MUT. A településtervezés tényleges gyakorlata a települési önkormányzatokban. Melléklet: - Esettanulmány-vázlat - Interjúvázlatok - Esettanulmányok

Átírás

1 MUT Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. A településtervezés tényleges gyakorlata a települési önkormányzatokban Melléklet: - Esettanulmány-vázlat - Interjúvázlatok - Esettanulmányok április 1

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 Esettanulmány-vázlat...3 Interjúvázlatok...7 Esettanulmányok Fıváros Kerület Kerület Nagyváros Nagyváros Középváros Középváros Kisváros Kisváros Kisváros

3 Esettanulmány-vázlat Az esettanulmányokhoz a következı forrásokat kell felhasználni: - 3 interjú egy a fejlesztésért felelıs vagy abban dolgozó politikus (illetékes alpolgármester vagy akit ı delegál, valószínőleg ez az érintett bizottság elnöke lesz) a települési fıépítész, ha nincs, akkor a rendezési tervek készítésének koordinálásával foglalkozó hivatali munkatárs/ aki a rendezési terveket elfogadásra elıterjeszti (pl. mőszaki/építési osztály vezetıje) aki helyben a legtöbbet foglalkozik vele a település fejlesztésével foglalkozó munkatárs, aki az IVS (vagy ha nincs IVS, de van Elızetes Akcióterületi terv, annak a) készítésében fontos szerepet játszott: az illetékes hivatali egység (iroda, osztály) vezetıje vagy ha ıt ajánlják külsı fejlesztı cég vezetıje. Ha egyik sincs, akkor aki a település fejlesztési ügyeivel a legtöbbet foglalkozik. - Dokumentumok: Ha hozzáférhetı (a legtöbb helyen letölthetı, vagy el tudják küldeni): a településfejlesztési koncepció Ha hozzáférhetı: a szerkezeti terv, szabályozási terv, városrendezési szabályozás szöveges részei Ha hozzáférhetı és úgy ítélitek meg hogy egy-egy kérdés kapcsán hasznos lenne háttérnek: helyi sajtó Ezek kiegészítı forrásokként használandók a településre vonatkozó alapinformációk tekintetében; a hosszútávú fejlesztési elképzelés megléte, konkrét fejlesztési célokra, feladatokra lebontott vagy nem lebontott jellege tekintetében; valamint ha egy-egy konkrét kérdés (pl. konfliktus) hátteréhez hasznosnak ítélitek meg. Esettanulmány-vázlat Kérlek Titeket hogy ezeknek a fejezeteknek megfelelıen tagoljátok. Egy-egy fejezeten belül a pontoknak nem muszáj külön-külön alfejezet (ha Nektek könnyebb úgy, természetesen csinálhattok), de a témákat, témák sorrendjét kérlek kövessétek. Bevezetés Módszertan: interjúalanyok, felhasznált dokumentumok felsorolása A település/kerület tervezés szempontjából releváns fıbb sajátosságai (vázlatosan) (elhelyezkedés, lakosságszám, ennek trendje, gazdasági-társadalmi környezet, történeti sajátosságok (ha releváns), önkormányzat politikai viszonyrendszere, meghatározó fejlesztéspolitikái (ha releváns) stb.), fejlesztés kritikus problémái 1. A fejlesztési és rendezési tervezés szervezeti rendszere az önkormányzatnál, tevékenységi körök, szakember-ellátottság A fejlesztési és rendezési tervezés szervezeti rendszere az önkormányzatnál 3

4 Tevékenységi körök Szakember-ellátottság 2. Tervezés keretfeltételeinek változásával kapcsolatos vélemények Fıbb gazdasági, politikai, lakossági elvárások a tervezéssel kapcsolatban, ezek változásai az elmúlt években, különös tekintettel az EU csatlakozás hatására Erre adott önkormányzati válaszok Jogszabályi környezet változásai: mennyire nyomon követhetık, hogyan informálódnak errıl 3. Tervellátottság, tervek rendszere, tervezés stratégiája Településtervezés helye a helyi politikában Elmúlt években készült tervek Tervellátottság (stratégiai, fejlesztési és rendezési tervek vonatkozásában) A település/kerület stratégiája a tervek elkészítése vonatkozásában (ha van) A stratégiai, fejlesztési és rendezési tervezés, tervek kapcsolata, ennek esetleges változásai az elmúlt években Fejlesztési elképzelések, célok: o mely dokumentum(ok)ban kerülnek megfogalmazásra? o fejlesztési célok kialakításához felhasznált háttérinformációk, elemzések (milyen forrásokból, mire vonatkozóan: területi adottságok, társadalmi, gazdasági helyzet, erıforrások, fizikai szerkezet problémái/lehetıségei stb.) o van-e egységes, hosszabb távú fejlesztési elképzelésük? Milyen távra vonatkozik? Mennyire kidolgozott (címszavak vagy részletesebb) o fejlesztési célok, elképzelések kialakításának módja (eljárás, résztvevık, inkább topdown vagy inkább bottom-up, milyen szerepe van ebben a magánbefektetıi igényeknek, mennyire vannak autonóm szempontok amiket érvényesít) o Van-e rövidebb, vagy hosszabb távú elképzelés a városszerkezet tudatos alakítására? o Részletezettség kérdése: a település/kerület gyakorlatában mennyire koncentrál a nagy struktúrákra és mennyire a részletekre? Milyen kereteket ad ehhez a jelenlegi jogszabályi háttér? Megfelelı-e ez, vagy felmerül módosítási javaslat? Van-e rövidebb, vagy hosszabb távú elképzelés a városszerkezet tudatos alakítására Potenciális befektetıi igények, tervek vs. rendezési tervek mennyire lehet elıbbiekre felkészülni, o hogyan lehet elkerülni, hogy túl szők legyen a szabályozás ezért igény esetén azonnal módosítani kelljen? o hogyan lehet elkerülni, hogy ne legyen túl tág a szabályozás, hogy bizonyos nem kívánt fejlesztések bizonyos területeken ne valósuljanak meg? 4. Stratégiai, fejlesztési tervezés A tervezés fıbb állomásai, menete A tervezésbe bevontak köre (külön kitérve a következıkre: fıépítész, szakemberek, befektetık, civil szervezetek, lakosság) A helyi politika szerepe a tervezésben Külsı elvárások (tartalmi, metodikai) alkalmazhatósága, problémás pontjai (A fejlesztési tervezés alulszabályozottsága miatt lehet hogy inkább a szabályok hiányát fogják említeni) 4

5 Területi koordináció kérdése (településeknél: szomszédos településekkel, kistérséggel, fıvárosnál: szomszédos kerületekkel, fıvárossal) Stratégiai, fejlesztési tervek egymással való összehangolásának kérdései (ágazati, egyéb tervekkel való koordináció is ide tartozik) Államigazgatási szervekkel való egyeztetés kérdései Megyei, országos tervekkel való kapcsolat Rendezési tervekkel való összehangolás kérdései Problémás témák a tervezés során (ilyenek lehetnek pl. gazdasági versenyképességet szolgáló politikák vs. környezeti fenntarthatóság stb.) A tervezési folyamat problémás pontjai A fejlesztési tervek megvalósulása, ennek szervezeti háttere Fejlesztési tervek megvalósulásának monitorozása A tervek módosítása Fıvárosban és fıvárosi kerületekben: kétszintő önkormányzati rendszerbıl fakadó problémák, a fıváros és a kerületek viszonya a fejlesztési tervezésben 5. IVS-ekkel kapcsolatos tapasztalatok Tervezés folyamatával kapcsolatos tapasztalatok Kritikus, problémás témák Más tervekkel való összehangolásának kérdései Esetleges konfliktusok ekörül (szomszédokkal, civilekkel stb.) 6. Rendezési tervezés Terveztetés, tervelfogadás fıbb állomásai, menete (különös tekintettel az alábbiakra: a tervezés megkezdésének oka, módja, elıkészítés, véleményezési eljárás, közzététel, lakossági fórumok (ha vannak), egyeztetés, elfogadás menete) A tervezésben részt vevı szereplık köre, ennek változásai az elmúlt években A fıépítész szerepe a folyamatban A helyi politika szerepe Szakemberek szerepe (tervezık, társszakmák képviselıi, építéshatóság, egyéb szakértık stb.) Befektetık megjelenése, szerepe a rendezési tervezésben Civil szervezetek részvétele: hogyan kerül kiválasztásra hogy mely szervezeteket vonják be (pl. szervezeti szmsz alapján lista?) Lakosság részvétele a tervezési folyamatokban, egy-egy terület kapcsán: adott településen/kerületben de a tervezési területtıl messze lakók véleményének kérdése Államigazgatási szervekkel kapcsolatos tapasztalatok a véleményezési eljárásban Állami fıépítészekkel kapcsolatos tapasztalatok Megyei, országos tervekkel való kapcsolat Területi koordináció, együttmőködés kérdése A tervezési folyamat kritikus, problémás pontjai Fejlesztési tervekkel való kapcsolat: o hogyan kapcsolódik azokhoz? o hogyan jelenik meg a fejlesztési tervekben megfogalmazott hosszútávú fejlesztési elképzelés, célok a rendezési tervekben? Településrendezési tervekben szabályozható és nem szabályozható témák, esztétikai szempontok érvényesítésének kérdése, a tervtanácsok szerepe (ha releváns) 5

6 Az Ötv., Étv., OTÉK jogalkalmazása, településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények o külön kitérve a településrendezési szerzıdésre (alkalmazzák-e, ha igen: tapasztalatok) Tervek megvalósításának rendszere: elfogadás után van-e stratégia a tervben foglaltak megvalósítására (pl. beépítésre szánt területen szükséges közmőfejlesztés megszervezése), ha igen, ez milyen lépésekben nyilvánul meg Tervek érvényesülése nyitottban, majd az alábbi dimenziókban: o adekvátság: helyzethez, igényekhez adekvát-e, ténylegesen ezek a fejlesztési igények jelentkeznek-e/képes alakítani a fejlesztési igényeket? Milyen gyakran merül fel módosítási javaslat? o érvényesülés : mennyiben orientálja a piaci szereplıket ez a terv, mennyiben sikerül a megfelelı beruházásokat az arra kijelölt, szánt területekre fókuszálni, illetve más célra szánt területektıl távol tartani o megvalósulás, mennyiben töltıdik fel ténylegesen tartalommal ami a tervekben szerepel o gyakorlati használhatóság: hatósági munkát hogyan szolgálja a településrendezési terv, illetve a helyi építési szabályzat (a fıépítésszel folytatott interjú és dokumentumok alapján) Tervek módosításának okai, gyakorisága, mikéntje (eltér-e a normál eljárástól, idıigénye) Fıvárosban és fıvárosi kerületekben: kétszintő önkormányzati rendszerbıl fakadó problémák, a fıváros és a kerületek viszonya a rendezési tervezésben 7. A tervezéssel kapcsolatos egyéb, általános kérdések Rövidebb távú önkormányzati érdekek és hosszútávú fejlesztési szempontok összehangolása (problémái, lehetıségei) A (fejlesztési, rendezési) tervezés fıbb kihívásai, konfliktusos témák 8. Javaslatok (stratégiai, fejlesztési, rendezési tervezés kapcsán is) Jogszabályi változásokat igénylı javaslatok o Mindenképp térjetek ki külön arra, mi merült fel a településfejlesztési koncepciók lehetséges jogi szabályozása kapcsán Jogszabályi változásokat nem igénylı javaslatok 9. Egyéb Ha van bármi egyéb olyan dolog amit nem tudtatok beilleszteni a fentiekbe de szerintetek fontos, írjátok le a végén egy egyéb fejezetben. 6

7 Interjúvázlatok Interjúvázlat települési politikus 1. Mi az Ön beosztása, mióta dolgozik ebben a beosztásban? 2. Kérem, mondjon néhány szót a településrıl: mik azok a legfontosabb sajátosságai amelyek meghatározzák a településen a (stratégiai, fejlesztési, rendezési) tervezés lehetıségeit, korlátait? (pl. elhelyezkedése, ilyen szempontból fontos történeti sajátosságai, lakosságszám- összetétel változása, helyi gazdaság változásai (pl. új funkciók megjelenésének igénye), önkormányzat politikai viszonyrendszere, fejlesztési elképzelései) NEM KELL EZEKEN TÉTELESEN VÉGIGMENNI, CSAK HÍVÓSZAVAK 3. A helyi politikában milyen szerepet játszik a településfejlesztés, településrendezés? (stratégiai szerep pl. a település által célul tőzött társadalmi, gazdasági célok eléréséhez, vagy inkább kívülrıl mozgatott szerep, pl. fejlesztési források megszerzéséhez, törvényi kötelezettségek teljesítéséhez) 4. Ha a 2002 óta eltelt idıszakra gondol, hogyan alakultak a településtervezéssel szembeni elvárások az elmúlt években? (gazdasági, politikai elvárások, EU-s csatlakozás hatása, lakossági elvárások stb.) HA NEM MERÜL FEL, AZ EU-S CSATLAKOZÁS HATÁSÁRA MINDENKÉPP KÉRDEZZ RÁ! 5. Hogyan próbál az önkormányzat megfelelni ezeknek az elvárásoknak, az elvárások változásainak? (pl. új tervfajták, új fejlesztési hangsúlyok, más stratégia a tervezésben, tervezési eljárásokban, új szereplık bevonása stb.) 6. Történt-e változás az elmúlt években (2002 óta) a fejlesztés intézményrendszerében a településen? Mi volt ez a változás? Miért történt? 7. Jelenleg milyen önkormányzati szervek (bizottság, hivatali osztály/iroda stb.), esetleg egyéb szervezetek (vagyonkezelı, fejlesztı társaság) érintettek a település fejlesztésében? (Ide tartozik a fejlesztési tervek készíttetése, fejlesztések koordinálása, közösségi fejlesztések megvalósítása is) 8. Mi ezeknek a feladata,hogyan kapcsolódik össze a munkájuk? Hogyan tartják a kapcsolatot, hogyan mőködnek együtt (ha van együttmőködés) a mindennapi munka során? 9. Milyen megfontolásból szervezték ilyen módon a fejlesztés intézményrendszerét? 10. HA MÉG NINCS FEJLESZTİ TÁRSASÁG: tervezik-e fejlesztı társaság létrehozását? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Tervellátottság, tervek rendszere, tervezés stratégiája 11. Mely dokumentum(ok)ban kerülnek megfogalmazásra a település fı fejlesztési céljai? 12. Milyen háttérinformációkat, elemzéseket használtak ezek kialakításához? Mire vonatkoznak ezek? (területi adottságok, társadalmi, gazdasági helyzet, rendelkezésre álló erıforrások, fizikai szerkezet problémái/lehetıségei stb.) 7

8 13. Van-e a településnek egységes, hosszabb távú fejlesztési elképzelése? Mi ez? Milyen idıtávra vonatkozik? 14. Hogyan alakították ki a fejlesztési elképzeléseket, célokat? Milyen eljárással? Kik vettek benne részt? - Milyen szerepe volt ebben a magánbefektetıknek? Mennyire alkalmazkodnak a célok a befektetıi igényekhez? - Milyen szerepe volt ebben a lakosságnak, civil szervezeteknek? 15. Van-e rövidebb, vagy hosszabb távú elképzelés a városszerkezet tudatos alakítására? 16. Az elmúlt években (2002 óta) milyen (ágazati és területi) stratégiai, fejlesztési és rendezési tervek készültek a településen? HA NEM MERÜL FEL, KÉRDEZZ RÁ, KÉSZÜLT-E: a. településfejlesztési koncepció? b. IVS? c. Elızetes akcióterületi terv? d. egyéb településfejlesztési dokumentum (cselekvési terv, intézkedési terv) 17. Milyen megfontolásból készültek ezek (a területi tervek)? (stratégiai megfontolásokból pl. kívánatos társadalmi-gazdasági/egyéb célok elérésére, közösségi forrásokhoz való hozzáféréshez, magánfejlesztık indíttatására, törvényi kötelezettség miatt stb.) a. milyen megfontolásból készült a településfejlesztési koncepció? b. milyen megfontolásból készült az IVS? c. milyen megfontolásból készült az elızetes akcióterületi terv? d. milyen megfontolásból készültek az egyéb (elıbb felsorolt) településfejlesztési dokumentumok? 18. Ha többfajta terv is készült: milyen sorrendben készültek ezek a tervek? Miért így történt? (Van-e stratégiája a településnek e tekintetben?) 19. Történt-e változás a stratégiai, fejlesztési és rendezési tervezés kapcsolatában az elmúlt években (pl. hozott-e változást az IVS mint új mőfaj ebben?) Településfejlesztési koncepció 20. Melyek a település fejlesztésének kritikus, problémás pontjai? 21. Hogyan mőködött közre a helyi politika (képviselık, vezetık, pártok, bizottságok) a koncepció elkészítésében? (Irányelvek meghatározása az indításkor, alternatívák (ha volt) közötti választás a tervezés során, társadalmi egyeztetés bonyolítása, bizottsági módosítási javaslatok stb.) 22. Mennyire volt egységesek az önkormányzati politikusok a tervezés folyamatának és eredményeinek megítélésében? Voltak e pártpolitikai vagy egyéb viták körülötte? 23. Települési tervek és kistérségi tervek: Megjelennek-e a település elképzelései a kistérség fejlesztési terveiben? Ha nem, ennek mi az oka? A települési fejlesztési koncepció készítése során egyeztettek-e a kistérséggel? 24. A tervkészítés során egyeztetnek-e a szomszédos településekkel? Milyen módon? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? 8

9 25. Volt-e olyan pont, ahol a koncepció összeütközésbe került az érvényben levı egyéb települési tervekkel (rendezési terv, gazdasági program, ágazati fejlesztési tervek)? Minek a kapcsán volt ilyen ütközés és hogy oldották meg? 26. Felmerült-e a fentiekben nem említett ellentmondás, konfliktus a tervezési folyamat során? (Pl. civilekkel, lakossággal stb.) 27. HA VOLT KONFLIKTUS: Mit tehetnek a helyi politikusok konfliktushelyzetben? Kit kell képviselniük? Hogyan oldották meg ezt a helyzetet? 28. Voltak-e a tervezésnek kritikus, problémás pontjai (akár tartalmi, akár eljárási szempontból) 29. Melyek lennének azok a dolgok, amelyeket megítélése szerint fontos lenne egy a településfejlesztési koncepciók tartalmi elemeirıl és kidolgozásuk metodikájáról szóló rendeletben rögzíteni? tartalmi javaslatok: eljárásrendi javaslatok: IVS ha IVS nincs, de van Elızetes Akcióterületi Terv, akkor arról beszéljetek! 30. Hogyan mőködött közre a helyi politika (képviselık, vezetık, pártok, bizottságok) az elkészítésében? (Irányelvek meghatározása az indításkor, alternatívák (ha volt) közötti választás a tervezés során, társadalmi egyeztetés bonyolítása, bizottsági módosítási javaslatok stb.) 31. Melyek az integrált városfejlesztési stratégia megalkotása során felmerült kritikus, problémás témák? HA NEM MERÜL FEL: Hogyan történt a fı fejlesztési célok kialakítása? (Inkább a tervet készítı cég szállította (külsı sablon? valami más módon alakították ki?) /a település határozta meg/egyéb?) Hogyan történt a városrészek, akcióterületek lehatárolása? Voltak-e ezzel kapcsolatban viták, ha igen, kik között, minek kapcsán? Találhatók-e a településen szegregált vagy ezzel veszélyeztetett részek? Mennyire volt pontos, használható a KSH-adatszolgáltatás e tekintetben? Volt-e olyan rész, amelyet a KSH ekként jelölt de nem igaz rá ez a megállapítás? Mi volt az eltérés oka? Volt-e olyan rész amelyet a KSH nem jelölt meg, de az önkormányzati adatok, információk alapján szegregáltnak tekinthetı? Mi a település stratégiája a szegregáció kezelését illetıen? Mit tekintenének társadalmilag jó megoldásnak? Mekkora a település bérlakás-állománya? Milyen lehetıségeket/korlátokat jelent ez a fejlesztés szempontjából? Látja-e szükségét ill. lehetıségét annak, hogy a bérlakásállomány növekedjen, ha igen, akkor milyen formában? Mennyire lehetséges a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése a település adottságait tekintve (társadalmi, gazdasági keretfeltételei stb.) Mik a tapasztalatok az indikátorokkal kapcsolatban: a szociális városrehabilitáció indikátorai megfelelıen határolták-e le a célterületeket, akcióterületi tervezésnél indikátortábla kitöltése okozott-e problémát? 32. Egyeztették-e, ha igen, hogyan egyeztették saját (települési) fejlesztési elképzeléseket a szomszédos településekkel, kistérséggel, megyével? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? 33. Kikkel (ha a fentiekben felmerült hogy a szomszédokkal/kistérséggel/megyével véleményeztettek akkor ki másokkal) véleményeztették a koncepció-tervezetet? (államigazgatási szervek, civil szervezetek, tervtanács, szomszédos települések, egyéb) 9

10 34. Felmerült-e (a fentiekben nem említett) ellentmondás, konfliktus a tervezési folyamat során? (Pl. civilekkel, lakossággal, OTK-val való ütközés, (párt)politikai konfliktus) Minek kapcsán, hogyan oldották meg? 35. HA VOLT KONFLIKTUS: Hogyan oldották meg ezt a helyzetet? Fejlesztési tervek monitorozása 36. Mit tartalmaznak a dokumentumok a fejlesztési tervek monitorozásáról? 37. A gyakorlatban hogyan zajlik a fejlesztési tervek monitorozása? Fejlesztési tervek módosítása 38. Volt-e rá példa, hogy módosították valamely már elfogadott településfejlesztési tervet? Milyen esetekben? 39. Milyen okból került sor a fejlesztési tervek módosítására? (Monitoring tapasztalatai alapján/lakossági / gazdasági/ politikai nyomásra, indíttatásra történik? ) 40. Hogyan zajlik le egy ilyen eljárás? Milyen eltérések mutatkoztak a gyakorlatban a tervek elkészítése és módosítása között? HA MÁS: miben tér el? NÉHÁNY KONKRÉT MÓDOSÍTÁSRÓL BESZÉLJEN, LEHETİLEG KISEBB ÉS NAGYOBB MÓDOSÍTÁSRÓL IS! (Pl. pl. próbálta e az Önkormányzat leegyszerősíteni az eljárást, hogy ne kelljen minden kis módosításnál végigmenni az egész tervezési folyamaton? Ha igen, hogyan? Rendezési tervek 41. Hogyan, mennyire lehet felkészülni a rendezési tervekben, szabályozásban a potenciális befektetıi igényekre, tervekre? HA NEM MERÜL FEL: a. hogyan lehet elkerülni, hogy túl szők legyen a szabályozás ezért igény esetén azonnal módosítani kelljen? b. hogyan lehet elkerülni, hogy ne legyen túl tág a szabályozás, hogy bizonyos nem kívánt fejlesztések bizonyos területeken ne valósuljanak meg? 42. Mi volt a helyi politikusok (polgármester, testület, egyes pártok) szerepe a tervkészítés során? 43. Mennyire akartak és voltak képesek befolyással lenni a tervezés menetére? A tervezés megkezdésekor rögzítették-e eleve az eljárásrendet, ha igen, milyen formában? Képesek-e azt más módon befolyásolni, ha igen, hogyan? 44. Mennyire akartak és voltak képesek befolyással lenni a tervek tartalmára? Milyen formában tudták ezt befolyásolni? Született-e ilyen tárgyú állásfoglalás a tervezés megkezdésekor? Ha igen, milyen formában? (Formális határozat/informális megbeszélés stb.) Tudják-e más formában (is) befolyásolni a terveket? (Pl. köztes konzultációk (formális és/vagy informális? rendszeres? alkalmi?), bizottsági ülések stb.) 45. Milyen az önkormányzati politikusok és a fıépítész kapcsolata? 46. Mennyire volt egységesek az önkormányzati politikusok a tervezés folyamatának és eredményeinek megítélésében? Voltak e pártpolitikai vagy egyéb harcok körülötte? 47. Település vs. szomszédos települések, megye: 10

11 Elıfordult e hogy a települési rendezési terv ellentmondásba került a szomszédos települések vagy a megye rendezési tervével? HA IGEN: ezt hogyan oldották meg? Milyen a szomszédos települések és a megye illetékeseivel való kapcsolat? 48. Mi a tervek közzétételének a településen alkalmazott helyben szokásos módja? (ld. Étv 9. ) o Mik az Ön ezzel kapcsolatos tapasztalatai? (érdeklıdés, jelenlevık összetétele, tartalom, forma stb.) o Mi az az érintett lakosság amelynek a véleménye egy-egy terület kapcsán a véleményük szerint fontos (közvetlen szomszédság, környék lakossága, település bármely lakója)? Elıfordult-e hogy a településen, ám a tervezési területtıl messze élı lakosok akarták befolyásolni egy-egy terület terveit? Ha igen, hogyan jártak el ebben az esetben? o Fogalmazódott e meg lakossági kritika a közzététellel kapcsolatban? o Tartanak-e lakossági fórumokat? o Mik az ezekkel kapcsolatos tapasztalataik? o Mik az Ön tapasztalatai a felmerült lakossági javaslatokkal kapcsolatban? Mennyire használhatóak, mennyire építhetık be a tervbe? 49. Mik a tapasztalatok a civil szervezetek részvétele kapcsán (inkább kritika vagy javaslatok is érkeznek, értik-e egymás nyelvét, mennyire vannak tisztában az eljárási szabályokkal, kit képviselnek szerinte, szükséges-e a bevonásuk, miért?) 50. Merült e fel (az eddigiekben nem említett) konfliktus a tervkészítés során? Mi volt a konfliktus lényege, hogyan kezelték? 51. Mennyiben számítanak (számítanak-e) a tervezés menete szempontjából a szereplık közötti személyes kapcsolatok? Melyek azok a pontok, ahol ezeknek fontos szerepe van? 52. Mi a tervek elfogadásának menete, és az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok (mely bizottságok tárgyalják a képviselıtestületi tárgyalás elıtt, szokott-e felmerülni lényeges módosítási javaslat, kinek a részérıl, hogyan kezelik ezt?) 53. Elıfordult-e hogy a tervet végül nem szavazta meg a képviselıtestület? Mi volt ennek az oka? 54. Történtek-e változások az elmúlt években abban, hogy kik a tervezésben megjelenı szereplık? Történt-e változás a szereplık erıviszonyaiban (egyes szereplık erısödése, mások háttérbe szorulása)? 55. Volt-e rá példa, hogy módosították az elfogadott településrendezési tervet? Milyen gyakran fordult elı tervmódosítás? Milyen okból? Volt-e eltérés a normál tervezési folyamat és a módosítás folyamata között? (pl. próbálta-e az Önkormányzat egyszerősíteni az eljárást?) 56. Tervek megvalósításának rendszere: elfogadás után van-e stratégia arra, hogy a tervben foglaltak megvalósuljanak (pl. beépítésre szánt területen szükséges közmőfejlesztés megszervezése), ha igen, mi ez, milyen lépéseket tesznek ezügyben? 57. Hogyan érvényesülnek a rendezési terveik? ELİSZÖR HA LEHET KVÁZI NYITOTTBAN MAJD HA NEM MERÜLT FEL KÉRDEZZ RÁ AZ ALÁBBIAKRA: Adekvát-e a helyzethez, igényekhez, érvényesülés o az építési igények ténylegesen ezeken a kereteken belül jelentkeznek-e? Mennyiben orientálja a piaci szereplıket a terv? o Milyen gyakran merül fel módosítási igény? 11

12 o Mennyiben sikerül a megfelelı beruházásokat az arra kijelölt, szánt területekre fókuszálni, más területektıl távol tartani? megvalósulás, mennyiben töltıdik fel ténylegesen tartalommal ami a tervekben szerepel? (Pl. kertvárosias beépítésre szánt terület tényleg beépül-e, ipari parknak kijelölt területen az ipari park tényleg létrejön-e, odaköltöznek-e vállalkozások stb.) 58. Mennyire érzi Ön tisztázottnak a településfejlesztés és településrendezés kapcsolatának jogi szabályozását? Milyen problémákat okoz ez a gyakorlatban? 59. Megítélése szerint melyek ma a (fejlesztési, rendezési) tervezés fıbb kihívásai, konfliktusos pontjai? 60. Vannak e olyan problémák a tervezési eljárásban akár a tervek elkészítését akár az elfogadott tervek módosítását tekintve, amelyeket jogszabályalkotással- vagy jogszabályok módosításával ki lehetne küszöbölni? Milyen módosításokra lenne szükség? 61. Vannak-e olyan problémák, amelyeknek megoldásához nem lenne szükség jogszabályalkotásra- vagy módosításra? Melyek ezek? Milyen változtatásokra lenne szükség ezekkel kapcsolatban? + DOKUMENTUMOKAT ELKÉRNI! Interjúvázlat települési fejlesztés 1. Mi az Ön beosztása, mióta dolgozik ebben a beosztásban? 2. Mi (melyek) a szervezet feladatköre(i)? 3. Ha a 2002 óta eltelt idıszakra gondol, hogyan alakultak a fejlesztési tervezéssel szembeni elvárások az elmúlt években? (gazdasági, politikai elvárások, EU-s csatlakozás hatása, lakossági elvárások stb.) HA NEM MERÜL FEL, AZ EU-S CSATLAKOZÁS HATÁSÁRA MINDENKÉPP KÉRDEZZ RÁ! 4. Hogyan próbál az önkormányzat megfelelni ezeknek az elvárásoknak, az elvárások változásainak? (pl. új tervfajták, új fejlesztési hangsúlyok, más stratégia a tervezésben, tervezési eljárásokban, új szereplık bevonása stb.) Szervezeti felépítés, szakember-ellátottság 5. (Ezen kívül) mi (melyek) az a szervezeti egység (egységek) amely a település fejlesztésért felelıs(ek)? ITT A PMH SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS KÜLSİ SZERVEZETEK IS FELMERÜLHETNEK (PL. EGÉSZÉBEN VAGY RÉSZBEN ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ TÁRSASÁG) fejlesztési tervezés fejlesztések koordinálása közösségi fejlesztések megvalósítása tekintetében 6. Mi ennek (ezeknek) a feladatköre (a saját szervezetre vonatkozó, már elmondottakon túl)? 7. Hogyan kapcsolódik ez (ezek) a többi, tervezésben fontos szervezeti egységhez (fıépítészi iroda/ha nincs: építési ügyekért felelıs más szervezeti egység, önkormányzat illetékes bizottsága, egyéb), hogyan tartják a kapcsolatot, mőködnek együtt (ha van együttmőködés) a mindennapi munka során? 8. Mi ennek a szervezeti felépítése (vázlatosan)? 12

13 9. Milyen szakemberek dolgoznak ebben (ezekben)? (Milyen szakterületekrıl érkeztek) 10. Van-e olyan szakterület, szaktudás amelyben megítélése szerint hiány mutatkozik ennél (ezeknél)? TEHÁT AKÁR SZAKTERÜLET, PL. KELLENE MÉG TÁRSADALOMTUDÓS, AKÁR SZAKTUDÁS PL. KONFLIKTUSKEZELÉS Fejlesztési célok megfogalmazása, tervek rendszere, település stratégiája ebben 11. Mely dokumentum(ok)ban kerülnek megfogalmazásra a település fı fejlesztési céljai? 12. Milyen háttérinformációkat, elemzéseket használtak ezek kialakításához? Mire vonatkoznak ezek? (területi adottságok, társadalmi, gazdasági helyzet, rendelkezésre álló erıforrások, fizikai szerkezet problémái/lehetıségei stb.) 13. Van-e a településnek fejlesztési víziója? Mi ez? Milyen idıtávra vonatkozik? 14. Hogyan alakították ki a fejlesztési célokat, víziót? Milyen eljárással? Kik vettek benne részt? a. Milyen szerepe volt ebben a magánbefektetıknek? Mennyire alkalmazkodnak a célok a befektetıi igényekhez? b. Milyen szerepe volt ebben a lakosságnak, civil szervezeteknek? 15. Jelenleg milyen típusú fejlesztési tervekkel rendelkezik a település? Ezek mikor kerültek elfogadásra? HA NEM MERÜL FEL, KÉRDEZZ RÁ EZEKRE: Településfejlesztési koncepció? IVS? Elızetes akcióterületi terv? Egyéb településfejlesztési dokumentum (cselekvési terv/intézkedési terv stb.) 16. Van-e olyan fejlesztési dokumentum amely jelenleg van kidolgozás alatt? 17. Milyen megfontolásból készültek ezek (a területi tervek)? (stratégiai megfontolásokból pl. kívánatos társadalmi-gazdasági/egyéb célok elérésére, közösségi forrásokhoz való hozzáféréshez (IVS-nél pl. ez mennyire számított), magánfejlesztık indíttatására, törvényi kötelezettség miatt stb.) 18. Ha többfajta terv is készült: milyen sorrendben készültek ezek a tervek? Miért így történt? (Van-e stratégiája a településnek e tekintetben?) 19. Történt-e változás a stratégiai, fejlesztési és rendezési tervezés kapcsolatában az elmúlt években (pl. hozott-e változást az IVS mint új mőfaj ebben?) Településfejlesztési koncepció Melyek a település fejlesztésének kritikus, problémás pontjai? 20. HA EDDIG NEM HANGZOTT EL: A koncepció elkészítése a rendezési terv készítése során, vagy azon kívül történt? 21. Hogyan került kiválasztásra, hogy ki készíti ezt? 22. Kik készítették (az önkormányzat apparátusa/más szervezet, ha utóbbi, milyen típusú szervezet?) 13

14 23. Melyek voltak az elkészítése fıbb állomásai? (háttérinformáció: a rendelettervezetben elıkészítı és javaslattevı fázisok szerepelnek, de természetesen más is felmerülhet, részletesebb is lehet) 24. Kik vettek részt az elkészítésében? (önkormányzat (bizottságok tárgyalták?), polgármesteri hivatal munkatársai (fıépítészi iroda részt vett?), szakértı cégek, helyi és egyéb vállalkozók, befektetık, civil szervezetek, lakosság, egyéb szervezetek?) 25. Hogyan mőködött közre a helyi politika (képviselık, vezetık, pártok, bizottságok) az elkészítésében? (Irányelvek meghatározása az indításkor, alternatívák (ha volt) közötti választás a tervezés során, társadalmi egyeztetés bonyolítása, bizottsági módosítási javaslatok stb.) 26. Milyen munkarészekbıl áll a koncepció? (háttérinformáció: a rendelettervezet a következıket sorolja fel: elıkészítı szakasz: kommunikációs program, helyzetelemzıés értékelı munkarész, a településfejlesztési koncepció vázlata, SWOT elemzés; javaslattevı szakasz: a koncepció tervezete (a feltárt problémákra, igényekre reagálva), örökségvédelmi hatástanulmány - de természetesen más is lehet) 27. Volt-e olyan pont, ahol a koncepció összeütközésbe került az érvényben levı rendezési tervekkel? Minek a kapcsán volt ilyen ütközés és hogy oldották meg? 28. Volt-e olyan pont, ahol a koncepció összeütközésbe került az érvényben levı egyéb teleülési tervekkel (gazdasági program, ágazati fejlesztési tervek)? Minek a kapcsán volt ilyen ütközés és hogy oldották meg? 29. Egyeztették-e fejlesztési elképzeléseiket a kistérségi, megyei fejlesztési elképzelésekkel? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus (kistérségi, megyei és települési fejlesztési terv eltérései)? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? Felmerült-e ellentmondás a kerületi fejlesztési elképzelések és a megyei rendezési tervek, szabályozási terv között? Ha igen, minek kapcsán és ezt hogyan oldották meg? 30. Hogyan egyeztették fejlesztési elképzeléseket a szomszédos településekkel? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? 31. Kikkel (ha a fentiekben felmerült hogy a kistérséggel, megyével, szomszédokkal véleményeztettek akkor ki másokkal) véleményeztették a koncepció-tervezetet? (államigazgatási szervek, civil szervezetek, tervtanács, kistérség, megye, szomszédos kerületek, egyéb) 32. Felmerült-e a fentiekben nem említett ellentmondás, vita a tervezési folyamat során? (Pl. civilekkel, lakossággal, vagy akár más települési (ágazati) tervvel, OTKval való ütközés) Minek kapcsán, hogyan oldották meg? 33. Voltak-e a tervezésnek kritikus, problémás pontjai (akár tartalmi, akár eljárási szempontból) 34. Melyek lennének azok a dolgok, amelyeket megítélése szerint fontos lenne egy a településfejlesztési koncepciók tartalmi elemeirıl és kidolgozásuk metodikájáról szóló rendeletben rögzíteni? tartalmi javaslatok: eljárásrendi javaslatok: IVS ha IVS nincs, de van Elızetes Akcióterületi Terv, akkor arról beszéljetek! 35. Hogyan került kiválasztásra, hogy ki készíti ezt? 14

15 36. Kik készítették? (az önkormányzat apparátusa/más szervezet, ha utóbbi, milyen típusú szervezet?) 37. Melyek voltak az elkészítése fıbb állomásai? 38. Kik vettek részt az elkészítésében? (önkormányzat (bizottságok tárgyalták?), polgármesteri hivatal munkatársai (fıépítészi iroda részt vett?), szakértı cégek, helyi és egyéb vállalkozók, befektetık, civil szervezetek, lakosság, egyéb szervezetek?) 39. Hogyan mőködött közre a helyi politika (képviselık, vezetık, pártok, bizottságok) az elkészítésében? (Irányelvek meghatározása az indításkor, alternatívák (ha volt) közötti választás a tervezés során, társadalmi egyeztetés bonyolítása, bizottsági módosítási javaslatok stb.) 40. Melyek az integrált városfejlesztési stratégia megalkotása során felmerült kritikus, problémás témák? HA NEM MERÜL FEL: Hogyan történt a fı fejlesztési célok kialakítása? (Inkább a tervet készítı cég szállította (külsı sablon? valami más módon alakították ki?) /a település határozta meg/egyéb?) Találhatók-e a településen szegregált vagy ezzel veszélyeztetett részek? Mennyire volt pontos, használható a KSH-adatszolgáltatás e tekintetben? Volt-e olyan rész, amelyet a KSH ekként jelölt de nem igaz rá ez a megállapítás? Mi volt az eltérés oka? Volt-e olyan rész amelyet a KSH nem jelölt meg, de az önkormányzati adatok, információk alapján szegregáltnak tekinthetı? Mi a település stratégiája a szegregáció kezelését illetıen? Mit tekintenének társadalmilag jó megoldásnak? Mekkora a település bérlakás-állománya? Milyen lehetıségeket/korlátokat jelent ez a fejlesztés szempontjából? Látja-e szükségét ill. lehetıségét annak, hogy a bérlakásállomány növekedjen, ha igen, akkor milyen formában? Mennyire lehetséges a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése a település adottságait tekintve (társadalmi, gazdasági keretfeltételei stb.) Mik a tapasztalatok az indikátorokkal kapcsolatban: a szociális városrehabilitáció indikátorai megfelelıen határolták-e le a célterületeket, akcióterületi tervezésnél indikátortábla kitöltése okozott-e problémát? 41. Volt-e olyan pont, ahol az elkészült IVS ellentmondásba került a település fejlesztési koncepciójával? Ezt hogyan oldják meg? 42. Volt-e olyan pont, ahol az elkészült IVS ellentmondásba került az érvényes rendezési tervekkel? Ezt hogyan oldják meg? 43. Egyeztették-e, ha igen, hogyan egyeztették az IVS- a kistérséggel, megyével? Volte olyan pont, ahol az elkészült IVS ellentmondásba került a kistérség, megye fejlesztési koncepciójával? Ezt hogyan oldják meg? 44. Egyeztették-e, ha igen, hogyan egyeztették saját (települési) fejlesztési elképzeléseket a szomszédos településekkel? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? 45. Véleményeztették-e a stratégiát (ha a kistérséggel, szomszédokkal véleményeztették, akkor: véleményeztették-e másokkal is)? Ha igen, kikkel? (államigazgatási szervek, civil szervezetek, tervtanács, kistérség, szomszédos kerületek, egyéb?) 46. Felmerült-e a fentiekben nem említett ellentmondás, vita a tervezési folyamat során? (Pl. civilekkel, lakossággal, vagy akár más települési (ágazati), országos tervvel való ütközés) 47. Mik a tapasztalataik a Városfejlesztési Kézikönyv alkalmazásáról? 15

16 Tartalmilag releváns témákat vet fel a település szempontjából? (Pl. a funkcióbıvítı és szociális városrehabilitáció mint városmegújítási típusok relevánsak-e?) Fogalomrendszere releváns volt a kerület szempontjából (pl. a szegregátumok kapcsán)? Melyek azok az elemei (tartalmi, metodikai) amelyeket hasznosnak találtak? Melyek azok az elemei (tartalmi, metodikai) amelyeket feleslegesnek találtak? Melyek azok az elemei amelyek jól használhatóak voltak, segítették a tervezést? Melyek azok az elemei amelyek rosszul használhatók voltak, problémás volt az alkalmazásuk? Fejlesztési tervek monitorozása 48. Mit tartalmaznak a dokumentumok a fejlesztési tervek monitorozásáról? 49. A gyakorlatban hogyan zajlik a fejlesztési tervek monitorozása? Fejlesztési tervek módosítása 50. Volt-e rá példa, hogy módosították valamely már elfogadott településfejlesztési tervet? Milyen esetekben? 51. Milyen okból került sor a fejlesztési tervek módosítására? (Monitoring tapasztalatai alapján/lakossági / gazdasági/ politikai nyomásra, indíttatásra történik? ) 52. Hogyan zajlik le egy ilyen eljárás? Milyen eltérések mutatkoztak a gyakorlatban a tervek elkészítése és módosítása között? HA MÁS: miben tér el? NÉHÁNY KONKRÉT MÓDOSÍTÁSRÓL BESZÉLJEN, LEHETİLEG KISEBB ÉS NAGYOBB MÓDOSÍTÁSRÓL IS! (Pl. pl. próbálta e az Önkormányzat leegyszerősíteni az eljárást, hogy ne kelljen minden kis módosításnál végigmenni az egész tervezési folyamaton? Ha igen, hogyan? HA NINCS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ: 53. Melyek azok az irányelvek, fejlesztési célok amelyekhez igazodik a település? 54. Tervezik e fejlesztési koncepció kidolgozását? Miért tervezik/miért nem tervezik? Egyéb kérdések, javaslatok 55. Megítélése szerint melyek ma a (fejlesztési, rendezési) tervezés fıbb kihívásai, konfliktusos pontjai? 56. Hogyan egyeztethetık össze a települések hosszú távú érdekei a gazdaság és a politika rövidebb távú érdekeivel? 57. Vannak e olyan problémák a tervezési eljárásban akár a tervek elkészítését akár a már elfogadott tervek módosítását tekintve, amelyeket fent nem említett jogszabályalkotással, jogszabályi módosításokkal ki lehetne küszöbölni (azon túl tehát, ami a településfejlesztési koncepció kapcsán mint rendeletben szabályozandó dolog elhangzott)? Milyen módosításokra lenne szükség? 58. Vannak-e olyan problémák, amelyeknek megoldásához nem lenne szükség jogszabályalkotásra- vagy módosításra? Melyek ezek? Milyen változtatásokra lenne szükség ezekkel kapcsolatban? + DOKUMENTUMOKAT ELKÉRNI! 16

17 Interjúvázlat települési fıépítészek Ha nincs fıépítész ezért valaki mást, pl. mőszaki elıadót kérdezel akkor a kérdéseket értelemszerően alakítsd át! 1. Mióta dolgozik fıépítészként? Hol dolgozott Ön korábban, és mióta van jelenlegi munkahelyén és beosztásában? 2. Kérem, mondjon néhány szót a településrıl: mik azok a legfontosabb sajátosságai amelyek meghatározzák a (stratégiai, fejlesztési, rendezési) tervezés lehetıségeit, korlátait? (pl. elhelyezkedése, ilyen szempontból fontos történeti sajátosságai, lakosságszám- összetétel változása, helyi gazdaság változásai (pl. új funkciók megjelenésének igénye), önkormányzat politikai viszonyrendszere, fejlesztési elképzelései) NEM KELL EZEKEN TÉTELESEN VÉGIGMENNI, CSAK HÍVÓSZAVAK 3. Fıépítészként mire terjed ki az Ön tevékenységi köre az önkormányzat munkájában? 4. Ha a 2002 óta eltelt idıszakra gondol, hogyan alakultak a településtervezéssel szembeni elvárások az elmúlt években? (gazdasági, politikai elvárások, EU-s csatlakozás hatása, lakossági elvárások stb.) HA NEM MERÜL FEL, AZ EU-S CSATLAKOZÁS HATÁSÁRA MINDENKÉPP KÉRDEZZ RÁ! 5. Melyek voltak megítélése szerint a legfontosabb, településtervezést érintı jogszabályi változások? 6. Mennyire nyomon követhetık a településtervezést érintı jogszabályi változások, honnan informálódnak ezekrıl? Szervezeti rendszer, szakember-ellátottság 7. Melyek a rendezési tervezésben részt vevı szervezeti egységek az önkormányzatnál? (fıépítészi iroda, illetékes bizottság, építéshatóság, település fejlesztéséért felelıs hivatali egység/külsı fejlesztı cég, stb?) 8. Mi ezeknek a szerepe a rendezési tervezésben? 9. Milyen szakemberek dolgoznak ezekben? 10. Van-e olyan szakterület, szaktudás amelyben megítélése szerint hiány mutatkozik ezeknél? TEHÁT AKÁR SZAKTERÜLET (PL. KELLENE MÉG GIS-HEZ ÉRTİ FÖLDRAJZOS) AKÁR SZAKTUDÁS (PL. ÉPÍTÉSZ, MÉRNÖKI KÉPZETTSÉG MELLÉ TELEPÜLÉS-SPECIFIKUS TUDÁS) VONATKOZÁSÁBAN 11. Hogyan kapcsolódik a fejlesztésért felelıs szervezeti egység (egységek) munkája a többi, tervezésben fontos szervezeti egységhez, hogyan tartják a kapcsolatot, mőködnek együtt (ha van együttmőködés) a mindennapi munka során (fıépítészi iroda, önkormányzat illetékes bizottsága, egyéb)? 12. Mi a fıépítészi iroda szerepe a fejlesztési tervek elkészítésében? (Mely pontokon kapcsolódik be, mik a feladatai) Tervellátottság, tervek rendszere 17

18 13. Milyen stratégiai, fejlesztési és rendezési tervekkel rendelkezik a település? HA NEM MERÜL FEL, KÉRDEZZ RÁ HOGY VAN-E IVS? 14. Mi a település stratégiája a tervkészítés során: Ha készült stratégiai, fejlesztési és rendezési terv is: milyen sorrendben készültek ezek a tervek? Miért így történt? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a tervek? Történt-e változás a stratégiai, fejlesztési és rendezési tervezés kapcsolatában az elmúlt években (pl. hozott-e változást az IVS mint új mőfaj ebben?) Mi a stratégia a rendezési tervek vonatkozásában (pl. egyszerre, az egész településre elfogadott HÉSZ és szabályozási terv/egyszerre elfogadott HÉSZ és apránként, kisebb egységekre elfogadott szabályozási tervek stb.?) Milyen indíttatásból készítették ezeket a terveket? (törvényi kötelezettségnek megfelelés/pályázati kiírásnak való megfelelés/az önkormányzat saját kezdeményezése / magánbefektetı / lakosság kezdeményezése/régi tervek elavultsága/stb.) Fejlesztési tervezés, fejlesztés-rendezés kapcsolata 15. Van-e a településnek egységes, hosszabb távú fejlesztési elképzelése? 16. Van-e rövidebb, vagy hosszabb távú elképzelés a városszerkezet tudatos alakítására? 17. Felmerült-e hogy a fejlesztési tervek a rendezési tervek módosítását igénylik? Ha igen, milyen fejlesztés kapcsán, és milyen módosításról van szó? Hogyan oldották, oldják meg ezt? 18. Mennyire lefordíthatók a fejlesztési tervekben kitőzött célok a településrendezés nyelvére? Hogyan jelenik meg a fejlesztési tervekben megfogalmazott hosszútávú fejlesztési elképzelés, célok a rendezési tervekben? Használják-e az ÉTV-ben meghatározott, településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményeket? Ha igen, ezek közül melyeket? (építésjogi követelmények, tilalmak, telekalakítás, elıvásárlási jog, kisajátítás, lejegyzés, útépítési, közmővesítési hozzájárulás, kártalanítás, településrendezési szerzıdés) Mennyire alkalmasak ezek a kívánatos változtatások elérésére? Ha nem merült fel külön kérdezz rá: kötöttek-e településrendezési szerzıdést az elmúlt években? Ha igen, kivel, és mire vonatkozóan? Ha kötöttek: mik a tapasztalataik ezzel a jogintézménnyel kapcsolatban? Ha nem: miért nem alkalmazzák? 19. Alkalmaz e az Önkormányzat aktív eszközöket, ösztönzıket a fejlesztési célok elérése érdekében? (az Étv.-ben meghatározott sajátos jogintézményeken túl) Milyen eszközöket alkalmaz? 20. Részletezettség kérdése: a település gyakorlatában mennyire koncentrál a nagy struktúrákra és mennyire a részletekre? Milyen kereteket ad ehhez a jelenlegi jogszabályi háttér (fejlesztési, rendezési tervek jogszabályi környezete: fejlesztés kevéssé részletes, rendezés részletes szabályozottsága) Megfelelı-e ez, vagy felmerül módosítási javaslat? IVS ha IVS nincs, de van Elızetes Akcióterületi Terv, akkor arról beszéljetek! 18

19 21. Mi volt a fıépítész szerepe a települési IVS elkészítésében? (Mely pontokon kapcsolódik be, mik a feladatai) A településrendezési tervek készítése A tervkészítés folyamata: Hogyan zajlott a helyi rendezési terv (ek) készítése? HA EGÉSZ TELEPÜLÉSRE EGYSZERRE KERÜLT KIDOLGOZÁSRA A TERV ARRÓL KÉRDEZNI, HA MÓDOSÍTÁSOKBÓL ÁLL ÖSSZE: A LEGJELLEMZİBB NÉHÁNY, VAGY LEGUTÓBBI NÉHÁNY TERV KÉSZÍTÉSÉRİL BESZÉLJEN! 22. Hogyan került kiválasztásra a tervezı? Fıépítészként volt e erre befolyása, HA IGEN: Milyen szempontok voltak fontosak a tervezı kiválasztásában? (szakértelem, fıépítésszel való jó együttmőködés) 23. Fıépítészként mi a szerepe a tervezési folyamatban? Mennyire ad szabad kezet a tervezıknek, mennyire törekszik bizonyos elképzeléseket megjeleníteni? HA UTÓBBI: Kinek az elképzeléseit törekszik megjeleníteni? (saját/települési vezetık/önkormányzat több testülete által kialakított-kialkudott stb.) 24. Melyek a tervkészítés legfıbb állomásai? HA NEM MERÜL FEL, RÁ KELLENE KÉRDEZNI AZ ALÁBBIAKRA, ILL. EZEK KÖZÜL AZOKRA AMIK NEM MERÜLTEK FEL Milyen okból indul el a tervezés (törvényi kötelezettség/fejlesztéspolitika változása/befektetıi kezdeményezés/stb.) Milyen módon indul el a tervezés? (képviselıtestületi állásfoglalás/informális megbeszéléstek/stb.) Hogyan zajlik az elıkészítı fázis? (kiket vonnak be, készül-e pl. lakossági felmérés) Mik a tapasztalataik a véleményezési eljárással kapcsolatban (érintett államigazgatási szervezetek köre, visszajönnek-e vélemények idıben, visszaérkezett vélemények tartalma, tartottak e egyeztetı tárgyalást a tervkészítés során, egyeztetı tárgyalásokkal kapcsolatos tapasztalatok) Mi a tervek közzétételének a településen alkalmazott helyben szokásos módja? (ld. Étv 9. ) o Mik az Ön ezzel kapcsolatos tapasztalatai? o Mekkora volt az érdeklıdés? o Mi az az érintett lakosság amelynek a véleménye egy-egy terület kapcsán a véleményük szerint fontos (közvetlen szomszédság, környék lakossága, település bármely lakója)? Elıfordult-e hogy a településen, ám a tervezési területtıl messze élı lakosok akarták befolyásolni egy-egy terület terveit? Ha igen, hogyan jártak el ebben az esetben? o Fogalmazódott e meg lakossági kritika a közzététellel kapcsolatban? o Tartanak-e lakossági fórumokat? o Mik az ezekkel kapcsolatos tapasztalataik? o Mik az Ön tapasztalatai a felmerült lakossági javaslatokkal kapcsolatban? Mennyire használhatóak, mennyire építhetık be a tervbe? Mi a tervek elfogadásának menete, és az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok (mely bizottságok tárgyalják a képviselıtestületi tárgyalás elıtt, szokott-e felmerülni lényeges módosítási javaslat, kinek a részérıl, hogyan kezelik ezt?) o elıfordult-e hogy a tervet végül nem szavazta meg a képviselıtestület? Mi volt ennek az oka? 19

20 25. Merült e fel konfliktus a tervkészítés során? Mi volt a konfliktus lényege, hogyan kezelték? 26. Mit tehet a fıépítész konfliktushelyzetben? Kit kell képviselnie? Hogyan próbálja meg megoldani Ön ezeket a helyzeteket? 27. Megítélése szerint melyek a tervezési folyamat leginkább kritikus, problémás pontjai? 28. Vannak-e a jogszabályi környezetben problémás pontok (Ötv, Étv, OTÉK, egyéb jogszabályok)? Melyek ezek? Szereplık 29. Mi volt a helyi politikusok (polgármester, testület, egyes pártok) szerepe a tervkészítés során? Voltak e viták a politikusok között a tervet illetıen? 30. Hogyan mőködnek együtt a szakági tervezık? Van-e ezzel kapcsolatban probléma? 31. Részt vettek e a tervkészítésben más, nem mőszaki szakterületek képviselıi, pl. közgazdászok, szociológusok? Hogyan mőködött együtt a többféle szakma a gyakorlatban? 32. Részt vettek e a terv készítésében gazdasági vállalatok? Mi volt a szerepük a terv készítésében, milyen volt a kapcsolatuk a fıépítésszel? 33. Részt vesznek-e a folyamatban társadalmi (civil) szervezetek? Ha igen, milyen módon? (elıkészítésben, véleményezési eljárásba meghívva, egyéb módon?) Ha a véleményezési eljárásba meghívják ıket: hogyan választják ki, mely civil szervezeteket hívnak meg itt? (Pl. SZMSZ alapján létrehozott lista, szervezet ismertsége, korábban kialakult kapcsolatok stb.?) Mik a tapasztalatok a civil szervezetek részvétele kapcsán (inkább kritika vagy javaslatok is érkeznek, értik-e egymás nyelvét, mennyire vannak tisztában az eljárási szabályokkal, kit képviselnek szerinte, szükséges-e a bevonásuk, miért?) 34. A tervtanácsok szerepe: milyen pontokon vonják be (bevonják-e a kötelezı véleményezésen túl) a tervtanácsot, melyek azok a témák amelyekkel kapcsolatban a tervtanács általában véleményt formál, mennyire erıs szereplı a tervtanács (mennyire épül be a véleménye)? 35. Mik a tapasztalataik a miniszteri ill. állami fıépítészi felülvizsgálattal kapcsolatban? 36. A tervkészítés során milyen módon egyeztetnek a szomszédos településekkel és a megyével? (A kötelezı véleményeztetésen túl volt e egyeztetés, volt e esetleg konfliktus elıfordult-e hogy ellentmondásba kerültek a rendezési tervek, ha igen, ezt hogy oldották meg?) 37. Mennyiben számítanak (számítanak-e) a tervezés menete szempontjából a szereplık közötti személyes kapcsolatok? Melyek azok a pontok, ahol ezeknek fontos szerepe van? 38. Történtek-e változások az elmúlt években abban, hogy kik a tervezésben megjelenı szereplık? Történt-e változás a szereplık erıviszonyaiban (egyes szereplık erısödése, mások háttérbe szorulása)? Egyéb, rendezési tervekkel kapcsolatos kérdések 20

21 39. Hogyan biztosítják terveiknek a megyei, országos tervekkel való kapcsolatait? Volt-e ebbıl problémájuk az elmúlt években? Ha igen, minek a kapcsán? 40. Hogyan, mennyire lehet felkészülni a rendezési tervekben, szabályozásban a potenciális befektetıi igényekre, tervekre? HA NEM MERÜL FEL: c. hogyan lehet elkerülni, hogy túl szők legyen a szabályozás ezért igény esetén azonnal módosítani kelljen? d. hogyan lehet elkerülni, hogy ne legyen túl tág a szabályozás, hogy bizonyos nem kívánt fejlesztések bizonyos területeken ne valósuljanak meg? 41. Vannak-e olyan témák, amelyeket jó lenne rendezési tervben szabályozni de erre jelenleg nincs lehetıség? Vannak-e olyan témák amelyeket fölösleges itt szabályozni, de mégis elıírás? 42. Esztétikai szempontok érvényesítésének kérdése: mennyire lehetséges ilyen szempontokat érvényesíteni jelenleg a rendezési tervezésben? Megfelelınek tartja-e ezt, ha nem, mik lennének azok a dolgok, amelyeket jó lenne rendezési tervekben rögzíteni? 43. Tervek megvalósításának rendszere: elfogadás után van-e stratégia arra, hogy a tervben foglaltak megvalósuljanak (pl. beépítésre szánt területen szükséges közmőfejlesztés megszervezése), ha igen, mi ez, milyen lépéseket tesznek ezügyben? 44. Hogyan érvényesülnek a rendezési terveik? ELİSZÖR HA LEHET KVÁZI NYITOTTBAN MAJD HA NEM MERÜLT FEL KÉRDEZZ RÁ AZ ALÁBBIAKRA: Adekvát-e a helyzethez, igényekhez, érvényesülés o az építési igények ténylegesen ezeken a kereteken belül jelentkeznek-e? Mennyiben orientálja a piaci szereplıket a terv? o Milyen gyakran merül fel módosítási igény? o Mennyiben sikerül a megfelelı beruházásokat az arra kijelölt, szánt területekre fókuszálni, más területektıl távol tartani? Megvalósulás, mennyiben töltıdik fel ténylegesen tartalommal ami a tervekben szerepel? (Pl. kertvárosias beépítésre szánt terület tényleg beépül-e, ipari parknak kijelölt területen az ipari park tényleg létrejön-e, odaköltöznek-e vállalkozások stb.) Gyakorlati használhatóság: hogy használhatók a rendezési tervek, építési szabályozás a hatósági munkában, vannak-e ezzel kapcsolatos problémák Tervek módosítása 45. Volt-e rá példa, hogy módosították a már elfogadott helyi rendezési tervet? Milyen gyakran fordult elı tervmódosítás? Inkább kevés számú nagyobb módosítás, vagy nagyszámú kisebb módosítás jellemzı? Volt e olyan módosítás amelynek keretében a szerkezeti tervet is módosítani kellett? Milyen módosítás volt ez? 46. Jellemzıen milyen okból kerül sor a rendezési tervek módosítására? (Idıközben elkészült fejlesztési tervek igényei miatt/politikai/gazdasági/lakossági indíttatásra stb.) Történt-e változás az elmúlt években e tekintetben (pl. EU-s fejlesztési forrásokból megvalósuló fejlesztések miatti módosítási igények stb.?) Mennyire erıs a gazdasági befektetık hatása e tekintetben? 21