ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL
|
|
- Irma Vörösné
- 10 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL 8901 Zalaegerszeg, Kossuth L.u : 92/ , fax: 92/ jegyzo@zalaegerszeg.hu... napirendi pont anyaga ELŐTERJESZTÉS Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének december 17-i ülésére Tárgy: A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló többször módosított 32/2001. (X. 26.) sz. önkormányzati rendelet módosítása Elõterjesztő: Dr. Kovács Gábor jegyző Készítette: Tárgyalta: Egyeztetve: Műszaki Osztály Sümeghy Gabriella sk. környezetvédelmi szakreferens Székely Róbert erdőgazdálkodási szakreferens Zöld Zala Természetvédő Egyesület Műszaki Bizottság Gazdasági Bizottság Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság Településrészi Önkormányzatok Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága Városfejlesztési és Tervezési Osztály Véleményezésre megküldve: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága A közgyűlésre meghívást kap: Zöld Zala Természetvédő Egyesület Bozzay Balázs elnök Zalaegerszeg, Gorkij u. 1/D. Törvényességi és tartalmi-formai szempontból ellenőrizte: Önkormányzati Osztály Dr. Fata Anikó sk.
2 Tisztelt Közgyűlés! Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 146/9/2009. sz. határozatával felkérte a jegyzőt a Parkerdő, a Pálosfai patak völgye, az Alsóerdő és a Bozsoki-domb védetté nyilvánításához szükséges előkészítő eljárás lefolytatására és a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló többször módosított 32/2001.(X.26.) sz. önkormányzati rendelet módosításának közgyűlés elé terjesztésére. A szakmai előkészítéssel a Zöld Zala Természetvédő Egyesületet bíztuk meg, az általuk benyújtott dokumentáció jelen előterjesztés 1. sz. mellékletében található, amely az alábbiakat tartalmazza: A területek állapotának alakulása az es időszakban A területek növényzeti térképe (növénytárulások, EU szabvány Á-NÉR térkép készítése) A növényközösségek természetességi értékelése (Seregélyes-féle 5-ös skála) Védett- és fokozottan védett növényfajok előfordulásai, adatsorok Fentiek ábrázolása EOV-ban georeferált külterületi- és légifotós térképeken, hrsz-ekkel Veszélytető tényezők; humán és egyéb faktorok Védelmi javaslati dokumentum összeállítása Kezelési javaslatok Turisztikai, bemutatási javaslatok A védetté nyilvánítás szabályait a természet védelméről szóló többször módosított évi LIII. törvény (továbbiakban: törvény) 24. (3) tartalmazza, amely értelmében a védetté nyilvánítást kimondó jogszabálynak tartalmaznia kell: a védetté nyilvánítás tényét, a természetvédelmi értékek megnevezését, terület esetében annak jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a földrészletek helyrajzi számait, az e törvényben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentést, továbbá a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, illetve hozzájárulásához kötött - a törvényben nem szabályozott - tevékenységek körét, valamint a természetvédelmi kezelési tervét, az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozás tényét. A törvény értelmében a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett megkerestük a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságát, amely véleményét jelen előterjesztés megküldéséig nem juttatta el a hivatalba, azonban szóban arról tájékoztattak, hogy teljes körűen támogatják a területek védetté nyilvánítását. Az Igazgatóság írásbeli véleménye a közgyűlési anyaghoz csatolásra kerül. A természeti terület védetté nyilvánításának előkészítése során - az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében december 7-én egyeztető megbeszélést tartunk, amelyről készült jegyzőkönyvet és összefoglalót a bizottsági üléseken osztunk ki. A törvény 26. (2) bekezdése szerint a terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni. Amennyiben a Közgyűlés jelen rendeletmódosítást elfogadja, akkor ezen változásokat a ZÉSZ soron következő módosítása során szintén át kell vezetni. A helyi védelemre javasolt területek lehatárolását az előterjesztés 2. sz. mellékletében szereplő térképeken szemléltetjük. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a rendeletmódosítást és a határozati javaslatot szíveskedjen elfogadni.
3 Határozati javaslat: 1. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Zöld Zala Természetvédő Egyesület által évben elkészített Zalaegerszeg Megyei Jogú Város védett természeti értékeinek kezelési tervét. Felkéri a jegyzőt, hogy gondoskodjon a területek védettségének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről. Határidő: június 30. Felelős: Dr. Kovács Gábor jegyző 2. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a ZÉSZ soron következő módosításánál gondoskodjon a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló többször módosított 32/2001.(X.26.) sz. önkormányzati rendelet jelen módosításában foglaltak átvezetéséről. Határidő: december 31. Felelős: Dr. Gyimesi Endre polgármester Zalaegerszeg, december 4. Dr. Kovács Gábor jegyző
4 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése../2009. (..) számú önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló többször módosított 32/2001. (X. 26.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a természet védelméről szóló évi LIII. tv. 24. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló többször módosított 32/2001.(X.26.) sz. önkormányzati rendeletét (továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1. A rendelet 10. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 10. Az országosan védett növény- és állatfajok gyakori előfordulási helyei, illetve a helyi természeti értékek előfordulási helyei alapján helyi védettség alá kerülnek az alábbi területek: - Csácsi arborétum - Deák téri park - platánsorok ( Platán sor, Landorhegyi út, Zrínyi út, Bíró M. út) - Dózsa-liget - Göcsej-Palatinus Étterem és Panzió kertje - szenterzsébethegyi gesztenyfa - olai temetőben lévő hársfa - olai vasútállomásnál lévő hársfák - botfai vadgesztenyesor - Azáleás-völgy hrsz.-ú ingatlanon lévő hársfa - Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 3. sz. alatti hársfa - Parkerdő - Pálosfai-patak völgye - Alsóerdő - Bozsoki-domb 2. A rendelet 23. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyúttal a rendelet az alábbi okkal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 23. számozása 27. -ra változik: (1) A Parkerdő helyi természetvédelmi terület. 23. (2) A védetté nyilvánítás célja az erdő területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a terület
5 növény- és állatvilágának védelme, a kialakított dendrológiai gyűjtemény hosszú távú fenntartása és a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgáló helyszín biztosítása. (3) Az érintett ingatlanok jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a helyrajzi számait, a védett területen lévő természetes, illetve természetközeli növénytársulásokat és azokon, mint élőhelyeken élő állatvilágot, valamint a védelmükre vonatozó kezelés tervét az 13. sz. melléklet tartalmazza. 24. (1) A Pálosfai-patak völgye helyi természetvédelmi terület. (2) A védetté nyilvánítás célja az erdő területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a terület növény- és állatvilágának védelme. (3) Az érintett ingatlanok jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a helyrajzi számait, a védett területen lévő természetes, illetve természetközeli növénytársulásokat és azokon, mint élőhelyeken élő állatvilágot, valamint a védelmükre vonatozó kezelés tervét az 14. sz. melléklet tartalmazza. 25. (1) Az Alsóerdő helyi természetvédelmi terület. (2) A védetté nyilvánítás célja az erdő területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a terület növény- és állatvilágának védelme, a kialakított dendrológiai gyűjtemény hosszú távú fenntartása és a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgáló helyszín biztosítása. (3) Az érintett ingatlanok jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a helyrajzi számait, a védett területen lévő természetes, illetve természetközeli növénytársulásokat és azokon, mint élőhelyeken élő állatvilágot, valamint a védelmükre vonatozó kezelés tervét az 15. sz. melléklet tartalmazza. 26. (1) A Bozsoki-domb helyi természetvédelmi terület. (2) A védetté nyilvánítás célja a területén található változatos élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a terület növény- és állatvilágának védelme. (3) Az érintett ingatlanok jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a helyrajzi számait, a védett területen lévő természetes, illetve természetközeli növénytársulásokat és azokon, mint élőhelyeken élő állatvilágot, valamint a védelmükre vonatozó kezelés tervét a16. sz. melléklet tartalmazza.
6 3. (1) A rendelet a jelen rendelet 1. sz. mellékletét képező 13. számú melléklettel egészül ki. (2) A rendelet a jelen rendelet 2. sz. mellékletét képező 14. számú melléklettel egészül ki. (3) A rendelet a jelen rendelet 3. sz. mellékletét képező 15. számú melléklettel egészül ki. (4) A rendelet a jelen rendelet 4. sz. mellékletét képező 16. számú melléklettel egészül ki. 4. Jelen rendelet Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közlönyében történő kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Gyimesi Endre polgármester Dr. Kovács Gábor jegyző
7 1. sz. melléklet A Parkerdő természetvédelmi terület természeti értékei A terület rövid jellemzése, a védelem alá helyezés indokai A belvárostól északkeletre húzódó erdőterületet helyi természetvédelmi oltalom alá kell helyezni az ott lévő botanikai értékek, valamint a város szabadidős programjában szereplő rekreációs funkciója miatt. Az erdőben telepített fás állományok találhatók, melyeket részben tájidegen fafajok alkotnak. Az erdőtagok között fennmaradt gyepekben az egykori Zala-tét túlélő réti vegetációja díszlik. A nagyszámban fellelhető védett fajok élőhelyének védelme érdekében a különböző élőhelyeken eltérő módokat kell preferálni. A Parkerdő területéből a közelmúltban jelentős részek épültek be; ezeken a multinacionális vállalatok által létesített bevásárlóközpontok épültek. Mivel a terület a város kedvelt kirándulóerdeje, így a fennmaradt területen a rekreációs funkció további fenntartása, erősítése szükséges Élőhelytípusok: A terület élőhelyeinek tipizálása az Európai Unió Habitat Direktrívájában megfogalmazottak alapján, a hazai viszonyokra kidolgozott, EU kompatibilis Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer (Á-NÉR) kategóriáinak megfelelően történt. B1a Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Vizek, vízpartok magas, legyökerezett, tőzeget nem képező, sűrű lágyszárú növényzete a Phragmites australis, a Typha latifolia és a T. angustifolia fajok valamelyikének vagy keverékének dominanciájával. Előfordulása: a Vérmalmi réten, kis területen és a szabályozott patakmederben B5 D34 E1 Nem zsombékoló magassásrétek Legalább időszakosan vízzel borított, tápanyaggal jól ellátott termőhelyen kialakuló gyepes társulások, amelyekre jellemző, hogy a növényzet növekedése révén szembetűnő felszíni egyenlőtlenségek csak kivételesen jönnek létre. A növényzet alatt tőzegképződés rendszerint nem folyik. Előfordulása: a Vérmalmi réten, kis kiterjedésben, mozaikszerűen (381.tag, 51/3. részlet) Mocsárrétek A vegetációs időszak jelentős részében üde (tavasszal gyakran vízállásos, de nyárra kiszáradó), nem tőzegesedő talajok szikes fajokban szegény magas füvű rétjei. Előfordulása: a Vérmalmi réten, ahol a faranciaperjés kaszálóval mozaikol (381.tag, 51/3. részlet) Franciaperjés rétek Domb- és hegyvidéki völgyek, teraszok, medencék, magas árterek, tápanyagokban gazdag talajok mezofil rétjei.
8 Előfordulása: a Vérmalmi réten, ahol domináns (381.tag, 51/3. részlet), de a tisztáson is, ahol az OB-vel mozaikpomplexet alkot (381.tag, 53/2. részlet) OA OB RB RC S4 S5 Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek Jellegtelen, degradált vizes vagy kiszáradó vizes élőhelyek, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be, és fásszárú növényzetet nem vagy alig tartalmaznak. Ide tartoznak pl. a kiszáradt, elgyomosodott vagy másodlagos, regenerálódó magassásosok, a jellegtelen nádasok, a változó vízszintű vagy időnként kiszáradó holt medrekben, folyómedrekben és kubikgödrökben található jellegtelen mocsári közösségek, az ártéri és mocsári ruderális és félruderális növényzet nedvesebb típusai és a belvizes szántók másodlagos mocsarai, nádasai is. Előfordulása: a Vérmalmi réten, kis kiterjedésben, mozaikszerűen (381.tag, 51/3. részlet) Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be Előfordulása: a Vérmalmi réten, kis kiterjedésben, mozaikszerűen (381.tag, 51/3. részlet) Puhafás pionír és jellegtelen erdők Olyan puhafájú őshonos fajok uralta, erdei lágyszárúakban többnyire szegényes erdők gyűjtőcsoportja, amelyek más csoportba [J-L-ig] nem sorolhatók be biztosan. Mocsaras területek, lecsapolt lápok, korábbi erdős területeken kialakított gyepek, szántók felhagyása után, azok spontán erdősödésével alakulnak ki, de lehetnek rendszerint hasonló területekre telepített faállományok is. Előfordulása: a 381/3, és 4. tagban, nyír (Betula pendula) állományok Keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdők Olyan kemény fájú őshonos fajok uralta, többnyire elegyetlen, erdei lágyszárúakban szegényes erdők gyűjtőcsoportja, amelyek más csoportba [J-L-ig] nem sorolhatók be biztosan. Rendszerint szántókra, gyepekre telepített, vagy erdők helyén kialakított faállományok, kivételesen gyepeken, felhagyott szántókon spontán kialakult vagy bizonytalan származású erdők. Leggyakoribb fafajaik a cser- és kocsányos tölgy, a magas és magyar kőris. Előfordulása: a Parkerdő telepített kocsányostőlgyesei (KST) sorolhatók ide. (381/2 és 9. tag) Erdei- és feketefenyvesek Erdeifenyővel vagy feketefenyővel létesített többnyire elegyetlen, cserjeszint nélküli, száraz és laza talajokon álló, idősebb korban általában kiritkuló, ültetvényszerű állományok. A gyepszint a korábbi vegetáció maradványait őrizheti. A fenyők összesített elegyaránya 75% feletti. Előfordulása: a Parkerdőbe telepített erdeifenyvesek (EF) sorolhatók ide. (381/20. tag) Egyéb tájidegen fenyvesek Lucfenyővel, jegenyefenyővel, vörösfenyővel, duglászfenyővel vagy simafenyővel létesített többnyire elegyetlen, cserjeszint nélküli, üde termőhelyeken álló, ültetvényszerű állományok. Előfordulása: a Parkerdőbe telepített luc- és egyéb fenyvesek (LF, F) sorolhatók ide.
9 (381/3, 7, 17, 18, 19, 21.. tag) Védett növényfajok Név Állomány Természetvédelmi érték Ft/pld Téli zsurló (Equisetum hyemale) Szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) Dárdás vesepáfrány (Polystychum lonchitis) Szártalan kankalin (Primula vulgaris) Kockás liliom (Fritillaria meleagris) Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) Széleslevelű nőszőfű (Epipactis hellborine) Norden nőszőfű (Epipactis nordeniorum) A Parkerdő természetvédelmi terület kezelési terve A területen található természeti értékek hosszútávú fennmaradása megfelelő kezelési tervvel biztosítható. Ennek megfelelően az alábbi kezeléseket kell részletesen kidolgozni: erdők természetközeli, ökológiai szemléletű erdészeti kezelése, ez a hosszabb távon a tájidegen fajok őshonos fajokra cserélésre természetes gyepek (tisztás, Vérmalmi rét) fenntartó kezelése: évi 2 x kaszálás, gyomtalanítás, bokorirtás zavart, gyomos területek kezelése (kaszálás, fásítás, egyebek) tájidegen növényfajok spontán terjeszkedésének visszaszorítása (akác, aranyvessző, amerikai kőris) illegális szemétlerakók megszüntetése a lakosság rekreációs igényeinek kielégítése Kezelés A Parkerdő kezelésének vonatkozásában három jól elkülönülő élőhelytípus/területhasználat kezelését kell szabályozni. - Rekreáció helyszínei: játszótér, gyalogos sétautak. Itt a város lakosságának pihenő, sport- és egyéb mozgásigényét kell kielégíteni. A murvaterítésű gyalogutak az egész területet feltárják, részben gépjárművel is használhatók. A Balatoni úton a felüljáró keleti oldalán lévő körforgalomból északra induló belső út mellett található a játszótér. Ennek funkcióját továbbra is fenn kell tartani, itt a természetvédelmi kezelés, korlátozás nem szükséges, a gyep kezelése és a facsoportok, erdőfoltok alakítása az esztétikai követelmények szerint történjen. Kivétel ez alól a kárpáti sáfrány termőhelye a tisztástól délre induló sétaút két oldalán. - Gyepek: Vérmalmi-rét, tisztás. A Vérmalmi-rét az egykori Zala-menti ártér fennmaradt hírmondója, melyet a szomszédos Alsó-Zala-völgy Natura 2000 területen ismert természeti állapotok jellemeznek. Az egykori legelőn domináns a franciaperjés kaszáló (Pastinaco-Arrhenatherethum), de mocsárrét (Agrostio-Deschampsietum caespitosae, Agrostio -Phalaroidetum) és nem zsombékoló magassásos (Caricetum ripariae, C. gracilis) is található. Kezelés: a hagyományos rétművelési mód, azaz évenként 2 ( 3) x-i kaszálás. Első kaszálás időpontja június eleje, a második augusztus.
10 A 381.tag, 53/2. részleten lévő tisztás kezelése is hasonló, bár itt a sport- és egyéb szabadidős tevékenység funkcióból adódóan a június eleji kaszálást követően többszöri kaszálás is elfogadható. - Erdők: Az erdők kezelésével kapcsolatos alapelvek az erdők élőhelytípusainak megfelelően változnak. Az itt javasolt kezeléseket az Állami Erdészeti Szolgálat Zöldövezeti tervező Iroda által 2006-ban készített fejlesztési tervvel összhangban kell megvalósítani. Az Á-NÉR RB - puhafás pionír és jellegtelen erdők kategóriába a 381/3-4. tagokat soroltuk, melyek nagyobbrészt ligetes nyíresek és bokrosok. Itt a bokrosok, nyíresek alatt márciusban a kárpáti sáfrány és a kockásliliom nyílik, júniustól szeptemberig a nőszőfüvek virágoznak. E fajok védelmében a területen való kaszálást be kell szüntetni, ill. azt az őszi időszakban kell elvégezni. Az utóbbi években ugyanis a nyírek alatt a borostyánból kinőtt orchideákat több Ízben is nyíláskor lekaszálták. Az S4, S5 kategóriákba tartozó fenyvesekben megtelepedett harasztok és nőszőfűk védelme érdekében a száradó állományokat, ill. tervezett fafajcserét fokozatosan kell végrehajtani, hogy mindig maradjon árnyékolt terület, ill. idős példány. Az RC jelű, keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdőkben jelenleg védendő érték csak elvétve található. Hosszú távon ezeket a homogén állományokat is vegyeskorú és fajösszetételű erdőkké kell átalakítani, a fejlesztési terv útmutatása alapján. Jelenlegi tulajdoni viszonyok: A terület többségében önkormányzati tulajdonban van, a 2746/8., 2746/9., 2746/14., 2746/16. hrsz-ok Zalaerdő kezelésében. Kezelő: A terület Zalaegerszeg Város Önkormányzata kezelésében van, kivétel a Zalaerdő által kezelt 2 terület. Tervezett tulajdoni viszonyok: Az élőhely hosszútávú fennmaradása szempontjából kívánatos lenne az egész terület városi (önkormányzati) tulajdonba kerülése 13.3 A Parkerdő természetvédelmi terület ingatlanainak helyrajzi számos jegyzéke Sorszám Helyrajz i szám Művelési ág Terület (m2) Tulajdonos/kezelő /12 Erdő Zalaegerszeg Város Önkormányzata /14 Erdő Zalaegerszeg Város Önkormányzata /17 Erdő Zalaegerszeg Város Önkormányzata /1 Út (kivett) Zalaegerszeg Város Önkormányzata /2 Út (kivett) Zalaegerszeg Város Önkormányzata Megjegyzés
11 6 2740/3 Erdő Zalaegerszeg Város Önkormányzata Út (kivett) Zalaegerszeg Város Önkormányzata /8 Díszkert Magyar Állam (Zalaerdő) (kivett) /9 Díszkert Magyar Állam (Zalaerdő) (kivett) /10 Út (kivett) Zalaegerszeg Város Önkormányzata /11 Út (kivett) Zalaegerszeg Város Önkormányzata /12 Erdő Zalaegerszeg Város Önkormányzata /13 Erdő Zalaegerszeg Város Önkormányzata /14 Díszkert Magyar Állam (Zalaerdő) (kivett) /15 Díszkert Magyar Állam (Zalaerdő) (kivett) + gyep/kaszáló + tisztás, gyep
12 2. sz. melléklet A Pálosfai-patak természetvédelmi terület természeti értékei A terület rövid jellemzése, a védelem alá helyezés indokai A terület a város déli határában folyó Pálosfai-patak jobb oldalán értékes vizes élőhelylánc található. A forrás által táplált lápi magaskórós, magassásostól a mocsárrétig-kaszólórétig több társulás is megtalálható. Az erdőket a füzesek, égeresek képviselik. A wetlandben védett növényfajok élnek, melyek továbbélése és az élőhelyek fennmaradása érdekében művelési korlátozásokat kell eszközölni. A terület az elhanyagoltság miatt helyenként gyomosodik, s bele is szántottak Élőhelytípusok: A terület élőhelyeinek tipizálása az Európai Unió Habitat Direktrívájában megfogalmazottak alapján, a hazai viszonyokra kidolgozott, EU kompatibilis Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer (Á-NÉR) kategóriáinak megfelelően történt. B5 D34 D6 OB OD P2a Nem zsombékoló magassásrétek Legalább időszakosan vízzel borított, tápanyaggal jól ellátott termőhelyen kialakuló gyepes társulások, amelyekre jellemző, hogy a növényzet növekedése révén szembetűnő felszíni egyenlőtlenségek csak kivételesen jönnek létre. A növényzet alatt tőzegképződés rendszerint nem folyik. Mocsárrétek A vegetációs időszak jelentős részében üde (tavasszal gyakran vízállásos, de nyárra kiszáradó), nem tőzegesedő talajok szikes fajokban szegény magas füvű rétjei. Ártéri és mocsári magaskórósok Hullámtéri, ártéri és mocsári élőhelyeken kialakuló, magasnövésű kétszikű fajok által dominált élőhely.. Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be. A jellegtelenség oka és a terület eredete igen sokféle lehet. Ide tarozik pl. az ártéri és mocsári ruderális és félruderális gyomnövényzet, a hullámtéri liánosok, szedresek, a hullámtéri, gátmenti másodlagos, jellegtelen magaskórósok. Lágyszárú özönfajok állományai Lágyszárú özönfajok (pl. Solidago, Aster, Helianthus fajok) által uralt területek. Az özönfajok borítása nagyobb, mint 50%. Előfordulások: a fenti növényközösségek a területen mindenütt előfordulnak, un. Társuláskomplexet alkotnak. Üde cserjések
13 Nedves vagy üde területek gyakran másodlagos cserjéseinek gyűjtőcsoportja Előfordulások: a patakvölgy nyugati végén található J5 Égerligetek Hegy- és dombvidékek patakvölgyeiben, medencéiben kialakult mezofil-higrofil jellegű erdők, amelyek lombszintjében általában domináns az éger Előfordulások: a patakvölgy nyugati végén található Védett növényfajok Név Állomány Természetvédelmi érték Ft/pld Mocsári kosbor (Orchis palustris) 20 tő Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) 80 tő Széleslevelű ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis) 30 tő Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza aschersonianum) 10 tő Csermelyaszat (Cirsium rivulare) 500 tő A Pálosfai-patak természetvédelmi terület kezelési terve A területen található természeti értékek hosszútávú fennmaradásához megfelelő kezelési tervet kell készíteni. A tervben az alábbi kezeléseket kell részletesen kidolgozni: vizes élőhelyek fenntartása természetes gyepek fenntartó kezelése (kaszálás, gyomtalanítás, bokorirtás, stb.) zavart, gyomos területek kezelése (kaszálás, fásítás, egyebek) tájidegen növényfajok spontán terjeszkedésének visszaszorítása (aranyvessző, japánkeserűfű) jelenleg szántóként művelt területek visszagyepesítése - Gyepek: Kezelés: a hagyományos rétművelési mód, azaz évenként 2 ( 3) x-i kaszálás. Első kaszálás időpontja június eleje, a második augusztusban. Az aranyvesszővel (Solidago gigantea) fertőzött területeken szárzúzózás után kaszálással kell fenntartani a jó természeti állapotot. Az elgyomosodott magassásosokat is hasonló módon kell kezelni. A gyom jellegű nádas esetében is hasonló módon kell eljárni. - Erdők: A bokorfüzesek és égeresek aljnövényzetének elgyomosodása a talajvízszint csökkenésének tudható be. - Patak: A Pálosfai-patak a folyása mentén lakó- és egyéb humán területet, települést nem veszélyeztet. Ezért a patakot revitalizácálni kell, azaz további felesleges szabályozását meg kell akadályozni, ill. azt csak oly mértékben kell folytatni, hogy a főút hídját ne veszélyeztesse. Jelenlegi tulajdoni viszonyok: A terület magántulajdonban van.
14 Kezelő: Tulajdonosok Tervezett tulajdoni viszonyok: Az élőhely hosszútávú fennmaradását a jelenlegi kezelő biztosíthatja A Pálosfai-patak természetvédelmi terület ingatlanainak helyrajzi számos jegyzéke Sorszá m Helyrajzi szám Művelési ág Terület (m2) Tulajdonos /a legelő Magánszemély /b erdő Magánszemély legelő Magánszemély /1 legelő Magánszemély legelő 9336 Magánszemély legelő 6488 Magánszemély legelő Magánszemély
15 3. sz. melléklet Az Alsóerdő természetvédelmi terület természeti értékei A terület rövid jellemzése, a védelem alá helyezés indokai A várostól délre húzódó összefüggő erdőterületet, az Alsóerdőt helyi természetvédelmi oltalom alá kell helyezni az ott lévő botanikai- és zoológiai elsősorban ornitológiai- értékek miatt. Az erdő a zalai klimax erdőtársulások, a gyertyános-tölgyesek tipikus, jellemző, fajgazdag reprezentáns képviselője. Az itt található ökoszisztéma védelmében, egyúttal a ma is nagyszámban fellelhető védett fajok élőhelyének védelme érdekében művelési korlátozásokat kell foganatosítani. Az Alsóerdő egyúttal a város kedvelt kirándulóerdeje, így a rekreációs funkció további fenntartása, erősítése szükséges. Az Alsóerdő már eddigi védettséget élvező területei (Azáleás-völgy, Aranyoslapi-forrás) mellé újabb területek védelmére is sor kerül Élőhelytípusok: A terület élőhelyeinek tipizálása az Európai Unió Habitat Direktrívájában megfogalmazottak alapján, a hazai viszonyokra kidolgozott, EU kompatibilis Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer (Á-NÉR) kategóriáinak megfelelően történt. M8 K1a K2 K5 L2b Száraz-félszáraz erdő- és cserjés szegélyek Komplex élőhely, a száraz és félszáraz erdők, cserjések széle és az itt található sztyeprétek együttese. A gyep többszintű, fajgazdag, egyaránt megjelennek benne a xerofrekvens és mezofrekvens fajok. Jellemző a fényben gazdag szárazerdők és sztyeprétek közös fajainak, az ún. erdőssztyep fajoknak a jelenléte. Előfordulása: cseresek, tölgyesek szegélyein, nyiladékai mentén fordul elő. Gyertyános-kocsányos tölgyesek Síksági és dombvidéki tájak árnyas, üde erdei, amelyek lombkoronaszintjében általában a Quercus robur és a Carpinus betulus uralkodik. Előfordulása: többnyire platóhelyzetben lévő, ill. délies kitettségű termőhelyeken fordul elő. Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Elegyes, Quercus petraea s.l. és gyertyán uralta üde, többnyire mély talajú hegydombvidéki erdők (a gyertyánt részben helyettesítheti a bükk). Előfordulása: az Alsóerdőben domináns, nagy kiterjedésű erdőtipus Bükkösök Jó növekedésű (kifejlett állapotban m), zárt (80-100%) lombkoronájú, többnyire bükk monodominanciájú (> 60%), üde erdők. Az idegenhonos fafajok maximális aránya 50% (amennyiben egyébként az élőhely egyértelműen azonosítható). Előfordulása: északi oldalakban, mély szurdokokban található néhány foltban. Cseres-kocsányos tölgyesek
16 Csapadékosabb síkságokon, alacsony, lapos dombvidékeken előforduló, cser- és kocsányos tölgy különböző arányú elegyei alkotta erdők. Előfordulása: a nyugati oldal platóján található egy állománya. P1 P8 S1 S4 S5 Őshonos fafajú fiatalosok Fakitermelést, erdőtüzet vagy egyéb természeti katasztrófát követően mesterségesen telepített vagy természetesen felújult, őshonos fafajú fiatal faállományok. Minden esetben korábbi erdőterület helyén jön létre. Előfordulása: az elmúlt 10 évben történt véghasználatok területén feljött fiatalosok. Vágásterületek Erdők, faállományok helyén, fakitermelést, erdőtüzet vagy egyéb természeti katasztrófát követően kialakult erdőtlen vagy már természetes vagy mesterséges újulattal rendelkező területek, ahol az újulat átlagos magassága a terület nagyobb részén nem éri el a fél m-t. Előfordulása: a közelmúltban letermelt erdők helyén találhatók. Ültetett akácosok Akáccal létesített, többnyire elegyetlen, ültetvényszerű állományok, amelyek gyepszintje nagyobbrészt nem erdei, gyakran nitrofiton fajokból áll. Az akác (és az esetleg előforduló egyéb idegenhonos fafajok együttes) elegyaránya 75% feletti. Előfordulása: a védett terület déli szélén található monodomináns akácosok tartoznak ide. Erdei- és feketefenyvesek Erdeifenyővel vagy feketefenyővel létesített többnyire elegyetlen, cserjeszint nélküli, száraz és laza talajokon álló, idősebb korban általában kiritkuló, ültetvényszerű állományok. Előfordulása: az Azáleás-völgy mentén található erdők, állományuk pusztulóban. Egyéb tájidegen fenyvesek Lucfenyővel, jegenyefenyővel, vörösfenyővel, duglászfenyővel vagy simafenyővel létesített többnyire elegyetlen, cserjeszint nélküli, üde termőhelyeken álló, ültetvényszerű állományok. A gyepszint a korábbi vegetáció maradványait őrizheti. A fenyők összesített elegyaránya 75% feletti. Előfordulása: az Azáleás-völgy mentén található erdők, állományuk pusztulóban Védett növényfajok Név Állomány Természetvédelmi érték Ft/pld Kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum) 20 tő Szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) 50 tő Karélyos vesepáfrány (Polystichum aculeatus) 20 tő Szártalan kankalin (Primula vulgaris) 300 tő Farkasboroszlán (Daphne mezereum) 30 tő Zalai bükköny (Vicia oroboides) 500 tő Kispárlófű (Aremonia agrimonioides) 20 tő Méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) 300 tő Bíborkosbor (Orchis purpurea) 10 tő Ciklámen (Cyclamen purpurascens) 1000 tő
17 Pirítőgyökér (Tamus communis) 150 tő Turbánliliom (Lilium martagon) 50 tő Hosszúlevelű aggófű (Tephroseris longifolia) 20 tő Gömbtermésű sárma (Ornithogalum sphaerocarpum) 50 tő Kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) 10 tő Széleslevelű nőszőfű (Epipactis hellborine) 15 tő Ibolyás nőszőfű (Epipactis purpurata) 50 tő Norden nőszőfű (Epipactis nordeniorum) 10 tő Tallós-nőszőfű (Epipactis tallosii) 100 tő Madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis) 200 tő Kétlevelű sarkvirág (Plathanthera bifolia) 100 tő Kardos madársisak (Cephalanthera longifolia) 300 tő Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) 50 tő Piros madársisak (Cephalanthera rubra) 30 tő Fehér zászpa (Veratrum album) 5 tő Az Alsóerdő természetvédelmi terület kezelési terve A területen található természeti értékek hosszútávú fennmaradása megfelelő kezelési tervvel biztosítható. Ennek megfelelően az alábbi kezeléseket kell részletesen kidolgozni: erdők természetközeli, ökológiai szemléletű Pro sylva - erdészeti kezelése. zavart, gyomos területek kezelése (kaszálás, fásítás, egyebek) tájidegen növényfajok spontán terjeszkedésének visszaszorítása (akác, aranyvessző) illegális szemétlerakók megszüntetése a lakosság rekreációs- és sportigényeinek kielégítése Kezelés: Az Alsóerdő kezelésének vonatkozásában két elkülönülő élőhelytípus kezelését kell szabályozni. - Rekreáció helyszínei: játszótér, gyalogos sétautak. Itt a város lakosságának pihenő, sport- és egyéb mozgásigényét kell kielégíteni. A főút melletti kiépített gyalog- és kerékpárút a területet feltárja, déli irányban. Az erdőben lévő nyiladékok elsődleges erdészeti használatuk mellett sétautakként, kirándulóutakként is funkcionálnak. A sport- és szabadidős tevékenység helyszínei a kialakított erdei tornapálya és az azon kialakított állomások. Ezeken a helyszíneken a természetvédelmi kezelés, korlátozás nem szükséges, kialakításuk a funkcionális és esztétikai követelmények szerint történjen. - Erdők: Az erdők kezelésével kapcsolatos alapelvek az erdők élőhelytípusainak megfelelően változnak. Az Á-NÉR - K2, K3, K5, L2b - kategóriába sorolt őshonos fajok alkotta erdők elsődleges funkcióját a természetvédelmi és rekreációsként kell meghatározni. Az erdő faállományát az elérhető leghosszabb életkorig meg kell tartani. Tarvágás, véghasználat tilos, a kezeléseket a Pro sylva gazdálkodásmódjában meghatározottak szerint kell végezni, lehetőség szerint szálaló módban. Vegyes korösszetételű erdőket kell kialakítani. A fiatal állományok alakítása során arra kell törekedni, hogy minél előbb változó koreloszlású természetes erdőkké váljanak. A rovarvilág és a nagyszámban jelen lévő gombák számára megfelelő holtfaanyag meghagyása szükséges. Az S4, S5 kategóriákba tartozó fenyvesekben megtelepedett harasztok és nőszőfűk védelme érdekében a száradó állományokat, ill. tervezett fafajcserét fokozatosan kell végrehajtani, hogy mindig maradjon árnyékolt terület, ill. idős példány.
18 Jelenlegi tulajdoni viszonyok: A terület állami tulajdonban van Kezelő: A terület a Zalaerdő Zrt. kezelésében van. Tervezett tulajdoni viszonyok: Az élőhely hosszútávú fennmaradása szempontjából kívánatos lenne az egész terület városi (önkormányzati) tulajdonba kerülése Az Alsóerdő természetvédelmi terület ingatlanainak helyrajzi számos jegyzéke Sorszá m Helyrajzi szám Művelési ág Terület (m2) Tulajdonos/kezelő /1 Erdő Zalaerdő Zrt. Nagykanizsa /8 Erdő Zalaerdő Zrt. Nagykanizsa /11 Erdő 7390 Zalaerdő Zrt. Nagykanizsa /15 Erdő Zalaerdő Zrt. Nagykanizsa Erdő Zalaerdő Zrt. Nagykanizsa
19 4. sz. melléklet A Bozsoki-domb természetvédelmi terület természeti értékei A terület rövid jellemzése, a védelem alá helyezés indokai A terület a város bozsoki városrészében található. A területen a művelésből felhagyott területeken kialakult másodlagos növényesedés (szukcesszió) és az értékes eredeti élőhelytöredékek komplexe jellemzi. A terület természetvédelmi értéke sokkal nagyobb a rossz termőadottságú talajon mezőgazdasági termeléssel remélhető gazdasági haszonnál. A Bozsoki-dombot helyi védelem alá kell helyezni az ott lévő botanikai- és ornitológiai értékek miatt. Az itt fellelhető védett, és fokozottan védett (pl. méhbangó, gyurgyalag ) fajok élőhelyének védelme érdekében művelési korlátozásokat kell eszközölni Élőhelytípusok: A terület élőhelyeinek tipizálása az Európai Unió Habitat Direktrívájában megfogalmazottak alapján, a hazai viszonyokra kidolgozott, EU kompatibilis Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer (Á-NÉR) kategóriáinak megfelelően történt. D2 Kékperjés rétek Nedves réti növénytársulások, amelyekben kékperje (Molinia) fajok uralkodnak. A talajvíz rendszerint nem éri el a felszínt. A talaj rendszerint erősen humuszos vagy tőzeges. Domináns lehet a Molinia hungarica vagy a Molinia arundinacea. Előfordulása: felhagyott bánya déli részének aljzatán, valamint a domb É-i, Ny-i oldalán. Megjelenése másodlagos szukcesszió eredménye E1 Franciaperjés rétek Domb- és hegyvidéki völgyek, teraszok, medencék, magas árterek, tápanyagokban gazdag talajok mezofil rétjei. Előfordulása: a terület déli részén a felhagyott szántókon, ill. a dombon (mozaikok) található. OA Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek Jellegtelen, degradált vizes vagy kiszáradó vizes élőhelyek, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be, és fásszárú növényzetet nem vagy alig tartalmaznak. Ide tartoznak pl. a kiszáradt, elgyomosodott vagy másodlagos, regenerálódó magassásosok, a jellegtelen nádasok, a változó vízszintű vagy időnként kiszáradó holt medrekben, folyómedrekben és kubikgödrökben található jellegtelen mocsári közösségek, az ártéri és mocsári ruderális és félruderális növényzet nedvesebb típusai és a belvizes szántók másodlagos mocsarai, nádasai is. Előfordulása: a felhagyott bánya teraszain, oldalfalaiban jellemző OB Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok, amelyek a természetközeli élőhelyi
20 kategóriákba nem sorolhatók be Előfordulása: az egész területen jellemző, évről-évre javuló természetességet mutat, különösen a homokdombon. RB Puhafás pionír és jellegtelen erdők Olyan puhafájú őshonos fajok uralta, erdei lágyszárúakban többnyire szegényes erdők gyűjtőcsoportja, amelyek más csoportba [J-L-ig] nem sorolhatók be biztosan. Mocsaras területek, lecsapolt lápok, korábbi erdős területeken kialakított gyepek, szántók felhagyása után, azok spontán erdősödésével alakulnak ki, de lehetnek rendszerint hasonló területekre telepített faállományok is. Előfordulása: a felhagyott bánya teraszain, oldalfalaiban jellemző Védett növényfajok Név Állomány Természetvédelmi érték Ft/pld Konkoly (Agrostemma githago) 60 tő Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) 300 tő Őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) 20 tő Szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopea) 150 tő Agárkosbor (Orchis morio) 15 tő Tarkakosbor (Orchis tridentata) 10 tő Bíborkosbor (Orchis purpurea) 20 tő Vitézkosbor (Orchis militaris) 150 tő Hibrid kosbor (Orchis hybrida) 1 tő Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) 10 tő Békakonty (Listera ovata) 20 tő Téli zsurló (Equisetum hyemale) 1000 tő Fokozottan védett növényfaj Név Állomány Természetvédelmi érték Ft/pld Méhbangó (Ophrys apifera) 120 tő Fokozottan védett állatfaj Név Állomány Természetvédelmi érték Ft/pld Gyurgyalag (Merops apiaster) 20 pár A Bozsoki-domb természetvédelmi terület kezelési terve A területen található természeti értékek hosszútávú fennmaradása megfelelő kezelési tervvel biztosítható. Ennek megfelelően az alábbi kezeléseket kell részletesen kidolgozni: Természetes gyepek fenntartó kezelése: évi 1 x kaszálás, gyomtalanítás, bokorirtás zavart, gyomos területek kezelése (kaszálás, egyebek) tájidegen növényfajok spontán terjeszkedésének visszaszorítása (akác, aranyvessző, japánkeserűfű) illegális szemétlerakók megszüntetése
ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZLÖNYE
XI. évfolyam 10. szám ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZLÖNYE HIVATALOS LAP 2010. SZEPTEMBER 24. TARTALOM SZEMÉLYI RÉSZ ZMJVK 187/2010. sz. hat. A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola magasabb vezetője
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi
J_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló
J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének
Natura 2000 Fenntartási Terv
Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2001. (X. 26.). önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről 1
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2001. (X. 26.). önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32.
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
A rendelet hatálya 1. A védetté nyilvánítás célja 2.
Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének Albertirsa Város helyi jelentőségű természeti einek és értékeinek védetté nyilvánításáról és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 16/2008.(III.
19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről
19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában
Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere
Előterjesztő: Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere Ügyiratszám: 01/69127-14/2013 Tárgy: Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelet
Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
Tervezet. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/461/2009. Tervezet a Maconkai-rét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Maconkai-rét természetvédelmi
Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete
XX. évfolyam 2. szám. körzet ellátására meghirdetett pályázat elbírálása
XX. évfolyam 2. szám _ ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZLÖNYE HIVATALOS LAP 2019. MÁRCIUS 8. SZEMÉLYI RÉSZ ZMJVK 30/2019. (III.07.) sz. hat. A zalaegerszegi I. sz. iskolafogászati körzet ellátására meghirdetett
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
Fontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
Tervezet a közigazgatási egyeztetésre
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó
ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
FÜZESGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 27/2003. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
FÜZESGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 27/2003. (XII. 18.) önkormányzati rendelete A HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELMÉRŐL 1 Füzesgyarmat Város Képviselő-testülete fontosnak
Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről
Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről Egységes szerkezet! Lezárva: 2012. 06. 07. Nagycenk Község Önkormányzat
A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Ügyfél Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua
Csömör Nagyközség Önkormányzat Képvisel-testületének 8/2005. (V.01.) rendelete a helyi jelentség természeti értékek védelmérl
Csömör Nagyközség Önkormányzat Képvisel-testületének 8/2005. (V.01.) rendelete a helyi jelentség természeti értékek védelmérl Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képvisel-testülete a természet védelmérl
Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e. a helyi jellegű természeti értékek védelméről
Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e a helyi jellegű természeti értékek védelméről (A 11/2012.(V.31.), a 18/2009.(X.01.), a 7/2001.(V.31.) sz. Rendelettel
Város Polgármestere. A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25.) Ör.sz. rendelet felülvizsgálatáról
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu A természeti értékek helyi
Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról
Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. 24.
Élőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2015. (IX.11.) számú rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról
LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2015. (IX.11.) számú rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról 2. oldal Lakitelek Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2015. (IX.11.)
Natura 2000 fenntartási terv
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,
17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi
17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (......) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1364/2008. Tervezet a Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület létesítéséről és a természetvédelmi kezelő megnevezéséről szóló 8/1991. (IV.26.)
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM
Tervezet. a Cégénydányádi-park természetvédelmi terület bővítéséről és a Hortobágyi Nemzeti Park határainak módosításáról. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/384/2009. Tervezet a Cégénydányádi-park természetvédelmi terület bővítéséről és a Hortobágyi Nemzeti Park határainak módosításáról (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/957/2008. Tervezet a Dunaszentgyörgyi-láperdő természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember A Dunaszentgyörgyi-láperdő
A természetvédelemről szóló évi LIII. Törvény a alapján Göd Nagyközség Önkormányzata a következőket rendeli el.
Göd Város Önkormányzatának 16/1999.(IV. 20.) sz. Ök. rendelete az egységes szerkezetbe foglalt helyi jelentőségű Göd- felsői Kékperjés Láprét, a Göd Láprét, a Göd Homokpusztagyep, Kék Duna Sport telep
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN Bank László Pécs, 2013. november 26. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi körzet:
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés)
A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/986/2007. Tervezet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve
A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó
1. Helyi jelentőségű védett természeti érték védettségének fenntartásáról
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 9/2019. (III.28.) Ör-rel módosított 33/2018. (IX.27.) önkormányzati rendelete helyi jelentőségű védett természeti emlékké nyilvánításról Veszprém
Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok
Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Dr. Varga Tamás igazgató Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Környezetünk legösszetettebb
15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.
15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus
122/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet az Uzsai csarabos erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról
122/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet az Uzsai csarabos erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007.
7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek
7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,
Szőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein. Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens
Szőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens Mit védünk? A szőlőtelepítések által érintett védett természeti
Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék
Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu Cserjések és szegélyek +J1a3 +M678 +P2abc J Liget- és láperdők Liget- és láperdők J3
A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége. Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt.
A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt. A fővárosban található természeti értékek csoportosítása: Országos jelentőségű
[különleges beépítésre nem szánt területek, ezen belül] c) egyéb különleges terület Ke
Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (X.31.) önkormányzati rendelete az Ózd Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2011. (V.20.) önkormányzati rendelet
Tervezet. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/465/2009. Tervezet a Tarcali Turzó-dűlő természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Tarcali Turzó-dűlő természetvédelmi
1. Általános rendelkezések
Letenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (XI. 14.) önkormányzati rendelete helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításról Letenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete
Újudvar község Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1994.(VI.21.) számú rendelete a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánításáról.
Újudvar község Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1994.(VI.21.) számú rendelete a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánításáról. Újudvar község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990.évi
1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:
Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi
Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és
Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
Gördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
Bódis Judit 1 - Illyés Zoltán 2 - Búzás Előd 1,3 - Pacsai Bálint 1 - Tóbiás Annamária 1 - Szeglet Péter 1
Bódis Judit 1 - Illyés Zoltán 2 - Búzás Előd 1,3 - Pacsai Bálint 1 - Tóbiás Annamária 1 - Szeglet Péter 1 Zalai Natura erdők természetvédelmi szempontú botanikai felmérése Habitat mapping and its conservational
VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
Salgótarján Megyei Jogú Város Főépítészétől. Szám:1757-5/ 2012 Javaslat a településrendezési terv módosítás előkészítésére
Salgótarján Megyei Jogú Város Főépítészétől Szám:1757-5/ 2012 Javaslat a településrendezési terv módosítás előkészítésére Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város közigazgatási területén két területegység
Kosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak
Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.
Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati
9/2012. (II. 21.) VM rendelet. az Iváni-szikesek természetvédelmi terület létesítéséről
9/2012. (II. 21.) VM rendelet az Iváni-szikesek természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1519/2008. Tervezet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december Az Ebergőci-láprét természetvédelmi
Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés
Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,
ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december
V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről
GYÕRI KOMPLEX BIOLÓGIAI MONITOROZÓ RENDSZER 15 Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről
ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Tímár Gábor Heves Megyei Kormányhivatal NATURA 2000 ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Általános jogszabályok 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai
polgármester A rendelet kihirdetése a mai napon a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel megtörtént.
Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017. (III.31.) önkormányzati rendelete az egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védetté nyilvánításáról szóló 17/2015. (VI.26.) önkormányzati
A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.
Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai
A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Dr. Király Gergely Botond Nyugat-Magyarországi Egyetem A láprét és környéke története Köztudomású, hogy a római korban
Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról
Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Marcali Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2)
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 8901 Zalaegerszeg, Kossuth L.u / , fax: 92/
ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 8901 Zalaegerszeg, Kossuth L.u.17-19. 92/502-106, fax: 92/311-4 74 Email: inayor@zalaegerszeg.hu napirendi pont ELŐTERJESZTÉS Zalaegerszeg Megyei Jogú Város
Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban
Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők
A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti
29/2006. (V. 22.) KvVM rendelet
29/2006. (V. 22.) KvVM rendelet a Kőszegi-tőzegmohás láp Természetvédelmi Terület védetté nyilvánításáról szóló 4/1993. (II. 17.) KTM rendelet módosításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII.
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
Város Polgármestere. ELŐTERJESZTÉS A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25) Ör. sz. rendelet módosításáról
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/ Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@pmh.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS A természeti ek helyi védelméről
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS
AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 16/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL
AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 16/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2 AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 16/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HELYI
A HUDI21056 Jászkarajenői puszták. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
A HUDI21056 Jászkarajenői puszták kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek
Egyeztetési anyag. Készítette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger. 2012. május hava
Tiszaújvárosi ártéri erdők (HUBN220096) különleges természetmegőrzési területnek a Natura 2000 fenntartási terve és a Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentációja Egyeztetési anyag
Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról
Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt.
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK I. TELEPÜLÉSRENDEZÉS 1. Vizsgálat 1.1. Elhelyezkedés Söréd község Fejér megye észak-nyugati határához közel, Székesfehérvártól 16 km-re helyezkedik el. A települést DNy ÉK-i irányban
ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZLÖNYE
XVI. évfolyam 14. szám _ ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZLÖNYE HIVATALOS LAP 2015. NOVEMBER 27. TARTALOM SZEMÉLYI RÉSZ ZMJVK 205/2015. (XI.19.) sz. hat. Javaslat Zalaegerszegért Díj odaítélésére (Zárt