Alaptájékoztató. CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 100 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramjáról

Átírás

1 Alaptájékoztató a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 100 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramjáról A Kibocsátó hitelminősítése: Moody s A2 Fitch Ratings A október

2 Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÓ... 2 DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK KOCKÁZATI TÉNYEZŐK BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓ A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA A CIB STRATÉGIÁJA A CIB BANK ZRT. ÜZLETI TEVÉKENYSÉGE A TÁRSASÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE TRENDEK NYERESÉG ELŐREJELZÉS IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELŐ SZERVEK A TÁRSASÁG JEGYZETT TŐKÉJE, FŐ RÉSZVÉNYESEK, A TÁRSASÁG ÁLTAL KIBOCSÁTOTT ÉRTÉKPAPÍROK A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉRE ÉS EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK, SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK ADÓZÁS KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK A KÖTVÉNYPROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA KÖTVÉNYFELTÉTELEK HITELMINŐSÍTÉS AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI FELELŐS SZEMÉLYEK FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT MELLÉKLETEK

3 ÖSSZEFOGLALÓ A Kibocsátó: CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1027 Budapest, Medve u , nyilvántartja a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, cégjegyzékszáma: Cg ; a Budapesti Értéktőzsde Zrt. kereskedője; tevékenységi engedély száma: 957/1997/F, III/ /2002.) (a továbbiakban Kibocsátó vagy CIB ) A Kötvényprogram főbb feltételeinek bemutatása A Kötvényprogram a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény ("Tpt." vagy "Tőkepiaci törvény") 23. (2) bekezdése szerinti kibocsátási program, melyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ("Felügyelet") november 23-án kelt E/III/10.340/2006. számú határozatával engedélyezett egy éves időtartamra. A Kibocsátó elhatározta a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott Kötvényprogram felállítását és azt, hogy a Kötvényprogram feltételeinek megfelelően, időről-időre Kötvényeket hoz nyilvánosan forgalomba. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozott és le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg a forintot. A Kötvényprogram keretében a Kibocsátó 1 éven keresztül hozhat forgalomba Kötvényeket. A Kötvények a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormány rendelet ("Kötvényrendelet") értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Kötvényeken alapuló követelések nem évülnek el. A Kötvényprogramhoz kapcsolódóan a Kibocsátóhoz befolyó nettó bevételeket a CIB Csoport üzleti tevékenységének finanszírozására, a Kibocsátó középtávú forint forrásokkal való ellátására és a hosszú távú hitelezés további fejlesztésének az elősegítésére használja fel CIB. A Kötvényprogram keretében több sorozatban, és egy sorozaton belül egy vagy több részletben kizárólag névre szóló, dematerializált forint Kötvények értékesítésére kerülhet sor nyilvános, aukciós forgalomba hozatali eljárások során. A Kötvények futamideje 1 hónap és 10 év közötti időtartam lehet, a Kötvényprogram során lehetőség van fix, változó, indexált kamatozású, illetve diszkont Kötvények forgalomba hozatalára. A Kibocsátó, a Kötvényprogrammal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeinek, a következők szerint tesz eleget: A kibocsátó a Nyilvános Ajánlatot (Hirdetményt) a Világgazdaság című napilapban, a BÉT és a Kibocsátó honlapján, valamint ig a Magyar Tőkepiac című hivatalos napilapban teszi közzé. A Kibocsátó az Alaptájékoztatót, illetve a Végleges Feltételeket a BÉT és a Kibocsátó honlapján teszi közzé. A Kibocsátó azokat az információkat, amelyekre rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek vonatkoznak a Világgazdaság című napilapban, a BÉT és a Kibocsátó honlapján, valamint ig a Magyar Tőkepiac című hivatalos napilapban teszi közzé. A Kibocsátó kérelmezi a Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények BÉT-re történő bevezetését. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények a BÉT-en kívül más szabályozott piacra nem kerülnek bevezetésre. A Kibocsátó rövid bemutatása A CIB Bankot végén alapította egy nemzetközi bankkonzorcium, melynek részvénytulajdonosai a Magyar Nemzeti Bank mellett vezető európai és japán bankházak voltak. A CIB tulajdonosi köre ban két lépésben átalakult, amely révén a korábbi kisebbségi olasz tulajdonos a CIB kizárólagos részvényesévé vált. A nevét januárjában Gruppo Banca Intesa-ra változtató legnagyobb olasz bankcsoport jelenleg mintegy 280 milliárd euró mérlegfőösszeggel, nemzetközi hálózattal rendelkezik és az európai mezőnyben is előkelő helyet foglal el. A CIB a magyar bankszektor meghatározó szereplője, konszolidált mérlegfőösszege alapján amely végén meghaladta az 1482 milliárd forintot a negyedik legnagyobb bank. A CIB folyamatosan bővítette tevékenységi körét és a 90-es évek végén nyitott a kis- és középvállalkozások, valamint a lakossági ügyfelek irányába. Az üzletpolitikai nyitás rendkívül sikeresnek bizonyult: a nagyvállalati körben hagyományosan erős pozíciója mellett a CIB a közép- és kisvállalati üzletágban is egyre nagyobb piaci részesedést mondhat magáénak. 2

4 A Bank teljes körű felhatalmazással rendelkező magyar bank, amely széles körű belföldi és nemzetközi bankári tevékenységet végez. A CIB Befektetési Alapkezelővel, a CIB Lízing Csoport tagvállalataival kiegészült CIB Csoport mára szinte egyedülállóan komplex termék és szolgáltatási palettával áll ügyfelei rendelkezésére ban lezárult a CIB Értékpapír Rt. által nyújtott befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások integrációja, melynek révén a CIB Bank teljes körű banki- és befektetési szolgáltatási kínálattal univerzális pénzintézetté vált. A CIB hosszúlejáratú kötelezettségei vonatkozásában a Fitch hitelminősítő intézet által A, míg a Moody s hitelminősítő intézet által A2 hosszú távú minősítéssel rendelkezik. A főbb befektetési kockázatok ismertetése A befektetési döntésük meghozatala előtt a befektetőknek mérlegelniük kell a Kötvényekbe történő befektetésben rejlő kockázatokat, amelyek kapcsolódhatnak mind a Kibocsátó tevékenységéhez, működéséhez és jogi helyzetéhez, a magyarországi politikai és gazdasági helyzethez, illetve az értékpapírokhoz. A Kibocsátó tevékenységéhez, működéséhez kapcsolódó kockázatok közül kiemelendők az ügyfelek kötelezettségvállalásainak esetleges nem teljesítéséből eredő hitelezési kockázat, a CIB Csoport eszközei és forrásai szerkezetének eltéréséből adódó kamatláb- és likviditási kockázat, illetve mérleg és mérlegen kívüli tételei között különböző devizanemekben nyilvántartott eszközökből és forrásokból adódó deviza árfolyamkockázatok. A Kibocsátó tevékenységéhez nem kapcsolódó befektetési kockázatokat csökkenti, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) betétbiztosítása kiterjed a CIB által kibocsátott kötvényekre. A befektetés megfelelő mérlegelésekor a fentieken túl figyelembe kell még venni a befektetőknek a magyarországi politikai és gazdasági helyzetből adódó makrogazdasági, szabályozási és piaci kockázatokat is, illetve a Kötvények kibocsátásához, másodpiaci kereskedelméhez kapcsolódó kockázati tényezőket is. További befektetői tájékoztatás A Tpt. vonatkozó rendelkezései értelmében hitelintézet, illetve befektetési szolgáltató Magyarországon értékpapírt nyilvánosan akkor hozhat forgalomba, ha a kibocsátó tájékoztatót vagy alaptájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tesz közzé, a forgalomba hozatal előkészítése és lebonyolítása ügyében a kibocsátó saját maga is eljárhat. Az alaptájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. Az alaptájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak kell lennie. Az alaptájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely lényeges ahhoz, hogy a befektető megalapozottan megítélhesse a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetét, valamint annak várható, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogok alakulását. A Kibocsátó felhívja a befektetők figyelmét arra, hogy: a) az Összefoglaló az Alaptájékoztató bevezető része; b) a befektetési döntést az Alaptájékoztató és a Végeleges Feltételek egészének ismeretében lehet meghozni; c) ha az Alaptájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően az Alaptájékoztató fordításának költségeit; és d) az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban az Alaptájékoztató más elemeivel. A fentiek alapján a Felügyelet engedélye szükséges a jelen Alaptájékoztató és az első részkibocsátáshoz kapcsolódó nyilvános ajánlattétel közzétételéhez. Kibocsátási programra vonatkozóan közzétett jelen Alaptájékoztató tizenkét hónapig érvényes. Kötvényeket az Alaptájékoztató közzétételét követő tizenkét hónapon belül lehet nyilvánosan forgalomba hozni, vagy szabályozott piacra bevezetni. A Kibocsátó köteles a jelen Alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a Forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetőleg a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomásukra, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi. Ha az 3

5 Alaptájékoztató a Forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt, vagy a szabályozott piacon történő kereskedés megkezdése előtt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt a Kötvény lejegyzésére vagy megvásárlására megállapodást kötött, jogosult elfogadó nyilatkozata visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő tizenöt napon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a Kibocsátó köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. Az értékpapír tulajdonosának az Alaptájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó felel. A Tpt. alapján a Kibocsátó köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni és jövedelmi helyzetének, valamint működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást az éves és féléves gyorsjelentés és az éves jelentés formájában kell teljesíteni. A Kibocsátó a nem konszolidált adatok alapján készített gyorsjelentéseket az üzleti év és félév végét követő negyvenöt napon belül, a nem konszolidált adatok alapján készített éves jelentést - könyvvizsgáló által is felülvizsgálva - az üzleti év végét követő százhúsz napon belül, valamint a konszolidált adatok alapján készített éves jelentést - könyvvizsgáló által is felülvizsgálva - az üzleti év végét követő száznyolcvan napon belül köteles elkészíteni. A Tpt. 52/A. -ának megfelelően a szabályozott piacra bevezetett értékpapír esetén a Kibocsátó köteles évente összefoglaló jelentést készíteni minden olyan információról, amit az összefoglaló jelentés közzétételét megelőző tizenkét hónap során közzétett, így különösen a társasági eseményekkel kapcsolatos információkról, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói részére jogszabályban vagy a szabályozott piac szabályzatában előírt tájékoztatás keretében közzétett információkról, és a számviteli jogszabályok által előírt kötelezettségek teljesítése során közzétett információkról. Az összefoglaló jelentést a Kibocsátó köteles nyilvánosan közzétenni, illetve a Felügyelet részére megküldeni. Az adott Forgalomba hozatalok tekintetében a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza többek között az értékesítés módját és részletes feltételeit. A Tpt. 27. (6) bekezdése alapján a Kötvényprogram hatálya alá tartozó egyes Forgalomba hozatalok esetében a Kibocsátó a Forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről (így különösen: a Forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a Forgalomba hozatal módja, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja, stb.) a vonatkozó Végleges Feltételek benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja és a Forgalomba hozatal egyedi adatait a vonatkozó nyilvános ajánlattétel közzétételével nyilvánosságra hozza. A nyilvános ajánlattétel közzétételéhez külön felügyeleti engedély nem szükséges. A Kötvények Forgalomba hozatalával, illetve eladásával kapcsolatos bármely információ továbbadására, illetve a Forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatos nyilatkozattételre kizárólag a Kibocsátó felhatalmazott képviselői jogosultak. A jogosulatlan személytől származó információk, illetve az ilyen személy által a Forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatosan tett kijelentések nem tekinthetők a Kibocsátó felhatalmazásán alapuló információnak, illetve kijelentésnek. A jelen Alaptájékoztató közzététele, valamint a Kötvények jelen Alaptájékoztatón, illetve az adott Végleges Feltételeken alapuló értékesítése nem tekinthető a Kibocsátó ígéretének arra nézve, hogy a jelen Alaptájékoztató, illetve az első részkibocsátás lezárását követően a Kibocsátó tevékenységében nem következik be változás, vagy arra, hogy a Kibocsátó pénzügyi helyzetében nem következik be kedvezőtlen változás, továbbá arra, hogy a Kötvényprogrammal kapcsolatban közzétett bármely információ a közzététel időpontját, vagy (amennyiben az ettől eltér) az információt tartalmazó dokumentumban megjelölt időpontot követően is pontos lesz. A jelen Alaptájékoztató és az adott Végleges Feltételek terjesztése, illetve a Kötvények Forgalomba hozatala és értékesítése egyes országokban jogszabályi korlátozások alá eshet. A Kibocsátó nem állítja, hogy a jelen Alaptájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Kötvények jogszerűen más országban forgalomba hozhatók vagy vásárolhatók, illetve nem vállalnak felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért. Magyarországon kívül a Kibocsátó nem tett semmiféle olyan intézkedést, amely a Kötvények nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Alaptájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően, az ilyen országban a Kötvények nem bocsáthatók ki, illetve nem értékesíthetők sem közvetve, sem közvetlenül, illetve a jelen Alaptájékoztató, hirdetés vagy egyéb forgalomba hozatali anyag nem terjeszthető vagy hozható nyilvánosságra, kivéve, ha az olyan körülmények között történik, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását, és feltéve továbbá, hogy a Kibocsátó nyilatkozik arról, hogy az általa szervezett minden forgalomba hozatal és értékesítés ilyen feltételek mellett történik majd. A Kibocsátó felkéri azokat, akik a jelen Alaptájékoztató, illetve a Végleges Feltételek birtokába jutnak, hogy tájékozódjanak és vizsgálódjanak a jelen Alaptájékoztató, illetve a Végleges 4

6 Feltételek terjesztésére, illetve a Kötvények forgalomba hozatalra és értékesítésre vonatkozó minden esetleges korlátozásról. A Kötvények nyilvántartásba vételére az Amerikai Egyesült Államok évi többször módosított Értékpapírtörvénye (az "Amerikai Értékpapírtörvény") alapján nem került sor, és azokat az Amerikai Egyesült Államok területén vagy amerikai egyesült államokbeli személy részére vagy javára nem lehet vételre felajánlani, illetve értékesíteni (i) forgalomba hozataluk során vagy (ii) egyébként a Kötvények értékesítésének befejezését követő 40 napig, kivéve, ha azok összhangban történnek az Amerikai Értékpapírtörvény alapján hozott Regulation S szabállyal. A fentiekben használt kifejezések a Regulation S szabályban meghatározott jelentéssel bírnak. A jelen Alaptájékoztató, az adott Végleges Feltételek, illetve egyéb más pénzügyi nyilatkozat nem kíván alapul szolgálni semmilyen hitelképességi vizsgálatnak vagy egyéb értékelésnek. Minden egyes potenciális befektetőnek magának kell értékelnie a jelen Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételekben foglalt információkat, és az így lefolytatott vizsgálódás eredményeképpen kell döntenie a Kötvények megvásárlásáról. Ez nem érinti a Kibocsátó Tpt ában foglalt, az Alaptájékoztató kiegészítésére vonatkozó kötelezettségeket. A jelen Alaptájékoztató, illetve az adott Végleges Feltételek nem minősülnek a Kibocsátó nyilatkozatának arról, hogy a Kötvények befektetői a rájuk vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultak Kötvényeket vásárolni vagy a Kötvényekbe érdemes befektetni. A Kötvények befektetői viselik kötvénybefektetésük kockázatait. A jelen Alaptájékoztató a Tpt. és a magyar jog egyéb alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban készült, és a Kibocsátó, valamint bankcsoportjának pénzügyi helyzetére, eredményeire és vagyonára vonatkozó információkat tartalmaz. A Kibocsátó felelősségére a Tpt. alábbi rendelkezéseit kell alkalmazni. A Tpt. 29. (1) bekezdése értelmében bármely Kötvénytulajdonosnak a jelen Alaptájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó felel. Az Alaptájékoztató pontosan, egyértelműen azonosítható módon megjelöli annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely az Alaptájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. Az Alaptájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is kiterjed a fenti személy/ek/ felelősségvállalása. A Kibocsátót a nyilvános ajánlattétel megjelentetésétől számított öt évig terheli a Tpt. 29. (1) bekezdésében meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. Az Alaptájékoztatóban szereplő előrejelzések a Kibocsátó vezetésének jelenlegi információin és várakozásain alapulnak, és nincs biztosíték arra, hogy az adott folyamatok a jövőben ténylegesen az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak. A Kibocsátó auditált, egyedi és konszolidált éves pénzügyi kimutatásokat (éves beszámolókat) készít és tesz közzé a Magyar Számviteli Szabályoknak megfelelően, illetve auditált, konszolidált pénzügyi kimutatást készít a Nemzetközi Pénzügyi-, Beszámoló-készítési Szabályoknak megfelelően is. A féléves és az éves nem auditált, konszolidált pénzügyi kimutatások (gyorsjelentések) közzététele a magyar törvényi előírásoknak megfelelően történik. A és évi üzleti évekre vonatkozó éves beszámolókat és konszolidált éves beszámolókat az Ernst & Young Kft. (1132 Budapest, Váci út 20.) auditálta. Az említett üzleti évekre vonatkozó konszolidált éves beszámolók jelen Alaptájékoztató 1. számú mellékletében megtalálhatók. A jelen Alaptájékoztatóban szereplő adatok és elemzések a Magyarországon érvényes számviteli szabályok szerint készültek el. 5

7 DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK A jelen Alaptájékoztatóban szereplő egyes fontosabb definíciók és rövidítések meghatározása az alábbiakban kerül ismertetésre. Az egyéb, vagyis e részben meg nem határozott definíciók és rövidítések meghatározása a jelen Alaptájékoztató megfelelő helyein találhatóak. Alaptájékoztató A Kötvényprogram általános feltételeit meghatározó jelen dokumentum, amely a Végleges Feltételekkel együtt meghatározza a Kötvényprogram keretein belül Forgalomba hozott Kötvények adatait, egyedi feltételeit is. Alkalmazandó Képernyőoldal Amortizációs Hozam Amortizált Névérték Összeg BÉT vagy Budapesti Értéktőzsde CIB Csoport vagy Csoport Értékpapír-számla EUR vagy euró Felügyelet vagy PSZÁF Fizetési Nap Egy adott információ szolgáltatási rendszer (beleértve, de nem kizárólag a Reuter Monitor Money Rate Service-t ("Reuters") és a Bloomberg News Service-t ("Bloomberg") bármely oldala, szekciója, rovata, oszlopa vagy egyéb része, miként azt referencia kamatláb szolgáltatása céljából meghatározhatják, vagy azon egyéb oldal, szekció, rovat, oszlop vagy más rész, amely az ilyet felválthatja az adott vagy más információ szolgáltató rendszerben, minden esetben azzal a kikötéssel, hogy ezeket olyan személy vagy szervezet jelölheti meg, aki vagy amely támogatja ezeknek az információknak a feltüntetését abból a célból, hogy a referencia kamatlábhoz hasonló kamatláb vagy árfolyam jelenjen meg. Diszkontkötvények esetén alkalmazott azon ráta, amely az Elszámolási Napon a forgalomba hozatali árra történő diszkontálás eredményeképp a Kötvények forgalomba hozatali árával egyenlő összeget eredményezne. Ha az aukció során a Kötvények különböző árfolyamon kerülnek értékesítésre, akkor az értékesített Kötvények átlagára tekintendő forgalomba hozatali árnak. A forgalomba hozatali átlagár összegéről a Kibocsátó értesítést tesz közzé az Értékpapírjegyzék 4.10 pontjában foglaltak szerint. Diszkontkötvények esetén a névérték Amortizációs Hozammal diszkontált értéke. Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Az Szt. alapján a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság konszolidációs körébe bevont társaságok összessége. A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. Az Európai Közösség többször módosított alapszerződése alapján az Európai Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszában résztvevő országok által hivatalos fizetőeszközként használt egységes európai pénznem. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve annak mindenkori jogutódja. Bármely Kötvényre vonatkozóan az a nap, amelyen először válik esedékessé bármely tőke- vagy kamatfizetés, vagy (ha a fizetendő összeget helytelenül tartják vissza vagy utasítják el), amelyen a kintlévő összeget teljes mértékben megfizetik, vagy (ha ez korábban van) amelyre vonatkozóan megfelelő értesítést küldenek a Kötvénytulajdonosoknak az Értékpapírjegyzék 4.10 pontjával 6

8 összhangban arról, hogy a Kötvényről kiállított értékpapír számla igazolásnak a Kötvényfeltételeknek megfelelő további bemutatása esetén az adott fizetést teljesítik, azzal a kikötéssel, hogy az ilyen fizetést ténylegesen teljesítik az ilyen bemutatás alkalmával. A Kötvényfeltételekben (i) a "tőkére" hivatkozás úgy tekintendő, hogy az magában foglal a Kötvényekre vonatkozóan fizetendő bármely prémiumot, minden törlesztési összeget, visszaváltási összeget, amortizált névértéket és egyéb tőkejellegű összeget, amely az Értékpapírjegyzék 4.5 pontjának, a módosításának vagy a kiegészítésének megfelelően fizetendő; (ii) (iii) a "kamatra" hivatkozás úgy tekintendő, hogy az magában foglal minden Kamatösszeget és minden egyéb összeget, amely az Értékpapírjegyzék 4.5 pontjának, a módosításának vagy a kiegészítésének megfelelően fizetendő; és a "tőke" és a "kamat" úgy tekintendők, hogy magukban foglalnak bármely egyéb összeget, amely a Kötvényfeltételek alapján fizetendő. Forgalomba hozatal Ft vagy forint Hpt. Kamatbázis A Kötvények nyilvános forgalomba hozatala a jelen Alaptájékoztató rendelkezéseivel összhangban. A Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszköze. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok). Bármely Kamatfizetési Időszakra számított kamat vonatkozásában a következőképpen értelmezendő: (i) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365" vagy "Tényleges/Tényleges" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak tényleges számát el kell osztani 365-tel (vagy, ha az adott Kamatfizetési Időszak valamely része szökőévre esik, úgy (A) a Kamatfizetési Időszak szökőévre eső részében ténylegesen eltelt napok számát 366-tal kell elosztani és (B) a Kamatfizetési Időszak nem szökőévre eső részében ténylegesen eltelt napok számát 365-tel kell elosztani;) (ii) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365 (ÁKK)" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak tényleges napjainak számát (kivéve minden szökőév február 29. napját) 365-tel kell elosztani; (iii) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/360" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani; (iv) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "30/360" vagy "360/360" vagy "Kötvény-alapú" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani (a napok számát 360 napot tartalmazó évet alapul véve kell kiszámítani, ahol egy év 12, egyenként 30 napos hónapból áll (kivéve ha (a) a Kamatfizetési Időszak utolsó 7

9 napja valamely hónap 31. napja, miközben a Kamatfizetés első napja nem valamely hónap 30. vagy 31. napja, amely esetben az utolsó napot tartalmazó hónapot nem kell 30 napos hónapra lerövidítettnek tekinteni, vagy (b) ha a Kamatfizetési Időszak utolsó napja február hónap utolsó napja, amely esetben ezt az utolsó napot tartalmazó februárt nem kell 30 napos hónappá meghosszabbítani)); és (v) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "30E/360" vagy "Eurokötvény-alapú" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani (a napok számát 360 napot tartalmazó évet alapul véve kell kiszámítani, ahol egy év 12 egyenként 30 napos hónapból áll, tekintet nélkül a Kamatfizetési Időszak első vagy utolsó napjára, kivéve, ha valamely Kamatfizetési Időszak a Lejárat Napján ér véget, és a Lejárat Napja február hónap utolsó napjára esik, amely esetben ezt az utolsó napot tartalmazó februárt nem kell 30 napos hónappá meghosszabbítani). Kamatfizetési Időszak Kamatláb A Kamatszámítási Kezdőnapon (ezt a napot is beleértve) kezdődő időszak, amely az Első Kamatfizetési Napon (ezt a napot nem beleértve) ér véget és minden következő időszak, amely a Kamatfizetési Napon (ezt a napot is beleértve) kezdődik és az azt követő Kamatfizetési Napon (ezt a napot nem beleértve) ér véget, azzal a kikötéssel, hogy az utolsó Kamatfizetési Nap a Lejárat Napja. A Kötvényre vonatkozóan mindenkor fizetendő kamat mértéke éves szinten, amely az Értékpapírjegyzék 4. pontjának rendelkezései alapján kerül meghatározásra vagy azok szerint számítandó. Kamat-meghatározási Nap A vonatkozó Végleges Feltételekben a Kamatlábra és a Kamatfizetési Időszakra vonatkozóan ekként meghatározott nap. Kamatszámítási Kezdőnap A Kötvények forgalomba hozatali napja ("Forgalomba hozatali Nap") vagy bármely más nap, amelyet a vonatkozó Végleges Feltételek meghatároz. KELER Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (székhely: 1075 Budapest, Asbóth u , cégjegyzékszám: Cg ) Kibocsátó vagy CIB vagy Társaság Kötvények Kötvényfeltételek Kötvényprogram CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1027 Budapest, Medve u , cégjegyzékszám: Cg ) A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató alapján és az ahhoz Forgalomba hozatalonként hozzárendelt Végleges Feltételekben szereplő feltételek szerint Forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. A Kötvényekre vonatkozó, az Alaptájékoztatóban foglalt, a Kötvényprogramra, illetve az annak keretén belül kibocsátott Kötvényekre vonatkozó általános feltételek és rendelkezések. A Kibocsátó forint alapú, a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott kötvényprogramja, melynek keretösszege, azaz a forgalomba hozott és le nem járt Kötvények maximális össznévértéke Ft (egyszázmilliárd forint) 8

10 Kötvénytulajdonos Lejárati Nap Munkanap Munkanap Szabály Névérték Okirat Részlet Sorozat Számlavezetők Szt. Tpt. vagy Tőkepiaci törvény USD Végleges Feltételek A Kötvényprogram keretében kibocsátott Kötvények tulajdonosának tekintendő személy. Az a nap, amelyen a Kötvények lejárttá és visszafizetendővé válnak a vonatkozó Végleges Feltételekkel összhangban. Minden olyan nap, amely egyszerre (i) olyan nap, amelyen kereskedelmi bankok (köztük a CIB) és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) Budapesten és (ii) olyan nap, amikor a KELER pénzátutalásokat és értékpapír transzfereket hajt végre. A Változó Kamatláb Munkanap Szabályt, a Következő Munkanap Szabályt, a Módosított Következő Munkanap Szabályt vagy a megelőző Munkanap Szabályt jelenti, a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint. A vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Kötvény névérték. A Tpt. 7. (2) bekezdése szerinti, az egy Sorozatban, dematerializált formában kibocsátott valamennyi Kötvényt képviselő, értékpapírnak nem minősülő dokumentum. Egy Sorozat azon Kötvényei, amelyek keletkezési napja (az Elszámolási Nap ) azonos típusúak, azonos előállításúak és azonos jogokat testesítenek meg. Az azonos típusú, azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő Kötvények egy meghatározott időpontban, egy Részletben Forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve a több Részletben, eltérő időpontban Forgalomba hozott Kötvények valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége. A KELER-nél számlával rendelkező intézmények. A számvitelről szóló évi C. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok). A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok). Az Amerikai Egyesült Államok hivatalos fizetőeszköze. Valamely Sorozatra/Részletre vonatkozó, az adott Sorozat/Részlet forgalomba hozatalának adatait meghatározó dokumentum, amely többek között tartalmazza az adott Sorozatban/Részletben forgalomba hozott Kötvények egyedi feltételeit. A Kötvényprogram során eszközölt későbbi, az első Forgalomba hozatalt követően lebonyolításra kerülő Forgalomba hozatalok esetében a Végleges Feltételek, az adott Sorozatban/Részletben kibocsátott Kötvények egyedi feltételeit meghaladóan egységes szerkezetben tartalmazni fogja a megelőző Forgalomba hozatal óta rendszeres és rendkívüli tájékoztatás során nyilvánosságra hozott tényeket, adatokat, információkat is. Egységes szerkezet alatt értendő az is, ha a Végleges Feltételek a megelőző Forgalomba hozatal óta megjelent rendszeres és rendkívüli tájékoztatások elérhetőségét tartalmazza. 9

11 1. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A legjelentősebb kockázatok, amelyekkel működése során a CIB szembesül: a hitel-, kamatláb-, likviditási- és deviza árfolyamkockázat. Az alábbiakban bemutatjuk az egyes kockázatokat, és a CIB vonatkozó kockázatkezelési módszereit. A kockázatkezelési politikát a CIB Igazgatósága a Magyar Nemzeti Bank, a PSZÁF és a Banca Intesa csoport által kialakított szabályok keretein belül határozza meg. A politika végrehajtásáért a CIB felsővezetése felelős. A CIB olyan jelentéstételi rendszert alakított ki, amely lehetővé teszi a kockázatok folyamatos figyelemmel kísérését. Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat annak kockázata, hogy egy ügyfél vagy egy tranzakcióban részt vevő másik fél képtelen vagy nem hajlandó a CIB Csoport egyik tagjával szemben vállalt kötelezettsége teljesítésére, ami a CIB Csoport hitelezési, kereskedelem finanszírozási, treasury és egyéb tevékenységeivel kapcsolatban merül fel. A hiteleken és követeléseken keletkező hitelezési kockázatot az Igazgatótanács a Hitelbizottságon és a Problémás Eszközök Bizottságán keresztül kezeli, melyek a hitelszabályozás kialakításáért felelősek, beleértve a jóváhagyási folyamatot, a hitelkeretek meghatározását, a portfoliókoncentrációs irányelveket, a hitelezési kockázat felmérésére vonatkozó szabályokat, az ügyfelek hitelminősítését, valamint a vezetőség és a pénzügyi teljesítmény értékelését. Minden egyes hitelkintlevőséget legalább havonta egyszer felülvizsgálnak. A hiteleket egy pontozásos - minőségi és mennyiségi tényezőket magában foglaló - rendszer alapján minősítik. A kereskedési célú instrumentumokhoz kapcsolódó hitelezési kockázatot az Igazgatótanács az Eszköz- Forrás Bizottságon keresztül kezeli. A CIB Csoport szigorúan ellenőrzi a nyitott nettó pozíciókat, azaz a vételi és eladási szerződések közötti különbséget mind összeg, mind futamidő szerint. Kamatkockázat A kamatkockázat a piaci kamatlábakban bekövetkező változások kamatrésre és a nettó kamatjövedelemre gyakorolt hatásának mértéke szerint kerül értékelésre. A kamatlábkockázat az adott időszak során lejáró vagy átárazódó eszközök, források és mérlegen kívüli eszközök nyitott pozíciójának függvénye. A CIB Csoport e kockázatot az eszközök és források átárazásának és lejáratának összehangolásával csökkenti, beleértve a derivatív termékek felhasználását is. A kamatlábkockázatot az Igazgatóság kezeli az Eszköz- Forrás Bizottságon keresztül, amelynek feladata a pozíciólimitek kialakítása és a limitek figyelemmel kísérése annak érdekében, hogy korlátozza a kamatlábmozgásoknak a napi nyereségre, valamint a bank tőkeértékére gyakorolt hatását. Likviditási kockázat A CIB Csoport az eszközök, források és kötelezettségek struktúráját oly módon kezeli, amely lehetőséget teremt a bevétel maximalizálására, miközben biztosítja, hogy a szükséges pénzmennyiség rendelkezésre álljon a kötelezettségek kifizetéséhez, azok esedékessé válásakor. A felső vezetés várható cash-flow terveket és napi likviditási jelentéseket kap kézhez, melyek lehetővé teszik a likviditás helyzet folyamatos figyelemmel kísérését. Devizaárfolyam kockázat A CIB Csoport mérleg és mérlegen kívüli tételei között szerepelnek különböző devizákban nyilvántartott eszközök és források. Deviza-árfolyamkockázat akkor merül fel, ha egy adott devizában nyilvántartott tényleges vagy előre jelzett eszközállomány nagyobb vagy kisebb az ugyanabban a devizában nyilvántartott forrásállománynál. Törvényi korlátok nem engedélyezik a CIB számára, hogy a forinttal szembeni bruttó nyitott devizapozíciója a mindenkori szavatoló tőke 30 %-át meghaladja. A CIB csak szigorúan meghatározott keretek között rendelkezhet devizapozíciókkal. 10

12 Az Igazgatóság törvényi és belső korlátozások alapján alakítja ki és kíséri figyelemmel az egyes szabályokat, valamint az Igazgatóság által jóváhagyott stratégiát. Ezen korlátozások beleértve a napi árfolyamkorlátokat betartását folyamatosan figyelemmel kísérik. Az ügyfélkör pozíciójának megváltozása A CIB jelenleg jó minőségű ügyfélkörrel rendelkezik, számos kiváló közép- és nagyvállalatot tudhat az ügyfélkörében. A kötvény futamideje alatt azonban elképzelhető, hogy egy vagy több fontosabb ügyfél gazdasági pozíciója megromlik, és így a CIB növekedése, piaci pozíciója és eredményessége a korábbi jó színvonalhoz képest visszaesik. A CIB magyarországi politikai és gazdasági helyzetből adódóan a következő kockázati tényezőket tartja fontosnak jövőbeli működése kockázatosságának szempontjából. Makrogazdaság A CIB jövedelmező működése összefügg a nemzetgazdasági folyamatok alakulásával. Amennyiben a kötvények futamideje során a makroökonómiai helyzetben negatív előjelű változások következnek be, a gazdasági növekedés üteme csökken, a külső és belső egyensúlyi pozíciók romlanak, akkor az esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen folyamatok hatásától a CIB sem izolálhatja magát. Szabályozás Jelentős kockázatot jelent a kiszámíthatatlan és gyakran változó hazai jogi szabályozás, melynek változásai egyrészt jelentős hatást gyakorolnak a Kibocsátó mindennapi üzleti tevékenységére, az elérhető adózás előtti eredményre, másrészt a befektetőket közvetlenül is érintheti egy a kamatjövedelmeket az egyéb jövedelmekkel hátrányba helyező adójogszabályi változás. Piaci verseny A piaci helyzetet ismertető fejezet ismerteti a bankrendszer egészének helyzetét. Az egyre erősödő bankközi verseny a jövőben esetleg a banki haszonkulcs és így a profit csökkenéséhez vezethet. A magyar piacon megjelenő további nemzetközi nagybankok erőfeszítéseik révén komoly mértékben erősíthetik a versenyhelyzetet. Az Európai Unióhoz való csatlakozás Magyarország Európai Unióhoz való májusi csatlakozása megnyitotta hazánk kapuit a nyugateurópai országok, gazdasági szereplők előtt, amely szintén kockázatot jelent a Társaság működésében. Az Európai Unióhoz való csatlakozás, a sokkal fejlettebb pénzügyi rendszerbe való integrálódás során a CIB-nek új kihívásokkal kell szembenéznie. A csatlakozás az előzőekben említett versenyhelyzetet tovább erősítheti a külföldi bankok könnyebb piacra lépési lehetőségivel, amely kihathat a CIB eredményességére. Az aukciós eljárás kockázata Az aukciós eljárás szabályaiból adódóan az akció keretén belül benyújtott ajánlatok közül a Kibocsátó a benyújtott ajánlatok ismeretében határozza meg az allokáció során elfogadhatónak minősített árfolyamot, így nincs biztosíték arra, hogy az aukciós eljárásra benyújtott ajánlatok elfogadásra kerülnek majd. A kötvények másodpiaci árfolyamával kapcsolatban a CIB az alábbiakra kívánja felhívni a befektetők figyelmét: A diszkont, illetve a fix kamatozású kötvények árfolyamának mozgását alapvetően a piaci hozamszint változásai és a kibocsátóhoz kapcsolódó kockázati prémiumok módosulásai befolyásolják. A változó kamatozású kötvények kamatai a piaci hozamszintet kamatfixálásonként követik, ezért ezen instrumentumok árfolyamai kevésbé érzékenyen reagálnak a piaci kamatok változásaira, a másodpiaci árfolyamokban általában csak a következő kamatperiódus kezdetéig jelentkezik a piaci hozamszint- 11

13 változás hatása. Természetesen a fix kamatozású és diszkontkötvényekhez hasonlóan a változó kamatozású kötvények árfolyamát is befolyásolja a kibocsátóhoz kapcsolódó kockázati prémium nagysága. A Budapesti Értéktőzsde, illetve a tőzsdén kívüli értékpapírpiac likviditása, különös tekintettel a vállalati kötvényekére, nemzetközi összehasonlításban alacsonynak tekinthető, így az alacsony értékpapír-piaci likviditás nehézségeket okozhat a befektetőknek a kötvények másodpiaci értékesítése során. 2. BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓ A Kibocsátó könyvvizsgálója az Alaptájékoztatóban feltüntetett pénzügyi információk által lefedett időszakban az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. (1132 Budapest, Váci út 20., Cg ), kijelölt magánszemély könyvvizsgáló: Szilágyi Judit okleveles könyvvizsgáló, aki jelenleg az Ernst & Young Kft. munkatársa (Igazolványszám: ). A fent említett könyvvizsgáló a Magyar Számviteli Szabályokkal összhangban fenntartások nélkül auditálta a Kibocsátónak a jelen Alaptájékoztató mellékleteiben közzétett, a 2003, a és évi üzleti évekre vonatkozó pénzügyi beszámolókat, az utolsó pénzügyi évet december 31-i dátummal lezárva. A könyvvizsgálónak semmilyen lényeges érdekeltsége nincsen a Kibocsátóban. 12

14 3. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA 3.1. Általános információk a Kibocsátóról A Társaság cégszerű megnevezése CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Rövidített név CIB Bank Zrt A Társaság alapításának, cégbejegyzésének dátuma és helye, a Társaság cégjegyzékszáma A Társaság alapításának időpontja november 9. Alapításkori cégnév: Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. A Társaság cégbírósági bejegyzésének időpontja és helye november 19., Budapest A Társaság cégbírósági bejegyzésének helye Budapest, Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság A Társaság cégjegyzékszáma Cg Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság A Társaság működésének időtartama A Társaság határozatlan időre jött létre A Társaság székhelye, telephelyei és fióktelepei A Társaság székhelye, bejegyzésének országa, telefonszáma Magyarország, H-1027 Budapest, Medve u Telefonszáma: A Társaság telephelyei 1014 Budapest, Hess András tér Budapest, Krisztina tér Budapest, Lövőház u Mamut II. Bevásárlóközpont 1026 Budapest, Gábor Áron u Rózsakert Üzletház 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út Budapest, Petrezselyem u Budapest, Mátyás király u Budapest, Flórián tér 6-9. Flórián Üzletközpont 1032 Budapest, Bécsi út 154. EuroCenter Bevásárlóközpont 1043 Budapest, István út Budapest, Petőfi S. u. 9. (Pilvax köz) 1055 Budapest, Szent István krt Budapest, Kálvin tér Budapest, Andrássy út

15 1064 Budapest, Teréz krt Budapest, Károly krt. 3/b Budapest, Baross tér Budapest, József krt Budapest, Könyves Kálmán krt Lurdy Ház 1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor út Budapest Tétényi út Budapest, Fehérvári út Budapest, Rétköz u Budapest, Kékgolyó u Budapest, Váci út Budapest, Váci út Budapest, Kerepesi út Budapest, Örs vezér tere 24. Sugár Üzletközpont 1146 Budapest, Istvánmezei út 6. Récsei Center 1156 Budapest, Páskomliget u Budapest, Jókai Mór u Budapest, Pesti út Budapest, Üllői út Budapest, Kossuth L. u Budapest, Kossuth L. u Budapest, Nagytétényi út Campona 1221 Budapest, Kossuth Lajos u Budapest, Hősök tere 9. A Társaság fióktelepei 8400 Ajka, Szabadság tér 4/a Baja, Déri Frigyes sétány Békéscsaba, Andrássy út Cegléd, Szabadság tér Debrecen, Kassai út Debrecen, Simonffy u. 2/a Dunakeszi, Casalgrande tér Dunaújváros, Dózsa Gy. u Eger, Érsek u Esztergom, Széchenyi tér Érd, Budai út Gödöllő, Szabadság tér Gyöngyös, Szent Bertalan u Győr, Aradi vértanúk útja Győr, Czuczor Gergely u Hajdúböszörmény, Petőfi Sándor u Hódmezővásárhely, Deák F.u Kaposvár, Fő u Kecskemét, Csányi u Keszthely, Kossuth Lajos u Kiskunfélegyháza, Kossuth u Mátészalka, Kazinczy u Miskolc, Corvin u Miskolc, Déryné u Monor, Kossuth Lajos u Mosonmagyaróvár, Magyar u Nagykanizsa, Király u Nyíregyháza, Hősök tere Orosháza, Széchenyi tér Paks, Dózsa György út Pápa, Fő tér Pécs, Ferencesek utcája

16 3100 Salgótarján, Rákóczi u Siófok Szabadság tér Sopron, Várkerület Szeged, Kiss Menyhért u Szeged, Mérey u. 6/C Szekszárd, Garay tér Szentendre, Fő tér Székesfehérvár, Távirda u. 2/b Székesfehérvár, Palotai út Szigetszentmiklós, Bajcsy-Zs. u. 1/A Szolnok, Szapáry u Szombathely, Fő tér Tatabánya, Köztársaság út Tata, Ady Endre u Törökbálint, Bajcsy-Zs. u Vác, Széchenyi u Veszprém, Szeglethy u Zalaegerszeg, Kossuth L. u A Kibocsátó társasági formája A Társaság zártkörűen működő részvénytársaság A Kibocsátó működésére irányadó jog A Kibocsátó működésére irányadó jog a magyar jog A Társaság tevékenységi köre TEÁOR TEÁOR TEÁOR TEÁOR TEÁOR TEÁOR TEÁOR Egyéb monetáris közvetítés Pénzügyi lízing Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés Értékpapír ügynöki tevékenység, alapkezelés Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Üzletviteli tanácsadás Biztosítást kiegészítő tevékenység A Társaság a pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket az ÁPTF által kiadott 957/1997/F, a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket a PSZÁF által kiadott /2002. számú engedélyekben meghatározottak alapján végzi A Kibocsátót érintő közelmúltbeli események, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják a Kibocsátó fizetőképességének értékelését Nem történt a közelmúltban ilyen esemény A Társaság története, fejlődése A Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt.-t, a térség első konzorciális bankját, mint off-shore devizabankot 1979-ben a Magyar Nemzeti Bank mellett vezető európai és japán bankházak alapították. Az ban forintműveletekre létrehozott Közép-Európai Hitelbank Rt. későbbi nevén CIB Hungária Bank Rt. - és a Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt január 1-jével egyesült. Azóta a bank CIB Közép- Európai Nemzetközi Bank Rt., illetve 2005 végétől CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zártkörűen Mőködő Részvénytársaság néven folytatja tevékenységét, mint forint- és devizaműveletek végzésére egyaránt teljes körű felhatalmazással bíró kereskedelmi bank. A részvényesek egyike, az olasz Banca Commerciale Italiana 1998 végén a CIB kizárólagos részvényesévé vált azt követően, hogy két lépésben megvásárolta az MNB és a többi részvényes részvénypakettjét. A BCI és a Banca Intesa egyesülésével a CIB a legnagyobb olasz bankcsoport, az IntesaBci csoport tagjává vált. A csoport

17 januárjában Gruppo Banca Intesa-ra változtatta nevét. A CIB bank anyabankja és a harmadik legnagyobb olasz bankcsoport, a Sanpaolo IMI igazgatóságai augusztus 26-i ülésükön jóváhagyták a két intézmény összeolvadásának irányelveit. A tranzakció révén az eurózóna ötödik legnagyobb bankja jön létre, 65 milliárd eurós piaci kapitalizációval. Az új intézmény Olaszország legnagyobb bankcsoportja lesz, 20 százalék körüli piaci részesedéssel, több mint 6100 fiókkal és mintegy 13 millió ügyféllel. A CIB több mint 26 éves működése során univerzális nagybankká, a hazai pénzpiac meghatározó szereplőjévé vált, kimagasló technikai háttérrel, szaktudással rendelkezik. Az elmúlt években a CIB kiemelt hangsúlyt fektetett új termékek, különösképpen az elektronikus szolgáltatások fejlesztésére, azok úttörő piaci bevezetésére. Dinamikusan bővítette országos fiókhálózatát, melynek valamennyi egységében élenjáró technikai hátterének köszönhetően teljes körű bankszolgáltatást nyújt, a megszokott magas színvonalon, ügyfeleinek érdekeit messzemenően szem előtt tartva. A nagyvállalati kör mellett fokozatosan bővülő szolgáltatási palettával nyitott a kis- és középvállalkozások felé, valamint a magánügyfelek irányába is, akik számára valamennyi hagyományos lakossági banki szolgáltatást kínálja. A közötti időszakban a CIB-nek ítélt díjak, elismerések A legjobb hitelszervező Magyarországon - Euromoney Az év vállalati bankja Bank&Tőzsde Az Év Legígéretesebb Internetes Bankja Index Díj a minőség elismeréséért Chase Manhattan Bank NA Az év internetes bankja Magyarországon, 2002 Index Díj a minőség elismeréséért JP Morgan Chase Bank Az év internetes bankja Magyarországon, Index Call Center Oscar díj Korridor Privátbankár Díj a minőség elismeréséért JP Morgan Chase Bank Superbrand Brand Council, London Az Év Honlapja, 2004 Magyar Marketing Szövetség Az év ügylete az infrastruktúra terén: M5 a CIB az ügyletben főszervezőként és általános ügynökként vett részt Project Finance International Awards, 2004 Kiváló Minőség Díj American Express Bank Ltd hely Az elsődleges piaci részesedését legdinamikusabban növelő Elsődleges Forgalmazó kategóriában Államadósság Kezelő Központ Rt. 3. hely A legnagyobb elsődleges piaci részesedést elért Elsődleges Forgalmazó (Diszkont Kincstárjegyek) kategóriában Államadósság Kezelő Központ Rt. Superbrand Brand Council, London 3 év kiváló euró átutalásáért díj Deutsche Bank Kiváló minőség elismerése díj - JP Morgan Chase Bank Az Év Honlapja, 2005 Magyar Marketing Szövetség 4. A CIB STRATÉGIÁJA A CIB stratégiájában kiemelt célkitűzésként kezeli az eddig elért eredmények és értékek megtartása mellett: 16

18 jövedelem struktúrájának üzletági kiegyenlítését, a valós kockázatok és várható bevételek összefüggésén alapuló kockázatvállalási rendszerek működtetését, és az elosztási csatornák fejlesztését. Vállalati szolgáltatások terén a CIB meg kívánja őrizni piaci pozícióját a kiemelt vállalatok körében, és hangsúlyosabban kíván jelen lenni a kis- és középvállalatok piacán mind az aktív, mind pedig a megtakarítási termékek tekintetében. A CIB mindkét vállalati szegmens számára kínálja magas színvonalú bankszámla szolgáltatási termékeit, ahol az elektronikus csatornákon keresztül történő hozzáférés már ma is gyors és hatékony megoldást jelent ügyfelei számára. Piacvezető pozíciójából kiindulva a CIB továbbra is aktív kíván maradni a szindikált hitelek piacán, és erősíteni kívánja projekt finanszírozási és befektetési banki tevékenységeit. A CIB fokozott figyelmet szentel a vállalati kockázatok kezelésére: döntési rendszereiben, folyamataiban biztosítja a vállalni kívánt kockázatok megismerését és kezelését, folyamatos ellenőrzés alatt tartva ezzel a portfólió minőségét. A korábbi időszakhoz képest a CIB nagyobb hangsúlyt és több erőforrást fordít a lakossági termékek értékesítésére a piaci részesedés növelése érdekében, elkötelezettségét magas színvonalú vezető lakossági termékek (jelzálog hitelek, hitelkártya, megtakarítási termékek, stb.) többcsatornás kínálatával hangsúlyozza ezen piaci szegmens irányába. A CIB növekedési céljait elsősorban a fedezett lakossági hitelek vonatkozásában fogalmazta meg és nem kíván jelentősebb mértékben kitettséget vállalni a nemfedezett, aktív oldali termékek vonatkozásában. A megtakarítási és tranzakciós termékek esetében a CIB szolgáltatási színvonalával kíván versenyezni, és csak másodsorban árazási megoldásokkal. Ennek érdekében továbbra is kiemelt hangsúllyal szerepel céljai között az elektronikus csatornák fejlesztése: piacvezető internet banki megoldásait - melyek a világon bárhol, 24 órában állnak ügyfelei rendelkezésére a legszélesebb körű tranzakciós lehetőségekkel (számlaszolgáltatás, betételhelyezés, hitelkérelem, stb.) - tovább kívánja fejleszteni. A CIB a célpiacok kiszolgálásához szükséges lefedettség eléréséhez tervezi fiókhálózatának bővítését. A CIB törekszik más, nem pénzügyi szolgáltatókkal való együttműködési kapcsolatok kiépítésére, hogy termékei adott nem pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsoltan is gyorsan és széles körben elérhetőek legyenek. Továbbra is kiemelt helyen szerepel a CIB működésében az eszközfinanszírozási üzletág, azon belül is a lízing. A CIB leányvállalatain keresztül évek óta piacvezető szerepet tölt be a lízing piacon, többek között az orvosi műszer, flotta, illetve a gépjármű finanszírozásban. A következő évek során fejleszteni kívánja a gép- és eszközlízing, valamint az ingatlan lízing üzletágakat. A CIB a sikeres működés alapfeltételének tekinti működési hatékonyságának folyamatos növelését. Ennek érdekében egyrészről nagy hangsúlyt fektet folyamatainak és eljárásainak optimalizálására ezáltal biztosítva, hogy szolgáltatásai a legmagasabb minőséget képviseljék az ügyfelek számára, másrészről szigorú költséggazdálkodásán keresztül törekszik eredményességének javítására. A CIB innovatív megoldásaival kívánja megkülönböztetni magát versenytársaitól: mind termékfejlesztési, mind értékesítési csatorna vonatkozásában új, modern és egyedi megoldásokra törekszik. 17

19 5. A CIB BANK ZRT. ÜZLETI TEVÉKENYSÉGE A jelen Alaptájékoztatóban található pénzügyi információkat - a jelen Alaptájékoztató 1. számú Mellékletében található, a Kibocsátó könyvvizsgálói által auditált éves beszámolók alapján -, a Kibocsátó állította össze saját forrásai alapján, ezen pénzügyi információkat könyvvizsgáló külön nem auditálta Üzletágak és termékek Vállalati Üzletág A CIB változatlanul a legnagyobb vállalat-finanszírozó bankok egyike a magyar piacon, és 2005-ben tevékenységét további térnyerés jellemezte. A bank piaci részesedése a vállalati üzletágban hiteleknél 12,4%, betéteknél 10,4% volt a PSZÁF adatai szerint. Az erőteljes üzleti aktivitást jól jellemzi, hogy 2005-ben a vállalati hitelek állománya közvetített hitelek nélkül 645 milliárd forintról 725 milliárd forintra (+36%) emelkedett, s a bankcsoport ügyfélhitel állományának 58%-át tette ki. A vállalati betétek záró állománya közvetített hitelek forrása nélkül 297 milliárd forintról 371 milliárd forintra (+25%) növekedett, s a CIB Csoport ügyfélbetét átlagállományának 51,8%-át képviselte. A vállalati ügyfelek száma több mint al bővült. A vállalati üzletág nettó kamat és jutalékbevétele az előző év végi 25,06 milliárd forintról 2005 végére több mint 27,45 milliárd forintra (+9,5%) emelkedett. Ezzel az üzletág a CIB Csoport nettó bevételeinek még mindig hozzávetőlegesen 35,2%-át adja. Vállalati üzletág ügyfél hitel és betétállományának alakulása (Mrd HUF) Vállalati üzletág nettó kamat és jutalék jövedelmének alakulása (Mrd HUF) záró állomány vállalati hitel állomány vállalati betét állomány Nettó Kamat Bev. Nettó Jutalék Bev. Az üzletág szempontjából meghatározóak a nagyvállalati ügyfelek. A TOP 200 nagyvállalat jelentős részének a CIB hagyományosan számlavezető, illetve finanszírozó bankja. A nagyvállalati ügyfelek hitelállománya nem emelkedett jelentős mértékben, viszont a bankba elhelyezett betétállományuk 126,6 milliárd forintról mintegy 165,5 milliárd forintra emelkedett egy esztendő alatt. A forrásgyűjtésre nagy hangsúlyt helyező üzletpolitika sikerét mutatja, hogy a nagyvállalati ügyfelektől gyűjtött források állománya 30,7% bővült. Az üzletág számottevően javította pozícióit a gépjármű-kereskedelemben, finanszírozóként részt vesz a telekommunikációs ágazat stabilizációjában, és komoly részesedést szerzett a koncentrálódó számítástechnikai ágazat finanszírozásában is. A CIB szilárd pozíciókat épített ki az elektronikai szektorban és a kiskereskedelemben. Az energiaszektorban a projektfinanszírozási területtel karöltve valósultak meg hitelkihelyezések. A CIB 2007-ben komoly akvizíciós lehetőségekre számít a környezetgazdálkodás terén, elsősorban az önkormányzati szektorhoz kapcsolódóan, illetve a Magyarország számára megnyíló Európai Uniós források segítségével létrejövő beruházások társfinanszírozásában kíván szerepet vállalni. 18

20 A kis- és középvállalatok esetében a CIB tudatos piacépítése, a termékstruktúra folyamatos fejlesztése és a nagyvállalati hagyományokon alapuló magas színvonalú ügyfélkiszolgálás 2005-ben is meghozta gyümölcsét: a hitelállomány 80 milliárd forintról 95 milliárd forintra (+18%) bővült. A forrásoldalon 21%-os volt a növekedés: 129 milliárd forintról 157 milliárd forintra. A nettó kamat- és jutalékbevétel megközelítette a 13 milliárd forintot 2005-ben. A piacon kiemelkedő érdeklődés kísérte az EU pályázatokhoz kapcsolódó termékek (EU Bankgarancia, EU Támogatás Társfinanszírozó Hitel, EU Támogatás Megelőlegező Hitel) bevezetését és az államilag támogatott hitelkonstrukciókat, különös tekintettel a KKV Európa Technológia Hitel-re. Kiemelést érdemel továbbá, hogy a CIB nemzetközi fejlesztési intézményektől felvett hitelei is hozzájárultak a KKV szektor növekvő finanszírozási igényének kielégítéséhez. Az Európai Beruházási Bankkal (EIB) több Global Loan megállapodást hozta tető alá a CIB az elmúlt években. Az anyabank közreműködésével a párizsi székhelyű Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) is a CIB rendelkezésére bocsátott 20 millió euró összegű hitelkeretet, amelynek kihasználását követően 2006 márciusában újabb keret-megállapodást írt alá a CIB. Rendkívül sikeres volt a projektfinanszírozási és szindikálási tevékenység: a projekthitelek állománya 47%-kal 161 milliárd forintról 238 milliárd forintra emelkedett. A CIB számos jelentős infrastrukturális beruházás finanszírozásában vett részt. A projektfinanszírozás legfontosabb területei az energiaszektor, az infrastruktúra és az ingatlanszektor voltak. Az ingatlanfejlesztések terén a CIB piacvezető pozíciót élvez. A szindikált hitelezési piacon a CIB 2005-ben is vezető szereplő volt mind ügynökként és főszervezőként is. E tevékenység homlokterében a szállítmányozási, az építőipari és a vegyipari szektor vállalatai álltak. A gazdasági konjunktúra javulásával és a csökkenő kamatszinttel további élénk üzleti aktivitás várható ezeken a piacokon. A CIB komoly üzleti lehetőségeket lát továbbá az energiaszektorban különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra, illetve az energiaracionalizálási projektekre. A CIB úttörő szerepet játszik a közszférával közösen, az úgynevezett PPP (Public-Private Partnership) konstrukció keretében megvalósuló fejlesztésekben. Az üzletág a magyar bankszektor történetének egyik legkiemelkedőbb sikerét érte el 2004-ben: az M5-ös autópálya finanszírozását a Thomsons Bankwatch és a Euromoney is az év infrastruktúra ügyletének választotta az Európa/Közel-Kelet/Afrika régióban. Ebben az ügyletben a CIB egyedüli magyar kereskedelmi bankként a nemzetközi projektfinanszírozásban elismert külföldi bankok és az MFB mellett vezető szervező szerepet töltött be. Ezen a területen, középtávon az EU fejlesztési alapjainak részvételével finanszírozott fejlesztésiberuházási tevékenység fellendülése várható. A CIB az önkormányzati szektorban számlavezetési pozícióját megőrizve, új típusú hitelnyújtási lehetőségek irányába nyitott: a Vízközmű Társulatok által felvett összesen mintegy 5 milliárd forint összegű kamattámogatásos hitellel szennyvíztisztítók telepítésének, csatornaépítéseknek a finanszírozásában vett részt. Az okmányos műveletek végzése hagyományosan a CIB egyik erőssége, piaci részesedése a magyar külés belkereskedelmi forgalom lebonyolításában 10-12%-ra tehető. Mint ismert, a CIB a vállalati ügyfélkör rendelkezésére áll a nemzetközi inkasszók, akkreditívek, garanciák és forint-garanciák kibocsátásával és kezelésével. A CIB által kibocsátott, illetve kiértesített garanciák száma évről-évre mintegy 30%-kal nő. Ezen bankári instrumentumok egyre emelkedő számban kapcsolódnak az uniós és egyéb támogatásokhoz Lakossági üzletág Lakossági üzletág egyenletes és gyors növekedésének eredményeként a CIB mára a magyar lakossági bankszektor egyik jelentős szereplőjévé vált, amely kiemelkedő színvonalú kiszolgálás mellett teljes körű lakossági szolgáltatást kínál. A magas ügyfél-kiszolgálási színvonal és az elektronikus szolgáltatások fejlesztésében játszott úttörő szerep elismeréseként, a CIB Internet Bankot 2001-ben Az év legígéretesebb internetes bankja, 2002-ben és 2003-ban Az év internetes bankja Magyarországon, a CIB24 nonstop telefonos ügyfélszolgálatunkat pedig a Call Center Oscar-díj 2003 kitüntető címekkel díjazták. 19