NYUGDÍJ MELLETTI MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI

Átírás

1 NYUGDÍJ MELLETTI MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI 1. Nyugdíj melletti munkavégzés: A nyugdíj melletti munkavégzés szabályait akkor kell vizsgálnunk, ha a kizárólagosan saját jogú nyugdíjban részesülő magánszemély - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt - keresőtevékenységet folytat. A nyugdíj melletti munkavégzésből származó kereset maximális összeghatárát 2010-től törvény szabályozza, amely az egyes nyugdíjas kategóriák szerint különböző nagyságrendű lehet. A kereset maximális összegét túllépők esetében a törvény komoly szankciót alkalmaz a nyugdíjasokkal szemben, ami a nyugdíj szüneteltetése illetve megszüntetése A keresőtevékenység, kereset fogalma, értelmezése: Keresőtevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve, aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni. Kereset, jövedelem: az a járulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján - a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával - nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti azon ekhoalapot is, amely után a magányszemély 15 százalékos ekhot fizet. A kereset fogalmába tartozik a kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) egyéni vállalkozók vállalkozói kivétje, valamint az EVA hatálya alá tartozó (nyugdíjas) egyéni vállalkozók nyugdíjjárulék alapját képező számított (EVA bevétel 10 %-a) összege A téma szempontjából a kereset korlátozása érinti: - Az alatt felsorolt saját jogú nyugdíjasokat, - Az alatti, 50-79% közötti (régi 67 %-osak, III. csoportú), valamint a baleseti rokkant saját jogú nyugdíjasokat. - Az alatti rehabilitációs járadékban részesülőket, - Az alatti szociális járadékban részesülőket.

2 Saját jogú nyugdíjasokra érvényes szabályozás a.) előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjas, b.) korkedvezményes nyugdíjas, c.) bányásznyugdíjas, d.) korengedményes nyugdíjas, e.) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjban részesülő, f.) az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjas, g.) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjas. Amennyiben fenti nyugdíjasok keresetének nyugdíjjárulék alapja január 01-től meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér, minimálbér (2010-ben Ft) havi összegének tizennyolcszorosát, (éves keretösszeget) az éves keretösszeg (73500*18= Ft) elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb a magánszemélyre jogszabályban meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha az a.)-g.) pontokba tartozó nyugdíjas keresetének nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget tárgyév decemberében haladja meg, akkor a nyugellátását nem kell szüneteltetni, de a december havi nyugdíját törvény szerint szabályozott módon vissza kell fizetnie. Fontos: Nem kell szüneteltetni, (visszafizetni sem) -tehát nincs kereseti korlát- a fenti nyugdíjasok esetében, ha december 31-én már nyugellátásban részesültek. Az éves keretösszeg év közbeni, év végi túllépésének tényéről az APEH-hez küldött munkáltatói, kifizetői bevallások adatai alapján értesül a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság. Az APEH havi rendszerességgel adatszolgáltatást ad a fenti nyugdíjasok kereseteiről a tárgyhót követő hó utolsó napjáig, amely adatok alapján hivatalból indított határozatban teszi meg a szükséges intézkedését a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. A jogszerűtlenül felvett nyugdíj visszafizetését 5 évig követelheti vissza a nyugdíjfolyósító. A törvény szerint: A nyugellátásban részesülő személy tíz munkanapon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. A fenti előírás a szüneteltetett nyugdíjfolyósítás újra indítására nem vonatkozik. A nyugdíjfolyósító Igazgatóság az APEH adatszolgáltatása alapján hivatalból szünteti meg a nyugdíj kifizetését és tárgyévet követő január 01-től (vagy az illető személyre érvényes öregségi nyugdíjkorhatár elérésének időpontjától, lásd az ide vonatkozó korhatárokat) hivatalból indítja azt újra. A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Az ellátás újbóli folyósítása során a nyugdíjat a szüneteltetés

3 időszakában történt törvény szerinti nyugdíjemelésekkel növelten kell újra megállapítani és folyósítani. A nyugdíj szüneteltetése miatt a nyugdíjas tehát nem kerülhet hátrányba, ha nyugdíjának folyósítására ismét jogosulttá vált. A keresetek korlátozása megszűnik, ha a nyugdíjas elérte a rá érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt, amely az alábbiak szerint vannak megállapítva: Az öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatárok 2010-től az alábbiak Fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár. A nyugdíjkorhatár az január 1-je előtt születettek esetében marad a betöltött 62. életév. A változás az december 31-ét követő időpontban születetteket érinti. Esetükben az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul: - aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap, - aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév, - aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap, - aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév, - aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap, - aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév. Figyelem: A nyugdíj melletti munkavégzés kereset korlátozásai már január 01-től is érvényesek voltak ben a keresetek maximális éves keretösszege a minimálbér tizenkétszerese volt. (71500*12= Ft) Egyetlen kivétel volt 2009-ben: Az országgyűlési képviselők és polgármesterek öregségi nyugdíjának szüneteltetése szempontjából csak a december 31-ét követően szerzett kereseteket, jövedelmeket lehet figyelembe venni, tehát ők esetében csak január 01-től él a korlátozás Az %-os munkaképesség csökkenésű rokkantnyugdíjasok, valamint a baleseti rokkant nyugdíjasok kereseti lehetőségei től. Saját jogú nyugdíjasoknak tekintendők azok a személyek, akiknek az orvosi bizottság az egészségkárosodás mértékét % között állapították meg, (régi 67 %-osak) és rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíj ellátásban részesülnek.) A rokkantsági nyugdíjasok kereseti lehetősége is korlátozásra került, a korlátok túllépése sokkal szigorúbb, mert a nyugdíj folyósítása megszüntetésre kerül. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik ha, - az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét, - illetve ha a nyugdíj kétszerese kisebb, mint a minimálbér, akkor a mindenkori legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. Kereset, jövedelem alatt minden esetben a bruttó kereseteket kell érteni.

4 A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az alatt leírtak az irányadók, tehát az APEH Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz tett kötelező havi és évi adatszolgáltatása alapján értesül a folyósító szerv arról, hogy a rokkant nyugdíjas keresete a kereseti korlátok között alakul-e? A jogosultság elbírálásánál aug. 31-ét követően EGT tagállamban, illetőleg szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó szerződő államban végzett tevékenységet és az ott szerzett keresetet, jövedelmet is figyelembe kell venni. Ezzel kapcsolatosan bejelentési kötelezettsége van a nyugdíjasnak, aminek elmaradása befolyásolja a keresetek alakulását, ezáltal a nyugdíjfolyósító szerv nem értesül a valóságos kereset összegéről. Fontos lehet az elbírálás szempontjából, hogy a rokkant nyugdíjasok esetében 6 hónap a megfigyelési idő, ami értelmezésünk szerint azt is jelenti, hogy ha valakinek a folyamatos foglalkoztatása nem éri el a hat hónapot, akkor a megfigyelési idő nem teljesülése miatt nem lehet a hat havi átlagkeresetet kiszámítani. Figyelem: A fenti értelmezésünk alapja az ide vonatkozó törvény volt, amelyet tapasztalatunk szerint átírt a gyakorlati alkalmazás. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság gyakorlata szerint, ha a korlátozás alá eső nyugdíjasnak a 6 hónap megfigyelési idő valamennyi hónapjában (akár annak csak 1 napján is) jövedelme volt, akkor a töredék hónapot is egy teljes hónapnak számítja. Ez sajnos a korábbi előadások és más hivatalos értelmezések szerint is hátrányos a kereseti korlátozással érintett nyugdíjasokra. Erre nagyon oda kell figyelni, mert a kereset túllépésének várható veszélyéről, a nyugdíj megszüntetéséről semmilyen előzetes értesítést nem küldenek. Határozatban közlik az érintettel a nyugdíjfolyósítás megszüntetésének időpontját és semmilyen méltányossági fellebbezést nem fogadnak el. A 10 Ft-os túllépést is úgy értékelik, mint a több 100 ezer Ft-ost. Megszakítás esetén a hat hónap megfigyelési időszak a keresőtevékenység kezdetének időpontjától kezdődik újra. Megjegyzés: A kereseti korlátozás már 2009-től érvényes a rokkantnyugdíjasok körére január-június viszonylatában a rokkantnyugdíjas nettó keresete, jövedelme a hat hónap átlagában nem haladhatta meg a rokkantnyugdíj megállapításának időpontjában, annak alapját képező átlagkereset (nyugdíjhatározatban szerepel) januárig a megtörtént nyugdíjemelésekkel felemelt átlagkereset 90 %-át. (Ennek számítását az onyf.hu. honlapon egy számítógépes kalkulátor segítette.) A fenti kereseti határ túllépésének tényét 2009.év első felében be kellett a nyugdíjasnak jelentenie. Ehhez, és minden más bejelentéshez az onyf.hu honlapról letölthető (az anyag mellékletét is képező) B06-os bejelentő lap szolgál.

5 július 01-től a jelenlegi szabályozás él, tehát maximum a nyugdíj összegének kétszeresét keresheti bruttóban a rokkant nyugdíjas hat hónap átlagában. A második félévében elért bruttó kereseteket az APEH adatszolgáltatása alapján januárban fogja hivatalból vizsgálni és az akkor folyósítandó nyugdíj összegéhez hasonlítani a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, és szükség esetén határozattal szünteti meg a nyugdíj folyósítását A rehabilitációs járadékban részesülők kereseti szabályai. A rehabilitációs járadék megállapítási szabályait, folyósítási feltételeit, megszüntetését külön törvény (2007. évi LXXXIV.) szabályozza. Szabályairól röviden, nem teljeskörűen: Rehabilitációs járadékot annak állapíthatnak meg, akinek rokkantsági foka %, kereső tevékenységet nem folytat, volt munkakörében illetve más, szakmai végzettségének megfelelő munkakörben csak rehabilitációval foglalkoztatható és az életkorának megfelelő szolgálati idővel rendelkezik (rokkantosítás feltétele), továbbá hajlandó a rehabilitáció sikeressége érdekében az illetékes állami szervvel együttműködni. A rehabilitációs járadék összege a rokkantsági nyugdíj összegének 120 %-a. Folyósításának időtartama maximum 3 év. A téma szempontjából a kereseti korlátozás szabályai eltérőek. A rehabilitációs járadék folyósítása megszűnik, illetve összege csökkentendő, ha: Megszűnik a folyósítása, ha kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő 6 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és a foglalkoztatottat terhelő (tőle levont) járulékokkal valamint a nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíjjal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét A rehabilitációs járadék megállapított összegét 50%-kal csökkenteni kell, ha kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő 3 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és a foglalkoztatottat terhelő (tőle levont) járulékokkal valamint a nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíjjal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.

6 A szociális járadékban részesülőkre érvényes szabályozás: (csak től) A szociális járadékban részesülők (nem nyugdíjasok) bruttó keresete január 01-től hat hónap átlagában nem haladhatja meg a mindenkori legkisebb munkabér (minimálbér) 80 %-át. Ha ezt az összeghatárt az elért kereset meghaladja, akkor a járadék folyósítása a hat hónapot követő hónaptól megszüntetésre kerül. Ez a szabály azokra a szociális járadékban részesülőkre vonatkozik, akiknek a járadékát december 31-ét követően állapították meg. Fontos: Akiknek a szociális járadékát január 01. előtti kezdettől állapították meg, azokra az átmeneti szabályozás szerint 2010-ben a kereseti korlátozás nem vonatkozik. Figyelem: A rokkant nyugdíjasok, a rehabilitációs járadékban részesülők, valamint a szociális járadékban részesülők esetében a kereseti határ túllépése a nyugdíj, illetve a járadék folyósításának megszüntetését vonja maga után. Emiatt a megszüntetett ellátás csak annak új igényként történő elbírálása után folyósítható újra. Ez tehát azt jelenti, hogy ismételten kérni kell az orvosi felülvizsgálatot és annak eredményétől függ, hogy ismét jogosulttá válik-e az igénylő a rokkantsági nyugdíjra, vagy járadékra.