társaságot érintő kérdésekben véleményt nyilvánít vagy állást foglal. (3) A választmány ülésein a Társaság elnöke, távolléte esetén alelnöke látja el az elnöki feladatokat. (4) A választmány ülésein a szakosztályok és munkacsoportok vezetői tanácskozási joggal vesznek részt. (5) A választmány: a) odaítéli a Keleti Károly Emlékérmet, b) dönt a Társaság nemzetközi kapcsolatainak kérdésében, c) első fokon dönt a Társaság tagjának kizárásáról. (6) A választmány döntéseit az ügy jellegétől függően nyílt vagy az elnökség javaslatára a választmány döntését követően titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Nyílt szavazásnál szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 9. Az elnökség (1) Az elnökség tagjai: a Társaság elnöke, a két alelnök és a főtitkár. (2) Az elnökség tagjait a közgyűlés a választmány tagjaiból titkos szavazással 3 évi időtartamra választja. (3) Az elnökség negyedévenként legalább egyszer ülésezik. Az elnökség üléseiről emlékeztetőt kell készíteni. Ezt az elnök írja alá. (4) Az elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább hárman jelen vannak. A határozatot egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (5) Az elnökség üléseit a Társaság elnöke, távolléte esetén egyik alelnöke vezeti. (6) Az elnökség: a) határoz a Társaságot érintő ügyekben, b) elfogadja az éves költségvetés és a (Számvizsgáló) Felügyelő bizottság jelentése alapján a zárszámadást, c) a Társaság nevében véleményt nyilvánít, d) összeállítja a Társaság munkaprogramját, e) javaslatot tesz az örökös és a tiszteletbeli taggá történő megválasztásra, f) határozatot hoz a tagfelvétel megtagadása ügyében, g) szakmai vélemény kialakításához szükség esetén ad hoc bizottságot hoz létre, h) odaítéli a Keleti Károly pályadíjat. (7) Az elnökség tevékenységéről a választmánynak, illetőleg a közgyűlésnek számol be. (8) A Társaságot hatóságok és más szervek előtt az elnök vagy a főtitkár képviseli. (9) A főtitkár feladata a Társaság működésével kapcsolatos folyamatos ügyek intézése. (10)A főtitkár irányítja a Társaság titkárságát. (11)Az elnökség a tagok sorából szervező-titkárt választ, aki az adminisztratív és a szervezési ügyeket intézi. (12)A szervezőtitkár feladatait a főtitkár irányításával látja el. Felelős a rendezvények technikai megszervezéséért, a költségvetés és a zárszámadás évenkénti előkészítéséért. 4

5 10. Felügyelő bizottság 1) A közgyűlés, a határozatainak, a Társaság alapszabályának és a jogszabályok szerinti működésnek, a gazdálkodás szabályszerűségének a vizsgálatára, ellenőrzésére, 3 tagú felügyelő bizottságot (továbbiakban fb., 1 elnök és 2 tag) választ. 2) Az fb.-t határozott időre, legfeljebb négy évre kell megválasztani. Az fb. újra választható és a közgyűlés által bármikor visszahívható. 3) Megszűnik az fb. tagság: megbízatás időtartamának lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással jogszabályban meghatározott kizáró ok bekövetkezésével. 4) Az fb.-nek nem lehet elnöke és tagja az, aki a Társaság elnökségének vagy választmányának tagja, aki a Társaság alkalmazásában áll, vagy a Társaságban gazdasági feladatokat lát el, továbbá az, akire vonatkozóan az érvényes jogszabályok állapítanak meg kizárási okot. Az, akinek személyi körülményeiben olyan változás következik be, hogy emiatt az fb.-ben fennálló megbízása nem tartható fenn, az köteles a Társaság elnökének a körülményi változást írásban bejelenteni és megbízatásáról lemondani. 5) Az fb. az ügyrendjét maga állapítja meg és azt a közgyűlés hagyja jóvá. 6) Az fb. köteles megvizsgálni a Társaság elnöksége, választmánya, valamint a közgyűlés elé terjesztett valamennyi, a működési körét érintő fontosabb jelentést, továbbá a mérleget és vagyonkimutatást abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak. A vizsgálat eredményét, az fb. véleményét annak elnöke ismerteti. Az fb tevékenységi körében nem utasítható. 7) Az fb. a tevékenységéért felelős, munkájáról a közgyűlésnek köteles beszámolni. Az fb. évközi észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja a választmányt, szükség esetén a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. A véleményezések, ellenőrzések, vizsgálatok eredményeit (a jogszabályba ütköző tevékenységek feltárását, a hiányosságok megállapítását és a felszámolásukkal kapcsolatos javaslatokat, a fontosabb jelentésekkel kapcsolatos véleményeket, javaslatokat stb.) szükség esetén írásba foglalja. 8) Az fb. elnöke jelen lehet a választmány ülésein, a Társaság közgyűlésén a részvétele kötelező. Az fb. a jogait testületileg gyakorolja. 9) Ha az fb. tudomást szerez a Társaság vagyonának jelentős csökkenéséről vagy olyan jogszabálysértésről, tényről, amely a vezető tisztséget betöltők felelősségét vonja maga után, köteles a közgyűlés összehívását kérni. Ha az arra jogosult az összehívást 15 napon belül nem kezdeményezi, úgy az fb. elnöke a közgyűlést összehívhatja. 10) Az fb. tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Társaság működésével kapcsolatban a tisztségviselőktől tájékoztatást kérni, a gazdálkodással kapcsolatos ügyiratokba betekinteni. Az így szerzett értesüléseket titokként kötelesek kezelni. Az fb. hivatalból megkapja a közgyűlés elé terjesztett jelentéseket, javaslatokat, a közgyűlés jegyzőkönyvét és határozatait, az elnökségi és választmányi ülések anyagait, határozatait, valamint az elnökség által kiadott utasításokat és a munkaszervezet működésére vonatkozó szabályokat, szabályzatokat. Az fb. köteles megvizsgálni az éves beszámolót, a mérleget, az eredmény kimutatást és az eredmény felosztását. 11) Az fb. szükség szerint ellenőrzi a Társaság gazdálkodását, gazdálkodásának hatékonyságát. Ellenőrzi a Társaság ügymenetének szabályozottságát és annak gyakorlati megvalósítását. Az fb. elnöke az ellenőrzések megkezdéséről és annak befejezéséről a Társaság elnökét tájékoztatja. 5

6 Az fb. a munkája során feltárt szabálytalanságokról az általa szükségesnek tartott intézkedésekről írásban tájékoztatja a választmányt. A tagoknak, kérésre, az üzleti titok kivételével tájékoztatást ad a Társaság működéséről, valamint, döntésétől függően titoktartási nyilatkozat ellenében, betekintést enged az fb. iratanyagába. 11 Fegyelmi eljárás Jogszabályt, alapszabályt, az elnökség, a választmány vagy a közgyűlés határozatát sértő, vagy a Társaság céljával, a Társasági tagsággal összeegyeztethetetlen magatartás esetén a tag felelősségre vonására fegyelmi eljárás indulhat. 1) A fegyelmi eljárást az elkövetéstől számított egy éven belül, írásban kezdeményezheti a elnöknél az, akinek az elkövetésről hitelt érdemlő tudomása van. A bejelentéshez az erről szóló bizonyítékokat, ha a bizonyíték tanúvallomáson alapul, akkor az erről ismeretekkel rendelkező tanúk nevét és lakcímét is csatolni kell. 2) Az elnök a bejelentés elbírálásához, annak beérkezését követő egy hónapon belül összehívja a választmányt. 3) A választmány egyszerű szavazattöbbséggel dönt az ügy kivizsgálásáról, elutasító határozata ellen a bejelentő kérheti a személyes meghallgatását, ennek eredménytelensége esetén pedig az elutasítás ellen a közgyűléshez fordulhat. A közgyűlés tárgyban hozott határozata a választmányra nézve kötelező. 4) A fegyelmi tárgyalás tárgyáról, időpontjáról, helyéről, az azon résztvevőkről az elnök a döntést követő két héten belül hitelt érdemlően értesíti az érdekelteket. 5) A tárgyalást legkésőbb a bejelentés megtételétől számított három hónapon belül le kell folytatni. 6) A tárgyalást az elnök, akadályoztatása esetén az egyik alelnök vezeti, az ott elhangzottakról jegyzőkönyv készül, amit az ülést vezető, a jegyzőkönyvvezető, a bejelentő és az elkövető, ha tanúmeghallgatásra került sor, akkor az arról szóló részt a tanú is aláírásával látja el. 7) A jegyzőkönyv három példányban készül, annak egy példánya a Társaság irattárába kerül, egy példányt a bejelentő, egyet pedig az elkövető kap. 8) Az eljárást lezáróan az azt vezető elnök indokolt határozatot hoz, mely határozat a szabályszegésért felelős felmentését, vagy elmarasztalását tartalmazza. 9) Az elmarasztalás lehet: - az elkövető szóbeli figyelmeztetése, - az elkövető írásbeli figyelmeztetése, - az elkövető alapszabályba foglalt tagsági jogainak részben, vagy egészben történő felfüggesztése legfeljebb egy évre, - az elkövető időleges, vagy örökre történő kizárása a tagok sorából. 10) A fegyelmi határozat ellen a közgyűléshez lehet fordulni. A közgyűlés határozata a felekre nézve kötelező. 11. Vegyes rendelkezések (1) A Társaság tisztségviselői közül az elnök és a két alelnök azonos tisztségre csak egy alkalommal választható újra. (2) Az alapszabály: a) 1.sz. melléklete a Keleti Károly Emlékérem szabályzata, b) 2.sz. melléklete a Keleti Károly Pályadíj szabályzata. (3) az MST elnökének javaslata alapján örökös tiszteletbeli elnök választás a Társaság vagy a szakosztályok élére, feltételek: a) legalább három éves elnöki tisztség betöltés b) kiemelkedő munkavégzés 6

7 c) hazai és nemzetközi elismertség d) az MST hírnevének öregbítése 12. Ezt az alapszabályt a Magyar Statisztikai Társaság szeptember 29-én tartott közgyűlésén elfogadta. Budapest, MST elnöke Előttünk mint tanuk előtt: Név:.. Lakcím:.. Név:.. Lakcím: Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. Budapest, MST elnöke A "Keleti Károly Emlékérem" szabályzata 1. A Társaság a több évtizeden át végzett kiemelkedően magas színvonalú tudományos, szakirodalmi és gyakorlati statisztikai tevékenység elismerésére újraalapítja a Keleti Károly Emlékérmet (továbbiakban: Emlékérem). 2. Az Emlékérem a Társaság tiszteletbeli és rendes tagjának adományozható. 3. Az Emlékérem háromévenként legfeljebb három személynek ítélhető oda. 4. Az Emlékérem odaítélésére a Társaság bármely tagja írásban javaslatot tehet. A javaslatot - a kitüntetésre javasolt személy munkásságának pontos ismertetésével - részletesen indokolva kell az elnökséghez benyújtani. A benyújtott javaslatot az elnökség - álláspontjának ismertetésével - a választmány elé terjeszti. 5. Az Emlékérmet a Társaság választmánya titkos szavazással ítéli oda. 6. Az Emlékérem bronzból készül, átmérője 90 mm. Első oldalán Keleti Károly mellképe és köralakban "Keleti Károly Emlékérem 1993" felírás, a másik oldalán köralakban "Magyar Statisztikai Társaság" felirat szerepel, az érem közepén a kitüntetett tudós neve és a kitüntetés éve van feltüntetve. A "Keleti Károly Pályadíj" szabályzata 1. A Társaság a pályakezdő fiatalok magas színvonalú szakmai munkájának ösztönzésére "Keleti Károly Pályadíj"-at alapít. 2. A pályázatot legalább háromévenként ki kell írni. A pályázaton olyan szakember vehet részt, aki 35. életévét még nem töltötte be. 3. A pályázat elbírálására a Társaság elnöksége 3 tagú bírálóbizottságot jelöl ki. 7

8 4. A bírálóbizottság minden beérkezett pályamunkát véleményezésre két opponensnek ad át. Az opponensek véleményüket írásban, 30 napon belül kötelesek közölni. A bírálóbizottság a beérkezett vélemények alapján javaslatáról dönt és a Társaság elnökségével írásban közli. 5. Az elnökség a pályadíj odaítéléséről titkos szavazással dönt. Budapest, MST elnöke Előttünk mint tanuk előtt: Név:.. Lakcím:.. Név:.. Lakcím: 8