A hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak ellenőrzése (2012. II. negyedév)

Átírás

1 A hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak ellenőrzése (2012. II. negyedév) Budapest, szeptember

2 Tartalomjegyzék A vizsgálat módszere... 6 A vizsgálat részletes eredményei Összefoglaló

3 2011 szeptemberében a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság ellenőrzést indított annak érdekében, hogy feltárja a felirattal vagy jelnyelvi tolmácsolással ellátott műsorok arányát az öt országos sugárzású televízióban. A Médiatanács 1601/2011. (XI. 9.) számú határozata alapján a Hivatal 2012-ben hatósági ellenőrzés keretében, havi rendszerességgel vizsgálja az Mttv ának érvényesülését. A vizsgált médiaszolgáltatók száma januártól hatra bővült. A vizsgálat célja a hallási fogyatékkal élők számára készített feliratokkal és jelnyelvi tolmácsolással kapcsolatos jogszabályi feltételek teljesülésének ellenőrzése. A téma jelentős létszámú csoport érdekeit érinti, hiszen a 2001-es népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának tíz százaléka küszködik valamilyen mértékű hallásproblémával. A hallássérültek között 60 ezer a siketek és 300 ezer a súlyos nagyothallók száma. 1 Ennek ellenére a médiareprezentációjuk igen alacsony. A Műsorfigyelő és elemző főosztály 2011-re vonatkozó, a magyar társadalom sokszínűségének reprezentációját a hír és tájékoztató jellegű műsorokban vizsgáló tanulmányának eredményei alapján elmondható, hogy a fogyatékossággal élők csoportja a magyar médiafogyasztók számára gyakorlatilag láthatatlan, mivel a média megjelenésük minden műsortípusnál minimális (0,3 százalék) volt. A fogyatékossággal élő emberek jogait több nemzetközi és hazai törvény szabályozza. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2006-ban elfogadott ENSZ Egyezmény célként határozza meg valamennyi emberi jog teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítását valamennyi fogyatékossággal élő személy számára. Ennek szellemében a szerződő államok minden megfelelő intézkedést meghoznak, hogy a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes formában jussanak hozzá a televízió műsoraihoz, a filmekhez, színházhoz és más kulturális tevékenységekhez. Magyarországon a fogyatékossággal élők jogait az Alaptörvény, a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény, az esélyegyenlőségi törvény, a jelnyelvi törvény és a médiatörvény biztosítja. A 2011 áprilisában elfogadott Alaptörvény a Szabadság és felelősség című fejezet XV. cikkében kimondja, hogy Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek, bármely 1 A 2011-es népszámlálás adatainak összesítése még nem történt meg. 3

4 megkülönböztetés nélkül biztosítja, és az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti, valamint külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Az évi XXVI. törvény kommunikációról szóló 6. -a arról rendelkezik, hogy a fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A 2011-ben életbe lépett, a közszolgálati médiaszolgáltatás elveit összefoglaló Közszolgálati Kódex K pontja tartalmazza a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos műsorkészítési elveket, melyek szerint a médiaszolgáltatónak kötelessége a műsorai útján elősegíteni a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációját és növelni a reprezentációjukat rendszeres, a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel foglalkozó műsorok formájában. Az Mttv a értelmében a közszolgálati és a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltatóknak fokozatosan akadálymentesíteni kell a műsorszámaikat, valamint minden közérdekű közleményt, hírműsorszámot és politikai tájékoztató műsorszámot kötelesek segédlettel ellátni, továbbá napi hat óra filmalkotást, illetve a hallási fogyatékkal élő személyek számára készített programokat szintén felirattal vagy jeltolmácsolással kell kiegészíteniük. Mindezek meglétére pedig az érintett műsorszámok előtt fel kell hívniuk a befogadók figyelmét. A fentieken túl, a feliratoknak követniük kell a történéseket és pontosan kell visszaadniuk az elhangzottak értelmét. A médiatörvény előírásai szerint a televízióknak évről évre fokozatosan kell bővíteniük a halláskárosultakhoz is szóló műsoraikat, 2015-től pedig minden fent megnevezett műsort felirattal vagy jeltolmácsolással kell ellátniuk. 2 (A médiatörvény idén elfogadott évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 39. (1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait fokozatosan hozzáférhetővé tegye a hallási fogyatékkal élők számára. (2) A közszolgálati, illetve a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában - a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy valamennyi a) közérdekű közlemény, hírműsorszám és politikai tájékoztató műsorszám, 4

5 módosítása a 39. rendelkezéseit is érintette, azonban a mintavételünk időpontjában (2012. április-június) még a módosítás előtti jogszabályok voltak hatályban.) A médiatörvény mellett a teljes esélyegyenlőséget a 2009-ben elfogadott, a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv védelméről szóló törvény 3 biztosítja, mely kimondja, hogy a siketek közössége nyelvi kisebbség. A törvény a magyar jelnyelv elismerésével megteremti annak a szemléletváltásnak az alapját, aminek eredményeként a jelnyelvet használó hallássérültek önálló nyelvet használó nyelvi minoritásnak számítanak és nem fogyatékossággal élőknek. A hallási sérültek régi vágya teljesült azzal, hogy a törvény nyelvi kisebbségként nevesíti őket, a köztudat azonban továbbra is a fogyatékosok egy csoportjaként tekint rájuk. A szemléletváltás előmozdításában, az előítéletektől mentes kép és a velük szembeni tolerancia kialakításában jelentős szerepe van a médiának. Jól szolgálhatja ezt a célt egyrészt azáltal, ha problémáikat, intézményeiket, valamint magukat a hallássérült embereket akár valóságos, akár fikciós történetekben minél jobban megismerteti, másrészt, ha kellő mennyiségű és minőségű akadálymentesített b) filmalkotás, valamint a hallási fogyatékkal élő személyek számára készített műsorszám naptári naponként ba) évben legalább négy órán keresztül, bb) évben legalább hat órán keresztül, bc) évben legalább nyolc órán keresztül, bd) évben legalább tíz órán keresztül, be) évtől teljes egészében magyar nyelvű felirattal - például teletext szolgáltatáson keresztül - vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen. c) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett műsorszámot - a műsorszám egységét nem sértve - a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni. d) A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról 3. (1) A Magyar Köztársaság a magyar jelnyelvet önálló, természetes nyelvnek ismeri el. (2) A magyar jelnyelvet használó személyek közösségét mint nyelvi kisebbséget megilleti a magyar jelnyelv használatának, fejlesztésének és megőrzésének, a siketkultúra ápolásának, gyarapításának és átörökítésének joga. 5

6 műsorhoz való hozzáférés biztosításával segíti őket a tájékozódásban és a szabadidő tartalmas eltöltésében. A vizsgálat módszere A normák betartásának szisztematikus ellenőrzését a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (a továbbiakban: SINOSZ) kezdeményezésére indítottuk. A SINOSZ álláspontja szerint a hallási fogyatékossággal élő emberek számára lényeges, hogy a törvényi előírások szerint egyre szélesebb műsorkínálathoz juthassanak akadálytalanul hozzá. Vizsgálatunkba hat általános tematikájú televíziós csatorna műsorait vontuk be, köztük négy közszolgálati (MTV1, M2, Duna Televízió, Duna World) és két kereskedelmi (RTL Klub, TV2) médiaszolgáltatót. Az egyes hónapokban a hat médiaszolgáltató összesen 22, véletlenszerűen kiválasztott műsornapját vizsgáltuk, az MTV1, M2, Duna TV és Duna World csatornákon négy, míg az RTL Klub és a TV2 esetében három nap analízisét végeztük el a 00:00-tól 24:00 óráig adásba kerülő műsorszámokra vonatkozóan. Vizsgálatunkban elsősorban az alábbi szempontokra fókuszáltunk: ellátták-e segédlettel a szolgáltatók a törvényben kötelező jelleggel előírt műsorszámokat, azaz a hírműsorokat, a közérdekű közleményeket és a politikai tájékoztató műsorokat, teljesítették-e a évre előírt kvótát (napi hat óra), a segédlettel ellátott műsorszámok előtt közzétettek-e felhívást és teletext oldalszámot, illetve megfelelő volt-e a feliratozás, jeltolmácsolás minősége, előfordultak-e hiányosságok, hibák. Az ellenőrzést hét külsős siket, illetve nagyothalló kódoló közreműködésével végeztük el. Őket az érdekvédelmi szervezet, a SINOSZ ajánlása alapján, próbamunka elvégzése után választottuk ki a jelentkezők közül. A kódolók klasszikus távmunkában dolgoznak, a felvételeket az NMHH ftp szerveréről töltik le. A műsorok vizsgálata 6

7 meghatározott szempontrendszer szerint, egy erre a célra kifejlesztett webes alkalmazás segítségével történik ( A szempontrendszer az alábbi kérdéseket tartalmazza: a műsorszám sugárzásának dátuma, kezdési időpontja, a médiaszolgáltató neve, a program címe, műfaja, volt-e figyelemfelhívás a műsorszám előtt, a műsorszám rendelkezett-e jelnyelvi tolmácsolással vagy a teletexten keresztül elérhető felirattal, a műsorszámban előfordultak-e részek, amelyeket nem láttak el átirattal vagy jelnyelvi tolmácsolással, a műsorszámban előfordultak-e részek, amelyekben a felirat pontatlanul, elcsúszva jelent meg, a műsorszám végének időpontja ben a vizsgálatunk még informatív jellegű volt, amely az országos médiaszolgáltatók feliratozással és jeltolmácsolással kapcsolatos gyakorlatát kívánta feltérképezni első negyedévében a Duna TV, Duna World, MTV1, M2 és az RTL Klub, április és május hónapokban a Duna TV, Duna World, MTV1, M2, az RTL Klub és TV2 médiaszolgáltatása vonatkozásában az Mttv (1) bekezdése szerinti jogkövetkezmény került megállapításra. A júniusi normaszegésekkel kapcsolatos, a Hivatal hatáskörébe tartozó eljárások még folyamatban vannak. Az alábbiakban 2012 második negyedévének tapasztalatait foglaltuk össze. A vizsgált három hónap alatt 66 műsornap elemzése során 1490 műsoróra keretében 8855 szegmens kontrollját végeztük el. 7

8 Az analízis során nagyító alá vett műsornapok és műsorszegmensek vizsgált műsornapok száma vizsgált műsorórák száma vizsgált műsorszegmensek száma Duna Televízió Duna World M MTV RTL Klub TV Az adatfelvétel eredményeként megállapítható, hogy a vizsgált médiaszolgáltatók az ellenőrzésbe vont napokon a műsoroknak valamivel kevesebb, mint 13 százalékát látták el segédlettel. Hallási fogyatékkal élők számára is befogadható műsorszámot minden akadálymentesített műsort figyelembe véve leghosszabb időtartamban az M2, legrövidebb időtartamban pedig az RTL Klub adott közre. A negyedév során a Duna TV, Duna World és M2 csatornákon jelentősen nőtt a segédlettel ellátott műsorórák száma, míg a két kereskedelmi csatorna és az MTV1 az előző terminushoz képest nagyjából azonos mennyiségű akadálymentesített műsort sugárzott. A segítség a vizsgált napokon 96,4 százalékban feliratot, döntő mértékben teletext átiratot jelentett. Jeltolmácsolással parlamenti közvetítés, fogyatékkal élők számára készült érdekvédelmi magazin és sporthírek voltak megtekinthetők a közszolgálati csatornákon. Júniusban már segédlettel ellátott időjárás-jelentés is látható volt az RTL Klub és a TV2 programjában. Harmincnyolc esetben az említett műsorokat mind felirattal, mind jeltolmáccsal ellátták. A kötelezően akadálymentesítendő műsorok tekintetében megállapítható, hogy egyedül a TV2 sugározta feliratozva minden hírműsorát mindhárom hónapban. Az MTV1 és az M2 programjában egyaránt egy-egy esetben tapasztaltuk a segédlet hiányát, míg a Duna Televízió és a Duna World csatornákon továbbra is nagyobb számban regisztráltunk segédlettel el nem látott hírműsorokat a késő esti műsorsávban. Az RTL Klub a 8

9 hírműsorok esetében sajnálatos módon eltért a korábbi gyakorlatától, mivel májustól egyetlen híradóján sem szerepelt sem felirat, sem jeltolmács. Élő politikai tájékoztató műsoraikat (Közbeszéd, Az Este, Napirend előtt, Heti Hírmondó, Klubszoba, A Lényeg) a közszolgálati televíziók nem tették hozzáférhetővé a hallássérült nézők számára, a TV2 pedig nem sugárzott e zsánerbe tartozó műsort a vizsgált napokon. Az RTL Klub egyedüliként a médiumok közül az első negyedévben feliratozva vetítette a Házon kívül című magazinját, mely műsort a hallássérült nézők (bár időnként akadozó feliratozással) áprilisban még figyelemmel tudtak kísérni. Májustól azonban, noha a feliratozásra vonatkozó figyelemfelhívás továbbra is rendre megjelent a magazin előtt, a szövegezés megszűnt. Közérdekű közlemények csak áprilisban szerepeltek az MTV1 műsorában, melyekhez segédlet ugyan nem társult, a közlemények azonban írásban jelentek meg a képernyőn. Hallási fogyatékkal élő személyek számára készített műsort egyedül az MTV1 és az M2 programjában regisztrálhattunk (Esély című érdekvédelmi magazin). Figyelemre méltó, hogy az Esélyt mind felirattal, mind jeltolmáccsal ellátták, és mindkét segédlet hibátlan volt. A Duna Televízió Akadálytalanul című esélyegyenlőségi magazinja ugyan nem csak hallássérült emberek számára készül, de időről időre látható benne siket és nagyothalló emberekről készült riport is, így itt is biztosították mindkét segítséget a rászorultak számára. Az akadálymentesített műsorok műfaji megoszlását tekintve a médiaszolgáltatók hasonlóan az első negyedévhez a legtöbb esetben a kötelező kívánalomként megnevezett híradókat látták el feliratokkal, majd a sorozatok következtek, melyeken kívül az ismeretterjesztő programok és a mozifilmek rendelkeztek nagyobb arányban teletextes átirattal. A leggazdagabb választék a Duna World-nél, a legszűkebb paletta pedig a két kereskedelmi médiaszolgáltatónál volt tapasztalható. A második negyedévben a műfaji kínálat ugyan nem bővült, de jelentősen nőtt a segédlettel ellátott gyerekprogramok, dokumentumfilmek és sporthírek száma (lásd alább). A második negyedévben a közszolgálati televíziók a korábbinál kevesebb ismeretterjesztő és kulturális műsort kínáltak a hallássérült nézőknek, míg a kereskedelmiek kínálatában e 9

10 műfajok csak elenyésző számban tűntek fel, mivel ők továbbra is elsősorban a népszerű sorozatokat tették hozzáférhetővé az érintettek számára. A segédlettel ellátott műsorszámok műfaji megoszlása műfaj esetszám hírek, híradó 304 sorozat 285 ismeretterjesztő program 122 animáció gyerekeknek 77 mozifilm 48 dokumentumfilm 47 információs magazin 33 sporthírek 30 kulturális/művészeti program 28 életmód magazin 19 tv-film 16 időjárás jelentés 10 tudományos magazinműsor 10 játék/kvíz 8 nem zenei szórakoztató program 7 riportmagazin 5 színházi közvetítés 5 parlamenti közvetítés 5 vallási program 5 érdekvédelmi magazin 4 talk show 4 gyermekfilm 4 reality show 1 politikai magazinműsor

11 A műsorszámok előtti figyelemfelhívás és teletext oldalszám közzétételére vonatkozóan hónapról hónapra kevesebb hiányt tapasztaltunk, és ez a trend folytatódott a második negyedévben is. A vizsgált időszakban bár jóval kevesebb esetszámmal, de a legtöbb problémát továbbra is az RTL Klubnál regisztráltuk, míg a Duna Televízió minden felirattal ellátott műsorszáma előtt szerepeltette a felhívást. A segédlettel kötelezően ellátandó műsorok terén csak az RTL Klubnál fordult elő jelentősebb esetszámban a felhívás elmaradása, a TV2 mindössze egy hírműsora előtt mellőzte a figyelemfelhívást, a közszolgálati csatornák pedig a felirattal ellátott hírműsorokat megelőzően minden esetben közzétették a figyelmeztetést. A napi kvótába tartozó egyéb műsorok tekintetében áprilisban és májusban még tapasztaltunk mulasztást a szolgáltatók többségénél, júniusban azonban az RTL Klub kivételével már mindegyik vizsgált televízió szerepeltette a felhívást minden feliratozott műsorszáma előtt. A figyelemfelhívás elmaradása esetszám Duna Televízió 0 Duna World 2 M2 2 MTV1 1 RTL Klub 10 TV Az akadálymentesített műsorok gyártási hely szerinti megoszlását tekintve az adataink az előző negyedév eredményeihez hasonló megoszlást mutattak, a segédlettel ellátott műsorok számának növekedésével főként a Magyarországon és az Európában készült produkciók száma emelkedett. A legtöbb felirattal rendelkező műsorszám hazai gyártásban készült, a magyarországi produkciókat az USA-ból, majd az európai országokból importált alkotások követték a sorban. 11

12 12

13 A jeltolmácsolással vagy teletexttel ellátott műsorszámok gyártási hely szerinti megoszlása esetszám Magyarország 734 USA 163 Európa 109 egyéb ország 72 Vizsgálatunkban a feliratozás minőségének feltérképezésére is figyelmet fordítottunk. Regisztráltuk az előforduló hibákat, különös tekintettel azokra az esetekre, ahol a felirat hosszabb-rövidebb ideig hiányzott, vagy elcsúszva, késve jelent meg, a nagyobb csúszás ugyanis már nehezítheti a szöveg, illetve a műsorszám megértését. Felirathiányt és pontatlanságot minden szolgáltatónál tapasztaltunk, a néhány másodperces késések mellett regisztráltunk több mint kétperces feliratcsúszást és harmincöt percig tartó felirathiányt is. Áprilisban gyakrabban fordult elő, hogy az adott műsorszámhoz tartozó felirat már az előző műsornál elkezdődött, illetve a következő műsoron is folytatódott, mely hibákat a médiaszolgáltatók némely esetben meglehetősen nagy késéssel korrigálták. Májusban több műsorszámnál is előfordult, hogy a felirat később jelent meg, mint a műsorszám kezdete, majd ezt követően olvashatatlan gyorsasággal, épp csak felvillanva peregtek a feliratok mindaddig, míg szinkronba nem kerültek az elhangzó szöveggel. Négy esetben tapasztaltuk, hogy a feliratozás a műsorszám vége előtt megszakadt, aminek következtében nem teljesült az Mttv. 39. (2) bekezdés c) pontjában foglalt előírás. A felirat megszűnése következtében a hallássérült nézők a műsorszámok utolsó perces intervallumában nem kaptak segítséget az események követéséhez. A felirat minősége, a hibák száma változó volt az egyes médiaszolgáltatóknál, a negyedév során havonta más és más televízió műsoraiban regisztráltuk a legtöbb, illetve a legkevesebb problémát. A legtöbb hiányosságot és pontatlanságot továbbra is az RTL Klub felirataiban rögzítettük, míg a közszolgálati tévék feliratainak minősége számottevően javult. 13

14 A második negyedévben regisztrált leggyakoribb hibák a következők voltak: a műsorszám közben a felirat hosszabb-rövidebb időre eltűnt, a felirat elcsúszott, nem volt szinkronban a képpel, a figyelemfelhívás ellenére nem volt felirat a műsorszámon, a rövid, egy-két szavas mondatok hiányoztak, a felirat a műsorszám elején jelentős késéssel kezdődött, vagy a műsorszám vége előtt megszűnt, a felirat éppen csak felvillant vagy torlódott, nem lehetett elolvasni, a jeltolmács csak félig látszott, ezért nem voltak követhetők a kézjelek, másik műsorhoz, vagy a műsorszám másik részéhez tartozó felirat jelent meg a műsor egy részén, amely nem tartalmazta az épp elhangzó szöveget. A vizsgálat részletes eredményei Az MTV1 a negyedév első két hónapjában minden híradóját felirattal ellátva tette közzé, sőt tizenegy híradónál a felirat mellett jeltolmács is közreműködött. Júniusban kivételes módon egy reggeli híradón nem szerepelt segédlet. A feliratozott híradók előtt minden esetben közzétették a felhívást. Az élő politikai tájékoztató műsorokat (Az Este, Ma reggel, A Lényeg, Napirend előtt) nem akadálymentesítette a szolgáltató. Két közérdekű közleményt regisztráltunk a csatorna műsorában, melyeken ugyan segédlet nem volt, de mindkettő írott formában, az érintett nézők számára segítség nélkül is hozzáférhető módon jelent meg. A vizsgált médiaszolgáltatók közül egyedül az MTV1 programjában szerepelt hallássérült emberek számára készült műsorszám, melyet minden esetben felirattal és jeltolmácsolással ellátva adott közre (Esély című magazin). Az érdekvédelmi műsor és a híradók mellett sporthíreket sugároztak még jeltolmács közreműködésével. A közszolgálati csatorna túlnyomó részben magyar gyártású programokat akadálymentesített. A segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámok mellett főként sorozatokat (A Sillah királyság ékköve, Rex Rómában, Angyali érintés, Hacktion, Marslakók, Veszélyes szerelem, Munkaügyek, Everwood, Rocca parancsnok) és ismeretterjesztő műsorokat sugároztak felirattal. Segédlettel ellátott gyermekműsor nem szerepelt a kínálatban a vizsgált napokon, továbbá csökkent a kulturális és 14

15 ismeretterjesztő programok száma is, de továbbra is láthattak a hallássérült nézők műveltségi vetélkedőt (Magyarország, szeretlek!), valamint a korábbiaknál jóval több alkalommal akadálymentesített sporthíreket. Az MTV1 által műsorba szerkesztett segédlettel ellátott programok műfaji orientációja esetszám hírek, híradó 70 sorozat 55 sporthírek 12 ismeretterjesztő program 7 életmód magazin 7 mozifilm 7 játék/kvíz 4 dokumentumfilm 4 tv-film 4 kulturális/művészeti program 3 nem zenei szórakoztató program 3 információs magazin 2 érdekvédelmi magazin 2 tudományos magazinműsor 1 Az M2 gyakorlata egyenletes képet mutatott a negyedév során. Egy áprilisi reggeli hírek kivételével minden hírműsorát segédlettel ellátva tette közzé, melyek előtt mindig megjelent a figyelemfelhívás. A segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámokon túl feliratozott egyéb műsorszámok esetében is mindössze egy műsorszám előtt hiányzott a figyelmeztető tábla. Közérdekű közlemény és hallási fogyatékkal élők számára készült érdekvédelmi műsor nem szerepelt a kínálatában a vizsgált napokon. A politikai tájékoztató műsorokról (Ma reggel) ellenben hiányzott a segédlet. Jeltolmácsot a sporthírekhez és a híradók egy részéhez kaptak a nézők. A legtöbb feliratozott műsor hazai gyártásban készült, melyeket az Európában előállított produkciók követtek. A második negyedévben jóval több akadálymentesített gyermekműsort, sorozatot és 15

16 mozifilmet regisztráltunk a csatorna kínálatában, ezzel párhuzamosan azonban csökkent a kulturális, tudományos és ismeretterjesztő programok száma. Így a műfaji ranglista élére a sorozatok kerültek (pl. Felfedező úton a Robinson család, Angyali érintés, Veszélyes szerelem, Marslakók, Melissa és Joey, Presszó, Doc Martin, Rocca parancsnok, Família Kft., MacGyver), majd a hírműsorok és a gyermekprogramok következtek. A felnőtteknek szóló népszerű sorozatok mellett több ifjúsági szériát is (Enid Blyton, Nyereg Klub, Lizzie McGuire, A Black Rose vár titka) segédlettel ellátva sugárzott az M2, így egy olyan korosztály igényeit is kielégítette, amelyre eddig egyik szolgáltató sem fordított kellő figyelmet. Az M2 által műsorba szerkesztett segédlettel ellátott programok műfaji orientációja esetszám sorozat 107 hírek, híradó 62 animáció gyerekeknek 59 ismeretterjesztő program 24 mozifilm 8 sporthírek 7 dokumentumfilm 6 gyermekfilm 4 nem zenei szórakoztató program 3 tv-film 2 színházi közvetítés 2 életmód magazin 1 kulturális/művészeti program 1 A Duna TV műfaji kínálata gazdagodott, a feliratozás minősége javult és a mulasztások száma is csökkent valamelyest az év második negyedévében. A figyelemfelhívás tekintetében a Duna TV volt az egyetlen a vizsgált médiumok közül, amely minden feliratozott műsorszám előtt közzétette a figyelmeztetést. A segédlettel kötelezően ellátandó műsorokat tekintve megállapítható, hogy a csatorna a késő esti híradóit, valamint az élő politikai tájékoztató műsorait (Közbeszéd, Napirend előtt, 16

17 Klubszoba) továbbra sem látta el segédlettel. Közérdekű közlemény nem fordult elő a vizsgált napokon. Jelnyelvezve parlamenti közvetítést és fogyatékkal élők számára készült érdekvédelmi magazinműsort tekinthettek meg a hallássérült nézők (Akadálytalanul). Az akadálymentesített műsorok túlnyomó többsége hazai gyártásban készült. A műfaji kínálat élén a híradók, az ismeretterjesztő programok és a sorozatok álltak (pl. Kisváros, Linda, Daktari, MacGyver, Rózsa Sándor, Vivát Benyovszky!). Gyermekek számára a Tüskevár című ifjúsági filmsorozatot akadálymentesítette a szolgáltató. A Duna TV által műsorba szerkesztett segédlettel ellátott programok műfaji orientációja esetszám hírek, híradó 62 ismeretterjesztő program 21 sorozat 17 információs magazin 15 dokumentumfilm 13 mozifilm 9 tv-film 9 kulturális/művészeti program 5 parlamenti közvetítés 5 riportmagazin 3 tudományos magazinműsor 3 érdekvédelmi magazin 2 életmód magazin 2 vallási program 2 A Duna World a segédlettel kötelezően ellátandó műsorok közül az éjszakai híradókat, valamint az élő politikai tájékoztató műsorokat (Az Este, Közbeszéd, Ma reggel, Heti Hírmondó, A Lényeg) nem tette hozzáférhetővé a hallássérült nézők számára, míg közérdekű közleményeket nem sugárzott a vizsgált napokon. Jeltolmácsolással a híradók és a sporthírek voltak megtekinthetők, és mindössze két műsorszám előtt hiányzott a 17

18 figyelemfelhívás. Egy kivétellel a műsorok mindegyike magyarországi gyártásban készült. A műfaji lista élén az ismeretterjesztő műsorok állnak, de a kínálatban információs magazin, sorozat, vallási program és színházi közvetítés is található. Összehasonlítva a többi vizsgált televízióval, a Duna World jóval nagyobb arányban kínált dokumentumfilmeket, ismeretterjesztő programokat, valamint kulturális és tudományos műsorokat az érintett nézők számára. A csatorna a gyerekekről sem feledkezett meg, számukra Esti mesét kínált akadálymentesítve. A Duna World által műsorba szerkesztett segédlettel ellátott programok műfaji orientációja esetszám ismeretterjesztő program 67 hírek, híradó 63 dokumentumfilm 24 kulturális/művészeti program 17 információs magazin 13 sporthírek 11 sorozat 7 életmód magazin 7 tudományos magazinműsor 5 játék/kvíz 4 talk show 4 vallási program 3 színházi közvetítés 3 animáció gyerekeknek 2 nem zenei szórakoztató program 1 tv-film 1 Az RTL Klub áprilisban még a híradók és a politikai tájékoztató műsorok (Házon kívül) többségét felirattal ellátva tette közzé. Májustól azonban a segédlet mindkét műsortípusról eltűnt, így a negyedév második felében egyetlen akadálymentes hírműsort sem regisztráltunk. Közérdekű közleményt és jeltolmácsolt műsorszámot a csatorna nem 18

19 sugárzott. Az akadálymentesített programok 11 százalékánál hiányzott a figyelemfelhívás. A produkciók legnagyobb számban amerikai, illetve magyarországi gyártásban készültek. A műfaji skála meglehetősen szűk volt ebben a negyedévben, többek között a kulturális, tudományos és sportműsorok teljesen hiányoztak a kínálatból. A rangsort a sorozatok vezették (Az éden titkai, Sarokba szorítva, Döglött akták, Marichuy, Teresa, Barátok közt, CSI Miami helyszínelők, Gyilkos elmék), majd a gyermekeknek készült rajzfilmek és a mozifilmek következtek. A rendszeresen jelentkező Kölyökklub és Jó reggelt skacok! egy-egy meséje feliratozva is látható volt (Frédi és Béni, Hupikék törpikék, Boci és Pipi, Szilveszter és Csőrike). Mivel a hírműsorokon a feliratozás a negyedév közepétől megszűnt, így ez a műfaji kategória a negyedik helyre szorult vissza. Az RTL Klub által műsorba szerkesztett segédlettel ellátott programok műfaji orientációja esetszám sorozat 47 animáció gyerekeknek 16 mozifilm 11 hírek, híradó 3 időjárás jelentés 2 ismeretterjesztő program 2 információs magazin 2 reality show 1 riport magazin 1 A TV2 minden híradóját segédlettel ellátva sugározta, melyek előtt egy kivétellel mindig közzétette a kötelező figyelemfelhívást. Közérdekű közlemény és politikai tájékoztató műsor nem szerepelt a vizsgált napokon. A legtöbb akadálymentesített műsorszám itt is hazai gyártásban készült, melyeket az USA-ból importált produkciók követtek. A műfaji kínálat jóval szerényebben alakult a többi vizsgált médiaszolgáltatóhoz képest, a rangsor azonban hasonló jellegzetességeket mutat. A lista élén a sorozatok állnak (pl. Dr. House, Gyilkos számok, La Pola, Marina, Rex felügyelő, Született feleségek, 19

20 Jóban-rosszban, Tiltott szerelem, Bostoni halottkémek, Bűbájos boszorkák, Elit egység), majd a segédlettel kötelezően ellátandó hírműsorok és a mozifilmek következnek. Segédlettel ellátott gyermekműsor és jeltolmácsolt műsorszám nem szerepelt az elemzésbe vont napokon. Az akadálymentesített műsorok hét százaléka előtt hiányzott a figyelemfelhívás. A TV2 által műsorba szerkesztett segédlettel ellátott programok műfaji orientációja esetszám sorozat 52 hírek, híradó 44 mozifilm 14 időjárás jelentés 8 ismeretterjesztő program 2 életmód magazin 2 kulturális/művészeti program 2 információs magazin 1 riport magazin 1 20

21 Összefoglaló Összefoglalva megállapítható, hogy a vizsgált televíziók többsége kis hiányosságoktól eltekintve teljesítette a törvény által szabott kötelezettségeket, bár hiányosságok és mulasztások továbbra is előfordultak, igaz, ezek száma csökkent. Egyedül az RTL Klubnál tapasztaltuk a segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámok esetében jelentősebb visszalépést a korábbi eredményekhez képest második negyedévében a Duna TV, Duna World és M2 médiaszolgáltatóknál nőtt a segédlettel ellátott műsorórák száma, míg az MTV1, az RTL Klub és a TV2 esetében valamelyest csökkent. Elsősorban a közszolgálati televíziókról mondható el, hogy színes műsorkínálattal és jobb minőségű feliratokkal igyekeztek kiszolgálni az érintett nézői csoportot. Bár a jeltolmácsolással közzétett műsorok száma nőtt, a segédlet döntő mértékben továbbra is teletext feliratot jelent. A felirattal ellátott műsorszámok előtti figyelemfelhívás hiánya a korábbiakhoz képest minimális esetszámban fordult elő, sőt most először egy olyan televízió is szerepelt a felmérésünkben, amely maradéktalanul teljesítette a törvényi elvárásokat. Hiányos, késve megjelenő illetve tartalmában pontatlan feliratokat továbbra is regisztráltunk valamennyi vizsgált csatornánál, a közszolgálati médiumoknál azonban megállapíthatjuk, hogy a szövegezés minősége érzékelhetően javult a második negyedévben. A teletexten jelentkező anomáliák száma és típusa havonta változott az egyes médiaszolgáltatóknál, a jelenség hátterében feltételezhetően technikai okok húzódnak meg. 21