A hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak ellenőrzése

Átírás

1 A hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak ellenőrzése (2014. I. negyedév) Műsorfigyelő és elemző főosztály Budapest, július 7.

2 Tartalom Bevezetés... 3 Az NMHH vizsgálatának módszere... 4 A vizsgálat eredménye... 5 Segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámok... 6 A vizsgálat szolgáltatókra bontott eredményei

3 Bevezetés 2011 szeptemberében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vizsgálatot indított annak érdekében, hogy feltárja a felirattal vagy jelnyelvi tolmácsolással ellátott műsorok arányát hat országos médiaszolgáltató programjában. A Médiatanács 1601/2011. (XI. 9.) számú határozata alapján a Hivatal hatósági ellenőrzés keretében havi rendszerességgel vizsgálja az Mttv ának érvényesülését. A vizsgálat célja a hallási fogyatékkal élők számára készített feliratokkal és jelnyelvi tolmácsolással kapcsolatos jogszabályi feltételek teljesülésének, a televíziós műsorszámok akadálymentessé tételének ellenőrzése. A fogyatékossággal élő emberek jogait több nemzetközi és hazai törvény szabályozza. Magyarországon e jogokat az Alaptörvény, az évi XXVI. törvény, az esélyegyenlőségi törvény, a jelnyelvi törvény és a médiatörvény biztosítja. A hazai szabályozásban a Médiatörvény útmutatása szerint az audiovizuális médiaszolgáltatóknak törekedniük kell arra, hogy műsorszámaikat fokozatosan hozzáférhetővé tegyék a hallássérültek számára. Az Mttv. 39. (2) bekezdése értelmében a közszolgálati és a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltatók minden közérdekű közleményt, politikai reklámot, hírműsorszámot - beleértve a közlekedési híreket, a sporthíreket és az időjárás-jelentést -, valamint a politikai tájékoztató és a fogyatékos személyekről szóló műsorszámokat kötelesek a hallási fogyatékkal élők befogadását megkönnyítő segédlettel ellátni. Továbbá napi tíz órányi filmalkotáshoz és közszolgálati célokat szolgáló programhoz szintén feliratozást vagy jeltolmácsolást kell biztosítaniuk a 6-24 óra közötti műsorsávban. A fentieken túl a feliratoknak pontosan kell visszaadniuk az elhangzottak értelmét, és a képernyő történéseivel szinkronban kell állniuk. A médiatörvény előírásai szerint a televízióknak az esélyegyenlőség növelése érdekében évről évre bővíteniük kell a halláskárosultak számára is hozzáférhető műsoraik körét tavaszán összefoglaló tanulmány jelent meg a fogyatékos személyeket támogatószabályozó rendszer helyzetéről Európában és Magyarországon, melyet Kósa Ádám EP- képviselő kezdeményezésére a különböző fogyatékossággal élőket reprezentáló szervezetek készítettek a (1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait fokozatosan hozzáférhetővé tegye a hallássérültek számára. (2) A közszolgálati, illetve - legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában - a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy a) valamennyi közérdekű közlemény, politikai reklám, hírműsorszám - beleértve a közlekedési híreket, a sporthíreket és az időjárás-jelentést - és politikai tájékoztató műsorszám, valamint a fogyatékos személyekről szóló, illetve esélyegyenlőségről szóló műsorszám, b) filmalkotás, játék és a 83. -ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszám naptári naponként, a 6 óra és 24 óra közötti műsoridőben, ba) évben legalább hat órán keresztül, bb) évben legalább nyolc órán keresztül, bc) évben legalább tíz órán keresztül, magyar nyelvű felirattal - például teletext szolgáltatáson keresztül - vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen. (3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettséget az ott meghatározott médiaszolgáltatóknak évtől a műsoridő teljes egészében teljesíteniük kell. (4) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett műsorszámot - a műsorszám egységét nem sértve -, valamint műsorszámok egymással dramaturgiailag összekapcsolódó sorozatát a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni. (5) A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia. (6) A műsorterjesztő köteles az audiovizuális médiaszolgáltató által biztosított teletext jelet, vagy más feliratozást a kép- és hangjelekkel időszinkronban minden egyes átviteli rendszeren, hálózaton vagy műsorterjesztő átviteli platformon továbbítani. 3

4 saját szakterületükről. A tanulmányban 2 az érdekképviseleti szervezetek konkrét javaslatokat tettek a hazai és az uniós jogi szabályozás megváltoztatására azzal a céllal, hogy a fogyatékos emberek helyzetének javítására irányuló ENSZ egyezménnyel és az Európai Bizottság közötti fogyatékosságügyi stratégiájával minél jobban harmonizálják a magyar jogi környezetet és a mindennapi gyakorlatot. A szervezetek hét tematikus területre vonatkozóan tették meg a javaslataikat, amelyek megegyeznek az Európai Fogyatékosságügyi Stratégiában megjelölt területekkel (Hozzáférhetőség, akadálymentesítés; Részvétel, társadalmi befogadás; Esélyegyenlőség; Foglalkoztatás; Oktatás és képzés; Szociális védelem; Egészség). A nemzetközi és európai kitekintés mellett a tanulmány elemzi a fogyatékossággal élők helyzetét Magyarországon, ismerteti a 2011-es népszámlálás adatait, az elöregedő társadalom problémáját és a fogyatékkal élők foglalkoztatásának kérdését. A évi népszámlálás azt tekintette fogyatékos személynek, akinek végleges, az egész további életére kiható testi, értelmi vagy érzékszervi fogyatékossága van, amely gátolja őt a megszokott, elvárható életvitele gyakorlásában. A válaszadás e kérdésekre nem volt kötelező, illetve a válaszadás önbevallás alapján történt. A 2011-es népszámlálás a fogyatékosságra vonatkozó adatgyűjtést az egészségi állapotra vonatkozó kérdések témakörén belül kezelte. Az adatok szerint a fogyatékossággal élő emberek száma Magyarországon fő, amely szám a lakosság 4,6 százalékát jelenti. Ezen belül fő nagyothalló (a népesség 0,63 százaléka) és 8571 fő siket (a népesség 0,09 százaléka) személyt regisztráltak. A népszámlálási adatok azt mutatják, hogy a fogyatékossággal élőknek több mint 70 százaléka 50 év feletti, és valamivel több közöttük a nő (53%). Iskolai végzettségük alacsonyabb, mint a teljes népességben mért adatok, 8,4 százalékuk rendelkezik felsőfokú képzettséggel, míg 56 százalékuk legfeljebb az általános iskolát végezte el. Közel hetven százalékuk községben vagy kisebb városban él. A fogyatékossággal élő népesség foglalkoztatottsága alacsony, a településtípus és a gyengébb iskolázottsági szint pedig tovább csökkenti a munkavállalási esélyeiket. A hallássérült személyek aránya a fogyatékossággal élők csoportján belül 12,7 százalék. A leírtak összegzésében a tanulmány a következő elvárásokat fogalmazza meg: szükséges a fogyatékosság és a kapcsolódó fogalmak egységes, minden jogszabályban azonos használata, legyenek rugalmas, az egyénre (és családjára) szabott szolgáltatások, a szolgáltatások és a rehabilitáció legyen komplex, egymásra épülő rendszer, amelynek elemei nem egymástól foglalnak el forrásokat, hanem egymást kiegészítve működnek, a közszolgáltatások legyenek elérhetőek, rugalmasak és megfelelő minőségűek, a közintézmények működése legyen átlátható és akadálymentes, cél a fogyatékos ember társadalmi részvételének megerősítése, ennek érdekében felruházása a választás jogával. Az NMHH vizsgálatának módszere A műsorok vizsgálata meghatározott szempontrendszer szerint, egy erre a célra kifejlesztett webes alkalmazás segítségével történik ( A szempontrendszer a műsorszámok formális jellemzői mellett (a sugárzás dátuma, időpontja, a médiaszolgáltató neve, a program címe, műfaja) az alábbi kérdéseket tartalmazta: 2 A fogyatékos személyeket támogató-szabályozó rendszer helyzetéről Európában és Magyarországon, és az ezzel kapcsolatos, az országos érdekvédelmi szervezetek által készített javaslatokról EPP Group

5 volt-e figyelemfelhívás a műsorszám előtt, a műsorszám rendelkezett-e jelnyelvi tolmácsolással vagy a teletexten keresztül elérhető felirattal, a műsorszámban előfordultak-e részek, amelyeket nem láttak el felirattal, vagy jelnyelvi tolmácsolással, a műsorszámban felbukkantak-e részek, amelyekben a felirat hiányosan, vagy pontatlanul jelent meg. Az ellenőrzésbe kezdetekkor hat általános tematikájú televíziós csatorna műsorait vontuk be, négy közszolgálati (M1, M2, Duna Televízió, Duna World) és két kereskedelmi (RTL Klub, TV2) médiaszolgáltatót. Időközben az M2 tematikus csatornává alakult, valamint 2014-ben az M3 csatornával bővült a vizsgált médiumok köre. Az egyes hónapokban a hét médiaszolgáltató összesen 28 véletlenszerűen kiválasztott műsornapját vizsgáltuk, valamennyi elemzésbe vont csatornán négy nap analízisét végeztük el a 00:00-tól 24:00 óráig adásba kerülő műsorszámokra vonatkozóan. Vizsgálatunkban elsősorban az alábbi szempontokra fókuszáltunk: - ellátták-e segédlettel a szolgáltatók a törvényben kötelező jelleggel előírt műsorszámokat, azaz a hírműsorokat, sporthíreket, időjárás-jelentéseket, közlekedési híreket, politikai reklámokat, a közérdekű közleményeket, a fogyatékos személyekről szóló műsorokat és a politikai tájékoztató műsorokat, - teljesítették-e az adott naptári évre előírt napi kvótát, - a teletext felirattal ellátott műsorszámok előtt közzétettek-e felhívást és oldalszámot, illetve - megfelelő volt-e a feliratozás, jeltolmácsolás minősége, előfordultak-e hiányosságok, hibák? A kódolást továbbra is hallássérült külsős munkatársak végezték, akiket az érdekvédelmi szervezet ajánlása alapján, próbamunka elvégzése után választottunk ki a jelentkezők közül. A kódolók klasszikus távmunkában dolgoznak, a felvételeket az NMHH ftp szerveréről töltik le. A vizsgálat eredménye Az alábbiakban 2014 első negyedévének tapasztalatait foglaljuk össze. A vizsgált három hónap 84 műsornapjának elemzése során 1900 műsoróra kontrollját végeztük el. Az adatfelvétel eredményeként megállapítható, hogy a vizsgált médiaszolgáltatók az ellenőrzésbe vont napokon a műsorok 66 százalékát látták el segédlettel. Hallási fogyatékkal élők számára is befogadható műsorszámot az első negyedévben leghosszabb időtartamban az M2 adott közre (194,2 óra). A magas óraszámot biztosító csatornát némi lemaradással követte az M3, a Duna World, a Duna TV és a TV2, míg az M1 és az RTL Klub csak kisebb mértékben akadálymentesítette a műsorait (1. táblázat). 5

6 1. táblázat: Segédlettel ellátott műsorórák száma I. negyedév összes vizsgált műsoróra segédlettel ellátott műsoróra egy napra jutó, segédlettel ellátott átlag műsoróra Duna TV 282:18:53 178:23:28 14:51:57 Duna World 287:57:00 182:25:52 15:12:09 M2 287:57:23 194:11:58 16:11:00 M1 255:21:13 165:41:05 13:48:25 M3 213:30:03 187:53:53 15:39:29 RTL Klub 287:04:01 162:04:27 13:30:22 TV2 284:37:40 183:09:49 15:15:49 Vizsgálatunk egyik fő szempontja a törvényben meghatározott napi óraszám 2014-ben tíz óra megvalósulásának ellenőrzése volt. A negyedév során a vizsgált médiaszolgáltatók közül mindössze kettő felelt meg valamennyi elemzésbe vont napon az előírásnak (M2, M3). A médiaszolgáltatók többsége nem tudta problémamentesen teljesíteni a megemelt óraszámot, így az előző negyedévhez képest jelentősen nőtt az előírtnál kevesebb akadálymentesített műsort szolgáltató napok száma. A 84 vizsgált napból 38 napon nem érte el a felirattal vagy jeltolmáccsal sugárzott műsorórák száma a szükséges mértéket a megjelölt időben, ami az ellenőrzött napok 45 százalékát tette ki (2. táblázat). A kvótát nem teljesítő napok magas gyakorisága elsősorban az akadálymentesített műsorok közreadására megjelölt intervallum figyelmen kívül hagyásának tudható be. 2. táblázat: A napi kvótát nem teljesítő napok száma csatornánkénti bontásban Duna TV Duna M2 M1 M3 RTL Klub TV2 World Az első negyedévben a hallássérült nézők számára nyújtott segítség 98,8 százalékban feliratot, döntő mértékben teletext átiratot jelentett. Az akadálymentesített programok 1,2 százaléka volt jelnyelvezve látható. Elsősorban híradók és sporthírek, parlamenti közvetítések, fogyatékkal élők számára készült érdekvédelmi műsorok, valamint gyermek és vallási műsorszámok voltak e segédlettel megtekinthetők a közszolgálati csatornákon. Néhány alkalommal az M1-en az adást záró Himnuszt is jelnyelven adták elő a szereplők. Az említett műsorok egy részét mind felirattal, mind jeltolmáccsal ellátták. A kereskedelmi televíziók nem sugároztak jelnyelvezett műsorszámot. Segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámok A segédlettel kötelezően ellátandó programok körébe a hírműsorok, a közérdekű közlemények, a sporthírek és időjárás-jelentések, a politikai tájékoztató műsorok, a politikai reklámok, valamint a fogyatékos személyekről szóló műsorszámok tartoznak. A vizsgált médiumok naponta több hírműsorral szolgáltak a nézőknek, melyeknek az akadálymentesítésére fokozott figyelmet fordítottak. A negyedév során sugárzott 363 hírműsor 99,4 százaléka segédlettel ellátva került adásba. Az M1 és a Duna World csatornák híradóinak egy részén a felirat mellett jeltolmács is közreműködött. A híradókban mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi csatornáknál meglehetősen sok hiány és pontatlanság fordult elő, továbbá a helyszíni tudósítások és interjúk egy része nem kapott segédletet. 6

7 A vizsgált napokon sugárzott sporthíreket és időjárás-jelentéseket közel 100 százalékban segédlettel adták közre a médiaszolgáltatók. A műsorszámok egy részén azonban a feliratok minősége továbbra sem volt megfelelő, az időjárás-jelentések átirata gyakran nem egyezett az elmondottakkal, a sporthíreknél pedig a bejátszásokról és az interjúkról sok esetben hiányzott a segítség. A kereskedelmi tévék programjában az ellenőrzött napokon nem szerepeltek sporthírek első negyedévében a politikai tájékoztató műsorok nagyobb arányban kaptak segédletet, ennek eredményeként az érintett programok fele vált elérhetővé a hallássérült nézők számára. E műsortípusnál jelentkezik leginkább az élő műsorok akadálymentesítésének problémája, így zömében csak a műsorszámok ismétléseit tudta felirattal ellátni a Duna TV, a Duna World és az M1. Az RTL Klub a vizsgált napokon feliratozva adta közre politikai magazinjának minden adását, az M2, az M3 és a TV2 kínálatában pedig nem szerepelt az említett zsáner. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét a Duna World segédlettel ellátva sugározta, valamint a műsorszám ismétlései is feliratozva kerültek a képernyőre. Az április 6-i országgyűlési választásokat megelőző kampány ideje alatt az M1 és a Duna TV politikai reklámokat is közreadott, amelyeket a Médiatörvény szintén a segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámok körébe sorolt. A két közszolgálati csatorna által sugárzott minden politikai hirdetés szövege írott formában is olvasható volt a képernyőn. Közérdekű közleményeket az M1, a Duna TV és a Duna World programjában regisztráltunk, melyeken az információk minden esetben írásban, a hallássérült nézők számára is hozzáférhető módon jelentek meg. Fogyatékkal élő személyek számára készített műsor az M1 és a Duna Televízió programján szerepelt (Esély, Akadálytalanul). Mindegyik műsorszám felirattal vagy mindkét segédlettel ellátva került adásba. A segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámok mellett a közszolgálati csatornák változatos akadálymentesített programkínálattal szolgáltak a hallássérült nézőknek, amely ben az M3 csatorna archív műsoraival bővült. Az RTL Klub nem zenei szórakoztató műsorokkal és vetélkedőkkel, míg a TV2 gyerekeknek szóló animációs filmekkel színesítette a repertoárját. A feliratozott sorozatok, ismeretterjesztő és kulturális programok, valamint a vallási műsorok egy része szintén gyermekek számára készült. A műfaji ranglista élére idén is a hírműsorok, a sorozatok és a gyermekeknek szóló műsorszámok kerültek, amelyeket az ismeretterjesztő programok követtek a sorban. Mozifilmek és reality-k rendelkeztek még nagyobb arányban teletextes átirattal, valamint jóval több kulturális programot, vetélkedőt, szórakoztató és zenei műsort regisztráltunk, elsősorban az M3 műsorkínálatának köszönhetően, részben pedig a megnövekedett akadálymentesített műsoridő eredményeképpen. A leggazdagabb műfaji választékot a Duna Televízió és az M1, a legszűkebb kínálatot pedig a TV2 ajánlotta az érintett nézők számára (3. táblázat). A Nielsen Közönségmérés Kft. nézettségi adatai szerint 2014 I. negyedévében a legnézettebb műsorok a híradók, a mozifilmek, valamint a reality-k, a vetélkedők és a sportműsorok voltak. Mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi médiaszolgáltatók igyekeztek biztosítani a nagy nézettséggel bíró műsorszámokhoz való hozzáférést. 7

8 3. táblázat: A segédlettel ellátott műsorszámok műfaji megoszlása Műfajok sorozat 456 hírek, híradó 360 időjárás-jelentés 307 gyermekműsor 439 ismeretterjesztő program 269 sporthírek 181 életmód magazin 59 mozifilm 105 információs magazin 60 kulturális, művészeti program 111 reality 91 politikai tájékoztató műsor 43 vallási program 36 riportmagazin 34 nem zenei szórakoztató program 62 dokumentumfilm 31 tv-film 12 talk show 36 gazdasági magazin 22 vetélkedő, játék 39 érdekvédelmi magazin 11 színházi közvetítés 5 parlamenti közvetítés 1 sportműsor 11 tudományos műsor 3 közérdekű közlemény 235 nemzetiségi műsor 27 zenei műsor 48 politikai reklám 12 Himnusz 4 A műsorszámok előtti figyelemfelhívás közzétételére vonatkozó előírás betartása maradéktalanul megvalósult. A negyedév során minden teletext felirattal sugárzott műsorszám előtt megjelent a figyelemfelhívás és a txt. oldalszám, hiányosságot nem tapasztaltunk a vizsgált napokon. Az akadálymentesített műsorok legnagyobb hányada továbbra is hazai gyártásban készült (4. táblázat). A magyarországi produkciókon kívül közel azonos arányban szerepeltek az amerikai, illetve az európai országokból importált alkotások. 8

9 4. táblázat: Az akadálymentesített műsorszámok gyártási hely szerinti megoszlása Ország Magyarország 2535 Európa 402 Egyesült Államok 398 egyéb ország 104 A feliratozás minőségében 2013 utolsó negyedévétől megmutatkozó javuló tendencia továbbra is tapasztalható volt, felirathiányt és aszinkronitást egyaránt kevesebbet regisztráltunk. Ugyanakkor az élő műsorok, stúdióbeszélgetések, interjúk és a helyszíni tudósítások feliratozása valamennyi vizsgált csatornán rendkívül problematikus, tekintve, hogy a feliratok nagy késéssel jelentek meg, és az elhangzottaknak csak egy részét tartalmazták, sok esetben csak vázlatosan, összefoglaló jelleggel. Különösen igaz ez a megállapítás az RTL Klub és a TV2 többórás reggeli magazinműsoraira, amelyekben a stúdióbeszélgetések a kimaradó szövegrészek miatt nehezen, vagy összefüggéseiben alig követhetőek (8:08 - Minden reggel, Mokka). A folyamatosan fennálló aszinkronitás miatt pedig nem lehet tudni, hogy a feliraton olvasható szöveget ki mondta, tekintve, hogy a késés olyan mértékű, hogy a felirat megjelenésekor már másik szereplő beszélt. Ezt a problémát részben megoldaná, ha a feliraton kiírásra kerülne a beszélő neve, vagy monogramja, illetve a műsorvezető vagy riporter megnevezés. A vizsgálat szolgáltatókra bontott eredményei Az M1 naponta átlagosan tizenöt és fél óra műsoridőt akadálymentesített, ennek ellenére ötszörösére nőtt a kvótát nem teljesítő napok száma a vizsgált időszakban. Februárban az M1-n feltűnően alacsony akadálymentes műsoridőt regisztráltunk, vélhetően annak következtében, hogy a csatorna magas óraszámban közvetítette a téli olimpiai versenyeket, amelyek nem voltak ellátva segítséggel. A médium a negyedév során minden híradót, időjárás-jelentést és sporthírt felirattal, vagy jeltolmáccsal adott közre, amelyek előtt minden esetben szerepeltette a figyelemfelhívást. A Ma reggel című műsorban látható időjárás-jelentéseken továbbra sem egyezett a felirat a meteorológus által elmondottakkal. A vizsgált napokon sugárzott politikai tájékoztató műsoroknak jóval nagyobb hányadát, a műsorok 60 százalékát akadálymentesítette a médiaszolgáltató. Az élő műsorok feliratozása továbbra is nehézséget okozott, a korábbiakhoz hasonlóan az ellenőrzött időszakban is főként a műsorszámok ismétlései kaptak segédletet. A közérdekű közlemények és a politikai reklámok egyaránt felirattal, a hallássérült nézők számára is hozzáférhető módon kerültek bemutatásra. Az M1 programjában rendszeresen szerepelt fogyatékkal élő emberek számára készült műsorszám, melyet minden esetben mindkét segédlettel ellátva, hibátlan feliratozással adott közre (Esély című magazin). Az érdekvédelmi műsor mellett híradót, sporthíreket, vallási műsort és az adást záró Himnuszt sugározták még jeltolmács közreműködésével. A közszolgálati csatorna túlnyomó részben magyar gyártású programokat akadálymentesített. Az M1 rendelkezett az egyik legbővebb műfaji kínálattal, a segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámok mellett főként sorozatokat, kulturális és vallási műsorokat sugároztak felirattal, de mozifilmeket, talk show-t, valamint vetélkedőket is láthattak az érintett 9

10 nézők (5. táblázat). Az ismert külföldi szériák mellett magyar sorozat és mozifilm is helyet kapott a kínálatban. 5. táblázat: Az M1 által műsorba szerkesztett, segédlettel ellátott programok műfaji orientációja Műfajok sorozat 58 hírek, híradó 82 időjárás-jelentés 57 ismeretterjesztő program 15 sporthírek 58 életmód magazin 6 mozifilm 20 információs magazin 11 kulturális, művészeti program 36 politikai tájékoztató műsor 13 vallási program 17 riportmagazin 5 nem zenei szórakoztató program 2 dokumentumfilm 3 talk show 10 gazdasági magazin 3 vetélkedő, játék 11 érdekvédelmi magazin 4 közérdekű közlemény 20 nemzetiségi műsor 11 zenei műsor 1 politikai reklám 7 Az M2 naponta átlagosan több mint 16 órányi műsoridőt akadálymentesített, és a vizsgált napok mindegyikén teljesítette az előírt napi óraszámot. A sporthíreket, az időjárás-jelentéseket és a hírműsorokat segédlettel adta közre a csatorna, amelyek előtt minden esetben megjelenítette a figyelemfelhívást. Politikai tájékoztató műsorszám, közérdekű közlemény és fogyatékos személyekről szóló műsor nem szerepelt a vizsgált napok programjában. Az M2 tematikus csatornaként 20 óráig gyermekműsorokat sugároz, így a kínálatában elsősorban animációk és gyermekfilmek, valamint ifjúsági sorozatok szerepeltek (Varázslók a Waverly helyből, Ókori kalandok, H2O: egy vízcsepp elég, Táncakadémia, Az én kis szörnyeim, Az öreg bánya titka, Amika). A gyerekműsorokon túl a felnőtteknek sorozatokat, ismeretterjesztő programokat és vetélkedőket kínált nagyobb számban segédlettel az M2 (6. táblázat). Új szolgáltatásként 2013 végétől gyerek jelnyelvi narrátorok tolmácsolják a csatorna egyes műsorait az olvasni még nem tudó kisebb gyerekeknek. Két animációs film és a Hetedhét híradó volt jelnyelvi narrációval látható a vizsgált hónapokban. A legtöbb akadálymentesített műsor európai gyártásban készült, melyeket közel egyenlő aránnyal követték az USA-ban és a Magyarországon előállított produkciók. 10

11 6. táblázat: Az M2 által műsorba szerkesztett, segédlettel ellátott programok műfaji orientációja Műfajok sorozat 64 hírek, híradó 12 időjárás-jelentés 12 gyerekműsor 345 ismeretterjesztő program 31 sporthírek 11 életmód magazin 5 mozifilm 8 információs magazin 1 kulturális, művészeti program 4 dokumentumfilm 9 talk show 11 vetélkedő, játék 12 sportműsor 2 A működését december 20-án megkezdő M3 tematikus csatorna közszolgálati médiaszolgáltatás, így vonatkozik rá a jogszabályi kötelezettség a siket és nagyothalló nézők számára történő hozzáférhetőség biztosításáról, így a mintánkba is bekerült. Az M3 átlagosan naponta 15 és fél órányi programot feliratozott, valamint minden ellenőrzött napon teljesítette az előírt tízórás követelményt. Az időjárás-jelentéseket és a sporthíreket minden esetben ellátta segédlettel, és közzétette a műsorok előtt a figyelemfelhívást is. A programjában szereplő 36 hírműsor közül egyetlen híradóról hiányzott a segédlet. Politikai tájékoztató műsor, közérdekű közlemény és jeltolmácsolt műsorszám nem szerepelt a kínálatban. Az akadálymentesített műsorok túlnyomó többsége hazai gyártásban készült, amerikai produkciók egyáltalán nem kerültek a programkínálatába. A csatorna a Közszolgálati Archívumban található felvételeket sugározta, a repertoár széles műfaji palettáról toborzódott, éjféltől reggelig pedig az MTVA és az MTI fotóarchívumából vetített fotókat szöveges információval látták el (7. táblázat). 11

12 7. táblázat: Az M3 által műsorba szerkesztett, segédlettel ellátott programok műfaji orientációja Műfajok sorozat 79 hírek, híradó 35 időjárás-jelentés 24 gyerekműsor 4 ismeretterjesztő program 50 sporthírek 33 életmód magazin 3 mozifilm 10 kulturális, művészeti program 14 nem zenei szórakoztató program 12 dokumentumfilm 4 tv-film 9 talk show 1 vetélkedő, játék 9 színházi közvetítés 5 sportműsor 6 tudományos műsor 2 zenei műsor 22 A Duna Televízió átlagosan naponta közel 15 óra műsoridőt feliratozott, ennek ellenére az ellenőrzött napok 25 százalékánál nem teljesült a kívánt óraszám a 6-24 óra közötti időben. A vizsgált napokon a programjában szereplő és segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámokat akadálymentesítve sugározta, míg a politikai tájékoztató műsoroknak csak az 58 százalékát látta el felirattal. A teletexttel vetített műsorok előtt minden esetben megjelenítette a figyelemfelhívást. Jeltolmácsi segítséggel parlamenti közvetítést és fogyatékkal élők számára készült érdekvédelmi magazinműsort tekinthettek meg a hallássérült nézők a Duna TV-ben. A műsorszámok döntő része Magyarországon készült, európai és amerikai produkció csak minimális számban fordult elő. A széles műfaji kínálat élén a hírműsorok, az ismeretterjesztő programok, a sorozatok és a kulturális műsorok álltak (8. táblázat). 12

13 8. táblázat: A Duna TV által műsorba szerkesztett, segédlettel ellátott programok műfaji orientációja Műfajok sorozat 50 hírek, híradó 68 időjárás-jelentés 26 ismeretterjesztő program 78 sporthírek 23 életmód magazin 1 mozifilm 23 információs magazin 14 kulturális, művészeti program 29 politikai tájékoztató műsor 11 vallási program 12 riportmagazin 2 dokumentumfilm 10 tv-film 2 gazdasági magazin 9 érdekvédelmi magazin 7 parlamenti közvetítés 1 sportműsor 1 tudományos műsor 1 közérdekű közlemény 86 nemzetiségi műsor 13 politikai reklám 5 A Duna World átlagosan naponta tizenöt órányi műsoridőt feliratozott, azonban az ellenőrzött napok kétharmadánál mégsem sikerült teljesítenie a tízórás kvótát a megjelölt időben. A segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámok esetében több hiányosságot is tapasztaltunk, a híradóknak, sporthíreknek és az időjárás-jelentéseknek 98,5 százaléka kapott segédletet. A politikai tájékoztató műsorok mindössze 53 százaléka volt elérhető az érintettek számára, ellenben a közérdekű közlemények mindegyike akadálymentesen került a képernyőre. A felirattal közzétett műsorok előtt mindig megjelent a figyelemfelhívás és a txt. oldalszám. Az akadálymentesített műsorok mindegyike hazai gyártásban készült, jeltolmácsolással a híradók és a sporthírek egy része, a Hetedhét gyerekhíradó és a vallási műsor volt megtekinthető. A Duna World által nyújtott bőséges kínálat élén álló hírműsorok és ismeretterjesztő programok mellett sorozatokat, információs és kulturális műsorokat tekinthettek meg a nézők nagyobb arányban segédlettel (9. táblázat). 13

14 9. táblázat: A Duna World által műsorba szerkesztett, segédlettel ellátott programok műfaji orientációja Műfajok sorozat 46 hírek, híradó 67 időjárás-jelentés 65 gyerekműsor 5 ismeretterjesztő program 82 sporthírek 56 életmód magazin 7 mozifilm 6 információs magazin 24 kulturális, művészeti program 28 politikai tájékoztató műsor 19 vallási program 7 riportmagazin 3 nem zenei szórakoztató program 15 tv-film 1 dokumentumfilm 5 talk show 14 gazdasági magazin 10 közérdekű közlemény 129 nemzetiségi műsor 2 zenei műsor 15 Az RTL Klub naponta átlagosan 13,5 óra programot feliratozott az ellenőrzött időszakban, minden híradót, időjárás-jelentést és politikai tájékoztató műsort felirattal adott közre. Ugyanakkor a napi kvóta teljesítésében komoly visszalépés történt a megelőző időszakhoz képest, mivel a vizsgált napok kétharmadában nem teljesült az elvárás a 6-24 óra közötti terminusban. Fogyatékkal élőknek készített műsor, közérdekű közlemény, sporthírek és jeltolmácsolt műsorszám nem szerepelt a kínálatában az ellenőrzött napokon. Az élő műsorok feliratozását a kereskedelmi csatorna sem tudta kellő színvonalon megoldani, a feliratok hiányosak voltak, késtek és általában csak összefoglaló jelleggel, vázlatosan közvetítették az elhangzottakat. Az akadálymentesített programok 60 százaléka magyarországi, 24 százaléka amerikai gyártásban készült. A felirattal vetített műsorszámok előtt minden esetben látható volt a figyelemfelhívás és a txt. oldalszám. A műfaji repertoár ugyan némileg bővült (10. táblázat), ennek ellenére a második legszerényebb kínálatot a negyedév vizsgált napjain az RTL Klub nyújtotta. A lista élén a sorozatok, a gyermekeknek készült rajzfilmek és a reality-k szerepeltek legnagyobb számban, majd a hírműsorok és a magazinok következtek a sorban. 14

15 10. táblázat: Az RTL Klub által műsorba szerkesztett, segédlettel ellátott programok műfaji orientációja Műfajok sorozat 86 hírek, híradó 21 időjárás-jelentés 39 gyerekműsor 63 ismeretterjesztő program 7 életmód magazin 10 mozifilm 21 információs magazin 11 kulturális, művészeti program 1 reality 32 politikai tájékoztató műsor 3 riportmagazin 22 nem zenei szórakoztató program 21 vetélkedő, játék 7 sportműsor 1 zenei műsor 5 A TV2 átlagosan naponta 15 órányi műsoridőt akadálymentesített. A vizsgált napok 75 százalékánál nem teljesült azonban az előírt óraszám a megjelölt napszakban, így a kvótát nem teljesítő napok száma közel a kétszeresére nőtt az előző negyedévhez képest. A hírműsorok és az időjárás-jelentések mindegyike feliratozva, figyelemfelhívással került közreadásra. Politikai tájékoztató műsor, sporthírek, közérdekű közlemény, valamint fogyatékkal élők számára készült és jeltolmácsolt műsorszám nem szerepelt a vizsgált napok programjában. A legtöbb akadálymentesített műsorszám hazai gyártásban készült, melyeken kívül amerikai produkciók szerepeltek nagyobb arányban a kínálatban. A szűk körű műfaji repertoárban elsősorban hírműsorok, sorozatok és reality-k kaptak helyet, valamint életmód magazinokat és mozifilmeket tett még nagyobb számban segítséggel hozzáférhetővé a kereskedelmi médiaszolgáltató. Pozitívumként említhetjük, hogy míg tavaly a csatorna csak elvétve akadálymentesítette a gyerekműsorait, addig a vizsgált negyedévben már számos gyerekeknek készült animációt és gyermekfilmet felirattal sugárzott (11. táblázat), valamint az Ének iskolája című népszerű tehetségkutató műsorát is segédlettel vetítette. 15

16 11. táblázat: A TV2 által műsorba szerkesztett, segédlettel ellátott programok műfaji orientációja Műfajok sorozat 73 hírek, híradó 75 időjárás-jelentés 84 gyerekműsor 24 ismeretterjesztő program 5 életmód magazin 28 mozifilm 17 információs magazin 9 kulturális, művészeti program 1 reality 59 riportmagazin 2 nem zenei szórakoztató program 11 zenei műsor 2 Összefoglalva az idei év első negyedévének eredményeit megállapíthatjuk, hogy az előző évhez hasonlóan 2014-ben is érzékelhető volt a médiaszolgáltatók azon törekvése, hogy az évenkénti kötelező két óránál nagyobb óraszámban növeljék az akadálymentesített műsorórák számát. Feltételezhetően ezt a folyamatot ösztönzi az a tény is, hogy jövőre az Mttv.-ben megnevezett műsorszámok mindegyikét - óraszámtól függetlenül - segédlettel kell ellátni a 6-24 óra közötti műsoridőben. Ennek ma még akadályát jelenti, hogy a médiaszolgáltatók nem rendelkeznek olyan technikai eszközzel/módszerrel, amelynek segítségével képesek lennének az élő műsorokat elfogadható minőségű felirattal ellátni. Így az említett programokat/programrészeket, valamint a helyszíni tudósításokat és interjúkat vagy egyáltalán nem látják el segédlettel, vagy csak nagyon hiányos, összefoglaló jellegű és késve megjelenő feliratokat kapnak a hallássérült nézők, amelyek az esetek többségében rendkívül megnehezítik a beszélgetések nyomon követését, illetve nagy mennyiségű információvesztést okoznak. Az élő műsorok feliratozásának nehézségei ellenére jelentős eredményként könyvelhető el, hogy I. negyedévében a műsorszámok kétharmada akadálymentesítve került a képernyőre. A mennyiségi eredményeken túl a feliratozás minőségében is pozitív változás mutatkozott, kevesebb hiányt és aszinkronitást rögzítettünk a negyedév során ellenőrzött műsorokban, azaz a feliratok időben és tartalmukban is pontosabbá váltak a vizsgált médiaszolgáltatók többségénél. Budapest, július 7. 16