A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, már ci us 10., csütörtök 30. szám Ára: 2760, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: V. tv. Az Euró pai Szo ciá lis Kar ta ki hir de té sé rõl szóló évi C. tör - vény mó do sí tá sá ról : VI. tv. A Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mi á ról szóló évi XL. tör - vény mó do sí tá sá ról : VII. tv. A Mont re al ban, má jus 28-án kelt, a nem zet kö zi lé gi fu va - ro zás ra vo nat ko zó egyes jog sza bá lyok egy sé ge sí té sé rõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl /2005. (III. 10.) Korm. r. A járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati se - géd esz kö zök és gyógy für dõ el lá tá sok árá hoz nyúj tott tá mo ga tá - sok el szá mo lá sá ról és fo lyó sí tá sá ról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról /2005. (III. 10.) Korm. r. Az okmányirodák kijelölésérõl és illetékességi területérõl szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm. ren de let, va la mint egyes to váb bi kor - mány ren de le tek módosításáról /2005. (III. 10.) Korm. r. Az Agrár Fejlesztési Hitelprogram szabályozásáról /2005. (III. 10.) Korm. r. A NATO Biztonsági Beruházási Program keretében megvalósuló beszerzésekre vonatkozó részletes szabályokról /2005. (III. 10.) Korm. r. A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalról szóló 195/2003. (XI. 28.) Korm. ren de let módosításáról /2005. (III. 10.) Korm. r. A bio üzem anya gok és más meg úju ló üzem anya gok köz le ke dé si célú felhasználásának egyes szabályairól /2005. (III. 10.) Korm. r. A Mi nisz ter el nö ki Hi va tal ról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. ren de - let mó do sí tá sá ról /2005. (III. 10.) GKM BM e. r. A he lyi köz for gal mú köz le ke dés nor ma tív tá mo ga tá sá ról /2005. (III. 10.) TNM r. Alsóörs vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érin - tett te rü le té nek le ha tá ro lá sá ról és víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul - mánytervének elfogadásáról* /2005. (III. 10.) TNM r. Balatonõszöd vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének el fo ga dá sá ról* /2005. (III. 10.) TNM r. Zamárdi vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érin - tett te rü le té nek le ha tá ro lá sá ról és víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul - mánytervének elfogadásáról* Oldal A tar ta lom jegy zék az ol da lon folytatódik. * A Ma gyar Köz löny a ren de let mel lék le tét ké pe zõ ere de ti M=1:2000 mé ret ará nyú terv la pok ki csi nyí tett pél dá nya it tar tal maz za. A ren de let mel lék le té nek M=1:2000 mé ret ará nyú ere de ti terv lap ja it a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó ál tal ki adott CD tar tal maz za, ame lyet az elõ fi ze tõk ké rés re meg kap nak [te le fon: 36 (1) /237 és 238 mel lék, fax: ; postacím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357]. A ren de let mel lék le tét ké pe zõ terv lapok ere de ti mé ret ará nyú pél dá - nyairól készült másolatok a sokszorosítás költségeinek térítésével megrendelhetõk a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság tól [1016 Bu da pest, Gel lért hegy u Te le fon: 36 (1) ].

2 1164 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám TARTALOMJEGYZÉK Oldal 11/2005. (III. 10.) OGY h. A nagy tá vol ság ra ju tó, or szág ha tá ro kon át ter je dõ le ve gõ szennye - zés rõl szóló évi Gen fi Egyez mény hez kap cso ló dó, a ne héz - fé mek (HM) lég kö ri ki bo csá tá sá nak csök ken té sé rõl szóló, Aarhusban, jú ni us 24-én el fo ga dott Jegy zõ könyv meg erõ - sí té sé rõl /2005. (III. 10.) OGY h. Az Euró pai Szo ciá lis Kar ta évi Ki egé szí tõ jegy zõ köny vé nek megerõsítésérõl /2005. (III. 10.) OGY h. A Magyar Köztársaságnak az Európai Unió tagállamai közötti köl - csön ös bûn ügyi jog se gély rõl szóló egyez mény hez és az egyez - mény ki egé szí tõ jegy zõ köny vé hez történõ csatlakozásáról /2005. (III. 10.) OGY h. A Hun gá ria Te le ví zió Köz ala pít vány mû kö dé sé nek ja nu ár 1-jé tõl de cem ber 31-ig ter je dõ idõ sza ká ról szóló beszámolóról /2005. (III. 10.) OGY h. A Ma gyar Te le ví zió Köz ala pít vány Ku ra tó ri u má nak ja nu ár 1. és de cem ber 31. kö zöt ti te vé keny sé gé rõl szóló be szá mo ló - ról /2005. (III. 10.) Korm. h. A Cse pe li Sza bad ki kö tõ or szá gos köz for gal mú ki kö tõ vé nyil vá ní tá - sáról és ezzel összefüggésben a lehetséges privatizációs megoldásokról /2005. (III. 10.) Korm. h. A ro mák tár sa dal mi in teg rá ci ó ját elõ se gí tõ kor mány za ti prog ram ról és az az zal össze füg gõ in téz ke dé sek rõl szóló 1021/2004. (III. 18.) Korm. ha tá ro zat módosításáról /2005. (III. 10.) Korm. h. A föld fel szí ni di gi tá lis te le ví zió mû sor szó rás ra va ló át ál lás elsõd - leges kor mány za ti feladatairól /2005. (III. 10.) Korm. h. A Kormány ka bi net jei rõl szóló 1107/2002. (VI. 18.) Korm. ha tá ro - zat módosításáról /2005. (III. 10.) Korm. h. Az euró pai uni ós tag ság ból fa ka dó kor mány za ti ko or di ná ci ó val kap cso la tos egyes kor mány ha tá ro za tok módosításáról /2005. (III. 10.) OGY p. ny. A ci gány ho lo ka uszt ügyé ben Az Országos Választási Bizottság 12/2005. (III. 3.) OVB határozata 1300 A Tem pus Köz ala pít vány Ala pí tó Okirata (mó do sí tá sok kal egy - séges szerkezetben) Helyesbítés

3 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1165 II. rész JOGSZABÁLYOK Tör vé nyek évi V. törvény az Európai Szociális Karta kihirdetésérõl szóló évi C. törvény módosításáról* 1. Az Euró pai Szo ciá lis Kar ta ki hir de té sé rõl szóló évi C. tör vény (a továb biak ban: Eszktv.) 3. -a a kö vet ke - zõ (2) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a 3. je len le gi szö ve gé nek je lö lé se (1) be kez dés re vál to zik: (2) A Ma gyar Köz tár sa ság vo nat ko zá sá ban az Or szág - gyû lés dön té sé nek meg fe le lõ en a Kar ta 20. Cik ke 3. be - kez dé sé vel össz hang ban a Kar ta II. Ré szé nek kö te le zõ al - kal ma zá sa az (1) be kez dés ben fel so rol ta kon túl me nõ en ki - ter jed a 7. Cikk 1. be kez dé sé re, a 10. Cikk re, a 12. Cikk 1. be kez dé sé re és a 15. Cikk re. 2. Ez a tör vény a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba az zal, hogy az Eszktv. 3. -ának e tör vény 1. -ával meg - ál la pí tott (2) be kez dé sé ben fel so rolt cik ke ket július 22-tõl kell al kal maz ni. Mádl Fe renc s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke évi VI. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló évi XL. törvény módosításáról** 1. A Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mi á ról szóló évi XL. tör vény 15. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) Az el nök jog ál lá sá ra az e tör vény ben nem sza bá - lyo zott kér dé sek ben az 1 4., a 8., a 15. f) pont ja, * A törvényt az Országgyûlés a február 28-i ülésnapján fogadta el. ** A törvényt az Országgyûlés a február 21-i ülésnapján fogadta el. a , az , va la mint a VII. és VIII. fe je zet ben fog lal tak ki vé te lé vel a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló évi XXIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Ktv.) rendel - kezéseit kell meg fe le lõ en al kal maz ni. 2. A Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mi á ról szóló évi XL. tör vény 18. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A fõ tit kár ra és a fõ tit kár he lyet tes re az e tör vény ben nem sza bá lyo zott kér dé sek ben az 1 4., a 8., a 15. f) pont ja, a , az , az 58., va la mint a VII. és VIII. fe je zet ben fog lal tak ki vé te lé vel a Ktv. ren - del ke zé se it kell meg fe le lõ en al kal maz ni. 3. Ez a tör vény a ki hir de té se nap ján lép ha tály ba. Mádl Fe renc s. k., Man dur Lász ló s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés alelnöke évi VII. törvény a Montrealban, május 28-án kelt, a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítésérõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl* 1. Az Or szág gyû lés a Mont re al ban, má jus 28-án kelt, a nem zet kö zi légi fu va ro zás ra vo nat ko zó egyes jog - sza bá lyok egy sé ge sí té sé rõl szóló Egyez ményt (a továb - biakban: Egyez mény) e tör vénnyel ki hir de ti. (A Ma gyar Köz tár sa ság csat la ko zá si ok má nyá nak le tét - be he lye zé se no vem ber 8-án meg tör tént, az Egyez - mény a Ma gyar Köz tár sa ság vo nat ko zá sá ban nem zet kö zi jo gi lag ja nu ár 7-én lé pett ha tály ba.) 2. Az Egyez mény an gol nyel vû szö veg e és annak hi - va ta los ma gyar nyel vû for dí tá sa a kö vet ke zõ: Convention for the Unification of Certain Rules for International Carriage by Air The Sta tes Par ti es to this Con ven ti on re cog ni zing the sig ni fi cant cont ri bu ti on of the Con ven ti on for the Uni fi ca ti on of Cer ta in Ru les Re lat ing to In ter na ti o nal Car ri a ge by Air sig ned in War saw on 12 Oc to ber 1929, he re i naf ter re fer red to as the War saw Con ven ti on, and ot her re la ted inst ru ments to the har mo ni za ti on of pri va te in ter na ti o nal air law; * A törvényt az Országgyûlés a február 21-i ülésnapján fogadta el.

4 1166 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám re cog ni zing the need to mo der ni ze and con so li da te the War saw Con ven ti on and re la ted in stru ments; re cog ni zing the im por tan ce of en su ring pro tec ti on of the in te rests of con su mers in in ter na ti o nal car ri a ge by air and the need for equit able com pen sa ti on ba sed on the prin ci ple of res ti tu ti on; reaffirming the desirability of an orderly development of international air transport operations and the smooth flow of passengers, baggage and cargo in accordance with the principles and objectives of the Convention on International Civil Aviation, done at Chicago on 7 December 1944; convinced that collective State action for further harmonization and codification of certain rules governing international carriage by air through a new Convention is the most ade qua te me ans of achie ving an equit able ba lan ce of interests; ha ve ag re ed as fol lows: Chapter I GENERAL PROVISIONS Article 1 Scope of Application 1. This Con ven ti on ap plies to all in ter na ti o nal car ri a ge of per sons, bag ga ge or car go per for med by air craft for re ward. It ap plies equal ly to gra tui tous car ri a ge by air craft per for med by an air trans port un der ta king. 2. For the purposes of this Convention, the expression international carriage me ans any car ri a ge in which, ac cor ding to the ag ree ment be tween the par ties, the pla ce of de par tu re and the pla ce of des ti na ti on, whe ther or not the re be a break in the car ri a ge or a trans hip ment, are si tu a ted eit her wit hin the ter ri to ries of two Sta tes Par ties, or wit hin the ter ri to ry of a sing le Sta te Par ty if the re is an ag reed stop ping pla ce wit hin the ter ri to ry of anot her Sta te, even if that Sta te is not a Sta te Par ty. Car ri a ge be tween two points wit hin the ter ri to ry of a sing le Sta te Par ty wit hout an ag reed stop ping place within the territory of another State is not international carriage for the purposes of this Convention. 3. Car ri a ge to be per for med by se ver al suc ces si ve car riers is dee med, for the pur po ses of this Con ven ti on, to be one un di vi ded car ri a ge if it has been re gar ded by the par ties as a sing le ope ra ti on, whe ther it had been ag reed upon un der the form of a sing le con tract or of a se ries of con tracts, and it does not lose its in ter na ti o nal cha rac ter me re ly be cau se one con tract or a se ries of con tracts is to be per for med en ti re ly wit hin the ter ri to ry of the same Sta te. 4. This Con ven ti on ap plies also to car ri a ge as set out in Chap ter V, sub ject to the terms con tai ned the rein. Article 2 Carriage Performed by State and Carriage of Postal Items 1. This Con ven ti on ap plies to car ri a ge per for med by the Sta te or by le gal ly con sti tu ted pu blic bo dies pro vi ded it falls wit hin the con di ti ons la id down in Arti cle In the car ri a ge of pos tal items, the car ri er shall be li ab le only to the re le vant pos tal ad mi nist ra ti on in ac cor dan ce with the ru les app li cab le to the re la ti ons hip bet we en the car ri ers and the pos tal ad mi nist ra ti ons. 3. Except as pro vi ded in pa ra graph 2 of this Arti cle, the pro vi si ons of this Con ven ti on shall not ap ply to the car ri a ge of pos tal items. Chapter II DOCUMENTATION AND DUTIES OF THE PARTIES RELATING TO THE CARRIAGE OF PASSENGERS, BAGGAGE AND CARGO Article 3 Passengers and Baggage 1. In res pect of car ri a ge of pas seng ers, an in di vi du al or col lec ti ve do cu ment of car ri a ge shall be de li ve red con tai ning: (a) an in di ca ti on of the pla ces of de par tu re and des ti na ti on; (b) if the pla ces of de par tu re and des ti na ti on are wit hin the ter ri to ry of a sing le Sta te Par ty, one or more ag reed stop ping pla ces being wit hin the ter ri to ry of anot her Sta te, an in di ca ti on of at le ast one such stop ping pla ce. 2. Any ot her me ans which pre ser ves the in for ma ti on in di ca ted in pa ra graph 1 may be sub sti tu ted for the de li ve ry of the do cu ment re fer red to in that pa ra graph. If any such ot her me ans is used, the car rier shall of fer to de li ver to the pas seng er a writ ten sta te ment of the in for ma ti on so pre ser ved. 3. The car rier shall de li ver to the pas seng er a bag ga ge iden ti fi ca ti on tag for each pie ce of chec ked bag ga ge. 4. The pas seng er shall be gi ven writ ten no ti ce to the ef fect that whe re this Con ven ti on is ap pli ca ble it go vern and may li mit the li a bi li ty of car riers in res pect of de ath or in ju ry and for de struc ti on or loss of, or da ma ge to, bag ga ge, and for de lay. 5. Non-com pli an ce with the pro vi si ons of the fo re going pa ra graphs shall not af fect the exis ten ce or the va li di ty of the con tract of car ri a ge, which shall, no net he less, be sub ject to the ru les of this Con ven ti on in clu ding tho se re la ting to li mi ta ti on of li a bi li ty.

5 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1167 Article 4 Cargo 1. In res pect of the car ri a ge of car go, an air wa y bill shall be de li ve red. 2. Any ot her me ans which pre ser ves a re cord of the car ri a ge to be per for med may be sub sti tu ted for the de li ve ry of an air way bill. If such ot her me ans are used, the car rier shall, if so re que sted by the con sig nor, de li ver to the con sig nor a car go re ceipt per mit ting iden ti fi ca ti on of the con signment and ac cess to the in for ma ti on con tai ned in the re cord pre ser ved by such ot her me ans. Article 5 Contents of Air Waybill or Cargo Receipt The air way bill or the car go re ceipt shall in clu de: (a) an in di ca ti on of the pla ces of de par tu re and des ti na ti on; (b) if the pla ces of de par tu re and des ti na ti on are wit hin the ter ri to ry of a sing le Sta te Par ty, one or more ag reed stop ping pla ces being wit hin the ter ri to ry of anot her Sta te, an in di ca ti on of at le ast one such stop ping pla ce; and (c) an in di ca ti on of the weight of the con signment. Article 6 Document Relating to the Nature of the Cargo The con sig nor may be re qui red, if ne ces sa ry to meet the for ma li ties of cus toms, po li ce and si mi lar pu blic aut ho ri ties, to de li ver a do cu ment in di ca ting the na tu re of the car go. This pro vi si on cre a tes for the car rier no duty, obli ga ti on or li a bi li ty re sul ting the re from. Article 7 Description of Air Waybill 1. The air way bill shall be made out by the con sig nor in three ori gi nal parts. 2. The first part shall be mar ked for the car rier ; it shall be sig ned by the con sig nor. The se cond part shall be mar ked for the con sig nee ; it shall be sig ned by the con sig nor and by the car rier. The third part shall be sig ned by the car rier who shall hand it to the con sig nor af ter the car go has been ac cep ted. 3. The sig na tu re of the car rier and that of the con sig nor may be prin ted or stam ped. 4. If, at the re qu est of the con sig nor, the car ri er ma kes out the air wa y bill, the car ri er shall be de e med, sub ject to pro of to the cont ra ry, to have done so on be half of the con sig nor. Article 8 Documentation for Multiple Packages When the re is more than one pac ka ge: (a) the car ri er of car go has the right to re qu i re the con sig nor to make out se pa ra te air wa y bills; (b) the con sig nor has the right to re qu i re the car ri er to de li ver se pa ra te car go re ce ipts when the ot her me ans re fer red to in pa rag raph 2 of Ar tic le 4 are used. Article 9 Non-compliance with Documentary Requirements Non-comp li an ce with the pro vi si ons of Ar tic les 4 to 8 shall not af fect the exis ten ce or the va li dity of the cont ract of car ri a ge, which shall, no net he less, be sub ject to the ru les of this Con ven ti on inc lu ding tho se re lat ing to li mi ta ti on of li a bi lity. Article 10 Responsibility for Particulars of Documentation 1. The con sig nor is res pon sib le for the cor rect ness of the par ti cu lars and sta te ments re lat ing to the car go in ser ted by it or on its be half in the air wa y bill or fur nis hed by it or on its be half to the car ri er for in ser ti on in the car go re ce ipt or for in ser ti on in the re cord pre ser ved by the ot her me ans re fer red to in pa rag raph 2 of Ar tic le 4. The fo re go ing shall also apply whe re the per son ac ting on be half of the con sig nor is also the agent of the car ri er. 2. The con sig nor shall in dem ni fy the car ri er aga inst all da ma ge suf fe red by it, or by any ot her per son to whom the car ri er is li ab le, by re a son of the ir re gu la rity, in cor rect ness or in comp le te ness of the par ti cu lars and sta te ments fur nis hed by the con sig nor or on its be half. 3. Sub ject to the pro vi si ons of pa rag raphs 1 and 2 of this Ar tic le, the car ri er shall in dem ni fy the con sig nor aga inst all da ma ge suf fe red by it, or by any ot her per son to whom the con sig nor is li ab le, by re a son of the ir re gu la rity, in cor rect ness or in comp le te ness of the par ti cu lars and sta te ments in ser ted by the car ri er or on its be half in the car go re ce ipt or in the re cord pre ser ved by the ot her me ans re fer red to in pa rag raph 2 of Ar tic le 4. Article 11 Evidentiary Value of Documentation 1. The air wa y bill or the car go re ce ipt is pri ma fa cie evi den ce of the conc lu si on of the cont ract, of the

6 1168 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám ac cep tan ce of the car go and of the con di ti ons of car ri a ge ment io ned the re in. 2. Any sta te ments in the air wa y bill or the car go re ce ipt re lat ing to the we ight, di men si ons and pac king of the car go, as well as tho se re lat ing to the num ber of pac ka ges, are pri ma fa cie evi den ce of the facts sta ted; tho se re lat ing to the qu an tity, vo lu me and con di ti on of the car go do not cons ti tu te evi den ce aga inst the car ri er ex cept so far as they both have been, and are sta ted in the air wa y bill or the car go re ce ipt to have been, chec ked by it in the pre sen ce of the con sig nor, or re la te to the ap pa rent con di ti on of the car go. car go at the pla ce of des ti na ti on, to re qu i re the car ri er to de li ver the car go to it, on pa y ment of the char ges due and on comp lying with the con di ti ons of car ri a ge. 2. Un less it is ot her wi se ag re ed, it is the duty of the car ri er to give no ti ce to the con sig nee as soon as the car go arrives. 3. If the car ri er ad mits the loss of the car go, or if the car go has not ar ri ved at the ex pi ra ti on of se ven days af ter the date on which it ought to have ar ri ved, the con sig nee is en tit led to en for ce aga inst the car ri er the rights which flow from the cont ract of car ri a ge. Article 12 Right of Disposition of Cargo 1. Sub ject to its li a bi lity to car ry out all its ob li ga ti ons un der the cont ract of car ri a ge, the con sig nor has the right to dis po se of the car go by withd ra wing it at the air port of de part ure or des ti na ti on, or by stop ping it in the co ur se of the jo ur ney on any lan ding, or by cal ling for it to be de li ve red at the pla ce of des ti na ti on or in the co ur se of the jo ur ney to a per son ot her than the con sig nee ori gi nally de sig na ted, or by re qu i ring it to be ret ur ned to the air port of de part ure. The con sig nor must not exer ci se this right of dis po si ti on in such a way as to pre ju di ce the car ri er or ot her con sig nors and must re im bur se any ex pen ses oc ca si o ned by the exer ci se of this right. 2. If it is im pos sib le to car ry out the inst ruc ti ons of the con sig nor, the car ri er must so in form the con sig nor forth with. 3. If the car ri er car ri es out the inst ruc ti ons of the con sig nor for the dis po si ti on of the car go wit ho ut re qu i ring the pro duc ti on of the part of the air wa y bill or the car go re ce ipt de li ve red to the lat ter, the car ri er will be li ab le, wit ho ut pre ju di ce to its right of re co ve ry from the con sig nor, for any da ma ge which may be ca u sed the re by to any per son who is law fully in pos ses si on of that part of the air wa y bill or the car go re ce ipt. 4. The right con fer red on the con sig nor ce a ses at the mo ment when that of the con sig nee be gins in ac cor dan ce with Ar tic le 13. Ne vert he less, if the con sig nee dec li nes to ac cept the car go, or can not be com mu ni ca ted with, the con sig nor re su mes its right of dis po si ti on. Article 13 Delivery of the Cargo 1. Ex cept when the con sig nor has exer ci sed its right un der Ar tic le 12, the con sig nee is en tit led, on ar ri val of the Article 14 Enforcement of the Rights of Consignor and Consignee The con sig nor and the con sig nee can res pec ti vely en for ce all the rights gi ven to them by Ar tic les 12 and 13, each in its own name, whet her it is ac ting in its own in ter est or in the in ter est of anot her, pro vi ded that it car ri es out the ob li ga ti ons im po sed by the cont ract of car ri a ge. Article 15 Relations of Consignor and Consignee or Mutual Relations of Third Parties 1. Ar tic les 12, 13 and 14 do not af fect eit her the re lat ions of the con sig nor and the con sig nee with each ot her or the mu tu al re lat ions of third par ti es who se rights are de ri ved eit her from the con sig nor or from the con sig nee. 2. The pro vi si ons of Ar tic les 12, 13 and 14 can only be va ri ed by exp ress pro vi si on in the air wa y bill or the car go re ce ipt. Article 16 Formalities of Customs, Police or Other Public Authorities 1. The con sig nor must fur nish such in for mat ion and such do cu ments as are ne ces sa ry to meet the for ma li ti es of cus toms, po li ce and any ot her pub lic aut ho ri ti es be fo re the car go can be de li ve red to the con sig nee. The con sig nor is li ab le to the car ri er for any da ma ge oc ca si o ned by the ab sen ce, in suf fi ci en cy or ir re gu la rity of any such in for mat ion or do cu ments, un less the da ma ge is due to the fa ult of the car ri er, its ser vants or agents. 2. The car ri er is un der no ob li ga ti on to en qu i re into the cor rect ness or suf fi ci en cy of such in for mat ion or do cu ments.

7 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1169 Chapter III LIABILITY OF THE CARRIER AND EXTENT OF COMPENSATION FOR DAMAGE Article 17 Death and Injury of Passengers Damage to Baggage 1. The car rier is li a ble for da ma ge sus tai ned in case of de ath or bo di ly in ju ry of a pas seng er upon con di ti on only that the ac ci dent which cau sed the de ath or in ju ry took pla ce on board the air craft or in the cour se of any of the ope ra ti ons of em bar king or dis em bar king. 2. The car rier is li a ble for da ma ge sus tai ned in case of de struc ti on or loss of, or of da ma ge to, chec ked bag ga ge upon con di ti on only that the event which cau sed the de struc ti on, loss or da ma ge took pla ce on board the air craft or du ring any pe ri od wit hin which the chec ked bag ga ge was in the char ge of the car rier. Ho we ver, the car rier is not li a ble if and to the ex tent that the da ma ge re sul ted from the in he rent de fect, qua li ty or vice of the bag ga ge. In the case of un chec ked bag ga ge, in clu ding per so nal items, the car rier is li a ble if the da ma ge re sul ted from its fault or that of its ser vants or agents. 3. If the car rier ad mits the loss of the chec ked bag ga ge, or if the chec ked bag ga ge has not ar ri ved at the ex pi ra ti on of twen ty-one days af ter the date on which it ought to have ar ri ved, the pas seng er is en tit led to en for ce against the car rier the rights which flow from the con tract of car ri a ge. 4. Unless ot her wi se spe ci fied, in this Con ven ti on the term bag ga ge me ans both chec ked bag ga ge and un chec ked bag ga ge. Article 18 Damage to Cargo 1. The car rier is li a ble for da ma ge sus tai ned in the event of the de struc ti on or loss of, or da ma ge to, car go upon con di ti on only that the event which cau sed the da ma ge so sus tai ned took pla ce du ring the car ri a ge by air. 2. Ho we ver, the car rier is not li a ble if and to the ex tent it pro ves that the de struc ti on, or loss of, or da ma ge to, the car go re sul ted from one or more of the fol lo wing: (a) in he rent de fect, qua li ty or vice of that car go; (b) de fec ti ve pac king of that car go per for med by a per son ot her than the car rier or its ser vants or agents; (c) an act of war or an ar med con flict; (d) an act of pub lic aut ho rity car ri ed out in con nec ti on with the ent ry, exit or tran sit of the car go. 3. The car ri a ge by air wit hin the me a ning of pa rag raph 1 of this Ar tic le comp ri ses the pe ri od du ring which the car go is in the char ge of the car ri er. 4. The pe ri od of the car ri a ge by air does not ex tend to any car ri a ge by land, by sea or by in land wa ter way per for med out si de an air port. If, ho we ver, such car ri a ge ta kes pla ce in the per for man ce of a cont ract for car ri a ge by air, for the pur po se of lo a ding, de li ve ry or trans hip ment, any da ma ge is pre su med, sub ject to pro of to the cont ra ry, to have been the re sult of an event which took pla ce du ring the car ri a ge by air. If a car ri er, wit ho ut the con sent of the con sig nor, subs ti tu tes car ri a ge by anot her mode of trans port for the who le or part of a car ri a ge in ten ded by the ag re e ment bet we en the par ti es to be car ri a ge by air, such car ri a ge by anot her mode of trans port is de e med to be wit hin the pe ri od of car ri a ge by air. Article 19 Delay The car ri er is li ab le for da ma ge oc ca si o ned by de lay in the car ri a ge by air of pas sen gers, bag ga ge or car go. Ne vert he less, the car ri er shall not be li ab le for da ma ge oc ca si o ned by de lay if it pro ves that it and its ser vants and agents took all me a su res that co uld re a so nably be re qu i red to avo id the da ma ge or that it was im pos sib le for it or them to take such me a su res. Article 20 Exoneration If the car ri er pro ves that the da ma ge was ca u sed or cont ri bu ted to by the neg li gen ce or ot her wrong ful act or omis si on of the per son cla i ming com pen sa ti on, or the per son from whom he or she de ri ves his or her rights, the car ri er shall be wholly or partly exo ne ra ted from its li a bi lity to the cla i mant to the ex tent that such neg li gen ce or wrong ful act or omis si on ca u sed or cont ri bu ted to the da ma ge. When by re a son of de ath or in ju ry of a pas sen ger com pen sa ti on is cla i med by a per son ot her than the pas sen ger, the car ri er shall li ke wi se be wholly or partly exo ne ra ted from its li a bi lity to the ex tent that it pro ves that the da ma ge was ca u sed or cont ri bu ted to by the neg li gen ce or ot her wrong ful act or omis si on of that pas sen ger. This Ar tic le app li es to all the li a bi lity pro vi si ons in this Con ven ti on, inc lu ding pa rag raph l of Ar tic le 21. Article 21 Compensation in Case of Death or Injury of Passengers 1. For da ma ges ari sing un der pa rag raph 1 of Ar tic le 17 not ex ce e ding Spe ci al Dra wing Right, for each

8 1170 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám pas sen ger, the car ri er shall not be able to exc lu de or li mit its li a bi lity. 2. The car rier shall not be li a ble for da ma ges ari sing un der pa ra graph 1 of Arti cle 17 to the ex tent that they ex ceed for each pas seng er Spe ci al Dra wing Rights if the car rier pro ves that: (a) such da ma ge was not due to the ne gli gen ce or ot her wrong ful act or omis si on of the car rier or its ser vants or agents; or (b) such da ma ge was so le ly due to the ne gli gen ce or ot her wrong ful act or omis si on of a third par ty. Article 22 Limits of Liability in Relation to Delay, Baggage and Cargo 1. In the case of da ma ge cau sed by de lay as spe ci fied in Arti cle 19 in the car ri a ge of per sons, the li a bi li ty of the car rier for each pas seng er is li mi ted to 4150 Spe ci al Dra wing Rights. 2. In the car ri a ge of bag ga ge, the li a bi li ty of the car rier in the case of de struc ti on, loss, da ma ge or de lay is li mi ted to Spe ci al Dra wing Rights for each pas seng er un less the pas seng er has made, at the time when the chec ked bag ga ge was han ded over to the car rier, a spe ci al de cla ra ti on of in te rest in de li ve ry at des ti na ti on and has paid a sup ple men ta ry sum if the case so re qui res. In that case the car rier will be li a ble to pay a sum not ex cee ding the de cla red sum, un less it pro ves that the sum is gre a ter than the passenger s ac tu al in te rest in de li ve ry at des ti na ti on. 3. In the car ri a ge of car go, the li a bi li ty of the car rier in the case of de struc ti on, loss, da ma ge or de lay is li mi ted to a sum of 17 Spe ci al Dra wing Rights per ki lo gram me, un less the con sig nor has made, at the time when the pac ka ge was han ded over to the car rier, a spe ci al de cla ra ti on of in te rest in de li ve ry at des ti na ti on and has pa id a sup ple men ta ry sum if the case so re qui res. In that case the car rier will be li a ble to pay a sum not ex cee ding the de cla red sum, un less it pro ves that the sum is gre a ter than the consignor s ac tu al in te rest in de li ve ry at des ti na ti on. 4. In the case of de struc ti on, loss, da ma ge or de lay of part of the car go, or of any ob ject con tai ned the rein, the weight to be ta ken into con si de ra ti on in de ter mi ning the amount to which the carrier s li a bi li ty is li mi ted shall be only the to tal weight of the pac ka ge or pac ka ges con cer ned. Ne ver the less, when the de struc ti on, loss, da ma ge or de lay of a part of the car go, or of an ob ject con tai ned the rein, af fects the va lue of ot her pac ka ges co ve red by the same air way bill, or the same re ceipt or, if they were not is su ed, by the same re cord pre ser ved by the ot her me ans re fer red to in pa ra graph 2 of Arti cle 4, the to tal weight of such pac ka ge or pac ka ges shall also be ta ken into con si de ra ti on in de ter mi ning the li mit of li a bi li ty. 5. The fo re going pro vi si ons of pa ra graphs 1 and 2 of this Arti cle shall not ap ply if it is pro ved that the da ma ge re sul ted from an act or omis si on of the car rier, its ser vants or agents, done with in tent to cau se da ma ge or rec kles sly and with know led ge that da ma ge would pro ba bly re sult; pro vi ded that, in the case of such act or omis si on of a ser vant or agent, it is also pro ved that such ser vant or agent was ac ting wit hin the sco pe of its em ploy ment. 6. The li mits pres cri bed in Arti cle 21 and in this Arti cle shall not pre vent the court from awar ding, in ac cor dan ce with its own law, in ad di ti on, the who le or part of the court costs and of the ot her ex pen ses of the li ti ga ti on in cur red by the plain tiff, in clu ding in te rest. The fo re going pro vi si on shall not ap ply if the amount of the da ma ges awar ded, ex clu ding court costs and ot her ex pen ses of the li ti ga ti on, does not ex ceed the sum which the car rier has of fe red in wri ting to the plain tiff wit hin a pe ri od of six months from the date of the oc cur ren ce cau sing the da ma ge, or be fo re the com men ce ment of the ac ti on, if that is la ter. Article 23 Conversion of Monetary Units 1. The sums men ti o ned in terms of Spe ci al Dra wing Right in this Con ven ti on shall be dee med to re fer to the Spe ci al Dra wing Right as de fi ned by the Inter na ti o nal Mo ne ta ry Fund. Con ver si on of the sums into na ti o nal cur ren cies shall, in case of ju di ci al pro cee dings, be made ac cor ding to the va lue of such cur ren cies in terms of the Spe ci al Dra wing Right at the date of the jud ge ment. The va lue of a na ti o nal cur ren cy, in terms of the Spe ci al Dra wing Right, of a Sta te Par ty which is a Mem ber of the Inter na ti o nal Mo ne ta ry Fund, shall be cal cu la ted in ac cor dan ce with the me thod of va lu a ti on ap plied by the Inter na ti o nal Mo ne ta ry Fund, in ef fect at the date of the jud ge ment, for its ope ra ti ons and trans ac ti ons. The va lue of a na ti o nal cur ren cy, in terms of the Spe ci al Dra wing Right, of a Sta te Par ty which is not a Mem ber of the Inter na ti o nal Mo ne ta ry Fund, shall be cal cu la ted in a man ner de ter mi ned by that Sta te. 2. Ne ver the less, tho se Sta tes which ace not Mem bers of the Inter na ti o nal Mo ne ta ry Fund and who se law does not per mit the ap pli ca ti on of the pro vi si ons of pa ra graph 1 of this Arti cle may, at the time of ra ti fi ca ti on or ac ces si on or at any time the re af ter, de cla re that the li mit of li a bi li ty of the car rier pres cri bed in Arti cle 21 is fixed at a sum

9 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1171 of mo ne ta ry units per pas seng er in ju di ci al pro cee dings in their ter ri to ries; mo ne ta ry units per pas seng er with res pect to pa ra graph 1 of Arti cle 22; mo ne ta ry units per pas seng er with res pect to pa ra graph 2 of Arti cle 22; and 250 mo ne ta ry units per ki lo gram me with res pect to pa ra graph 3 of Arti cle 22. This mo ne ta ry unit cor res ponds to six ty-five and a half milligram s of gold of mil le si mal fi ne ness nine hun dred. The se sums may be con ver ted into the na ti o nal cur ren cy con cer ned in found fi gu res. The con ver si on of the se sums into na ti o nal cur ren cy shall be made ac cor ding to the law of the Sta te con cer ned. 3. The cal cu la ti on men ti o ned in the last sen ten ce of pa ra graph 1 of this Arti cle and the con ver si on me thod men ti o ned in pa ra graph 2 of this Arti cle shall be made in such man ner as to ex press in the na ti o nal cur ren cy of the Sta te Par ty as far as pos si ble the same real va lue for the amounts in Arti cles 21 and 22 as would re sult from the ap pli ca ti on of the first three sen ten ces of pa ra graph 1 of this Arti cle. Sta tes Par ties shall com mu ni ca te to the de po si ta ry the man ner of cal cu la ti on pur su ant to pa ra graph 1 of this Arti cle, or the re sult of the con ver si on in pa ra graph 2 of this Arti cle as the case may be, when de po si ting an in stru ment of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce, ap pro val of or ac ces si on to this Con ven ti on and whe ne ver the re is a change in eit her. Article 24 Review of Limits 1. Wit hout pre ju di ce to the pro vi si ons of Arti cle 25 of this Con ven ti on and sub ject to pa ra graph 2 be low, the li mits of li a bi li ty pres cri bed in Arti cles 21, 22 and 23 shall be re vie wed by the De po si ta ry at five-year in ter vals, the first such re view to take pla ce at the end of the fifth year fol lo wing the date of en try into for ce of this Con ven ti on, or if the Con ven ti on does not en ter into for ce wit hin five ye ars of the date it is first open for sig na tu re, wit hin the first year of its en try into for ce, by re fe ren ce to an in fla ti on fac tor which cor res ponds to the ac cu mu la ted rate of in fla ti on sin ce the pre vi ous re vi si on or in the first in stan ce sin ce the date of en try into for ce of the Con ven ti on. The me a su re of the rate of in fla ti on to be used in de ter mi ning the in fla ti on fac tor shall be the weighted ave ra ge of the an nu al ra tes of in cre a se or de cre a se in the Con su mer Pri ce Indi ces of the Sta tes who se cur ren cies com pri se the Spe ci al Dra wing Right men ti o ned in pa ra graph 1 of Arti cle If the re view re fer red to in the pre ce ding pa ra graph con clu des that the in fla ti on fac tor has ex cee ded 10 per cent, the De po si ta ry shall no ti fy Sta tes Par ties of a re vi si on of the li mits of li a bi li ty. Any such re vi si on shall be co me ef fec ti ve six months af ter its no ti fi ca ti on to the Sta tes Par ties. If wit hin three months af ter its no ti fi ca ti on to the Sta tes Par ties a ma jo ri ty of the Sta tes Par ties re gis ter their dis ap pro val, the re vi si on shall not be co me ef fec ti ve and the De po si ta ry shall re fer the mat ter to a mee ting of the Sta tes Par ties. The De po si ta ry shall im me di a te ly no ti fy all Sta tes Par ties of the co ming into for ce of any re vi si on. 3. Not withstan ding pa ra graph 1 of this Arti cle, the pro ce du re re fer red to in pa ra graph 2 of this Arti cle shall be ap plied at any time pro vi ded that one-third of the Sta tes Par ties ex press a de si re to that ef fect and upon con di ti on that the in fla ti on fac tor re fer red to in pa ra graph 1 has ex cee ded 30 per cent sin ce the pre vi ous re vi si on or sin ce the date of en try into for ce of this Con ven ti on if the re has been no pre vi ous re vi si on. Sub se quent re views using the pro ce du re des cri bed in pa ra graph 1 of this Arti cle will take pla ce at five-year in ter vals star ting at the end of the fifth year fol lo wing the date of the re views un der the pre sent pa ra graph. Article 25 Stipulation on Limits A car rier may sti pu la te that the con tract of car ri a ge shall be sub ject to hig her li mits of li a bi li ty than tho se pro vi ded for in this Con ven ti on or to no li mits of li a bi li ty what soe ver. Article 26 Invalidity of Contractual Provisions Any pro vi si on ten ding to re lie ve the car rier of li a bi li ty or to fix a lo wer li mit than that which is laid down in this Con ven ti on shall be null and void, but the nul li ty of any such pro vi si on does not in vol ve the nul li ty of the who le con tract, which shall re main sub ject to the pro vi si ons of this Con ven ti on. Article 27 Freedom to Contract Not hing con ta i ned in this Con ven ti on shall pre vent the car ri er from re fu sing to en ter into any cont ract of car ri a ge, from wa i ving any de fen ces ava i lab le un der the Con ven ti on, or from la y ing down con di ti ons which do not conf lict with the pro vi si ons of this Con ven ti on.

10 1172 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Article 28 Advance Payments In the case of air craft ac ci dents re sul ting in de ath or in ju ry of pas seng ers, the car rier shall, if re qui red by its na ti o nal law, make ad van ce pay ments wit hout de lay to a na tu ral per son or per sons who are en tit led to claim com pen sa ti on in or der to meet the im me di a te eco no mic needs of such per sons. Such ad van ce pay ments shall not con sti tu te a re cog ni ti on of li a bi li ty and may be offset against any amounts sub se quent ly paid as da ma ges by the car rier. Article 29 Basis of Claims In the car ri a ge of pas seng ers, bag ga ge and car go, any ac ti on for da ma ges, ho we ver foun ded, whe ther un der this Con ven ti on or in con tract or in tort or ot her wi se, can only be brought sub ject to the con di ti ons and such li mits of li a bi li ty as ace set out in this Con ven ti on wit hout pre ju di ce to the ques ti on as to who are the per sons who have the right to bring suit and what ace their res pec ti ve rights. In any such ac ti on, pu ni ti ve, exem pla ry or any ot her non-com pen sa to ry da ma ges shall not be re co ve ra ble. Article 30 Servants, Agents Aggregation of Claims 1. If an ac ti on is brought against a ser vant or agent of the car rier ari sing out of da ma ge to which the Con ven ti on re la tes, such ser vant or agent, if they pro ve that they ac ted wit hin the sco pe of their em ploy ment, shall be en tit led to avail them sel ves of the con di ti ons and li mits of li a bi li ty which the car rier it self is en tit led to in vo ke un der this Con ven ti on. 2. The ag gre ga te of the amounts re co ve ra ble from the car rier, its ser vants and agents, in that case, shall not ex ceed the said li mits. 3. Save in res pect of the car ri a ge of car go, the pro vi si ons of pa rag raphs 1 and 2 of this Ar tic le shall not apply if it is pro ved that the da ma ge re sul ted from an act or omis si on of the ser vant or agent done with in tent to ca u se da ma ge or reck lessly and with know led ge that da ma ge wo uld pro bably re sult. Article 31 Timely Notice of Complaints 1. Re ceipt by the per son en tit led to de li ve ry of chec ked bag ga ge or car go wit hout com plaint is pri ma fa cie evi den ce that the same has been de li ve red in good con di ti on and in ac cor dan ce with the do cu ment of car ri a ge or with the re cord pre ser ved by the ot her me ans re fer red to in pa ra graph 2 of Arti cle 3 and pa ra graph 2 of Arti cle In the case of da ma ge, the per son en tit led to de li ve ry must com plain to the car rier forthwith af ter the dis co ve ry of the da ma ge, and, at the la test, with in se ven days from the date of re ceipt in the case of chec ked bag ga ge and four teen days from the date of re ceipt in the case of car go. In the case of de lay, the com plaint must be made at the la test wit hin twen ty-one days from the date on which the bag ga ge or car go have been pla ced at his or her dis po sal. 3. Eve ry com plaint must be made in wri ting and gi ven or dis pat ched wit hin the ti mes afo re said. 4. If no com plaint is made wit hin the ti mes afo re said, no ac ti on shall lie against the car rier, save in the case of fraud on its part. Article 32 Death of Person Liable In the case of the de ath of the per son li a ble, an ac ti on for da ma ges lies in ac cor dan ce with the terms of this Con ven ti on against tho se le gal ly re pre sen ting his or her es ta te. Article 33 Jurisdiction 1. An ac ti on for da ma ges must be brought, at the op ti on of the plain tiff, in the ter ri to ry of one of the Sta tes Par ties, eit her be fo re the court of the do mi ci le of the car rier or of its prin ci pal pla ce of bu si ness, or whe re it has a pla ce of bu si ness through which the con tract has been made or be fo re the court at the pla ce of des ti na ti on. 2. In res pect of da ma ge re sul ting from the de ath or in jury of a pas seng er, an ac ti on may be brought be fo re one of the courts men ti o ned in pa ra graph 1 of this Arti cle, or in the ter ri to ry of a Sta te Par ty in which at the time of the ac ci dent the pas seng er has his or her prin ci pal and per ma nent re si den ce and to or from which the car rier ope ra tes ser vi ces for the car ri a ge of pas seng ers by air,

11 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1173 eit her on its own air craft, or on anot her carrier s air craft pur su ant to a com mer ci al ag ree ment, and in which that car rier con ducts its bu si ness of car ri a ge of pas seng ers by air from pre mi ses le a sed or ow ned by the car rier it self or by anot her car rier with which it has a com mer ci al ag ree ment. 3. For the pur po ses of pa ra graph 2, (a),,com mer ci al ag ree ment me ans an ag ree ment, ot her than an agen cy ag ree ment, made be tween car riers and re la ting to the pro vi si on of their joint ser vi ces for car ri a ge of pas seng ers by air; (b),,prin ci pal and per ma nent re si den ce me ans the one fixed and per ma nent abo de of the pas seng er at the time of the ac ci dent. The na ti o na li ty of the pas seng er shall not be the de ter mi ning fac tor in this re gard. 4. Qu es ti ons of pro ce du re shall be go ver ned by the law of the court sei sed of the case. Article 34 Arbitration 1. Sub ject to the pro vi si ons of this Arti cle, the par ties to the con tract of car ri a ge for car go may sti pu la te that any dis pu te re la ting to the li a bi li ty of the car rier un der this Con ven ti on shall be sett led by ar bi tra ti on. Such ag ree ment shall be in wri ting. 2. The ar bi tra ti on pro cee dings shall, at the op ti on of the clai mant, take pla ce wit hin one of the ju ris dic ti ons re fer red to in Arti cle The ar bi tra tor or ar bi tra ti on tri bu nal shall ap ply the pro vi si ons of this Con ven ti on. 4. The pro vi si ons of pa ra graphs 2 and 3 of this Arti cle shall be dee med to be part of eve ry ar bi tra ti on clau se or ag ree ment, and any term of such clau se or ag ree ment which is in con sis tent the re with shall be null and void. Article 35 Limitation of Actions 1. The right to da ma ges shall be ex ting uis hed if an ac ti on is not brought wit hin a pe ri od of two ye ars, rec ko ned from the date of ar ri val at the des ti na ti on, or from the date on which the air craft ought to have ar ri ved, or from the date on which the car ri a ge stop ped. 2. The met hod of cal cu la ting that pe ri od shall be de ter mi ned by the law of the co urt se i sed of the case. Article 36 Successive Carriage 1. In the case of car ri a ge to be per for med by va ri ous suc ces si ve car riers and fal ling wit hin the de fi ni ti on set out in pa ra graph 3 of Arti cle 1, each car rier which ac cepts pas seng ers, bag ga ge or car go is sub ject to the ru les set out in this Con ven ti on and is dee med to be one of the par ties to the con tract of car ri a ge in so far as the con tract deals with that part of the car ri a ge which is per for med un der its su per vi si on. 2. In the case of car ri a ge of this na tu re, the pas seng er or any per son en tit led to com pen sa ti on in res pect of him or her can take ac ti on only against the car rier which per for med the car ri a ge du ring which the ac ci dent or the de lay oc cur red, save in the case whe re, by ex press ag ree ment, the first car rier has as su med li a bi li ty for the who le jour ney. 3. As re gards bag ga ge or car go, the pas seng er or con sig nor will have a right of ac ti on against the first car rier, and the pas seng er or con sig nee who is en tit led to de li ve ry will have a right of ac ti on against the last car rier, and fur ther, each may take ac ti on against the car rier which per for med the car ri a ge du ring which the de struc ti on, loss, da ma ge or de lay took pla ce. The se car riers will be joint ly and se ver al ly li a ble to the pas seng er or to the con sig nor or con sig nee. Article 37 Right of Recourse against Third Parties Not hing in this Con ven ti on shall pre ju di ce the ques ti on whe ther a per son li a ble for da ma ge in ac cor dan ce with its pro vi si ons has a right of re cour se against any ot her per son. Chapter IV COMBINED CARRIAGE Article 38 Combined Carriage 1. In the case of com bi ned car ri a ge per for med partly by air and partly by any ot her mode of car ri a ge, the pro vi si ons of this Con ven ti on shall, sub ject to pa rag raph 4 of Ar tic le 18, apply only to the car ri a ge by air, pro vi ded that the car ri a ge by air falls wit hin the terms of Ar tic le 1.

12 1174 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám 2. Not hing in this Con ven ti on shall pre vent the par ti es in the case of com bi ned car ri a ge from in ser ting in the do cu ment of air car ri a ge con di ti ons re lat ing to ot her mo des of car ri a ge, pro vi ded that the pro vi si ons of this Con ven ti on are ob ser ved as re gards the car ri a ge by air. Chapter V CARRIAGE BY AIR PERFORMED BY A PERSON OTHER THAN THE CONTRACTING CARRIER Article 39 Contracting Carrier Actual Carrier The pro vi si ons of this Chap ter apply when a per son (he re i naf ter re fer red to as the cont rac ting car ri er ) as a prin ci pal ma kes a cont ract of car ri a ge go ver ned by this Con ven ti on with a pas sen ger or con sig nor or with a per son ac ting on be half of the pas sen ger or con sig nor, and anot her per son (he re i naf ter re fer red to as the ac tu al car ri er ) per forms, by vir tue of aut ho rity from the cont rac ting car ri er, the who le or part of the car ri a ge, but is not with res pect to such part a suc ces si ve car ri er wit hin the me a ning of this Con ven ti on. Such aut ho rity shall be pre su med in the ab sen ce of pro of to the cont ra ry. Article 40 Respective Liability of Contracting and Actual Carriers If an ac tu al car ri er per forms the who le or part of car ri a ge which, ac cor ding to the cont ract re fer red to in Ar tic le 39, is go ver ned by this Con ven ti on, both the cont rac ting car ri er and the ac tu al car ri er shall, ex cept as ot her wi se pro vi ded in this Chap ter, be sub ject to the ru les of this Con ven ti on, the for mer for the who le of the car ri a ge con temp la ted in the cont ract, the lat ter so lely for the car ri a ge which it performs. Article 41 Mutual Liability 1. The acts and omis si ons of the ac tu al car ri er and of its ser vants and agents ac ting wit hin the sco pe of the ir emp lo y ment shall, in re lat ion to the car ri a ge per for med by the ac tu al car ri er, be de e med to be also tho se of the cont rac ting car ri er. 2. The acts and omis si ons of the cont rac ting car ri er and of its ser vants and agents ac ting wit hin the sco pe of the ir emp lo y ment shall, in re lat ion to the car ri a ge per for med by the ac tu al car ri er, be de e med to be also tho se of the ac tu al car ri er. Ne vert he less, no such act or omis si on shall sub ject the ac tu al car ri er to li a bi lity ex ce e ding the amo unts re fer red to in Ar tic les 21, 22, 23 and 24. Any spe ci al ag re e ment un der which the cont rac ting car ri er as su mes ob li ga ti ons not im po sed by this Con ven ti on or any wa i ver of rights or de fen ces con fer red by this Con ven ti on or any spe ci al dec la ra ti on of in ter est in de li ve ry at des ti na ti on con temp la ted in Ar tic le 22 shall not af fect the ac tu al car ri er un less ag re ed to by it. Article 42 Addressee of Complaints and Instructions Any comp la int to be made or inst ruc ti on to be gi ven un der this Con ven ti on to the car ri er shall have the same ef fect whet her add res sed to the cont rac ting car ri er or to the ac tu al car ri er. Ne vert he less, inst ruc ti ons re fer red to in Ar tic le 12 shall only be ef fec ti ve if add res sed to the cont rac ting car ri er. Article 43 Servants and Agents In re lat ion to the car ri a ge per for med by the ac tu al car ri er, any ser vant or agent of that car ri er or of the cont rac ting car ri er shall, if they pro ve that they ac ted wit hin the sco pe of the ir emp lo y ment, be en tit led to ava il them sel ves of the con di ti ons and li mits of li a bi lity which are app li cab le un der this Con ven ti on to the car ri er who se ser vant or agent they are, un less it is pro ved that they ac ted in a man ner that pre vents the li mits of li a bi lity from be ing in vo ked in ac cor dan ce with this Con ven ti on. Article 44 Aggregation of Damages In re lat ion to the car ri a ge per for med by the ac tu al car ri er, the agg re ga te of the amo unts re co ve rab le from that car ri er and the cont rac ting car ri er, and from the ir ser vants and agents ac ting wit hin the cope of the ir emp lo y ment, shall not ex ce ed the hig hest amo unt which co uld be awar ded aga inst eit her the cont rac ting car ri er or the ac tu al car ri er un der this Con ven ti on, but none of the per sons ment io ned shall be li ab le for a sum in ex cess of the li mit app li cab le to that per son. Article 45 Addressee of Claims In re la ti on to the car ri a ge per for med by the ac tu al car rier, an ac ti on for da ma ges may be brought, at the

13 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1175 op ti on of the plain tiff, against that car rier or the con trac ting car rier, or against both to ge ther or se pa ra te ly. If the ac ti on is brought against only one of tho se car riers, that car rier shall have the right to re qui re the ot her car rier to be joi ned in the pro cee dings, the pro ce du re and ef fects being go ver ned by the law of the court sei sed of the case. Article 46 Additional Jurisdiction Any ac ti on for da ma ges con tem pla ted in Arti cle 45 must be brought, at the op ti on of the plain tiff, in the ter ri to ry of one of the Sta tes Par ties, eit her be fo re a court in which an ac ti on may be brought against the con trac ting car rier, as pro vi ded in Arti cle 33, or be fo re the court ha ving ju ris dic ti on at the pla ce whe re the ac tu al car rier has its do mi ci le or its prin ci pal pla ce of bu si ness. Article 47 Invalidity of Contractual Provisions Any con trac tu al pro vi si on ten ding to re lie ve the con trac ting car rier or the ac tu al car rier of li a bi li ty un der this Chap ter or to fix a lo wer li mit than that which is ap pli ca ble ac cor ding to this Chap ter shall be null and void, but the nul li ty of any such pro vi si on does not in vol ve the nul li ty of the who le con tract, which shall re main sub ject to the pro vi si ons of this Chap ter. to be ap plied, or by al te ring the ru les as to ju ris dic ti on, shall be null and void. Article 50 Insurance Sta tes Par ties shall re qui re their car riers to main tain ade qua te in su ran ce co ve ring their li a bi li ty un der this Con ven ti on. A car rier may be re qui red by the Sta te Par ty into which it ope ra tes to fur nish evi den ce that it main tains ade qua te in su ran ce co ve ring its li a bi li ty un der this Con ven ti on. Article 51 Carriage Performed in Extraordinary Circumstances The pro vi si ons of Arti cles 3 to 5, 7 and 8 re la ting to the do cu men ta ti on of car ri a ge shall not ap ply in the case of car ri a ge per for med in ex tra or di na ry cir cum stan ces out si de the nor mal sco pe of a carrier s bu si ness. Article 52 Definition of Days The ex pres si on days when used in this Con ven ti on me ans ca len dar days, not wor king days. Article 48 Mutual Relations of Contracting and Actual Carriers Except as pro vi ded in Arti cle 45, not hing in this Chap ter shall af fect the rights and obli ga ti ons of the car riers be tween them sel ves, in clu ding any right of re cour se or in dem ni fi ca ti on. Chapter VI OTHER PROVISIONS Article 49 Mandatory Application Any clau se con tai ned in the con tract of car ri a ge and ail spe ci al ag ree ments en te red into be fo re the da ma ge oc cur red by which the par ties pur port to in fringe the ru les laid down by this Con ven ti on, whe ther by de ci ding the law Chapter VII FINAL CLAUSES Article 53 Signature, Ratification and Entry into Force 1. This Con ven ti on shall be open for sig na tu re in Mon tre al on 28 May 1999 by Sta tes par ti ci pa ting in the Inter na ti o nal Con fe ren ce on Air Law held at Mon tre al from 10 to 28 May After 28 May 1999, the Con ven ti on shall be open to all Sta tes for sig na tu re at the He ad quar ters of the Inter na ti o nal Ci vil Avi a ti on Orga ni za ti on in Mon tre al un til it en ters into for ce in ac cor dan ce with pa ra graph 6 of this Arti cle. 2. This Con ven ti on shall si mi larly be open for sig na tu re by Re gi o nal Eco no mic In teg ra ti on Or ga ni sa ti ons. For the pur po se of this Con ven ti on, a Re gi o nal Eco no mic In teg ra ti on Or ga ni sa ti on me ans any or ga ni sa ti on which is cons ti tu ted by so ve re ign Sta tes of a

14 1176 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám gi ven re gi on which has com pe ten ce in res pect of cer ta in matt ers go ver ned by this Con ven ti on and has been duly aut ho ri zed to sign and to ra ti fy, ac cept, app ro ve or ac ce de to this Con ven ti on. A re fe ren ce to a Sta te Party or Sta tes Par ti es in this Con ven ti on, ot her wi se than in pa rag raph 2 of Ar tic le 1, pa rag raph l(b) of Ar tic le 3, pa rag raph (b) of Ar tic le 5, Ar tic les 23, 33, 46 and pa rag raph (b) of Ar tic le 57, app li es equ ally to a Re gi o nal Eco no mic In teg ra ti on Or ga ni sa ti on. For the pur po se of Ar tic le 24, the re fe ren ces to a ma jo rity of the Sta tes Par ti es and one-third of the Sta tes Par ti es shall not apply to a Re gi o nal Eco no mic In teg ra ti on Or ga ni sa ti on. 3. This Con ven ti on shall be sub ject to ra ti fi ca ti on by Sta tes and by Re gi o nal Eco no mic In teg ra ti on Or ga ni sa ti ons which have sig ned it. 4. Any Sta te or Re gi o nal Eco no mic In teg ra ti on Or ga ni sa ti on which does not sign this Con ven ti on may ac cept, app ro ve or ac ce de to it at any time. 5. Inst ru ments of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce, app ro val or ac ces si on shall be de po si ted with the In ter na ti o nal Ci vil Avi a ti on Or ga ni za ti on, which is he re by de sig na ted the De po si ta ry. 6. This Con ven ti on shall en ter into for ce on the six ti eth day fol lo wing the date of de po sit of the thir ti eth inst ru ment of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce, app ro val or ac ces si on with the De po si ta ry bet we en the Sta tes which have de po si ted such inst ru ment. An inst ru ment de po si ted by a Re gi o nal Eco no mic In teg ra ti on Or ga ni sa ti on shall not be co un ted for the pur po se of this pa rag raph. 7. For ot her Sta tes and for ot her Re gi o nal Eco no mic In teg ra ti on Or ga ni sa ti ons, this Con ven ti on shall take ef fect sixty days fol lo wing the date of de po sit of the inst ru ment of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce, app ro val or ac ces si on. 8. The De po si ta ry shall promptly no ti fy all sig na to ri es and Sta tes Par ti es of: (a) each sig na tu re of this Con ven ti on and date the re of; (b) each de po sit of an inst ru ment of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce, app ro val or ac ces si on and date the re of; (c) the date of ent ry into for ce of this Con ven ti on; (d) the date of the co ming into for ce of any re vi si on of the li mits of li a bi lity es tab lis hed un der this Con ven ti on; (e) any de nun ci a ti on un der Ar tic le 54. Article 54 Denunciation 1. Any Sta te Party may de no un ce this Con ven ti on by writ ten no ti fi ca ti on to the De po si ta ry. 2. De nun ci a ti on shall take ef fect one hun dred and eighty days fol lo wing the date on which no ti fi ca ti on is re cei ved by the De po si ta ry. Article 55 Relationship with other Warsaw Convention Instruments This Con ven ti on shall pre vail over any ru les which ap ply to in ter na ti o nal car ri a ge by air: 1. be tween Sta tes Par ties to this Con ven ti on by vir tue of tho se Sta tes com mon ly being Par ty to (a) the Con ven ti on for the Uni fi ca ti on of Cer tain Ru les Re la ting to Inter na ti o nal Car ri a ge by Air Sig ned at War saw on 12 Octo ber 1929 (he rei naf ter cal led the War saw Con ven ti on); (b) the Pro to col to Amend the Con ven ti on for the Uni fi ca ti on of Cer tain Ru les Re la ting to Inter na ti o nal Car ri a ge by Air Sig ned at War saw on 12 Octo ber 1929, Done at The Ha gue on 28 Sep tem ber 1955 (he rei naf ter cal led The Ha gue Pro to col); (c) the Con ven ti on, Sup ple men ta ry to the War saw Con ven ti on, for the Uni fi ca ti on of Cer tain Ru les Re la ting to Inter na ti o nal Car ri a ge by Air Per for med by a Per son Other than the Con trac ting Car rier, sig ned at Gu a da la ja ra on 18 Sep tem ber 1961 (he rei naf ter cal led the Gu a da la ja ra Con ven ti on); (d) the Pro to col to Amend the Con ven ti on for the Uni fi ca ti on of Cer tain Ru les Re la ting to Inter na ti o nal Car ri a ge by Air Sig ned at War saw on 12 Octo ber 1929 as Amen ded by the Pro to col Done at The Ha gue on 28 Sep tem ber 1955 Sig ned at Gu a te ma la City on 8 March 1971 (he rei naf ter cal led the Gu a te ma la City Pro to col); (e) Addi ti o nal Pro to col Nos. 1 to 3 and Mon tre al Pro to col No. 4 to amend the War saw Con ven ti on as amen ded by The Ha gue Pro to col or the War saw Con ven ti on as amen ded by both The Ha gue Pro to col and the Gu a te ma la City Pro to col Sig ned at Mon tre al on 25 Sep tem ber 1975 (he rei naf ter cal led the Mon tre al Pro to cols); or 2. wit hin the ter ri to ry of any sing le Sta te Par ty to this Con ven ti on by vir tue of that Sta te being Par ty to one or more of the in stru ments re fer red to in sub-pa ra graphs (a) to (e) abo ve. Article 56 States with more than one System of Law 1. If a Sta te has two or more ter ri to ri al units in which dif fe rent sys tems of law are ap pli ca ble in re la ti on to mat ters dealt with in this Con ven ti on, it may at the time

15 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1177 of sig na tu re, ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce, ap pro val or ac ces si on de cla re that this Con ven ti on shall ex tend to all its ter ri to ri al units or only to one or more of them and may mo di fy this de cla ra ti on by sub mit ting anot her de cla ra ti on at any time. 2. Any such de cla ra ti on shall be no ti fied to the De po si ta ry and shall sta te ex pres sly the ter ri to ri al units to which the Con ven ti on ap plies. 3. In re la ti on to a Sta te Par ty which has made such a de cla ra ti on: (a) re fe ren ces in Arti cle 23 to na ti o nal cur ren cy shall be con stru ed as re fer ring to the cur ren cy of the re le vant ter ri to ri al unit of that Sta te; and (b) the re fe ren ce in Arti cle 28 to na ti o nal law shall be con stru ed as re fer ring to the law of the re le vant ter ri to ri al unit of that Sta te. Article 57 Reservations No re ser va ti on may be made to this Con ven ti on ex cept that a Sta te Par ty may at any time de cla re by a no ti fi ca ti on ad dres sed to the De po si ta ry that this Con ven ti on shall not ap ply to: (a) in ter na ti o nal car ri a ge by air per for med and ope ra ted di rect ly by that Sta te Par ty for non-com mer ci al pur po ses in res pect to its func ti ons and du ties as a so ver eign Sta te; and/or (b) the car ri a ge of per sons, car go and bag ga ge for its mi li ta ry aut ho ri ties on air craft re gis te red in or le a sed by that Sta te Par ty, the who le ca pa ci ty of which has been re ser ved by or on be half of such aut ho ri ties. In wit ness whe re of the un der sig ned Ple ni po ten ti a ries, ha ving been duly aut ho ri zed, have sig ned this Con ven ti on. Done at Mont re al on the 28th day of May of the year one tho u sand nine hund red and ni nety-ni ne in the Eng lish, Ara bic, Chi ne se, French, Rus si an and Spa nish lan gu a ges, all texts be ing equ ally aut hen tic. This Con ven ti on shall re ma in de po si ted in the ar chi ves of the In ter na ti o nal Ci vil Avi a ti on Or ga ni za ti on, and cer ti fi ed co pi es the re of shall be trans mit ted by the De po si ta ry to all Sta tes Par ti es to this Con ven ti on, as well as to all Sta tes Par ti es to the War saw Con ven ti on, The Ha gue Pro to col, the Gu a da la ja ra Con ven ti on, the Gu a te ma la City Pro to col and the Mont re al Pro to cols. Egyezmény a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítésérõl A je len Egyez ményt alá író Ál la mok el is mer ve a nem zet kö zi légi fu va ro zás ra vo nat ko zó egyes jog sza bá lyok egy sé ge sí té sé rõl Var só ban, ok - tó ber 12-én alá írt egyez mény (a továbbiak ban, mint a Var sói Egyez mény ), va la mint egyéb re le váns jogi esz - kö zök je len tõs sze re pét a ma gán cé lú nem zet kö zi lé gi köz - le ke dés re vo nat ko zó jog sza bá lyok har mo ni zá lá sa te rén, fel is mer ve a Var sói Egyez mény és a re le váns jogi esz - kö zök mo der ni zá lá sá nak és egy sé ge sí té sé nek szük sé ges - sé gét, fel is mer ve annak fon tos sá gát, hogy biz to sí ta ni kell a nem zet kö zi légi fu va ro zás ban részt ve võ ügy fe lek ér de ke i - nek vé del mét, és hogy szük ség van a jo gok ba való vissza - he lye zés el vén nyug vó mél tá nyos kár ta la ní tás ra, újra meg erõ sít ve, hogy kí vá na tos a nem zet kö zi légi fuva rozási mû ve le tek ren de zett fej lõ dé se és az uta sok, a poggyász és az áruk za var ta lan áram lá sá nak biz to sí tá sa az de cem ber 7-én, Chi ca gó ban a Nem zet kö zi Pol gá ri Re pü lés rõl kö tött Egyez mény el ve i vel és cél ki tû zé se i vel össz hang ban, ab ból a meg gyõ zõ dés bõl, hogy az ér de kek mél tá nyos egyen sú lyá nak meg te rem té sé re az Ál la mok nak a nem zet - kö zi légi fu va ro zást sza bá lyo zó egyes jog sza bá lyok to váb - bi har mo ni zá lá sá ra és a jog sza bály al ko tás ér de ké ben kö - zö sen, egy új Egyez mény ke re té ben tett lé pé sei je len tik a leg meg fe le lõbb esz közt, a kö vet ke zõk ben ál la pod nak meg: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Alkalmazási terület 1. A je len Egyez mény sze mé lyek, poggyász vagy áru min den olyan nem zet kö zi fu va ro zá sá ra al kal ma zást nyer, ame lyet légi jár mû dí ja zás el le né ben vé gez. Ugyan csak al - kal ma zást nyer azok ra az in gye nes fu va ro zá sok ra is, ame - lye ket va la mely légi fu va ro zá si vál lal ko zás lé gi jár mû vel el len szol gál ta tás nél kül tel je sít. 2. A je len Egyez mény ér tel mé ben nem zet kö zi fu va ro - zás min den olyan fu va ro zás, ame lyek nél a szer zõ dõ fe lek meg ál la po dá sa sze rint az in du lá si és a ren del te té si hely akár a fu va ro zás meg sza kí tá sá val vagy át ra ko dás sal, akár anél kül vagy két Szer zõ dõ Ál lam te rü le tén, vagy csak az egyik Szer zõ dõ Ál lam te rü le tén he lyez ke dik el, de

16 1178 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám a meg ál la po dás ban egy má sik Ál lam te rü le tén lévõ köz be - esõ le szál lást irá nyoz tak elõ, ak kor is, ha az az Ál lam nem tar to zik a Szer zõ dõ Ál la mok közé. A je len Egyez mény ér - tel mé ben nem mi nõ sül nem zet kö zi nek a fu va ro zás, ha az egy Szer zõ dõ Ál lam te rü le tén lévõ két pont kö zött, egy má sik Ál lam te rü le tén lévõ köz be esõ le szál lás ki kö té se nél kül tör té nik. 3. Az egy mást fel vál tó több légi fu va ro zó ál tal tel je sí - tett fu va ro zás a je len Egyez mény ke re te in be lül, egyet len, osz tat lan fu va ro zás nak mi nõ sül, amennyi ben azt a szer zõ - dõ fe lek is egy ügy let nek te kin tet ték, füg get le nül at tól, hogy egyet len szer zõ dés ben vagy szer zõ dé sek so ro za tá - ban ál la pod tak meg róla, és az ilyen fu va ro zás nem ve szí ti el nem zet kö zi jel le gét csak azért, mert egy szer zõ dést vagy a szer zõ dé sek so ro za tát tel jes egé szé ben ugyan an nak az Ál lam nak a te rü le tén be lül kell tel je sí te ni. 4. A je len Egyez mény az V. fe je zet ben meg ha tá ro zott fu va ro zá sok ra is al kal ma zást nyer, az ott ta lál ha tó fel té te - lek figye lembevételével. 2. cikk Az Állam által teljesített fuvarozás és a postai cikkek fuvarozása 1. A je len Egyez mény mind azon fu va ro zás ra al kal ma - zást nyer, ame lyet az Ál lam vagy egy tör vé nyesen létre - hozott tes tü let tel je sí tett, fel té ve, hogy ez a fu va ro zás az 1. cikk ben meg ha tá ro zott fel té te lek nek meg fe lel. 2. Pos tai cik kek fu va ro zá sa ese tén a fu va ro zó csak a re - le váns pos tai ad mi niszt rá ci ó nak tar to zik fe le lõs ség gel, össz hang ban a fu va ro zó és a pos tai ad mi niszt rá ció kö zöt ti vi szony ra vo nat ko zó sza bá lyok kal. 3. A je len Egyez mény ren del ke zé sei, a je len cikk 2. be - kez dé sé ben rög zí tett fel té te le ket ki vé ve, nem vo nat koz nak a pos tai cik kek fu va ro zá sá ra. II. Fejezet A FELEKNEK AZ UTASOK, POGGYÁSZ ÉS ÁRU FUVAROZÁSÁVAL KAPCSOLATOS DOKUMENTÁCIÓJA ÉS KÖTELESSÉGEI 3. cikk Utasok és poggyász 1. Az uta sok fu va ro zá sá ra vo nat ko zó an egyé ni vagy gyûj tõ fu va ro zá si ok mányt kell ki ál lí ta ni, amely a kö vet - ke zõ ket tar tal maz za: a) az in du lá si és a ren del te té si hely fel tün te té sét; b) ha az in du lá si és a ren del te té si hely ugyan an nak az egy Szer zõ dõ Ál lam nak a te rü le tén ta lál ha tó, de egy vagy több, köz ben sõ le szál lást irá nyoz tak elõ, amely egy má sik Ál lam te rü le tén ta lál ha tó, de leg alább egy ilyen le szál ló - hely meg je lö lé sét. 2. Bár mely más esz köz, amely az 1. be kez dés ben meg - je lölt in for má ci ót tar tal maz za, he lyet te sít he ti az eb ben a be kez dés ben meg adott ok mány ki ál lí tá sát. Amennyi ben ilyen egyéb jel le gû esz közt al kal maz nak, a fu va ro zó nak írá sos nyi lat ko za tot kell ki ál lí ta nia az utas ré szé re, amely tar tal maz za eze ket az in for má ci ó kat. 3. A fu va ro zó kö te les az utas min den egyes el len õr zött poggyá szát poggyász-azo no sí tó cím ké vel el lát ni. 4. Az utast írás ban kell fi gyel mez tet ni, hogy a je len Egyez mény, ahol ér vény ben van, sza bá lyoz za és kor lá toz - hat ja a fu va ro zó nak az utas ha lá la vagy sé rü lé se ese tén, va - la mint a poggyász meg sem mi sü lé sé vel vagy el vesz té sé vel vagy meg ron gá ló dá sá val, illetve a ké sés sel kap cso la to san fel me rü lõ fe le lõs sé gét. 5. A fen ti be kez dé sek ren del ke zé se i nek be nem tar tá sa nem be fo lyá sol ja a fu va ro zá si szer zõ dés fenn ál lá sát vagy ér vé nyes sé gét, amely mind azon ál tal a je len Egyez mény sza bá lya i nak ha tá lya alatt áll, be le ért ve a fe le lõs ség kor lá - to zá sá val kap cso la tos sza bá lyo kat is. 4. cikk Áru 1. Áru fu va ro zá sa ese té ben légi fu var le vél ki ál lí tá sa szük sé ges. 2. Bár mely más esz köz, amely a tel je sí ten dõ fu va ro zás nyil ván tar tá sá ra szol gál, he lyet te sít he ti a légi fu var le vél ki ál lí tá sát. Amennyi ben ilyen egyéb esz közt al kal maz nak, a fu va ro zó kö te les, a fel adó ké ré sé re, a szál lít mány azo no - sí tá sát le he tõ vé tevõ áru át vé te li el is mer vényt ki ál lí ta ni a fel adó ré szé re, va la mint biz to sí ta ni ré szé re az ilyen egyéb esz kö zön rög zí tett in for má ci ó hoz való hoz zá fé rést. 5. cikk A légi fuvarlevél vagy az áruátvételi elismervény tartalma A légi fu var le vél nek vagy az áru át vé te li el is mer vény - nek a kö vet ke zõ ket kell tar tal maz nia: a) az in du lá si és a ren del te té si hely meg je lö lé sét; b) ha az in du lá si és a ren del te té si hely ugyan an nak az egy Szer zõ dõ Ál lam nak a te rü le tén ta lál ha tó, de egy vagy

17 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1179 több, köz ben sõ le szál lást irá nyoz tak elõ, amely egy má sik Ál lam te rü le tén ta lál ha tó, de leg alább egy ilyen le szál ló - hely meg je lö lé sét; és c) a szál lít mány sú lyá nak a fel tün te té sét. 6. cikk Az áru jellegével kapcsolatos okmányok A fel adót kö te lez he tik, hogy szük ség ese tén, a vám ügyi, a rend õrségi és más ha son ló ha tó sá gok ala ki sá ga i nak ele - get téve, az áru jel le gét iga zo ló ok mányt ál lít son ki. A fu - va ro zó ra ez a ren del ke zés sem mi lyen fel ada tot, kö te le zett - sé get nem ró, illetve ab ból ere dõ fe le lõs ség szá má ra nem ke let ke zik. 7. cikk A légi fuvarlevél leírása 1. A légi fu var le ve let a fel adó nak há rom ere de ti pél - dány ban kell ki ál lí ta nia. 2. Az elsõ pél dányt a fu va ro zó ré szé re jel zés sel kell el lát ni; ezt a fel adó nak kell alá írá sá val el lát nia. A má so dik pél dányt a cím zett ré szé re jel zés sel kell el lát ni; ezt a fel - adó nak és a fu va ro zó nak kell alá írá sá val el lát nia. A har - ma dik pél dányt a fu va ro zó írja alá, és az áru át vé te lét köve tõen vissza ad ja a fel adó nak. 3. A fu va ro zó és a fel adó alá írá sa nyom tat va vagy bé - lye gez ve is el fo ga dott. 4. Ha a fel adó kí ván sá gá ra a fu va ro zó ál lít ja ki a légi fu var le ve let, az el len ke zõ bi zo nyí tá sá ig úgy kell te kin te ni, hogy a fu va ro zó a fel adó meg bí zá sá ból járt el. 9. cikk Az okmányokkal kapcsolatos követelmények be nem tartása A 4 8. cik kek ren del ke zé se i nek be nem tar tá sa nem érin ti a fu va ro zá si szer zõ dés fenn ál lá sát vagy ér vé nyes sé - gét, amely szer zõ dés mind azon ál tal a je len Egyez mény sza bá lya i nak ha tá lya alá tar to zik, be le ért ve a fe le lõs ség kor lá to zá sá val kap cso la tos sza bá lyo kat is. 10. cikk Az okmányok adataival kapcsolatos felelõsség 1. Az áru val kap cso la tos ada tok és nyi lat ko za tok he - lyes sé gé ért a fel adó tar to zik fe le lõs ség gel, ha azo kat õ maga vagy az õ meg bí zá sá ból más je gyez te be a légi fu var - le vél be, vagy ha eze ket az ada to kat õ maga vagy az õ meg - bí zá sá ból más szol gál tat ta ki a fu va ro zó nak az áru át vé te li el is mer vény be vagy a 4. cikk 2. be kez dé sé ben hi vat ko zott más esz köz ál tal rög zí tett nyil ván tar tás ba való be jegy zés cél já ból. Szin tén a fen ti ek vo nat koz nak arra az eset re, ha a fel adó meg bí zá sá ból el já ró sze mély egy út tal a fu va ro zó meg bí zott ja is. 2. A fel adó kö te les kár ta la ní ta ni a fu va ro zót mind azért a ká rért, ame lyet a fu va ro zó maga vagy bár mely olyan sze - mély szen ve dett el, aki nek a fu va ro zó fe le lõs ség gel tar to - zik a miatt, mert a fel adó vagy az õ meg bí zá sá ból el já ró sze mély sza bály ta lan, pon tat lan vagy hi á nyos ada to kat és nyi lat ko za to kat szol gál ta tott. 3. A je len cikk 1. és 2. be kez dé se ren del ke zé se i nek fenn tar tá sá val a fu va ro zó kö te les kár ta la ní ta ni a fel adót mind azért a ká rért, ame lyet a fel adó maga vagy bár mely olyan sze mély szen ve dett el, aki nek a fel adó fe le lõs ség gel tar to zik a miatt, mert a fu va ro zó vagy az õ meg bí zá sá ból el - já ró sze mély sza bály ta lan, pon tat lan vagy hi á nyos ada to - kat és nyi lat ko za to kat jegy zett be az áru át vé te li el is mer - vény be vagy a 4. cikk 2. be kez dé sé ben hi vat ko zott más esz köz ál tal rög zí tett nyil ván tar tás ba. 8. cikk Több csomagból álló rakomány dokumentálása Ha több áru da rab van: a) az áru fu va ro zó já nak jo gá ban áll a fel adó tól több kü - lön légi fu var le vél ki ál lí tá sát kö ve tel ni; b) a fel adó nak jo gá ban áll a fu va ro zó tól több kü lön áru - át vé te li el is mer vény ki ál lí tá sát kö ve tel ni, ha a 4. cikk 2. be kez dé sé ben hi vat ko zott egyéb esz közt al kal maz zák. 11. cikk Az okmányok bizonyító értéke 1. A légi fu var le vél vagy az áru át vé te li el is mer vény fõ bi zo nyí ték ként ta nú sít ja a szer zõ dés meg kö té sét, az áru át - vé te lét, és a ben ne em lí tett fu va ro zá si fel té te le ket. 2. A légi fu var le vél ben vagy az áru át vé te li el is mer - vény ben a ra ko mány sú lyá val, mé re té vel és cso ma go lá sá - val, va la mint a cso ma gok szá má val kap cso lat ban tett bár -

18 1180 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám mely nyi lat ko zat, a fel tün te tett té nyek fõ bi zo nyí té ka ként szol gál nak. Az áru mennyi sé gé vel, tö me gé vel és ál la po tá - val kap cso la tos nyi lat ko za tok nem al kal maz ha tók a fu va - ro zó el le ni bi zo nyí ték ként, ki vé ve, ha eze ket a fu va ro zó a fel adó je len lé té ben el len õriz te, és az ellen õr zés meg tör tén - te a légi fu var le vél ben vagy az áru át vé te li el is mer vény ben is fel van tün tet ve, vagy az áru nyil ván va ló ál la po tá ra vo - nat koz nak. 12. cikk Az áru feletti rendelkezés joga 1. Fel té ve, hogy a fu va ro zá si szer zõ dés bõl szár ma zó min den kö te le zett sé gé nek ele get tesz, a fel adót il le ti meg az áru fe let ti ren del ke zés joga, amely nek alap ján vissza - hív hat ja azt az in du lá si vagy ren del te té si re pü lõ tér rõl, vagy az árut út köz ben bár mely le szál lás al kal má val meg - ál lít hat ja, ren del kez het úgy, hogy az árut a ren del te té si hely re vagy út köz ben az ere de ti leg meg je lölt cím zet tõl kü - lön bö zõ más sze mély nek szol gál tas sák ki, vagy kér he ti, hogy a ra ko mányt jut tas sák vissza az in du lá si re pü lõ tér re. Ezt a jo gát a fel adó nem gya ko rol hat ja úgy, hogy ezzel a fu va ro zó nak vagy más fel adók nak kárt okoz zon, és kö te - les meg té rí te ni az ezen joga gya kor lá sa kö vet kez té ben fel - me rü lõ bár mely költ sé get. 2. Amennyi ben a fel adó uta sí tá sa i nak a tel je sí té se nem le het sé ges, a fu va ro zó kö te les er rõl a fel adót ha la dék ta la - nul tá jé koz tat ni. 3. Ha a fu va ro zó a fel adó nak az áru fe let ti ren del ke zés - sel kap cso la tos uta sí tá sa it anél kül tel je sí ti, hogy meg kö ve - tel né a fel adó nak ki szol gál ta tott légi fu var le vél pél dány vagy az áru át vé te li el is mer vény be mu ta tá sát, a fu va ro zót ter he li a fe le lõs ség a fel adó val szem be ni vissza té rí tés kö - ve te lé sé re vo nat ko zó jo gá nak érin tet le nül ha gyá sa mel - lett min den olyan ká rért, ame lyet ezzel bár mely olyan sze mély nek oko zott, aki a légi fu var le vél vagy az áru át vé - te li el is mer vény adott pél dá nyá val jog sze rû en ren del ke - zett. 4. A fel adó ra át ru há zott jog ab ban a pil la nat ban meg - szû nik, ami kor az a 13. cikk ér tel mé ben a cím zett nél meg - nyí lik. Ha azon ban a cím zett vissza uta sít ja az áru át vé te lét, vagy a vele való kap cso lat fel vé tel nem le het sé ges, a fel adó vissza nye ri ren del ke zé si jo gát. 13. cikk Az áru átadása 1. Ki vé ve azt az ese tet, hogy a fel adó élt a 12. cikk bõl ere dõ jo gá val, a cím zett jo go sult arra, hogy az áru ren del - te té si hely re ér ke zé sét köve tõen, az ese dé kes sé vált dí jak meg fi ze té se után és a fu va ro zá si fel té te lek nek való meg fe - le lés ese tén, az áru neki tör té nõ át adá sát a fu va ro zó tól kö - ve tel je. 2. El len ke zõ meg álla po dás hi á nyá ban a fu va ro zó kö te - les sé ge, hogy a cím zet tet az áru meg ér ke zé sé rõl ér te sít se. 3. Ha a fu va ro zó el is me ri az áru el vesz té sét, vagy ha hét nap telt el at tól az idõ pont tól, ami kor az áru nak meg kel lett vol na ér kez nie, a cím zett ér vé nye sít he ti a fu va ro zó - val szem ben a fu va ro zá si szer zõ dés bõl szár ma zó jo ga it. 14. cikk A feladó vagy a címzett jogainak érvényesítése A fel adó és a cím zett ér vé nye sít he ti a 12. és 13. cikk bõl ere dõ jo ga it, mind egyik a sa ját ne vé ben, akár a sa ját vagy má sok ér de ké ben jár tak el, fel té ve, hogy tel je sí tik a fu va - ro zá si szer zõ dés bõl rá juk rótt kö te le zett sé ge ket. 15. cikk A feladó és a címzett viszonya vagy harmadik felek kölcsönös viszonya 1. A 12., 13. és 14. cikk nem érin ti sem a fel adó vagy a cím zett egy más sal való jog vi szo nyát, sem pe dig har ma dik fe lek köl csön ös jog vi szo nyát, akik nek a jo gai vagy a fel - adó tól vagy a cím zet tõl szár maz nak. 2. A 12., 13. és 14. cikk ren del ke zé se it csak a légi fu - var le vél ben vagy az áru át vé te li el is mer vény ben tett ki fe je - zett ren del ke zés sel le het meg vál toz tat ni. 16. cikk A vámügyi, a rend õrségi vagy más hatósági vizsgálatok 1. A fel adó kö te les mind azo kat a fel vi lá go sí tá so kat és do ku men tu mo kat át ad ni, ame lyek az áru cím zett nek tör té - nõ ki szol gál ta tá sa elõtt a vám ügyi, rend õrségi és bár mely más ha tó ság ál tal vég zett vizs gá la tok hoz szük sé ge sek. A fel adó vi se li a fe le lõs sé get a fu va ro zó val szem ben mind - azo kért a ká ro kért, ame lyek hi á nyos, pon tat lan vagy sza - bály ta lan ada tai vagy ok má nyai kö vet kez té ben be kö vet - kez tek, ki vé ve, ha a kár a fu va ro zó az al kal ma zot tai vagy meg bí zot tai hi bá já ra ve zet he tõ vissza. 2. A fu va ro zót nem kö te les meg vizs gál ni, hogy az ilyen ada tok vagy ok má nyok pon to sak vagy ele gen dõ ek-e.

19 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1181 III. Fejezet A FUVAROZÓ FELELÕSSÉGE ÉS A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE 17. cikk Az utasok halála és sérülése Poggyászkár 1. A fu va ro zó csak ak kor vi se li a fe le lõs sé get az utas ha lá lá nak vagy tes ti sé rü lé sé nek ese tén be kö vet ke zett ká - rért, ha a ha lált vagy a sé rü lést oko zó bal eset a lé gi jár mû fe dél ze tén vagy va la mely be szál lá si vagy ki szál lá si mû ve - let köz ben tör tént. 2. A fu va ro zó csak az zal a fel té tel lel vi se li a fe le lõs sé - get az el len õr zött poggyász meg sem mi sü lé se vagy el vesz - té se vagy meg ron gá ló dá sa miatt be kö vet ke zett ká rért, ha a meg sem mi sü lést, el ve szést vagy meg ron gá ló dást elõ idé zõ ese mény a lé gi jár mû fe dél ze tén, vagy bár mely olyan idõ - szak ban tör tént, amely alatt az el len õr zött poggyász a fu - va ro zó fel ügye le te alatt volt. A fu va ro zót azon ban nem ter he li fe le lõs ség, ha és amennyi ben a kár a poggyász ben - ne rej lõ hi bá ja, mi nõ ség e vagy el té ré se miatt kö vet ke zett be. A nem el len õr zött poggyász ese tén, be le ért ve a sze mé - lyes hol mi kat is, a fu va ro zót ak kor ter he li fe le lõs ség, ha a kár az õ, vagy az al kal ma zot tai vagy meg bí zot tai hi bá ja miatt kö vet ke zett be. 3. Ha a fu va ro zó el is me ri az el len õr zött poggyász el - vesz té sét, vagy az el len õr zött poggyász hu szon egy nap pal az után a nap után, ame lyen meg kel lett vol na ér kez nie, sem ér ke zett meg, az utas jo go sult tá vá lik, hogy a fu va ro - zó val szem ben a fu va ro zá si szer zõ dés bõl szár ma zó jo ga it ér vé nye sít se. 4. El len ke zõ meg ha tá ro zás hi á nyá ban a je len Egyez - mény ben a poggyász ki fe je zés mind el len õr zött, mind pe dig nem el len õr zött poggyászt je len t. 18. cikk Az árut ért kár 1. A fu va ro zó csak az zal a fel té tel lel vi se li a fe le lõs sé - get az áru meg sem mi sü lé se vagy el vesz té se vagy meg ron - gá ló dá sa ese tén el szen ve dett ká rért, ha az el szen ve dett kárt oko zó ese mény a légi fu va ro zás köz ben tör tént. 2. A fu va ro zót azon ban nem ter he li fe le lõs ség, ha és amennyi ben bi zo nyí ta ni tud ja, hogy az áru meg sem mi sü - lé se vagy el vesz té se vagy meg ron gá ló dá sa az aláb bi egy vagy több do log kö vet kez mé nye: a) az áru bel sõ hi bá ja, mi nõ ség e vagy el té ré se; b) az áru hi bás cso ma go lá sa, ame lyet a fu va ro zó tól, az al kal ma zot ta i tól vagy meg bí zot ta i tól el té rõ sze mély vég - zett el; c) há bo rús cse lek mény vagy fegy ve res konf lik tus; d) az áru be lé pé sé vel, ki lé pé sé vel vagy át ha la dá sá val kap cso la to san va la mely ha tó ság te vé keny sé ge. 3. A je len cikk 1. be kez dé sé ben hi vat ko zott légi fu va - ro zás ma gá ban fog lal ja azt az idõ tar ta mot, amely nek so rán az áru a fu va ro zó fel ügye le te alatt volt. 4. A légi fu va ro zás idõ tar ta ma nem ter jed ki sem mi - lyen, a re pü lõ tér te rü le tén kí vül tel je sí tett szá raz föl di, ten - ge ri vagy bel ví zi fu va ro zás ra. Ha azon ban ilyen jel le gû fu - va ro zás ra a légi fu va ro zá si szer zõ dés tel je sí té se kor, ra ko - dás, ki szol gál ta tás vagy át ra ko dás cél já ból ke rül sor, az el - len ke zõ bi zo nyí tá sá ig bár mely kár ról fel té te le zik, hogy egy olyan ese mény ered mé nye, amely a légi fu va ro zás so - rán tör tént. Ha a fu va ro zó a fel adó egyet ér té se nél kül a fe - lek kö zöt ti meg álla po dás alap ján légi fu va ro zás nak szánt fu va ro zás egé szét vagy egy ré szét más szál lí tá si mód dal he lyet te sí ti, az ilyen szál lí tá si mód dal tel je sí tett fu va ro zást a légi fu va ro zás idõ tar ta mán be lü li nek kell te kin te ni. 19. cikk Késedelem A fu va ro zó vi se li a fe le lõs sé get azért a ká rért, ame lyet az uta sok, a poggyász vagy az áru légi fu va ro zá sa so rán elõ állt ké se de lem oko zott. Mind azon ál tal a fu va ro zót nem ter he li fe le lõs ség a ké se de lem miatt be kö vet ke zett ká rért, ha bi zo nyít ja, hogy õ maga, az al kal ma zot tai és meg bí zot - tai min den éssze rû en szük sé ges sé váló lé pést meg tet tek a kár meg elõ zés ér de ké ben, vagy azt bi zo nyít ja, hogy le he - tet len volt, hogy õ maga, az al kal ma zot tai vagy meg bí zot - tai ilyen lé pé se ket te gye nek. 20. cikk Felmentés Ha a fu va ro zó bi zo nyít ja, hogy a kár té rí tést kö ve te lõ sze mély vagy azon sze mély, aki tõl az igény lõ a kár té rí tés kö ve te lé sé re való jo gát szár maz tat ja, ha nyag sá ga vagy egyéb jog ta lan cse lek mé nye vagy mu lasz tá sa okoz ta a kárt vagy ah hoz hoz zá já rult, a fu va ro zó tel jes egé szé ben vagy rész ben men te sül az igény jo go sult tal szem be ni fe le lõs sé - ge alól, olyan mér ték ben, ami lyen mér ték ben az ilyen ha - nyag ság vagy jog ta lan cse lek mény vagy mu lasz tás a kárt okoz ta vagy ah hoz hoz zá já rult. Ha az utas ha lá la vagy sé - rü lé se okán a kár té rí tést nem ez az utas igény li, a fu va ro zó ha son ló kép pen tel jes egé szé ben vagy rész ben men te sül a fe le lõs sé ge alól, olyan mér ték ben, ami lyen mér ték ben

20 1182 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám bizonyítani tud ja, hogy a kárt en nek az utas nak a ha nyag - sá ga vagy egyéb jog ta lan cse lek mé nye vagy mu lasz tá sa idéz te elõ vagy ah hoz hoz zá já rult. Ez a cikk a je len Egyez - mény ben ta lál ha tó összes, fe le lõs ség vi se lé sé vel kap cso la - tos ren del ke zés re ér vé nyes, be le ért ve a 21. cikk 1. be - kezdését is. 21. cikk Az utas halála vagy sérülése esetén járó kártérítés 1. A 17. cikk 1. be kez dé sé ben hi vat ko zott, uta son ként SDR-t (Ál ta lá nos Le hí vá si Jo got) meg nem ha la - dó ká rok ese té ben a fu va ro zó nem zár hat ja ki vagy nem kor lá toz hat ja a fe le lõs sé gét. 2. A 17. cikk 1. be kez dé sé ben hi vat ko zott ká rok ese té - ben a fu va ro zót nem ter he li fe le lõs ség a kár ér ték uta son - ként SDR ér ték ha tárt meg ha la dó ré szé ért, ha a fu - va ro zó bi zo nyít ja, hogy: a) az ilyen kár nem a fu va ro zó vagy az al kal ma zot tai vagy a meg bí zot tai ha nyag sá gá nak vagy egyéb jog ta lan cse lek mé nyé nek vagy mu lasz tá sá nak kö vet kez mé nye; vagy b) az ilyen kár ki zá ró lag egy har ma dik fél ha nyag sá gá - nak vagy egyéb jog ta lan cse lek mé nyé nek vagy mu lasz tá - sá nak a kö vet kez mé nye. 22. cikk A késedelemmel, a poggyásszal és az áruval kapcsolatos felelõsség korlátozása 1. A sze mé lyek fu va ro zá sa so rán a 19. cikk ben meg ha - tá ro zott ké se de lem ál tal oko zott kár ese tén a fu va ro zó fe le - lõs sé ge min den egyes utas sal szem ben SDR összeg - re kor lá to zott. 2. Poggyász fu va ro zá sa kor a fu va ro zó fe le lõs sé ge meg sem mi sü lés, el vesz tés, meg ron gá ló dás vagy ké se de - lem ese té re min den egyes utas sal szem ben SDR összeg re kor lá to zott, ki vé ve, ha az utas, ami kor az el len õr - zött poggyászt a fu va ro zó nak át ad ta, kü lön ki szol gál ta tá si ér dek be val lást tett, és az ezért fel szá mí tott eset le ges pót dí - jat meg fi zet te. Eb ben az eset ben a fu va ro zó a be val lott összeg ere jé ig fe le l, ha csak nem bi zo nyít ja, hogy ez az összeg a fel adó nak a ki szol gál ta tás hoz fû zõ dõ tény le ges ér de két meg ha lad ja. 3. Áru fu va ro zá sa so rán a fu va ro zó fe le lõs sé ge meg - sem mi sü lés, el vesz tés, meg ron gá ló dás vagy ké se de lem ese tén ki lo gram mon ként 17 SDR összeg re kor lá to zott, ki - vé ve, ha a fel adó, ami kor a kül de ményt a fu va ro zó nak át - ad ta, kü lön ki szol gál ta tá si ér dek be val lást tett, és az ezért fel szá mí tott eset le ges pót dí jat meg fi zet te. Eb ben az eset - ben a fu va ro zó a be val lott összeg ere jé ig fe le l, ha csak nem bi zo nyít ja, hogy ez az összeg a fel adó nak a ki szol gál ta tás - hoz fû zõ dõ tény le ges ér de két meg ha lad ja. 4. A fel adott áru egy ré szé nek vagy az ezek ben lévõ egyes tár gyak nak a meg sem mi sü lé se, el vesz té se, meg ron - gá ló dá sa vagy ké sé se ese té ben a fu va ro zót ter he lõ fe le lõs - ség fel sõ ha tá rá nak meg ál la pí tá sa cél já ból ki zá ró lag az érin tett kül de mény vagy kül de mé nyek tel jes sú lyát kell figye lembe ven ni. Ha azon ban a fel adott áru egy ré szé nek, vagy az ezek ben lévõ egyes tár gyak nak a meg sem mi sü lé - se, el ve szé se, meg ron gá ló dá sa vagy ké se del me ki ha tás sal van az ugyan az zal a légi fu var le vél lel vagy áru át vé te li el - is mer vénnyel fu va ro zott to váb bi kül de mé nyek ér té ké re, vagy ha eze ket nem ad ták ki, a 4. cikk 2. be kez dé sé ben hi - vat ko zott ugyan olyan, egyéb esz köz ál tal rög zí tett nyil - ván tar tás alap ján fu va ro zott to váb bi kül de mé nyek ér té ké - re, a fe le lõs ség fel sõ ha tá rá nak meg ál la pí tá sa cél já ból az ilyen kül de mény vagy kül de mé nyek tel jes sú lyát is figye - lembe kell ven ni. 5. A je len cikk 1. és 2. be kez dé se i nek ko ráb ban em lí tett ren del ke zé se it nem kell al kal maz ni, ha be bi zo nyo so dik, hogy a fu va ro zó, az al kal ma zot tai vagy meg bí zot tai cse - lek mé nyé bõl vagy mu lasz tá sá ból be kö vet ke zett kár annak a kö vet kez mé nye, hogy a fu va ro zó, az al kal ma zot tai vagy meg bí zot tai szán dé ko san, kár oko zás cél já ból, vagy ha - nyag ság ból és annak tu da tá ban cse le ked tek, hogy kárt okoz nak; fel té ve, hogy az al kal ma zott vagy a meg bí zott ilyen cse lek mé nye vagy mu lasz tá sa ese té ben az is be bi zo - nyo so dik, hogy az ilyen al kal ma zott vagy a meg bí zott fog - lal ko zá sa kö ré ben járt el. 6. A 21. cikk ben és a je len cikk ben meg ha tá ro zott fe le - lõsségi határösszegek nem fosztják meg a bíróságot attól a lehetõségtõl, hogy saját jogának megfelelõen ezeken az összegeken felül a felperes által viselt perköltségeket és a perrel kapcsolatos egyéb kiadásokat, vagy azoknak egy részét, a kamatokat is beleértve, megítélje. A korábban említett rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha a megítélt kártérítés a perköltségek és a perrel kapcsolatos egyéb kiadások nél kül nem ha lad ja meg azt az össze get, ame lyet a fu va ro zó a kárt elõidézõ esemény bekövetkezése idõpontjától számított hat hó na pon be lül, vagy amennyi ben a ke re se tet az em - lített határidõ lejárta után indították meg a kereset megindítása elõtt a felperesnek írásban felajánlott. 23. cikk A pénzegységek átváltása 1. A je len Egyez mény ben SDR-ben meg adott, ko ráb - ban em lí tett össze gek ese té ben a Nem zet kö zi Va lu ta alap meg ha tá ro zá sá val meg egye zõ SDR ér ten dõ. Bí ró sá gi el já -

21 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1183 rá sok ese té ben az em lí tett össze gek nem ze ti pénz ne mek re való át vál tá sa az il le tõ pénz nem nek az íté let ho za tal idõ - pont já ban jegy zett, az SDR-re vo nat ko zó ér té ke alap ján tör té nik. A nem ze ti pénz nem nek az SDR-re vo nat ko zó ér - té két az olyan Szer zõ dõ Ál lam ese té ben, amely a Nem zet - kö zi Va lu ta alap tag ja, a Nem zet kö zi Va lu ta alap mû ve le tei és tranz ak ci ói so rán al kal ma zott, az íté let ho za tal idõ pont - já ban ér vé nyes ér té ke lé si el já rá sá nak meg fele lõen kell ki - szá mí ta ni. A nem ze ti pénz nem nek az SDR-re vo nat ko zó ér té két az olyan Szer zõ dõ Ál lam ese té ben, amely nem tag - ja a Nem zet kö zi Va lu ta alap nak, az adott Ál lam ál tal meg - ha tá ro zott mó don kell ki szá mí ta ni. 2. Mind azon ál tal azok az Ál la mok, ame lyek nem tag jai a Nem zet kö zi Va lu ta alap nak, és ame lyek tör vé nyei nem en ge dik meg a je len cikk 1. be kez dé sé nek al kal ma zá sát, a meg erõ sí tés vagy a csat la ko zás idõ pont já ban, vagy ezt az idõ pon tot köve tõen bár mi kor ak ként nyi lat koz hat nak, hogy a fu va ro zó nak a 21. cikk ben elõ írt fe le lõs sé ge fel sõ ha tár át a te rü le tü kön le foly ta tott bí ró sá gi el já rá sok so rán uta son ként pénz egy sé get ki te võ ál lan dó összeg - ben ha tá roz zák meg; a 22. cikk 1. be kez dé se te kin te té ben uta son ként pénz egy ség ben; a 22. cikk 2. be kez dé se te kin te té ben uta son ként pénz egy ség ben; és a 22. cikk 3. be kez dé se te kin te té ben ki lo gram mon ként 250 pénz egy ség ben. Ez a pénz egy ség hat van öt és fél mil li - gramm sú lyú és ki lenc száz ez red rész fi nom sá gú arany nak fe le l meg. Eze ket az össze ge ket az érin tett nem ze ti pénz - ne mek re ke rek szá mok ban le het át szá mí ta ni. Az ezen össze gek nem ze ti pénz ne mek re való át szá mí tá sa az érin - tett Ál lam tör vé nye i nek meg fele lõen kell tör tén nie. 3. A je len cikk 1. be kez dé sé ben em lí tett szá mí tást és a je len cikk 2. be kez dé sé ben em lí tett át szá mí tá si mó dot úgy kell al kal maz ni, hogy a Szer zõ dõ Ál lam nem ze ti pénz ne - mé ben, amennyi re csak le het sé ges, az a 21. és 22. cikk ben sze rep lõ össze gek kel egye zõ va ló di ér ték je len jen meg, amely a je len cikk 1. be kez dé sé nek elsõ há rom mon da tá - nak al kal ma zá sá ból adód na. A Szer zõ dõ Ál la mok kö te le - sek tá jé koz tat ni a Le té te mé nyest a je len cikk 1. be kez dé se sze rin ti szá mí tá si mód ról vagy a je len cikk 2. be kez dé sé - ben sze rep lõ át szá mí tás ered mé nyé rõl, ha a je len Egyez - mény meg erõ sí té sé nek, el fo ga dá sá nak, jó vá ha gyá sá nak vagy az ah hoz való csat la ko zás nak az ok má nyát he lye zik le tét be, vagy ha bár mi kor vál to zás tör té nik ezek ben az ok - má nyok ban. 24. cikk A felsõ határok felülvizsgálata 1. A je len Egyez mény 25. cik ke ren del ke zé se i nek jog - fenn tar tá sá val és az aláb bi, 2. be kez dés tõl füg gõ en, a Le té - te mé nyes nek öt éves idõ sza kon ként fe lül kell vizs gál nia a 21., 22. és 23. cik kek ben elõ írt fe le lõs ség fel sõ ha tá ra it, az elsõ ilyen fe lül vizs gá lat nak a je len Egyez mény ha tály ba lé - pé sé nek idõ pont ját kö ve tõ ötö dik év vé gén kell meg tör tén - nie, vagy ha az Egyez mény nem lép ha tály ba at tól az idõ - pont tól szá mí tott öt éven be lül, ami kor az Egyez mény elsõ íz ben alá írás ra meg nyílt, a ha tály ba lé pé sé nek elsõ évé ben, hi vat ko zás sal egy olyan inf lá ci ós fak tor ra, amely meg fe lel az elõ zõ fe lül vizs gá lat óta fel hal mo zó dott inf lá ci ós rá tá - nak, vagy az Egyez mény ha tály ba lé pé sé nek idõ pont já tól szá mí tott elsõ al ka lom mal. Az inf lá ci ós fak tor meg ha tá ro - zá sá nál al kal ma zan dó inf lá ci ós ráta mér té ke azon Ál la mok fo gyasz tói ár in de xé ben be kö vet ke zett nö ve ke dés vagy csök ke nés éves rá tá já nak sú lyo zott át la ga, ame lyek pénz - ne mei a 23. cikk 1. be kez dé sé ben em lí tett SDR-t ma guk - ban fog lal ják. 2. Ha az elõ zõ be kez dés ben hi vat ko zott fe lül vizs gá lat azt ál la pít ja meg, hogy az inf lá ci ós fak tor meg ha lad ja a 10%-ot, a Le té te mé nyes nek ér te sí te nie kell a Szer zõ dõ Államokat, hogy a fe le lõs ség fel sõ ha tá rá nak re ví zi ó já ra ke rül sor. Bár mely ilyen re ví zió hat hó nap pal a Szer zõ dõ Ál la mok ér te sí té sét köve tõen lép élet be. Amennyi ben a Szer zõ dõ Ál la mok ér te sí té sét kö ve tõ há rom hó na pon be lül a Szer zõ dõ Ál la mok több sé ge egyet nem ér té sét fe je zi ki, a re ví zió nem lép het élet be, és a Le té te mé nyes nek az ügyet a Szer zõ dõ Ál la mok ülé se elé kell utal nia. A Le té te mé nyes - nek bár mely re ví zió élet be lé pé sé rõl az összes Szer zõ dõ Ál la mot azon nal tá jé koz tat nia kell. 3. A je len cikk 1. be kez dé sé ben fog lal tak mel lett a je - len cikk 2. be kez dé sé ben hi vat ko zott el já rás bár mi kor al - kal maz ha tó, fel té ve, hogy a Szer zõ dõ Ál la mok egy har ma - da ezi rá nyú kí ván sá gá nak han got ad, va la mint az zal a fel - té tel lel, hogy az 1. be kez dés ben hi vat ko zott inf lá ci ós fak - tor az elõ zõ re ví zió óta a 30%-ot meg ha lad ta, vagy a je len Egyez mény ha tály ba lé pé sé nek idõ pont ja óta, ha elõt te még nem ke rült sor re ví zi ó ra. A je len cikk 1. be kez dé sé ben le írt el já rást al kal ma zó egy mást kö ve tõ fe lül vizs gá la tok ra öt éves idõ sza kon ként ke rül sor, a je len be kez dés alap ján sor ra ke rü lõ fe lül vizs gá la tok idõ pont ját kö ve tõ ötö dik év vé gé vel kez dõ dõ en. 25. cikk A felelõsségi határösszegek kikötése A fu va ro zó ki köt he ti, hogy a fu va ro zá si szer zõ dés ben a je len Egyez mény ben meg ha tá ro zott fe le lõs sé gi ha tár - össze gek fel sõ ha tá rá nál ma ga sab bat al kal maz, vagy egy - ál ta lán nem al kal maz sem mi fé le fe le lõs sé gi kor lá to zást. 26. cikk A szerzõdéses rendelkezések érvénytelensége Min den olyan ren del ke zés, amely nek az a cél ja, hogy a fu va ro zót a fe le lõs sé ge alól men te sít se vagy a je len Egyez -

22 1184 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám mény ben meg ál la pí tott fe le lõs sé gi ha tár nál ala cso nyab bat ál la pít son meg, sem mis és ér vény te len, de bár mely ilyen ren del ke zés nek a sem mis sé ge nem von ja maga után az egész szer zõ dés sem mis sé gét, amely re a je len Egyez mény ren del ke zé sei to vább ra is irány adó ak ma rad nak. 27. cikk A szerzõdéskötés szabadsága A je len Egyez mény ben ta lál ha tó ren del ke zé sek egyi ke sem aka dá lyoz hat ja meg a fu va ro zót ab ban, hogy bár mely fu va ro zá si szer zõ dés meg kö té sét vissza uta sít sa, hogy le - mond jon a je len Egyez mény alap ján ren del ke zé sé re álló bár mely vé de lem rõl, vagy hogy olyan fel té te le ket ál la pít - son meg, ame lyek nem el len té te sek a je len Egyez mény ren del ke zé se i vel. 28. cikk Elõlegfizetések Az uta sok ha lá lát vagy sé rü lé sét ered mé nye zõ lé gi jár - mû vek bal ese te ese té ben a fu va ro zó, amennyi ben a sa ját or szá ga nem ze ti joga erre kö te le zi, kö te les ké se de lem nél - kül elõ le get fi zet ni a kár té rí tés igény lé sé re jo go sult ter mé - sze tes sze mély nek vagy sze mé lyek nek, annak ér de ké ben, hogy az ilyen sze mé lyek sür gõs gaz da sá gi szük ség le te it tel je sít sék. Az ilyen elõ leg ki fi ze té se nem je len ti a fe le lõs - ség el is me ré sét, és a fu va ro zó ál tal a továb biak ban kár té rí - tés ként ki fi ze tett bár mely összeg be be szá mít ha tó. 29. cikk A követelések alapja Uta sok, poggyász és áru fu va ro zá sa ese té ben bár mely kár té rí tés irán ti ke re se tet, akár a je len Egyez mény, akár szer zõ dés vagy szer zõ dé sen kí vü li kár oko zás vagy bár mi más ala poz za meg, csak a je len Egyez mény fel té te lei és az eb ben meg ha tá ro zott fe le lõs sé gi ha tár össze gek függ vé - nyé ben le het in dí ta ni, jog fenn tar tás sal ab ban a kér dés ben, hogy kik a ke re set in dí tá sá ra jo go sult sze mé lyek, és me - lyek az õ vo nat ko zó jo ga ik. Bár mely ilyen ke re set ese té - ben a bün te tõ, a kár oko zás fel tû nõ jog el le nes sé ge miatt a kár tény le ges össze gét meg ha la dó vagy bár mely más nem-kom pen zá ló jel le gû kár té rí tés be haj tá sa nem lehet - séges. 30. cikk Alkalmazottak, megbízottak A követelések halmozása 1. Ha egy fu va ro zó al kal ma zott ja vagy meg bí zott ja ellen a je len Egyez mény ben sza bá lyo zott kár oko zás ból ere dõ en ke re se tet in dí ta nak, az ilyen al kal ma zott vagy meg bí zott, amennyi ben bi zo nyít ja, hogy a fog lal ko zá sa kö ré ben járt el, jo go sult tá vá lik arra, hogy ma gá ra néz ve al kal maz za azo kat a fel té te le ket és fe le lõs sé gi ha tá ro kat, ame lye ket a fu va ro zó maga is jo go sult se gít sé gül hív ni a je len Egyez mény alap ján. 2. A fu va ro zó tól, az al kal ma zot ta i tól és meg bí zot ta i tól vissza sze rez he tõ hal mo zott össze gek, eb ben az eset ben, nem ha lad hat ják meg az em lí tett ha tár össze ge ket. 3. Ki vé ve az áru fu va ro zá sa te kin te té ben, a je len cikk 1. és 2. be kez dé se i nek a ren del ke zé sei nem alkalmazha - tóak, ha bi zo nyí tást nyer, hogy a ke let ke zett kárt az al kal - ma zott vagy meg bí zott olyan cse lek mé nye okoz ta, amely szán dé ko san a kár elõ idé zé sé re irá nyult, vagy ame lyet gon dat la nul ta nú sí tott, annak tu da tá ban, hogy ma ga tar tá - sá ból fel te he tõ en kár szár maz hat. 31. cikk A panaszok idõben történõ bejelentése 1. Az, hogy az el len õr zött poggyász vagy áru át vé te lé re jo go sult sze mély a poggyászt vagy az árut óvás be nyúj tá sa nél kül vet te át, fõ bi zo nyí ték ként szol gál arra néz ve, hogy mind eze ket jó ál la pot ban és a fu va ro zá si ok mány nak, vagy a 3. cikk 2. be kez dé sé ben és a 4. cikk 2. be kez dé sé ben hi - vat ko zott más esz kö zök ál tal rög zí tett nyil ván tar tás nak meg fele lõen ad ták át. 2. Kár ese tén az át vé tel re jo go sult sze mély nek a kár ész le lé sét köve tõen ha la dék ta la nul, de el len õr zött poggyász ese té ben leg ké sõbb az át vé tel tõl szá mí tott hét na pon be lül, míg áru ese té ben leg ké sõbb az át vé tel tõl szá - mí tott ti zen négy na pon be lül óvást kell be nyúj ta nia a fu va - ro zó nál. Ké se de lem ese té ben az óvást leg ké sõbb a poggyász vagy az áru neki való ki szol gál ta tá sa nap já tól szá mí tott hu szon egy na pon be lül kell be nyúj ta ni. 3. Min den óvást írás ban kell el ké szí te ni, és eze ket a fent em lí tett idõn be lül kell be nyúj ta ni vagy be kül de ni. 4. Amennyi ben a fent em lí tett idõn be lül nem nyúj ta - nak be óvást, sem mi lyen ke re set nem in dít ha tó a fu va ro zó ellen, ki vé ve azt az ese tet, ha a fu va ro zó csa lást kö ve tett el. 32. cikk A felelõs személy halála A fe le lõs sze mély ha lá la ese tén a kár té rí tés irán ti ke re set a je len Egyez ménnyel össz hang ban az il le tõ sze mély va - gyo nát jog sze rû en kép vi se lõk ellen in dít ha tó.

23 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y cikk Illetékesség helye 1. Kár té rí tés irán ti ke re set in dít ha tó a fel pe res vá lasz - tá sa sze rint az egyik Szer zõ dõ Ál lam te rü le tén, vagy a fu va ro zó ál lan dó lak he lye vagy el sõd le ges szék he lye sze - rint ille té kes bí ró ság elõtt in dít ha tó, vagy ott, ahol a fu va - ro zó olyan üz le ti te lep hellyel ren del ke zik, ame lyek ré vén a szer zõ dést meg kö töt ték, vagy a ren del te té si hely sze rint ille té kes bí ró ság elõtt. 2. Az utas ha lá lá ból vagy sé rü lé sé bõl ke let ke zõ kár te - kin te té ben ke re set a je len cikk 1. be kez dé sé ben em lí tett egyik bí ró ság elõtt in dít ha tó vagy az egyik Szer zõ dõ Állam te rü le tén, ahol az utas a bal eset idõ pont já ban el sõd - le ges vagy ál lan dó lak hellyel ren del ke zett, és aho vá vagy ahon nan a fu va ro zó uta sok légi fu va ro zá sá ra szol gál ta tá - so kat nyújt, akár a sa ját tu laj do ná ban lévõ lé gi jár mû ve ken vagy egy ke res ke del mi meg álla po dás alap ján más fu va ro - zó lé gi jár mû vén, és amely Ál lam te rü le tén az adott fu va ro - zó az uta sok légi fu va ro zá sá val kap cso la tos üz le ti te vé - keny sé gét bé relt vagy a fu va ro zó sa ját tu laj do nát ké pe zõ te le pen vég zi, vagy egy má sik olyan fu va ro zó vég zi, amellyel ke res ke del mi szer zõ dést kö tött. 3. A 2. be kez dés ke re te in be lül a) a ke res ke del mi meg álla po dás olyan meg ál la po - dást je len t, amely nem azo nos az ügy nö ki megállapo - dással, fu va ro zók kö tik egy más sal, és az uta sok légi fu va - ro zá sa ér de ké ben nyúj tott kö zös szol gál ta tá sa ik kal kap - cso la tos; b) az el sõd le ges és ál lan dó lak hely az utas nak a bal - eset idõ pont já ban meg lé võ fix és ál lan dó tar tóz ko dá si he - lyét je len ti. Az utas nem ze ti sé ge e te kin tet ben nem szá mít meg ha tá ro zó je len tõ sé gû té nye zõ nek. 4. El já rá si kér dé se ket annak a bí ró ság nak a joga sza bá - lyoz za, amely bí ró ság az ügyet bir to kol ja. 34. cikk Választottbíróság 1. A je len cikk ren del ke zé se i tõl füg gõ en az áru fu va ro - zá si szer zõ dés szer zõ dõ fe lei ki köt he tik, hogy a je len Egyez mény alap ján a fu va ro zó fe le lõs sé gé vel kap cso la to - san fel me rü lõ bár mely vi tát vá lasz tott bí ró ság igény be vé - te lé vel ren dez zék. Az ilyen meg ál la po dást írás ban kell meg köt ni. 2. A vá lasz tott bí ró sá gi el já rást, a fel pe res vá lasz tá sa sze rint, a 33. cikk ben hi vat ko zott ille té kességi hely egyi - kén kell le foly tat ni. 3. A vá lasz tott bí ró vagy vá lasz tott bí ró ság a je len Egyez mény ren del ke zé se it kö te les al kal maz ni. 4. A je len cikk 2. és 3. be kez dé se i nek ren del ke zé se it min den vá lasz tott bí ró sá gi zá ra dék vagy meg álla po dás ré - sze ként kell te kin te ni, és az ilyen zá ra dék vagy meg álla po - dás bár mely fel té te le, amely össze egyez tet he tet len ve lük, sem mis és ér vény te len. 35. cikk A keresetek korlátozása 1. A kár té rí tés kö ve te lé se irán ti jog meg szû nik, ha a ke - re se tet a ren del te té si hely re tör tént meg ér ke zés tõl szá mí - tott két éven be lül nem in dít ják meg, vagy at tól az idõ pont - tól szá mít va, ame lyen a lé gi jár mû nek meg kel lett vol na ér - kez nie, vagy at tól az idõ pont tól szá mít va, ame lyen a fu va - ro zás meg sza kadt. 2. Ezen idõ szak szá mí tá si mód ját annak a bí ró ság nak a joga ha tá roz za meg, amely az ügyet bir to kol ja. 36. cikk Egymást felváltó fuvarozás 1. A kü lön bö zõ egy mást fel vál tó fu va ro zók ál tal tel je - sí ten dõ fu va ro zá sok ese té ben, va la mint ak kor, ha a fu va ro - zás az 1. cikk 3. be kez dé sé ben meg ha tá ro zott de fi ní ció ha - tá lya alá tar to zik, mind egyik fu va ro zó, amely uta so kat, poggyászt vagy árut fo gad, a je len Egyez mény ben meg ha - tá ro zott sza bá lyok ha tá lya alá tar to zik, és a fu va ro zá si szer zõ dés egyik szer zõ dõ fe lé nek te kin ten dõ annyi ban, amennyi ben a szer zõ dés a fu va ro zás nak arra a ré szé re vo - nat ko zik, amely az õ fel ügye le te alatt tel je sül. 2. Az ilyen ter mé sze tû fu va ro zás ese té ben a vele szem - ben kár té rí tés re jo go sult utas vagy bár mely sze mély ki zá - ró lag az ellen a fu va ro zó ellen in dít hat ke re se tet, amely azt a fu va ro zást tel je sí tet te, amely nek so rán a bal eset vagy a ké se de lem elõ for dult, ki vé ve azt az ese tet, ami kor, kü lön meg álla po dás ke re té ben, az elsõ fu va ro zó a tel jes útra vo - nat ko zó an fe le lõs sé get vál lalt. 3. Ami a poggyászt vagy árut il le ti, az utas vagy a fel - adó ke re se ti jog gal az elsõ fu va ro zó val szem ben él het, az át vé tel re jo go sult utas vagy cím zett pe dig az utol só fu va ro - zó val szem ben él het ke re set tel, to váb bá mind egyi kük ke - re se tet in dít hat az ellen a fu va ro zó ellen, ame lyik azt a fu - va ro zást tel je sí tet te, amely nek so rán a meg sem mi sü lés, el - vesz tés, meg ron gá ló dás vagy ké se de lem be kö vet ke zett. Ezek a fu va ro zók együt te sen és kü lön-kü lön is fe lel nek az utas vagy a fel adó vagy a cím zett felé.

24 1186 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám 37. cikk Harmadik felekkel szembeni visszkereset joga A je len Egyez mény ben nincs olyan ren del ke zés, amely hát rá nyo san be fo lyá sol ná azt, hogy az Egyez mény ren del - ke zé se i vel össz hang ban kár té rí tés re kö te le zett sze mély bár mely más sze mély ellen vissz ke re se ti jo gá val él jen. IV. Fejezet ÖSSZETETT FUVAROZÁS 38. cikk Összetett fuvarozás 1. A rész ben légi és rész ben bár mely más szál lí tó esz - köz zel vég zett össze tett fu va ro zás ese té ben a je len Egyez - mény ren del ke zé sei, a 18. cikk 4. be kez dé sé tõl füg gõ en, csak a légi fu va ro zás ra al kal ma zan dók, fel té ve, hogy a légi fu va ro zás az 1. cikk ben meg ha tá ro zot tak nak meg fe lel. 2. A je len Egyez mény egyik ren del ke zé se sem zár ja ki azt, hogy a szer zõ dõ fe lek össze tett fu va ro zás ese té ben a légi fu va ro zá si ok irat ba más fu va ro zá si mó dok ra vonat - kozó fel té te le ket is be le fog lal ja nak, az zal a fel té tel lel, hogy a je len Egyez mény ren del ke zé se it a légi fu va ro zás vo nat ko zá sá ban be tart ják. V. Fejezet A SZERZÕDÖTT FUVAROZÓTÓL ELTÉRÕ SZEMÉLY ÁLTAL VÉGZETT LÉGI FUVAROZÁS 39. cikk Szerzõdõ fuvarozó tényleges fuvarozó A je len fe je zet ren del ke zé sei al kal ma zan dó ak, ha egy sze mély (a továb biak ban mint a szer zõ dött fu va ro zó ), mint meg bí zó, a je len Egyez mény ha tá lya alá tar to zó fu va - ro zá si szer zõ dést köt egy utas sal vagy fel adó val vagy egy, az utas vagy a fel adó meg bí zá sá ból el já ró sze méllyel, és a fu va ro zás egé szét vagy csak egy ré szét, a szer zõ dött fu va - ro zó tól nyert fel ha tal ma zás alap ján, egy má sik sze mély (a továb biak ban mint a tény le ges fu va ro zó ) tel je sí ti, aki azon ban a je len Egyez mény ke re te in be lül az ilyen rész vo - nat ko zá sá ban nem egy mást fel vál tó fu va ro zó ként jár el. Az ilyen fel ha tal ma zást az el len ke zõ bi zo nyí tá sá ig fel - té te lez ni kell. 40. cikk A szerzõdött és a tényleges fuvarozók saját felelõssége Ha egy tény le ges fu va ro zó a 39. cikk ben hi vat ko zott szer zõ dés alap ján a je len Egyez mény ha tá lya alá tar to zó tel jes vagy rész fu va ro zást tel je sít, mind a szer zõ dött fu va - ro zó, mind a tény le ges fu va ro zó, ki vé ve a je len fe je zet el - té rõ ren del ke zé se it, a je len Egyez mény sza bá lya i nak ha tá - lya alá tar to zik, az elõb bi a szer zõ dés ben ter ve zett fu va ro - zás egé sze vo nat ko zá sá ban, az utób bi ki zá ró lag az ál ta la tel je sí tett fu va ro zás vo nat ko zá sá ban. 41. cikk Kölcsönös felelõsség 1. A tény le ges fu va ro zó ál tal tel je sí tett fu va ro zás sal kap cso lat ban, a tény le ges fu va ro zó és a fog lal ko zá suk kö - ré ben el já ró al kal ma zot tai és meg bí zot tai ál tal el kö ve tett cse lek mé nye ket és mu lasz tá so kat a szer zõ dött fu va ro zó é - nak is kell te kin te ni. 2. A tény le ges fu va ro zó ál tal tel je sí tett fu va ro zás sal kap cso lat ban, a szer zõ dött fu va ro zó és a fog lal ko zá suk kö - ré ben el já ró al kal ma zot tai és meg bí zot tai ál tal el kö ve tett cse lek mé nye ket és mu lasz tá so kat a tény le ges fu va ro zó é - nak is kell te kin te ni. Mind azon ál tal sem mi lyen cse lek - mény vagy mu lasz tás nem kö te lez he ti a tény le ges fu va ro - zót arra, hogy a 21., 22., 23. és 24. cik kek ben hi vat ko zott össze ge ket meg ha la dó fe le lõs sé get vál lal jon. Bár mi lyen kü lön le ges meg álla po dás, amely alap ján a szer zõ dött fu - va ro zó a je len Egyez mény ál tal meg nem sza bott kö te le - zett sé ge ket vál lal, vagy bár mely, a je len Egyez mény ál tal át ru há zott jog vagy vé de lem fel adá sá ra vo nat ko zik, vagy bár mely, a 22. cikk ben szán dé kolt kü lön ki szol gál ta tá si ér - dek be val lás nem le het ki ha tás sal a tény le ges fu va ro zó ra, ha csak õ maga nem adja be le egye zé sét. 42. cikk A panaszok és az utasítások címzettje A je len Egyez mény alap ján a fu va ro zó hoz be nyúj tan dó bár mi lyen óvás vagy neki adan dó uta sí tás egy for mán ér vé - nyes, akár a szer zõ dött fu va ro zó nak, akár a tény le ges fu va - ro zó nak cí mez ték. Mind azon ál tal a 12. cikk ben hi vat ko - zott uta sí tá sok csak ab ban az eset ben ér vé nye sek, ha a szer zõ dött fu va ro zó nak cí mez ték õket. 43. cikk Alkalmazottak és megbízottak A tény le ges fu va ro zó ál tal tel je sí tett fu va ro zás sal kap - cso lat ban az e fu va ro zó vagy a szer zõ dött fu va ro zó bár -

25 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1187 mely al kal ma zott ja vagy meg bí zott ja jo go sult arra, hogy él jen azok kal a fe le lõs ség re vo nat ko zó fel té te lek kel és kor lá to zá sok kal, ame lyek a je len Egyez mény alap ján arra a fu va ro zó ra al kal maz ha tó ak, aki nek õk az al kal ma zott jai vagy meg bí zott jai, fel té ve, hogy bi zo nyít ják, hogy a fog - lal ko zá suk kö ré ben jár tak el, ha csak be nem bi zo nyo so dik, hogy oly mó don jár tak el, amely nem te szi le he tõ vé, hogy a je len Egyez ménnyel össz hang ban igény be ve gyék a fe le - lõs ség kor lá to zá sát. 44. cikk A kártérítés halmozása A tény le ges fu va ro zó ál tal tel je sí tett fu va ro zás sal kap - cso lat ban az et tõl a fu va ro zó tól vagy a szer zõ dött fu va ro - zó tól és a fog lal ko zá suk kö ré ben el já ró al kal ma zot ta ik tól és meg bí zot ta ik tól be hajt ha tó hal mo zott össze gek nem haladhatják meg azt a leg ma ga sabb össze get, ame lyet a jelen Egyez mény alap ján akár a szer zõ dött fu va ro zó ra, akár a tény le ges fu va ro zó ra ki szab hat nak, azon ban az em - lí tett sze mé lyek egyi ke sem kö te lez he tõ az adott sze mély - re vo nat ko zó ha tár össze get meg ha la dó összeg megfize - tésére. 47. cikk Szerzõdéses rendelkezések érvénytelensége Bár mely szer zõ dé ses ren del ke zés, amely nek az a cél ja, hogy men te sít se a szer zõ dött fu va ro zót vagy a tény le ges fu va ro zót a je len fe je zet alap ján rá juk há ru ló fe le lõs ség alól, vagy hogy a je len fe je zet alap ján al kal ma zan dó fe le - lõs sé gi ha tár nál ala cso nyab bat ál la pít son meg, sem mis és ér vény te len, de bár mely ilyen ren del ke zés nek a sem mis sé - ge nem von ja maga után az egész szer zõ dés sem mis sé gét, amely re a je len fe je zet ren del ke zé sei to vább ra is irány - adóak ma rad nak. 48. cikk A szerzõdött és a tényleges fuvarozók kölcsönös kapcsolatai A 45. cikk ben em lí tett ren del ke zé sek ki vé te lé vel e fe je - zet egyik ren del ke zé se sincs ki ha tás sal a fu va ro zók egy - más kö zöt ti jo ga i ra és kö te le zett sé ge i re, be le ért ve bár - milyen vissz ke re se ti vagy kár té rí té si jo got is. 45. cikk Az óvások címzettje A tény le ges fu va ro zó ál tal tel je sí tett fu va ro zás sal kap - cso lat ban a fel pe res, vá lasz tá sa sze rint, kár té rí té si ke re se - tet in dít hat e fu va ro zó vagy a szer zõ dött fu va ro zó ellen, vagy egy szer re mind ket tõ jük ellen vagy el le nük különkülön. Ha a ke re se tet csak az egyik fu va ro zó ellen nyújt ják be, en nek a fu va ro zó nak jo gá ban áll azt kér ni a má sik fu va ro - zó tól, hogy az csat la koz zon hoz zá az el já rás so rán, az el já - rást és az in téz ke dé se ket annak a bí ró ság nak a joga sza bá - lyoz za, ame lyik az ügyet bir to kol ja. VI. Fejezet EGYÉB RENDELKEZÉSEK 49. cikk Kötelezõ alkalmazás Sem mis és ér vény te len a fu va ro zá si szer zõ dés nek min - den olyan ki kö té se és a kárt meg elõ zõ en kö tött min den olyan kü lön meg álla po dás, amely ben a fe lek akár az al kal - ma zan dó jog meg ha tá ro zá sá val, akár az ille té kesség szabá lyainak meg vál toz ta tá sá val a je len Egyez mény ben le fek te tett sza bá lyok meg sér té sét cé loz zák. 46. cikk További ille té kesség A 45. cikk sze rin ti bár mely kár té rí té si ke re se tet, a fel pe - res vá lasz tá sa sze rint, az egyik Szer zõ dõ Ál lam te rü le tén kell be nyúj ta ni, vagy azon bí ró ság elõtt, ahol a szer zõ dött fu va ro zó ellen, a 33. cikk ren del ke zé se i nek meg fele lõen, ke re se tet le het be nyúj ta ni, vagy pe dig azon bí ró ság elõtt, amely azon a he lyen ille té kes, ahol a tény le ges fu va ro zó ál lan dó la kó hellyel vagy el sõd le ges üz le ti te lep hellyel ren - del ke zik. 50. cikk Biztosítás A Szer zõ dõ Ál la mok meg kell kö ve tel jék a fu va ro zó ik - tól, hogy meg fe le lõ biz to sí tás meg kö té sé vel fe dez zék a jelen Egyez mény bõl adó dó fe le lõs sé gü ket. A Szer zõ dõ Ál lam meg kö ve tel he ti a te rü le tén mû kö dõ fu va ro zó tól, hogy mu tas son fel bi zo nyí té kot arra vo nat ko zó an, hogy meg fe le lõ biz to sí tás sal ren del ke zik a je len Egyez mény bõl adó dó fe le lõs sé gé nek fe de zé sé re.

26 1188 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám 51. cikk Rendkívüli körülmények mellett teljesített fuvarozás A 3 5., a 7. és a 8. cik kek nek a fu va ro zás do ku men tá lá - sá ra vo nat ko zó ren del ke zé se it nem kell al kal maz ni ab ban az eset ben, ha a fu va ro zó a fu va ro zást a nor má lis üzlet - menetétõl el té rõ, rend kí vü li kö rül mé nyek mel lett vé gez te. 52. cikk A napok meghatározása A na pok ki fe je zés a je len Egyez mény hasz ná la tá ban nap tá ri na po kat és nem mun ka na po kat je len t. VII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 53. cikk Aláírás, megerõsítés, hatálybalépés 1. A je len Egyez mény má jus 28-án, Mont re al ban alá írás ra nyit va áll azon Ál la mok szá má ra, ame lyek az má jus kö zött meg tar tott Mont re a li Lég ügyi Jogi Nem zet kö zi Kon fe ren ci án részt vet tek má jus 28-a után az Egyez mény a Nem zet kö zi Pol gá ri Re pü lé si Szer ve zet mont re a li köz pont já ban alá írás ra nyit va áll min - den Ál lam szá má ra, amíg a je len cikk 6. be kez dé sé nek meg fele lõen ha tály ba nem lép. 2. Ha son ló kép pen, a je len Egyez mény alá írás ra nyit va áll re gi o ná lis gaz da sá gi in teg rá ci ós szer ve ze tek szá má ra is. A je len Egyez mény ke re te in be lül re gi o ná lis gaz da sá gi in teg rá ci ós szer ve zet bár mely olyan szer ve zet, ame lyet egy adott ré gió szu ve rén Ál la mai hoz tak lét re, amely a je - len Egyez mény ben sza bá lyo zott egyes te rü le te ken kom pe - ten ci á val ren del ke zik, és meg fe le lõ fel ha tal ma zás sal ren - del ke zik arra, hogy alá ír ja és meg erõ sít se, el fo gad ja az Egyez ményt vagy csat la koz zon hoz zá. A je len Egyez - mény ben al kal ma zott Szer zõ dõ Ál lam vagy Szer zõ dõ Ál la mok hi vat ko zás, az 1. cikk 2. be kez dé sé ben, a 3. cikk 1. b) be kez dé sé ben, az 5. cikk b) be kez dé sé ben, a 23., 33., 46. cik kek ben és az 57. cikk b) be kez dé sé ben fog lal tak tól el té rõ en, egy for mán vo nat ko zik egy re gi o ná lis gaz da sá gi in teg rá ci ós szer ve zet re. A 24. cikk ke re te in be lül a Szer - zõ dõ Ál la mok több sé ge hi vat ko zás és a Szer zõ dõ Ál la - mok egy har ma da ki fe je zés nem al kal ma zan dó re gi o ná lis gaz da sá gi in teg rá ci ós szer ve zet re. 3. A je len Egyez mény az alá író Ál la mok és re gi o ná lis gaz da sá gi in teg rá ci ós szer ve ze tek ál tal tör té nõ meg erõ sí - tés re szo rul. 4. Bár mely Ál lam vagy re gi o ná lis gaz da sá gi integrá - ciós szer ve zet, amely nem írja alá a je len Egyez ményt, bár - mi kor el fo gad hat ja, jó vá hagy hat ja azt, vagy csat la koz hat hoz zá. 5. A meg erõ sí tés, el fo ga dás, jó vá ha gyás vagy csat la ko - zás esz kö ze it a Nem zet kö zi Pol gá ri Re pü lé si Szer ve zet nél kell le tét be he lyez ni, ame lyet ezen nel Le té te mé nyes nek ne vez nek. 6. A je len Egyez mény a meg erõ sí tés, el fo ga dás, jó vá - ha gyás vagy csat la ko zás har min ca dik ok ira tá nak a Le té te - mé nyes nél tör tént le tét be he lye zé sé nek idõ pont ját kö ve tõ hat va na dik na pon azon Ál la mok kö zött lép ha tály ba, ame - lyek ilyen ok ira tot le tét be he lyez tek. Re gi o ná lis gaz da sá gi in teg rá ci ós szer ve zet ál tal le tét be he lye zett ok irat nem szá - mít be a be kez dés ben fog lal tak cél já ra. 7. Más Ál la mok és más re gi o ná lis gaz da sá gi integrá - ciós szer ve ze tek szá má ra a je len Egyez mény hat van nap - pal a meg erõ sí tés, el fo ga dás, jó vá ha gyás vagy csat la ko zás ok ira tá nak le tét be he lye zé se után lép ha tály ba. 8. A Le té te mé nyes nek azon nal ér te sí te nie kell az alá - író kat és a Szer zõ dõ Ál la mo kat a) a je len Egyez mény min den egyes alá írá sá ról és annak dá tu má ról; b) a meg erõ sí tés, el fo ga dás, jó vá ha gyás vagy csat la ko - zás ok ira tá nak le tét be he lye zé sé rõl és annak dá tu má ról; c) a je len Egyez mény ha tály ba lé pé sé nek idõ pont já ról; d) a fe le lõs sé gi ha tár össze gek bár mely re ví zi ó já nak ha - tály ba lé pé se idõ pont já ról, ame lyet a je len Egyez mény alap ján vé gez tek; e) az 54. cikk alap ján be je len tett bár mely fel mon dás ról. 54. cikk Felmondás 1. Bár mely Szer zõ dõ Ál lam fel mond hat ja a je len Egyez ményt a Le té te mé nyes hez írás ban be nyúj tott köz - léssel. 2. A fel mon dás száz nyolc van nap pal az után az idõ pont után lép élet be, ame lyen a be je len tést a Le té te mé nyes meg kap ta. 55. cikk A Varsói Egyezmény egyéb dokumentumaival való kapcsolat A je len Egyez mény bár mely más, a nem zet kö zi légi fu - va ro zás ra vo nat ko zó sza bály fö löt t áll:

27 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y a je len egyez ményt alá író Szer zõ dõ Ál la mok kö zött an nál fog va, hogy ezek az Ál la mok kö zös Szer zõ dõ Ál la - mok az aláb bi ak ese té ben: a) a Nem zet kö zi Lé gi fu va ro zás ra Vo nat ko zó Egyes Jog sza bá lyok Egy sé ge sí té sé rõl szóló Var só ban, ok - tó ber 12-én alá írt Egyez mény (a továb biak ban: Var sói Egyez mény); b) a Nem zet kö zi Lé gi fu va ro zás ra Vo nat ko zó Egyes Jog sza bá lyok Egy sé ge sí té sé rõl szóló Var só ban, ok - tó ber 12-én alá írt Egyez mény mó do sí tá sá ról Há gá ban, szep tem ber 28-án alá írt Jegy zõ könyv (a továbbiak - ban: Há gai Jegy zõ könyv); c) a Var sói Egyez ményt ki egé szí tõ, a szer zõ dõ fu va ro - zó tól el té rõ sze mély ál tal tel je sí tett Nem zet kö zi Lé gi fu va - ro zás ra Vo nat ko zó Egyes Jog sza bá lyok Egy sé ge sí té sé rõl szóló Gu a da la ja rá ban, szep tem ber 18-án alá írt Egyez mény (a továb biak ban: Gu a da la ja rai Egyez mény); d) a Há gá ban, szep tem ber 28-án alá írt Jegy zõ - könyv vel mó do sí tott, a Nem zet kö zi Lé gi fu va ro zás ra Vo - nat ko zó Egyes Jog sza bá lyok Egy sé ge sí té sé rõl szóló Var - só ban, ok tó ber 12-én alá írt Egyez mény mó do sí tá sá - ról Gu a te ma la City ben, már ci us 8-án alá írt Jegy zõ - könyv (a továb biak ban: Gu a te ma la City Jegy zõ könyv); e) a Há gai Jegy zõ könyv vel mó do sí tott Var sói Egyez - mény szö ve gét, illetve mind a Há gai Jegy zõ könyv vel, mind a Gu a te ma la City Jegy zõ könyv vel mó do sí tott Var sói Egyez mény szö ve gét mó do sí tó, szep tem ber 25-én, Mont re al ban alá írt 1 3. sz. Ki egé szí tõ Jegy zõ köny vek és a 4. sz. Mont re a li Jegy zõ könyv (a továb biak ban: Mont re a li Jegy zõ köny vek); vagy 2. bár mely, a je len Egyez ményt alá író egyes Szer zõ dõ Ál lam te rü le tén an nál fog va, hogy az adott Ál lam a fen ti a) e) al be kez dé sek ben hi vat ko zott egy vagy több do ku - men tum vo nat ko zá sá ban Szer zõ dõ Ál lam ként sze re pel. 56. cikk Több jogrendszerrel rendelkezõ Államok 1. Ha egy Ál lam két vagy több te rü le ti egy ség gel ren - del ke zik, ahol egy más tól el té rõ jogi rend sze rek ér vé nye - sek a je len Egyez mény ben tár gyalt dol gok kal kap cso lat - ban, ak kor az Ál lam az alá írás kor, meg erõ sí tés kor, el fo ga - dás kor, jó vá ha gyás kor vagy csat la ko zás kor ki nyil vá nít - hat ja, hogy a je len Egyez mény az összes te rü le ti egy sé gé re ki ter jed, vagy csak az egyi kük re, vagy több re, és jo gá ban áll ezt a nyi lat ko za tát egy má sik nyi lat ko zat be nyúj tá sá val bár mi kor mó do sí ta ni. 2. Bár mely ilyen nyi lat ko zat ról tá jé koz tat ni kell a Le té - te mé nyest, és ki fe je zet ten meg kell je löl ni, me lyek azok a te rü le ti egy sé gek, ame lyek re az Egyez mény vo nat ko zik. 3. Az ilyen nyi lat ko za tot be nyúj tó szer zõ dõ Ál lam mal kap cso la to san a) a 23. cikk nem ze ti pénz nem re vo nat ko zó hi vat ko - zá sa it úgy kell ér tel mez ni, hogy azok az adott Ál lam re le - váns te rü le ti egy sé gé nek a pénz ne mé re vo nat koz nak; és b) a 28. cikk nem ze ti jog ra vo nat ko zó hi vat ko zá sát úgy kell ér tel mez ni, hogy ezek az adott Ál lam re le váns terü leti egy sé gé nek a jo gá ra vo nat koz nak. 57. cikk Fenntartások A je len Egyez ménnyel szem ben nem le het fenn tar tás sal élni, ki vé ve, hogy egy Szer zõ dõ Ál lam egy a Le té te mé - nyes nek cím zett be je len tés út ján bár mi kor ki nyil vá nít hat - ja, hogy a je len Egyez mény nem al kal maz ha tó: a) az adott Szer zõ dõ Ál lam ál tal nem ke res ke del mi célból vég zett és köz vet le nül mû köd te tett nem zet kö zi légi fu va ro zás ra a szu ve rén Ál lam ként tel je sí tett funk ci ói és fel ada tai vo nat ko zá sá ban, és/vagy b) az adott Szer zõ dõ Ál lam ban lajst ro mo zott vagy az ál ta la bé relt lé gi jár mû vön a sa ját ka to nai ha tó sá gai szá má - ra vég zett sze mély-, áru- és poggyász fu va ro zás ra, amely - nek tel jes ter hel he tõ sé gét az ilyen ha tó sá gok ma guk vagy az ilyen ha tó sá gok meg bí zá sá ból tart ják fenn. Ami nek hi te lé ül az alul írott telj ha tal mú meg ha tal ma - zot tak, meg fe le lõ fel ha tal ma zás bir to ká ban, alá ír ták a jelen Egyez ményt. Kelt Mont re al ban, az ezer ki lenc száz ki lenc ven ki len ce - dik év má jus hó 28. nap ján, ké szült an gol, arab, kí nai, fran - cia, orosz és spa nyol nyel ven, mind egyik szö veg egy for - mán hi te les. A je len Egyez mény a Nem zet kö zi Pol gá ri Re - pü lé si Szer ve zet ar chí vu má ban ma rad le tét be he lyez ve, és a róla ké szí tett hi te les má so la to kat a Le té te mé nyes jut tat ja el a je len Egyez ményt alá író összes Szer zõ dõ Ál lam hoz, va la mint a Var sói Egyez ményt, a Há gai Jegy zõ köny vet, a Gu a da la ja rai Egyez ményt, a Gu a te ma la City Jegy zõ köny - vet és a Mont re a li Jegy zõ köny ve ket alá író összes Szer zõ - dõ Ál lam hoz. 3. (1) Ez a tör vény a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba. (2) A tör vény vég re haj tá sá ról a köz le ke dé sért fe le lõs mi nisz ter gon dos ko dik. Mádl Fe renc s. k., Mandur Lász ló s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés alelnöke

28 1190 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám A Kormány rendeletei A Kormány 37/2005. (III. 10.) Korm. rendelete a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdõellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról A kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló évi LXXXIII. tör vény 83. -a (2) be kez dé sé nek a) pont já - ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kormány a kö vet ke zõ - ket ren de li el: 1. A já ró be teg-el lá tás ke re té ben ren delt gyógy sze rek, gyó - gyá sza ti se géd esz kö zök és gyógy für dõ el lá tá sok árá hoz nyúj tott tá mo ga tá sok el szá mo lá sá ról és fo lyó sí tá sá ról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. ren de let (a továb biak - ban: R.) 1. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (1) A já ró be teg-el lá tás ke re té ben ren delt, tá mo ga tás sal tör té nõ gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz for gal ma zá - sá ra, gyó gyá sza ti se géd esz köz ja ví tá sá ra, köl csön zé sé re, va la mint a gyó gyá sza ti el lá tá sok nyúj tá sá ra az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár ral (a továb biak ban: OEP), ille tõ leg te rü le ti leg ille té kes igaz ga tá si szer ve i vel (a továb biak ban: MEP) szer zõ dést kö tött for gal ma zó, gyár tó, szol gál ta tó (a továb biak ban: for gal ma zó) jo go sult a kü lön jog sza bály ban, illetve gyógy sze rek ese tén a kü lön jog sza bály sze rin ti köz le mény ben köz zé tett tá mo ga tás el - szá mo lá sá ra. 2. Az R. 3. -ának (5) (7) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (5) Az új, ille tõ leg a mó do sí tott el szá mo ló-rend szer al - kal ma zá sát meg elõ zõ en az el szá mo lás hoz szük sé ges for - gal ma zói el szá mo ló-rend szert az OEP-pel mi nõ sít tet ni kell. (6) Nem fe lel het meg a mi nõ sí tés nek kü lö nö sen az az el - szá mo ló-rend szer, a) amely nek az OEP ál tal meg ha tá ro zott és ki adott el - szá mo lá si min ta alap ján elõ ál lí tott teszt-el szá mo lá sa hi - bás, vagy b) amely nem ké pes az OEP ál tal ki adott adat szol gál ta - tá si kö te le zett sé gek tel je sí té sé re, vagy c) amely nek szer zõ je a ke zelt ada tok vé del mé re és biz - ton sá gá ra vo nat ko zó jog nyi lat ko za to kat nem te szi meg. (7) A tá mo ga tás fo lyó sí tá sá ra az el szá mo lás alap ját ké - pe zõ vény szin tû adat ál lo mány el fo ga dá sát köve tõen ke rül sor. 3. Az R. 5. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 5. Az el szá molt tá mo ga tás át uta lá sá ra vo nat ko zó meg bí zást az OEP a Ma gyar Ál lam kincs tár nak a 4. (1) be kez dé se a) a) b) és ca) cb), va la mint cd) al pont jai sze rin ti el - szá mo lá si idõ szak ra vo nat ko zó an leg ké sõbb az el szá mo - lás be nyúj tá sát kö ve tõ 5. bank i na pon, b) cc) al pont ja sze rin ti el szá mo lá si idõ szak ra vo nat ko - zó an az el szá mo lás be nyúj tá sa hó nap ját kö ve tõ hó nap 1 3. gyó gyá sza ti se géd esz köz ese tén 1 6. bank i nap ján ad ja át. 4. Az R. 6/A. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 6/A. (1) A for gal ma zók kö zül a köz for gal mú gyógy - szer tár (a to váb bi ak ban: gyógy szer tár) ré szé re a la kos ság biz ton sá gos gyógy szer el lá tá sá nak ér de ké ben, az OEP az Egész ség biz to sí tá si Alap éves költ ség ve té sé ben a gyógy - szer tá mo ga tá si elõ irány zat ból e cél ra meg je lölt elõ irány - zat ter hé re tárgy év ben egy al ka lom mal ka mat men tes, vissza té rí ten dõ fi nan szí ro zá si elõ le get (a továb biak ban: elõ leg) nyújt hat. (2) Az elõ leg mér té ke a gyógy szer tár ré szé re az igény - lést meg elõ zõ 12 hó nap ban fo lyó sí tott gyógy szer-tá mo ga - tás havi át lag össze gé nek leg fel jebb a) 100%-a, ha az át lag összeg az 5 mil lió fo rin tot nem ha lad ja meg, b) 80%-a, ha az át lag összeg 5 mil lió fo rint nál több, de a 8 mil lió fo rin tot nem ha lad ja meg, c) 60%-a, ha az át lag összeg a 8 mil lió fo rin tot meg ha - lad ja, az zal, hogy az elõ leg össze ge leg fel jebb 15 mil - lió fo rint le het. (3) A gyógy szer tár mû köd te tõ je a (2) be kez dés sze rin ti elõ leg fo lyó sí tá sát az 1. szá mú mel lék let sze rin ti nyom tat - vá nyon a te rü le ti leg ille té kes MEP-nél ké rel me zi leg ké - sõbb a tárgy év má jus 31. nap já ig. A ké re lem hez csa tol ni kell: a) a tárgy évet meg elõ zõ évre vo nat ko zó, a cég bí ró ság - nál le tét be he lye zett könyv vizs gá la ti kö te le zett ség ese - tén a könyv vizs gá lói zá ra dék kal el lá tott egy sze rû sí tett be szá mo ló, illetve az éves vagy egy sze rû sí tett éves be szá - mo ló (a továb biak ban: be szá mo ló) a vál lal ko zás kép vi - se lõ je ál tal hi te le sí tett má so la ti pél dá nyát, amennyi ben a ké re lem be nyúj tá sa kor ren del ke zés re áll,

29 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1191 b) a gyógy szer tár 2. szá mú mel lék let sze rint el ké szí tett éves pénz ügyi ter vét ne gyed éves bon tás ban, c) nyi lat ko za tot ar ról, hogy a ké rel me zõ a tá mo ga tás tel jes össze gét gyógy szer be szer zés re for dít ja, d) nyi lat ko za tot ar ról, hogy a gyógy szer tár kö te les-e könyv vizs gá lói zá ra dék kal el lá tott be szá mo lót ké szí te ni. (4) Az elõ leg ben ré sze sült gyógy szer tár nak amennyi - ben a ké re lem be nyúj tá sa kor a (3) be kez dés a) pont já ban fog lal tak nem áll tak ren del ke zé sé re a be szá mo ló, vál lal - ko zás kép vi se lõ je ál tal hi te le sí tett má so la ti pél dá nyát tárgy év má jus 31-éig meg kell kül de nie az OEP ré szé re. (5) A MEP a ké re lem kéz hez vé te lét köve tõen a ké rel - me ket az OEP-hez fel ter jesz ti. (6) Az elõ leg fo lyó sí tá sá ról vagy a ké re lem el uta sí tá sá - ról az OEP a gyógy szer el lá tást ve szé lyez te tõ lik vi di tá si hely zet alap ján a ké re lem be nyúj tá sát kö ve tõ 30 na pon be lül dönt. Az OEP az elõ leg ben ré sze sí tett gyógy szer tá - rak ról, illetve a ki utalt elõ leg össze gé rõl az Ál la mi Nép - egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat te rü le ti leg ille té kes me gyei/fõ vá ro si in té ze tét (a továb biak ban: me gyei in té - zet) tá jé koz tat ja. Amennyi ben a gyógy szer tár nak fi nan szí - ro zá si elõ le ge van, a me gyei in té zet ha la dék ta la nul ér te sí ti az OEP-et a gyógy szer tár mû kö dé si en ge dé lyé vel kap cso - la tos vál to zá sok ról. (7) Az OEP a ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sét köve tõen az elõ leg uta lá sát a hó nap 26. nap ján, de leg ké sõbb a jog - erõ re emel ke dést kö ve tõ hó 26-án a Ma gyar Ál lam kincs tá - ron ke resz tül tel je sí ti és er rõl a te rü le ti leg ille té kes MEP-et ér te sí ti. (8) Az elõ leg össze gét a fo lyó sí tást kö ve tõ hó nap tól a ké re lem ben meg je lölt ha tár idõn be lül, leg ké sõbb a tárgy év de cem ber 15-éig az OEP a gyógy szer tár ré szé re az el szá - mo lás alap ján járó gyógy szer tá mo ga tá si összeg bõl havi egyen lõ rész le tek ben le von ja. 5. (1) Az R. 6/B. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (2) Ha az OEP el len õr zé se so rán meg ál la pít ja, hogy a gyógy szer tár az elõ le get nem a ké re lem ben meg je lölt cél ra hasz nál ta fel, az elõ le get a gyógy szer tár ré szé re az el szá - mo lás alap ján járó gyógy szer tá mo ga tá si összeg bõl leg - ké sõbb a 6/A. (8) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott idõ pon tig a kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló évi LXXXIII. tör vény ren del ke zé se sze rint szá mí tott ka ma - tok kal együtt von ja le, va la mint a gyógy szer tár az el len õr - zést le zá ró jegy zõ könyv fel vé te lé nek nap já tól szá mí tott 2 évig fi nan szí ro zá si elõ leg ben nem ré sze sül het. (2) Az R. 6/B. -a a kö vet ke zõ (3) (4) be kez dés sel egé - szül ki: (3) Ha a gyógy szer tár a 6/A. (4) be kez dé sé ben fog lalt kö te le zett sé gé nek írás be li fel szó lí tás el le né re sem tesz ele - get, az OEP egy összeg ben, de leg fel jebb a havi gyógy - szer tá mo ga tás 50%-áig ter je dõ rész le tek ben vissza von ja a ki utalt elõ leg még le nem vont ré szét. (4) Nem ré sze sít he tõ az elõ leg fel vé te lé nek évét kö ve tõ két év ben fi nan szí ro zá si elõ leg ben a gyógy szer tár, ha az elõ leg vissza vo ná sá ra a tárgy év de cem ber 15-ig nem volt le he tõ ség. 6. Az R. 6/C. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 6/C. (1) A gyógy szer tár ha von ta tá mo ga tás ban ré sze - sül, amennyi ben a) egy adott te le pü lés gyógy szer el lá tá sát egye dül lát ja el, és b) leg alább heti fi ók gyógy szer tár üze mel te té se ese tén a fi ók gyógy szer tár nyit va tar tá si ide jé vel együtt 40 óra nyit va tar tá si idõ vel ren del ke zik, és c) a tárgy évet meg elõ zõ év ja nu ár 1-je és jú ni us 30-a kö zöt ti idõ szak ban el szá molt gyógy szer for gal mi ada tok - ból szá mí tott ár rés tö me ge nem ha lad ja meg a 12 mil lió fo - rin tot. (2) A tá mo ga tás havi össze gét és az (1) be kez dés c) pont ja sze rin ti jo go sult ság fel té te lét a 3. szá mú mel lék - let tar tal maz za. Az elõ zõ hó nap ban tel jes havi el szá mo lást be nyúj tó gyógy szer tá rak ré szé re fo lyó sí tan dó díj át uta lá - sá ra vo nat ko zó meg bí zást az OEP a Ma gyar Ál lam kincs - tár nak a tárgy hó nap 20. nap ján adja át. (3) Egy adott te le pü lés köz igaz ga tá si ha tá rán be lül a gyógy szer el lá tást egye dül tel je sí tõ fi ók gyógy szer tá rat mû - köd te tõ gyógy szer tár, amennyi ben a) az (1) be kez dés sze rin ti tá mo ga tá si kör be tar to zik ha von ta to váb bi Ft, b) nem tar to zik az (1) be kez dés sze rin ti tá mo ga tá si kör - be és az (1) be kez dés sze rin ti idõ szak ra szá mí tott ár rés tö - me ge nem ha lad ja meg a 20 mil lió fo rin tot, ha von ta Ft, tá mo ga tás ban ré sze sül. A tá mo ga tás min den gyógy szer tár ese tén csak egy fi ók gyógy szer tár ra ve he tõ igény be és csak ab ban eset ben, amennyi ben a fi ók gyógy szer tár egész év - ben el lát ja a la kos ság gyógy szer el lá tá sát. (4) Az a gyógy szer tár, amely a te le pü lé sen egye dül biz - to sít ja a la kos ság gyógy szer el lá tá sát, és csak egy gyógy - sze rész dol go zik a gyógy szer tár ban, amennyi ben leg alább heti 40 óra nyit va tar tá si idõ vel ren del ke zik ha von ta to váb - bi Ft tá mo ga tás ra jo go sult. A tá mo ga tás csak ab ban az eset ben jár, amennyi ben a gyógy szer tá rat ve ze tõ gyógy - sze rész he lyet te sí té sé re nem kéri ha tó sá gi ve ze tõ ki ren de - lé sét az ÁNTSZ-tõl. (5) Az (1) (4) be kez dés sze rin ti tá mo ga tás figye - lembevételéhez szük sé ges szem pon tok meg lé tét a gyógy - szer tár he lye sze rint ille té kes tisz ti gyógy sze rész/tisz ti fõ - gyógy sze rész 15 na pon be lül iga zol ja az OEP meg ke re sé - sé re. (6) Amennyi ben az (5) be kez dés sze rin ti iga zo lás ban fog lalt ada tok ban vál to zás kö vet ke zik be, a gyógy szer tár a

30 1192 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám he lye sze rint ille té kes tisz ti gyógy sze rész hez/tisz ti fõ - gyógy sze rész hez a vál to zást kö te les be je len te ni, mely be - je len tést kö ve tõ 8 na pon be lül tisz ti gyógy sze rész/tisz ti fõ - gyógy sze rész ér te sí ti az OEP-et. (7) A (6) be kez dés ben fog lalt vál to zás ese tén a gyógy - szer tár a jo go sult ság meg szû né sét kö ve tõ hó nap tól nem jo - go sult az (1) (4) be kez dés sze rin ti a vál to zás sal érin tett tá mo ga tás ra. (8) Az a ja nu ár 1-jé tõl már mû kö dõ gyógy szer tár, amely nem ren del ke zik az (1) be kez dés ben fog lalt hat havi ár rés tö meg gel, de egyéb ként a jo go sult ság fel té te lei fenn - áll nak, a leg ala cso nyabb havi tá mo ga tá si összeg re jo go - sult. (9) A gyógy szer tá rak nak ki utalt tá mo ga tás gyógy szer - tá ran kén ti és össze sí tett tény ada ta it az OEP hi va ta los lap - já ban köz zé te szi. lévõ el szá mo lá si gyógy szer for gal mi ada tok alap ján szá mí - tott ár rés tö meg te kin te té ben az aláb bi sá vok sze rint biz to - sí tan dó. 2. A 6/C. (1) be kez dés alap ján tá mo ga tás ra az aláb bi táb lá zat alap ján jo go sul tak a gyógy szer tá rak: Árréstömeg (Ft) Támogatás összege (Ft/hó) Az R. az e ren de let mel lék le te sze rin ti 3. szá mú mel lék - let tel egé szül ki. 8. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tály ba. (2) E ren de let 6. -ával meg ál la pí tott R. 6/C. -a sze rin ti tá mo ga tás ja nu ár már ci us havi össze gé nek át uta lá - sá ra vo nat ko zó meg bí zást az OEP a Ma gyar Ál lam kincs - tár nak áp ri lis 20. nap ján adja át. (3) A ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R. 2/B. -a, 6/D. -a és 9. -a ha tá lyát vesz ti. Az R. 6. -ában a MEP szö veg rész he lyé be OEP szö veg rész; a Ma - gyar Ál lam kincs tár Te rü le ti Igaz ga tó sá ga szö veg rész he - lyé be Ma gyar Ál lam kincs tár szö veg rész lép. Az R. tel - jes szö ve gé ben az 1. (1) be kez dé sé nek ki vé te lé vel Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár szö veg rész he lyé - be OEP szö veg rész lép. (4) E ren de let 6. -ával meg ál la pí tott R. 6/C. -a és 3. szá mú mel lék le te de cem ber 31-én ha tá lyát vesz ti. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök Melléklet a 37/2005. (III. 10.) Korm. rendelethez [3. számú melléklet a 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelethez] 1. A tá mo ga tá si összeg a tárgy évet meg elõ zõ év ja nu ár 1-jé tõl jú ni us 30-ig ter je dõ idõ szak ban az OEP bir to ká ban A Kormány 38/2005. (III. 10.) Korm. rendelete az okmányirodák kijelölésérõl és ille té kességi területérõl szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet, valamint egyes további kormányrendeletek módosításáról A Kormány a pol gá rok sze mé lyi ada ta i nak és lak cí mé - nek nyil ván tar tá sá ról szóló évi LXVI. tör vény (a továb biak ban: Nytv.) 47. -a (1) be kez dé sé nek a), b) és c) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el: I. Az okmányirodák kijelölésérõl és ille té kességi területérõl szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása 1. Az ok mány iro dák ki je lö lé sé rõl és ille té kességi te rü le té - rõl szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm. ren de let (a továb biak - ban: R.) 1. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 1. (1) Ha a jog sza bály el té rõ en nem ren del ke zik, az e ren de let mel lék le té ben ki je lölt, kör zet köz pon ti fel ada to - kat el lá tó te le pü lé si (fõ vá ro si ke rü le ti) ön kor mány zat jegy zõ je a pol gár mes te ri hi va tal ré sze ként mû köd te tett ok - mány iro da (a továb biak ban: ok mány iro da) út ján, az or - szág te rü le té re ki ter je dõ ille té kességgel lát ja el a (2) (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott ki vé tel lel a kü lön jog sza bály ban ha tás kö ré be utalt fel ada ta it.

31 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1193 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott okmányiroda az e rendelet mellékletében foglalt illetékességi területén végzi: a) az Nytv. 7/B. -ában meg ha tá ro zott, va la mint b) az egyé ni vál lal ko zói iga zol vány ki adá sá val, vissza - vo ná sá val, cse ré jé vel össze füg gõ, to váb bá c) mind azon fel ada ta it, amely re vo nat ko zó an jog sza - bály ki fe je zet ten így ren del ke zik. (3) Hi va tal ból in dult az 1. (1) be kez dés ben meg je lölt fel ada ta i val össze füg gõ el já rás ra az az ok mány iro da ille - té kes, amely nek te rü le tén az ügy fél la kó he lye, en nek hi á - nyá ban tar tóz ko dá si he lye (szék he lye, te lep he lye) van. 2. Az R. 2. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 2. (1) Az or szág te rü le té re ki ter je dõ ille té kességgel: a) a DT és a CK be tû je lû kü lön le ges rend szám táb - lá val, illetve az ilyen rend szám táb lá val már el lá tott jár mû - vek ese té ben a V be tû je lû ide ig le nes, vagy a C kez dõ be tû je lû kü lön le ges, va la mint a CD be tû je lû ide ig le nes rend szám táb la ki adá sá val kap cso la tos el já rás a Bu da pest XIV. ke rü le ti Ön kor mány zat Ok mány iro dá já nak hatás - körébe tar to zik, b) a V be tû je lû ide ig le nes rend szám táb la ki adá sá val, üzem ben tar tói jog vál to zá sá val, va la mint az üzem ben tar - tó és a Vám- és Pénz ügy õr ség Or szá gos Pa rancs nok sá ga ál tal kez de mé nye zett for ga lom ból tör té nõ ki vo nás sal kap - cso la tos el já rást a Bu da pest XIX. ke rü le ti Ön kor mány zat Ok mány iro dá ja vég zi. (2) A me gye te rü le té re ki ter je dõ ille té kességgel a C kez dõ be tû je lû kü lön le ges rend szám táb lák ki adá sá - val, va la mint a P és Z be tû je lû ide ig le nes rend szám - táb lák kal kap cso la tos el já rás a me gye szék he lyen mû kö dõ ok mány iro da, Pest me gyé ben és Bu da pes ten a me gye, illetve a fõ vá ros te rü le té re ki ter je dõ ille té kességgel a BM Köz pon ti, Adat fel dol go zó, Nyil ván tar tó és Vá lasz tá si Hi - va tal (a továb biak ban: Hi va tal) ha tás kö ré be tar to zik. (3) A köz úti köz le ke dé si szol gál ta tást vég zõ jár mû üze - mel te té si jel le gé vel, annak vál to zá sá val, va la mint az ilyen jel le gû jár mû vek üzem ben tar tói és tu laj don jo gá nak vál to - zá sá val kap cso la tos köz le ke dé si igaz ga tá si fel ada to kat a te rü le ti köz le ke dé si ha tó ság szék he lyén mû kö dõ ok mány - iro da a me gyé re ki ter je dõ ille té kességgel, Pest me gyé ben és Bu da pes ten a me gye, illetve a fõ vá ros te rü le té re ki ter je - dõ ille té kességgel a Hi va tal vég zi. II. A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet módosítása 3. (1) A sze mély azo no sí tó iga zol vány ki adá sá ról és nyil - ván tar tá sá ról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Szig.R.) 32. -ának (1) és (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 32. (1) Aki nek a sze mély azo no sí tó iga zol vá nyát el - lop ták, meg sem mi sült vagy el vesz tet te, kö te les azt ha la - dék ta la nul, de leg ké sõbb a tu do má sá ra ju tás tól szá mí tott há rom mun ka na pon be lül bár mely kör zet köz pon ti jegy zõ - nél vagy kül föl dön a kül kép vi se let nél be je len te ni. (2) Az el ve szett nek vélt és az er rõl szóló be je len tés után meg ta lált sze mély azo no sí tó iga zol vány ról azt a kör zet - köz pon ti jegy zõt, illetve kül kép vi se le ti szer vet kell a meg ta lá lás tól szá mí tott há rom mun ka na pon be lül ér te sí - te ni, ahol az érin tett az (1) be kez dés sze rin ti be je len tést tette. (2) A Szig.R ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) A ké re lem a pol gár la kó- vagy tar tóz ko dá si he lye sze rin ti ille té kes te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ jé nél vagy bár mely kör zet köz pon ti jegy zõ nél, ille tõ leg a Köz - pon ti Hi va tal nál ter jeszt he tõ elõ. III. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása 4. (1) A pol gá rok sze mé lyi ada ta i nak és lak cí mé nek nyil - ván tar tá sá ról szóló évi LXVI. tör vény vég re haj tá sá - ról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. ren de let (a továb biak - ban: Vhr.) 17. (2) be kez dés b) pont ja he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (Az el já ró ha tó ság) b) át ve ze ti a sze mé lyi adat- és lak cím nyil ván tar tá son a ha tó sá gi iga zol vánnyal össze füg gõ ügy in té zés so rán ta - pasz talt, vagy a pol gár ál tal be je len tett adat vál to zást, ille - tõ leg a hi bás adat ki ja ví tá sát. (2) A Vhr. 18. (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (1) Ha tó sá gi iga zol vány ki adá sá ra irá nyuló el já rás hi - va tal ból vagy ké re lem re in dul. A ha tó sá gi iga zol vány ki - adá sa irán ti ké rel met az ügy fél elekt ro ni kus úton is elõ ter - jeszt he ti. 5. Az R. mel lék le te he lyé be e ren de let 1. szá mú mel lék le te lép.

32 1194 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám 6. (1) Ez a ren de let a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ki - vé tel lel a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba. (2) ja nu ár 1-jei ha tállyal az R. mel lék le té nek 4., 6., 9. és 17. pont ja e ren de let 2. szá mú mel lék le té nek meg - fele lõen mó do sul. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök 1. szá mú melléklet a 38/2005. (III. 10.) Korm. rendelethez [Melléklet a 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez] 1. BARANYA MEGYE Bóly Har kány Kom ló Mo hács Pécs Pécs vá rad Sásd Sellye Sik lós Szent lõ rinc Szi get vár Vil lány 1.1. Bóly Ok mány iro da Bab arc Bel várd gyu la Bor jád Bóly Hásságy Kis bud mér Lip tód Má ri a ké ménd Mo nyo ród Nagy bud mér Olasz Pócsa Szajk Sze der kény Töt tös Ver send 1.2. Har kány Ok mány iro da Har kány 1.3. Kom ló Ok mány iro da Bo do lya bér Egy há zas ko zár Hegy hát ma róc Hosszú he tény Ká rász Komló Köb lény Li get Ma gya reg regy Ma gyar her te lend Ma gyar szék Mán fa Máza Me csek pö lös ke Sza lat nak Szár ász Szász vár Tófû Vé kény 1.4. Mo hács Ok mány iro da Bár Be ze dek Du na szek csõ Er dõs má rok Fe ked Ge resd lak Gör csöny do bo ka Hi mes há za Ho mo rúd Iván dár da Kis nyá rád Köl ked Lány csók Lip pó Majs Mar áza Mo hács Nagy nyá rád Pa lo ta bo zsok Sárok Sátorhely Som be rek Sze bény Szé kely sza bar Szûr Ud var Vé ménd 1.5. Pécs Ok mány iro da Aba li get Ara nyos ga dány Áta Ba ko nya

33 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1195 Bak sa Bir ján Bo gád Bos ta Cser kút Ege rág El lend Gör csöny Gyód Husz tót Ke szü Kis he rend Ko vács szé ná ja Kö kény Kõ vá gó szõ lõs Kõ vá gó tõt tõs Ko zár mis leny Lot hárd Ma gyar sar lós Nagy ko zár Ócsárd Orfû Pécs Pé csud vard Pel lérd Po gány Re ge nye Ro mo nya Sza lán ta Sze mely Szil vás Szõ ke Szõ kéd Ten ge ri Té seny 1.6. Pécs vá rad Ok mány iro da Apát va rasd Ber kesd Er dõs mecs ke Er zsé bet Fa ze kas bo da Hidas Ká toly Ké kesd Lo vász he tény Mar ton fa Me csek ná dasd Nagy pall Ó bá nya Ófalu Pe re ked Pécs vá rad Szel lõ Szi lágy Zen gõ vár kony 1.7. Sásd Ok mány iro da Al só mo cso lád Ág Ba kó ca Ba ra nya je nõ Ba ra nya szent györgy Bi kal Fel sõ eger szeg Ge ré nyes Göd re Kis besz ter ce Kis haj más Kis va szar Má gocs Me ké nyes Me zõd Mind szent go di sa Nagy haj más Oroszló Palé Sásd Szágy Tarrós Té kes Tor más Varga Vá sá ros dom bó Vázs nok 1.8. Sellye Ok mány iro da Ad or jás Ba ra nya hid vég Be sen ce Bo gád mind szent Bog dá sa Csá nyosz ró Drá va fok Drá va i vá nyi Drá va ke resz túr Drá vasz tá ra Fel sõ szent már ton Gil ván fa Hegy szent már ton Hi rics Ká kics Kemse Kisasszonyfa Kis szent már ton Kó rós Lú zsok Ma gyar mecs ke Ma gyar te lek Mar kóc

34 1196 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Ma ró csa Nagy csány Oko rág Ózd fa lu Páprád Piskó Sámod Sellye Só sver ti ke Vajsz ló Vej ti Za lá ta 1.9. Sik lós Ok mány iro da Al só szent már ton Bab arc szõ lõs Be re mend Bisse Csar nó ta Cún Di ós visz ló Drá va cse hi Drá va cse pely Drá va pal ko nya Drá va pis ki Drá va sza bolcs Drá va szer da hely Egy há zas ha rasz ti Garé Gor di sa Ipacs fa Ká sád Ké mes Kisdér Kisharsány Kiskassa Kis ta pol ca Kis tót fa lu Ko vács hi da Márfa Matty Nagy har sány Nagy tót fa lu Old Pécs de ve cser Pe terd Rád fal va Sik lós Sik lós bo dony Sik lós nagy fa lu Sza por ca Sza va Té sen fa Tú rony Új pet re Vo kány Szent lõ rinc Ok mány iro da Bi csérd Boda Bük kösd Cser di Cson ka mind szent Dinnye ber ki Gerde Gyöngy fa He les fa Het ve hely Ka csó ta Ki rály egy há za Okor völgy Pécs ba go ta Su mony Szent lõ rinc Sza bad szent ki rály Szent ka ta lin Ve lény Zók Szi get vár Ok mány iro da Al ma mel lék Al más ke reszt úr Bán fa Ba sal Bol dog asszony fa Boty ka pe terd Bü rüs Cse bény Cser tõ Dencs há za End rõc Gyön gyös mel lék Ho bol Hor vát her te lend Ibafa Ka tád fa Két új fa lu Kis dob sza Kis ta má si Ma gyar lu ka fa Me re nye Mol vány Mozs gó Nagy dob sza Nagy pe terd Nagy váty Ne mes ke Nyu got szen ter zsé bet Pa ta pok lo si

35 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1197 Pet tend Ró zsa fa So mogy apá ti So mogy hárs ágy So mogy hat van So mogy visz ló Szent dé nes Szen te gát Szent lász ló Szi get vár Szörény Szu li mán Tek la fa lu Tót szent györgy Vá rad Vá sá ros béc Zá dor Vil lány Ok mány iro da Il locs ka Iván battyán Kis ja kab fal va Kis lip pó La pán csa Ma gyar bóly Má rok Pal ko nya Vil lány Vil lány kö vesd 2. BÁCS-KISKUN MEGYE Baja Bá csal más Izsák Já nos hal ma Ka lo csa Ke cel Kecs ke mét Ke rek egy há za Kis kun fél egy há za Kis kun ha las Kis kõ rös Kis kun maj sa Kun szent mik lós Lajosmizse Solt Solt vad kert Sza bad szál lás Ti sza kécs ke 2.1. Baja Ok mány iro da Bácsszent györgy Bács bo kod Bács bor sód Baja Bát mo nos tor Csá tal ja Csá voly Dá vod Du na fal va Ér sek csa nád Ér sek hal ma Fel sõ szen ti ván Gara Her ceg szán tó Nagy ba racs ka Ne mes nád ud var Rém Sü kösd Sze rem le Vas kút 2.2. Bá csal más Ok mány iro da Bá csal más Bácsszõ lõs Csi ké ria Katy már Kun ba ja Ma da ras Mát étel ke Ta ta há za 2.3. Izsák Ok mány iro da Izsák Fü löp szál lás 2.4. Já nos hal ma Ok mány iro da Bo ro ta Já nos hal ma Ké les ha lom Mély kút 2.5. Ka lo csa Ok mány iro da Bá tya Drág szél Du na pa taj Du na szent be ne dek Dus nok Fajsz Fok tõ Gé der lak Hajós Ho mok mégy Ka lo csa Mis ke Ordas

36 1198 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Öreg cser tõ Szak már Új te lek Uszód 2.6. Kecs ke mét Ok mány iro da Ágas egy há za Bal ló szög Hel vé cia Ja kab szál lás Kecs ke mét La dány be ne La ki te lek Nyárlõrinc Or go vány Szent ki rály Városföld 2.7. Ke rek egy há za Ok mány iro da Fü löp há za Ke rek egy há za Kun ba racs 2.8. Ke cel Ok mány iro da Ke cel Csá szár töl tés 2.9. Kis kun fél egy há za Ok mány iro da Bu gac Bu gac pusz ta há za Fü löp ja kab Gát ér Kis kun fél egy há za Kun szál lás Pál mo nos to ra Pe tõ fi szál lás Ti sza al pár Kis kun ha las Ok mány iro da Ba lo ta szál lás Har ka kö töny Imrehegy Kel ebia Kis kun ha las Kis szál lás Kun fe hér tó Pirtó Tom pa Zsa na Kis kun maj sa Ok mány iro da Csó lyos pá los Jász szent lász ló Kis kun maj sa Köm pöc Mó ric gát Szank Kis kõ rös Ok mány iro da Akasz tó Csen gõd Kas kan tyú Kis kõ rös Páhi Solt szen tim re Tab di Kun szent mik lós Ok mány iro da Du na ve cse Ku na dacs Kun pe szér Kun szent mik lós Szalk szent már ton Tass La jos mi zse Ok mány iro da Fel sõ la jos La jos mi zse Solt Ok mány iro da Apos tag Du na egy há za Du na te tét len Harta Solt Új solt Solt vad kert Ok mány iro da Bó csa Solt vad kert Táz lár Sza bad szál lás Ok mány iro da Sza bad szál lás Ti sza kécs ke Ok mány iro da Ti sza kécs ke Ti sza ug 3. BÉKÉS MEGYE Bat to nya Bé kés Bé kés csa ba Dé va vá nya

37 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1199 Elek Fü zes gyar mat Gyo ma end rõd Gyula Me zõ be rény Me zõ he gyes Me zõ ko vács há za Oros há za Sar kad Szar vas Szeg ha lom Tót kom lós Vésztõ 3.1. Bat to nya Ok mány iro da Bat to nya Domb egy ház Kis domb egy ház Ma gyar domb egy ház 3.2. Bé kés Ok mány iro da Bé kés Bél me gyer Mu rony Tar hos 3.3. Bé kés csa ba Ok mány iro da Bé kés csa ba Csa ba sza ba di Do boz Két sop rony Te lek ge ren dás 3.4. Dé va vá nya Ok mány iro da Dé va vá nya Ecseg fal va 3.5. Elek Ok mány iro da Elek Lõ kös há za 3.6. Fü zes gyar mat Ok mány iro da Bu csa Fü zes gyar mat Ker tész szi get 3.7. Gyo ma end rõd Ok mány iro da Gyo ma end rõd Hu nya 3.8. Gyu la Ok mány iro da Gyula Két egy há za Sza bad kí gyós Új kí gyós 3.9. Me zõ be rény Ok mány iro da Csár da szál lás Kamut Kö rös tar csa Me zõ be rény Me zõ he gyes Ok mány iro da Me zõ he gyes Me zõ ko vács há za Ok mány iro da Al más ka ma rás Domb ira tos Ka sza per Ke ver mes Kun ágo ta Ma gyar bán he gyes Med gyes bo dzás Med gye segy há za Me zõ ko vács há za Nagy bán he gyes Nagy ka ma rás Pusz ta ott la ka Vég egy há za Oros há za Ok mány iro da Csa ná da pá ca Csor vás Gá do ros Ge ren dás Kar dos kút Nagy szé nás Oros há za Pusz ta föld vár Sar kad Ok mány iro da Bi ha rug ra Geszt Kö rös nagy har sány Köt egyán Méh ke rék Me zõ gyán Sarkad Sar kad ke reszt úr Új sza lon ta Zsa dány Szar vas Ok mány iro da Bé késszen tand rás Csa ba csûd Kar dos

38 1200 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Kon do ros Ör mény kút Szar vas Szeg ha lom Ok mány iro da Kö rös la dány Szeg ha lom Tót kom lós Ok mány iro da Bé kés sám son Tót kom lós Vész tõ Ok mány iro da Kö rös új fa lu Vész tõ Okány 4. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE Bor sod ná dasd Ede lény Emõd Encs Felsõzsolca Gönc Ka zinc bar ci ka Me zõ csát Me zõ kö vesd Mis kolc Ózd Put nok Sa jó szent pé ter Sá ros pa tak Sá to ral ja új hely Szend rõ Sze rencs Szikszó Ti sza új vá ros To kaj 4.1. Bor sod ná dasd Ok mány iro da Arló Bor sod ná dasd Bor sod szent györgy Jár dán há za 4.2. Ede lény Ok mány iro da Abod Ba lajt Becs ke há za Bód va len ke Bód va rá kó Bód va szi las Bold va Bor sod szi rák Da mak Ede lény Éger szög Hang ács Hegy meg Hid vé gar dó Irota Jósvafõ Kom já ti Lád be se nyõ Lak Nyomár Per ku pa Sza ká csi Szend rõ lád Szin Szin pet ri Szög li get Szõ lõ sar dó Te resz te nye To mor Tor na ba ra kony Tor na ká pol na Tor na ná das ka Tor na szen tand rás Tor na szent ja kab Var bóc Zi liz 4.3. Emõd Ok mány iro da Bükk ara nyos Emõd Har sány Kis gyõr 4.4. Encs Ok mány iro da Aba ú jal pár Aba új kér Al só gagy Bak ta kék Be ret Büt tös Arka Bol dog kõ új fa lu Bol dog kõ vár al ja Cse nyé te Cso bád De tek Encs Fáj Fan csal Fel sõ gagy Forró

39 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1201 Fu ló kércs Ga gya pá ti Ga rad na Her nád bûd Her nád pet ri Her nád szen tand rás Her nád vé cse Ináncs Kány Ke resz té te Krasz nok vaj da Lit ka Méra No va jid rány Pam lény Pere Pe re cse Pusz ta rad vány Sza la szend Szász fa Sze me re 4.5. Fel sõ zsol ca Ok mány iro da Alsózsolca Ar nót Ber zék Bõcs Fel sõ zsol ca Gesz tely Her nád kak Her nád né me ti Kö röm Muhi Onga Ónod Sa jó híd vég Sa jó lád Sa jó pál fa la Sa jó pet ri 4.6. Gönc Ok mány iro da Aba új vár Fony Gönc Gönc rusz ka Hej ce Her nád cé ce Her nád szur dok Hi das né me ti Ké ked Korlát Mo gyo rós ka Pá nyok Re géc Tel ki bá nya Tor nyos né me ti Vil mány Vi zsoly Zsuj ta 4.7. Ka zinc bar ci ka Ok mány iro da Agg te lek Al só szu ha Al só te le kes Bán hor vá ti Be ren te Dé des ta pol csány Dö vény Fel sõ ke le csény Fel sõ nyá rád Fel sõ te le kes Imola Izsófalva Ják fal va Ka zinc bar ci ka Kánó Ku ri tyán Má lyin ka Mú csony Nagy bar ca Or mos bá nya Ra gály Ru da bá nya Ru dolf te lep Sa jó gal góc Sa jó i ván ka Sa jó ka za Szu ha fõ Szu ha kál ló Tar do na Trizs Vad na Zá dor fal va Zu bogy 4.8. Me zõ csát Ok mány iro da Árok tõ Ge lej Igrici Me zõ csát Ti sza do rog ma Ti sza ke szi Ti sza tar ján 4.9. Me zõ kö vesd Ok mány iro da Bo gács Bor sod geszt Bor so di ván ka Bükk áb rány Bükk zsérc

40 1202 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Cse rép fa lu Cse rép vár al ja Csin cse Eger lö võ Kács Me zõ ke resz tes Me zõ kö vesd Me zõ nagy mi hály Me zõ nyá rád Né gyes Sály Szen tist ván Szo mo lya Tard Ti bold da róc Ti sza bá bol na Ti sza valk Vat ta Mis kolc Ok mány iro da Bükk szent ke reszt Kis to kaj Má lyi Mis kolc Nyék lád há za Ré pás hu ta Sa jó se nye Sa jó vá mos Szir ma be se nyõ Ózd Ok mány iro da Bán ré ve Bor sod bó ta Bükk mo gyo rósd Cser nely Csok va o mány Do ma há za Farkaslyuk Han gony Hét Kis si ká tor Lé nárd da róc Ne ké zseny Ózd Sa jó né me ti Sa jó püs pö ki Sáta Up pony Put nok Ok mány iro da Du bi csány Gö mör szõ lõs Ke le mér Ki ráld Put nok Sa jó mer cse Sa jó ve lezd Serényfalva Sa jó szent pé ter Ok mány iro da Alacs ka Kon dó Pa rasz nya Ra dos tyán Sa jó bá bony Sa jó e cseg Sa jó ká pol na Sa jó ke resz túr Sa jó lász ló fal va Sa jó szent pé ter Varbó Sá ros pa tak Ok mány iro da Bod ro go la szi Ci gánd Er dõ hor vá ti György tar ló Há rom hu ta Her ceg kút Ke néz lõ Kom lós ka Mak kos hoty ka Olasz lisz ka Sá ra zsa dány Sá ros pa tak Ti sza cser mely Ti sza ka rád Tolcs va Vaj dács ka Vá mos új fa lu Viss Zal kod Sá to ral ja új hely Ok mány iro da Al só be rec ki Al só reg mec Bod rog ha lom Bózs va Dámoc Fel sõ be rec ki Fel sõ reg mec Fil ke há za Fü zér Fü zér ka ja ta Fü zér kom lós Fü zér rad vány Hol ló há za

41 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1203 Kar csa Karos Kis hu ta Kis roz vágy Ko vács vá gás Lá ca csé ke Mi kó há za Nagy hu ta Nagy roz vágy Nyíri Pá cin Pál há za Pusz ta fa lu Rév le ány vár Ri cse Sá to ral ja új hely Sem jén Vá gás hu ta Vily vi tány Zemp lé na gárd Szend rõ Ok mány iro da Deb ré te Gal vács Mar to nyi Me szes Ra ka ca Ra ka ca szend Sza lon na Szend rõ Szu hogy Visz ló Sze rencs Ok mány iro da Aba új szán tó Al só dob sza Bas kó Be kecs Go lop Le gyes bé nye Mád Me gya szó Me zõ zom bor Mo nok Prügy Rát ka Sima Sós tó fal va Sze rencs Tak ta har kány Tak ta ke néz Tak ta sza da Tállya Ti sza lúc Új csa ná los Szik szó Ok mány iro da Aba új lak Aba új szol nok Al só va dász Asza ló Fel sõ dob sza Fel sõ va dász Gad na Gagy bá tor Gagy ven dé gi Hal maj Her nád kércs Hom rogd Kázs márk Kis ki nizs Kupa Léh Mo naj Nagy ki nizs Nyésta Rá sony sáp be rencs Se lyeb Szen tist ván bak sa Szik szó Ti sza új vá ros Ok mány iro da Gi rincs He jõ bá ba He jõ ke resz túr He jõ kürt He jõ pa pi He jõ sza lon ta Kesz nyé ten Kis csécs Nagy csécs Ne mes bikk Osz lár Sa jó ö rös Sa jó szö ged Szak áld Ti sza pal ko nya Ti sza új vá ros To kaj Ok mány iro da Bod rog ke resz túr Bod rog kis fa lud Cso baj Er dõ bé nye Sze gi Sze gi long Tak ta báj Tar cal Ti sza la dány Ti sza tar dos To kaj

42 1204 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám 5. CSONGRÁD MEGYE Csong rád Hód me zõ vá sár hely Kis te lek Makó Mind szent Mó ra ha lom Sze ged Szen tes 5.1. Csong rád Ok mány iro da Csany te lek Csong rád Felgyõ Tö mör kény 5.2. Hód me zõ vá sár hely Ok mány iro da Hód me zõ vá sár hely Már tély Szék ku tas 5.3. Kis te lek Ok mány iro da Baks Ba lás tya Csen ge le Kis te lek Ó pusz ta szer Pusz ta szer 5.4. Makó Ok mány iro da Amb róz fal va Apát fal va Csa ná dal ber ti Csa nád pa lo ta Fe renc szál lás Föl de ák Ki rály he gyes Ki szom bor Klá ra fal va Kö vegy Ma gyar csa nád Makó Ma ros le le Nagy ér Nagy lak Ó föl de ák Pit va ros 5.5. Mind szent Ok mány iro da Mind szent 5.6. Mó ra ha lom Ok mány iro da Ásott ha lom Bor dány Forráskút Mó ra ha lom Öt tö mös Pusz ta mér ges Ru zsa Ül lés Zá kány szék 5.7. Sze ged Ok mány iro da Algyõ Deszk Dóc Do ma szék Kü bek há za Rösz ke Sán dor fal va Szaty maz Sze ged Ti sza szi get Új szen ti ván Zsom bó 5.8. Szen tes Ok mány iro da Ár pád ha lom De re kegy ház Eper jes Fá bi án se bes tyén Nagy má gocs Nagy tõ ke Szeg vár Szen tes 6. FEJÉR MEGYE Bics ke Du na új vá ros Enying Ercsi Gár dony Mór Pol gár di Sár bo gárd Szé kes fe hér vár 6.1. Bics ke Ok mány iro da Al csút do boz Bics ke Bod mér Csab di Csák vár Etyek Fel csút Gánt Mány

43 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1205 Óba rok Szár Ta bajd Új ba rok Vál Vér te sa csa Vér tes bog lár 6.2. Du na új vá ros Ok mány iro da Adony Ba racs Be lo i an nisz Bes nyõ Da ru szent mik lós Du na új vá ros Elõ szál lás Iván csa Kis apos tag Kulcs Me zõ fal va Nagy ka rá csony Nagy ve nyim Perkáta Pusz ta sza bolcs Rác al más 6.3. Enying Ok mány iro da Dég Enying La jos ko má rom Lep sény Me zõ ko má rom Sza bad hid vég 6.4. Er csi Ok mány iro da Ba racs ka Er csi Gyúró Ka já szó Mar ton vá sár Rác ke reszt úr Tor das 6.5. Gár dony Ok mány iro da Gár dony Ká pol nás nyék Na dap Páz mánd Ve len ce Zi chy új fa lu 6.6. Mór Ok mány iro da Ba kony cser nye Ba lin ka Bo dajk Csák be rény Csó ka kõ Kin cses bá nya Ma gyar al más Mór Nagy ve leg Pusz ta vám Söréd 6.7. Pol gár di Ok mány iro da Füle Kis láng Kõ szár hegy Má tyás domb Me zõ szent györgy Pol gár di 6.8. Sár bo gárd Ok mány iro da Alap Al só szen ti ván Cece Han tos Igar Me zõ szi las Nagy lók Sár bo gárd Sáregres Sár ke reszt úr Sár szent ágo ta Vaj ta 6.9. Szé kes fe hér vár Ok mány iro da Aba Ba kony ku ti Csór Csõsz Fe hér vár csur gó Isz ti mér Isz ka szent györgy Jenõ Káloz Lo vas be rény Moha Ná dasd la dány Pá kozd Pátka Sár ke resz tes Sár ke szi Sárosd Sár szent mi hály Se re gé lyes So po nya

44 1206 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Su ko ró Sza bad battyán Sza bad egy há za Szé kes fe hér vár Tác Úr hi da Ver eb Zá moly 7. GYÕR-MOSON-SOPRON MEGYE Csorna Fer tõd Gyõr Ka pu vár Mo son ma gya ró vár Pan non hal ma Sop ron Tét 7.1. Csor na Ok mány iro da Acsa lag Bá gyog szo vát Bar bacs Bezi Bo don hely Bo gyosz ló Bõ sár kány Ca kó há za Csor na Dör Egyed Farád Fe hér tó Gyõr sö vény ház Jo ba há za Kóny Mag ló ca Ma gyar ke reszt úr Mar ko ta bö dö ge Mér ges Páli Pász to ri Po tyond Rá ba csa nak Rá ba csé csény Rá ba por dány Rá ba se bes Rá ba szen tand rás Rá ba ta má si Ráb ca ka pi So bor Sop ron né me ti Szany Szil Szil sár kány Tár nok ré ti Vág Zse be há za 7.2. Fer tõd Ok mány iro da Agya gosszer gény Fertõd Fer tõ boz Fer tõ end réd Fer tõ ho mok Fer tõ szent mik lós Fer tõ szép lak Hegy kõ Hi deg ség Pe tõ há za Sarród 7.3. Gyõr Ok mány iro da Abda Bõny Börcs Du na szeg Du na szent pál Ene se Gö nyû Gyö mö re Gyõr Gyõr la da mér Gyõ rúj ba rát Gyõ rúj fa lu Gyõr zá moly Ikrény Kis bajcs Ko ron có Kun szi get Me zõ örs Nagy bajcs Nagy szent já nos Nyúl Öt te vény Pér Rá ba pa to na Rét alap So ko ró pát ka Té nyõ Töl tés ta va Vá mos sza ba di Vé nek 7.4. Ka pu vár Ok mány iro da Ba bót Be led

45 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1207 Ci rák Dé nes fa Edve Gyóró Himod Hö vej Ka pu vár Kis fa lud Mi há lyi Osli Rá ba ke cöl Szárföld Va dos fa Vá sá ros fa lu Vesz kény Vit nyéd 7.5. Mo son ma gya ró vár Ok mány iro da Ás vány rá ró Be ze nye Dar nó zse li Du na ki li ti Du na re me te Du na szi get Fe ke te er dõ Ha lá szi Hé der vár He gyes ha lom Já nos som or ja Ká roly há za Kim le Kis bo dak Lé bény Le vél Li pót Má ri a kál nok Me csér Mo son ma gya ró vár Mo son szent mik lós Mo son szol nok Püs ki Raj ka Új ró na fõ Vár ba log 7.6. Pan non hal ma Ok mány iro da Ba kony gyi rót Ba kony pé terd Ba kony szent lász ló Écs Fe nyõ fõ Gyõ rasszony fa Gyõrság Lázi Nyalka Pan non hal ma Páz mánd fa lu Ra vaszd Ro mánd Si ká tor Táp Táp szent mik lós Tar ján pusz ta Veszp rém var sány 7.7. Sop ron Ok mány iro da Ág fal va Csá ford já nos fa Csa pod Csér Eber gõc Egy há zas fa lu Fertõrákos Gya ló ka Harka Iván Kóp há za Lövõ Nagy cenk Nagy lózs Ne mes kér Pe resz teg Pinnye Pusz ta csa lád Rép ce sze me re Rép ce vis Röj tök mu zsaj Sop ron Sop ron hor pács Sop ron kö vesd Sza kony Újkér Und Völ csej Zsi ra 7.8. Tét Ok mány iro da Árpás Csik vánd Fel péc Gyar mat Gyõr sze me re Ka jár péc Kis ba bot Mó ri chi da Rá ba szent mi hály Rá ba szent mik lós Sze re cseny Tét

46 1208 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám 8. HAJDÚ-BIHAR MEGYE Bal ma zúj vá ros Be rettyó új fa lu Biharkeresztes Deb re cen De recs ke Haj dú bö ször mény Haj dú do rog Haj dú had ház Haj dú ná nás Haj dú szo bosz ló Ko má di Lé ta vér tes Nád ud var Nyír adony Pol gár Püs pök la dány Tég lás Tiszacsege Vá mos pércs 8.1. Bal ma zúj vá ros Ok mány iro da Bal ma zúj vá ros Egyek Hor to bágy 8.2. Be rettyó új fa lu Ok mány iro da Ba kon szeg Be rettyó új fa lu Csök mõ Dar vas Esz tár Furta Gá bor ján Hen ci da Me zõ pe terd Me zõ sas Po csaj Szent pé ter szeg Tépe Ván csod Ve kerd Zsá ka 8.3. Bi har ke resz tes Ok mány iro da Ártánd Bedõ Be rek bö ször mény Bi har ke resz tes Bojt Nagy ke re ki Told 8.4. Deb re cen Ok mány iro da Deb re cen Haj dú sám son 8.5. De recs ke Ok mány iro da De recs ke Haj dú ba gos Kis mar ja Ko nyár Mi ke pércs Sáránd 8.6. Haj dú bö ször mény Ok mány iro da Haj dú bö ször mény 8.7. Haj dú do rog Ok mány iro da Haj dú do rog 8.8. Haj dú had ház Ok mány iro da Haj dú had ház 8.9. Haj dú ná nás Ok mány iro da Haj dú ná nás Haj dú szo bosz ló Ok mány iro da Ebes Haj dú szo bosz ló Haj dú szo vát Nagy he gyes Ko má di Ok mány iro da Ko má di Kör összeg apá ti Kö rös sza kál Ma gyar ho mo rog Úji ráz Lé ta vér tes Ok mány iro da Álmosd Ba ga mér Hosszú pá lyi Ko kad Lé ta vér tes Mo nos tor pá lyi Nád ud var Ok mány iro da Nád ud var Nyír adony Ok mány iro da Nyír adony

47 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Pol gár Ok mány iro da Folyás Gör be há za Pol gár Ti sza gyu la há za Új szent mar gi ta Új ti kos Püs pök la dány Ok mány iro da Bá ránd Bi har dancs há za Bi har nagy ba jom Bi har tor da Föl des Kaba Nagy rá bé Püs pök la dány Sáp Sárrétudvari Sze rep Te tét len Tég lás Ok mány iro da Bocs ka i kert Tég lás Ti sza cse ge Ok mány iro da Ti sza cse ge Vá mos pércs Ok mány iro da Fü löp Nyí ra csád Nyírábrány Nyírmártonfalva Új lé ta Vá mos pércs 9. HEVES MEGYE Eger Fü ze sa bony Gyön gyös Hat van He ves Lõ rin ci Pé ter vá sá ra 9.1. Eger Ok mány iro da An dor nak tá lya Ba la ton Bá tor Be köl ce Bé la pát fal va Bükk szent már ton Dem jén Eger Eger bak ta Eger bocs Eger cse hi Eger sza lók Eger szó lát Fel sõ tár kány He ves ara nyos Ke re csend Mak lár Mi kó fal va Mó nos bél Nagy tá lya Nagy vis nyó Nosz vaj No vaj Os to ros Szar vas kõ Szil vás vá rad Tar na szent má ria Ver pe lét 9.2. Fü ze sa bony Ok mány iro da Al deb rõ Be se nyõ te lek Dor mánd Egerfarmos Fel deb rõ Fü ze sa bony Kál Ká pol na Komp olt Me zõ sze me re Me zõ tár kány Nagy út Poroszló Sarud Szi ha lom Tó fa lu Új lõ rinc fal va 9.3. Gyön gyös Ok mány iro da Aba sár Ad ács Atkár Detk Do mosz ló Gyön gyös Gyön gyös ha lász Gyön gyös oro szi Gyön gyös pa ta Gyön gyös soly mos Gyön gyös tar ján

48 1210 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Hal ma jug ra Ka rá csond Kis ná na Lu das Mar kaz Mát ra szen tim re Nagy fü ged Nagy ré de Szü csi Vá mos györk Vécs Vi son ta Visz nek 9.4. Hat van Ok mány iro da Bol dog Csány Ecséd Hat van He réd Hort Nagy kö ké nyes 9.5. He ves Ok mány iro da Átány Bo co nád Er dõ te lek Erk He ves He ves ve ze kény Kis kö re Kömlõ Pély Tar na bod Tar na mé ra Tar na örs Tar na szent mik lós Tar na zsa dány Tenk Ti sza ná na Za ránk 9.6. Lõ rin ci Ok mány iro da Apc Lõ rin ci Pe tõ fi bá nya Ró zsa szent már ton Zagy va szán tó 9.7. Pé ter vá sá ra Ok mány iro da Bo dony Bükk szék Bükk szen ter zsé bet Er dõ kö vesd Fe dé mes Is ten me ze je Ivád Kis fü zes Mát ra bal la Mát ra de recs ke Parád Pa rád sas vár Pé ter vá sá ra Recsk Sirok Szaj la Szent do mon kos Szúcs Tar na le lesz Ter pes Vá ra szó 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE Jász apá ti Jászárokszállás Jászberény Jászfényszaru Kar cag Kis új szál lás Kun he gyes Kun szent már ton Mart fû Me zõ túr Szol nok Ti sza föld vár Tiszafüred Tö rök szent mik lós Túr ke ve Újszász Jász apá ti Ok mány iro da Jász apá ti Já szi vány Jászkisér Jász la dány Jász szen tand rás Jász árok szál lás Ok mány iro da Jász ágó Jász árok szál lás Jász dó zsa Jász be rény Ok mány iro da Alattyán Já nos hi da

49 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1211 Jász al só szent györgy Jász be rény Jász bol dog há za Jász fel sõ szent györgy Jász já kó hal ma Jász te lek Jász fény sza ru Ok mány iro da Jász fény sza ru Pusz ta mo nos tor Kar cag Ok mány iro da Be rek für dõ Kar cag Kun ma da ras Kis új szál lás Ok mány iro da Ken de res Kis új szál lás Kun he gyes Ok mány iro da Kun he gyes Ti sza bu ra Ti sza gyen da Ti sza roff To maj mo nos to ra Kun szent már ton Ok mány iro da Csé pa Cser ke szõ lõ Kun szent már ton Öcsöd Sze le vény Ti sza i no ka Ti sza kürt Ti sza sas Mart fû Ok mány iro da Martfû Rá kó czi új fa lu Me zõ túr Ok mány iro da Kétpó Mes ter szál lás Me zõ hék Me zõ túr Szol nok Ok mány iro da Be seny szög Csa ta szög Huny ad fal va Kõ te lek Nagy kö rû Rá kó czi fal va Sza jol Szol nok Ti sza je nõ Ti sza süly Ti sza vár kony Tó szeg Ve zseny Zagy va ré kas Ti sza föld vár Ok mány iro da Ci bak há za Nagy rév Ti sza föld vár Ti sza fü red Ok mány iro da Abád sza lók Na gyi ván Ti sza derzs Ti sza i gar Ti sza fü red Ti sza örs Ti sza szen tim re Ti sza szõ lõs Tö rök szent mik lós Ok mány iro da Fegy ver nek Ken gyel Kun csor ba Ör mé nyes Ti sza bõ Ti sza püs pö ki Ti sza te nyõ Tö rök szent mik lós Túr ke ve Ok mány iro da Túr ke ve Új szász Ok mány iro da Szász be rek Új szász 11. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Do rog Esztergom Kis bér Ko má rom Nyer ges új fa lu Oroszlány Tata Ta ta bá nya

50 1212 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Do rog Ok mány iro da An na völgy Baj na Csol nok Dág Do rog Epöl Kesz tölc Le ány vár Má ria ha lom Nagy sáp Pi lis csév Sárisáp To kod To ko dal tá ró Úny Esz ter gom Ok mány iro da Dö mös Esz ter gom Mo gyo rós bá nya Pi lis ma rót Tát Kis bér Ok mány iro da Aka Ács tesz ér Ász ár Ba kony bánk Ba kony sár kány Ba kony szom bat hely Bár so nyos Csat ka Csá szár Csép Ete Ke rék te le ki Kisbér Réde Súr Tár kány Vért es ket hely Ko má rom Ok mány iro da Al más fü zi tõ Ács Bana Bá bol na Csém Ki sig mánd Ko má rom Mo csa Na gyig mánd Nyer ges új fa lu Ok mány iro da Ba jót Lá bat lan Nyer ges új fa lu Süt tõ Orosz lány Ok mány iro da Bo kod Dad Kecs kéd Köm lõd Orosz lány Szák szend Tata Ok mány iro da Baj Du na al más Du na szent mik lós Kocs Na szály Nesz mély Szo mód Tar dos Tata Vér tes tol na Ta ta bá nya Ok mány iro da Gyer mely Hé reg Kör nye Szár li get Szo mor Tar ján Ta ta bá nya Vár gesz tes Vér tes som ló Vér tes szõ lõs 12. NÓGRÁD MEGYE Ba las sa gyar mat Bá tony te re nye Pásztó Rét ság Sal gó tar ján Szé csény Ba las sa gyar mat Ok mány iro da Ba las sa gyar mat Becs ke Ber cel Cser hát ha láp

51 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1213 Cser hát su rány Cseszt ve Csi tár De ber csény Dej tár Dré gely pa lánk Ér sek vad kert Gal ga gu ta He ren csény Hont Hu gyag Iliny Ipoly ve ce Ma gyar nán dor Mo ho ra Nóg rád kö vesd Nóg rád mar cal Õr ha lom Pa tak Pat var Szan da Szé csén ke Szügy Te rény Bá tony te re nye Ok mány iro da Bá tony te re nye Do rog há za Kis bár kány Luc fal va Márk há za Mát ra mind szent Mát ra no vák Mát ra te re nye Mát ra ve re bély Nagy bár kány Nagy ke reszt úr Nemti Sám son há za Szu ha Pász tó Ok mány iro da Al só told Bér Bo kor Bu ják Cser hát szen ti ván Csé cse Ecseg Egy há zas den ge leg Er dõ kürt Er dõt ar csa Fel sõ told Ga ráb Hé ha lom Job bá gyi Kál ló Kis bá gyon Ko zárd Kutasó Mát ra szõ lõs Pa lo tás Pász tó Szar vas ge de Szirák Szur dok püs pö ki Tar Va nyarc Rét ság Ok mány iro da Al só pe tény Bánk Ber ke nye Bor sos be rény Di ós je nõ Fel sõ pe tény Hor pács Ke szeg Két bo dony Kis ecset Le génd Nagy oro szi Né zsa Nóg rád Nóg rád sáp Nõ tincs Õs agárd Pusz ta ber ki Rét ság Rom hány Szá tok Szen de hely Szen te Te res ke Tol mács Sal gó tar ján Ok mány iro da Bár na Ce red Egy há zas ger ge Etes Ipoly tar nóc Ka ran csal ja Ka rancs be rény Ka rancs ke szi Ka rancs la puj tõ Ka rancs ság Ka zár

52 1214 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Kis har tyán Lit ke Mát ra sze le Mi hály ger ge Rá kó czi bá nya Sal gó tar ján Ság új fa lu Sós har tyán Szal ma tercs Szi las po gony Vizs lás Za bar Szé csény Ok mány iro da End re fal va Hol ló kõ Lu dány ha lá szi Ma gyar géc Nagy lóc Nóg rád me gyer Nóg rád si pek Nóg rád sza kál Pi liny Ri móc Szé csény Szé csény fel fa lu Var sány 13. PEST MEGYE Abony Aszód Bu da ke szi Bu da örs Ceg léd Da bas Du na ha rasz ti Du na ke szi Érd Göd Gö döl lõ Gyál Gyömrõ Mo nor Nagy ká ta Nagy kõ rös Nagy ma ros Pé cel Pi lis vö rös vár Po máz Rác ke ve Száz ha lom bat ta Szent end re Szi get szent mik lós Szob Tö köl Tura Vác Ve csés Ve res egy ház Visegrád Abony Ok mány iro da Abony Jász ka ra je nõ Kõ rös te tét len Új szil vás Aszód Ok mány iro da Aszód Bag Do mony Hé víz györk Iklad Kar tal Ver seg Bu da ke szi Ok mány iro da Bu da je nõ Bu da ke szi Nagy ko vá csi Páty Perbál Re me te szõ lõs Tel ki Tök Zsám bék Bu da örs Ok mány iro da Bi a tor bágy Bu da örs Her ceg ha lom Tö rök bál int Ceg léd Ok mány iro da Al ber tir sa Ceg léd Ceg léd ber cel Cse mõ Dán szent mik lós Mi ke bu da Tá pió szõ lõs Tör tel Da bas Ok mány iro da Da bas Her nád Inárcs

53 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1215 Ka kucs Ör kény Pusz ta vacs Tá bor fal va Ta tár szent györgy Új har tyán Új len gyel Du na ha rasz ti Ok mány iro da Du na ha rasz ti Du na var sány Tak sony Du na ke szi Ok mány iro da Du na ke szi Fót Érd Ok má nyir oda Diósd Érd Pusz ta zá mor Sós kút Tár nok Göd Ok mány iro da Göd Gö döl lõ Ok mány iro da Csö mör Dány Gö döl lõ Ke re pes Kis tar csa Mo gyo ród Nagy tar csa Sza da Vác szent lász ló Valkó Zsám bok Gyál Ok mány iro da Al só né me di Bu gyi Fel sõ pa kony Gyál Ócsa Gyöm rõ Ok mány iro da Ecser Gyömrõ Mag lód Men de Sülysáp Úri Mo nor Ok mány iro da Bé nye Csév ha raszt Gom ba Káva Mo nor Nyár egy há za Pé te ri Pi lis Va sad Nagy ká ta Ok mány iro da Farmos Kóka Nagy ká ta Pánd Szent lõ rinc ká ta Szent már ton ká ta Tá pi ó bics ke Tá pió györ gye Tá pi ó ság Tá pi ó sze csõ Tá pió sze le Tá pi ó szent már ton Tó al más Nagy kõ rös Ok mány iro da Ko csér Nagy kõ rös Nyárs apát Nagy ma ros Ok mány iro da Kismaros Nagy ma ros Szo ko lya Ve rõ ce Pé cel Ok mány iro da Isa szeg Pé cel Pi lis vö rös vár Ok mány iro da Pi lis bo ros je nõ Pi lis csa ba Pi lis jász fa lu Pi lisszán tó Pi lisszen ti ván Pi lis vö rös vár Solymár Tinnye Üröm

54 1216 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Po máz Ok mány iro da Bu da ka lász Cso bán ka Pi lisszent ke reszt Pomáz Rác ke ve Ok mány iro da Apaj Ápor ka Dél egy há za Döm söd Kis kun lac há za Ló rév Ma jos há za Ma kád Rác ke ve Szi get be cse Száz ha lom bat ta Ok mány iro da Száz ha lom bat ta Szent end re Ok mány iro da Le ány fa lu Pi lisszent lász ló Pócs me gyer Szent end re Szi get mo nos tor Ta hi tót fa lu Szi get szent mik lós Ok mány iro da Ha lász te lek Szi get ha lom Szi get szent mik lós Szob Ok mány iro da Ber ne ce ba rá ti Ipoly da másd Ipoly töl gyes Ke men ce Kós pal lag Let kés Má ri a noszt ra Nagy bör zsöny Pe rõ csény Tésa Szob Vá mos mi ko la Ze be gény Tö köl Ok mány iro da Szi get csép Szi get szent már ton Szi get új fa lu Tö köl Tura Ok mány iro da Gal ga hé víz Tura Vác Ok mány iro da Acsa Csö rög Csõ vár Gal ga györk Kis né me di Kosd Penc Püs pök hat van Püs pök szi lágy Rád Szõd Szõd li get Vác Vác du ka Vá char tyán Ve csés Ok mány iro da Üllõ Ve csés Ve res egy ház Ok mány iro da Cso mád Er dõ ker tes Gal ga má csa Õr bottyán Vá ceg res Vác ki súj fa lu Vác rá tót Ve res egy ház Vi seg rád Ok mány iro da Du na bog dány Kis oro szi Vi seg rád 14. SOMOGY MEGYE Ba la ton bog lár Ba la ton föld vár Ba la ton lel le Barcs Csurgó Fo nyód Ka pos vár Len gyel tó ti Mar ca li Nagy atád

55 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1217 Nagy ba jom Sió fok Tab Ba la ton bog lár Ok mány iro da Ba la ton bog lár Or da cse hi Ba la ton föld vár Ok mány iro da Ba la ton föld vár Ba la ton õszöd Ba la ton szár szó Ba la ton sze mes Bál vá nyos Ke re ki Kõ rös hegy Kötcse Nagy cse pely Pusz ta sze mes Szán tód Szó lád Te le ki Ba la ton lel le Ok mány iro da Ba la ton lel le Ga más Lát rány So mogy ba bod So mogy túr Visz Barcs Ok mány iro da Ba bó csa Barcs Bé la vár Bol hó Cso ko nya vi son ta Da rány Drá va gár dony Drá va ta má si He resz nye Ho mok szent györgy Ist ván di Kál mán csa Kas té lyos dom bó Kom lósd Lad La kó csa Patosfa Pé ter hi da Po tony Ri nya új lak Ri nya új nép So mo gya racs Szent bor bás Szu lok Tót új fa lu Víz vár Csur gó Ok mány iro da Ber zen ce Csur gó Csur gó nagy mar ton Gyé ké nyes Iharos Iha ros be rény Inke Õr ti los Po gány szent pé ter Porrog Por rog szent ki rály Por rog szent pál So mogy bük kösd So mogy csi csó So mogy ud var hely Szent a Zá kány Zá kány fa lu Fo nyód Ok mány iro da Ba la ton be rény Ba la ton feny ves Ba la ton ke reszt úr Ba la ton má ria für dõ Ba la ton szent györgy Fo nyód Ka pos vár Ok mány iro da Al só bo gát Bár dud var nok Baté Bod rog Bõ szén fa Büssü Cser én fa Csö köly Cso ma Csom bárd Ecseny Edde Fel sõ mo cso lád Fonó Ga dács Gálosfa Gige Göl le Haj más Hed re hely Hen cse He tes Igal

56 1218 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Jákó Juta Ka dar kút Ka pos fõ Ka pos gyar mat Ka pos ho mok Ka pos ke reszt úr Ka pos mé rõ Ka pos szer da hely Ka pos új lak Ka pos vár Ka zsok Ker cse li get Kisasszond Kis gya lán Kis kor pád Kõ kút Ma gyar atád Ma gyar eg res Mer nye Me zõ cso ko nya Mike Mos dós Nagy ber ki Orci Osz to pán Pa ta lom Pat ca Po lány Rák si Ri nya ko vá csi Sán tos Si mon fa So mo dor So mogy asza ló So mogy gesz ti So mogy jád So mogy sárd So mogy szil Sza ba di Szen na Szent ba lázs Szent gá los kér Szil vásszent már ton Ta szár Újvárfalva Várda Visnye Zi mány Zse lic kis fa lud Zse lic kis lak Zse lic szent pál Len gyel tó ti Ok mány iro da Bu zsák Gyugy Hács Kis be rény Len gyel tó ti Öreg lak Pamuk So mogy vá mos So mogy vár Szõ lõs gyö rök Mar ca li Ok mány iro da Ba la ton új lak Bö hö nye Csá kány Csö mend Fõ nyed Ga dány Hol lád Hosszú víz Ke le víz Két hely Li bic koz ma Mar ca li Mesz teg nyõ Nagy sza ká csi Nem es déd Ne mes kis fa lud Ne mes vid Nik la Pusz ta ko vá csi Sá voly So mogy fajsz So mogy sám son So mogy si mo nyi So mogy szent pál So mogy zsit fa Szeg er dõ Sze nyér Szõ ke dencs Tap sony Tás ka Ti kos Var ász ló Vése Vörs Nagy atád Ok mány iro da Bak há za Be leg Bol hás Gör ge teg Háromfa Ka szó

57 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1219 Kis ba jom Kutas Lá bod Nagy atád Nagy kor pád Öt vös kó nyi Ri nya be se nyõ Ri nya szent ki rály Se gesd So mogy szob Sza bás Ta rany Nagy ba jom Ok mány iro da Nagy ba jom Pál ma jor Sió fok Ok mány iro da Ádánd Ba la to nend réd Ba la ton sza ba di Nagy be rény Nyim Ság vár Siófok Si ó jut Som Za már di Tab Ok mány iro da An docs Bá bony me gyer Be deg kér Bonnya Fiad Kánya Ka poly Kára Ka rád Kis bár apá ti Lul la Mik ló si Ná gocs Sér sek szõ lõs So mo gya csa So mogy dö röcs ke So mogy eg res So mogy meggyes Szorosad Tab Ten gõd Tö rök kop pány Tor vaj Zala Zics 15. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE Bak ta ló ránt há za Csen ger De me cser Domb rád Fe hér gyar mat Ib rány Kis vár da Má ria pócs Mátészalka Na gye csed Nagy ha lász Nagy kál ló Nyír bá tor Nyír egy há za Ra ka maz Tiszalök Tiszavasvári Új fe hér tó Vá sá ros na mény Zá hony Bak ta ló ránt há za Ok mány iro da Apagy Bak ta ló ránt há za Ber kesz Be se nyõd Las kod Le ve lek Magy Nyí rib rony Nyír já kó Nyírkarász Nyírkércs Nyírmada Nyír tass Nyír tét Ó fe hér tó Pet ne há za Pusz ta do bos Ra mo csa há za Ro hod Csen ger Ok mány iro da Csen ger Csen ger si ma Csen ge rúj fa lu Kom lód tót fa lu Pátyod Porcsalma Sza mo san gya los Sza mos becs

58 1220 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Sza mos ta tár fal va Tyu kod Ura De me cser Ok mány iro da De me cser Kék Szé kely Gé gény Nyír bog dány Domb rád Ok mány iro da Domb rád Ti sza ka nyár Új domb rád Fe hér gyar mat Ok mány iro da Bot pa lád Cé gény dá nyád Csa holc Csász ló Cse göld Darnó Fe hér gyar mat Fülesd Ga csály Gar bolc Gyü gye Her mán szeg Jánk maj tis Kér sem jén Kisar Kis hó dos Kis na mény Kis pa lád Kissze ke res Kölcse Kö mö rõ Ma gos li get Mánd Méh te lek Mi lo ta Náb rád Na gyar Nagy hó dos Nagy sze ke res Ne mes bor zo va Olcs va a pá ti Pa nyo la Pe nyi ge Ro zsály Son kád Sza mos sá lyi Sza mo súj lak Szat már cse ke Ti sza becs Ti sza csé cse Ti sza kó ród Tisz ta be rek Tu nyog ma tolcs Tú rist ván di Túrricse Uszka Vá mos oro szi Zaj ta Zsa ro lyán Ib rány Ok mány iro da Bal sa Buj Gá va ven csel lõ Ibrány Ke me cse Pa szab Ti sza ber cel Kis vár da Ok mány iro da Ajak Anarcs Döge Fé nyes lit ke Gyu la há za Jéke Kék cse Kis vár da Lö võ pet ri Me zõ la dány Nyír lö võ Pap Pátroha Rét köz be rencs Sza bolcs bá ka Sza bolcs ve res mart Tor nyos pál ca Új ke néz Má ria pócs Ok mány iro da Kis lé ta Má ria pócs Nyírgyulaj Pócs pet ri Má té szal ka Ok mány iro da Fül pös da róc Géb er jén Gyõr te lek Ho dász Jármi

59 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1221 Kán tor já no si Ko csord Má té szal ka Nagy do bos Nyír csa holy Nyír ká ta Nyír meggyes Nyír pa rasz nya Ópályi Ökö ri tó fül pös Õr Pa pos Rá polt Sza mos kér Sza mosszeg Vaja Na gye csed Ok mány iro da Fá bi án há za Mérk Na gye csed Ti bor szál lás Vál laj Nagy ha lász Ok mány iro da Besz te rec Nagy ha lász Ti sza rád Ti sza te lek Vas me gyer Nagy kál ló Ok mány iro da Bal kány Biri Bö köny Gesz te réd Kál ló sem jén Nagy kál ló Sza koly Nyír bá tor Ok mány iro da Bá tor li get En csencs Nyír bá tor Nyír bél tek Nyír bo gát Nyír csá szá ri Nyírderzs Nyír gel se Nyír lu gos Nyír mi hály di Nyír pi lis Nyír vas vá ri Öm böly Pe nész lek Piricse Te rem Nyír egy há za Ok mány iro da Kál mán há za Kótaj Nagy cser kesz Nap kor Nyír egy há za Nyír pa zony Nyír te lek Nyír tu ra Sényõ Ra ka maz Ok mány iro da Ra ka maz Ti már Ti sza nagy fa lu Sza bolcs Ti sza lök Ok mány iro da Ti sza esz lár Ti sza lök Ti sza vas vá ri Ok mány iro da Szor gal ma tos Ti sza da da Ti sza dob Ti sza vas vá ri Új fe hér tó Ok mány iro da Ér pa tak Új fe hér tó Vá sá ros na mény Ok mány iro da Ara nyos apá ti Ba ra bás Be reg da róc Be reg su rány Csa ro da Ge lé nes Gem zse Gu lács Gyüre He te fe jér cse Ilk Jánd Kis var sány Ló nya Má rok pa pi Má tyus Nagy var sány Olcsva Tá kos

60 1222 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Tar pa Ti sza a dony Ti sza ke re cseny Ti sza szal ka Ti sza vid Ti va dar Vá mos atya Vá sá ros na mény Zá hony Ok mány iro da Benk Eper jes ke Gyõ röcs ke Ko mo ró Mán dok Ti sza bez déd Ti sza mo gyo rós Ti sza szent már ton Tu zsér Zá hony Zsurk 16. TOLNA MEGYE Bá ta szék Bony hád Dom bó vár Du na föld vár Paks Si mon tor nya Szekszárd Ta má si Tol na Bá ta szék Ok mány iro da Al só ná na Al só nyék Báta Bá ta szék Pör böly Sár pi lis Vár domb Bony hád Ok mány iro da Apar hant Bá ta a pá ti Bony hád Bony hád va rasd Cikó Grá bóc Györe Iz mény Ka kasd Kis do rog Kis má nyok Kis vej ke Len gyel Mór ágy Mõ csény Mucs fa Nagy má nyok Nagy vej ke Te vel Vár al ja Zá vod Dom bó vár Ok mány iro da At ta la Csib rák Csi kós tõt tõs Dal mand Dom bó vár Döb rö köz Gyulaj Já gó nak Ka pos pu la Ka posszek csõ Ko cso la Kurd Lá pa fõ Nak Szakcs Vá rong Du na föld vár Ok mány iro da Du na föld vár Paks Ok mány iro da Bi kács Bölcs ke Du na szent györgy Ger jen Györ köny Kaj dacs Ma do csa Nagy do rog Né met kér Paks Pálfa Pusz ta hen cse Sár szent lõ rinc Si mon tor nya Ok mány iro da Be lecs ka Kis szé kely Nagy szé kely Ozora Pin ce hely Si mon tor nya Tol na né me di

61 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Szek szárd Ok mány iro da Decs Fel sõ ná na Harc Kéty Kis tor más Kölesd Me di na Mur ga Õcsény Si ó a gárd Szál ka Szed res Szek szárd Ten ge lic Zom ba Ta má si Ok mány iro da Di ós be rény Dúzs Ér tény Fel sõ nyék Fürged Gyönk Hõ gyész Ireg szem cse Ka laz nó Ke szõ hi deg kút Kop pány szán tó Ma gyar ke szi Misz la Mu csi Nagy kó nyi Nagy szo koly Re göly Sza ka dát Sza kály Szá razd Ta má si Ud va ri Úji reg Var sád Tol na Ok mány iro da Bo gyisz ló Fadd Fá cán kert Tol na Cell dö mölk Csep reg Kör mend 17. VAS MEGYE Kõszeg Rép ce lak Sár vár Szent gott hárd Szom bat hely Vas vár Cell dö mölk Ok mány iro da Boba Bor gá ta Cell dö mölk Csön ge Duka Egy há zas he tye Já nos há za Kar akó Ke léd Ke me nes ká pol na Ke me nes ma ga si Ke me nes mi hály fa Ke me nes pál fa Ke me nes söm jén Ke me nes szent már ton Ke nye ri Kissomlyó Köcsk Mer se vát Mes te ri Nagy si mo nyi Ne mes ke reszt úr Ne mes kocs Ostffyasszonyfa Pá poc Szer gény To korcs Vö nöck Csep reg Ok mány iro da Bõ Csep reg Bük Cher nel há za da mo nya Gór Ik lan be rény Lócs Mes ter há za Ne mes lá dony Rép ce szent györgy Saj tos kál Si ma ság Tom pa lá dony Tö mörd Tor más li get

62 1224 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Kör mend Ok mány iro da Ba ján se nye Csá kány do rosz ló Da ra bos hegy Dö bör hegy Dö rös ke Egy há zas hol lós Egy há zas rá dóc Fel sõ já nos fa Fel sõ ma rác Ha las tó Ha logy Ha rasz ti fa lu Hegy hát ho dász Hegy hát sál Hegy hát szent ja kab Hegy hát szent már ton Is pánk Ivánc Ka ta fa Ke mes ta ród fa Ker ca szo mor Ker kás ká pol na Kis rá kos Kon dor fa Kör mend Ma gyar nád al ja Ma gyar sze csõd Ma gyar szom bat fa Mol na sze csõd Ná dasd Nagy köl ked Nagy miz dó Nagy rá kos Ne mes rem pe hol lós Õri ma gya rósd Õri szent pé ter Pan kasz Pin ka mind szent Rá dóc köl ked Szak nyér Sza la fõ Szar vas kend Szat ta Szõ ce Va sal ja Ve le mér Vi szák Kõ szeg Ok mány iro da Bo zsok Cák Gyön gyös fa lu Hor vát zsi dány Kiszsidány Kõ szeg Kõ szeg do rosz ló Kõ szeg paty Kõ szeg szer da hely Lu kács há za Ne mes csó Ólmod Pe resz nye Pusz ta csó Ve lem Rép ce lak Ok mány iro da Csá nig Nick Rép ce lak Ura i új fa lu Vá mos csa lád Sár vár Ok mány iro da Bejc gyer tyá nos Bö göt Bö gö te Csé nye Gér ce Hegy fa lu Hosszú pe resz teg Ikervár Jákfa Káld Ke néz Meggyes ko vá csi Me gye hid Nagy ge resd Nyõ gér Ölbõ Pe cöl Porpác Pósfa Rá ba paty Sárvár Sit ke Só tony Sze les te Vásárosmiske Vas eger szeg Vashosszúfalu Zsé deny Szent gott hárd Ok mány iro da Al só szöl nök Apá tist ván fal va Csö röt nek Fel sõ szöl nök Gasz tony Két völgy

63 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1225 Ma gyar lak Ne mes med ves Orfalu Rá ba gyar mat Rá tót Rö nök Sza kony fa lu Szent gott hárd Vas szent mi hály Szom bat hely Ok mány iro da Acsád Ba lo gu nyom Boz zai Bu csu Csem pesz ko pács Doz mat Fel sõ csa tár Gen csa pá ti Gya nó ge re gye Hor vát lö võ Ják Ki su nyom Mesz len Ná rai Narda Ne mes bõd Ne mes kol ta Perenye Por nó apá ti Rá ba töt tös Rum Sal kö ves kút Sé Söp te Sorkifalud Sor ki ká pol na So rok po lány Szent pé ter fa Szom bat hely Ta na kajd Táp lán szent ke reszt To rony Vasasszonyfa Vas ke resz tes Vassurány Vasszé cseny Vasszil vágy Vát Vép Zsennye Vas vár Ok mány iro da Al só új lak And rás fa Bér bal ta vár Cse hi Cse hi mind szent Csip ke rek Eger völgy Ger se ka rát Gyõr vár Hegy hát szent pé ter Kám Mi kosszép lak Nagy ti laj Olasz fa Oszkó Pá csony Pe tõ mi hály fa Püs pök mol ná ri Rá ba hid vég Sárfimizdó Sze me nye Te le kes Vas vár 18. VESZPRÉM MEGYE Ajka Ba la ton al má di Ba la ton fü red Ba la ton fûz fõ De ve cser He rend Pápa Sü meg Ta pol ca Vár pa lo ta Veszprém Zirc Ajka Ok mány iro da Ajka Cseh bá nya Ha lim ba Kis lõd Ma gyar po lány Nyírád Öcs Szõc Úr kút Vá ros lõd Ba la ton al má di Ok mány iro da Al só örs Ba la ton al má di Fel sõ örs

64 1226 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Lo vas Szent ki rály sza bad ja Ba la ton fü red Ok mány iro da Aszófõ Ba la to na ka li Ba la ton csi csó Ba la ton fü red Ba la ton sze pezd Ba la ton szõ lõs Ba la ton ud va ri Cso pak Dör gi cse Mon osz ló Ó bu da vár Ör vé nyes Pa loz nak Pé csely Szen tan tal fa Szent ja kab fa Ta gyon Ti hany Vá szoly Zán ka Ba la ton fûz fõ Ok mány iro da Ba la ton fûz fõ Ba la ton ke ne se Ba la ton fõ ka jár Ba la ton vi lá gos Csaj ág Ki rály szen tist ván Kün gös Li tér Pap ke szi Vi lo nya De ve cser Ok mány iro da Ador ján há za Apá ca tor na Ba kony pö lös ke Bor ször csök Csög le Dab rony De ve cser Doba Ege ral ja Isz káz Ka mond Ka ra kó ször csök Kerta Kis ber zseny Kiscsõsz Kis pi rit Kisszõlõs Ko lon tár Na gya lá sony Nagy pi rit Nosz lop Oroszi Pusz ta mis ke Som ló je nõ Som ló szõ lõs Som ló vá sár hely Som ló ve cse Tüs ke vár Vid He rend Ok mány iro da Bánd He rend Szent gál Pápa Ok mány iro da Ad ász te vel Ba kony já kó Ba kony kop pány Ba kony ság Ba kony szen ti ván Ba kony szücs Ba kony ta má si Béb Bé kás Csót Dáka Döb rön te Egy há zas ke szõ Far kas gye pû Gan na Ge cse Gic Ho mok bö dö ge Ke me nes hõ gyész Ke me nesszent pé ter Kül sõ vat Kup Lo vász pa to na Ma gyar gencs Ma lom sok Mar cal ger ge lyi Mar cal tõ Me zõ lak Mi hály há za Na gya csád Nagy dém Nagy gyi mót Nagy te vel Ne mes gör zsöny Ne messza lók Né met bá nya

65 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1227 Nóráp Nyá rád Pápa Pá pa de res ke Pá pa ko vá csi Pá pa sa la mon Pá pa tesz ér Ta ká csi Ugod Va nyo la Vár ke szõ Va szar Vinár Sü meg Ok mány iro da Ba zsi Bo dor fa Csab ren dek Dab ronc Gó gán fa Gye pü ka ján He tye fõ Hosz tót Káp ta lan fa Me gyer Ne mes hany Ri gács Sümeg Sü megp rá ga Szen tim re fal va Ukk Veszp rém gal sa Za la er dõd Za la gyö mö rõ Za la meggyes Za la szeg vár Ta pol ca Ok mány iro da Áb ra hám hegy Ba da csony to maj Ba da csony tör de mic Ba la to ne de rics Ba la ton he nye Ba la ton ren des Gyu la ke szi He gyesd Hegy ma gas Ka polcs Káp ta lan tó ti Kék kút Kis apá ti Kõ vá gó örs Kö ves kál Le sen ce fa lu Le sen ce ist vánd Le sen ce to maj Mind szent kál la Mo nos tor apá ti Ne mes gu lács Ne mes vi ta Ra pos ka Rév fü löp Salföld Sáska Szent bék kál la Szig li get Ta li án dö rögd Ta pol ca Uzsa Vi gánt pe tend Za la ha láp Vár pa lo ta Ok mány iro da Ber hi da Õsi Öskü Pétfürdõ Tés Vár pa lo ta Veszp rém Ok mány iro da Bar nag Haj más kér Hárs kút Hi deg kút Már kó Mencs hely Nagy vá zsony Ne mes vá mos Pula Sóly Tót vá zsony Veszp rém Veszp rém fajsz Vö rös tó Zirc Ok mány iro da Ba kony bél Ba kony ná na Ba ko nyosz lop Ba kony szent ki rály Bor za vár Csesz nek Cse tény Du dar Ep lény Jásd Ló kút Na gyesz ter gár Olasz fa lu

66 1228 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Pén zes gyõr Porva Szá pár Zirc 19. ZALA MEGYE Hé víz Keszt hely Lenti Le te nye Nagy ka ni zsa Za la eger szeg Za la ka ros Za la lö võ Za la szentg rót Hé víz Ok mány iro da Hévíz Keszt hely Ok mány iro da Al só pá hok Ba la ton gyö rök Bó ka há za Cser szeg to maj Di ós kál Ege ra ra csa Esz ter gály hor vá ti Fel sõ pá hok Gétye Gye nes di ás Kar macs Keszt hely Ne mes bük Rezi Sár mel lék Szent györgy vár Vál lus Vár völgy Vin dor nya fok Vin dor nya lak Vo nyarc vas hegy Za la apá ti Za la kö ves kút Za la szán tó Za la szent már ton Za la vár Len ti Ok mány iro da Al só szen ter zsé bet Bag lad Bar la hi da Bel sõ sárd Bö de há za Cser ta la kos Cseszt reg Csö mö dér Dob ri Fel sõ szen ter zsé bet Gá bor ján há za Gosz to la Gu tor föl de Her nyék Ik lód bör dõ ce Ká lóc fa Ká nya vár Ker ka ba ra bás Ker ka fal va Ker ka ku tas Ker ka tes kánd Kissziget Koz ma domb ja Kül sõ sárd Lend va de des Lend va ja kab fa Len ti Lo vá szi Ma gyar föld Má rok föld Mi ke ka rá csony fa Ne mes nép Nova Or ta há za Páka Pör de föl de Pór szom bat Pusz ta apá ti Ra mo csa Ré dics Resz nek Szé csi szi get Szent györgy völgy Szent pé ter föl de Szi jár tó há za Szil vágy Tor ma föl de Tor nyi szent mik lós Za la bak sa Za la szom bat fa Ze bec ke Le te nye Ok mány iro da Bá nok szent györgy Bá za ke rettye Be cse hely Borsfa Bu csu ta Csör nye föld Ker ka szent ki rály Kiscsehi

67 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1229 Kis tol mács Lasz to nya Le te nye Lis pe szen ta dor ján Ma róc Mol ná ri Murarátka Mu ra sze me nye Ol tárc Pet ri ven te Pusz ta ma gya ród Ri gyác Sem jén há za Szent lisz ló Szent mar git fal va Tót szent már ton Tót szer da hely Val ko nya Várfölde Zajk Nagy ka ni zsa Ok mány iro da Al só rajk Be lez na Bocs ka Bör zön ce Csa pi Esz te reg nye Felsõrajk Fi tye ház Fûz völgy Gelse Gel se szi get Ha hót Ho mok ko má rom Hosszú völgy Ka cor lak Ke re cseny Ki li mán Kis ré cse Li szó Ma gyar szent mik lós Ma gyar szer da hely Mi háld Mu ra ke resz túr Nagy ba kó nak Nagy ka ni zsa Nagy ré cse Ne mes pát ró Orosz tony Pö lös ke fõ Pötréte Sand Sormás Surd Sze pet nek Új ud var Za la sár szeg Za la szent ba lázs Za la új lak Za la eger szeg Ok mány iro da Ali bán fa Al só ne mes apá ti Ba bos döb ré te Ba god Bak Bak tüt tös Becs völ gye Be ze réd Boc föl de Böde Bon cod föl de Bu csu szent lász ló Csa tár Cson ka hegy hát Dob ron hegy Eger vár Gel lén há za Gom bos szeg Gõsfa Gyû rûs Ha gyá ros bö rönd Hot tó Iborfia Ká vás Ke men dol lár Kis bu csa Kis ku tas Kis pá li Kus tán szeg Lak hegy Lic kó va da mos Mi lej szeg Mi se fa Nagy ka por nak Nagy ku tas Nagy len gyel Nagy pá li Ne mes apá ti Ne mes he tés Ne mes rá dó Ne mes sán dor há za Ne messzen tand rás Né met fa lu Or bá nyos fa Or mánd lak Pa csa Pad ár Pál fi szeg Pet hõ he nye Pet ri ke resz túr

68 1230 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Pó ka sze petk Pö lös ke Pusz ta e de rics Pusz ta szent lász ló Sárhida Söj tör Szent koz ma domb ja Szent pé te rúr Tes kánd Tó fej Vas bol dog asszony Vöc könd Za la bol dog fa Za la eger szeg Za la ig ri ce Za la ist vánd Za la szent györgy Za la szen ti ván Za la szent lõ rinc Za la szent mi hály Za la tár nok Za la ka ros Ok mány iro da Ba la ton ma gya ród Ga lam bok Ga ra bonc Nagy ra da Za la ka ros Za la ko már Za la me re nye Za la sza bar Za la szent ja kab Za la lö võ Ok mány iro da Csö de Ke mén fa Oz mán bük Sa lom vár Vas pör Za la cséb Za la hás hágy Za la lö võ Za la szentg rót Ok mány iro da Al más há za Batyk Döb rö ce Dötk Kal lósd Ke hi da kus tány Kis gör bõ Kis vá sár hely Li get fal va Mi hály fa Nagy gör bõ Óhid Pa kod Sénye Sü meg cse hi Sza la pa Ti laj Tür je Vin dor nya szõ lõs Za la bér Za la csány Za la szentg rót Za la szent lász ló Za la vég 20. BUDAPEST FÕVÁROS Ok mány iro da Bu da pest I. ke rü let Bu da pest I. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest II. ke rü let Bu da pest II. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest III. ke rü let Bu da pest III. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest IV. ke rü let Bu da pest IV. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest V. ke rü let Bu da pest V. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest VI. ke rü let Bu da pest VI. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest VII. ke rü let Bu da pest VII. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest VIII. ke rü let Bu da pest VIII. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest IX. ke rü let Bu da pest IX. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest X. ke rü let Bu da pest X. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest XI. ke rü let Bu da pest XI. ke rü let

69 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Ok mány iro da Bu da pest XII. ke rü let Bu da pest XII. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest XIII. ke rü let Bu da pest XIII. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest XIV. ke rü let Bu da pest XIV. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest XV. ke rü let Bu da pest XV. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest XVI. ke rü let Bu da pest XVI. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest XVII. ke rü let Bu da pest XVII. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest XVIII. ke rü let Bu da pest XVIII. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest XIX. ke rü let Bu da pest XIX. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest XX. ke rü let Bu da pest XX. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest XXI. ke rü let Bu da pest XXI. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest XXII. ke rü let Bu da pest XXII. ke rü let Ok mány iro da Bu da pest XXIII. ke rü let Bu da pest XXIII. ke rü let 2. szá mú melléklet a 38/2005. (III. 10.) Korm. rendelethez [Melléklet a 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez] 4. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE Bor sod ná dasd Ci gánd Ede lény Emõd Encs Felsõzsolca Gönc Ka zinc bar ci ka Me zõ csát Me zõ kö vesd Mis kolc Ózd Put nok Sa jó szent pé ter Sá ros pa tak Sá to ral ja új hely Szend rõ Sze rencs Szikszó Ti sza új vá ros To kaj 4.1. Bor sod ná dasd Ok mány iro da Arló Bor sod ná dasd Bor sod szent györgy Jár dán há za 4.2. Ci gánd Ok mány iro da Al só be rec ki Bod rog ha lom Ci gánd Dámóc Fel sõ be rec ki Kar csa Karos Kis roz vágy Lá ca csé ke Nagy roz vágy Pá cin Rév le ány vár Ri cse Sem jén Ti sza cser mely Ti sza ka rád Zemp lé na gárd 4.3. Ede lény Ok mány iro da Abod Ba lajt Becs ke há za Bód va len ke Bód va rá kó Bód va szi las Bold va Bor sod szi rák Da mak Ede lény Éger szög Hang ács Hegy meg Hid vé gar dó

70 1232 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Irota Jósvafõ Kom já ti Lád be se nyõ Lak Nyomár Per ku pa Sza ká csi Szend rõ lád Szin Szin pet ri Szög li get Szõ lõ sar dó Te resz te nye To mor Tor na ba ra kony Tor na ká pol na Tor na ná das ka Tor na szen tand rás Tor na szent ja kab Var bóc Zi liz 4.4. Emõd Ok mány iro da Bükk ara nyos Emõd Har sány Kis gyõr 4.5. Encs Ok mány iro da Aba ú jal pár Aba új kér Al só gagy Bak ta kék Be ret Büt tös Arka Bol dog kõ új fa lu Bol dog kõ vár al ja Cse nyé te Cso bád De tek Encs Fáj Fan csal Fel sõ gagy Forró Fu ló kércs Ga gya pá ti Ga rad na Her nád bûd Her nád pet ri Her nád szen tand rás Her nád vé cse Ináncs Kány Ke resz té te Krasz nok vaj da Lit ka Méra No va jid rány Pam lény Pere Pe re cse Pusz ta rad vány Sza la szend Szász fa Sze me re 4.6. Fel sõ zsol ca Ok mány iro da Alsózsolca Ar nót Ber zék Bõcs Fel sõ zsol ca Gesz tely Her nád kak Her nád né me ti Kö röm Muhi Onga Ónod Sa jó híd vég Sa jó lád Sa jó pál fa la Sa jó pet ri 4.7. Gönc Ok mány iro da Aba új vár Fony Gönc Gönc rusz ka Hej ce Her nád cé ce Her nád szur dok Hi das né me ti Ké ked Korlát Mo gyo rós ka Pá nyok Re géc Tel ki bá nya Tor nyos né me ti Vil mány Vi zsoly Zsuj ta 4.8. Ka zinc bar ci ka Ok mány iro da Agg te lek Al só szu ha

71 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1233 Al só te le kes Bán hor vá ti Be ren te Dé des ta pol csány Dö vény Fel sõ ke le csény Fel sõ nyá rád Fel sõ te le kes Imola Izsófalva Ják fal va Ka zinc bar ci ka Kánó Ku ri tyán Má lyin ka Mú csony Nagy bar ca Or mos bá nya Ra gály Ru da bá nya Ru dolf te lep Sa jó gal góc Sa jó i ván ka Sa jó ka za Szu ha fõ Szu ha kál ló Tar do na Trizs Vad na Zá dor fal va Zu bogy 4.9. Me zõ csát Ok mány iro da Árok tõ Ge lej Igrici Me zõ csát Ti sza do rog ma Ti sza ke szi Ti sza tar ján Me zõ kö vesd Ok mány iro da Bo gács Bor sod geszt Bor so di ván ka Bükk áb rány Bükk zsérc Cse rép fa lu Cse rép vár al ja Csin cse Eger lö võ Kács Me zõ ke resz tes Me zõ kö vesd Me zõ nagy mi hály Me zõ nyá rád Né gyes Sály Szen tist ván Szo mo lya Tard Ti bold da róc Ti sza bá bol na Ti sza valk Vat ta Mis kolc Ok mány iro da Bükk szent ke reszt Kis to kaj Má lyi Mis kolc Nyék lád há za Ré pás hu ta Sa jó se nye Sa jó vá mos Szir ma be se nyõ Ózd Ok mány iro da Bán ré ve Bor sod bó ta Bükk mo gyo rósd Cser nely Csok va o mány Do ma há za Farkaslyuk Han gony Hét Kis si ká tor Lé nárd da róc Ne ké zseny Ózd Sa jó né me ti Sa jó püs pö ki Sáta Up pony Put nok Ok mány iro da Du bi csány Gö mör szõ lõs Ke le mér Ki ráld Put nok Sa jó mer cse Sa jó ve lezd Serényfalva Sa jó szent pé ter Ok mány iro da Alacs ka Kon dó

72 1234 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Pa rasz nya Ra dos tyán Sa jó bá bony Sa jó e cseg Sa jó ká pol na Sa jó ke resz túr Sa jó lász ló fal va Sa jó szent pé ter Varbó Sá ros pa tak Ok mány iro da Bod ro go la szi Er dõ hor vá ti György tar ló Há rom hu ta Her ceg kút Ke néz lõ Kom lós ka Mak kos hoty ka Olasz lisz ka Sá ra zsa dány Sá ros pa tak Tolcs va Vaj dács ka Vá mos új fa lu Viss Zal kod Sá to ral ja új hely Ok mány iro da Al só reg mec Bózs va Fel sõ reg mec Fil ke há za Fü zér Fü zér ka ja ta Fü zér kom lós Fü zér rad vány Hol ló há za Kis hu ta Ko vács vá gás Mi kó há za Nagy hu ta Nyíri Pál há za Pusz ta fa lu Sá to ral ja új hely Vá gás hu ta Vily vi tány Szend rõ Ok mány iro da Deb ré te Gal vács Mar to nyi Me szes Ra ka ca Ra ka ca szend Sza lon na Szend rõ Szu hogy Visz ló Sze rencs Ok mány iro da Aba új szán tó Al só dob sza Bas kó Be kecs Go lop Le gyes bé nye Mád Me gya szó Me zõ zom bor Mo nok Prügy Rát ka Sima Sós tó fal va Sze rencs Tak ta har kány Tak ta ke néz Tak ta sza da Tállya Ti sza lúc Új csa ná los Szik szó Ok mány iro da Aba új lak Aba új szol nok Al só va dász Asza ló Fel sõ dob sza Fel sõ va dász Gad na Gagy bá tor Gagy ven dé gi Hal maj Her nád kércs Hom rogd Kázs márk Kis ki nizs Kupa Léh Mo naj Nagy ki nizs Nyésta Rá sony sáp be rencs Se lyeb Szen tist ván bak sa Szik szó

73 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Ti sza új vá ros Ok mány iro da Gi rincs He jõ bá ba He jõ ke resz túr He jõ kürt He jõ pa pi He jõ sza lon ta Kesz nyé ten Kis csécs Nagy csécs Ne mes bikk Osz lár Sa jó ö rös Sa jó szö ged Szak áld Ti sza pal ko nya Ti sza új vá ros To kaj Ok mány iro da Bod rog ke resz túr Bod rog kis fa lud Cso baj Er dõ bé nye Sze gi Sze gi long Tak ta báj Tar cal Ti sza la dány Ti sza tar dos To kaj,,6. FEJÉR MEGYE Aba Adony Bics ke Du na új vá ros Enying Ercsi Gár dony Mór Pol gár di Sár bo gárd Szé kes fe hér vár 6.1. Aba Ok mány iro da Aba Csõsz Káloz Sár ke reszt úr Sárosd Sár szent ágo ta Se re gé lyes So po nya Tác 6.2. Adony Ok mány iro da Adony Be lo i an nisz Bes nyõ Iván csa Kulcs Perkáta Pusz ta sza bolcs Sza bad egy há za 6.3. Bics ke Ok mány iro da Al csút do boz Bics ke Bod mér Csab di Csák vár Etyek Fel csút Gánt Mány Óba rok Szár Ta bajd Új ba rok Vál Vér te sa csa Vér tes bog lár 6.4. Du na új vá ros Ok mány iro da Ba racs Da ru szent mik lós Du na új vá ros Elõ szál lás Kis apos tag Me zõ fal va Nagy ka rá csony Nagy ve nyim Rác al más 6.5. Enying Ok mány iro da Dég Enying La jos ko má rom Lep sény Me zõ ko má rom Sza bad hid vég 6.6. Er csi Ok mány iro da Ba racs ka Er csi Gyúró Ka já szó Mar ton vá sár

74 1236 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Rác ke reszt úr Tor das 6.7. Gár dony Ok mány iro da Gár dony Ká pol nás nyék Na dap Páz mánd Ve len ce Zi chy új fa lu 6.8. Mór Ok mány iro da Ba kony cser nye Ba lin ka Bo dajk Csák be rény Csó ka kõ Kin cses bá nya Ma gyar al más Mór Nagy ve leg Pusz ta vám Söréd 6.9. Pol gár di Ok mány iro da Füle Kis láng Kõ szár hegy Má tyás domb Me zõ szent györgy Pol gár di Sár bo gárd Ok mány iro da Alap Al só szen ti ván Cece Han tos Igar Me zõ szi las Nagy lók Sár bo gárd Sáregres Vaj ta Szé kes fe hér vár Ok mány iro da Ba kony ku ti Csór Fe hér vár csur gó Isz ti mér Isz ka szent györgy Jenõ Lo vas be rény Moha Ná dasd la dány Pá kozd Pátka Sár ke resz tes Sár ke szi Sár szent mi hály Su ko ró Sza bad battyán Szé kes fe hér vár Úr hi da Ver eb Zá moly 9. HEVES MEGYE Bé la pát fal va Eger Fü ze sa bony Gyön gyös Hat van He ves Lõ rin ci Pé ter vá sá ra 9.1. Bé la pát fal va Ok mány iro da Ba la ton Bá tor Be köl ce Bé la pát fal va Bükk szent már ton Eger bocs Eger cse hi He ves ara nyos Mi kó fal va Mó nos bél Nagy vis nyó Szil vás vá rad Szúcs 9.2. Eger Ok mány iro da An dor nak tá lya Dem jén Eger Eger bak ta Eger sza lók Eger szó lát Fel sõ tár kány Ke re csend Mak lár Nagy tá lya Nosz vaj No vaj Os to ros

75 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1237 Szar vas kõ Tar na szent má ria Ver pe lét 9.3. Fü ze sa bony Ok mány iro da Al deb rõ Be se nyõ te lek Dor mánd Egerfarmos Fel deb rõ Fü ze sa bony Kál Ká pol na Komp olt Me zõ sze me re Me zõ tár kány Nagy út Poroszló Sarud Szi ha lom Tó fa lu Új lõ rinc fal va 9.4. Gyön gyös Ok mány iro da Aba sár Ad ács Atkár Detk Do mosz ló Gyön gyös Gyön gyös ha lász Gyön gyös oro szi Gyön gyös pa ta Gyön gyös soly mos Gyön gyös tar ján Hal ma jug ra Ka rá csond Kis ná na Lu das Mar kaz Mát ra szen tim re Nagy fü ged Nagy ré de Szü csi Vá mos györk Vécs Vi son ta Visz nek 9.5. Hat van Ok mány iro da Bol dog Csány Ecséd Hat van He réd Hort Nagy kö ké nyes 9.6. He ves Ok mány iro da Átány Bo co nád Er dõ te lek Erk He ves He ves ve ze kény Kis kö re Kömlõ Pély Tar na bod Tar na mé ra Tar na örs Tar na szent mik lós Tar na zsa dány Tenk Ti sza ná na Za ránk 9.7. Lõ rin ci Ok mány iro da Apc Lõ rin ci Pe tõ fi bá nya Ró zsa szent már ton Zagy va szán tó 9.8. Pé ter vá sá ra Ok mány iro da Bo dony Bükk szék Bükk szen ter zsé bet Er dõ kö vesd Fe dé mes Is ten me ze je Ivád Kis fü zes Mát ra bal la Mát ra de recs ke Parád Pa rád sas vár Pé ter vá sá ra Recsk Sirok Szaj la Szent do mon kos Tar na le lesz Ter pes Vá ra szó Cell dö mölk Csep reg 17. VAS MEGYE

76 1238 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Kör mend Kõszeg Õriszentpéter Rép ce lak Sár vár Szent gott hárd Szom bat hely Vas vár Cell dö mölk Ok mány iro da Boba Bor gá ta Cell dö mölk Csön ge Duka Egy há zas he tye Já nos há za Kar akó Ke léd Ke me nes ká pol na Ke me nes ma ga si Ke me nes mi hály fa Ke me nes pál fa Ke me nes söm jén Ke me nes szent már ton Ke nye ri Kissomlyó Köcsk Mer se vát Mes te ri Nagy si mo nyi Ne mes ke reszt úr Ne mes kocs Ostffyasszonyfa Pá poc Szer gény To korcs Vö nöck Csep reg Ok mány iro da Bõ Csep reg Bük Cher nel há za da mo nya Gór Ik lan be rény Lócs Mes ter há za Ne mes lá dony Rép ce szent györgy Saj tos kál Si ma ság Tom pa lá dony Tö mörd Tor más li get Kör mend Ok mány iro da Csá kány do rosz ló Da ra bos hegy Dö bör hegy Dö rös ke Egy há zas hol lós Egy há zas rá dóc Ha las tó Ha logy Ha rasz ti fa lu Hegy hát ho dász Hegy hát sál Ka ta fa Ke mes ta ród fa Kör mend Ma gyar nád al ja Ma gyar sze csõd Mol na sze csõd Ná dasd Nagy köl ked Nagy miz dó Ne mes rem pe hol lós Pin ka mind szent Rá dóc köl ked Szar vas kend Va sal ja Kõ szeg Ok mány iro da Bo zsok Cák Gyön gyös fa lu Hor vát zsi dány Kiszsidány Kõ szeg Kõ szeg do rosz ló Kõ szeg paty Kõ szeg szer da hely Lu kács há za Ne mes csó Ólmod Pe resz nye Pusz ta csó Ve lem Õri szent pé ter Ok mány iro da Ba ján se nye Fel sõ já nos fa Fel sõ ma rác Hegy hát szent ja kab Hegy hát szent már ton Is pánk Ivánc Ker ca szo mor Ker kás ká pol na Kis rá kos

77 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1239 Kon dor fa Ma gyar szom bat fa Nagy rá kos Õri ma gya rósd Õri szent pé ter Pan kasz Szak nyér Sza la fõ Szat ta Szõ ce Ve le mér Vi szák Rép ce lak Ok mány iro da Csá nig Nick Rép ce lak Ura i új fa lu Vá mos csa lád Sár vár Ok mány iro da Bejc gyer tyá nos Bö göt Bö gö te Csé nye Gér ce Hegy fa lu Hosszú pe resz teg Ikervár Jákfa Káld Ke néz Meggyes ko vá csi Me gye hid Nagy ge resd Nyõ gér Ölbõ Pe cöl Porpác Pósfa Rá ba paty Sárvár Sit ke Só tony Sze les te Vásárosmiske Vas eger szeg Vashosszúfalu Zsé deny Szent gott hárd Ok mány iro da Al só szöl nök Apá tist ván fal va Csö röt nek Fel sõ szöl nök Gasz tony Két völgy Ma gyar lak Ne mes med ves Orfalu Rá ba gyar mat Rá tót Rö nök Sza kony fa lu Szent gott hárd Vas szent mi hály Szom bat hely Ok mány iro da Acsád Ba lo gu nyom Boz zai Bu csu Csem pesz ko pács Doz mat Fel sõ csa tár Gen csa pá ti Gya nó ge re gye Hor vát lö võ Ják Ki su nyom Mesz len Ná rai Narda Ne mes bõd Ne mes kol ta Perenye Por nó apá ti Rá ba töt tös Rum Sal kö ves kút Sé Söp te Sorkifalud Sor ki ká pol na So rok po lány Szent pé ter fa Szom bat hely Ta na kajd Táp lán szent ke reszt To rony Vasasszonyfa Vas ke resz tes Vassurány Vasszé cseny Vasszil vágy Vát Vép Zsennye

78 1240 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám Vas vár Ok mány iro da Al só új lak And rás fa Bér bal ta vár Cse hi Cse hi mind szent Csip ke rek Eger völgy Ger se ka rát Gyõr vár Hegy hát szent pé ter Kám Mi kosszép lak Nagy ti laj Olasz fa Oszkó Pá csony Pe tõ mi hály fa Püs pök mol ná ri Rá ba hid vég Sárfimizdó Sze me nye Te le kes Vas vár A Kormány 39/2005. (III. 10.) Korm. rendelete az Agrár Fejlesztési Hitelprogram szabályozásáról A Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve té sé rõl és az ál lam ház tar tás há rom éves ke re te i rõl szóló évi CXVI. tör vény ának a) pont já ban ka pott fel ha tal - ma zás alap ján a Kormány a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. E ren de let al kal ma zá sá ban: a) me zõ gaz da sá gi te vé keny sé get foly ta tó kis- és kö zép - vál lal ko zás: a kis- és kö zép vál lal ko zá sok ról, fej lõ dé sük tá mo ga tá sá ról szóló évi XXXIV. tör vény ben fog lalt fel té te lek nek meg fe le lõ, az EK-szer zõ dés I. mel lék le té ben fel so rolt ter mé kek elõ ál lí tá sá val fog lal ko zó vál lal ko zá sok, ide ért ve a évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej lesz té si tá mo ga tá sok igény be vé te lé nek fel té te le i - rõl szóló 25/2004. (III. 3.) FVM ren de let 1. g) j) pont ja i - ban meg ha tá ro zott szer ve ze te ket (a továb biak ban együt te - sen: me zõ gaz da sá gi KKV); b) fi a tal me zõ gaz da sá gi ter me lõ: az Euró pai Me zõ gaz - da sá gi Ori en tá ci ós és Ga ran cia alap ból (EMOGA) nyúj - tan dó vi dék fej lesz té si tá mo ga tás ról, va la mint egyes ren de - le tek mó do sí tá sá ról, illetve ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl szóló má jus 17-i 1257/1999/EK ta ná csi ren de let 8. cik ké ben fog lalt fel té te lek nek meg fe le lõ ter me lõ; c) me zõ gaz da sá gi cso port men tes sé gi ren de let: a Bizott ság de cem ber 23-i, az EK-Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a me zõ gaz da sá gi ter mé kek elõ ál lí tá sá val, fel dol go zá sá val és ér té ke sí té sé vel fog lal ko zó kis- és közép vállalkozásoknak nyúj tott ál lam i tá mo ga tá sok ra tör - té nõ al kal ma zá sá ról szóló 1/2004/EK ren de let; d) tá mo ga tás tar ta lom: a ked vez mé nye zett szá má ra nyúj tott ál lam i tá mo ga tás fo rint fi ze tõ esz köz ben szá molt tá mo ga tá si egyen ér té ke se; e) tá mo ga tá si in ten zi tás: a tá mo ga tás tar ta lom és az el - szá mol ha tó költ sé gek je len ér té ké nek há nya do sa, szá za lé - kos for má ban ki fe jez ve; f) hi tel in té zet: a hi tel in té ze tek rõl és a pénz ügyi vál lal - ko zá sok ról szóló évi CXII. tör vény 5. -ában meg - ha tá ro zott pénz ügyi in téz mény; g) tá mo ga tást nyúj tó szerv: e prog ram ese té ben a Ma - gyar Fej lesz té si Bank Rt. (a továb biak ban: MFB Rt.), illetve ke zes ség vál la lás ese tén a ke zes ség vál la ló in téz mé - nyek (Ag rár vál lal ko zá si Hi tel ga ran cia Ala pít vány, Hi tel - ga ran cia Rt.); h) hi tel prog ram: az MFB Rt. ál tal biz to sí tott for rás ter - hé re mû köd te tett Ag rár Fej lesz té si Hi tel prog ram, amely be az MFB Rt. ál tal köz zé tett kü lön köz le mény ben meg ha tá - ro zott hi tel in té ze tek út ján le het be kap cso lód ni; i) mi nisz té rium: Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té rium; j) sa ját ter me lé sû ter mé kek fel dol go zá sa: sa ját fel dol - go zás nak mi nõ sül, amennyi ben leg alább 50%-os arány ban sa ját elõ ál lí tá sú anyag ke rül fel dol go zás ra oly mó don, hogy az EK-szer zõ dés I. mel lék le té ben fel so rolt ter mé kek fel hasz ná lá sá val ugyan ott fel so rolt ter mé kek ke let kez nek. 2. A hi tel prog ram ke re té ben hi tel fel vé tel re jo go sul tak az Euró pai Unió Kö zös Ag rár po li ti ká ja ma gyar or szá gi vég - re haj tá sá ban, illetve a nem ze ti ag rár tá mo ga tá si rend szer - ben érin tett ügy fe lek kel össze füg gõ ügy fél re gisz ter lét re - ho zá sá ról és az ezzel kap cso la tos nyil ván tar tás ba vé tel rõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let sze rint nyil ván tar - tás ba vett me zõ gaz da sá gi KKV-k. 3. (1) A hi te lek a) a me zõ gaz da sá gi ter mé kek tá ro lá sát, a ter me lés fej - lesz té sét szol gá ló be ru há zá sok (kü lö nö sen az ál lat te nyész -

79 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1241 tést, nö vény ter mesz tést és ker té sze tet szol gá ló épí té si be - ru há zá sok, új erõ- és mun ka gép, tech no ló gi ai és in for ma ti - kai fej lesz té sek, ül tet vény te le pí té si, ön tö zé si, va la mint me li o rá ci ós be ru há zá sok) be le ért ve a Nem ze ti Fejlesz - tési Terv Ag rár- és Vi dék fej lesz té si Ope ra tív Prog ram (a továb biak ban: AVOP), va la mint a Nem ze ti Vi dék fej - lesz té si Terv (a továb biak ban: NVT) cél ja it is to váb bá a meg lé võ lé te sít mé nyek kor sze rû sí té se, b) a me zõ gaz da sá gi ter me lõk ál tal meg va ló sí tan dó, a sa ját ter me lé sû ter mé kek fel dol go zá sát, for gal ma zá sát cél - zó be ru há zá sok (ki vé ve a te jet és a tej ter mé ke ket után zó vagy he lyet te sí tõ ter mé kek, illetve a cu kor ága zat ban vég - zett fel dol go zá si és for gal ma zá si te vé keny sé gek), c) a fi a tal me zõ gaz da sá gi ter me lõk te vé keny sé gé nek meg kez dé sé hez szük sé ges be ru há zá sok cél ja i ra hasz nál ha tók fe l. (2) A hi tel prog ram ke re té ben fel vett hi te lek hez ke zes - ség vál la ló in téz mé nyek ál tal nyúj tott ke zes ség vál la lás is kap csol ha tó. 4. (1) A hi tel prog ram ke re té ben fel vett hi tel a) össze ge pá lyáz ón ként leg alább 5 mil lió fo rint; a 3. (1) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zott hi tel cél ese tén leg fel jebb 400 mil lió fo rint, az 1. a) pont ha tá lya alá tar - to zó, a évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi - dék fej lesz té si tá mo ga tá sok igény be vé te lé nek fel té te le i rõl szóló 25/2004. (III. 3.) FVM ren de let 1. -ában meg ha tá - ro zott ter me lõi szer ve zõ dé sek ese té ben 750 mil lió fo rint; a 3. (1) be kez dés b) pont já ban meg ha tá ro zott hi tel cél ese - tén leg fel jebb 300 mil lió fo rint; a 3. (1) be kez dés c) pont - já ban meg ha tá ro zott hi tel cél ese tén leg fel jebb 50 mil lió fo rint, fu tam ide je leg fel jebb 15 év le het, leg fel jebb két - éves tõ ke tör lesz té si tü rel mi idõ biz to sí tá sá val, b) ka ma ta nem ha lad hat ja meg a min den ko ri ka - matmegállapítás idõ pont já ban ér vé nyes há rom ha vi EURIBOR plusz leg fel jebb 4 szá za lék pon tot, c) nyúj tá sa fo rint ban tör té nik. (2) A hi tel szer zõ dés alap ján a hi tel in té zet a ka ma ton kí - vül az üz let sza bály za tá nak meg fe le lõ ren del ke zés re tar tá si ju ta lé kot, ké se del mi ka ma tot és a kö ve te lés ér vé nye sí té sé - vel kap cso la tos költ sé ge ket szá mol hat ja fel. 5. (1) A hi tel prog ram ke re té ben fo lyó sí tott hi te lek re a hi - tel ké rel me ket fo lya ma to san le het be nyúj ta ni a hi tel prog - ram ban részt ve võ hi tel in té ze tek hez az igény be vé tel rész - le tes fel té te le it tar tal ma zó MFB Rt. ál tal ki adott ter mék le - írás ban köz zé tett fel té te lek sze rint. A hi tel in té ze tek a hitel - kérelmeket fo lya ma to san bí rál ják el. (2) A hi tel in té ze tek csak olyan hi tel ké rel me ket fo gad - hat nak be, ame lye ket a be ru há zás he lye sze rint te rü le ti leg ille té kes Föld mû ve lés ügyi Hi va tal elõ ze tesen nyil ván tar - tás ba vett, és ezt a tényt, va la mint a hi tel cé lok nak való meg fe le lést a be ér ke zést kö ve tõ 15 na pon be lül a hitel - kérelmen iga zol ja. (3) A me zõ gaz da sá gi cso port men tes sé gi ren de let ben fog lalt fel té te lek be tar tá sá ra vo nat ko zó an az MFB Rt. a hi - te lek fo lyó sí tá sá ban köz re mû kö dõ hi tel in té ze tek út ján a ked vez mé nyez et tõl nyi lat ko za tot kér. 6. (1) A hi tel prog ram ban a 4. (1) be kez dés b) pont ja sze - rin ti ka mat fel té te lek mel lett fel vett hi te lek, va la mint az eset le ges in téz mé nyi ke zes ség vál la lás köz ve tett ál lam i tá - mo ga tás nyúj tá sát je len tik a me zõ gaz da sá gi KKV-k szá - má ra. (2) A hi te lek ál tal meg tes te sí tett tá mo ga tás tar tal mat az MFB Rt. a mel lék let ben meg ha tá ro zott mód szer tan sze - rint, a ke zes ség vál la ló in téz mény az Euró pai Bi zott ság ré - szé re be je len tett mód szer tan nak meg fele lõen szá mol ja ki, és er rõl a hi tel fel ve võ szá má ra tá jé koz ta tó iga zo lást (a továb biak ban: tá mo ga tás tar ta lom iga zo lás) ad. A tá mo - ga tást nyúj tó szerv a ki adott tá mo ga tás tar ta lom iga zo lá sok ada ta i ról nyil ván tar tást ve zet. (3) Írás be li ké rés re a tá mo ga tást nyúj tó szerv a hi te lek és a ke zes ség tá mo ga tás tar tal má ról ren del ke zé sé re álló ada to kat a mi nisz té rium, vagy az ál ta la meg je lölt szerv ren del ke zé sé re bo csát ja. 7. (1) Amennyi ben az igény lõ a hi telt az NVT-hez, vagy be fo ga dó nyi lat ko za tot még nem ka pott AVOP pá lyá zat - hoz kí ván ja fel hasz nál ni, a tá mo ga tás tar ta lom iga zo lást be mu tat ja a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal - nak (a továb biak ban: MVH). Az MVH a tá mo ga tás tar tal - mat be le szá mít ja az adott prog ram ban meg ha tá ro zott tá - mo ga tá si in ten zi tás ba. (2) Amennyi ben a hi tel AVOP pá lyá zat hoz kap - csolódik, az MVH a tá mo ga tás tar ta lom iga zo lás alap ján biz to sít ja, hogy az ugyan azon tá mo ga tá si jog cím re az AVOP-ban és a me zõ gaz da sá gi cso port men tes sé gi ren de - let ben meg ha tá ro zott brut tó tá mo ga tá si in ten zi tás ér té kek kö zül az ala cso nyabb ér ték ke rül jön be tar tás ra.

80 1242 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám 8. (1) A hi tel prog ram ról a me zõ gaz da sá gi cso port men tes - sé gi ren de let 19. cik ké ben elõ írt ha tár idõ ben és I. mel lék - le té ben elõ írt for má ban a mi nisz té rium az Euró pai Bi zott - sá got tá jé koz tat ja. (2) A hi tel prog ram ról a mi nisz té rium éves je len tést ál lít össze, ame lyet az Euró pai Bi zott ság ré szé re to váb bít a me - zõ gaz da sá gi cso port men tes sé gi ren de let II. mel lék le té ben fog lalt for má ban. (3) Az (1) és (2) be kez dés ben fog lalt fel ada tok vég re - haj tá sá ban a tá mo ga tást nyúj tó szer vek és a Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té rium együtt mû köd nek a miniszté - riummal. A Kormány 40/2005. (III. 10.) Korm. rendelete a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében megvalósuló beszerzésekre vonatkozó részletes szabályokról A Kormány a köz be szer zé sek rõl szóló évi CXXIX. tör vény (a továb biak ban: Kbt.) a (1) be - kez dé sé nek j) pont já ban, va la mint a hon vé de lem rõl és a Ma gyar Hon véd ség rõl szóló évi CV. tör vény a (1) be kez dé sé nek f) pont já ban ka pott fel ha tal ma - zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el: 9. (1) Ez a ren de let ki hir de té se nap ján lép ha tály ba. (2) A hi tel prog ram ke re té ben fo lyó sí tott hi te lek igény - be vé te lé nek rész le tes fel té te le it az MFB Rt. ál tal köz zé tett ter mék le írá sok tar tal maz zák. (3) A hi tel prog ram a me zõ gaz da sá gi csoportmentes - ségi ren de let ben fog lalt fel té te lek nek meg fele lõen mû - ködik. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök Melléklet a 39/2005. (III. 10.) Korm. rendelethez Az Agrár Fejlesztési Hitelprogram keretében nyújtott hitel támogatástartalmának MFB Rt. általi kiszámítási módszertana P F i r r TT Q 1 ' i 1 i ( P F ) 1 ahol: r ( 1 i) és TT tá mo ga tás tar ta lom Q hi tel összeg i re fe ren cia ráta i' ked vez mé nyes ka mat láb P fu tam idõ (tü rel mi idõ vel együtt) F tü rel mi idõ r P r P-edik hat vá nya r F r F-edik hat vá nya I. Fejezet ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. (1) E ren de let ha tá lya az Észak-at lan ti Szer zõ dés Szer - ve ze te (a továb biak ban: NATO) Biz ton sá gi Be ru há zá si Prog ram ja (a továb biak ban: NSIP) ke re té ben meg va ló su ló be szer zé sek re ter jed ki. Amennyi ben az NSIP ke re té ben meg va ló su ló be szer zés egy ide jû leg e ren de let és a vé de - lem te rén alap ve tõ biz ton sá gi ér de ket érin tõ, ki fe je zet ten ka to nai, rend vé del mi, ren dé sze ti cé lok ra szánt áruk be - szer zé sé re, il le tõ leg szol gál ta tá sok meg ren de lé sé re vo nat - ko zó sa já tos sza bá lyok ról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. ren de let ha tá lya alá is tar to zik, ak kor e ren de let sza - bá lyai sze rint kell eljárni. (2) E ren de let ha tá lya ki ter jed az NSIP ke re té ben Magyarországon le foly ta tás ra ke rü lõ be szer zé si el já rá sok - ban részt vevõ szer ve ze tek re, va la mint a be szer zé si el já rá - sok ban részt ve võk re. (3) E ren de let ke re té ben le foly ta tás ra ke rü lõ be szer zé si el já rá sok ban azok ti tok vé del mi mi nõ sí té si szint jé nek meg fele lõen aján lat te võ ként az Észak-at lan ti Szer zõ dés Szer ve ze te Biz ton sá gi Be ru há zá si Prog ram ja ke re té ben ki írás ra ke rü lõ pá lyá za to kon való rész vé te li jo go sult ság fel té te le i rõl, a jo go sult ság meg szer zé sé vel kap cso la tos el - já rás sza bá lya i ról és az el já ró szer ve zet rõl szóló 164/2002. (VIII. 2.) Korm. ren de let alap ján NATO Be szál lí tás ra Alkalmas vagy Mi nõ sí tett NATO Be szál lí tás ra Al kal - mas ha tá ro zat tal ren del ke zõ, Ma gyar or szá gon nyil ván - tar tott gaz dál ko dó szer ve ze tek ve het nek részt, ki vé ve a (4) be kez dés ben fog lal ta kat. (4) Ha a (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott mi nõ sí tett gaz - dál ko dó szer ve ze tek kö zött nincs olyan, ame lyik a be szer -

81 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1243 zés tár gyát ké pe zõ szak te rü let tel fog lal ko zik, il le tõ leg van, de a le foly ta tott be szer zé si el já rás ban aján la tot nem tett, ab ban az eset ben a fel adat vég re haj tá sa ér de ké ben az aján - lat ké rõ nek joga van meg fe le lõ fel ké szült ség gel ren del ke - zõ, de ko ráb ban még nem mi nõ sí tett gaz dál ko dó szer ve - zet tõl e ren de let el já rá si sza bá lyai sze rint aján la tot kér - ni. Eb ben az eset ben az el já rást meg in dí tó hir det mény ben, aján lat té te li fel hí vás ban ren del kez ni kell ar ról, hogy a (3) be kez dés sze rin ti szer ve ze te ken kí vül egyéb gaz dál ko - dó szer ve ze tek is részt ve het nek az el já rás ban. A fel adat ti - tok vé del mi mi nõ sí té si szint jé nek meg fele lõen az aján lat - té tel elõtt az aján lat te võ mi nõ sí té sét el kell vé gez ni. (5) Az aján lat te võ al vál lal ko zó i nak, illetve az aján lat te - võ ál tal a tel je sí tés be be von ni kí vánt har ma dik sze mé lyek - nek is ren del kez ni ük kell az ál ta luk vég re haj tás ra ke rü lõ fel adat ti tok vé del mi szint jé nek meg fe le lõ, a (3) be kez dés sze rin ti ha tá ro zat tal vagy NA TO-tag ál lam be li gaz dál ko dó szer ve ze tek ese tén ezzel egyen ér té kû kor mány za ti mi nõ sí - téssel. (6) E ren de let ha tá lya az egy sze rû köz be szer zé si el já rás ér ték ha tá ra it el érõ vagy azt meg ha la dó ér té kû be szer zé - sek re ter jed ki. A ren de let II., III., IV. és V. fe je ze te sze rint kell el jár ni a nem ze ti, illetve kö zös sé gi ér ték ha tárt el érõ vagy meg ha la dó ér té kû be szer zé sek ese té ben. A ren de let VI. fe je ze te sze rint kell el jár ni az egy sze rû köz be szer zé si el já rás ér ték ha tá ra it el érõ vagy azt meg ha la dó ér té kû be - szer zé sek esetében. (7) E ren de let ha tá lya a Kbt.-ben meg ha tá ro zott áru be - szer zés re, szol gál ta tás meg ren de lé sé re, épí té si be ru há zás - ra ter jed ki. 4. Prog ram fe le lõs: az Észak-at lan ti Szer zõ dés Szer ve - ze te Biz ton sá gi Be ru há zá si Prog ram ja ma gyar or szá gi vég - re haj tá si rend jé rõl szóló 31/2000. (X. 27.) HM ren de let 4. -ában meg ha tá ro zott szer ve zet. 5. Ki je lö lé ses el já rá si tí pus: az IB ál tal az adott fel adat meg va ló sí tá sá ra ki zá ró la go san al kal mas gaz dál ko dó szer - ve zet meg ha tá ro zá sa. 6. Biz ton sá gi Be ru há zá si Bi zott ság (a továb biak ban: BBB): az Észak-at lan ti Szer zõ dés Szer ve ze te Biz ton sá gi Be ru há zá si Prog ram ja ke re té ben ki írás ra ke rü lõ pá lyá za - to kon való rész vé te li jo go sult ság fel té te le i rõl, a jo go sult - ság meg szer zé sé vel kap cso la tos el já rás sza bá lya i ról és az el já ró szer ve zet rõl szóló 164/2002. (VIII. 2.) Korm. ren de - let 4. -ának (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott szer ve zet. 7. Meg ren de lõi Alap Meg ál la po dá sos el já rás (a továb - biak ban: BOA-el já rás): a NATO Kon zul tá ci ós, Ve ze té si és Irá nyí tá si Ügy nök ség (a továb biak ban: NC3A) és a tag - ál la mok gaz dál ko dó szer ve ze tei kö zött kö tött szál lí tá si ke - ret meg ál la po dás ra épü lõ be szer zé si el já rá si tí pus Nemzetközi beszerzési eljárás: a NATO ál tal meg ha - tá ro zott be szer zé si el já rá si tí pus Nemzeti beszerzési eljárás: e ren de let sze rin ti be - szer zé si el já rá si tí pus. 10. Két lép csõs dön tés ho za tal: az IB el já rás rend je, amely nek ér tel mé ben elsõ lép csõ a mû sza ki tar ta lom és a be szer zé si el já rás tí pu sá nak meg ha tá ro zá sa, va la mint a költ ség becs lés el fo ga dá sa. Má so dik lép csõ a szer zõ dés - kö tést meg elõ zõ en, a nyer tes aján lat és annak meg fele lõen a be ru há zás meg va ló sí tá sá hoz szük sé ges vég le ges költ - ség ve té si ke ret jó vá ha gyá sa. 11. Árubeszerzés: a Kbt ában meg ha tá ro zott fo - ga lom. Értelmezõ rendelkezések 2. E ren de let al kal ma zá sá ban 1. NSIP beruházás és fejlesztés: az NSIP ke re té be azon ka to nai célú be ru há zá sok, fej lesz té sek tar toz nak, ame lye - ket a NATO vé del mi ké pes sé gé nek meg õr zé se vagy fo ko - zá sa ér de ké ben ter vez és va ló sít meg, to váb bá az ezek vég - re haj tá sá hoz köz vet le nül kap cso ló dó nem ze ti be ru há zá - sok és fej lesz té sek. 2. Aján lat ké rõ: az Észak-at lan ti Szer zõ dés Szer ve ze te Biz ton sá gi Be ru há zá si Prog ram ja vég re haj tá si rend jé rõl és sza bá lya i ról szóló 31/2000. (X. 27.) HM ren de let sze rint az adott fel adat ra ki je lölt prog ram fe le lõs, vagy az ál ta la meg bí zott NATO- vagy nem ze ti szer ve zet. 3. NATO Inf ra struk tu rá lis Bi zott ság (a továb biak ban: IB): a NATO ille té kes bi zott sá ga, amely töb bek kö zött az NSIP-hoz kap cso ló dó fej lesz té sek költ ség ke re te it jó vá - hagy ja. Általános rendelkezések 3. (1) Az NSIP ke re té be tar to zó, NATO fi nan szí ro zást tar - tal ma zó pro jek tek ese té ben az IB ál tal az adott fej lesz tés vég re haj tá sá ra meg ha tá ro zott be szer zé si el já rá si típust kell lefolytatni. (2) Ha az IB nem zet kö zi be szer zé si el já rást ha tá roz meg, ak kor a NATO ha tá lyos el já rás rend jét kell alkal - mazni. (3) Ha az IB nem ze ti el já rást ha tá roz meg, e ren de let sza bá lya it kell al kal maz ni. (4) Ha az IB ki je lö lé ses el já rást ír elõ, ak kor az IB ál tal meg ha tá ro zott aján lat te võ tõl kell aján la tot kér ni, e ren de - let tár gya lá sos el já rás ra vo nat ko zó szabályai szerint. 1 Je len leg az AC/4-D/002 (2002) (FINAL) 2 Jelenleg az AC/4-D/2261

82 1244 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám (5) Ha az IB BOA el já rást ren del el, ak kor a vo nat ko zó NA TO-irány el vek nek meg fele lõen az NC3A-t kell az el já - rás le foly ta tá sá val meg bíz ni. 4. (1) A prog ram fe le lõs fel ada ta és fe le lõs sé ge, hogy meg - te remt se az el já rás le foly ta tá sá nak fel té te le it (pénz ügyi fe - de zet biz to sí tá sa, en ge dé lyek, jó vá ha gyá sok be szer zé se), a te vé keny ség ben érin tett szer ve ze tek és ha tó sá gok be vo - ná sá val ki dol goz za az el já rás alap já ul szol gá ló kö ve tel mé - nye ket, meg ha tá roz za a do ku men tá ció és az aján lat te võk mi nõ sí té si szint jét, az el bí rá lás szem pont ja it, az el bí rá lás - ban részt ve võk kö rét, a do ku men tá ció el len ér té két, az el já - rás faj tá ját (egy gaz dál ko dó szer ve zet tõl tör té nõ aján lat ké - rés ese tén a ki zá ró la gos sá got do ku men tál ja). (2) Ha az aján lat ké rõ nem azo nos a prog ram fe le lõs sel, úgy a prog ram fe le lõs az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ada tok, do ku men tu mok ren del ke zé sé re bo csá tá sá ért és tel - jes sé gé ért, míg az el já rás le foly ta tá sá ért az ajánlatkérõ a felelõs. Az eljárás alapelvei 5. (1) E ren de let te kin te té ben a Kbt. 1. -ában meg fo gal - ma zott el ve ket a Kbt. 1. -ának (3) be kez dé sé ben fog lal tak ki vé te lé vel kell alkalmazni. (2) Az aján lat ké rõ nek biz to sí ta nia kell a NA TO-igé - nyek nek meg fele lõen, hogy a be szer zé sek költ ség ha té ko - nyan és kel lõ idõ ben valósuljanak meg. (3) Az adott be szer zé si el já rás ban köz re mû kö dõk nek biz to sí ta ni uk kell az adott be szer zés re az aján lat ké rõ ál tal meg ha tá ro zott szin tû NATO vagy nem ze ti ti tok vé del mi elõ írások betartását. II. Fejezet A BESZERZÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A beszerzések és a beszerzési eljárások tervezése és elõkészítése 6. (1) A Kbt át e fe je zet ben meg ha tá ro zott el té ré - sek kel kell al kal maz ni a ren de let ha tá lya alá tar to zó va la - mennyi beszerzés esetében. (2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ren del ke zé sek kö zül az 5. -t, a 9. -t, a t, va la mint a t e fe je zet al kal ma zá sa so rán nem kell alkalmazni. 7. (1) E ren de let al kal ma zá sá ban hir det mény köz zé té te lén a NATO Be szál lí tói In for má ci ós Hon la pon 3 (a továb biak - ban: hon lap) tör té nõ meg je le nést kell ér te ni. E ren de let sze rin ti be szer zé si el já rá sok ban a Köz be szer zé si Ér te sí tõ, az Euró pai Kö zös sé gek Hi va ta los Ki ad vá nyai Hi va ta la ál - ta li hir det mé nyi köz zé té tel re vo nat ko zó sza bá lyo kat nem kell al kal maz ni. (2) A hir det mé nyek min tá it e ren de let 1 4. szá mú mel - lék le tei tar tal maz zák. A hir det mény hon la pon tör té nõ meg je le né sé nek nap ja egy ben a hir det mény köz zé té te lé - nek, az el já rás meg in dí tá sá nak kez dõ nap ja is. Hir det mény nél kü li tár gya lá sos el já rás ese té ben az el já rás meg in dí tá sá - nak kez dõ nap ja az aján lat té te li fel hí vás meg kül dé sé nek nap ja. III. Fejezet A NEMZETI KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ÉRTÉKHATÁRAIT ELÉRÕ VAGY AZT MEGHALADÓ BESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A nyílt eljárás 8. (1) A Kbt át, va la mint át az e fe je - zet ben meg ha tá ro zott el té ré sek kel kell al kal maz ni. (2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ren del ke zé sek kö zül a Kbt át, 26. -át, át, 41. -ának (3) be kez dé sét, át, 51. -ának (2) be kez dé sét, 54. -ának (3) (4) be kez dé sét, 74. -ának (1) be kez dé sét, 86. -ának (4) be kez dé sét, 87. -ának (4) be kez dé sét, 88. -ának (3) be kez dé sét, 92. -ának f) g) pont ját, 93. -ának (3) be kez dé sét, 96. -át, át, át, a (1) be kez dé sé nek b) pont ját e fe je zet al - kal ma zá sa so rán nem kell al kal maz ni. (3) E fe je zet ben az épí té si kon cesszi ó ra (Kbt , 265. ), az egy sze rû sí tett el já rás ra (Kbt , ), a terv pá lyá za ti el já rás ra (Kbt , 270. ), a ke ret-meg ál la po dá sos el já rás ra (Kbt ), a szol gál ta tá si kon cesszi ó ra (Kbt ) vo nat ko zó sza bá lyo kat nem kell al kal maz ni. A beszerzési eljárás fajtái 9. (1) A be szer zé si el já rás faj tá ja nyílt, tár gya lá sos vagy meg hí vá sos le het. Tár gya lá sos el já rást csak ak kor le het al - kal maz ni, ha azt a Kbt., illetve e ren de let ki fe je zet ten meg - en ge di. 3 Je len leg a URL cí men ér he tõ el.

83 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1245 (2) A nyílt és a meg hí vá sos el já rás ban az aján lat ké rõ a fel hí vás ban és a do ku men tá ci ó ban meg ha tá ro zott fel té te - lek hez, az aján lat te võ pe dig az aján la tá hoz köt ve van. A nyílt el já rás ban le het tár gyal ni, ha egyik aján lat te võ sem tett, illetve az összes sé gé ben leg elõ nyö sebb aján la tot tevõ sem tett az aján lat ké rõ ren del ke zé sé re álló fe de zet mér té - ké re te kin tet tel meg fe le lõ aján la tot. Meg hí vá sos el já rás aján lat té te li sza ka szá ban ki zá ró lag ak kor le het tár gyal ni, ha a rész vé te li sza kasz ban az aján lat ké rõ egy rész vé tel re je lent ke zõ je lent ke zé sét nyil vá ní tot ta érvényessé. (3) A tár gya lá sos és a meg hí vá sos el já rás ra ha e ren de - let más ként nem ren del ke zik a nyílt el já rás sza bá lya it kell meg fele lõen alkalmazni. Az ajánlati felhívás, dokumentáció 10. (1) A nyílt el já rás az 1. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro - zott aján la ti fel hí vás sal in dul, ame lyet az aján lat ké rõ a hon la pon köteles közzétenni. (2) Az aján lat ké rõ a meg fe le lõ aján lat té tel hez do ku - men tá ci ót ké szít het, amely egye bek mel lett a rész le tes szer zõ dé si fel té te le ket vagy a szer zõ dés ter ve ze tet tar tal - maz za. Az aján lat te võk a do ku men tá ci ót az aján la ti fel hí - vás ban meghatározott helyen és idõben vehetik át. (3) A do ku men tá ció az aján la ti fel hí vás köz zé té te lé nek nap já tól szá mí tott 15 na pig ren del ke zés re áll. (4) A mi nõ sí tett ada to kat tar tal ma zó do ku men tá ci ót a nyer tes aján lat te võ ki vé te lé vel az összes aján lat te võ kö te - les az aján lat ké rõ ér te sí té sé nek kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 15 na pon belül az ajánlatkérõhöz visszajuttatni. (5) Az aján lat ké rõ mind két el bí rá lá si szem pont vá lasz - tá sa ese tén ren del kez het a több vál to za tú aján lat té tel lehetõségérõl. Az ajánlattételi határidõ, ajánlati kötöttség 11. (1) Az aján lat be nyúj tá sá ra vo nat ko zó ha tár idõt (aján - lat té te li ha tár idõ) az aján lat ké rõ nem ha tá roz hat ja meg az a ján la ti fel hí vás köz zé té te lé nek nap já tól szá mí tott 35 nap nál rövidebb idõtartamban. (2) Az aján lat ké rõ az aján la ti fel hí vás ban meg je lölt aján lat té te li ha tár idõt egy al ka lom mal meg hosszab bít hat - ja, ha az ere de ti ha tár idõ le jár ta elõtt a ren de let 2. szá mú mel lék le te sze rint köz zé te szi a mó do sí tott ha tár idõt és a határidõ meghosszabbításának indokát. (3) Az aján lat ké rõ az aján lat té te li ha tár idõ le jár tá ig mó - do sít hat ja az aján la ti fel hí vás ban, do ku men tá ci ó ban meg - ha tá ro zott fel té te le ket, il le tõ leg a fen ti ha tár idõ ig vissza - von hat ja az aján la ti fel hí vást. A fel hí vás, do ku men tá ció mó do sí tá sát, vissza vo ná sát e ren de let 2. szá mú mel lék le té - ben meg ha tá ro zott min ta sze rint kell köz zé ten ni. A ha tár - idõ mó do sí tás ese tén nem le het rö vi debb az (1) be kez - dés ben fog lal tak nál. (4) Az aján la ti kö tött ség re a Kbt ában fog lal tak az irány adók. A beszerzési mûszaki leírás 12. (1) A be szer zé si mû sza ki le írást az euró pai szab vá nyo - kat köz zé te võ nem ze ti szab vá nyok ra, euró pai mû sza ki ta - nú sít vá nyok ra, ka to nai szab vá nyok ra vagy kö zös mû sza ki le írá sok ra való hi vat ko zás sal kell meg ha tá roz ni. (2) Ha az aján lat ké rõ nem tud ja meg ha tá roz ni a mû sza ki le írást az (1) be kez dés sze rint, ak kor azt más mó don, kü lö - nö sen mû sza ki pa ra mé te rek meg ha tá ro zá sá val kell meg - ad nia az aján la ti fel hí vás ban vagy do ku men tá ci ó ban. Ajánlati biztosíték 13. (1) Az aján la ti biz to sí ték tel je sít he tõ az aján lat te võ vá - lasz tá sa sze rint az elõ írt pénz összeg nek az aján lat ké rõ ál tal meg ha tá ro zott bank szám lá ra tör té nõ át uta lás sal, bank ga - ran cia biz to sí tá sá val vagy biz to sí tá si szer zõ dés alap ján ki - ál lí tott kész fi ze tõ ke zes ség vál la lást tar tal ma zó kö te lez - vénnyel. (2) Ha az ered mény hir de tés az IB jó vá ha gyá sá tól függ, ab ban az eset ben a Kbt ának (6) be kez dé sét nem kell al kal maz ni. Az ajánlat 14. Az aján lat te võ nek az aján la tá ban meg kell je löl nie az al - vál lal ko zó it, a tel je sí tés ben részt vevõ har ma dik sze mé lye - ket és az ál ta luk vég re haj tás ra ter ve zett fel ada tot füg get le - nül at tól, hogy a be szer zés ér té ké nek 10%-át meg nem ha - la dó mér ték ben ve szi igény be azo kat. A be szer zé si el já rás so rán csak a be szer zés ér té ké nek 10%-át meg ha la dó mér - ték ben igény be ven ni kí vánt al vál lal ko zó pénz ügyi, gaz - da sá gi, szak mai, mû sza ki al kal mas sá ga vizs gá lan dó. Az ajánlatok elbírálása 15. (1) Az aján lat ké rõ az aján la to kat el bí rál hat ja két bo rí té - kos el já rá si mód sze rint. Két bo rí té kos el já rás ese té ben két -

84 1246 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám fé le a (3) és (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott mó don van le he tõ ség az aján la tok el bí rá lá sá ra, amit az aján la ti fel hí - vás ban az aján la tok elbírálásának szempontjai mellett kell rögzíteni. (2) Két bo rí té kos el já rá si mód vá lasz tá sa ese tén az összes sé gé ben leg elõ nyö sebb aján lat ki vá lasz tá sá ra irá - nyuló bí rá la ti szem pont nem alkalmazható. (3) A két bo rí té kos el já rás ke re té ben az aján lat te võ nek az aján la tát két kü lön le zárt bo rí ték ban kell be ad nia, ame - lyek kö zül az 1. szá mú a pénz ügyi, gaz da sá gi, szak mai, mû sza ki al kal mas ság ra vo nat ko zó, va la mint az aján la ti fel hí vás ban meg ha tá ro zott egyéb ada to kat, míg a 2. szá mú csak az ár aján la tot tar tal maz za. Két bo rí té kos el já rás ese té - ben az aján lat te võ al kal mas sá gá nak vizs gá la tá ra az 1. szá - mú bo rí ték fel bon tá sá val egy ide jû leg ke rül sor. (4) Ha az ér té ke lés az 1. szá mú bo rí ték fel bon tá sá val kez dõ dik és az 1. szá mú bo rí ték tar tal maz za az aján la ti árat vagy olyan ada tot, mely bõl az aján la ti árra vo nat ko zó an in for má ció nyer he tõ, ak kor az aján lat te võ aján la ta ér vény - te len. Az 1. szá mú bo rí ték ér té ke lé sét köve tõen ke rül het sor a 2. szá mú bo rí ték bon tá sá ra. Az el já rás nyer te se ként a leg ala cso nyabb össze gû el len szol gál ta tást tar tal ma zó az aján la ti fel hí vás ban és a do ku men tá ci ó ban meg ha tá ro zott fel té te lek nek meg fe le lõ ér vé nyes aján la tot tevõ aján lat - te võt kell ki hir det ni. (5) Ha az ér té ke lés a 2. szá mú bo rí ték fel bon tá sá val kez - dõ dik, ak kor azok ki ér té ke lé sét köve tõen a meg fe le lõ tar - tal mú, leg ala cso nyabb össze gû el len szol gál ta tást tevõ aján lat te võ 1. szá mú bo rí té kát kell fel bon ta ni. Amennyi - ben az aján la ta az aján la ti fel hí vás ban és a do ku men tá ci ó - ban meg ha tá ro zott fel té te lek nek meg fe lel, ezt az aján lat - tevõt kell ki hir det ni az el já rás nyer te se ként. A töb bi aján - lat te võ 1. szá mú bo rí té kát nem le het fel bon ta ni. Ha a leg - ala cso nyabb össze gû el len szol gál ta tást tevõ 1. szá mú bo rí - té ka az aján la ti fel hí vás nak nem fe le l meg, ak kor a má so - dik leg ked ve zõbb össze gû el len szol gál ta tást tevõ aján lat - te võ 1. szá mú bo rí té kát kell fel bon ta ni és ki ér té kel ni. Az ér té ke lés ezen elv nek meg fele lõen a leg ala cso nyabb össze gû el len szol gál ta tást tar tal ma zó, meg fe le lõ mû sza ki tar tal mú aján lat ki vá lasz tá sá ig tart. Eredményhirdetés 16. (1) Az aján lat ké rõ az el já rás ered mé nyét leg ké sõbb az aján la tok fel bon tá sá tól szá mí tott 45 na pon be lül, épí té si be ru há zás ese tén 90 na pon be lül, az aján la ti fel hí vás ban meg ha tá ro zott idõ pont ban hir de ti ki. Az aján lat ké rõ az ered mény hir de tést leg fel jebb 30 nap pal el ha laszt hat ja, a ha lasz tás ról az összes aján lat te võt ér te sí te ni kell. (2) Ha a leg ked ve zõbb aján lat meg ha lad ja a NATO ál tal jó vá ha gyott ke re tet, ak kor az aján lat ké rõ kez de mé nye zi az IB-nél a több let költ ség jó vá ha gyá sát. Ha az aján lat ké rõ az IB dön té sé nek el hú zó dá sa miatt nem tud ja az el já rás ered - mé nyét ki hir det ni, ak kor az aján lat ké rõ a fen ti ha tár idõn túl is jo go sult az IB dön té sé nek meg fele lõen, a dön tés meg ér ke zé se után az el já rás ered mé nyét ha la dék ta la nul ki - hir det ni. (3) A (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott eset rõl az aján lat - te võ ket egy ide jû leg ér te sí te ni kell és az aján lat te võk nek nyi lat koz ni uk kell az aján la ti kö tött ség fenn tar tá sá ról, be - le ért ve a bank ga ran cia ha tár ide jét is. Ha bár mely ajánlat - tevõ az aján la ti kö tött ség fenn tar tá sá ról nem nyi lat ko zik vagy azt nem vál lal ja, ak kor az aján la tot vissza vont nak kell te kin te ni. Ha az aján lat ké rõ az aján la tot biz to sí ték adá sá hoz kö töt te, ak kor az aján la ti kö tött sé get nem vál - laló, il le tõ leg az aján la ti kö tött ség fenn tar tá sá ról nem nyi - lat ko zó aján lat te võ ese té ben a nyi lat ko za tuk meg té te lé tõl vagy meg té te li ha tár ide jé tõl szá mí tott 10 mun ka na pon be - lül ré szük re a biz to sí té kot vissza kell adni. (4) Az el já rás ered mény te len a Kbt ában meg fo - gal ma zot ta kon túl ak kor is, ha az IB a fe de ze tet vagy az aján la tot nem hagy ja jóvá. (5) Az aján lat ké rõ az aján la tok el bí rá lá sá nak be fe je zé - se kor e ren de let 3. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott min ta sze rint írás be li össze ge zést ké szít. Az össze ge zést az aján lat ké rõ az ered mény hir de té sen adja át az aján lat te võk ré szé re, a tá vol le võ aján lat te võk nek pe dig az ered mény - hir de tést kö ve tõ 3 mun ka na pon be lül kell meg kül de ni. Szerzõdéskötés 17. A szer zõ dés kö tés idõ pont ját az aján la ti fel hí vás ban kell meg ad ni az zal, hogy az nem ha tá roz ha tó meg az ered - mény hir de tést kö ve tõ nyol ca dik nap nál ko ráb bi és ki lenc - ve ne dik nap nál ké sõb bi idõ pont ban. Az IB két lép csõs dön tés ho za ta li rend je ese tén a szer zõ dést ki zá ró lag az IB jó vá ha gyá sát köve tõen le het meg köt ni. IV. Fejezet A KÉT SZAKASZBÓL ÁLLÓ ELJÁRÁSOK A két szakaszból álló eljárások közös szabályai 18. (1) A Kbt át, át az e fe je zet ben meg ha tá ro zott el té ré sek kel kell al kal maz ni. (2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ren del ke zé sek kö zül a Kbt ának (3) be kez dé sét, ának e) f) pont ját, ának (2) (3) be kez dé sét, ának (1) be kez dé sét, ának (2) be kez dé sét, ának (5) be kez dé sét, át, ának (5) be kez dé sét, ának (2) be kez dé sét, ának (4) be kez dé sét,

85 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y ának (3) (4) be kez dé sét, ának (2) be kez dé - sét, ának (3) (4) be kez dé sét e fe je zet alkalmazása során nem kell alkalmazni. A részvételi felhívás, dokumentáció 19. (1) Két sza kasz ból áll a hir det mény köz zé té te lé vel in - duló tár gya lá sos el já rás, va la mint a meg hí vá sos el já rás. A két sza kasz ból álló el já rás rész vé te li fel hí vás sal in dul, me - lyet az aján lat ké rõ e ren de let 4. szá mú mel lék le té ben meg - ha tá ro zott minta szerint a honlapon teszi közzé. (2) Az aján lat ké rõ a meg fe le lõ rész vé te li je lent ke zés hez do ku men tá ci ót ké szít het, amely egye bek mel lett a rész le - tes szer zõ dé si fel té te le ket vagy a szer zõ dés ter ve ze tet tar - tal maz za. A rész vé tel re je lent ke zõk a do ku men tá ci ót a rész vé te li fel hí vás ban meg ha tá ro zott he lyen, idõ ben ve he - tik át. (3) A do ku men tá ció a rész vé te li fel hí vás köz zé té te lé nek nap já tól kezd ve 10 na pig ren del ke zés re áll. Részvételi jelentkezés 20. (1) A rész vé te li je lent ke zés ben ha ezt az aján lat ké rõ a rész vé te li fel hí vás ban elõ ír ta meg kell je löl ni a szer zõ dés tel je sí té sé hez igény be ven ni kí vánt al vál lal ko zó kat, va la - mint a tel je sí tés ben részt vevõ har ma dik sze mé lye ket, to - váb bá az ál ta luk vég re haj tás ra ter ve zett fel ada tot. A be - szer zé si el já rás so rán csak a be szer zés ér té ké nek 10%-át meg ha la dó mér ték ben igény be ven ni kí vánt al vál lal ko zó pénz ügyi, gaz da sá gi, szak mai, mû sza ki al kal mas sá ga vizs gá lan dó. (2) A rész vé te li je lent ke zé si ha tár idõt az aján lat ké rõ nem ha tá roz hat ja meg a rész vé te li fel hí vás köz zé té te lé nek nap já tól szá mí tott 20 nap nál rö vi debb idõ tar tam ban. (3) Az aján lat ké rõ az el já rást meg in dí tó hir det mény ben meg je lölt ha tár idõt egy al ka lom mal meg hosszab bít hat ja, ha az ere de ti ha tár idõ le jár ta elõtt e ren de let 2. szá mú mel - lék le te sze rint köz zé te szi a mó do sí tott ha tár idõt, va la mint a ha tár idõ meg hosszab bí tá sá nak in do kát. (4) Az aján lat ké rõ a rész vé te li ha tár idõ le jár tá ig mó do - sít hat ja a rész vé te li fel hí vás ban, do ku men tá ci ó ban meg ha - tá ro zott fel té te le ket, il le tõ leg vissza von hat ja a rész vé te li fel hí vást. A fel hí vás, do ku men tá ció mó do sí tá sát, vissza - vo ná sát e ren de let 2. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott min ta sze rint a hon la pon kell köz zé ten ni. Mó do sí tás ese - tén a ha tár idõ nem le het rö vi debb a (2) be kez dés ben fog - lal tak nál. Eredményhirdetés 21. (1) Az aján lat ké rõ a rész vé te li sza kasz ered mé nyét leg - ké sõbb a rész vé te li je lent ke zé sek fel bon tá sá tól szá mí tott 45 na pon be lül, épí té si be ru há zás ese tén 90 na pon be lül, a rész vé te li fel hí vás ban meg ha tá ro zott idõ pont ban hir de ti ki. Az aján lat ké rõ az ered mény hir de tést leg fel jebb 30 nap - pal el ha laszt hat ja, azon ban a ha lasz tás ról az összes jelentkezõt egyidejûleg írásban értesíteni kell. (2) Az aján lat ké rõ a rész vé te li je lent ke zé sek el bí rá lá sá - nak be fe je zé se kor e ren de let 5. szá mú mel lék le té ben meg - ha tá ro zott min ta sze rint írás be li össze ge zést ké szít. Az össze ge zést az aján lat ké rõ az ered mény hir de té sen adja át a rész vé tel re je lent ke zõk ré szé re, a tá vol le võ je lent ke zõk - nek pe dig az ered mény hir de tést kö ve tõ 3 mun ka na pon be - lül kell meg kül de ni. (3) Az aján lat ké rõ az el já rás ered mé nyé rõl vagy ered - mény te len sé gé rõl tá jé koz ta tót nem tesz közzé. (4) A két sza ka szos el já rás rész vé te li sza ka szá ban e ren - de let 16. -ának (2) (4) be kez dé sét meg fele lõen al kal maz - ni kell. Az ajánlattételi szakasz, az ajánlattételi felhívás 22. (1) Ha a rész vé te li sza kasz ered mé nyes, az aján lat ké rõ az ered mény hir de tés tõl szá mí tott öt mun ka na pon be lül kö - te les az al kal mas nak mi nõ sí tett rész vé tel re je lent ke zõk nek az aján lat té te li felhívást megküldeni. (2) Az aján lat té te li fel hí vás a Kbt ának (1) be - kez dés ben meg ha tá ro zott ele me ket tar tal maz za, az zal, hogy a c) pont ban fog lal ta kat csak ak kor kell fel tün tet ni, ha az aján lat ké rõ dokumentációt készít. (3) A do ku men tá ció az aján lat té te li fel hí vás meg kül dé - sé nek nap já tól kezd ve az aján la ti fel hí vás ban meg ha tá ro - zott idõ pon tig ren del ke zés re áll. Ezt a sza bályt a gyor sí tott el já rás aján lat té te li szakaszában is alkalmazni kell. (4) Az aján lat te võ ki egé szí tõ tá jé koz ta tást kér het az aján lat té tel lel össze füg gés ben, az aján lat té te li fel hí vás ban és a do ku men tá ci ó val fog lal tak kal kap cso la to san leg ké - sõbb az aján lat té te li ha tár idõ le jár ta elõtt 5 nap pal. A ki - egé szí tõ tá jé koz ta tást leg ké sõbb az aján lat té te li határidõ lejárta elõtt 2 munkanappal kell megadni. (5) Az aján lat té te li sza kasz ban nem ér vé nye sül az aján - lat té te li ha tár idõ e ren de let ben meg ha tá ro zott leg rö vi debb idõ tar ta ma. Az aján lat té te li ha tár idõt úgy kell meg ha tá roz - ni, hogy ele gen dõ idõ tar tam áll jon ren del ke zés re az aján - lat te võk egyen lõ eséllyel tör té nõ meg fe le lõ aján lat té te - lé hez.

86 1248 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám (6) Az aján lat ké rõ az aján lat té te li fel hí vás ban meg je lölt ha tár idõt egy al ka lom mal meg hosszab bít hat ja, ha az ere - de ti ha tár idõ le jár ta elõtt egy ide jû leg, köz vet le nül, írás ban tá jé koz tat ja az összes aján lat te võt a mó do sí tott ha tár idõ rõl és a ha tár idõ meg hosszab bí tá sá nak in do ká ról. (7) Az aján lat ké rõ az aján lat té te li ha tár idõ le jár tá ig mó - do sít hat ja az aján lat té te li fel hí vás ban, do ku men tá ci ó ban meg ha tá ro zott fel té te le ket, il le tõ leg a fen ti ha tár idõ ig vissza von hat ja az aján la ti fel hí vást. Az aján lat ké rõ a fel hí - vás, a do ku men tá ció mó do sí tá sá ról, vissza vo ná sá ról az ere de ti ha tár idõ le jár ta elõtt írás ban tá jé koz tat ja az összes aján lat te võt. (8) A két sza ka szos el já rás aján lat té te li sza ka szá ban e ren de let át, 16. -ának (2) (4) be kez dé sét, va la - mint 17. -át meg fele lõen alkalmazni kell. Meghívásos eljárás 23. A meg hí vá sos el já rás aján lat té te li sza ka szá ban e ren de - let 15. -át is meg fele lõen al kal maz ni kell. a) a mér nök ta nács adó gaz dál ko dó szer ve ze tek ki vá - lasz tá sa so rán, te kin tet tel a szol gál ta tás spe ci á lis jel le gé re, a be ru há zás sal kap cso la tos in for má ci ók vé del me szük - séges; b) a be fe je zés elõtt álló vagy a már be fe je zett, de még ga ran ci á lis be szer zés hez kap cso ló dó an annak ki bõ ví té se, to vább fej lesz té se szük sé ges, ami ál tal biz to sít ha tó az egy - sé ges rend szer szem lé let, illetve a ga ran ci á lis jo gok ér vé - nye sít he tõ sé ge; c) a be szer zés ked ve zõ fel té te lei csak rö vid ide ig áll nak fenn és a ked ve zõ fel té te lek igény be vé te le más tí pu sú el já - rás ese tén meg hi ú sul na; d) a ko ráb ban ki épí tett spe ci á lis rend sze rek to vább fej - lesz té se, át ala kí tá sa ese tén (kü lö nö sen, ha azok mi nõ sí tet - tek vagy ga ran ci á li sak) az egy sé ges rend szer szem lé let, a kom pa ti bi li tás és a ter ve zõi jo gok vé del me in do kolt. (2) Hir det mény köz zé té te le nél kü li tár gya lá sos el já rás meg in dí tá sá ról az aján lat té te li fel hí vás meg kül dé sé vel egy ide jû leg a BBB-t kell tá jé koz tat ni, amely szer ve zet a jog alap nem meg fe le lõ meg vá lasz tá sa ese tén meg tilt ja a be szer zé si el já rás le foly ta tá sát. (3) A hir det mény köz zé té te le nél kü li tár gya lá sos el já - rás ban e ren de let át, 16. -ának (2) (4) be kez dé - sét, va la mint 17. -át is al kal maz ni kell. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás 24. Az aján lat ké rõ hir det mény köz zé té te lé vel in du ló tár - gya lá sos el já rást al kal maz hat: a) ha a nyílt el já rás vagy a meg hí vá sos el já rás a Kbt ának b) vagy c) pont ja alap ján ered mény te len, fel té - ve, hogy a fel hí vás nak, do ku men tá ci ó nak fel té te lei idõ - köz ben lé nye ge sen nem vál toz tak meg; b) épí té si be ru há zás és szol gál ta tás meg ren de lé se ese - tén, ha az épí té si be ru há zás, illetve szol gál ta tás ter mé sze te nem te szi le he tõ vé az el len szol gál ta tás elõ ze tes át fo gó meg ha tá ro zá sát; c) szol gál ta tás, épí té si be ru há zás meg ren de lé se, áru be - szer zés ese tén, ha a szol gál ta tás, épí té si be ru há zás, áru be - szer zés ter mé sze te miatt a szer zõ dé ses fel té te lek meg ha tá - ro zá sa nem le het sé ges olyan pon tos ság gal, amely le he tõ vé ten né nyílt vagy meg hí vá sos el já rás ban a leg ked ve zõbb aján lat ki vá lasz tá sát. V. Fejezet HIRDETMÉNY KÖZZÉTÉTELE NÉLKÜLI TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS 25. (1) Az ajánlatkérõ hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat a Kbt ának (1) (4) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint ha VI. Fejezet AZ EGYSZERÛ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ÉRTÉKHATÁRAIT ELÉRÕ VAGY MEGHALADÓ BESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 26. (1) A Kbt át az e fe je zet ben meg ha tá ro zott el té ré sek kel kell al kal maz ni. (2) A Kbt.-nek az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ren - del ke zé sei kö zül a 299. (1) be kez dé sé nek a) pont ját, va - la mint a ának (1) be kez dé sét e fe je zet al kal ma zá sa so rán nem kell al kal maz ni. 27. (1) Az e fe je zet sze rin ti el já rás ban az aján lat ké rõ nek le - he tõ ség sze rint az aján lat té te li fel hí vást leg alább há rom aján lat te võ nek kell meg kül de ni. (2) Az aján lat té te li sza kasz ban nem ér vé nye sül az aján - lat té te li ha tár idõ e ren de let ben meg ha tá ro zott leg rö vi debb idõ tar ta ma. (3) Az aján lat ké rõ az aján la tok el bí rá lá sá nak be fe je zé - se kor a 3. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott min ta sze rint írás be li össze ge zést ké szít. Az írás be li össze ge zést az aján lat ké rõ kö te les a szer zõ dés kö tés elõtt az összes aján - lat te võ nek meg kül de ni.

87 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1249 (4) Az aján lat ké rõ az el já rás be fe je zé se kor az aján lat té - tel re fel hí vott aján lat te võ ket egy ide jû leg ér te sí ti az el já rás ered mé nyé rõl, amely tar tal maz za a nyer tes ki vá lasz tá sá - nak in do ko lá sát. VII. Fejezet A BOA-ELJÁRÁS ALKALMAZÁSA 28. A BOA-el já rás vá laszt ha tó az NC3A a BOA rend sze ré - be tar to zó esz kö zök be szer zé se ese té ben a gyor sabb be - szer zés és leg ked ve zõbb ár el éré se ér de ké ben. Eb ben az eset ben a pá lyáz ta tá si fo lya mat a NATO ide vo nat ko zó elõ írásai sze rint ke rül le bo nyo lí tás ra. VIII. Fejezet A BESZERZÉSI ELJÁRÁS ALAPJÁN MEGKÖTÖTT SZERZÕDÉS MÓDOSÍTÁSA, TELJESÍTÉSE, ELLENÕRZÉSE 29. (1) A Kbt ai e fe je zet ben az aláb bi el té ré - sek kel al kal ma zan dók. (2) Az aján lat ké rõ a szer zõ dés tel je sí té sé rõl, a szer zõ dés mó do sí tá sá ról kö te les ér te sí te ni a BBB-t. (3) A szer zõ dés tel je sí té sé nek fo lya ma tá ban elõ re nem lát ha tó, a fe lek tõl füg get le nül be kö vet ke zõ olyan kö rül - mény ese tén, amely miatt a szer zõ dés egé sze vagy annak egy rész e az aján lat ban meg je lölt al vál lal ko zó val nem tel - je sít he tõ, az al vál lal ko zó sze mé lye az aján lat ké rõ hoz zá já - ru lá sá val mó do sít ha tó. A be vont al vál lal ko zó nak meg kell fe lel nie az aján la ti fel hí vás ban fog lalt az al vál lal ko zó ra vo nat ko zó kö ve tel mé nyek nek. (4) A szer zõ dés mó do sí tá sá ról, tel je sí té sé rõl tá jé koz ta - tót nem kell ké szí te ni, illetve a tá jé koz ta tót a Köz be szer zé - si Ér te sí tõ ben nem kell meg je len tet ni. (5) Az aján lat ké rõ kö te les a kü lön jog sza bály ban meg - ha tá ro zott ille té kes nem ze ti vagy NA TO-szer vek el len õr - zés re fel ha tal ma zott kép vi se lõi ré szé re a be szer zé si el já rá - sok kal kap cso la tos összes do ku men tum ba a be te kin tést biz to sí ta ni. IX. Fejezet JOGORVOSLATOK 30. (1) A jog or vos la ti el já rás ban a Kbt. He te dik ré szét nem kell al kal maz ni. (2) A be szer zé sek kel kap cso lat ban fel me rü lõ vi tás kér - dé sek ben a fe lek nek tö re ked ni ük kell a meg egye zés re. Az aján lat te võk a vi tás kér dé sek ben a bí rói út igény be vé te le elõtt a BBB-vel kö te le sek egyez tet ni. (3) Amennyi ben az egyez te tés nem ve zet ered mény re, a fenn ma ra dó vi tás kér dé sek el dön té se bí rói út igény be vé te - lé vel le het sé ges. Az aján lat ké rõ nek eb ben az eset ben az irá nyí tó vagy fel ügye le ti szer vét tá jé koz tat nia kell. (4) E ren de let sza bá lya i nak meg sér té sé bõl ere dõ igé - nyek ér vé nye sí té sé re a pol gá ri jogi igé nyek ér vé nye sí té sé - re vo nat ko zó jog sza bá lyok az irány adó ak. X. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Módosuló rendelkezések 31. (1) Az Észak-at lan ti Szer zõ dés Szer ve ze te Biz ton sá gi Be ru há zá si Prog ram ja ke re té ben ki írás ra ke rü lõ pá lyá za - to kon való rész vé te li jo go sult ság fel té te le i rõl, a jo go sult - ság meg szer zé sé vel kap cso la tos el já rás sza bá lya i ról és az el já ró szer ve zet rõl szóló 164/2002. (VIII. 2.) Korm. ren de - let (a továb biak ban: R.) 1. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: 1. E rendelet hatálya kiterjed az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja (a továbbiakban: NSIP) keretében kiírásra kerülõ pályázatokon (a továbbiakban: beszerzési eljárásokban) részt venni kívánó magyarországi székhelyû, a Polgári Törvénykönyvrõl szóló évi IV. tör vény 685. c) pontjában felsorolt szervezetekre, továbbá a felsõoktatási intézményekre és a kutatóinté - zetekre (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezetek), valamint az értékelési eljárásban résztvevõkre. (2) Az R. 2. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 2. E rendelet az NSIP keretében meghirdetett beszerzési eljárásokon való részvétel feltételeként az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete (a továbbiakban: NATO) által megszabott, a részt vevõ magyarországi székhelyû gazdálkodó szervezetek szakmai és gazdasági megfelelõségét (a továbbiakban: szakmai és gazdasági megfelelõség) tanúsító NATO Beszállításra Alkalmas és az iparbiztonsági alkalmasságot is tanúsító Minõsített NATO Beszállításra Alkalmas határozat kiadását szolgáló értékelési eljárás rendjét, illetve az NSIP keretében kiírt beszerzési eljárásokra való jelentkezés feltételeit szabályozza. (3) Az R. 3. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 3. Az értékelési eljárásra az e rendeletben foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvényt, továbbá a Nemzeti Biztonsági Felügyelet részletes feladatairól és mûködési rendjérõl, valamint az iparbiztonsági ellenõrzések részletes szabályairól szóló 180/2003. (XI. 5.) Korm. ren de le tet kell al kal maz ni.

88 1250 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám (4) Az R ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A HM VGHÁT NATO Be szál lí tás ra Al kal mas ha tá ro za tot hoz, amennyi ben a gaz dál ko dó szer ve zet az ér - té ke lé si fel té te lek nek a szak ha tó sá gi ál lás fog la lá sok alap - ján és a BBB ja vas la ta sze rint meg fe lelt. A ha tá ro zat tal ren del ke zõ gaz dál ko dó szer ve zet részt ve het olyan be szer - zé si el já rá so kon, amely NATO nem mi nõ sí tett szint nél nem ma ga sabb szin tû ada tok hoz való hoz zá fé rést fog lal ma gá ban. A ha tá ro zat vissza vo ná sig ér vé nyes. (5) Az R ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A Mi nõ sí tett NATO Be szál lí tás ra Al kal mas ha - tá ro zat tal ren del ke zõ gaz dál ko dó szer ve zet az ipar biz ton - sá gi ellen õr zés mi nõ sí té si szint jé ig ve het részt az NSIP ke - re té ben ki írás ra ke rü lõ be szer zé si el já rá so kon. (6) Az R a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 20. A HM VGHÁT a ha tá ro za tot bár mi kor fel füg - geszt he ti, ha tu do mást sze rez a gaz dál ko dó szer ve zet tel kap cso la tos olyan in for má ci ó ról, amely a gaz dál ko dó szer ve zet szak mai, gaz da sá gi, ipar biz ton sá gi al kal mas sá - gát meg kér dõ je le zi. A fel füg gesz tés in do ka kü lö nö sen a gaz dál ko dó szer ve zet pénz ügyi, va gyo ni hely ze tét, bel sõ struk tú rá ját, te vé keny sé gét érin tõ, de fen ti oko kon túl me - nõ en bár mely olyan vál to zás, amely a gaz dál ko dó szer ve - zet al kal mas sá gát két sé ges sé te szi. A fel füg gesz tés idõ tar - ta ma alatt a gaz dál ko dó szer ve zet az NSIP ke re té ben ki - írás ra ke rü lõ be szer zé si el já rá so kon nem vehet részt. 32. Az ál lam tit kot vagy szol gá la ti tit kot, il le tõ leg alap ve tõ biz ton sá gi, nem zet biz ton sá gi ér de ket érin tõ vagy kü lön le - ges biz ton sá gi in téz ke dést igény lõ be szer zé sek sa já tos sza bá lya i ról szóló 143/2004. (IV. 23.) Korm. ren de let 1. -a a kö vet ke zõ új (3) be kez dés sel egé szül ki: (3) Amennyi ben a be szer zés a NATO Biz ton sá gi Be ru - há zá si Prog ram ke re té ben va ló sul meg, ab ban az eset ben az arra vo nat ko zó kü lön jog sza bály ren del ke zé se it kell al - kal maz ni. Hatálybalépés 33. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 5. na pon lép ha tály - ba; ren del ke zé se it a ha tály ba lé pé sét köve tõen meg kez dett be szer zé sek re kell al kal maz ni. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök 1. számú melléklet a 40/2005. (III. 10.) Korm. rendelethez Nyílt eljárás megindítása (ajánlati felhívás) 1. Az aján lat ké rõ neve, címe, táv ira ti címe, te le fon-, telex- és te le fax szá mai: 2. a) A vá lasz tott el já rás: b) A szer zõ dés meg ha tá ro zá sa, ami re aján la tot kérnek: 3. a) A be szer zés tár gya és mennyi sé ge: b) A tel je sí tés he lye: c) Annak meg ha tá ro zá sa, hogy az aján lat te võ a be szer zés tár gyá nak egy ré szé re te het-e aján la tot: d)* A rész aján lat té te lé nek szem pont ja: 4. A tel je sí tés ha tár ide je vagy a szer zõ dés idõ tar ta ma: 5. a)* A do ku men tá ci ót ren del ke zés re bo csá tó szer ve zet neve és címe: b) A do ku men tá ció át adá sá nak he lye és ide je: c) A do ku men tá ció meg vá sár lá sá nak fel té te lei: 6. a) Az aján lat té te li ha tár idõ, mely azo nos az aján la tok fel bon tá sá nak idõ pont já val: b) Az aján lat be nyúj tá sá nak címe (hely ség, utca, ház szám, eme let, szo ba szám): c) Az aján lat té tel nyelv e: 7. Az aján la tok fel bon tá sá nak he lye: 8. a)* Az aján la ti biz to sí ték összeg sze rû en meghatá rozott mér té ke: b) Az aján la ti biz to sí ték nyúj tá sá nak fel té te lei: 9. A pénz ügyi el len szol gál ta tás tel je sí té sé nek felté telei, illetve hi vat ko zás a vo nat ko zó elõ írásokra: 10.* A nyer tes kö zös aján lat te võk tõl gaz da sá gi tár sa ság lét re ho zá sá nak meg kö ve te lé se: 11. a) Az aján lat te võ sze mé lyes hely ze té re vo nat ko zó ada tok (ki zá ró okok), to váb bá a mi ni má li san meg kö ve telt pénz ügyi, gaz da sá gi és mû sza ki, illetve szak mai al kal mas sá ga meg íté lé sé hez szük sé ges ada tok: b) Jogi hely zet (ki zá ró okok) a meg kö ve telt iga zo lá si mód: A *-ga l meg je lölt pon to kat csak ak kor kell ki töl te ni, ha az a be szer zés vo nat ko zá sá ban szük sé ges.

89 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1251 c) Pénz ügyi és gaz da sá gi al kal mas ág a meg követelt iga zo lá si mód: d) Mû sza ki, illetve szak mai al kal mas ság a meg követelt iga zo lá si mód: 12. a) Az aján la tok el bí rá lá sá nak szem pont ja: b) Annak meg ha tá ro zá sa, hogy le het-e több válto zatú aján la tot ten ni: 13. a) Az ered mény hir de tés idõ pont ja: b) A szer zõ dés kö tés idõ pont ja: 14. Egyéb in for má ci ók: 2. számú melléklet a 40/2005. (III. 10.) Korm. rendelethez Hirdetmény módosítása, visszavonása, a dokumentáció vagy a határidõ módosítása 1. Az aján lat ké rõ neve, címe, táv ira ti címe, te le fon-, te lex- és te le fax szá ma: 2. a) A be szer zés tár gya: b) A vá lasz tott el já rás: 3. E hir det mény cél ja: 4. A mó do sí tás sal (vissza vo nás sal) érin tett hir det mény vagy do ku men tá ció tí pu sa: 5. Az ere de ti aján lat té te li vagy rész vé te li je lent ke zé si ha tár idõ le jár tá nak nap ja: 6. a)* A mó do sí tás sal érin tett hir det mény vagy do ku men tá ció mó do su ló pont jai és a mó do sí tás szö veg e: b) Az új aján lat té te li vagy rész vé te li je lent ke zé si ha tár idõ: 7.* A vissza vo nás té nye: 8. a)* A ha tár idõ-hosszab bí tás in do ka: b) Az új aján lat té te li vagy rész vé te li je lent ke zé si ha tár idõ: * A 6 8. pon tok kö zül csak azt kell ki töl te ni, me lyet e hir det mény cél ja szük sé ges sé tesz. 3. számú melléklet a 40/2005. (III. 10.) Korm. rendelethez Összegezés az eljárásról 1. a) Az aján lat ké rõ neve, címe: b) A be szer zés tár gya, mennyi sé ge: c) Ered mé nyes volt-e az el já rás: d)* Ered mény te len el já rás ese tén az ered mény te len ség in do ka: 2. a) Az ér vé nyes aján la tot tevõ, ki nem zárt és al kal mas nak ta lált aján lat te võk neve, aján la tuk nak az el bí rá lás szem - pont ja és az összes sé gé ben leg elõ nyö sebb aján lat vá lasz tá sa ese tén annak rész szem pont jai sze rin ti tar tal mi ele mei: b)** Az a) pont sze rin ti aján la tok ér té ke lé se a kö vet ke zõ táb lá zat ba fog lal va: Az elbírálás részszempontjai A rész szem - pon tok súlyszámai Az ajánlattevõ neve: Az ajánlattevõ neve: Az ajánlattevõ neve: Értékelési pont szám Értékelési pont szám és súly szám szorzata Értékelési pont szám Értékelési pont szám és súly szám szorzata Értékelési pont szám Értékelési pont szám és súly szám szorzata A súlyszámmal szorzott értékelé - si pont szá mok össze gei aján lat - te võn ként: (A táb lá zat nak az aján lat te võk ne vei alat ti osz tott osz lo pa i nak bal ol da lá ra az adott aján lat nak az adott rész szem pont sze - rin ti tar tal mi ele me i re meg ál la pí tott ér té ke lé si pont szá mot, jobb ol da lá ra az ér té ke lé si pont szám nak a súly szám mal ki ala - kí tott szor za tát kell be ír ni.) c)** A táb lá zat ban sze rep lõ ér té ke lé si pont szá mok in do ko lá sa:

90 1252 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám 3. Az ér vény te len aján la tot tevõ, ki zárt, illetve al kal mat lan aján lat te võk neve és az ér vény te len ség, a ki zá rás vagy az al kal mat lan ság in do kai: 4. a) Ered mé nyes el já rás ese tén a nyer tes aján lat te võ neve és aján la ta ki vá lasz tá sá nak in do kai: b)* A nyer test kö ve tõ leg ked ve zõbb aján la tot tevõ neve és aján la ta ki vá lasz tá sá nak in do kai: 5.* A be szer zés azon rész e, mely re a nyer tes, illetve az õt kö ve tõ aján lat te võ har ma dik sze méllyel szer zõ dést köt het: 6.* Egyéb in for má ci ók: A *-ga l meg je lölt pon to kat csak ak kor kell ki töl te ni, ha az ab ban fog lalt eset fenn áll. A **-ga l meg je lölt pon to kat csak ak kor kell ki töl te ni, ha az aján lat ké rõ az összes sé gé ben leg elõ nyö sebb aján la tot vá laszt ja. 4. számú melléklet a 40/2005. (III. 10.) Korm. rendelethez Tárgyalásos, meghívásos eljárás (részvételi felhívás) 1. Az aján lat ké rõ neve, címe, táv ira ti címe, te le fon-, telex- és te le fax szá mai: 2. a) A vá lasz tott el já rás: b) Az el já rás al kal ma zá sa fel té te lé nek in do ko lá sa: c)* A szer zõ dés meg ha tá ro zá sa, ami nek meg kö té se érdekében tár gyal ni kí ván nak: 3. a) A be szer zés tár gya és mennyi sé ge: b) A tel je sí tés he lye: c) Annak meg ha tá ro zá sa, hogy az aján lat te võ a be szer zés tár gyá nak egy ré szé re te het-e aján la tot: d)* A rész aján lat té te lé nek szem pont ja: 4. A tel je sí tés ha tár ide je vagy a szer zõ dés idõ tar ta ma: 5.* A nyer tes kö zös aján lat te võk tõl gaz da sá gi tár sa ság lét re ho zá sá nak meg kö ve te lé se: 6. a) A rész vé te li je lent ke zés ha tár ide je: b) A rész vé te li je lent ke zés be nyúj tá sá nak címe (hely ség, utca, ház szám, eme let, szo ba szám): c) A rész vé te li je lent ke zés nyelv e: d)* Az (elsõ) tár gya lás idõ pont ja: 7. A rész vé te li je lent ke zé sek kel kap cso la tos ered mény hir de tés idõ pont ja: 8. a) Az aján lat te võ sze mé lyes hely ze té re vo nat ko zó ada tok (ki zá ró okok), to váb bá a mi ni má li san meg kö ve telt pénz - ügyi, gaz da sá gi és mû sza ki, illetve szak mai al kal mas sá ga meg íté lé sé hez szük sé ges ada tok: b) Jogi hely zet (ki zá ró okok) a meg kö ve telt iga zo lá si mód: c) Pénz ügyi és gaz da sá gi al kal mas ság a meg kö ve telt iga zo lá si mód: d) Mû sza ki, illetve szak mai al kal mas ság a meg kö ve telt iga zo lá si mód: 9. Az aján la tok el bí rá lá sá nak szem pont ja: 10. Annak meg ha tá ro zá sa, hogy le het-e több vál to za tú aján la tot ten ni: 11.* Az aján lat ké rõ ál tal már ki vá lasz tot tak ne vei és cí mei: 12. Egyéb in for má ci ók: A *-ga l meg je lölt pon to kat csak ak kor kell ki töl te ni, ha az a be szer zés vo nat ko zá sá ban szük sé ges. 5. számú melléklet a 40/2005. (III. 10.) Korm. rendelethez Összegezés részvételi jelentkezések elbírálásáról 1. Az aján lat ké rõ neve és címe: 2. A köz be szer zés tár gya és mennyi sé ge: 3. A vá lasz tott el já rás faj tá ja: 4. a) Ered mé nyes volt-e a rész vé te li sza kasz: b) Ered mény te len rész vé te li sza kasz ese tén az ered mény te len ség in do ka: c) Az ered mény te len rész vé te li sza kaszt köve tõen in dul-e új el já rás:

91 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A be nyúj tott rész vé te li je lent ke zé sek szá ma: 6. Az al kal mas, egy ben ér vé nyes rész vé te li jelent kezést be nyúj tó je lent ke zõk neve és címe, mi nõ sí té sük indoka: 7. Az al kal mat lan nak mi nõ sí tett je lent ke zõk neve és címe, mi nõ sí té sük in do ka: 8. Az egyéb ok ból ér vény te len rész vé te li je lent ke zést be nyúj tó je lent ke zõk neve és címe, az ér vény te len ség in do ka: 9. Az aján lat té tel re fel hív ni kí vánt je lent ke zõk neve és címe: 10. Egyéb in for má ci ók: 11. Hi vat ko zás az el já rást meg in dí tó, il le tõ leg meg hir de tõ hir det mény re és köz zé té te lé nek nap ja: 12. Az ered mény hir de tés idõ pont ja: 13. Az össze ge zés el ké szí té sé nek idõ pont ja: A Kormány 41/2005. (III. 10.) Korm. rendelete a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalról szóló 195/2003. (XI. 28.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a Ma gyar Te rü let- és Re gi o ná lis Fej lesz té si Hi va tal ról szóló 195/2003. (XI. 28.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) mó do sí tá sá ról a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. Az R. 2. -ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 2. (1) A Hi va tal az ér de kelt kor mány za ti szer vek kel együtt mû köd ve a) gon dos ko dik a te rü let fej lesz tés rõl és a te rü let ren de - zés rõl szóló évi XXI. tör vény ben és a vég re haj tá sá ra ki adott jog sza bá lyok ban, kor mány ha tá ro za tok ban meg ha - tá ro zott te rü let fej lesz té si, te rü let ren de zé si fel ada tok el lá tá - sáról; b) köz re mû kö dik a te rü let fej lesz té si kon cep ci ók és prog ra mok, to váb bá te rü let ren de zé si ter vek rend sze ré nek ki ala kí tá sá ban, mû köd te té sé ben, se gí ti az or szá gos te rü letés re gi o ná lis fej lesz té si po li ti ka meg ala po zá sá ra vo nat ko - zó ja vas lat el ké szí té sét, ki dol goz za az or szá gos te rü let fej - lesz té si kon cep ci ót; c) köz re mû kö dik az or szág te rü le ti fo lya ma ta i nak ala - ku lá sá ról és a te rü let fej lesz té si po li ti ka ér vé nye sü lé sé rõl szóló or szág gyû lé si be szá mo ló elõ ké szí té sé ben, va la mint az or szág te rü le ti be osz tá sá nak ki ala kí tá sá ban; d) se gí ti a te rü let fej lesz té si tá mo ga tá sok és de cent ra li - zá ció irány el ve i nek, a ked vez mé nye zett tér sé gek be so ro lá - sá nak fel té tel rend sze ré nek, a te rü let fej lesz tést szol gá ló pénz ügyi esz kö zök fel hasz ná lá sa sza bá lya i nak ki dol go zá - sát, elõ ké szí ti a te rü let fej lesz tést szol gá ló köz pon ti és tér - sé gi pénz esz kö zök ará nyá ra vo nat ko zó ja vas la tot; e) köz re mû kö dik a vál lal ko zá si öve ze tek lét re ho zá sa és mû kö dé se sza bá lya i nak ki dol go zá sá ban, elõ ké szí ti a vál - lal ko zá si öve ze tek ki je lö lé sé re tett ja vas la tot; f) se gí ti a re gi o ná lis és me gyei te rü let fej lesz té si ta ná - csok mun ká ját, köz re mû kö dik az Or szá gos Te rü let fej lesz - té si Ta nács ban való rész vé tel lel és a Ta nács mû kö dé sé vel kap cso la tos fel ada tok el lá tá sá ban, a köz pon ti köz igaz ga tá - si szer vek te rü let fej lesz tés sel össze füg gõ te vé keny sé gé nek össze han go lá sá ban, így kü lö nö sen a me gyei, illetve a re - gio nális te rü let fej lesz té si ta ná csok ban kép vi se len dõ kor - mány za ti ál lás pont ki ala kí tá sá ban; g) se gí ti a kis tér sé gi fej lesz té si ta ná csok és mun ka szer - ve ze te ik prog ra mo zá si, ter ve zé si te vé keny sé gét, ellen õr zi a prog ra mok köz pon ti és re gi o ná lis prog ra mok kal való össz hang ját; h) köz re mû kö dik a te rü let fej lesz tés in téz mény rend sze - ré nek szak mai irá nyí tá sá val, mû köd te té sé vel, to vább fej - lesz té sé vel, mû kö dé sük el len õr zé sé vel kap cso la tos kor - mány za ti fel ada tok el lá tá sá ban; i) az or szá gos, a ki emelt tér sé gi és a me gyei te rü let ren - de zé si ter vek össz hang já nak meg te rem té se ér de ké ben szak mai szem pont ból se gí ti a mi nisz ter nek a me gyei te rü - let ren de zé si ter vek kel kap cso la tos elõ ze tes vé le mé nye zé - sét; j) elõ ké szí ti a te rü let- és re gi o ná lis fej lesz tést érin tõ ku - ta tá si elem zõ te vé keny ség tá mo ga tá sa ér de ké ben kö ten dõ együtt mû kö dé si meg ál la po dá so kat, köz re mû kö dik a ku ta - tá si-fej lesz té si fel ada tok el lá tá sá ban; k) köz re mû kö dik a te rü let- és re gi o ná lis fej lesz tés sel és te rü let ren de zés sel kap cso la tos in for má ci ós és adat szol gál - ta tá si rend szer mû köd te té sé ben, el lát ja a tá mo ga tá sok ra vo nat ko zó in for má ci ó kat ke ze lõ Pá lyá za ti In for má ci ós Köz pont fel ada ta it; l) köz re mû kö dik a te rü le ti fõ épí té szek te rü let fej lesz tés - sel, va la mint te rü let- és te le pü lés ren de zés sel össze füg gõ fel ada tai el lá tá sá nak szak mai irá nyí tá sá ban, kü lö nös te kin - tet tel ál lam igaz ga tá si szerv ként vég zett ha tó sá gi felada - taikra; m) köz re mû kö dik a me gyei (fõ vá ro si) köz igaz ga tá si hi - va ta lok ve ze tõ i nek a re gi o ná lis fej lesz té si ta ná csok, a me - gyei te rü let fej lesz té si ta ná csok, a tér sé gi fej lesz té si ta ná -

92 1254 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám csok, kis tér sé gi fej lesz té si ta ná csok fe let ti tör vé nyességi fel ügye let szak mai irá nyí tá sá ban; n) köz re mû kö dik a te rü let ren de zé si ter vek rõl szóló tör - vé nyek elõ ké szí té sé ben és vég re haj tá sá ban; o) köz re mû kö dik a kül föl di mû kö dõ tõke be vo ná sá val, va la mint a kül föld re irá nyuló tõ ke be fek te tés sel össze füg - gõ po li ti ka ki ala kí tá sá ban, a be fek te tés-ösz tön zõ sza bá - lyo zó rend szer ki dol go zá sá ban, együtt mû kö dik a be fek te - tés-ösz tön zést se gí tõ szer ve ze tek kel, re gi o ná lis fej lesz té - sek ben ér de kelt koc ká za ti tõke tár sa sá gok kal és pénz in té - ze tek kel, köz re mû kö dik az or szá gos ki emelt fej lesz té sek - kel kap cso la tos fel ada tok el lá tá sá ban; p) részt vesz a Nem ze ti Fej lesz té si Terv meg va ló sí tá si rend sze ré nek ki dol go zá sá ban; köz re mû kö dik az Euró pai Unió ko hé zi ós po li ti ká ja sza bály- és cél rend sze ré nek ki - ala kí tá sá ban, se gí ti a Nem ze ti Fej lesz té si Terv el ké szí té se során a regionális tervezés összehangolását; q) elõ ké szí ti a kö zös sé gi tá mo ga tá si ke ret re gi o ná lis fej lesz té si ope ra tív prog ram ját és köz re mû kö dik annak vég re haj tá sá ban, elõ ké szí ti az INTERREG kö zös sé gi kez - de mé nye zés azon prog ram ja it, ame lyek ben Ma gyar or szág irá nyí tó fel ada to kat lát el, és köz re mû kö dik azok vég re haj - tá sá ban; köz re mû kö dik egyéb, Ma gyar or szá got érintõ INTERREG programok tervezésében és végrehajtásában; r) el lát ja a he lyi ön kor mány za tok cím zett és cél tá mo - ga tá si rend sze ré rõl szóló tör vény, a de cent ra li zált he lyi ön kor mány za ti fej lesz té si tá mo ga tá si prog ra mok elõ irány - za tai, va la mint a vis ma i or tar ta lék fel hasz ná lá sá nak rész - le tes sza bá lya i ról szóló kor mány ren de let alapján a Hivatalra háruló feladatokat; s) el lát ja a Kép zés fej lesz té si Ta nács szak mai tá mo ga - tá sa mel lett a struk tu rá lis ala pok és a Ko hé zi ós Alap fel - hasz ná lá sá ra tör té nõ fel ké szí tés ér de ké ben lét re ho zott struk tu rá lis ala pok és Ko hé zi ós Alap Kép zõ köz pont fel - ada ta it, va la mint a Pro jekt Ge ne ra ti on Fa ci lity II. fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat felhasználásával kapcsolatos egyes kormányzati feladatokat; t) mû köd te ti a Ma gyar or szá gi Ré gi ók Brüssze li Iro dá - ját. (2) A Ma gyar or szá gi Ré gi ók Brüssze li Iro dá ja ál tal fog - lal koz ta tott köz tiszt vi se lõk és ügy ke ze lõk jog vi szo nyá ra a köz tiszt vi se lõk tar tós kül szol gá la tá ról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. ren de let rendelkezései az irányadók. 2. (1) Az R. 3. -a (1) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A Hi va tal ön ál ló jogi sze mé lyi ség gel ren del ke zõ or szá gos ha tás kö rû ál lam igaz ga tá si szerv, amely ön ál ló an gazdálkodik. (2) Az R. 3. -a (3) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A Hi va talt a Kormány irá nyít ja és a re gi o ná lis fej - lesz té sért és fel zár kóz ta tá sért fe le lõs tár ca nél kü li mi nisz - ter (a továb biak ban: tár ca nél kü li miniszter) felügyeli. 3. Az R. 5. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki: (3) A Hi va tal egyes fõ osz tá lyai és mun ka tár sai a tár ca nél kü li mi nisz ter uta sí tá sa alap ján gon dos kod nak a tár ca nél kü li mi nisz ter irá nyí tá sa, illetve fel ügye le te alatt álló más ál lam igaz ga tá si szer ve ze tek szá má ra egyes kü lö nö - sen jogi, hu mán po li ti kai, pénz ügyi-költ ség ve té si és ellenõrzési feladatok ellátásáról. 4. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály - ba, egy ide jû leg a re gi o ná lis fej lesz té sért és fel zár kóz ta tá - sért fe le lõs tár ca nél kü li mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 293/2004. (X. 28.) Korm. ren de let 2. -a (1) be kez - dé sé nek h) pontja a hatályát veszti. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Kormány 42/2005. (III. 10.) Korm. rendelete a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának egyes szabályairól A Kormány a bio üzem anya gok és más meg úju ló üzem - anya gok köz le ke dé si célú fel hasz ná lá sá nak elõ moz dí tá sa ér de ké ben a kö vet ke zõ ket rendeli el: 1. A ren de let ha tá lya a bio üzem anya gok és más meg úju ló üzem anya gok köz le ke dé si célú for gal ma zá sá ra és fel hasz - ná lá sá ra terjed ki. 2. A ren de let al kal ma zá sá ban: a) bio üzem anyag: a bio masszá ból elõ ál lí tott fo lyé kony vagy gáz hal maz ál la po tú üzem anyag. Bio üzem anyag nak kell te kin te ni a bi o e ta nolt, a bio dí zelt, a bio gázt, a bio me - ta nolt, a bi o di me ti lé tert, a bio-et BE-t (etil-ter ci er-bu til -

93 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1255 éter), a bio-mtbe-t (me til-ter ci er-bu til éter), a szin te ti kus bio üzem anya go kat, a bio hid ro gént és a tisz ta nö vé nyi ola - jat, to váb bá a más jog sza bály ban bio üzem anyag ként meghatározott üzemanyagot. A bioüzemanyagok közül: aa) bi o e ta nol: a bio masszá ból, illetve a hul la dé kok biológiailag le bom ló ré szé bõl elõ ál lí tott, bio üzem anyag - ként felhasználható etanol; ab) bio dí zel: dí zel-üzem anyag mi nõ sé gû, bio üzem - anyag ként fel hasz nál ha tó nö vény olaj-zsír sav-me til ész ter; ac) bio gáz: bio masszá ból, illetve hul la dé kok bi o ló gi a i - lag le bom ló ré szé bõl föld gáz-mi nõ sé gû re tisz tít ha tó, bio - üzem anyag ként fel hasz nál ha tó gáznemû üzemanyag vagy fagáz; ad) bio me ta nol: bio masszá ból elõ ál lí tott, bio üzem - anyag ként fel hasz nál ha tó metanol; ae) bi o di me ti lé ter: bio masszá ból elõ ál lí tott, bio üzem - anyag ként fel hasz nál ha tó dimetiléter; af) bio-et BE (etil-ter ci er-bu til éter): bi o e ta nol ala pon elõ ál lí tott etil-ter ci er-bu til éter, amely nek tér fo gat-szá za lé - kos bio üzem anyag-há nya da 47%; ag) bio-mtbe (me til-ter ci er-bu til éter): bio me ta nol ala pon elõ ál lí tott üzem anyag, amely nek tér fo gat-szá za lé - kos bio üzem anyag-há nya da 36%; ah) szin te ti kus bio üzem anyag: bio masszá ból elõ ál lí tott szin te ti kus szén hid ro gén vagy szin te ti kus szén hid ro - gén-ke ve rék; ai) bio hid ro gén: bio masszá ból, illetve hul la dé kok bi o - ló gi a i lag le bont ha tó ré szé bõl elõ ál lí tott, bio üzem anyag - ként fel hasz nál ha tó hidrogén; aj) tisz ta nö vé nyi olaj: saj to lás sal, ext ra há lás sal, illetve ha son ló el já rá sok kal ola jos mag vak ból nyert nyers vagy fi no mí tott, de ké mi a i lag vál to zat lan ál la po tú olyan olaj, amely az adott mo tor tí pu sok hoz al kal mas és a vo nat ko zó kibocsátási elõ írások teljesülnek; b) bio massza: a me zõ gaz da ság ból (be le ért ve a nö vé nyi és ál la ti anya go kat), az er dõ gaz da ság ból és az élel mi szer - ipar ból, va la mint az ezzel kap cso la tos ipar ágak ból szár - ma zó ter mé kek, hul la dé kok és ma rad vá nyok bi o ló gi a i lag le bont ha tó rész e, va la mint az ipar i és kommunális hulladék biológiailag lebontható része; c) más meg úju ló üzem anyag: azok a bio üzem anya gon kí vü li meg úju ló üzem anya gok, ame lyek a kü lön jog sza - bály ban 1 meg ha tá ro zott meg úju ló ener gia for rá sok ból szár maz nak és köz le ke dé si célra használatosak; d) ener gia tar ta lom: az üzem anyag alsó fû tõ ér té ke (kj/kg). 3. (1) A bio üzem anya got az aláb bi for má ban le het for gal - maz ni, illetve fel hasz nál ni: évi CX. tör vény a vil la mos ener gi á ról; 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételének szabá - lyairól és árainak megállapításáról. a) tisz ta bio üzem anyag ként, vagy nagy kon cent rá ci ó - ban ás vány olaj-szár ma zé kok ban, a köz le ke dé si fel hasz ná - lás ra vo nat ko zó kü lön le ges mi nõ sé gi elõ írásokkal össz - hang ban; b) ás vány olaj-szár ma zé kok hoz hoz zá ke vert bio üzem - anyag ként, a köz le ke dés ben hasz nált üzem anya gok mû - sza ki kö ve tel mé nye i rõl szóló har mo ni zált euró pai szab vá - nyo kat át ül te tõ nemzeti szabványokkal összhangban; c) bio üzem anyag ból szár ma zó fo lya dék ként, amely nek te kin te té ben a bio üzem anyag-há nya dot a 2. af), illetve ag) pont ja határozza meg. (2) Kü lön jog sza bály sze rint 2 ki zá ró lag az 1. b) pont já - ban meg ha tá ro zott for má ban for gal ma zott bio üzem anyag - ra igé nyel he tõ vissza a jövedéki adó. (3) A bio üzem anya gok ra is al kal maz ni kell a gép jár - mû-haj tó anya gok mi nõ sé gi kö ve tel mé nye i rõl, va la mint a gép jár mû-haj tó anya gok idõ sza kos min ta vé te le zé sé rõl szóló jog sza bá lyok 3 rendelkezéseit. (4) A bio üzem anya gok fo ko zott el ter jesz té se nem jár hat együtt a jog sza bá lyi fel té te lek nek és a szab vá nyok nak meg fe le lõ töb bi üzem anyag, for gal ma zá sá nak, illetve fel hasz ná lá sá nak a korlátozásával. 4. (1) A bio üzem anyag for gal ma zó ja kö te les gon dos kod ni ar ról, hogy a fo gyasz tók tá jé koz ta tást kap ja nak a bio üzem - anya gok és más meg úju ló üzem anya gok rendelkezésre állásáról. (2) Ha a for gal ma zó olyan üzem anya got for gal maz, amely ben az ás vány olaj-szár ma zék hoz hoz zá ke vert bio - üzem anyag ará nya meg ha lad ja az 5% zsír sav-me til ész ter (FAME) vagy az 5% bi o e ta nol ha tár ér té ket, pla ká ton, illetve ki jel zõn ezt a kö rül ményt a %-é rté k pon tos megjelölésével külön fel kell tüntetni. 5. (1) A bio üzem anyag és más meg úju ló üzem anyag for - gal ma zó ja kö te les min den év má jus hó 15. nap já ig tá jé - koz tat ni a köz le ke dé sért fe le lõs mi nisz tert (a továb biak - ban: mi nisz ter) a meg elõ zõ nap tá ri év ben for gal ma zott bio üzem anyag és más meg úju ló üzemanyag fajtánkénti mennyiségérõl. (2) A 2003/30/EK euró pai par la men ti és ta ná csi irány - elv 4. cik ke sze rin ti be je len té si kö te le zett ség tel je sí té se a miniszter feladata évi CXXVII. tör vény a jö ve dé ki adó ról és a jö ve dé ki ter mé kek for gal ma zá sá nak kü lö nös sza bá lya i ról. 3 5/2000. (II. 16.) GM ren de let a gép jár mû-haj tó anya gok mi nõ sé gi kö ve - tel mé nye i rõl; 59/2004. (IV. 24.) GKM ren de let a gép jár mû-haj tó anya gok idõszakos mintavételezésérõl.

94 1256 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tály ba. (2) E ren de let 5. -a (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott tájékoztatás meg kül dé sé nek ha tár ide je a év ben június 1. (3) Fel ha tal ma zást kap a mi nisz ter, hogy az 5. (1) be - kez dé sé ben meg ha tá ro zott tá jé koz ta tás rész le tes szabá - lyait ren de let ben ál la pít sa meg. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ na pon lép ha tály ba; egy ide jû leg az R. 2. -a (4) be kez dé sé nek b) pont ja a ha tá - lyát vesz ti. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök 7. Ez a ren de let a köz le ke dé si ága zat ban a bio üzem anya - gok, illetve más meg úju ló üzem anya gok hasz ná la tá nak elõ moz dí tá sá ról szóló, má jus 8-i 2003/30/EK euró - pai par la men ti és ta ná csi irány elv nek való meg fe le lést szol gál ja. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Kormány tag ja i nak rendeletei A gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a belügyminiszter 12/2005. (III. 10.) GKM BM együttes rendelete a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásáról A Kormány 43/2005. (III. 10.) Korm. rendelete a Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról 1. A Mi nisz ter el nö ki Hi va tal ról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) 3. -ának c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (A mi nisz ter) c) gon dos ko dik a Kormány par la men ti kap cso lat rend - sze ré nek össze han go lá sá ról, en nek ke re té ben a mi nisz - ter el nök ka bi net fõ nö ké nek köz re mû kö dé sé vel kap cso la - tot tart az Or szág gyû lés kor mány pár ti képviselõcsoport - jaival; a Hi va tal ál ta lá nos jog kö rû po li ti kai ál lam tit ká ra köz re mû kö dé sé vel kép vi se li a Kor mányt az Or szág gyû lés Ház bi zott sá gá ban; A Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve té sé rõl szóló évi CXXXV. tör vény (a továb biak ban: költ ség ve té si tör vény) 5. szá mú mel lék le té nek 23. pont já ban ka pott fel - ha tal ma zás alap ján fi gye lem mel az au tó busszal vég zett me net rend sze rin ti sze mély szál lí tás ról szóló évi XXXIII. tör vény (a továb biak ban: Atv.) 3. -ának (2) be - kez dé sé re a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet - ke zõ ket ren del jük el: 1. (1) A köz pon ti költ ség ve tés ál tal biz to sí tott tá mo ga tást (a továb biak ban: nor ma tív tá mo ga tás) az a he lyi köz for - gal mú köz le ke dés sel (a továb biak ban: he lyi köz le ke dés) ren del ke zõ te le pü lé si ön kor mány zat (a továb biak ban: ön - kor mány zat) igé nyel he ti, amely: a) a kü lön jog sza bály ban 1 meg ha tá ro zott eset ben he lyi köz le ke dést le bo nyo lí tó gaz dál ko dó szer ve ze tet, illetve költ ség ve té si szer vet tart fenn, 1 A kon cesszi ó ról szóló évi XVI. tör vény 2. (1) be kez dé sé nek a) pont ja alap ján.

95 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1257 b) a kü lön jog sza bá lyok ban 2 meg ha tá ro zott ese tek ben a he lyi köz le ke dés le bo nyo lí tá sá ra a köz szol gál ta tá si szer - zõ dést az ön kor mány za ti, ál lam i vagy egyéb szol gál ta tó - val meg kö töt te, c) a kü lön jog sza bály ban 3 meg ha tá ro zott ese tek ben a he lyi köz le ke dés le bo nyo lí tá sá ra a köz szol gál ta tá si szer - zõ dés nek meg fe le lõ szer zõ dést, vagy a kon cesszi ós szer - zõ dést az ön kor mány za ti, ál lam i vagy egyéb szol gál ta tó - val meg kö töt te, vagy d) a kü lön jog sza bály ban 4 meg ha tá ro zott eset ben a te - vé keny ség gya kor lá sá nak jo gát kon cesszi ós szer zõ dés ke - re té ben idõ le ge sen át en ged te. (2) A nor ma tív tá mo ga tást igé nyel he ti to váb bá az az ön - kor mány zat is, amely a kü lön jog sza bály ban 5 meg ha tá ro - zott he lyi já rat tal a köz igaz ga tá si ha tá ron kí vül au tó - busszal vég zett sze mély szál lí tás ra vo nat ko zó meg álla po - dás alap ján az ön kor mány za ti, ál lam i vagy egyéb szol gál - ta tó val a köz szol gál ta tá si szer zõ dést meg kö töt te. Eb ben az eset ben az érin tett ön kor mány za tok kö zöt ti meg álla po dás sze rint tör té nik a tá mo ga tás igény lé se. Az érin tett já ra tok - ra csak egy ön kor mány zat igé nyel het nor ma tív tá mo ga - tást. (3) A nor ma tív tá mo ga tás igény lé sé nek to váb bi fel té te le az ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le ti ha tá ro zat tal alá tá - masz tott nyi lat ko za ta ar ról, hogy a) a he lyi köz le ke dés mû köd te té sé hez (fo lya ma tos üze - mel te té sé hez és esz köz fenn tar tá si rá for dí tá sa i hoz) és/vagy fej lesz té sé hez (be ru há zá sa i hoz) a tárgy év ben mi lyen össze gû sa ját for rás ból szár ma zó vissza nem té rí ten dõ ön - kor mány za ti tá mo ga tás sal já rul hoz zá, amely a he lyi költ - ség ve tés be ke rül jön be épí tés re, to váb bá b) a he lyi köz le ke dést a tárgy év ja nu ár 1-jé tõl de cem - ber 31-éig fo lya ma to san fenn tart ja. (4) Amennyi ben a tárgy év köz ben az ön kor mány zat szán dé kán kí vül ál ló ok ból a he lyi köz le ke dés még is meg - szû nik a te le pü lé sen, az ön kor mány zat csak a nor ma tív tá - mo ga tás idõ ará nyos ré szé re jo go sult. Az e fö löt ti részt a he lyi köz le ke dés meg szû né sét kö ve tõ 15 na pon be lül kö te - les vissza fi zet ni. Amennyi ben az ön kor mány zat e ha tár - idõn be lül vissza fi ze té si kö te le zett sé gé nek nem tesz ele - get, ak kor a vissza fi ze ten dõ összeg után e ha tár idõ tõl az ál lam ház tar tás ról szóló évi XXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Áht.) 64/B. -a sze rin ti ka ma tot kell fi - zet nie. 2. (1) A tá mo ga tá si ké rel met az 1. mel lék let ben meg ha tá - ro zott tar ta lom mal, a 2. mel lék let sze rin ti, szol gál tat ón ként ki töl tött adat lap pal együtt kell a tárgy év már ci us 31-éig a Ma gyar Ál lam kincs tár ille té kes Te rü le ti Igaz ga tó sá gá hoz (a továb biak ban: Igaz ga tó ság) 2 pél dány ban be nyúj ta ni. (2) A tá mo ga tá si ké re lem 2. mel lék let sze rin ti adat lap já - nak a ha tó sá gi fé rõ hellyel szá mí tott tárgy évet meg elõ zõ évi fé rõ hely-ki lo mé ter tel je sít mé nye ket tar tal maz nia kell. A sta tisz ti kai fé rõ hellyel szá mí tott tárgy évet meg elõ zõ évi fé rõ hely-ki lo mé ter tel je sít mé nyek ren del ke zés re ál lá sa ese tén az adat lap nak azt az ada tot is tar tal maz nia kell. (3) Az Igaz ga tó ság a ké rel met annak elõ írt tar tal mi és for mai tel jes sé ge szem pont já ból ellen õr zi. Hi á nyos ké re - lem ese tén az Igaz ga tó ság 8 na pos ha tár idõ tû zé sé vel hiánypótlásra hív ja fel az ön kor mány za tot. (4) A ké re lem egy pél dá nyát az Igaz ga tó ság a (3) be kez - dés szerinti felhívás ellenére továbbra is hiányos kérelem esetén véleményével ellátva tárgyév április 15-éig továbbítja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére. 3. (1) A költ ség ve té si tör vény ben meg ha tá ro zott éves tá - mo ga tá si ke re tet a fel té te lek nek meg fele lõen be nyúj tott tá - mo ga tá si ké rel mek és e ren de let 2. mel lék le te sze rin ti ada - tok alap ján a tárgy évet meg elõ zõ év ben tény le ge sen tel je - sí tett fé rõ hely-ki lo mé ter ará nyá ban kell el osz ta ni, az egyes köz le ke dé si üzem ága za tok, illetve te le pü lés ka te gó ri ák sú - lyo zott tárgy évet meg elõ zõ évi üze mi szin tû faj la gos rá for dí tá sai figye lembevételével. A tá mo ga tás el osz tá sá - nak alap ját ké pe zõ sú lyo zás nál a kör nye zet vé del mi szem - pont ból ked ve zõbb köz le ke dé si üzem ága za to kat elõny ben kell ré sze sí te ni. (2) A nor ma tív tá mo ga tás össze ge nem ha lad hat ja meg a sa ját for rá sú ön kor mány za ti tá mo ga tás össze gét. A nor ma - tív tá mo ga tás el osz tá sá nak elsõ kö ré ben eb bõl követke - zõen meg ma ra dó nor ma tív tá mo ga tá si össze ge ket azok kö zött a te le pü lé sek kö zött kell to vább osz ta ni sa ját for rá - suk mér té ké ig az (1) be kez dés ben fog lal tak sze rint, ame - lyek ön kor mány za ti sa ját for rá sa meg ha lad ja az elsõ kör - ben rá juk esõ nor ma tív tá mo ga tást. 2 Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló évi XXXIII. tör vény 9. -a alap ján, to váb bá a vas út ról szóló évi XCV. tör vény 7/A. -a alap ján. 3 Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló évi XXXIII. tör vény 17. -ának (2) be kez dé se alap ján. 4 A kon cesszi ó ról szóló évi XVI. tör vény 2. (1) be kez dé sé nek b) pont ja alap ján. 5 Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló évi XXXIII. tör vény 3. (4) be kez dé sé nek b) pont ja és 3. -ának (5) bekezdése alapján. 4. (1) A gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter, a bel ügy mi - nisz ter és a pénz ügy mi nisz ter Tár ca kö zi Bi zott sá got (a továb biak ban: Bi zott ság) hoz lét re a nor ma tív tá mo ga - tás el osz tá si ja vas la tá nak el ké szí té sé re.

96 1258 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám (2) A Bi zott ság mû kö dé si fel té te le it a Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té rium biz to sít ja. A Bi zott ság ügy - rend jét az elsõ ülé sen fo gad ja el. (3) A Bi zott ság tag ja i nak szá ma leg alább 5, leg fel jebb 9 fõ, amely bõl leg fel jebb 3 fõt a Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té rium, leg fel jebb 1 fõt a Bel ügy mi nisz té ri um, leg - fel jebb 1 fõt a Pénz ügy mi nisz té rium, leg fel jebb 1 fõt a Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té rium, leg fel jebb 1 fõt a Te rü let po li ti kai Kor mány za ti Hi va tal, leg fel jebb egy fõt Bu da pest Fõ vá ros Ön kor mány za ta és leg fel jebb 1 fõt az ön kor mány za ti szö vet sé gek de le gál nak. A Bi zott - ság el nö két a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter je lö li ki. A Bi zott ság dön té se alap ján a Bi zott ság mun ká já ban az ön kor mány za tok ré szé rõl ta nács ko zá si jog gal to váb bi de - le gál tak vehetnek részt. (4) A Bi zott ság ha tá ro zat ké pes, ha a ta gok több mint fele je len van. Dön té se it nyílt sza va zás sal hoz za, ame lyek - nek el fo ga dá sá hoz a je len lévõ ta gok több sé gé nek tá mo ga - tó sza va za ta szük sé ges. Sza va zat egyen lõ ség ese tén az el - nök sza va za ta dönt. (5) A Bi zott ság ja vas la tát a tárgy év má jus 31-éig a ha tá - lyos jog sza bá lyok, to váb bá a 3. -ban meg ha tá ro zott fel té - te lek alap ján ké szí ti el. Az e ren de let nek meg fele lõen be - nyúj tott ké rel me ket a Bi zott ság ja vas la ta figye lembe - vételével a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter, va la mint a bel ügy mi nisz ter bí rál ja el a tárgy év jú ni us 15-éig. (6) A dön tés ered mé nyé rõl a ké rel met be nyúj tó ön kor - mány za tot a nor ma tív tá mo ga tás össze gé nek üze má gan - kén ti meg je lö lé sé vel a Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi - nisz té rium írás ban ér te sí ti, to váb bá a gaz da sá gi és köz le - ke dé si mi nisz ter és a bel ügy mi nisz ter együt tes tá jé koz ta - tó ban köz zé te szi te le pü lé sen ként a nor ma tív tá mo ga tá sok össze gét. A meg ítélt tá mo ga tás nak az ön kor mány za tok költ ség ve té si szám lá já ra egy összeg ben tör té nõ uta lá sá ról a tárgy év jú ni us 30-áig a Bel ügy mi nisz té ri um gon dos ko - dik. A nor ma tív tá mo ga tást az ön kor mány zat a szol gál ta - tó nak 8 na pon be lül to vább utal ja. 5. (1) A költ ség ve té si tör vény 15. -a (1) be kez dé sé nek a) pont ja ér tel mé ben az oda ítélt nor ma tív tá mo ga tás csak a he lyi köz le ke dés mû köd te té sé nek, fo lya ma tos üze mel te té - sé nek és esz köz fenn tar tá si rá for dí tá sa i nak fi nan szí ro zá sá - ra hasz nál ha tó fel. (2) Ha az ön kor mány zat a nor ma tív tá mo ga tást rész ben vagy egész ben nem a ké re lem ben sze rep lõ he lyi köz le ke - dé si cél ra hasz nál ta fel, kö te les a nem jog sze rû en fel hasz - nált tá mo ga tás össze gét az Áht. 64/B. -a sze rin ti ka mat tal meg nö vel ve a köz pon ti költ ség ve tés nek vissza fi zet ni. (3) A nor ma tív tá mo ga tás ból szár ma zó mû kö dé si tá mo - ga tást a szám vi tel rõl szóló évi C. tör vény 77. -a (2) be kez dé sé nek d) pont ja alap ján a szol gál ta tó nak egyéb be vé tel ként kell el szá mol nia. Az ál ta lá nos for gal mi adó ról szóló évi LXXIV. tör vény (a továb biak ban: ÁFA tör vény) ér tel mé ben a tá mo ga tás nem mi nõ sül sem meg - ren de lés el len ér té ké nek, sem árat köz vet le nül be fo lyá so ló ál lam ház tar tá si tá mo ga tás nak, ezért a tá mo ga tás össze ge után áfa fi ze té si kö te le zett ség nem ke let ke zik. A Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve té sé rõl és az ál lam ház tar - tás há rom éves ke re te i rõl szóló évi CXVI. tör vény ának e) pont já ban adott men te sí tés alap ján a mû kö - dé si tá mo ga tás ra nem vo nat ko zik az ÁFA tör vény 38. -ának (1) és (4) be kez dé sé ben sza bá lyo zott áfa le vo - ná si jog kor lá to zás és ará nyo sí tá si kö te le zett ség sem. (4) A tá mo ga tás ban ré sze sült te le pü lé si ön kor mány zat a tá mo ga tás ren del te tés sze rû fel hasz ná lá sá ról a be nyúj tott éves költ ség ve té si be szá mo ló ja ke re té ben kö te les el szá - mol ni az Igaz ga tó ság ré szé re. (5) Az ön kor mány zat nak az el szá mo lás ban kö zöl nie kell szol gál tat ón ként a te le pü lé sen a szol gál ta tó nál meg je - le nõ: a) a te le pü lés he lyi köz le ke dé sé bõl szár ma zó tény le ges net tó (áfa nél kü li) díj be vé telt a évre vo nat ko zó an, b) az igény be vett fo gyasz tói ár ki egé szí tés net tó (áfa nél kü li) össze gét a évre vo nat ko zó an, c) a szol gál ta tó nak nyúj tott ön kor mány za ti mû kö dé si tá mo ga tást a évre vo nat ko zó an, d) a szol gál ta tó nak nyúj tott ön kor mány za ti fej lesz té si tá mo ga tást a évre vo nat ko zó an, va la mint, e) a szol gál ta tó he lyi köz le ke dé si te vé keny sé gé re vo - nat ko zó üze mi (üz le ti) te vé keny ség rá for dí tá sa it köz le ke - dé si üzem ága ként, a évre vo nat ko zó an. (6) Az Igaz ga tó ság az (5) be kez dés ben meg ha tá ro zott ada to kat a be ér ke zést kö ve tõ 15 na pon be lül a Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té rium ré szé re to váb bít ja. (7) Amennyi ben a he lyi köz le ke dés mû köd te té sé hez és/vagy fej lesz té sé hez a tárgy év ben az ön kor mány zat nem biz to sít ja az 1. (3) be kez dé sé nek a) pont ja sze rin ti nyi lat - ko zat ba fog lalt sa ját for rás ból szár ma zó, leg alább a nor - ma tív tá mo ga tás össze gét el érõ vissza nem té rí ten dõ tá mo - ga tást, ak kor a kü lön bö ze tet az Áht. 64/B. -a sze rint kamattal meg nö vel ve vissza kell fi zet nie. 6. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép hatályba. (2) A évi nor ma tív tá mo ga tás igény lé sé hez a évi tény le ge sen tel je sí tett fé rõ hely-ki lo mé ter tel je - sít mé nye ket sta tisz ti kai fé rõ hellyel kell szá mí ta ni. (3) E ren de let al kal ma zá sá ban: a) fé rõ hely-ki lo mé ter (fhkm): az egyes jár mû vek (sze - rel vé nyek) fé rõ he lyé nek (be fo ga dó ké pes sé gé nek) és hasz - nos ki lo mé te ré nek szor za ta, több jár mû köz le ked te té se

97 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1259 ese tén az elõ zõek sze rint jár mû ven ként szá mí tott tel je sít - mé nyek össze ge, b) ha tó sá gi fé rõ hely: a meg en ged he tõ ter he lés alap ján szá mí tott, a jár mû vel a for gal mi en ge dé lye sze rint szál lít - ha tó sze mé lyek szá ma ként be jegy zett fé rõ hely (az uta zó - sze mély zet le szá mí tá sá val), c) sta tisz ti kai fé rõ hely: a ko csi szek ré nyek ülõ he lye i - nek és a (ke rék do bok, lép csõk és láb tar tó do bo gók nél kü li) sza bad ál ló fe lü le té bõl 5 fõ/m 2 -rel szá mí tott ál ló he lye i nek össze ge, d) üze mi (üz le ti) te vé keny ség rá for dí tá sai a te le pü lés he lyi köz for gal mú köz le ke dé sé re vo nat koz tat va: a szám vi - tel rõl szóló évi C. tör vény nek és a szám vi te li po li ti - ká nak meg fele lõen a szol gál ta tó nak az adott te le pü lés he - lyi me net rend sze rin ti sze mély szál lí tá si te vé keny sé gé re ki mu ta tott üze mi (üz le ti) te vé keny ség rá for dí tá sa, e) a szol gál ta tó he lyi köz for gal mú köz le ke dé si te vé - keny sé gé re vo nat ko zó üze mi (üz le ti) te vé keny ség rá for dí - tá sa össze sen a me gyei jogú vá ro sok ki vé te lé vel: a szám vi - tel rõl szóló évi C. tör vény nek és a szám vi te li po li ti - ká nak meg fele lõen a több te le pü lé sen mû kö dõ szol gál ta tó a me gyei jogú vá ro sok ra vo nat ko zó ada tot nem tar tal ma zó összes he lyi köz for gal mú köz le ke dé si te vé keny sé gé re ki - mu ta tott üze mi (üz le ti) te vé keny ség ráfordítása, f) ön kor mány za ti mû kö dé si tá mo ga tás: a fo lya ma tos üzem vi te li és esz köz fenn tar tá si cél ra a ké rel me zõ ön kor - mány zat ál tal nyúj tott ön kor mány za ti tá mo ga tás, g) ön kor mány za ti fej lesz té si tá mo ga tás: a fej lesz té si cél ra a ké rel me zõ ön kor mány zat ál tal nyúj tott tá mo ga tás, h) a szol gál ta tó he lyi köz for gal mú köz le ke dé si fé rõ - hely-ki lo mé te re össze sen a me gyei jogú vá ro sok ki vé te lé - vel: a több te le pü lé sen mû kö dõ szol gál ta tó a me gyei jogú vá ro sok ra vo nat ko zó ada tot nem tar tal ma zó összes he lyi já ra ti fé rõ hely-ki lo mé ter tel je sít mé nye. Dr. Kó ka Já nos s. k., Dr. Lam perth Mó ni ka s. k., gazdasági és közlekedési bel ügy mi nisz ter mi nisz ter 1. melléklet a 12/2005. (III. 10.) GKM BM együttes rendelethez A tá mo ga tá si ké re lem nek tar tal maz nia kell: a) a ké rel met be nyúj tó te le pü lé si ön kor mány zat KSH kód ját, pon tos ne vét, cí mét, te le fon szá mát, adó szá mát, szám - la szá mát a szám la ve ze tõ bank meg ne ve zé sé vel, b) a he lyi sze mély szál lí tást vég zõ köz le ke dé si szol gál ta tó pon tos ne vét, cí mét (szék hely, te lep hely), te le fon szá mát. c) A ké re lem hez csa tol ni kell ere de ti ben, vagy hi te les má so lat ként ca) e ren de let caa) 1. (1) be kez dé sé nek a) pont já ban fog lal tak fenn ál lá sa ese té ben a gaz dál ko dó szer ve zet 30 nap nál nem ré geb bi cég ki vo na tát, illetve költ ség ve té si szerv ala pí tó ok ira tát, to váb bá a ha tá lyos me net ren det iga - zoló do ku men tu mot, cab) 1. (1) be kez dé sé nek b) pont já ban fog lal tak fenn ál lá sa ese té ben az Atv. 9. -a sze rin ti köz szol gál ta tá si szer zõ dést, amely nek rész e a ha tá lyos me net rend, cac) 1. (1) be kez dé sé nek c) pont já ban fog lal tak fenn ál lá sa ese té ben az Atv. 17. (2) be kez dé se sze rin ti (kon cesszi ós) szer zõ dést és a ha tá lyos me net ren det iga zo ló do ku men tu mot, cad) 1. (1) be kez dé sé nek d) pont já ban fog lal tak fenn ál lá sa ese té ben a kon cesszi ós szer zõ dést és a ha tá lyos me net ren det iga zo ló do ku men tu mot, cae) 1. -ának (2) be kez dés ben fog lal tak fenn ál lá sa ese té ben az Atv. 3. -ának (4) be kez dé se sze rin ti meg ál - la po dást, az Atv. 3. -ának (5) be kez dé se sze rin ti meg bí zást (köz szol gál ta tá si szer zõ dést) és a ha tá lyos me net ren det iga zo ló do ku men tu mot, és e ren de let 1. (2) be kez dé sé nek má so dik mon da tá ban meg ha - tá ro zott meg ál la po dást, cb) az ön kor mány zat ha tá lyos, a me net rend sze rin ti he lyi köz le ke dés dí ja i ról szóló ren de le tét, cc) a he lyi köz le ke dés tárgy évet meg elõ zõ évi fé rõ hely-ki lo mé ter tel je sít mé nyét és a meg je lölt gaz dál ko dá si ada - ta it be mu ta tó, e ren de let 2. mel lék le te sze rin ti ki töl tött adat la pot (he lyi sze mély szál lí tást vég zõ köz le ke dé si szol gál tat ón ként kü lön), cd) e ren de let 1. (3) be kez dé sé nek a) és b) pont já nak meg fe le lõ nyi lat ko za to kat, ce) az ön kor mány za ti sa ját for rás össze gét tar tal ma zó költ ség ve té si ren de let ki vo na tot.

98 1260 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám 2. melléklet a 12/2005. (III. 10.) GKM BM együttes rendelethez Adatlap a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásának igényléséhez Te le pü lé si ön kor mány zat KSH kód ja:... ne ve:... cí me:... te le fon szá ma:... Köz le ke dé si szol gál ta tó ne ve:... cí me:... te le fon szá ma:... He lyi köz for gal mú közlekedési üzemágazat ne ve Au tó busz Köz úti vas út (vil la mos) Tro li busz Met ró HÉV Összesen év Fé rõ hely-ki lo mé ter tel je sít mény (ezer fhkm) ha tó sá gi fé rõ hellyel* sta tisz ti kai fé rõ hellyel** Üze mi (üz le ti) te vé keny ség rá for dí - tásai a település he lyi köz for gal mú közlekedésére vo nat koz tat va*** (mil lió Ft) Ön kor mány za ti mû kö dé si tá mo ga tás (mil lió Ft) Ön kor mány za ti fejlesztési támogatás (millió Ft) He lyi köz for gal mú közlekedési üzemágazat ne ve Au tó busz Hév Összesen év A szol gál ta tó he lyi köz for gal mú köz le ke dé si férõhely-kilométere összesen a me gyei jo gú vá ro sok ki vé te lé vel (ezer fhkm) ha tó sá gi fé rõ hellyel* sta tisz ti kai fé rõ hellyel** A szol gál ta tó he lyi köz for gal mú köz le ke dé si te vé keny sé gé re vo nat ko zó üze mi (üz le ti) tevékenység ráfordítása összesen a megyei jo gú vá ro sok (fõ vá ros) ki vé te lé vel*** (mil lió Ft) Egyéb meg jegy zés1****:... Egyéb meg jegy zés2*****: Kelt:... P. H. te le pü lé si ön kor mány zat pol gár mes te re te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ je Megjegyzés: * A ha tó sá gi en ge dé lyes fé rõ hely-ki lo mé ter osz lo pot kö te le zõ ki töl te ni. ** Amennyiben rendelkezésre áll a férõhely-kilométer adat, akkor az oszlopot ki kell tölteni. *** Mind két rá for dí tás adat ren del ke zés re ál lá sa ese tén mind két osz lo pot ki töl te ni szük sé ges. **** Egyéb meg jegy zés1: a év ben in dí tott he lyi köz le ke dés ese tén a já rat in dí tás pon tos dá tu ma. ***** Egyéb megjegyzés2: több települést kiszolgáló társaság esetén a megyei jogú városok kivételével a települések megnevezése.

99 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1261 A tárca nélküli miniszter 3/2005. (III. 10.) TNM rendelete Alsóörs vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról* A Ba la ton Ki emelt Üdü lõ kör zet Te rü let ren de zé si Ter - vé nek el fo ga dá sá ról és a Ba la to ni Te rü let ren de zé si Sza - bály zat meg ál la pí tá sá ról szóló évi CXII. tör vény 58. (2) be kez dé se a) és b) pont já ban ka pott fel ha tal ma - zás, va la mint a ba la to ni víz part-re ha bi li tá ci ós sza bá lyo zás kö ve tel mé nye i rõl szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. ren de - let (a továb biak ban: kor mány ren de let) elõ írásaival össz - hang ban a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Al só örs víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány ter vét e ren de - let mel lék le té vel ki adom. 2. (1) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott víz part-re ha - bi li tá ci ós sza bá lyo zá si kö ve tel mé nyek Al só örs köz igaz ga - tá si te rü le tén a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap ján lehatárolt területre terjednek ki. (2) A kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott sza bá lyo zá si kö ve tel mé nye ket az (1) be kez dés sze rint le ha tá rolt ta nul - * A Magyar Közlöny a rendelet mellékletét képezõ eredeti M=1:2000 méretarányú tervlapok kicsinyített példányait tartalmazza. A rendelet mel - lékletének M=1:2000 méretarányú eredeti tervlapjait a Magyar Hivatalos Közlönykiadó által kiadott CD tartalmazza, amelyet az elõfizetõk kérésre meg kap nak [te le fon: 36 (1) /237 és 238 mel lék, fax: ; postacím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357]. A ren de let mel lék le tét ké pe zõ terv - lapok ere de ti mé ret ará nyú pél dá nya i ról ké szült má so la tok a sok szo ro sí tás költségeinek térítésével megrendelhetõk a VÁTI Magyar Regionális Fejlesz - tési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságtól [1016 Budapest, Gellérthegy u Te le fon: 36 (1) ]. mány terv ál tal meg ha tá ro zott te rü let fel hasz ná lá si egy sé - gek re kell al kal maz ni. 3. (1) A he lyi ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le te a zöld te - rü le ten lévõ par ti sé tány te rü le té nek meg ál la pí tá sa so rán el tér het ezen te rü let nek a mel lék let sze rin ti víz part-re ha bi - li tá ci ós ta nul mány terv ben meg ha tá ro zott, új on nan ki ala kí - tan dó zöld te rü le ten tör té nõ tel jes vagy rész le ges ki je lö lé - sé tõl, ha a mel lék let ben meg ál la pí tott, zöld te rü le ten lévõ parti sétány helyettesítésére olyan területen kerül sor, amely a) a he lyi ön kor mány zat tu laj do ná ban lévõ köz te rü let, továbbá b) a víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány terv sze rint zöld - te rü le tek ki je lö lé sé re al kal mas nak és rész le ge sen össze - vont vagy össze vont te rü let fel hasz ná lá si ka te gó ri a ként szabályozott területnek minõsül. (2) E ren de let mel lék le té vel ki adott vízpart-rehabilitá - ciós ta nul mány terv ben meg ál la pí tott kü lön le ges strand - területeken te lek fel osz tás és te lek ha tár ren de zés nem végezhetõ. 4. A mel lék le tet ké pe zõ víz part-re ha bi li tá ci ós ta nul mány - terv M=1:2000 mé ret ará nyú terv lap já nak egy ere de ti, hi te - le sí tett pél dá nyát ké sõb bi hoz zá fé rés cél já ból a Do ku - men tá ci ós Központban helyezem el. 5. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba. (2) A ren de let elõ írásait a ren de let hatályba lépését köve - tõen indult államigazgatási ügyekben kell alkalmazni. Dr. Kol ber Ist ván s. k., regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter Melléklet a 3/2005. (III. 10.) TNM rendelethez Alsóörs vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének M=1:2000 méretarányú tervlapja

100 1262 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám ALSÓÖRS VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYI TERVE JEMAGYARÁZATA A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEKBEN ÉRVÉNYESÍTENDÕ, JÓVÁHAGYANDÓ SZABÁLYOZÁSI ELEMEK: Építési hatósági intézkedést igénylõ, engedély nélkül, ill. joghatályos településrendezési tervvel ellentétesen beépített terület Újonnan kialakítandó közterületek, önkormányzati elõvásárlási joggal terhelt területek Kötelezõen megtartandó közterületek Telek közhasználat elõl el nem zárható területe Beépítetlenül megõrzendõ parti területsáv Parti kemping létesítésére felhasználható partszakasz A hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötõk létesítésére felhasználható partszakasz Strandolásra alkalmas partszakasz Parti sétány kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonal Önálló kerékpárút vagy kijelölt kerékpársáv kialakítására alkalmas nyomvonal Elsõdlegesen közút kialakítására alkalmas nyomvonal Tervezett parkoló területe Zöldterületen elhelyezhetõ építmények számára kijelölt terület Kötelezõen rögzített szabályozási vonal és szabályozási szélesség méterben Tervezett belterületi határ Megszüntetõ jel a tómederben - kertvárosias lakóterület - vegyes terület - gazdasági terület - üdülõterület - különleges terület 5% v. annál nagyobb beépítettség engedélyezésével (a beírás a jellegére utal*) - kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület - közlekedési célú terület - zöldterület - védelmi, valamint egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésû erdõterület * A különleges területek betûjelei a 283/2002. Korm. rend. alapján: Okt = oktatási központ területe K = kemping területe Eü = egészségügyi terület Szk = szabadidõközpont Sp = nagykiterjedésû sportolási célú terület Ki = kikötõ területe St = strandterület

101 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y vízgazdálkodási terület tómedren kívül - vízgazdálkodási terület a tómederben - mezõgazdasági terület Összevont területfelhasználási egység Részlegesen összevont területfelhasználási egység Övezethatár azonos területfelhasználáson belül A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület határa ALAPTÉRKÉPI ELEMEK: Közigazgatási határ Belterületi határ TÁJÉKOZTATÓ VIZSGÁLATI ELEMEK: Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.a, II.a, III.a, IV.a, V.a nádosztály) Nádasterületek és minõsítésük a nádaskataszter szerint (I.b, II.b, III.b, IV.b, V.b nádosztály) Természetközeli növénytársulással fedett partmenti terület Meglévõ hajóállomás Meglévõ, engedéllyel rendelkezõ vitorláskikötõ, csónakkikötõ Meglevõ, engedélyezés alatt levõ kikötõ Meglévõ parkoló Szintbeni út vasút-keresztezõdés, gyalogos vasúti átkelõ Település felõl érkezõ jelentõs gépjármû, illetve gyalogos forgalom Meglévõ híd Balatonba betorkolló vízbefolyás Meglévõ vízmû Meglévõ szennyvízátemelõ Nemzeti park határa Országos jelentõségû természetvédelmi terület határa Meglévõ helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védett fa, fasor Védett egyedi mûvi érték Védett településrész határa Védett régészeti terület határa Védett egyedi tájérték JAVASOLT ELEMEK: Tervezett természetvédelmi terület határa Javasolt helyi jelentõségû természetvédelmi terület határa Védelemre javasolt fa, fasor Védelemre javasolt egyedi mûvi érték Védelemre javasolt településrész határa Védelemre javasolt egyedi tájérték Javasolt szintbeni út vasút-keresztezõdés, javasolt gyalogos vasúti átkelõ Zöldterület kialakítására alkalmas terület

102 1264 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/30. szám

103 2005/30. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1265