Összefoglaló adatok a hadtudomány művelőinek legújabb eredményeiről

Átírás

1 Solymosi József Gőcze István: Összefoglaló adatok a hadtudomány művelőinek legújabb eredményeiről A Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága november 8-án a köztestületi tagok első közgyűlésén méltó módon emlékezett meg a bizottság létrejöttének 122., és újjáalakításának 10. évfordulójáról. Ez a közlemény a közgyűlés szekcióülésén elhangzott korreferátum szerkesztett változata, amely a szerzők kezdeményezésére A hadtudomány fokozatosának tudományos-szakmai adatlapja elnevezéssel készült állapotelemzés adatait foglalja össze (a 272 köztestületi tagból a tudományos adatlapot beküldő 128 fő adatai alapján), kiegészítve a hadtudomány eredményeinek szerzői méltatásával, valamint a tennivalók sajátosan egyéni jellegű értékelésével. A felmérés eredményéről e helyütt természetesen csupán rövid előzetes értékelést kívánunk adni hiszen az adatbázis még további részletes elemzések és következtetések alapjául szolgál, továbbá bátorkodunk néhány javaslattal előhozakodni. Tesszük ezt a hadtudomány további sikereinek az érdekében, remélve, hogy a megvalósításban egyre többen veszünk részt tevőlegesen. A szerzők őszinte köszönetüket fejezik ki az adatbázisok feldolgozásához nyújtott önzetlen segítségéért Rajnai Zoltán kolléga úrnak. A következtetésekért a szerzők kizárólagos személyes felelősséget vállalnak, még akkor is, ha az egyes megállapításaik vitára adhatnak okot. Komolyan reméljük azonban, hogy a gondolatébresztőnek szánt észrevételeink, javaslataink felkeltik a hadtudomány tudományos közéleti szereplőinek az érdeklődését, és a kibontakozó vita eredményeként (is) megszülető újabb közös sikereink elősegítik tudományágunk ( diszciplínánk!) nagykorúvá válását. Előzmények A Magyar Tudományos Akadémia kebelében a Hadtudományi Bizottság felállításának Hollán Ernő altábornagy, tiszteleti tag elnökletével kiküldött bizottság egyhangúlag ajánlotta, így október 30-án létrejött a III. Mathematikai és Természettudományok Osztálya Hadtudományi Bizottsága.

2 - 2 - A november 8-ai köztestületi konferencián Vizi E. Szilveszter az MTA elnöke meghatóan kedves ajándékot adott át Juhász Ferenc honvédelmi miniszter úrnak: Hollán Ernő elnöki jelentésének eredeti, kézírásos MTA levéltári példányának másolatát. A konferenciáról sürgős teendői miatt időközben távozni kényszerülő Juhász Ferenc miniszter úr pedig, az elnöki teendőivel foglalt Szabó Miklós rektor úr nevében Őt kikísérő tudományos rektor-helyettesen keresztül a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemnek adta át a kópiát. A magunk részéről méltóbb helyet nehezen tudnánk elképzelni az irat letéteményesének, mint a hadtudomány köztestületi tagjainak első közgyűléséről készült kiadványt. Ezért most itt közkinccsé tesszük a kéziratot és annak szövegét. A hadtudósok emlékezete őrizze tovább eme nemes ereklyét! Meggyőződésünk, hogy a dicső múlt emléke valamennyinket további sikerekre buzdít. Lássuk előbb, hol tart ma a hadtudomány tudományos potenciálja értelmezésünkben: eredményessége, teljesítménye, reprezentánsai mint az eddigi és a jövőbeni sikerek forrása és kovácsolója, majd tekintsük át röviden, mit kell még tennünk tudományágunk nagykorúsága érdekében!

3 - 3 -

4 - 4 - Tekintetes Akadémia! A tekintetes Akadémia folyó évi május 22-ikei összes ülése által a Kápolnai Pauer István lev. tag által hadtudományi bizottság felállítása tárgyában benyújtott indítvány megvitatására kiküldött bizottság a következőkben állapodott meg: 1-ször Az indítvány czélját helyesli és következőleg Hadtudományi Bizottság szervezését ajánlja. 2-szor. A Hadtudományi Bizottság alakítását az ügyrend értelmében a III. osztály által véli teljesítendőnek, azon hozzáadással, hogy e bizottság tagjaiból más osztályokba tartozó, de a hadtudományokkal kapcsolatban álló tudományszakokkal foglalkozó akadémiai tagok is választassanak meg. kelt Budapesten az Akadémiai épületben 1882 october 28-án A hadtudományi bizottság felállítására vonatkozó indítvány megvitatására kiküldött bizottság elnöke: Hollán Ernő elnök

5 - 5 - A hadtudomány helye a tudományterületek illetve tudományágak besorolásában A tudományterületek ill. tudományágak besorolására hazánkban napjainkban kétféle csoportosítás van elfogadva: a Magyar Tudományos Akadémia felosztása, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) felosztása. Az MTA Doktori Tanácsának állásfoglalása a következő tudományágakat ismeri el [1]: Az MTA Doktori Tanácsának állásfoglalása Tudományágak állam- és jog kémia politika állatorvosi közgazdaság pszichológia biológiai matematika szociológia filozófia mezőgazdaság történelem fizika műszaki vallás földrajz művészettörténet zene föld néprajz gyógyszerész nevelés had nyelv irodalom orvos A Magyar Akkreditációs Bizottság a doktori iskolák esetében a 169/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet a tudományágak besorolásáról előírásait használja [2]. Ennél a besorolásnál a Hadtudományok mellett ugyancsak önálló tudományágként jelenik meg a Katonai műszaki tudományok. A MAB szerinti felosztás Tudományterületek Tudományágak 2. Műszaki tudományok 2.1. Építőmérnöki tudományok 2.2. Villamosmérnöki tudományok 2.3. Építészmérnöki tudományok

6 Anyagtudományok és technológiák 2.5. Gépészeti tudományok 2.6. Közlekedéstudományok 2.7. Vegyészmérnöki tudományok 2.8. Informatika tudományok 2.9. Agrár műszaki tudományok Katonai műszaki tudományok Multidiszciplináris műszaki tudományok 5. Társadalomtudományok 5.1.Gazdálkodás- és szervezéstudományok 5.2. Közgazdaságtudományok 5.2. Állam és jogtudományok 5.3. Szociológiai tudományok 5.4. Pszichológiai tudományok 5.5. Neveléstudományok 5.7. Sporttudományok 5.8. Politikatudományok 5.9. Hadtudományok 5.10.Multidiszciplináris társadalomtudományok A MAB állásfoglalása alapján került akkreditálásra 2002-ben a ZMNE Hadtudományi Doktori Iskolája valamint előakkreditálásra a Katonai Műszaki Doktori Iskolája. A doktori iskolákban tudományszakok képezik a további tagozódást. Az egyes tudományszakok kialakításakor objektív és szubjektív tényezők is hatottak. Objektív feltételnek tekinthető az egyes tudományszakok létrejöttekor: kiforrott tananyag megléte; kimunkált kutatási tématerületek; referencia kutatási eredmények (publikációk, disszertációk); reprezentáns kutatói kapacitás (DSc, CSc, PhD fokozatosok, oktatók, kutatók iskolateremtők ); követők (PhD hallgatók). A szubjektív tényező az iskolateremtők, tudományszakvezetők és meghatározó egyéniségek személyes megítélése, szimpátiája révén érvényesül, jelesül, hogy mely tudományágban látják a szebb jövőt, a sikeresebb érvényesülési lehetőséget a saját tudományszakuk nem utolsósorban személyes szakmai boldogulásuk érdekében. Elismerjük, vagy tagadjuk, az

7 - 7 - új tudományszakok formálódásakor egy ilyen szubjektív tényező is hat. Mi több, joggal méltányolható szempontnak lehet tekinteni. A ZMNE Hadtudományi és Katonai Műszaki Doktori Iskolái ennek megfelelően az alábbi tudományszakokat alakították ki, melyekben folytatják a PhD hallgatók képzését és kutatói tevékenységét a témavezető tanáraik irányításával. A ZMNE tudományszakai Hadtudományi Doktori Iskola Biztonságelméletek (biztonsági tanulmányok) Politikatudomány és honvédelem A biztonság és a hadtudomány általános elmélete Szárazföldi csapatok műveleteinek elmélete A légierő műveletek elmélete A műszaki támogatás általános elmélete A védelmi informatika elmélete és gyakorlata Rendvédelem Hadtörténelem Védelemgazdaság Katonapedagógia Katonapszichológia Katonaszociológia Katonai humán erőforrás gazdálkodás Katonai kultúra és személyközi kommunikáció Elektronikai hadviselés általános elmélete A katonai logisztikai támogatás elmélete A felderítés és a katonai nemzetbiztonság általános elmélete A katonaföldrajz elmélete és gyakorlata Térképészeti támogatás általános elmélete ABV védelmi támogatás alapjai A tüzércsapatok műveleteinek elmélete Honvédelmi jog Katonai Műszaki Doktori Iskola Katonai műszaki infrastruktúra Haditechnika Védelmi elektronika Környezetbiztonság és katasztrófavédelem Katonai közlekedés A Hadtudományok és a Katonai műszaki tudományok kutatási területei A doktori iskolák fent ismertetett tudományszakai első ránézésre is arról tanúskodnak, hogy a két tudományág rendkívül szerteágazó kutatási területeket ölel át, mindkettő valóban integráló jellegű tudományág: felhasználja a hozzá kapcsolódó, rokon tudományágak módszereit és eredményeit. Ez a kölcsönhatás természetesen mindkét irányban, oda-vissza működik. A hadtudomány eredményei hasonlóképpen hatnak a többi tudományágakra és területekre. A kutatási területek meghatározását alapvetően az adott tudományág definíciója tartalmazza esszenciálisan.

8 - 8 - A Hadtudományok definíciója [3] A hadtudomány alábbi megfogalmazását a Hadtudományi Lexikon 477. oldala tartalmazza: A hadtudomány a háború katonai-stratégiai jellemzőivel, a háború elkerülésének útjaival, a fegyveres erőknek és az országnak az agressziók elhárítására való felkészítésével, az állam megvédésére irányuló fegyveres küzdelem törvényszerűségeivel, elveivel és módjaival foglalkozik. A Katonai műszaki tudományok definíciója [4] (Solymosi József által a Katonai Műszaki Doktori Iskola MAB előakkreditációjára fogalmazott, első változatban): A katonai műszaki tudományok a műszaki tudományok tudományterülethez tartozó valamennyi többi műszaki tudományágnak (így az építőmérnöki-, a villamosmérnöki-, építészmérnöki tudományok, az anyagtudományok és technológiák, a gépészeti-, a közlekedési-, a vegyészmérnöki-, az informatikai-, az agrár műszaki- és a multidiszciplináris műszaki tudományok tudományágak) speciálisan a katonai alkalmazásával kapcsolatos alap-, alkalmazott-, kísérleti fejlesztési-, technológiai-, technológia transzfer- és műszaki innovációs jellegű kutatásával foglalkozó tudományág. Röviden tehát így fogalmazható meg: A Katonai műszaki tudományok a műszaki tudományok valamennyi tudományágának a speciálisan katonai alkalmazásával és kutatásával foglalkozó tudományág. A hadtudományi kandidátusok, mint tudományos potenciál A hadtudomány kandidátusa tudományos fokozatot a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága ítélte oda a Hadtudományi Szakbizottság előterjesztésére. Az utolsó (kettő) oklevelet 1998-ban adták ki. Nem célja a cikknek, hogy részletes értékeléssel szolgáljon, elégedjünk meg azzal, hogy rövid észrevételt fűzünk az 1., 2. és 3. ábrán bemutatott adatsorhoz. Az 1. ábra: A hadtudományi kandidátusok (CSc) száma a megszerzés éve alapján 1990-től; a 2. ábra: A CSc fokozatosok megoszlása életkoruk szerint; és a 3. ábra: A kandidátusok (CSc) megoszlása tudományszakonként. A hadtudomány kandidátusainak összesített létszáma napjainkban (2005. április 12-én) 349 fő [5]. Itt kell megjegyezni, hogy a hadtudomány ma élő összes doktora is rendelkezik kandidátusi fokozattal (merthogy a PhD fokozatosok közül ma még senki sem szerezte meg az MTA Doktora címet a hadtudományokban!).

9 - 9 - Az 1. ábrán jól látható, hogy 1993-ig bezárólag átlagosan tíz körülire tehető a kandidátusi fokozatot elnyertek száma ben ez a szám megnőtt 16-ra, majd 1995-ben 41 fővel tetőzött. Hároméves lecsengéssel 1998-ban 2 fővel zárult az új kandidátusok száma. A változás oka nyilvánvaló: az új felsőoktatási törvény bevezetésével megszűnt (az átmeneti, türelmi évek múltán) a kandidátusi fokozatok adományozása. Helyette (helyébe?) az egyetemek megkapták a PhD doktori fokozat adományozási jogát. Érthető a kapuzárás előtti nagy roham, mert aki aspiránsként valamilyen formában felkészült a kandidátusi fokozat megszerzésére, az nem akarta elszalasztani ezt a lehetőséget. A 2. ábra jól szemlélteti, hogy a kandidátusok életkori átlagának első csúcsa évre tehető, míg a korábbi kandidátusok életkor maximuma 75 év (hasonlóan a hadtudomány doktoraihoz, mint azt később látni fogjuk). Érthető, hiszen az utóbbi majd egy évtizede ez az állománycsoport szinte csak öregedett, vagy legalábbis fiatalok nem léptek ebbe a kategóriába. A kandidátusi és a PhD fokozat összehasonlító értékelésére a szerzők nem vállalkozhatnak (miért is kívánnák elorozni a hadtudomány-történészek kenyerét!). Tény viszont, hogy a hadtudományban a kandidátusok teljesítménye ma is nagyon jelentős, mintegy a derékhadnak tekinthetők a kandidátusok. A ZMNE egyetemi tanárai közül ma is 17 fő, 77,3% a kandidátusok közül kerül ki. Az egyetemi docensek között a CSc fokozatosok száma 22 fő, ami 37,9%-ot tesz ki. A 3. ábrán egy kissé önkényes besorolás szerint a korábban kandidátusi fokozatot elnyerteket kíséreltük meg a ZMNE két doktori iskolájában elfogadott tudományszakok szerint elosztani. Eszerint kiemelkedően magas szám (38 és 37) jelzi a Hadtörténelem és a Légierő műveletek tudományszakok jelenlétét a kandidátusok körében. Ugyanakkor a doktori iskolában újonnan formálódott Biztonságelméletek tudományszak ekkor még egyetlen képviselővel sem rendelkezett. Később látni fogjuk a PhD fokozatosoknál az átrendeződést, a tudományszakok súlyeltolódását a nem fegyveres műveletek (szakok) irányába. PhD doktorok a Hadtudományokban és a Katonai műszaki tudományokban A ZMNE éppen tíz esztendeje, 1996-tól jogosult PhD doktori fokozat adományozására. Kezdetben, a Hadtudományokban, majd 2002-től a Katonai műszaki tudományokban is. Eddig a ZMNE összesen 224 PhD oklevelet adott ki ( jei adat a MAB honlapjáról [6]). A 4. ábrán a PhD fokozatosok száma látható a megszerzés éve alapján. A kezdeti felfutás után volt két kiugróan magas évjárat: 2001-ben 35 fővel és 2003-ban 39 fővel, majd az éves

10 létszám visszaesett 21 illetve 11 főre. Az évenkénti PhD termés további alakulásáról a hallgatói létszámok alapján kaphatunk képet a későbbiekben. A PhD fokozatosok életkor szerinti megoszlását mutatja az 5. ábra. Szembetűnő a fiatalítás, azonban a 49,9 éves átlagéletkor még mindig magas a polgári egyetemekhez viszonyítva. Ennek egyik fő oka, hogy tisztjeink általános esetben később szerzik meg az egyetemi oklevelet is, mint a civil egyetemeken. A PhD doktorok tudományszakonkénti megoszlását mutatja a 6. ábra. A 3. ábrával egybevetve ezt a képet, szembetűnő néhány új keletű tudományszak előretörése. Ilyenek a IV. Környezetbiztonság és katasztrófavédelem, a 8. Rendvédelem és a 11. Katonapedagógia tudományszakok. A korábban (lásd 3. ábra CSc fokozatosok) kiemelkedően vezető 9. Hadtörténelem és 5. Légierő műveletek tudományszakok helyezése után ismét új tudományszakok következnek, olyanok, mint az 1. Biztonságelméletek, a 2. Politikatudományok, majd a korábban is vezető helyen szereplő 7. Védelmi informatika és kommunikáció, a 10. Védelemgazdaság és a 17. Katonai logisztika. A PhD fokozatosok várható gyarapodására enged következtetni tudományszakonként a 7. ábrán bemutatott PhD hallgatók megoszlási görbéje. Látható, hogy az első négy helyet itt is a viszonylag új tudományszakok foglalják el, mint a IV. Környezetbiztonság és katasztrófavédelem, a III. Védelmi elektronika, az 1. Biztonságelméletek, a II. Haditechnika, majd ezeket követik a hagyományosan vezető helyezésű tudományágak mint a 4. Szárazföldi csapatok művelete, a 9. Hadtörténelem és a 3. Országvédelem és hadtudomány általános elmélete. A 7. ábra (és a 3. ábra) alapján megállapítható, hogy a Hadtudományi Doktori Iskola 23 tudományszaka messze nem egyenértékű (egyenrangú?). Ugyanez mondható el a Katonai Műszaki Doktori Iskola öt tudományszakáról is. Nyilvánvaló, hogy a kezdeti néhány év tapasztalata alapján egyes tudományszakok összeolvadhatnak, mások esetleg több önálló szakra válhatnak szét. Ezzel együtt felvetődik a doktori iskolák letisztulása más vonatkozásban is: a tudományági besorolásnak ma már teljes mértékben megfelelő kari tagozódás szerint, hiszen a két doktori iskola is a két karhoz tartozik. Természetesen nem kell, nem szabad ezt a folyamatot mesterségesen siettetni és erőltetni, de a szerzők véleménye szerint az érintetteknek tudatosan készülni kell a célszerű átrendeződésre. A tudományszakok átrendeződésénél, a korábban bemutatott objektív tények mellett a doktori iskoláknak feltétlenül konzultációt kell folytatniuk az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottságával valamint a Magyar Hadtudományi Társasággal. A megbeszélé

11 sek során törekedni kell a hadtudományban egységesen elfogadható tudományszakok kialakítására. Természetesen nem kell arra gondolni, hogy a Hadtudomány és a Katonai műszaki tudományok élesen elválnának egymástól. Ellenkezőleg, mindig is szoros kapcsolatban lesznek. Az összefüggés a PhD képzésben és kutatásban nyilvánvalóan az oktatott tárgyak és a kutatási témák együttélésében, a hallgatóknak a másik doktori iskola tantárgyának (tantárgyainak) felvételében fog megnyilvánulni, hiszen a kredit rendszerű képzés éppen az átjárhatóságot teszi lehetővé, sőt ösztönzi azt. A mi doktori iskoláink élenjáró példát mutattak ezen a téren, ugyanis az I. évesek 1. féléves képzése közös tanterv szerint folyik és közös, összevont szigorlattal zárul. A PhD kutatási témáink pedig, teljes mértékben megfelelnek a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség valamint a Belügyminisztérium igényének, amit azzal értünk el, hogy a meghirdetésre kerülő témákat előzetesen egyeztetjük megrendelőinkkel, és az Ő igényüket kiemelt fontosságú kutatási területekként kezeljük. Ami pedig az ún. civil szakok előretörését illeti, azt kell mondani, hogy az bizony több szempontból is örvendetes jelenség. Egyfelől ez jelenti a Nemzetvédelmi Egyetem valóban nemzetvédelmi jellegét, azaz a kutatási területei átfogják a nemzet védelmével kapcsolatos szinte valamennyi (kutatási) területet. A civil PhD hallgatók nagyszámú megjelenése a ZMNE doktori iskoláiban jelenti egyben a Hadtudományok illetve a Katonai műszaki tudományok népszerűségét, a népszerűség fokozódását, vele együtt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemét is. Tükrözi ez egyben a hadtudomány integráló jellegét. Nem utolsó sorban talán kissé önző megközelítéssel azt is mondhatjuk, hogy a civil PhD hallgatóink és kutatóink legújabb kutatási eredményei is a mi tudományágaink sikereit gyarapítják, népszerűségét növelik. A nálunk végzett PhD doktorok pedig örök életükre a hadtudomány letéteményeseivé válnak, mintegy képviselőink lesznek a civil szférában. A legnagyobb kincsünket hagytuk a végére: a témavezető tanáraink valamint a honvédségi illetve a belügyi hivatásos és polgári állományú PhD hallgatóink hősies áldozatvállalását. Minek köszönhető a tőlünk e szokatlan patetikus hangvétel? Az áldozatvállalók hősies elhivatottságától. A körülmények ismeretében belátható, hogy ezt a tevékenységet csak megszállottként lehet folytatni. Bizonyságul álljon itt a tanárok példája, akik közül a főállású egyetemi oktatók az elmúlt évtől nem részesülhetnek témavezetői díjazásban. Nem kevésbé elismerésre méltó a PhD hallgatók áldozatvállalása, akik a munkahelyi támogatás hiányában is vállalják a képzésben és a kutatásban való részvételt, nem utolsó sorban a jelentős képzési költségeket, a családi költségvetés terhére.

12 Meggyőződésünk, hogy közülük kerülnek ki a hadtudomány korábbi jeles képviselőinek méltó utódai, akik nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is nagyszerűen megállják a helyüket, és dicsőséget szereznek tudományágainknak, az egész magyar nemzetnek. A habilitált doktorok tábora A habilitáció intézményét az évi LXXX. törvény vezette be az egyetemi tanári kinevezés előfeltételeként az MTA Doktora címmel nem rendelkezőknek az előadói képesség, továbbá a PhD fokozat megszerzése utáni tudományos teljesítmény igazolására. Napjainkra jól kialakult gyakorlata van a habilitációs eljárásoknak, és az egyetemi oktatók, kutatók minőségbiztosítási rendszerének szoros részévé vált. Talán túlzottan egyéninek tűnő felfogásunkban a habilitáció az MTA doktora cím megszerzésének előszobájaként is definiálható. Habilitált doktoraink száma 89, és így jelentős összetevője, alkotóeleme a hadtudomány tudományos potenciáljának. A Hadtudományok doktorai, az MTA doktorai A hadtudomány ma élő doktorainak a száma 32 fő, ebből 1 fő Szabó Miklós rektor úr az MTA levelező tagja. Az MTA doktorok száma a megszerzés éve alapján 1990-től látható a 8. ábrán. Szembetűnő, hogy és között, majd egy évtizeden át egyetlen új nagydoktor sem született a Hadtudományokban. Ennek oka több tényezőben keresendő, így a rendszerváltozás utáni, majd a kandidátusi fokozat megszűnése és a PhD fokozat megszületése körüli bizonyos tanácstalanságban, stb. A részletek feltárására nem vállalkozhatunk. Nem hallgathatjuk el viszont azt a meggyőződésünket, hogy nagy hibát követtünk el akkor, amikor egy évtizeden át nem gondoskodtunk kellően az MTA doktorok utánpótlásáról a hadtudomány területén. Most megindult egy jelentős fellendülési, megújhodási folyamat, de az öt új nagydoktorunk még mindig a korábbi kandidátusok közül került ki. Tehát a hadtudomány PhD fokozatosai közül még nem avattunk MTA doktort. Ez egyben azt is jelenti, hogy történelmi jelentőségű esemény előtt állunk: ki lesz az első MTA doktora a Hadtudományokban a PhD fokozatosok közül?! Bizonyára nem kell túl sokáig várni, mert mint látni fogjuk, rendkívül nagy az érdeklődés és nagyszámú komoly aspiránssal számolhatunk. Szükség is van a vérfrissítésre, mert az MTA doktorok átlag életkora ma 70,3 év, amint az a 9. ábrán látható. Az ábra részletesebb elemzése alapján az is szembetűnő, hogy az életkor-függvény (eloszlási görbe) jól látható módon két különálló tartományra osztható: az

13 első a 65. életévig bezárólag tart, a második a életévek közé esik. Ráadásul az idősebb korcsoportba tartozik az ábrán feltüntetett, összesen 30 főből 19 fő, tehát mintegy 63%- a az érintetteknek. Az egyetemi főállású alkalmazásban így a közvetlen tudástranszferben viszont a törvényi előírások szerint legfeljebb hetvenéves korig vehetnek részt még a DSc fokozattal rendelkező egyetemi tanárok is. Az MTA doktorok megoszlása tudományszakonként a klasszikusnak mondható tudományszakok vezető szerepét tükrözi. 10. ábra Az MTA doktorok legfontosabb tudományos adatait a beküldött tudományos adatlapok alapján az 1. táblázat tartalmazza. A hadtudomány összesített tudományos potenciálja A 11. ábrán összefoglaltuk a hadtudományok doktora (DSc=32 fő), kandidátusa (CSc=349 fő), PhD doktora (186 fő), összesen 567 fő valamint a habilitált doktora (Dr. habil.=89 fő), és a később bemutatásra kerülő 25 fő tervezett MTA doktora továbbá a 244 fő PhD hallgató által képviselt, összesített tudományos potenciált tudományszakonként. Mindez együtt nagyon jelentős erőt képvisel, csak jól kell élnünk az adottsággal. Az összes doktorok száma (DSc+CSc+PhD) 567 fő, ebből az MTA köztestületi tagja 272 fő, ami összességében megfelel az MTA többi bizottságában fennálló aránynak. Az adatok birtokában lássuk, hol a helyünk a világban, közelebbről a hazai tudományos közéletben. Országos helyezésünk a PhD doktori képzésben A doktori védések számát mutatja integrált intézményenként a 2. táblázat a MAB adatai szerint [10]. A táblázatban megadott 10. helyezésünk a 224 fővel igen előkelőnek ítélhető meg. A 3. táblázat adati alapján az is megállapítható, hogy a hadtudományban megadott 206 PhD doktori fokozat a Társadalomtudományok tudományterületnek a 25%-át teszi ki. Ez bizony nem lebecsülendő eredmény. A Katonai műszaki tudományok mint teljesen új önálló tudományág a maga 20 PhD doktorával egyenlőre csak elenyésző hányadát adja a Műszaki tudomány tudományterületen megadott 1144 főnek.

14 Habilitált doktoraink helyezése, a habilitáció várható helyzete A MAB nyilvántartása szerint [10] a 89 fő habilitált doktorral a ZMNE a Miskolci Egyetemmel holtversenyben a helyen áll az összesen 40 intézményt számláló sorban. A habilitáció mint intézményrendszer további sorsáról tárgyalt az Országos Doktori és Habilitációs Tanács (melynek tagja egyetemünkről a szerző, mint tudományos rektorhelyettes és a Doktori Tanács elnöke, valamint Dr. Turcsányi Károly egyetemi tanár, a Habilitációs Bizottság elnöke) október 27-én Dr. Csákvári Éva főtanácsos (OM) előterjesztésében az új felsőoktatási törvénytervezetének véleményezése kapcsán. Minden további magyarázat helyett alább közreadjuk az ülésről készült emlékeztető vonatkozó részét. *** Dr. Csákvári Éva elmondta, hogy az Európai Oktatási Térségben a habilitáció intézménye általánosan nem ismert. Az egyetemi tanári kinevezések feltételeként nem célszerű címeket meghatározni, a kiírt pályázatokban feltüntethető, de kizáró ok nem lehet. A habilitációnak a törvényben való szabályozása ezáltal okafogyottá válik. Az egyetemektől nem kell megvonni a habilitáció jogát. Ezt tükrözi a törvény tervezete is. A tanács részletes vita után az alábbi határozatot fogadta el egyhangúlag: 1. A habilitáció fenntartása az oktatási és tudományos értékek megőrzése és mérése okán célszerű. Értékét azonban akkor lehet fenntartani, ha színvonala egységesen magas. Ennek érdekében az ODHT vállalja, hogy a habilitáció általános eljárására és követelményrendszerére ajánlásokat tesz. 2. Az egyetemi tanárokat a törvény alapján az ország legmagasabb közjogi méltósága, a köztársasági elnök nevezi ki. Indokolt, hogy az ilyen magas szintű kinevezés egységes feltételrendszer alapján történjék, és ezt a törvény, vagy a törvény felhatalmazásán alapuló magas szintű jogszabály rögzítse. A követelményrendszernek tartalmaznia kell: a pályázó oktatói alkalmasságát. Ennek bizonyítására szolgálhat tankönyv, vagy több tantárgy összeállítása, valamint egyetemi előadás tartása; tudományos tevékenységet igazolt a PhD megszerzése óta folytatott a doktori fokozatszerzés követelményeit lényegesen meghaladó tudományos publikációs tevékenység, és az egyetemi fakultás előtt tartott, saját kutatásokat ismertető tudományos előadás anyanyelven, valamint egy választott idegen nyelven, vagy az MTA doktora cím megszerzése;

15 aktív részvétel a tudományos közéletben. 3. Az ODHT javasolja, hogy az 1.-nak megfelelő szintű habilitáció helyettesítse a 2.-nak megfelelő követelményrendszer teljesítését. *** Csak remélhetjük, hogy a haza bölcsei a Parlamentben valóban bölcs döntést hoznak, és nem tesznek tönkre egy nehéz áldozatok árán kialakított és jól működő intézményrendszert, amely a felsőoktatás egyik hatékony minőségbiztosítási kritériuma lett napjainkra. Továbbmegyek, egyetemünkön az arra érdemes, kiváló teljesítménnyel rendelkező pályázóknak különösen akik egyéni képzési formában szerezték meg a PhD fokozatot lehetőséget kellene adni arra, hogy öt évnél korábban jelentkezhessenek habilitációs eljárásra, hasonló módon, mint ahogy azt az MTA Doktori Szabályzata is lehetővé teszi az MTA doktora cím megszerzésére irányuló eljárás folyamán. Helyünk a Magyar Tudományos Akadémián A további elemzést az MTA köztestületi tagok nyilvántartása [7] alapján végeztük el. A 12. ábra a köztestületi tagok számának alakulását mutatja az MTA egyes bizottságaiban. 1. függelék Az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága itt a maga 272 fő köztestületi tagjával az előkelő 10. helyet foglalja el a 121 bizottságból. Még szembetűnőbb a kiugróan magas számunk tudományos fokozattal rendelkezők létszám szerinti eloszlási ( gyakorisági ) görbéjén az egyes bizottságokban. Jól látható, hogy az eloszlási görbe maximuma egy-egy bizottságban az 50 fős köztestületi tagság körülire tehető. A hadtudomány 272 fő köztestületi létszáma ennek tükrében különösen magasnak mondható. 4. táblázat A CSc illetve PhD fokozattal rendelkezők számát mutatja a 13. ábra, a létszám eloszlását pedig a 14. ábra. A 248 fővel itt is előkelő, 4. helyen állunk, ám ennek még böjtje lesz az MTA doktorok számánál! Az MTA doktorok száma szerinti bizottsági sorrendet mutatja a 15. ábra, ahol a Hadtudományi Bizottság a maga 24 fő DSc fokozatosával (köztestületi tagjával!) a 19. helyen áll. A 16. ábrán az eloszlási görbe alapján ez a szám a bizottsági átlagértéket meghaladja. Ezzel nem is lenne baj. Az igazi gondot az összes doktorok számához viszonyított MTA doktorok aránya jelenti.

16 A 5. táblázat mutatja az MTA doktorok %-os arányát bizottságonként, amelyet itt doktori faktornak neveztünk és a következő formula szerint képeztünk: Df DSc = 100% CSc + PhD + DSc A 17. ábrán a Hadtudományi Bizottság a 8,8%-os doktori faktorral csak a 108. helyen áll a 121 bizottságból. Még szemléletesebben látszik ez a helyzet a 18. ábrán, ahol a (18-20) % körüli maximum fele alatt helyezkedünk el a 8,8%-al. Évek óta hangoztatjuk, hogy növelni kell a hadtudomány doktorainak a számát. Három év alatt van is öt új nagydoktorunk. De hogyan tovább? Lássuk előbb a biztató jelenséget: van jelentős számú, komoly esélyesünk, akik közül a következő 3-5 évben sokan megszerezhetik az MTA doktora címet. Biztató jelenség továbbá, hogy vannak eredményesen művelt kutatási témáink, tudományszakaink és sikeres doktori iskoláink. Jelentős a fiatal PhD doktorok száma és mint már korábban is említettük közülük még senki nem szerzett MTA doktori címet. Emellett további jelentős számú PhD utánpótlással számolhatunk a doktori iskoláinkból. Átlagosan 10 év felkészülési idővel kalkulálva is, a nem túl távoli jövőben be kell következnie a történelmi eseménynek: meg kell születnie az első PhD doktorból lett MTA doktorának a hadtudományban. Mit kell tennünk további sikereink érdekében? Pontosabban szólva: mire kell különös hangsúlyt fektetni? Mindenekelőtt változásra, első helyen szemléletváltozásra van szükség. Mennyiségi mutatóink kimagaslóan jók. Ilyenek a CSc és a PhD fokozatosok, valamint a habilitált doktorok száma. Számszerű adatait tekintve jónak lehet minősíteni a PhD fokozatra, a habilitációra, az egyetemi tanári kinevezésre, valamint az MTA doktora címre pályázók tudományos teljesítményével, publikációs tevékenységével szemben támasztott követelményeket is. Véleményünk szerint alapvetően két dologra kell koncentrálni: javítani kell az MTA doktoraink arányán (számán), valamint a tudományos publikációink minőségi mutatóin. A kettő egyébként szorosan összefügg egymással, és azt is ki kell mondani, hogy a hadtudományban az MTA doktora címre pályázók legnagyobb nehézsége éppen a habitus vizsgálat, azon belül is a hatástényező (az impakt faktor) valamint az idézettség (az ún. citációs index) hiánya, vagy meglehetősen alacsony száma.

17 Jelenleg ugyan a Hadtudományokban erre vonatkozó konkrét előírás nem szerepel egyetlen követelményi rendszerünkben sem, sem a MAB-nál az egyetemi és főiskolai tanári kinevezések kívánalomrendszerében, sem az MTA doktora követelményei között. Pontosabban szólva a Hadtudományokban ezekre a mutatókra vonatkozóan engedményes megfogalmazás szerepel, eltekintünk annak vizsgálatától. Tehát engedményt teszünk a pályázóknak. Ugyanakkor az MTA Doktori Szabályzata (25. (4) e) pontja) szerint csatolni kell a pályázathoz a kérelmező tudományos publikációira való hivatkozások jegyzékét. A hadtudományban jelenleg a hivatkozásokat automatikus kereső rendszerekkel nem, csak manuálisan tudjuk kezelni. Ezért a pályázóink hátránnyal indulnak, és rendkívüli nehézségekkel állnak szemben. Ezen azzal tudnánk segíteni, ha a hadtudományi folyóiratainkat referálnák nemcsak idehaza, hanem külföldön is (ehhez legalább angol nyelvű kivonat, abstract kellene minden cikkből), rendelkezni kellene citációs index-szel (jelenleg egy sem rendelkezik), és meg kellene teremteni a hivatkozások automatikus visszakeresési feltételeit. Kimondani, leírni könnyű, de megvalósítani nem egyszerű feladat. Bakos Klára és Gőcze István vállalta, hogy kidolgozza, és közleményben tárja a hadtudomány művelőinek nyilvánossága elé a megvalósítás lehetséges módjának feltételrendszerét, melynek ismeretében már csak szilárd elhatározásra és cselekvésre lesz (lenne?) szükség. Bizonyosak vagyunk benne, hogy valamennyien mindent megteszünk a hadtudomány mindenben egyenrangúvá, nagykorúvá válása érdekében. Végezetül a szerzőpáros MTA doktora tagjának lenne még egy apró, de talán nem jelentéktelen, személyes javaslata, kérése a hadtudomány jeles művelőihez, különösen az MTA doktora kollégáihoz: adjunk meg minden támogatást az új jelölteknek, de ne csak úgy általában, testületi állásfoglalásokkal meg határozatokkal, hanem konkrét egyéni, névreszóló segítségnyújtással. Hiszen mi, akik már végigjártuk ezt a rögös utat, akárcsak személyes tanácsokkal is megkönnyíthetjük a dolgukat, rámutatva a fontossági sorrendre, mert a pályázónak meglehetősen nehéz eligazodnia a rengetegben. Meggyőződésünk, hogy a személyes segítségünkkel gazdagodik a hadtudomány, de erősödik az önmagunk által művelt tudományszak is, hiszen lesznek méltó követőink, akik az új tudományos eredményeikkel tovább öregbítik a hadtudomány hírnevét.

18 ábra

19 A hadtudományi kandidátusok (CSc) száma a megszerzés éve alapján 1990-től április12-ei helyzet Forrás: ZMNE DHK (Dr. Gőcze István és Dr. Rajnai Zoltán)

20 ábra CSc fokozatosok megoszlása életkor szerint április12-ei helyzet Forrás: ZMNE DHK (Dr. Gőcze István és Dr. Rajnai Zoltán)

21 ábra

22 Kandidátusok (CSc) tudományszakonként C S c II III I. IV. V Biztonságelméletek 10. Védelemgazdaság 2. Politikatud. és honvédelem 11. Katonapedagógia 3. Országvédelem és hadtud. ált. elm. 12. Katonapszichológia 4. Szárazföldi csapatok művelete 5. Légierő műveletek 6. Műszaki támogatás ált. elm. 7. Véd. inform. és kommunikáció 8. Rendvédelem 9. Hadtörténelem 13. Katonaszociológia 14. Kat. humán erőforrás-gazd. 19. Katonaföldrajz 20. Térpészet és geoinformatika 21. ABV védelmi támogatás 22. Tűztámogatás 23. Honvédelmi jog I. Kat. műszaki infrastruktúra 15. Kat. kultúra és szk.kommunikáció II. Haditechnika 16. Információs rendszerek III. Védelmi elektronika 17. Katonai logisztika IV. Környezetbizt. és katasztrófavéd. 18. Felderítés és nemzetbiztonság V. Kat. közlekedési rendszertech. Forrás: ZMNE DHK (Dr. Gőcze István és Dr. Rajnai Zoltán)

23 ábra A PhD fokozatosok száma a megszerzés éve alapján 1990-től április12-ei helyzet PhD Forrás: ZMNE DHK (Dr. Gőcze István és Dr. Rajnai Zoltán)

24 ábra A PhD fokozatosok megoszlása életkor szerint április12-ei helyzet Forrás: ZMNE DHK (Dr. Gőcze István és Dr. Rajnai Zoltán)

25 ábra PhD doktorok tudományszakonként P h D IV II III I V. 1. Biztonságelméletek 10. Védelemgazdaság 2. Politikatud. és honvédelem 11. Katonapedagógia 3. Országvédelem és hadtud. ált. elm. 12. Katonapszichológia 4. Szárazföldi csapatok művelete 5. Légierő műveletek 6. Műszaki támogatás ált. elm. 7. Véd. inform. és kommunikáció 8. Rendvédelem 9. Hadtörténelem 13. Katonaszociológia 14. Kat. humán erőforrás-gazd. 19. Katonaföldrajz 20. Térpészet és geoinformatika 21. ABV védelmi támogatás 22. Tűztámogatás 23. Honvédelmi jog I. Kat. műszaki infrastruktúra 15. Kat. kultúra és szk.kommunikáció II. Haditechnika 16. Információs rendszerek III. Védelmi elektronika 17. Katonai logisztika IV. Környezetbizt. és katasztrófavéd. 18. Felderítés és nemzetbiztonság V. Kat. közlekedési rendszertech. Forrás: ZMNE DHK (Dr. Gőcze István és Dr. Rajnai Zoltán)

26 ábra PhD hallgatók tudományszakonként P h D h a llg IV. III. 1. II I V. 1. Biztonságelméletek 10. Védelemgazdaság 2. Politikatud. és honvédelem 11. Katonapedagógia 3. Országvédelem és hadtud. ált. elm. 12. Katonapszichológia 4. Szárazföldi csapatok művelete 5. Légierő műveletek 6. Műszaki támogatás ált. elm. 7. Véd. inform. és kommunikáció 8. Rendvédelem 9. Hadtörténelem 13. Katonaszociológia 14. Kat. humán erőforrás-gazd. 19. Katonaföldrajz 20. Térpészet és geoinformatika 21. ABV védelmi támogatás 22. Tűztámogatás 23. Honvédelmi jog I. Kat. műszaki infrastruktúra 15. Kat. kultúra és szk.kommunikáció II. Haditechnika 16. Információs rendszerek III. Védelmi elektronika 17. Katonai logisztika IV. Környezetbizt. és katasztrófavéd. 18. Felderítés és nemzetbiztonság V. Kat. közlekedési rendszertech. Forrás: ZMNE DHK (Dr. Gőcze István és Dr. Rajnai Zoltán)

27 ábra 3 3 A DSc fokozatosok száma a megszerzés éve alapján 1990-től április12-ei helyzet 2, , DSc 0, Forrás: ZMNE DHK (Dr. Gőcze István és Dr. Rajnai Zoltán)

28 ábra A DSc fokozatosok megoszlása életkor szerint április12-ei helyzet Forrás: ZMNE DHK (Dr. Gőcze István és Dr. Rajnai Zoltán)

29 ábra 7 MTA doktorok (DSc) tudományszakonként D S c II III. IV I. V. 1. Biztonságelméletek 10. Védelemgazdaság 2. Politikatud. és honvédelem 11. Katonapedagógia 3. Országvédelem és hadtud. ált. elm. 12. Katonapszichológia 4. Szárazföldi csapatok művelete 5. Légierő műveletek 6. Műszaki támogatás ált. elm. 7. Véd. inform. és kommunikáció 8. Rendvédelem 9. Hadtörténelem 13. Katonaszociológia 14. Kat. humán erőforrás-gazd. 19. Katonaföldrajz 20. Térpészet és geoinformatika 21. ABV védelmi támogatás 22. Tűztámogatás 23. Honvédelmi jog I. Kat. műszaki infrastruktúra 15. Kat. kultúra és szk.kommunikáció II. Haditechnika 16. Információs rendszerek III. Védelmi elektronika 17. Katonai logisztika IV. Környezetbizt. és katasztrófavéd. 18. Felderítés és nemzetbiztonság V. Kat. közlekedési rendszertech. Forrás: ZMNE DHK (Dr. Gőcze István és Dr. Rajnai Zoltán)

30 ábra A Hadtudomány tudományos potenciálja Ö s s z e s IV II III I V. 1. Biztonságelméletek 10. Védelemgazdaság 2. Politikatud. és honvédelem 11. Katonapedagógia 3. Országvédelem és hadtud. ált. elm. 12. Katonapszichológia 4. Szárazföldi csapatok művelete 5. Légierő műveletek 6. Műszaki támogatás ált. elm. 7. Véd. inform. és kommunikáció 8. Rendvédelem 9. Hadtörténelem 13. Katonaszociológia 14. Kat. humán erőforrás-gazd. 19. Katonaföldrajz 20. Térpészet és geoinformatika 21. ABV védelmi támogatás 22. Tűztámogatás 23. Honvédelmi jog I. Kat. műszaki infrastruktúra 15. Kat. kultúra és szk.kommunikáció II. Haditechnika 16. Információs rendszerek III. Védelmi elektronika 17. Katonai logisztika IV. Környezetbizt. és katasztrófavéd. 18. Felderítés és nemzetbiztonság V. Kat. közlekedési rendszertech. Forrás: ZMNE DHK (Dr. Gőcze István és Dr. Rajnai Zoltán)

31 ábra Az MTA bizottságai illetve azok létszámviszonyai Klinikai I. (konzervatív) Tudományos Bizottság 676 fő 10. Hadtudományi Bizottság 272 fő 121. Bányászati Ergonómiai; Magyar Őstörténeti Komplex; Ókortudományi Bizottság(ok) 0 fő 0 Bizottság

32 ábra 500 CSc, PhD illetve DLA fokozatosok az MTA bizottságai szerint Klinikai I. (konzervatív) Tudományos Bizottság 489 fő 4. Hadtudományi Bizottság 248 fő 121. Bányászati Ergonómiai; Magyar Őstörténeti Komplex; Ókortudományi Bizottság(ok) 0 fő Bizottság

33 ábra A PhD, CSc illetve DLA fokozatosok létszám és bizottság szerinti megoszlása Bizottságok száma Fő

34 ábra DSc fokozatosok az MTA bizottságai szerint Klinikai I. (konzervatív) Tudományos Bizottság 187 fő 19. Hadtudományi Bizottság 24 fő 121. Bányászati Ergonó miai; Geonómiai; klinikai idegtudo- mányi; Magyar Őstörténeti Mezőgazd. Biometriai; Mező- gazd. Víz gazdálkodási; Nem- zetközi tanulmányok; Ókortu dományi Bizott ság(ok) 0 fő Bizottság

35 ábra A DSc fokozatosok létszám és bizottság szerinti megoszlása Bizottságok száma Fő

36 ábra Doktori faktor az MTA bizottságai szerint 50,00 45,00 40,00 35,00 30,00 1. Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottság 50% 108. Hadtudományi Bizottság 8,8% 121. Bányászati Ergonómiai; Geonómiai; klinikai idegtudományi; Magyar Őstörténeti Mezőgazd. Biometriai; Mezőgazd. Vízgazdálkodási; Nemzetközi tanulmányok; Ókortudományi Bizottság(ok) 0 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 Bizottság

37 ábra A doktori faktor létszám és bizottság szerinti megoszlása 16 Bizottságok száma %

38 táblázat Fsz. NÉV Tud. fokozat Fokozat éve 1. ÁCS TIBOR DSc 1994 Habilitált Habilitált 2001 Az MTA doktorai PhD hallgató Végzett PhD Publ. száma Kum. imp. fakt. Hiv. száma MTA HB funkció n.a. n.a. 300 n.a elnök Egyetemi tanár magántanár egyetemi magántanár 2. BOGNÁR KÁROLY DSc n.a. n.a. 200 n.a. n.a. tag 3. CSATÁRI SÁNDOR DSc n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. tag 4. DOMBRÁDY LÓ RÁND DSc n.a. n.a. 50 n.a. n.a. tag 5. FARKAS JÓZSEF DSc HALÁSZ LÁSZLÓ DSc HORVÁTH MIKLÓS DSc JANZA KÁROLY DSc 1988 Habilitált 1988 Habilitált 1995 Habilitált 2004 Habilitált 1996 egyetemi magántanár n.a. 20 tag egyetemi tanár n.a. 188 tag egyetemi magántanár 1997 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. tag 9. KŐSZEGVÁRI TI BOR DSc Prof. Emeritus n.a. 250 tag 10. MÓRICZ LAJOS DSc n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. tag 11. MÓROCZ LAJOS DSc n.a. n.a. 25 n.a. 20 tag 12. ŐSZ SÁNDOR DSc n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. tag 13. PUSZTAI JÁNOS DSc n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. tag 14. SOLYMOSI JÓ ZSEF DSc SZABÓ JÁNOS DSc 1993 Habilitált 1994 Habilitált SZABÓ JÓZSEF DSc egyetemi tanár tag egyetemi tanár n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. tag címzetes egyetemi tanár n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. tag 17. SZABÓ MIKLÓS MTA lev egyetemi tanár n.a tag

39 Fsz. NÉV Tud. fokozat tagja Fokozat éve Habilitált 18. SZÉPLAKI JÁNOS DSc UNGVÁR GYULA DSc 1993 Habilitált 1996 Egyetemi tanár magántanár egyetemi magántanár PhD hallgató Végzett PhD Publ. száma Kum. imp. fakt. Hiv. száma MTA HB funkció n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. tag Prof. Emeritus n.a. 25 tag 20. BOKOR IMRE DSc n.a. n.a. n.a. n.a. n.a DEÁK PÉTER DSc n.a. n.a. n.a. n.a. n.a KALLÓ PÉTER DSc KENDE GYÖRGY DSc 2004 Habilitált 2000 egyetemi docens 7-23 n.a LAPOS MIHÁLY DSc n.a. n.a. n.a. n.a. n.a LÁNG GYÖRGY DSc n.a. n.a. n.a. n.a. n.a NAGY LÁSZLÓ DSc 2003 Habilitált n.a ÖLVEDI IGNÁC DSc n.a. n.a. 150 n.a PICK RÓBERT DSc n.a. n.a. n.a. n.a. n.a SERES GYÖRGY DSc n.a. n.a. n.a. n.a. n.a STEFÁN GÉZA DSc n.a. n.a. n.a. n.a. n.a SZABÓ PÉTER DSc n.a. n.a. 54 n.a THÜRMER GYULA DSc n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. -

40 táblázat Doktori védések integrált intézményenként én: Intézménynév Elfogadott Elutasított 1. Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Szegedi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szent István Egyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Veszprémi Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Kaposvári Egyetem Debreceni Református Hittudományi Egyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Színház- és Filmművészeti Egyetem Evangélikus Hittudományi Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Magyar Iparművészeti Egyetem Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem 1 0 Doktori védések tudományterületenként én: 3. táblázat Tudományterületnév ElfogadottZMNE elfogadott 13 Agrártudományok 535 Bölcsészettudományok 2153 Hittudomány 74 Műszaki tudományok Művészetek 185 Orvostudományok 1324 Társadalomtudományok Természettudományok 2930

41 táblázat Az MTA bizottságok sorrendje a létszámuk alapján 55 Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: 97 2 Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: 50 8 Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: Összesen: 16 3 Összesen: Összesen: 12 4 Összesen: Összesen: Összesen: 7 58 Összesen: 6 59 Összesen: 6 79 Összesen: 4 56 Összesen: 3 41 Összesen: 1 16 Összesen: 0 66 Összesen: 0 87 Összesen: 0

42 5. táblázat Doktori faktor az MTA bizottságaiban Biz. DSc CSc + PhD+DSc * , , , , , , , , , , , , , , , ,5 5 36, , , , , Biz. DSc CSc + PhD+DSc * , , , , , , , , , , , , , ,4 9 28, , , , , , , , , , ,2 Biz. DSc CSc + PhD+DSc * , , , , , , , , , , , , , , , , , ,4 6 16, , , , , ,4 7 16, , ,6 Biz. DSc CSc + PhD+DSc * , , , , , , , ,3 8 13, ,6 1 12, ,5 2 10, , , ,7 44 8, ,1 43 5, , /1 56 /3 79 /4 72 /8 74 /

43 Biz. DSc CSc + PhD+DSc *100 87

44 1. függelék 1. Agrárközgazdasági Bizottság 2. Agrárműszaki Bizottság 3. Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottság 4. Akusztikai Komplex Bizottság 5. Állam és Jogtudományi Bizottság 6. Állatnemesítési, -tenyésztési és Takarmányozási Bizottság 7. Állatorvostudományi Bizottság 8. Általános Mikrobiológiai Bizottság 9. Analitikai Kémiai Bizottság 10. Antropológiai Bizottság 11. Anyagtudományi és Technológiai Bizottság 12. Anyagtudományi és Technológiai Komplex Bizottság 13. Áramlás és Hőtechnikai Bizottság 14. Atom- és Molekulafizikai Bizottság 15. Automatizálási és Számítástechnikai Bizottság 16. Bányászati Ergonómiai és Bányaegészségügyi Tudományos Bizottság 17. Bányászati Tudományos Bizottság 18. Biofizikai Bizottság 19. Biokémiai és Molekuláris Biológiai Bizottság 20. Botanikai Bizottság 21. Csillagászati és Űrfizikai Bizottság 22. Demográfiai Bizottság 23. Elektronikus Eszközök és Technológiák Bizottság 24. Elektrotechnikai Bizottság 25. Élelmiszertudományi Komplex Bizottság Az MTA bizottságai 26. Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Bizottság 27. Elméleti Orvostudományi Tudományos Bizottság 28. Energetikai Bizottság 29. Építészettudományi Bizottság 30. Építészettörténeti és Elméleti Bizottság 31. Erdészeti Bizottság 32. Filozófiai Bizottság 33. Fizikai-Kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottság 34. Földrajzi I. Tudományos Bizottság (Társadalomföldrajz) 35. Földrajzi II. Tudományos Bizottság (Természetföldrajz) 36. Földtani Tudományos Bizottság 37. Genetikai Bizottság 38. Geodéziai Tudományos Bizottság 39. Geofizikai Tudományos Bizottság 40. Geokémiai és Ásvány-Kőzettani Tudományos Bizottság 41. Geonómiai Tudományos Bizottság 42. Gépszerkezettani Bizottság 43. Gyepgazdálkodási Bizottság 44. Hadtudományi Bizottság 45. Hidrobiológiai Bizottság 46. Hidrológiai Tudományos Bizottság 47. Immunológiai Bizottság 48. Informatikai és Számítástudományi Bizottság 49. Informatikai Bizottság 50. Ipar- és Vállalatgazdasági Bizottság 51. Irodalomtudományi Bizottság 52. Jövőkutató Bizottság 53. Kertészeti Bizottság 54. Klasszika filológia 55. Klinikai I. (Konzervatív) Tudományos Bizottság 56. Klinikai Idegtudományi Bizottság 57. Klinikai II (Műtéti) Tudományos Bizottság 58. Környezet és Egészség Bizottság 59. Környezeti Kémiai Bizottság 60. Közgazdaság-tudományi Bizottság 61. Közigazgatás-tudományi Bizottság 62. Közlekedéstudományi Bizottság 63. Lézerfizikai és Spektroszkópiai Bizottság 64. Magfizikai Bizottság 65. Magyar Nyelvi Bizottság 66. Magyar Őstörténeti Komplex Bizottság 67. Marketing Bizottság 68. Matematikai Bizottság 69. Megelőző Orvostudományi Tudományos Bizottság 70. Metallurgiai Bizottság 71. Meteorológiai Tudományos Bizottság 72. Mezőgazdasági Biometriai-Biomatematikai Bizottság 73. Mezőgazdasági Biotechnológiai Bizottság 74. Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottság 75. Munkatudományi Bizottság 76. Műszaki Kémiai Komplex Bizottság