Fordította Egyeki Martina

Átírás

1

2 Fordította Egyeki Martina

3 GINA L. MAXWELL Elcsábítani Hamupipőkét Ulpius-ház Könyvkiadó Budapest, 2013

4 A fordítás alapjául szolgáló mű: Gina L. Maxwell: Seducing Cinderella Copyright 2012 by Gina L. Maxwell This translation published by arrangement with Entangled Publishing, LLC. All rights reserved. Hungarian translation Egyeki Martina, 2013 Ulpius-ház Könyvkiadó, 2013 ISBN

5 Férjemnek, aki elviselte, hogy az évek során egyik megszállottságból a másikba estem, amíg végül megtaláltam azt, amire hivatott vagyok. Köszönöm, hogy nem ugrottál ki a vonatból, bébi.

6

7 Első fejezet Lucie Miller fel sem pillantott, amikor meghallotta a kopogást az irodája ajtaján. Bosszantotta, hogy a következő fizioterápiás páciense korábban érkezett, mert még az előző időponthoz kapcsolódó papírmunkával sem végzett. Megigazította a szemüvegét. Kinyújtóztathatja a lábát a hallban még tíz percig, amíg befej A kopogás megismétlődött, valamivel követelőzőbben, mint az előbb, és Lucie abbéli elhatározottsága, hogy nem rendeli alá magát mások kívánságának, ismét szertefoszlott. Az előtte heverő papírhalomra ejtette a tollát és azt kiáltotta: Szabad! Tökéletesen nyírt sötét hajjal keretezett fej jelent meg az ajtónyílásban. Remélem, nem zavarlak. Mielőtt megakadályozhatta volna, a nő szíve kihagyott egy ütemet dr. Stephen Mann, az Észak-nevadai Egészségügyi Központ sporttudományi igazgatójának és ügyeletes szépfiújának lágy, bársonyos hangjára. Agya fénysebességgel, felszólítás nélkül felmérte saját megjelenését, és ugyanarra a következtetésre jutott, mint mindig: Jellegtelen és rendezetlen. Elfojtott egy csalódott sóhajt és a késztetést, hogy lesimítsa a copfjából kiszabadult tincseket. Lehető legszebb mosolyával fordult a férfi felé. Egyáltalán nem. Már megint elfelejtettem a megbeszélést, ugye? 7

8 Két szabályos arcgödröcske kacsintott rá. Nem, ma nem. A férfi becsukta az ajtót, amitől Lucie pulzusa hevesen verni kezdett. Ortopéd sebészként Stephen gyakori vendégnek számított a nő kevésbé lenyűgöző irodájában a Rehabilitációs és Sporttudományi Központban, hogy konzultáljanak közös betegeik állapotáról. De soha, egyetlen alkalommal sem csukta be az iroda ajtaját. Igyekezve, hogy ne következtessen elhamarkodottan, Lucie intett a kezével. Kérlek, ülj le. Ööö? Lucie az egy szál vendégszékre pillantott, amely jelenleg mappák, régi újságok és tudományos cikkek súlya alatt roskadozott. Esküdni mert volna rá, hogy elvörösödik, amíg megkerülte az asztalt. Ó, te jó ég, sajnálom! Várj, mindjárt arrább Jó így is, nem szükséges De, ragaszkodom hozzá. Felnyalábolta a kusza papírhalmot. Nem először, nem is századjára kívánta már, hogy bárcsak kevésbé lenne szétszórt. Gyorsan körbefordult, hogy helyet keressen a toronynak. A kezében tartotthoz hasonló kupacok sorakoztak a padlón a fal mellett, az asztal minden négyzetcentiméterén és az iratszekrényben. Végül feladta és a saját székére dobta a kupacot, mielőtt a vendége felé fordult. Istenem, miért is nem lehet laza és összeszedett, mint a többi nő? Az a fajta, akikkel Stephen randizni szokott. Szóval, mi szél hozott ezen a szép délutánon a kórház legmélyebb bugyrába? A férfi megköszörülte a torkát és áthelyezte a testsúlyát. Normális esetben a szívdöglesztő doki maga volt a megtestesült önbizalom. Egyebek közt ez volt az oka, hogy a nők szó szerint elaléltak a jelenlétében. Ez, valamint a könnyed sárm, a Ken babás megjelenés és a mindezt kiegészítő gyilkos mosoly. Két hónap múlva rendezik a kórház éves jótékonysági vacsoráját és bálját, és bár a srácoknak elég szmokingot bérelniük, tisztában vagyok vele, hogy a nőknek időt kell szakítaniuk 8

9 ruhavásárlásra, időpontot kell egyeztetniük a fodrásszal, manikűrössel, vagy mit csinálnak még a nők, hogy gyönyörűvé varázsolják magukat. Lucie elszorult torokkal a nyakláncához kapott, és babrálni kezdte a medált. Hát eljött végre. Évek óta dolgoztak már együtt, néha túlóráztak is a közös esetek miatt, rossz kínai kaját rendeltek, amikor az agyuk nem bírt kikapcsolni, de már kopogott a szemük az éhségtől. Összeillettek intellektusban, és közös szenvedélyük a betegek minél gyorsabb gyógyulásában minden másnál szorosabban összefűzte kettejüket. Lucie hosszú ideje szerette, de a férfi eddig nem hívta randevúra. Nem tett semmilyen lépést, inkább divatos üzletasszonyokkal randizott, akiket az utca végén álló, trendi Club Calientében szedett fel. De most itt volt, az ő irodájában. És a kórházi bálról beszélt. Jóisten, csak most ne ájuljon el. Lucie lassú, mély levegőt vett, és igyekezett közömbösnek tűnni. Kérdezni akarsz valamit, Stephen? Az igyekezet hiábavaló volt. Szívás. A férfi a nyakát masszírozta, és imádnivalóan zavarba jött. Áh, igen, de nem csinálom túl jól, igaz? Dehogy, eddig nem rossz. Túl nagy lelkesedés. Dupla szívás! Tudom, hogy korábban kellett volna szólnom. És meg is akartam kérdezni, amikor a múlt hónapban összefutottunk a Club Calientében, de túl sokáig haboztam, ti pedig elmentetek. Azt reméltem, találkozunk még ott, mert nem tűnt helyénvalónak, hogy az irodádban érdeklődjem ilyesmiről. Lucie felidézte az egyetlen alkalmat, amikor betette a lábát a túlzsúfolt, méregdrága klubba. Legjobb barátnője, Vanessa MacGregor éppen akkor nyert meg egy bonyolult ügyet, és néhány itallal meg tánccal akarta megünnepelni. Vanessa meggyőzte Luciet, hogy szokott bárjuk, a Fritz's helyett a nyílt húspiacra hasonlító klubba menjenek. Legfeljebb egy órát tölthettek ott, aztán leléptek. Inkább tűnt egy szteroidon élő diákklubnak, countrys közönséggel. 9

10 Az éjszaka hátralévő részében úgy ünnepeltek, ahogy azt kell: csapolt sört ittak és megvertek néhány fickót dartsban. Ó, ne aggódj biztosította. Mármint, itt lenn. Legfeljebb Mr. Kramer hallhat minket a futópadon, de be van csukva az ajtó, és ha nem lenne, szerintem sokszor elfelejti bekapcsolni a hallókészülékét, szóval annyi az esélye, hogy kihallgasson, mint a Lucie. Bocsi. Jesszus, befognád végre? Zagyválsz itt, mint egy idióta! Mit akartál mondani? A férfi akkora levegőt vett, mintha a kórház tetejéről akarna bázisugrást végrehajtani, randikérés helyett. El akartam kérni a barátnőd telefonszámát. Én micsoda? A lányét, akivel aznap éjjel voltál. Jár valakivel? Vanessa? Lucie agya küszködve próbálta követni a hirtelen eltérést a beszélgetés eddigi menetétől. Vagy legalábbis attól, amerre ő azt hitte, hogy halad. Milyen hülye volt. Ööö, nem, éppen nem jár senkivel A férfi testének minden izma láthatóan elernyedt, ahogy felállt, és visszatérő könnyed mosolyától mindkét gödröcske a szeme közé talált. Nagyszerű! Akkor megadod a számát? Nem akarok az utolsó percig várni, hogy elhívjam. A nagy esemény előtt még randiznék vele néhányszor, tudod, hogy jobban megismerkedjünk. Isten tudja, ezeken a jótékonysági vacsorákon sosem lehet értelmesen beszélgetni anélkül, hogy valaki félbe ne szakítana. Lucie? Figyelsz rám? Mi? Nem. Vagyis, igen, figyelek. Persze, igazad van. A vacsora semmiképpen sem alkalmas első randira. Lucie az asztalán uralkodó rendezett káoszra pillantott. Vanessa pánikba esne, ha látná. Barátnőjét mintha skatulyából húzták volna ki, kívül-belül összeszedett, minden hajtincse a helyén, soha nem hagyta, hogy az érzelmei elárulják. Tökéletes Barbie baba külsejével épp a Stephen Mann-féle Kenhez illett. Minden, ami Lucie-ból hiányzott. 10

11 Szóval? Elkérhetem a számát? Vagy most az aggódó barátnő szerepét játszod, aki előbb kifaggat a szándékaimról? incselkedett a férfi. Megkérdezhetnéd, miből gondolom, hogy elég jó vagyok hozzá, vagy hasonló. Lucie nem tudott visszatartani egy apró mosolyt. Mintha nem lennél elég jó bárkinek. Elbűvölő vagy, okos, jóképű és sikeres. Létezik bárki, akinek ez a csomag nem elég jó? Jó parti vagyok, ugye? kacsintott a férfi. Ne felejtsd el ugyanezt megemlíteni Vanessának, amikor elmeséli, hogy felhívtam. Már ha egyáltalán megkapom a számát. Ó, rögtön, bocsi. Hmm Körbenézett az irodában öntapadós cetli vagy más papírdarab után kutatva. Tudta, hogy megtalálná, ha egy pillanatig képes lenne gondolkodni, pontosan tudta, hol tartja, de úgy érezte magát, mint akin az elmúlt öt percben teljes homloklebeny-eltávolítást végeztek. Feladta a keresést, elkapta a férfi kezét, és egy tollal a tenyerébe firkantotta Vanessa mobilszámát. Kényszerítenie kellett magát, hogy elengedje, még mielőtt valami hülye felkiáltójelet rajzolt volna, vagy véletlenül túl erősen teszi ki a pontot és átszúrja a bőrt a toll hegyével. Na, tessék. De most bocsáss meg, nekem, ööö, a következő betegem bármelyik percben itt lehet. Akkor nem rabolom tovább az idődet. Kösz, Lucie. A doktor tintamentes kezével megmarkolta a kilincset és kinyitotta az ajtót, majd hátranézett és hozzátette: Jövök eggyel. Lucie az arcára erőltetett valamit, amiről remélte, hogy legalább halványan emlékeztet egy mosolyra. Észben tartom, doki. Amint a férfi kilépett az ajtón, visszasüppedt a székébe, nem törődve az előbb odaszórt papírhalommal. Ez az egész nem hatott újdonságként számára. Tulajdonképpen tipikusnak mondható, hogy keresztülnéznek rajta. Mostanra már immúnissá kellett volna válnia az ezzel járó fájdalomra. Melyik is az a kifejezés? Idejétmúlt. Igen, ez az. Mostanra megszokhatta volna, nem ez volt az első eset, hogy a 11

12 neki tetsző férfi a barátnője iránt érdeklődik. De azért még fájt. Nagyon. Többé nem áltathatja magát. Sosem lesz a doki vágyainak tárgya. És bár a benne lakozó realista azt mondta, nem is számít; hogy mindössze csak a társaságára és a szakmai kapcsolatára van szüksége, a jövőbeni esélyei hatására álmodozó énje hagyta kibuggyanni a látását elhomályosító könnyeket. 12

13 Második fejezet Meg tudná mutatni, merre van a fizioterápiás részleg? Ahol valami arrogáns köcsög óvodásoknak való gyakorlatokat ír elő és lényegében kiherél Enyhe kifejezés, ha azt mondjuk, hogy Reid Andrewsnak rossz kedve volt, de ez nem jelenti azt, hogy a kórházi recepcióson tölti ki a dühét. Végighallgatta az útbaigazítást, megköszönte, majd távozott. Minél közelebb ért a céljához, az izmai annál jobban összerándultak a bosszúságtól. Nem kellene itt lennie. Vegasban kellene lennie, az edzője és a csapat orvosának segítségével kellene felgyógyulnia a sérüléséből. Nem a Nevada állambeli Sparksban praktikusan közel ugyan Renóhoz, de veszélyes közelségben északra fekvő szülővárosához, Sun Valley-hez. Most olyannal kell együtt dolgoznia, akinek fogalma sincs a sportjáról, és arról, hogy nagyon fontos olyan hamar visszatérnie a ketrecbe, amilyen hamar csak lehet, hogy felkészüljön a visszavágóra. Harcolt, amióta csak az eszét tudta. Azt a sportot űzte, amit minden másnál jobban szeretett MMA-t, vagyis kevert harcművészeteket harcolt azért, hogy a csúcsra érjen, és azért, hogy ott is maradjon. Tizenöt év elteltével ő volt a leggazdagabb félnehézsúlyú harcos a ketrecharcos-bajnokságon, 34-3-as eredménnyel és milliónyi rajongóval. Persze most mindez nem számított, mert a pályafutásának vége, ha nem épül fel a visszavágóra. 13

14 Az egyszerre mobilozó és csipogóját ellenőrző orvos a saroknál leszorította Reidet, és beleütközött. Vissza sem nézett, csak folytatta az útját a folyosón. Reid összeszorította az állkapcsát és addig tartotta a jobb vállát, amíg elmúlt a fájdalom. Még egy ilyen jelentéktelen ütéstől is pokolian fájt. A legbosszantóbb sérülést szenvedte el, ami csak sportolót érhet: vállízületi ínszakadást. Ráadásul nem is harc közben sérült le, ami már szinte sértés volt. Akkor szerezte, amikor a címmérkőzésére edzett. A harmincnégy évével már őskövületnek számított a sportágban, olyan régóta űzte, hogy már a teste is kezdte jelezni az istenverte sérülésekkel. Kikerült egy csigalassan vánszorgó, idős hölgyet, közben elátkozta Butchot, az edzőjét, amiért ide küldte. Nem sokkal az után, hogy Reid jobb vállát megműtötték, a csapat sportorvosának haza kellett utaznia beteg édesapjához. Scotty még hónapokig nem tér vissza, és mivel Reid volt az egyetlen sérült a csapatban, Butch átmenetileg a helyi fizioterápiára irányította. De ha Reid ezzel a fickóval dolgozott volna tovább, ötvenéves koráig sem készül fel a meccsre, így hát a saját kezébe vette a gyógyulását. Balszerencséjére, Butch megtudta, mire készül, és eltiltotta, amiért túl könnyen vette a sérülést és nem hallgatott Scottyra. Mottói többek voltak az átlagos motiváló szövegeknél, tartotta is magát hozzájuk: többet adj, mindennél, vagy a semmiért küzdesz vagy ha nem nyerni jöttél, mi a faszért nem maradtál otthon. Az ezekhez hasonló hülyeségek beleégtek az agyába, amióta csak elég idős volt az edzője utasítására ütni. Határozottan elutasította azt az eshetőséget, hogy nem gyógyul fel teljesen két hónap alatt; ezzel elveszítheti az esélyt a címe visszahódítására. A sportág évről évre fiatalabb és jobb harcosokat nevelt ki, akikkel az idősebbeknek egyre nehezebb volt felvenniük a versenyt. Ezért edzett Reid olyan keményen, amennyire csak tudott. Mindig akadt egy másik fickó, akinek az övére fájt a foga, és halálra edzette magát, csak hogy megszerezhesse, így neki még ennél is jobban kellett küzdenie, hogy megtartsa. Nagyon kiakadt Butchra, 14

15 amikor kiadta az ukázt: hagyja ott a csapatot és azonnal kezeltesse magát, különben lemondja a meccset. Bassza. Meg. Oké, tök mindegy. Ha ettől az edzője boldog, végigcsinálja a hülye fizioterápiát. De ez még nem jelenti azt, hogy a rendes edzéseken nem fog ugyanúgy bánni vele, mint eddig. Nincs ideje tökölni. Vissza kell érnie Vegasba, amilyen hamar csak lehet, hogy visszanyerhesse a jogos tulajdonát. Reid kitárta a kétszárnyú ajtót és átsétált a katolikus férfiegylet központjára hasonlító csarnokon, a futópadok, ellipszistrénerek, súlyzószettek és gumilabdák között. Se bokszketrec, se tornaszőnyeg, se bokszzsák. Viszont volt egy nyolcvanvalahány éves öregember, aki olyan lassan sétált az egyik futópadon, hogy szinte mozdulatlannak tűnt. Ez szívás motyogta maga elé, miközben egy apró irodához ért. A félig nyitott ajtón a fizioterapeuta névtáblája: Lucinda Miller. Felemelte a kezét, hogy gyorsan kopogjon, mielőtt benyit, amikor elfojtott szipogást hallott az asztal mögött ülő barna hajú nő irányából. Legalábbis úgy sejtette, hogy az asztal lehet, nehéz volt megmondani, mi rejtőzik a papír- és irathalmok alatt. Kopogás helyett megköszörülte a torkát. Elnézést, rosszkor jöttem? A nő a hátsó fal felé pördült a széken, közben beütötte a térdét az egyik iratszekrénybe, és halkan káromkodott, Reid sejtette, hogy ezt a kifejezést nem sokszor használja nyilvánosan. Bár még nem látta az arcát, az esetlenségét valamiért aranyosnak találta. Amikor a nő valahonnan a padlóról felkapott egy doboz zsebkendőt és kifújta az orrát, eszébe jutott, hogy nincs jó hangulatban. Visszajöhetek később. Nem, dehogy. A nő megtörülte az orrát és anélkül, hogy megfordult volna, a háta mögé mutatott. Legyen szíves, foglaljon helyet a másik szobában, azonnal megyek. Jól hangzott. Amennyire utálta a kiborult nők látványát, annyira utált megnyugtatni valakit, akit ismert, hát még egy olyan nőt, akit nem. Megtalálta a szobát és csípőjével a párnázott asztalnak dőlt, 15

16 szórakozottan ropogtatva az ujjait. Egy perc elteltével a nő is belibegett, és fel sem pillantva a férfi aktájából, egyenesen a fal melletti íróasztalhoz lépett. Borzasztóan sajnálom mondta. Egy percet kérek, gyorsan átfutom az aktáját, aztán rátérhetünk. Csak nyugodtan. Volt valami a nő hangjában, ami nem hagyta nyugodni. Mintha már hallotta volna. Rendben, Mr. Johnson, lássuk csak, mi Egyszerre bénultak le, ahogy beléjük hasított a felismerés. Luce? Reid? Sok év telt el az óta basszus, hat, vagy talán hétnél is több, a férfi nem emlékezett rá, amióta utoljára látta a legjobb barátja kishúgát. Arca foltos volt, szeme kivörösödött a sírástól, így szinte fel sem ismerte, de a bal szeme külső sarkában látható, nagyjából szív formájú szeplő elárulta. Igaz, majdnem teljesen eltakarta a négyszögletes szemüveg. Te jó ég mondta a nő, és szorosan átölelte a férfi derekát. Reid rég nem találkozott senkivel a szülővárosából, és a bátyját leszámítva Luce volt az egyetlen, akit szívesen látott. Viszonozta az ölelését, és lehajolt hozzá. Hajának virág- és nyárillata volt, élesen különbözött a nehéz parfümöktől, amiket megszokott a nőkön. Elengedte, és leült az asztal előtti forgószékre, kiszabadult tincseit a füle mögé igazítva. El sem hiszem, hogy te vagy az. Várjunk, miért Randy Johnson szerepel a mappán? Reid kuncogott az ostoba név hallatán, amelyet az anonimitása érdekében használt. Csak egy álnév, ami azt is jelenti, hogy kanos. El akarta tüntetni a nő gondterhelt pillantását, bármi váltotta is ki, ezért kajánul elmosolyodott és hozzátette: Tehát néha állapot. A nő összeráncolta a szemöldökét, majd pár pillanattal később leesett neki, elpirult, a szeme pedig tágra nyílt. Reid! 16

17 Akkor sem bírta volna ki nevetés nélkül, ha akarja. Az arcán látható sokk bőven megérte. Ugyan, Lu-Lu, nem lehetsz ennyi év után is ilyen ártatlan. Az ártatlanságom, vagy annak hiánya nem rád tartozik, Andrews. És figyelmeztetlek, ha valaki meghallja a hülye becenevem, beleszúrom a tollamat a nyaki ütőeredbe. Megadást színlelve feltartotta a kezét. Megegyeztünk, Lubert. Lucie a szemét forgatta, de a férfi gyorsan a szavába vágott, mielőtt kihozta volna a sodrából. Ha már a neveknél tartunk, mi a helyzet a Lucinda Millerrel? Nem látok gyűrűt. Benne vagy a tanúvédelmi programban, vagy mi? Lucie elfordította a tekintetét, és hirtelen rájött, hogy ki kell cserélnie a névtáblát. Nem. Férjnél voltam egy rövid ideig, még a főiskolán. Jackson nyilván nem mesélte neked, mert megszöktünk, és hamar véget ért. Megköszörülte a torkát és a férfira mosolygott, de sem az arca, sem a szeme nem volt vidám. Tudod, hogy van ez. Önfejű fiatalság satöbbi. Azóta egyszerűen nem foglalkoztam a nevemmel. De legalább a monogramom a régi maradt, nem igaz? Az érzelmei leplezésére tett erőfeszítése ismét Reid eszébe juttatta, mit látott, amikor benyitott. Valami vagy valaki megbántotta, ami rögtön előhívta a védelmező ösztöneit. Elvégre Lucie nem volt akármelyik nő. Együtt nőttek fel, a lány pedig folyton az ő és a bátyja, Jackson Maris nyomában járt. Mivel a szintén ketrecharcos Jax épp a hawaii edzőtáborban készült, nem vigasztalhatta meg a hugicáját, de Reid boldogan átveszi a helyét. Miért sírtál, Lu? Ja, hogy az? legyintett. Semmiség. Borzasztó allergiám van, és néha annyira rám tör, hogy szipogós, felpuffadt romhalmazzá válok, ennyi. A férfi gúnyosan horkantott. Látod, Jax és én épp ezért nem hagytuk, hogy velünk gyere a titkos kis kalandjainkra. Nagyon rosszul hazudsz, öt másodpercig sem bírtad volna a szülői vallatást. Lucie csípőre tett kézzel felállt. 17

18 Az edződ szerint rémes páciens vagy, úgyhogy mindkettőnknek megvannak a maga hibái. Most pedig, hacsak nem akarod az egész időt értelmetlen csevegésre pazarolni, jobban teszed, ha hagyod, hogy megvizsgáljam a sérülésedet. Reid felismerte a falat, ha belefutott. Többet nem tud kiszedni belőle egyelőre. Így vagy úgy, de kideríti, mi történt. Oké. Vizsgálj, amit akarsz, Luey. Bal kézzel a lapockájához nyúlt és lehúzta a pólóját, vigyázva, hogy a kelleténél jobban ne mozgassa a jobb kezét. A pólót a sarokban álló székre dobta. Mennyi fizioterápiás kezelésen vettél részt a műtét óta? Nem tudom, a szokásos számún, gondolom. Egy nap egy kezelés, ilyesmi. De nem tűnt elégnek, úgyhogy végeztem egy kis pluszedzést mellé. Lucie megállt és felhúzta a szemöldökét. Más szóval megerőltetted magad, ami éppen hogy hátráltatja a gyógyulást. A megerőltetés nagyon szubjektív kifejezés. Nem, nem az, Reid. Ha bármivel többet teljesítesz, mint amit az orvos vagy a terapeuta javasol, akkor megerőlteted magad. Ha azt akarod, hogy segítsek, pontosan követned kell az utasításokat. Ha vállalod, négy hónap alatt tökéletesen rendbe hozlak. Micsoda?! Butch nem említette, hogy két hónap múlva visszavágóm van? Mindenképpen ki kell állnom, Luce. Diaznál van az övem, én pedig vissza fogom szerezni. Lucie megrázta a fejét. Őrültség, Reid. Még ha az időm nagy részében veled foglalkozom is, akkor sem tudom garantálni, hogy ilyen hamar harcolhass. Baromság. Hivatásból ezt kell mondanod, de vedd figyelembe, ki is a beteged. Én más vagyok, mint a pácienseid többsége. Nem vagyok átlagember, aki normális állapotúra akar felgyógyulni. Gyakorlott sportoló vagyok, aki több sérülésből gyógyult fel az elmúlt tizenöt évben, mint amennyit száz átlagember összeszed. Lucie felsóhajtott. 18

19 Oké, nagyágyú, előbb hadd lássam, mivel is állunk szemben. Ülj le. Reid felpattant az asztalra és megpróbált nem megfeszülni a gondolatra, hogyan bánnak a karjával. Jól tűrte a fájdalmat, de attól még könnyen összekoccanhat a foga a vizsgálattól. Nyújtsd oldalra a karod, és próbáld meg ott tartani, miközben én lenyomom. Alig pár másodpercig bírta, aztán halk káromkodással leengedte a karját. A nő úgy tett, mintha nem vette volna észre, és végzett néhány erőpróbát, amelynél már sikerült magában tartania a szitkozódást. Hurrá. Jól van, Reid, még egy utolsó. Tedd a kezed a hasadra, és próbáld ott tartani, én pedig igyekszem elhúzni. Megfeszített állal és ökölbe szorult bal kézzel veszettül próbálta elterelni a gondolatait a vállából sugárzó őrjítő fájdalomról. A tény, hogy gyengének bizonyult, és leplezni sem tudja, legalább olyan rossz volt, mint maga a fájdalom. Rendben, most lazíthatsz. Lucie feljegyzett valamit az aktába, megfordult és azt kérdezte: Egy egytől tízig terjedő skálán, ahol a tíz az elképzelhető legerősebb fájdalom, hogyan érzed most magad? Négyesnek. Lehet, hogy inkább három. Felhúzta a szemöldökét és keresztbe tette a karját maga előtt. Kímélj meg a macsó dumától, Andrews. Nem azért vagyok itt, hogy kétségbe vonjam a férfiasságodat. Ha szeretnéd, hogy a munkámat végezzem, száz százalékig őszintének kell lenned hozzám. Reid olyan pillantást vetett rá, amitől kétszer akkora férfiak is meggondolták, hogy ketrecbe lépjenek vele, de Lucie meg sem rezzent. Gratulált volna hozzá, ha nem bosszantja ennyire az egész helyzet. Jó, jó. Hatos morogta. Vannak jobb napjaim. Ne aggódj, ez teljesen normális. Most hasalj az asztalra, el kell végeznem még pár dolgot. Parancsolgatóbb lettél az évek alatt, ugye, tudod? 19

20 Miközben elhelyezkedett az asztalon, enyhe csalódottságot érzett, amiért a nő csak egy szarkasztikus dünnyögéssel válaszolt az ugratásra. Bal kezét a feje alá hajtotta és lehunyta a szemét, ahogy dolgozni kezdett rajta. Finom ujjhegyei a válla körüli izmokat tapogatták. Fogalma sem volt róla, mit keres, de remélte, hogy nem találja még egy ideig. Az érintése sokkal jobban esett, mint az, amelyikhez hozzászokott. Persze Scotty keze nem volt ilyen lágy, de ennél többről volt szó. Inkább a technikáról, mintha nem pusztán csupa izom harcos lett volna, aki elviseli a kemény gyúrást, hanem egy férfi, aki a hosszú nap végén masszírozásra vágyik. Halk szipogást hallott, és ismét elgondolkodott rajta, mi boríthatta ki ennyire a nőt. Mivel gyakorlatilag Lucie második bátyjának számított, zavarta a tudat, hogy nincs minden rendben. Bármi volt is az, minden tőle telhetőt megtett, hogy elkerülje a A, basszus! Bocs. Ja, értem már mondta kényszeredetten. Ezt biztos azért kaptam, amiért dartstáblának használtuk a plüssnyuszidat. Az arcát nem látta ugyan, de hallotta a hangján, hogy mosolyog. El is felejtettem. Jackson három napig szobafogságban volt, és anyunak kellett megstoppolnia a lyukakat. Aztán kitalálta, hogy háborús hős, akit rendbe kell hozni, mielőtt átveszi az elnöktől a kitüntetést. Anyukád mindig jó sztorikat mesélt. Jax és én számíthattunk rá, ha háttértörténet kellett a játékbeli küldetéseinkhez. Anyu önmagában különleges volt. Időnként még most is hiányoznak az esti meséi. Lucie szülei azon a nyáron haltak meg autóbalesetben, amikor ő és Jax érettségizett, és a lány csak tizenhárom éves volt. Jackson úgy döntött, nem passzolja le a húgát távoli rokonoknak, hanem felneveli, ezért nem tartott ott a sportban, ahol Reid. Tisztességes dolog volt tőle, és láthatóan piszkosul jó munkát végzett. Hirtelen bevillant a megoldás. Egy pasasról van szó, igaz? 20

21 Lucie keze megmerevedett, éppen csak egy pillanatra, de ennyi neki elég volt, hogy választ kapjon a kérdésére. Fáj, ha itt megnyomom? Mint egy gyomorégés, Reid számára egybeolvadó masszává folyt az egész férfitársadalom, amíg nem találja meg azt az egyet, aki megérdemli. Bal kézzel felnyomta magát, és megfordult, hogy a szemébe nézhessen. Mit művelsz? Még nem végeztem! De igen, amíg el nem árulod ki az, és mi a francot csinált dörmögte. Reid! Valamit valamiért, Lu. Te elmondod, ki ríkatott meg és mivel, én pedig megígérem, hogy nem találom ki magamtól, vadászom le és nyomom le a fogait a torkán, amiért úgy bánt veled, ahogy. Szinte rögtön megbánta a túlzó fenyegetést, amikor a lány elsápadt, de ha így kiszedheti belőle, mi történt, ám legyen. Gyere, ugorj az asztalra. Helyet cserélünk mondta a férfi és közben felállt. Egy szúrós pillantással jelezte, hogy nem viccel, és a nőbe folytotta a feltételezhető tiltakozást. Lucie megadó sóhajjal, bár nem túl boldogan engedelmeskedett. Így. Most te vagy a páciens. Sajgó válla ellenére mindkét kézzel lefogta a nő csípőjét, ha esetleg mégis úgy döntene, hogy jobb a menekülés. Szóval, Miss Miller mondta a lágy, szürke szempárba mélyedve mondja csak, hol fáj! * * * Lucie még mindig nem tudta elhinni, hogy Reid állt előtte a terápiás szobában. Amikor fiatalabbak voltak, folyton a bátyja nyomában járt, csak hogy a legjobb barátja közelében lehessen. Mivel, ifjú szíve legnagyobb bánatára, Reid afféle húgként kezelte, mindig is felnézett rá és Jacksonra. Most pedig alig bírta levenni róla a szemét. 21

22 Gimiben is kisportolt volt, de most szinte már mulatságos. Újradefiniálta Michelangelo tökéletességről alkotott elképzelését, mellette a Dávid-szobor rozzantnak tűnt. Sötétszőke haját tüskésre vágva és középen előrefésülve hordta, amitől kissé mohikános lett, karcosabbá téve modellszerű megjelenését. És aztán a tetoválások Szent ég, a tetkók! Fekete komplikált törzsi minták díszítették a jobb karját, vállát, mellizmát, fel, egészen a nyaka jobb oldaláig. Bordáin, szintén jobbra, a Harcolj a győzelemért felirat volt olvasható kézírással, a ferdeizomnál ért véget, amely átlósan húzódott le a Lu? Tekintete találkozott a figyelő, barna szempárral. Hmm? Elkezdesz beszélni, vagy térjek vissza a csiklandozáshoz? Szép volt, Lucie, nagyon laza. Összeszednéd magad? Ez csak Reid. Szemét forgatva oldalra nézett, és remélte, hogy nem veszi észre a kitörni készülő könnyeit. Elmosolyodott, hogy könnyed hangulatban tartsa a beszélgetést. Szükségtelen volt, hogy kivallassa a történtekről. Nem vagyok már nyolcéves, Reid. Elég egy ilyen mutatvány, és szexuális zaklatási pert akasztok a nyakadba. A férfi gyengéden megfogta az állát, és maga felé fordította Lucie fejét. Lucie Az egyszerű szó elég volt hozzá, hogy átszakadjon a gát, és kiengedje az első könnycseppeket. Jézusom, ez olyan hülyeség. Tényleg semmiség mondta, és dühösen megtörölte az arcát. Ha egy férfi megríkat egy nőt, az nem lehet semmiség. Nem akarta. Azt sem tudta, hogy ez történt. Csak Mély levegőt vett majd remegve kifújta. Évek óta szerelmes vagyok belé, de észre sem vesz. Legalábbis nem úgy. Éppen az előtt, hogy megjelentél volna, elkérte a legjobb barátnőm telefonszámát. El akarja vinni a kórház jótékonysági báljára. Elmegy vele? 22

23 Nem, Vanessa sosem tenne velem ilyet. Csak fáj a gondolat, hogy egyetlenegyszer találkozott vele, de az óta randira akarja hívni. Mi órákig együtt dolgozunk, de szinte nem is lát. Akkor nyilvánvalóan egy vak seggfej. Lucie felhorkantott és megrázta a fejét. Nem ismered Stephent. A kisujjában több a sárm, mint Reno összes pasijában együttvéve. Fantasztikus ortopéd sebész, és mindent megtesz a betegeiért. Okos, sikeres és hihetetlenül jóképű. Annyira összeillünk. És tudom, hogy boldoggá tehetném, ha adna rá esélyt. És ha ennyire hülye kezdeményezni, miért nem teszed meg te az első lépést? Lucie arca azonnal lángba borult, és az ölében összekulcsolt ujjaira bámult. Nem tehetem. Nem tudom, mit mondhatnék. És ha megtenném is, ő pedig valamilyen csoda folytán igent mondana Akkor? Nem tudnám, mit csináljak suttogta. Mit csinálj? Megpróbálta kibogozni, mire gondol, de nem jutott dűlőre. Hacsak Lucie, randiztál a válásod óta, ugye? Ez hülyeség, Reid, engedj el. Nem mozdult. Most csak viccelsz velem. Nem volt barátod? Bevallom, Andrews, hogy a nyomulásod egyáltalán nem ösztönöz arra, hogy többet beszélgessek veled a dologról, úgyhogy engedj el, és egyeztetünk időpontot a jövő hétre. Oké, oké, sajnálom mondta, és a nő karjára tette a kezét. Összerándult a vállába robbanó fájdalomtól. Nem akarta még jobban felzaklatni, úgyhogy visszafojtotta a fájdalmat. Várjunk csak, jövő hétre? Azt hittem, legalább naponta kell kezelésre jönnöm. Többnyire igen. Mivel ma péntek van, a jövő héten kezdünk. Különben sem te vagy az egyetlen betegem. Tele van a naptáram. Basszus, most mi legyen? Jóval több kezelésre lesz szüksége heti pár nyomorult napnál. 23

24 Talán felvehetnél egy személyi fizioterapeutát. Tudod, aki éjjelnappal melletted van, és vigyáz, hogy ne hajtsd túl magad. Ha az emlékezetem nem csal, sosem volt fogalmad a határaidról. Tökéletes. Pontosan erre van szükségem. Ilyen ápolás mellett készen állnék a harcra a meccs napjáig. Elégedett mosollyal hátralépett, és keresztbe fonta a karját a mellkasán. Később küldök egy kocsit érted és a cuccaidért. * * * A nő már leszállt a vizsgálóasztalról, és az íróasztalához indult, de olyan hirtelen fordult meg, hogy attól félt, saját magát is kezelnie kell. Micsoda? Csak úgy van értelme, ha odaköltözöl hozzám, amíg felgyógyulok, Lu. Ugyan már, egyébként is gyakorlatilag veletek éltem, amikor fiatalabbak voltunk, így többet foglalkozhatsz a sérülésemmel, meggyőződhetsz róla, hogy nem csinálok hülyeséget. Mert hát ismersz, képes vagyok rá. Reid nézte, ahogy a nő átvág a szobán és felkapja az ingét. Ha nem lenne önmagában zavaró az ötlet, hogy két hónapig egy fedél alatt lakjunk, akkor is itt van ez a hivatásomnak nevezett apróság. Természetesen kárpótollak a kiesésért. Duplán, ha akarod a pénz nem számít. A mellkasához vágódó póló egyértelműen jelezte, hogy ideje felöltöznie. Teljesen igazad van, a pénz nem gond. Legalább nyolchétnyi szabadságot gyűjtöttem össze az évek folyamán, mert sosem volt okom kivenni. Az ötleted nevetséges, ez a probléma. Reidnek gyorsan kellett kapcsolnia, különben elveszíti a harcot, és belül valami azt súgta, hogy nem szabad elvesztenie. Szüksége volt a nőre, hogy a kívánt formába hozza magát két hónap alatt. Annyira biztos volt ebben, mint a saját nevében. Hirtelen eszébe 24

25 jutott a tökéletes ajánlat, és bár az ötlet egyszerre töltötte el izgalommal és aggodalommal, elhessegette. Ha elvállalod, megtanítom, hogyan szerezd meg a dokit. Lucie elindult kifelé a vizsgálóból, határozottan elutasítva a lakótársi ajánlatot, de ez az egyszerű kijelentés a padlóhoz szögezte a lábát. Horogra akadt, most már csak óvatosan terelni kellett, nehogy elveszítse a nőt és a visszavágóhoz fűződő esélyeit. Lassan közelített hozzá hátulról, miközben azt mondta: Megmutatom, hogyan viselkedj, mit mondj mindent, ami segít, hogy észrevegyen. Ha van bármi, amihez értek, az a nők és az, hogy mivel őrjíthetik meg a férfiakat. A nő oldalra fordította a fejét. Nem túlságosan, de eléggé ahhoz, hogy tudja, felkeltette a figyelmét. Pillanatok alatt a tenyeredből fog enni. Garantálom. A hosszú másodpercek lassított felvételként múltak. A vér a fülében dübörgött, amíg várta, hogy idiótának nevezze, vagy felháborodva kicsörtessen. Jackson élve megnyúzta volna Reidet, ha bármit is tanítani merne Lucie-nak a csábításról, ezért voltak kételyei, de nem tudta rávenni magát, hogy visszavonja. A lány megrázta a fejét, mintha szabadulni akarna a saját gondolataitól. Bocsi, de Mielőtt befejezhette volna a visszautasítást, egy sötét hajú férfi dugta be a fejét az ajtón. Lucie, sajnálom, hogy megzavarlak, de azt hiszem, máris letöröltem az, ööö a férfi gyors pillantást vetett Reidre és megköszörülte a torkát, a beteg telefonszámát, amit az előbb adtál. Már épp indulni készültem, gondoltam, gyorsan beugrom érte. Hoztam papírt. Mekkora. Barom. Minden erejére szüksége volt, hogy visszafogja magát, és ne vágjon be neki ott helyben. Akkor sem lehetett volna szembetűnőbb, hogy Lucie odáig van ezért a fickóért, ha dr. Ostoba Seggfejként mutatja be. Reid Lucie-t figyelte, mialatt a nő hosszasan bámulta a dokit, mintha megrekedt volna a saját világában, megfeledkezve a 25

26 valóságban múló időről. Valami a beteg telefonszáma kapcsán kibillentette az egyensúlyából. Amikor a férfi köhintett és átadta a cetlit, hirtelen visszatért a földre. Persze, dr. Mann. Gyorsan lefirkált egy telefonszámot a papírra, majd hozzátette: Itt is van. Nagyszerű, köszönöm! Később találkozunk. Reid várt. Három másodperc telt el hét tizenkettő. Végül Lucie kihúzta magát, megpördült és azt mondta: Benne vagyok. 26

27 Harmadik fejezet Lucie összekucorodva ült a kanapé sarkában, lábát felhúzta a mellkasáig. Könyvet tartott a kezében, és bár a szemével követte a sorokat, az agya egyetlen szót sem fogott fel. Görcsben volt a gyomra. Annyira ideges volt, hogy vacsorázni sem bírt. Ez pedig egyszerűen nevetséges, hiszen csak Reidről van szó. A bátyja legjobb barátja. A srác, aki gyerekkorában szinte náluk lakott. A srác, akiért az élete második évtizedének legnagyobb részében rajongott A srác, aki minden bizonnyal a legszexibb férfi volt, akit valaha látott, és akinek félmeztelen képe a szemhéja belső felére éghetett, mert valahányszor lehunyta a szemét, maga előtt látta. Most pedig az otthonában ül Hűha! Lélegezz, kislány, lélegezz. Mély levegőt vett, benn tartotta, majd lassan kifújta, némiképp megnyugodva. Ragaszkodott ahhoz, hogy ahelyett, hogy ő költözne Reid szállodai lakosztályába, a férfi menjen hozzá. Nem volt értelme, hogy mindketten bőröndből öltözködjenek, itt pedig talán kevésbé zaklatják a rajongók. Fél órával ezelőtt jelent meg, megmutatta neki a vendégszobát, majd magára hagyta, hogy berendezkedhessen. Hirtelen a The Pina Colada Song bádoghangú verziója törte meg csendes elmélkedését. Felkapta a mobilt a dohányzóasztalról. Szia, Nessie, mi újság? Komolyan megadtad a számomat Dr. Baromarcúnak? Mert azt állította, hogy tőled kapta, de arra jutottam, hogy ez nem lehet igaz. Mármint, szeretném azt hinni, hogy ha a férfi, akiért a legjobb 27

28 barátnőm évek óta odavan, az én számomat kéri el az említett barátnőtől, az annyit mond, hogy kopj le. Ness Vagy legalább kitalál valamit, miért nem randizhat velem. Lucie összeszorította a szemét és a térdére hajtotta a fejét. Teljesen megfeledkezett róla Reid beköltözése miatt. Mi történt? Azt mondtam, hogy találkozgatok valakivel, és azért nem tudtál róla, mert még nagyon új. Lucie megkönnyebbülten felsóhajtott. Kösz. Sajnálom, de felkészületlenül ért, és nem tudtam, mit mondjak. Mikor árulod már el végre neki az érzéseidet, vagy lépsz túl rajta? Vanessa Tudom, nem szereted, ha erről faggatlak, de akkor is. Nem várhatsz egész életedben arra, hogy egy nap majd úgy dönt, kellesz neki. Igen, tudom, csak Lucie hallotta, ahogy Reid kinyitja a lenti hálószoba ajtaját. Bocs, most mennem kell, holnap felhívlak, rendben? Még mielőtt barátnője ellenkezhetett volna, letette a telefont, elnémította és visszarakta az asztalra. Mit olvasol? A többnyire csendes és általában férfimentes szobában visszhangzó mély hang szokatlannak tűnt. Nézte, ahogy átsétál előtte, nem viselt mást, csak egy sportnadrágot, mélyen szinte illetlenül mélyen a csípőjére tolva. Valamikor biztos leült a kanapé túloldalára, de teljesen elvonta a figyelmét a meztelen felsőtest. Ha még sokáig nyitva tartod a szádat, Lu, belerepül egy légy mondta kaján vigyorral. Totálisan megalázva szorosan összezárta a száját és az előtte lévő könyvbe mélyedt, amely felőle akár héberül is íródhatott volna. Zuhanyzástól nedves haját a füle mögé igazította és megköszörülte a torkát. Fel kellene venned inget, ha nem vagy kezelésen. 28

29 Miért? Minél kevesebb ruha van rajtam, annál kényelmesebben érzem magam. Nadrágot is csak az udvariasság kedvéért vettem. Lucie-nak elakadt a lélegzete, majd amikor a férfi elnevette magát, rájött, hogy éppen erre a reakcióra számított. Összeszűkült szemmel felé dobta a könyvet, de egy kézmozdulattal simán kivédte. Milyen bosszantó. Nyugi, Luce. Nincs abban semmi rossz, ha értékeled mások vonzó külsejét. Tulajdonképpen ez az első lecke. A lány felhorkantott. Hogyan fixírozzunk megfelelően? Nem. Hogyan érd el, hogy mások fixírozzanak téged. Hirtelen úgy döntött, szüksége van egy italra, úgyhogy szinte kirohant a konyhába. Majdnem biztos volt benne, hogy van egy üveg bor vala Aha! Kivette a dugóhúzót a fiókból, gyorsan kibontotta, kitöltötte a Moscatót egy nagy pohárba, majd ugyanolyan gyorsan lehajtotta. Aztán újratöltött. Gyakran iszol? Összerezzent megint, és szembefordult a férfival, egyik kezében a pohár, másikban az üveg. Abbahagynád a settenkedést? És nem, általában nem iszom bort. Ezt karácsonyra kaptam egy betegtől. Nem settenkedem. Te vagy izgatott. Talán nem olyan rossz ötlet inni. Egy percig körbenézett a lakásban, hagyva, hogy a nő közönség nélkül igya meg a második pohárral. Van egész alakos tükröd? A hálószobában, de Tökéletes. Menjünk. Elvette tőle a borosüveget és bevezette a hálóba. Mit művelsz? Mondtam, egyes számú lecke: öltözz hatásosan. Lucie félt magyarázatot kérni, inkább ivott még egy kortyot. Miután lenyomta a lányt az ágyra, a szekrényhez lépett és elkezdte átnézni a ruháit. Tiltakozott volna, rászólt volna, hogy hagyja békén 29

30 a holmiját, de az alkohol lassan oldani kezdte a görcsöket a vállában, inkább úgy döntött, megnézi, mire készül a férfi. Szóval mesélj, Luey, mi olyan különleges ebben a fickóban! Miért ő a célpont, nem valaki más? Miért olyan fontos ez? kérdezte, összeszorítva a kezét, miközben a férfi hátát nézte. Nem lehet, hogy egyszerűen csak kedvelem, és ennyi? Figyelte az izmok játékát a hátán és a vállán, ahogyan az egyik oldalról a másikra tolta a vállfákat, időnként kihúzva egy-egy ruhát, csak hogy sértő szavakat motyogva visszarakja. Látta már Stephent feszes pólóban, amikor néha leugrott a fizioterápiás terembe egy gyors edzésre, de egyáltalán nem hasonlított Reidre. Stephen alkata inkább a futókéra emlékeztetett, vékony, szikár izmokkal; pontosan Reid ellentéte. Nem volt nagy termetű, kigyúrt, mint a tévés pankrátorok, de közepes termetén egyetlen deka zsír sem volt, minden négyzetcentimétert szépen kidolgozott izmok borítottak. Egyáltalán nem volt nehéz bámulni, bármilyen hétköznapi dologgal foglalkozott, ha félmeztelenül végezte. Nem, nem elég. Különösen szokatlan és durva dologra készülsz, hogy megszerezd ezt a fickót, úgyhogy tudni szeretném, miért éppen ő. Szükségem van az információra, hogy segíthessek. Lucie az ajkába harapott, és azon tűnődött, mit mondjon el. Még Vanessa sem tudta, de úgy érezte, ha valakivel megoszthatja, akkor az Reid. Végül is éppen azért költözött be az otthonába, hogy összehozza neki a randit és végül feleségül menjen Stephenhez. Néhány hónap múlva amúgy is eltűnik, nem lesz lehetősége visszaélni az ő szánalmas kis titkával. Kihúzta az éjjeliszekrénye fiókját és kivett egy gyűrött újságpapírt. Egy ingatlancég egész oldalas hirdetését ábrázolta, idilli család állt egy festői, gyarmati stílusú ház előtt. A férfi büszkén feszített felesége mellett, keze a derekán, másik keze a fia vállán. A kislány az anyja előtt állt, aki csecsemőt tartott a kezében. Közhelyes amerikai pár, a két és fél gyerekkel, hűséges si-cu kutyával a lábuknál. 30

31 Nézd meg mondta, és a férfi felé nyújtotta a lapot. Három éve őrzöm. Ezt akarom. Reid megfordult, elvette a papírt és összeráncolt szemöldökkel tanulmányozta. Nem értem. Ilyen házban lakik, vagy mi? Ha erre vágysz, meg kell mondanom, nem egészen Nem a házról van szó. Az egészről. A tökéletes életről. Vagy legalábbis a majdnem tökéletesről, mert tudom, hogy semmi sem az, de annyira közel akarok kerülni a tökéleteshez, amennyire csak lehet, erről a reklámról pedig üvölt a Majdnem Tökéletesség. Reid megdörzsölte borostás állát. Oké, látom már, mire akarsz kilyukadni, de hogy kerül a képbe Mann? Stephen minden téren illik hozzám. Ugyanazt a zenét szeretjük, ugyanolyan az ízlésünk a filmeket és az ételeket illetően. Ugyanazon a szakterületen dolgozunk, szóval tudjuk, hogy néha éjszakába nyúlóan kell dolgozni. És mindkettőnk vágya, hogy segítsünk az embereknek felgyógyulni a sérülésekből. Reid félbeszakította az áradozását és visszaadta a papírt. Jól van, felfogtam. Összeilletek, remek. De egy kapcsolatban többre van szükség annál, mint hogy mindketten szerettek társasozni. Mi a helyzet a vonzalommal? Szenvedéllyel? A szerelemmel? Mi a helyzet ezekkel? Az, hogy mind mellékes. Járt már ezen az úton, de csak a szakadékba vezetett. A volt férje összetört nőként hagyta hátra. Elhitte, hogy őszintén, szívből szereti, és a különbségeik ellenére vele akart lenni. Azt mondta, a szerelmük legyőzi a különbségeket, hogy az időnkénti viták csak felpezsdítik a házasságukat. Láthatóan ugyanezt gondolta a másik nőről is, akivel néhány hónappal az esküvő után lefeküdt. Sosem érezte még magát annyira megbántva annyira hülyének, mint amikor rányitott valami hippis tantraszex közben, egy olyan nővel, akinek a fürtjei vetekedhettek a Bob Marley-éival. Még annyi tisztesség sem volt benne, hogy bűnbánatot mutasson. Sőt, 31

32 tulajdonképpen hívogatóan kinyújtotta felé a kezét, és javasolta, hogy csatlakozzon. Majdnem elhányta magát, mielőtt kiviharzott a szobából és végül a házasságból is. Abban a pillanatban döntötte el, nem hisz többé abban, hogy a szerelem elég egy kapcsolathoz. Kitörölte a szótárából az ellentétek vonzzák egymást kifejezést, és megesküdött, hogy csak olyannal bonyolódik kapcsolatba, aki mindenben tökéletesen illik hozzá. Ha az egyenletbe szerelem is kerül, az csak hab a tortán. Ezt persze nem mondhatja el Reidnek. Őrültnek tartaná. Lucie lenézett a reklámfotóra és egy ujjal végigsimított a sötét hajú férfin, aki számára Stephent jelentette. Még hasonlított is rá. Még nem volt alkalmunk felfedezni ezeket. Visszatette a papírt a fiókba és bezárta, mielőtt magabiztosan szembenézett Reiddel. De biztos vagyok benne, hogy észrevenne ha rávenném, hogy adjon nekünk egy esélyt annyi vonzalom lenne köztünk, hogy nem tudnánk mit kezdeni vele. Reid karba tett kézzel állta a tekintetét egy-két percig, mintha arra várna, hogy összeomlik és bevallja, hogy egy percig sem hitte el, amit mondott. De ez nem történik meg, mert hisz benne. Teljesen, holtbiztosan. Végül a férfi törte meg a kínos csendet. Luce, nem akarlak megbántani mondta a szekrény felé intve, de a ruháid bénák. Nyelve hegyén volt a válasz, hogy megvédje a gardróbját, de az utolsó pillanatban felsóhajtott, alig láthatóan leejtve a vállát. Tudom. Tényleg azok, igaz? Reid olyan sokáig mustrálta a pizsamáját, hogy le kellett hajtania a fejét, abban a hitben, hogy valami nincs rendben. Mi a baj? Mindig flanelnadrágot és bő felsőt viselsz az ágyban? Nem mintha bármi közöd lenne hozzá Hoppá, ajkai kezdtek lebénulni. Nagyszerű. Elvigyorodott. de igen, azt szoktam. Mosoly terült szét a férfi arcán, kivillantva tökéletes, fehér fogsorát. Micsoda csini mosoly mélázott hangosan. 32

33 Csini? Azt hiszem épp most heréltél ki. Gyere, induljunk mondta miközben elvette tőle a borospoharat. Hé! Csak egy perc, mutatni akarok valamit. Utána nyugodtan lehúzhatod az egész üveget. Ha szerencsém van, te is az a fajta lány vagy, aki részegen az asztalok tetején táncol. Túlságosan lefoglalta a bevillanó kép ahhoz, hogy ellenkezni tudjon, amikor megfogta a kezét és átvonszolta a szobán. Kitört belőle a nevetés, amikor elképzelte magát, ahogy gondtalanul vonaglik egy asztalon. Dehogy mondta kuncogva. Azt hiszem, a bortól leginkább elálmosodom, mint megőrülök. Bocs. Amikor elérték az antik, egész alakos tükröt a sarokban, a férfi megigazította, és a nő mögé állt. Szeleburdi hangulata azonnal elszállt, amikor a tekintete a férfi fürkésző pillantásával találkozott a tükörben. Úgy érezte, mintha odafagyott volna, képtelen volt mozgatni az izmait, a szeme sarkából látta, ahogy a férfi nagy keze megindul a teste felé. Az első érintésre Lucie gyorsan beszívta a levegőt. A férfi a hasához simította a bő trikó vékony pamutanyagát, tenyere melegsége átsugárzott a bőrén, egészen mélyen a hasáig. Lassan a háta felé húzta a kezét, hüvelykujjai szinte súrolták melle domborulatát. Amikor végre találkoztak a háta közepén, az anyag ráfeszült a testére. Így mondta alig látható bólintással. Mit látsz? Beszívta az alsó ajkát és megrázta a fejét. Sosem szerette mutogatni a testét. Nem büszkélkedett olyan hajlatokkal, telt kebellel és csípővel, amely vonzza a férfiak tekintetét. Emiatt, és mert a férfi érintése rövidre zárta az agyát vagy talán a bor volt az oka, egy frusztrált szusszanáson kívül nem tudott mást válaszolni. Fürdőruha. Egy percig is eltartott, mire megfelelő választ talált a férfi légből kapott kijelentésére. Már ha egyáltalán kijelentésnek lehet nevezni. Két szó, lehet, hogy csak egy szókapcsolat. Vagy kifejezés. Várjunk, mit is mondott? 33

34 Micsoda? Van fürdőruhád? Szeretném, ha felvennéd, és a testedet is látnánk, nem csak a ruhákat, amelyek mögé bújsz. Nem fogom felvenni a fürdőruhámat. Úgy is jó mondta, és karba tette a kezét. Be kell érnünk a bugyival és a melltartóval. Leesett az álla. Komolyan beszél? Mélyen a férfi mogyorószín szemébe nézett. Basszus. Megkeresem motyogta a fal melletti nagy fiókos szekrény elé lépve. Kitűnő ötlet. Kint várok, amíg átöltözöl. De Luce Abbahagyta a felső fiók feltúrását és a válla fölött a férfira nézett. Ha három percnél tovább tart, azt kell feltételeznem, hogy betojtál, úgyhogy benyitok. Összehúzta a szemét a szemüvege mögött. Mindig fenyegeted az embereket, csak hogy azt tegyék, amit épp kívánsz? Természetesen nem. Egészen mostanáig még sosem kellett ilyen eszközhöz nyúlnom mondta címlapra illő mosollyal. Tiktak. A lány felkapott egy marék zoknigombócot a fiókból és Reid felé hajította. Sajnos megint bevetette az elhajolós-félreütős trükköt sérült vállát fogva és nevetve, így mindhárom pamutgránátot sikerült kivédenie, mielőtt becsukta maga mögött az ajtót. 34

35 Negyedik fejezet Lucie megpróbált bosszankodni új lakótársa miatt, de azt vette észre, hogy idióta módjára vigyorog. Fontoskodó szamár. Jó öreg Reid. Megrázta a fejét és tovább kereste a bújócskázó fürdőruhát. Aha! Megvagy, te vacak! Feltartotta a dresszt, amit Vanessa rábeszélésére vásárolt a legutóbbi vakációjukra, és összerezzent. Nem több anyagból állt? Szerette a szürke-kék alapon cikázó hullámos mintát, de azt kívánta, bárcsak ne lenne ilyen magasan az oldala. A csípőcsontja fölé ért. Vanessa állította, hogy remekül kihangsúlyozza a derekát, és a mély dekoltázs nagyobb mell illúzióját keltette. Kötelességtudóan elfogadta a barátnője divattanácsát, de határozottan kételkedett benne, hogy a semmit lehet nagyobbnak láttatni. A nyaralást végül az utolsó pillanatban le kellett mondani, amikor Vanessa egyik ügye váratlanul bíróság elé került, így szerencsére egyszer sem kellett felvennie a fürdőruhát. Felsóhajtott és átöltözött. Legalább egyrészes volt, amit nem lehetett elmondani azokról a holmikról, amiket Vanessa viselt medence vagy strand közelében. Egy perccel később lehunyt szemmel állt a tükör előtt, megpróbálta figyelmen kívül hagyni a torkában dobogó szívét, és Reidért kiáltott. Az ajtó röviden kattant, utána zajtalanul kinyílt. A tökéletes csendtől kiszáradt a szája, ujjai pedig begörbültek a combján. Hol van? Próbálja leküzdeni a kitörni készülő nevetését? Jézusom, miért kellett belemennie a játékba? 35

36 Hirtelen megérezte a hátán a férfi testének melegét. Közel volt. Nagyon közel. A lehelete meglibbentette a fülé mögé tuszkolt, száradó hajtincseket, és amikor megszólalt, a hangja remegése végighullámzott a nyakán. Nyisd ki a szemed, szivi. Lucie szándékosan lassan nyitotta ki a szemét, míg ismét saját magát nézte a tükörben, Reiddel a háta mögött. Robusztus alakja mellett szinte soványnak hatott. Követte a meccseit, úgyhogy tisztában volt a méreteivel. Százkilencven centi magas, kilencvenhárom kiló, kicsit több, ha nem kellett szálkásítania mérkőzés előtt, százkilencven centis kartávolsággal. Lucie válla alig ért a férfi hónaljáig, és ha hátrahajtotta volna a fejét, kényelmesen elfért volna a vállgödrében. Most mondta, kizökkentve a nőt az álmodozásból, most mondd el, mit látsz. Erős vállakat. Széles mellkast. Erekkel éppen szexi mennyiségben behálózott alkart Rávigyorgott a tükörben, és mély, dörmögő hangjától berezonált a mellbimbója. Szexinek találod a karomat, Lu? Aha Miért tűnik úgy, mintha kábán vigyorogna? Biztosan nem nézhet így. Köszönöm. Bevallom, eddig még senki nem mondott ilyet. Az bizony nagy szégyen. Már éppen el akarta mondani neki, amikor durván megszakította a gondolatmenetét. Úgy értettem, milyennek látod magad. Ó. Ahogy szemügyre vette a saját tükörképét, csak egy kislánytestbe bújtatott nőt látott, aki megpróbál túllépni a lehetőségein. Hát Látok Vajon mire számít, mit mondjon? Ez hülyeség, Reid, hagyjuk abba! Ahogy megfordult, hogy ellépjen, a férfi megragadta a csípőjét és megállította. Elmondom, én mit látok. Látok egy gyönyörű nőt, aki az alaptalanul fejébe vett önbizalomhiány mögé bújik. Lucie lehajtotta a fejét és a padlót bámulta, de erős ujjak felemelték az 36

37 állát. Hibátlan, olajbarna bőrt, finom domborulatokat, ami arra csábít, hogy csukott szemmel fedezzék fel, ahogy a szobrász az előtte fekvő tárgyat. Tényleg? cincogta. Teljes mértékben. Reid becsukta a szemét, a nő külső combjára helyezte a kezét, majd kínzó lassúsággal felcsúsztatta. Bőrkeményedései finoman karcolták a bőrét, minden egyes apró idegszálát olyan energiával izzítva fel, amelyről korábban azt sem tudta, hogy létezik. Ahhoz, hogy a szobrász visszaadhassa a téma eleganciáját, az érintés erejével kell az emlékezetébe vésnie ahelyett, hogy a puszta látványra hagyatkozna. Lucie szája kinyílt, légzése felgyorsult, a szíve pedig kétszer olyan hevesen vert. Vagy még gyorsabban. Reid keze folytatta felfedezőútját egészen a derekáig, majd fel az oldalán, szorításának ereje irányító típusról árulkodott. Olyan férfiról, aki tudja, mit akar, és gond nélkül megszerzi. Ahogy a keze bejár minden mélyedést, minden hajlatot, minden völgyet a nő testének képe megjelenik a fejében, beleivódik az izmai emlékezetébe, így később vakon is képes lenne létrehozni. Azt gondolta, a fürdődressz megakadályozza, hogy az érzékszervei túlcsorduljanak a fizikai közelségtől de aztán a kéz a hasára csúszott, és minden nyugalma elszállt. Ekkora kézzel Reid könnyedén átérte az egész felsőtestét, amikor középre igazította. Nem tudta biztosan, mi okozta a szürreális, testen kívüli érzést, a bor, vagy a tény, hogy a bátyja szuperdögös haverja, akibe kamaszkorában belezúgott, ilyen meghitten ér hozzá. Mintegy kívülről figyelte, ahogy a bal keze kisujja a szeméremdombja tetejét súrolta, éppen annyira, hogy ártatlannak lehessen nevezni, de elég közel ahhoz, hogy megremegjen az ágyéka, összehúzza a combjait és beszívja az ajkát, hogy fel ne nyögjön. És ha ez nem lett volna elég, jobb hüvelykujja a két melle közti mélyedést cirógatta. A férfi beletemetkezett Lucie hajába, mélyet lélegzett, majd kifújta a levegőt, ami egyszerre tűnt sóhajnak és nyögésnek; valószínűleg a legerotikusabb hang, amit valaha hallott. Átkozottul jó az illatod. 37