ANDO-PRILL és ANDO-ÉV robbanóanyag gyártás, tárolás, raktározás biztonságtechnikájának kérdései. Szakdolgozat

Átírás

1 Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ANDO-PRILL és ANDO-ÉV robbanóanyag gyártás, tárolás, raktározás biztonságtechnikájának kérdései Szakdolgozat Nyíri Dániel Bánya- és Geotechnikai szak Dr. Bohus Géza egyetemi konzulens Ivancsóné Kuris Gabriella külső konzulens, Mikerobb Kft május 14. Miskolc, 2015

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A veszélyes ipari üzem bemutatása A veszélyes ipari üzem rendeltetése, főbb tevékenysége Foglalkoztatott munkavállalók, munkakörök A veszélyes ipari üzemre vonatkozó általános megállapítások A veszélyes ipari üzem, telephelyének-keverőtelepének illetve robbanóanyag raktárának elhelyezkedése A jelen lévő veszélyes anyagok osztályozása, veszélyes ipari üzem azonosítása 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet II. fejezet szerint A veszélyes ipari üzem azonosítása sz. táblázat, A veszélyes ipari üzem azonosítása A veszélyes tevékenységekre vonatkozó legfontosabb tudnivalók /2002. (IX. 4.) Korm. rendelet a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről A veszélyes tevékenységhez kapcsolódó közműszolgáltatások A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti lehetőségek szempontjából lényeges információk ANDO típusú robbanóanyagok gyártásának bemutatása Technológiai utasítás stabil keverő berendezéssel történő ANDO elnevezésű robbanóanyag előállítására ANDO-PRILL robbanóanyag gyártásának bemutatása Az ANDO robbanóanyag összehasonlítása ANDO-PRILL robbanóanyaggal ANDO-ÉV robbanóanyag gyártásának bemutatása Technológiai utasítás stabil keverő berendezéssel ANDO-ÉV elnevezésű robbanóanyag előállítására Előírt biztonsági intézkedések Kezelési és karbantartási utasítás az ANDO-PRILL és az ANDO-ÉV robbanóanyagok keverő és töltényező berendezéseihez A betárolt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése... 21

3 4.1 Biztonsági távolságok megtartása a 2/1987. (II.17.) IpM rendelettel kiadott Robbanóanyag-ipari Biztonsági Szabályzatban leírt módszertan szerint A számítás menete A TNT egyenérték meghatározása: Eredmények értékelése A létesítmények (épületek) és a külső területek (lakóházak) közötti biztonsági távolságok meghatározása A számítás menete Eredmények értékelése A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I.27.) Korm. rendelet szerinti mennyiségi kockázatelemzés A mennyiségi kockázatelemzés főbb lépései A számítás menete Kockázat számítás A Mikerobb Kft. létesítményére kiszámolva: Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszere A robbanás és a robbanó anyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásai és megelőzési lehetőségei Jelenlegi jogszabályi háttér alkalmazása Összegzés Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék /2002. (IX. 4.) Korm. rendelet a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről Mellékletek

4 1. Bevezetés Szakdolgozatom célja, hogy bemutassa az ANDO, ANDO-ÉV és ANDO- PRILL típusú robbanóanyagokat és azok gyártásának, tárolásának, raktározásának illetve felhasználásának biztonsági kérdéseire választ adjon. Mindezt konkrét példákon keresztül szeretném bemutatni, betekintve a Miskolci Komplex Épületbontó és Robbantástechnikai Kft. /továbbiakban: Mikerobb Kft./ gyártási folyamataiba, tevékenységi körébe. A robbanóanyag gyártásánál számos műszaki követelménynek biztosítva kell lenni, mind a létesítmény biztonságtechnikai felszereltségében, mind a villamos hálózatban, illetve a villámvédelmi rendszerekben. A hatályos jogszabályoknak megfelelően a munkáltatónak mennyiségi kockázatelemzést illetve munkahelyi kockázatértékelést kell készíteni felmérve a lehetséges veszélyforrásokat, kockázatokat. A kockázatértékelés-becslés során minőségileg és mennyiségileg meg kell becsülni a tevékenységből adódó kockázatokat, hogy a lehető legmegfelelőbb műszaki illetve kollektív védelemről gondoskodhasson a munkáltató. A katasztrófavédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően a veszélyes tevékenység által okozott kockázat szintjének minősítése a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben szereplő veszélyeztetettségi mutatók elemzése alapján történik a Mikerobb Kft.-nél figyelembe véve a számított biztonsági távolságokat. A szakdolgozatomban sorra veszem a robbanóanyag gyártása során kialakulható vészhelyzeteket, gyártás, raktározás biztonságtechnikáját. A veszélyes anyagok betárolt mennyisége, felhasználása megköveteli az üzemazonosítást megkísérlem röviden összefoglalni ennek számítási módszerét is. A gyártási folyamatok bemutatása során ismertetem a meglévő előírásokat a robbanóanyagok előállítására vonatkozóan, beleértve a mennyiségi korlátozásokat. Ismertetem a mennyiségi kockázatelemzést, amely a 18/2006. (I.26.) Korm. rendeletnek megfelelően készült el. Bár ez a jogszabály ma már nem hatályos, azonban a 2006-os létesítés során még ezt alkalmazták. Továbbá azért is foglalkozom vele részletesen, mivel más jogszabály tartalmában már nem szabályozza, szakmai tartalmát tekintve azonban ma is jól hasznosítható forrásanyag. 2

5 2. A veszélyes ipari üzem bemutatása 2.1 A veszélyes ipari üzem rendeltetése, főbb tevékenysége A Mikerobb Kft. működése 1976-ban indult meg jogelődjénél a Mikepércsi Rákóczi Tsz-nél, majd 1991-ben önállósodott. Közel 30 év tapasztalatával a Mikerobb Kft. az egyik legrégebbi robbantás technikával foglalkozó cég Magyarországon. 1 tartalmazza. Szolgáltatásai 2 : A Mexikóvölgyi telephely helyszínrajzát az 1. sz. melléklet 1. Külszíni bányászati robbantás 2. Épületek- és műtárgyak robbantásos bontása, törmelék elszállítása 3. Barlangbeli robbantások 4. Bevágások, árkok készítése 5. Beton és vasbeton szerkezetek gyémántvágása 6. Filmbeli látványrobbantások 7. Szaktanácsadás 8. Emulziós és ammónium-nitrát alapú robbanóanyagok gyártása 9. Robbanóanyagok, robbantástechnikai eszközök kis- és nagykereskedelme 10. Robbanóanyag raktározása 11. Termékszállítás ADR-es autókkal 12. Hatósági engedélyek beszerzése, robbantási tervek készítése 13. Bányászati emlékgyűjtemény, és terepgyakorlati ismeretszerzés 14. Panzióüzemeltetés 2.2 Foglalkoztatott munkavállalók, munkakörök 3 A Mikerobb Kft. munkaerőbázisát 21 fő alkotja, akik közül 7 fő robbantó mester, 5 fő robbantásvezető illetve 3 fő robbantási kisegítő szakképesítéssel rendelkezik. A robbanóanyagok közúti szállításához ADR engedéllyel 7 fő rendelkezik, így teljes mértékben ki tudják a használni a gépjárműparkot: - 2 db Renault (7,5 t); 1 db Renault (3,5 t); 1 db Volkswagen (3,5 t); 2 db kisteherautó 1 Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés 16. old Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés old. 3

6 2.3 A veszélyes ipari üzemre vonatkozó általános megállapítások A veszélyes ipari üzem, telephelyének-keverőtelepének illetve robbanóanyag raktárának elhelyezkedése A Mikerobb Kft. telephelye- keverőtelepe és robbanóanyag raktára Diósgyőr és Bükkszentlászló között található a Mexikóvölgyben. A legközelebbi települések Bükkszentlászló, távolsága Miskolc szélétől 4 km. Diósgyőr Magyarország egyik történelmi települése, ma Miskolc egyik városrésze távolsága műúton 2,5 km A jelen lévő veszélyes anyagok osztályozása, veszélyes ipari üzem azonosítása 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet II. fejezet szerint Veszélyes anyag neve 1. sz. táblázat, Jelen lévő veszélyes anyagok osztályozása Jelenlévő maximális mennyiség (t) R mondat Ammónium-nitrát /37/38 ADR 5.1 Ammónium-nitrát 20 Ammónium-nitrát /37/38 ADR /37/38 ADR 5.1 Gázolaj Danubit Geofex2 készítmény 1 ADR1.1 SEVESO osztály Nevesített anyag: Ammónium-nitrát 3. megjegyzés Nevesített anyag: Ammónium-nitrát 2. megjegyzés Nevesített anyag: Ammónium-nitrát 2. megjegyzés Nevesített anyag: Kőolaj termékek 5. robbanóanyagok és készítmények Nitroglicerin (Danubit Geofex2, 10%) 0,1 3-26/27/ /53 1. nagyon mérgezőek 5. robbanóanyagok és készítmények 9/II. környezetre veszélyes anyagok és készítmények Nitroglikol (Danubit Geofex2, 10%) 0,3 3-26/27/28 1. nagyon mérgezőek 5. robbanóanyagok és készítmények 4

7 Veszélyes anyag neve Jelenlévő maximális mennyiség (t) R mondat Ammónium-nitrát 0,1 9-36/37/38 ADR 5.1 ECODANUBIT (készítmény) Nitroglicerin (ECODANUBIT 7,5%) Nitroglikol (ECODANUBIT 22,5%) Ammónium-nitrát (ECODANUBIT 64%) EMSIT M (készítmény) Ammónium-nitrát (EMSIT M 64%) Nátrium-nitrát (EMSIT M 13%) LAMBREX (készítmény) Ammónium-nitrát (LAMBREX 64%) 3 ADR1.1 0, /27/ /53 0, /27/28 1,9 9-36/37/38 10 ADR1.1 1,9 9-36/37/38 1, /37/38 5 ADR1.1 3,2 9-36/37/38 SEVESO osztály Nevesített anyag: Ammónium-nitrát 3. megjegyzés 5. robbanóanyagok és készítmények 1. nagyon mérgezőek 5. robbanóanyagok és készítmények 9/II. környezetre veszélyes anyagok készítmények 1. nagyon mérgezőek 5. robbanóanyagok és készítmények Nevesített anyag: Ammónium-nitrát 3. megjegyzés 5. robbanóanyagok és készítmények Nevesített anyag: Ammónium-nitrát 3. megjegyzés 3. oxidáló anyagok és készítmények 5. robbanóanyagok és készítmények Nevesített anyag: Ammónium-nitrát 3. megjegyzés PERMON 10 (készítmény) 4 ADR robbanóanyagok és készítmények Ammónium-nitrát (PERMON 10,85%) Dinitrotoluol (PERMON 10,10%) 3,2 9-36/37/38 0, /24/25-48/22-51/53-62 Nevesített anyag: Ammónium-nitrát 3. megjegyzés 2. mérgezőek 9/II. környezetre veszélyes anyagok és készítmények 5

8 Veszélyes anyag neve POLONIT V (készítmény) Ammónium-nitrát (POLONIT V 85%) Trinitrotoulol (POLONIT V 16%) Jelenlévő maximális mennyiség (t) R mondat 3 ADR1.1 3,2 9-36/37/ Trinitrotoulol 0,5 Ólom-azid (villamos gyutacs) 4 0,3 2-23/24/ / /24/ /53 ADR / /53-62 ADR1.4 SEVESO osztály 5. robbanóanyagok és készítmények Nevesített anyag: Ammónium-nitrát 3. megjegyzés 2. mérgezőek 5. robbanóanyagok és készítmények 9/II. környezetre veszélyes anyagok és készítmények 2. mérgezőek 5. robbanóanyagok és készítmények 9/II. környezetre veszélyes anyagok és készítmények 4. robbanóanyagok és készítmények A veszélyes ipari üzem azonosítása 2. sz. táblázat, A veszélyes ipari üzem azonosítása NÉV / OSZTÁLY Alsó küszöbérték Felső küszöbérték Jelenlévő maximális mennyiség (t) Nevesített anyag: Ammónium-nitrát megjegyzés Nevesített anyag: Ammónium-nitrát megjegyzés Nevesített anyag: Kőolaj termékek nagyon mérgezőek ,29 2. mérgezőek ,4 4 Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés old. 6

9 NÉV / OSZTÁLY Alsó küszöbérték Felső küszöbérték 3. oxidáló anyagok és készítmények 4. robbanóanyagok és készítmények 5. robbanóanyagok és készítmények 9.környezetre veszélyes anyagok és (II) R51/53: mérgező vízi szervezetekre (beleértve R50/53) 9.környezetre veszélyes anyagok és (II) R51/53: mérgező vízi szervezetekre (beleértve R50/53) 5 Jelenlévő maximális mennyiség (t) , , , , ,7 A fenti táblázat alapján megállapítható, az 5. robbanóanyagok és készítmények osztály meghaladja az alsó küszöbértéket, de nem éri el a felső küszöbértéket. Összegzési szabály: - Toxicitásra vonatkozóan (Nagyon mérgező + mérgező): Alsó küszöb: 1,29/5 + 1,4/50 = 0,286 Nem éri el az alsó küszöböt. - Tűz és robbanásveszélyre vonatkozóan: Felső küszöb: 300/ / / ,95/ ,3/ ,5/50 = 0,55815 Nem éri el a felső küszöböt. Összegezve: a Mikerobb Kft. alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem. 5 Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés 24 old. 7

10 2.3.4 A veszélyes tevékenységekre vonatkozó legfontosabb tudnivalók A Mikerobb Kft. tevékenysége az ipari létesítmények, köz- és lakóépületek robbantásos bontása. A bontáshoz szükséges minden hatósági engedéllyel rendelkezik. A bontáson túl a Kft. foglalkozik robbanóanyag gyártással, raktározással és kereskedelemmel. Fő tevékenysége összefoglalva: - Ipari robbanóanyagok gyártása, minősítése, kereskedelme és szállítása: ANDO ANDO-ÉV ANDO-PRILL - Ipari robbantás-technikai feladatok tervezése és végrehajtása: Épületbontás Külfejtési robbantás Filmbeli látványelemek, robbantás A Mikerobb Kft. tevékenysége folytatása során mindenekelőtt a biztonságot helyezi előtérbe, betart minden vonatkozó jogszabályi előírást. A Mikerobb Kft. biztonsága érdekében betartandó legfontosabb szabályozások: évi CXXVIII. tv. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról - 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről - 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról - 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról A Társaság minden olyan eszközzel rendelkezik, amely a magas színvonalú szolgáltatás nyújtásához szükséges. A Társaság bevételeit folyamatosan visszaforgatta, beruházásokra, tárgyeszköz beszerzésére, fejlesztésére költötte. 8

11 2015. április 5.-től már a gyártók és felhasználók számára is kötelező a robbanóanyagok egyedi azonosítása, amelyet a Mikerobb Kft. a jogszabályokban meghatározott határidőkig folyamatosan bevezetett, majd partnerei számára is biztosította az egyedülálló rendszert A veszélyes tevékenységhez kapcsolódó közműszolgáltatások 6 Külső elektromos és más energiaforrások A külső elektromos energiát az ÉMÁSZ központi hálózatáról légvezetéken kapják és ez az energiaforrás van a telep területén kiépítve RV2 besorolású szempontok szerint. Külső vízellátás, szennyvízhálózat A telep szennyvíz-, illetve ivóvízvezeték rendszerrel van ellátva, melyeket a Miskolc városi központi hálózatból kapják. Szennyvízcsatorna 100 mm az AE KPE csőben csatlakozik a központi hálózathoz. Az ivóvízrendszer 32 mm AE KPE csővel csatlakozik a központi hálózathoz. A tűzoltáshoz szükséges víznyelőhely a terep területén lévő 2 25 m 3 -es tűzi-víztározó medencéből van ellátva, amely egy tűzcsappal van összekötve. Tűzoltó készülékek A tűzoltó készülékek a telephely területén a következő helyen vannak elhelyezve: Robbanóanyag raktár falán 4 db 6 kg-os; Keverőüzem területén 3 db 6 kg-os; Műhely területén 1 db 6 kg-os ; Öltöző helyiségben 1 db 6 kg-os; Őrszobán 1 db 6 kg-os ABC P6-CO 2 típusú porral oltó készülék található. A porral oltó készülékek ABC típusú tüzek oltására alkalmasak, hajtóanyaga CO 2, oltóanyaga Favorit-Tertia. 6 Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés old. 9

12 Híradó rendszerek A robbanóanyag raktárra felszerelt riasztóberendezésekkel van kapcsolatban, a rendszert üzemeltető szolgáltatóval és a rendőrséggel. Ezen belül mobil- és vonalas telefonok segítségével tudnak tájékoztatni. Vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények Az irodaépület és az őrszolgálati szoba: erről a két helyről rá lehet látni az egész telephelyre és itt vannak elhelyezve a híradástechnikai rendszerek. Elsősegélynyújtó és mentő szervezetek Az elsősegély-nyújtóhely az irodaépület, ahol megtalálható az elsősegélynyújtáshoz a mentődoboz és az a felelős személy, aki az elsősegélynyújtást végezheti A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti lehetőségek szempontjából lényeges információk 2. sz. melléklet 7 3. ANDO típusú robbanóanyagok gyártásának bemutatása 3.1 Technológiai utasítás stabil keverő berendezéssel történő ANDO elnevezésű robbanóanyag előállítására 8 A keverésnél felhasználható nyersanyagok: - Ammónium-nitrát: - az összes nitrogéntartalom legalább 34% - a nedvesség tartalom legfeljebb 1% - szemcseméret 0,1 2,0 mm - olvadáspont 169,6 C - lobbanáspont 300 C (Tűzben elég, önmagában nem robban, öngyulladásra nem hajlamos) - Dízel-olaj: Szennyezés- és vízmentes folyékony kőolaj lepárlási termék. viszkozitás (20 C-on) 3 8 c St 7 Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés 30. old. 8 Mikerobb Kft. (2012): KTU-01 10

13 lobbanáspont (nyílt téri) 55 C dermedéspont -10 C gyulladási hőmérséklet 338 C A felhasználásra kerülő ammónium-nitrát alapanyagra el kell végezni az MSZ :1990 szabványban előírt vizsgálatot a víztartalom meghatározására. A késztermék minőségi követelményei: - Százalékos összetétel: ammónium-nitrát 94 98% dízel-olaj 2 6% - Általános követelmények: térfogatsúly 0,8 1,0 g/cm 3 szín szürkésfehér A gyártási folyamat leírása: A keverőtartályba ömlesztik a bemért, vagy segédcsomagolásban lévő ammónium-nitrátot. A feladást egy rácson keresztül kell végezni, hogy az összecsomósodott darabok ne kerüljenek a tartályba. (Az összeállt darabos anyagot kézzel szét kell nyomni.) Az ammónium-nitráthoz adjuk a bemért mennyiségű dízelolajat. A teljes feladás nem haladhatja meg a 300 kg-ot. A keverést legalább 1 percig kell végezni. A keverési idő ellenőrzésére a keverésért felelős személynél óra is kell legyen. A keverés befejeztével a meghajtó motort le kell állítani az alsó kioldó nyílás alá veszélyes anyag szállításához bevizsgált és engedélyezett műanyagzsákot kell tartani, majd azt varrógéppel lezárni. Az egységcsomag legfeljebb 25 kg-os lehet. A csomag nagyságát mérlegeléssel vagy térfogatméréssel kell beszabályozni ±0,5 kg pontossággal. Ha a robbanóanyag szabad kifolyása megszűnt, akkor a többi dolgozó figyelmeztetése után rövid időre újra bekapcsolható a motor, hogy az edényzetben lévő keveréket a kihordónyílás felé terelje. Vizsgálatok: - A külalak vizsgálata a MSZ :1990; - ANDO műszaki követelményeinek vizsgálata a MSZ :1989; - A víztartalom vizsgálata a MSZ :1990; - ANDO égő-olaj tartalmának meghatározása a MSZ :1989; 11

14 - A mintavétel MSZ :1988 sz. szabvány szerint történik. 3.2 ANDO-PRILL robbanóanyag gyártásának bemutatása 1. fotó, ANDO-PRILL keverő berendezés A keverésnél felhasználható nyersanyagok: - Ammónium-nitrát (pörös): - az összes nitrogéntartalom legalább 88% - a nedvesség tartalom legfeljebb 1% - szemcseméret 1,0 2,0 mm - olvadáspont 169,6 C - lobbanáspont 300 C (Tűzben elég, önmagában nem robban, öngyulladásra nem hajlamos) - Dízel-olaj: Szennyezés- és vízmentes folyékony kőolaj lepárlási termék. viszkozitás (20 C-on) 3 8 c St lobbanáspont (nyílt téri) 55 C dermedéspont -10 C gyulladási hőmérséklet 338 C 12

15 A késztermék minőségi követelményei: - Százalékos összetétel: ammónium-nitrát 88 94% dízel-olaj 6 12% - Általános követelmények: térfogatsúly legalább 0,7 g/cm 3 szín szürkésfehér A gyártási folyamat leírása: A keverőtartályba ömlesztik a bemért, vagy segédcsomagolásban lévő ammónium-nitrátot. (2. fotó) 2. fotó, ANDO-PRILL keverő berendezés ammónium-nitrát beöntő nyílás A feladást egy rácson keresztül kell végezni, hogy az összecsomósodott darabok ne kerüljenek a tartályba. (Az összeállt darabos anyagot az erre a célra rendszeresített kefével kell bedolgozni.) Az ammónium-nitráthoz adjuk a bemért mennyiségű dízel-olajat. (3. fotó) A teljes feladás nem haladhatja meg a 250 kg-ot. A keverést legalább 1 percig kell végezni. A keverési idő ellenőrzésére a keverésért felelős személynél óra is kell legyen. A keverés befejeztével a meghajtó motort le kell állítani az alsó kioldó nyílás alá veszélyes anyag szállításához bevizsgált és engedélyezett műanyagzsákot kell tartani, majd azt varrógéppel lezárni. Az 13

16 egységcsomag legfeljebb 25 kg-os lehet. A csomag nagyságát mérlegeléssel vagy térfogatméréssel kell beszabályozni ±0,5 kg pontossággal. Ha a robbanóanyag szabad kifolyása megszűnt, akkor a többi dolgozó figyelmeztetése után rövid időre újra bekapcsolható a motor, hogy az edényzetben lévő keveréket a kihordónyílás felé terelje. 3. fotó, ANDO-PRILL keverő berendezés dízel-olaj adagoló A 25 kg-os zsákokat raklapra helyezve, körbefóliázva kell tárolni az arra kijelölt helyen. (4. fotó) 14

17 4. fotó, ANDO-PRILL csomagoló berendezés Vizsgálatok: - A külalak vizsgálata a MSZ :1990; - ANDO műszaki követelményeinek vizsgálata a MSZ :1989; - A víztartalom vizsgálata a MSZ :1990; - ANDO égő-olaj tartalmának meghatározása a MSZ :1989; - A mintavétel MSZ :1988 sz. szabvány szerint történik. 15

18 3.3 Az ANDO robbanóanyag összehasonlítása ANDO-PRILL robbanóanyaggal Az ANDO (ammónium-nitrát és dízel olaj) robbanóanyag szemcséinek felületéről viszonylag könnyen lefolyik az olaj a felületi adottságai miatt. Mivel az ammóniumnitrát felülete sima, így gyakran előfordul a zsákon belüli eltérő dízel-olaj tartalomaz ammónium-nitrát felületéről engedelmeskedve a gravitációnak a zsák aljába folyik a dízel-olaj ezzel egyenetlen minőséget okozhat. Jellemzően mezőgazdasági minőségű ammónium-nitrátból készül. Az ANDO-PRILL robbanóanyag ammónium-nitrát (pörös) felülete golflabda felületéhez hasonló, azonos szemcseméretű, így jobban képes felvenni a dízel-olajat. Felületéről nehezen tud lefolyni a dízel-olaj, ezért egyenletesebben fedi be, állandó minőséget biztosít. 3.4 ANDO-ÉV robbanóanyag gyártásának bemutatása 5. fotó, ANDÓ-ÉV forgólapátos keverő 16

19 3.5 Technológiai utasítás stabil keverő berendezéssel ANDO-ÉV elnevezésű robbanóanyag előállítására A keverésnél felhasználható nyersanyagok: - Üveggyöngy (6. fotó): 6. fotó, Az üveggyöngy nagyított képe, metszete 9 - szemcsemérete µm - sűrűsége 0,15 0,28 g/cm 3 - nyomószilárdsága 70 Pa Nem mérgező szürke színű anyag. Vigyázni kell hogy szembe ne kerüljön, ilyen esetben az elsősegélynyújtó helyen szemmosó palackot kell alkalmazni. - Emulzió: - ammónium-nitrát 80,6 95,6% - dízel-olaj 4,0 6,0% - emulgeátorok 11% - az emulzió tömegére számolva az üveggyöngy 2,5% - víz 1,0 9,8% Sűrűsége: 1,12 1,15 g/cm

20 A gyártási folyamat leírása: Először felöntjük az 540 kg emulziót a keverőtartályba. Bekapcsoljuk a keverőlapátokat és folyamatos keverés közben hozzáadjuk a kimért üveggyöngyöt. 7. fotó, ANDO-ÉV Puffer tartály a töltényezés kiszolgálására Az üveggyöngy mennyisége az emulzió tömegének 2,5 %-a. A keverési idő 3 perc. Ezután szivattyú segítségével a megkevert készterméket egy külön tartályba szivattyúzzuk át és innen szintén szivattyú segítségével egy időkapcsolóval vezérelt pneumatikus szelep segítségével 2000 g-os töltényeket készítünk. Az időszelep állításával meg tudjuk határozni az 1 tölténybe kerülő anyag mennyiségét. A töltényekhez jó minőségű veszélyes anyag szállításához bevizsgált és engedélyezett tömlőt használunk, a tömlőt mindkét végét klipszelővel lezárjuk. A kész töltényeket maximum 30 kg-os egységcsomagokban kell elhelyezni majd raklapra helyezve tárolni. (8. fotó) 18

21 8. fotó, Töltényezett (2 kg-os) ANDÓ-ÉV robbanóanyag ládákban Minden keverésből annyi mintát kell venni, hogy a napi gyártási tételből minősítés céljára 20 kg minta rendelkezésre álljon. A minősítő vizsgálat rendje: Minden gyártás tételből származó mintán el kell végezni: - a külalak, valamint - az indíthatóság vizsgálatát Minden ötödik gyártási tételből származó mintán el kell végezni az összetétel vizsgálatát is. Évenként legalább egyszer el kell végezni a kémiai és fizikai jellemzők vizsgálatát is. 19

22 3.5.1 Előírt biztonsági intézkedések - A keverőgéptől és a tárolási helytől számított 15 m-es körzetben a dohányzás és a nyílt láng használata tilos, amit figyelmeztető táblák kihelyezésével egyértelművé kell tenni. - A keverőgép melletti téglaépület falán 2 db tűzoltó készüléket kell elhelyezni. - A keverés idejét folyamatosan kell végezni és ezen idő alatt a nyílt láng használatát tiltó táblákon belüli területen egyidejűleg más feladatot végezni tilos. - A kész robbanóanyagot minél előbb, de legkésőbb a keverés végeztével a robbanóanyag raktárba vagy közvetlenül a felhasználási helyre kell szállítani. 3.6 Kezelési és karbantartási utasítás az ANDO-PRILL és az ANDO-ÉV robbanóanyagok keverő és töltényező berendezéseihez Az MSZ 14399:1980 szerint a kezelési utasítás valamely gépi vagy nem gépi berendezés rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetését meghatározó, a kezelőkre vonatkozó előírás. - A berendezést csak annak működésére és használatára kioktatott dolgozó kezelheti. A keveréshez minimum 2, maximum 4 fő osztható be. / A dolgozók meg kell feleljenek az általános egészségügyi követelményeknek, közülük ki kell jelölni egy robbantómesteri jogosítvánnyal rendelkezőt aki felelős a keverék minőségéért és a műveletek közben a biztonsági előírások betartásáért. Ez a személy megbízását írásban kapja. Az utasítás tartalmazza a keverék minőségi és mennyiségi paramétereit is. - A berendezés üzembehelyezése (az összekeverendő anyagok feladása előtt) meg kell győződni a berendezés sértetlenségéről és üresjárati meghajtással annak működőképességéről. - A keverő berendezés csak + 2 és + 33 C közötti hőmérséklettartományban használható. - A berendezésben csak a technológiai utasításban meghatározott összetételű anyagokat szabad keverni. 20

23 - A használati engedélyben foglaltakat mindenkor maradéktalanul be kell tartani. - A dolgozók munkavégzés során kötelesek védőkesztyűt viselni. A berendezés karbantartása: Az MSZ 14399:1980 szerint a karbantartási utasítás: a termelő berendezések és az eszközök biztonságos használatához, megbízhatóságának helyreállíthatóságához, illetőleg a fenntartáshoz szükséges munkák elvégzésére vonatkozó, a karbantartó dolgozók számára készített előírás. - A napi keverés befejeztével a keverőtartályt, a keverőlapátot és a kiömlő nyílás környékét egy erre rendszeresített kefével fel kell takarítani. - A berendezésen takarítást, karbantartást, javítást csak a meghajtómotor kikapcsolt állapotában szabad végezni. - A berendezés javítását csak szakmunkás vizsgával rendelkező személy végezheti. - A forgó alkatrészek kenését, a csapágyak zsírozását negyedévente el kell végezni. - A keverő berendezés működését évente egyszer felül kell vizsgálni és a felülvizsgálat tényét a szükséges javításokkal együtt jegyzőkönyvben kell rögzíteni. - A forgórészeket és láncokat védő burkolattal kell ellátni. 4. A betárolt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése 4.1 Biztonsági távolságok megtartása a 2/1987. (II.17.) IpM rendelettel kiadott Robbanóanyag-ipari Biztonsági Szabályzatban leírt módszertan szerint 10 A 2/1987. (II.17.) IpM rendelettel kiadott Robbanóanyag-ipari Biztonsági Szabályzat (továbbiakban: RBSZ) 9. (2) (3) bekezdése és a 2. sz. melléklet 2 sz. függelékben előírtak alapján vizsgálom a biztonsági távolságokat. A robbanóanyagok engedélyezett maximális mennyiségén túl a védművek csillapítási tényezőjét is 10 Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés old. 21

24 figyelembe vettem. A számításoknál figyelembe vett robbantási ütőhullám megengedett legnagyobb értéke: - robbanóanyag raktáraknál - segédanyag raktárnál - a létesítmény külső kerítésénél az RBSZ 2. sz. melléklet 2. sz. függelék f) bekezdése szerint 500 kpa 3. sz. táblázat, A kiszámított TNT ekvivalens tömege S.sz. Épület jele, funkciója Nettó robbanóanyag tömege (kg) TNT ekvivalens robbanóanyag tömeg (kg) 1. Robbanóanyag raktár Keverő Alapanyag tároló A számítás menete A TNT egyenérték meghatározása: A robbanóanyagok TNT-egyenértékét ( E ) az alábbi módon számítjuk ki: TNT ekvivalens tömeg, ahol robbanóanyag tömege; TNT egyenérték; 4. sz. táblázat, érték meghatározása. S.sz. Épület jele, funkciója TNT ekvivalens robbanóanyag tömeg (kg) 1. Robbanóanyag raktár , Keverő , Alapanyag tároló , Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés 40. old. 22

25 Csillapítási tényezők megállapítása: A csillapítási tényezőket a raktáron átmenő egyenest keresztező építészeti szerkezetek fal, védősánc; domborzat, növényzet figyelembe vételével az RBSZ 4. sz. függeléke szerint került megállapításra 13 Robbanóanyag raktár esetén: Egyszeres védősánc vagy vasbeton védőfal esetében, amely akár a veszélyes, vagy akár a védendő építmény közelében van; ; A várható robbanásnak ellenálló vasbetonfal esetében, az árnyékolt irányban, ha a robbanás a vasbetonfal közelében következhet be; ; A csillapítási tényező: ; Keverő és az Alapanyag tároló esetén: Olyan fal esetében amely a robbanástól a robbanástól várhatóan lerombolódik ; Az A500 érték meghatározása: Az RBSZ 2. sz. függelék f) pontja értelmében a védendő raktár legközelebbi pontjánál a robbanási léglökéshullám megengedett nyomásmaximuma 500 kpa. Az RBSZ 6. sz. függelékből kikeresve a csillapítási tényezőhöz tartozó A500 értékét;, csillapítási tényezőhöz tartozó A500 értékét; A biztonsági távolság megállapítása: A biztonsági távolság az A500 és a érték szorzata vagyis, 12 Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés 40. old sz. melléklet 23

26 S.sz. 5. sz. táblázat, Az eredmények táblázatos összefoglalása Épület jele, funkciója TNT ekviv. robbanóanyag tömeg (kg) Biztonsági távolság (m) 1. Robbanóanyag raktár , Keverő , Alapanyag tároló , Az eredmények ábrázolása 1. ábra Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés 42. old. 15 Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés 43. old. 24

27 4.1.3 Eredmények értékelése Az eredmények megfelelnek az 2/1987. (II.17.) IpM rendelettel kiadott Robbanóanyag-ipari Biztonsági Szabályzat (továbbiakban: RBSZ) -ben előírt védőtávolság követelményeinek, mivel az építmények kiszámolt védőtávolságai nem érintik a szomszédos építményeket, tehát egy tároló-hely robbanóanyagának explodálódása nem vált ki dominóhatást. 4.2 A létesítmények (épületek) és a külső területek (lakóházak) közötti biztonsági távolságok meghatározása Az RBSZ 9. (2) (3) bekezdése és a 2. sz. melléklet 2 sz. függelékben előírtak alapján vizsgálom a biztonsági távolságokat. A robbanóanyagok engedélyezett maximális mennyiségén túl a védművek csillapítási tényezőjét is figyelembe vettem. A számításoknál figyelembe vett robbantási ütőhullám megengedett legnagyobb értéke külső létesítményeknél és építményeknél az RBSZ 2. sz. melléklet 2. sz. függelék f) bekezdése szerint 110 kpa (0,1 bar túlnyomás) 6. sz. táblázat, A kiszámított TNT ekvivalens tömege S.sz. Épület jele, funkciója TNT ekvivalens robbanóanyag tömeg (kg) 1. Robbanóanyag raktár , Keverő , Alapanyag tároló , A számítás menete A robbanóanyagok TNT-egyenértékét ( E ) az alábbi módon számítjuk ki: TNT ekvivalens tömeg, ahol robbanóanyag tömege; TNT egyenérték; 16 Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés 45. old. 25

28 RBSZ 5. sz. függelék alapján a érték meghatározása. Csillapítási tényezők megállapítása: A csillapítási tényezőket a raktáron átmenő egyenest keresztező építészeti szerkezetek fal, védősánc; domborzat, növényzet figyelembe vételével az RBSZ 4. sz. függeléke szerint került megállapításra 17 Robbanóanyag raktár esetén: Egyszeres védősánc vagy vasbeton védőfal esetében, amely akár a veszélyes, vagy akár a védendő építmény közelében van; ; A várható robbanásnak ellenálló vasbetonfal esetében, az árnyékolt irányban, ha a robbanás a vasbetonfal közelében következhet be; ; A csillapítási tényező: ; Keverő és az Alapanyag tároló esetén: Olyan fal esetében, amely a robbanástól a robbanástól várhatóan lerombolódik ; Az A100 érték meghatározása: Az RBSZ 2. sz. függelék f) pontja értelmében a védendő raktár legközelebbi pontjánál a robbanási léglökéshullám megengedett nyomásmaximuma 110 kpa. Az RBSZ 6. sz. függelékből kikeresve a csillapítási tényezőhöz tartozó A500 értékét; csillapítási tényezőhöz tartozó A500 értékét; A biztonsági távolság megállapítása: A biztonsági távolság az A110 és a érték szorzata vagyis, sz. melléklet 26

29 Az eredmények táblázatos összefoglalása: S.sz sz. táblázat Épület jele, funkciója TNT ekvivalens robbanóanyag tömeg (kg) Biztonsági távolság (m) 1. Robbanóanyag raktár , Keverő , Alapanyag tároló , Eredmények értékelése Az építmények nem veszélyeztetnek lakott területet, mivel a kapott eredmények biztonsági távolságai nem érnek el lakott területet. Kielégítik a 110 kpa nyomásértékhez kiszámolt biztonsági távolságot. A KŐKA Kő- és Kavicsbányászati Kft. irodája és az AUSTIN raktára az Alapanyag tároló biztonsági távolságán belül helyezkedik el kb. 200 m-re, azonban figyelembe véve 4.4 pontban elvégzett kockázatszámítás eredményét: 53 m, az ott tartózkodó személyekre nem jelent viselhetetlen kockázatot. Durva felülbecsléssel megközelítve, hogy az esemény bekövetkezése esetén minden kőbányában tartózkodó (20 fő) meghal, azaz P E = 1 a kockázata 4,63E-08 esemény/év érték ábra Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés 48. old. 19 Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés 73. old. 27

30 A 2. ábra alapján megállapítható, hogy a társadalmi kockázat megfelel a 18/2006. (I.26.) Korm. rend. 5. sz. mellékletében lévő kritériumoknak. 4.3 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I.27.) Korm. rendelet szerinti mennyiségi kockázatelemzés 21 A kockázatot a veszély, kiszabadulás, terjedés, következmény, valószínűség (frekvencia), kockázat mértéke (egyén és társadalmi kockázat) adat együttessel lehet kifejezni. Maga a kockázatfelmérés a fenti ok-okozati láncolat vizsgálatát jelenti A mennyiségi kockázatelemzés főbb lépései - Rendszerleírás, amely az elemzéshez szükséges információk összehasonlítását jelenti; - Veszélyazonosítás; - Az üzemzavarok felsorolása; - Az üzemzavarok gyakoriságának meghatározása; - A következmények meghatározása, azaz a potenciális károk felmérése; - A következmények értékelése; - Kockázat meghatározása, amely lépés kombinálja az összes kiválasztott üzemzavarból származó kimenetelek következményeit és azok valószínűségét. 20 Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés 73. old. 21 Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés old. 28

31 3. ábra A számítás menete Veszélyazonosítás A veszélyazonosítás jelen esetben egyértelmű: robbanóanyag kerül gyártásra, tárolásra, így egy esetleges baleset elsődleges következménye a robbanás, másodlagos következménye a repeszhatás és a rombolódás lehet. Gyakoriságelemzés: Robbanószer raktár robbanása: Több tényező is befolyásolhatja a robbanószerek robbanásának valószínűségét: Robbanás, túlnyomás. - A robbantószerek érzékenysége, az alkalmazott kezelési eljárások (ezek magukban foglalhatnak védelmi intézkedéseket); 22 Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés 50. old. 29

32 - A biztonsági, vezetési és működési intézkedések, melyek közül a személyzet biztonsági kultúrája, az oktatás színvonala, és az eljárások ellenőrzése különösen fontos; - Biztonsági intézkedések. A polgári létesítményekre vonatkozóan hazai adatokat nem sikerült fellelni ezért az Egyesült Királyság idevonatkozó statisztikáját alkalmazom. Az közötti időszakban 9 nagy robbanás történt. A becslések szerint robbanószer raktár évet lehet figyelembe venni ebben a periódusban. Így érték adódik frekvenciára. Amennyiben az adatok csak a helyi önkormányzatok által engedélyezett (a helyi önkormányzatok 1800 kg-ig engedélyezhetik a tárolók működősét) robbanószer tárolókra vonatkozik és az 1974-től kezdődő időszakban történt 3 balesetet veszem figyelembe, akkor a robbanás frekvenciája A fenti adatok alapján elfogadható értéknek tekinthető, ha a robbanószer raktár robbanásának frekvenciáját értékűnek vesszük. A balesetek frekvenciájának megállapítása az eddig előfordult események feldolgozásán alapszik. Az ilyen adatok felhasználása feltételezi, hogy ez előfordult balesetekből tanulva a tárolás biztonságosabbá válik és a kockázat csökken. Ezért a felhasznált frekvenciák konzervatív megközelítést eredményeznek. 4.4 Kockázat számítás A gyakorlati 23 eredmények azt mutatják, a robbanószereket tároló raktárak esetében a robbanásból származó kockázatnak kisebb a hatásterülete, mint szétrepülő törmelékek okozta kockázat hatásterülete. A robbanószereket tároló telepekkel szembeni fő követelés, hogy megfelelő távolság legyen a raktár és a lakott épületek, 23 HSE, Controlling risks around explosives stores, 2002 c. kiadvány szerint 30

33 közterületek között. A távolság nagysága természetesen függ a tárolt robbanószer fajtájától és mennyiségétől. A távolság értéke meghatározható a mennyiség-távolság táblázatokból. A távolságok nagy részének meghatározása a II. világháború alatti bombázások hatásának elemzéséből származik. Hasonló rendszer működik más európai országokban, de a képletben szereplő értékek valamennyire különbözhetnek egymástól. Lakott épületek távolságának képlete a robbanás középpontjától a következő: ahol: LÉT: Lakott épületek távolsága (m) Q: A robbanóanyag mennyisége (kg) A Mikerobb Kft. létesítményére kiszámolva: S.sz. 8. sz. táblázat Épület jele, funkciója Nettó robbanóanyag tömege (kg) LÉT (m) 1. Robbanóanyag raktár Keverő Alapanyag tároló A nemzetközi módszer alapján számolt távolságoknak megfelel a létesítmény! Hiába a megfelelő eredmény mégis van három ok, amiért felül kell vizsgálni. 1. Az elvégzett robbantási kísérletek bebizonyították, hogy a keletkezett törmelékek mennyisége és az a távolság, melyre ezek a törmelékek elröpültek lényegesen nagyobbak mint azt előzetesen feltételezték. Ez különösen igaz a kisebb téglákból és betonból készült raktárak esetében. Következésképpen vannak esetek, melyek során a túlnyomás alapján meghatározott védőtávolság nem elégséges. 2. A védőtávolság kijelölésekor nem vették figyelembe a kockázatnak kitett emberek számát. Ugyan azt a védőtávolságot használták egy családi és egy lakótelep esetében is. 31

34 3. A robbanószerek okozta veszélyeket ugyan olyan eljárással jelenítsék meg a SEVESO II. keretében mint más veszélyes anyagok esetében. A modell bemutatásakor két fontos alapelemet kell kidolgozni: - A robbanószer tároló felrobbanásának valószínűségét; - A bázis környezetében tartózkodó civil lakosságra vonatkozó kockázat nagyságát, melyet a robbanás következtében szenved el a robbanási modell, a törmelékek röppályától, az érintett területen tartózkodó emberek számától és az épületen kívül-belül tartózkodó emberek számától függően. A kockázat meghatározása: - törmelék röppályájára vonatkozó feltételezéseket, - a törmelékek legkisebb kinetikus energiáját, mely még halált okoz és - ezen törmelékek szétszóródásának területét. Elfogadott az a feltételezés is, hogy egy tároló-hely felrobbanása esetén egy másik tároló-hely épülete megsérülhet, összedőlhet, de a jelenlegi távolságok mellett nagy bizonyossággal mondható, hogy nem okozza a másik tároló-hely felrobbanását a kereskedelemben kapható vagy a MH által használt robbanószerek esetében. A modell eredményei a következő bizonytalanságokkal terheltek: - Korlátozott mennyiségű adat. A robbanószer tárolókkal végzett terepi kísérletek szolgáltatják a törmelékekkel kapcsolatos legtöbb információt. A költséges eljárásból következik, hogy a rendelkezésre álló adatsorok száma egyelőre korlátozott. - Általános adatok. A halálos sérülések megállapításakor nincsenek figyelem bevéve olyan változó paraméterek, mint pl. a robbanószer fizikai állapota, a tároló beosztása, meteorológiai körülmények, a tároló környezetének felszíni adottságai, a sérülésnek kitett épületek fizikai állapota, az érintett lakosság kora és egészségi állapota. - Frekvenciák megállapítása. a belesesetek frekvenciájának megállapítása az eddig előfordult események feldolgozásán alapszik. Az ilyen adatok felhasználása feltételezi, hogy a balesetekhez vezető okok továbbra is fennmaradnak. Általában feltételezhető, hogy az előfordult belesetekből 32

35 tanulva biztonságosabbá válik, és a kockázat csökken. Ezért a használt frekvenciák konzervatív megközelítést eredményeznek. A törmelék (repeszek) röppályája: A törmelék röppályája a kockázat szempontjából két féle lehet: 1. Amennyiben egy törmelék darab vízszintesen repül fejmagasságban vagy annál alacsonyabban, akkor az egész röppályája minden pontján fennáll annak a kockázata, hogy valakit eltalál. 2. Amennyiben a repeszdarab pályája parabolikus, - magasan felrepül,és éles szögben csapódik be - akkor csak azokra az emberekre jelent kockázatot, a kik a becsapódás területén tartózkodnak. Figyelembe kell még venni, hogy a tégla és beton robbanószer tároló-helyek másképpen viselkednek, mint a fémből készültek. A védő fallal ellátott raktárak szintén másképpen viselkednek, mint a védőfal nélküli raktárak. A tégla és betontároló helyek esetében a robbanás bekövetkeztében a tetőből származó törmelékek felfelé, a falból származó törmelékek vízszintesen lesznek kihajítva. A telepi kísérletek alapján különbséget kell tenni az 50 kg-nál kisebb és az 50 kg-nál nagyobb mennyiségű robbanószert tároló téglaépületek között. A kisebb mennyiség esetében a falakból keletkező összes törmelék röppályája vízszintesnek tekinthető, míg a nagyobb mennyiség esetében a fallakból keletkező törmelékek kétharmadának röppályája lesz vízszintes. A védőfal hatása következtében a repeszek lelassulnak, vagy nem hatolnak át a védőfalon, esetleg gellert kapva függőleges irányban módosul a röppályájuk. A tetőből származó repeszdarab pályája parabolikus, magasan felrepül, és éles szögben csapódik be. A védő fallal ellátott robbanószer raktárak esetében nem veszek figyelembe vízszintes röppályájú repeszt. A fém raktárak másképpen viselkednek. A fém épület mielőtt darabokra törne ideális estében felfújódik, kidagad. A keletkezett repesze a vízszinteshez képes 0-90 tartományon valamivel túl egyenletesen oszlanak meg. A ballisztikus számítások azt mutatják, hogy ilyenkor nagyon kevés repesz repül vízszintesen, fejmagasságban vagy alacsonyabban. Az ilyen típusú raktárak esetében ezért az feltételezhető, hogy minden keletkezett repessz csak a becsapódás helyén tartózkodó személyekre jelent veszélyt. 33

36 Kinetikus energia: Nem mindegyik leeső törmelék vagy repesz okozhat halálos sérülést. Az USAban és Európában használt kinetikus energia értéke, mely halálos sérülést okozhat 80 J vagy ennél több energia mennyiség ez szintén konzervatív megközelítés, hiszen sok függ attól is, hogy az emberi test mely részét találja el a repesz. Egy 80 J energiával rendelkező repesz halálos lehet, ha a fejet találja el, de nem biztos, hogy halálos sérülést, ha a végtagokat találja el. A célterület meghatározása: Annak valószínűsége, hogy egy robbanószer tároló-hely robbanása következtében keletkező repesz eltaláljon egy adott távolságra álló személyt, függ a repeszek sűrűségétől az adott távolságban és az adott személy effektív célfelületétől. ahol: E= a várt találatok száma; D= a repeszek 1 m 2 re eső sűrűsége (m -2 ); A= az effektív célterület (m 2 ) Az effektív célterület függ az adott személy méretétől és alakjától valamint a repesz becsapódási szögétől. Téglatestnek feltételezve egy ember alakját a célterület nagysága a következő képen alakul: ahol: B, W, H= a téglatest méretei a 4. ábra szerint; α= becsapódás szöge. W H B 4. ábra, Célterület nagysága téglatestnek feltételezve egy ember alakját 34

37 Az effektív célterület Egyértelmű hogy ahogy a becsapódás szöge nő, úgy csökken a találati felület nagysága. A ballisztikai számítások azt mutatták ki, hogy közép és nagy távolság esetén a becsapódás szöge általában 49 és 76 között változik. Feltételezve hogy W=0,2 m, B=0,4 m és H=1,14 m a célterület nagysága 0,31 m 2 és 0,14 m 2, ahol az átlag 0,22 m 2. Vízszintesen repülő törmelékek esetén a célterület nagyságát 0,56 m 2 - nek vettem. Általában az épületben tartózkodók kevésbé vannak kitéve a repeszek és törmelékek hatásának, mert az épület falai és a tető védelmet biztosít. A védelem foka nő ahogy az üvegezett felület nagysága csökken, és ahogy falvastagsága és erőssége nő. Csökkenő tényezőként azt mondhatjuk, hogy az épületen belül csak azok a repeszek lesznek veszélyesek, amelyek az üvegezett felületet találják el. Ebben az esetben csökkenő tényező vehető figyelembe. A robbanásból származó halálozás valószínűsége: A robbanásból származó halálozás valószínűségét két modell segítségével határozhatjuk meg. Számítjuk a halálozás valószínűségét a szabadtéren tartózkodók ( ), és az épületen belül tartózkodók ( ) esetében. A modellek kifejezetten kockázatelemzés számára készültek és kialakításuk konzervatív abból a célból hogy a kockázat értéke ne legyen alul értékelt. ahol: = Robbanásból származó halálozási valószínűség szabadtéren. = Robbanásból származó halálozási valószínűség épületben. = A vizsgált távolság (m) = Robbanóanyag mennyisége (kg) A gyakorlati eredmények azt mutatják, hogy a LÉT távolságán túl a robbanás okozta halálozás kockázata nagyon alacsony. 35

38 A lakott területre bemutatva a számokat: 1. Robbanásból származó halálozási valószínűség szabadtéren ( ) Robbanásból származó halálozási valószínűség szabadtéren: Épület jele, funkciója 9. sz. táblázat Nettó robbanóanyag tömege (kg) A lakóhely távolsága az építménytől * (m) Kockázati érték Robbanóanyag raktár ,12E-190 Keverő ,63E-288 Alapanyag tároló ,63E * Térkép segítségével légvonalban meghatározott értékek. 2. Robbanásból származó halálozási valószínűség épületben : Robbanásból származó halálozási valószínűség épületben Bükkszentlászló vonatkozásában: 10. sz. táblázat Épület jele, funkciója Nettó robbanóanyag tömege (kg) A lakóhely távolsága az építménytől * (m) Kockázati érték Robbanóanyag raktár ,68E-06 Keverő ,19E-06 Alapanyag tároló ,19E-05 Látható, hogy a szabadba tartózkodók esetében a robbanásból származó veszély elhanyagolható. Az épületen belül tartózkodó személyek esetében a halálos sérülés kockázata jóval magasabb, amelynek ok, az ablakok üvegszilánkjai általi és/vagy az épület károsodásából eredő sérülés. Következés képen az egyéni és társadalmi kockázat számítása során nem vesszük figyelembe a robbanásból származó kockázatot szabadtéren. A repeszhatásból származó halálozás valószínűsége A halálozás valószínűsége a várhatóan halált okozó repeszek számából számítható Poisson függvény segítségével. 24 Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés 65. old. 36

39 ..(1) ahol: a repeszek 1 m 2 -re eső sűrűsége (m -2 ) az effektív célterület (m 2 ) A képlet szerint, ha a várható találatok száma 1, a halálozás valószínűsége 0,6. Terepi kísérletek végeztek a repeszhatás okozta halálozási valószínűség meghatározására ( ). A kísérletek során különböző anyagmennyiségek felrobbanása után regisztrálták a szétszóródott törmelék elhelyezkedését. A tégla és fém raktárak felrobbantása védőfallal és anélkül olyan eredményeket hozott amelyekből polinomikus képleteket állítottak fel épülettípusoktól függően az meghatározására. A mi esetünkben tégla illetve beton épületet vettünk figyelembe védőfallal. A terepi kísérletezések során az alábbi képletekkel számíthatók: 11. sz. táblázat Az épület típusa Tégla-épület védőfallal Függvény Téglaépület védőfallal ha 570 Téglaépület védőfallal Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés 66. old. 37

40 A repeszhatásból származó halálozási valószínűség meghatározása: A számítások során az 5600 kg-nál nagyobb mennyiség esetében nem számoltam repeszhatásból származó halálozási valószínűséget. A kísérletek bebizonyították, hogy a repeszektől származó halálozás valószínűsége a kisebb robbanóanyag mennyiségeknél jelentős. 12. sz. táblázat 26 Robbanóanyag mennyisége (kg) LÉT (m) Halálozási valószínűség Védőfallal ellátott téglaépület Védőfal nélküli téglaépület ,8 1, ,5 1, ,1 1, ,1 1, ,01 0, ,005 0,1 Látható, hogy ahogy a robbanóanyag, mennyisége növekszik, a halálos sérülés kockázata úgy csökken. 1. Ahogy a robbanás ereje növekszik, az épület anyaga (tégla, beton) úgy porlad egyre jobban; 2. A repeszek röppályájának hossza nem arányosan növekszik a robbanóanyag mennyiségével. A kísérletek során a LÉT távolságán túl halálos sérülést okozó repeszek száma a robbanóanyag mennyiségének növekedésével csökken sz. táblázat A LÉT távolságán túl repült halálos repeszek aránya Robbanóanyag mennyisége (kg) LÉT (m) A LÉT távolságán túl repült halálos repeszek aránya % % % 38

41 Jelen esetben a lakóhelyen repeszhatásokkal nem kell számolni, mivel a legközelebbi lakott terület (Bükkszentlászló) a MIKEROBB Kft.-től 2 km távolságra helyezkedik el. 5. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszere Vészhelyzeti vezetési létesítmények Irodaépület és az őrszolgálati szoba: erről a két helyről rá lehet látni az egész telephelyre és itt vannak elhelyezve a híradástechnikai rendszerek. Vezetőállomány vészhelyzeti értesítésének eszközrendszere Vezetőállomány vészhelyzeti értesítése mobiltelefonon, vagy vonalas telefonon történik. Üzemi dolgozó veszélyhelyzeti eszközrendszerének riasztásának eszközrendszere Tekintettel arra, hogy a telephelyen az irodahelyiség és az őrszoba a munkahelyhez közel van, a telephelyvezető vagy a robbantásvezető állandóan jelen van, ezért az üzemi dolgozókat hangos kiáltással vagy szóban értesítik. Az üzemi dolgozók ilyen esetekben a tűzvédelmi előírás szerint köteles egymást is értesíteni. Vészhelyzeti híradás eszközei és rendszere A robbanóanyag raktár a felszerelt riasztóberendezésekkel van kapcsolatban, a rendszert üzemeltető szolgáltatóval és a rendőrséggel. Ezen belül mobil telefonok és vonalas telefonok segítségével tudnak tájékoztatni. Távérzékelő rendszerek A telephelyen kiépített kamera rendszer működik, továbbá több helyre behatolás érzékelő került telepítésre, melyeknek végpontjai a biztonsági őrökhöz kötöttek be. 27 Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. és Dr. Szakál Béla (2006): Biztonsági Elemzés 68. old. 39