Alovas szaksajtó hasábjain alig esik szó a hagyományos

Átírás

1 Riportok Tanulmányok Művészet 7. rész A A népies rogato A közelmúltban örömmel láttam az egyik hazai lovas újságban egy kisbéri félvér lovakkal fogatolt lógós" 3-as fogatot. Részletesen elemezve az ábrázolt fogatot, nyolc olyan súlyos hibát találtam, melyből egy is kizáró ok volt valaha. Sejtem, hogy az idősebb generáció talált még a faluban egy lőcsös kocsit és egy giccses lószerszámot. Önként vetődik fel a kérdés, ki bírálta el a fogatot és ki mondta el hajtójának, hogy mi a követelmény egy népies fogattal szemben? Ideje lenne e fogatok hajtóit vagy tulajdonosait megtanítani a népies kategória követelményeire és csak azután bírálni el a fogatot. Igen, e kategóriának nincs szakirodalma, nincs versenyszabályzata, de van hagyománya! Ismerve a magyar ember lószeretetét, segíteni közös feladatunk. Sok szó esik manapság az Európai Unió- Alovas szaksajtó hasábjain alig esik szó a hagyományos népies fogatokról. Fiatal hajtóink nem tudják, hogy hazánk egyes vidékein más-más kivitelezésű fogatok dolgoztak. Egyedüli nyomon követése az egykori fogatoknak neves festőnk képein igen hitelt érdemlően jelenik meg; élethűen, minden részletre kiterjedően. E tehetséges festőt Benyovszky Istvánnak hívták. Az 1950-es évek száműzetése során hosszabb ideig Csongrádon is lakott. Kiválóan ismerte a ló anatómiáját, személyes élményei alapján festette meg a paraszti élet mindennapjait. hoz való csatlakozás során nemzeti értékeinkről, melyeknek legyen egy láncszeme a népies fogatok bemutatása. Magyar fogatok A magyar fogatok két nagy csoportba sorolhatók. Jelentős számban vannak a fogathajtó sportban szereplő es fogataink, míg jelentéktelen kisebbségben láthatók a hagyományos, egykori magyar fogatok. Igy a nyírségi egyes fogatolású taliga, majd a kettes és hármas fogatolású alföldi fogatok, továbbá a hortobágyi hetes és más típusú népies fogatok. A versenyfogatok teljesítményorientáltak és ennek függvénye az alkalmazott lószerszám és kocsi- Pásztorfogat Kecskemét vidékén. Bugac és általában a Kiskunság pásztorainak a fogata. E vidék legkönnyebb kocsija. Nemcsak a pásztorok, hanem a kiskunsági tanyák lakói is kedvelik. Deszkaoldalai és nagy kerekei mellett a hátsó ferkechelyén sárhányó van. 22 I áprilisi Lovas Nemzet

2 Riportok Tanulmányok Művészet típus. Elsődleges szempont a kiváló képességű hajtó és a teljesítményre tenyésztett és szerelt fogatló. A népies fogatoknál az előzőleg ismertetett követelmények nem elsődlegesek, ezeknél a követelmény az eredetiség! Úgy a lószerszámban, mint a kocsi típusát tekintve. Ezek bírálatánál elsődleges szempont, hogy több száz évre visszamenően hitelt érdemlő legyen a fogat. Néhány évtizeddel ezelőtt még az apajpusztai nemzetközi lovasversenyeken külön számot és bírálatot képezett az úgynevezett népies fogatok" versenye. Majd a rohanó technikai fejlődés ezt is elsöpörte. Még szerencse, hogy Hortobágyon, Hódmezővásárhelyen és más lovas rendezvényen van lehetőség a népies fogatok bemutatására. Félő, hogy e fogatok örökre eltűnnek. A Magyar Lótenyésztő és Lovas Szervezetek Szövetsége sokirányú feladatának végzése során ne hagyja veszni az örökölt népies fogatkultúrát sem! Lovas Nemzet április Célszerű feladat lenne a Fogathajtó Szakág vezetőiből egy főnek feladatul adni a népies fogatkategória versenyeinek rendezését, bírói továbbképzését, az érdekelt fogattulajdonosok szakmai továbbképzését. Milyen fajta ló alkalmas népies fogatba? Hazánkban tenyésztett bármilyen fajta, sőt a hidegvérű is. Fontos szempont, hogy az itt fogatolt ló legyen jószándékú, megbízható, szelíd. A nézőközönség tetszését jelentősen növeli, ha fogatolt kancaló mellé a szopós csikó is oda van kötve, a nyakán kis rézcsengettyűvel, mely bőrszíjjal van rögzítve. A ló színe nem meghatározó, de legyen jól ápolt és megfelelő kondícióban. A fogatló sörényét sohase nyírjuk le, mely egykor a földet szállító és kumethámmal fogatolt igáslovaknál volt szokás. Nagyon fontos küllemi szempont, hogy a magyar fogatló farka csánkon aluli hosszú legyen és ne legyen vízszintesen elvágva, mint esetenként az angol telivéreknél volt divat. Kevesen tudják, hogy a hosszú farok nem csak a csípős rovarok eltávolítását szolgálja, hanem nagy melegben a farok mozgatása levegőt is továbbít, így némileg hűti is a ló szervezetét. Ne hagyjuk a hoszszú farok szőrszálait összecsomósodni, hanem naponta gyökérkefével ápoljuk le. Bemutatók és versenyek előtt gyakran befonják a fogatló sörényét és farkát. A verseny előtt bontsuk ki a fonást és keféljük szálára a hullámossá vált sörényt vagy farkat. Akármilyen színű lovat fogatolunk, gondosan mossuk le a keselylábakat úgy, hogy az mindig fehér legyen. A lemosott patákat megszáradás után kenjük be pasztával vagy növényi eredetű olajjal. A jól ápolt ló mindig pozitívan befolyásolja a pontozóbírókat. folytatjuk (Következőszámunkban a népies fogat lószerszámairól, az alkalmazható kocsitípusokról és a hajtók öltözetéről is olvashatnak.) Ornyik Sándor nyugdíjas mezőgazda

3 Riportok Tanulmányok Művészet 2. rész 1 m népies fogatok A népies fogat lószerszámai A szerszám kizárólag bőrből készülhet, míg a nyakló kenderből vagy bőrből, az istrángok pedig kizárólag kenderből. A kötőfék és annak szára bőrből, illetve kenderből lehet. Mellőzendő minden színű műanyag, mely a kenderkócot helyettesítheti. Csak keresztággal készült hajtószárat lehet alkalmazni. A hátszíj csak laposkápás lehet. A csatok csak vasból vagy rézből készülhetnek, nikkelezett csatokat nem lehet alkalmazni. A rúdtartószíj bőrből nem lehet, csak lánc alkalmazható. Farmatringot népies fogaton valaha nem használtak. A kápaalátétek csak filcből vagy nemezből készülhetnek. Mellőzendők a kettes nyakszíj, a préselt bújtatok, különböző fémmel kombinált díszítések. Igás lószerszámhoz lehetőleg vágott sallangot tegyünk. Az ostornyél csak lenge nádból vagy természetes anyag- Alovas szaksajtó hasábjain alig esik szó a hagyományos népies fogatokról. Fiatal hajtóink nem tudják, hogy hazánk egyes vidékein más-más kivitelezésű fogatok dolgoztak. Egyedüli nyomon követése az egykori fogatoknak neves festőnk képein igen hitelt érdemlően jelenik meg; élethűen, minden részletre kiterjedően. E tehetséges festőt Benyovszky Istvánnak hívták. Az 1950-es évek száműzetése során hosszabb ideig Csongrádon is lakott. Kiválóan ismerte a ló anatómiáját, személyes élményei alapján festette meg a paraszti élet mindennapjait. ból készülhet. Bármilyen műbőr alkalmazása kizárt. A lószerszámot kizárólag növényi eredetű anyagokkal tartsuk karban. Alkalmazható kocsitípusok Népies fogatolásra alkalmas bármely típusú lőcsös kocsi, a féderes változatok közül pedig a körösi és a dorozsmai kocsi. Ügyelni kell a festésre és a színre. A lőcsös kocsi lehet eredeti faszínű, vagy a farészek zöldre festve, míg a vasalt részek fekete színre festve. A féderes változatú kocsik általában sötétsárgára voltak festve, míg a vasrészek feketére és vékony piros csíkkal dekorálva. Az esetben, ha az oldalak nem fából voltak, hanem fehér fűzfavesszőből kézzel fonva, ezt festeni nem kellett, mert a vessző néhány év alatt jellegzetes természetes színt vett fel.. Körülkasos körösi kocsi. A körösi kocsinak fejlettebb és díszesebb formája. Hántolt fűzfa vesszőből készült finom fonású kas keríti be a kocsi egész belső részét, ezért hívják körülkasosnak. A kast világossárgára, a sárhányót és a farészeket sötétebb sárgára festik májusi Lovas Nemzet

4 iiportok Tanulmái. Dorozsmai kocsi rugókkal. Csak személyszállításra való, teherhordásra nem alkalmas, szép; ízléses és könnyű kocsi. Nagyon elterjedt és kedvelt az Alföld egész déli vidékén, Csongrád, Csanád és Békés megyékben. L Minden népies kocsi rúdvégvasalása a parasztkocsiéval azonos. Pápaszemes vasalás csak fiákerekre való. Az alkalmazott első és hátsó ülések kapcsosak legyenek. Lehet rugókkal készített is, de bevonásuk csak sertés- vagy marhabőrből készülhet. Erdélyben és néhány alföldi tájon évszázadokon át gyakori közlekedési eszköz volt az ekhós szekér. A kocsi fölé fakeretet ácsoltak, melyet gyékény vagy sásból kézzel font ponyvával borítottak. Záporeső, vihar vagy nagy hőség idején jól védte a kocsin utazókat. A piacokra szállított zöldség sem fonnyadt meg a tető alatt. A hajtó öltözete A népies szóból eredően adódik a feladat a hajtó öltözetéről. Egyszerű feladat, mert egyszerűen, parasztosan kell öltözködni. Célszerű a csizma viselete, hozzá illő nadrággal, kismellény és kabát viselésével. Kiemeli az öltözetet a fehér ing. Nyakkendőt minden esetben mellőzni kell. Kesztyű használata sem célszerű. Nagy melegben a zsűri eltekinthet a kabát viselésétől is. Kalap feltevése viszont e fogattípusnál is kötelező. Mellőzni kell az úri ruha viseletét és a sportos Lovas Nemzet I május ruha sem célszerű; sem színében, sem szabását illetően. Jó benyomást kelt a nézőkben, ha a segédhajtó is hasonló ruhát visel. Minden esetben mellőzendő a nyaklánc, fülbevaló, karkötő vagy más modern és divatos ékszerek viselete. Karórát se hordjon a hajtó és segédhajtó. Kiemeli viszont a paraszti viseletet a zsebóra a kismellényzsebben, főleg ha annak lánca vége - jól láthatóan - a kismellény gomblyukához van csatolva. A paraszti fogatnál nem kötelező az ülésen pokrócban ülni. Az üléstakarónál mellőzendő a tarka műszálból készült takaró. Egyszerű lópokróccal célszerű vagy subával letakarni az ülést. Nagyon élethű, ha a fogatos szűrt visel vagy kékvászonból készült bőszárú inget és kétágú gatyát, természetesen csizmával kiegészítve. Úgy a hajtó, mint a segédhajtó öltözete legyen egyszerű, parasztos és hagyománytisztelő. Egyéb tudnivalók A népies fogat hajtója és segédhajtója az első ülésen egymás mellett ülnek, nem egymás mögött, mint a versenysportban. A hátsó ülés ugyanis a családtagokat vagy a szállított vendégeket illeti. Az álló fogat nyerges lova feje mellett ugyanúgy áll a segédhajtó, mint a versenyfogatoknál és feladatai is azonosak. A népies fogatot tarka szalagokkal vagy virággal és egyéb módon tilos dekorálni. Kivétel a lakodalmas menet, ahol a fogatló füle mellé a fejzőre rögzítve kendőt kötnek, a kocsit pedig élővirággal díszítik. A hajtási módról tudni kell, hogy menetoszlopban egymást követő kocsik között olyan hosszú távolságot kell tartani, mint amilyen hosszú a fogat a lovak fejétől a kocsi hátsó kerekéig. Fontos tudnivaló, hogy a lovak mozgása csak lépés és ügetés lehet. Tartsuk tiszteletben az egykori öregkocsis mondását, mely szerint: jóravaló kocsis vágtában sohasem hajt." Befejezés Az a fogattulajdonos, aki fogatversenyen nem indul, tanulmányozza az általam leírtakat és készítse fel fogatát a népies kategória követelményei szerint. E kategória mellőzi a versenyszerű fogatsport izgalmait, de sok örömet jelenthet a családtagok számára. Ornyik Sándor nyugdíjas mezőgazda I 45

5 3. rész H'i'liUi Á Ü5Jj IiiHiWHAK népies lószerszámok ALOVAS NEMZET előző számaiban megjelent két cikkem olvasói közül többen kérték, hogy a népies fogatok vonatkozású cikkem anyagát bővítsem a népies szerszámok bemutatásával. E faladat nem könnyű, de olvasóim iránti tisztelet arra kötelez, hogy kérésüket teljesítsem. E témakörnek részletes szakirodalma nincs. Hiteles szerszámanyag még néhány múzeumban fellelhető, valamint egykori festmények is utalnak e témakörre. Fotósok csak a XX. századtól adnak hitelt érdemlő bizonyítékot. Az egykori lószerszámok eredetiségét bizonyító anyag a régi ásatások tárgyai, valamint sziklarajzok. Valószínű, hogy a lovas szerszámok kezdetleges megjelenése egyidős a kocsi feltalálásával és gyakorlati alkalmazásával. Közelebbi tájékozódás céljából a tisztelt olvasó figyelmébe ajánlom a CORVINA Kiadó évi könyvét; írója TARR LÁSZLÓ, címe: A KOCSI TÖR TENETE". Jó hír a hagyományt tisztelő olvasó számára, hogy a MAGYAR LOVAS KÖR elkészíti a népies fogatok SZABÁLY ZATÁT és segíti a népies fogatok bemutató jellegű versenyeit. Az előzmények figyelembevételével írom e cikket, melynek ismertanyaga a gyakorlatban is alkalmazható. A szöveg szorosan kötődik a megjelenő fotókhoz. A népies fogatkategória lóanyagában, szerszámzatával és kocsitípusaival lényegesen eltér a verseny-fogatsporttól. A népies lószerszám alapanyaga kizárólag állati eredetű bőr lehet. Csak növényi eredetű anyagokból - kenderkóc - készülhetnek a nyakló istrángok, kötőfékfe- Lógóra fogatolt népies hármasfogat Kecskemét környékéről M * T*v Lovas Nemzet július I 47

6 Riportok Tanulmányok Művésze 1854-ben készült nehéz díszhám könnyű, sima sárgarézveretű hám jek és szárak. Bármilyen eredetű és színű műanyag, alapanyagként nem alkalmazható. A bó'rt nem pótolhatja a műbőr sem! A népies fogat istrángja készülhet kötélből, vagy bőrből. A kötél alapanyaga csak kender lehet. Igás paraszti kocsik vontatására is csak kötélistráng alkalmazható. Láncistrángot csak fuvarosok használtak, nehéz terhek vontatásánál. A földet lóval művelő parasztok talajművelő eszközök vontatásánál, a kötélistrángot kb cm kötélcsülökkel hosszabbították meg, melynek egyik vége félhurokkal a kisefára volt erősítve, míg a toldalékvég fapecekkel kapcsolódott az istrángcsülkéhez. Bőristrángok csak féderes személyszállító kocsihoz illenek, mint pl.: a dorozsmai rugóskocsi, vagy a vásárhelyi fédereskocsi. A lapos, többrétegű, kézzel varrott bőristráng angol eredetű, tehát nem magyaros, ezért használata mellőzendő. A XIX. század szíjgyártómesterei a kenderistrángot bőrrel vonták be, illetve keskenyszíjjal fonták be, mely rendkívül szép, és ünnepi fogatokhoz alkalmazták. Az ostornyél készülhet lengenádból vagy mogyoró, meggyfa vagy szilvafa ujjnyi vastag gyökérsarjából. A hajtószár két keresztágból és 1 pár hajtószárból áll. parádés" lószerszámok is megtalálhatók gazdagon díszítve véretekkel és különböző stílusú salangokkal. Ez időben már többrétegű bó'rt is használtak, melyet kézi varrással rögzítettek. A népies lószerszámok eredetisége A használat célja és a kivitelezés milyensége alapján két csoportot különböztetünk meg; igás és parádés szerszámok kategóriáját. Egyik csoport sem készülhet gépi varrással, kizárólag a kézi varrás a követelmény. A kézzel varrott hám elszakadás esetén könynyen javítható, míg a gépi varrású hám javítása nehézségek elé állítja a legjobb szíjgyártómestert is. A népies igáslószerszám csak laposkápás lehet, míg parádés változata a lapos vaskápát alkalmazza. A magas ívelésű acélkápa használata nem megengedett. A fémet nélkülöző laposkápa esetén a keresztágakat vezető patkó alakú karikák szíjjal vannak rögzítve a kapához, míg fémkápa esetén csavarokkal vannak rögzítve. Igás lóhámoknál nyakló használat esetén nélkülözhető a húzólap elsőfelén rögzített szügyelőkarikás és ez esetben mellőzhető a vendégnyakszíj is. A kapához kapcsolódó farmatring még parádés népies fogatnál sem alkalmazha- A szerszám formája és alakzata A többszáz évvel ezelőtt készült ősi lószerszám egy lapos húzólapból állott, mely két istráng segítségével csatlakozott a fakisefához. A lapos húzólap egy hasonló anyagú hátszíjhoz volt rögzítve. Haslója nem volt, de karika vagy fémcsat sem található rajta. Korabeli rajzokon olyan kezdetleges hám is látható, hogy a húzólap egy nyakszíjjal volt összekötve, és nélkülözte a hátszíjat. A korabeli kezdetleges lóhámok alapanyaga állatbőr vagy növényi eredetű rost lehetett. Az Erdélyben alkalmazott igás fogatokon ma is egyrétegű hasított bőrt alkalmaznak, farhámmal kiegészítve. A XX. században használatos lószerszámok és szügyhámok a XVI- II. és XIX. század fejlődő bőriparának termékei. A magyar szíjgyártó mesterek a XX. században alkottak remek lószerszámokat. Ezek között már igen szép kivitelezésű uradalmaknak készített, úgynevezett júliusi Lovas Nemzet I

7 Riportok TarBylmáray k Művészet regből hajtás, Debrecen és Szatmár vidékén maradt meg legtovább. A rúd mellett bal oldali a nyerges, jobb oldali a rudas. A rúd elejére csatolt kereszteshez pedig a gyeplőst, a fogat vezérét fogják. A csengőt a gyeplős viseli. tó. A hátsallang rögzítése egy T alakú hátszíjhoz történik, melynek szára a ló gerincét követve a kapához van rögzítve, míg két vége az istránghoz csatolandó. Fontos tudni, hogy a népies lószerszámoknál a bújtatok anyaga nem lehet fém. Nem készülhetnek préselt bőrből (angolos) kizárólag bőrből. A hámon, fejzőn, keresztágakon egyaránt 2 vagy 3 pántos bőralapanyagú bújtatok készítendők. Követelmény továbbá, hogy a hám nyakszíja csak egy ágú lehet, mert nem magyar eredetű a kettős vagy Y alakú nyakszíj. (folytatás a következő lapszámban...) ORNYIK SÁNDOR Nyug. mezőgazda, a Lovas Nemzet fogatszakértője r Villanypásztorok, eb-őrszettek, tartozékok, kiegészítők EU minőségben. ^Tanácsadás, szakszervíz. iutánvéttel is! mmmm Kossuth L u. ~ 30 / Fax.: 88 / w3.netelek.hu/villanypasztor villanypasztor@netelek.hu TERMÉKCSALÁD BIZTOSÍTJA LOVAI KIFOGÁSTALAN KONDÍCIÓJÁT ÉS EGÉSZSÉGÉT KOMPLETT TAKARMÁNYKEVERÉKEKKEL, MINT AZ CSIKÓTÁP, ÉVES CSIKÓTÁP, TENYÉSZLÓ TÁP, ENERGIAMIX, HOBBILÓ TÁP ÉS KIEGÉSZÍTŐ KÉSZÍTMÉNYEKKEL, MINT AZ MINERAL-MIX, KALCIUM- MIX, MAGNÉZIUM- MIX: VAS-MIX, KAROTIN-MIX(E+S PATA-BIOTIN-MIX AMINO-CARNITIN- FITT-IZÜLET-MIX. Forgalmazza a GABOMIX FEED KFT Budapest, Balázs II. 27. H-1590 Budapest Pf. 76 Tel.: , Fax: info@gabomix.hu web: Tel.: Lovas Nemzet július

8 A népies fogatok 4. r é s. tanulmányok Az alábbiakban befejezem a népies fogatokról írt tanulmányomat. A sorozatot annak reményében írtam, hogy szakmailag segítsem azokat, akik vállalják nemzeti lovas hagvománvaink e kicsinynek tűnő, de nagy értékkel bíró részének megőrzését. Az utolsó rész a tisztelt olvasók igénye alapján kiegészíti a lapunk előző számában tárgyalt népies fogatok szerszámanyagáról szóló cikket. Nyaklók A bőr vagy kötél alapanyagú nyakló kötéllel, félhurokkal rögzítendő a rúdvég vasalásához. A kötelet lánc is helyettesítheti. Nyakló használat esetén nincs a hám elülső húzólapján rúdtartó karika. Bőrből készült rúdtartó szíj csak féderes kocsihoz alkalmazható, igáskocsihoz A fejző Anyaga azonos legyen a hámmal a bujtatok száma is legyen azonos. A szemző formája többféle lehet. PL: szögletes, kerek stb. Hortobágy és a Nyírség vidékén szemzőnélküli fejzőt is használtak. Homlokszíja nem készülhet fémből vagy más idegen anyagból, kizárólag bőrből. Az orrszíj megléte kötelező, csak hanyag fogatosok mellőzik. Díszítésként a sallangoknak egyeznie kell a hámon alkalmazottakkal. Sallangok Alkalmazásuk nem előírás. Feltűzésük emeli a fogat szépségét. Típus szerint 3 csoportba sorolhatóak: hasított, kivágott és fonott. A két első típust igás fogatoknál, míg a fonott típust parádés fogatoknál alkalmazzák. A bőr színének és veretének azonosnak kell lenni a hám színével. Részletes leírásuk helyigényes, de a mellékelt fotók alkalmasak tanulmányozásra. Szikirefagott" négyesfogat Debrecen környékéről Debrecen szabad királyi város régi dísz ötösfogatának sallangjai. J 28

9 T VÍZ böl hajtott ötösfogat Debrecen környékéről. Különlegessége a láncos", amelyet a gyeplős bal oldalára fognak. A láncos ló hámfáját láncra csatolják, amit a nyereg hátsó kapájáról lelógó lánctartón vezetnek keresztül a ferhécen át a bal első kerékagyhoz... - áll a Benyovszky akvarell szöveges magyarázatában. A festmény mellé készített felülnézeti ábra és a festmény alatti szöveg megegyeznek ugyan - de nem hitelt érdemlő mert a láncos ló vonólánca gyakorlatilag a kerékagyhoz nem rögzíthető, csak a kocsi tengelyéhez. Zabiák A magyar szemzők sohasem élesen szegletesek, inkább gömbölyded vonalúak. eredetük a honfoglalásig nyomon követhető. Az ősi zabiák vasból készültek. Kétkarikás, csuklós, törött szájrészűek voltak. Ezeket a kötőfékfejre madzag vagy bőrből készült vékony szíj segítségével a végén csontból vagy fából készült pecekkel erősítették fel. A XVIII. századtól az ősi kétkarikás zabiára még 2 db szabadonfutó karikát szereltek. A későbbi fejlődés során a zabiák már acélból, sima vagy csipkés karikákkal készültek. A gyakorlati alkalmazás során Pelham" zabla vált ismertté. Ma is érvényes a több évszázados igény, mely szerint simaveretű lószerszámhoz sima felületű zabla illik. Kemény szájú lovak irányítására a legkülönbözőbb formájú feszítőzabiákat készítettek. Ostorok A nyél színének azonosnak kell lenni a kocsi alapszínével, kivétel a zöldre festett igáskocsi. A nyél anyaga csak fa vagy lengenád lehet, műanyag nem. Az ostorcsapó csak bőrből készülhet. A nyél végéhez nyaklóval csatlakozik, míg kis forgókarika köti össze a suhogóval, melynek legvégén rögzíthető, lószőrből vagy rafiából készült sudár. A csapónak és a nyélnek azonos színűnek kell lennie. A csapó csak bőrsallanggal díszíthető, műbőrrel vagy színes pamuttal nem. Népies fogatnál angol típusú íves ostor használata mellőzendő. Csengők Funkciójuk jelzésértékű, mely arra figyelmeztet, hogy szokatlan létszámú fogat közeledik. Anyaga bronz és réz keveréke, melyet a mozgásban lévő ütő szólaltat meg. Rögzítésük a lószerszámra vagy a ló nyakára kizárólag bőr felhasználásával történhet. Díszítésük veretes rézcsattal történik. Népies fogatot dekorálni kizárólag bőrsallanggal szabad. Tilos a fogat díszítése színes papírcsíkokkal, vagy színes textíliával. A népies fogat a részükre kiírt verseny küllemi bírálatánál van értékelve, ahol elsődleges szempont az eredetiség. Ornyik Sándor ny.. a Lovas Nemzet fogatszakértője augusztus Lovas Nemzet