A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, no vem ber 27., szombat 179. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CX. tv. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülés sza kán el fo ga dott, a ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök - sé gek rõl szóló 181. szá mú Egyez mény ki hir de té sé rõl : CXI. tv. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 88. ülés sza kán el fo ga dott, az anya ság vé del mé rõl szóló 183. szá mú Egyez mény kihirdetésérõl : CXII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság és a Be la rusz Köz tár sa ság kö zött a kettõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá nak meg aka dá lyo zá sá ról a jö ve de lem- és a va gyon adók te rü le tén, Bu da pes ten, feb ru ár 19-én alá írt Egyez mény ki hir de - tésérõl Oldal 2004: CXIII. tv. A Ma gyar Kormány és a Ma ce dón Kormány kö zött a jog el le ne - sen tar tóz ko dó sze mé lyek vissza fo ga dá sá ról szóló, Bu da pes - ten, szep tem ber 26-án alá írt Egyez mény kihirdetésérõl Ára: 644, Ft 2004: CXIV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság és a Szlo vák Köz tár sa ság kö zött a köz - úti, a vas úti és a víz i ha tár for ga lom el len õr zé sé rõl szóló, Pozsonyban, ok tó ber 9. nap ján alá írt Egyez mény ki hir - detésérõl /2004. (XI. 27.) Korm. r. Az üzem anya gok jö ve dé ki adó-mér té ké nek idõ sza ki csök ken té sé rõl /2004. (XI. 27.) ME h. Fõ is ko lai ta ná rok fel men té sé rõl /2004. (XI. 27.) ME h. Központi tiszt cím megszûnésének megállapításáról /2004. (XI. 27.) ME h. He lyet tes ál lam tit ká ri jut ta tá sok biz to sí tá sá ról /2004. (XI. 27.) ME h. He lyet tes ál lam tit ká ri jut ta tá sok biz to sí tá sá ról F E L H Í V J U K tisz telt elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a Magyar Köz löny utol só oldalán közzétett évi elõfizetési árakra.

2 13686 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/179. szám II. rész JOGSZABÁLYOK Tör vé nyek évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítõ ügynökségekrõl szóló 181. számú Egyezmény kihirdetésérõl* 1. Az Or szág gyû lés a Nem zet kö zi Mun ka ügyi Szer ve - zet Ál ta lá nos Kon fe ren ci á ja ál tal el fo ga dott, a magán - munkaközvetítõ ügy nök sé gek rõl szó ló 181. szá mú Egyez - ményt e tör vénnyel ki hir de ti. [A Ma gyar Köz tár sa ság meg erõ sí tõ ok ira tá nak le tét be he lye zé se a Nem zet kö zi Mun ka ügyi Hi va tal Fõ igaz ga tó já - nál szep tem ber 19-én meg tör tént. Az Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság vo nat ko zá sá ban szep tem ber 19-én lé pett ha tály ba.] 2. Az Egyez mény ere de ti an gol nyel vû szö ve ge és an - nak hi va ta los ma gyar nyel vû for dí tá sa a kö vet ke zõ: Convention 181 Private Employment Agencies Convention, 1997 The Ge ne ral Con fe ren ce of the In ter na ti o nal La bo ur Or ga ni za ti on, Ha ving been con ve ned at Ge ne va by the Go ver ning Body of the In ter na ti o nal La bo ur Of fi ce, and ha ving met in its Eighty-fifth Ses si on on 3 June 1997, and No ting the pro vi si ons of the Fee-Char ging Emp lo y ment Agen ci es Con ven ti on (Re vi sed), 1949, and Be ing awa re of the im por tan ce of fle xi bi lity in the func ti o ning of la bo ur mar kets, and Re cal ling that the In ter na ti o nal La bo ur Con fe ren ce at its 81st Ses si on, 1994, held the view that the ILO sho uld pro ce ed to re vi se the Fee-Char ging Emp lo y ment Agen ci es Con ven ti on (Re vi sed), 1949, and Con si de ring the very dif fe rent en vi ron ment in which pri va te emp lo y ment agen ci es ope ra te, when com pa red to the con di ti ons pre va i ling when the abo ve-ment io ned Con ven ti on was adop ted, and Re cog ni zing the role which pri va te emp lo y ment agen ci es may play in a well-func ti o ning la bo ur mar ket, and * A tör vényt az Or szág gyû lés a no vem ber 15- i ülés nap ján fo gad ta el. Re cal ling the need to pro tect wor kers aga inst abu ses, and Re cog ni zing the need to gu a ran tee the right to fre e dom of as so ci a ti on and to pro mo te col lec ti ve bar ga i ning and so ci al di a lo gue as ne ces sa ry com po nents of a well-func ti o ning in dust ri al re lat ions sys tem, and No ting the pro vi si ons of the Emp lo y ment Ser vi ce Con ven ti on, 1948, and Re cal ling the pro vi si ons of the For ced La bo ur Con ven ti on, 1930, the Fre e dom of As so ci a ti on and the Pro tec ti on of the Right to Or ga ni se Con ven ti on, 1948, the Right to Or ga ni se and Col lec ti ve Bar ga i ning Con ven ti on, 1949, the Disc ri mi na ti on (Emp lo y ment and Oc cu pa ti on) Con ven ti on, 1958, the Emp lo y ment Po li cy Con ven ti on, 1964, the Mi ni mum Age Con ven ti on, 1973, the Emp lo y ment Pro mo ti on and Pro tec ti on aga inst Unemp lo y ment Con ven ti on, 1988, and the pro vi si ons re lat ing to rec ru it ment and pla ce ment in the Mig ra ti on for Emp lo y ment Con ven ti on (Re vi sed), 1949, and the Mig rant Wor kers (Supp le men ta ry Pro vi si ons) Con ven ti on, 1975, and Ha ving de ci ded upon the adop ti on of cer ta in pro po sals with re gard to the re vi si on of the Fee-Char ging Emp lo y ment Agen ci es Con ven ti on (Re vi sed), 1949, which is the fo urth item on the agen da of the ses si on, and Ha ving de ter mi ned that the se pro po sals shall take the form of an in ter na ti o nal Con ven ti on; adopts, this ni ne te enth day of June of the year one tho u sand nine hund red and ni nety-se ven, the fol lo wing Con ven ti on, which may be ci ted as the Pri va te Emp lo y ment Agen ci es Con ven ti on, Article 1 1. For the pur po se of this Con ven ti on the term pri va te emp lo y ment agen cy me ans any na tu ral or le gal per son, in de pen dent of the pub lic aut ho ri ti es, which pro vi des one or more of the fol lo wing la bo ur mar ket ser vi ces: (a) ser vi ces for mat ching of fers of and app li ca ti ons for emp lo y ment, wit ho ut the pri va te emp lo y ment agen cy be co ming a party to the emp lo y ment re la ti ons hips which may ari se the ref rom; (b) ser vi ces con sis ting of emp lo y ing wor kers with a view to ma king them ava i lab le to a third party, who may be a na tu ral or le gal per son (re fer red to be low as a user en terp ri se ) which as signs the ir tasks and su per vi ses the exe cu ti on of the se tasks; (c) ot her ser vi ces re lat ing to job se e king, de ter mi ned by the com pe tent aut ho rity af ter con sul ting the most rep re sen ta ti ve emp lo y ers and wor kers or ga ni za ti ons, such as the pro vi si on of in for mat ion, that do not set out to match spe ci fic of fers of and app li ca ti ons for emp lo y ment. 2. For the pur po se of this Con ven ti on, the term wor kers inc lu des job se e kers.

3 2004/179. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y For the pur po se of this Con ven ti on, the term pro ces sing of per so nal data of wor kers me ans the col lec ti on, sto ra ge, com bi na ti on, com mu ni ca ti on or any ot her use of in for mat ion re la ted to an iden ti fi ed or iden ti fi ab le wor ker. Article 2 1. This Con ven ti on app li es to all pri va te emp lo y ment agen ci es. 2. This Con ven ti on app li es to all ca te go ri es of wor kers and all bran ches of eco no mic ac ti vity. It does not apply to the rec ru it ment and pla ce ment of se a fa rers. 3. One pur po se of this Con ven ti on is to al low the ope rat ion of pri va te emp lo y ment agen ci es as well as the pro tec ti on of the wor kers using the ir ser vi ces, wit hin the fra me work of its pro vi si ons. 4. Af ter con sul ting the most rep re sen ta ti ve or ga ni za ti ons of emp lo y ers and wor kers con cer ned, a Mem ber may: (a) pro hi bit, un der spe ci fic cir cums tan ces, pri va te emp lo y ment agen ci es from ope rat ing in res pect of cer ta in ca te go ri es of wor kers or bran ches of eco no mic ac ti vity in the pro vi si on of one or more of the ser vi ces re fer red to in Ar tic le 1, pa rag raph 1; (b) exc lu de, un der spe ci fic cir cums tan ces, wor kers in cer ta in bran ches of eco no mic ac ti vity, or parts the re of, from the sco pe of the Con ven ti on or from cer ta in of its pro vi si ons, pro vi ded that ade qu a te pro tec ti on is ot her wi se as su red for the wor kers con cer ned. 5. A Mem ber which ra ti fi es this Con ven ti on shall spe ci fy, in its re ports un der ar tic le 22 of the Cons ti tu ti on of the In ter na ti o nal La bo ur Or ga ni za ti on, any pro hi bi ti on or exc lu si on of which it ava ils it self un der pa rag raph 4 abo ve, and give the re a sons the re for. Article 3 1. The le gal sta tus of pri va te emp lo y ment agen ci es shall be de ter mi ned in ac cor dan ce with na ti o nal law and prac ti ce, and af ter con sul ting the most rep re sen ta ti ve or ga ni za ti ons of emp lo y ers and wor kers. 2. A Mem ber shall de ter mi ne the con di ti ons go ver ning the ope rat ion of pri va te emp lo y ment agen ci es in ac cor dan ce with a sys tem of li cen sing or cer ti fi ca ti on, ex cept whe re they are ot her wi se re gu la ted or de ter mi ned by app rop ri a te na ti o nal law and prac ti ce. ser vi ces re fer red to in Ar tic le 1 are not de ni ed the right to fre e dom of as so ci a ti on and the right to bar ga in col lec ti vely. Article 5 1. In or der to pro mo te equ a lity of op por tu nity and tre at ment in ac cess to emp lo y ment and to par ti cu lar oc cu pa ti ons, a Mem ber shall en su re that pri va te emp lo y ment agen ci es tre at wor kers wit ho ut disc ri mi na ti on on the ba sis of race, co lo ur, sex, re li gi on, po li ti cal opi ni on, na ti o nal ext rac ti on, so ci al ori gin, or any ot her form of disc ri mi na ti on co ve red by na ti o nal law and prac ti ce, such as age or di sa bi lity. 2. Pa rag raph 1 of this Ar tic le shall not be imp le men ted in such a way as to pre vent pri va te emp lo y ment agen ci es from pro vi ding spe ci al ser vi ces or tar ge ted pro gram mes de sig ned to as sist the most di sad van ta ged wor kers in the ir job se e king ac ti vi ti es. Article 6 The pro ces sing of per so nal data of wor kers by pri va te emp lo y ment agen ci es shall be: (a) done in a man ner that pro tects this data and en su res res pect for wor kers pri va cy in ac cor dan ce with na ti o nal law and prac ti ce; (b) li mi ted to matt ers re la ted to the qu a li fi ca ti ons and pro fes si o nal ex pe ri en ce of the wor kers con cer ned and any ot her di rectly re le vant in for mat ion. Article 7 1. Pri va te emp lo y ment agen ci es shall not char ge di rectly or in di rectly, in who le or in part, any fees or costs to wor kers. 2. In the in ter est of the wor kers con cer ned, and af ter con sul ting the most rep re sen ta ti ve or ga ni za ti ons of emp lo y ers and wor kers, the com pe tent aut ho rity may aut ho ri ze ex cep ti ons to the pro vi si ons of pa rag raph 1 abo ve in res pect of cer ta in ca te go ri es of wor kers, as well as spe ci fi ed types of ser vi ces pro vi ded by pri va te emp lo y ment agen ci es. 3. A Mem ber which has aut ho ri zed ex cep ti ons un der pa rag raph 2 abo ve shall, in its re ports un der ar tic le 22 of the Cons ti tu ti on of the In ter na ti o nal La bo ur Or ga ni za ti on, pro vi de in for mat ion on such ex cep ti ons and give the re a sons the re for. Article 4 Me a su res shall be ta ken to en su re that the wor kers rec ru i ted by pri va te emp lo y ment agen ci es pro vi ding the Article 8 1. A Mem ber shall, af ter con sul ting the most rep re sen ta ti ve or ga ni za ti ons of emp lo y ers and wor kers,

4 13688 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/179. szám adopt all ne ces sa ry and app rop ri a te me a su res, both wit hin its ju ris dic ti on and, whe re app rop ri a te, in col la bo ra ti on with ot her Mem bers, to pro vi de ade qu a te pro tec ti on for and pre vent abu ses of mig rant wor kers rec ru i ted or pla ced in its ter ri to ry by pri va te emp lo y ment agen ci es. The se shall inc lu de laws or re gu lat ions which pro vi de for pe nal ti es, inc lu ding pro hi bi ti on of tho se pri va te emp lo y ment agen ci es which en ga ge in fra u du lent prac ti ces and abuses. 2. Whe re wor kers are rec ru i ted in one co unt ry for work in anot her, the Mem bers con cer ned shall con si der conc lu ding bi la te ral ag re e ments to pre vent abu ses and fra u du lent prac ti ces in rec ru it ment, pla ce ment and emp lo y ment. Article 9 A Mem ber shall take me a su res to en su re that child la bo ur is not used or supp li ed by pri va te emp lo y ment agen ci es. Article 10 The com pe tent aut ho rity shall en su re that ade qu a te ma chi ne ry and pro ce du res, in vol ving as app rop ri a te the most rep re sen ta ti ve emp lo y ers and wor kers or ga ni za ti ons, exist for the in ves ti ga ti on of comp la ints, al le ged abu ses and fra u du lent prac ti ces con cer ning the ac ti vi ti es of pri va te emp lo y ment agen ci es. Article 11 A Mem ber shall, in ac cor dan ce with na ti o nal law and prac ti ce, take the ne ces sa ry me a su res to en su re ade qu a te pro tec ti on for the wor kers emp lo y ed by pri va te emp lo y ment agen ci es as desc ri bed in Ar tic le 1, pa rag raph 1(b) abo ve, in re lat ion to: (a) fre e dom of as so ci a ti on; (b) col lec ti ve bar ga i ning; (c) minimum wages; (d) wor king time and ot her wor king con di ti ons; (e) sta tu to ry so ci al se cu rity be ne fits; (f) ac cess to tra i ning; (g) oc cu pa ti o nal sa fety and he alth; (h) com pen sa ti on in case of oc cu pa ti o nal ac ci dents or di se a ses; (i) com pen sa ti on in case of in sol ven cy and pro tec ti on of wor kers cla ims; (j) ma ter nity pro tec ti on and be ne fits, and pa ren tal pro tec ti on and be ne fits. Article 12 A Mem ber shall de ter mi ne and al lo ca te, in ac cor dan ce with na ti o nal law and prac ti ce, the res pec ti ve res pon si bi li ti es of pri va te emp lo y ment agen ci es pro vi ding the ser vi ces re fer red to in pa rag raph 1(b) of Ar tic le 1 and of user en terp ri ses in re lat ion to: (a) col lec ti ve bar ga i ning; (b) mi ni mum wa ges; (c) wor king time and ot her wor king con di ti ons; (d) sta tu to ry so ci al se cu rity be ne fits; (e) ac cess to tra i ning; (f) pro tec ti on in the fi eld of oc cu pa ti o nal sa fety and he alth; (g) com pen sa ti on in case of oc cu pa ti o nal ac ci dents or di se a ses; (h) com pen sa ti on in case of in sol ven cy and pro tec ti on of wor kers cla ims; (i) ma ter nity pro tec ti on and be ne fits, and pa ren tal pro tec ti on and be ne fits. Article A Mem ber shall, in ac cor dan ce with na ti o nal law and prac ti ce and af ter con sul ting the most rep re sen ta ti ve or ga ni za ti ons of emp lo y ers and wor kers, for mu la te, es tab lish and pe ri o di cally re vi ew con di ti ons to pro mo te co o pe ra ti on bet we en the pub lic emp lo y ment ser vi ce and pri va te emp lo y ment agen ci es. 2. The con di ti ons re fer red to in pa rag raph 1 abo ve shall be ba sed on the prin cip le that the pub lic aut ho ri ti es re ta in fi nal aut ho rity for: (a) for mu lat ing la bo ur mar ket po li cy; (b) uti li zing or cont rol ling the use of pub lic funds ear mar ked for the imp le men ta ti on of that po li cy. 3. Pri va te emp lo y ment agen ci es shall, at in ter vals to be de ter mi ned by the com pe tent aut ho rity, pro vi de to that aut ho rity the in for mat ion re qu i red by it, with due re gard to the con fi den ti al na tu re of such in for mat ion: (a) to al low the com pe tent aut ho rity to be awa re of the struc tu re and ac ti vi ti es of pri va te emp lo y ment agen ci es in ac cor dan ce with na ti o nal con di ti ons and prac ti ces; (b) for sta tis ti cal pur po ses. 4. The com pe tent aut ho rity shall com pi le and, at re gu lar in ter vals, make this in for mat ion pub licly ava i lab le. Article The pro vi si ons of this Con ven ti on shall be app li ed by me ans of laws or re gu lat ions or by any ot her me ans con sis tent with na ti o nal prac ti ce, such as co urt de ci si ons, ar bit ra ti on awards or col lec ti ve ag re e ments. 2. Su per vi si on of the imp le men ta ti on of pro vi si ons to give ef fect to this Con ven ti on shall be en su red by the la bo ur ins pec ti on ser vi ce or ot her com pe tent pub lic aut ho ri ti es.

5 2004/179. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Ade qu a te re me di es, inc lu ding pe nal ti es whe re app rop ri a te, shall be pro vi ded for and ef fec ti vely app li ed in case of vi o lat ions of this Con ven ti on. pe ri od of ten ye ars and, the re af ter, may de no un ce this Con ven ti on at the ex pi ra ti on of each pe ri od of ten ye ars un der the terms pro vi ded for in this Ar tic le. Article 15 This Con ven ti on does not af fect more fa vo u rab le pro vi si ons app li cab le un der ot her in ter na ti o nal la bo ur Con ven ti ons to wor kers rec ru i ted, pla ced or emp lo y ed by pri va te emp lo y ment agen ci es. Article 16 This Con ven ti on re vi ses the Fee-Char ging Emp lo y ment Agen ci es Con ven ti on (Re vi sed), 1949, and the Fee-Char ging Emp lo y ment Agen ci es Con ven ti on, Article The Di rec tor-ge ne ral of the In ter na ti o nal La bo ur Of fi ce shall no ti fy all Mem bers of the In ter na ti o nal La bo ur Or ga ni za ti on of the re gist ra ti on of all ra ti fi ca ti ons and acts of de nun ci a ti on com mu ni ca ted by the Mem bers of the Or ga ni za ti on. 2. When no ti fy ing the Mem bers of the Or ga ni za ti on of the re gist ra ti on of the se cond ra ti fi ca ti on, the Di rec tor-ge ne ral shall draw the at ten ti on of the Mem bers of the Or ga ni za ti on to the date upon which the Con ven ti on shall come into for ce. Article 17 The for mal ra ti fi ca ti ons of this Con ven ti on shall be com mu ni ca ted to the Di rec tor-ge ne ral of the In ter na ti o nal Labour Office for registration. Article This Con ven ti on shall be bin ding only upon tho se Mem bers of the In ter na ti o nal La bo ur Or ga ni za ti on who se ra ti fi ca ti ons have been re gis te red with the Di rec tor-ge ne ral of the In ter na ti o nal La bo ur Of fi ce. 2. It shall come into for ce 12 months af ter the date on which the ra ti fi ca ti ons of two Mem bers have been re gis te red with the Di rec tor-ge ne ral. 3. The re af ter, this Con ven ti on shall come into for ce for any Mem ber 12 months af ter the date on which its ra ti fi ca ti on has been re gis te red. Article 21 The Di rec tor-ge ne ral of the In ter na ti o nal La bo ur Of fi ce shall com mu ni ca te to the Sec re ta ry-ge ne ral of the Uni ted Na ti ons, for re gist ra ti on in ac cor dan ce with ar tic le 102 of the Char ter of the Uni ted Na ti ons, full par ti cu lars of all ra ti fi ca ti ons and acts of de nun ci a ti on re gis te red by the Di rec tor-ge ne ral in ac cor dan ce with the pro vi si ons of the pre ce ding Ar tic les. Article 22 At such ti mes as it may con si der ne ces sa ry, the Go ver ning Body of the In ter na ti o nal La bo ur Of fi ce shall pre sent to the Ge ne ral Con fe ren ce a re port on the wor king of this Con ven ti on and shall exa mi ne the de si ra bi lity of pla cing on the agen da of the Con fe ren ce the qu es ti on of its re vi si on in who le or in part. Article A Mem ber which has ra ti fi ed this Con ven ti on may de no un ce it af ter the ex pi ra ti on of ten ye ars from the date on which the Con ven ti on first co mes into for ce, by an act com mu ni ca ted to the Di rec tor-ge ne ral of the In ter na ti o nal La bo ur Of fi ce for re gist ra ti on. Such de nun ci a ti on shall not take ef fect un til one year af ter the date on which it is re gis te red. 2. Each Mem ber which has ra ti fi ed this Con ven ti on and which does not, wit hin the year fol lo wing the ex pi ra ti on of the pe ri od of ten ye ars ment io ned in the pre ce ding pa rag raph, exer ci se the right of de nun ci a ti on pro vi ded for in this Ar tic le will be bo und for anot her Article Sho uld the Con fe ren ce adopt a new Con ven ti on re vi sing this Con ven ti on in who le or in part, then, un less the new Con ven ti on ot her wi se pro vi des (a) the ra ti fi ca ti on by a Mem ber of the new re vi sing Con ven ti on shall ipso jure in vol ve the im me di a te de nun ci a ti on of this Con ven ti on, not withs tan ding the pro vi si ons of Ar tic le 19 abo ve, if and when the new re vi sing Con ven ti on shall have come into for ce; (b) as from the date when the new re vi sing Con ven ti on co mes into for ce, this Con ven ti on shall ce a se to be open to ra ti fi ca ti on by the Mem bers.

6 13690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/179. szám 2. This Con ven ti on shall in any case re ma in in for ce in its ac tu al form and con tent for tho se Mem bers which have ra ti fi ed it but have not ra ti fi ed the re vi sing Con ven ti on. Article 24 The Eng lish and French vers ions of the text of this Con ven ti on are equ ally aut ho ri ta ti ve számú Egyezmény a magán-munkaközvetítõ ügynökségekrõl A Nem zet kö zi Mun ka ügyi Szer ve zet Ál ta lá nos Kon fe - ren ci á ja, ame lyet a Nem zet kö zi Mun ka ügyi Hi va tal Igaz ga tó Tanácsa hí vott össze Genf be, és amely jú ni us 3-án nyolc van ötö dik ülés sza ká ra ült össze, és figye lembe véve a dí jat fel szá mo ló mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé gek rõl szóló (mó do sí tott) évi Egyez mény ren del ke zé se it, és a mun ka erõ pi a cok mû kö dé se ru gal mas - sá gá nak fon tos sá ga tu da tá ban, és fel idéz ve, hogy a Nem zet kö zi Mun ka ügyi Kon fe ren cia 1994-ben meg tar tott 81. ülés sza kán azt az ál lás pon tot kép - vi sel te, hogy az ILO-nak meg kell kez de nie a dí jat fel szá - mo ló mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé gek rõl szóló (mó do sí tott) évi Egyez mény fe lül vizs gá la tát, és te kin tet be véve azt, hogy a fent em lí tett Egyez mény el - fo ga dá sa kor fenn ál ló fel té te lek hez ké pest rend kí vül el tér - nek azok a kö rül mé nyek, ame lyek kö zött a ma gán-mun ka - köz ve tí tõ ügy nök sé gek mû köd nek, és el is mer ve azt a sze re pet, ame lyet a ma gán-mun ka köz - ve tí tõ ügy nök sé gek a jól mû kö dõ mun ka erõ pi a con be tölt - het nek, és fel idéz ve a mun ka vál la lók vissza élé sek el le ni vé del mé - nek szük sé ges sé gét, és el is mer ve az egye sü lés sza bad sá ga biz to sí tá sá nak, il let - ve a kol lek tív alku és a tár sa dal mi pár be széd tá mo ga tá sá - nak szük sé ges sé gét, a jól mû kö dõ mun ka ügyi kap cso la tok szük sé ges ele me i ként, és figye lembe véve a fog lal koz ta tá si szol gá la tok ról szóló évi Egyez mény ren del ke zé se it, és fel idéz ve a kény szer mun ká ról szóló évi Egyez - mény, az egye sü lé si sza bad ság ról és szer vez ke dé si jog vé - del mé rõl szóló évi Egyez mény, a szer vez ke dé si jog - ról és a kol lek tív tár gya lá si jog alap el ve i rõl szóló évi Egyez mény, a meg kü lön böz te tés rõl (szak mák és fog lal - koz ta tás) szóló évi Egyez mény, a foglalkoztatás - politikáról szóló évi Egyez mény, a fog lal koz ta tás alsó kor ha tá rá ról szóló évi Egyez mény, a fog lal koz - ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ség el le ni vé de lem - rõl szóló évi Egyez mény ren del ke zé se it, va la mint azokat a ren del ke zé se ket, ame lyek a mun ka erõ fel vé tel re és a köz ve tí tés re vo nat koz nak a mun ka vál la lás cél já ból tör té nõ be ván dor lás ról szóló (mó do sí tott) évi, és a mig ráns mun ka vál la lók ról szóló (ki egé szí tõ rendelke - zések) évi Egyez mény ben, és mi u tán úgy ha tá ro zott, hogy kü lön bö zõ ja vas la to kat fo - gad el a dí jat fel szá mo ló mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé gek rõl szóló (mó do sí tott) évi Egyez mény fe lül vizs gá la tá - val kap cso la to san, mely kér dés az ülés szak na pi rend jé nek ne gye dik pont ja ként sze re pelt, és mi u tán úgy dön tött, hogy eze ket a ja vas la to kat egy nem - zet kö zi Egyez mény for má já ban adja köz re, a mai na pon, jú ni us 19-én el fo gad ja az aláb bi Egyez ményt, amely A ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök - sé gek rõl szóló évi Egyez mény né ven idéz he tõ: 1. cikk 1. Je len Egyez mény szem pont já ból a ma gán-mun ka - köz ve tí tõ ügy nök ség el ne ve zés bár mely olyan, az ál la mi ha tó sá gok tól füg get len ter mé sze tes vagy jogi sze mélyt je - len t, aki, il let ve amely az aláb bi mun ka erõ-pi a ci szol gál ta - tá sok kö zül leg alább egyet nyújt: a) olyan szol gál ta tá sok, ame lyek egy be ve tik a meg hir - de tett ál lá so kat és az ál lás je lent ke zé se ket, anél kül, hogy a ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök ség fél ként je len ne meg az eb bõl szár ma zó mun ka vi szony ban; b) mun ka vál la lók al kal ma zá sát ké pe zõ szol gál ta tá sok, me lyek cél ja, hogy el ér he tõ vé te gyék õket har ma dik fél ré - szé re, amely le het ter mé sze tes vagy jogi sze mély (a továb - biak ban: fel hasz ná ló vál lal ko zás), amely meg szab ja fel - ada ta i kat és el len õr zi ezek nek a fel ada tok nak a végrehaj - tását; c) egyéb, ál lás ke re sés sel kap cso la tos szol gál ta tá sok, ame lye ket az ille té kes ha tó sá gok ha tá roz nak meg a mun - kál ta tók és a mun ka vál la lók leg rep re zen ta tí vabb szer ve ze - te i vel tör tént kon zul tá ció után, mint pl. a tá jé koz ta tás, és ame lyek nek nem cél ja, hogy a konk rét meg hir de te tett ál lá - so kat és az ál lás ra je lent ke zõ ket össze hoz zák egy más sal. 2. Je len Egyez mény szem pont já ból a mun ka vál la ló el ne ve zés ma gá ban fog lal ja az ál lás ke re sõ ket. 3. Je len Egyez mény szem pont já ból a mun ka vál la lók sze mé lyes ada ta i nak fel dol go zá sa el ne ve zés az in for má - ció be szer zé sét, tá ro lá sát, össze kap cso lá sát, köz lé sét vagy bár mely egyéb olyan hasz ná la tát je len ti, amely egy meg - ha tá ro zott vagy meg ha tá roz ha tó mun ka vál la ló ra vo nat ko - zik. 2. cikk 1. Je len Egyez mény min den ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök ség re vo nat ko zik.

7 2004/179. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Je len Egyez mény a mun ka vál la lók min den kategó - riá jára és a gaz da ság ága za tá ra vo nat ko zik. Nem vo nat ko - zik ten ge ré szek fel vé te lé re és ál lás ba he lye zé sé re. 3. Je len Egyez mény nek egyik cél ja a ma gán-mun ka - köz ve tí tõ ügy nök sé gek mû kö dé sé nek en ge dé lye zé se, valamin t a szol gál ta tá so kat igény be vevõ mun ka vál la lók vé del me az Egyez mény ke re tei kö zött. 4. A mun kál ta tók és a mun ka vál la lók leg rep re zen ta tí - vabb szer ve ze te i vel tör té nõ kon zul tá ció után a tag ál lam a) meg ha tá ro zott kö rül mé nyek fenn ál lá sa ese tén meg - tilt hat ja, hogy a ma gán-mun ka köz ve tí tõ iro dák az 1. cikk 1. be kez dé sé ben hi vat ko zott egy vagy több szol gál ta tást nyújt sa nak a mun ka vál la lók egyes cso port ja i nak, il let ve a gaz da ság egyes ága za tai vo nat ko zá sá ban; b) meg ha tá ro zott kö rül mé nyek fenn ál lá sa ese tén a gaz - da ság egyes ága za ta i ban dol go zó mun ka vál la ló kat, vagy azok bi zo nyos kö rét az Egyez mény vagy an nak egyes ren - del ke zé sei ha tá lya alól ki zár hat ja, amennyi ben az érin tett mun ka vál la lók meg fe le lõ vé del me egyéb mó don biz to sít - ha tó. 5. Az Egyez ményt ra ti fi ká ló tag ál lam a Nem zet kö zi Mun ka ügyi Szer ve zet Alap ok má nyá nak 22. cik ke alap ján tett je len té sé ben kö te les meg je löl ni min den olyan til tást, il let ve ki zá rást, ame lyet a fen ti 4. pont alap ján al kal maz, és en nek okát is meg kell je löl nie. 3. cikk 1. A ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé gek jogi stá tu - szát az egyes or szá gok tör vé nyei és gya kor la ta alap ján, a mun kál ta tók és a mun ka vál la lók leg rep re zen ta tí vabb szer - ve ze te i vel tör té nõ kon zul tá ció után kell meg ha tá roz ni. 2. A tag ál lam a ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé gek mû kö dé sét sza bá lyo zó fel té te le ket egy en ge dé lye zé si, il - let ve ta nú sít vá nyi rend szer sza bá lyai sze rint ha tá roz za meg, ki vé ve, ha eze ket a fel té te le ket az adott or szág vo nat - ko zó tör vé nye, il let ve gya kor la ta más ként sza bá lyoz za. 4. cikk In téz ke dé se ket kell ten ni an nak biz to sí tá sá ra, hogy az 1. cikk ben em lí tett szol gál ta tá so kat nyúj tó ma gán-mun ka - köz ve tí tõ ügy nök sé gek ál tal to bor zott mun ka vál la lók tól ne le gyen meg ta gad va az egye sü lé si sza bad ság és a kol lek - tív alku joga. 5. cikk 1. Az al kal ma zás hoz és egyes fog lal ko zá sok hoz való hoz zá ju tás egyen lõ le he tõ sé gé nek, és a bá nás mód egyen - lõ sé gé nek elõ se gí té se ér de ké ben a tag ál lam kö te les biz to - sí ta ni, hogy a ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé gek meg - kü lön böz te tés nél kül ke zel jék a mun ka vál la ló kat faj, bõr - szín, nem, val lás, po li ti kai meg gyõ zõ dés, nem ze ti ho va tar - to zás, tár sa dal mi ho va tar to zás, il let ve min den egyéb olyan meg kü lön böz te tés te kin te té ben, ame lyek rõl az egyes or - szá gok tör vé nyei és gya kor la ta ren del kez nek, mint pél dá ul a kor vagy a meg vál to zott mun ka ké pes ség. 2. Je len cikk 1. be kez dé sét nem sza bad úgy vég re haj ta - ni, hogy az a ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé ge ket meg - gá tol ja olyan spe ci á lis szol gál ta tá sok, il let ve cél zott prog - ra mok nyúj tá sá ban, ame lyek az ál lás ke re sé si te vé keny sé - gük ben leg in kább hát rá nyos hely ze tû mun ka vál la lók meg - se gí té sét cé loz zák. 6. cikk A mun ka vál la lók sze mé lyes ada ta i nak fel dol go zá sát a ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé gek nek a) úgy kell vé gez ni ük, hogy az biz to sít sa az adat vé del - met és a mun ka vál la ló sze mé lyi sé gi jo ga it, össz hang ban az egyes or szá gok nem ze ti jo gá val és gya kor la tá val; b) az érin tett mun ka vál la lók ké pe sí té sé re és szak mai ta pasz ta la tá ra vo nat ko zó, il let ve egyéb köz vet le nül tárgy - hoz tar to zó in for má ci ó ra kell kor lá toz ni uk ma gu kat. 7. cikk 1. A ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé gek a mun ka - vál la lók felé sem köz vet le nül, sem köz vet ve nem szá mít - hat nak fel sem mi lyen dí jat vagy költ sé get, sem egész ben, sem rész le ge sen. 2. Az érin tett mun ka vál la lók ér de ké ben, a mun kál ta tók és a mun ka vál la lók leg rep re zen ta tí vabb szer ve ze te i vel tör té nõ kon zul tá ci ót köve tõen, az ille té kes ha tó ság a fen ti 1. be kez dés ren del ke zé sei alól ki vé te le ket ál la pít hat meg egyes mun ka vál la lói ka te gó ri ák vo nat ko zá sá ban, va la mint a ma gán-mun ka köz ve tí tõ iro dák ál tal nyúj tott szol gál ta tá - sok meg ha tá ro zott tí pu sa i nak te kin te té ben. 3. Az a tag ál lam, amely a fen ti 2. be kez dés ben meg je - lölt ki vé te lek hez hoz zá já rult, a Nem zet kö zi Mun ka ügyi Szer ve zet Alap ok má nyá nak 22. cik ke alap ján ese dé kes je - len té sé ben kö te les tá jé koz ta tást nyúj ta ni ezek rõl a ki vé te - lek rõl és azo kat in do kol nia kell. 8. cikk 1. A mun kál ta tók és mun ka vál la lók leg rep re zen ta tí - vabb szer ve ze te i vel tör tént kon zul tá ci ót köve tõen a tag - állam kö te les va la mennyi szük sé ges és meg fe le lõ in téz ke - dést meg ten ni, mind a sa ját ha tás kö ré ben, mind pe dig szük ség sze rint, más tag ál la mok kal együtt mû köd ve, an - nak ér de ké ben, hogy meg fe le lõ vé del met biz to sít son, és ve lük kap cso la tos vissza élé se ket meg aka dá lyoz zon azon

8 13692 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/179. szám ván dor mun ka vál la lók ese té ben, aki ket te rü le tü kön ma - gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé gek to bo roz tak vagy köz - ve tí tet tek ki. Ezen in téz ke dé sek le het nek olyan tör vé nyek vagy más ren del ke zé sek, ame lyek el til tást is ma gá ban fog - la ló bün te té se ket he lyez nek ki lá tás ba azon ma gán-mun ka - köz ve tí tõ ügy nök sé gek kel szem ben, ame lyek csa lárd gya - kor la tot foly tat nak, il let ve vissza él nek jo ga ik kal. 2. Amennyi ben a mun ka vál la ló kat az egyik or szág ban egy más or szág ban tör té nõ mun ka vég zés re to bo roz nak, az érin tett tag ál la mok kö te le sek meg fon tol ni olyan két ol da lú Egyez mé nyek meg kö té sét, ame lyek biz to sít ják a vissza - élé sek és a csa lárd gya kor lat el ke rü lé sét a to bor zás ban, a mun ka he lyi el he lye zés ben és az al kal ma zás ban. 9. cikk A tag ál lam kö te les in téz ke dé se ket ten ni an nak biz to sí - tá sá ra, hogy a ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé gek ne alkalmazzanak, il let ve mun ká ra ne köz ve tít se nek gyer me - ke ket. 10. cikk Az ille té kes ha tó ság a mun kál ta tók és a mun ka vál la lók leg rep re zen ta tí vabb szer ve ze te i nek szük sé ges mér té kig tör té nõ be vo ná sá val kö te les meg fe le lõ me cha niz must és el já rá so kat biz to sí ta ni a ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök - sé gek te vé keny sé gé vel kap cso la tos pa na szok, ál lí tó la gos vissza élé sek és csa lárd gya kor la tok ki vizs gá lá sát il le tõ en. 11. cikk A tag ál lam, össz hang ban or szá ga nem ze ti jo gá val és gya kor la tá val, kö te les meg ten ni a szük sé ges in téz ke dé se - ket an nak biz to sí tá sá ra, hogy a fen ti 1. cikk 1. b) bekez - désében meg je lölt ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé gek ál tal al kal ma zott mun ka vál la lók meg fe le lõ vé de lem ben ré sze sül je nek az aláb bi ak te kin te té ben: a) egye sü lé si sza bad ság; b) kol lek tív alku; c) mi ni mál bé rek; d) mun ka idõ és más mun ka fel té te lek; e) jog sza bály ban meg ha tá ro zott tár sa da lom biz to sí tá si el lá tá sok; f) kép zé si le he tõ sé gek hez való hoz zá ju tás; g) mun ka vé de lem; h) kár ta la ní tás mun ka he lyi bal ese tek, il let ve fog lal ko - zá si meg be te ge dé sek ese tén; i) kár ta la ní tás fi ze tés kép te len ség ese tén, va la mint a mun ka vál la lói kö ve te lé sek vé del me; j) anya sá gi vé de lem és el lá tá sok, va la mint szü lõi vé de - lem és el lá tá sok. 12. cikk A tag ál lam az or szág nem ze ti jo gá val és gya kor la tá val össz hang ban kö te les a fen ti 1. cikk 1. b) be kez dé sé ben meg je lölt ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé gek, il let ve a fel hasz ná ló vál lal ko zá sok ál tal vi selt fe le lõs sé get meg ha - tá roz ni, és kö zöt tük fel osz ta ni a kö vet ke zõk te kin te té ben: a) kol lek tív alku; b) mi ni mál bé rek; c) mun ka idõ és más mun ka fel té te lek; d) jog sza bály ban meg ha tá ro zott tár sa da lom biz to sí tá si el lá tá sok; e) kép zé si le he tõ sé gek hez való hoz zá ju tás; f) mun ka vé de lem te rü le tén nyúj tott gon dos ko dás; g) kár ta la ní tás mun ka he lyi bal ese tek, il let ve fog lal ko - zá si meg be te ge dé sek ese tén; h) kár ta la ní tás fi ze tés kép te len ség ese tén, va la mint a mun ka vál la lói kö ve te lé sek vé del me; i) anya sá gi vé de lem és el lá tá sok, va la mint szü lõi vé de - lem és el lá tá sok. 13. cikk 1. A tag ál lam, össz hang ban az or szág nem ze ti jo gá val és gya kor la tá val, a mun kál ta tók és a mun ka vál la lók leg - rep re zen ta tí vabb szer ve ze te i vel kon zul tál va kö te les ki ala - kí ta ni, lét re hoz ni és rend sze res idõ kö zön ként fe lül vizs gál - ni olyan kö rül mé nye ket, hogy azok elõ se gít sék az ál la mi mun ka ügyi szol gá lat és a ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy - nökségek kö zöt ti együtt mû kö dést. 2. Az 1. be kez dés ben em lí tett fel té te le ket arra az elv re kell ala poz ni, hogy a ha tó sá gok el sõbb sé gü ket fenn tart ják az aláb bi te rü le te ken: a) a mun ka erõ-pi a ci po li ti ka ki ala kí tá sa; b) az ilyen po li ti ka meg va ló sí tá sá ra elõ irány zott köz - pén zek fel hasz ná lá sa vagy a fel hasz ná lás el len õr zé se. 3. A ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé gek az ille té kes ha tó ság ál tal elõ írt idõ kö zön ként kö te le sek ezen ha tó ság ré szé re az ál ta la kért in for má ci ót biz to sí ta ni, szem elõtt tart va ezen in for má ció bi zal mas jel le gét: a) le he tõ vé téve az ille té kes ha tó ság nak azt, hogy az or - szág kö rül mé nye i vel és gya kor la tá val össze füg gés ben is - mer je a ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé gek szer ke ze tét és te vé keny sé ge it; b) sta tisz ti kai cé lok ra. 4. Az ille té kes ha tó ság kö te les ezen in for má ci ó kat össze szer kesz te ni és rend sze res idõ kö zön ként nyil vá nos - ság ra hoz ni. 14. cikk 1. Je len Egyez mény elõ írásait tör vé nyek kel, ren de le - tek kel, il let ve bár mi lyen más, a nem ze ti gya kor lat tal össz -

9 2004/179. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y hang ban álló mó don kell al kal maz ni, mint pél dá ul a bí ró - sá gi dön té sek, vá lasz tott bí ró sá gi íté le tek, il let ve a kol lek - tív meg ál la po dá sok. 2. Je len Egyez mény nek ér vényt szer zõ ren del ke zé sek vég re haj tá sá nak fel ügye le tét a mun ka ügyi fel ügye let vagy más meg fe le lõ ha tó ság kö te les biz to sí ta ni. 3. Je len Egyez mény meg sér té se ese tén al kal mas eset - ben bün te té se ket is ma gá ban fog la ló, meg fe le lõ jog or vos - la tot és azok ha té kony al kal ma zá sát kell biz to sí ta ni. 15. cikk Je len Egyez mény nem érin ti a ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé gek ál tal to bor zott, köz ve tí tett, il let ve al kal ma - zott mun ka vál la lók ra vo nat ko zó, egyéb nem zet kö zi mun - ka ügyi Egyez mé nyek ked ve zõbb ren del ke zé se it. 16. cikk Je len Egyez mény a dí jat fel szá mo ló mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé gek rõl szóló évi (mó do sí tott) Egyez mény, va la mint a dí jat fel szá mo ló mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé gek - rõl szóló évi Egyez mény mó do sí tá sa. 17. cikk A je len Egyez mény hi va ta los ra ti fi ká ci ó it a Nem zet kö zi Mun ka ügyi Hi va tal fõ igaz ga tó já val kell kö zöl ni nyil ván - tar tás ba vé tel cél já ból. 18. cikk 1. A je len Egyez mény a Nem zet kö zi Mun ka ügyi Szer - ve zet tag ál la mai kö zül csak azok ra néz ve kö te le zõ, ame - lyek nek ra ti fi ká ci ó it a fõ igaz ga tó nyil ván tar tás ba vet te. 2. Az Egyez mény azon idõ pont tól szá mí tott ti zen két hó nap múl va lép ha tály ba, ami kor két tag ál lam ré szé rõl tör tént ra ti fi ká ci ót a fõ igaz ga tó nyil ván tar tás ba vet te. 3. A to váb bi ak ban a je len Egyez mény min den to váb bi tag ál lam ra néz ve ti zen két hó nap pal az után lép ha tály ba, hogy a tag ál lam ra ti fi ká ci ó ját nyil ván tar tás ba vet ték. 19. cikk 1. A je len Egyez ményt ra ti fi ká ló tag ál lam a Nemzet - közi Mun ka ügyi Hi va tal fõ igaz ga tó já val egy nyil ván tar - tás ba vé tel cél já ból kö zölt nyi lat ko zat út ján mond hat ja fel az Egyez mény elsõ hatályba lépésének idõ pont já tól szá mí - tott tíz év el tel té vel. Az ilyen fel mon dás a nyil ván tar tás ba vé te lét kö ve tõ egy év el tel té vel vá lik ha tá lyos sá. 2. Az a tag ál lam, amely a je len Egyez ményt ra ti fi kál ta, és amely az elõ zõ be kez dés ben em lí tett tíz éves idõ szak le - jár ta utá ni egy éven be lül nem él a je len cikk ben biz to sí tott fel mon dá si jo gá val, újabb tíz éves idõ szak ra kö te le zett - ség ben ma rad. Ezt köve tõen min den tíz év el tel té vel mond hat ja fel a je len Egyez ményt a je len cikk ben elõ írt fel té te lek sze rint. 20. cikk 1. A Nem zet kö zi Mun ka ügyi Hi va tal fõ igaz ga tó ja a Nem zet kö zi Mun ka ügyi Szer ve zet va la mennyi tag ál la mát kö te les ér te sí te ni a Szer ve zet tag ál la mai ál tal vele kö zölt va la mennyi ra ti fi ká lás, il let ve fel mon dás nyil ván tar tás ba vé te lé rõl. 2. A fõ igaz ga tó a má so dik ra ti fi ká ció nyil ván tar tás ba vé te lé rõl kül dött ér te sí té sé vel egy ide jû leg fel hív ja a Szer - ve zet tag ál la ma i nak a fi gyel mét az Egyez mény hatályba - lépésének idõ pont já ra is. 21. cikk A Nem zet kö zi Mun ka ügyi Hi va tal fõ igaz ga tó ja az elõ - zõ cik kek ren del ke zé se i vel össz hang ban nyil ván tar tás ba vett ra ti fi ká ci ó kat és fel mon dá so kat az Egye sült Nem ze tek Alap ok má nyá nak 102. cik ke ér tel mé ben va la mennyi rész - le tük ben nyil ván tar tás ba vé tel cél já ból meg kül di az Egye - sült Nem ze tek fõ tit ká rá nak. 22. cikk A Nem zet kö zi Mun ka ügyi Hi va tal Igaz ga tó Ta ná csa az ál ta la szük sé ges nek ítélt idõ pon tok ban je len tést ter jeszt az Ál ta lá nos Kon fe ren cia elé a je len Egyez mény hely ze té rõl, és meg vizs gál ja, kí vá na tos-e a Kon fe ren cia na pi rend jé re tûz ni az Egyez mény rész le ges vagy tel jes mó do sí tá sá nak kér dé sét. 23. cikk 1. Ha a Kon fe ren cia a je len Egyez ményt rész ben vagy egé szé ben mó do sí tó új Egyez ményt fo gad el, az új Egyez - mény el té rõ ren del ke zé se hi á nyá ban a) az új mó do sí tó Egyez mény va la mely tag ál lam ál tal tör té nõ ra ti fi ká lá sa, te kin tet nél kül a fen ti 19. cikk ren del - ke zé se i re, kü lön ren del ke zés nél kül ma gá ban fog lal ja a je - len Egyez mény azon na li fel mon dá sát, amennyi ben és ami - kor az új mó do sí tó Egyez mény ha tály ba lép; b) az új mó do sí tó Egyez mény hatályba lépésekor le zá - rul a je len Egyez mény ra ti fi ká lá sá nak le he tõ sé ge a tag ál la - mok elõtt.

10 13694 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/179. szám 2. A je len Egyez mény je len le gi for má já ban és tar tal - má val min den kép pen ér vény ben ma rad mind azon tag ál la - mok ra néz ve, ame lyek a je len Egyez ményt ra ti fi kál ták, de a mó do sí tó Egyez ményt nem. 24. cikk A je len Egyez mény szö ve gé nek an gol és fran cia vál to - za ta egy aránt hi te les. 3. (1) Ez a tör vény a ki hir de té se nap ján lép ha tály ba, az Egyez mény ren del ke zé se it azon ban szep tem ber 19. nap já tól kell al kal maz ni. (2) A tör vény vég re haj tá sá ról a Kor mány gon dos ko dik. Mádl Fe renc s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke évi CXI. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 88. ülésszakán elfogadott, az anyaság védelmérõl szóló 183. számú Egyezmény kihirdetésérõl* 1. Az Or szág gyû lés a Nem zet kö zi Mun ka ügyi Szer ve - zet Ál ta lá nos Kon fe ren ci á ja 88. ülés sza kán el fo ga dott, az anya ság vé del mé rõl szóló 183. szá mú Egyez ményt e tör - vénnyel ki hir de ti. [A Ma gyar Köz tár sa ság meg erõ sí tõ ok ira tá nak le tét be he lye zé se a Nem zet kö zi Mun ka ügyi Hi va tal Fõ igaz ga tó já - nál no vem ber hó 4. nap ján meg tör tént. Az Egyez - mény a Ma gyar Köz tár sa ság vo nat ko zá sá ban no - vem ber 4. nap ján lép ha tály ba.] 2. Az Egyez mény ere de ti an gol nyel vû szö ve ge és hivatalos ma gyar nyel vû for dí tá sa a kö vet ke zõ: Convention 183 Convention concerning the revision of the Maternity Protection Convention The Ge ne ral Con fe ren ce of the In ter na ti o nal La bo ur Or ga ni za ti on, * A törvényt az Országgyûlés a november 15-i ülésnapján fogadta el. Ha ving been con ve ned at Ge ne va by the Go ver ning Body of the In ter na ti o nal La bo ur Of fi ce, and ha ving met in its 88th Ses si on on 30 May 2000, and No ting the need to re vi se the Ma ter nity Pro tec ti on Con ven ti on (Re vi sed), 1952, and the Ma ter nity Pro tec ti on Re com men da ti on, 1952, in or der to furt her pro mo te equ a lity of all wo men in the work for ce and the he alth and sa fety of the mot her and child, and in or der to re cog ni ze the di ver sity in eco no mic and so ci al de ve lop ment of Mem bers, as well as the di ver sity of en terp ri ses, and the de ve lop ment of the pro tec ti on of ma ter nity in na ti o nal law and prac ti ce, and No ting the pro vi si ons of the Uni ver sal Dec la ra ti on of Hu man Rights (1948), the Uni ted Na ti ons Con ven ti on on the Eli mi na ti on of All Forms of Disc ri mi na ti on Aga inst Wo men (1979), the Uni ted Na ti ons Con ven ti on on the Rights of the Child (1989), the Be i jing Dec la ra ti on and Plat form for Ac ti on (1995), the In ter na ti o nal La bo ur Or ga ni za ti on s Dec la ra ti on on Equ a lity of Op por tu nity and Tre at ment for Wo men Wor kers (1975), the In ter na ti o nal La bo ur Or ga ni za ti on s Dec la ra ti on on Fun da men tal Prin cip les and Rights at Work and its Fol low-up (1998), as well as the in ter na ti o nal la bo ur Con ven ti ons and Re com men da ti ons ai med at en su ring equ a lity of op por tu nity and tre at ment for men and wo men wor kers, in par ti cu lar the Con ven ti on con cer ning Wor kers with Fa mily Res pon si bi li ti es, 1981, and Ta king into ac co unt the cir cums tan ces of wo men wor kers and the need to pro vi de pro tec ti on for preg nan cy, which are the sha red res pon si bi lity of go vern ment and so ci ety, and Ha ving de ci ded upon the adop ti on of cer ta in pro po sals with re gard to the re vi si on of the Ma ter nity Pro tec ti on Con ven ti on (Re vi sed), 1952, and Re com men da ti on, 1952, which is the fo urth item on the agen da of the ses si on, and Ha ving de ter mi ned that the se pro po sals shall take the form of an in ter na ti o nal Con ven ti on; adopts this fif te enth day of June of the year two tho u sand the fol lo wing Con ven ti on, which may be ci ted as the Ma ter nity Pro tec ti on Con ven ti on, Scope Article 1 For the pur po ses of this Con ven ti on, the term wo man app li es to any fe ma le per son wit ho ut disc ri mi na ti on what so e ver and the term child app li es to any child wit ho ut disc ri mi na ti on what so e ver. Article 2 1. This Con ven ti on app li es to all emp lo y ed wo men, inc lu ding tho se in aty pi cal forms of de pen dent work.

11 2004/179. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Ho we ver, each Mem ber which ra ti fi es this Con ven ti on may, af ter con sul ting the rep re sen ta ti ve or ga ni za ti ons of emp lo y ers and wor kers con cer ned, exc lu de wholly or partly from the sco pe of the Con ven ti on li mi ted ca te go ri es of wor kers when its app li ca ti on to them wo uld ra i se spe ci al prob lems of a subs tan ti al na tu re. 3. Each Mem ber which ava ils it self of the pos si bi lity af for ded in the pre ce ding pa rag raph shall, in its first re port on the app li ca ti on of the Con ven ti on un der ar tic le 22 of the Cons ti tu ti on of the In ter na ti o nal La bo ur Or ga ni za ti on, list the ca te go ri es of wor kers thus exc lu ded and the re a sons for the ir exc lu si on. In its sub se qu ent re ports, the Mem ber shall desc ri be the me a su res ta ken with a view to prog res si vely ex ten ding the pro vi si ons of the Con ven ti on to the se ca te go ri es. Health protection Article 3 Each Mem ber shall, af ter con sul ting the rep re sen ta ti ve or ga ni za ti ons of emp lo y ers and wor kers, adopt app rop ri a te me a su res to en su re that preg nant or bre ast fe e ding wo men are not ob li ged to per form work which has been de ter mi ned by the com pe tent aut ho rity to be pre ju di ci al to the he alth of the mot her or the child, or whe re an as sess ment has es tab lis hed a sig ni fi cant risk to the mot her s he alth or that of her child. Maternity leave Article 4 1. On pro duc ti on of a me di cal cer ti fi ca te or ot her app rop ri a te cer ti fi ca ti on, as de ter mi ned by na ti o nal law and prac ti ce, sta ting the pre su med date of child birth, a wo man to whom this Con ven ti on app li es shall be en tit led to a pe ri od of ma ter nity le a ve of not less than 14 we eks. 2. The length of the pe ri od of le a ve re fer red to abo ve shall be spe ci fi ed by each Mem ber in a dec la ra ti on ac com pa nying its ra ti fi ca ti on of this Con ven ti on. 3. Each Mem ber may sub se qu ently de po sit with the Di rec tor-ge ne ral of the In ter na ti o nal La bo ur Of fi ce a furt her dec la ra ti on ex ten ding the pe ri od of ma ter nity le a ve. 4. With due re gard to the pro tec ti on of the he alth of the mot her and that of the child, ma ter nity le a ve shall inc lu de a pe ri od of six we eks com pul so ry le a ve af ter child birth, un less ot her wi se ag re ed at the na ti o nal le vel by the go vern ment and the rep re sen ta ti ve or ga ni za ti ons of emp lo y ers and wor kers. 5. The pre na tal port ion of ma ter nity le a ve shall be ex ten ded by any pe ri od elap sing bet we en the pre su med date of child birth and the ac tu al date of child birth, wit ho ut re duc ti on in any com pul so ry port ion of post na tal le a ve. Leave in case of illness or complications Article 5 On pro duc ti on of a me di cal cer ti fi ca te, le a ve shall be pro vi ded be fo re or af ter the ma ter nity le a ve pe ri od in the case of ill ness, comp li ca ti ons or risk of comp li ca ti ons ari sing out of preg nan cy or child birth. The na tu re and the ma xi mum du ra ti on of such le a ve may be spe ci fi ed in ac cor dan ce with na ti o nal law and prac ti ce. Benefits Article 6 1. Cash be ne fits shall be pro vi ded, in ac cor dan ce with na ti o nal laws and re gu lat ions, or in any ot her man ner con sis tent with na ti o nal prac ti ce, to wo men who are ab sent from work on le a ve re fer red to in Ar tic les 4 or Cash be ne fits shall be at a le vel which en su res that the wo man can ma in ta in her self and her child in pro per con di ti ons of he alth and with a su i tab le stan dard of li ving. 3. Whe re, un der na ti o nal law or prac ti ce, cash be ne fits paid with res pect to le a ve re fer red to in Ar tic le 4 are ba sed on pre vi o us ear nings, the amo unt of such be ne fits shall not be less than two-thirds of the wo man s pre vi o us ear nings or of such of tho se ear nings as are ta ken into ac co unt for the pur po se of com pu ting be ne fits. 4. Whe re, un der na ti o nal law or prac ti ce, ot her met hods are used to de ter mi ne the cash be ne fits paid with res pect to le a ve re fer red to in Ar tic le 4, the amo unt of such be ne fits shall be com pa rab le to the amo unt re sul ting on ave ra ge from the app li ca ti on of the pre ce ding pa rag raph. 5. Each Mem ber shall en su re that the con di ti ons to qu a li fy for cash be ne fits can be sa tis fi ed by a lar ge ma jo rity of the wo men to whom this Con ven ti on app li es. 6. Whe re a wo man does not meet the con di ti ons to qu a li fy for cash be ne fits un der na ti o nal laws and re gu lat ions or in any ot her man ner con sis tent with na ti o nal prac ti ce, she shall be en tit led to ade qu a te be ne fits out of so ci al as sis tan ce funds, sub ject to the me ans test re qu i red for such as sis tan ce. 7. Me di cal be ne fits shall be pro vi ded for the wo man and her child in ac cor dan ce with na ti o nal laws and re gu lat ions or in any ot her man ner con sis tent with na ti o nal prac ti ce. Me di cal be ne fits shall inc lu de pre na tal,