Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal

Átírás

1 Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/ Fax: 22/ web: Ügyszám: 02/60-12/2010. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FŐJEGYZŐJE, CÍMZETES FŐJEGYZŐJE, KÖRJEGYZŐJE, JEGYZŐJE SZÉKHELYÉN Tisztelt Főjegyző, Címzetes Főjegyző, Körjegyző, Jegyző Asszony/Úr! Rendszeresen érkeznek a hivatalhoz olyan megkeresések, melyekben jogalkalmazási, jogértelmezési, jogszabály-szerkesztési kérdésekben kérik állásfoglalásomat. I. és II. alatt azokban az ügyekben kialakított álláspontomról adok tájékoztatást, melyek feltehetően több önkormányzatot is érinthetnek, természetesen azzal, hogy az Alkotmánybíróság 60/1992.(XI.17.) AB határozata értelmében szakmai álláspontom kötelező jogi erővel nem rendelkező tájékoztatásnak minősül. Röviden összegzem a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendeletben foglaltak hatályosulását. Tájékoztatást adok igazgatási szolgáltatási díjköteles szakhatósági eljárásról. Közzé teszem az állampolgári jogok országgyűlési biztosának OBH 756/2010. számú jelentését. I. A polgármester szabadságának kiadása 02/85-4/2009. szám alatti körlevelemben tájékoztatást adtam arról, hogy a polgármester szabadsága tekintetében a döntési jogosultság a képviselő-testületet, mint munkáltatót illeti. A szabadság kiadásáról a képviselő-testületnek határozatban kell rendelkeznie. Kérdésként merült fel, hogy a képviselő-testület ezen jogkörét mely jogszabályok alapján és milyen eljárás-rendben jogosult gyakorolni. A tárgykörben kialakított álláspontom a következő.

2 2 A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) 13. (1) bekezdése a polgármesterre a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. (a továbbiakban: Ktv.) törvény ott felsorolt rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását rendeli el. A felsorolt rendelkezések között nem szerepel a Ktv. 41/A.-, amely a köztisztviselők szabadsága kiadásának rendjére vonatkozik. A Pttv. 13. (1) bekezdése ugyancsak nem sorolja fel a Munka Törvénykönyvéről szóló XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) át, mely a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók szabadsága kiadásának rendjét tartalmazza. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 33. -a alapján a polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az Alkotmánybíróság a polgármester szabadsága kiadásának kérdéskörében vizsgálta a Mt (1) bekezdésének alkalmazhatóságát, mely szerint a vezető a munkaidő beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét maga állapítja meg. Az AB 994/B/2007. számú határozatában a következők szerint foglalt állást: Az Alkotmány 44/B. -ának (1) bekezdéséből nem származik olyan alkotmányos követelmény, hogy a polgármester a Munka tv. alapján saját maga állapítsa meg a munkaidő beosztását, illetve a pihenőidő (szabadság) igénybevételét. Az Alkotmány 44/B. (1) bekezdésével nem ellentétes, ha az irányadó hatályos szabályozás értelmében nem a polgármester (Munka tv ), hanem a munkáltatói jogkör gyakorlója (Ötv. 33. értelmében a képviselő-testület) jogosult a polgármester munkaidő beosztását, valamint szabadságának igénybevételét megállapítani. A fentiekből az következik, hogy a képviselő-testület jogosult a polgármester szabadságának kiadására. Jogszabályi rendelkezés hiányában a polgármester felett munkáltatói jogokat gyakorló képviselő-testület dönthet a polgármester munkaidő beosztásáról, szabadságának engedélyezéséről, ennek rendjéről. A Pttv. 13. (1) bekezdésében és a Ktv. 71. (2) bekezdésében foglaltak összevetéséből következően a polgármester foglalkoztatási jogviszonyára is alkalmazni kell az Mt. 3. (1) bekezdésében és 4. -ában foglaltakat, amely a következő rendelkezéseket tartalmazza. 3. (1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet és a munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. 4. (1) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni.

3 3 (2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet. (3) A rendeltetésellenes joggyakorlás hátrányos következményeit megfelelően orvosolni kell. Az Mt. 3. (1) bekezdése és a 4. (1) bekezdése rendelkezéseiből álláspontom szerint az következik, hogy a képviselő-testületnek a szabadság kiadásakor a polgármesterrel együttműködve, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét figyelembe véve kell döntenie. II. Emlékmű állítása Az emlékmű állításáról szóló döntés meghozatalakor javasolom a következő jogszabályi rendelkezések figyelembe vételét. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat-és hatásköreiről szóló évi XX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 109. (1) bekezdése szerint művészeti alkotás közterületen való elhelyezéséről a település önkormányzatának képviselő-testülete dönt. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. (1) bekezdésének h) pontja alapján a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az emlékműállítással kapcsolatos döntés, így ha a közterületen elhelyezni kívánt művészeti alkotás emlékmű, akkor az Ötv. hatásköri szabálya szerint az abban való döntés a képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatásköre. A Htv (1) bekezdésének két együttes feltétele alapján a képviselő-testület egyetértő döntése akkor szükséges, ha a művészeti alkotás elhelyezésére közterületen kerül sor, valamint a kérelem tárgya művészeti alkotás. A közterület fogalmát az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény pontja határozza meg Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. Természetesen a képviselő-testület engedélyével valósítható meg az emlékműállítás abban az esetben is, ha az emlékművet nem közterületen, de az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon kívánják elhelyezni.

4 4 A művészeti alkotás fogalmával összefüggésben figyelembe kell venni az Alkotmánybíróságnak a Htv ával kapcsolatos álláspontját, valamint a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény 1. (1)-(2) bekezdésének rendelkezéseit. A hivatkozott jogszabályhely számos nevesített művészeti alkotás-típust jelöl meg és a szerzői jogi védelem tárgyai körében meghatározza azt is, hogy a művészet minden alkotása függetlenül attól, hogy a törvény megnevezi-e védett művészeti alkotásnak minősül. A felsoroltak közül kiemelem a h) pontban foglaltakat, mely szerint: a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve a művészeti alkotások körébe tartoznak. A 666/B/2007. AB határozatban az Alkotmánybíróság a következőket fejtette ki: A Htv szerkezetében a művészeti alkotás, műalkotás általános fogalmán belül a szobor, illetőleg az emlékmű külön említése nem jelenti ezek minősítését szerzői jogi szempontból, hanem a hatáskör meghatározásához szükséges külön említés adja azt a tartalmat, hogy az ezekről - a szoborról és az emlékműről - való döntéshez az érintett, illetékes kerületi önkormányzat képviselő-testületének egyetértése törvényi feltétel. A művészeti alkotás, műalkotás valamely művészi alkotó tevékenység eredménye, ami lehet festmény, szobor, emlékmű. A Htv (2) bekezdéséből egyenesen következik, hogy szobor, illetve emlékmű esetén is szakvéleményt kell beszerezni annak művészeti értékére vonatkozóan. A közterületen történő elhelyezés esetén a műalkotást művészeti értékére vonatkozóan műbírálatnak kell alávetni. Az oktatásügyi közvetítői szolgálat, a könyvtári intézet, a közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szerv és a műbíráló szerv kijelöléséről szóló 1/2007. (I. 9.) Korm. rendelet 2. -a alapján műbíráló szervként a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus jár el, amely a képviselő-testület döntéséhez térítési díj ellenében döntés-előkészítő művészeti szakvéleményt ad. A szakértő szerv megkeresését a Htv (2) bekezdése kötelezővé teszi, azonban a szakvélemény tartalma a képviselő-testületet döntése meghozatala során nem köti. Felhívom a figyelmet továbbá arra is, hogy a felállítani tervezett emlékmű elhelyezésével összefüggésben egyes építési jogszabályokban foglaltaknak is teljesülnie kell. Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiművészeti dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: ÖTM rendelet) IV. fejezete tartalmazza azokat az előírásokat, melyeknek a tervezett építési tevékenység tervdokumentációjának készítésekor alkalmazni kell. Az ÖTM rendelet 1. melléklete határozza meg az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött építési tevékenységek körét. Amennyiben az emlékmű állítása nem építési engedély köteles, szükségesnek ítélem a helyi építési szabályzat vonatkozó rendelkezései áttekintését, továbbá a közlekedés biztonságának biztosítása érdekében a közúttól való távolsága függvényében az illetékes közúti hatóság véleményének beszerzését.

5 5 A képviselő-testület a kérelem tárgyában mérlegelési jogkörében eljárva hozza meg döntését valamennyi rendelkezésre álló adat, vélemény birtokában. III. Önkormányzati rendelet szerkesztése A hivatalhoz érkezett azon megkeresésekben foglaltak teljesítése alapján melyben önkormányzati rendelet-tervezeteknek a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendeletnek (a továbbiakban: Jszr.) való megfelelősége tárgyában kérték véleményemet a tapasztalataimat a következőképpen összegzem. Az önkormányzati rendeletek tervezeteinek megjelölésére vonatkozó szabályokat a tervezetek készítői jól alkalmazták. A bevezető rész megszövegezésekor már jelentkeztek pontatlanságok mind a felhatalmazó, mind a feladatkört meghatározó jogszabályhely hivatkozása során, sőt utóbbi néha el is maradt. A rendelet-tervezetek részletes rendelkezéseinek szövegezése általában megfelelő, a tagolási szabályok alkalmazása azonban több esetben problémát okozott. Előfordult vegyes jogszabályszerkesztés is. Bizonytalanságot tapasztaltam a hatályba lépésről és a hatályvesztésről, valamint a mellékletek megjelenítéséről szóló új rendelkezések alkalmazása során. Felkérem az önkormányzati rendelet-tervezetek készítőit, hogy a tervezetek szövegezése során fordítsanak kellő figyelmet a Jszr. rendelkezéseire. IV. Igazgatási szolgáltatási díjköteles szakhatósági eljárás A Magyar Közlöny 54. számában jelent meg az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 40/2010. (IV. 15.) FVM rendelet, melynek 2. (3) bekezdése szerint az erdészeti hatóság más hatóságnál, kérelemre induló ügyben lefolytatott szakhatósági eljárásáért 7500 forint összegű díjat kell fizetni. Az erdészeti hatóságok számlaszámait az FVM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A jogszabály a kihirdetését követő 45. napon május 30-án lép hatályba, és rendelkezéseit a hatálybalépését követően megindult közigazgatási ügyekben, valamint a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának az a kérése, hogy az eljáró hatóság a szakhatósági megkereséshez mellékelje az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum másolatát.

6 6 Az erdészeti hatóság szükség esetén készpénz-átutalási megbízást is tud biztosítani, mely postai úton (1369 Budapest 5, Pf.: 368.) vagy en igényelhető. V. Csatoltan megküldöm az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a guberálás szabálysértéssé nyilvánításával kapcsolatban az OBH 756/2010. számú ügyben írt jelentését. Kérem, hogy a jelentésben foglaltakat szíveskedjék áttanulmányozni. Székesfehérvár, május 20. Tisztelettel: Dr. Gelencsér József hivatalvezető