Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A HÁZASSÁG FELBONTÁSÁVAL FELMERÜLŐ VAGYONJOGI KÉRDÉSEK A GYAKORLATBAN S Z A K D O L G O Z AT Konzulens: Dr. Heinerné dr. Barzó Tímea egyetemi docens Szerző: Szilágyi Mária igazságügyi igazgatási szak III. éves hallgatója Miskolc, 2015.

2 University of Miskolc Faculty of Low Institute of Civil Science Department of Civil Low PROPERTY ISSUES ARISING IN THE PRACTICE OF DIVORCE T H E S I S Consultant: Dr. Heinerné dr. Barzó Tímea reader Aut hor: Szilágyi Mária judicial management student Miskolc,

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Határozatok anonimizálásának szerepe A családjogi szabályozás fejlődése A családjog történeti áttekintése A Polgári Törvénykönyv kodifikációjának törekvései a családjog területén A családjog jelentősége napjainkban A megelőző és jelenlegi szabályozás párhuzamos alkalmazása A házastársi vagyonközösség fogalma és keletkezése A házassági vagyonjogi szerződés A házassági vagyonjogi szerződés joghatásai A közszerzeményi rendszer és a vagyonelkülönítés A szerződés megszűnése A házastársi közös vagyon megosztása A vagyonmegosztás házassági bontóperben A megosztandó vagyonszerkezet A különvagyon Közös vagyon Megtérítési igények Rendelkezés a közös vagyonnal a házastársi vagyonközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása közötti időben A rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség következményei a házastársi közös vagyon megosztásakor A vagyontárgyak és tartozások szétosztása Vagyonrészek kiadása Üzleti vagyon megosztásának kérdései A házastársi közös lakás használata és megosztásának kérdései Záró gondolatok...52 Irodalomjegyzék...53 Jogszabályjegyzék...55 Hivatkozások jegyzéke

4 1. Bevezet és A jogalkotásnak választ kell adnia a társadalmi viszonyok során felmerülő jogvitákra, a törvényalkotás eszközével úgy, hogy levonja a következtetést a múltbeli szabályozás előnyeiből, hátrányaiból, kiküszöböli a társadalmi igények miatt szükségessé vált hiányosságokat, elvárás az is, hogy korszerű, aktuális, a korszak átalakult viszonyaira választ adni képes jogszabályozás valósuljon meg, mely maximálisan figyelembe veszi a megváltozott életviszonyokat. Maga a jogalkalmazás folyamatosan formálódik. Hazánkban március 15. napján lépett hatályba a évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről. A Polgári Törvénykönyvbe Negyedik Könyv-ként épült be a Családjog. Szakdolgozatom témája az összetett családjog egy kiemelt fontosságú részéhez, a házassági vagyonjoghoz, a vagyonjogi kérdésekről történő döntések gyakorlatához, az ide vonatkozó, fellelhető, tanulmányozható anonimizált esetjoghoz kapcsolódik, jelezve a családjogi szabályozás változásait Határozatok anonimizálásának szerepe A határozatok anonimizálása törvényben előírt kötelezettség. Az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény rendelkezik arról, hogy a közfeladatot ellátó szerveknek így az akkori Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, jelenleg mint jogutódjának, az Országos Bírósági Hivatalnak, mint a bíróságok központi igazgatási szervének közzé kell tennie a Bírósági Határozatok Gyűjteményét, ezen belül a bírósági ítélkezés folyamán a Kúria, valamint az ítélőtáblák által megalkotott érdemi határozatokat (így az előzményi határozatokat is). Így a polgári, gazdasági és közigazgatási ügyszakban: a Pp (1) bekezdése értelmében az érvényesíteni kívánt igény tekintetében hozott ítéletet, valamint a közzététellel érintett nemperes eljárásban hozott végzéseket, amelyek anyagi jogi igényről érdemben határoznak. A július 1. napján hatályba lépett évi 3. számú OIT szabályzat (mely az Országos Bírósági Hivatal jogutódlása után is hatályban maradt OIT szabályzatok egyike) tartalmazza a közzététel végrehajtásának szabályozását amely folyamat végén a határozatok elektronikus, anonimizált formában megjelennek az Anonim Határozatok 4

5 Központi Adattárában, ezzel egy olyan ismerettőkét realizálva a jog területén hivatásukat teljesítők számára és a jogkereső közönség számára, mely esetjogként bármikor, bárhol fellelhető, tanulmányozható, feldolgozható szakmai anyagot (viszonyítási pontot) jelent. Ezen példatárban nehézségét csak az jelent, hogy az anonimizálás során egyéni megoldások is születnek, olyannyira, hogy adott esetben a határozat nem is értelmezhető (például pertárgyat sem tartalmazó anonimizált határozat). A évi CXII. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően feltétlenül indokolt az adatvédelem érvényesítése, azonban - a törvény által meg sem kívánt - óvatosság használhatatlanná teheti a maga nemében értékes ismeretanyagot, de ez a ritka kivétel, összességében egy hatalmas méretű, rendkívül értékes, a valós, a napi szinten megszülető, megalkotott jogalkalmazás gyűjtőhelye, mélységében feltárva a bíróságok gyakorlatát. Lényegében az elvárás ezen dokumentumokra vonatkozóan adatvédelmi szempontból tömören fogalmazva az, hogy a határozatok személyes, valamint beazonosításra alkalmas adatokat semmiképpen ne tartalmazzanak. Az anonimizálásnak azért nagy a jelentősége, mert első- másod- és harmadfokon is bírált ügyek döntéseit, az ügy menetét, a kereset elbírálásának lépéseit, az anyagi jogi, eljárásjogi szabályok alkalmazását lépésről lépésre követhetjük végig, - jelen esetben a házasság felbontásával felmerülő vagyonjogi döntésekre vonatkozóan. 2. A családjogi szabályozás fejlődése 2.1. A családjog történeti áttekintése A jogalkotással szabályozni szükséges, jogvitákat keltő társadalmi problémák korszakonként változhatnak, azonban a legbensőbb, legmélyebb emberi kapcsolat a családi kötelék minden korszaknak alapköve. Szabályozása évezredes múltra tekint vissza, a szabályozás formája és tartalma azonban minden korszakra külön-külön jellemző vonásokat hordoz. 5

6 A magyar történelemben a legkorábbi együttélési szerveződési rend a törzsi-nemzetségi szerveződésben jelenik meg, sajátos szokásrenddel, mely a honfoglalás után a monogám házasság kialakulásával és az itt talált népektől átvett szokásokkal is kiegészülve, gazdagodva fejlődött tovább. A kereszténység felvétele után az egyháznak a házasságról való szemléletalkotása játszotta a döntő szerepet a házasság, az együttélés megítélésében, és szabályrendszerének kialakításában. Kizárólagos jogforrások az 1500-as évek derekán a római katolikus egyház anyagi joga, eljárási szabályai, illetve egyházi bíróságai voltak, de az egyházi bíráskodás polgári érvényessége az állam elismerésén nyugodott. Az egyházrendek saját tanaik szerint határozták meg a házassági kötelék szabályrendjét, egészen II. József koráig, aki a házassági jog egészére nézve az állami szabályozást tekintette előremutatónak ben Magyarországon életbe léptették az osztrák polgári törvénykönyvet, mellyel megszilárdult az addig is érvényesülő szabályozás. Az ezt követő időszakban azonban, az 1873-as évet követően napirenden volt a polgári házasság bevezetésének gondolata, a házasság megkötésének, felbontásának kérdései, ezen belül a megegyezéses, illetve feldúltsági rendszer, tehát a polgári házasság és állami szabályozásának kérdései. E szabályozás kialakításának neves személyiségei Grosschmid Béni (a törvény létrejötte előzményi feldolgozásával), Sztehlo Zoltán (törvényjavaslatával). A Magyarországon ekkor párhuzamosan érvényesülő nyolcféle jogrendszer a továbbiakban nem volt tartható. Ilyen körülmények között jött létre az évi XXXI. törvénycikk (Ht.) a házasságról, és a XXXII. és XXXIII. törvénycikkek a gyermekek vallásáról és az állami anyakönyvezésről, mely szabályozások révén valósult meg az állam és egyház függetlensége. Ezen törvénycikkek a magánjog modernizációjának első lépcsőfokai. A Ht. egységes házassági jogot alkotott, hatálya kiterjedt polgári házasság intézményének az állami igazságszolgáltatás keretében történő elbírálására, a házasság érvénytelenségének eseteire, a házasságnak a vétkességet középpontba helyező felbontása, és hátrányos következményei kérdésére. A házassági vagyonjogi viszonyok szabályozását e törvénycikk mellőzte, mert célszerűbbnek tartották egy készülő polgári törvénykönyv házassági vagyonjogra vonatkozó részében, egységes elvek alapján szabályozni ezt a kérdéskört. Új elvi alapokat a történeti fejlődésben a Tanácsköztársaság bontójogi szabályozása jelentett, mely szakított a vétkességi elvvel és megállapította a bontás közös megegyezésen illetőleg egyoldalú kérelmen való alapulását. 6

7 Törvényalkotását tekintve az 1938-tól 1942-ig tartó időszak törvénykezése a faji megkülönböztetés elvén határozott a házasság törvényi szabályozásának egyes kérdéseiről is. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 200/1945. ME sz. rendeletében helyezte hatályon kívül, és tiltotta meg a zsidótörvények használatát az Ideiglenes Nemzetgyűlés által évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján. Legközelebb az évi 6800/ ME rendelet módosította az évi XXXI. törvénycikk (Ht.) rendelkezéseit, új elveket megszilárdítva a házasság felbontásának kérdéseiben (pl.: szakított a vétkességi elvvel, a házasság felbontását a bontásra okot adó fél is kérhette). Hazánk évi XX. törvénye, Alkotmánya fektette le alapvetésként, hogy a Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét, a nők és férfiak egyenjogúságát, az anya- és a gyermekvédelem mellett az ifjúság védelmét is. A házassági vagyonjog fejlődése párhuzamosan szintén a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza, amikor is a leány adásvétel útján került férjhez, az ún. hitbér a jogintézmény részévé alakult. A középkorban jogunk ismerte a nők házasságból származó vagyoni jogait, mint a jegyajándék; ingóságok, ékszerek, ruhák melyet a menyasszony a házasság előtt kapott a vőlegénytől vagy más személytől. Visszakövetelésére akkor volt lehetőség, ha a házasság a nő vétke miatt nem jött létre, egyébként e felett a nő szabadon rendelkezhetett, hozomány; ingó, ingatlan vagyonrészekből álló vagyon volt, melyet a feleség a házasság megkötésekor magával hozott és a férjnek átadott. Ezt a továbbiakban a férj kezelte, közösen használták, de a nő tulajdona maradt. A házasság megszűnésekor a nőt vagy örököseit megillette a hozomány, ahhoz való jogát házasságtöréskor sem veszítette el, hajadoni jog; apátlan árva leánynak a joga, ahhoz, hogy az atyai vagyon fiú örököseitől rangjának megfelelő lakást és hozományt, kiházasítást igényelhetett, hitbér; a törvényes feleség jutalma volt a házassági kötelesség teljesítéséért. A törvényes hitbérnél magasabbat is meg lehetett állapítani, az erre való jogosultság a házasságkötéssel keletkezett, de kifizetését csak a házasság megszűnése után követelhette az asszony a férj örököseitől. Házasságtörés esetén a hitbérre való igényét a nő elvesztette, 7

8 közszerzemény; a kor rendi jellegének megfelelően elkülönült egymástól a nemesek, a városi polgárok és a jobbágyok családi vagyoni viszonyainak szabályozása. Általános szabály volt, hogy nemes embernek a házassága alatt szerzett és örökölt vagyonát nem lehetett közszerzeménynek tekinteni, és az özvegységre jutott asszony ily módon nem részesült a házasság alatt keletkezett szerzeményben, kivéve ha birtokszerzéskor a szerzési okiratban az asszony is szerepelt. Az özvegyet a férj halála után a férj vagyonának haszonélvezeti és házának használati joga illette meg. Az 1852-ben életbe léptetett osztrák polgári törvénykönyv a házassági vagyonjog tekintetében első helyre a szerződési rendezést helyezte. Jogalkotó és jogfejlesztő szerepet a bírói gyakorlat töltött be. A XIX. század végén még mindig többféle házassági vagyonjogi rendszer volt életben. Különbség volt a nemesek és a közrendűek házastársi vagyoni viszonyainak szabályozása között. A nemesség körében a férjet kellett főszerzőnek tekinteni. A közrendűek tekintetében pedig közszerzeményi viszony állt fenn. A házastársak a házassági életközösség fennállása alatt is megtartották vagyoni különállásukat, és mindegyik házastárs a saját tevékenységével szerzett vagyonnal az életközösség fennállása alatt egyedül rendelkezhetett mint a különvagyonával. A házasság megszűnése után a házastársak közszerzeményi vagyonában mutatkozó tiszta vagyonszaporulat került megosztásra, ami az adósságoknak és a házastársak különvagyonának levonása után fennmaradt. A hiányzó vagyont pedig a közös vagyonból pótolták ben a TÜH -kúria teljes ülési határozatától- kezdve csak számadási viszony állt fenn a felek között. A felek házassági szerződéssel eltérhettek a vonatkozó rendelkezésektől (kiköthettek vagyonközösséget, kizárhatták a szerzeményi közösséget). Az évi XXXI. törvénycikk korlátozott körben szólt vagyonjogi joghatásokról, mégpedig az eljegyzésnek, a házasság felbontásának ajándék visszakövetelésének egyes eseteiről. Az évi XII. törvény megszüntette a rendi megkülönböztetésen alapuló kettős rendszert, és a szerzeményi közösség rendszerét mindenkire kiterjedő hatályúvá tette, meghagyva a felek szerződési szabadságát. 8

9 1952-ben készült el a Családjogi törvény, az évi IV. törvény (Csjt.) a családjog első átfogó kodifikációja. A törvény a reálszerzésen alapuló közszerzeményi rendszert vezette be, mely szerint a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve a törvényben taxative felsorolt különvagyoni tárgyakat. Célként megfogalmazódott a háztartásban vagy a gyermekek nevelésében kifejtett tevékenység elismerése a házastársi vagyonközösség értéket képviselő részeként. A házassági vagyonjogi szerződés intézménye az évi IV. törvényhez (Csjtn.) kötődik. Lehetőséget adott arra a házastársak számára, hogy vagyoni viszonyaikat házassági vagyonjogi szerződéssel rendezzék A Polgári Törvénykönyv kodifikációjának törekvései a családjog területén A Polgári Törvénykönyv kodifikációja és évek között zajlott, majd az Igazságügyi Minisztérium magához vonta a tervezet elkészítését, majd a Vékás Lajos egyetemi tanár vezette Kodifikációs Főbizottság 2010-ben kapta vissza a kódex megalkotásának feladatát. Mint jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv a évi V. törvény lefekteti a rendszerváltás utáni vagyoni viszonyok jogi kereteit, az emberi személyiségnek, a családon belüli személyi viszonyoknak, és a jogi személyeknek a személyhez fűződő jogai szabályozását, a szerződéses szabadság elvét, természetesen az uniós irányelvek figyelembevételével. (Leginkább a német Ptk., a BGB rendszeréhez hasonló). A törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait. A törvénykönyv Negyedik Családjogi Könyve az általános alapelvek mellett saját speciális alapelveit is kinyilatkoztatja. 1 Barzó Tímea: A magyar családjog múltja, jelene és jövője 1. Rész: A házassági jog és a házassági vagyonjog fejlődésének rövid történeti bemutatása. In: Családi jog (4. évf.) 1. sz p. 9

10 Az új Polgári Törvénykönyv megalkotásának elméleti előkészítése során merült fel a gondolat, hogy egy a személyek vagyoni és személyi viszonyait átfogóan szabályozó törvénykönyvnek ha önálló részben is a családjogot is magában kellene foglalnia, szabályoznia kellene. A kérdésben az érvek és ellenérvek figyelembevételével, a különböző szempontok mérlegelésével a családjog szabályainak az új Polgári Törvénykönyvbe való integrálása került elfogadásra. A Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyve azokban a kérdésekben tér el az évi IV. törvény szabályaitól, amelyekben ez az eltérés mindenképpen szükséges, illetve a családi élet vagy a gazdasági élet változásai megkövetelték, vagy ahol ezt a nemzetközi jogfejlődéshez való közeledés indokolta. 2 A családjogi változások hangsúlyosak a házassági vagyonjog területén, így kiterjedtebb szabályozás jellemző a vállalkozás, az üzleti vagyon, a foglalkozás gyakorlásához szükséges vagyon körében, másrészt az élettársi kapcsolat szabályozása területén, valamint a szülői felügyelettel kapcsolatos szabályok területén. Ez a szabályozás a társadalmi-gazdasági változásokra tekintettel alakult ki, több esetben a kiforrott bírói gyakorlatot jogszabályi formába öntve. Kevesebb változás jelenik meg a házastársi tartás szabályaiban és a házastársi közös lakásra vonatkozó szabályozás körében. A Polgári Törvénykönyv országgyűlési vitája során a törvény elfogadásáig számos módosítási javaslat került benyújtásra, ezért a törvény csak két lépcsőben került volna hatályba lépésre. Ennek következtében az Alkotmánybíróság a 436/B/2010. AB határozatával a jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok alapján dr. Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolásával és dr. Bragyova András alkotmánybíró különvéleményével megállapította, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló évi XV. törvény 1. (1) bekezdése, valamint a alkotmányellenes, ezért azokat a határozat közzétételének napjával megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság a hatályba léptető jogszabály alkotmányellenességének pontos 2 Weiss Emília: Tanulmány Az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvéről. In: Jogtudományi Közlöny: Az új Ptk.-val foglalkozó tanulmánysorozat negyedik tanulmánya. LXVIII. évfolyam szeptember p. {továbbiakban: Tanulmány} 10

11 okát határozatának indoklásában az alábbiak szerint adja meg: 2. A két lépcsőben történő hatályba léptetéssel kapcsolatosan az indítványozó kifejtette, hogy az új Ptk. első és második könyvét május 1. és december 31. közötti időben együttesen kell alkalmazni a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) rendelkezéseivel. Értelmezési és alkalmazási problémát eredményez az a helyzet, hogy a sok tekintetben új koncepcióra épülő új Ptk. első két könyve nem feltétlenül hozható összhangba a régi Ptk. dologi jogi, kötelmi jogi, öröklési szabályaival. A jogalkotó ezt a dilemmát úgy próbálta feloldani, hogy az új Ptk. további öt könyvének január 1-jei hatálybalépéséig, 8 hónapra átmeneti rendelkezéseket alkotott. Mindez azzal az eredménnyel jár, hogy a jogkereső állampolgárok és a jogalkalmazók egyidejűleg kötelesek figyelemmel lenni a teljes egészében új szabályok mellett a hatályban tartott, korábbi szabályokra és az átmeneti, pár hónapos időtartamra megalkotott rendelkezésekre is. Az indítványozó az Alkotmánybíróság gyakorlatára utalással a hatályba léptetés ezen technikáját a jogállamiság alkotmányos elvébe ütközőnek ítélte. 3 Ezt követő en teljes egységében hazánkban március 15. napján lépett hatályba a évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, törvényi szabályozását is. magában foglalva a családjog 2.3. A családjog jelentősége napjainkban A bontóperek minden felmerülő következményükkel és vagyonjogi hatásukkal széles körben érintik a társadalom tagjait, ezzel kapcsolatban néhány mutatószám, csak jelzés jelleggel; A válások évenkénti száma az elmúlt évtizedben ezer körül alakult, az utóbbi három esztendőben viszont 24 ezer alatt maradt. A 2012-ben bíróságok által kimondott 22 ezer válás (országosan) számszerűen 1335-tel, 5,7 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, és mintegy 1873-mal, 7,8 százalékkal maradt el a két évvel korábbi szinttől. Az elmúlt évtizedben magas szinten stagnáló és 2004 óta emelkedő számú váláshoz 3 Letöltés időpontja: március

12 képest figyelemre méltó az utóbbi évek határozott csökkenése. A mérséklődő számú válás azonban nem feltétlenül jelenti a párkapcsolatok növekvő stabilitását, mivel a házasságban élők aránya is jelentősen visszaesett. 4 /Kevesebből kevesebbet lehet felbontani/. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területén lévő járásbíróságok, valamint a Miskolci Törvényszék adatait abban a vonatkozásban tartalmazza a következő diagram, hogy adott évben a megye területén található járásbíróságok összesen hány házassági perről döntöttek, ebből hány per határozatát fellebbezték meg (kb. 2-3 %-át), ezután pedig tartalmazza a törvényszéken első fokon indult vagyonjogi perek számát, és e számból kimutatva tartalmazza a törvényszéken lefolytatott házastársi vagyonközösség megosztása iránti perek számát a megye járásbíróságaira összesen érkezett házassági perek száma: ebből fellebbezett ügy: db ügy törvényszéken elsőfokra érkezett vagyonjogi perek száma: vizsgált év törvényszékenaz első fokra érkezett vagyonjogi perekből házastársi vagyonközösség megosztása iránti perek száma: A következtetésem az tehát, hogy a törvényszéken megindult, vagyonközösség megosztása iránti perek százalékos aránya az összes törvényszéki vagyonjogi perek számának 2009-ben: 4 %-a, 2010-ben: 5 %-a, 2011-ben 6 %-a, 2012-ben 4 %-a, ban 5 %-a. 4 KSH Statisztikai Tükör 2013/ Letöltés dátuma:

13 Tehát a házassági perekben a házasság felbontása és vagyonjogi kérdéseiben már a járásbíróságokon megszületik a döntés, és látható az is, hogy igen kevés számban kerül sor fellebbezés benyújtására a törvényszékre. Ha pedig a házassági perben a vagyonjogi kérdésekben nem születik döntés a járásbíróságon indult perben, és a vagyonmegosztás iránti per később értékénél fogva a törvényszéken indul meg, a törvényszéken, mint elsőfokú bíróságon a házassági vagyonközösség megosztása iránti perek számának nagyságrendje a fentiek szerint a vagyonjogi pereken belül visszamenőleg öt évre 6 % vagy annál kevesebb arányszámot mutat. Tehát a bíróságokon a házassági perekben és azok vagyonjogi kérdései tekintetében is, nagyrészt a járásbíróságokon megtörténik a vagyonközösség megosztása és döntés is születik. Ez az adat jelzi, hogy a járásbíróságokon házassági pereket tárgyaló bírák milyen munkaterhet vállalnak fel és oldanak meg, és lényeges a jogtárgy társadalmi jelentősége, bár nem média érdeklő déssel övezett büntetőeljárásokról van szó, - amelyek ítélete más szempontból ugyan, de a társadalom figyelmének központjában álló, és olyannyira fontos -, hanem az ilyen figyelemmel ugyan nem övezett, - de még fontosabb módon ható - gyermekek sorsát is egy életre meghatározó döntések meghozataláról. Az igazságszolgáltatás kívánalma az, hogy a törvényben írt szabályozás az ítélkezés során időszerűen, szakszerűen rendezze a jogvitákat a felek által is elfogadottan, anélkül, hogy akár harmadfokot is megjárt jogvitákat eredményezne. A fenti grafikon ezen igény teljesedését igazolja A megelőző és jelenlegi szabályozás párhuzamos alkalmazása Jelenleg még párhuzamosan él a régi és új szabályozás. Az átmeneti időszakot segíti a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló évi CLXXVII. törvény (Ptké.) mely törvény azokat az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, amik a gyakorlat számára egyértelművé teszik, hogy az adott időpontban melyik törvény alkalmazandó. A Ptké. 1. -a szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. rendelkezéseit a 13

14 hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A Ptké a szerint pedig ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló családjogi jogviszonyokra, valamint az e jogviszonyokkal kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. E mellett a Kúria Polgári Kollégiumának 1/2014. Polgári jogegységi határozata ad számot az új Ptk. alapján elbírálandó ügyekben irányadó elvi iránymutatásokról. A jogegységi határozat kimondja, hogy a jogszabály változásával egyidejűleg azokat az elvi iránymutatásokat is meghaladottnak nyilvánítja, melyeket a jogszabály változásán túl az életviszonyok megváltozása is meghaladottá tett. 3. A házastársi vagyonközösség fogalma és keletkezése Maga a házassági vagyonjog a Családjogi Könyv VI. Címeként került beépítésre a Polgári Törvénykönyvbe. Maga a házassági vagyonjog szűkebb értelemben azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek egyrészt a házastársak egymás közötti (belső), másrészt pedig a házastársak harmadik személyekkel szemben fennálló (külső) jogviszonyát szabályozzák mind a házasság időtartamára, mind pedig a házasság megszűnésének esetére, míg tágabb értelemben a házassági vagyonjog magában foglalja a házastársi vagyonközösséggel, annak megosztásával, a házastársi közös lakás használatával és a házastársi tartás érvényesítésével kapcsolatos igényt is. 6 A Ptk. 4:34. (2) bekezdése szerint ha házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. A törvényes vagyonjogi rendszer már az életközösség kezdetétől hatályosul. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell. Az életközösség átmeneti megszakadása ezen törvényes vagy szerződésben kikötött vagyonjogi 6 Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog. In: Sári Péterné Vass Margit (szerk.): A Családjogi Törvény magyarázata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, p. 14

15 rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve ha a felek között vagyonmegosztásra került sor. Ha az átmeneti életközösség megszakadását követően volt vagyonmegosztás (törvényes vagy szerződéses) akkor nem lehet már folyamatosnak tekinteni a kikötött vagyonjogi rendszert. Magyarországon a házassági vagyonjog rendszerében háromféle vagyonjogi rendszer alakult ki; vagyonelkülönít ő rendszer; vagyon külön tulajdon, melyben mind a meglév ő, mind a megszerzett a vagyonösszesít ő rendszer: mind a meglév ő, mind a megszerzett vagyon egységes, közös tulajdon, a vegyes rendszer / a Családjogi Törvény Magyarázata Közgazdasági és Jogi Kiadó évi kiadásának 160. oldalán olvasható meghatározás szerint szerzeményi közösségen alapuló rendszer / érvényesül. A vegyes rendszer jellemzője az, hogy megmarad a házastársak különvagyona, melyek a házasság megkötésekor meglév ő, valamint a házasság alatt ingyenesen szerzett vagyontárgyak, és megjelenik a házassági életközösség alatt szerzett szerzeményi közös vagyon. A vegyes rendszerbeli vagyon összetétel tehát; az egyik házastárs különvagyona, a másik házastárs különvagyona, és a házastársi közös vagyon, valamint mindezek aktívumai és passzívumai. A magyar házassági vagyonjog a szerzeményi közösség alapulvételébő l indul ki. 7 A házassági vagyonközösség keletkezésének feltétele a házasság megkötése és a házassági életközösség létrejötte és fennállása. Vagyonjog tekintetében a házasságot megelőző életközösség egybeolvad a házassági életközösséggel: a házasságkötés előtti együttélésre is a törvényes vagyonjogi rendszer szabályai irányadóak: fő szabályként az egyenlő arányú, osztatlan szerzés. Ez a tény csak a törvényes vagyonjogi rendszerre vonatkozik, vagyonjogi szerződésben a felek maguk határozhatják meg a szerződés hatályának időpontját. 8 7 Heinerné Barzó Tímea: Családi jog. Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért, Miskolc, Letöltés időpontja:

16 4. A házassági vagyonjogi szerződés 4.1. A házassági vagyonjogi szerződés joghatásai Amennyiben nem törvényes vagyonjogi rendszer szabályozását kívánják alkalmazni a házastársak, a évi V. törvény 4:34. (1) bekezdése alapján lehetőség van a házastársaknak egyéni, szerződésben meghatározott módon rendelkezni vagyonukról. A házassági vagyonjogi szerző dés az életközösség megszűnése esetében tölti be funkcióját. Házassági vagyonjogi szerződés esetén a feleknek az életközösség megszű nése után már nem kell, hogy a házastársi közös vagyon megosztásáról rendelkezzenek, mivel azt már elsődlegesen megtették. A házassági vagyonjogi szerződésben közszerzeményi rendszer, vagyonelkülönítési rendszer, illetve a törvényes rendszertől történ ő eltérés lehetőségeit is választhatják, meghatározhatják, hogy mely vagyon kerül közös, illető leg különvagyonba, tehát diszpozitivitás a jellemző. Viszont vagyonelkülönítés esetében is a közös háztartás, a gyermek(ek) megélhetéséhez, neveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik. A felek vagyonjogi viszonyaikról házassági vagyonjogi szerződéssel már a Csjt. alapján is rendelkezhettek. A Ptk. ugyanakkor e tárgykörben elsőként a házasulók és házastársak egymás közötti vagyoni viszonyának - a házassági életközösség időtartamára vonatkozó - vagyonjogi szerződéssel történ ő rendezését els ő sorba helyezte, a Ptk. 4:34. (1) bekezdésében. A szabályozás üzenete az, hogy a mai szerteágazó vagyoni viszonyok (ingatlanok, ingók, cégbeli tulajdon) rendezése a jövőre nézve szerző déssel helyes, elő nyös, gazdaságos tekintve az eljárási illetékeket és egyéb költségeket is megoldás lehet az ilyen jelleg ű vagyonnal rendelkezni kívánók számára, közös döntésükre alapozottan. 16

17 Ugyanakkor véleményünk szerint némileg illúziórontó, hogy a felek házassági együttélésüket olyan szerződés megkötésével kezdik, mely számol a házasság megszűnésével, különös tekintettel arra, hogy a fiatal házasoknak a házasságkötéskor általában még nincs komoly vagyonuk. 9 Mondja ki véleményét Jobbágyi Gábor a hivatkozott kommentárban. A házassági vagyonjogi szerződést a felek a házassági életközösség fennállásának idejére kötik. A házassági életközösség fennállásának ideje mint fogalmi elem, sem a Csjt.-ben, sem a Ptk.-ban nem kerül meghatározásra. 10 Viszont meghatározza a Nagykommentár a 63. oldalán, hogy a házassági életközösség alapját gazdasági és családi tények adják, így gazdasági tényei a közös lakásban lakás, közös háztartás, közös gazdálkodás, családi tényei: rendszeres nemi élet, gyermek(ek) közös gondozása, nevelése, más hozzátartozók ellátása, gondozása és a belső személyes viszony. Ez alapján meg lehet határozni az időszakot, mely az életközösség kezdete és megszűnésének ideje. A házassági vagyonjogi szerződés kötésének kritériumait a törvény részletesen lefekteti, egyenjogú házastársak vagy házasulni kívánók meghatározott formába öntött személyesen kötött és meghatározott alakisággal létrehozott szerződésükkel vagyoni viszonyaikról döntenek. Kritériuma az írásbeliség és a közokirati, vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokirati forma. Házassági vagyonjogi szerződés a házasulandók, valamint házastársak által bármikor, akár többször is köthető, meghatározott időponttól kezdődik, módosítható, megszüntethető, de az életközösség megszűnésével ipso iure szűnik meg. A házassági vagyonjogi szerződés alapvetően polgári jogi szerződés, vonatkoznak rá a Polgári Törvénykönyv kötelmi jogi szabályai. Jobbágyi Gábornak a Nagykommentárból a házastársi vagyonjogi szerződésekről fentebb idézett véleménye ellenére több, jogos elvárás felmerül a házastársi vagyonjogi szerződésekkel szemben. 9 Jobbágyi Gábor: Családjog In: Osztovits András (szerk.): Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja II. kötet. Opten Informatikai Kft. Budapest, p. {továbbiakban: Nagykommentár} 10 Nagykommentár 62. p. 17

18 Ilyen elvárás a gazdaságbeli változások miatti igény, a mai gazdasági viszonyok között a harmadik személyekkel szembeni hatály érvényesülésére vonatkozó szabályozás; a házastársakkal vagy azok egyikével üzleti, gazdasági viszonyban lévő, vagy azt kezdeményező felek számára a kiszámíthatóbb jogi környezetet a törvény több rendelkezése is biztosítja. Mind e harmadik személyek védelme, mind tájékoztatásuk érdekében a Törvénykönyv bevezeti a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásba vételét, azzal, hogy a házassági vagyonjogi szerződés harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos, ha azt ebbe a nyilvántartásba bejegyezték, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról tudott, vagy tudnia kellett. A Törvénykönyv megállapítása szerint a szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg. 11 A MOKK nyilvántartás a szerződések tartalmát nem fennállást, módosulását, vagy megszűnését tényekről történhet, a szerződési tartalomról nem. tárja fel, csak a létezését, igazolja, tájékoztatás adás csak ezen 4.2. A közszerzeményi rendszer és a vagyonelkülönítés A Családjogi Könyv úgy rendelkezik, hogy a közszerzemény megosztását az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonból a törvényes vagyonjogi rendszernek a közös vagyon megosztására vonatkozó rendelkezései alkalmazásával lehet követelni. A házastárs azonban nem tarthat igényt a másik házastárs foglalkozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyakra és a másik házastárs gazdasági társaságbeli részesedésére akkor sem, ha azok anyagi fedezetének biztosításában részt vett. A házastársat a közszerzeményi vagyon fele része illeti meg. A vagyonelkülönítés választása esetén mind a vagyontárgyak használata, azok fölötti rendelkezés, vagyontárgyak kezelése és használata önálló felelősségük. 11 Tanulmány 409. p. 18

19 4.3.A szerződés megszűnése A házassági vagyonjogi szerződést a felek még az életközösség előtt felbonthatják, vagy bármelyikük elállhat, az életközösség fennállása alatt pedig a jövőre nézve szüntethetik meg. Megszüntetését a bíróság rendelheti el. Amennyiben a házassági vagyonjogi szerződés megszűnik, a házastárs igényelheti a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszernek megfelelő elszámolást és a közös vagyon megosztását. A házassági vagyonjogi szerződésből eredő jogviták rendezését bíróság előtt lehet kezdeményezni, ugyanígy a vitássá tett követelések rendezését, vagy a szerződésben nem rendezett kérdésekben való döntéshozatalt szintén, ugyanígy a szerződésbeli rendelkezés feltűnő értékaránytalanságára hivatkozással való bírósági eljárásban a szerződés érvénytelenségét. A házastársak között a vagyoni viszonyaik rendezésére vonatkozó szerződésnek a feltűnő értékaránytalanságára alapított megtámadásánál az általános szempontok mellett a családi viszonyok sajátosságait is figyelembe kell venni. 12 Megállapítható, hogy a házassági vagyonjogi szerződés egy nem éppen népszer ű, de igen fontos és egyedi jogintézménye a házassági vagyonjognak. Egyszerre viseli magán a szerződések kötelmi jogi jellemzőit és a házassági vagyonjogi viszonyokból eredő sajátosságokat A házastársi közös vagyon megosztása A Ptk {A közös vagyon megosztása} (1) bekezdése szerint a vagyonközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó igény a vagyonközösség megszűnésével nyílik meg. csak egyik a közös vagyon megosztásának igénye. Az életközösség megszűnésének jogkövetkezményei közül A 12 BH 537/ Barzó Tímea: A házassági vagyonjogi szerződés múltja, jelene és jövője. In: Somfai Balázs (szerk.) Ünnepi tanulmánykötet Filó Erika kandidátus egyetemi docens 70. születésnapjára. PTE ÁJK p. 19

20 Ha a házastársak között nem jött létre szerződés a közös vagyon megosztása tárgyában, vagy az nem terjed ki a vagyonközösség megszűnéséhez kapcsolódó valamennyi igényre, a házastársi közös vagyon megosztását és a rendezetlenül maradt igények elbírálását a bíróságtól lehet kérni. {Ptk. 4:57. (3) bekezdés). A házastársi közös vagyon megosztása történhet a felek akarata (szerző dés) vagy bírósági bontás alapján A vagyonmegosztás házassági bontóperben A magyar családi jog az objektív bontás elvének rendszerét valósítja meg. Feldúltságon alapszik, vagyis a bontó ok a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása, meggondolt, megfontolt, végleges döntést feltételez, és nem teszi a bontást függővé a házastársak valamelyikének vétkességétől. 14 A házasság felbontása közös megegyezéses és a tényállásos bontás formájában történhet. A közös megegyezéses bontás esetében fontos, kiemelend ő változtatás történt a Családjogi Könyvben. A közös megegyezés esetén ha a szülők a gyermek(ek) vonatkozásában megállapodnak a szülői felügyelet közös gyakorlásában és azt közösen gyakorolják, akkor a gyermek lakóhelye, tartása, a házastársi közös lakás további használata, opcióként a házastársi tartás kérdéseiben kötnek egyezséget. /Ebben az esetben nincs szükség a kapcsolattartás rendezésére/. Ha nem tudnak megállapodni a közös szülői felügyeletről, akkor az egyezség tartalmi eleme, hogy melyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, tartalmi eleme a gyermektartásdíjról való rendelkezés, a kapcsolattartás szabályozása, a házastársi közös lakás használata, és igény esetén eleme lehet a házastársi tartás is. A közös megegyezéssel történő bontásnak nem tárgya a vagyoni kérdések rendezése. A bíróság a keresetlevél keretei között, valamint - egyes kérdésekben hivatalból is- dönt a házasság felbontásáról és járulékos kérdéseiről széleskör ű bizonyítás alapján. a tényállásos bontóper esetén, Tényállásos bontóper során a bíróság erre irányuló kereseti kérelem alapján a házastársi közös vagyon körében előterjesztett kérelemről is dönt. 14 Pusztahelyi Réka-Kriston Edit-Sápi Edit: Polgári Jogi Alapok. Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért. Miskolc, p. 20

21 A közös megegyezésen és nem közös megegyezésen alapuló bontási esetekben közben bármikor lehetséges áttérés egyik féle bontásról a másikra. Fő szabály, hogy a vagyonmegosztásból eredő igényeket egységesen kell rendezni. A házastársi vagyonközösség megosztásának másik f ő elve a határozat esetében előfordul, hogy véglegesség igénye. Számos egy jelenlegit megelőző házasság felbontását követő vagyonmegosztási határozat egyes tételek kérdésében a kiindulópontja az adottkövetkez ő - házasság felbontását követ ő vagyonmegosztásról történ ő döntésnek. Így az érintett fél bármennyire szeretne egy ítélt dolgot - a számára jelenleg másként kedvez ő - fényben feltüntetni, (pl. életközösség időpontjának meghatározása), az előz ő bírósági határozat ezt kizárja, lehetetlenné téve az érdekorientált kaotikus zűrzavart Vagyonmérleg A bírósági eljárás során a kereseti kérelem és ellenkérelem alapján meg kell határozni, hogy mely vagyontárgy melyik házastársé legyen. Elsődleges jelentősége a felek egyező nyilatkozatának van a közös vagyonról történő döntés során, a megosztás folyamatában. A felek megegyezhetnek a vagyonmérleg különböző tételei vonatkozásában, rendelkezhetnek, hogy melyik vagyontárgy melyikükhöz kerüljön. Megegyezés hiányában a bíróságnak az eset összes körülményét figyelembe véve kell dönteni, a célszerűség, azaz az okszerű gazdálkodás, továbbá az arányosság, valamint a vagyoni viszonyokban az adott helyzetben fennálló körülmények, a megtett nyilatkozatok ismeretében, és a méltányosság figyelembevételével. 15 A vagyonmérlegen belül mind az aktívumok és passzívumok szerepelnek, így ingatlan vagyon, (ház, lakás, telek, valamint ezeken feltüntetett igények és várományok, zálog- illetve végrehajtási jog, illetve egyéb igények) ingó vagyon, (személygépkocsi, egyéb használati tárgyak), mindennapi életet szolgáló vagyon, a házastársak foglalkozásának gyakorlását, 15 Kőrös András Makai Katalin Szeibert Orsolya: Házassági vagyonjog. In: Vékás Lajos (szerk.) A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, p. 21

22 az üzleti életben való részvételét szolgáló (vállalkozói, üzleti, cég, társasági) vagyon, mindezek pozitívumai, negatívumai, (ráfordítások, értékesítésből befolyt összegek) beruházások-megtérítési igénye, (értéknövelő volt, illetőleg állagmegőrző eredménnyel történt, ráépítés szabályai alkalmazása a tulajdoni igény érvényesítéssel, vagy megtérítési igény), tartozások, pénzintézeti, magánszemélyek által nyújtott kölcsönök tartozása, közüzemi tartozások-túlfizetések, törlesztések, rezsi helytállás) valamint ezek variációi (pl: különvagyoni tartozás, közös vagyoni tartozás), egyéb elszámolási igények (lakáshasználati jog ellenértéke azaz a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete), elmaradt haszon, valamint az ezzel kapcsolatos kártérítés), személyes tárgyak kiadása (a házasfelek érdekeinek figyelembe vételével kell, hogy történjen, természetesen az értékmeghatározás így sem marad el). Egyező nyilatkozat hiányában szükséges lehet a keletkezési idők megállapítására, de fontos a birtokállapot (kinél van, ki kéri birtokba) is. Szintén nagyon fontos a képviselt érték meghatározása, (forgalmi értéket értve alatta), a tárgyakra vonatkozóan egyazon időben, mégpedig a megszűnéskori értéken történő figyelembevétel. Ha előzetesen vagyonmérleget készítenek a felek, célszerű a tételes, besorszámozott, beazonosítható értékmeghatározott felsorolás. A bíróság a házastársi közös vagyon megosztásáról vagyonmérleg alapján dönt. A gyakorlatban sokszor használt vagyonleltár kifejezés nem pontos; a vagyonmérlegben fel kell sorolni a vagyontárgyak értékét, a vagyoni jogok és kötelezettségek értékét, a megtérítési igényeket, s végül a vagyon egyenlegét. A vagyonmérleg felállításánál azt kell számba venni, hogy milyen vagyontárgyak tartoztak a házastársak közös vagyonához az életközösség megszűnésekor, akár később, melyik fél birtokába kerültek, és mi történt velük. Egyúttal el kell különíteni egymástól a felek közös és különvagyonát Nagykommentár 85. p. 22

23 A vagyonmérlegben meghatározásra kerül a vagyonösszérték, ennek mínuszai, a különvagyoni részek, a jutók. A teljesítésre igaz, hogy a különbözet kifizetésre is kerülhet. A közös kiskorú gyermek használatára szolgáló személyes használati tárgyakat a közös vagyon értékelésénél és megosztásánál figyelmen kívül kell hagyni. 17 Szintén kiejtésre kerülhetnek a vagyonmérlegből azok az ingók, melyek már a felek egyező nyilatkozata szerint megosztásra kerültek, a megosztás közöttük foganatba ment A m egosztandó vagyonszerkezet A vagyontárgy fogalma széleskörű; az értelmező rendelkezések szerint kiterjed mind a dolgokra (birtokba vehető testi tárgyakra, pénzre és értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre), mind a vagyoni értékű jogokra, mint pl. haszonélvezet, használat, jelzálogjog stb. és a követelésekre is. 18 A vagyonjog a házastársak között a reálszerzés elvén alapszik. A házastársak vagyona három elkülönült alvagyonra bontható: férj különvagyona, feleség különvagyona, valamint a közös vagyonuk. A közös vagyon mellett a házastársaknak az életközösség kezdetekor meglévő és az életközösség ideje alatt meghatározott jogcímeken szerzett vagyona a különállását megtartja. 19 A törvény meghatározza a különvagyoni és közös vagyoni tételeket. Ez az elkülönítés szükséges ahhoz, hogy a bonyolult vagyoni viszonyokban rendet lehessen tenni. Meghatározza a vagyontárgyaknak az együttélés során, az idő múlásával történő státuszváltozását. Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek, tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek. 17 Heinerné Barzó Tímea: A családi jog alapjai. Novotni Alapítvány a Magánjog fejlesztéséért Miskolc, Letöltés időpontja: Kőrös András: Házastársi közös vagyon, közös lakás. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, p. 23

24 A különvagyon Különvagyon a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy, a házastársi vagyonközösség fennállása alatt örökölt vagy ajándékozott vagyontárgy (az ajándékozó nyilatkozata döntő tényező vita esetén a különvagyonhoz tartozás megítélése szempontjából) 20, valamint az ingyenes juttatás, a házastárs mint szellemi tulajdon tulajdonosát megillető vagyoni jog, (kivéve ennek esedékes díját), a személyi sérelemért kapott juttatás (a régi szabályozásban: a nem vagyoni kártérítés, jelenleg: sérelemdíj), a személyes használatú szokásos mértékű vagyontárgy, a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy vagy helyébe lépő érték (ennek minősül pl. a kártérítési összeg). Az ún. vagy helyébe lépett érték azonban a különvagyonok vegyülése következtében képezheti elszámolás kérdését. A különvagyon passzívumait is meghatározza a törvény. Terhek és tartozások vonatkozásában különvagyoni tartozás (a törvényen alapuló tartás kivételével) az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul, vagyontárgy terhe, külön adósság kamata, a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával együtt járó tartozás a különvagyonon való rendelkezésből eredő kötelezettség, az ingyenesen a másik házastárs egyetértése nélkül vállalt kötelezettség, a jogellenes, szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással okozott tartozás. Eltérő álláspont esetén a különvagyoni jelleget annak a félnek kell bizonyítania, aki erre hivatkozik, ez változatlan szabályozás maradt Közös vagyon Házastársi közös vagyon a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szerzett vagyon (vagyongyarapodás), amely osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg a házastársakat, kivéve a különvagyon. A közös vagyon fogalomköre nagy vonalakban nem változott meg az új törvénykönyvben. A közös vagyon vélelme, a közös szerzés ténye irányadó, elsősorban ez az elv érvényesül az életközösség fennállása időtartamára. 20 BH 19/1990. Ajándékozással elérni kívánt cél 24

25 Konkrétan közös vagyon például a szellemi alkotás díja, a külön vagyon tiszta haszna (pl.: termény, szaporulat, kamat), öt év után a különvagyonhoz tartozó és a mindennapi életvitelt szolgáló szokásos mértékű berendezési tárgy helyébe lépő tárgy, vagy a tartásdíj, a foglalkozás űzéséhez szükséges nagy értékű dolgok, nagy értékű gyűjtemények, illetőleg jogok és követelések. Kiegészítő vélelem a szabályozásban, hogy a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó kötelezettség teljesítéséről azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a közös vagyonból történt. Tételes felsorolás esetén pl.: nyeremény, tudományos kitüntetés díja, munkáltatói kölcsön, vissza nem térítendő támogatások (pl. szociálpolitikai kedvezmény, a házastársaknak juttatott ajándék, (a házastársaknak az életközösség fennállása alatt juttatott ajándék általában a házastársi közös vagyonba tartozik, de a szülő által adott ajándék általában a gyermeknek juttatott ajándékként kerül számításba vételre - PK 281. sz. állásfoglalás), szintén közös vagyonként funkcionálnak. Közös vagyonba kerül mindaz a vagyontárgy vagy vagyoni érték, amelyet a házastársak a házassági együttélés alatt visszterhes jogügylettel közösen vagy különkülön szereztek. A vagyontárgyakat leggyakrabban adásvételi szerződéssel szerzik közösen a házastársak, közömbös, hogy mindketten vagy csak egyikük írta alá a szerződést. Közös vagyonba kerül az a vagyontárgy is, amit a házastársak tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződéssel szereztek. Ha bármelyik házastárs elbirtoklással szerez tulajdont, az szintén a közös vagyonba kerül. 21 A törvény itt is meghatározza a passzívumokat. Közös passzívum a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozás. Mivel az életközösség ideje alatt a kereső tevékenységből eredő jövedelem közös, így közös tartozás az ezen jövedelmet terhelő teher (pl. jövedelemadó, stb.) is. A közös vagyon vélelme szerint a vagyonközösség fennállása alatt meglévő vagyontárgyakról vélelmezni kell a közös vagyonhoz való tartozást. 21 Nagykommentár 65. old. 25

26 A fenti közös vagyoni passzívum törvényi szabályozásának magyarázata többek között azon döntés a házas felek osztatlan közös tulajdonszerzéséről, mely a közös vagyon aktív és passzív elemeit magyarázza. A jogeset elemzése szerint a házastársak több közös adósságából egy esetben a közös adósság vélelmét sikerült megdönteni, mely így különadósságként került megítélésre, azonban a további esetben az életközösség alatt szerzett aktívum és passzívum a házastársak belső jogviszonyában közös. E vélelem megdönthető annak bizonyításával, hogy az adott pénztartozás vagy egyéb kötelezettség a házasfelek valamelyikének különadóssága. Az a tartozás tekinthető különadósságnak, amely az életközösség létesítését megelőzően avagy annak megszűnését követően keletkezett, továbbá amely a különvagyon tárgyait terheli, vagy valamelyik házasfél különvagyonát gazdagította, illetve amely a különvagyon megszerzésével kapcsolatban merült fel. 22 Jelen esetben a perben a házastársak adóstársak, adósságuk közös adósság, sőt az alperesi hivatkozás, mely szerint kártyaadósságra került felhasználásra a felvett kölcsön, még ennek bizonyítása esetén sem különadósság, mert a szerencsejáték vesztesége illetőleg nyeresége is közös vagyoni aktívum illetőleg passzívumként veendő figyelembe ha a közös vagyonból történt, vagy azt gyarapította. Az alperes akkor mentesülhetett volna az adósság alól, ha bizonyítja, hogy a tevékenység ellen tiltakozott, vagy arról nem volt tudomása. Ezen bizonyítás hiányában pedig a felperesi különadósság jelleg nem nyert bizonyítást. Nagyon lényeges eleme a döntvénytári jogesetnek még az, hogy az alperesi beszámítási kifogás előterjesztésére nem került sor az elsőfokú eljárás során, így elbírálásra nem került, előterjeszteni a másodfokú eljárásban pedig akkor lehetett volna, ha az ellenérdekű fél elismeri, vagy az elsőfokú eljárás berekesztését követően jár le. Az elszámolás nehézségének egy példájaként pl. külön jellegzetesség az értékpapírok esetében, hogy a jogalkalmazás a különvagyoni részvény árfolyam emelkedését különvagyonként nevesíti, az osztalékát közös vagyonként. Szintén a gyakorlatban alakult ki az a megoldás, hogy a különvagyonra szánt értékemelő beruházás által megvalósult értéknövekedés a közös vagyont gyarapítja. 22 BDT I. A házasfelek osztatlan közös tulajdonszerzése 26