Dr. Vass Gyula: Főbb tudnivalók a katasztrófavédelmi hozzájárulásról

Átírás

1 Dr. Vass Gyula: Főbb tudnivalók a katasztrófavédelmi hozzájárulásról Bevezető A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény (Kat.) január 1-i hatálybalépésével jelentős mértékben megváltozott a katasztrófavédelemmel kapcsolatos jogi szabályozás. A Kat. többek között megalkotta a katasztrófavédelmi hozzájárulást mint pénzügyi jogintézményt. Ezen új bevételi forrás bevezetésére az ipari tevékenységek során (veszélyes hulladékkezelés, vegyipar, műanyagipar, olajipar, gázipar, pirotechnika és robbanóanyag gyártás) egyre gyakrabban előforduló, azonnali beavatkozásokat igénylő katasztrófahelyzetek megelőzését, felszámolását biztosító pénzügyi forrás megteremtése miatt volt szükség. A katasztrófavédelmi hozzájárulás kötelezettjei A törvény értelmében katasztrófavédelmi hozzájárulást két, egymástól egyértelműen elhatárolható jogcímen kell fizetni. A kötelezettek egyik része azon vállalkozások, Kat. szövegezése szerint üzemeltetők amelyek a Kat. IV. fejezet hatálya alá tartoznak, vagyis veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet vagy küszöbérték alatti üzemet üzemeltetnek. A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetése szempontjából az üzemeltetőkre szigorúbb követelmények vonatkoznak, mivel a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevételük 0,1 %-át kell befizetniük a Kat. 79. (3) bekezdése szerint. A kötelezettek másik része azon vállalkozások, amelyek nem minősülnek üzemeltetőnek, azonban a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály (ADR) szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végzik az alábbiakban bemutatottak szerint. A jogszabály e vállalkozásokra a gazdálkodó szervezet megnevezést alkalmazza. Rájuk enyhébb hozzájárulás számítási szabályok vonatkoznak, a Kat. 79. (4)-(6) bekezdései szerint a veszélyes áru tárolásból és gyártásból származó árbevételének, illetve a feldolgozás során a felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1 %-a a hozzájárulás mértéke. Veszélyes áru tárolásának minősül az a tevékenység, amikor veszélyes áru a telephelyen raktározás, készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából van jelen. Nem tartozik ide az a veszélyes áru, amely gyártási vagy feldolgozási tevékenységhez alapanyagként vagy segédanyagként van jelen, és ilyen formában továbbértékesítésre nem kerül. Veszélyes áru gyártásának minősül az a tevékenység, amikor valamely termék-előállítási folyamat végterméke vagy mellékterméke a veszélyes áru, és az így előállított termék értékesítésre kerül. Ha az előállított veszélyes áru értékesítés nélkül, ugyanazon gazdálkodó által a keletkezés helyén feldolgozásra kerül, akkor a feldolgozási tevékenységre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Veszélyes áru feldolgozásának minősül az a tevékenység, amikor veszélyes árut valamely termék előállításához vagy szolgáltatás végzéséhez alapanyagként, segédanyagként felhasználnak, de a késztermék nem veszélyes áru. Nem tartozik a feldolgozás fogalmába: járművek üzemeltetéséhez használt kenőanyag és motorhajtóanyag (benzin, gázolaj, PB-gáz, LPG, CNG)

2 technológiához nem kapcsolódó fűtő-, és hűtőberendezések üzemeltetéséhez használt PB-gáz, egyéb ADR-es gáz (pl. irodahelyiségek fűtése, hűtése) tűzoltó berendezésekben alkalmazott anyagok nem szolgáltatás jellegű karbantartáshoz ide értve a létesítmény-üzemeltetés és a saját tulajdonú jármű, gép, berendezés karbantartása, szervizelése során felhasznált veszélyes áruk (festék, felületkezelő-felülettisztító anyag, acetilén (disszugáz), maratóanyag, fertőtlenítőszer, kenőanyag stb.) analitikai, folyamatirányítási műszerekhez, berendezésekhez felhasznált gázok (pl. vivőgáz) Mentességek Az érintettek jelentős száma mellett a törvény több egyébként a kötelezettek közé tartozó csoport részére ad felmentést a katasztrófavédelmi hozzájárulás megfizetése alól. Nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie a) az állami és önkormányzati szervnek, b) a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatónak, c) a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárolás kizárólag közvetlenül a lakosság részére történő kiskereskedelmi forgalmazáshoz, illetve lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, d) az üzemeltetőnek és a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárgyévet megelőző évben az éves nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladja meg, e) az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény szerinti nukleáris létesítménynek és radioaktívhulladék-tárolónak. A fentiek értelmében nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie többek között az önkormányzatoknak, azonban a 100% önkormányzati tulajdonú, de valamely vállalkozási formában működő gazdálkodó szervezeteknek igen. Az állami intézményként működő Nemzeti Sport Központ is mentesül a hozzájárulás fizetése alól, mivel állami szervnek minősül. A mentességek megítélésekor figyelembe kell venni továbbá azt, hogy kiskereskedelmi tevékenységnek a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény szerint a következők minősülnek: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében végzett termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is. Mentességet kapnak továbbá a mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelők is, mivel ők a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény pontja értelmében nem tartoznak a gazdálkodó szervezetek körébe. A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege A törvény és végrehajtási rendelete függetlenül a vállalkozás tevékenységi körétől egységes számítási módszer alapján és azonos mértékben szabja meg a Kat. IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemeltetők katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettségét. Egységes szabályok vonatkoznak az olajiparra, gáziparra, műtrágya- és növényvédőszeriparra, erőművekre, logisztikai raktárakra, továbbá a vegyiparra is. A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege az üzemeltetők esetében a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevételének 0,1%-a. A hozzájárulás alapját képező árbevételből levonhatók azok a költségek, amelyek nyilvánvalóan nincsenek összefüggésben a veszélyes tevékenységgel, de ezeket megfelelő módon igazolni kell. Ilyen lehet például a pénzügyi tevékenységből, a képzésből, az oktatásból származó bevétel a veszélyes tevékenységgel összefüggésbe nem hozható egyéb szolgáltatás bevétele (pl. ingatlan bérbeadás, fuvarozás).

3 A gazdálkodó szervezetek esetében a hozzájárulás fizetési kötelezettség nem függ a vállalkozás tevékenységi körétől, azonban a katasztrófavédelmi hozzájárulás számításának módszere elkülönül aszerint, hogy a veszélyes áruval a vállalkozás milyen tevékenységet folytat az alábbiak szerint. A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a gazdálkodó szervezetek esetében saját tulajdonban lévő vagy egyéb, nem visszterhes jogviszony alapján tárolt veszélyes áru esetén a veszélyes áru értékesítéséből keletkező; nem saját tulajdonban lévő veszélyes áru tárolása esetén a tárolási szolgáltatásból származó, gyártás esetén a veszélyes áru, mint termék értékesítéséből származó a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a. A veszélyes áru feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek esetében amikor valamely termék előállításához vagy szolgáltatás végzéséhez alapanyagként, segédanyagként veszélyes árut használnak, de a késztermék nem veszélyes áru a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a tevékenység során felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a. Amennyiben a gazdálkodó szervezet a Kat. 79. (1) bekezdés b) pontjában felsorolt, tárolási, gyártási, és feldolgozási tevékenységek közül több tevékenységet is végez, úgy a fizetendő katasztrófavédelmi hozzájárulást minden tevékenység vonatkozásában meg kell határozni, és csak azon tevékenység után kell megfizetni, amelyik alapján a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a legnagyobb április 15-én hatályba lépett a Kat. módosítása, amellyel az üzemeltetőkre vonatkozó katasztrófavédelmi hozzájárulás számítását szabályozó bekezdés kiegészítésre került. Ha az üzemeltető termék előállításával foglalkozik és a veszélyes anyag a termékkel annak előállítása és tárolása során közvetlenül nem érintkezik, vagy a veszélyes anyag felhasználása nem közvetlenül a termék előállításához szükséges, akkor az üzemeltetőnek katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettsége nem keletkezik. A BM OKF jogértelmezése szerint így egyes kizárólag nem veszélyes terméket előállító üzemeltetők (pl. élelmiszer-, autó-, gyógyszeripar) a Kat. 79. (1) bekezdés a) pontja szerinti üzemeltetői jogcím helyett a b) pont szerinti gazdálkodó szervezetként, csak a tevékenységük során felhasznált veszélyes anyagok (ammónia, festékek és hajtóanyagok, valamint a gyógyszer alap és segédanyagok) nettó értékének 0,1 %-a alapján kell, hogy a hozzájárulást megfizessék. Amennyiben a katasztrófavédelmi hozzájárulás mértékét az annak fizetésére kötelezett hitelt érdemlően, a hatóság (2012. április 15-től a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság) által ellenőrizhető módon bizonyítani nem tudja, úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a Kat. 79. (8) bekezdés szerint a teljes tevékenységből származó, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a. Ez a szabályozás lehetőséget biztosít az üzemeltetőnek, illetve a gazdálkodó szervezetnek, hogy amennyiben részére a Kat. 79. (3)-(6) bekezdésben foglalt módszer alapján végzett számítás aránytalan többletköltséggel járna (nyilvántartási rendszer fejlesztése, adminisztrációs idő- és költségnövekedés, szakértő igénybevétele stb.) a teljes éves árbevétele alapján fizesse meg a hozzájárulást. A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésének rendje A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésének rendjét a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet alapján minden kötelezettnek a hozzájárulást évben kell először megfizetnie, az összeg megállapításához a év adatait kell felhasználni. Emiatt a évre vonatkozóan az alsó-, illetve felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetői a Kat. 79. (1) bekezdés a) pontja szerinti üzemeltetőként fizetik meg a hozzájárulást, mivel ezek 2011-ben is az akkor

4 hatályos katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartoztak. Az ún. küszöbérték alatti üzemek a jogszabályváltozás miatt tekintettel arra, hogy a évben még nem tartoztak a katasztrófavédelmi törvény hatálya alá 2012-ben a Kat. 79. (1) bekezdés b) pontja szerinti gazdálkodó szervezetként kell, hogy katasztrófavédelmi hozzájárulást fizessenek. A évi átmeneti időszak letelte után 2013-tól minden üzemeltető és gazdálkodó szervezet a tárgyévet megelőző évben betöltött státusza alapján fizet, figyelembe véve az esetleges év közbeni változásokat is. A katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos bejelentőlap BM OKF részére való megküldési határideje március 31-én lejárt. Amennyiben a kötelezett a bejelentést elmulasztotta megtenni, eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírság legmagasabb összege jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. Annak az üzemeltetőnek és gazdálkodónak is célszerű mihamarabb bejelentkezni a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatósághoz, aki még ezt nem tette meg, mivel így csökkentheti az eljárási bírság kiszabásának valószínűségét. A katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos következő határidő június 30. Minden kötelezettnek ekkorra nyilatkoznia kell a jogszabály alapján általa megállapított katasztrófavédelmi hozzájárulás összegéről, illetve köteles a hozzájárulás 40%-át a nyilatkozat megtételéig befizetni. A nyilatkozathoz csatolni kell a hozzájárulás összege megállapításának alapját képező iratokat és egy igazolást a 40%-os előleg befizetéséről. A hatóság október 31-éig dönt a hozzájárulás fennmaradó összegéről, melyet a kötelezettnek december 31-éig kell átutalnia a hatóság számlájára. Fontos megemlíteni, hogy a katasztrófavédelmi hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, továbbá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogosult a fizetési kötelezettség ellenőrizhetősége érdekében az adóhatóságtól adatszolgáltatást kérni. A katasztrófavédelmi hozzájárulás visszatérítése A hozzájárulás fizetésére kötelezett üzemeltetők részéről jogos igényként merült fel, hogy ha a hozzájárulás egyik célja a megelőzési feladatok finanszírozása, akkor a kockázatcsökkenő beruházásokra visszaigényelhető legyen a hozzájárulás egy része. Ennek megfelelően a Kat. a biztonságos üzemelés elősegítése érdekében biztosítja a lehetőséget arra, hogy a Kat. 79. (3) bekezdés alapján fizetendő katasztrófavédelmi hozzájárulás egynegyede felhasználható az üzemeltető veszélyes tevékenysége által jelentett kockázat szintjének csökkentését szolgáló műszaki intézkedésekre. Az üzemeltetőnek a befizetett hozzájárulás egynegyedének visszatérítését kérelmeznie kell a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságtól a tárgyévet megelőző (2011. évben), vagy a tárgyévben (2012. évben) megvalósított, számlával igazolt kockázat csökkentő műszaki intézkedés esetén. Jogalkalmazási esetek A fenti kötelezettségek és mentességek áttekintése után az alábbiakban néhány konkrét példa arra vonatkozóan, hogy mely vállalkozásoknak mi alapján kell a hozzájárulást megfizetnie, mivel számos kérdés érkezett a BM OKF-hez az egyes vállalkozástípusok kapcsán. Hűtőházaknak, vágóhidaknak, illetve olyan élelmiszeripari és italgyártó üzemeknek, ahol a technológiában ammóniás hűtőkört alkalmaznak, a április 15-i módosítást követően gazdálkodói jogcímen kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetniük, függetlenül attól, hogy a telephelyen található ammónia mennyisége meghaladja az 1000 kg-ot. Ebben az esetben a

5 technológiában szereplő és a telephelyen lévő ammónia mint a tevékenység során felhasznált ADR-es veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a képezi a befizetés alapját. Természetesen üzemazonosítás szempontjából az ilyen telephely a Kat. szerint kiemelten kezelendő létesítménynek, ezáltal küszöbérték alatti üzemnek minősül és a jogszabályi előírások szerint kell a hatóságnál bejelentkezni, valamint az engedélyezési eljárásban részt venni. Az élelmiszeripari felhasználású aromák után szintén kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni, amennyiben az anyagok a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály (ADR) szerinti veszélyes árunak minősülnek, azaz rendelkeznek UN számmal, illetve besorolhatók valamelyik UN számmal jelölt kategóriába. A jogszabály egységesen vonatkozik minden ADR hatálya alá tartozó anyagra, nem tesz kivételt a veszélyes árunak minősülő anyagok között és a szállítási mentességek sem relevánsak a veszélyes áruk besorolása szempontjából. A gazdálkodó szervezeti kategóriába tartozó mezőgazdasági tevékenységek csak a törvény 79. (2) bekezdése c), illetve d) pontja szerinti kizárólag kiskereskedelmi forgalmazás, lakossági szolgáltatás nyújtása, illetve 50 millió Ft-ot meg nem haladó éves nettó árbevétel esetében mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági tevékenység során a vállalkozás ADR-es veszélyes árukat (pl. műtrágyát és növény védőszereket, szárító és egyéb technológiai berendezésekhez PB gázt) használ fel, akkor azok után katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik, melynek összege a Kat. 79. (5) szerint a tevékenység során felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a. Itt kell megemlíteni azonban, hogy nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni a mezőgazdasági munkagépek kenő- és üzemanyaga, a karbantartáshoz felhasznált festékek és egyéb veszélyes áruk, valamint az irodák, szociális helyiségek fűtésére használt PB gáz után. Annak a mezőgazdasági vállalkozásnak, amely az őstermelő megrendelésére az őstermelő tulajdonában lévő műtrágyát, növényvédő-szert szórja ki a földekre, nem kell hozzájárulást fizetnie. Amennyiben a műtrágya és a növényvédő-szer nem az őstermelő tulajdona, hanem a mezőgazdasági vállalkozóé, akkor a felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a után kötelezett fizetni, mivel így feldolgozást végző gazdálkodó szervezetnek minősül. A propán-bután gáz, földgáz és biogáz alkalmazása során kizárólag akkor keletkezik a gazdálkodó szervezetnek hozzájárulás fizetési kötelezettsége, ha ezeket technológiai berendezések működtetése céljából használja és ebben az esetben a felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a a hozzájárulás összege. A Kat. IV. fejezetének hatálya alá tartozó, ivóvízellátással, szennyvíztisztítással foglalkozó üzemeltetők esetében a Kat. 79. (1) bekezdés a) pontja alapján, amennyiben a jelenlévő klór mennyisége meghaladja az 1 tonnát, üzemeltetői jogcímen kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni. A Kat. 79. (1) bekezdés b) szerinti gazdálkodó szervezetek esetében a kizárólag közvetlenül lakossági szolgáltatást nyújtó vállalkozások mentességet élveznek a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetése alól. Ez a mentesség azon gazdálkodó szervezetekre érvényesíthető, amelyek kizárólag közhálózatra történő ivóvízellátást, illetve közcsatornáról fogadott szennyvizek tisztítását végzik, függetlenül attól, hogy a fentiekben részletezetett közszolgáltatást gazdasági társaságok is igénybe veszik. Ez a mentesség nem érvényesíthető azon gazdálkodó szervezetek esetében, amelyek nem, vagy nem kizárólag közszolgáltatást végeznek, hanem például ipari parkok, vállalkozások vagy üzemek részére nyújtanak víziközmű szolgáltatást (erőművi kazántápvíz szolgáltatás, ipariszennyvíz-tisztítás, vízlágyítás stb.).

6 Az uszodáknak, szállodai üzemeltetésű uszodáknak, fürdőknek, strandoknak kizárólag akkor kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetniük, ha a telephelyükön lévő klór 1 tonnát meghaladó mennyisége miatt a Kat. IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzemeltetőnek minősülnek, egyéb esetben, mivel lakossági szolgáltatatást végeznek, nincs ilyen kötelezettség. A klór tárolására szolgáló hordók esetében a műszaki biztonsági hatóság által jegyzőkönyvben rögzített töltet mennyiséget kell a palackokkal együtt figyelembe venni a telephelyen lévő klór összmennyiségének meghatározásánál. Amennyiben az 500 kg-os hordóból az egyik a technológiai rendszerhez van illesztve, a másik pedig üresen cserére vár, akkor nem kell az 1000 kg-os mennyiséggel számolni, mivel a technológiai rendszerben lévő hordóból folyamatos a klór felhasználás, tehát nem minősül az ilyen vállalkozás üzemeltetőnek. A veszélyes hulladékok tárolásával, feldolgozásával foglalkozó vállalkozások esetén katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik, amennyiben annyi veszélyes anyag van jelen a telephelyen, hogy amiatt veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősülnek, illetve ha az ADR hatálya alá tartozó veszélyes hulladékokkal foglalkoznak. Ez utóbbi esetben kizárólag akkor kell a gazdálkodónak hozzájárulást fizetni, ha a veszélyes hulladék tárolása és feldolgozása során árbevétele keletkezik. Amennyiben a vállalkozás kizárólag a veszélyes hulladék szállítását végzi, de azzal kapcsolatban tárolási, gyártási, feldolgozási tevékenységet nem, akkor katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli. Hulladék akkumulátorok és fáradt olajok esetében, mivel azok ADR szerinti veszélyes árunak minősülnek, a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek, így a tárolás és ahhoz tartozó értékesítés során realizálódó árbevétel, illetve a feldolgozás során felhasznált veszélyes áru nettó értéke után katasztrófavédelmi hozzájárulást kell fizetnie a tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnek. Valamilyen gyártási tevékenység során keletkező ADR-es veszélyes hulladékok esetében, amennyiben a gazdálkodó nem realizál árbevételt, nem jelentkezik hozzájárulás fizetési kötelezettség, mivel a gazdálkodó annak elszállíttatásáért és ártalmatlanításáért is fizet. Ha a benzinkutat üzemeltető vállalkozás nem minősül a Kat. szerint üzemeltetőnek, akkor figyelembe vehető a Kat. 79. (2) bekezdés c) pontja szerinti mentesség. Ennek feltétele, hogy az üzemanyag, illetve esetlegesen a PB-palack forgalmazása lakossági kiskereskedelmi tevékenységként történjen, függetlenül attól, hogy a benzinkúton nemcsak magánszemélyek részére történik értékesítés, hanem gazdálkodó szervezetek is vásárolnak. Üzemanyag, tüzelőanyag nagykereskedelmet (TEÁOR 4671) (is) végző gazdálkodó szervezetek nem mentesülnek a hozzájárulás fizetési kötelezettség alól. Autószerelő, autóvillamossági és karosszérialakatos vállalkozások esetében amennyiben a vállalkozás gazdálkodó szervezetnek minősül és kizárólag kiskereskedelmi értékesítés céljából, illetve közvetlenül lakossági szolgáltatás végzéséhez tárol, dolgoz fel veszélyes árukat, akkor katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettsége nem keletkezik. Ebbe a körbe beletartozik minden olyan vállalkozás, amelyeknél nem csak a magánszemélyek, hanem vállalkozások is vásárolnak, illetve igénybe veszik a szolgáltatásokat. Abban az esetben, ha a megjelölt vállalkozás nagykereskedelmi tevékenységet is és ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat végez, úgy ez a mentesség nem érvényesíthető. A gyógyszertárak és a patyolatok szintén nem kötelezettek katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére, mivel ezen gazdálkodó szervezetek kizárólag kiskereskedelmi

7 értékesítés céljából, illetve közvetlenül lakossági szolgáltatás végzéséhez tárolnak, dolgoznak fel veszélyes árukat. A logisztikai raktárbázisok esetében az üzemeltetői körbe tartozóknak, mint az alsó és felső küszöbértékű, illetve küszöbérték alatti üzemeket működtető vállalkozásoknak hozzájárulást kell fizetniük a Kat. 79. (3) bekezdés szerint a veszélyes anyagokhoz köthető tevékenységükkel összefüggésben keletkezett éves nettó árbevételük 0,1%-a után. Azon raktárak esetében, ahol ADR-es veszélyes árukat tárolnak és értékesítenek, gazdálkodó szervezeti jogcímen keletkezik hozzájárulás fizetési kötelezettség. Abban az esetben, amikor a logisztikai raktárakból a veszélyes áruknak kizárólag saját tulajdonú és kiskereskedelmi értékesítést végző üzletekbe történik a kiszállítása, hozzájárulás fizetési kötelezettség nem jelentkezik. A fentiekben ismertetett esetek természetesen nem fedik le teljes körűen a vállalkozások által folytatott valamennyi tevékenységet, de bepillantást nyújtanak a katasztrófavédelmi hozzájárulás jogintézményének bevezetésével és annak alkalmazásával kapcsolatos feladatok sokszínűségébe. A BM OKF folyamatosan dolgozza fel a hozzá érkező kérdéseket és állásfoglalás kéréseket, ezért a BM OKF hivatalos honlapján ( az Iparbiztonság főmenüben található Iparbiztonsági kérdések és válaszok menüpont alatt folyamatosan bővülnek a hivatalos álláspontot közvetítő állásfoglalások. Az érdeklődők ezen az oldalon konkrét példákon keresztül tájékozódhatnak, amennyiben kérdésük merül fel a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatban.