Védelem évfolyam, 5. szám

Átírás

1 Védelem évfolyam, 5. szám

2

3 évfolyam, 5. szám Szerkesztőbizottság: Dr. Bánky Tamás PhD Dr. Beda László PhD Bérczi László Prof. dr. Bleszity János Böhm Péter Dr. Endrődi István PhD Érces Ferenc Heizler György főszerkesztő Dr. Hoffmann Imre PhD, a szerkesztőbizottság elnöke Kossa György Dr. Papp Antal PhD Dr. Takács Lajos Gábor PhD Dr. Tóth Ferenc Szerkesztőség: Kaposvár, Somssich Pál u Pf. 71. tel.: BM Telefon: 82/ , Fax: 82/ Art director: Várnai Károly Kiadó: RSOE, 1089 Budapest, Elnök u. 1. Megrendelhető: Baksáné Bognár Veronika Tel.: 82/ Fax: 82/ vedelem@katved.gov.hu Felelős kiadó: dr. Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgató Nyomdai munka: King Company Kft., Tamási Felelős vezető: Király József Megjelenik kéthavonta ISSN: Előfizetési díj: egy évre bruttó 5292 Ft tartalom Tanulmány Gátszakadások okai és tanulságai Mezővárinál (Felső-Tisza)...5 Membrán hatás kompozit szerkezeteknél tűz esetén: Egyszerű tervezési módszer...9 A szabadtéri tömegrendezvények elemzése kiüríthetőség I Egységes jelrendszer kialakítása tűzvédelmi dokumentációkhoz I Fókuszban Az évtized tűzesete az Andrássy úton...21 Módszer Homlokzati hőszigetelő ETICS - THR rendszerek megfelelőségének ellenőrzése...25 Szeletes földcsúszások felismerése és értékelése...28 Szabályozás Eltérési engedélyezési eljárások mitől, miért, hogyan?...31 Tűzoltás műszaki mentés A technikai eszközök fejlesztésének tűzoltás-taktikai kérdései...33 Kutatás Gázolaj égett a hőszigetelt falak mellett drámaian eltérő hatások!...37 Nyitott szórófejes oltórendszer és nagynyomású vízköddel oltó együttes működésének szimulációja...40 Megelőzés A számítógépes szimulációk hatósági elbírálásának tapasztalatai...43 Oltóberendezés Szakosztály nő az aktív oltórendszerek szerepe...47 Építési termékek tűzvédelmi osztályozásának kérdései...49 Fórum Szabadtéri tüzek megelőzése konferenciák...51 Erdőtűzoltási gyakorlat Nógrádban drónnal...53 Együttműködés az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusa...55 Képzés Üzemeltetői biztonsági összekötő szaktanfolyami és egyetemi képzés...57 Technika Lángérzékelés mostoha körülmények között...59 Új fejlesztések a Drägernél az Interschutz 2015 előtt...61 Oltóberendezés Szakosztály alakult A MMK Tűzvédelmi Tagozatán belül, szeptember 11-én Lakiteleken, megalakult az Oltóberendezés Szakosztály. A 63 alapító tag által választott elnökség: Elnök: Nádor András Elnökségi tagok: Bárányosné Ábrahám Rita, Bischoff Pál, Hajdú András, Scharbert Gyula Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2014/5 szám Tartalom 3

4 Szakértelem a tűzvédelemben Új rendszerek Az életért alkottuk Tűzgátló tömítések Kibővített program Szerelési rendszerek menekülési és mentési útvonalakra 3M Novec 1230 tűzvédelmi folyadék Új generációs halon alternatíva beépített tűzvédelmi rendszerekhez: megbízható, hosszú távú megoldás magasfokú személy- és vagyonvédelem kiemelkedő környezetvédelmi profil gyors elárasztás egyszerű karbantartás kis helyigény megfelel a nemzetközi szabványoknak 3M Blue Sky SM 20 év garancia Tűzvédelmi csatornák Bevált minőség Tűzálló kábelrendszerek Új rendszerek Ismerje meg új választékunkat! Egyedülálló, sokrétű termékválasztékunk révén azon kevés gyártó közé tartozunk, akiknek kínálata az építőipari tűzvédelem minden fontos területére megoldást nyújt. Kérje termékismertetőinket! OBO Bettermann Kft. H-2347 Bugyi, Alsóráda 2. Telefon: / info@obo.hu Védelem_201_5.indd :51:03

5 Tanulmány Radvánszky Bertalan, Izsák Tibor Gátszakadások okai és tanulságai Mezővárinál (Felső-Tisza) Az árvízi katasztrófák kialakulásában a hidrometeorológiai adottságok mellett fontos szerepet játszanak az antropogén hatások. Szerzőink esettanulmányban mutatják be a Beregi-Tiszaháton a Borzsa és a Tisza összefolyásánál, Mezővárinál, az 1998-as és 2001-es árvízkor bekövetkezett helyi katasztrófák okait, következményeit és azok tanulságait egy sikeresebb jövőbeni árvízi védekezés érdekében. Kulcsszavak: gátszakadás, árvíz, antropogén hatás, Mezővári, Felső-Tisza. területe, ugyanis egy esetleges gátszakadás során a Bereg jelentős része mind Magyarországon, mind Kárpátalján víz alá kerülne. Fő cél, hogy kutatómunkánk révén felhívjuk a figyelmet a vizsgált terület antropogén eredetű árvízi kockázataira, valamint a magyar ukrán árvízvédelmi fejlesztéskor elvégzendő munkák fontosságára. A közelmúltban a Felső-Tiszán levonuló katasztrofális árhullámok és a folyamatosan megdőlő vízállás rekordok vélt vagy valós oka a jelenlegi klímaingadozás mellett az antropogén beavatkozásokban keresendő. A vízrendezési munkálatok napjainkra megmutatkozó negatív hatásának feltárása fontos feladat, hogy csökkentsük, vagy teljes mértékben megszüntessük a folyó mentén kialakuló veszélyforrásokat. A vizsgált térség A Tisza vízgyűjtőjén ( km 2 ) a közelmúltban több szélsőséges természeti esemény (aszály, árvíz, lejtőtömegmozgás), különböző eredetű antropogén tevékenység (tarvágásos erdőművelés, talajpusztulás) vagy rendkívüli méretű elemi csapás (cianid szennyeződés) következett be. A folyó teljes vízgyűjtőjén osztozó jelenlegi öt államnak (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Magyarország, Szerbia) stratégiai feladata a katasztrófakockázat-kezelése, ugyanis több millió embert közvetlenül veszélyeztet a folyó és a hozzá kapcsolódó esetleges végzetes események (Lászlóffy W. 1982; Radvánszky B. et al. 2010; Schweitzer F. 2011). A vízgyűjtő sérülékenységét még az is fokozza, hogy az I. világháborút követően az addig egységesen és összehangoltan működő tiszai vízgazdálkodási rendszer szétzilálódott. A Felső-Tiszán levonuló 1998-as és 2001-es árvizek több helyen átszakították a gátat, nagy kárt okoztak az infrastruktúrában (csak a 2001-es esemény 15 millió USD kárral járt); valamint közel embert veszélyeztettek és 24 emberi életet követeltek (Szlávik L. 2003; Dövényi Z. 2005; Kovalchuk, I. et al. 2012). Ukrajnában között e két esemény a legtöbb emberi áldozatot követelő természeti katasztrófák tízes rangsorában a hatodik (1998-as) és a nyolcadik (2001-es) helyet foglalja el (EM-DAT 2012). Az árvizek pusztításai és a szélsőséges eseményekből levont tudományos következtetések (Csipak, V. P. et al. 2003; Lucza Z. et al. 2012; Dajka I. 2013), valamint az ezekből fakadó hazai és nemzetközi árvízvédelemre vonatkozó irányelvek ismerete motiváltak jelen közlemény elkészítésére. A kutatási terület a Nagyalföld Felső-Tiszai-síkság középtáján, a Beregi-Tiszaháton, a Borzsa torkolatánál, Mezővárinál található (1. ábra). A vizsgált terület a Beregi öblözet árvíz lokalizációs tervének fontos 1. ábra: a kutatási terület áttekintő térképe Árhullámok A Felső-Tiszán, a természeti és antropogén hatások eredményeként, levonuló árhullámok átlagos szintjének emelkedése 2-3 méter, de ez az érték szélsőséges esetekben eléri a 4 métert, sőt a 7,5 métert is. A legnagyobb és váratlan vízszintemelkedés (8,3-8,5 m) 1992, 1993 és 1995 decemberében történt (Lymans ka, I. 2001). Az utóbbi évtizedekben (meleg-száraz klímaperiódus) csökkent a folyók vízhozama, de ennek ellenére a Közép-Tiszán 1977-től 2006-ig nyolc alkalommal dőlt meg a maximális vízállás (Schweitzer F. Nagy I. 2011). A tivadari vízmércénél között 750 cm-t meghaladó vízállások 14-szer fordultak elő. A 14 alkalomból 8 eset az 1970 utáni időszakra tehető (Szlávik L. 1999; 2003). Az 1998-as és a 2001-es árvizek megközelítették vagy meg is haladták az 1%-os valószínűségű értéket Tiszabecsnél. A tapasztalatokon és a kutatásokon alapuló jövőbeni szcenáriók 15-19%-os vízszint és vízhozam növekedést prognosztizálnak a Felső-Tiszán (Dajka I. 2013). A közelmúltban a magyar és ukrán szakemberek meghatározták az új mértékadó árvíz szintjét (MÁSZ) Huszttól Tokajig. A magyarországi régi 1%-os MÁSZ-t az újonnan számított és mára elfogadott érték Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2014/5 szám Tanulmány 5

6 0,9-1,9 méterrel, Kárpátalján az eddig irányadónak számítót pedig 0,3-0,5 méterel haladja meg. A legnagyobb pozitív anomália Tiszabecs és Tivadar között figyelhető meg, amelynek átlagos értéke eléri a 175 centimétert (Lucza Z. et al. 2012). Az új MÁSZ szolgál alapul az árvízvédelmi töltés rekonstrukciós munkájához, amely során egységesre emelik a töltések koronaszintjét Magyarországon és Kárpátalján. A koronaszint további növelésével fokozzuk, az eredményes árvízi védekezést, de sajnos nem csökkentjük a szélsőséges események kialakulásának valószínűségét. Hidrometeorológiai adottságok Az árvizek kialakulásának fontos elemei a hidrometeorológiai adottságok (Bodolainé Jakucs E. 2003; Homokiné Újvári K. 2003). A változó éghajlati hatások következtében az árvizek gyakorisága a Regionális Klímamodell (REMO) ( Jacob, D. et al. 2001) és a Lefolyási Modell (HD) (Hagemann, S. Dümenil, L. 1998) forgatókönyvei alapján a jövőben növekedni fog. A Felső- Tisza forrásvidékén a jövőben az évi csapadékmennyiség mértéke nő, amelyhez az egyes hónapok csapadékának várható pozitív alakulása ad alapot. A téli és tavaszi csapadéktöbblet a Tisza vízhozamának január, április és május havi növekedését (átlagosan 15%-os) eredményezheti. Ősszel is, a másodlagos csapadékmaximumkor a csapadék nagyságának a fokozódása prognosztizálható a Felső-Tisza vidékén a regionális klímamodell alapján, valamint a szélsőségesen magas napi csapadékmennyiségek gyakoriságának bővülése (Radvánszky B. Jacob, D. 2008; 2009). Antropogén hatások A szabályozási munkálatok során a Tiszát töltések közé szorították, amelyek eltérő távolságban épültek egymástól, így különböző méretű nagyvízi keresztmetszetek biztosítják az árhullámok levonulását. A szűk nagyvízi meder mellett az árhullámok levonulását a hullámterek fásítása, a nyári gátak megépítése és a rekreációs célokat szolgáló különböző ingatlanok is nehezítik. Lassítják a víz mozgását és ezáltal fokozzák a hordalék lerakódását. A Borzsa torkolatánál az 1998-as nagy árvíz során 4,2 centiméter, a 2001-es árvízkor pedig 5,7 centiméter üledék rakódott le a Tisza jobb oldali hullámterén (Izsák T. 2010). A Felső-Tisza ártereire vonatkozó feltöltődési adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre, de ez irányú kutatások már folyamatban vannak. A Tisza egyik nem közvetlen mellékfolyójának, a Latorca hullámterén végzett geomorfológiai vizsgálatok 1-1,5 méter feltöltődést mutattak Csap környékén az elmúlt ötven évben (Obodovskij, O. et al. 2012). A nagymértékű és gyors üledékfelhalmozódás tényét támasztja alá az ÉK-Kárpátok előterében elhelyezkedő hordalékkúpok holocénkori fejlődése (Gerasimenko, N. ex verb.). A Tisza középső szakaszán is igen intenzív a hullámtér feliszapolódása (Schweitzer F. 2001; 2009; Nagy I. ex verb. 2007; Schweitzer F. Nagy I. 2011). A hullámtér feltöltődésének eredményeként, egy bizonyos idő eltelte után a Tisza már nem a saját medrében fog folyni, hanem az általa feltöltött és egyre magasabbá váló hullámterén; így a Pó vagy a Huang-ho sorsára fog jutni (Radvánszky B. et al. 2010; Schweitzer F. Nagy I. 2011). Az egyre magasabb árhullámok fokozott terhelést jelentenek a töltésekre és a műtárgyakra. Dajka I as közleményében felhívja a figyelmet a vizsgált terület jelenlegi árvízvédelmi rendszerének hiányosságaira. A legsebezhetőbb árvízvédelmi töltésszakasznak, a 9,5 km hosszúságú Mezővári-Badaló közötti részt jelöli meg, az alacsony koronaszint miatt. Az új MÁSZ-hez viszonyított alacsony töltések mellett fontos megemlíteni a gátak vonalvezetését. A vízszabályozási munkálatok megkezdésekor birtokpolitikai, lobbiérdekekből vagy egyszerűen csak költségkímélési indokoktól vezérelve a töltések nyomvonalát többször a levágott morotvákon, vagy az akkorra már teljesen feliszapolódott és növényzettel borított holtágakon vezették keresztül. Az ily módon megválasztott gyors kivitelezésű nyomvonalvezetés a gátak szilárdságát sok helyen instabillá tette; következésképpen megbízhatóságuk úgy a hullámtéri ártér oldalán, mint az ún. mentett ártér felőli külső térfélen egyaránt csökkent. A szélsőséges hidrometeorológiai események, ha negatív ant- 1 = alacsony ártér 2 = magas ártér 3 = növényzettel feltöltött meander 4 = aktív partszakasz 5 = árvízi töltés 6 = meander Pap-tava 7 = parti zátony 8 = vízfolyás 9 = mesterséges árok 10 = magassági pont 11 = település 12 = antropogén feltöltés 2. ábra: a tisza árterének szu külete mezővári határában (szerk. radvánszky b.) 6 Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2014/5 szám Tanulmány

7 ropogén hatással párosulnak, akkor katasztrofális következménynyel járhatnak, mint ahogy ez Mezőváriban 1998-ban és ben megtörtént. Esettanulmány Mezővári 1998 novemberében és 2001 márciusában Mezővári település került a hírek középpontjába. A 3500 fős lélekszámú település történelmi, a Borzsa bal partján levő része (Palaj) a szomszédos Csetfalvával és Sárosoroszival együtt árvíz sújtotta területté vált. A katasztrófa kialakulásának okát mindkét esetben a szélsőséges hidrometeorológiai körülmények és az antropogén hatások együttese idézte elő. A Felső-Tisza máramarosi vízrendszerén rekord vízállású árhullámok alakultak ki (Bodolainé Jakucs E. 2003; Homokiné Újvári K. 2003; Illés L. et al. 2003; Kovalchuk, I. et al. 2012). A viszonylag rövid időegységeken belül kialakuló és egymást erősítő árhullámok hatalmas hozamúra duzzadt víztömege Ugocsában többszörös gátszakadást idézett elő. A legnagyobb tragédiák a bal parton Tekeháza és Szászfalu, illetve Tiszabökény térségében következtek be, a kiömlő víztömeg Feketeardón keresztül a Batár irányába távozott és azon keresztül nyert lefolyást. Tiszaújlak térségét, illetve a néhai megyehatárt átlépve, Csetfalva és Mezővári között a jobb parton is átszakadt a védmű mind a két alkalommal. A védelmi munkálatok gyors és összehangolt eredményének köszönhetően, a viszonylag rövid időn belül megismétlődő esemény Mezőváriban egyszer sem követelt emberáldozatot, ezzel szemben az anyagi kár igen jelentős volt november 5. Az első katasztrofális esemény november 5-én éjjel óra között következett be. A gátszakadást követően Palaj településrészt és a szomszédos Csetfalvát szinte egy időben 2,5-3 méter átlagos magasságú víztömeg árasztotta el. A töltés sérülékenységének oka egyrészt a védműben lévő műtárgy műszaki állapotában keresendő. A másik ok pedig, hogy Mezővárinál az árhullám feltorlódott, mert az ún. hullámtéri ártér a Borzsa torkolatának magasságában mindössze 450 méter keresztmetszetre szűkül le. Ezzel szemben a hullámtér szélessége Csetfalvánál 2250 méter; azonnal érzékelhető tehát az óriási (80%-os) csökkenés, amely néhány folyókilométeren belül történik (2. ábra). Ezzel egy időben a Borzsán minden idők legnagyobb árhulláma vonult le (Csipak, V. P. et al. 2003). A Borzsa m 3 /s-s csúcs vízhozama, a Tisza vízhozamát Tiszakóród és Mezővári között (729.2 fkm) közel 15%-kal növelte (Illés L. et al. 2003). A keletkezett víztömegtorlódás jelentős terhelést jelentett a töltésekre és a jobboldali védmű, gyengébb minősége miatt megroppant. A kiszakadt védművön keresztülhömpölygő víztömeg a védett ártéren kívül Palajt (Kis-Palaj, Nagy-Palaj, Szűzföld) továbbá Csetfalvát érintette. A kiáramló víz megrekedt a Borzsa és a Tisza összefolyásánál, mert közvetlenül a torkolatnál épült közös töltés miatt nem tudta folytatni útját a mélyebb területek felé. A víz így sajátos műszaki szóhasználattal élve a satu két pofája közzé szorulva egy héten keresztül állt az elöntött területeken. Palaj település részen az árhullám 310 ház végzetét jelentette (Salamon E. ex verb. 2011). A Borzsa töltései is fokozott terhelés alatt voltak, de rajtuk nem történt gátszakadás. A folyó bal parti töltésének mind a két oldalát a víz nyomása tartotta szinkronban, a védett oldal felől a kiömlő Tisza vize, a Borzsa hullámtere felől pedig a mellékfolyón levonuló ár. Így maradhatott meg épen a Borzsa bal oldalán magasodó gát, amelyet az 1947-es árhullám pusztításait követően építettek. A jobboldali gát szakadását a település belterületén, a közös emberi összefogás akadályozta meg március március 6-án a vízállás a tiszaújlak tiszabecsi (746. fkm) szelvényben 11 centiméterrel haladta meg az 1998-os legnagyobb vízállást, a 708 centimétert (Szlávik L. 2003). E rekord magasságú vízállás ismét a Felső-Tisza vízgyűjtőjén bekövetkezett extrém hidrometeorológiai, valamint egy szerencsétlen hidrológiai összetevővel magyarázható (Szlávik L. 2003). Mezővári és Csetfalva között 2001 márciusában három helyen is átszakadt 1 = alacsony ártér 2 = magas ártér 3 = növényzettel feltöltött meander 4 = aktív partszakasz 5 = árvízi töltés 6 = meander Pap-tava 7 = parti zátony 8 = vízfolyás 9 = mesterséges árok 10 = magassági pont 11 = település 12 = antropogén feltöltés 3. ábra: gátszakadások helyszínei mezővári környékén 2001 márciusában (szerk. radvánszky b.) Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2014/5 szám Tanulmány 7

8 a Tisza jobboldali védműve. Két helyen, ahol a töltést az alacsony ártéren át vezették (3. ábra), valamint a még friss gát (1998-as szakadás után épített) is kiszakadt. A baloldali (magyarországi) töltés szakaszokon az 1998-as pusztítás után elvégezték a szükséges rekonstrukciókat, de a jobboldalin Tiszaújlaktól vízmentében (Csetfalva, Mezővári, Halábor és Badaló) pedig nem (Váradi J. et al. 2003). Így a gyengébb műszaki állapotú gátak nem bírván a rájuk nehezedő nyomást szinte összeroppantak a hatalmas terhelés következtében. A kiömlő víztömeg Palajon 90 cm-rel volt magasabb, mint 1998-ban, de kevesebb anyagi kárt okozott (mindössze 34 ház dőlt össze). Ezzel szemben a szomszédos Sárosoroszin jóval nagyobb volt az anyagi pusztítás, amely 81 családi házat érintett. A Borzsa a Tisza rendkívüli méretű áradásakor elvesztette hidrológiai önállóságát; amelynek következtében visszafelé tetőzve áradt. A Borzsán átívelő közúti híd csökkentette a lefolyást biztosító nagy árvízi keresztmetszetet, ezáltal csak tovább növekedett a vízállás a folyásiránnyal megegyező híd alatti és feletti folyószakaszon. A víz a jobboldali gát koronaszintjét közel 800 m hosszan áthágta. A kiáradó víz a Borzsa jobboldalán lévő településrészbe (Városderék, Újvári) az egykori folyómedreket követve érte el egykori erózióbázisát, az Újvári-tavat, amely a jóval nagyobb Pap-tava morotva egykori része. A Pap-tavat korábban kettészelték a vízrendezési munkálatok során 1836-ban Borzsának ásott új csatornával. A csatornán keresztül vezették a Borzsát a 700 m távolságra lévő Tiszába. ezáltal egy új mesterséges folyótorkolatot alakítottak ki. A morotvatavat végül 1847-ben csapolták le teljesen. Ezt követően a Borzsa új medrének jobb oldalán a lecsapolt morotva medrén keresztül vezették a töltést, ezáltal jött létre az Újvári-tó, amely továbbra is a kisebb helyi vízfolyások erózióbázisául szolgál. Egyúttal a másik oldalt, a közös árterületen is megmaradt a morotva terjedelmes depressziója. Árvízkockázati tényező Az Újvári-tó a Beregi öblözet egyik jelentős árvízkockázati tényezője. A kockázat abból fakad, hogy a tavon áthaladó borzsai töltés, amelynek stabilitása igencsak kétséges a vonalvezetése miatt, a Borzsa és a Tisza közös hullámterén levonuló magas árhullámokkal szemben nyújt védelmet. A közös hullámtéren közlekedő tiszai ár iránya merőleges erre a gátszakaszra, amely ily módon fokozott terhelésnek van kitéve. Az árvízi védekezés esélyét a töltés ezen szakaszán a geomorfológiai adottságok csökkentik (4. ábra). A magyar ukrán árvízvédelmi fejlesztések alkalmával fontos ezen töltésszakasz megerősítését elvégezni, ugyanis egy esetleges gátszakadás következtében nem lehetne bevédeni a folyó folyásirányában lévő falvakat és a felszíni esés viszonyoknak megfelelően nagy kiterjedésű elöntés következne be. a vízszabályozási munkálatok során kialakított gyorsan változó különböző keresztmetszetű hullámterek, ott ahol változik a folyó szakaszjellege, ahol nagymértékű az akkumulációs tevékenység. A növekvő vízszintek ellen védelmet nyújtanak a megerősített és megerősítendő töltések, amelyek stabilitása nagymértékben függ a terület geomorfológiai adottságaitól. Az antropogén hatásra bekövetkezett környezeti változások hatásai árvízi-kockázatot jelentenek. A helyi kockázatok feltárása és hatásuk vizsgálata fontos prevenciós feladat az árvízi védekezésben, ennek érdekében elengedhetetlen a komplex és az államhatáron átnyúló közös kutatások elvégzése. Az irodalomlista (1-26-ig) a Védelem Online-on olvasható. Összegzés A Felső-Tiszán a szélsőségesen magas vízszintek növekedése várható. A meghatározott új MÁSZ érték a legnagyobb mértékben Tiszabecs és Tivadar között növekedett. Ennek fő okai Radvánszky Bertalan, PhD Földtudományok Doktora, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója, Pécs Izsák Tibor, PhD Földtudományok Doktora, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója, Beregszász, Ukrajna 1 = alacsony ártér 2 = magas ártér 3 = növényzettel feltöltött meander 4 = aktív partszakasz 5 = árvízi töltés 6 = meander Pap-tava 7 = parti zátony 8 = vízfolyás 9 = mesterséges árok 10 = magassági pont 11 = település 12 = antropogén feltöltés; 4. ábra: a nagyvíz folyásiránya a hullámtéren mezővári környékén (szerk. radvánszky b.) 8 Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2014/5 szám Tanulmány

9 Jármai Károly, Vassart Olivier, Zhao Bin Membrán hatás kompozit szerkezeteknél tűz esetén: Egyszerű tervezési módszer Az előző rész után szerzőink ismertetik a téglalap alakú öszvérfödémek ellenállóképességének kiszámítására alkalmas egyszerű tervezési módszer kifejlesztését. Az eljárás a kezdeti formájában [13,14] az izotrópikus merevítésekre csak egy tönkremeneteli módot vett figyelembe, mégpedig a rövidebb támaszköz mentén az acélmerevítés eltörését (lásd: 1. ábra). A fejlesztések [14,15] már egy általánosabb megfogalmazást adtak, amely lehetővé tette az ortotrópikus merevítések és a födém sarkaiban a beton nyomás hatására bekövetkező tönkremenetelének figyelembe vételét is (lásd: 1. ábra). 2.1 Öszvérfödémek ellenállóképesség-számítása A két irányban megtámasztott szabadon felfekvő az élein síkbeli vízszintes korlátozások nélküli födém teherviselő képessége nagyobb, mint a normál folyási vonal elmélet alapján kiszámított érték. Az ellenállóképességben bekövetkező javulás a nagy elmozdulásoknál húzóerők hatására kialakuló membránhatás, valamint a födém külső régióiban a folyási vonal mentén fellépő nyomóerők hatására a folyási vonal körüli nyomaték megnövekedésének eredménye (2. ábra). A meghatározott ellenállás növekedése mint alsó korlát szerepel a folyási vonal tönkremenetele kapcsán és azon a feltételezésen alapul, hogy a végső állapotban a folyási vonal mintázata az 1. ábra szerint alakul, és a tönkremenetel a födém közepén a rövidebb támaszköz mentén az acélmerevítés eltörésének következtében jön létre. Egyes esetekben egy másodlagos tönkremeneteli mód is kialakulhat a beton összezúzódása révén födém sarkaiban, ahol nagy síkbeli nyomóerők ébrednek, amint az az 1. ábrán látható. Az első tönkremeneteli mód akkor következik be, ha a beton nyomószilárdsága magasabb az acélmerevítés szakítószilárdságánál, így ez utóbbi fog eltörni. A második tönkremeneteli mód akkor következik be, amikor az acélháló szakítószilárdsága magasabb a beton nyomószilárdságánál, így a födém sarkaiban annak összezúzódása következik be. A 8. ábra egy, a négy éle mentén egyszerűen megtámasztott téglalap alakú födémet, valamint az egyenletesen megoszló terhelés hatására kialakuló, várható alsó határt jelentő folyási vonal mintázatot mutatja be. A folyási vonalak metszéspontját értéke határozza meg, amely az általános folyási vonal elmélet alapján számítható ki, mégpedig úgy, hogy: 1. ábra: vasbeton födém tönkremenetele acélmerevítés húzóerők hatására (fent) és beton nyomás hatására (lent) ii. ábra: a húzóerők hatására bekövetkező membránhatás síkbeli erőeloszlása a folyási vonal mentén a négy szélén egyszeru en megtámasztott téglalap alakú födémnél Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2014/5 szám Tanulmány 9

10 1 n = ( 3µ a² + 1 1), 2 µ a² ahol a födém méretaránya (L/l) μ a födém ortogonális irányaiban a folyási nyomatéki kapacitások aránya (mindig kisebb, vagy egyenlő, mint 1.0) A rövidebb fesztávot mindig kisebb nyomatéki kapacitás jellemez az ortogonalitási tényezőnél (μ) lévén mindig kisebb, vagy egyenlő, mint egy. Ezért az n értéke a 0.5-ös maximumot veheti fel egy létező folyási mechanizmus esetén. A folyási vonalak keletkezése révén kialakuló mechanizmus ellenállóképessége az alábbi egyenlet segítségével adható meg: Hayes[12] megfigyelte, hogy merev-képlékeny viselkedést feltételezve csak merevtestszerű elmozdulások és elfordulások jöhetnek létre. További feltételezések voltak, hogy a folyási vonal menti semleges tengelyek egyenesek és a feszültségblokk-tartomány ( stress-block ) téglalap alakú, azaz a membránerők folyási vonalak menti változása lineáris, ahogy azt a 3. ábra mutatja. Ezeket a feltételezéseket és az ebből származó membránerő-eloszlást használta fel Bailey[13,15] is. 2.2 k paraméterre vonatkozó kifejezés származtatása A részletes számítás amit a Védelem Online-on közlünk mellőzésével a feszültség eloszlást mutatjuk be. (Szerk.) Az acélmerevítés rövidebb támaszköz mentén bekövetkező törését figyelembe véve származtatható egy kifejezés a b paraméterre vonatkozóan. A merevítés törése a 4. ábrán látható EF vonal mentén következik be, amely a födém teljes vastagságát átérő törést fog eredményezni. (A részletes számítást ugyancsak a Védelem Online-on közöljük. (Szerk.)) 2.4 Membrán erők 4. ábra: ef törésvonalmenti síkbeli feszültségeloszlás A födém 1. és 2. elemének teherviselő képessége meghatározható, amennyiben figyelembe vesszük a membrán erők hozzájárulását a folyásivonalmenti ellenállóképességhez és hajlítónyomaték-bíró képesség növekedéséhez, külön-külön, amint a következőekben látni fogjuk. Ezek a hatások egy javulási tényező segítségével fejezhetőek ki, amelyet a folyási vonal ellenállásának alsó határára szükséges alkalmaznunk. Kezdetben a síkbeli S nyíróerő (ld. 3. ábra vagy bármely más folyási vonal menti függőleges nyíróerő hatása el volt hanyagolva, amely az 1. és 2. elemre két, nem egyenlő terhelés kiszámításához vezetett. Ezután egy átlagérték került kiszámításra, figyelembe véve a nyíróerők hatását is Membrán-erők hozzájárulása a teherviselő képességhez a) 1. Elem A membrán erőkből származó, megtámasztás körüli nyomaték a 12. ábrának megfelelően úgy adható meg, hogy: 3. ábra: síkbeli feszültségeloszlás az 1. és 2. elemre 5. ábra: membránerők által eredményezett nyomaték számítása 2.3 b paraméterre vonatkozó kifejezés származtatása ahol M 1m a membrán-erőkből származó, a megtámasztás körüli nyomaték az 1. elemre vonatkozóan. A kifejezés egyszerűsíthető: 10 Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2014/5 szám Tanulmány

11 A fenti képlet határozza meg a membránerők hozzájárulását a teherviselő képességhez, amelyet hozzá kell adni a javított hajlítási kapacitáshoz azon területeken, ahol a födém nyomó igénybevételnek van kitéve. Az egyszerűség kedvéért a membránerők és a javított hajlítási viselkedés hozzájárulása a normál folyási vonal terhelés alapján kerül kiszámításra. Ez lehetővé teszi, hogy egy javulási tényezőt számítsunk ki külön-külön mind a membránerőkre, mind a javított hajlítási nyomatékokra vonatkozóan. Ezek a javulási tényezők végül összeadhatóak a membrán hatás eredményeként bekövetkező teljes javulás meghatározásához. Amennyiben nem ébrednek axiális erők, akkor M 1m -t elosztva µm ol -el (a födém nyomatékbíró képességével) lehetővé válik húzóerők következtében kialakuló membrán-effektus hatását a folyási vonal ellenállásának javulásaként kifejezni (lásd 6. ábra). A μm 0 és M o hajlítónyomatékokat a födém egységnyi szélességére vonatkoztatva mindegyik ortogonális irányra megadhatjuk: ahol (g 0 ) 1, (g 0 ) 2 a két ortogonális irányban található hajlító feszültség-blokk tartományt meghatározó két paraméter (lásd 7. ábra) d 1, d 2 az acélmerevítés együttdolgozó szélessége mindkét irányban. A javulási tényező (e lm ) megadható úgy, mint: b) 2. Elem A megtámasztás körüli, membránerőkből származó nyomaték megadható, mint: (6) 6. ábra: javulási tényező a membránerők miatt µm o értéke megkapható a 7. ábra figyelembevételével. ahol M 2m a membránerőkből származó, a megtámasztás körüli nyomaték a 2. elemre vonatkozóan. A húzóerők következtében kialakuló membráneffektus hatása úgy fejezhető ki, mint a folyási vonal ellenállásának javulása, azaz a membrán-hatás következtében a támasz körül ébredő M 2m nyomatéknak a longitudinális irányban értelmezett nyomatéki ellenállással vett hányadosa feltéve hogy axiális erők nincsenek jelen, amelynek eredményeképpen A membránerők folyási vonal mentén hajlítási ellenállásra gyakorolt hatása axiális erők jelenléte nélkül a folyási feltétel figyelembe vételével értékelhető ki, amint az megadta Wood[8]. A rövidebb támaszköz esetén az axiális erők jelenlétében a hajlítónyomaték megadható úgy, mint: (7) (8a) Hasonlóan a nagyobb támaszközre, (8b) 7. ábra: nyomatékbíró képesség számítása Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2014/5 szám Tanulmány 11

12 Membránerők hatása a hajlítási ellenállásra a) 1. Elem A membránerők hajlítási ellenállásra gyakorolt hatását az egyes folyási vonalakra külön-külön kell figyelembe vennünk. A BC folyási vonal esetén a membránerő nagysága állandó, és megegyezik bkt 0 kifejezéssel, azaz így: Az AB folyási vonalra AB (8. ábra) 9. ábra: a 2. elemre ható erők Átrendezve Behelyettesítve a (8b) egyenletbe azt kapjuk, hogy: 8. ábra: az 1. elemre ható erők, cd folyási vonal A folyási vonal mentén B-től x távolságra mérve a membrán erő: Amelynek eredményeképpen, Behelyettesítve ezt a (8a) egyenletbe az AB és CD folyási vonalakra azt kapjuk, hogy: Amelynek eredményeképpen: A hajlítási ellenállás javulása a membránerők hatására úgy adható meg az 1. elemen, mint: b) 2. Elem A 2. elem esetében a 16. ábra alapján B-től y távolságban a membránerő úgy fejezhető ki, mint: (9) amely az alábbi képlet szerint adja meg a membrán-erők hajlítási ellenállásra gyakorolt hatásának eredményeképpen a javulási (10) tényezőt, A (6), (7), (9) és (10) egyenletek adják meg a membrán-erőknek a födém hajlítási ellenállására gyakorolt hatását, melynek eredményeképpen a teherviselő képesség javul. Következésképpen a kombinált javulási tényező mindkét elemre Mint ahogy korábban is említésre került, az e 1 és e 2 értékek az 1. és 2. elem egyensúlya alapján számított értékei nem fognak megegyezni; Hayes szerint az eltérés okai a függőleges vagy síkbeli nyíróerők jelenlétével magyarázható, és a teljes javulási tényező pedig 12 Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2014/5 szám Tanulmány

13 2.5. Beton nyomóerők következtében bekövetkező tönkremenetele Az fejezetben megadott javulási tényező az acélmerevítés húzó igénybevétel hatására bekövetkező tönkremenetelének feltételezése alapján lett származtatva. Azonban a beton a födém sarkainál jelentkező, nyomó igénybevétel hatására bekövetkező tönkremenetelét szintén figyelembe kell venni lehetséges tönkremeneteli módként, amely egyes esetekben meg is előzi az acélmerevítés tönkremenetelét. Ezt a b paraméter értékének korlátozásával érték el, mely a síkbeli feszültségek nagyságát mutatja meg. A 9. ábra alapján a maximális síkbeli nyomóerők a födém sarkainál kbkt 0 -ként adhatóak meg. A hajlítás következtében ébredő nyomóerőket szintén figyelembe kell venni. Azzal a feltételezéssel élve, hogy a maximális feszültség-blokk tartomány vastagsága 0.45d-re korlátozódik, és bevezetve egy átlagos együttdolgozó szélességet a merevítésre mindkét ortogonális irányban, azt kapjuk, hogy: ahol f ck a beton hengerszilárdsága. Megoldva az egyenletet a b konstansra, azt kapjuk, hogy: (11) A b konstans ezután az (5) és (11) egyenletek minimumaként áll elő. Összefoglalva Egyszerű tervezési módszert mutattunk be a kompozit szerkezetek membrán hatása számítására tűz esetén. Megvizsgáltuk, hogy a folyási vonalak menti membrán-feszültségek milyen hatással bírnak. A számítások azt mutatják, hogy a membrán-erők hozzájárulnak a teherviselő képességhez. Irodalom A Védelem Online kiadásában közöljük. (szerk.) Jármai Károly, Miskolci Egyetem, 3515 Miskolc Egyetemváros Vassart Olivier, ArcelorMittal Luxembourg Zhao Bin, CTICM Fire and Testing Division Franciaország Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2014/5 szám Tanulmány 13

14 Veresné Rauscher Judit A szabadtéri tömegrendezvények elemzése kiüríthetőség I. A tömegrendezvényeken bekövetkezett balesetek rávilágítanak, hogy a tömeg létszámát és mozgását a biztonsági és a kiürítéssel foglalkozó szakembereknek elemezni és megfelelő időben kezelni kell. Szerzőnk a Sziget fesztivál vizsgálata, a kiürítés modellezés alkalmazása és szakirodalom összevetése révén a szabályozásban is felhasználható megállapításokra jutott. Tömegrendezvények jellemzői A tömeg a szabad területeken, helyiségekben levő személyek csoportja, akik nézőpontja, figyelme egy adott területre fókuszál [1]. Amikor egy rendezvényen emberek csoportja vesz részt, akkor minden esetben vannak a körülményektől függő kockázati tényezők, amelyeket a szervezés során ki kell értékelni. A rendezvényeket jellegük alapján lehet csoportosítani, amely alapján meghatározhatók a főbb kockázati tényezők; ezekből néhány jellemző típus adatait tartalmazza az alábbi táblázat [2]. Kategória A Koncert típus Nézők jellemzői Kontroll igény heavy metal, rock, rap, punk főleg fiatal felnőttek, erőszakos viselkedés előfordul B könnyűzene főleg fiatal felnőttek C D bármilyen zenei esemény komolyzene, népzene, könnyűzene nagy része gyermek felnőttek magas szintű tömeg kontroll szükséges magas szintű tömeg kontroll szükséges magas szintű tömeg kontroll és felügyelet szükséges kicsi a valószínűsége a tömeg szabályzási nehézségeknek Az előadóhoz minél közelebb jutás a tömegben csak lökdösődéssel, tolakodással lehetséges, ez elől nagy problémát okozhat. Emellett bizonyos viselkedési formák növelik mások sérülésének kockázatát. Az álló közönségre veszélyes lehet a tolakodás, a lökdösődés, a crowd surfing, a stage diving vagy a crowd moshing mozgásformák. Az ülőhelyes nézőtérnél problémát rendezvény típusa felvonulás jellemző kockázatok időjárás, a színpad vagy pódium biztosítása, tömegkezelés, forgalomirányítás, kommunikáció, elektromos csatlakozás fesztiválok és ünnepek kültéri diplomaosztó vagy egyéb oktatási esemény politikai gyűlés tüntetés időjárás, alkohol- és drogfogyasztás, pirotechnikai elemek, a színpad vagy pódium biztosítása, tömegkezelés, forgalomirányítás, kommunikáció, elektromos csatlakozás, étel és italfogyasztás időjárás, tömegkezelés, a színpad vagy pódium biztosítása beleértve a fel- és levezető lépcsőket, színpadig útvonalak kialakítása, kommunikáció, elektromos csatlakozás, alkohol- és drogfogyasztás időjárás, a színpad vagy pódium biztosítása, tömegkezelés, forgalomirányítás, törvényesség, kommunikáció, elektromos csatlakozás a színpad vagy pódium biztosítása, tömegkezelés, forgalomirányítás, kommunikáció, elektromos csatlakozás, fegyverek A koncert alatti tömeg magatartás komplex, amely magába foglalja az emberi pszichológiát és a koncert helyszín fizikai környezetét. Meghatározható több fajta tömeg típus és viselkedési forma, de általánosságban leszögezhető, hogy a tömegben lévő személyek hajlamosan racionálisan válaszolni a környezeti hatásokra, ha az információ elérhető számukra. A zenei koncerteket a nézők jellemzői alapján lehet kategóriákba sorolni, amelyek egymástól eltérő szervezői és biztonsági intézkedéseket igényelnek a rendezvény során [2]. crowd surfing és zebra a sziget nagyszínpada előtt jelenthet az ülések közötti haladás, az ülések közötti állás vagy székre állás, amely az ülőhelyek felborulása esetén jelentősen rontja a terület kiüríthetőségét. Mi micsoda? Crowd surfing: olyan mozgásforma, amely során a tömeg felett az egyik oldalról a másik oldalra jut el a vízszintesen elhelyezkedő személy, miközben a tömegben állók a kinyújtott kezükkel tartják és továbbítják. Stage diving: személyek a koncert színpadáról az előtte álló sűrű tömegbe ugranak. Crowd moshing: a táncnak olyan formája, amely során jellemzően a színpad közeli tömegben, egyedül vagy csoportosan, egymásnak ütközve, rohanva, lökdösődve fejezik ki tetszésüket a résztvevők. Ez lehet hagyományos pogózás, sorfalként egymásnak rohanás, körbefutva forogva lökdösődés. (forrás: en.wikipedia.org) 14 Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2014/5 szám Tanulmány

15 Kockázatok Minden rendezvényre igaz, hogy a közönség figyelmét fel kell hívni a helyes viselkedésre, illetve annak elmulasztása esetén a következményekre. Ez akár a kitiltást is jelentheti. Az előadók saját viselkedésükkel, színpadi berendezésükkel vagy a nézőkhöz bedobott tárgyakkal, a tömeget nem elvárt viselkedésre buzdítással, nagymértékben növelhetik meg a tömegkezelés biztonsági kockázatát. Az alapvetően figyelembe veendő kockázati tényezők: a tömeg mérete, kapacitás feletti tömeg mérete, tapasztalatlan szervezők, gyenge kommunikáció, tapasztalatlan biztonsági személyzet, veszélyes és kockázatos színpadi vagy előadói tevékenységek, szabad és/vagy ellenőrizetlen beléptetés, lassú vészhelyzeti reagálás, a rendezvény helyszínének nem megfelelő kiválasztása a várható létszámhoz képest, alkoholárusítás és fogyasztás. Helyszíni elrendezés Tömegek esetében alapvetően négy elem kölcsönhatása áll fenn: idő, tér, információ és energia. Ebben a meghatározásban az idő, azaz időtartam, amely során a tömeg létrejön, a tér a tömeg által elfoglalt terület mérete és összetétele, információ a tömeg cselekedetét befolyásoló vélt vagy valós érzelmek, és az energia a tömeg által létrehozott nyomás, amely sérülést, halált okoz [3]. Egy 2004-ben készített tanulmány szerint egy rock koncert esetében a tömeg 5%-a generálja a 75% mozgási energiát a színpad előtti küzdőtéren [4]. A koncertszervezők ezért a küzdőtér területeinek egymástól való elválasztására törekszenek, amely megfelelő kordonkialakítással jelentősen javít a biztonságon [5]. A tömeg szabályzó kordonok feladatai: meghatározott területekre a belépés korlátozása, illetve megakadályozása; személyek számának korlátozása; megakadályozni a tömegmozgást a színpad irányába; elősegíteni a személyek sorban állását; biztonsági ellenőrzés biztosítása. A tömeg további osztására alkalmas megoldás a másodlagos kordon felállítása, amit az alábbi szempontok figyelembe vételével célszerű kialakítani: közönség típusa; esemény, rendezvény jellege; színpad szélessége és a közönség rálátása; hangkeverő pult elhelyezkedése, távolsága a színpadtól; első kordon mögötti nézőtér hosszúsága; első kordon megközelítési útvonalai; esetleges ülőhelyek elhelyezése (ideiglenes, állandó); helyszín szektorok közötti mozgás szabályozása. Az 1. ábrán egy javaslat látható a színpad és kordonozás elrendezésére, amely az írországi nemzeti előírások között szerepel [5]. Ezen megfigyelhető, hogy a színpad előtt egy kordonokkal leválasztott küzdőteret alakítanak ki, amely mögött készül a másodlagos kordonozás. A kettő között egy szélesebb terület áll i. ábra: javaslat egy beltéri rendezvényszínpad és kordonozás kialakítására rendelkezésre a biztonsági személyzet részére. A színpadi oldalon elhelyezett magas korlátok a színpadra történő rálátást korlátozzák annak érdekében, hogy a kiürítésre figyelembe vett területek a közönségtől szabadon legyenek. A területek befogadó képességénél az alábbi kapacitással számolnak: csak színpad előtti kordon esetén 0,5 m 2 /fő; kettős kordon esetén a küzdőtéren 0,25 m 2 /fő, a második kordon után 0,5 m 2 /fő. 2. ábra dupla kordonozás a létszámmegoszlás jelzésével 3. ábra tripla kordonozás a létszámmegoszlás jelzésével Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2014/5 szám Tanulmány 15

16 színpad előtti elválasztás speciális színpadi kialakítások 4. ábra: a színpad előtti elválasztás sémája A kordonozás kialakítási lehetőségeire többféle szakirodalmi és gyakorlati javaslat fellelhető. A létszám függvényében ezer főig a 2. ábrán látható dupla kordonsor, míg a fölött a 3. ábrán látható tripla kordonozás javasolt. Ezen esetekben az oldalsó területek szabadon maradnak a közlekedés érdekében. A résztvevők további osztását teszi lehetővé az alábbi képen is látható megoldás, amelynél a színpad előtti területet további 4 részre osztották, külön bejáratokkal és ellenőrzéssel (speciális drágább jeggyel), a megadott létszámmal. A fentebb látható képeken olyan speciális színpad kialakítások láthatóak, amelyek során a fellépő a tömeg között tud sétálni, így maguk a színpad elemek osztják fel a legközelebbi nézőket különálló területekre. Ahogy a képeken látszik, ez a fajta megoldás a színpadi kép alapján elképzelhető mind állóhelyes, mind ülőhelyes nézőtéri kialakítással. biztonsági sáv a nézők között Az általános elvek összegzés után a következő részben a Sziget fesztivál konkrét megfigyelési, mérési tapasztalatait mutatjuk be. Veresné Rauscher Judit okl. építészmérnök, tűzvédelmi tervezési szakmérnök hallgató 5. ábra: t alakú kordonozás 16 Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2014/5 szám Tanulmány

17 Veres György Egységes jelrendszer kialakítása tűzvédelmi dokumentációkhoz i. A tűzvédelmi tervezés egységes jelrendszerének kialakítása szempontjából fontos, hogy a nemzetközi műszaki irányelvek, és hazai jogszabályok figyelembevételével egy egységes jelrendszer alakuljon ki, amely jól hasznosítható a tervdokumentációk, kiviteli dokumentációk, tűzriadó tervek és tűzoltási tervek elkészítése során. A tűzvédelmi tervezést segítő hiánypótló dolgozatot adunk közre. Biztonsági jelek hazánkban A biztonsági jelzések gondolata már nagyon korán megmutatkozott. Azonban ezek egységesítését az évi szabványosítás hozta meg [1]. A szabvány megengedte a közvetlen a falra, ajtóra olajfestékkel történő festést is. A táblák alapszíne fehér, kerete vörös a szövegrésze fekete színű volt. A táblákat 2 m magasságban kellett elhelyezni. A táblában rögzített ábrák színe lehetett fekete vagy vörös színű is. A szabványosításra kerültek az alakjelek figyelmezetés: egyenlő oldalú háromszög, tiltó: piros keretű kör, rendelkező: kék mezőjű kör, biztonsági felvilágítás: zöld mezőjű téglalap, tűzvédelmi előírás, felszerelés, vészkapcsoló: vörös keretű téglalap. A vészkijárat a zöld jelölést kapta, amely a mai napig használatban van [2]. Egységes jelölés kell! A személyek biztonságát szolgáló tűzvédelmi eszközöket, berendezéseket nem egységesen jelöljük és egyes tárgyakra, berendezésekre még a nemzetközi szabályzókban sem találunk jelölést. 1 A színtelítettségi diagrammot CIE (Commission internationale de l éclairage - Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság) 1931-ben alkotta meg. Az MSZ as szabvánnyal bevezetésre kerültek a biztonsági színjelek a nemzetközileg használt színtelítettségi diagram 1 alapján (lásd a cikk végén található összefoglalót) [3]. Európai Parlament és a Tanács a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről szóló 89/654/EGK irányelvében rögzítésre került, hogy a munkavállalókat tájékoztatni kell minden olyan intézkedésről, amelyet a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet érintően meg kell tenni. Ezt követően a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló 92/58/EGK irányelv pontosította a követelményeket. A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet foglalta magába a 92/58/EGK irányelvben meghatározott előírások összességét. Megjelentek a biztonsági és egészségvédelmi jelzések. A rendeletben definiálták a tiltó 2, a figyelmezető 3, rendelkező 4, a tűzvédelmi 5, és elsősegély- vagy menekülési jel 6 fogalmát. A tűzvédelemmel kapcsolatos biztonsági jelek pontosabb és széleskörű szabályozása az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendeletben jelent meg. A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet szabályozza, hogy hova milyen biztonsági jelet kell elhelyezni az építményben szabadtéren. Jogszabályok A biztonsági jelekre, jelkulcsokra számos helyen találunk előírást, ezek azonban nem alkotnak egységes követelményrendszert. Építési engedélyeztetés Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 17. (9) bekezdés b) pont meghatározza a tűzvédelmi dokumentáció tartalmi követelményét, amelyet az 5. melléklet tartalmaz 5. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez VI. A tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció 1. Az építési, a fennmaradási és az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás esetén A tűzvédelmi dokumentáció tartalma 1.1. Műszaki leírás, ami tartalmazza: a biztonsági jelzésekre vonatkozó megoldásokat Rajzi munkarészek a tűzvédelmi követelmények teljesítését bemutató helyszínrajz, alaprajz, homlokzati rajz, metszetrajz. 2 tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt 3 figyelmeztető jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet 4 rendelkező jel: olyan biztonsági jel, amely meghatározott magatartást ír elő 5 tűzvédelmi tájékoztató jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezését jelzi 6 elsősegély- vagy menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a vészkijárat helyét, az elsősegélynyújtó helyre vezető utat vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2014/5 szám Tanulmány 17

18 Tiltó jelek (MSZ EN 7010) nyílt láng használata és dohányzás tilos Kivitelezés lift használata tilos tűz esetén a liftet használni tilos Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet III. Fejezet az építőipari kivitelezési tevékenység folyamatának résztvevői 7. (2) bekezdés c) pont: 1. melléklet I. Általános rendelkezés 2. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni. II. A kivitelezési dokumentáció munkarészei 5.2. rajzi munkarészek: helyszínrajz (méretarány: 1:200 vagy nagyobb), amelyen feltüntetik: a tűzoltási felvonulási út és terület, a mentési (talpalási) helyek elhelyezkedését, homlokzati mentési pontokat az érintett szint számának feltüntetésével, a tűzoltó gépjárművek közlekedését, működését hátrányosan befolyásoló körülményeket, oltóanyagforrások elhelyezkedését és jellegét, tűzcsap-szerelvényszekrényeket, tűzoltósági beavatkozási központ elhelyezkedését, bejáratát, tűzoltósági kulcsszéf elhelyezkedését, a tűzoltó beavatkozással összefüggő feliratokat, jelöléseket, közlekedési és egyéb táblákat, az engedélyezéssel érintett épületet és a szomszédos építményeket, a közöttük lévő tűztávolságot, szintenkénti alaprajzok, szükség szerint homlokzati rajzok (méretarány: 1:100 vagy nagyobb) az alábbiak feltüntetésével: tűzszakaszhatárok, tűzgátló nyílászárók, csappantyúk, mandzsetták, tűzterjedés gátlására szolgáló egyéb szerkezetek, tűzterjedési gátak, helyiségek tűzveszélyességi osztálya, helyiségek befogadóképessége, kiürítési és menekülési útvonalak nyomvonala, homlokzati mentési pontok, átmeneti védett terek, biztonsági és irányfényvilágítási lámpatestek, ezek központi akkumulátora, kiürítésre szolgáló ajtók, vésznyitók, pánikzárak, vészkijárati zárak, kiürítésre szolgáló fotocellás ajtók, menekülési útirányjelzések (az irány és az elhelyezési magasság feltüntetésével), biztonsági jelzések és jellegük, fali tűzcsapok, száraz oltóvízvezeték betáplálási és leágazási pontjai, oltóvízellátás nyomásfokozó szivattyúja, füstszakaszhatárok, füstgátló nyílászárók, hő- és füstelvezetés, füstmentesítés elszívó- és légpótló nyílásai, elszívó és légpótló csatornák, füstelvezető és légpótló felületek (nyílások), füstelvezető, füstmentesítő és légpótló ventillátorok helye, azok légbeszívó nyílásának helye, füst szabadba vezetésének helye, tűzgátló előterek szellőzőnyílásai, szellőzőventillátorai, az előterek szellőzését biztosító légcsatornák, azok szabadba nyíló vége, légtechnikai vezetékek, tűzgátló burkolattal ellátott légtechnikai vezetékek tűzgátló burkolata, tűzvédelmi berendezések, eszközök kezelőszerkezetei, vezérlőtablói, hasadó, hasadó-nyíló felületek, napelemek, a tűzvédelmi kapcsolók, nyomvonalak és rendszerelemek, technológiai alaprajz, homlokzati rajzok az alábbiak feltüntetésével: az éghető homlokzatburkolati, bevonati rendszerek, éghető homlokzati hőszigetelések, hasadó, hasadó-nyíló felületek, napelemek, a tűzvédelmi kapcsolók, nyomvonalak és rendszerelemek, metszetrajzok homlokzati és tetőtűz-terjedési gát megoldásáról. Használat A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet meghatározza, hogy az építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettsége teljesítésének keretében köteles az építmény jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni, és rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát folyamatosan biztosítani. Az építmény tulajdonosa köteles az építmény állapotát szükség szerint arra külön jogszabály szerint jogosultsággal rendelkező szakértővel felülvizsgáltatni a tűzbiztonság követelményeire vonatkozóan a külön jogszabályban foglaltak szerint. Egy egységes jelkulcsokkal elkészített kiviteli tervdokumentáció nagyban segíti a tulajdonos és felülvizsgáló szakértő munkáját. 18 Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2014/5 szám Tanulmány

19 Rendelkező jelek (MSZ EN 7010) Zenés, táncos rendezvény hallásvédő használata kötelező légzésvédő használata kötelező védőszemüveg használata kötelező A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet szerint: 2. A biztonsági terv 8. A biztonsági terv tartalmazza: a) a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét; b) a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét; Rendezvények TMMT Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 593. (1) A művelődési, a sport-, az oktatási létesítményekben, helyiségekben esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre (vásár, bemutató, kiállítás), valamint az 500 főnél nagyobb befogadóképességű nem művelődési és sportlétesítményekben, helyiségben tartott alkalomszerű kulturális és sport rendezvényekre (színi, zenekari, cirkuszi előadás, táncos összejövetel, diszkó, koncert) a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény időpontja előtt 15 nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak megküldeni. (2) A rendezvény szervezője által készített tűzvédelmi előírások a következőket tartalmazzák: c) a rendezvény helyszín léptékhelyes alaprajzait és helyszínrajzát, a kiürítési útvonalak, tűzoltási felvonulási utak és terület feltüntetésével, 595. (6) A rendezvény szervezője által készített tűzvédelmi előírások a következőket tartalmazzák: f ) a rendezvény helyszínének léptékhelyes helyszín-, vagy alaprajzát, a helyszínen elhelyezett sátrak, mobil árusítóhelyek (mozgóboltok), asztalok, székek feltüntetésével. Indokolt esetben a felállított sátrak alaprajzait. A rajzon jelölni kell a résztvevők elvezetésére szolgáló útvonalakat, kijáratokat, ezek méreteit, az oltóvíz szerzési helyeket, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére szolgáló útvonalakat, a rendezvény helyszínén a résztvevők mozgásának koordinálása céljából kialakított pontokat. Tűzriadó terv A tűzoltási műszaki mentési tervre kötelezett létesítmények, területek köréről, valamint a Tűzoltási Műszaki Mentési Terv tartalmi és formai követelményeiről szóló 115/2011. számú BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató intézkedés II. fejezet Az ETMMT (Egyszerűsített Tűzoltási és Műszaki Mentési Terv) tartalmi és formai követelményei 12. Helyszínrajzra vonatkozó követelmények: (1) Legfeljebb A/3-as formátumban kell készíteni. Azon esetekben ahol A/3-as méret nem lenne elegendő, ott a rajzokat több részre kell bontani, szintén A/3-as formátumra, és jobb felső sarkában meg kell számozni. (2) Többszintes épület esetén a legnagyobb veszélyforrásra való felhívás szövegesen, úgynevezett képfelirattal (pl: labor a 2. emeleten) jelenjen meg a helyszínrajzon. A helyszínrajzon a hatályos egyezményes jeleket kell alkalmazni. A rajzokon minden esetben eltérő színnel kell feltüntetni az egyezményes rajzjeleket. Minden rajzot, illetve az egyezményes rajzjelekben nem szereplő jelölést jelmagyarázattal is el kell látni. A helyszínrajzon jelölni kell: a létesítmény, terület nevét és címét az égtáj jelölést; az épület fő méreteit; a homlokzati magasságot; a szintek számát; a befogadó képességet; az érkező szerek rajparancsnokai részére kijelölt irányítási pontot; A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4. (2) bekezdés e) pont szerint a tűzriadó tervnek tartalmaznia kell: a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek, a kiürítési útvonalak és a 3. i) pont szerinti esetekben a helyiségek megengedett maximális befogadóképességének megjelölésével. Figyelmeztető jelek (MSZ EN 7010) radioaktív anyag veszélye a biológiai veszély mérgező anyag veszélye Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2014/5 szám Tanulmány 19