A M É D I A T A N Á C S R É S Z É R E

Átírás

1 NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALA Szám: E L Ő T E R J E S Z T É S A M É D I A T A N Á C S R É S Z É R E Tárgy: a hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak ellenőrzése Előterjesztő: Aranyosné dr. Börcs Janka főigazgató Egyetért: Dömötörné dr. Ács Katalin főigazgató-helyettes Készítette: Műsorfigyelő és elemző főosztály Budapest, február 7.

2 Bevezetés Az NMHH ellenőrzést indított szeptemberben annak érdekében, hogy feltárja a feliratozással vagy jelnyelvi tolmáccsal ellátott műsorok arányát öt országos sugárzású televízióban. A vizsgálat célja a hallási fogyatékkal élők számára készített feliratokkal és jelnyelvi tolmácsolással kapcsolatos jogszabályi feltételek teljesülésének ellenőrzése volt. A vizsgálatot a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége kezdeményezte, de az együttműködés a későbbiekben is folytatódik. A szövetség álláspontja szerint a hallási fogyatékossággal élő emberek számára lényeges, hogy az érintettek a törvényi előírások szerint egyre szélesebb műsorkínálathoz juthassanak akadálytalanul hozzá. Az egyik legfontosabb előírás, hogy a közszolgálati és az ún. jelentős befolyásoló erővel rendelkező televíziók 2011-ben napi négy órán keresztül kötelesek akadálymentes adást sugározni. A törvény 2012-ig bezárólag az említettnél szélesebb kört határoz meg, amikor kimondja (Mttv ) Azon médiaszolgáltatások, amelyekre nézve az Rttv. 8-8/A. -a kötelezettségeket határoz meg, e törvény hatályba lépése után kötelesek az Rttv. 8. (3) bekezdésben és a 8/A. -ban meghatározott kötelezettségeiknek január 1-ig eleget tenni. Az Rttv. a fenti kötelességeket az országos, nem szakosított televíziókra terjesztette ki, amelyek értelmezésünkben a következők: MTV1, MTV2, Duna TV, TV2, RTL Klub, ATV, Hálózatos TV. A jelnyelvi törvény előírásai szerint a televízióknak évről évre fokozatosan kell bővíteniük a halláskárosultakhoz is szóló műsoraikat, 2015-től pedig minden műsort felirattal vagy jeltolmácsolással kell ellátniuk. Az előírás az esélyegyenlőséget növeli, hiszen a televíziók műsorai mindenkinek szólnak. A jelnyelvi törvény a médiaszolgáltatókat a saját költségükön kötelezi a műsorok feliratozására, jeltolmácsolására. Az alábbiakban a Műsorfigyelő és elemző főosztály által végzett vizsgálat első hónapjának eredményeit foglaljuk össze, kitekintve a jogi háttérre, valamint olyan korábbi vizsgálatokra, amelyek jó összehasonlítási alapot képeznek az esetleges eredmények, változások megállapításához. A 2001-es népszámlálás adatai szerint hazánkban 577 ezer személy él fogyatékossággal, ezen belül az ország lakosságának 10 százaléka küszködik valamilyen mértékű hallásproblémával. A hallássérültek között 60 ezer a siketek és 300 ezer a súlyos nagyothallók száma. (Ezek az adatok az épp most zajló népszámlálás eredményeiben némiképp változhatnak). A médiahatóság számára 2003-ban készített A fogyatékosok megjelenése az országos médiumok műsorkínálatában című tanulmány szerint a tíz százalékos társadalmi jelenléthez képest a fogyatékos személyek megjelenési aránya még az egy százalékot sem érte el az országos televíziókban. Kutatásunkban az országos csatornák műsoraiban két héten át vizsgáltuk a fogyatékossággal élők megjelenését, a szegregált és integrált műsorokban egyaránt. A hazai televíziós csatornákon a fogyatékosság képi reprezentációja mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt elégtelen volt. A fogyatékos emberekről szóló műsorok a csekély nézettségű időszakokban kerültek sugárzásra, és a vizsgált műsorok közül mindössze egy volt feliratos, valamint jeltolmács is csak a számukra készült érdekvédelmi magazinban fordult elő. A Műsorfigyelő és elemző főosztály 2010-ben (július és december között) nagyító alá vette a magyar társadalom sokszínűségének reprezentációját a hazai hír- és tájékoztató jellegű műsorokban. A különböző társadalmi, gazdasági és etnikai csoportok mellett az elemzés kiterjedt a fogyatékossággal élők megjelenési módjának és arányának vizsgálatára is. Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy ez a csoport a magyar médiafogyasztók számára gyakorlatilag láthatatlan maradt, mivel a fogyatékkal élők média megjelenése minden műsortípusnál minimális volt (0,1 százalék). Az összes vizsgált médiaszolgáltatót és műsortípust tekintve, szintén alig jutottak megjelenéshez (1,7 százalék) a fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei. A legfrissebb adatok szerint a fogyatékossággal élők megjelenési aránya a hír- és tájékoztató jellegű műsorokban január 1. és szeptember 30. között 0,2 százalék volt, azaz nem történt számottevő változás. 2

3 Jogi háttér A fogyatékossággal élő emberek jogait több nemzetközi és hazai törvény is szabályozza. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2006-ban elfogadott ENSZ Egyezmény célként határozza meg valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítását, védelmét és biztosítását valamennyi fogyatékossággal élő személy számára. A hozzáférésről szóló 9. cikkben rögzíti, hogy a szerződő államok minden szükséges intézkedést meghoznak a fogyatékossággal élő személyek információhoz és kommunikációhoz történő akadálymentes, egyenlő hozzáférésének biztosítására, ideértve az információs és hírközlési technikákat Továbbá elő kell segíteni a friss információkhoz történő hozzáférés során az akadálymentesség biztosítását. A 30. cikk kiemeli, hogy a szerződő államok minden megfelelő intézkedést meghoznak, hogy a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes formában jussanak hozzá a televízió műsoraihoz, a filmekhez, színházhoz és más kulturális tevékenységekhez. Az Európai Unió március 30-án aláírta az egyezményt. Azóta a dokumentumot mind a 27 uniós tagállam ratifikálta. Az Unió az Alapjogi Charta - III. CÍM - EGYENLŐSÉG cikkében elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre ban az Európa Parlament, majd 2003-ban az Európa Tanács is előírta, hogy a közszolgáltatást nyújtó médiumok híradóit és kulturális műsorait jelnyelvi tolmácsolással és feliratozással mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Magyarországon a fogyatékossággal élők jogait az Alkotmány, a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény, az esélyegyenlőségi törvény, a jelnyelvi törvény és a médiatörvény biztosítják. A 2011 áprilisában elfogadott Alaptörvény a Szabadság és felelősség című fejezet XV. cikkében kimondja, hogy Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek, bármely megkülönböztetés nélkül biztosítja, és az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti, valamint külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Az évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról kimondja, hogy a fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A 4. egyenlő esélyű hozzáférésről szóló bekezdése többek között leszögezi, hogy a szolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, valamint ha az ahhoz való hozzájutás az igénybe vevő számára akadálymentes. A Kommunikációról szóló 6. arról rendelkezik, hogy a fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról I. fejezet 1. -a szerint az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyekkel, szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. A törvény 8. -a meghatározza a hátrányos megkülönböztetés közvetlen és közvetett formáját, mellyel kapcsolatban 19 védett tulajdonságot sorol fel, köztük a fogyatékosságot. Az ENSZ fogyatékosok jogairól szóló egyezménye egyenrangúnak mondja ki a jelnyelvet, a siket kultúrát és identitást, és biztosítja a jeleléshez való jogot az élet minden területén. A médiatörvény mellett a valódi, teljes esélyegyenlőséget a 2009-ben elfogadott a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv védelméről szóló törvény biztosítja, mely kimondja, hogy a siketek közössége nyelvi kisebbség. A törvény a magyar jelnyelv elismerésével megteremti annak a szemléletváltásnak az alapjait, aminek eredményeként a jelnyelvet használó hallássérültek önálló nyelvet használó nyelvi kisebbségnek számítanak és nem fogyatékossággal élőknek. A hallási sérültek régi vágya teljesült azzal, hogy a törvény nyelvi 3

4 kisebbségként nevesíti őket, a köztudat azonban továbbra is a fogyatékosok egy csoportjaként tekint rájuk. A szemléletváltás előmozdításában, az előítéletektől mentes kép és a velük szembeni tolerancia kialakításában jelentős szerepe van a médiának. A 2011-ben életbe lépett, a közszolgálati médiaszolgáltatás elveit összefoglaló Közszolgálati Kódex K pontja tartalmazza a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos műsorkészítési elveket. A dokumentum a közszolgálati médiaszolgáltatás céljai közé sorolja egyebek mellett a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos tájékoztatást, a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítését. E szerint a médiaszolgáltatónak kötelessége a műsorai útján elősegíteni a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációját és növelni a reprezentációjukat mind a tájékoztató, mind a fikciós tartalmakban rendszeres, a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel foglalkozó műsorok formájában. Ehhez kapcsolódóan a fogyatékos vagy hátrányos helyzetű személyek, csoportok társadalmi beilleszkedését bemutató műsorszámok létrejöttének támogatását is célul tűzték ki a médiaszolgáltatók elé. A hozzáférhetőség biztosításával kapcsolatban a Kódex úgy fogalmaz, hogy a médiaszolgáltatónak törekednie kell a közhasznú információk közérthetőségének megteremtésére. A Corvinus Egyetem siketek és nagyothallók körében végzett kutatásának eredményei Az NMHH vizsgálatát megelőzően a Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszéke végzett kutatást hasonló témában áprilisától ugyanezen év decemberéig vizsgálták a siketek és nagyothallók tévéműsorok feliratozásával és jeltolmácsolásával kapcsolatos preferenciáit és médiafogyasztási szokásait. Az eredményeket összefoglalva megállapították, hogy a válaszadók 45 százaléka 1-3 órát tölt a tv előtt naponta. Elsősorban az esti órákban nézik a műsorokat (78 százalék), de emellett 41 százalékuk délután is tévézik. A legkedveltebb műfajok a híradók, a természetfilmek, a sorozatok és a sportműsorok. Általánosságban elmondható, hogy amennyiben idejük, munkájuk engedi, a megkérdezettek szívesen megnéznek minden feliratozott műsort attól függetlenül, hogy beletartozik-e a közvetlen érdeklődési körükbe. A csatornák közül főként a TV2 és az RTL Klub műsorait követik figyelemmel. Pozitívan vélekedtek arról, hogy az utóbbi időben nőtt a feliratozott műsorok száma ezen a két csatornán. A feliratozás minőségével a válaszadók közepesen elégedettek. A legtöbb kifogás az olvashatóságra és a sebességre vonatkozott, illetve jónak tartanák a felirat mögé fekete csík elhelyezését, hogy bármilyen háttér esetén jól látható legyen a szöveg. A jeltolmácsolás minőségével a résztvevők nem voltak elégedettek. A leggyakrabban említett problémák a kép aránytalanul kicsi mérete, a rossz láthatóság, a rossz megvilágítás voltak. Választási lehetőség esetén a jeltolmácsolással szemben a feliratozást preferálnák. Legtöbben a sorozatok, kalandfilmek, természetfilmek, a hír- és sportműsorok esetén szeretnének több feliratozást. Mindannyian egyetértettek abban, hogy egy külön a számukra készített, jelelt és feliratozott 8-10 perces híradót szeretnének. Az NMHH vizsgálati eredményeinek ismertetése A Műsorfigyelő és elemző főosztály által végzett vizsgálat célja a hallási fogyatékkal élők számára készített feliratokkal és jelnyelvi tolmácsolással kapcsolatos törvényi előírások teljesülésének ellenőrzése volt. A törvény (Mttv.39. ) a következőket írja elő: 39. (1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait fokozatosan hozzáférhetővé tegye a hallási fogyatékkal élők számára. (2) A közszolgálati, illetve - legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában - a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy valamennyi a) közérdekű közlemény, hírműsorszám és politikai tájékoztató műsorszám, b) filmalkotás, valamint a hallási fogyatékkal élő személyek számára készített műsorszám naptári naponként ba) évben legalább négy órán keresztül, bb) évben legalább hat órán keresztül, bc) évben legalább nyolc órán keresztül, 4

5 bd) évben legalább tíz órán keresztül, be) évtől teljes egészében magyar nyelvű felirattal - például teletext szolgáltatáson keresztül - vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen. c) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett műsorszámot - a műsorszám egységét nem sértve - a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni. d) A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia. A vizsgálat módszere A műsorok vizsgálata meghatározott szempontrendszer szerint, egy erre a célra kifejlesztett webes alkalmazás segítségével történik. ( A szempontrendszer az alábbi kérdéseket tartalmazza: - a műsorszám sugárzásának dátuma, kezdési időpontja, - a médiaszolgáltató neve, - a program címe, műfaja, - volt-e figyelemfelhívás a műsorszám előtt, - a műsorszám rendelkezett-e jelnyelvi tolmáccsal vagy a teletexten keresztül elérhető felirattal, - a műsorszámban előfordultak-e részek, amelyeket nem láttak el átirattal, vagy jelnyelvi tolmácsolással, - a műsorszámban előfordultak-e részek, amelyekben a felirat pontatlanul, elcsúszva jelent meg, - a műsorszám végének időpontja. A vizsgálat szeptember elsején kezdődött, hét külsős siket, illetve nagyothalló kódoló közreműködésével. Őket az érdekvédelmi szervezet, a SINOSZ ajánlása alapján, próbamunka elvégzése után választottuk ki a jelentkezők közül. A kódolók klasszikus távmunkában dolgoznak, a felvételeket az NMHH ftp szerveréről töltik le. Szeptemberben öt televíziós (MTV1, MTV2, Duna TV, TV2, RTL Klub) csatorna 5-5 adásnapját vizsgáltuk, azaz 25 napon ellenőriztük a teljes műsorfolyamot. A Magyar ATV és a Hálózat TV szerepelt még ugyan az ellenőrzésbe vont médiaszolgáltatók között, a Hálózat TV azonban nem rendelkezik teletext szolgáltatással, a Magyar ATV képviselőinek jogértelmezése szerint pedig a fenti rendelkezések rájuk nem vonatkoznak, így nem látják el segédlettel a műsorszámaikat. Eredmények Az adatfelvétel eredményeként megállapítható, hogy szeptemberben mind az öt vizsgált csatorna eleget tett a híradók felirattal való ellátása követelményének. Az esti, főműsoridőben sugárzott híradókon túl a televíziók reggel és délben is közvetítettek felirattal ellátott híradót vagy rövid híreket. A közszolgálati médiumoknál regisztráltunk még feliratozott politikai, nemzetiségi és érdekvédelmi magazinműsorokat, valamint közérdekű közleményeket is. Az MTV1 és az MTV2 elsősorban a kötelezően előírt műsorszámokat feliratozza, ezeken túlmenően azonban mind mennyiségben, mind a műfaji változatosság tekintetében igen szegényes a kínálatuk, e két közszolgálati csatorna nem teljesíti a törvényben előírt napi négyórányi kötelezettséget. Az MTV1 műfaji kínálatában előfordult még egy-egy mozifilm és tévéfilm, az MTV2 a híradók mellett érdekvédelmi magazint feliratozott, valamint jeltolmáccsal sugározta a parlamenti közvetítéseket. A Duna TV-nél nagyobb a választék, a már említett műsorokon kívül feliratoznak sporthíreket, ismeretterjesztő programokat és sorozatot is, valamint a szolgáltató teljesíti a napi négy órányi feliratozott műsor sugárzási kötelezettséget is. 5

6 Meglepő módon a szeptemberi eredmények azt mutatják, hogy a két kereskedelmi televízió jóval több feliratozott műsort sugároz, mint a közszolgálati társaik. A profitorientált csatornák nem csak mennyiségben adnak több feliratozott műsorszámot, hanem gazdagabb a műfaji kínálatuk is. A híradókon kívül elsősorban a népszerű sorozatokat sugározzák felirattal (NCIS, Seherezádé, Második élet, Született feleségek, Doktor House, Barátok közt, A mentalista, Helyszínelők stb.), valamint mindkét csatornán nézhető feliratozott időjárásjelentés, tévé- és mozifilmek, magazinműsorok, sőt hétvégén gyerekeknek készült animációs filmeket is közzétettek felirattal (pl. Garfield). A vizsgálatok szerint a két kereskedelmi tévé, valamint a Duna TV majdnem kétszer annyi ideig tettek közzé ilyen műsorokat, mint a Magyar Televízió csatornái. Az öt médiaszolgáltató 25 teljes adásnapjának elemzéséből kiderült, hogy a műsoridejük mintegy ötödét látták el valamilyen segédlettel - több mint 90 százalékban teletextes felirattal. Az MTV1, az MTV2, a TV2 és az RTL Klub számos műsorszám előtt elmulasztotta kitenni a felhívást és a teletext oldalszámot. A Duna Televíziónál ilyen hiányosság szinte alig volt tapasztalható. Ebből a szempontból az RTL Klub követte el a legtöbb mulasztást. A szeptemberi vizsgálatunkban a leggyakrabban regisztrált hibák a következők voltak: - a műsorszám közben a felirat hosszabb-rövidebb időre eltűnt, - a felirat elcsúszott, késett, nem volt szinkronban a képpel (ez különböző mértékű lehet, a nagyobb csúszás már a megértést akadályozza), - a felirat nehezen, rosszul volt olvasható a háttér, vagy a betűk színe miatt, - a több soros feliratnak valamelyik sora nem látszott jól és - a magánhangzók, vagy az ékezetes magánhangzók kimaradtak. Ha az eredményeinket összevetjük a Corvinus Egyetem vizsgálatában megfogalmazott igényekkel és kifogásokkal, megállapíthatjuk, hogy a feliratozott műsorok száma ugyan nőtt, a műfaji kínálat azonban csak kis mértékben bővült. Jelenleg is főként hírműsorokat és sorozatokat sugároznak feliratozva a csatornák, az igényelt kaland- és természetfilmekből, sportműsorokból továbbra is kevés a segédlettel ellátott. Az általános igényként megfogalmazott, külön a számukra készített jelelt és feliratozott, 8-10 perces híradót nem sugároz egyetlen vizsgált televízió sem. A médiaszolgáltatók közül továbbra is a két kereskedelmi csatorna, a TV2 és az RTL Klub rendelkezik a legtöbb és leggazdagabb műfaji kínálattal a segédlettel ellátott műsorok tekintetében. A feliratozott műsorok számának növekedésével nőtt a hibák száma is, és alapvetően ugyanazok a problémák jelentek meg most is, mint négy évvel korábban (nehezen olvasható, hiányzó, késő, túl gyors felirat). A vizsgálat részletes, szolgáltatókra bontott eredményei A 25 műsornap elemzése során több mint 560 műsoróra, valamint 3160 szegmens vizsgálatát végeztük el. Az analízis során nagyító alá vett műsornapok és műsorszegmensek vizsgált műsornapok száma vizsgált műsorszegmensek száma Duna Televízió MTV MTV RTL Klub TV A vizsgált műsorórák mindössze egyötödét látták el valamilyen segédlettel. A segítség több mint 90 százalékban teletext feliratot jelentett a Duna Televízió a Család-barát magazint, 6

7 az MTV2 a Parlamenti közvetítést látta el jeltolmáccsal. Hallási fogyatékkal élők számára is befogadható műsorszámot leghosszabb időtartamban a TV2, a Duna Televízió, valamint az RTL Klub adott közre - közel kétszer hosszabb időtartamban szerkesztették műsorba őket, mint az MTV1 és az MTV2. A segédlettel ellátott műsorszámok időtartama televíziónként a segédlettel az egy napra jutó ellátott jeltolmáccsal vagy műsorszámok teletexttel ellátott időtartama műsoridő az egy napra jutó jeltolmáccsal vagy teletexttel ellátott műsoridő, leszámítva a közérdekű közlemények, hírműsorok, politikai tájékoztató műsorok idejét (a kvóta 2011-re 4 óra) Duna Televízió 24:42:26 6:10:36 4:21:25 MTV2 11:37:05 2:19:25 0:08:02 MTV1 11:04:53 2:12:59 1:27:51 RTL Klub 23:36:47 4:43:21 4:02:10 TV2 29:56:23 5:59:17 4:48:25 100:57:34 A médiaszolgáltatók a legtöbb esetben sorozatokat láttak el feliratokkal, majd a kötelező kívánalomként megnevezett hírműsorok következtek, rajtuk kívül a mozi-, illetve tévéfilmek rendelkeztek nagyobb arányban teletextes átirattal. Feltűnő, hogy gyermekprogramok csupán elenyésző arányban jelentek meg a kínálatban. A segédlettel ellátott műsorszámok műfaji megoszlása sorozat 94 30,7 hírek, híradó 93 30,4 mozifilm 29 9,5 tévéfilm 26 8,5 időjárás-jelentés 19 6,2 egyéb 11 3,6 animáció gyerekeknek 8 2,6 szappanopera 8 2,6 közérdekű közlemény 7 2,3 hirdetés, televíziós vásárlás, 4 1,3 műsorismertetés, egyéb ismeretterjesztő program 2,7 politikai magazinműsor 2,7 életmód magazin 1,3 nemzetiségi magazinműsor 1,3 parlamenti közvetítés 1, ,0 A legtöbb felirattal rendelkező műsorszám hazai gyártásúnak számított, a magyarországi produkciókat az USA-ból és Európából importált alkotások követték. A jeltolmáccsal vagy teletexttel ellátott műsorszámok gyártási hely szerinti megoszlása Magyarország ,8 USA 57 18,7 7

8 Európa 49 16,1 Egyéb 42 13,8 Besorolhatatlan 2, ,0 Az MTV1 alig feliratozott a törvényben kötelezőként említett műsorszámokon túl egyéb programokat. A hírműsorok dominanciája láttán nem meglepő, hogy a programok majd fele hazai gyártásúnak számított. Az esetek negyedében elmaradt a törvény által előírt figyelemfelhívás, főként a közérdekű közleményeknél hiányzott a figyelmeztetés. További aggodalomra ad okot, hogy az esetek 90 százalékában a felirat nem bizonyult pontosnak, vagy nem volt szinkronban a felvétellel - a problémákért egyértelműen a hírműsorokat terheli a felelősség. Az MTV1 által műsorba szerkesztett teletexttel vagy jeltolmáccsal ellátott programok műfaji orientációja hírek, híradó 17 54,8 közérdekű közlemény 7 22,6 tévéfilm 4 12,9 hirdetés, televíziós vásárlás, 2 6,5 műsorismertetés, egyéb mozifilm 1 3, ,0 Az MTV2 és az MTV1 nem különbözött szignifikáns módon egymástól, itt is a hírműsorok vezették a sort, az esetek közel 90 százalékában az említett programokat látták el felirattal. A figyelemfelhívást a műsorok mintegy ötödénél nem alkalmazták. Szintén aggályosnak tekinthető, hogy az esetek több mint háromnegyedében itt sem bizonyult kielégítőnek a feliratozás. Az MTV2 által műsorba szerkesztett segédlettel ellátott programok műfaji orientációja hírek, híradó 23 88,5 nemzetiségi magazinműsor 1 3,8 parlamenti közvetítés 1 3,8 politikai magazinműsor 1 3, ,0 A Duna Televízió már jóval heterogénebb zsáner-palettán mozgott a jeltolmáccsal és teletexttel ellátott műsorok tekintetében. A műsorszámok 40 százaléka fikciós programokból toborzódott a gyerekeket ugyan ez a csatorna sem kényeztette el. Figyelemfelhívással kapcsolatos hiányosság szinte egyáltalán nem jelentkezett. Az esetek több mint felében azonban itt is találtunk példát a nem megfelelő minőségű feliratozásra. Érdekesség, hogy az erős fikciós kínálat főként európai gyártású krimisorozatokból (Sherlock Holmes, Derrick, Az eltűnt fáraó nyomában stb.) állt össze. A Duna Televízió által műsorba szerkesztett jeltolmáccsal vagy felirattal ellátott programok műfaji orientációja hírek, híradó 12 35,3 sorozat 8 23,5 8

9 tévéfilm 6 17,6 egyéb 5 14,7 életmód magazin 1 2,9 ismeretterjesztő program 1 2,9 mozifilm 1 2, ,0 A piacvezető kereskedelmi televízió a versenytársainál jóval szélesebb kínálattal rendelkezett ezen a téren is. A kötelező műsorelemnek számító hírműsorokat itt a sorozatok mögött, a második helyen találjuk. A műsorszámok gyártási helyét vizsgálva erős hazai és európai hatás érhető tetten, a programok 60 százaléka e területekről származik. Aggodalomra ad okot azonban, hogy az esetek egyharmadában nem tettek közzé felhívást, továbbá meghatározó arányban merültek fel problémák a feliratokkal összefüggésben. A fikciós műsorszámokon belül a feliratozott programok mind a zsánert, mind a gyártási hely tekintetében széles skálán mozogtak (CSI, Barátok közt, Star Wars stb). Meg kell említenünk, hogy az RTL Klub műsorán gyermekprogramot is találtunk, a Garfield és barátai c. rajzfilmet feliratozták. Az RTL Klub által műsorba szerkesztett jeltolmáccsal vagy teletexttel ellátott programok műfaji orientációja sorozat 40 36,7 hírek, híradó 19 17,4 időjárás-jelentés 15 13,8 tévéfilm 9 8,3 szappanopera 8 7,3 egyéb 6 5,5 mozifilm 6 5,5 animáció gyerekeknek 2 1,8 hirdetés, televíziós vásárlás, műsorismertetés, egyéb 2 1,8 ismeretterjesztő program 1,9 politikai magazinműsor 1, ,0 A fő versenytárs, a TV2 jóval szerényebb kínálattal jelentkezett, ugyanakkor ez a médium rendelkezett a legmagasabb sorozat-, mozifilm- és gyermekműsor aránnyal ez utóbbi az Asterix az Olimpián c. egészestés rajzfilmnek volt köszönhető. A műsorszámok több mint fele hazai vagy európai gyártású volt. Gondot jelent, hogy az esetek közel egyharmadában nem jelent meg figyelemfelhívás a segédlettel ellátott műsorszám előtt. Örvendetes azonban, hogy a teletextes feliratok csak az esetek egyharmadában bizonyultak pontatlannak. A TV2 által műsorba szerkesztett jeltolmáccsal vagy teletexttel ellátott programok műfaji orientációja sorozat 46 43,4 hírek, híradó 22 20,8 mozifilm 21 19,8 tévéfilm 7 6,6 9

10 animáció gyerekeknek 6 5,7 időjárás-jelentés 4 3, ,0 Összefoglalás A vizsgált médiaszolgáltatók többsége eleget tett a törvény által szabott kötelezettségének, és igyekezett a célcsoportot a tőle telhető módon minél változatosabb kínálattal kiszolgálni. A figyelemfelhívással kapcsolatos anomáliák korrekcióra szorulnak, ugyanakkor a hiányosságok nagy valószínűséggel könnyedén orvosolhatóak. A feliratokban jelentkező pontatlanságok sajnálatosak, de többségük betudható a teletext veleszületett problémáinak. Az elavult technológiát - reményeink szerint - a digitális műsorterjesztés fejlődésével egy használhatóbb megoldás váltja fel. 10

11 NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALA Határozati javaslat Tárgy: a hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak ellenőrzése A Médiatanács elfogadja A hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak ellenőrzése c. anyagot, és elrendeli annak közzétételét a Médiatanács honlapján. Egyúttal elrendeli, hogy január 1-től hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a Műsorfigyelő és elemző főosztály az Mttv ának érvényesülését, és amennyiben törvénysértést észlel, azt továbbítsa a Médiafelügyeleti főosztály számára. Határidő: a tárgyidőszakot követő 25. munkanap Felelős: Mádl András főosztályvezető Budapest, február 7. Aranyosné dr. Börcs Janka főigazgató 11