Országos Bérügyviteli Bajnokság III. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub szeptember 21.

Átírás

1 Országos Bérügyviteli Bajnokság III. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub szeptember 21. Válassza ki az alábbi megállapítások helyes befejezését/befejezéseit, illetve válassza ki a helyes választ/válaszokat! (Elıfordulhat, hogy több befejezés/válasz helyes!) A megoldás félkövér betőtípussal van jelölve. 1. Amennyiben egy gazdasági társaság tulajdonosa magánszemély, jogszabályi rendelkezések alapján személyes közremőködésre, azaz a társaság tevékenységében való személyes részvételre - kötelezett, ha közkereseti társaság tagja. - kötelezett, ha betéti társaság beltagja. - kötelezett, ha betéti társaság kültagja. - kötelezett, ha korlátolt felelısségő társaság tagja. - kötelezett, ha zártkörően mőködı részvénytársaság tagja. - kötelezett, ha nyilvánosan mőködı részvénytársaság tagja. - semelyik gazdasági társasági formában nem kötelezett. Magyarázat a megoldáshoz: Közkereseti társaság tagjai számára személyes közremőködési kötelezettséget a gazdasági társaságokról szóló évi VI. törvény (továbbiakban elsı Gt.) 62. (1) bekezdése írta elı. Ez abban az idıben annyira szigorú szabály volt, hogy az elsı Gt. 62. (2) bekezdése kimondta azt is, hogy Semmis az a szerzıdéses kikötés, amely valakit a személyes közremőködés alól mentesít. Ezek a szabályok azonban csak rövid ideig voltak hatályban, mert január 1-jén hatályon kívül helyezték a 62. mind elsı, mind második bekezdését január 1-je óta a közkereseti társaságok tagjai nem kötelezettek személyes közremőködésre. Betéti társaság esetében az elsı Gt. 97. (1) bekezdése a törvény hatályba lépésétıl kezdve csakis a beltagot kötelezte személyes közremőködésre, a kültagra ez a kötelezettség kezdettıl fogva nem vonatkozott. Mivel azonban az elsı Gt. 97. (1) bekezdését augusztus 27-én hatályon kívül helyezték, ettıl az idıponttól a betéti társaságnak a beltagjai sem kötelezettek személyes közremőködésre. Ezzel alakult ki az a ma is érvényes szabályozás, amely szerint a gazdasági társaságok tagjai a részvénytársaságok részvényeseit kivéve szabadon dönthetnek arról, hogy a társaságban vállalnak-e személyes közremőködést illetve mellékszolgáltatásnak minısülı személyes munkavégzést. A részvénytársaságok tulajdonosai mellékszolgáltatásként nem vállalhatnak személyes közremőködést vagy személyes munkavégzést. (ld. a Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi V. törvény 3:4. (1),(2) és (3) bekezdése, 3:182. (1) bekezdése) 4 p - 1 -

2 2. Egy betéti társaság magánszemély tulajdonosa ténylegesen és személyesen részt vesz a társaság tevékenységében. A tevékenység ellátására a tulajdonos nem köt a társasággal sem munkaszerzıdést, sem megbízási szerzıdést. A tulajdonos társadalombiztosítási jog szerint kiegészítı tevékenységet folytatónak minısül, - ha egyidejőleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. - ha egyidejőleg közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytat. - ha egyidejőleg saját jogú nyugdíjasnak minısül, kivéve, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. - ha egyidejőleg saját jogú nyugdíjasnak minısül, függetlenül attól, hogy a nyugdíj folyósítása szünetel-e. - ha egyidejőleg özvegyi nyugdíjban részesül, kivéve, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárt nem töltötte be. - ha egyidejőleg özvegyi nyugdíjban részesül, függetlenül attól, hogy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte-e. - ha egyidejőleg fıállású kisadózó vállalkozóként van bejelentve, és a bejelentkezés alapján tételes adót fizet. - ha egyidejőleg választása szerint más társaság tagjaként áll fenn a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetési kötelezettsége. 4 p Megoldáshoz: ld. Tbj. 4. d) pont 1. alpont, 4. e) pont, 4. f) pont 3. alpont 3. Egy korlátolt felelısségő társaság magánszemély tulajdonosa ténylegesen és személyesen részt vesz a társaság tevékenységében. A tevékenység ellátására a tulajdonos nem köt a társasággal sem munkaszerzıdést, sem megbízási szerzıdést. A tulajdonost nem terheli a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetési kötelezettség, - ha egyidejőleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. - ha egyidejőleg közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytat. - ha egyidejőleg saját jogú nyugdíjasnak minısül, függetlenül attól, hogy a nyugdíj folyósítása szünetel-e. - ha egyidejőleg özvegyi nyugdíjban részesül, függetlenül attól, hogy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte-e. - ha egyidejőleg fıállású kisadózó vállalkozóként van bejelentve, és a bejelentkezés alapján tételes adót fizet. - ha egyidejőleg egyéni vállalkozóként vagy választása szerint más társaság tagjaként áll fenn a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetési kötelezettsége. 4 p Megoldáshoz: ld. Tbj. 4. d) pont 1. alpont, 5. f) pont, Tbj. 31. (4), (5) és (6) bekezdés, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (KATA-KIVA tv.) pont g) pont, 10. (2) bekezdés - 2 -

3 4. Egy közkereseti társaság magánszemély tulajdonosa ténylegesen és személyesen részt vesz a társaság tevékenységében. A tevékenység ellátására a tulajdonos nem köt a társasággal sem munkaszerzıdést, sem megbízási szerzıdést. A tulajdonos társadalombiztosítási jog szerint - minden ilyen esetben társas vállalkozónak minısül. - minden ilyen esetben tagsági jogviszonyban állónak minısül. - minden ilyen esetben biztosítottnak minısül. - biztosítottá válik, kivéve, ha kiegészítı tevékenységet folytatónak minısül. - nem minısül biztosítottnak, ha tevékenységéért nem vesz fel díjazást. - semelyik ilyen esetben nem minısül biztosítottnak. Megoldáshoz: ld. Tbj. 4. d) pont 1. alpont, 5. f) pont 4 p 5. Egy korlátolt felelısségő társaság ügyvezetıje az ügyvezetés ellátására nem köt munkaszerzıdést a társasággal. Az ügyvezetést ellátó magánszemély társadalombiztosítási jog szerint - minden ilyen esetben társas vállalkozónak minısül, ha tulajdonos a társaságban. - nem minısül társas vállalkozónak, ha nem tulajdonos a társaságban. - társas vállalkozónak minısül, ha tulajdonos a társaságban, és egyidejőleg nem vesz részt ténylegesen és személyesen a társaság tevékenységében. - társas vállalkozónak minısül, ha tulajdonos a társaságban, és egyidejőleg munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében vesz részt ténylegesen és személyesen a társaság tevékenységében. - minden ilyen esetben biztosítottnak minısül, ha tulajdonos a társaságban. - semelyik ilyen esetben nem minısül biztosítottnak. Megoldáshoz: ld. Tbj. 4. d) pont 1. és 5. alpont, 5. f) pont 4 p - 3 -

4 Jogszabályi kiemelések az OBB III. forduló 1. feladat megoldásához I. a gazdasági társaságokról szóló évi VI. törvény (továbbiakban: elsı Gt.) közkereseti társaságokra vonatkozó 62. (1) és (2) bekezdése, amely tıl ig volt hatályban 62. (1) A társaság természetes személy tagjai kötelesek személyesen közremőködni a társaság tevékenységében. (2) Semmis az a szerzıdéses kikötés, amely valakit a személyes közremőködés alól mentesít. az elsı Gt. betéti társaságokra vonatkozó 97. (1) bekezdése, amely tıl ig volt hatályban 97. (1) A társaság tevékenységében történı személyes közremőködésre csak beltag köteles, a társasági szerzıdés azonban arra kültagot is feljogosíthat. A személyes közremőködésért járó díjazás a kültagot is megilleti. II. a Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi V. törvény Jogi személyekrıl szóló Harmadik Könyvének a jogi személy általános szabályairól szóló Elsı Részébıl kiemelés 3:4. [A jogi személy létrehozásának szabadsága] (1) A jogi személy létrehozásáról a személyek szerzıdésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítı okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és mőködési szabályait maguk állapíthatják meg. (2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez főzıdı viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és mőködésének szabályozása során a létesítı okiratban - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. (3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha a) az eltérést e törvény tiltja; vagy b) az eltérés a jogi személy hitelezıinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes mőködése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. a Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi V. törvény Jogi személyekrıl szóló Harmadik Könyvének a Gazdasági társaságokról szóló Harmadik Részének a Korlátolt felelısségő társaságokról szóló XIII. Címbıl kiemelés 3:182. [A mellékszolgáltatás] (1) Ha a tag erre irányuló külön jogviszony hiányában személyesen közremőködik a társaság tevékenységében, ezzel összefüggésben ellenszolgáltatást a társasági szerzıdés rendelkezései szerint igényelhet. A társaság a taggal szemben a személyes közremőködés elmulasztására tekintettel akkor érvényesíthet igényt, ha ezt a társasági szerzıdés lehetıvé teszi. (2) Az üzletrész átruházása a mellékszolgáltatási kötelezettséget megszünteti, kivéve, ha azt az üzletrész megszerzıje a társaság hozzájárulásával átvállalja

5 III. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló évi LXXX. törvénybıl (Tbj.) kiemelések 4. d) Társas vállalkozó: 1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelısségő társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok elıtársaságként történı mőködésének idıtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közremőködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), 5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelısségő társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minısül, 4. e) Kiegészítı tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülı személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 4. f) Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki 1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotómővészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytıl nyugdíjban vagy növelt összegő öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, 2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, 3. az egyéni vagy társas vállalkozó e) pont szerinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel. 5. (1) E törvény alapján biztosított f) a kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı társas vállalkozó, 31. (1) Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejő fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot. (4) A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képezı, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított, ha a) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló munkaviszonyokban elıírt munkaidıt össze kell számítani. (5) Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közremőködı tagja vagy ügyvezetıje, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történı választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31- éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak. (6) Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 29. (3) bekezdése, illetıleg 29/A. (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képezı. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történı járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetıleg a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni

6 IV. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvénybıl kiemelések: 2. E törvény alkalmazásában 8. fıállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének: a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló munkaviszonyokban elıírt munkaidıt össze kell számítani, b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítı tevékenységet folytatónak minısül, c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minısül, d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minısül, e) olyan magánszemély, aki december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességő személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minısítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékő, g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minısül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló fıállású kisadózó jogállást is; 10. (1) A fıállású kisadózó e jogállásának idıtartama alatt biztosítottnak minısül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi forint, magasabb összegő tételes adó fizetése esetén forint. Az állami adóhatóság a 7. és a 8. (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a fıállású kisadózó biztosítotti jogállásának idıtartamáról és az ellátások alapjáról. (1a) Szünetel a fıállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a fıállású kisadózó után az adót a 8. (9) bekezdés d) pontja alapján (megj.: egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének esete) nem kell megfizetni. (2) A nem fıállású kisadózó - e jogviszonya alapján - biztosítottnak nem minısül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. (3) Más jogszabályok alkalmazásában, különösen az Art. szerinti igazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételrıl tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlı része, de legalább a minimálbér minısül

7 2. A) feladat (14 pont) Országos Bérügyviteli Bajnokság III. forduló 2. feladat (max.: 50 pont) ismertetése OBB Klub szeptember 21. Egy korlátolt felelısségő társaság részfoglalkozású alkalmazottja háromgyermekes édesanya. A dolgozó heti 20 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll a társasággal. Munkaszerzıdése alapján a havi bére Ft. Számítsuk ki a dolgozó július és augusztus hóra járó bruttó jövedelmet szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget. Kiegészítı információk: 1. A dolgozó július és augusztus hónapban minden munkanapot ledolgozott. 2. A dolgozót július és augusztus hónapra pótlék, pótlékátalány, teljesítménybér, prémium, jutalom nem illeti meg. 3. A dolgozó kérelmére a kincstár igazolást adott ki a gyermekgondozási segély részére történı folyósításának adatairól, illetve igazolást állított ki a dolgozó családi pótlékra való jogosultságáról A dolgozó az igazolásokat munkáltatója részére átadta. 4. A dolgozó harmadik gyermekére tekintettel gyermekgondozási segélyt vett igénybe május 11- tıl május 10-ig. 5. A dolgozó július 9-e óta dolgozik a társaságnál. Munkaköre tervezı mérnök. 6. A dolgozó július 10-én született. Feladat: Állapítsa meg, hogy szociális hozzájárulási adó kötelezettség a dolgozó július hónapra Számítás / Magyarázat Megoldás Pontszám A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a szociális hozzájárulási adó kedvezmény illeti meg a évi CLVI. törvény 462/D. (3) bekezdés alapján. A feladat szerinti esetben a bruttó munkabér, de legfeljebb Ft* után: 27 %-os** kedvezmény illeti meg a a foglalkoztatás elsı három évében, azaz elvileg tıl - valójában a jogszabály i hatályba lépésétıl kezdıdıen ig, és 14,5 %-os kedvezmény illeti meg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében, azaz tıl ig. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni a 69 hónapos szabályra is. (ld évi CLVI. törvény 462/D. (3) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése). * je óta az anyasági ellátásban részesülı munkavállaló után érvényesíthetı adókedvezmény Ft-os értékhatárát nem kell idıarányosan csökkenteni részfoglalkoztatás esetén (ld évi CLVI. tv (5) bekezdés). **2015. július hónapban telik le a foglalkoztatás harmadik éve, a évi CLVI. törvény 462/D. (7) bekezdése alapján a teljes hónapra 27 % kedvezmény érvényesíthetı Ft 3 p Az anyasági ellátás folyósításának megszőnését (2012. május) követı hónaptól számított 69. hónap február, a foglalkoztatás 5. éve július 8-án telik le. A szociális hozzájárulási adó kedvezmény utoljára július hóra vehetı igénybe 14,5 %-os mértékkel. számított szociális hozzájár.adó 27 %: x 27% = részkedvezmény számítása részkedvezmény maximuma: x 27% = szociális hozzájár.adó: =

8 szakképzési hozzájárulás kötelezettség a dolgozó részére július hónapra szociális hozzájárulási adó kötelezettség a dolgozó augusztus hónapra szakképzési hozzájárulás kötelezettség a dolgozó részére augusztus hónapra a feladat szerinti esetben melyik év melyik hónapjára érvényesíthetı utoljára szociális hozzájárulási adó kedvezmény? A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a a szociális hozzájárulási adó kedvezményre tekintettel szakképzési hozzájárulás alapját csökkentı kedvezmény is megilleti évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés d) pontja alapján. A szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb Ft* összeggel csökkenthetı a szakképzési hozzájárulás alapja a foglalkoztatás elsı három évében, azaz elvileg tıl - valójában a jogszabály i hatályba lépésétıl kezdıdıen ig. (ld évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés d) pontja) * je óta az anyasági ellátásban részesülı munkavállaló után érvényesíthetı szakképzési hozzájárulás alapot csökkentı kedvezmény Ft-os értékhatárát sem kell idıarányosan csökkenteni részfoglalkoztatás esetén (ld évi CLV. tv. 4. (1a) bekezdés). **2015. július hónapban telik le a foglalkoztatás harmadik éve, és mivel a 27 % kedvezmény a teljes hónapra érvényesíthetı a szociális hozzájárulási adó alapjánál, ezért a csökkentés a szakképzési hozzájárulás alapnál is érvényesíthetı. számított szakképzési hozzájár. 1,5 %: * 1,5% = kedvezmény számítása kedvezmény maximuma: * 1,5% = szakképzési hozzájárulás: = A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a szociális hozzájárulási adó kedvezmény illeti meg a évi CLVI. törvény 462/D. (3) bekezdése alapján július hónapban letelt a foglalkoztatás harmadik éve, így a kedvezmény 27 %-ról 14,5 %-ra csökken. számított szociális hozzájár.adó 27 %: x 27% = részkedvezmény számítása részkedvezmény maximuma: x 14,5% = szociális hozzájár.adó: = A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a a szociális hozzájárulási adó kedvezményre tekintettel szakképzési hozzájárulás alapját csökkentı kedvezmény utoljára július hónapra volt igénybe vehetı, így augusztus hónapra már nem illeti meg. szakképzési hozzájárulás 1,5 %: * 1,5% = Az anyasági ellátás folyósításának megszőnését (2012. május) követı hónaptól számított 69. hónap február. A foglalkoztatás 5. éve július 8-án telik le. A szociális hozzájárulási adó kedvezmény utoljára július hóra vehetı igénybe 14,5 %-os mértékkel Ft 3 p Ft 3 p Ft 3 p július 2 p - 8 -

9 2. B) feladat (6 pont) A 2. A) feladatban szereplı dolgozó egy részvény társaságnál kedvezıbb álláslehetıséget kap, ezért október 1-jétıl munkahelyet vált. Új munkáltatójánál a havi bruttó bére Ft. Heti munkaideje és munkaköre azonos elızı munkaviszonyával. A dolgozó kérelmére a kincstár újabb igazolást ad ki a gyermekgondozási segély részére történı folyósításának adatairól, illetve ismét igazolást állít ki a dolgozó családi pótlékra való jogosultságáról. A dolgozó az igazolásokat új munkáltatója részére is átadta. Számítsuk ki a dolgozó október hóra járó bruttó jövedelmet szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget! Kiegészítı információk: 1. A dolgozó október hónapban minden munkanapot ledolgozott. 2. A dolgozót október hónapra pótlék, pótlékátalány, teljesítménybér, prémium, jutalom nem illeti meg. Feladat: Állapítsa meg, hogy z új szociális hozzájárulási adó kötelezettség a dolgozó október hónapra z új szakképzési hozzájárulás kötelezettség a dolgozó október hónapra Számítás / Magyarázat Megoldás Pontszám A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a szociális hozzájárulási adó kedvezmény illeti meg a évi CLVI. törvény 462/D. (3) bekezdés és 463. alapján. A feladat szerinti esetben a bruttó munkabér, de legfeljebb Ft* után 27 %- os kedvezmény illeti meg az új a foglalkoztatás elsı három évében, azaz tıl elvileg ig, és elvileg 14,5 %-os kedvezmény illetné meg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében, de a 69 hónapos szabályra tekintettel a kedvezmény csak február hóig vehetı igénybe*. (ld évi CLVI. törvény 462/D. (3) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése). * je óta az anyasági ellátásban részesülı munkavállaló után érvényesíthetı adókedvezmény Ft-os értékhatárát nem kell idıarányosan csökkenteni részfoglalkoztatás esetén (ld évi CLVI. tv (5) bekezdés). Az anyasági ellátás folyósításának megszőnését (2012. május) követı hónaptól számított 69. hónap február, míg a foglalkoztatás 3. éve október 9-én telik le. A szociális hozzájárulási adó kedvezmény utoljára február hóra vehetı igénybe 27 %-os mértékkel. Számított szociális hozzájár.adó 27 %: x 27% = részkedvezmény számítása részkedvezmény maximuma: x 27% = szociális hozzájár.adó: = A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a a szociális hozzájárulási adó kedvezményre tekintettel szakképzési hozzájárulás alapját csökkentı kedvezmény is megilleti meg a évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés d) pontja alapján. A szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb Ft* összeggel csökkenthetı a szakképzési hozzájárulás alapja a foglalkoztatás elsı három évében, azaz tıl elvileg ig, de a 69 hónapos szabályra tekintettel a kedvezmény csak február hóig vehetı igénybe. (ld évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés d) pontja) * je óta az anyasági ellátásban részesülı munkavállaló után érvényesíthetı szakképzési hozzájárulás alapot csökkentı kedvezmény Ftos értékhatárát sem kell idıarányosan csökkenteni részfoglalkoztatás esetén (ld évi CLV. tv. 4. (1a) bekezdés). A szakképzési hozzájárulás alap csökkentése utoljára február hóban vehetı igénybe. Számított szakképzési hozzájár. 1,5 %: * 1,5% = kedvezmény számítása kedvezmény maximuma: * 1,5% = szakképzési hozzájárulás: = Ft 3 p Ft 3 p - 9 -

10 2. C) feladat (6 pont) Egy korlátolt felelısségő társaság részfoglalkozású alkalmazottja kétgyermekes édesanya. A dolgozó heti 30 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll a társasággal. Munkaszerzıdése alapján a havi bére Ft. Számítsuk ki a dolgozó július hóra járó bruttó jövedelmet szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget. Kiegészítı információk: 1. A dolgozó július hónapban minden munkanapot ledolgozott. 2. A dolgozót július hónapra pótlék, pótlékátalány, teljesítménybér, prémium, jutalom nem illeti meg. 3. A dolgozó kérelmére a kincstár igazolást adott ki a gyermekgondozási segély részére történı folyósításának adatairól. A dolgozó az igazolást munkáltatója részére átadta. 4. A dolgozó második gyermekére tekintettel gyermekgondozási segélyt vett igénybe január 17-tıl január 16-ig. 5. A dolgozó október 1-je óta dolgozik a társaságnál. Munkaköre adminisztrátor. 6. A dolgozó november 15-én született. Feladat: Állapítsa meg, hogy szociális hozzájárulási adó kötelezettség a dolgozó július hónapra Számítás / Magyarázat Megoldás Pontszám A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a szociális hozzájárulási adó kedvezmény illeti meg a évi CLVI. törvény 462/D. (2) bekezdés és 463. alapján. A feladat szerinti esetben a bruttó munkabér, de legfeljebb Ft* után 27 %- os kedvezmény illeti meg a a foglalkoztatás elsı két évében, azaz elvileg tıl - valójában a jogszabály i hatályba lépésétıl ig, és 14,5 %-os kedvezmény illeti meg a foglalkoztatás harmadik évében, azaz tıl ig. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni a 45 hónapos szabályra is.(ld évi CLVI. törvény 462/D. (3) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése) * je óta az anyasági ellátásban részesülı munkavállaló után érvényesíthetı adókedvezmény Ft-os értékhatárát nem kell idıarányosan csökkenteni részfoglalkoztatás esetén (ld évi CLVI. tv (5) bekezdés). Az anyasági ellátás folyósításának megszőnését (2012. január) követı hónaptól számított 45. hónap október, a foglalkoztatás 3. éve szeptember 30-án telik le. A szociális hozzájárulási adó kedvezmény utoljára szeptember hóra vehetı igénybe 14,5 %-os mértékkel Ft 3 p szakképzési hozzájárulás kötelezettség a dolgozó július hónapra számított szociális hozzájár.adó 27 %: x 27% = részkedvezmény számítása részkedvezmény maximuma: x 14,5% = szociális hozzájár.adó: = A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a a szociális hozzájárulási adó kedvezményre tekintettel szakképzési hozzájárulás alapját csökkentı kedvezmény a foglalkoztatás harmadik évében már nem illeti meg (ld évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés d) pontja). szakképzési hozzájárulás 1,5 %: * 1,5% = Ft 3 p

11 2. D) feladat (6 pont) Egy korlátolt felelısségő társaság alkalmazottja leánykora óta a cégnél dolgozik. Idıközben férjhez ment, két fia született. Gyermekei születésekor gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, majd második gyermeke hároméves kora után június 27-tıl újra munkába állt. A dolgozó heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll a társasággal. Munkaszerzıdése alapján a havi bére Ft. Számítsuk ki a dolgozó július hóra járó bruttó jövedelmet szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget! Kiegészítı információk: 1. A dolgozó július hónapban minden munkanapot ledolgozott. 2. A dolgozót július hónapra pótlék, pótlékátalány, teljesítménybér, prémium, jutalom nem illeti meg. 3. A dolgozó kérelmére a kincstár igazolást adott ki a gyermekgondozási segély részére történı folyósításának adatairól. A dolgozó az igazolást munkáltatója részére átadta. 4. A dolgozó második gyermekére tekintettel gyermekgondozási segélyt vett igénybe június 27-tıl június 26-ig. 5. A dolgozó október 10-e óta dolgozik a társaságnál. Munkaköre értékesítı. 6. A dolgozó március 15-én született. Feladat: Állapítsa meg, hogy szociális hozzájárulási adó kötelezettség a dolgozó július hónapra szakképzési hozzájárulás kötelezettség a dolgozó július hónapra Számítás / Magyarázat Megoldás Pontszám A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a szociális hozzájárulási adó kedvezmény nem illeti meg a évi CLVI. törvény 462/D. (2) bekezdés és 463. alapján, mert a letelt a gyes utáni foglalkoztatás 3. éve. Az anyasági ellátás folyósításának megszőnését (2012. június) követı hónaptól számított 45. hónap március, azonban foglalkoztatás 3. éve június 26- án letelt. A szociális hozzájárulási adó kedvezmény utoljára június hóra volt igénybe vehetı, 14,5 %-os mértékkel. szociális hozzájár.adó 27 %: x 27% = A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a a szociális hozzájárulási adó kedvezményre tekintettel szakképzési hozzájárulás alapját csökkentı kedvezmény a foglalkoztatás harmadik évében már nem illeti meg (ld évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés d) pontja). Szakképzési hozzájárulás 1,5 %: * 1,5% = Ft 3 p Ft 3 p

12 3. E) feladat (6 pont) Részfoglalkozású alkalmazott heti 30 órás foglalkoztatással munkaviszonyban áll egy korlátolt felelısségő társasággal. Munkaszerzıdése alapján a havi személyi alapbére Ft. Számítsuk ki a dolgozó július hóra járó bruttó jövedelmet szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget! Kiegészítı információk: 1. A dolgozó július hónapban minden munkanapot ledolgozott. 2. A dolgozót július hónapra pótlék, pótlékátalány, teljesítménybér, prémium, jutalom nem illeti meg. 3. A dolgozó november 10-e óta dolgozik a társaságnál. Munkaköre rakodómunkás. 4. A dolgozót júliusban egész hónapban saját munkakörében foglalkoztatták. 5. A dolgozó május 15-én született. Feladat: Állapítsa meg, hogy szociális hozzájárulási adó kötelezettség a dolgozó július hónapra szakképzési hozzájárulás kötelezettség a dolgozó július hónapra Számítás / Magyarázat Megoldás Pontszám A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a szociális hozzájárulási adó kedvezmény illeti meg a évi CLVI. törvény 461. (2) bekezdés alapján, mert szakképzettséget nem igénylı munkakörben foglalkoztatják. A feladat szerinti esetben a bruttó munkabér, de legfeljebb Ft arányosított* része után 14,5 %-os kedvezmény illeti meg a. (ld évi CLVI. törvény 461. (2) bekezdés) *Az érvényesíthetı adókedvezmény Ft-os értékhatárát idıarányosan csökkenteni kell részfoglalkoztatás esetén (ld évi CLVI. tv (5) bekezdés). Számított szociális hozzájár.adó: részkedvezmény számítása * 27% = a részkedvezmény Ft-os határát arányosítani kell a részfoglalkozás óráihoz: / 40 * 30 = Részkedv. Arányosított maximuma: * 14,5% = szociális hozzájár.adó: = A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a a szociális hozzájárulási adó kedvezményre tekintettel szakképzési hozzájárulás alapját csökkentı kedvezmény nem illeti meg (ld évi CLV. Törvény 4. (1a) bekezdés). Szakképzési hozzájárulás (1,5 %): * 1,5 % = Ft 3 p Ft 3 p

13 4. F) feladat (12 pont) Részfoglalkozású alkalmazott heti 20 órás foglalkoztatással munkaviszonyban áll egy társasággal. Munkaszerzıdése alapján a havi személyi alapbére Ft. Számítsuk ki a dolgozó július és augusztus hóra járó bruttó jövedelmet szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget! Kiegészítı információk: 1. A dolgozó július és augusztus hónapban minden munkanapot ledolgozott. 2. A dolgozót július és augusztus hónapra pótlék, pótlékátalány, teljesítménybér, prémium, jutalom nem illeti meg. 3. A dolgozó július 10-e óta dolgozik a társaságnál. Munkaköre nyomdász. 4. A munkaviszony létesítésekor a dolgozó kérelmére az állami adóhatóság igazolást adott ki arról, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A dolgozó az igazolást munkáltatója részére átadta. 5. A dolgozó május 5-én született. Feladat: Állapítsa meg, hogy szociális hozzájárulási adó kötelezettség a dolgozó július hónapra szakképzési hozzájárulás kötelezettség a dolgozó július hónapra Számítás / Magyarázat Megoldás Pontszám A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a szociális hozzájárulási adó kedvezmény illeti meg a évi CLVI. törvény 462/B. (2) bekezdés alapján, mert 25 év alatti pályakezdı munkavállalónak minısül. A feladat szerinti esetben a bruttó munkabér, de legfeljebb Ft arányosított* része után 27 %-os kedvezmény illeti meg a a foglalkoztatás elsı két évében.(ld évi CLVI. törvény 462/B. (2) bekezdés) *Az érvényesíthetı adókedvezmény Ft-os értékhatárát idıarányosan csökkenteni kell részfoglalkoztatás esetén (ld évi CLVI. tv (5) bekezdés). **2015. július hónapban telik le a foglalkoztatás második éve, a évi CLVI. törvény 462/B. (5) bekezdése alapján a teljes hónapra 27 % kedvezmény érvényesíthetı. számított szociális hozzájár.adó: * 27% = részkedvezmény számítása a részkedvezmény Ft-os határát arányosítani kell a részfoglalkozás óráihoz: / 40 * 20 = Részkedv. Arányosított maximuma: * 27% = szociális hozzájár.adó: = A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a a szociális hozzájárulási adó kedvezményre tekintettel szakképzési hozzájárulás alapját csökkentı kedvezmény is megilleti meg a évi CLV. Törvény 4. (1a) bekezdés a) pontja alapján. A szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb Ft* összeggel csökkenthetı a szakképzési hozzájárulás alapja a foglalkoztatás elsı két évében, azaz tıl ig. (ld évi CLV. Törvény 4. (1a) bekezdés a) pontja) *Az érvényesíthetı adókedvezmény Ft-os értékhatárát idıarányosan csökkenteni kell részfoglalkoztatás esetén (ld évi CLV. Tv. 4. (1a) bekezdés). A szakképzési hozzájárulás alap csökkentése utoljára július hóban vehetı igénybe. Számított szakképzési hozzájárulás: * 1,5% = kedvezmény számítása kedvezmény arányosított maximuma: * 1,5% = 750 szakképzési hozzájárulás: = Ft 3 p 450 Ft 3 p

14 szociális hozzájárulási adó kötelezettség a dolgozó augusztus hónapra A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a szociális hozzájárulási adó kedvezmény a évi CLVI. törvény 462/B. (3) bekezdés alapján illeti meg, mert a dolgozó 25 év alatti, de már nem minısül pályakezdı munkavállalónak. A feladat szerinti esetben a bruttó munkabér, de legfeljebb Ft arányosított* része után 14,5 %-os kedvezmény illeti meg a, mert a dolgozó 25. évét nem töltötte be.(ld évi CLVI. törvény 462/B. (3) bekezdés) *Az érvényesíthetı adókedvezmény Ft-os értékhatárát idıarányosan csökkenteni kell részfoglalkoztatás esetén (ld évi CLVI. tv (5) bekezdés) július hónapban letelt a foglalkoztatás második éve, így a kedvezmény 27 %- ról 14,5 %-ra csökken. számított szociális hozzájár.adó: * 27% = részkedvezmény számítása a részkedvezmény Ft-os határát arányosítani kell a részfoglalkozás óráihoz: / 40 * 20 = Részkedv. arányosított maximuma: * 14,5% = szociális hozzájár.adó: = Ft 3 p szakképzési hozzájárulás kötelezettség a dolgozó augusztus hónapra A dolgozó foglalkoztatására tekintettel a a szociális hozzájárulási adó kedvezményre tekintettel szakképzési hozzájárulás alapját csökkentı kedvezmény nem illeti meg (ld évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés). szakképzési hozzájárulás 1,5 %: * 1,5% = Ft 3 p

15 Jogszabályi kiemelések az OBB III. forduló 2. feladat megoldásához I. Kiemelések az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvénynek a szociális hozzájárulási adóról szóló IX. Fejezetébıl A szakképzettséget nem igénylı munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthetı adókedvezmény 461. (1) A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerérıl szóló, január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 9. fıcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylı munkakör), adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizetı az ıt a munkaviszonyra tekintettel adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) Az adókedvezmény összegét a kifizetı havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlı a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási idıszakra megilletı, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. (3) Ha a kifizetı a foglalkoztatottat az adómegállapítási idıszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylı munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási idıszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet. (4) A (2) bekezdésben foglalt részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetıt. A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthetı adókedvezmény 462/B. (1) A huszonöt év alatti vagy ötvenöt év feletti természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyban foglalkoztató kifizetı az ıt a munkaviszonyra tekintettel adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) A legfeljebb 180 nap - biztosítási kötelezettséggel járó - munkaviszonnyal rendelkezı, huszonöt év alatti, pályakezdı munkavállaló esetében a részkedvezmény egyenlı a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási idıszakra megilletı, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás elsı két évében. (3) A (2) bekezdésben foglalt feltétellel nem rendelkezı huszonöt év alatti, valamint az ötvenöt év feletti munkavállaló estén a részkedvezmény egyenlı a foglalkoztatott természetes személyt

16 (munkavállalót) az adómegállapítási idıszakra megilletı, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. (4) Az adókedvezmény összegét a kifizetı havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. (5) Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti, vagy amelyben a (2) bekezdés szerinti 2 éves idıtartam véget ér, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetıt. (6) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással (egy alkalommal) a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. (7) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény az ott meghatározott feltételek fennállása esetén a december 31-én már fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható, azzal, hogy a kedvezményezett foglalkoztatás kezdı idıpontjának január 1-jét kell tekinteni. A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülı munkavállaló után érvényesíthetı adókedvezmény 462/D. (1) A gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy folyósításának megszőnését követıen adókötelezettséget eredményezı munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizetı az ıt a munkaviszonyra tekintettel adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) Az adókedvezmény összegét a kifizetı havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlı a foglalkoztatott - gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesülı - természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási idıszakra megilletı, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás elsı két évében és 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. (3) A (2) bekezdéstıl eltérıen a részkedvezmény egyenlı a természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási idıszakra megilletı, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás elsı három évében és 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében, ha a foglalkoztatott a) a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülıként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy b) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül. (4) A kedvezményt a kifizetı az anyasági ellátások folyósításának megszőnését követı hónaptól számított 45. hónap, a (3) bekezdés alapján 69. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig, a (3) bekezdés alapján 5 évig érvényesítheti. A folyósítás megszőnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidıt a legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszőnésétıl kell számítani. (5) A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetıhely, családtámogatási feladatokat ellátó fıvárosi és megyei kormányhivatal, családtámogatási kifizetıhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási

17 kifizetıhely megszőnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a családtámogatási feladatokat ellátó fıvárosi és megyei kormányhivatal által az ellátásban részesülı kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. (6) A (3) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételéhez gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély esetén - az (5) bekezdésben foglaltakon túl - szükséges a legalább három gyermek után a szülınek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, családtámogatási feladatokat ellátó fıvárosi és megyei kormányhivatal által kiadott igazolás. (7) A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetıt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás elsı két éve, illetve harmadik éve, a (3) bekezdés szerinti kedvezmény esetén a foglalkoztatás harmadik, illetve ötödik éve véget ér. (8) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a foglalkoztatás kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor az anyasági ellátás folyósítása melletti vagy az anyasági ellátás folyósításának megszőnését követı foglalkoztatás vagy továbbfoglalkoztatás megkezdıdik. (9) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény érvényesítését - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszőnését követı foglalkoztatás január 1-jét, a (3) bekezdés szerinti kedvezmény esetén január 1-jét megelızıen kezdıdött. A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthetı adókedvezmény korlátozása 463. (1) A kifizetı az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyára tekintettel csak e fejezet, vagy az adókedvezményt megállapító törvény külön rendelkezése alapján vehet egyidejőleg igénybe több olyan adókedvezményt, amelynek igénybevételére egyébként jogosult. A több adókedvezmény egyidejő igénybevételét lehetıvé tévı külön rendelkezés hiányában az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetıt illeti meg. (2) (2a) (3) (4) A szociális hozzájárulási adóból törvény alapján érvényesíthetı kedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megilletı (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni. (5) Részmunkaidıs foglalkoztatás esetén a) a ban, a 462/B. -ban, a 462/C. -ban, a 462/E. -ban és a 462/G. -ban meghatározott kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak, b) a 462/F. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak, c) a 462/F. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 200 ezer forintnak a részmunkaidı és a teljes munkaidı arányában csökkentett része után illeti meg a. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidıs foglalkoztatásnak minısül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerzıdésben meghatározott idıtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidıt. 463/A. A ban, a 462/B-462/D. -ban és a 462/G. -ban meghatározott kedvezményeket a költségvetési szerv kifizetı nem érvényesítheti

18 II. Kiemelések a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvénybıl 4. (1) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet szociális hozzájárulási adó alapja. (1a) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a) a pályakezdı munkavállalók után az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 462/B. (2) bekezdése szerint, b) a tartósan álláskeresı személyek után az Eat. 462/C. (2) bekezdése szerint, c) a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követıen foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. (2) bekezdése szerint, d) a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követıen foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. (3) bekezdése szerint, vagy e) a szabad vállalkozási zónában mőködı vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után az Eat. 462/E. szerint a foglalkoztatás elsı két évében, a d) pont szerinti esetben a foglalkoztatás elsı három évében igénybe vehetı szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidıs foglalkoztatott esetén - kivéve a c) és d) pont szerinti esetet - legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehetı figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidıs foglalkoztatásnak minısül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerzıdésben meghatározott idıtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidıt. (1b) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya az Eat. 462/F. -ában meghatározott, kutatók foglalkoztatása után járó 27 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidıs foglalkoztatott esetén legfeljebb 500 ezer forint arányosan csökkentett része vehetı figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidıs foglalkoztatásnak minısül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerzıdésben meghatározott idıtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidıt. (2) A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség). (3) A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg. (4) A szakképzési hozzájárulás kiszámításához a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az ıt szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelrıl szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtıl származó árbevétele arányában, b) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az ıt szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtıl származó bevétele arányában, c) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az ıt szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelrıl szóló törvény szerint megállapított éves árbevételébıl a 2. (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania