Gyógyszertár. Nem vész el, csak átalakul? Az eredmény a betegen is múlik. Ha értéket képvisel, ára is lehet. A valóság nyomában

Átírás

1 Gyógyszertár XV. évfolyam 6. szám 𐌉 június Nem vész el, csak átalakul? Kiadáscsökkentés és központosítás az állami háttérintézményeknél ( oldal) Az eredmény a betegen is múlik A COPD és az asztma korszerű kezelésének irányelvei 1. rész Ha értéket képvisel, ára is lehet Térítéses terápiamenedzsment programok indítása a gyógyszertárban A valóság nyomában Célkeresztben az étrend-kiegészítők promóciója Bronzba álmodott gyógyszerészet Látogatóban Eskulits Tamás szobrászművésznél MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Alapítva: 1991 XV. évfolyam 5. szám l május

2 Az elmúlt hat év sikere alapján a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége - a Roche Magyarország Kft. támogatásával - ismét kampányfelhívást tesz közzé a Kedvenc Patikám cím elnyerésére. A KAMPÁNY CÉLJA A kampány legfontosabb célja a betegek patikai szolgáltatásokkal való elégedettségének felmérése. Ismételten a patikai munkára és a szolgáltatást igénybe vevő betegek érdekeire kívánjuk felhívni a figyelmet, illetve a feleket egymáshoz közelebb hozni minőségi fejlesztések által, ami azonban az elégedettséget befolyásoló tényezők ismerete nélkül nem lehetséges. A KAMPÁNY FELTÉTELEI A szavazatokért versenybe szállhat az ország bármely területéről minden aktív patika, gyógyszertár, melyekre szavazni a weboldalon, illetve a médiában található kérdőívek kitöltésével, és beküldésével lehet. A kampány szeptember 30-ig tart, a szavazatokat ezen a napon még le lehet adni. A KAMPÁNY TARTALMA Általános adatok: a szavazatok leadása teljesen anonim módon történik, így a résztvevőknek semmilyen személyes adatot nem kell közölniük új patika adatbázisban történő rögzítésére lehetőség van a oldalon keresztül a szavazatokat a médiában, illetve a patikákban is megtalálható szórólapokon keresztül, postai úton is leadhatják az érdeklődők A résztvevő patikák saját népszerűsítési kampányokat folytathatnak személyes megkeresések és közösségi lehetőség felhasználásával egyaránt a lehető legnagyobb ismertség elérése érdekében. A kampány szeptember 30-ig tart, a szavazatok leadása eddig a dátumig lehetséges. A Kedvenc Patikám cím díjátadójára a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége XXVI. kongresszusán kerül sor. Szavazatát postai úton is elküldheti a szavazólap kitöltésével és elküldésével a következő címre (beküldési határidő szeptember 30.): Nero Solution Kft Budapest, Kapás u A épület. Patika neve és pontos címe: Segítőkészség, kedvesség Odafigyelés, érdeklődés Kiszolgálás Szakmai felkészültség Plusz szolgáltatások SZAVAZZON ÖN IS KEDVENC PATIKÁJÁRA, ÉS NYERJEN WELLNESS HÉTVÉGÉT, VAGY TOVÁBBI ÉRTÉKES AJÁNDÉKOKAT! Név: Cím: Telefonszám: cím: Főtámogató Főszervező Főtám

3 tartalom PHARMA PRAXIS Az eredmény a betegen is múlik 4 A COPD és az asztma korszerű kezelésének irányelvei 1. rész Ha értéket képvisel, ára is lehet 6 Térítéses terápiamenedzsment programok indítása a gyógyszertárban A fognyaki érzékenység kezeléséről 10 Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Kiadványa Alapítva: január bemutatjuk Bronzba álmodott gyógyszerészet 12 Látogatóban Eskulits Tamás szobrászművésznél RENDEZVÉNY A motiváció jegyében 15 Baráti beszélgetést tartott a MOSZ Budapesti Szervezete aktuális Nem vész el, csak átalakul? 16 Kiadáscsökkentés és központosítás az állami háttérintézményeknél paragrafus A valóság nyomában 20 Célkeresztben az étrend-kiegészítők promóciója menedzsment Nyitottság és kreativitás 22 Viselkedési formák, kommunikációs stratégiák 4. rész NYITOTT SZEMMEL Felelős kiadó és főszerkesztő: Dr. Mikola Bálint Felelős szerkesztő: Tóth Tamás Szerkesztőbizottság: Balázs László Barabás Éva Dr. Lovas Imre Dr. Mikola Bálint Dr. Nagy Balázs Dr. Samu Antal Dr. Simon Kis Gábor Dr. Szrogh Vivien Nyomdai előkészítés: Mészáros Péter Nyomdai kivitelezés: Innova Innovariant Nyomda Egészségügyi, gyógyszerpiaci hírek 24 Továbbképzés Gyógyszertári menedzsment 27 KULTURÁLIS AJÁNLÓ Musical, komolyzene, opera, jazz 28 Hirdetésfelvétel: MOSZ Iroda A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em 6. telefon/fax: info@magangyogyszereszek.hu ISSN A KOZMETIKUS TANÁCSOLJA Nyári szőrözés 30 REJTVÉNY A 19. század magyar festői 31 Lotz Károly Minden jog fenntartva. A lapban megjelent valamennyi írásos és képi anyag közlési joga a Szerkesztőséget illeti. A megjelent anyagoknak vagy azok egy részének bármilyen formában történő másolásához, felhasználásához, ismételt megjelenéséhez a Szerkesztőség írásbeli hozzájárulása szükséges. A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a Szerkesztőség felelősséget nem vállal. XV. évfolyam szám l l június május Gyógyszertár 3

4 pharma praxis Az eredmény a betegen is múlik A COPD és az asztma korszerű kezelésének irányelvei 1. rész A COPD és az asztma is a hörgőrendszer szűkületével járó gyakori megbetegedés, amelyek diagnózisa és terápiája kapcsán az utóbbi években egyre több nehézségbe ütközünk. A korábban egyszerű diagnosztika bonyolultabbá vált, próbál igazodni a két rendkívül változatos megjelenésű kórképhez. A gyógyszeres kezelés kapcsán főleg a COPD-ben tapasztalhatunk jelentős szemléletbeli változásokat. A COPD esetében az 1970-es évek óta két fenotípust különböztettünk meg: a krónikus bronchitist, illetve az emphysemás beteget. A kétezres években azonban több fenotípus is megjelent, és ezek szabták meg az új terápiás javaslatokat. Az asztma még ennél is változatosabb megjelenésű kórkép; nyugodtan kijelenthetjük, hogy a tüdőgyógyászatban nincs ennél heterogénebb betegségcsoport. Ismertek azok a nemzetközi, nagy tudású szakemberek által megalkotott, minden évben felújított ajánlások a COPD területén a GOLD (Global Initiative for Chronic Obstructiv Lung Disease), az asztma kapcsán pedig a GINA (Global Initiative for Asthma), amelyeket valamilyen módon próbálunk adaptálni a hazai viszonyokhoz. Ezek a kiváló protokollok jelentik az alapot, amelyeknél nekünk, tüdőgyógyászoknak aztán okosabbnak kell lennünk. Tisztában kell lennünk azzal, hogy bizonyos esetekben, bizonyos betegeknél el kell térni az előírtaktól. A pácienseket nem szabad bepréselnünk a táblázatok adta szűk keretek közé; ehelyett a protokollokat kell(ene) hozzájuk igazítanunk. A COPD diagnózisa Hogy a COPD mennyire komplex betegség, azt a 2011-től érvényes GOLD ajánlás is jól mutatja, amelyben külön fejezet foglalkozik az exacerbációkkal, illetve a komorbiditásokkal. A COPD egy krónikus megbetegedés, amelynek során a tüdőben egy rendkívül agresszív gyulladás zajlik, ami a tüdőszövet átépüléséhez vezet. Ez a gyulladás sokszor már évtizedek óta fennáll, mire a betegség tünetei egyáltalán megjelennek. A COPD-s betegek többnyire idős emberek, sok társbetegséggel rendelkeznek, éppen ezért válik nagyon komplikálttá a kezelésük. A kórkép kialakulásához rendkívül sok összetevő vezet, amelyek között Európában a legfontosabb rizikófaktor a dohányzás: a betegek százaléka dohányzik vagy dohányzott. A COPD diagnózisa három pilléren nyugszik, amelyek a következők: validált kérdőívek kitöltetése a tünetek megítélése céljából; a betegség rizikójának felmérése az exacerbációk gyakoriságának felmérésével; a légzésfunkció beszűkülésének megítélése. A COPD gyógyszeres kezelésének alapja a hosszú hatású, inhalációs hörgőtágítás. A diagnózishoz elengedhetetlen a légzésfunkciós vizsgálat. Az egyik fontos légzésfunkciós paraméter a FEV1-érték (az első másodpercben erőltetve kilélegezhető levegő mennyisége), amely a tünetek jelentkezésekor gyakran már a viszonyított érték 50 százalékánál is kevesebb. Utóbbi nem túl kedvező kiindulási helyzet, hiszen a betegség nem visszafordítható, és amikor a beteget megismerjük, a tüdőfunkció fele már elveszett. Az exacerbációk tovább gyorsítják ezt az amúgy is progresszív folyamatot, a betegség légzési rokkantsághoz vezethet, amikor már a mindennapi létezés is nehézséget jelenthet a beteg számára. Azt gondolhatnánk, hogy a légzésfunkciós vizsgálat objektív paramétere a diagnózis felállításának. Nos, nem az. Gondoljunk bele: a páciens bemegy a rendelőbe, általában nincs jól, ott vagy leültetik, vagy áll 15 percet. Még az is számít, hogy ivott-e előtte kávét vagy sem. Hogy milyen értéket fúj, attól függ, hogy éppen milyen állapotban, milyen kondícióban van. A spirometriás vizsgálat nem egyszerű, időigényes feladat. A másik változó az asszisztens. Rendkívül fontos a megfelelően képzett kolléga jelenléte, akinek persze szintén lehet rossz napja. Felmerült, hogy a COPD és az asztma gondozása teljes mértékben kerüljön át a háziorvosok hatáskörébe. Ha ez megtörténne, a lég- 4 Gyógyszertár

5 pharma praxis zésfunkciós vizsgálatokat nem kellően képzett emberek végeznék. A harmadik változó maga a gép. Egy egyszerű spirométer pár százezer forintba kerül, egy pletizmográf viszont többmilliós beruházás. A kettő nyilván nem ugyanazt tudja. Tény, hogy egy egyszerű spirométer is meg tudja mérni a teljes vitálkapacitást (FVC), és a már említett FEV1-értéket. Amennyiben a FVC<80 százalék, és a két légzési paraméter aránya (FEV1/FVC) 0,7 alatt van, az igazolja a COPD diagnózisát. A szűrésre és alapdiagnózis felállítására tehát egy egyszerű spirométer is alkalmas. A diagnózis felállításánál egy másik szempont a reverzibilitás mértéke. Meg kell néznünk, hogy ha befújjuk az előírt mennyiségű, rövid hatású béta-agonista hörgőtágítót, akkor 12 százaléknál többet, kevesebbet, vagy egyáltalán javul-e a beteg légzésfunkciója. A reverzibilitás mértéke fontos információ a két kórkép elkülönítéséhez: egy nagyon sokat javuló beteg általában asztmás, a kisebb mértékben javulók a COPD-s páciensek ben a COPD új beosztását alkották meg, amelyben a betegeket A, B, C és D csoportokba sorolják. A GOLD 1, 2, 3, 4 kategóriák (amelyek a FEV1-érték alapján azt mutatják meg, hogy a betegnek mennyire szűkült be a légzőrendszere) továbbra is megmaradtak, az A, B, C és D csoportokba soroláshoz viszont a tüneteket és az exacerbációs rizikót is ismerni kell. A tünetek mértékét az új, kombinált állapotfelmérő tesztek pontszámai alapján állapítják meg. A betegek utóbbiak alapján a kevés vagy sok tünetet mutató csoportba kerülhetnek. A módszer objektivitása azonban itt is erősen megkérdőjelezhető: az egyik állapotfelmérés szerint a megkérdezett betegek 38 százaléka került a tünetes kategóriába, a másik kérdőívre adott válaszaik alapján viszont a 88 százalékuk. A tüdőgyógyász szakemberek folyamatosan dolgoznak a GOLD ajánláson, A COPD gyógyszeres kezelésének protokollja Klaszter A Ajánlott elsővonalas kezelés SAMA sz.e. vagy SABA sz.e. és ha szükséges, a legújabb kutatási eredmények alapján igazítanak rajta. Felmerült például, hogy az egyes csoportokon belül hozzanak létre alcsoportokat (C1, C2, C3 stb.). Ez indokolt is lenne, hiszen a C kategóriába jelenleg azért kerül valaki, mert bár tünetszegény, esetleg tünetmentes, de rossz a légzésfunkciója vagy exacerbál. A kettő között nagyon nagy a különbség, egészen más terápiát igényel az egyik, illetve a másik típusú beteg. A betegség nem visszafordítható, és amikor a beteget megismerjük, a tüdőfunkció fele már elveszett. A harmadik besoroló tényező az exacerbációk megléte. A diagnózis felállításának alapköve, hogy a betegség súlyosbodása tartós legyen, és a terápia megváltoztatását vonja maga után. A súlyossági fok meghatározása a terápia mibenlététől, illetve az esetleges kórházi elhelyezéstől függ. Utóbbi persze nem mindig a betegség súlyossági foka miatt történik: gyakori, hogy a beteg szociális indok vagy súlyos társbetegségei miatt kerül kórházba. Mint látjuk, a három besorolási szempont tele van szubjektív elemekkel. Alternatív kezelés LAMA vagy LABA vagy SABA és SAMA B LAMA vagy LABA LAMA és LABA C D ICS+LABA vagy LAMA ICS+LABA és/vagy LAMA LAMA és LABA vagy LAMA és PDE-4-gátló vagy LABA és PDE-4-gátló ICS+ LABA és LAMA vagy ICS+ LABA és PDE4-gátló vagy LAMA és LABA vagy LAMA és PDE4-gátló SAMA (short-acting muscarinic antagonist): rövid hatású antikolinerg szer SABA (short-acting beta-agonist): rövid hatású béta-agonista Forrás: a szerző Gyógyszeres terápia Egyéb lehetséges kezelések Theophyllin SABA és/vagy SAMA Theophyllin SABA és/vagy SAMA Theophyllin Carbocysteine SABA és/vagy SAMA Theophyllin A COPD gyógyszeres kezelésének alapja a hosszú hatású, inhalációs hörgőtágítás. Ennek eszközei az antikolinergek és a béta2-agonisták, azaz a hosszú hatású LAMA-k (long-acting antimuscarinic agent) és a LABA-k (long acting β2-agonist). Az inhalációs szteroidokat (ICS) a fokozott exacerbációs rizikóval rendelkező betegeknél indokolt használni. Az utóbbi idők talán legnagyobb vitája éppen az ICSek alkalmazása kapcsán zajlik. Mint említettem, nagyon fontos a fenotípus szerinti kezelés, ezen belül külön kiemelendő a gyakran exacerbáló állapot, ami a COPD-s betegek körülbelül harmadára jellemző. A COPD kezelésében nincs visszalépés. A nem gyakran exacerbáló betegeknél a nemzetközi ajánlások szerint kísérletet kell tennünk a terápia revíziójára, az inhalációs szteroid megvonására, ami persze hordoz magában bizonyos fokú kockázatot. Ilyen betegek esetében a terápia módosítása után szorosabb kontroll szükséges. Főleg akkor nehéz egy ilyen döntés, ha a beteg például hármas kombinációt kap, ami mellett évek óta panaszmentes. XV. évfolyam 6. szám l június Gyógyszertár 5

6 pharma praxis A hazai finanszírozási protokoll nincs összhangban a nemzetközi ajánlásokkal, az eü.-pontok megjelenése pedig még várat magára. Ezen a téren jócskán vannak még kérdőjelek. Nekünk, kezelőorvosoknak különbséget kell tennünk például LAMA és LAMA között, illetve csak akkor adhatunk kedvezménnyel egy kezelést, ha a beteg bizonyítani tudja, hogy az előző hat hónapban kiváltott legalább háromhavi gyógyszert. Nem tudom, hogyan lehet ezt megvalósítani: a beteg hozza az üres dobozt vagy a blokkot? És persze az is érdekes lesz, hogy ha nem hozza, mit fogunk vele csinálni: hozzájuthat-e így a gyógyszeréhez vagy sem? Nem gyógyszeres kezelés A gyógyszeres terápia mellett legalább olyan fontos, ha nem fontosabb a nem gyógyszeres kezelés. Mindenekelőtt az, hogy a beteg abbahagyja a dohányzást. A COPD-s páciensnek az utolsó pillanatban is megéri leszokni. Sokkal többet érhet el vele, mint az összes egyéb kezeléssel. Ez az egyetlen igazán hatékony, progressziót csökkentő terápia. A rehabilitáció a kezdeti stádiumtól nagyon fontos, rendkívül jó eredményeket lehet vele elérni. Ez egy 6-8 hetes kúrát, heti 3-5 alkalommal végzett egyegy órás kezelést jelent. Más kérdés, hogy mindezt nem a fekvőbeteg-intézetekben kellene megvalósítani. A szakma célja az ambuláns rehabilitáció rendszerének kidolgozása, amelyen belül a kezelésekre minden megyében legalább két-három tüdőgondozóban kerülne sor. Sajnos ez jelenleg kevés helyen működik, leginkább a finanszírozási helyzet miatt. A fizikai aktivitás növelése is nagyon fontos lenne, miközben mindannyian tudjuk, hogy minél rosszabb valakinek a légzésfunkciója, annál kevésbé tudja magát terhelni. Szó szerint életbevágó lenne, hogy a beteget rávegyük a fizikai aktivitásra, próbáljuk megszakítani azt az ördögi kört, amivel maga is folyamatosan rontja a saját állapotát. A védőoltások ajánlása is a nem gyógyszeres kezelés részét képezi. Az influenza és a pneumococcus elleni vakcináció ezen a téren evidenciának számít. (folytatjuk) Dr. Medgyasszay Balázs, a Veszprém Megyei Tüdőgyógyintézet főigazgatója Ha értéket képvisel, ára is lehet Térítéses terápiamenedzsment programok indítása a gyógyszertárban Miért félünk pénzt kérni azért, ami nekünk is pénzbe kerül? Hogyan értethetjük meg a betegeinkkel, hogy nekik is megéri most egy kisebb összeget kifizetni azért, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a nagyobb kiadások? A fentiekre adható választ mindenkinek magának kell megtalálnia. Amiben jelen cikkünkkel segíteni tudunk, az a fizetős szolgáltatások patikai bevezetésének lépésről lépésre történő ismertetése. Semmilyen egészségügyi szolgáltatást nem adnak ingyen: azért a beteg vagy közvetlenül, vagy az adóforintjain keresztül fizet. A patikák ezzel szemben mintegy karitatív munkaként végzik a gyógyszerészi gondozást, a gyógyszeres terápia nyomon követését, esetleges irányítását, amit mindenki a gyógyszertár, a beteg és az állam is magától értetődőnek tart. A patikák részéről mindez sok esetben pénzügyi invesztíciót igényel (műszerek és vizsgálati anyagok beszerzése) és költségekkel jár (az ezzel foglalkozó beosztott bérköltsége), ami szigorúan anyagi oldalról nézve ráfizetésessé teszi ezt a tevékenységet. Márpedig egy vállalkozás csak akkor tud egyre magasabb szintű szolgáltatást nyújtani partnereinek (jelen esetben a gyógyszertár a betegeinek), ha profitot termel, amit aztán a minőség javára tud fordítani. Miért írtuk le ezt? A siker kulcsa ebben az esetben nem más, mint hogy a gyógyszerész elhiggye, van igény és fizetőképes kereslet az ilyen típusú szolgáltatásra. Ahogy az állami mellett magánegészségügy is működik, sőt komoly hasznot termel, úgy a patikáknak is lehet ilyen fizetős szolgáltatást kínáló profiljuk. Ha a gyógyszertár munkatársai hisznek a gyógyszeres terápia anyagi ellenszolgáltatás fejében végzett menedzselésében, a betegeknél is hatékonyan tudnak érvelni emellett. Ahogy azt az őszi, siófoki gyógyszerészkongresszus vendégelőadója, dr. Lawrence LB Brown is elmondta, az Egyesült Államokban legalább egy évtizede működnek fizetős gyógyszeres terápia menedzsment programok, és a patikáknak körülbelül a fele tesz szert ezekből igen tisztességes jövedelemre. Az amerikai Chapman Egyetem professzora részletesen is bemutatta, hogyan lehet elindítani és a lakosság körében is elfogadottá tenni egy ilyen programot. Jelen cikkünk vázát az ő prezentációjának anyaga, azaz a Pharmaceutical Care Network Europe workshopjain megalkotott implementációs folyamat lépéseinek ismertetése képezi. 6 Gyógyszertár

7 pharma praxis Indulás előtt Még mielőtt akár csak a tervezésnek is nekilátnánk, fontos, hogy tisztában legyünk a gyógyszeres terápia menedzsment (GYTM) céljaival, amelyek a következők: a betegek kezelése hatékonyságának javítása; a megfelelő gyógyszerhasználat elősegítése; a beteg-együttműködés javítása; a beteg céljai elérésének segítése; a gyógyszerekhez köthető morbiditás és mortalitás csökkentése; az orvosi vizitek számának csökkentése; a sürgősségi esetek számának csökkentése; a kórházi kezelések számának csökkentése. A fenti célok ismeretén túl a terápiamenedzsment sikeres megvalósításához szükségünk lesz gyógyszerelési ismeretekre; a vizsgálatok, mérések kognitív kiértékelésével kapcsolatos ismeretekre; az emberi viselkedéssel kapcsolatos ismeretekre; kommunikációs készségre; a kezelések megfelelő dokumentálására; üzleti ismeretekre. A tervezett szolgáltatás kapcsán eddig megszerzett szakmai tudásunkból különösen a bizonyítékokon alapuló orvoslás ismerete; a különböző indikációkhoz tartozó dózisok ismerete, illetve a betegtől függő dózisváltoztatás; a gyógyszer-gyógyszer interakciók és a gyógyszer-betegség interakciók ismerete kerül fókuszba. Ha pedig az üzleti ismeretekről beszélünk, feltétlenül szükségünk lesz az alábbi készségekre : üzleti terv készítése; az új szolgáltatás marketingjének kidolgozása; számlázás. Három lépésben A megvalósítás három fázisa a tervezés, a felkészülés, illetve maga az indulás. Nézzük meg ezeket a lépéseket részletesebben! A tervezés részét képezi: az üzleti terv elkészítése; a munkatársaknak a gyógyszeres terápia menedzsmentjével kapcsolatos felkészültségének a felmérése; a projektben részt vevő beosztottak szükségleteinek a felmérése; a tulajdonos és a személyzet beleegyezésének megszerzése. A felkészülés során elvégzendő feladatok: a gyógyszerészek és az asszisztensek képzése; a betegtájékoztatók megírása; marketinganyagok létrehozása; a tevékenységet dokumentáló rendszer beszerzése; szerződni a GYTM-hez kapcsolódó szolgáltató hálózatokkal és/vagy helyi cégekkel; a monitorozórendszer létrehozása; a szükséges felszerelések beszerzése; helyi betegek toborzása egy betegfelvilágosító csoport létrehozása céljából, klinikai előíratok beszerzése; protokollok és egyéb szabályok létrehozása; a helyi orvosok értesítése az új szolgáltatással kapcsolatban, közülük a legfontosabb partnereket személyesen is felkeresni. A szolgáltatás elindítása kapcsán, illetve azt követően az alábbiakról kell gondoskodnunk: ünnepség a program elindítása alkalmából; a szolgáltatás reklámozása; rendszeres csapatmegbeszélések szervezése az aktuális helyzetjelentés és az esetlegesen felmerülő problémák megoldása érdekében; célok kitűzése az ellátandó betegek számára vonatkozóan (az első hétre, hónapra, fél évre); a tevékenység sikerességének monitorozása és nyilvántartása; a betegek állapotának nyomon követése; Az eredmények promotálása a gyógyszertáron belül és kívül; betegelégedettségi kérdőívek kitöltetése; rendszeres találkozás a betegfelvilágosító csoporttal. Mit, kinek, mennyiért? A fizetős gyógyszeres terápia menedzsment programok bevezetése kapcsán a következő alapvető kérdések merülnek fel: 1. Milyen szolgáltatásokért kérhetünk pénzbeli ellentételezést? 2. Kik jelentik a potenciális vevőkört, a fizetőképes keresletet? 3. Milyen kiadásai lesznek ezzel kapcsolatban a gyógyszertárnak? Milyen berendezésekre, eszközökre lesz szükségünk? 4. Milyen áron kínálhatjuk az egyes szolgáltatásokat? 5. Hogyan tehető nyereségessé, vagy legalább nullszaldóssá ez a tevékenység? 6. Ki fogja állni a felmerülő költségeket? 7. A munkatársak közül kik, hányan végezzék a betegek gyógyszeres terápiájának menedzsmentjét? 8. Hogyan osszuk be az egyes vizsgálatokhoz, konzultációkhoz szükséges időt? 1. A kínált szolgáltatások köre A gyógyszertár maga dönti el, hogy az alábbi szolgáltatások közül melyeket vállalja, illetve teszi fizetőssé a betegek számára: a gyógyszerelés átfogó felülvizsgálata; egy új gyógyszer bemutatása és alkalmazásának monitorozása; a beteg-együttműködés javítása; a beteg állapotának nyomon követése; teljes terápiás menedzsment; helyszíni tesztek (koleszterin- és vércukorszintmérés stb.); XV. évfolyam 6. szám l június Gyógyszertár 7

8 pharma praxis célzott beavatkozások; egyéb szolgáltatások (dohányzásról való leszoktatás, testtömegkarbantartás, oszteoporózis-szűrés stb.). 2. Célközönség A célzott piacbővítés eredményeként elsősorban a következő csoportokra épülhet a szolgáltatást igénybe vevők köre: idős, krónikus betegek (felnőtt hozzátartozói); kiskorú betegek (hozzátartozói); speciális betegek. 3. A gyógyszertár részéről felmerülő kiadások A gyógyszeres terápia menedzsmentjével foglalkozó kollégák bérköltsége (valószínűleg a legnagyobb kiadás); berendezések (ha még nincsenek): számítógép és nyomtató, videomonitorozás eszközei; készletek (papír nyomtatóba, helyszíni tesztek stb.); marketingköltségek (brosúrák, újsághirdetések, kuponok, helyi plakátok, orvosok tájékoztatása, egyéb). 4. Árak Lawrence Brown előadásában konkrét példákat hozott az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos árképzésre, hozzátéve, hogy az árakat természetesen Magyarországon is a helyi piachoz kell igazítani. Milyen szempontokat vegyünk figyelembe az egyes szolgáltatások árának meghatározásakor? A már említett kiadásokon túl a rezsiköltségekkel, nem utolsósorban pedig a helyi kereslet és konkurencia mértékével is számolnunk kell. Ne feledjük, hogy az ár a minőség egyik mutatója. Az általunk nyújtott szolgáltatásnak akkor is legyen ára, ha az számunkra ingyen van! A Chapman Egyetem professzora által Siófokon ismertetett, az egyéni fizetők számára az Egyesült Államokban kidolgozott szolgáltatáscsomagok (díjszabások) a következők voltak: Gyógyszer-monitorozás (gyógyszerenként): 15 dollár A gyógyszerelés átfogó felülvizsgálata: 60 dollár A beteg állapotának nyomon követése: 75 dollár Éves díj: 250 dollár Helyszíni lipidteszt: 40 dollár Egyéves lipidmenedzsment + 2 lipidteszt 275 dollár Az egyes szolgáltatások árából és a célként kitűzött, elérendő betegszámokból könnyen kiszámolható a patika majdani, ebből a tevékenységből származó napi, heti és éves bevétele. A gyógyszertár egyszeri és rendszeres kiadásaiból, valamint a prognosztizált bevételekből pedig a nyereségesség szintje. 5. Nyereségesség A nullszaldó szintjét időről időre érdemes kiszámolnunk, hiszen előfordulhat, hogy a rendszeresen beszerzett eszközök árának emelkedése kiadásaink növekedését eredményezi, ami a tevékenység pénzügyi egyenlegét a negatív tartományba viheti el. Hogy ezt elkerüljük, valamilyen formában (az eladott szolgáltatások számának növelésével vagy áremeléssel) a bevételeinket is növelnünk kell. 6. Ki fizet érte? Az egyes patikai szolgáltatásokért fizetendő összegért nem feltétlenül a betegnek kell a pénztárcájába nyúlnia. A finanszírozásnak legalább három útjamódja lehetséges: fizethetnek a munkáltatók, szolgáltatásonként vagy minden egyes munkavállalójuk után (összeg/fő/hó); a költségeket az egészségbiztosítók is állhatják, ugyancsak szolgáltatásonként vagy az általuk biztosított személyek után; végső soron pedig a páciens saját zsebből is kiegyenlítheti a számlát. 7. Szaklétszámigény Az ebben a tevékenységben részt vevő munkatársak számát a gyógyszertár által nyújtott szolgáltatások mennyisége, az ellátandó betegek száma és a növekedés intenzitása határozza meg. A költséghatékonyság érdekében legalább egy gyógyszerész teljes munkaidőben, szükség esetén pedig további egy kolléga (gyógyszerész vagy asszisztens) foglalkozzon ezzel a területtel. 8. Időbeosztás A célzott beavatkozások és értékesítés kapcsán nem, a gyógyszerelés átfogó felülvizsgálatához és a helyszíni tesztek elvégzéséhez azonban szükség van előjegyzésre. Mindehhez papír alapú vagy elektronikus naptár is használható. Az időbeosztás nyomon követését egy asszisztensre is rábízhatjuk. Fontos, hogy a betegeket 8 Gyógyszertár

9 pharma praxis az időpont előtt egy-két nappal emlékeztessük a vizit esedékességére, gyógyszerelésük átfogó felülvizsgálata esetén pedig arra is, hogy az általuk szedett készítményeket is hozzák magukkal a patikába. A fizetős gyógyszertári szolgáltatások marketingje A marketing ebben az esetben (is) az ügyfelek/a szolgáltatást igénybe vevők megszerzéséhez és megtartásához szükséges teendőket foglalja magában. A fizetős terápiamenedzsment programok indításának első négy lépése ebből a szempontból a következő: biztosítanak, vagy bizonyos feltételek teljesítése esetén a szolgáltatás ingyenes igénybevételére jogosítanak fel. A kuponon feltétlenül tüntessük fel a szolgáltatás teljes árát, főleg akkor, ha az ingyenességet biztosít a kupont felmutató személy számára. Miért? A teljes ár ismerete segíti a beteget a szolgáltatás valódi értékének megismerésében. Ráadásul így akkor sem fogja sokk érni, ha legközelebb teljes áron venné igénybe a szolgáltatást. Hol reklámozzuk az általunk újonnan kínált szolgáltatást? illetve a velünk szerződésben álló egészségpénztárak. Milyen csatornákon népszerűsítsük a patikánk által kínált fizetős terápiamenedzsment programokat? Szóbeszéd útján, előadásokon, brosúrákban, az általunk gyártott kuponokon, újsághirdetésekben. a betegek igényeinek felmérése; az igényeknek megfelelő szolgáltatások létrehozása; a széles körben alkalmazott, úgynevezett SWOT analízis elvégzése, amelynek során feltérképezzük a szolgáltatást nyújtó csapat erősségeit (Strength), gyengeségeit (Weaknesses), lehetőségeit (Opportunities), valamint a projekt sikerességét fenyegető veszélyeket (Threats); Az új szolgáltatás reklámozása. Az üzletmenet fellendítése érdekében készítsünk kuponokat, amelyek vagy meghatározott mértékű kedvezményt A saját gyógyszertárunkban; a vonzáskörzetünkbe tartozó valamennyi egészségügyi intézményben (klinikákon, rendelőintézetekben, orvosi rendelőkben); a környékünkön található idősotthonokban, a településünkön/kerületünkben működő nagy cégeknél; tudjanak róla továbbá a hozzánk betegeket küldő orvosok; Elképzelhetőnek tartja, hogy patikája bizonyos szolgáltatásokat pénzért kínáljon a betegeknek? Dr. Tóth Edit, az albertirsai Irsa Gyógyszertár vezetője: Egyelőre nem. A nagyvárosokban lehet, hogy van erre fizetőképes kereslet, felénk viszont nagyon sok a szegény, kerékpáron járó ember. Most is, amikor koleszterinszintet méretnének, és meghallják, hogy 700 forintba kerül, előfordul, hogy meggondolják magukat. Holott semmi mást nem kérünk tőlük, csak a tű és a tesztcsík árát. Így aztán, ha bejönnek például egy vércukorszintmérésre, nagyon sokszor eltekintünk az árától. Dr. Székelyné Farkas Erzsébet, a budapesti Széna tér Patika vezetője: Volt már ilyen jellegű próbálkozásunk, aminek sajnos nem volt megfelelő a kommunikációja, és arra sem hagytunk elég időt, hogy megismerjék az emberek, így aztán nem jártunk sikerrel. Jelenleg is működik nálunk ilyen program, amikor is a fizetendő összeg egy részét termék vásárlása esetén levonjuk. Azt gondolom, megfelelő, kitartó kommunikációval be lehetne vinni az ilyen fizetős szolgáltatásokat a patikába. Mit veszíthetünk? Mindezek ismeretében, az úttörő szerepétől némileg talán még ódzkodva, tegyük fel magunknak az ilyenkor szokásos két kérdést: mit veszíthetünk, és mit nyerhetünk a fizetős terápiamenedzsment programok elindításával? Ha a fenti algoritmus szerint jártunk el, akkor előzetesen felmértük a betegek igényeit és (maguk a páciensek, vagy munkahelyük, biztosítójuk) fizetési hajlandóságát, és csak akkor vágunk bele, ha a kezdeményezés sikerrel kecsegtet. Ha nem így áll a helyzet, akkor továbbra is végezzük, amit eddig: az ingyenes vércukor-, vérnyomás- és koleszterinszint-mérést. Ha viszont sikerrel járunk, azzal mindenki nyer: a hozzánk fordulók egy egészségesebb életet, mi egy elégedettebb és lojálisabb betegkört. Ők hosszú távon pénzt spórolnak, mi pedig az így keletkező extra bevételből tovább stabilizáljuk patikánk gazdasági helyzetét. Szerkesztőség XV. évfolyam 6. szám l június Gyógyszertár 9

10 pharma praxis A fognyaki érzékenység kezeléséről A fejlett ipari országokban, illetve Európában becslések szerint a lakosság 40 százalékánál jelentkeznek a reflux tünetei. Savas ételeket, italokat fogyasztunk, ami fognyaki érzékenységet okozhat, de a fogágybetegség is gyakori kórkép, ami ugyanehhez a problémához vezethet. Ezért tartom fontosnak, hogy beszéljünk ennek a gyakori tünetnek az enyhítéséről. Mely fogakra jellemző, és kik érintettek? A fognyaki érzékenység a felnőttek százalékát érinti, jellemzően a 20 és 50 év közöttieket, de a legtöbb eset a évesek körében fordul elő. Néhány tanulmány ennél magasabb, akár 57 százalékos előfordulásról számol be. A problémát gyakran nem diagnosztizálják, kezelés nélkül marad és olyan komoly tüneteket okoz, hogy már egy rutin fogkőleszedés is elviselhetetlen fájdalommal jár, és befolyásolja a páciensek életminőségét. Nőknél gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Leggyakrabban hőhatás (főként a hideg), mechanikai inger (akár egy fogmosás is) és az ozmotikus inger (a tömény édes íz) váltja ki. A leggyakrabban (38%) a kisőrlő fogak érintettek, a legkevésbé (12%) pedig a nagyőrlők. Súlyos következmények Mivel a páciensek nem említik a tüneteiket fogorvosuknak, és nem is tudják, hogy van megoldás a problémájukra, az esetek egy része kezeletlen marad. Diszkomfortérzetük odáig fajulhat, hogy a fájdalom elkerülése érdekében idővel el sem mennek a fogászati kezelésre. A túlérzékenység miatt a páciens a fogmosást is elhanyagolja, ami a lepedék felhalmozódásához vezet, ez pedig fogszuvasodást vagy fogágybetegséget von maga után (Carranza, 1996). A szenvedés magatartásbeli változásokhoz vezethet, a páciens bizonyos ételek és italok fogyasztását mellőzni fogja. Az érzékenység kialakulása A fogérzékenység kialakulásának előzménye a fogak dentincsatornáinak szabaddá válása. Ennek oka lehet az íny visszahúzódása vagy a fogzománc egy részének elvesztése. Ínyvisszahúzódáshoz vezethet például a rossz fogmosási technika, a fogágyproblémák vagy az ínysérülés; zománcvesztéshez pedig a bevezetőben is említett reflux, a terhesség alatt keletkező endogén savak, a fogcsikorgatás stb. A foggyökér szabaddá válása után az azt borító cementréteg könnyen lekopik, a dentincsatornák nyitottakká válnak, a fogak érzékenyek lesznek. Hogyan kell kezelni az érzékeny fogakat? Az első lépés a szakemberrel történő konzultáció, hogy kiderüljön: a fájdalmat a dentin túlérzékenysége okozza-e. Ha megvan a diagnózis, a helyzet javítása érdekében a következő a teendő: Fontos a helyes fogmosás elsajátítása. A rossz fogmosási technika további zománcveszteséggel és ínyvisszahúzódással jár. Használjunk puha sörtéjű fogkefét, illetve speciális fogkrémet, ami lezárja a megnyílt dentincsatornákat, meggátolva a fájdalom kialakulását. Milyen elvárásaink vannak a tökéletes kezelést biztosító fogkrémmel szemben? Azonnal enyhítse a fájdalmat Hosszú távon hatásos legyen Használata ne járjon fájdalommal Könnyen alkalmazható legyen Ne színezze el a fogakat Természetes összetevőkből álljon A fogbélre semleges hatással legyen Mind az okokat, mind a tüneteket kezelje Az arginint és kalcium-karbonátot tartalmazó fogkrémek mindezen követelményeknek megfelelnek. Hatékonyságuk feltétele a lágy sörtéjű fogkefék használata, illetve az, hogy a fogkrémet egy percen keresztül be kell masszírozni az érzékeny területbe, és a tartós hatás érdekében napi kétszer javasolt vele fogat mosni. Dr. Tóth Tünde fogszakorvos 10 Gyógyszertár

11

12 bemutatjuk Bronzba álmodott gyógyszerészet Látogatóban Eskulits Tamás szobrászművésznél Köztéri alkotásai jó néhány hazai településen megtalálhatók, ám a gyógyszerészek számára Eskulits Tamás neve elsősorban mégsem innen lehet ismerős. A MOSZ kitüntetettjei az életműdíjasok csaknem negyedszázada, az év gyógyszerészei és az ország kedvenc patikáinak vezetői pedig immár hat éve az ő kisplasztikáival térnek haza, és teszik ki műveit saját maguk és az alkotó kiválóságának bizonyítékaként officinájukba. Angyalföldre költöztek. A 80-as évek elején tettem át a székhelyem a Budai Várba, ahol a műtermem egy kis pincehelyiség volt, mindössze egyetlen asztallal. Már akkor elkezdtem itt, Sóskúton építkezni, és ezzel párhuzamosan olyan közösséget kerestem magamnak, ahol szívesen látnak, és ahol az alkotáshoz is ideálisak, vagy legalábbis zavartalanok a körülmények mesél a kezdetekről Tamás. Akkoriban még létezett a kecskeméti művésztelep, és ott műtermek a hozzám hasonló alkotók számára. Megemlítettem a város akkori vezetésének, hogy szívesen leköltöznék hozzájuk. Mindez táján történt. A szobrászuk csak 70 centiig vállalt szobrokat, nekik viszont olyan valakire volt szükségük, aki nagy méretben, köztérre is hajlandó dolgozni. Az elképzeléseink találkoztak, örültünk egymásnak idézi fel, hogyan került a kiskunsági megyeszékhelyre. A fővárosban eközben ment a sorban állás; ki tudja, ott mikor kaptam volna lehetőséget a bizonyításra. Mintha dézsából öntenék Miközben rá várok Sóskút központjában, egyik pillanatról a másikra zuhogni kezd az eső. Ahogy megérkezik, beugrom mellé az autóba. Tamáson bőrdzseki, nyakában amúgy művésziesen narancssárga selyemsál. Végiggurulunk a festői dombok ölelésében fekvő községen, el a temető mellett, be a magas fűvel benőtt kertbe. Szerencsére csak az erkély által védett garázsbejárónál kell kiszállnunk. Egy külső lépcsősoron át jutunk fel a ház belső udvarára. Nem vagyok cukorból hárít, amikor felajánlom neki az esernyőt. Szotyi, a pöttyös szürke macska sincs, mégis riadtan keres menedéket a hirtelen támadt vihar elől. Gazdája behívja a lakásba, s miután Úgy kezeled ezt a nehéz fémet, mintha akvarell volna. engem barátságosan körbeszimatolt, egy kanapéra vonul el sziesztázni. Tamás vörösbort tölt, összetegeződünk. A műteremben kezdünk, ahol először Kate Moss életnagyságúnál is nagyobb szobrát mutatja meg. A neves fotómodellt a mitológiai Daphnéként álmodta bronzba. Kezemben a fényképezőgéppel, az erotikus témájú szobroktól inkább a gyógyszerészek számára készült alkotások gipszöntvényei felé terel. Elkészítjük az interjú illusztrációjának szánt fotókat, majd az erkélyre ülünk ki beszélgetni. A kecskeméti művésztelepen Vendéglátóm 1947-ben született itt, Sóskúton. Kisiskolás volt, amikor a családjával előbb Nagytéténybe, majd Kecskeméten szerencsére nem kellett sokáig várnia az első nagyobb megbízásra, ami eredetileg Vikár Béla mellszobra lett volna egy oszlopon. Mivel ezt a formát elég semmitmondónak gondoltam, azt találtam ki, hogy azt a parasztházat fogom megjeleníteni, amiben a neves tudós élete utolsó éveiben lakott Dunavecsén. Úgy, hogy Vikár a két kitárt ablakszárny között könyököl az ablakban. Az volt ugyanis a fő szlogenje, hogy nekünk, magyaroknak, mint kis népnek, ablakot kell nyitnunk a világra. Vénusztól Bajcsy-Zsilinszkyig Bejöttek a számításai: mint mondja, a rá következő években az összes köztéri munka megtalálta a megyében. Ugyanakkor Kecskeméten, érdekes módon, soha nem kapott nagyobb megbízásokat, mindössze egy Bibó István-mellszobra került a Megyei Könyvtár épületébe. Más településeken viszont annál több alkotása látható: egész alakos Liszt Ferenc-szobrát 12 Gyógyszertár

13 bemutatjuk például Kalocsán, az érseki palota előtt avatták fel, fényes ünnepség keretében. Közben részt vett egy pályázaton, amit egy Kőszegen felállítandó díszkútra írtak ki. Nem nyertem meg, viszont a tervem annyira megtetszett a győri városvezetésnek, hogy végül ők bíztak meg az egész alakos márvány kútszobor, a Vénusz elkészítésével. Ezzel párhuzamosan egy másik megbízást is kaptam a budapesti Deák téren felállítandó Bajcsy-Zsilinszky Endre egész alakos portrészobor elkészítésére sorolja az első komoly sikereket Tamás. Az örömbe azonban, ahogy szokás, némi üröm is vegyült. A szobor végül, évekig tartó huzavonát követően Kiskunfélegyházára került. Elég sötét ügy volt: aki a pénzt szerezte rá, hadd ne említsem a nevét, meg akarta mondani, hogy nézzen ki Bajcsy-Zsilinszky. Az én fejemben viszont a politikus egy dzsentri úr volt, akit egy parlamenti padban ülve ábrázoltam. Valószínűleg ennek a nézetkülönbségnek tudható be, hogy ma nem a Deák téren látható a Bajcsy-szobor. A művész végül 1999-ig maradt Kecskeméten. A zsigereimben éreztem, hogy előbb-utóbb mozdulnom kell, mert meg fog változni a helyzet emlékszik a Sóskútra történt visszaköltözés előtti időszakra. Idővel aztán egy kicsit marginális figura is lettem Kecskeméten; mint mondták, a kommunista rendszer kiszolgálója, hasonlóan mindazokhoz, akik a hetvenes-nyolcvanas években is kaptak megbízásokat. Bronz és rogyasztott üveg Az ifjú Eskulits számára jó ideig nem volt világos, hogy melyik anyag, milyen felület teszi majd lehetővé szárnyaló fantáziája kibontakozását. Anynyit biztosan tudtam, hogy művészettel Ezekből a művekből az egészség, az életminőség, a boldogság, a szépség köszön vissza. akarok foglalkozni jelenti ki. Eleinte, mivel jól rajzoltam, a festői pályára irányítottak volna a mentoraim. Ezen a téren is voltak sikerélményeim, sőt, máig szeretek festeni. Pátzay Pál mester tanársegédje, aki egy szabadiskolában készített fel a főiskolai felvételire, szembesített azzal, hogy a szobrászathoz több érzékem van. Őstehetségnek nevezett, mivel olyan ütemben, olyan rövid idő alatt tanultam meg egy portré mintázását, amit nem tudott másnak betudni. Mások évekig kínlódtak vele, én viszont egy-két hónap alatt megcsináltam. Mindez jó belépő volt Tamás számára: 1969 és 1974 között a Képzőművészeti Főiskolán Pátzay Pál keze alatt tanulhatta ki a mesterség minden csínját-bínját. Az alkatomból adódóan leginkább bronzzal szeretek dolgozni vallja. Nagyjából tudom, hogy mit akarok csinálni, de az elején még nem látom a végeredményt. Fekszik nekem a mintázásnak ez a technikája: lágy, könnyen formálható nyersanyagból alakítom ki a formát, ami az alkotói folyamat során sokat változhat. Egy kissé számomra is meglepő, hogy mi lesz belőle a végén, hiszen a szobrot a munka során háromszor agyagból, gipszből és bronzból is el kell elkészíteni. Mint azt a siófoki kisplasztikákon is rendre láthatjuk, a bronzot nemegyszer más anyagokkal kombinálja. Rogyasztott üveg technikát alkalmazok magyarázza Tamás : gipszből alakítom ki a kívánt felületet, 800 fokon kályhába teszem, egy üveglapot helyezek rá, ami meglágyulva rárogy a gipszre és megőrzi annak a formáját. Amikor azt tudakolom tőle, hogyan határozná meg saját stílusát, egyik méltatóját, Fehér Zsuzsa művészettörténészt idézi, aki szerint a szobrászok általában az állandóságot keresik, Tamás viszont a változékonyságot. Festő kollégája pedig ezt a találó megjegyzést tette: te úgy kezeled ezt a nehéz fémet, mintha akvarell volna. Mostanában, miután több komoly betegség is utolért, kezdtem el gondolkodni azon, hogy ki vagyok és hol a helyem a világban teszi még hozzá vendéglátóm. Nagyon érdekelnek az univerzum jelenségei, egyes műveimben az időt mint negyedik dimenziót is igyekszem megjeleníteni. Ekkor megint rákezd az eső, olyan intenzitással, hogy karnyújtásnyi távolságból is alig halljuk egymás hangját. Így aztán bevonulunk az épület központi terébe, a konyhát a tágas nappalitól elválasztó étkezőbe. Egy autóban kezdődött Tamás itt mesél arról, hogyan került kapcsolatba a Magángyógyszerészek Országos Szövetségével. A Liszt-szobor kapcsán, még annak 1986-os felállítása előtt, át kellett mennem Kalocsára. A megyei tanács, ki tudja, milyen megfontolásból Mikola Bálintot delegálta mellém; ő vitt el autóval, és útközben nagyon jót beszélgettünk. Nem tudom, mitől lettem neki szimpatikus, mindenesetre a rendszerváltást és a magángyógyszertárak megalakulását követően XV. évfolyam 6. szám l június Gyógyszertár 13

14 bemutatjuk egyszer csak azzal keresett meg, hogy lenne-e kedvem gyógyszerészi témában valamit alkotni. Úgy emlékszem, a kilencvenes évek elején készítettem az első olyan kisplasztikát, amelyet egy életműdíj vagy egyéb szakmai elismerés részeként adtak át a díjazottnak. Az együttműködésünk így csaknem negyedszázados múltra tekint vissza; ma viszont már a Nero Solution felkérésére készítem az Év Gyógyszerésze és a Kedvenc Patikám megmérettetés legjobbjainak adományozandó műveket. Megbízói eleinte konkrét elvárásokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy mit ábrázoljon a mű (vagy csak ő érezte, hogy vannak ilyenek korlátai). Aztán ez lassan oldódott, Tamás egyre szabadabban dolgozhatott. A koncepcióm szerint ezekből a művekből az egészség, az életminőség, a boldogság, a szépség köszön vissza. Az alkotás során az ókori görög eszményeket tartom szem előtt, próbálom újrateremteni. Az ő örökségükből ugyanis sugárzik az életöröm, az élet tisztelete, a kiteljesedés. Mint megtudom, az idei kisplasztikák még nem készültek el, megbízói minden évben augusztus elején szoktak szólni, akkor szokott nekifogni. Szerencsére gyorsan dolgozik, hetek alatt elkészül az első fázissal, a mintázással. Ennél valamivel több időt igényelnek a következő lépések, a gipszbe, majd bronzba öntés folyamata. Sopron felé félúton Amióta ilyen beteges lettem, sajnos rendszeresen járok patikába említ Tamás egy másik, kényszerű kapcsolódási pontot a gyógyszerészettel. A cukorbetegségem biztos, hogy öröklött, lehet, hogy a magas vérnyomásom is. Anyukámnak voltak hasonló problémái, nálam is szinte évre ugyanakkor jelentkeztek ezek a nyavalyák, mint nála. Amikor a családjáról kérdezem, egyúttal a lehetséges jövő is szóba kerül. Sóskúton a kezdetektől ebben a házban lakom, ami mostanra túlságosan naggyá vált a számomra. A fiam, Milán Sopronban él, Ausztriába jár át dolgozni. A lányom, Fruzsina pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakos hallgatója, ő sűrűbben fordul meg nálam. Mostanában azt tervezem, hogy én is Sopronba költözöm, a nyugati végeken talán nagyobb igény mutatkozik a kortárs művészet iránt. Majd, mintegy búcsúzóul, Eskulits Tamás még megjegyzi: Az egyik siófoki gyógyszerészkongresszuson, még az Ezüstparton már bemutattam a szobraimat az érdeklődőknek. Reménykedem, hátha adódik még ilyen alkalom. Tóth Tamás 14

15 rendezvény A motiváció jegyében Baráti beszélgetést tartott a MOSZ Budapesti Szervezete Hogyan motiváljuk munkatársainkat és önmagunkat? témában tartotta soron következő találkozóját a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Budapesti Szervezete április 28-án a MOSZ székházában. Meghívott vendégünk dr. Horváth Aliz coach, szakgyógyszerész volt. Gyógyszertári mindennapjainkat abból a szempontból vizsgáltuk meg, hogy mit tehetünk vezetőként annak érdekében, hogy az általunk kijelölt úton haladjon a patika. Hogyan értessük meg a munkatársainkkal, hogy közös a célunk, és emiatt a sikereink/kudarcaink is közösek? A találkozó során először példákkal demonstrálva az elméleti alapokkal ismerkedtünk meg az alábbi témákban: Mi szükséges a jó teljesítményhez? A szükségleteink hogyan épülnek egymásra, és ez hogyan befolyásolja az adott teljesítményünket? Kinek mi jelenti a motivációt? A méltányos fizetés ugyan elengedhetetlen, de a vezető ezen kívül számos egyéb, nem anyagi juttatás formájában megjelenő eszközt is alkalmazhat. Erős motiváló tényező például, ha munkatársainkat bevonjuk a döntéshozatalba, illetve kihívást jelentő feladatokkal bízzuk meg őket. Hogyan, mikor és mivel jutalmazzunk? Hogyan tarthatjuk fenn rövid- és hosszú távon kollégáink motivációját? Hogyan irányítsuk a munkatársainkat? Milyen vezetői magatartás a célravezető akkor, ha munkatársunk tudását, képességeit Ami jól működik, az váljon közkinccsé! Osszuk meg a jó tapasztalatokat. és cselekvési hajlandóságát kívánjuk feltérképezni? Célkitűzéseink hogyan lesznek hatékonyak? Milyen a jó visszajelzés? Egy adott cél elérését a folyamatos visszajelzés támogatja, hiszen megmutatja, hogy hol tartunk, hogyan tudnánk jobban csinálni az adott feladatot a következő alkalommal. Mikor, mit és mi alapján értékeljünk? Figyeljünk arra, hogy ami jól működik, az váljon közkinccsé! Osszuk meg a jó tapasztalatokat, hiszen így tud mindenki tanulni belőlük. A lényegre törő áttekintést követően egy mindennapi probléma megoldásával foglalkoztunk. A feladat egy gyógyszertár allergiaszezonban felhasznált gyógyszerkészletének beszerzésére, annak hatékony kiajánlására, az akcióban részt vevő kollégák motiválására, majd az egyéni és csoportos teljesítmények értékelésére vonatkozott. A jó hangulatú munka három csoportban folyt, majd közösen beszéltük meg a munkacsoportok felvetéseit és megoldásait. A több mint kétórás workshop során a menet közben felmerült kérdéseket is megvitatták a résztvevők. A meghívóban felvetett kérdésre is megkaptuk a választ, azonban feltétlenül szükség van a téma továbbgondolására, testre szabására, adott patikához, adott vezetők és beosztottak mentalitásához igazítására, hiszen csak így tudunk hatékonyan továbbfejlődni. Köszönöm dr. Horváth Aliznak közérthető, a mindennapokban alkalmazható, a résztvevők gondolait jól irányító ( coach-olt ) előadását, a megjelent gyógyszerész kollégáknak pedig az értékes hozzászólásokat! A találkozó során felmerült, hogy a dolgozók jutalmazásáról is szükséges lenne részletesen beszélnünk, úgyhogy erre a témára még visszatérünk. A találkozósorozat folytatódik, a következő alkalomról ben tájékoztatjuk a tagokat. Lukácsné dr. Fodor Enikő, a MOSZ Budapesti Szervezetének elnöke XV. évfolyam 6. szám l június Gyógyszertár 15

16 aktuális Nem vész el, csak átalakul? Kiadáscsökkentés és központosítás az állami háttérintézményeknél Az OEP mai formájában megszűnik létezni. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal 2017 folyamán olvad be a szakminisztériumba. Az OGYÉI megőrzi önállóságát, sőt feladatai még bővülhetnek is a jövőben. A többi egészségügyi hatóság és hivatal sorsa is megpecsételődni látszik, kérdés, hogy az átalakítás az intézményekre fordított állami kiadások csökkentésén túl jár-e bármilyen egyéb előnnyel. A bejelentett reform elvileg a bürokráciacsökkentés jegyében zajlik, azonban azt sem nehéz észrevenni, hogy a perifériák megnyirbálása és az egyes hatóságok minisztériumok alá vonása a központosítás, a döntéshozatal koncentrációja felé mutat. Alkuidőszak A bejelentést követően az érintett minisztériumok és maguk a háttérszervezetek részéről is kétségbeesett lobbizás kezdődött az egyes intézmények önállóságának megőrzéséért. Ennek eredményeként a halállista folyamatosan alakult, rövidült. A hírek némileg pontatlanul még áprilisban is 50 háttérintézmény megszűnéséről szóltak. Később kiderült: ez a szám a minisztériumok közvetlen irányítása alá kerülő hatóságokat jelenti, a jogutód nélkül megszűnő szervezetek száma alig több, mint egy tucat (az érintett egészségügyi intézmények listáját keretes írásunkban találja). A kormány két éven belül radikálisan át kívánja alakítani az állami háttérintézmények rendszerét jelentette be ez év január végén Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, az átszervezést a kabinet 20 százalékos létszámleépítés és költségcsökkentés mellett valósítja meg, a 91 központi hivatal és költségvetési háttérintézmény egy részét jogutód nélkül megszünteti, a zömét pedig az illetékes minisztériumok alá rendeli. Ezzel párhuzamosan a Magyar Államkincstár feladatköre is változik: a jövőben az egészségpénztári és nyugdíjbiztosítási pénzeket is innen utalják, minden más kifizetőhely megszűnik. A változások határidejeként Lázár 2016., illetve július 1-jét jelölte meg. Az első körben 73 intézmény került a kormány célkeresztjébe : a tervezett átalakítás mindenekelőtt az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Földművelésügyi Minisztériumot érinti érzékenyen, a legtöbb felszámolásra ítélt intézmény ugyanis az ő kinyújtott kezük a lakosság és a szakmai szervezetek felé. Az egyeztetések egy bizonyos pontján Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár jelezte, csak azzal a feltétellel vállalja továbbra is megbízatását, ha az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Mentőszolgálat is megőrzi önállóságát. Mostanra tudható: célját csak részben sikerült elérnie. Megjegyzendő, államtitkárként egyedül Ónodi- Szűcs tárgyalhatott a kormányfővel, a többi egyeztetésen csak miniszterek vettek részt. Mi lesz az OEP-pel? A legnagyobb érdeklődés azonban mégsem a fenti intézmények (OGYÉI, 16 Gyógyszertár

17 aktuális OTH, OMSZ), hanem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sorsának alakulását kísérte. Az viszonylag hamar eldőlni látszott, hogy az OEP kifizetői feladatai a Magyar Államkincstárhoz kerülnek, egyéb funkcióit pedig az Egészségügyért Felelős Államtitkárság közvetlen irányítása alatt fogja ellátni. Az intézmény feldarabolását sokan a hazai egészségbiztosítás évszázados múltra visszatekintő, Európában példaértékűnek számító rendszerének megszüntetéseként értelmezték, ami a szakmai szervezetek részéről látványos tiltakozási hullámot indított el. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete például az OEP megszüntetése helyett működésének racionalizálását tartja a kormány célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló megoldásnak. A Magyar Orvosi Kamara szerint pedig az egészségbiztosítási pénztár megszüntetése nem csupán egy intézmény végét jelentené, hanem egy olyan évszázados tradícióval való szakítást is, amely Magyarországot egészségbiztosítási rendszerét illetően messze kiemelte a világ államainak sorából. Mellettük a Medicina2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség és a Magyar Kórházszövetség is közleményt adott ki, amelyben tételesen felsorolta azokat az érveket, amelyek az OEP önállóságának megtartása mellett szólnak. A témával kapcsolatban mi is megkérdeztük néhány, a szegmenst jól ismerő szakember véleményét. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy ha eltekintünk a financiális megfontolásoktól strukturális, funkcionális szempontból indokoltnak tartják-e az OEP átalakítását. Nem tartom indokoltnak mondja dr. Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese. Az átalakítás könnyen funkcióvesztéssel járhat, mivel egy másik szervezetbe történő betagolódás felülírja az addigi egy szempontú működési logikát. Egy minisztériumon belül könnyen elveszhetnek az olyan, szakmailag fontos tevékenységek, mint például a gyógyszertenderek, amelyek nélkül az OEP nem értelmezhető. A döntést már financiális szempontból sem tekintem racionálisnak lép eggyel hátrébb Kincses Gyula, volt egészségügyi államtitkár. Ezermilliárd forint fölötti összeg elköltésére (amekkora nagyságrendű pénzzel az OEP is gazdálkodik) érdemes külön intézményt működtetni, hiszen nem mindegy, milyen szakszerűséggel és hatékonysággal kezelik ezt a pénzt, hogy létezik-e csomagmenedzsment, történik-e kód- és díjtétel-karbantartás, hogy elkészülnek-e a finanszírozási protokollok, hogy milyen a gyógyszerbefogadás és a szakmai ellenőrzés gyakorisága. Azt tartom a legnagyobb hibának, hogy úgy hoznak döntést politikai szinten, hogy nem is tudják pontosan, miről döntenek. A teljesítményvolumen-korlát miatt ma az egész finanszírozás gyakorlatilag kollektív hazudozáson alapul teszi még hozzá a szakember. Bázisfinanszírozás történik, nem pedig tényleges szolgáltatásvásárlás. Egyetlen példát említenék: 2006-ban csaknem egymillió olyan beavatkozást számoltak el, amelyhez eszköz már csak múzeumban található. A pneumatikus fültölcséres vizsgálatra gondolok. Ezen kellene változtatni, amihez az OEP szakmaiságát nem gyengíteni, hanem erősíteni kellene. A harmadik nekünk nyilatkozó, neve elhallgatását kérő egészségügyi szakértő az egészségbiztosító önállóságát megszüntető döntés racionális (pénzügyi) okaira is rávilágít. Az OEP 2015-ben elég jelentős mértékben túlköltött. A költségvetésnek 47 milliárd forintot kellett pluszban beletennie az intézmény büdzséjébe, az E-alap azonban még ezzel együtt is mínuszban maradt. A gyógyszertámogatáskiáramlás az idei év első hónapjában is brutálisan alakult: az OEP majdnem 19 milliárd forinttal költött többet, mint amennyi az időarányos keret. Ez már nem tartozik a kezelhető kategóriába. A szervezet gazdálkodását igenis lehetne hatékonyabbá tenni. Dr. Sinkó Eszter elsősorban nem az egészségbiztosítót tartja felelősnek a túlköltésért: A gyógyszerkassza túllépését mindenekelőtt az okozza, hogy az OEP sok innovatív készítményt nem tud befogadni (a Nemzetgazdasági Minisztéri- XV. évfolyam 6. szám l június Gyógyszertár 17

18 aktuális um nem ad rá engedélyt), ezért számos beteg esetében egyedi méltányosságot kell gyakorolnia. Emellett a gyógyítómegelőző kassza is súlyosan alultervezett, a HBCs (a homogén betegcsoportok kezelésének) alapdíja nem fedezi a kiadásokat, ezért legalább százalékos alapdíjemelésre lenne szükség. Az egészségügyben az OEP már jó ideje egyfajta hatalmi centrumként működik. Az ágazati vezetésnek semmilyen információt nem ad például a tételes gyógyszerkassza összetételéről, az árvolumen-megállapodásokról vagy a speciális támogatási technikákról. Ha az egészségbiztosító vállalná a felelősséget a gyógyszerkassza egyensúlyban tartásáért, talán még megérteném. De ahogy azt tavaly is láttuk, nem tudja vállalni érvel a neve elhallgatását kérő szakember. Az intézmény azokat a klasszikus biztosítási (szolgáltatásvásárlói és ellenőrzői) funkcióit, amelyek szakmai kontrollt jelentenének a volumen és a minőség felett, igen visszafogottan gyakorolja, amit sokan jogosan fogalmaztak meg kritikaként sorolja tovább szakértőnk a mostani kormányzati beavatkozás mellett szóló érvéket. Már az is sokat elárul, hogy az OEP neve pénztár. Egy pénztárba beadjuk a számlát, és kifizetik az ellenértékét. Holott nem biztos, hogy ennek automatikusan meg kell történnie. Hogy csak egy példát mondjak, érdemes lenne utánanézni, hogy az infarktuselhárításban az utóbbi időben alkalmazott módszerek mely esetben voltak indokoltak vagy nem indokoltak. Mert van, ami 10 ezer forintba kerül közülük, és van, ami 300-ba. Többek félelme, hogy az OEP kifizető funkcióinak a Magyar Államkincstárhoz történő átkerülése fennakadásokat okozhat a kifizetésekben. Ezen a téren a gyógyszertárak is meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Anonimitását megőrizni kívánó megszólalónk mindebben nem lát problémát. Körülbelül 520 milliárd forint esetében az OEP már most is csupán a postás szerepét tölti be. A rokkantság és a terhesség (tgyás, gyes, gyed) után járó pénzeket, de a gyógyszertáraknak járó állami támogatást is a MÁK-tól kapja meg, és küldi tovább az arra jogosultaknak. A mostani átalakítás az egészségügy és a betegek számára is a garanciák egyfajta csökkenését jelenti. Bizonyos tapasztalatok azt mutatják, hogy eleinte átmeneti zavarokat okozhat, ha a kifizetések átkerülnek a Magyar Államkincstárhoz, de ez idővel megoldódik igyekszik megnyugtatni az érintetteket Kincses Gyula is. A gyógyszertárakért azért nem aggódom annyira, mert maga a rendszer várhatóan változatlan marad: a patikák ugyanúgy számolnak el, és az utalásokat is ugyanaz az informatikai rendszer végzi. Az én fejemben ennél nagyobb problémát jelent az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása: az, hogy a valódi teljesítményeket számolják-e el, hogy kinek a kezébe kerül, és milyen szakmaisággal történik ezeknek az ellenőrzése. Egy további aggály, hogy az OEP vajon a mostaninál jóval kevesebb munkatárssal is el tudja-e majd látni a feladatait. Biztos, hogy nem. A különböző ellenőrzésekért felelős szakemberek már ma sem győzik a rájuk háruló sok munkát. Megfelelő létszám hiányában a szervezet maradék szerepe is diszfunkcionálissá válhat állítja dr. Sinkó Eszter, aki ezt követően összegez is. A mostani átalakítással kapcsolatban azt tartom a legnagyobb hibának, hogy úgy hoznak döntést politikai szinten, hogy nem is tudják pontosan, miről döntenek. Ráadásul az Egészségügyért Felelős Államtitkárság álláspontját sem veszik figyelembe. Kincses Gyula a leglényegesebb problémának a társadalombiztosítás lépésről lépésre megszűnő alkotmányos védelmét tartja. Ez magából az Alkotmányból is kikerült, másrészt a munkáltató már jó ideje nem egészségbiztosítási járulékot fizet, hanem egy összevont adót, amiből aztán a költségvetés azt finanszíroz, amit akar. Ilyen értelemben véve a mostani átalakítás az egészségügy és a betegek számára is a garanciák egyfajta csökkenését jelenti, és az egyéb irányú kormányzati szándékok (például olimpiarendezés) függvényében a maradékelv erősödését eredményezi. A kormányzat alapvető célja a bürokráciacsökkentés, s minthogy ezzel a mi pénzünkön spórol, támogatandónak tartom jelenlegi a struktúra átalakítását jelenti ki harmadik szakértőnk. A 20 százalékos bértömegcsökkentés például már önmagában is több milliárd forintos megtakarítást jelent. Ami azonban ennél is 18 Gyógyszertár

19 aktuális nagyobb összeg, az a körülbelül 2 ezermilliárd forint, amelynek kezelését mi, állampolgárok az OEP-re bízzuk. Ha a szervezet hatékonyabban gyakorolná az eredeti funkcióját, ebből a pénzből több egészségügyi szolgáltatást lehetne vásárolni. Ugyanakkor azt is fontosnak tartom kijelenteni, hogy az OEP nemzeti kincsünk, kár lenne az ott felhalmozott információt, tudást elpazarolni. Egy átalakítás azonban mindig esélyt is jelent, több más mellett a helyzetek tisztábbá tételére, a hatékonyabb működésre. Gyógyszerészi szempontból A téma nem meglepő módon az idei Kedvenc Patikám kampányt indító sajtótájékoztatón is szóba került. Dr. Mikola Bálint újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: Alapvetően nem tartjuk szerencsésnek, ha ugyanaz az államigazgatási apparátus végzi az egészségügy finanszírozását, működtetését és ellenőrzését. Az egészségügyi ellátórendszer szakhatósági ellenőrzése mindenképpen önálló szervezetet kíván. Ez év július 1-jétől jogutód nélkül megszűnhet: Országos Közegészségügyi Központ Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ Ha az egészségbiztosítási pénztár államigazgatásilag is bekerül az EMMI-be, nekünk, gyógyszerészeknek a legnagyobb gondot az fogja jelenteni, hogy azok a szerződések, amiket a gyógyszerellátás finanszírozására az OEP-pel kötöttünk, érvényesek maradnak-e. Ha nem, új szerződéseket kell kötnünk, új feltételeknek kell megfelelnünk, amelyek kimunkálásába eddig nemhogy nem vontak be bennünket, de információink sincsenek róluk jegyezte meg a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke. Az ügy pénzügyi vonatkozása a mi szempontunkból elsősorban az, hogy a magyarországi gyógyszer-finanszírozás pengeélen táncol világított rá egy további problémára dr. Mikola Bálint. Hetenként számolunk el az OEP-pel, és úgy vehetjük, hogy a működtetésből származó bevételeinknek kai probléma miatt késedelmet szenvedne, nem tudnánk miből finanszírozni a biztonságos ellátást lehetővé tévő gyógyszerkészletünket, az ellátás akadozna, ami a lakosság egészségi állapota szempontjából is beláthatatlan következményeket hordoz. És végül Nem tartjuk szerencsésnek, ha ugyanaz az államigazgatási apparátus végzi az egészségügy finanszírozását, működtetését és ellenőrzését. körülbelül a fele a közvetlen lakossági, a másik fele pedig az OEP-től érkező, a lakosságot támogató biztosítói befizetés, amit a nagykereskedői számláink kifizetésekor megelőlegezünk az egészségbiztosítónak. Ha az utóbbi valamilyen elszámolástechni- Ettől vagy a következő évtől az irányító minisztérium lehet a jogutódja az alábbi intézményeknek: Országos Epidemiológiai Központ Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Országos Tisztifőorvosi Hivatal Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Kormányzati részről elsőként, még április folyamán Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője szólalt meg az OEP lehetséges jövőjével kapcsolatban. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elveszíti önállóságát, de a minisztériumon belül megfelelő szervezeti súllyal fogja ellátni feladatát nyilatkozta a politikus az RTL Klub műsorában. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet azért marad meg, mert ott olyan speciális hatósági és egyéb feladatokat kell ellátni, amelyeket nem lehet a minisztériumon belül megoldani. A cikkünkben is részletezett aggályokat és tiltakozásokat figyelmen kívül hagyva, a kormány végül ez év május 4-én hozta meg döntését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár önállóságának elvesztéséről. Ennek értelmében az OEP feladatainak egy része, így a természetbeni juttatások kifizetése is a Magyar Államkincstárhoz kerül, a többi funkció pedig, egy vagy két lépésben, az Emberi Erőforrások Minisztériumához közölte Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, az úgynevezett Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is elárulta, egy magas beosztású szakértőt (kormánybiztost) bíznak meg azzal, hogy segítsen szétválasztani az egészségbiztosító MÁK-hoz, illetve EMMIhez kerülő feladatait. Mint mondta, az átalakítással kapcsolatban az OEP és a szaktárca több vezetője is aggályát fejezte ki, ám kompromisszum csak abban lehet, hogy milyen ütemben történjen az átszervezés. Tóth Tamás XV. évfolyam 6. szám l június Gyógyszertár 19

20 paragrafus A valóság nyomában Célkeresztben az étrend-kiegészítők promóciója összetevői pusztítják a ráksejteket 1 Nem leszel olyan könnyen beteg 2 Egy tabletta 90%-ig csökkenti az élelmiszerek kalóriatartalmát: egy 1000 kalóriás étkezés + 1 tabletta = 100 kalória. 3 Mindenki hallott vagy olvasott már a fentiekhez hasonló állításokat. Kérdés, hogy a hatóságok mennyire tolerálják a túlzó, sok esetben megtévesztő reklámokat, és kit terhel ezekért a felelősség. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH), valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 4 elmúlt néhány éves gyakorlatára visszatekintve megállapítható, hogy a fogyasztói érdekvédelem zászlaja alatt az illetékes hatóságok újabb és újabb eljárások megindításával és magas bírságok kiszabásával igyekeznek biztosítani az étrend-kiegészítőnek minősülő termékek szabályszerű reklámozását. Nem ritka a több tízmillió forintot elérő bírság sem (egy vállalkozást például 21 millió forint bírság megfizetésére kötelezett a GVH gyógygombakivonatot tartalmazó étrend-kiegészítők megtévesztő reklámozása miatt 5, míg egy másik vállalkozást 14,1 millió forint bírsággal büntetett ördögnyelvkivonatot tartalmazó étrend-kiegészítők szedése esetén ígért súlycsökkentés mértékére és ütemére vonatkozó állítások miatt 6 ). Az átlagosnál sérülékenyebb fogyasztók Az étrend-kiegészítők reklámozására a gyógyszerreklámokhoz képest enyhébb, azonban az általános reklámszabályokhoz képest mégis speciális szabályok vonatkoznak, a reklámozó bizonyítási kötelezettsége és szigorú felelőssége mellett. A GVH egységes gyakorlata alapján elmondható, hogy az étrend-kiegészítő termékek iránt érdeklődő fogyasztók az általános fogyasztóknál sérülékenyebbnek tekintendők, mivel különböző egészségügyi problémáik kezelésére, illetőleg azok megelőzésére kívánják megtalálni a megfelelő termékeket. A cél tehát az, hogy a reklámok az étrend-kiegészítőktől várható hatás tekintetében ne tévesszék meg ezt a sérülékenyebb fogyasztói kört, hanem valós, pontos és szabályszerű tájékoztatást adjanak. Az étrendkiegészítő-reklámok valamilyen kommunikációs eszközben (újsághirdetés, eladáshelyi plakát, kínálópolc stb.) testet öltve a termék egészségre gyakorolt kedvező élettani hatását hirdető állításokkal igyekeznek vásárlásra bírni a fogyasztókat. A hir- dető köteles bizonyítani, hogy ezek a reklámállítások a hirdetés időtartama alatt megfelelnek a valóságnak és a jogszabályi követelményeknek. Egészségre vonatkozó állítások Az étrend-kiegészítők reklámozása során tilos az olyan egészségre vonatkozó állítások alkalmazása, a) amelyek azt sugallják, hogy az élelmiszer fogyasztásának mellőzése hatással lehet az egészségre; b) amelyek a súlycsökkenés ütemére vagy mértékére utalnak; c) amelyek egyes orvosok vagy egészségügyi szakemberek, illetve az általuk képviselt szervezetek ajánlásaira hivatkoznak. A fenti felsorolás bármely elemébe ütköző állítás észlelése esetén az eljáró hatóság következetesen megállapította a reklámozó jogsértését, és nem fogadta el a reklámozó által szolgáltatott vizsgálatokat, klinikai teszteket, illetőleg tanulmányokat az állítások valóságtartalmának bizonyításaként. Mindezeken túl, egyéb, az egészségre vonatkozó vagy a betegség kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítás csak akkor alkalmazható, ha az szerepel az Európai Bizottság 432/2012/ 20 Gyógyszertár