A PÉCSI HARMADIK SZÍNHÁZ NONPROFIT KFT ÉVI ÜZLETI TERVE

Átírás

1 A PÉCSI HARMADIK SZÍNHÁZ NONPROFIT KFT ÉVI ÜZLETI TERVE

2 1 I. Bevezető A Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft. társulat nélküli, produkciók létrehozására és befogadására szerveződő, önkormányzati és állami támogatásban részesülő hivatásos színház. Az alapító a Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft. létrehozásakor a társaság céljaként a színházművészet új tartalmi és formai törekvéseinek menedzselését jelölte meg. A Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft. kiemelten közhasznú szervezet, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítására, azokat nem veszélyeztetve végez. A évi működésünk az alapító okiratnak, az előadó-művészeti törvénynek, a közszolgáltatási és fenntartói szerződéseknek megfelelően a saját létrehozású produkciók és a befogadószínházi előadások kombinációjára épül. A működés fő területei: 1. Saját produkciók létrehozása 2. Befogadószínházi működés A kft. szervezeti tagozódása 1. Produkciós csoport Feladata: a saját produkciók és a befogadószínházi előadások próba- és játszási feltételeinek megteremtése. Tagjai: művészeti titkár világosító hangosító öltöztető-kellékes + TÁMOP 1 fő díszletező (2 fő) + TÁMOP 2 fő rendezőasszisztens TÁMOP 1 fő 2. Szervezési csoport Feladata: a színház propaganda és reklám menedzselése; közönségszervezés. Tagjai: színházi menedzser (2 fő, ebből 1 fő napi 6 órás foglalkoztatásban) közönségszervező + TÁMOP 1 fő 3. Gazdasági és épületet működtető csoport Feladata: a színház szakmai működéséhez, feladatainak ellátásához szükséges gazdasági, tárgyi és egyéb feltételek biztosítása. Tagjai: gazdasági vezető gazdasági ügyintéző (pénztáros) gondnok (tűz- és balesetvédelem) takarító portás (2 fő) A kft. 3 csoportjában alkalmazottként 15 + TÁMOP 5 főt foglalkoztat. A Pécsi Harmadik Színház önálló társulattal nem rendelkezik, az előadások létrehozásához az ügyvezető igazgató produkciónként szerződteti a művészeket (színészek, rendezők, tervezők stb.) és a szükséges kiegészítő személyzetet (súgó, ügyelő, asszisztens, zenészek, fodrász stb.).

3 2 Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program pályázati rendszerében benyújtott Munkahelyteremtés a Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft.-nél pályázatunkkal 20 millió forint támogatásban részesültünk, amelynek keretében március 10-től 15 hónapra 1 rendezőasszisztenst, 1 közönségszervezőt, 1 öltöztető-kellékest és 2 díszletezőt tudunk alkalmazni. II. Helyzetelemzés 1. Színházi működés A Pécsi Harmadik Színház a jelenlegi magyar színházi struktúrától elütő alakulat, amelynek alapvetően megkülönböztető sajátossága, hogy nincs társulata, a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodik, produkciónként újjászerveződik (színészek, tervezők, rendezők, befogadott társulatok), és ezáltal önmagában hordozza a folyamatos megújulás lehetőségét. Létezési formája a nyitottság: értékeket kínál és értékeket fogad be, produkciókat hoz létre és vendégelőadásokat hív. A saját előadások létrehozásakor előnye a társulat nélküliségnek, hogy elméletileg a színészek szerződtetése országos méretű, a pécsi közönség új arcokat láthat; hátránya, hogy nem pécsi színészek foglalkoztatása esetén a szállás- és utazási költségek emelik a produkciók létrehozásának költségeit. A létrehozási költségek csökkenthetők, ha pécsi színészekre alapozzuk saját bemutatóinkat, viszont nagy gondot okoz az előadások és a próbák egyeztetése a Pécsi Nemzeti Színházzal. A befogadószínházi előadások előnye, hogy nincs létrehozási költség, továbbá Pécs város közönsége új arcokat, stílust stb. láthat; hátránya, hogy drágák az előadások ( ezer forintnál kezdődnek), amelyek kiegészülnek az ugyancsak jelentős szállás-, utazási és szállítási költségekkel. A mindenkori üzleti tervre alapozva kell az ügyvezetésnek meghatároznia a saját produkciók és a befogadott előadások gazdaságosságának kényes egyensúlyát. Állandó játszóhellyel rendelkezünk: 220 fős nagyterem, 60 fős stúdió (próbaterem), továbbá különleges esetekben a nagyterem színpadterében kialakított, néző befogadására alkalmas játéktér. Az épület az Önkormányzat tulajdona, melyet Haszonkölcsön Szerződés alapján térítés nélkül használunk. 2. Saját előadások létrehozása A Pécsi Harmadik Színház a műhelymunka lehetőségét biztosítja produkciókra szerveződő művészeti alkotóközösségek számára. Évente 2-3 új bemutatót tartunk, amelyekből 1 kortárs dráma (megkülönböztetett figyelmet kapnak a magyar szerzők művei), 1 gyermekszínházi előadás. A Harmadik Színház bemutatói elsősorban a jelentős irodalmi és gondolati értékeket, minőséget közvetítő kortárs magyar drámák színpadra állításához kapcsolódnak. Nánay István, az egyik legelismertebb, legmérvadóbb színház-esztéta és kritikus írta a Jelenkor folyóiratban megjelent tanulmányában: Van egy színház, amelyet minden fellengzősség és túlzás nélkül a magyar dráma műhelyének nevezhetünk. A Pécsi Harmadik Színházról van szó, amely húsz éve kitart a maga elé tűzött célok mellett: a repertoár középpontjában mindig a magyar drámabemutatók álltak és állnak. Kezdő drámaírók és ma már klasszikusnak tekinthető szerzők ősbemutatói és újrajátszásai egyaránt megtalálhatók a színház műsorán.

4 3 Ősbemutatóink: Pilinszky János: Gyerekek és katonák; Forgách András: Vitellius; Spiró György: Kvartett, Szappanopera; Háy János: A Herner Ferike faterja; Sultz Sándor: Mal haba; Kiss Judit Ágnes: Prága, főpályaudvar; Thuróczy Katalin Horváth Krisztián: Game over; Thuróczy Katalin Papp Zoltán: Mátyás mesék, Keszekusza; Thuróczy Katalin InterMagyar Zenekar: Meseurópa; Thuróczy Katalin Bókai Zoltán: Csizmás Kandúr, Szabó Attila Bogárdi Aliz: Csipkerózsika. 3. Befogadott előadások Létezési formánk a nyitottság: saját létrehozású előadásaink mellett rendszeresen vendégül látjuk más színházak, ill. alkotóműhelyek produkcióit. Folyamatosan szervezzük hazai és külföldi hivatásos és független színházak (táncszínházak) színvonalas előadásainak pécsi vendégjátékát. A meghívott produkciók kiválasztása gondolatiságuk és színházi formanyelvük alapján, a saját előadásainkat kiegészítő, művészeti tervezéssel történik. A Pécsi Harmadik Színház eddigi működése során több mint 100 meghívott társulat közreműködésével 160 vendégprodukciót közel 1000 előadásban tűzött műsorára. A független szférából rendszeresen fellépett nálunk a Stúdió K., az Arvisura/Tanulmány Színház, Pintér Béla és Társulata, a Szkéné Színház, az Atlantisz Színház, a Krétakör Színház, a Baltazár Színház. Táncszínházi sorozatunkban többek közt Bozsik Yvette, Horváth Csaba, Krámer György, Ladányi Andrea, Nagy József műhelymunkáit mutattuk be. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy rendszeres próba- és bemutatkozási lehetőséget biztosítunk pécsi alternatív és amatőr színházi csoportoknak (Üres Tér Társulat, Árnyékszínház), és van saját diákszínjátszó csoportunk, melynek tagjai közreműködtek a februárban bemutatott produkciónkban, Háy János: Völgyhíd című darabjában. Az évadterven túli spontán, alkalmi produkciókra összeállt színészi kezdeményezések számára helyet, színházi feltételeket biztosítunk, de anyagilag nem áll módunkban támogatni őket. Teátrumunknak nemcsak a kortárs magyar drámák bemutatása terén vannak kiemelkedő eredményei, hanem a nemzeti kulturális identitás megőrzésében vállalt szerepe is figyelemre méltó. A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében indítottuk el,,határtalan város Határtalan színház elnevezéssel azt a programsorozatot, amelynek eredményeként Pécs a külhoni magyar színházak befogadó- és játszóhelye lett. Eddig 12 társulat (Aradi Kamaraszínház, Árgyélus Színház Szlovákia, Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, Kassai Thália Színház, Kolozsvári Állami Magyar Színház, Nagy József Társulata Magyarkanizsa, Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, Szabadkai Népszínház Magyar Társulata, Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, Újvidéki Magyar Színház) közreműködésével 27 produkcióból 103 előadást tartottunk. Mivel több, mint 20 határon túli magyar színház van, évadonként 1 2 társulat meghívásával az elkövetkezendő 5 évben elméletileg mindig más és más színház bemutatkozására lesz lehetőség. A vendégjátékokhoz kiegészítő programok rendhagyó irodalom órák, felolvasószínházi előadások stb kapcsolódnak, s amennyiben a meghívott színházak repertoárján előadóest, monodráma, vagy stúdiószínházi produkció is van, a vendégjátékok még színesebbé, tartalmasabbá válhatnak, alkalmanként rendezvényből álló minifesztivállá szerveződve.

5 4 4. Székhelyen kívüli előadások Pécsi előadásainkon kívül saját produkcióinkkal nagyon sok tájelőadást is tartunk; elsősorban a dél-dunántúli régióban, de bejárjuk szinte az egész Dunántúlt és sok előadásunkkal vendégszerepeltünk Budapesten is. Magas művészi színvonalú felnőtt előadásainkkal jelentős értékeket közvetítünk; a gyermekeknek szóló tájelőadásainkkal vidéki falusi gyermekek számára is eljuttatjuk az élő színházi előadás varázsát. (A 2014/2015-ös évadra az EMMI és az NKA pályázataink közül a Bányavirág Ft, a Bors néni Ft, a Völgyhíd Ft támogatást kapott a produkció forgalmazására.) Felnőtt előadásaink eddigi helyszínei: Békéscsaba, Biatorbágy, Budapest (Bárka Színház, Budapesti Kamaraszínház, Egyetemi Színpad, Katona József Színház, Merlin Színház, Pesti Színház, Radnóti Színház, Szkéné Színház, Thália Színház, Új Színház), Debrecen, Dunabogdány, Dunaújváros, Eger, Érd, Fertőrákos, Geresdlak, Gödöllő, Győr, Gyula, Inota, Isaszeg, Keszthely, Kisvárda, Komló, Nagyatád, Nagyharsány, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Paks, Pécsvárad, Pápa, Siklós, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Szentlőrinc, Szombathely. Tamási, Veszprém, Zsámbék. Gyermekelőadásaink eddigi helyszínei: Barcs, Beremend, Bonyhád, Budapest (Thália Színház), Devecser, Dunaföldvár, Dunaújváros, Ercsi, Gödöllő, Kaposvár (Csiky Gergely Színház), Kapuvár, Komló, Marcali, Mohács, Nagyatád, Nagykanizsa, Paks, Pápa, Pécsvárad, Siklós, Siófok, Sopron, Szabadszentkirály, Százhalombatta, Szekszárd, Szentlőrinc, Tab, Vajszló. 5. Gazdálkodás A Pécsi Harmadik Színház értékeket és minőséget középpontba állító működését az állami és önkormányzati támogatás az elmúlt években, évadokban biztosította január 1-jétől módosult a színházak támogatásáról szóló előadó-művészeti törvény, így a korábbi 6 helyett 3 nyilvántartási-támogatási forma létezik: a nemzeti, a kiemelt és a pályázati kategóriába regisztrált színházaké. A Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft. regisztrált színházként a pályázati kategóriába nyert besorolást, 2013-ban és 2014-ben így részesült állami támogatásban. A kiemelt minősítés elérése: Mindkét évre az Emtv. 11. (3) alapján kiemelt előadó-művészeti szervezetté való minősítésünket kértük, mivel az e kategóriába sorolás törvényi feltételeinek megfelelünk: fenntartónk Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata; állandó játszóhellyel rendelkező előadó-művészeti szervezet vagyunk; az ügyvezetőt az Emtv-ben foglalt jogszabályoknak megfelelően bízták meg a színház vezetésével; eddigi szakmai működésünk, eredményeink, díjaink, a város és a megye előadó-művészeti életében betöltött művészeti, kulturális szerepünk az állami és önkormányzati támogatási szerepvállalást egyidejűleg és tartósan indokolja. Csalódással vettük tudomásul, hogy 2013-ban és 2014-ben nem lettünk kiemelt előadó-művészeti szervezet, miközben a Pécsi Harmadik Színház működésében két olyan, nagy jelentőségű területen (a kortárs magyar drámák bemutatása és a nemzeti kulturális identitás megőrzésében vállalt szerep) vannak kiemelkedő eredményeink, amelyek a minősítés feltételrendszerének hangsúlyozottan lényeges elemei re újból megpályáztuk a kiemelt minősítést; a Nemzeti Előadó-művészet Érdekegyeztető Tanács július 9-i ülésén a Színházművészeti Bizottság egyetértésével javasolta a Pécsi Harmadik Színház kiemelt előadó-művészeti szervezetté való minősítését, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztere elfogadott. Ez a döntés lehetővé tette számunkra a normatív támogatási rendszerbe való visszakerülést és ezáltal azt, hogy a PHSZ ismét

6 5 normális körülmények között funkcionáljon, érték- és minőségközpontú működésével továbbra is szolgálhassa a helyi és az egyetemes színház ügyét. Pályázati színházként 2014-ben 24 millió Ft állami támogatást kaptunk, kiemelt színházként ez a támogatás 2015-ben 9,8 millió Ft növekedéssel 33,8 millió Ft-ra emelkedett. Sajnos az önkormányzati támogatásunk ennél 13,8 millióval kevesebb; 20 millió Ft. (A szintén kiemelt minősítéssel rendelkező Bóbita Bábszínház állami és önkormányzati támogatása közti különbség csak 1,7 millió Ft.) A kiemelt minősítésünk megtartása érdekében legalább 10 millió Ft-os önkormányzati támogatás növekedés realizálására lenne szükségünk, ez az állami és önkormányzati támogatásunk közti különbséget 3,8 millió Ft-ra csökkentené. Amennyiben lehetséges a Város 2015.évi költségvetésének módosításakor, illetve a évi költségvetés tervezésekor kérem az önkormányzati támogatásunk módosítását és emelését. III. A 2015-es gazdasági év bevételeinek és költségeinek tervezése Az érvényben lévő színház-finanszírozási rendszer értelmében az előadó-művészeti törvénynek megfelelően regisztrált színházak a fenntartó (ill. alapító) önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott önkormányzati és a kategóriába sorolás szerinti állami támogatásban részesülnek. Gazdálkodásunk tervezésekor ezeket a bevételeket állandó bevételként, a tervezés szempontjából biztos forrásként kezeljük. A változó bevételek közé soroljuk a gazdasági tervezés szempontjából bizonytalan forrásokat: a jegybevételt, a nettó jegybevétel 80%-áig befogadható társasági adót, a szponzori és a pályázati úton elnyert támogatásokat, az épület termek eszközök bérbeadását, valamint a személyi jövedelemadó 1%-át. Gazdálkodásunkban a tervezés szempontjából biztos források, az állandó bevételek (állami és önkormányzati támogatás) fedezik az állandó költségeket: az épületfenntartás és működtetés, az alkalmazottak és a FEB személyi jellegű ráfordításainak költségeit, továbbá a változó költségek kis hányadát. A tervezés szempontjából bizonytalan források, a változó bevételek (a jegybevétel, a társasági és személyi jövedelemadóból befolyó összegek, pályázati és szponzori támogatások, a bérbeadásokból származó bevételek) fedezik a változó költségeket és biztosítják a színház szakmai tevékenységét: az új produkciók létrehozását, a saját előadások folyamatos műsoron tartását, valamint a befogadószínházi működést, a vendégjátékok szervezését. 1. Állandó bevételek: a tervezés szempontjából biztos források 1/1. Önkormányzati támogatás: Ft 1/2. Költségvetési támogatás: Ft Összesen: Ft Az állandó bevételek az állandó költségek (személyi jellegű ráfordítások, az épület fenntartási és a működtetés dologi kiadásai) 100 %-át. továbbá a változó költségek 7,2 %-át fedezik.

7 6 2. Változó bevételek: a tervezés szempontjából bizonytalan források 2/1. Színházi előadások bevételei: 2015-re nettó forintot tervezünk. 2/2. TAO támogatás (nettó jegybevétel 80%-a): Ft. 2/3. Pályázati támogatások, személyi jövedelemadó 1%-a, szponzorok: Ft. (A szponzori támogatás a pénzbeli támogatáson kívül lehet: szállás, szállítás, utaztatás, díszlet-anyag, jelmez, kellék stb. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint ez a szponzorálási forma sikeresebb, mint a pénzbeli támogatás.) 2/4. Egyéb bevételek (Épület, termek, eszközök stb. bérbeadása, befektetett pénzügyi eszközök kamatai. A Kft számára eseti bevételi források, a bérbeadás lehetőségét az alaptevékenységgel való egyeztetés nagymértékben szűkíti.) A 2015-es gazdasági évre forintot tervezünk. A 2/ pontban felsorolt bevételek a Kft számára nagyon fontos bevételi források; ezek fedezik a változó költségek 92,8%-át. 3. Állandó költségek: a tevékenység mennyiségétől függetlenül változatlanok 2015-ben összesen forint, ebből: 3/1. Alkalmazottak bére és járuléka: forint 3/2. Egyéb kifizetések (alkalmi bérek): forint 3/3. Felügyelő Bizottság: forint 3/4. Könyvvizsgáló: forint 3/5. Dologi kiadások: forint Energiaköltség, karbantartás, telefon, kábeltévé, internet, informatika, bérleti díjak, ügyvéd, biztosítás, tűz- és munkavédelem, LDSZ, pályázatok díja, újság-előfizetés, Tensoft rendszerkövetési díj, TV előfizetés, pénzügyi-egészségügyi-postai szolgáltatás díja. 4. Változó költségek: a tevékenység mennyiségével összefüggésben változó költségek 4/1. Új produkciók létrehozásának költségei: A kft ben 3 új produkció bemutatását tervezi, amelyek létrehozására forintot tud biztosítani. 1.Martin McDonagh: Piszkavas (Leenane szépe) Az 1970-ben született Martin McDonagh a zord ír hegyek között megbúvó, Leenane nevű falu életéről szóló trilógiájával robbant be üstökösként napjaink irodalmi életébe, s a nyerseségük ellenére is lenyűgöző művek egy csapásra ismertté és elismertté tették őt világszerte. A trilógia első részeként megszületett, Leenane szépe című színművét Parti Nagy

8 7 Lajos remekbeszabott, bravúros nyelvhasználatú magyarításában, Piszkavas címen mutatjuk be. A darab a harmincas éveiben járó, hajadon Maureen és édesanyja, a zsarnokoskodó Mag történetét meséli el. A lány hosszú évek óta egyedül gondoskodik az anyjáról. Magánéletéből alig maradt meg számára valami. A darabban egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk haláltáncként bontakozik ki a szereplők viszonyrendszerét meghatározó önzőség és kicsinyesség, a hétköznapokban jelenlévő gyűlölet, kegyetlenség, agresszió és brutalitás. McDonagh műve az elszigetelt, fullasztó, provinciális életmód sötétségéből való kitörés reményét-reménytelenségét állítja a középpontba. Afféle elvágyódás-dráma ez, mely sírva nevettet, hisz tragikum és komikum, könnyed játék és véres valóság mesteri ötvözete. E nemes irodalmi alapanyagot túlzás nélkül állíthatjuk magyar fordítója egyedi köntösbe öltöztette. Parti Nagy Lajos, akit a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb nyelvművészének tartanak, korántsem hagyományos műfordításokat készít, hanem (amint egyik méltatója, Németh Zoltán fogalmaz a Petőfi Irodalmi Múzeum számára írt életrajzban) magyarra átültetett műveinek többsége,,inkább átírás, megnyelvezés, egy lehetséges változat, amely által élő, élvezhető nyelvvel látja el az egyes darabokat. Parti Nagy költőként Pécsett kezdte pályáját. Már első versesköteteiben szembetűnő a nyelvi játékok és humor iránti fogékonysága, valamint nyelvhasználatának ama jellegzetessége, hogy a végsőkig tágítja a határokat, a rontott nyelvi elemek felhasználását, a populáris és az elitkultúrából vett idézetek kicsavarását, az irónia és a paródia elemeinek felhasználását. Martin McDonagh: Leenane szépe című drámája is erre a sorsra jutott: Parti Nagy Lajos tollából Piszkavas címmel önálló nyelvi világú, öntörvényű,,magyar dráma született, melynek szerzője Martin McDonagh, írója Parti Nagy Lajos. Tervezett szereposztás: Mag Füsti Molnár Éva Maureen Bacskó Tünde Pato László Csaba Ray Süveges Dominik Magyar szöveg: Parti Nagy Lajos Rendező: Vincze János A bemutató tervezett időpontja: április 13.. A produkció létrehozási költsége: Ft 2. Tamás Éva Játéktára: Csibész Csabi interaktív koncertmese Gabi (10 év körüli kisfiú) legkedvesebb játéka volt Csibész Csabi, a bábu, de már jó ideje nem játszik vele. Interaktív előadásunkban a Játékmester anyaként kezdi keresni Gabit, aki a nézőtéren ülő gyerekek közül kerül elő. Bezavarják a szobájába, unatkozik, szomorú. A szülei sem érnek rá játszani vele. Gabit végül maga a bábu szólítja meg és hívja játszani. Az ekkor még dacos Gabi azonban inkább elkezdi olvasni a Csibész Csabi című könyvét és elalszik. Ám a kisfiú álmában megelevenedik a bábu, aki megszólítja a nézőtéren ülő gyerekeket, és

9 8 kéri őket, segítsenek Gabit kicsit tanítgatni. A zenekar (élő zene kíséri az előadást) és a Játékmester segítségével minden jelenet feldolgoz egy-egy, olykor veszélyes szituációt. Csibész Csabi szerepébe mindig a közönség soraiból áll be valaki. A többiek pedig irányítják a történéseket azzal, hogy a megfelelő pillanatban óva intik pajtásukat. A folyamatosan visszatérő zenei motívumok, effektek segítik a gyerekek tájékozódását a történetben. Gabi, mire felébred, másként látja a világot. Rendet rak, megszeretgeti a babáját, ígéretet tesz szüleinek a jövőre nézve. A szülők is belátják, hogy többet kell foglalkozniuk gyermekükkel, így a mese mindenki számára megnyugtatóan végződik. A produkciónak előadóművészi szempontból érdeme, hogy teret ad az improvizációnak, sőt a gyerekek sorozatos bevonása révén improvizációra kényszeríti a játékmestert, a szereplőket és a zenekar tagjait. Vagyis nincs két egyforma előadás. Szereplők: Gabi (10 év körüli kisfiú) Játékmester, anya, cica: Tamás Éva Apa, nagybőgő: Baksa Péter Hegedű: Murányi Zsófia Gitár: Pozsgai Tamás/Tóth Álmos Szöveg, zene, tér: Tamás Éva Játéktára Díszlet, jelmez, báb: W. Vata Emőke Rendező: Bogárdi Aliz A bemutató tervezett időpontja: szeptember A produkció létrehozási költsége: Ft 3. Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon Sarkadi életművének részeként 1960-ban, egyetlen öntörvényű mű erejéig megszületik a modern, magyar egzisztencialista dráma, a magyar válságirodalom egyik fő műve: az Oszlopos Simeon (avagy: lássuk, uramisten, mire megyünk ketten). Ez a dráma (a 48-as kisregény színpadi átirata) telitalálatos példázat egy ország, s benne egy tragikus történelmi, illetve értelmiségi nemzedék válságállapotáról. Mindent magába sűrít, amit Sarkadi és elsősorban nemzedéktársai tévelygéseikben, öngyötréseikben, személyes és kollektív meghasonlásaikban, a világban bekövetkezett brutális történelmi fordulatok elszenvedésében (háború, sztálinizmus, levert forradalom) átéltek. Egy válságkorszak közérzetét, filozófiáját tükrözi, hasonló radikális hangvétellel, mint Camus, Sartre és Beckett. Az Oszlopos Simeon azt az intellektuális folyamatot kíséri végig, amikor valaki kristálytisztán felismeri saját létezése és egyúttal a világállapot csődjét, a,,nincs tovább csapdahelyzetét. S ez ellen a csapdaállapot ellen úgy lázad föl, hogy értékpusztítóként a világban eluralkodó Rossz oldalára áll. Tervezett szereposztás: Kis János Vinczéné Mária Köles Ferenc Jászai-díjas Füsti Molnár Éva Jászai-díjas Györfi Anna

10 9 Jób Zsuzsi Bálint Sz. Müller Ottlik Ádám Tamás Éva László Csaba Götz Attila Játéktér-jelmez: a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Képzőművészeti Intézetének hallgatói Rendező: Vincze János A bemutató előadás tervezett időpontja: december 20. A produkció létrehozási költsége: Ft 4/2. Előadások megtartásának költségei: A kft ben forintot tud biztosítani az alábbi előadások megtartására ben bemutatott, új saját produkciók műsoron tartása (Piszkavas,Oszlopos Simeon, Csibész Csabi) - Műsoron tartott, korábban bemutatott saját produkciók: - 1. Marie Jones: Kövek a zsebben 2. Székely Csaba: Bányavirág 3. Háy János: Völgyhíd 4. Spiró György: Kvartett 5. Spiró György: Prah 6. Spiró György: Príma környék 7. Parti Nagy Lajos Darvas Ferenc: Ibusár megállóhely 8. Örkény István: E kor nekünk szülőnk és megölőnk 9. Örkény István: Tóték 10. St. Evea Armos : Egy életem, két halálom 11. Moravetz Levente: Csiki - csuki 12. Nemes Nagy Ágnes Thuróczy Katalin Bókai Zoltán: Bors néni 13. Szabó Attila Tamás Éva Játéktára: Csipkerózsika 14. Thuróczy Katalin Bókai Zoltán: Csizmás Kandúr - Befogadott előadások 1. Földes László Hobo: Ballada a két sebzett hattyúról (Nemzeti Színház, Budapest) 2. Shakespeare: Hamlet (Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpada, B.pest) 3. Pintér Béla: Parasztopera (Pintér Béla és Társulata, Budapest) 4. Écsi Gyöngyi: Az élet és a halál vize (Árgyélus Színház, Szlovákia) 5. Écsi Gyöngyi: A világ kenyere (Árgyélus Színház, Szlovákia) 6. Écsi Gyöngyi: Angyalbárányok (Árgyélus Színház, Szlovákia) 7. Écsi Gyöngyi: Szőlőszem Kálmán (Árgyélus Színház, Szlovákia) 8. Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi (RS9 Színház, Budapest) 9. Tamás Éva Játéktárának interaktív gyerekelőadásai

11 10 A Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft ben 3 saját, új produkció létrehozását, 16 saját előadás műsoron tartását, 6 befogadott társulat 9 produkciójának bemutatását tervezi. A gazdálkodás egyensúlyát, ha rendkívüli helyzetben nincs más megoldás, a létrehozási költségek visszaforgatásával lehet biztosítani: a bemutatók számának csökkentésével, illetve a legveszélyesebb helyzetben a színház nem hoz létre új saját produkciót. Amennyiben a pénzügyi egyensúly megteremtéséhez nem elegendő az új produkciók létrehozási költségeinek csökkentése, illetve megszűntetése, akkor a színház az előadásszám visszafogásával, illetve a két megoldás kombinációjával tudja a költségeket csökkenteni. Pécs, április 30. Vincze János ügyvezető igazgató Melléklet: A 2015-es gazdasági év árbevételeinek és költségeinek részletes tervezete.