ÚJ FEROMONCSAPDA KIFEJLESZTÉSE A LISZTES RÉPABARKÓ (BOTHYNODERES PUNCTIVENTRIS GERMAR.) (COLEOPTERA, CURCULlONIDAE) FOGÁSÁRA

Átírás

1 NÖVÉNYVÉDELEM 38 (3), ÚJ FEROMONCSAPDA KIFEJLESZTÉSE A LISZTES RÉPABARKÓ (BOTHYNODERES PUNCTIVENTRIS GERMAR.) (COLEOPTERA, CURCULlONIDAE) FOGÁSÁRA Tóth Miklós', Ivan SivCev, Ivan Trnasek'', Szarukán lstván", Imrei Zltán' és Ujváry István' 'MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 1525 Budapest, Pf 2. 21nstitute fr Plant Prtectin & Envirnment, Belgrade, T. Drajzera 9, POB 33-79, YU-140 Jugszlávia "Dereceni Egyetem, Agrártudmányi Centrum,4032 Debrecen, Böszörményi út MTA Kémiai Kutatóközpnt Kémiai Intézet, 25 Budapest, Pusztaszeri út Labratáriumunkban nemrégiben felfedeztük a lisztes répabarkó (Bthynderes punctiventris Germar.) (Cleptera, Curculinidae) aggregáciás fermnját (Tóth ésmtsai, előkészületben). Ebben a dlgzatban a mezűgazdasági gyakrlatban is alkalmazható répabarká-fermncsapda kifejlesztéséről szeretnénk beszámlni, és az új csapdát mint a CSALOMOWW fermncsapda-család legújabb tagját bemutatni. A lisztes répabarkó fgására alkalmas csapda kifejlesztése lyan csapdaalak létrehzására irányult, amely - eltérljen a már eddig bevezetett csapdaalakktál. melyek elsdsrban repűlű rvark befgására vltak alkalmasak - a talajn mászó kártevlj megfgására is alkalmas. Fejlesztésűnkben megpróbáltuk kikűszblni a rvargyűjtljk által széleskönten használt ölljflyadéks talajcsapdák (pl. Barber-féle csapda) hátrányait, alkalmazási nehézségeit is. Anyag és módszer Csapdatípusk A kipróbált csapdatípusk diagramjait az 1. ábra mutatja. A "TAL" kódjelű csapda tégla alakú, felül nyittt műanyag fgóedénye (13x 18x7 cm) fölé egy 23x36 cm-es, félbehajttt áttetsző PVC fólia tetőt tettünk, melyet a fgóedény két szélesebb ldalára felvezető, plisztirl merev lapból (l7x32 cm) készült felmászórámpákhz műanyag szegecsekkel erősítettünk hzzá. A felmászórámpák végét a fgóedény belseje felé begörbítettük. A csalétket a csapda belsejébe, a tető alá, sasszeggel rögzítettük. A csapdát a felmászórámpákra helyezett néhány talaj rög tarttta helyben. A TAL csapda hálós bemászóval ("T AL hálós") esetében a felmászórámpák felvezető részére zöld műanyag hálót (l x l mrn-es lyukbőség) fgtunk szegecsekkel da, ami elképzelésünk szerint durvább felszínévei a bgarakat segítheti a felmászásban. Egy kísérletben szerepeit még a "T AL sárga" megjelölésű csapda is, itt a háló helyett a felmászófelületet durva felszínü sárga festékkel festettük le, hasnló célból. A süllyesztett edénycsapda a TAL csapda fgóedényéhez méretben hasnló műanyag edény vlt, pereméig a talajba süllyesztve (a szkáss phár talajcsapdákat utánzva). Itt a csalétket egy rövid karón úgy helyeztük el, hgy a csalgatóanyags kibcsátó az edény közepe fölé lógjn.

2 146 NÖVÉNYVÉDELEM 38 (3), 2002 TAL csapda TAL csapda hálós bemászóval VAR frdíttt csapda VAR ldalt fekvő csapda VAR hálós csapda bernászötölcsér 1. ábra. A kísérletekben használt csapdatípusk diagramjai A "V AR frdíttt" csapda esetében a CSALOMON varsás csapdák (Tóth és mtsai 2001) csapdatestét használtuk fel, fejjel lefelé frdítva, karóhz rögzítve. A tölcsér nyílásából műanyag háló "nyelvet" (JOx25 cm, l x l mrnes lyukbőség) lógattunk ki, melynek közepe tájára erősítettük a csalétket. A háló "nyelv" alját rögökkel a talajhz fgtuk. Elképzelésünk szerint az dacsalgattt bgarak a hálón fölfelé mászva kerülnek a csapdába. A "V AR ldalt fekvő" csapda esetében a varsás csapdatestet félldalt fektettük a talajra. A tölcsér nyílásába áttetsző PVC fóliából készült, a tölcsér hajlásának megfelelően görbített lapt (23x36 cm) helyeztünk, melyet néhány röggel fgtunk a talajhz. A csalétket a bernászótölcsér aljára helyeztük. A "V AR hálós" csapda esetében a szkáss módn, a tölcsér nyílásával felfelé helyeztük el a varsás csapdát. A tölcsér szájadékáhz kétldalt műanyag hálódarabkat (30x30 cm, 4x4 mm-es lyukbőség) erősítettünk, melyek alsó végét talajrögök alá dugtuk. Elképzelésünk szerint ezeken a hálókn a bgarak föl tudnak mászni a csalétek irányába, majd a varsába esnek. Az összes típus esetében a csapdák belsejébe kis darabkát (1x2 cm) helyeztünk a bltkban kapható CHEMOTOX mlyirtó kazettából (hatóanyag: 20% diklórfsz), hgy a fgtt bgarakat elöljük. Csalétek A csalétek összetételét a későbbi közlernényünkben ismertetjük. A hatóanyagt hexán s ldatban adagltuk a gumigyűrű alakú kibcsátók felszínére (N. MSZ 9691/6; felhasználás előtt hármszr 70%-s etanl ban frral va, majd diklórmetánban éjszakán át extrahálva), vagy a plietilén kapszulakibcsátók belsejébe. A plietilén kibcsátók 0,7 ml-es fedeles kapszulák vltak (N. 730, Kartell C., Olasz.). Az elkészített csalétkeket alufólia tasakba csmagltuk, és -30 "C alatt tárltuk fel használásig. Szabadföldi csapdázásk Kísérleteinket szám s hazai és jugszláviai kísérleti helyen végeztük, általában lyan táblában vagy annak gymszegélyében, ahl előző évben cukrrépát termesztettek. A különféle csapdatípuskat összehasnlító kísérletekben a csapdákat csprtkban állítttuk fel úgy, hgy egy csprtn belül az összes kipróbált váltzat

3 NÖVÉNYVÉDELEM 38 (3), egyszer szerepeljen. A csapdák távlsága csprtn belül 8-15m vlt, a csprtk egymástól 50-0 m-re helyezkedtek el. A csapdákat néhány napnként ellenőriztük. a fgtt bgarakat megszámltuk, számukat feljegyeztük, és a csapdák ból eltávlítttuk. Az egyes kísérletek Csapdaalakk részletei összehasnlítása Pusztaszablcs ápr. 23-máj. 20; 5 ismétlés. Zemun Plje, Jugszlávia, ápr. 2-máj. 3; 5 ismétlés; márc. 28-máj. 5; 5 ismétlés. Adny, ápr. l-máj. 5; 5 ismétlés. Debrecen, ápr máj. 9; 5 ismétlés. A csalétek hatástartamának vizsgálata Zarkvci, Jugszlávia, máj. 28-júl. 8; 4 ismétlés A különböző kibcsáták összehasnlítása Agárd, ápr. 18-máj. 7; 4 ismétlés. Debrecen, ápr. 7-máj. 28; 5 ismétlés Rajzáskiivetésre való alkalmasság vizsgálata Zarkvci, Jugszlávia, ápr. 5-máj. 25; 4 ismétlés. Panőev, Jugszlávia, ápr. 8-jún. 20; 4 ismétlés. Ez a kísérlet az évi, kelő cukrrépatáblában vlt beállítva. A kísérlet céljaira 4-4, egyenként tizedhektárs parcellát különítettünk el. A 4 kísérleti parcellán egymástól 5-m-es távlságban - db csalétkes, illetve csalétek nélküli TAL csapdát üzemeltettünk. A 4 kntrll parcella a vizuális mintavételezés útján történő ppulációsűrűség-becsléshez szlgált. Vizuális mintavételezéskr egy kntrll parcellában tíz, egyenként 1 m2-es véletlenszerűen kiválaszttt területen, a földfelszínen található bgarak számát jegyeztük fel, majd ebből megbecsültük a hektárnkénti bgárszámt. Statisztika A fgási adatkat (X+0,5)1/2 szerint transzfrmáltuk, majd Student t próbával, vagy varianciaanalízissel (ANOV A) \{izsgáltuk. A szignifikáns különbségeket Games-Hwell-próbával ellenőriztük. A statisztikai műveleteket a StatView v4.0 1 és a SuperANOV A v l.ll (Abacus Cncepts, Inc., Berkeley, USA) szftverekkel végeztük. Eredmények és megvitatásuk A különféle csapdaalakkat összehasnlító kísérletekben minden csapdatípus esetén és mindegyik kísérletben szignifikánsan több fgást tapasztaltunk a csalétket tartalmazó csapdák ban a üres kntrllkhz képest (1. táblázat), ami az újnnan felfedezett fermn egyértelmű csalgató hatását mutatja. A VAR frdíttt és VAR ldalt fekvő csapdaalakk lényegesen kevesebbet fgtak, mint a TAL csapdák, a hazai és a jugszláviai kísérleteinkben egyaránt; a VAR hálós csapdatípus is gyengébb hatást mutattt, mint a TAL csapdaalak. mindkét, 2000-ben végzett összehasnlításunkban. Emiatt ezeket avarsás csapdafrmákat tvább nem vizsgáltuk. A TAL csapdatípus-váltzatk fgták a legtöbb bgarat minden kísérletben (1. táblázat). Nem vlt kimutatható különbség a TAL, TAL hálós és TAL sárga csapdák között egyik kísérleti helyen sem, amiből arra lehet következtetni, hgy a bgarak kellőképpen fel tudtak mászni a sima, festetlen felületű bemászórámpákn is a csapdába. A TAL csapdák nem fgtak kevesebbet a hagymánys, süllyesztett edény talajcsapdáknál sem a két jugszláviai kísérletben, tehát hatásfkuk hasnló. Előnyt jelent visznt, mivel a TAL csapdákat nem szükséges a talajba beásni, felszerelésük könynyebb,egyszerűbb. Az eredmények alapján megállapíthattuk, hgy a TAL csapda a lisztes répabarkó fgására kiválóan megfelelő; tvábbi kísérleteinkben csak ezt a csapdatípust alkalmaztuk. Csapdái nk gyűjtőedényébe rutinszerűen kis darabkát tettünk a kereskedelemben kapható mlyirtó kazettából, hgy a fgtt bgarakat megöljük.

4 148 NÖVÉNYVÉDELEM 38 (3) Lisztes répabarkók (B. punctiventris) fgása különböző típusú, fermncsalétekkel elláttt vagy anélküli csapdákban. Szignifikancia: az azns betűvel jelölt átlagk egy szlpn belül nem különböznek szignifikánsan egymástól a P=5%-s szinten (ANOVA, Games-Hwell) 1. táblázat Pusztaszablcs Zemun Plje Zemun Plje Adny Debrecen Csapda Csalétek 1999 ápr ápr márc ápr ápr. 12- máj. 20 máj. 3. máj. 5. máj. 5. máj. 9. TAL van 52,20d 218,20b 59,80a 16,20c nem szerepelt TAL nincs 12,79ab nem szerepelt 5,80b nem szerepelt nem szerepelt TAL hálós van 49,87d 184,00b nem szerepelt 18,92c 9,43a TAL hálós nincs nem szerepelt nem szerepelt nem szerepelt 7,20b 0,89c VAR frd. van 20,38bc 1,20a nem szerepelt nem szerepelt nem szerepelt VAR frd. nincs 4,13a nem szerepelt nem szerepelt nem szerepelt nem szerepelt VAR ldalt f. van 22,47c 16,60ab nem szerepelt nem szerepelt nem szerepelt VAR ldalt f. nincs 4,50a nem szerepelt nem szerepelt nem szerepelt nem szerepelt TAL sárga van nem szerepelt nem szerepelt nem szerepelt 19,84c nem szerepelt sülly. edény van nem szerepelt 94,00b 78,80a nem szerepelt sülly. edény nincs nem szerepelt nem szerepelt 0,60b nem szerepelt nem szerepelt VAR hálós van nem szerepelt nem szerepelt 9,60b 6,40b 3,43b VAR hálós nincs nem szerepelt nem szerepelt 1,20b 1,16a 0,49c Összes fgtt bgár (db) UJ 25 l/l(/) 'r +1 Mivel a mlyirtó nem aznnal, hanem csak 1-2 órán belül öli meg a lisztes répabarkókat, kérdésként felmerüit, vajn nem tudnak-e a csapdába került bgarak ez idő alatt a csapdából ki- 0> _C:.(1) I/l~ 15 Oc: 0>.(1l ~'O.. 0..C::( r ~ 30 Összes fgtt: 153 db 5 Csalétek: mlyirtó: víz-deterqens: O~~~~~~~~~ nem igen nem igen igen igen nem nem nem nem igen igen 2. ábra. Lisztes répabarkók (B. punctiventris) fgása csalétkes és csalétek nélküli TAL csapdákban, melyek gyűjtőedényébe mlyirtó darabkát, illetve detergenses vizet tettünk. Szignifikancia: az azns betűvel jelölt átlagk nem különböznek szignifikánsan egymástól a P=5%-s szinten (ANOVA, Games-Hwell) szökni. Az ennek ellenőrzésére végzett kísérletünkben aznban kiderült, hgy nincs különbség a mlyirtót, illetve a detergenses vizet (melyben a beleesett bgarak aznnal megfulladnak) tartalmazó TAL csapdák fgásai között (2. ábra). A csalétek hatóanyagát gumi, illetve plietilén kibcsátóban kipróbálva azt tapasztaltuk, hgy a gumis kibcsátós csapdák hz képest a plietilén kibcsátósak az egyik kísérieti helyen kevesebbet fgtak (2. táblázat). Mivel a gumis kibcsátók mindkét kísérieti helyen igen hatéknyak vltak, a tvábbiakban kísérleteinket csak gumis kibcsátókkal végeztük. A fgtt bgarak között hímeket és nőstényeket is rendszeresen találtunk, ami arra utal, hgy csalétkünk nem szex, hanem aggregációs hatás ú fermn (2. táblázat). Részletesebb vizsgálatainkban a fgtt ivararány csalétkes és csalétek nélküli kntrll csapdák ban aznsnak mutatkztt mind az egész kísérieti időszakra számlt átlag, mind a kísérlet flyamán az egyes csapdaellenőrzésekkr tapasztalt arány tekintetében (3. ábra). Ez arra utal, hgy csalétkünk mindkét nem egyedei re hasnló mértékben hat; tehát a fer-

5 NÖVÉNYVÉDELEM 38 (3), Lisztes répabarkó (B. punctiventris) hímek és nőstények fgása különböző típusú kibcsátókra frmuláit fermncsalétekkel elláttt, ill. csalétek nélküli csapdákban (Agárd, ápr. 18-máj. 7; összes fgtt: 142 hím, 197 nőstény; Debrecen, ápr. 7-máj 28; összes fgtt: 153 hím,143 nőstény) Szignifikancia: 1.1. táblázat 2. táblázat Kibcsátó Agárd Debrecen hímek nőstények hímek nőstények Gumi 7,25b 9,75b 1,88a 1,55a Plietilén 1,06a 1,94a 1,73a 1,70a Csalétek nélkül 0,56a 0,62a 0,22b 0,32b mns csapdák ban tapasztalt ivararány a ppuláció természetes ivararányát tükrözi. A gumi kibcsátós csal étkek szabadföldi hatástartamát vizsgálva kiderült, hgy a- több, mint 2 hónapig "öregített" csalétkek 9,44 (3,07), míg a friss csalétkek 13,60 (7,52) bgarat fgtak [átlag(se)), és a fgásk között szignifikáns különbség nem vlt kimutatható (P=0,6053, Student t-próba). Ez arra utal, hgy gumi ba impregnált csalétkünk a lisztes répabarkó teljes rajzásidejében használható marad, nincs szükség a csalétek cseréjére egy szeznn belül. A leírtak alapján kifejlesztett lisztes répabarkó TAL csapdák detektálásra, ill. rajzáskövetésre való alkalmasságát vizsgálva jugszlá- Zarkvci, 1999 Összes fgtt: db 70 P=O, csalé- csalétek tekkel nélkül 0~ , <ll 90 (,80 "" 70 ~ 60 ~ 50 'Ol 40.~ 30 Z 20 O~------~--~--~~~~~~--~.~ a. ci ci :af ~(ij'.«-c,«~ ~ ~ --csalétekkel --csalétek nélkül ~ <ll C 50 '<ll_ ~ ~ 40 ~ ;- 30 >.. > c nl 1l ~ 20 cll '0. Z Panósv, 2000 Összes fgtt: 7427 db 60 P=O,9841 csalé- csalétek tekkel nélkül 80~ ~ , 70 <ll ~ 60.x: 50 ~ 40,a; 30.~ 20 z O~~~--~~~~~~--~~~~ M r.n <ri...:,..: M ci C\J '" ~ '" C\J C\J ;ar c::' c::' ci ci :;& :;& c::' c::' ci ~ ':::1..., ':::1...,,«.«.«':::1 ':::1 ~ ~ ~...,..., -O- csalétekkel --csalétek nélkül 3. ábra. Fermncsalétekkel elláttt és csalétek nélküli csapdákban fgtt lisztes répbarkók (B. punctiventris) ivararánya. Statisztika: Student t-próba

6 150 NÖVÉNYVÉDELEM 38 (3), 2002 Zarkvci, 1999 c 60.Q) TAL csapda, fermncsalétekkel ~ '50 Összes fgtt: CIl " c db cll <fl 30 <fl 'CIl 20 l.e <fl c 'CIl TAL csapda, csalétek nélkül ~ 20 Összes fgtt:.< 323 db rs Vizuális mintavételezés :s <fl <fl Q) Q) s: ni ni s: s: -.:: -.:: -<1l 'CIl l l rn 000 tn aj M ui aj a:i ui ~ N ~ N ci ci ci ci :i&...: :C& ~...:...:...: :::E :::E :::E Panöev, 2000 TAL csapda, fermncsalétekkel Osszes fgtt: 7091db ~ TAL csapda, csalétek nélkül.lij j Összes fgtt: ~ db ['lr;yn.< lf$mf!!(1_rr '"'7' rvl1.,:.:l!ju Gil!i$l Vizuális mintavételezés 00 O~~~~~-L~ ~~~~~ _ M a:i ui...= a:i...=..:,..: M ci N ~ N N..: ci ci ~c;r c: c: :(ij" :(ij" :(ij' c: c:...:...:...: :::E :::E :::E :::E..,..,..,.., C..",.'".'".'" 4. ábra. Lisztes répabarkó (B. punctiventris) rajzáskövetése fermncsalétekkel elláttt és csalétek nélküli csapdákban, valamint vizuális mintavételezés útján, két jugszláviai kísérleti helyen viai kísérleteinkben úgy találtuk, hgy csapdáink megbízhatóan jelezték a kártevő tömeges megjelenésének időszakát az adtt területen, általában krábban jelezték a bgarak megjelenését, és érzékenyebben követték a ppuláció váltzásait a rajzás srán (4. ábra) a vizuális mintavételi módszerekhez képest. Figyelembe véve a szkáss mintavételezési módszer nagy munkaigényét, a fermncsapdák alkalmazása még előnyösebbnek tűnik. Összefglalva, a tárgyalt vizsgálatk eredményeképpen kifejlesztett, ez évtől a CSA- LOMON csapdacsalád legújabb tagjaként elérhető új csapdánk a termeszrök számára, alkalmas lehet: a répabarkó megjelenésének detektálására az áttelelő helyeken, a kelés ben levő répaföldre való bevnulásnak a követésére, a helyi ppuláció mennyiségi váltzásainak (rajzásmenet) nymn követésére. A kártevő tömeges befgására irányuló előzetes kísérleteink biztató eredményeket mutattak: csapda/ha sűrűségben a területen lévő (talajmintavételezés alapján becsült) bgárppulációnak mintegy 43%-át, 30 csapda/ha sűrűségben a mérések szerint 0%-át fgták össze csapdái nk (Sivöev és Tóth, nem publikált eredmények). Reményeink szerint csapdakészftményünk így a lisztes répabarkó gyérítésében is alkalmazható lesz, hiszen a bgárppuláció csökkentésével párhuzamsan hasnló arányban várható a kár csökkenése is, mivel a friss répavetésben az imágó kzza a kárt. A szakirdalmban nem találtunk adatt a lisztes répabarkó fermnjával kapcslatban. Általában az rmánysbgarak között is csupán csekély számú faj esetén vannak ismereteink fermnális kmmunikációjukról. Ezek közt visznt több esetben is előfrdult, hgya fermnkészítmények nemcsak előrejelzési célkra, hanem a kártevő gyérítése útján a kár mérséklésére is alkalmasak vltak (1. pl. Hardee 1982, Oehlschlager és mtsai 1992).

7 - NÖVÉNYVÉDELEM 38 (3) SlKhenyi ptsr~m IRODALOM Köszönetnyilvánítás A kutatást részben az NKFP OM-OO116/200 I szerződésszámú alprgram támgatásával végeztük, melyért a szerzők ezútn is hálás köszönetüket fejezik ki. TMh M., Imrei Z., Sz<Ícs G., Ujváry 1., Kárpáti Zs. és Jermy T. (2001): Új, hatéknyabb varsás fermncsapdák kifejlesztése nagy termet ú lepkekártevókre (Lepidptera, Nctuidae), és dara- zsakra (Vespa spp., Hymenptera, Vespidae). 47. Növényvédelmi Tudmánys Napk, 68. Hardee D. D. (1982): Mass trapping and trap crpping f the bll weevil Anthnmus grandis Bheman. In: Kydnieus, A. F. & Berza, M. (eds.): Insect Suppressin with Cntrlled Release Phermne Systems. Vl. Il. CRC Press, Bca Ratn, Flrida, 1982, Oehlschlager, A. c., Ch inch illa, C. M. és Gnzalez, L. M. (1992): Management f the american palm weevil (Rhynchphrus palmarum) and the red ring disease in il palm bay phermne-based lrapping. ASD Oil Palm Pap., 5: IS-22. DEVELOPMENT OF A NOVEL ATTRACTANT TRAP FOR THE SUGAR-BEET WEEVIL (BOTHYNODERES PUNCTIVENTRIS GERMAR.) (COLEOPTERA, CURCULlONIDAE) M. Tóth',!. Sivéev', 1. Tmasek', 1. Szarukárr', Z. Irnrei' and 1. Újváry' 'Plant Prtectin lnstitute, Hungarian Academy f Science, Budapest, Pf 2, H-1525, Hungary llnstitute fr Plant Prtectin & Envirnment, Belgrade, T. Drajzera 9, POB 33-79, YU-II040, Yugslavia JDebrecen University, Center fr Agricultural Science, Debrecen, Böszönnényi út 138, H-4032, Hungary 'Central Chemistry Institute, Hungarian Academy f Science, Budapest, Pusztaszeri út 59-67, H-I025, Hungary Recently an aggregatin attractant has been discvered by ur labratry fr the sugar-beet weevil tbthynderes punctiventris Germar) (Cleptera: Curculinidae). In the present paper we describe the develpment f a trap design suitable fr agricultural practice. The new trap is intrduced as the newest member f the CSALOMON~ phermne trap family. A special challenge in the develpment f a sugar-beet weevil Irap was that in cntrast t ther, widely used phermne trap designs, which are suitable fr capturing flying insects, in this case the beetie t be captured crawls n the sil surface. In the curse f ur reseach we tried t imprve the design f sil level pitfali traps (i. e. 8arber's trap) which are generally used by insect cllectrs t make the new trap mre effective and easier t use. Having cmpared several trap designs we develped a mdified pitfall trap cdenamed "TAL", which is: due t its design which takes int cnsideratin the behavir f the target insect it is generally mre sensitive than cnventinal pitfali traps; sensitivity f the TAL trap is nt decreased by the specimens captured; the trap has a high catching capacity (up t ca beetles); when setting up the trap it is nt necessary t dig a h le in the sil; the trap can be placed at the surface; when remving captured beetles there is n danger f pieces f sil fali ing inside the trap; it is nt necessary t add a killing liquid t the trap; the insect material clleeted is prtected frm rain; the bait is selective, it attracts nly adults f the sugar-beet weevil; the bait attracts bth male and female specimens, and in the natural sex rati f the ppulatin; the traps retain their activity thrughut the full flight seasn, there is n need fr renewing the bait within ne seasn. Such TAL traps have been used sucessfully in applicatin studies fr: the early detectin f sugar-beet weevils at verwintering sites; the fllwing f mve ment f weevils int newly planted sugar-beet fields; mnitring (qualitative and quantitative) f changes in the lcal weevil ppulatin. In preliminary studies in Hungary and Yugslavia prmising results were btained als in calculating crrelatins between amunts captured and the level f the natural ppulatin, which may allw fr the establishment f threshld values. In a further preliminary study ur traps prved t be suitable fr lwering damage levels thrugh mass trapping f the sugar-beet weevil. Érkezeff: 2002.fehruár 4.