PILIS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

Átírás

1 PILIS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA TERVMÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM április. hó

2 Törzsszám: Pilis város településrendezési tervének felülvizsgálata és részleges módosítása alátámasztó munkarész Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány, művi értékvédelem Pilis város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megrendelésre KÖZREMŰKÖDŐK: PESTTERV Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, VIII. Kőfaragó u. 9. Telefon: , , Telefax: Honlap: Örökségvédelmi Hatástanulmány: Kovács Miklós Makkai Krisztina: Szövegszerkesztés: okleveles építészmérnök: É /98 vezető településrendező tervező: TT /01 településmérnök városépítés-városgazdasági szakmérnök településrendező tervező:tt/ Makkai Krisztina Ügyvezető igazgató: Schuchmann Péter Projektvezető: Makkai Krisztina településrendező tervező Kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével! Budapest, április hó 1

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Örökségvédelmi hatástanulmány /műemléki szakági munkarész/... 3 Művi értékek védelme, örökségvédelmi hatástanulmány Vizsgálat: (tervmódosítás elemei) Változással érintett területek bemutatása (Tervezési területek) Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Védettségek -régészeti és műemléki, területi és egyedi Az örökségi értékek elemzése Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében Változtatási szándékok Településhálózati és tájhasználati változás Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Infrastrukturális változás Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Hatáselemzés Történeti településhálózati következmények Természeti, táji hatások A településkép feltárulásának változásai Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei Történeti térbeli rendszerek alakulása Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Településkarakter változásának hatásai Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei Összefoglaló

4 1. Örökségvédelmi hatástanulmány /műemléki szakági munkarész/ Művi értékek védelme, örökségvédelmi hatástanulmány Nyilatkozat: A hatástanulmány megfelel a 4/2003.(II.20.) NKÖM Rendeletnek. A tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. A hatástanulmány elkészítéséhez szükséges jogosultsággal rendelkezem. A tanulmány régészeti vonatkozású részei Vágner Zsolt régész (Archeo-Art Bt) bevonásával készül Vizsgálat: (tervmódosítás elemei) Kovács Miklós sk TT-1 minősítésű vezető településrendező tervező (építészkamarai szám /01) Az alábbiak figyelembevételével döntött a város Képviselő testülete a Településrendezési terv módosításáról. A 136/2008.(VII. 15.) számú határozatában rögzített tervmódosítási feladatok: Pilis város TSZT módosítási igényei 1. A hatályos terv lakóövezeti tömbfeltárásainak felülvizsgálata, újraértékelése 2. Lakópark kialakítási lehetőségének megteremtése, az ehhez tartozó területi lehetőségének biztosítása és szabályok megalkotása 3. Új óvoda és bölcsőde kialakítása, valamint iskolabővítés lehetőségei Településközponti vegyes területek (Vt) bővítése további intézményi és szolgáltató funkciók megtelepedési lehetőségének biztosítása érdekében 4. Zöldfelületi területek differenciálása (SZI ált. isk. sportpályájának kijelölése) 5. Ipari területek lehatárolásának felülvizsgálata, új iparterületek kijelölése 6. Temető kialakítása a szerkezeti terven 7. Pilisi hulladékudvar területének terven való feltüntetése 8. Városüzemeltetési területek (közmű) feltüntetése a terveken 9. Máv üzemi területek módosításával járó tervmódosítás 10. Közlekedési üzemi területek és nyomvonalak módosulásának aktualizálása 11. A településszerkezeti terv összehangolása az erdészeti üzemi tervel 12. Kossuth út Ksr terület helyett építési alövezet legyen 13. Kávai u-i óvodabővítés intézményi terület kialakítása 14. Nyáregyháza szomszédságában és a tervezett elkerülő út és a belterület közötti mezőgazdasági területen tervezett gazdasági terület kialakításának igénye a településszerkezeti terven. 15. Benzinkút kialakításának igény a017/36/40 hrsz területen 16. Gazdasági területfejlesztési igény a Települsszerkezeti terv (Gksz) területfelhasználásában lévő 016/10 /11 hrsz területen. 17. A nagy mennyiségű új beépítésre szánt területek településszerkezeti tervi megjelenése jelentős biológiai aktivitásérték csökkenésnek kompenzálása. Pilis város SZT módosítási igényei 1. A HÉSZ felülvizsgálata az új hatályos jogszabályok alapján (Étv. mód, OTÉK mód, 290/2007 Korm.r.) 2. Magánutak kialakításának lehetőségei Hész-ben szabályozva 3. Közterületi szabályozások felülvizsgálata 4. Közterületeken elhelyezhető építmények körének meghatározása és létesítésük szabályai 5. Hírközlési létesítmények elhelyezésének lehetőségei 6. Víziközmű előírásainak kiegészítése 3

5 7. Közterületi zöldfelületek növénytelepítési, gondozási szabályainak megalkotása 8. Környezetvédelmi munkarészek kiegészítése 9. Zöldfelületi területek differenciálása (SZI ált. isk. sportpályájának kijelölése) 10. Környezetvédelmi fejezet közterületek karbantartásáról 11. Birtokközpont kialakításának feltételei (pontosítás) 12. Helyi természetvédelmi rendelethez kapcsolódó 13. Huba út vége 3900/1, 3900/2 hrsz területen sportudvar, játszótér kialakítása tervezett a terület lakó övezetbe marad 14. Lakóhelyi alövezetek számának növelése (differenciáltabb lakóövezeti szabályozás) 15. Új intézménybővítés lehetőségei HÉSZ módosítás, kiegészítés) Sajátos jogintézmények alkalmazásának lehetőségei (HÉSZ függelékében) 16. A települési HÉSZ helyi védelmi előírásainak felülvizsgálata 17. A helyi védelemmel rendelkező épületeinek tetőhéjalási, színezési, nyílászárók alkalmazási lehetőségeinek HÉSZ-ben rögzített szabályai hirdetési és reklámcélú szerkezetek építési engedélyezési szabályai 18. Lakóövezetek előírásainak felülvizsgálata 19. Melléképítmények és tetőhéjalások kialakításának szabályozása 20. Terepszint alatti építmények szabályozása 21. Mélygarázsok létesítésének szabályai (HÉSZ) 22. Lakóterülten belüli ipari tevékenységek korlátozása, szabályozása 23. Lakásszám szabályozása egy lakóingatlanon belül 24. Településközpont vegyes területek felülvizsgálata 25. Ksr-terület- kastély- területének funkció meghatározása 26. A HÉSZ függelékének kiegészítése 27. Kerítésépítés szabályai 28. Saroktelkek megosztásának szabályozása a Képviselő-testület Településfejlesztési és Városgazdálkodási Bizottsága által meghozott 136/2008.(VII. 15.) számú határozatában rögzített módosítási igények a tervezési program szerint, amely kiegészül a 017/36, 017/40 hrsz, valamint a 016/10 és 016/11 hrsz tervezett gazdasági terület szabályozásával, továbbá A 71/2009. (III.26.) sz. önkormányzati határozatban rögzített 033/28. hrsz-ú jelenleg külterületi telekingatlanból mintegy 2 ha nagyságú területen szociális és egészségügyi feladatok (Idősek Otthona, Óvoda, bölcsőde, szakorvosi rendelő, átmeneti szállás) ellátására szolgáló intézmény, valamint hozzá kapcsolódóan dísz és pihenő park terület szabályozásával. A fentiek figyelembevételével döntött a város Képviselő testülete a Településrendezési terv módosításáról. 4

6 Változással érintett területek bemutatása (Tervezési területek) Lakóterületek: A tervelőzmény Bazsam településrész Toldi-Újerdő-Kossuth utca által határolt tömbbelsők közül az alábbiak tervezett kisvárosias lakó területfelhasználás módosítással érintettek: A 1025/54 és a 1025/57 hrsz-ú útterület közötti osztatlan terület felosztásra és beépítésre alkalmas része. A terület nagysága mintegy 4,8 ha. 1.kép: a tervezési terület módosított településszerkezeti kivonata A terület a 4. sz. főút É-i részén található ma még beépítetlen kertvárosias lakóövezet sorolt terület. A terület építészeti arculata védendő építészeti karakterrel nem bír. A tervelőzmény felsorolt tömbfeltárással érintet területei közül az alábbiak tervezett kertvárosias lakó területfelhasználás módosítással érintettek: A Nefelejcs utca Temető utca Petőfi utca Nyáregyházi utca által határolt tömbbelső feltárásra és beépítésre alkalmas része. A terület nagysága kb. 2,6 ha. A Hűvösvölgyi utca déli irányú folytatásaként, a Kandó Kálmán utcáig terjedő tömb feltárásra és beépítésre alkalmas része. A terület nagysága kb. 3,5 ha. Az Arany János utca Dánosi utca Árpád utca Kandó Kálmán utca által határolt tömbbelső feltárásra és beépítésre alkalmas része. A terület nagysága kb. 2,8 ha. A Homok utca Dánosi utca Kálvária utca által határolt tömbbelső feltárásra és beépítésre alkalmas része. A terület nagysága kb. 2,1 ha. A Bence utca Báthori utca utca Akácfa utca Temető utca által határolt tömbbelső feltárásra és beépítésre alkalmas része. A terület nagysága kb. 2,1 ha. Összesen:13,1 ha 1.kép: a tervezési területek módosított településszerkezeti kivonata A területek a vasút É-i részén található ma még beépítetlen falusias lakóövezetbe sorolt területek. A terület építészeti arculata védendő építészeti karakterrel nem bír. 5

7 Átminősített lakóterület fejlesztés: A jelenlegi különleges területfelhasználásba tartozó sport-rekreációs területen a 6/13, 14, 15, 16, 17 hrsz-on falusias lakóterület kialakítása tervezett mintegy 1,3 ha. 1.kép: a tervezési terület módosított településszerkezeti kivonata A terület a 4. sz. főút É-i részén található ma még beépítetlen különleges területfelhasználásba sorolt területek. A terület építészeti arculata védendő építészeti karakterrel nem bír. Településközpont vegyes területek: Településközponti vegyes funkciójú fejlesztésre tervezett területek - A településközpontban a Kossuth Rákóczi és Kávai út mentén jelenlegi falusias lakó területen tervezett településközponti vegyes terület bővítése kb. 1,2 ha-on. - A Jókai Mór utcából nyíló 63-as hrsz utca mellett a piactár szomszédságában különleges területből településközpont vegyes terület kb. 1,6 ha-on. (az új 7 csoportos óvodának és bölcsödének helyet adó terület) - A belterület ÉNY-i határában a Gyóni G. u. Nagy Lajos u. közötti 033/28. hrsz-ú terület egy részén jelenlegi tervezett településközpont vegyes területfelhasználású terület szabályozott településközpont vegyes terület kialakítása kb. 2 ha-on. Összesen mintegy: 4,8 ha 1.kép: a tervezési területek módosított településszerkezeti kivonata A terület a 4. sz. főút ÉK-i és D részén található. A tervezett óvoda területe ma még beépítetlen különleges területfelhasználásba sorolt terület. A településközpont bővítése beépített falusias lakóterület területfelhasználásba sorolt területek. A 2004 ben készült KOH a Hunyadi u hrsz ingatlant helyi védelemre javasoltként tüntette fel, mely a termódosítással érintett területet érinti. A terület építészeti arculata védendő építészeti karakterrel bír. 6

8 3. kép: az óvoda tervezési területéne D-i oldala 4. kép: a településközpontban található iskola épülete 1.kép:részlet a hatályos szerkezeti tervből. A fejlesztési terület terv. településközpont vegyes terület 2. kép a fejlesztési terület légifotója A fejlesztési terület szociális és egészségügyi feladatok (Idősek Otthona, Óvoda, bölcsőde, szakorvosi rendelő, átmeneti szállás) ellátására szolgáló intézmény, valamint hozzá kapcsolódóan dísz és pihenő park létrehozása tervezett terület. Mint szolgáltatásfejlesztés Pilis város egyik intenzíven fejlődő részét alkothatja. A terv az intézményi szolgáltató funkciójú telkek iránt jelentkező igények színvonalas kielégítését irányozza elő a meglevő lehetőségeket és szolgáltatói helyigényeket figyelembe véve. A tervezett településközpont vegyes beépítés helye a táji- és építészeti szempontból is megfelelő a település környezeti adottságaihoz. A tervmódosítással érintett terület jelenleg erdőgazdasági területként hasznosított, a tervezett más irányú felhasználása azonban nem sért sem építészeti, sem ökológiai értékeket. A területet nem érintik a NATURA 2000 lehatárolások sem. 7

9 Gazdasági területek: Területfelhasználás változással érintett (tervezett beépítésre nem szánt) területek: - A településszerkezeti terv módosítás kapcsán a tervelőzményben tervezett ipari gazdasági funkciójú kb. 15 ha nagyságú terület a település keleti közigazgatási határa felé, a 4. számú főút északi oldalán véderdő (Ev) övezetbe kerül. Összesen:15 ha. 1. kép: a tervezési terület A terület a 4. sz. főút É-i oldalán található. A tervezett erdő területe jelenleg beépítetlen gazdasági területfelhasználásba sorolt terület. A terület része az országos ökológiai hálózatnak és a natura 2000 területnek. Jelenlegi funkciója a terület jelentős részén erdőterület. A terület építészeti arculata védendő építészeti karakterrel nem bír. Településszerkezeti terv módosítása: Területfelhasználás változással érintett Gazdasági funkciójú fejlesztésre tervezett területek - A DNY-i közigazgatási határ mentén Nyáregyházára felé vezető 4606 j. ök út mellett 0264 és a 0267 hrsz-ú területen jelenlegi mezőgazdasági területen tervezett ipari (Gip) terület bővítése kb. 100 ha-on. A terület építészeti arculata védendő építészeti karakterrel bír. - A belterület É-határában a Káva felé vezető 4606 j.ök út mellett 035 és a 040 hrsz-ú területek egy részén jelenlegi mezőgazdasági területen tervezett ipari terület (Gip)bővítése kb. 110 haon. A terület építészeti arculata védendő építészeti karakterrel nem bír. Összesen:210 ha. 1. kép: Nyáregyházára felé vezető 4606 j. ök út mellett 0264 és a 0267 hrsz-ú terület látkép a 0262/2 hrsz útról a Huba utca irányából 2. kép: Nyáregyházára felé vezető 4606 j. ök út mellett 0264 és a 0267 hrsz-ú terület a 4606 j. ök útról 8

10 3. kép: a Káva felé vezető 4606 j.ök út mellett 035 és a 040 hrsz-ú területek 4. kép: a Káva felé vezető 4606 j.ök út mellett 035 és a 040 hrsz-ú területek Településszerkezeti és szabályozási terv módosítása: Területfelhasználás és övezet változással érintett Gazdasági funkciójú fejlesztésre tervezett területek - A 4 sz. főút mentén a Monorierdő közigazgatási határ közelében a 017/46 hrsz jelenlegi mezőgazdasági területen tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (Gksz) terület kialakítása kb. 0,6 ha-on. A terület építészeti arculata védendő építészeti karakterrel nem bír. 1. kép: a tervezési terület 2. kép: a tervezési terület 9

11 Szabályozási terv módosítása: övezet változással érintett Gazdasági funkciójú fejlesztésre tervezett területek - A 4 sz. főút mentén a belterület nyugati határában 016/10, 016//11 hrsz jelenlegi tervezett gazdasági területfelhasználású (mezőgazdasági hasznosítású) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület (Gksz) kialakítása kb.11ha-on. A terület építészeti arculata védendő építészeti karakterrel nem bír. 1. kép: a tervezési terület 2. kép: a tervezési terület Különleges területek: Településszerkezeti terv módosítása: Területfelhasználás változással érintett különleges temető funkció fejlesztésre tervezett területek - A belterület É-i határában a Nyárfa-Kávai-779 út által körülvett tömbben jelenlegi tervezett falusias területen tervezett különleges (K) terület bővítése kb. 4,5 ha-on. A terület jelenleg beépítetlen, építészeti arculata védendő építészeti karakterrel nem bír. 1. kép: a tervezési terület 2. kép: a tervezési terület 10

12 Településszerkezeti és szabályozási terv módosítása: Területfelhasználás változással érintett különleges városüzemeltetési funkció (hulladékudvar, géppark) fejlesztésre tervezett területek - A vágóhíd út és a Nyárfa utca metszéspontjánál a 752/1/3//4/5/7 hrsz jelenlegi falusias lakóterületen tervezett különleges városüzemeltetési terület (Kvü) bővitése kb. 0,4 ha-on. 1. kép: a tervezési terület A terület a Kávai út D-K-i oldalán található. A tervezett temető területe jelenleg beépítetlen. A Településszerkezeti terven falusias lakó területfelhasználásba sorolt terület. A terület építészeti arculata védendő építészeti karakterrel nem bír Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A tervmódosítással érintett területek a településközpont vegyes területek egy részének kivételével beépítetlenek. Ezért beépítetlen állapotuk miatt nem bírnak önálló sajátos védendő településrészi arculattal, építészeti-városrendezési karakterrel Védettségek -régészeti és műemléki, területi és egyedi A tervezési területen országos műemléki védettség alatt lévő létesítmény és helyi védettség alatt lévő létesítmény nem található A tervmódosítás a településközpont vegyes terület növelésével érinti a Hunyadi utcát, ahol a 1533 hrsz ingatlanon helyi védelemre javasolt épület található. A változással érintett területek jórészt beépítetlen területei és az építészeti karakter hiánya miatt országos, területi és helyi védelem alá vonását nem tartjuk indokoltnak Az örökségi értékek elemzése A területeken nincs régészeti és egyéb országos művi értékvédelem, vagy helyi védettség alatt álló terület, vagy létesítmény Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A tervmódosítással érintett terület területhasználata és területi állapot vizsgálata országos művi értékvédelem, vagy helyi védettség alatt álló terület, vagy létesítmény hiányában, e vonatkozásban nem értékelhető. 11

13 1.2. Változtatási szándékok A területek jelentős része beépített területté válnak. A korábbi funkciók mellett további intenzívebb beépítésű lakó funkciók, településközponti intézményi szolgáltató funkciók, valamint nagy kiterjedésű gazdasági és különleges funkciók jelenik meg a településen. A település meglévő településközponti vegyes és tervezett kisvárosias lakó övezetbe sorolt területeinek beépítési paraméterei megváltoznak. A terv készítése során a HÉSZ vonatkozó részében önálló -ban gondoskodtunk a településen meglévő régészeti és helyi értékek általános védelméről. A helyi értékvédelem érdekében tett 2004 évi KOH-ban felsorolt felsorolt javaslatainkon túl a településrendezési sajátos jogintézmények alkalmazását is javasoljuk Településhálózati és tájhasználati változás A tervezett közlekedés-hálózati és területi fejlesztések következtében a település településhálózati szerepe illetve a kialakult tájhasználata megváltozik: javulnak a város közlekedéshálózati kapcsolatai és a területhasználat változása következtében várhatóan tovább növekedhet a város térségben betöltött szerepe. Pilis lakó-, vegyes, gazdasági és különleges funkcióinak bővülése, erősíti a település településhálózati és térségi helyzetét Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Településszerkezeti értelemben a terület némileg módosuló közlekedési hálózata (új utak kialakítása), valamint új területfejlesztési területek kijelölése emelhető ki jelentős változásként kiegészítve azzal, hogy a korábbi alacsony intenzitású területhasználat is egyre növekvő használati intenzitásúvá válik. A növekvő használati intenzitás elemei elsősorban az egyes lakóterületek beépítési intenzitás növelése, lakóterületek és különleges terület funkcióváltása településközponti vegyes területre, gazdasági területek bővítése, különleges funkciójú temető és városüzemeltetési terület területfelhasználás váltása, valamint egyes területhasználaton belüli funkcióváltások Infrastrukturális változás A településen a korábban kiépített vezetékes ivóvíz ellátás, a villamosenergia ellátás mellett a megvalósított szennyvízcsatornázás, csapadékvíz rendezés, a vezetékes gázellátás és a vezetékes távközlés megoldása, biztosítja ezzel a maximális használati komfortot az új és régi területhasználatok számára egyaránt. A fejlesztéssel érintett területek beépítési előfeltétele a részleges vagy teljes (területfelhasználástól függő) és térszín alatti kiépítésű közműellátás megvalósítása Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Pilis esetében a betelepülés folyamatos a kielégítő közlekedési kapcsolatnak, mind az egyéni, mind tömegközlekedési ellátottságnak köszönhetően. Ugyanakkor hosszú távon a település népességmegtartó képességét erősíteni szükséges a megfelelő életkörnyezet, magasabb jövedelmek és vonzó munkahelyek, fejlődő gazdaság, mint célkitűzés elérése és a hanyatlás elkerülése miatt. A tervezett lakó, gazdasági és egyéb különleges területfejlesztésekből adódóan a lakó- és munkahelyteremtés a településen gazdasági és társadalmi vonatkozásban jelentős pozitív hatást fejt ki. 12

14 1.3. Hatáselemzés Történeti településhálózati következmények A tervmódosítása megvalósulása esetén a területhasználat és a közúti kapcsolódási lehetőségek is megváltoznak. Emiatt átrendeződés következik be a tervezési területek környezetében meglévő kapcsolati rendszerekben Természeti, táji hatások A tervmódosítás megvalósulásával a területen kialakult természeti állapot lényegesen megváltozik. A táj jellege is fokozatosan megváltozik, azaz a mai lényegében beépítetlen területek is részben beépülnek, a területhasználatok rendezettebbé válnak. A terület beépülésével várhatóan a szabályozottan rendezett, a jelenleginél urbanizáltabb és változatosabb építészeti, beépítési arculat lesz a meghatározó. Mindezek mellett tervezési területek környezetére kedvezően hat. Az egyes területfelhasználások jól illeszkednek és kapcsolódnak egymáshoz, az egyes funkciók elkülönülnek és védelmet jelentenek egymás esetleges zavaró hatásaitól, melyeket a hész előírásai is biztosítanak. A falusias lakó területek tömbbelsőinek tervezett feltárása és intenzívebb beépítése (max. 6 lakásos kertvárosias lakóterületek kialakítása) az adott területeken megfontolandó A településkép feltárulásának változásai A közúthálózati korrekciók a település belterületét és közvetlen környezetét érintik. A tervjavaslatban olyan megoldásokat dolgoztunk ki, amelyek igyekeznek biztosítani a településkép hagyományos arculatának megőrzését és az új fejlesztések a kialakult állapothoz alkalmazkodva, azt kiegészítve valósuljanak meg. A terv megvalósulásával várhatóan szabályozottabb arculat jelenik meg a város belterületére érkezők számára. A terv megvalósulásával a jelenleginél lényegesen nagyobb szakaszokon is a szabályozottan beépített arculat, jelenik meg a település ezen részein áthaladók számára. Ugyanakkor a tervmódosítással érintett területek mellett elhelyezkedő terület látványhatása is markánsabban jelenik meg Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei Az Örökségvédelmi Hatástanulmány régészeti szakági munkarésze tartalmazza Történeti térbeli rendszerek alakulása A tervjavaslat alapján a belső településrészek közti kapcsolatok részleges fejlesztésre kerülnek, és a települési centrum-periféria viszonyok változása is várható lesz, de a település védendő értékeket képviselő területeinek viszonyai alapvetően nem változnak meg. A tervben foglaltak alapján a legjelentősebb változás a beépítés előtt megnyitott lehetőség, amellyel a területeken igény esetén területhasználati intenzifikációra és egyúttal a beépítés megjelenésére is sor kerülhet. Pilis területén a helyi védelemre javasolt épületek, művi értékek többségében a belterületen találhatók, míg a távlatban tervezett jelentősebb fejlesztések a belterület szélein, illetve külterületen a településközponttól távolabb helyezkednek el. A tervezett fejlesztések, és az ezzel járó forgalomnövekedés részben érinti a belterületet. Ezeknek negatív hatásai a 4.sz. főút forgalmához képest elenyésző a védett, illetve védendő épületekre nézve. 13

15 Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében A településen országos védelem alatt álló művi érték az alábbiak: M III Evangélikus templom, barokk, 18. sz. második fele. Tornya 1787-ből. A torony 1945-ben leomlott, 1957-ben újjáépítették. Kossuth u. 26. Hrsz: 1/1 Mtsz: 7185 Kertjében hősök szobra, zsidó mártírok emlékműve, obeliszk és kopjafa M III Községháza, volt vendéglő népies klasszicista, 19. sz. első fele Kossuth u. 47. Hrsz: 2159 Mtsz: 7186 M I Beleznay-Nyáry-kastély, barokk, 1710 körül Kossuth u. Hrsz: 1753 Mtsz: 7187 Kertjében kripta M III Luther tér, volt Beleznay-kastély maradványai, barokk, 1750 körül Hrsz: 6/1 Mtsz: 7188 A város műemlékei a településközpontban találhatók. A műemlék templom eszmei jelentősége a vallásból ered. A településszerkezetre, vagy épített környezetére jelentős hatást gyakorol. Tömegével és magasságával uralva a települést, ezért helye eszmei és esztétikai jelentőségét erősíti. A sarkokra települt egykori vendéglők Vrbovszky-vendéglő, Ocztos-vendéglő, a mai Polgármesteri Hivatal épülete. A KOH a felújítására és funkcióváltására javaslatokat tesz, melynek keretében felhívja a figyelmet az épület településen betöltött szerepére és jelentőségére műemlékvédelmi szempontból is. A településen kiemelkedő turisztikai vonzerőt jelenthet a Beleznay-Nyáry-kastély. Jelenleg gyermekotthon üzemel az épületben. A KOH a műemléki értékekhez méltó kulturális, közösségi hasznosításra hívja fel a figyelmet, mint az értékek hosszú távú megőrzésének lehetősége és a használati jelentősége. Az 1850 körül emelt új Beleznay-kastélynak ma már csak egyes melléképületei állnak. A jelenlegi tulajdonos az istállókat az eredeti megjelenésnek megfelelően kívánja helyreállítani, és lovasiskolát működtet a területen. A kastély területén tervezett térségi szabadidőközpont kialakításánál a terület történetére és adottságaira figyelemmel kell lenni Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei A település műemlékeinek megújulására esély van, mivel az épületek tulajdonosai és fenntartói várhatóan hosszú távon jelentős anyagi tételeket fordítanak majd a műemlékek karbantartására, felújítására. Ennek reális esélye a turizmus fellendülése esetén várható, amellyel jól összeegyeztethetők a települési nevezetességek és látnivalók megóvása és karbantartása. 14

16 Településkarakter változásának hatásai A tervezett változtatásokkal reményeink szerint a településkarakter a meglévő kulturális értékek megóvása mellett a még rendezettebb települési környezet irányába mozdul el. A ma jellemző települési jelleg a kialakult állapotra szervesen ráépülve, drasztikus változások nélkül, szabályozott keretek között fejlődhet tovább. A táji környezethez alkalmazkodó, és a fokozatos szerves urbanizáció révén a település befogadóképességét meg nem haladó, rendezett arculatú település képe állhat elő. A tervezett gazdasági területek kiépítése és hasznosítása új munkahelyek megteremtésével jár együtt, mely várhatóan lakásépítési igényekben is megmutatkozik. Ezzel és a várhatóan bekövetkező turisztikai és gazdasági megerősödéssel párhuzamosan a település térségi szerepe, jelentősége tovább nő, amely további belső fejlődést gerjesztő erő lehet Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A fejlesztési területek beépülésével, átalakulásával és új területfelhasználások befogadásával a környezetterhelés jelenlegi volumene várhatóan ugyan nő és összetétele is megváltozik, de ezekre számítva tervünk hatástompító és konfliktusmegelőző megoldásokat is tartalmaz. A növekvő környezetterhelés minden bizonnyal az épített örökség műszaki állapotára is valamelyest hatással van, de e hatások jelentősége összességében -védett területek igénybevételének elkerülése miattelhanyagolható Folyamatok iránya, visszafordíthatósága A terv elhatározásai olyan önkormányzati településpolitikai konszenzusos döntéseken nyugszanak, amelyek megváltoztatása nem reális, és amelyek a már eddig bekövetkezett települési folyamatok eredményeképpen születtek meg. Emiatt a folyamatok visszafordíthatósága erősen kétséges. A jelenlegi helyzetben azonban a folyamatok megfordítása tudomásunk szerint a tervezésben érdekelt felek egyikének sem áll szándékában Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A településen található országos védelem alatt álló művi értékekben - a tervben foglaltakból következően - jelentősebb értékvédelmi károk keletkezésének az esélye nem valószínű, ezért a kárenyhítés lehetősége kicsi. A műemlékek fenntartásának anyagi lehetőségei több szempontból biztosíthatók. A műemlékeket ért esetleges károk költségeinek fedezése az egyháztól, valamint az önkormányzattól és tulajdonosoktól várható. Adott esetben az önkormányzat anyagi lehetőségei alkalmasak lehetnek a műemlékek és helyi védelemre javasolt művi értékek karbantartására is. 15

17 1.4. Összefoglaló A tervezési területeket (tervmódosítással érintett területeket) a településszerkezeti tervlapon jelöltük. A tervezési területek ma még beépítetlen területeinek beépítése a fejlesztők, tulajdonosok és az önkormányzat közös érdeke és elhatározása. A település ismert régészeti lelőhelyei a szerkezeti és szabályozási tervlapokon találhatóak. Az országos műemlékvédelemi védettség, vagy országos és helyi védelemre javasolt létesítmény a KOH-ban megtalálható és térképi mellékletén feltüntetett. A védelemre javasolt létesítmények és területek jelen tervmódosítás keretében nem bővülnek. A tárgyi terv jóváhagyását követően a területen növekszik a beépíthető területek nagysága, amelyek rendezett előközművesített területek lesznek. E miatt a település hagyományos településhálózati helyzete megerősödik, jelentősége megnő, lakóterületeinek változatosabb kínálata és a gazdasági szolgáltatás kínálata megnő, a terület rendezettsége javul. A tervezett elképzelések megvalósulásával a táj jellege fokozatosan változik meg. A beépítés kiterjed, a területhasználatok rendezettebbé, intenzívebbé válnak. A területek közvetlen környezetében található területek természeti környezet állapota jórészt megmarad. A települési HÉSZ szabályain keresztül az egyes értékvédelmi teendőknek megfelelő differenciáltsággal gondoskodik a művi értékvédelemről a település egészén. Ezzel a terv a kármegelőzés, kárenyhítés lehetőségét általánosságban is magában hordozza, noha jelentős értékpusztulásra várhatóan nem fog sor kerülni. A fentieket összefoglalva tehát megállapítható, hogy a tervjavaslat összhangban van a művi értékek védelmének általános elveivel. A terv megvalósulása nagy valószínűséggel nincs káros hatással a terület védhető- védendő értékeire illetve a védendő értékek kellőképpen megóvhatók. 16