ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL

Átírás

1 ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL 8901 Zalaegerszeg, Kossuth L.u : 92/ , fax: 92/ jegyzo@zalaegerszeg.hu... napirendi pont anyaga ELŐTERJESZTÉS Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének december 17-i ülésére Tárgy: A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló többször módosított 32/2001. (X. 26.) sz. önkormányzati rendelet módosítása Elõterjesztő: Dr. Kovács Gábor jegyző Készítette: Tárgyalta: Egyeztetve: Műszaki Osztály Sümeghy Gabriella sk. környezetvédelmi szakreferens Székely Róbert erdőgazdálkodási szakreferens Zöld Zala Természetvédő Egyesület Műszaki Bizottság Gazdasági Bizottság Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság Településrészi Önkormányzatok Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága Városfejlesztési és Tervezési Osztály Véleményezésre megküldve: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága A közgyűlésre meghívást kap: Zöld Zala Természetvédő Egyesület Bozzay Balázs elnök Zalaegerszeg, Gorkij u. 1/D. Törvényességi és tartalmi-formai szempontból ellenőrizte: Önkormányzati Osztály Dr. Fata Anikó sk.

2 Tisztelt Közgyűlés! Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 146/9/2009. sz. határozatával felkérte a jegyzőt a Parkerdő, a Pálosfai patak völgye, az Alsóerdő és a Bozsoki-domb védetté nyilvánításához szükséges előkészítő eljárás lefolytatására és a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló többször módosított 32/2001.(X.26.) sz. önkormányzati rendelet módosításának közgyűlés elé terjesztésére. A szakmai előkészítéssel a Zöld Zala Természetvédő Egyesületet bíztuk meg, az általuk benyújtott dokumentáció jelen előterjesztés 1. sz. mellékletében található, amely az alábbiakat tartalmazza: A területek állapotának alakulása az es időszakban A területek növényzeti térképe (növénytárulások, EU szabvány Á-NÉR térkép készítése) A növényközösségek természetességi értékelése (Seregélyes-féle 5-ös skála) Védett- és fokozottan védett növényfajok előfordulásai, adatsorok Fentiek ábrázolása EOV-ban georeferált külterületi- és légifotós térképeken, hrsz-ekkel Veszélytető tényezők; humán és egyéb faktorok Védelmi javaslati dokumentum összeállítása Kezelési javaslatok Turisztikai, bemutatási javaslatok A védetté nyilvánítás szabályait a természet védelméről szóló többször módosított évi LIII. törvény (továbbiakban: törvény) 24. (3) tartalmazza, amely értelmében a védetté nyilvánítást kimondó jogszabálynak tartalmaznia kell: a védetté nyilvánítás tényét, a természetvédelmi értékek megnevezését, terület esetében annak jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a földrészletek helyrajzi számait, az e törvényben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentést, továbbá a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, illetve hozzájárulásához kötött - a törvényben nem szabályozott - tevékenységek körét, valamint a természetvédelmi kezelési tervét, az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozás tényét. A törvény értelmében a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett megkerestük a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságát, amely véleményét jelen előterjesztés megküldéséig nem juttatta el a hivatalba, azonban szóban arról tájékoztattak, hogy teljes körűen támogatják a területek védetté nyilvánítását. Az Igazgatóság írásbeli véleménye a közgyűlési anyaghoz csatolásra kerül. A természeti terület védetté nyilvánításának előkészítése során - az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében december 7-én egyeztető megbeszélést tartunk, amelyről készült jegyzőkönyvet és összefoglalót a bizottsági üléseken osztunk ki. A törvény 26. (2) bekezdése szerint a terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni. Amennyiben a Közgyűlés jelen rendeletmódosítást elfogadja, akkor ezen változásokat a ZÉSZ soron következő módosítása során szintén át kell vezetni. A helyi védelemre javasolt területek lehatárolását az előterjesztés 2. sz. mellékletében szereplő térképeken szemléltetjük. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a rendeletmódosítást és a határozati javaslatot szíveskedjen elfogadni.

3 Határozati javaslat: 1. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Zöld Zala Természetvédő Egyesület által évben elkészített Zalaegerszeg Megyei Jogú Város védett természeti értékeinek kezelési tervét. Felkéri a jegyzőt, hogy gondoskodjon a területek védettségének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről. Határidő: június 30. Felelős: Dr. Kovács Gábor jegyző 2. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a ZÉSZ soron következő módosításánál gondoskodjon a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló többször módosított 32/2001.(X.26.) sz. önkormányzati rendelet jelen módosításában foglaltak átvezetéséről. Határidő: december 31. Felelős: Dr. Gyimesi Endre polgármester Zalaegerszeg, december 4. Dr. Kovács Gábor jegyző

4 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése../2009. (..) számú önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló többször módosított 32/2001. (X. 26.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a természet védelméről szóló évi LIII. tv. 24. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló többször módosított 32/2001.(X.26.) sz. önkormányzati rendeletét (továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1. A rendelet 10. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 10. Az országosan védett növény- és állatfajok gyakori előfordulási helyei, illetve a helyi természeti értékek előfordulási helyei alapján helyi védettség alá kerülnek az alábbi területek: - Csácsi arborétum - Deák téri park - platánsorok ( Platán sor, Landorhegyi út, Zrínyi út, Bíró M. út) - Dózsa-liget - Göcsej-Palatinus Étterem és Panzió kertje - szenterzsébethegyi gesztenyfa - olai temetőben lévő hársfa - olai vasútállomásnál lévő hársfák - botfai vadgesztenyesor - Azáleás-völgy hrsz.-ú ingatlanon lévő hársfa - Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 3. sz. alatti hársfa - Parkerdő - Pálosfai-patak völgye - Alsóerdő - Bozsoki-domb 2. A rendelet 23. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyúttal a rendelet az alábbi okkal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 23. számozása 27. -ra változik: (1) A Parkerdő helyi természetvédelmi terület. 23. (2) A védetté nyilvánítás célja az erdő területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a terület

5 növény- és állatvilágának védelme, a kialakított dendrológiai gyűjtemény hosszú távú fenntartása és a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgáló helyszín biztosítása. (3) Az érintett ingatlanok jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a helyrajzi számait, a védett területen lévő természetes, illetve természetközeli növénytársulásokat és azokon, mint élőhelyeken élő állatvilágot, valamint a védelmükre vonatozó kezelés tervét az 13. sz. melléklet tartalmazza. 24. (1) A Pálosfai-patak völgye helyi természetvédelmi terület. (2) A védetté nyilvánítás célja az erdő területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a terület növény- és állatvilágának védelme. (3) Az érintett ingatlanok jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a helyrajzi számait, a védett területen lévő természetes, illetve természetközeli növénytársulásokat és azokon, mint élőhelyeken élő állatvilágot, valamint a védelmükre vonatozó kezelés tervét az 14. sz. melléklet tartalmazza. 25. (1) Az Alsóerdő helyi természetvédelmi terület. (2) A védetté nyilvánítás célja az erdő területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a terület növény- és állatvilágának védelme, a kialakított dendrológiai gyűjtemény hosszú távú fenntartása és a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgáló helyszín biztosítása. (3) Az érintett ingatlanok jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a helyrajzi számait, a védett területen lévő természetes, illetve természetközeli növénytársulásokat és azokon, mint élőhelyeken élő állatvilágot, valamint a védelmükre vonatozó kezelés tervét az 15. sz. melléklet tartalmazza. 26. (1) A Bozsoki-domb helyi természetvédelmi terület. (2) A védetté nyilvánítás célja a területén található változatos élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a terület növény- és állatvilágának védelme. (3) Az érintett ingatlanok jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a helyrajzi számait, a védett területen lévő természetes, illetve természetközeli növénytársulásokat és azokon, mint élőhelyeken élő állatvilágot, valamint a védelmükre vonatozó kezelés tervét a16. sz. melléklet tartalmazza.

6 3. (1) A rendelet a jelen rendelet 1. sz. mellékletét képező 13. számú melléklettel egészül ki. (2) A rendelet a jelen rendelet 2. sz. mellékletét képező 14. számú melléklettel egészül ki. (3) A rendelet a jelen rendelet 3. sz. mellékletét képező 15. számú melléklettel egészül ki. (4) A rendelet a jelen rendelet 4. sz. mellékletét képező 16. számú melléklettel egészül ki. 4. Jelen rendelet Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közlönyében történő kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Gyimesi Endre polgármester Dr. Kovács Gábor jegyző

7 1. sz. melléklet A Parkerdő természetvédelmi terület természeti értékei A terület rövid jellemzése, a védelem alá helyezés indokai A belvárostól északkeletre húzódó erdőterületet helyi természetvédelmi oltalom alá kell helyezni az ott lévő botanikai értékek, valamint a város szabadidős programjában szereplő rekreációs funkciója miatt. Az erdőben telepített fás állományok találhatók, melyeket részben tájidegen fafajok alkotnak. Az erdőtagok között fennmaradt gyepekben az egykori Zala-tét túlélő réti vegetációja díszlik. A nagyszámban fellelhető védett fajok élőhelyének védelme érdekében a különböző élőhelyeken eltérő módokat kell preferálni. A Parkerdő területéből a közelmúltban jelentős részek épültek be; ezeken a multinacionális vállalatok által létesített bevásárlóközpontok épültek. Mivel a terület a város kedvelt kirándulóerdeje, így a fennmaradt területen a rekreációs funkció további fenntartása, erősítése szükséges Élőhelytípusok: A terület élőhelyeinek tipizálása az Európai Unió Habitat Direktrívájában megfogalmazottak alapján, a hazai viszonyokra kidolgozott, EU kompatibilis Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer (Á-NÉR) kategóriáinak megfelelően történt. B1a Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Vizek, vízpartok magas, legyökerezett, tőzeget nem képező, sűrű lágyszárú növényzete a Phragmites australis, a Typha latifolia és a T. angustifolia fajok valamelyikének vagy keverékének dominanciájával. Előfordulása: a Vérmalmi réten, kis területen és a szabályozott patakmederben B5 D34 E1 Nem zsombékoló magassásrétek Legalább időszakosan vízzel borított, tápanyaggal jól ellátott termőhelyen kialakuló gyepes társulások, amelyekre jellemző, hogy a növényzet növekedése révén szembetűnő felszíni egyenlőtlenségek csak kivételesen jönnek létre. A növényzet alatt tőzegképződés rendszerint nem folyik. Előfordulása: a Vérmalmi réten, kis kiterjedésben, mozaikszerűen (381.tag, 51/3. részlet) Mocsárrétek A vegetációs időszak jelentős részében üde (tavasszal gyakran vízállásos, de nyárra kiszáradó), nem tőzegesedő talajok szikes fajokban szegény magas füvű rétjei. Előfordulása: a Vérmalmi réten, ahol a faranciaperjés kaszálóval mozaikol (381.tag, 51/3. részlet) Franciaperjés rétek Domb- és hegyvidéki völgyek, teraszok, medencék, magas árterek, tápanyagokban gazdag talajok mezofil rétjei.

8 Előfordulása: a Vérmalmi réten, ahol domináns (381.tag, 51/3. részlet), de a tisztáson is, ahol az OB-vel mozaikpomplexet alkot (381.tag, 53/2. részlet) OA OB RB RC S4 S5 Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek Jellegtelen, degradált vizes vagy kiszáradó vizes élőhelyek, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be, és fásszárú növényzetet nem vagy alig tartalmaznak. Ide tartoznak pl. a kiszáradt, elgyomosodott vagy másodlagos, regenerálódó magassásosok, a jellegtelen nádasok, a változó vízszintű vagy időnként kiszáradó holt medrekben, folyómedrekben és kubikgödrökben található jellegtelen mocsári közösségek, az ártéri és mocsári ruderális és félruderális növényzet nedvesebb típusai és a belvizes szántók másodlagos mocsarai, nádasai is. Előfordulása: a Vérmalmi réten, kis kiterjedésben, mozaikszerűen (381.tag, 51/3. részlet) Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be Előfordulása: a Vérmalmi réten, kis kiterjedésben, mozaikszerűen (381.tag, 51/3. részlet) Puhafás pionír és jellegtelen erdők Olyan puhafájú őshonos fajok uralta, erdei lágyszárúakban többnyire szegényes erdők gyűjtőcsoportja, amelyek más csoportba [J-L-ig] nem sorolhatók be biztosan. Mocsaras területek, lecsapolt lápok, korábbi erdős területeken kialakított gyepek, szántók felhagyása után, azok spontán erdősödésével alakulnak ki, de lehetnek rendszerint hasonló területekre telepített faállományok is. Előfordulása: a 381/3, és 4. tagban, nyír (Betula pendula) állományok Keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdők Olyan kemény fájú őshonos fajok uralta, többnyire elegyetlen, erdei lágyszárúakban szegényes erdők gyűjtőcsoportja, amelyek más csoportba [J-L-ig] nem sorolhatók be biztosan. Rendszerint szántókra, gyepekre telepített, vagy erdők helyén kialakított faállományok, kivételesen gyepeken, felhagyott szántókon spontán kialakult vagy bizonytalan származású erdők. Leggyakoribb fafajaik a cser- és kocsányos tölgy, a magas és magyar kőris. Előfordulása: a Parkerdő telepített kocsányostőlgyesei (KST) sorolhatók ide. (381/2 és 9. tag) Erdei- és feketefenyvesek Erdeifenyővel vagy feketefenyővel létesített többnyire elegyetlen, cserjeszint nélküli, száraz és laza talajokon álló, idősebb korban általában kiritkuló, ültetvényszerű állományok. A gyepszint a korábbi vegetáció maradványait őrizheti. A fenyők összesített elegyaránya 75% feletti. Előfordulása: a Parkerdőbe telepített erdeifenyvesek (EF) sorolhatók ide. (381/20. tag) Egyéb tájidegen fenyvesek Lucfenyővel, jegenyefenyővel, vörösfenyővel, duglászfenyővel vagy simafenyővel létesített többnyire elegyetlen, cserjeszint nélküli, üde termőhelyeken álló, ültetvényszerű állományok. Előfordulása: a Parkerdőbe telepített luc- és egyéb fenyvesek (LF, F) sorolhatók ide.

9 (381/3, 7, 17, 18, 19, 21.. tag) Védett növényfajok Név Állomány Természetvédelmi érték Ft/pld Téli zsurló (Equisetum hyemale) Szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) Dárdás vesepáfrány (Polystychum lonchitis) Szártalan kankalin (Primula vulgaris) Kockás liliom (Fritillaria meleagris) Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) Széleslevelű nőszőfű (Epipactis hellborine) Norden nőszőfű (Epipactis nordeniorum) A Parkerdő természetvédelmi terület kezelési terve A területen található természeti értékek hosszútávú fennmaradása megfelelő kezelési tervvel biztosítható. Ennek megfelelően az alábbi kezeléseket kell részletesen kidolgozni: erdők természetközeli, ökológiai szemléletű erdészeti kezelése, ez a hosszabb távon a tájidegen fajok őshonos fajokra cserélésre természetes gyepek (tisztás, Vérmalmi rét) fenntartó kezelése: évi 2 x kaszálás, gyomtalanítás, bokorirtás zavart, gyomos területek kezelése (kaszálás, fásítás, egyebek) tájidegen növényfajok spontán terjeszkedésének visszaszorítása (akác, aranyvessző, amerikai kőris) illegális szemétlerakók megszüntetése a lakosság rekreációs igényeinek kielégítése Kezelés A Parkerdő kezelésének vonatkozásában három jól elkülönülő élőhelytípus/területhasználat kezelését kell szabályozni. - Rekreáció helyszínei: játszótér, gyalogos sétautak. Itt a város lakosságának pihenő, sport- és egyéb mozgásigényét kell kielégíteni. A murvaterítésű gyalogutak az egész területet feltárják, részben gépjárművel is használhatók. A Balatoni úton a felüljáró keleti oldalán lévő körforgalomból északra induló belső út mellett található a játszótér. Ennek funkcióját továbbra is fenn kell tartani, itt a természetvédelmi kezelés, korlátozás nem szükséges, a gyep kezelése és a facsoportok, erdőfoltok alakítása az esztétikai követelmények szerint történjen. Kivétel ez alól a kárpáti sáfrány termőhelye a tisztástól délre induló sétaút két oldalán. - Gyepek: Vérmalmi-rét, tisztás. A Vérmalmi-rét az egykori Zala-menti ártér fennmaradt hírmondója, melyet a szomszédos Alsó-Zala-völgy Natura 2000 területen ismert természeti állapotok jellemeznek. Az egykori legelőn domináns a franciaperjés kaszáló (Pastinaco-Arrhenatherethum), de mocsárrét (Agrostio-Deschampsietum caespitosae, Agrostio -Phalaroidetum) és nem zsombékoló magassásos (Caricetum ripariae, C. gracilis) is található. Kezelés: a hagyományos rétművelési mód, azaz évenként 2 ( 3) x-i kaszálás. Első kaszálás időpontja június eleje, a második augusztus.

10 A 381.tag, 53/2. részleten lévő tisztás kezelése is hasonló, bár itt a sport- és egyéb szabadidős tevékenység funkcióból adódóan a június eleji kaszálást követően többszöri kaszálás is elfogadható. - Erdők: Az erdők kezelésével kapcsolatos alapelvek az erdők élőhelytípusainak megfelelően változnak. Az itt javasolt kezeléseket az Állami Erdészeti Szolgálat Zöldövezeti tervező Iroda által 2006-ban készített fejlesztési tervvel összhangban kell megvalósítani. Az Á-NÉR RB - puhafás pionír és jellegtelen erdők kategóriába a 381/3-4. tagokat soroltuk, melyek nagyobbrészt ligetes nyíresek és bokrosok. Itt a bokrosok, nyíresek alatt márciusban a kárpáti sáfrány és a kockásliliom nyílik, júniustól szeptemberig a nőszőfüvek virágoznak. E fajok védelmében a területen való kaszálást be kell szüntetni, ill. azt az őszi időszakban kell elvégezni. Az utóbbi években ugyanis a nyírek alatt a borostyánból kinőtt orchideákat több Ízben is nyíláskor lekaszálták. Az S4, S5 kategóriákba tartozó fenyvesekben megtelepedett harasztok és nőszőfűk védelme érdekében a száradó állományokat, ill. tervezett fafajcserét fokozatosan kell végrehajtani, hogy mindig maradjon árnyékolt terület, ill. idős példány. Az RC jelű, keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdőkben jelenleg védendő érték csak elvétve található. Hosszú távon ezeket a homogén állományokat is vegyeskorú és fajösszetételű erdőkké kell átalakítani, a fejlesztési terv útmutatása alapján. Jelenlegi tulajdoni viszonyok: A terület többségében önkormányzati tulajdonban van, a 2746/8., 2746/9., 2746/14., 2746/16. hrsz-ok Zalaerdő kezelésében. Kezelő: A terület Zalaegerszeg Város Önkormányzata kezelésében van, kivétel a Zalaerdő által kezelt 2 terület. Tervezett tulajdoni viszonyok: Az élőhely hosszútávú fennmaradása szempontjából kívánatos lenne az egész terület városi (önkormányzati) tulajdonba kerülése 13.3 A Parkerdő természetvédelmi terület ingatlanainak helyrajzi számos jegyzéke Sorszám Helyrajz i szám Művelési ág Terület (m2) Tulajdonos/kezelő /12 Erdő Zalaegerszeg Város Önkormányzata /14 Erdő Zalaegerszeg Város Önkormányzata /17 Erdő Zalaegerszeg Város Önkormányzata /1 Út (kivett) Zalaegerszeg Város Önkormányzata /2 Út (kivett) Zalaegerszeg Város Önkormányzata Megjegyzés

11 6 2740/3 Erdő Zalaegerszeg Város Önkormányzata Út (kivett) Zalaegerszeg Város Önkormányzata /8 Díszkert Magyar Állam (Zalaerdő) (kivett) /9 Díszkert Magyar Állam (Zalaerdő) (kivett) /10 Út (kivett) Zalaegerszeg Város Önkormányzata /11 Út (kivett) Zalaegerszeg Város Önkormányzata /12 Erdő Zalaegerszeg Város Önkormányzata /13 Erdő Zalaegerszeg Város Önkormányzata /14 Díszkert Magyar Állam (Zalaerdő) (kivett) /15 Díszkert Magyar Állam (Zalaerdő) (kivett) + gyep/kaszáló + tisztás, gyep

12 2. sz. melléklet A Pálosfai-patak természetvédelmi terület természeti értékei A terület rövid jellemzése, a védelem alá helyezés indokai A terület a város déli határában folyó Pálosfai-patak jobb oldalán értékes vizes élőhelylánc található. A forrás által táplált lápi magaskórós, magassásostól a mocsárrétig-kaszólórétig több társulás is megtalálható. Az erdőket a füzesek, égeresek képviselik. A wetlandben védett növényfajok élnek, melyek továbbélése és az élőhelyek fennmaradása érdekében művelési korlátozásokat kell eszközölni. A terület az elhanyagoltság miatt helyenként gyomosodik, s bele is szántottak Élőhelytípusok: A terület élőhelyeinek tipizálása az Európai Unió Habitat Direktrívájában megfogalmazottak alapján, a hazai viszonyokra kidolgozott, EU kompatibilis Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer (Á-NÉR) kategóriáinak megfelelően történt. B5 D34 D6 OB OD P2a Nem zsombékoló magassásrétek Legalább időszakosan vízzel borított, tápanyaggal jól ellátott termőhelyen kialakuló gyepes társulások, amelyekre jellemző, hogy a növényzet növekedése révén szembetűnő felszíni egyenlőtlenségek csak kivételesen jönnek létre. A növényzet alatt tőzegképződés rendszerint nem folyik. Mocsárrétek A vegetációs időszak jelentős részében üde (tavasszal gyakran vízállásos, de nyárra kiszáradó), nem tőzegesedő talajok szikes fajokban szegény magas füvű rétjei. Ártéri és mocsári magaskórósok Hullámtéri, ártéri és mocsári élőhelyeken kialakuló, magasnövésű kétszikű fajok által dominált élőhely.. Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be. A jellegtelenség oka és a terület eredete igen sokféle lehet. Ide tarozik pl. az ártéri és mocsári ruderális és félruderális gyomnövényzet, a hullámtéri liánosok, szedresek, a hullámtéri, gátmenti másodlagos, jellegtelen magaskórósok. Lágyszárú özönfajok állományai Lágyszárú özönfajok (pl. Solidago, Aster, Helianthus fajok) által uralt területek. Az özönfajok borítása nagyobb, mint 50%. Előfordulások: a fenti növényközösségek a területen mindenütt előfordulnak, un. Társuláskomplexet alkotnak. Üde cserjések

13 Nedves vagy üde területek gyakran másodlagos cserjéseinek gyűjtőcsoportja Előfordulások: a patakvölgy nyugati végén található J5 Égerligetek Hegy- és dombvidékek patakvölgyeiben, medencéiben kialakult mezofil-higrofil jellegű erdők, amelyek lombszintjében általában domináns az éger Előfordulások: a patakvölgy nyugati végén található Védett növényfajok Név Állomány Természetvédelmi érték Ft/pld Mocsári kosbor (Orchis palustris) 20 tő Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) 80 tő Széleslevelű ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis) 30 tő Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza aschersonianum) 10 tő Csermelyaszat (Cirsium rivulare) 500 tő A Pálosfai-patak természetvédelmi terület kezelési terve A területen található természeti értékek hosszútávú fennmaradásához megfelelő kezelési tervet kell készíteni. A tervben az alábbi kezeléseket kell részletesen kidolgozni: vizes élőhelyek fenntartása természetes gyepek fenntartó kezelése (kaszálás, gyomtalanítás, bokorirtás, stb.) zavart, gyomos területek kezelése (kaszálás, fásítás, egyebek) tájidegen növényfajok spontán terjeszkedésének visszaszorítása (aranyvessző, japánkeserűfű) jelenleg szántóként művelt területek visszagyepesítése - Gyepek: Kezelés: a hagyományos rétművelési mód, azaz évenként 2 ( 3) x-i kaszálás. Első kaszálás időpontja június eleje, a második augusztusban. Az aranyvesszővel (Solidago gigantea) fertőzött területeken szárzúzózás után kaszálással kell fenntartani a jó természeti állapotot. Az elgyomosodott magassásosokat is hasonló módon kell kezelni. A gyom jellegű nádas esetében is hasonló módon kell eljárni. - Erdők: A bokorfüzesek és égeresek aljnövényzetének elgyomosodása a talajvízszint csökkenésének tudható be. - Patak: A Pálosfai-patak a folyása mentén lakó- és egyéb humán területet, települést nem veszélyeztet. Ezért a patakot revitalizácálni kell, azaz további felesleges szabályozását meg kell akadályozni, ill. azt csak oly mértékben kell folytatni, hogy a főút hídját ne veszélyeztesse. Jelenlegi tulajdoni viszonyok: A terület magántulajdonban van.

14 Kezelő: Tulajdonosok Tervezett tulajdoni viszonyok: Az élőhely hosszútávú fennmaradását a jelenlegi kezelő biztosíthatja A Pálosfai-patak természetvédelmi terület ingatlanainak helyrajzi számos jegyzéke Sorszá m Helyrajzi szám Művelési ág Terület (m2) Tulajdonos /a legelő Magánszemély /b erdő Magánszemély legelő Magánszemély /1 legelő Magánszemély legelő 9336 Magánszemély legelő 6488 Magánszemély legelő Magánszemély

15 3. sz. melléklet Az Alsóerdő természetvédelmi terület természeti értékei A terület rövid jellemzése, a védelem alá helyezés indokai A várostól délre húzódó összefüggő erdőterületet, az Alsóerdőt helyi természetvédelmi oltalom alá kell helyezni az ott lévő botanikai- és zoológiai elsősorban ornitológiai- értékek miatt. Az erdő a zalai klimax erdőtársulások, a gyertyános-tölgyesek tipikus, jellemző, fajgazdag reprezentáns képviselője. Az itt található ökoszisztéma védelmében, egyúttal a ma is nagyszámban fellelhető védett fajok élőhelyének védelme érdekében művelési korlátozásokat kell foganatosítani. Az Alsóerdő egyúttal a város kedvelt kirándulóerdeje, így a rekreációs funkció további fenntartása, erősítése szükséges. Az Alsóerdő már eddigi védettséget élvező területei (Azáleás-völgy, Aranyoslapi-forrás) mellé újabb területek védelmére is sor kerül Élőhelytípusok: A terület élőhelyeinek tipizálása az Európai Unió Habitat Direktrívájában megfogalmazottak alapján, a hazai viszonyokra kidolgozott, EU kompatibilis Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer (Á-NÉR) kategóriáinak megfelelően történt. M8 K1a K2 K5 L2b Száraz-félszáraz erdő- és cserjés szegélyek Komplex élőhely, a száraz és félszáraz erdők, cserjések széle és az itt található sztyeprétek együttese. A gyep többszintű, fajgazdag, egyaránt megjelennek benne a xerofrekvens és mezofrekvens fajok. Jellemző a fényben gazdag szárazerdők és sztyeprétek közös fajainak, az ún. erdőssztyep fajoknak a jelenléte. Előfordulása: cseresek, tölgyesek szegélyein, nyiladékai mentén fordul elő. Gyertyános-kocsányos tölgyesek Síksági és dombvidéki tájak árnyas, üde erdei, amelyek lombkoronaszintjében általában a Quercus robur és a Carpinus betulus uralkodik. Előfordulása: többnyire platóhelyzetben lévő, ill. délies kitettségű termőhelyeken fordul elő. Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Elegyes, Quercus petraea s.l. és gyertyán uralta üde, többnyire mély talajú hegydombvidéki erdők (a gyertyánt részben helyettesítheti a bükk). Előfordulása: az Alsóerdőben domináns, nagy kiterjedésű erdőtipus Bükkösök Jó növekedésű (kifejlett állapotban m), zárt (80-100%) lombkoronájú, többnyire bükk monodominanciájú (> 60%), üde erdők. Az idegenhonos fafajok maximális aránya 50% (amennyiben egyébként az élőhely egyértelműen azonosítható). Előfordulása: északi oldalakban, mély szurdokokban található néhány foltban. Cseres-kocsányos tölgyesek

16 Csapadékosabb síkságokon, alacsony, lapos dombvidékeken előforduló, cser- és kocsányos tölgy különböző arányú elegyei alkotta erdők. Előfordulása: a nyugati oldal platóján található egy állománya. P1 P8 S1 S4 S5 Őshonos fafajú fiatalosok Fakitermelést, erdőtüzet vagy egyéb természeti katasztrófát követően mesterségesen telepített vagy természetesen felújult, őshonos fafajú fiatal faállományok. Minden esetben korábbi erdőterület helyén jön létre. Előfordulása: az elmúlt 10 évben történt véghasználatok területén feljött fiatalosok. Vágásterületek Erdők, faállományok helyén, fakitermelést, erdőtüzet vagy egyéb természeti katasztrófát követően kialakult erdőtlen vagy már természetes vagy mesterséges újulattal rendelkező területek, ahol az újulat átlagos magassága a terület nagyobb részén nem éri el a fél m-t. Előfordulása: a közelmúltban letermelt erdők helyén találhatók. Ültetett akácosok Akáccal létesített, többnyire elegyetlen, ültetvényszerű állományok, amelyek gyepszintje nagyobbrészt nem erdei, gyakran nitrofiton fajokból áll. Az akác (és az esetleg előforduló egyéb idegenhonos fafajok együttes) elegyaránya 75% feletti. Előfordulása: a védett terület déli szélén található monodomináns akácosok tartoznak ide. Erdei- és feketefenyvesek Erdeifenyővel vagy feketefenyővel létesített többnyire elegyetlen, cserjeszint nélküli, száraz és laza talajokon álló, idősebb korban általában kiritkuló, ültetvényszerű állományok. Előfordulása: az Azáleás-völgy mentén található erdők, állományuk pusztulóban. Egyéb tájidegen fenyvesek Lucfenyővel, jegenyefenyővel, vörösfenyővel, duglászfenyővel vagy simafenyővel létesített többnyire elegyetlen, cserjeszint nélküli, üde termőhelyeken álló, ültetvényszerű állományok. A gyepszint a korábbi vegetáció maradványait őrizheti. A fenyők összesített elegyaránya 75% feletti. Előfordulása: az Azáleás-völgy mentén található erdők, állományuk pusztulóban Védett növényfajok Név Állomány Természetvédelmi érték Ft/pld Kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum) 20 tő Szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) 50 tő Karélyos vesepáfrány (Polystichum aculeatus) 20 tő Szártalan kankalin (Primula vulgaris) 300 tő Farkasboroszlán (Daphne mezereum) 30 tő Zalai bükköny (Vicia oroboides) 500 tő Kispárlófű (Aremonia agrimonioides) 20 tő Méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) 300 tő Bíborkosbor (Orchis purpurea) 10 tő Ciklámen (Cyclamen purpurascens) 1000 tő

17 Pirítőgyökér (Tamus communis) 150 tő Turbánliliom (Lilium martagon) 50 tő Hosszúlevelű aggófű (Tephroseris longifolia) 20 tő Gömbtermésű sárma (Ornithogalum sphaerocarpum) 50 tő Kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) 10 tő Széleslevelű nőszőfű (Epipactis hellborine) 15 tő Ibolyás nőszőfű (Epipactis purpurata) 50 tő Norden nőszőfű (Epipactis nordeniorum) 10 tő Tallós-nőszőfű (Epipactis tallosii) 100 tő Madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis) 200 tő Kétlevelű sarkvirág (Plathanthera bifolia) 100 tő Kardos madársisak (Cephalanthera longifolia) 300 tő Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) 50 tő Piros madársisak (Cephalanthera rubra) 30 tő Fehér zászpa (Veratrum album) 5 tő Az Alsóerdő természetvédelmi terület kezelési terve A területen található természeti értékek hosszútávú fennmaradása megfelelő kezelési tervvel biztosítható. Ennek megfelelően az alábbi kezeléseket kell részletesen kidolgozni: erdők természetközeli, ökológiai szemléletű Pro sylva - erdészeti kezelése. zavart, gyomos területek kezelése (kaszálás, fásítás, egyebek) tájidegen növényfajok spontán terjeszkedésének visszaszorítása (akác, aranyvessző) illegális szemétlerakók megszüntetése a lakosság rekreációs- és sportigényeinek kielégítése Kezelés: Az Alsóerdő kezelésének vonatkozásában két elkülönülő élőhelytípus kezelését kell szabályozni. - Rekreáció helyszínei: játszótér, gyalogos sétautak. Itt a város lakosságának pihenő, sport- és egyéb mozgásigényét kell kielégíteni. A főút melletti kiépített gyalog- és kerékpárút a területet feltárja, déli irányban. Az erdőben lévő nyiladékok elsődleges erdészeti használatuk mellett sétautakként, kirándulóutakként is funkcionálnak. A sport- és szabadidős tevékenység helyszínei a kialakított erdei tornapálya és az azon kialakított állomások. Ezeken a helyszíneken a természetvédelmi kezelés, korlátozás nem szükséges, kialakításuk a funkcionális és esztétikai követelmények szerint történjen. - Erdők: Az erdők kezelésével kapcsolatos alapelvek az erdők élőhelytípusainak megfelelően változnak. Az Á-NÉR - K2, K3, K5, L2b - kategóriába sorolt őshonos fajok alkotta erdők elsődleges funkcióját a természetvédelmi és rekreációsként kell meghatározni. Az erdő faállományát az elérhető leghosszabb életkorig meg kell tartani. Tarvágás, véghasználat tilos, a kezeléseket a Pro sylva gazdálkodásmódjában meghatározottak szerint kell végezni, lehetőség szerint szálaló módban. Vegyes korösszetételű erdőket kell kialakítani. A fiatal állományok alakítása során arra kell törekedni, hogy minél előbb változó koreloszlású természetes erdőkké váljanak. A rovarvilág és a nagyszámban jelen lévő gombák számára megfelelő holtfaanyag meghagyása szükséges. Az S4, S5 kategóriákba tartozó fenyvesekben megtelepedett harasztok és nőszőfűk védelme érdekében a száradó állományokat, ill. tervezett fafajcserét fokozatosan kell végrehajtani, hogy mindig maradjon árnyékolt terület, ill. idős példány.

18 Jelenlegi tulajdoni viszonyok: A terület állami tulajdonban van Kezelő: A terület a Zalaerdő Zrt. kezelésében van. Tervezett tulajdoni viszonyok: Az élőhely hosszútávú fennmaradása szempontjából kívánatos lenne az egész terület városi (önkormányzati) tulajdonba kerülése Az Alsóerdő természetvédelmi terület ingatlanainak helyrajzi számos jegyzéke Sorszá m Helyrajzi szám Művelési ág Terület (m2) Tulajdonos/kezelő /1 Erdő Zalaerdő Zrt. Nagykanizsa /8 Erdő Zalaerdő Zrt. Nagykanizsa /11 Erdő 7390 Zalaerdő Zrt. Nagykanizsa /15 Erdő Zalaerdő Zrt. Nagykanizsa Erdő Zalaerdő Zrt. Nagykanizsa

19 4. sz. melléklet A Bozsoki-domb természetvédelmi terület természeti értékei A terület rövid jellemzése, a védelem alá helyezés indokai A terület a város bozsoki városrészében található. A területen a művelésből felhagyott területeken kialakult másodlagos növényesedés (szukcesszió) és az értékes eredeti élőhelytöredékek komplexe jellemzi. A terület természetvédelmi értéke sokkal nagyobb a rossz termőadottságú talajon mezőgazdasági termeléssel remélhető gazdasági haszonnál. A Bozsoki-dombot helyi védelem alá kell helyezni az ott lévő botanikai- és ornitológiai értékek miatt. Az itt fellelhető védett, és fokozottan védett (pl. méhbangó, gyurgyalag ) fajok élőhelyének védelme érdekében művelési korlátozásokat kell eszközölni Élőhelytípusok: A terület élőhelyeinek tipizálása az Európai Unió Habitat Direktrívájában megfogalmazottak alapján, a hazai viszonyokra kidolgozott, EU kompatibilis Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer (Á-NÉR) kategóriáinak megfelelően történt. D2 Kékperjés rétek Nedves réti növénytársulások, amelyekben kékperje (Molinia) fajok uralkodnak. A talajvíz rendszerint nem éri el a felszínt. A talaj rendszerint erősen humuszos vagy tőzeges. Domináns lehet a Molinia hungarica vagy a Molinia arundinacea. Előfordulása: felhagyott bánya déli részének aljzatán, valamint a domb É-i, Ny-i oldalán. Megjelenése másodlagos szukcesszió eredménye E1 Franciaperjés rétek Domb- és hegyvidéki völgyek, teraszok, medencék, magas árterek, tápanyagokban gazdag talajok mezofil rétjei. Előfordulása: a terület déli részén a felhagyott szántókon, ill. a dombon (mozaikok) található. OA Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek Jellegtelen, degradált vizes vagy kiszáradó vizes élőhelyek, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be, és fásszárú növényzetet nem vagy alig tartalmaznak. Ide tartoznak pl. a kiszáradt, elgyomosodott vagy másodlagos, regenerálódó magassásosok, a jellegtelen nádasok, a változó vízszintű vagy időnként kiszáradó holt medrekben, folyómedrekben és kubikgödrökben található jellegtelen mocsári közösségek, az ártéri és mocsári ruderális és félruderális növényzet nedvesebb típusai és a belvizes szántók másodlagos mocsarai, nádasai is. Előfordulása: a felhagyott bánya teraszain, oldalfalaiban jellemző OB Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok, amelyek a természetközeli élőhelyi

20 kategóriákba nem sorolhatók be Előfordulása: az egész területen jellemző, évről-évre javuló természetességet mutat, különösen a homokdombon. RB Puhafás pionír és jellegtelen erdők Olyan puhafájú őshonos fajok uralta, erdei lágyszárúakban többnyire szegényes erdők gyűjtőcsoportja, amelyek más csoportba [J-L-ig] nem sorolhatók be biztosan. Mocsaras területek, lecsapolt lápok, korábbi erdős területeken kialakított gyepek, szántók felhagyása után, azok spontán erdősödésével alakulnak ki, de lehetnek rendszerint hasonló területekre telepített faállományok is. Előfordulása: a felhagyott bánya teraszain, oldalfalaiban jellemző Védett növényfajok Név Állomány Természetvédelmi érték Ft/pld Konkoly (Agrostemma githago) 60 tő Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) 300 tő Őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) 20 tő Szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopea) 150 tő Agárkosbor (Orchis morio) 15 tő Tarkakosbor (Orchis tridentata) 10 tő Bíborkosbor (Orchis purpurea) 20 tő Vitézkosbor (Orchis militaris) 150 tő Hibrid kosbor (Orchis hybrida) 1 tő Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) 10 tő Békakonty (Listera ovata) 20 tő Téli zsurló (Equisetum hyemale) 1000 tő Fokozottan védett növényfaj Név Állomány Természetvédelmi érték Ft/pld Méhbangó (Ophrys apifera) 120 tő Fokozottan védett állatfaj Név Állomány Természetvédelmi érték Ft/pld Gyurgyalag (Merops apiaster) 20 pár A Bozsoki-domb természetvédelmi terület kezelési terve A területen található természeti értékek hosszútávú fennmaradása megfelelő kezelési tervvel biztosítható. Ennek megfelelően az alábbi kezeléseket kell részletesen kidolgozni: Természetes gyepek fenntartó kezelése: évi 1 x kaszálás, gyomtalanítás, bokorirtás zavart, gyomos területek kezelése (kaszálás, egyebek) tájidegen növényfajok spontán terjeszkedésének visszaszorítása (akác, aranyvessző, japánkeserűfű) illegális szemétlerakók megszüntetése