HELYI TANTERV NÉMET NÉPISMERET

Átírás

1 HELYI TANTERV NÉMET NÉPISMERET

2 NÉMET NÉPISMERET Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra 1. évfolyam Az első két évfolyam az óvodából az iskolába való átmenetet képezi, ebből adódóan az időigényes cselekvésen alapuló tanulás, valamint az óraszervezési formák állnak a középpontban. Az egyéni érdeklődés döntő fontosságú, és egyre inkább arra kell törekedni, hogy a tanulók között levő különbségek lépésről lépésre kiegyenlítődjenek. A német népismeret tárgykörében elsődleges a cselekvésen alapuló ismeretszerzés és a játékosság. Személyes életvitel, szociális kapcsolatok A család 6 óra A család és a családon belüli kapcsolatok megismertetése, az emberi kapcsolatok jelentőségének felismertetése a mindennapi életben. A tanuló saját személye a családban, a családtagok elnevezése, az alapvető családi és rokoni kapcsolatok ismerete. Emberi kapcsolatok a különböző szituációkban. Családfa készítése, tevékenységek és tárgyak az elődök mindennapjaiban, ezek gyűjtése. Nyelvjárási és irodalmi német kifejezések megkülönböztetése a tárgyalt témában. Személyek és tárgyak leírása fotók alapján, a témához kapcsolódó kérdések megválaszolása. A régen és ma közötti különbségek felismerése. Beszélgetés a családban és rokonságban a németséghez tartozó személyekkel életükről. A családtagok ábrázolása játékos formában. Vizuális kultúra: tárgyak, tevékenységek rajzos ábrázolása. Technika, életvitel és gyakorlat: barkácsolás, makettek készítése. Környezetismeret: a mindennapi élet tevékenységeihez kapcsolódó ismeretek. Család, anya, apa, nagyszülő, testvér, régen, ma. Ének-zene: rövid dalok, mondókák a családról.

3 Gazdaság, technika, környezet Az otthon és környezete 5 óra Az otthon és közvetlen környezete, az ahhoz kapcsolódó növények és állatok megismertetése. Az otthon és közvetlen környezetének leírása, a környezethez kapcsolódó növények és állatok megnevezése. Nyelvjárási és irodalmi német kifejezések egymás mellé állítása. A témához kapcsolódó, néhány gyakran használt nyelvjárási kifejezés ismerete. Tárgyak és szellemi értékek irányított gyűjtése. Rajzok és modellek készítése és prezentálása, cselekvésközpontú, tapasztaláson alapuló ismeretszerzés. Szóbeli beszámoló a tapasztalatokról. Vizuális kultúra: a téma vizuális ábrázolása. Technika, életvitel és gyakorlat: a falu alaprajza, épületmakett. Környezetismeret: növények és állatok élettere. Ének-zene: gyerekdalok, mondókák állatokról, növényekről, évszakokról. Ház, szoba, konyha, udvar, tyúk, ló, kacsa, sertés, konyhakert, hagyma, burgonya. Gazdaság, technika, környezet Közlekedés A régi és a mai közlekedési eszközök megismertetése. Régi közlekedési eszközök megnevezése, funkciójuk összehasonlítása a maival. A témához kapcsolódó, néhány gyakran használt nyelvjárási kifejezés ismerete. Tárgyak és szellemi értékek irányított gyűjtése. Rajzok és modellek prezentálása. Cselekvésközpontú, tapasztaláson alapuló ismeretszerzés. Szóbeli 2óra Környezetismeret: közlekedés, tájékozódás. Ének-zene: dalok, gyermekjátékok a közlekedési

4 beszámoló a tapasztalatokról. eszközökről. Gyalog, gyalogos, kocsi, ló, kerékpár, tömegközlekedés. Gazdaság, technika, környezet Háziállatok 3 óra A ház körüli haszonállatok megismertetése, a szerepük felismertetése a család ellátásában. A parasztudvar állatainak megnevezése, gondozásuk, felhasználási lehetőségeik megismerése. A témához kapcsolódó, néhány gyakran használt nyelvjárási kifejezés ismerete. Tárgyak és szellemi értékek irányított gyűjtése. Rajzok és modellek készítése (pl. kukoricaszárból) és prezentálása. Cselekvésközpontú, tapasztaláson alapuló ismeretszerzés. Szóbeli beszámoló a tapasztalatokról. Etetés, itatás, tyúk, ló, liba, sertés, nyúl, vödör, széna. Környezetismeret: háziállatok. Társadalmi élet Életmód A település életének, mindennapjainak megismertetése. Együttműködés, a környezet iránt érzett felelősség fejlesztése, erősítése. Élet a településen régen. Berendezési és használati tárgyak megismerése tájházlátogatás során. Bútordíszítések megfigyelése, rajzolása. Szellemi és tárgyi értékek irányított gyűjtése. Rajzok és modellek készítése és prezentálása. Cselekvésközpontú, tapasztaláson alapuló ismeretszerzés. Szóbeli beszámoló a tapasztalatokról. 5 óra Vizuális kultúra: berendezési tárgyak, motívumok rajzolása. Technika, életvitel és gyakorlat: a tájház alaprajza, makett. Ház, tájház, udvar, pince, ól, istálló, asztal, szék, szekrény, láda. Gazdaság, technika, környezet Ünnepek és ünnepnapok 6 óra

5 A karácsonyi és húsvéti ünnepkör köré csoportosuló események megismertetése. Karácsonyi ünnepkör köré csoportosuló események megismerése: betlehemezés, ajándékozási szokások. Húsvéti ünnepkör köré csoportosuló események megismerése: tojásfestés, nyuszihívogató. Cselekvésközpontú, tapasztaláson alapuló ismeretszerzés: kisebb projektek kivitelezése, díszek készítése, betlehemes előadása. Vizuális kultúra: a téma vizuális ábrázolása. Technika, életvitel és gyakorlat: autentikus karácsonyfadíszek, tojásfestés. Ének-zene: gyermekdalok az adott ünnepekről. Karácsony, betlehem, keresztszülő, húsvét, hagymahéj, tojásgurítás. Kulturális élet, média Zene és tánc 4 óra A zenei és mozgáskultúra fejlesztése. Rigmusok, gyermekdalok, táncmotívumok megtanulása, kör- és ügyességi játékok játszása. A korosztálynak és adott szituációnak megfelelő gyermekjátékok tanulása. Ének-zene: daltanulás. Kör, sor, kézfogás, kiszámoló, pár. Testnevelés és sport: tánctanulás. Kulturális élet, média Népköltészet 6 óra A népköltészet alkotásainak megismertetése. Szövegértés fejlesztése.

6 Lírai, epikus és dramatikus szövegek előadása, szerepjátékok alakítása. Mondókák, közmondások megtanulása, versek, mesék olvasása. Magyarországi német szerzők műveinek megismerése és a tanult népszokások dramatizálása. Német nyelvű színdarab előadása, illetve megtekintése. Magyar nyelv és irodalom: költői eszközök. Mondóka, rím, versike, közmondás, mese, szereplő, színház. Ének-zene: rövid népdalok tanulása. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanulók alapvető ismeretekkel rendelkeznek a tárgyalt témakörökben. Minden műfajban egy művet szabadon előadnak, vagy annak tartalmát elmesélik. Saját családjukat, rokoni kapcsolataikat ismerik, azokról beszélni tudnak, saját élményeik alapján még élő hagyományokról beszélnek. Néhány éneket, körjátékot, táncot előadnak.

7 2. évfolyam Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Az első két évfolyam az óvodából az iskolába való átmenetet képezi, ebből adódóan az időigényes cselekvésen alapuló tanulás, valamint az óraszervezési formák állnak a középpontban. Az egyéni érdeklődés döntő fontosságú, és egyre inkább arra kell törekedni, hogy a tanulók között levő különbségek lépésről lépésre kiegyenlítődjenek. A német népismeret tárgykörében elsődleges a cselekvésen alapuló ismeretszerzés és a játékosság. Személyes életvitel, szociális kapcsolatok A család 6 óra A család és a családon belüli kapcsolatok megismertetése, az emberi kapcsolatok jelentőségének felismertetése a mindennapi életben. A tanuló saját személye a családban, a családtagok elnevezése, az alapvető családi és rokoni kapcsolatok ismerete. Emberi kapcsolatok a különböző szituációkban. Családfa készítése, tevékenységek és tárgyak az elődök mindennapjaiban, ezek gyűjtése. Nyelvjárási és irodalmi német kifejezések megkülönböztetése a tárgyalt témában. Személyek és tárgyak leírása fotók alapján, a témához kapcsolódó kérdések megválaszolása. A régen és ma közötti különbségek felismerése. Beszélgetés a családban és rokonságban a németséghez tartozó személyekkel életükről. A családtagok ábrázolása játékos formában. Vizuális kultúra: tárgyak, tevékenységek rajzos ábrázolása. Technika, életvitel és gyakorlat: barkácsolás, makettek készítése. Környezetismeret: a mindennapi élet tevékenységeihez kapcsolódó ismeretek. Család, anya, apa, nagyszülő, testvér, régen, ma. Ének-zene: rövid dalok, mondókák a családról. Gazdaság, technika, környezet Az otthon és környezete 3 óra

8 Az otthon és közvetlen környezete, az ahhoz kapcsolódó növények és állatok megismertetése. Az otthon és közvetlen környezetének leírása, a környezethez kapcsolódó növények és állatok megnevezése. Nyelvjárási és irodalmi német kifejezések egymás mellé állítása. A témához kapcsolódó, néhány gyakran használt nyelvjárási kifejezés ismerete. Tárgyak és szellemi értékek irányított gyűjtése. Rajzok és modellek készítése és prezentálása, cselekvésközpontú, tapasztaláson alapuló ismeretszerzés. Szóbeli beszámoló a tapasztalatokról. Vizuális kultúra: a téma vizuális ábrázolása. Technika, életvitel és gyakorlat: a falu alaprajza, épületmakett. Környezetismeret: növények és állatok élettere. Ének-zene: gyerekdalok, mondókák állatokról, növényekről, évszakokról. Ház, szoba, konyha, udvar, tyúk, ló, kacsa, sertés, konyhakert, hagyma, burgonya. Gazdaság, technika, környezet Közlekedés A régi és a mai közlekedési eszközök megismertetése. Régi közlekedési eszközök megnevezése, funkciójuk összehasonlítása a maival. A témához kapcsolódó, néhány gyakran használt nyelvjárási kifejezés ismerete. Tárgyak és szellemi értékek irányított gyűjtése. Rajzok és modellek prezentálása. Cselekvésközpontú, tapasztaláson alapuló ismeretszerzés. Szóbeli beszámoló a tapasztalatokról. Gyalog, gyalogos, kocsi, ló, kerékpár, tömegközlekedés. 2óra Környezetismeret: közlekedés, tájékozódás. Ének-zene: dalok, gyermekjátékok a közlekedési eszközökről.

9 Gazdaság, technika, környezet Háziállatok 2 óra A ház körüli haszonállatok megismertetése, a szerepük felismertetése a család ellátásában. A parasztudvar állatainak megnevezése, gondozásuk, felhasználási lehetőségeik megismerése. A témához kapcsolódó, néhány gyakran használt nyelvjárási kifejezés ismerete. Tárgyak és szellemi értékek irányított gyűjtése. Rajzok és modellek készítése (pl. kukoricaszárból) és prezentálása. Cselekvésközpontú, tapasztaláson alapuló ismeretszerzés. Szóbeli beszámoló a tapasztalatokról. Etetés, itatás, tyúk, ló, liba, sertés, nyúl, vödör, széna. Környezetismeret: háziállatok. Társadalmi élet Életmód A település életének, mindennapjainak megismertetése. Együttműködés, a környezet iránt érzett felelősség fejlesztése, erősítése. Élet a településen régen. Berendezési és használati tárgyak megismerése tájházlátogatás során. Bútordíszítések megfigyelése, rajzolása. Szellemi és tárgyi értékek irányított gyűjtése. Rajzok és modellek készítése és prezentálása. Cselekvésközpontú, tapasztaláson alapuló ismeretszerzés. Szóbeli beszámoló a tapasztalatokról. 5 óra Vizuális kultúra: berendezési tárgyak, motívumok rajzolása. Technika, életvitel és gyakorlat: a tájház alaprajza, makett. Ház, tájház, udvar, pince, ól, istálló, asztal, szék, szekrény, láda. Gazdaság, technika, környezet Ünnepek és ünnepnapok A karácsonyi és húsvéti ünnepkör köré csoportosuló események megismertetése. 6 óra

10 Karácsonyi ünnepkör köré csoportosuló események megismerése: betlehemezés, ajándékozási szokások. Húsvéti ünnepkör köré csoportosuló események megismerése: tojásfestés, nyuszihívogató. Cselekvésközpontú, tapasztaláson alapuló ismeretszerzés: kisebb projektek kivitelezése, díszek készítése, betlehemes előadása. Vizuális kultúra: a téma vizuális ábrázolása. Technika, életvitel és gyakorlat: autentikus karácsonyfadíszek, tojásfestés. Ének-zene: gyermekdalok az adott ünnepekről. Karácsony, betlehem, keresztszülő, húsvét, hagymahéj, tojásgurítás. Kulturális élet, média Zene és tánc 5 óra A zenei és mozgáskultúra fejlesztése. Rigmusok, gyermekdalok, táncmotívumok megtanulása, kör- és ügyességi játékok játszása. A korosztálynak és adott szituációnak megfelelő gyermekjátékok tanulása. Ének-zene: daltanulás. Kör, sor, kézfogás, kiszámoló, pár. Testnevelés és sport: tánctanulás. Kulturális élet, média Népköltészet 7 óra A népköltészet alkotásainak megismertetése. Szövegértés fejlesztése.

11 Lírai, epikus és dramatikus szövegek előadása, szerepjátékok alakítása. Mondókák, közmondások megtanulása, versek, mesék olvasása. Magyarországi német szerzők műveinek megismerése és a tanult népszokások dramatizálása. Német nyelvű színdarab előadása, illetve megtekintése. Magyar nyelv és irodalom: költői eszközök. Mondóka, rím, versike, közmondás, mese, szereplő, színház. Ének-zene: rövid népdalok tanulása. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanulók alapvető ismeretekkel rendelkeznek a tárgyalt témakörökben. Minden műfajban egy művet szabadon előadnak, vagy annak tartalmát elmesélik. Saját családjukat, rokoni kapcsolataikat ismerik, azokról beszélni tudnak, saját élményeik alapján még élő hagyományokról beszélnek. Néhány éneket, körjátékot, táncot előadnak. DEUTSCHE VOLKSKUNDE Für die deutsche Nationalität in Ungarn sind die Sprache und Kultur grundlegende Voraussetzungen für den Erhalt und die Stärkung der Identität. Da seit Jahrzehnten ein fortgeschrittener Assimilationsprozess zu verzeichnen ist, kommt den Bildungseinrichtungen bei der Sprach- und Identitätsvermittlung eine Schlüsselposition zu. Bildung geht über die individuelle Verfügbarkeit über praktisches und verwertbares Wissen und Können und die Beherrschung elementarer Kulturtechniken hinaus. Bildung ist auch die Befähigung zu wertgeleitetem Handeln, das sich im individuellen Bereich unter anderem durch Selbstbestimmung, durch Urteils- und Kritikfähigkeit, durch Aufgeschlossenheit für Wissenschaft und Kunst und durch die Bereitschaft zur Erbringung von Leistung im Rahmen der jeweiligen individuellen Disposition kennzeichnet. Dieses Bedingungsgefüge eröffnet den Weg für ein Leben in Selbstverantwortung. Im Sinne der Konzeption des lebenslangen Lernens sind der Erhalt und der Ausbau eines durchgehenden und erreichbaren Bildungsangebots die wichtigste Zielsetzung der in Ungarn lebenden Nationalitäten. Mit dem Angebot der Bildung in den Nationalitätensprachen korrespondiert aber auch die Verpflichtung für die Angehörigen der deutschen Nationalität, es in allen Lebensphasen zu nutzen und aktiv zu gestalten. Sprachkenntnis auf hohem Niveau, die Pflege örtlicher Dialekte und Traditionen, die Kenntnis und die Auseinandersetzung mit ungarndeutscher Geschichte und Gegenwart sind zusammen mit der Kenntnis der modernen kulturellen Landschaften des deutschen Sprachraums unverzichtbare Elemente ungarndeutscher Identität.

12 In unserer modernen Welt ist das Lernen durch menschliche Kontakte genauso wichtig, wie das Erschließen von Wissen und Informationen, sowie die Entwicklung von Handlungsstrategien. Für die Nationalitäten in Ungarn ist von ausschlaggebender Bedeutung, dass sie im Besitz zweier Muttersprachen sind. Wir müssen jedoch in Betracht ziehen, dass infolge der bereits erwähnten Assimilation die Bildungseinrichtungen nicht auf die von zu Hause mitgebrachten Sprachkenntnisse der Schüler bauen können. Um den Unterricht erfolgreich gestalten zu können, muss sich diese veränderte Situation in den Kompetenzen und Inhalten widerspiegeln. Aus der Eigenart des Unterrichtsfaches, dass es auch die Aufgabe der Familie Vermittlung von ungarndeutschen Werten und Traditionen, sowie Respekt vor deren immer mehr übernehmen soll, lassen sich auch die Ziele und Aufgaben ableiten. Die Schüler der ungarndeutschen Schulen sollen zuerst auf Erlebnisbasis mit den wichtigsten Traditionen, mit der Lebensweise und mit der Kultur der Ungarndeutschen konfrontiert werden. Aus diesen Erlebnissen heraus sollen sie stufenweise durch handlungsund projektorientierten Unterricht Kenntnisse zur Geschichte, Volkskunde, Sprache, Literatur und Medien aneignen. Die Schüler sollen damit im Klaren sein, dass der Traditionspflege außerhalb der Familie auch verschiedene Institutionen und Organisationen dienen. Das Fach Deutsche Volkskunde ermöglicht den Schülern eine weitgehende Toleranz und Öffnung dem Anderssein gegenüber, die sie zur Akzeptanz der anderen Nationalitäten und Völker motiviert bzw. befähigt. Die obligatorische eine Wochenstunde von der ersten bis zur zwölften Klasse ermöglicht eine intensive und tiefgehende Beschäftigung mit den Lerninhalten des Unterrichtsfaches. Obwohl eine Integration in andere Unterrichtsfächer nicht mehr vorgesehen ist, darf auf fächerübergreifende Annäherung in der Praxis nicht verzichtet werden. Ganz im Gegenteil: die Lerninhalte bergen diese Möglichkeiten in sich. Die Aufgabe des Faches Deutsche Volkskunde nämlich Identitäts- und Wertevermittlung wirkt sich auch auf die didaktisch- methodische Herangehensweise aus. Der Unterricht in offenen methodischen Formen sichert einen Kenntniserwerb, der über Erleben, Handeln, Begreifen zu Erfahrungen führt.

13 Jahrgang 3 4 Der dritte und vierte Jahrgang steht im engen Zusammenhang mit den ersten zwei Jahrgängen; nur dass hier jene Lern- und Lehrprozesse, die mit schulischer Leistung zusammenhängen, verstärkt erscheinen. Besonderer Wert wird auf die persönliche Motivation gelegt, dazu dienen die offenen Unterrichtsformen. Das auf Erfahrung basierende Lernen steht im Mittelpunkt. Lernbereich Vorkenntnisse Persönliche Lebensgestaltung Soziale Kontakte Alltagspflichten und Aufgabenteilung in der Familie. Die Verwandschaft Kennen lernen des Zusammenlebens der Generationen, Bewusstmachung der Rolle der Familie. Anforderungen/Lerninhalte Die Schüler erhalten Informationen über das Zusammenleben der Generationen, über Pflichten der Kinder früher und heute Vergleich des Familienlebens früher heute. Sie erkennen das System des Zusammenlebens früher und heute. Sammeln von Familienfotos, anhand derer Beschreibung von Personen und Gegenständen. Mundart- bzw. Hochdeutsch- Ausdrücke nebeneinanderstellen. Tabelle erstellen: früher und heute. Klasse 3. 4 Stunden Klasse 4. 4 Stunden Deutsche Sprache und Literatur: sprachliche Ausdrucksformen im Zusammenhang mit dem Thema. Visuelle Kultur: visuelle Darstellung von Gegenständen und Tätigkeiten. Technik, Lebensführung und Praxis: Basteln, Anfertigung von Modellen. Schlüsselbegriffe Heimat- und Sachkunde: Kenntnisse über Tätigkeiten des Alltags. Eltern, Großeltern, Urgroßeltern, Arbeitsteilung, Hilfe, Aufgabe, Gesicht, Haare, Kleider. Lernbereich Vorkenntnisse Persönliche Lebensgestaltung Bekleidung Klasse 3. 4 Stunden Klasse 4. 4 Stunden Bezeichnungen von Kleidungsstücken. Das Erkennen der Unterschiede in der Tracht der Völker und Volksgruppen bzw. in der Tracht der Kinder entsprechend der Altersklasse. Ungarndeutsche trachten: gestrickte Schuhe

14 Anforderungen/Lerninhalte Kennen lernen der Tracht der Klein- und Schulkinder, ihre Beschreibung. Stickereimuster beobachten, zeichnen. Erlernen von Mundart- bzw. Hochdeutsch- Ausdrücken. Sammeln von Kleidungsstücken, Ausstellung im Klassenzimmer, Beschriften mit Benennungen. Deutsche Sprache und Literatur: sprachliche Ausdrucksformen im Zusammenhang mit dem Thema. Visuelle Kultur: Stickereimotive. Schlüsselbegriffe Technik, Lebensführung und Praxis: Sammeln von Stoffen und ihre kreative Anwendung. Wickelkissen, Socken, Strümpfe, Patschker, Käppchen, Hose, Rock, Blume. Lernbereich Vorkenntnisse Wirtschaft, Technik, Umwelt Klasse 3. 1 Stunde Orientierung im eigenen Umfeld Klasse 4. 1 Stunde Bezeichnungen zur lokalen Orientierung in einer Ortschaft. Kennen lernen der Struktur eines ungarndeutschen Dorfes. Entwicklung der Orientierung im Raum. Anforderungen/Lerninhalte Bezeichnung von alten Straßennamen und der bedeutenden Einrichtungen im Ort und ihre lokale Zuordnung. Mündlicher Bericht über eigene Erfahrungen. Den Grundriss der Ortschaft zeichnen. Kenntnis einiger oft gebrauchter Ausdrucksformen der Mundart. Deutsche Sprache und Literatur: sprachliche Ausdrucksformen im Zusammenhang mit dem Thema. Visuelle Kultur: visuelle Darstellung des Themas. Technik, Lebensführung und Praxis: Grundriss des Dorfes Gebäudemodell. Schlüsselbegriffe Heimat- und Sachkunde: Lebensraum der Pflanzen und Tiere. Straße (Gasse), Flur, Kirche, Schule, Friedhof, Kalvarienberg. Spaziergang machen in der Stadt. Sehenswürdigkeiten ansehen.

15 Lernbereich Vorkenntnisse Gesellschaftliches Leben Klasse 3. 2 Stunden Lebensweise Klasse 4. 3 Stunden Grundlegende Kenntnisse im Bereich Gesundheit, Kranksein. Kennen lernen einiger Heilmethoden und ihrer Anwendung in der Praxis. Abzählreim lernen: Heile, heile Segen Anforderungen/Lerninhalte Sammeln und Ausprobieren von Heilmethoden. Heilmittel und ihre Anwendung kennen lernen. Die kennengelernten Heilmethoden mit den heutigen Verfahren vergleichen. Handlungsorientiertes und auf Erfahrung basierendes Lernen. Deutsche Sprache und Literatur: sprachliche Ausdrucksformen im Zusammenhang mit dem Thema. Visuelle Kultur: Zeichnen von Heilpflanzen. Schlüsselbegriffe Brennnessel, Kamille, Umschlag, Tee, Kochen, schmieren, Schmalz, tröpfeln. Lernbereich Vorkenntnisse Gesellschaftliches Leben Feste und Feiertage Klasse 3. 9 Stunden Klasse 4. 9 Stunden Kenntnisse anhand der Erfahrungen und des Gelernten über die genannten Feste des Kirchenjahres. Kennen lernen einiger Bräuche des Kirchenjahres und von Familienfesten. Anforderungen/Lerninhalte Kennen lernen von Adventsbräuchen, Gebeten, Liedern. Weihnachtsbräuche in der Familie, Speisen, Gebäck zubereiten. Die Rolle der Erstkommunion im Leben der Kinder früher und heute. Eigene Erfahrungen mit dem Erzählten vergleichen. Einen mündlichen Bericht verfassen. Deutsche Sprache und Literatur: sprachliche Ausdrucksformen im Zusammenhang mit dem Thema. Visuelle Kultur: visuelle Darstellung des Themas. Schlüsselbegriffe Technik, Lebensführung und Praxis: Zubereitung von Speisen, Basteln von authentischem Christbaumschmuck. Roratemesse, Feiertage, Schutzheilige, Dörrobst (Hutzel),

16 Hostie, Kommunion, Kerze. Lernbereich Vorkenntnisse Gesellschaftliches Leben Essen und Trinken Grundlegende Orientierung in der Küche. Klasse 3. 2 Stunden Klasse 4. 3 Stunden Kennen lernen der Küche und deren Geräte, der Charakteristika der traditionellen Speisen. Anforderungen/Lerninhalte Zubereiten von traditionellen Speisen anhand gesammelter alter Kochrezepte. Sammeln, Benennen von Küchengeräten, Ausstellen im Klassenzimmer. Sammeln von Lebensweisheiten auf Wandschützern, diese systematisieren, ihren Sinn deuten. Handlungsorientiertes und auf Erfahrung basierendes Lernen: Sammelarbeit. Deutsche Sprache und Literatur: sprachliche Ausdrucksformen im Zusammenhang mit dem Thema. Visuelle Kultur: Zeichnungen von Wandschützermotiven und Wandschützertexten. Schlüsselbegriffe Technik, Lebensführung und Praxis: Zutaten von Speisen, ihre Zubereitung. Nudeln, Knödel, Kraut, Bohnen, Kochlöffel, Nudelwalger, Schüssel, Topf, Wandschützer. Lernbereich Vorkenntnisse Kulturelles Leben und Medien Musik und Tanz Vorhandene Bewegungskoordination. Klasse 3. 2 Stunden Klasse 4. 3 Stunden Aneignung altersgerechter Tanzmotive. Entwicklung vom Rhythmus und der Bewegungskultur. Anforderungen/Lerninhalte Kennen lernen, Erlernen und Vortragen traditioneller Volkstänze. Singen von Volksliedern anhand authentischer Sammlungen. Deutsche Sprache und Literatur: sprachliche Ausdrucksformen im Zusammenhang mit dem Thema. Gesang-Musik: Einstudieren von Liedern.

17 Körpererziehung und Sport: Einstudieren von Tänzen. Schlüsselbegriffe Polka, Siebenschritt, Strophe, Melodie, langsam, schnell. Lernbereich Vorkenntnisse Kulturelles Leben und Medien Klasse 3. 3 Stunden Volksdichtung, Literatur Klasse 4. 3 Stunden Kenntnis der elementaren Formen der Literatur. Entwicklung der Fähigkeit des Vortragens. Anforderungen/Lerninhalte Kennen lernen und Lesen von Sprüchen, Reimen, Sprichwörtern. Gedichte, Märchen und Werke ungarndeutscher Autoren kennen lernen und vortragen. Dramatisieren der Bräuche, Besuch einer deutschsprachigen Theateraufführung. Deutsche Sprache und Literatur: sprachliche Ausdrucksformen im Zusammenhang mit dem Thema. Ungarische Sprache und Literatur: dichterische Mittel. Schlüsselbegriffe Gesang-Musik: Spiele mir verschiedener Melodie, Volksinstrumente. Sprichwort, Sage, Autor, Dichter, Schriftsteller. Kulturelles Leben und Medien Lernbereich Gruppen- und altersspezifische Klasse 3. 3 Stunden Medien Klasse 4. 3 Stunden Vorkenntnisse Verständnis der Texte, Sendungen für Kinder. Kennen lernen der altersgerechten gedruckten- und Printmedien. Entwicklung des Medienbewusstseins. Entwicklung des Textverstehens. Anforderungen/Lerninhalte Kennen lernen der Sendungen der Kinderprogramme des ungarndeutschen Fernsehens, Nachbereitung der Inhalte im Unterricht. Kinderbeilage der Neuen Zeitung regelmäßig verfolgen. Wichtige Informationen einem Text entnehmen. Deutsche Sprache und Literatur: sprachliche Ausdrucksformen im Zusammenhang mit dem Thema. Schlüsselbegriffe Zeitung, Sendung, Artikel, Rätsel, Aufnahme.

18 Lernbereich Vorkenntnisse Politik und Gesellschaft Nationalität Verständnis des Begriffs Anderssein. Klasse 3. 1 Stunde Klasse 4. 1 Stunde Wahrnehmen der Existenz der deutschen Volksgruppe im Leben einer Ortschaft. Entwicklung der Kommunikation. Anforderungen/Lerninhalte Spielerisches Entdecken der Geschichte der Ortschaft. Kennenlernen des Ortes bezüglich seiner Nationalitäten. Zusammenarbeit und Verantwortung im Alltag: in den Familien, in der Schule und im Freundeskreis. Ausdruck von Zustimmung, Zweifel/Unsicherheit, Abweisung in dialogischen Kommunikationssituationen mit einfachen sprachlichen Mitteln. Schlüsselbegriffe Heimat- und Sachkunde: Zusammensetzung der Bevölkerung einer Ortschaft. Siedlung, Geschichte, Nationalität, Volksgruppe, Einwohner. Erwartungshorizont am Ende der zweijährigen Stufe Die Schüler haben grundlegende Kenntnisse in den behandelten Themen, können in jeder Gattung ein Werk auswendig bzw. nacherzählen, formulieren Unterschiede zwischen dem Früheren und dem Heutigen in den behandelten Themen, verstehen einige oft gebrauchte Ausdrucksformen des Wohnortes, berichten über eigene Erfahrungen, einige Tanzmotive vorführen, entnehmen einem Text wichtige Informationen. Volkstänze (Judenpolka, Siebenschritt, Kreuzpolka) 3. Klasse: 3 Stunden 4. Klasse: 4 Stunden Literatur: - Ungarndeutsche Volkskunde für die 1-4. Klasse der Grundschule - Katharina Wild, Regine Metzler: Hoppe, hoppe Reiter