KAPOSVÁR HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Átírás

1 KAPOSVÁR HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: 71/2004.(IV.22.) önkormányzati határozat KAPOSVÁR április

2 TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJAI... 3 Országos, regionális, megyei és kistérségi prioritások... 3 A Nemzeti Fejlesztési Terv céljai... 3 A Dél-Dunántúli Régió Komplex Fejlesztési Programjának kiemelt prioritásai... 3 Somogy megye településrendezési terve... 4 Helyi adottságok, értékek lehetőségek A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE... 7 Swot analízis... 7 A településfejlesztési stratégia szintjei JÖVŐKÉP STRATÉGIAI CÉLOK I. Stratégiai cél II. Stratégiai cél III. Stratégiai cél IV. Stratégiai cél V. Stratégiai cél VI. stratégiai cél VII. stratégiai cél VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS FENNTARTÁSI PROGRAMOK A TUDÁSIGÉNYES GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE MEGKÖZELÍTHETŐSÉG JAVÍTÁSA A VÁROSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Lakásgazdálkodási program az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztése az oktatás fejlesztése, az egyetemváros programjának kiszélesítése A közművelődés, a művészeti élet erősítése A sportolási és szabadidős tevékenységek fejlesztése A város és a térség turisztikai fejlesztése A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA A hulladékgazdálkodás újrastrukturálása Zaj- és rezgésvédelem levegőminőség védelem Vízminőségvédelem Talajvédelem...44 A zöldfelületi rendszer fejlesztése A táj és a természet védelme TERÜLETI REHABILITÁCIÓ Belváros rehabilitációja Lakótelepek rehabilitációja, panelépületek rekonstrukciója

3 2.7 KULTURÁLIS, MŰVÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME Műemléki, építészeti értékvédelem Régészeti emlékek védelme és bemutatás Köztéri műalkotások gyarapítása és megóvása VÁROSIGAZGATÁS ÉS VÁROSÜZEMELTETÉS MODERNIZÁLÁSA Informatikai rendszer fejlesztése, intelligens város kialakítása Városkörnyéki együttműködés javítása Városimázs javítása, a Kaposvár-identitás erősítése

4 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 1.1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR évi LXXVIII. törvény (Étv) pont (fogalom-meghatározások) szerint: Településfejlesztési koncepció: a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum pont (fogalom-meghatározások) szerint: Önkormányzati településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági szociálisegészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás: 1.2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJAI ORSZÁGOS, REGIONÁLIS, MEGYEI ÉS KISTÉRSÉGI PRIORITÁSOK A város településfejlesztési stratégiájának meghatározása: az országos (Nemzeti Fejlesztési Terv, Országos Területrendezési Terv) regionális (Dél-Dunántúli Régió Komplex Fejlesztési Programja, 1999) megyei (Somogy Megye Területrendezési Terve) kistérségi programokban rögzített elhatározások és összefüggések figyelembevétele A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV CÉLJAI A terv a következő átfogó célokat határozta meg, a fő cél: az életminőség javítása mellett: I. Egészséges, képzett, innovatív és szolidáris társadalom kialakítása; II. A gazdaság versenyképesség növelése; III. A környezetminőség javítása, fenntartható erőforrás gazdálkodás; IV. A kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése; V. A tudásalapú társadalom és a szolgáltató közigazgatás feltételeinek megteremtése. A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK KIEMELT PRIORITÁSAI Közlekedésfejlesztés A nemzetközi közlekedési kapcsolatok fejlesztése 3

5 A hazai interregionális közlekedési kapcsolatok fejlesztése A dél-dunántúli régió belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése Humánerőforrás-fejlesztés A régió humánerőforrás-fejlesztési stratégiájának kidolgozása Foglalkoztathatóság javítása Regionális egészségügyi struktúra kialakítása Az oktatás és képzés fejlesztése Innováció fejlesztés A régió K+F tevékenységének támogatása Az innovációs transzfer rendszerek fejlesztése Innovatív kísérleti projektek Ipari szerkezet és technológiaváltás Hálózatszerű gazdaságfejlesztés Külföldi működőtőke vonzása Piacképesség fokozása Az agrárszektor fejlesztése Integrált élelmiszergazdaság Üzleti szolgáltatások fejlesztése Az idegenforgalom fejlesztése Termál és gyógyturizmus fejlesztése Szelíd turizmus fejlesztése Kulturális és rendezvényturizmus Vízi turizmus Régiómarketing A Dél-Dunántúl kommunikációs programjának kidolgozása A belső identitás erősítése A régió promóciója Felkészülés az EU csatlakozásra A területfejlesztési intézményrendszer fejlesztése Interregionális kapcsolatok erősítése A Balaton komplex fejlesztése SOMOGY MEGYE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Speciális szabályozások, szempontok, ajánlások a településrendezési tervek készítéséhez: Fékezni kell a beépítésre szánt területek további növelését a természet közeli területek védelme érdekében. A somogyi táj és településkép védelme érdekében még a városias térségekben is kerülni kell a túl magas beépítés terjedését, ezért a magasházak építésének tervezését és engedélyeztetését előzetes településképi vizsgálathoz célszerű kötni. Az elszlömösödött, leromlott területek felújítását a belső területek feltárásával kell ösztönözni. A lakófunkció külterületbe kihelyezése nem cél, ezért a külterületi tájhasználatot és 4

6 építési lehetőségeket szabályozni, irányítani szükséges. Különösen a Balaton-parton és Kaposvár térségében szükséges azonnali intézkedés. Az ipari parkok jelenleg zöldmezős beruházásként valósulnak meg. Törekedni kell az ésszerű tájhasználatra. A megyei területrendezési terv fontosabb szabályozási irányelvei Meg kell akadályozni az indokolatlan belterület-növekedéseket, amelyek a történeti struktúrát (táj-település) megtörhetik. Meg kell akadályozni a települések belterületi határánál szuburbiák képződését (bevásárló-, szálláshelyek, üzemanyagtöltők, óriási reklámok, stb.). A tervezett elkerülő utak és autópálya csomópontok bevezető útjainak környezetében fokozott figyelmet kell szentelni a településszerkezetre gyakorolt hatásnak és korlátozni kell a bekötések mentén szuburbiák megjelenését. Lehetőség szerint minimumra kell csökkenteni a zöldmezős beruházások, külterületi ipari parkok létesítését. Új tanyás térségeket a már meglévő térségekben kell kijelölni az épületek méretét, tájba illesztését szabályozni kell. A táj, vagy a tájban megjelenő település sziluettjének áttörését bel-, vagy külterületi vertikális létesítménnyel kerülni kell. Különös figyelmet kell szentelni az elkerülő utak tájba illesztésére, ezek környezetének gondos tervezésére, véderdő telepítésére, hirdetések korlátozására. Különös gondot kell fordítani a nem építési területen is elhelyezhető köztárgyak védelmi berendezések elhelyezésére. Különös gondot kell fordítani a tájkaraktert befolyásoló nagyobb horizontális vagy vertikális létesítmények elhelyezésére (pl. víztorony, takarmánykeverő, olajfinomító, bányaipari szállító rendszerek, hálózati olaj-, szennyvíz, távfűtő vezetékek, stb.) A villamos hálózati rendszer 120 kv-os és ennél alacsonyabb feszültségű vezetékeinek rekonstrukciójánál vagy újak létesítésénél a vezetékeket földkábelként kell elhelyezni. A 120 kv-nál magasabb feszültségű a jelenlegi szabványok szerint csak légvezetékként létesíthető vezetékek nyomvonalainál mérlegelni kell a tájkarakterre és az épített örökség értékeire gyakorolt hatást, hatástanulmányt kell készíteni. Korlátozni kell a mikrohullámú adótornyok és egyéb távközlési tornyok létesítését. Új tornyok építése helyett a meglévő magas építmények felhasználását kell előirányozni, ha ez műemléki vagy esztétikai érdeket nem sért - vagy más célú, már meglévő adótornyokra való telepítést kell szorgalmazni. Új torony építése csak hatástanulmány megengedő véleménye alapján engedélyezhető. Különös gondot kell fordítani a mezőgazdasági, zöld- és erdőterületeken, vízparti területeken a rendeltetésszerű használathoz tartozó egyébként építési telek kialakítása nélkül is elhelyezhető építményekre. Ezeknek a kulturális örökség adott helyen meglevő értékeire gyakorolt hatását külön szükséges vizsgálni. A Kaposvári kistérség területfejlesztési koncepciója (2000.) A térség kitörési pontjának az idegenforgalmat jelöli meg. Kiemelt feladat kell legyen Kaposvár és vonzáskörzete együttműködésének elmélyítése, a képzés, az egészségügyi és szociális ellátás, a térségmarketing, a turizmus, a gazdasági munkamegosztás számos területén. A város a vonzáskörzet fontos felvevő piaca is. 5

7 A turizmus területén a kaposvári agglomeráció és a zselici mikrotérség szorosabb együttműködése indokolt lenne. A kistérség agráriumának átalakításában, fejlesztésében a katalizátor Kaposvár lehetne, hasznosítva a város agrárinnovációs potenciálját. A munkaerőképzést, -átképzést szintén a meglévő városi intézményhálózat oldhatja meg, az iskolaváros jelleg a térség szellemi életére is kihat. Törekedni kell arra, hogy a felsőoktatási intézmények szervesen integrálódjanak a térség gazdasági, kulturális és tudományos életébe, együttműködve az önkormányzatokkal, a gazdálkodó szervezetekkel és a civil szférával. HELYI ADOTTSÁGOK, ÉRTÉKEK LEHETŐSÉGEK A települési koncepció meghatározását megelőzően vizsgálni kell a település sajátos értékeit a település fejlesztés erőforrásait a fejlődést gátló tényezőket a fejlődés lehetséges alternatíváit az egyes alternatívák megvalósulásának feltételeit és következményeit 6

8 1.3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK kedvező földrajzi fekvés, jó térségi kitekintés, oktatási központ, egyetemi város, püspökség egészséges környezet, sok zöldfelület, emberléptékű nagyságrend, megfelelő intézményhálózat a városi, megyei regionális társközponti funkciókra, fejlett közüzemi infrastruktúra, környezetszennyező ipar hiánya taszári repülőtér, kaposújlaki repülőtér közelsége, kulturális, művészeti, tudományos élet sokszínűsége, nyitott önkormányzat. jelentős nagyságú vonzáskörzet GYENGESÉGEK kedvezőtlen közúti közlekedési kapcsolatok felújításra szoruló városi intézményhálózat és úthálózat egy része alacsony átlagkereset, demográfiai probléma, öregedő korstruktúra, idegenforgalmi szálláskínálat gyengesége, minőségi szálláshely hiánya, kvalifikált munkahelyek korlátozott száma, ipari parkok, magas technikai ipar hiánya, alacsony tőkevonzó képesség, lakótelepi lakások magas száma, lakótelepi környezet leromlása, elöregedett víziközmű hálózat, szociális ellátásra szorulók magas száma. LEHETŐSÉGEK gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolódás lehetősége; turizmus fejlesztése (gyógy-, konferencia-, vásár-, lovasturizmus) célzott marketing; EU-s pályázatok kihasználása, taszári repülőtér polgári célú működése, Kaposvári Egyetem fejlesztése, egyetemi innovációs park létrehozása, a belváros rehabilitációja, karaktermegőrzéssel, ipari és más gazdasági területek kialakítása, térségi és regionális kapcsolatok erősítése, hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás, feldolgozás, szelektív hulladékgyűjtés, színvonalas szabadidő eltöltés lehetőségének kialakítása, kerékpáros közlekedés fejlesztése. VESZÉLYEK a népesség fogyása, közlekedési beruházások elmaradása, illetve elhúzódása (M9, M65, M67) taszári katonai repülőtér bezárása, regionális társközponti szerepkör gyengülése, katonai logisztikai szerepkör elvesztése, gyermeklétszám csökkenése okán az intézmények kihasználtsági mutatója romlik erős társadalmi polarizálódás, leszakadó rétegek növekvő száma, kvalifikált munkaerő, végzős diplomások elvándorlása. 7

9 Ezt követően meg kell határozni a város jövőképét, azokat a településfejlesztési stratégiai célokat (és alapelveket), amelyek a további településrendezési eszközök (településszerkezeti terv, szabályzati terv és helyi építési előírások) tervezésének alapját kell képezzék. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZINTJEI jövőkép stratégiai célok közvetlen célok programok A jövőkép megvalósítása csak stratégiai célok elérésével lehetséges. A stratégiai célok olyan hosszútávon megvalósuló elhatározások, melyek eléréséhez jól körülhatárolható közvetlen célok teljesítése szükséges. A közvetlen célok megvalósítása érdekében az aktuális (és folyamatosan aktualizálható) programok megfogalmazása és megvalósítása elkerülhetetlen. A vázolt célpiramis -ból következik, hogy annak konstans eleme a jövőkép, mely a stratégiai célok összességén, mint alappilléreken nyugszik. A koncepcióban szereplő közvetlen célok egymásutánisága nem jelent rangsort, azok többnyire együttesen a hangsúlyok helyének változásával - szolgálják a stratégiai célok megvalósulását. A településfejlesztési stratégia szintjein a programok, a közvetlen célok nem egymástól függetlenül, elszigetelt fejlesztési elemek, hanem egy összefüggő rendszer részeként szolgálják a célpiramis csúcsán megjelenő jövőkép megvalósulását a szinergikus hatások eredőjeként. 1.4 JÖVŐKÉP Kaposvár regionális társközpont és kistérségi központ szerepkörét egyre erősítő, természeti-, települési- és társadalmi környezetében harmonikusan fejlődő sokszínű, városias település. Az értékes adottságok megőrzésével, a lehetőségek hatékony kihasználásával és a fejlődés folyamatos fenntartásával a hetvenezres város lakóinak otthonát, életminőségük magas színvonalát, biztos megélhetésüket és nyugodt, kulturált életfeltételeiket biztosítja. Kaposvár olyan város, ahol jó élni, ahol jó befektetni. A Dráva és a Balaton ölelésében, a zselici lankák és a Kapos folyó északi oldalán elterülő enyhe lejtésű területre épült Kaposvár. A városnak és környékének a történelme egyidős a magyar állam létrejöttével. Dél-Dunántúl földrajzi középpontjában fekvő település mezőgazdasági területek központja volt egész történelme során. Ma Kaposvár megyei jogú város, püspöki székhely és egyetemi város, amely lüktető életet él. A helyi hagyományok és örökségek gazdagságából táplálkozva a kulturális és a művészi élet központjává vált. Művészeti együttesei országhatáron túl is ismertek, nemzetközileg elismert 8

10 alkotómunka folyik a Csiky Gergely Színházban. A város híres szülöttei: Rippl Rónai József és Vaszary János. Számos rangos kulturális és művészeti rendezvényeken kívül sokszínű és gazdag sportprogramokkal teszi kellemessé a lakosok és a városba látogató vendégek szabadidejét. Az idegenforgalom egyik húzóereje a lovas hagyományok és a gyógyhatású termálvíz, illetve a város környékén található zselici erdők, tavak, amelyek közül kiemelkedik a Deseda-tó. Somogyország fővárosának rendkívül szép eklektikus és szecessziós épületegyüttesei is figyelmet érdemelnek. Az elmúlt évtizedben Kaposvár a régió egyik legjelentősebben fejlődő gazdasági és kereskedelmi központjává alakult. Kaposvár előreszámított népessége az alacsony hipotézis alapján 2015-ben 65300, a közepes szerint 68100, a magas változat teljesülése esetén pedig fő lesz (Központi Statisztikai Hivatal Somogy Megyei Igazgatóságának adatai). Legnagyobb valószínűsége a közepes változat bekövetkezésének van, amely enyhén csökkenő létszám mellett jelentős mértékű elöregedést mutat. Kaposvár városának az építés, a gyarapodás, a lakói elképzeléseinek és a családok terveinek valóra váltása a legfontosabb stratégiája. Az igények mind teljesebb kielégítését az egyre komfortosabb városi környezet fogja biztosítani. Azokat a vállalkozásokat, beruházásokat és elképzeléseket támogatja a város, amelyek megvalósulása a kaposváriak jobb létét és a piacgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottságot eredményezik majd. Olyan üzemek épülnek, amelyek tisztességes munkáért tisztes munkabért fizetnek. A Kaposváron végzetteknek a tudás mellé az önmegvalósítás lehetőségét kínálja a város. Kaposvár olyan város legyen, ahol az emberek számíthatnak egymásra, ahol érezhetik, hogy egy közösséghez tartoznak. Ha bajban vannak, akkor van, aki segítségükre sietnek. Ha örömük van, van kivel megosztani. Érezhetik, hogy vannak olyan nagy közös célok, amelyet a múlt és jövőbe vetett hit inspirál. Kaposvár lakói jól érezhetik magukat városukban, elégedettek lehetnek a szolgáltatások általános színvonalával, és optimistán élhetik mindennapjaikat. A város életének aktív résztvevői kell, hogy legyenek.. 9

11 JÖVŐKÉP Kaposvár harmonikusan fejlődő, sokszínű, városias település, ahol jó élni. ALAP CÉLOK A város épített környezetének és természeti adottságainak harmonikus fejlesztése és működtetése. A város regionális társközpont szerepének erősítése és a kistérségi központ feladatainak városon belüli bővítése. S T R A T É G I A I C É L O K Kaposvár legyen a kaposváriak otthona megfelelő életminőséget biztosító lakható város, Kaposvár legyen a megye, a kistérség oktatási, tudományos, egyházi, sport-, kulturális és művészeti élet központja, a régió társközpontja. Kaposvár legyen élenjáró az idegenforgalom, a konferencia-, gyógy- és termálturizmus, a vendéglátás, a szolgáltatás területén, ahová jó ellátogatni. Kaposvár legyen a régió logisztikai központja. Kaposvár legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható emberi léptékű városias település. Kaposvár legyen erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a tudásalapú gazdaság erősítésére törekszik, ahová jó befektetni. Kaposvár legyen fejleszthető szerkezetű település, a régió erős társközpontja.

12 1.5 STRATÉGIAI CÉLOK Kaposvár legyen a kaposváriak otthona, megfelelő életminőséget; ellátást, egészséges, rendezett, igényes települési környezetet és erős humán infrastruktúrát biztosító lakható város, mellyel lakói azonosulhatnak, ugyanakkor megfelelő vonzást gyakorol a befektetőkre és az idegenforgalomra. Kaposvár legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható (fenntartható fejlődés) emberi léptékű városias település, amely a természeti, települési és társadalmi környezetével harmóniában fejlődik, erősödik a humán infrastruktúra, ahol a területek és a helyi gazdaság további fejlesztése miatt esetleg bekövetkező többletterhelés és a környezet átfogó fejlesztése során a biológiai aktivitás, valamint a terhelhetőség növelése összhangba kerül. Kaposvár legyen erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a tudásalapú gazdaság erősítésére törekszik, melynek gazdasága mindenkor kihasználja tradíciójából és térségi helyzetéből adódó lehetőségeket, a meglévő és fejlesztendő területi és infrastruktúra-adottságokat, a rendelkezésre álló humán erőforrásokat. Kaposvár legyen az országos, regionális és kistérségi koncepciók, illetve a térszerkezeti adottságok figyelembevételével fejleszthető szerkezetű település, a régió erős társközpontja, mely képes befogadni a távlatban jelentkező fejlesztési igényeket, és melyben a közlekedési hálózat fejlesztései hozzájárulnak a települési környezet és a városi élet életminőség pozitív irányú formálásához. Kaposvár legyen a megye, a kistérség oktatási, tudományos, egyházi, sport-, kulturális és művészeti központja, a régió társközpontja, a jövő tudásalapú társadalmának kialakításában jelentős szerepet játszó egyetemi város. Kaposvár legyen a régió logisztikai központja. Kaposvár legyen élenjáró az idegenforgalom, a konferencia-, gyógy- és termálturizmus, a vendéglátás, a szolgáltatás területén, amelyek kitörési lehetőséget biztosítanak a város és a térsége számára, mindenkor kihasználva hagyományait, lehetőségeit, meglévő és fejlesztendő adottságait, a rendelkezésre álló forrásait. 10

13 I. STRATÉGIAI CÉL Kaposvár legyen a kaposváriak otthona, megfelelő életminőséget; ellátást, egészséges, rendezett, igényes települési környezetet és erős humán infrastruktúrát biztosító lakható város, mellyel lakói azonosulhatnak, ugyanakkor megfelelő vonzást gyakorol a befektetőkre és idegenforgalomra. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok: a városközpont karakterének megőrzése, tömbrehabilitációk, a belváros központ jellegű funkcióinak erősítése, a gyalogoszóna fejlesztése a lakásfeltételek javítása bérlakások, garzonház, nyugdíjasház, fecskeház építése a belváros rehabilitációja a lakáskínálat növelésével a családi házas területek kijelölése a lakótelepek rehabilitációja (épületek hőszigetelése, belső közmű rekonstrukció, nyílászárók valamint közterületeik felújítása) intézmények rekonstrukciója, korszerűsítése, szolgáltatások körének bővítése tartalék intézményterületek kijelölése a közterületek fejlesztése, környezetrendezés, közterületek rehabilitációja, humanizálása zöldterület-fejlesztések: ki kell alakítani a város zöldövezeti rendszerét, melynek gerince a Kapos völgye a becsatlakozó patakvölgyekkel közparkok folyamatos fejlesztése, újak létrehozása, berendezésekkel, játszó- és sporteszközökkel való ellátása infrastrukturális feltételek fejlesztése, út-járdahálózat minőségének javítása szociális ellátás: az alapellátáshoz tartozó szolgáltatások fejlesztése, a hiányzó nappali ellátások biztosítása hiányzó ellátási formák biztosítása új Hajléktalan Gondozási Központ kialakítása Családsegítő Központ elhelyezésének megoldása egészségügyi ellátás: az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése iskola egészségügy fejlesztése védőnői szolgálat technikai, tárgyi feltételeinek javítása alapellátás teljes privatizációja ügyeleti és sürgősségi betegellátás megoldása Kórház korszerűsítése 11

14 gyermekjóléti ellátások: gyermekjóléti központ működtetése iskola egészségügy fejlesztése családok átmeneti ellátásának biztosítása a szükséges gyermekvédelmi szakellátások biztosítása II. STRATÉGIAI CÉL Kaposvár legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható (fenntartható fejlődés) emberi léptékű városias település, amely a természeti, települési és társadalmi környezetével harmóniában fejlődik, ahol a területek és a helyi gazdaság további fejlesztése miatt esetleg bekövetkező többletterhelés és a környezet átfogó fejlesztése során a biológiai aktivitás, valamint a terhelhetőség növelése összhangba kerül. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok védett és védelemre érdemes táji, természeti elemek megóvása a nem védett tájban a tájkarakter megőrzése, a területek ökológiai aktivitásának növelése térségi együttműködéssel törekedni kell a zöldhálózatok rendszereinek kialakítására, a meglévő és tervezett erdők, zöldterületek egységes rendszerbe szervezésével (parkerdők) a környezetet zavaró tevékenységek által okozott terhelés, fokozatos csökkentése a közterületek rendezése, a környezet esztétikai értékeinek növelése, fasorok felújítása, telepítése a Kapos-völgyi ökológiai folyosó megvalósítása, a felszíni vizek minőségének javítása vízbázisok védelme, az ivóvíz minőségének biztosítása ütemezett erdőfejlesztések (patakvölgyek, mezőgazdasági területek védelme) városi közparkok felújítása, bővítése minimumra kell csökkenteni a zöldmezős beruházások létesítését a barnamezős beruházások szorgalmazása, elősegítése a város környezeti állapotát és lakóit károsan terhelő telephelyek megszűntetése, számukra új lehetőségek teremtése (Cseri úti hulladékforgalmazó, Fő utcai tömbbelsőben levő ipari üzem stb.) Kaposvár legyen a környezetével harmonikusan együttélő, a környezeti erőforrásokkal jól gazdálkodó város, mely érzékenyen ügyel a környezeti elemek állapotára, az egészséges lakókörnyezet biztosítására, hosszú távra megteremti a korszerű környezethasználat feltételeit és felvállalja az eddigi környezetkárosodások felszámolását, a városkörnyéki környezeti állapot minőségjavítását. A környezet harmonikus fejlesztésének eszközrendszere nemcsak a település közvetlen céljait, hanem a régió egészének megítélését is szolgálja, elsősorban a hulladékgazdálkodás és a vízbázis-védelem területén. A feladat hatékony megvalósításával jelentős fejlesztési források rendelhetők a stratégiai cél eléréséhez. 12

15 a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket megalapozó információs rendszer kiépítése, a környezetvédelem ügyének társadalmasítása, tudatformáló nevelés elterjesztése, a környezetbiztonság koncepcionális kidolgozása hulladékgazdálkodás kialakítása a térségben mintaértékű hulladékkezelés, hasznosítás és környezetkímélő ártalmatlanítás megvalósítása, energia- és nyersanyagfogyasztás mérséklése, hasznosító ipar fejlesztése zaj- és rezgésterhelés elleni védelem kidolgozása a belterületi lakórészeket és a főutak menti településrészeket érintő hatások csökkentése érdekében levegőminőség védelem érdekében komplex védelmi intézkedések kidolgozása vízminőség védelem, kiemelten kezelve a vízbázis védelem kérdéskörét talajvédelem, a hiányzó infrastruktúra pótlása és a területhasználat racionalizálása eszközeivel III. STRATÉGIAI CÉL Kaposvár legyen erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a tudásalapú gazdaság erősítésére törekszik, melynek gazdasága mindenkor kihasználja tradíciójából és térségi helyzetéből adódó lehetőségeket, a meglévő és fejlesztendő területi és infrastruktúraadottságokat, a rendelkezésre álló humán erőforrásokat. A térséggel együttműködő olyan helyi gazdaságra van szükség, amelynek különböző méretű egységei egyaránt képesek alkalmazkodni a változó piaci, gazdasági és környezeti követelményekhez, ahol jó befektetni. E stratégai cél elérése érdekében kiemelt feladatok piacgazdasági értelemben teljes foglalkoztatást eredményező fejlett technikai színvonalat, magasabb szakértelmet igénylő és magasabb átlagkeresetet biztosító környezetbarát gazdaság létrehozása új gazdasági területek kijelölése és infrastrukturális előkészítése a Keleti Ipari Park bővítése a meglévő és fejlődő vállalkozások működési feltételeinek javítása, az EU követelményekhez való alkalmazkodáshoz szükséges fejlesztések elősegítése a kistérségi és régiós támogatási források együttes felhasználásával az inkubátorház eredményes működtetése, ténylegesen a kezdő vállalkozóké legyen a táji, természeti és morfológiai szempontból érzékeny, mezőgazdasági hasznosítású területeken a tájfenntartó gazdálkodás kialakítása a táji, természeti adottságokban illetve a helyi hagyományokban rejlő lehetőségek kihasználása az idegenforgalom, a turizmus fejlesztése érdekében (tájfejlesztő 13

16 programok, lovasturizmus, kerékpáros turizmus, Deseda tó idegenforgalmi fejlesztése, háziasított állatok parkja) kutatási és fejlesztési tevékenység integrálódása az ipari parkokba (a Kaposvári Egyetemre alapozva) a volt Füredi II. Laktanya hasznosítása a környezetkímélő tevékenységet folytató kisés középvállalkozások részére megfelelő feltételek az értelmiség letelepítéséhez és megtartásához az agrár-innováció iparra épülésének támogatása IV. STRATÉGIAI CÉL Kaposvár legyen az országos, regionális és kistérségi koncepciók, illetve a térszerkezeti adottságok figyelembevételével fejleszthető szerkezetű település, a régió erős társközpontja, mely képes befogadni a távlatban jelentkező fejlesztési igényeket, és melyben a közlekedési hálózat fejlesztései hozzájárulnak a települési környezet és a városi élet életminőség pozitív irányú formálásához. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok a város és a környéke átfogó közlekedésfejlesztési koncepciójának elkészítése a térségi átjárhatóság (országos főutak) a város közlekedési kapcsolatainak javítása a tervezett gyorsforgalmú utak megépítése (M9, M65, M 67) (Országos Területrendezési Tervben szereplő nyomvonal megváltoztatása) a vasúti szállítás fejlesztése - a nemzetközi törzshálózati fővonal kétpályásra történő átépítése (E71) (Országos Területrendezési Terv) a tervezett gyorsvasút Kaposvárhoz közeli megállóhelyének szorgalmazása a belső városi közlekedés fejlesztése, a szerkezeti hiányok pótlása, felújítása (járda) a belső területek forgalomcsökkentése a tömegközlekedés felülvizsgálata a helyi és helyközi autóbusz-pályaudvar tárolóterületének kijelölése a gyalogoszóna kiterjesztése (sétáló övezet) a kerékpáros-hálózat fejlesztése (országos) a polgári repülőtér (a taszári repülőtér polgári hasznosítása) a regionális logisztikai központ feltételeinek biztosítása A hasonló megyei jogú városokhoz viszonyított kedvező közmű ellátottsága ellenére 14

17 fennálló ellátottsági hiányok pótlásának, mennyiségi igények ellátásának megoldása. A mennyiségi ellátottság megoldását követően a minőségi ellátás javítását szolgáló fejlesztési igények, elvárások meghatározása. A közművek elhelyezésénél -föld felett és föld alatt is- racionálisabb területfoglalásra való törekvés, valamint az igényesebb, esztétikusabb fizikai megjelenést, szolgáló követelmények meghatározása. V. STRATÉGIAI CÉL Kaposvár legyen a megye, a kistérség oktatási, tudományos, egyházi, sport-, kulturális és művészeti élet központja, a régió társközpontja, a jövő tudás- és értékalapú társadalmának kialakításában jelentős szerepet játszó egyetemi város. Az oktatás, kulturális és művészeti központi szerepkör szinergikus hatásaival elősegíti a gazdaság egyes szektorainak fejlődését is, elsősorban az idegenforgalom, vendéglátás, szolgáltatás területén. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok oktatás innovációs tudáspark létrehozása az egyetem mellett a Kaposvári Egyetem fejlesztése, új egyetemi karok indítása kollégiumi ellátás színvonalának fejlesztése középiskolai oktatás bővítése szakmai végzettséget biztosítva a szakképzés struktúrájának átalakítása, piaci igényekhez igazodó szakképzés kialakítása regionális szakképző központ létrehozása kultúra-művészet a helyi szellemi és tárgyi kulturális örökség megőrzése, védelme a művészeti és kulturális értékek országos ismertségének növelése a fiatalok részére színvonalas szórakozási lehetőségek biztosítása az időskorúak közösségi életének támogatása a nemzeti és etnikai csoportok kulturális tevékenységének támogatása a Csiky Gergely Színház felújítása a Vaszary Képtár, Vaszary Emlékház, a Kaposszentjakabi Apátság romkertje, a Rippl-Rónai Múzeum és Emlékház népszerűsítése a magángyűjtemények bemutatása a városi nagyrendezvények fejlesztése, a kulturális turizmus vonzerejének bővítése sport multifunkcionális sportcsarnok a konferencia- és vásárközpont területén építése sportlétesítmények korszerűsítése 15

18 rekreációs területek kijelölése zöldterületeken szabadtéri sportpályák kialakítása kiemelt hazai és nemzetközi sportesemények rendezése közösségi célú sportlétesítmények építése a Deseda-tónál rekreációs célú sportlétesítmények építése VI. STRATÉGIAI CÉL Kaposvár legyen a régió logisztikai központja. A logisztikai központok elhelyezkedésének fő motivációi: közelebb lenni a piacokhoz, ezzel rövidítve a szállítási átfutási időket, optimalizálva a szállítási költségeket és rugalmasabbá tenni a vevők kiszolgálását. Magyarországon már megjelentek azok a vállalatóriások, akik regionális elosztófunkciókat helyeztek el az országban s a másik oldalról megjelentek a legnagyobb logisztikai szolgáltatók is, akik a speciális igényeket és európai az sztenderdeket egyaránt biztosítani képesek. Fontos A logisztikai regionális központok többsége már megjelent a hazai piacon általában Budapest környékét választva telephelyül. Az újonnan fejlesztett logisztikai központok, raktárépületek többségét a végfelhasználók igényei szerint építik ki (gyakran maguk a végfelhasználók). Maga a logisztikai tevékenység részben a modern technológiának köszönhetően fajlagosan alacsonyabb foglalkoztatást jelent, mint a feldolgozó ágazatok azonban sokszor bizonyos feldolgozó ágazatok is csatlakozni tudnak, mintegy beszállítói típusú klasztert képezve (pl. csomagolóanyag gyártás). E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok Regionális logisztikai központ helyének kijelölése Regionális logisztikai központ közlekedési feltételeinek kialakítása a gyorsforgalmi úthálózati kapcsolatok (M9, M65, M 67) a vasúti teherszállítás létesítményeinek fejlesztése, a nemzetközi törzshálózati fővonal kétpályásra történő átépítése (E71), a tervezett gyorsforgalmi vasút Kaposvárhoz közeli megállóhelye a taszári repülőtér polgári hasznosítása meglévő iparterületek bővítési lehetőségei, új területek feltárása belső közlekedési hálózat fejlesztése A fenti nagyléptékű infrastrukturális fejlesztések, valamint Kaposvár geográfiai / geopolitikai helyzete együttesen teremthetik meg a regionális (elsősorban a déli, azaz olasz, horvát és 16

19 szlovén térségek irányában intenzív) logisztikai bázis kialakítását. VII. STRATÉGIAI CÉL Kaposvár legyen élenjáró az idegenforgalom, a konferencia-, gyógy- és termálturizmus, a vendéglátás, a szolgáltatás területén, amelyek kitörési lehetőséget biztosítanak a város és a térsége számára, mindenkor kihasználva hagyományait, lehetőségeit, meglévő és fejlesztendő adottságait, a rendelkezésre álló forrásait. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok dél-dunántúli vásár- és konferenciaközpont létesítése a kaposvári Városi Fürdő teljes rekonstrukciója, gyógyfürdő részlegének további fejlesztése, új strandmedencék építése Deseda-tó idegenforgalmi fejlesztése, parti sáv megvalósítása minőségi szálláshelyek biztosítása balneoterápiára épülő gyógyturizmus kialakítása, négycsillagos szálloda építése a lovassport presztízsének emelése, komplex kiszolgáló bázis megteremtése a háziasított állatokat bemutató park létrehozása, állatsimogatóval, kalandjátszóparkkal városbemutató idegenvezetések, a város értékeinek bemutatása a város közvetlen térségének (Szenna, Deseda, Zselic) bemutatása túraútvonalak működtetése a kerékpáros turizmus feltételeinek kialakítása a Zselicségben, kerékpárutak építése Kaposvár és Szigetvár, Kaposvár és Balaton között 17

20 2. VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS FENNTARTÁSI PROGRAMOK 2.1 A TUDÁSIGÉNYES GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE Helyi gazdaság partnerségi programjának fejlesztése, az új, korszerű munkahelyek létrehozásának lehetséges scenáriói Kaposvár gazdaságának fejlődési lehetőségei nagymértékben függnek attól, hogy miként áll helyt a városok versenyében, képes-e kihasználni komparatív előnyeit és vonzani külső befektetőket. Cél A piacgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatást eredményező fejlett technikai színvonalat, magasabb szakértelmet és magasabb keresetet biztosító környezetbarát gazdaság létrehozása. Az oktatási és képzési rendszer fejlesztése a versenyképes tudás megszerzéséhez. Új, fejlett technikájú, magas átlagfizetést biztosító munkahelyek teremtése. A város és környezete adottságaiból kiválasztott arculatot erősítő befektetői kör tudatos vonzására való törekvés (pl. élelmiszeripar, erdőgazdaság, faipar, papíripar, stb.). Méz-feldolgozóüzem létrehozása Középméretű növény-olajfeldolgozó vállalkozás beindítása, amely Dél- Dunántúl ellátója lehet. A húsipari fejlesztések lehetőséget adnak a jelentős exportteljesítmény mellett a belföldi piaci részesedés fokozására. Zöldség-gyümölcs nagybani piac kialakítása. A kisgazdaságok fontos kiegészítő tevékenysége lehet a családi szintű savanyító, gyümölcsfeldolgozó, zöldségszárító kisüzemek létesítése. Iparos udvar vagy mesterségek háza létrehozása a helyi különleges szakmák és termékek bemutatására (pl. zongorakészítő, toronyóramester stb.). Helyi adókedvezmények, az önkormányzati beruházási, felújítási munkák vállalkozásba adásánál helyi vállalkozások versenyelőnyének biztosítása, a jogszabályi keretek adta lehetőségeken belül. A potenciális befektetők közvetlen megkeresése, számukra széleskörű információ adása, vonzó feltételek kiajánlása, a befektetések előkészítése során sokrétű, rugalmas szolgáltatások nyújtása az önkormányzat részéről. Magas technikai tudást igénylő és magasabb bért nyújtó munkahelyek előnyben részesítése. 18

21 Cél Új gazdasági területek kijelölése és infrastrukturális előkészítése A műszaki infrastruktúra fejlesztése, különös tekintettel a szennyvízcsatornázás teljes körűvé tétele, a hulladék elhelyezés és ártalmatlanítás hosszú távú megoldása. A város úthálózatának rekonstrukciója, a város közlekedési kapcsolatainak javítása, tervezett gyorsforgalmi utak megépítése. A vasúti szállítás fejlesztése. A Taszári Polgári Repülőtér üzemeltetéséhez szükséges feltételek megteremtése. Az építendő új bevásárlóközpontok, kereskedelem részére megfelelő területek biztosítása. A volt Füredi II. laktanya hasznosítása a környezetkímélő tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások részére. Az egyik országos katasztrófavédelmi bázis létrehozása Kaposváron, kihasználva a repülőtér közelségét, együttes bevetés-irányítás (mentők, tűzoltók) lehetőségét. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Városi Tűzoltóság és a mentőállomás elhelyezése a volt Füredi laktanya területén. A Keleti Ipari Park bővítése és az új ipari telephelyek kialakítása. Az ipari parkok, iparterületek, növekvő számú vállalkozások kiszolgálására logisztikai központ(ok) létesítése. Az agrár-innováció iparra épülésének támogatása. Cél A meglévő és fejlődő vállalkozások működési feltételeinek javítása, az EU követelményekhez való alkalmazkodáshoz szükséges fejlesztések elősegítése a kistérségi és régiós támogatási források együttes felhasználásával A kistérségi, megyei és régiói együttműködés lehetőségeinek, formáinak megtalálása és kihasználása. A nemzetközi, testvérvárosi kapcsolatokban rejlő lehetőségekkel a befektetések növelésére, illetve a piac bővítésére való törekvés. Kaposvár az Adriai Gazdasági Régió kapuvárosává fejlődjön. Az inkubátorház eredményes működtetése. A Kaposvári Egyetemre alapozva a Kutatás+ Fejlesztés tevékenység integrálódása az ipari parkokra. A mezőgazdaság (állattenyésztés, növénytermesztés) európai szintű kutatóbázisának kialakítása Az iparfejlesztési és az agrártechnológiai kutatás szoros kapcsolatának létrehozása. 19

22 Cél A táji, természeti adottságokban illetve a helyi hagyományokban rejlő lehetőségek kihasználása az idegenforgalom, a turizmus fejlesztése érdekében Sokrétű programajánlat, valamint tájfejlesztő programok kidolgozása, a marketing tevékenység javítása. Városi fürdő fejlesztése. Magasabb kategóriájú szálláshelyek építése. A 61. sz. főút mellett vásár- és konferencia központ, multifunkcionális sportcsarnok létesítése. Lovasturizmus fejlesztéséhez jelentős beruházások elvégzése (istállók, karámok, lovaspihenők, fedett lovarda, városnéző konflis induló-érkező helyének kijelölése stb). Deseda-tó turisztikai fejlesztése. Háziasított állatok parkjának létesítése őshonos és nem magyar állatfajok bemutatása céljából, kalandjátszótérrel, állatsimogatóval, vidámparkkal összekapcsolva, amely egyedülálló lehetne Európában. A kerékpáros turizmus feltételeinek biztosítása és népszerűsítése 2.2 MEGKÖZELÍTHETŐSÉG JAVÍTÁSA Cél Az európai kapcsolatok alakítása és ütemezése A Helsinki közlekedési folyosóhoz való kapcsolat megteremtése. Cél A légi közlekedés alakítása és ütemezése Kaposvár légiforgalmi kapcsolata a taszári katonai repülőtér kereskedelmi célú hasznosításával hozható létre. Cél Az országos közútfejlesztés alakítása és ütemezése 20

23 A város és környéke átfogó közlekedésfejlesztési koncepciójának elkészítése, amely az egyéni és közösségi közlekedési igények felmérésén és a közúti és utasforgalom előrebecslésén alapul. A város gyorsforgalmú úthálózati kapcsolatainak fejlesztése, ezen belül kiemelten jelentős az M9 és az M65 autóút ütemezett kiépítése. Az M65-ös gyorsforgalmi útra vonatkozóan az OTRT-ben szereplő nyomvonal helyett Kaposvár érdeke a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési tervében szereplő Balaton Taszár Pécs nyomvonal kijelölése. A város főúthálózati kapcsolatainak fejlesztésében kiemelt jelentőségű a 67.sz. főút tervezett elkerülő szakaszainak kiépítése, mivel ez biztosítja az építés alatt álló M7 autópálya közvetlen elérhetőségét. A 67. sz. főút Kaposváron belüli szakaszát, a területfejlesztési elképzelések figyelembevételével, Kaposfüredtől keletre vezetve kell megvalósítani. A 67.sz. főút városon áthaladó, átmenő forgalmának nagyságától függően vizsgálandó a belterületet elkerülő nyomvonal kijelölése. Cél A vasútfejlesztési programok alakítása és ütemezése A város vasúti kapcsolatát a Budapest Dombóvár - Gyékényes vasútvonal második vágányának kiépítésével és a 160 km/h sebesség biztosításával tervezik fejleszteni. A vasúti hálózaton szükséges az utasforgalmi létesítmények szolgáltatási színvonalának fejlesztése. Az OTRT - ben szereplő nagysebességű vasút kaposvári megállóhelyének kialakítása, amely a nemzetközi hálózatba való egyik bekapcsolódást jelentheti. Balaton irányába sűrített tömegközlekedési járatok biztosítása A fővárossal több közvetlen kapcsolat, IC teljes körű szolgáltatással. 2.3 A VÁROSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Cél A városi közlekedés fejlesztése A város belső főúthálózatának fejlesztésében, a szerkezeti hiányok pótlásánál a legfontosabb a keleti városrészekben és fejlesztési területeken az új útvonalak kiépítése: vasútvonal feletti új felüljáró és a csatlakozó útszakaszok megépítése Deseda és a város kapcsolata tervezett konferencia és vásárközpont és a városi úthálózat kapcsolatai Izzó u. Hegyi u. közötti gyűjtőút megépítése meglévő út- és járdahálózat korszerűsítése a kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása 21

24 Cél A személyes és tömegközlekedés, valamint a parkolási rendszer fejlesztése A városi tömegközlekedési hálózatot a területi ellátottság javításával kell fejleszteni, ez feltételezi ezeken a területegységeken a gyűjtőúthálózat kiépítését (Kecelhegy, Rómahegy). Az autóbusz-pályaudvar tároló kapacitásának hiánya miatt új tároló és parkolóterület biztosítása. A kerékpáros közlekedés fejlesztésére és népszerűsítésére a tervezett országos hálózati elemek átvezetésével és a helyi kerékpáros célpontok (intézmények, közösségi és szabadidős létesítmények) megközelítését biztosító, összefüggő hálózat kialakítása a cél. A gyalogos közlekedést a közúti forgalomtól független hálózatok bővítésével a gyalogos zóna kiterjesztésével, különszintű gyalogos létesítmények építésével (Ady Endre utca - Vár utca) kell fejleszteni. A belváros és a lakótelepek parkolási problémáinak megoldására parkolás-fejlesztési- és gazdálkodási terv kidolgozása, parkológarázsok építése szükséges (kórház, Kapos Szálló, Teleki utcai tömb, Vásárcsarnok, turistabuszok érkező és fogadóhelyének kialakítása a városközpont közelében stb.). Cél Közműszolgáltatást érintő fejlesztések Mennyiségi igények kielégítése Mennyiségi ellátást igényel a meglevő fogyasztók ellátási hiányának pótlása. Kaposvár hasonló megyei jogú városokhoz viszonyított kedvező közmű ellátottsága ellenére, fennálló ellátottsági hiányokat kell kielégíteni. A villamos energia ellátás (100%), a vízellátás (99%) teljes körűnek tekinthető, a közcsatorna ellátás 92 (utolsó 2002-es statisztikai adat szerint még 85) %-os mértéke és a földgázellátottság 89%-os mértéke jelöli a pótlás igényét. További mennyiségi ellátási feladatokat jelent a várható fajlagos igénynövekedés, amely a jelenlegi fogyasztást véve alapul, a takarékosabb víz- és energiagazdálkodásra való törekvés mellett is többlet igények várható távlati kielégítési feladatát jelzi. Kaposvár kommunális fogyasztóinak jelenlegi átlagos 93 l/fő/nap vízfogyasztása, 9 kw/lakás/nap villamos energia fogyasztása alapján a fajlagos igénynövekedésre és annak kielégítésére is fel kell készülni. Mennyiségi ellátás fejlesztését igénylik a településfejlesztési javaslat megvalósításával jelentkező új fogyasztók (új lakásépítés, intézményhálózat fejlesztés, oktatási, és idegenforgalmi célú beruházás, illetve gazdasági célú beruházás). 22

25 Új szolgáltatási igény felmerülésére is számítani kell. A prognosztizált klímaváltásra való felkészülés érdekében a nyári hűtési igény várható megjelenésére és általánossá válására is számítani kell. Ez mennyiségi és minőségi közmű szolgáltatási feladatokat is igényel. Többszintes épületeknél, intézményeknél központi hűtés megoldásával lehet elejét venni az épület homlokfalán, az arculatot rontó, helyiségenkénti ablak-klíma megjelenésének. Elsődlegesen Kaposvár városközpontjában, városképet alakító utak menti beépítés homlokfaláról a klíma-szekrények megjelenését ki kell zárni. Energetikailag a leggazdaságosabb megoldás megkeresése is a fejlesztési koncepció feladata. A minőségi közműszolgáltatás érdekében megvalósítandó fejlesztések A minőségi szolgáltatás kettős feladatot határoz meg. A kettő közül elsődleges, hogy a szolgáltatott közmű minősége feleljen meg az elvárásoknak, illetve az igényeknek, előírásoknak. E keretek között pl. Kaposváron a megfelelő vízminőség biztosítása érdekében várhatók közműfejlesztési feladatok. A távhőszolgáltatás minőségi fejlesztése érdekében az elmúlt években megvalósított beruházásokkal (a kapcsolt energiatermelés megvalósítása, stb.), már komoly előrelépések történtek, de még további lépések fogalmazhatók meg. Esztétikus elrendezés-fektetési mód megoldása A közművek elhelyezésénél -föld felett és föld alatt is- racionálisabb területfoglalásra való törekvés, a zöldfelület növelési lehetőségét eredményezheti, amely a környezeti állapot javítását szolgálja. A közművek igényesebb, esztétikusabb fizikai megjelenése a település arculatát javítja, amely az idegenforgalmi fejlesztési célkitűzéseket segíti. A hálózatok föld alatti kivitelezésének többlet költségeit ma még az esztétikusabb városkép érdekében, a kedvezőbb utca bútorozás lehetőségére és a szabadabb utcafásítás érdekében kell vállalni, de meg kell említeni a nagyobb üzembiztonságot is, amely különös tekintettel a várható szélnyomás erősödésére, a szélsőségesebb időjárási viszonyokra a jövőben nem lesz elhanyagolható, sőt meghatározóvá fog válni. Megújuló források hasznosítási lehetőségei Kaposvár elismert gyógyvize (I. számú kút, Strand II.) további fejlesztési lehetőséget kínál. Az átfogó tervek a termálvíz vételezés jelentősebb kínálatát jelzik. A termálvíz kincs Kaposvárt a gyógyfürdőkkel rendelkező települések sorába emelhetné és a gyógy-és termálturizmus fejlesztésének szolgál biztos alapjául. Kaposvár a napenergia hasznosításával jelentős energia-megtakarítást érhet el. A napos órák száma 2000 feletti, így a gazdaságosan megtérülő beruházási övezetbe esik. Az új beruházások és a lazább beépítésű telkek kínálják a lehetőséget az aktív napenergia hasznosítást szolgáló berendezések elhelyezhetőségére. Az új beruházásoknál a passzív napenergia hasznosítás lehetőségét is figyelembe lehet venni, de vizsgálandó a szélenergia hasznosításának lehetősége is. A Kaposvári regionális szerepet betöltő szennyvíztisztító telep a bioenergia hasznosítási lehetőségét is kínálja. A biomassza hőhordozóként történő hasznosításával jelentős hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. 23

26 Természetesen a szennyvíziszap egyéb mezőgazdasági- hasznosítása is lehetséges. Az optimális hasznosítás gazdasági mérlegeléssel dönthető el. A hulladékgazdálkodás kapcsán megvizsgálandó elektromos energia előállítása. Cél Közművenkénti fejlesztések Vízellátás A helyi vízbázisokról történő vízellátás távlati megőrizhetősége érdekében a vízbázis (helyi kutak hidrogeológiai védőidomának rögzítése és azon belüli) védelmét szolgáló feladatok meghatározása (vízbázis rekonstrukció, a korszerűtlen mélyfúrású kutak értéknövelő felújítási programjának felgyorsítása). A vízminőség javítását biztosító feladatok meghatározása (ammóniamentesítés). A vízelosztás területén a hálózaton és a műtárgyaknál szükséges fejlesztési feladatok meghatározása. A fejlesztési területeken várható új igények, a várható igénynövekedés kielégítésére a hálózat hidraulikai felülvizsgálata alapján meghatározott hálózatfejlesztések megvalósítása. Ivóvízhálózat rekonstrukciója, víztornyok, térszíni víztározók felújítása, a Csordahegyi 5000 m 3 -es víztározó medence átépítése-medencebővítés, vízmű telepek rekonstrukciója. Szennyvízelvezetés A város topográfiai, geológiai és hidrogeológiai adottságaira, továbbá a helyi vízbázisok és közvetve az élővizek védelmére tekintettel a település jelenlegi közcsatornás szennyvízelvezetési ellátottságának növelése, a közműolló zárása (ezen belül is kiemelt probléma a Deseda-tó környékének a csatornázásának a megoldása). Szennyvízszikkasztás teljes felszámolása. Elválasztott rendszerű szennyvízgyűjtésnél a csapadékvíz szennyvízhálózatra történő bevezetését meg kell szüntetni a szennyvíztisztító telep védelme érdekében. A szennyvíztisztító telep regionális szerepkörének erősítése, az EU új tisztítási határértékeinek alapján szükségessé váló fejlesztések megvalósítása. A szennyvízgyűjtő hálózat és műtárgyainak fejlesztési igényeinek a meghatározása. Szennyvíziszap utóhasznosításának, elhelyezésének megoldása. Felszíni vízrendezés, vízelvezetés Vízgyűjtők rendszerének felülvizsgálata a várható vízszállító igények növekedésének figyelembevételével A beépített környezetben a vízelvezetési módok meghatározása, a zárt csapadékvíz elvezetés-nyílt árkos vízelvezetés területi lehatárolása. A zárt csapadékvíz hálózat bővítése. (Cseri út északi oldala vízelvezetésének a megoldása, Budai Nagy Antal utcán csapadékcsatorna építése.) A csúszás veszélyes környezetben, valamint a feltöltött területeken a csúszásveszély csökkentését elősegítő vízrendezés megoldása. Vízfolyások, élővizek vízminőségének javítása érdekében a vízbevezetéseknél a 24

27 megfelelő védelmet szolgáló hordalékfogó műtárgyak, szénhidrogén szennyezésnek kitett felületeknél az olajfogó műtárgy kiépítését meg kell oldani. Az élővizek hasznosításának növelésével a szabadidő töltés minőségi javítását és az idegenforgalmat is fejleszteni lehet (kiemelt lehet a Kapos folyó, Deseda-tó). Villamosenergia-ellátás A minőségi szolgáltatási igények érvényesítése. A hálózatépítés, fejlesztés, rekonstrukció módjának meghatározása a település területgazdálkodási, környezetvédelmi és településképi igényeinek figyelembevételével. A hálózatok földkábelesítése. A közvilágítás energia-megtakarítást eredményező felújításának folytatása. Földgázellátás A gázhálózat fejlesztése, a szolgáltatás település szintűre történő emelésével. A hatékonyabb gázfelhasználás növelésére a kapcsolt energiatermelés célszerű növelési lehetőségeinek meghatározása. Távhőellátás A hőtermelés és hőelosztás területén a további önköltség-csökkentés lehetőségeinek feltárása. Alternatív energiahordozó alkalmazási lehetősége, kapcsolt energiatermelés további növelési lehetősége A távhőszolgáltatás versenyképességének növelése, fogyasztói körének meghatározása. Megújuló energiahordozók Kaposvár racionális energiaellátásába bevonható megújuló energiahordozók hasznosítási lehetőségeinek meghatározása, növénytermesztéssel, állattenyésztéssel összefüggő alternatív energiaforrások kutatása, fejlesztése (nap, geoenergia, biomassza, hulladék termálhő üvegházi hasznosítása stb.). Táv- és hírközlés A vezetékes szolgáltatásban a hálózatfejlesztés, hálózatkorszerűsítés, széles-sávú adatátvitel javítási lehetőségeinek feltárása az otthoni munkavégzés lehetőségének növelésére A hálózatépítéssel szembeni elvárások rögzítése, a hálózat föld alatti elhelyezése. A vezeték nélküli szolgáltatás fejlesztési lehetőségeinek meghatározása a beépített környezet értékvédelmének és a be nem épített környezet tájkarakter védelmének a figyelembevételével 2.4 HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE LAKÁSGAZDÁLKODÁSI PROGRAM Célok A városi életforma felértékelése a lakókörnyezet humanizálásával, a városi karakter megőrzése mellett az életminőség javításával. 25

28 A lakásállomány hiányzó szerkezeti elemeinek pótlása, a meglévő lakásstruktúra gazdagítása (bérlakások, garzonházak, nyugdíjasház, fecskeház). A bérlakás-szektor egyik alapvető talán legjelentősebb feladatának a szociális lakásigények kielégítésének biztosítása, hiszen a lakosság egy részének a távolabbi jövőben sem lesz lehetősége önállóan megoldani a lakásproblémáját. A bérlakás-program hatására növekedjen a lakásmobilitás, a fiatalok otthonteremtési lehetősége, a rászorulók lakhatási lehetősége. A lakás-kínálat bővítése a társadalmi, gazdasági és kulturális szempontból magas státusszal rendelkező népesség megtartása, illetve letelepedése érdekében. A kereslethez igazodó nagyságú családi házas lakóterületek kijelölése és tervszerű előkészítése a város belterületén. A meglévő lakótelepek komplex rehabilitációja. Kvalifikált szakemberek letelepítése érdekében kedvezményes árú építési telkek biztosítása. A zártkerti területek mezőgazdasági jellegének megőrzése, a lakóterületi fejlesztésre nem alkalmasak és nem is indokolt alkalmassá tenni, a kiköltözési folyamat megállítása, illetve megfékezése. Alacsony komfortfokozatú, rossz állagú, korszerűtlen lakások és szükséglakások korszerűsítése illetve megszüntetése a jövő feladatai közé tartozik, de alacsony bérű és rezsiköltségű lakások építése is szükséges az arra rászoruló rétegek, közöttük a kisebbségek számára is. A meglévő komfort nélküli bérlakások komfortosítása vagy megszüntetése, illetve kiváltása új bérlakások létrehozásával. A bérlakás-szektor egyik alapvető talán legjelentősebb feladata a szociális lakásigények kielégítése. A lakosság egy részének a távolabbi jövőben sem lesz lehetősége önállóan megoldani a lakásproblémáját. (A volt laktanya területén kb. 220 önkormányzati bérlakás építésére van lehetőség.) Az önkormányzati bérlakásépítés korosztályok igénye szerinti kielégítése Családalapítás előtt álló fiatalok garzonház építése és működtetése kis alapterületű lakások építése fecskeház építése szociális bérlakások építése Középkorosztály támogatására szociális bérlakás építése költségalapon meghatározott lakbérű lakások építése Nyugdíjas korosztály elhelyezésére bérlakásban lakóknak, a szükségleteiknek megfelelő kisebb nagyságú lakás biztosítása lakáscserével 26

29 nyugdíjasház építése, működtetése A magasabb státuszú népesség részére megfelelő minőségű lakáskínálat feltételeinek megteremtése. Különös figyelmet kell fordítani a külföldi, illetve a magasan kvalifikált szakemberek, tudósok, oktatók, orvosok, illetve egyetemen végző friss diplomások minél nagyobb számban történő letelepedésének elősegítésére, minőségi bérlakás-kínálattal, illetve otthon-létrehozási támogatásokkal, kedvezményes áru telkekkel (Ennek egyik módja: a városközpont tömbrekonstrukcióinak végrehajtásával jelentős mennyiségű lakásépítésre nyílik lehetőség). Családi-házas lakóterületek kijelölése, szabályozási terveik ütemezett elkészíttetése, közművesítési feltételek elősegítése magántőke bevonásával. A lakóterületi kijelöléseknél egyes területeken a tágas beépítési lehetőség biztosítása. A Maros utca nyugati oldalán kb. 100 lakásos csoportos beépítés lehetséges. A kisgáti városrész bővítéseként lakóterület kialakítása a magántulajdonosok bevonásával. A Mátyás király utca nyugati oldalán a hatályos szabályozási terv szerinti lakóterület kialakításának szorgalmazása tőkeerős vállalkozó keresésével. Kecelhegyi nagy telekmélységű tömbök belsejében utcanyitással kb. 60 lakótelek kialakítása. AZ EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI, ILLETVE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÓRENDSZER FEJLESZTÉSE Egészségügyi ellátás Kaposvár előreszámított népessége enyhén csökkenő létszám mellett a magyarországi, illetve nyugat-európai trendeknek megfelelően jelentős mértékű elöregedést mutat. A civilizációs ártalmak (mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás, káros szenvedélyek, stressz, környezeti ártalmak, stb.) következtében a betegségek gyógyítása mellett nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a betegségek korai megelőzésére és korai felismerésére. Ez az állapot a jelenleginél hatékonyabb egészségügyi rendszert igényel. A Johan Béla Egészség Évtizedének Nemzeti Programjában foglaltakhoz igazodó helyi egészségügyi stratégia kialakítására teszünk javaslatot. Cél az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletváltás a lakosság egészségi állapotának megőrzése és javítása a születéskor várható élettartam növelése az egészségügyi ellátórendszer további fejlesztése és hatékonyabb működtetése a régió-központ szerepkör kialakítása a Kaposi Mór Megyei Kórház és a város együttműködésének erősítése 27

30 a lakosság jobb egészségügyi állapotának eléréshez az egészséges táplálkozás, életmód és egészségnevelés eszközeinek igénybevétele egészséges életre nevelés, az egészséges életmóddal kapcsolatos tudatformálás a prevenció és a szűrővizsgálatok kiemelt kezelése az irányított betegellátás bevezetése lehetőségének vizsgálata városi drogellenes stratégia kidolgozása és megvalósítása a légi mentési lehetőségek fejlesztése az életmentő ellátás javításához a mentők új elhelyezése, sürgősségi ellátás feltételeinek javítása a Kaposvári Onkoradiológiai Központ fejlesztése a háziorvosi rendelők funkcionális privatizációjának befejezése és teljes körűvé tétele az önkormányzati tulajdonú rendelők felújítása, korszerűsítése, a bérelt orvosi rendelők (Ruhagyár, SEFAG és a KOMÉTA épületében lévő orvosi rendelők) elhelyezése az ügyeleti ellátás (felnőtt, gyermek és fogászat) megfelelő, hatékony üzemelési módjának kialakítása a terhesgondozó új helyen történő elhelyezése az Otthon Ápolási Szolgálat az igényeknek és lehetőségeknek megfelelő fejlesztése a sürgősségi ellátás feltételeinek javításához segítségnyújtás az igényeknek, illetve a lehetőségeiknek megfelelően a háziorvosi tevékenység és a városban található szakellátás együttműködésének, ellátásának és szakmai feltételeinek fejlesztése a védőnői szolgálat bővítése és valamennyi gyermekorvosi rendelő mellett védőnői tanácsadó kialakítása, korszerű felszerelése az iskola-egészségügy területének fejlesztése, az ellátást nyújtók létszámát növelése, a jogszabályi előírásoknak megfelelően a gyermeklétszámhoz igazodva, a hiányzó iskolai orvosi rendelők kialakításának és felszerelésének pótlása a kórházi szerkezetátalakítás és a kapacitásmódosítás a városi igényekkel összhangban is történjen kórház-rekonstrukció, parkoló-építés és terület-rehabilitáció alternatív gyógyászati központ kiépítése a gyógyturizmushoz szükséges feltételrendszer kialakításában közreműködés Szociális, gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi ellátások Cél a város minden rászoruló lakója számára elérhetővé kell tenni a szociális biztonságot garantáló és minőségi ellátást biztosító ellátási formákat. a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. 28

31 a segély helyett munka elv érvényesítése a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer a mindenkori igényekhez igazodva feleljen meg a vonatkozó szakmai kritériumoknak, és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatást a rászorulóknak az alapellátások további erősítése, illetve a speciális alapellátásokkal történő bővítése az intézményben nyújtott ellátások iránti igények indokolatlan emelkedése, megelőzése érdekében. a hatósági tevékenység szolgáltató jellegének erősítése. a hatékonyabb feladatellátás érdekében a szociális intézményt fenntartó, illetve működtető civil szervezetekkel, egyházakkal történő együttműködés erősítése. Az önkormányzati feladatok ellátási szerződés útján, illetve más önkormányzattal társulásos úton történő ellátása. régió-központ szerepkör kialakítása. : A már működő szociális alapellátások, a vonatkozó jogszabályokban előírt ütemezésnek megfelelő, az igényekhez igazodó biztosítása az étkezési igények kielégítése a házi segítségnyújtást igénylők kiszolgálása a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás hatékony működtetése, igény szerinti bővítése A jövőben biztosítandó speciális alapellátási feladatok megvalósítása közösségi pszichiátriai ellátás nyújtása a mindennapi életvitelben, a képességek fenntartása, illetve fejlesztése érdekében támogató szolgáltatás nyújtása a fogyatékos személyek részére lakókörnyezetükben és a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésére szenvedélybetegek részére segítő szolgáltatás nyújtása, közösségi és szociális csoportmunka keretében. folyamatos utcai szociális munka biztosítása a hajléktalanok ellátása keretei között. A szakosított ellátási formák a középsúlyos értelmi fogyatékos személyek nappali ellátása, az igényekkel összhangban az ellátás fejlesztése a halmozottan fogyatékos, önmaguk ellátása, az igényekkel összhangban az ellátás fejlesztése a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátásának megoldása, a családjuk tehermentesítése, az őket gondozó személyek munkavállalási képességeinek javítása érdekében a hajléktalanok nappali ellátása tárgyi feltételeinek javítása, átmeneti szállása, éjjeli menedékhelye tárgyi és személyi feltételeinek javítása a hiányzó átmeneti elhelyezési formák teljes körű biztosítása: 29

32 -időskorúak gondozóháza -fogyatékos személyek gondozóháza -pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona a megyei önkormányzat ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok közül az idősellátás, valamint lakossági szükségletek alapján további két intézménytípus feladatainak biztosítása. Gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi ellátások A gyermekjóléti alapellátások fejlesztése A gyermekjóléti szolgálat gyermekjóléti központtá történő átalakításával az eddigi feladatokon túl az alábbi speciális feladatok ellátása: -utcai és lakótelepi szociális munka -kapcsolattartási ügyelet -kórházi szociális munka -készenléti ügyeleti szolgálat A Gyermekjóléti Szolgálat és a Családsegítő Központ Szociális Szolgáltató Csoportjának központi elhelyezése, a tárgyi és személyi feltételek fejlesztése A bölcsődei épületek és játszóterek felújítását és a tárgyi eszközök fejlesztését programozni és ütemezni szükséges. A gyermekek átmeneti gondozására vonatkozó törvényben előírt feladat a családok átmeneti otthona megfelelő működésének biztosítása. Gyermekvédelmi szakellátás Az otthont nyújtó ellátások biztosítása: nevelőszülői ellátás, vagy gyermekotthoni ellátás formájában. Utógondozó ellátás biztosítása. Egyéb feladatok A közintézmények akadálymentesítésének megoldása A kisebbségi politikában -az iskolakötelezettség érvényesítése, -a továbbtanuló fiatalok ösztöndíj támogatása -a lakhatás feltételeinek javítása a szükséglakások felszámolásával, illetve korszerűsítésével, alacsony bérű és rezsijű lakások juttatása AZ OKTATÁS FEJLESZTÉSE, AZ EGYETEMVÁROS PROGRAMJÁNAK KISZÉLESÍTÉSE Az oktatás egyik legfontosabb kitörési pont lehet Kaposvár életében. A jövőben Kaposvár versenyképessége nagymértékben függ a ma oktatásától. Egy sikeres város egyik fő jellemzője a magas színvonalú oktatás. Az iskolát a társadalmi mobilitást biztosító 30

33 legfontosabb közintézménynek tekintjük, amely az egyéni felemelkedés előfeltételei megalapozásának és a kulturális értékek átadásának a helyszíne. A jövő a tudás-és értékalapú társadalomé, melyet versenyképes, magasan képzett szakemberek alkothatnak. Cél Mobil, a változásokra gyorsan és hatékonyan reagálni tudó munkaerő képzése szükséges a marginalizálódás megakadályozására. Kaposvár iskolaváros jellegének megőrzése és erősítése. Iskolafelújítási program folytatása, önkormányzati intézmények felújítása (többek között: Kinizsi lakótelepi általános iskola, Eötvös Lóránd Műszaki Szakközépiskola, Munkácsy Mihály Gimnázium, Közlekedési SZKI, kollégiumok). A hiányzó iskolai tornatermek építése. Az intézmények udvarait kertészeti és környezetrendezési terv alapján korszerűsíteni kell, a gyermekek sportolási és szabadidős tevékenységének biztosítása érdekének. Korszerű, jól felszerelt intézményekben magas színvonalú képzés folytatása, kiemelt terület az idegen nyelv és az informatika oktatása. Az oktatás minden szintjén törekedni kell kulturális értékeinek megismerésére, védelmére, az egészséges életmódra nevelésre, a tömegsport feltételeinek javítására. A középfokú humán képzés koncentrálása a gimnáziumokban. Az oktatás különböző szintjeit összekapcsolva, fórumot kell létrehozni a kapcsolattartásra, programok összehangolására. Ifjúsági önkormányzat hatékony működtetése közép- és felsőfokon egyaránt. A szakképzés piaci igényekhez való igazítása (vendéglátási, élelmiszeripari képzés fejlesztése). Üzemek, vállalkozások, kamarák és szakiskolák közötti szoros együttműködést szorgalmazni kell, tantervet egyeztetve, a szakiskolát egységes rendszerbe szervezni, a mai technikai színvonalnak megfelelő oktatással. Regionális szakképző központ létrehozása. Törekedni kell arra, hogy minél többen vegyenek részt az érettségit adó képzésben és minél többen szerezzenek diplomát. Az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése az intézményekben. Kaposvári Egyetem fejlesztése, egycampusú egyetem létrehozása: Hallgatói multifunkcionális központ építése. Oktatási és kapcsolódó szolgáltatói férőhelyek kialakítása. Informatikai fejlesztések. Egyetemi alapberuházásokat kiszolgáló fejlesztések. Gyakorlati oktatást-kutatást kiszolgáló fejlesztések. Sportlétesítmények fejlesztése. Új egyetemi karok indítása. Innovációs tudáspark létrehozása az Egyetem mellett. 31

34 A Kaposvári Egyetem fejlesztésével összhangban megőrizni és továbbfejleszteni az igazságügyi, kereskedelmi, vendéglátó-ipari és turisztikai felsőoktatási képzést. A pedagógiai főiskolai kar Bajcsy-Zsilinszky utcai épületét is felsőfokú oktatás céljára javasolt hasznosítani. Kaposvár-Pécs partneri, társközponti kapcsolatának, együttműködésének szorgalmazása. Támogatási rendszer kidolgozása a Kaposváron lakó felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók számára, elsősorban az értelmiségi és a jól képzett szakemberréteg megtartása érdekében. Diákok szociális ösztöndíjban, albérleti támogatásban való részesítése. Egyetemi oktatók számára kedvezményes telek- és lakáskonstrukció biztosítása. Fecskeház építése. A KÖZMŰVELŐDÉS, A MŰVÉSZETI ÉLET ERŐSÍTÉSE A kultúra a város életében azért jelentős, mert meghatározza az emberek azonosságtudatát, fontos tényezője a városi imázs alakításának, az ifjúság körében potenciális devianciacsökkentő hatású, a városok presztízsharcában javítja a város helyét. A kulturális élet az életminőség emelkedését is szolgálja és hozzájárul a turisztikai és regionális vonzóerő növekedéséhez. Célok Közművelődési-közgyűjteményi intézmények munkájában a lakosság információhoz jutásának, tájékoztatásának, a helyi közügyekben való eligazodásának és részvételének segítése. A múlt értékeinek, szellemi és tárgyi kulturális örökség megőrzése, megújítása és bemutatása. A közművelődési, művészeti és szabadidős lehetőségek körének bővítése és a szolgáltatások színvonalának emelése. A kulturális intézmények tárgyi-technikai, személyi és gazdálkodási feltételeinek biztosítása. A város lakói számára a művelődéshez való jog gyakorlásának biztosítása, amelyek hozzájárulnak a város pozitív arculatának kialakításához és fenntartásához. Az önkormányzat feladata, hogy biztosítsa a város polgárai számára a kulturális javak hozzáférési lehetőségét Az önkormányzat biztosítsa az eligazodás lehetőségét a polgárai számára ( önálló választás igénye, tudatos életvezetés esélye, szubkultúrák elfogadása, nemzeti és kisebbségi kultúrák egymásra hatása, multikulturalitás ). Az önkormányzat a város kulturális életéért felelősséget vállal, függetlenül attól, hogy az adott szervezet, illetve tevékenység milyen fenntartásban, mely szektorban működik, valósul meg. 32

35 A város kulturális életében az ún. magas kultúra, s azon belül a művészet értékei és intézményei a meghatározóak, fokozottan be kell vonni a közművelődésbe a magas kultúrán kívüli értékeket. A kultúra eszközeivel növelni kell a város presztízsét, a nagy rendezvények kitörési pontok lehetnek. Kiemelten kell segíteni a helyi társadalom közösségi szövedékének formálódását. Építeni kell az egyéni és közösségi kezdeményezőkészségre. Ki kell aknázni a szerteágazó kulturális, gazdasági, politikai, közösségi kapcsolatrendszert. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kulturális szakemberek továbbképzésére. Nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztése a testvérvárosokkal, az országaik külképviseletével, nemzeti kulturális intézeteivel. A kulturális intézményi hálózat a törvényi előírásoknak megfelel, alkalmas a jó színvonalú kulturális feladatellátásra. Szükség lenne egy többcélú fős hangversenytermet is magában foglaló, amatőr együtteseknek és civil szervezeteknek helyet adó intézményre. Felújítandók, korszerűsítendők a városrészek közművelődési alapellátását biztosító közösségi színterek, a művelődési házak (Kaposfüred, Tüskevár, Szentjakab) és a fiókkönyvtárak. Többcélú létesítmény létrehozása (közösségi színtér + tornaterem) Kaposfüreden. A kulturális intézmények számítástechnikai felszereltségének javítása. Könyvtár folyamatos fejlesztése informatikai területen. A civil szervezetek, kulturális vállalkozások segítése. A lakosság tájékoztatási csatornáit fejleszteni kell, színvonalas nyomtatott és internetes formában. A nemzetközi sikereket bizonyító alkotóműhelyek, kulturális körök támogatása. A Csiky Gergely Színház épületének felújítása és korszerűsítése. A Szivárvány mozi továbbiakban is filmszínházként való működtetése, régi magyar és ismeretterjesztő filmeket vetítése. A Rippl-Rónai Múzeum és Emlékház népszerűsítése. A városi nagyrendezvények fejlesztése és népszerűsítése, időbeli összehangolása a pécsi, szekszárdi, zalaegerszegi és más környező város jelentős rendezvényével. Képzőművészeti, zenei művésztáborok és telepek városi kijelölése, támogatása. Településrészenként megfelelő kulturális intézmény működtetése, a cseri és donneri városrészben művelődési ház létrehozása, Kaposfüreden és Kecelhegyen új közösségi színtér megvalósítása. Az anyagilag hátrányos helyzetben lévők, a belvároson kívül lakók kulturális 33

36 lehetőségeinek javítása. A fiatalok részére színvonalas kulturált szórakozóhelyek, valamint komplex szellemi műhelyek létrehozása. A művészek számára a műteremlakás, műteremház kialakításához támogatási rendszer kidolgozása. A nemzeti és etnikai csoportok kulturális tevékenységének, nemzetközi kapcsolatainak támogatása. Az Eu-csatlakozás utáni pályázati lehetőségek minél teljesebb kiaknázása. Az időskorúak közösségi életének támogatása. A SPORTOLÁSI ÉS SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK FEJLESZTÉSE Cél A lakosság kondíciójának, egészségének, közérzetének javítása A városba látogatók szabadidő eltöltési és kikapcsolódási lehetőségeinek bővítése A várost népszerűsítő, a fiatalok számára példát adó minőségi sport feltételeinek fejlesztése új multifunkcionális, három-ötezer nézőt befogadó sportcsarnok építése az elkerülő út mellett Arany János utcai sporttelep rekonstrukciója, partfal megerősítése, csarnok korszerűsítése, nézőtér bővítése lőtér korszerűsítése műfüves labdarúgó-pálya építése zöldterületeken szabadtéri sportpályák építése desedai vízi sporttelep hasznosítása, evezős pálya korszerűsítése tanmedence építése a fürdőnél lovassport presztízsének emelése, komplex kiszolgáló bázis megteremtése versenysport lehetőségének megteremtése: létesítményrendszer fejlesztése, korszerűsítése kiemelt sportegyesületek támogatása diáksport támogatása: tornatermek építése tanmedence építése egészségükért sportolók támogatása: modern szabadidős igényeket kielégítő sportszolgáltató egységek létesítése a 34

37 magántőke bevonásával és városi támogatásokkal idegenforgalom gazdag kínálatának biztosítása: rekreációs területek kijelölése zöldterületeken szabadtéri sportpályák közösségi célú sportlétesítmények építése a Deseda-tónál lovas sportok továbbfejlesztése a Pannon Lovasakadémiára és a várost körülvevő lovasbázisokra alapozva extrém sportoknak lehetőség biztosítás kerékpáros turizmus fejlesztése fogyatékosok sportjának támogatása: a meglévő sportlétesítmények akadálymentesítése, használatuk biztosítása A VÁROS ÉS A TÉRSÉG TURISZTIKAI FEJLESZTÉSE A turizmus az ezredfordulóra a világ egyik legnagyobb iparágává vált. A rekreációs célú fejlesztések pozitív hatást is jelenthetnek a környezetre: Fejlődnek az elhanyagolt városrészek, elmaradott területek Helyi értékek, hagyományok ápolása folyamatos. Javul a környezetminőség. Növekszik a munkahelyszám és a foglalkoztatási arány. Élénkül a tőkebefektetés- beruházási kedv. Fejlődik az infrastruktúra. Szolgáltatói szektor erősödik, javul. Növekszik az adóbevételek mértéke. A kaposvári kistérség rendelkezik azokkal az adottságokkal, melyeket kiaknázva az idegenforgalom a gazdaság húzó ágazata lehet a térségben. Ennek eléréséhez elengedhetetlenül szükséges a folyamatos fejlesztés. Ez azonban csak térségi szemléletmóddal, összefogással, az országos turisztikai rendszerbe és fejlesztési irányzatokba integráltan befogadó infrastruktúra kialakításával lehetséges. Cél Kaposvár váljon a térség turisztikai központjává. Az idegenforgalmi szempontból is jelentős események megrendezéséhez megfelelő színvonalú szolgáltatói rendszer, infrastruktúra megteremtése. A szakmai alapok mellett a magas komfortfokozatú szálláshelyek és a kapcsolódó szolgáltatások megfelelő szintű biztosítása. El kell érni, hogy e rendezvények ne csak a megyeszékhely közvetlen vonzáskörzetébe tartozó települések szempontjából bírjanak vonzerővel. Az idegenforgalom eredményességének növelése. A belső összefogás mellett nagyon lényeges a külső támogatások megszerzése is. Egyes turisztikai ágazatok fejlesztésével növelni kell a vendégszámot, a vendégéjszakák 35

38 számát, az átlagos tartózkodási időt és a fogyasztást. Fel kell készülni az utazások különböző típusainak befogadására, mint például: csoportos, gyermekes, egyéni, újhullám, öko, alternatív stb. A továbbiakban is folyamatosan figyelemmel kell kísérni a központi alapokból nyerhető, speciális turisztikai termékek, kapcsolódó szolgáltatások, illetve marketingeszközök támogatására kiírt pályázatokat. Ki kell használni a kistérség meglévő hazai és nemzetközi kapcsolatrendszereit; országosan is ismertté kell tenni az egyes turisztikai termékeket, illetve programcsomagokat. Ki kell használni a Balaton-part közelségéből adódó turisztikai lehetőségeket. A tudatos fejlesztés a turizmus hatásainak ismerete, a térségbe érkező turisták szokásainak, igényeinek felmérése, ismerete, hosszú távú gondolkodás, melynek eszközei: 1. hosszú távú, környezet megóvó, marketing szemléletű turizmus politika, 2. integrált tervezés, hiszen a turizmus fejlesztése önmagában nem végezhető. 3. ösztönzési rendszer kialakítása (pl: adókedvezmény, idegenforgalmi adó visszaforgatása) 4. marketing munka, 5. megfelelő irányítórendszer, menedzsment, 6. a fejlődés, fejlesztés folyamatos ellenőrzése, értékelése. Kaposvár és környéke egyedi turisztikai arculatának megteremtésével, a táji, természeti adottságokban illetve a helyi hagyományokban rejlő lehetőségek kihasználásával az idegenforgalom, a turizmus fejlesztése érdekében növelni kell a turisztikai termékek számát, minőségét. Kulturális turizmus Rippl Rónai József lakóháza megközelíthetőségének, környezeti kultúrájának javítása Az egykori kaposvári vár területének rendezése Magyar Királyok Arcképcsarnokának elhelyezése Csiky Gergely Színház felújítása, kamaraterem kialakítása Szivárvány mozi komplex felújítása, filmszínházként és zeneházként való működtetése műemlékek felújítása, megközelíthetőségének biztosítása, a hozzájuk kapcsolódó tájékoztatási rendszernek megfelelő megoldása a kulturális rendezvények, attrakciók magas színvonalának, országos és nemzetközi jelentőségének biztosítása, támogatása nyári kulturális kínálat bővítése a jelentős számú és nagy érdeklődésre számot tartó magángyűjtemények és kiállítóhelyek, múzeumok hagyományőrző tevékenységek támogatása, fejlesztése 36

39 Háziállat-park létesítése háziasított állatok bemutatása céljából, kalandjátszótérrel, állatsimogatóval, kaland játszótérrel összekapcsolva, amely egyedülálló lehetne Európában. Konferencia- és rendezvény turizmus Dél-Dunántúli Vásár- és Konferenciaközpont létesítése. A konferenciák számára a korszerű eszközökkel is felszerelt, flexibilis termekkel rendelkező konferenciaközpont létrehozása. A konferenciák és vásárok tartására rendelkezésre álló létesítmények feleljenek meg teljes mértékben a hazai és nemzetközi elvárásoknak Kaposvár képes legyen szakmai rendezvényekkel bemutatni gazdasági, kulturális, turisztikai értékeit. Vonzza a hazai és külföldi üzletembereket, hogy fizikai, központi adottságai révén a jövőben is gazdasági centrumként, logisztikai bázisként vegyék figyelembe. A kiállítások rendszere Kaposváron segítse elő a foglalkoztatottságot, magasabb jövedelmek kialakulását, a szállodák, éttermek jobb kihasználtságát, a turizmus élénkítését. Szállodaépítés, minőségi szálláshelyek biztosítása Ösztönözni kell a meglévő szálláshelyek bővítését és szolgáltatásaik fejlesztését. Gyógyturizmus A kaposvári Városi Fürdő átfogó rekonstrukciója, korszerűsítése; új strandmedencék, vízforgatók építése, gyógyfürdő részleg további fejlesztése. Termálvízkincs kutatása, fejlesztése a betegség megelőzésére épített turizmussal. Az új, színvonalas szolgáltatást nyújtó gyógy- és élményfürdő helyének kijelölése. A wellness rekreációs szolgáltatások kialakítása a sportturizmus számára is hasznosulna. Balneoterápiára épülő gyógyturizmus működéséhez négycsillagos gyógyszálló építése. Gyógyászati utókezelésre alapozott turizmus beindítása. Szórakoztató turizmus Állatpark létrehozása magyar őshonos és más nemzetek házi állatainak bemutatása céljából kalandjátszótérrel, vidámparkkal összekapcsolva. (egyedülálló lehetne Európában) Fitness és szabadidőcentrum kialakítása Falusi turizmus A kaposvári kistérség egyik kitörési lehetőségének feltételrendszerét ki kell alakítani. A szálláshelyek számának gyarapítása, a meglévő hálózat szolgáltatásainak fejlesztése. Gazdag, tájspecikus programajánlatok, programcsomagok megjelenése. 37

40 Ökoturizmus A térségi ökoturizmus önálló turisztikai termékként állja meg a helyét. A Deseda-tó vízminőségének javítása az üdülőterületek közművesítésével, illetve egy m-es part menti védősáv létrehozásával, mely kirándulóerdőként történő hasznosítása nem csak a víz védelmét, de a tó turisztikai hasznosításának lehetőségét is növeli. A Deseda-tói strandolás közegészségügyi és minőségi feltételeinek (csatornahálózat kiépítése, mezőgazdasági kemikáliák használatának megszüntetése, csapadékvíz elvezetés) biztosítása. A desedai arborétum fejlesztése. Az erdei létesítmények felújítása. A Deseda-tó és a város közötti út megépítése. Állandó táborhely kialakítása a Desedánál. Vándortáborok szervezése. Kapos folyó mentének rendezése, ligetes sétányok kiépítése a belterületi szakaszon. Kerékpáros turizmus A kerékpáros infrastruktúra tudatos fejlesztése, mintegy 20 km hosszú kerékpárút építése a város belterületén Kerékpárúttal kiépítése Bánya és a Deseda-tó között, kerékpáros túraútvonalak kialakítása a Zselicségben, Lehetővé tenni a zselici parkerdők elérését kerékpárral is. Kerékpárutak építése Kaposvár és Szigetvár, Kaposvár és Balaton között Lovasturizmus A lovas hagyományok megőrzése. Lovassport presztízsének emelése, lovas sportok továbbfejlesztése a Pannon Lovasakadémiára és a várost körülvevő lovasbázisokra alapozva Új rendezvények, új szolgáltatások megvalósítása, kulturális, valamint gyógyterápiás idegenforgalom fejlesztése. Lovas túrák, csikós- és betyárbemutatók, hagyományőrző programok bővítése. Városi sportturizmus Kaposvár 1998 ban elnyert Nemzeti sportváros cím megőrzése. A kialakult aktív sportélet, professzionális és tömegsport bázis fejlesztése, kihasználása a rangos hazai és nemzetközi sportesemények megrendezésével. Fedett műjégpálya építése. Multifunkcionális sportcsarnok építése. Arany János úti sporttelep rekonstrukciója, sportcsarnok korszerűsítése, bővítése. Extrém sportoknak lehetőség biztosítása. 38

41 2.5 A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Kaposvár város kedvező környezeti adottsága a település meghatározó értékei közé tartozik. A település jól kidolgozott környezetvédelmi programmal rendelkezik. Feltárásra kerültek a legégetőbb környezetterhelő, -szennyező tevékenységek, a lakosság számára fontos környezeti konfliktusok, meghatározták az egyes környezeti elemek védelmével kapcsolatos elvégzendő feladatokat. A lakosság véleménye alapján a helyi környezetvédelmi problémák közül a három legsúlyosabb a közlekedési eredetű terhelések (légszennyezés, zajterhelés), a kedvezőtlen vízminőség és a hulladékkezelés hiányosságai (közterületek tisztasága, szemétgyűjtés, külterületek rendezetlensége). Célok A lakható települési környezet állapotának megőrzése A lakható települési környezet fenntartható fejlesztése hosszú távon Természetvédelmi értékek megóvása A lakosság környezet-tudatosságának kialakítása A lakosság bizalmának megnyerése, tájékoztatása, partnerség kialakítása A környezeti problémák megoldására nyitott polgárok együttműködtetése, közreműködtetése, szerepvállalása a környezetügyben A lakosság önszerveződésének támogatása, bevonásuk a városfejlesztéssel kapcsolatos döntésekbe, a kommunikáció fejlesztése A szükséges környezetvédelmi beruházásokhoz a források biztosítása A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÚJRASTRUKTURÁLÁSA Kaposváron a lakosságtól begyűjtött szilárd kommunális hulladék 1 főre jutó mennyisége jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az életszínvonal emelkedésével a települési szilárd hulladékok mennyiségében további növekedés várható. A város üzemeltetésében lévő lerakó rövidtávon betelik. Mindezek alátámasztják a tervszerű hulladékgazdálkodás fontosságát. Az Önkormányzat a hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatait a Kaposvári Városgazdálkodási Rt. keretein belül végzi. A városban több mint tíz éve elkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés, jelenleg 24 db 3 frakciós (papír, üveg, PET palack) gyűjtősziget üzemel. A közszolgáltató minden évben szervez gyűjtési akciókat (papír, szárazelem, PET palack). A szabványos hulladékgyűjtő edények mellett eseti zsákos elszállítás is biztosított, a külterületek védelmét szolgálja a 26 db 4 m 3 -es zárt konténer kihelyezése és rendszeres ürítése. Az inert hulladékok a nem veszélyes hulladéklerakón kerülnek átmeneti deponálásra, amíg az építési hulladéklerakó és feldolgozó megvalósul, hasznosításuk a későbbiekben megoldandó. Az ipari és szolgáltatási tevékenységből származó nem veszélyes hulladékok szintén a lerakóra kerülnek. A kereskedelem nagy bevásárlóközpontok megjelenése, minőségi áruk kiszerelése fejlődésével jelentősen nőtt a csomagolási hulladékok mennyisége. A mezőgazdasági hulladékokat többnyire a keletkezés helyén hasznosítják. A szennyvíziszap korlátolt mértékű szántóföldi hasznosítása mellett szükséges egyéb hasznosítási módok (komposztálás) kidolgozása és alkalmazása a védelmi övezetek 39

42 figyelembe vételével. A termelési tevékenységből származó veszélyes hulladék mennyisége országos viszonylatban elenyésző. A legnagyobb termelő a KOMÉTA 99 Kft., ahol elsősorban vágóhídi hulladékok keletkeznek. Ezt a cég saját komposzt-telepén hasznosítja. Veszélyes hulladék problémát jelent a honvédségi területen elszennyeződött talaj, az állattartásból származó állati tetemek és a kommunális hulladékban található veszélyes hulladék frakció ártalmatlanítása. A lakossági veszélyes hulladék begyűjtését szolgálja a Cseri úti hulladékudvar üzemeltetése. A város üzemelő két dögkútjának bezárását követően új ártalmatlanítási lehetőséget kell találni az elhullott állatok tetemeinek kezelésére (elszállítás, hasznosítás vagy ártalmatlanítás). Az 1998-ban létesített, korszerű regionális hulladéklerakó szabad kapacitása közel 200 ezer m 3 tömörített hulladék, 2003-ban 32 település hulladékait fogadta. A jelenlegi elhelyezési adatokkal számolva a lerakó várható bezárási időpontja A korábbi lerakó szigetelés nélkül működött, rekultivációja az elvégzendő feladatok között szerepel. Az Európai Unió irányelvei az anyagukban nem hasznosítható hulladékok égetését, a bennük rejlő kémiai energiának hő formájában való felszabadítását és hasznosítását előnyben részesítik a hulladék lerakásával szemben. Kaposvár számára megvan a lehetőség a hulladékhasznosítás, -ártalmatlanítás módjának megválasztásához: a meglévő lerakó betelésével új lerakó kijelölése, kiépítése szükséges, emellett alternatívaként szóba jöhet egy termikus ártalmatlanító telepítése is. Ennek előnye a hő hasznosítása távfűtési vagy villamos energiatermelési célra, továbbá a lerakásra kerülő hulladék térfogata így negyedére-ötödére csökken. Korszerű füstgáz tisztító technológia üzemeltetése kizárja a környezeti levegő határértéket meghaladó szennyezését. Cél A város hosszú távú komplex hulladékgazdálkodásának biztosítása a Kaposmenti hulladékgazdálkodási program gesztorként történő előkészítése és a programból adódó feladatok végrehajtása dögkutak bezárása, új ártalmatlanítási lehetőség biztosítása az elhullott állatok tetemeinek kezelésére, vállalkozói alapú hulladékhasznosítás ösztönzése a felhagyott hulladéklerakó rekultiválása helyi hulladékgazdálkodási terv készítése figyelembe véve a regionális igényeket és az új pénzügyi forrásokat szelektív gyűjtőrendszer (gyűjtőszigetek, hulladékudvarok) teljes kiépítése és működtetése, a lakosság széles körű bevonása újrahasznosítható anyagok helyben történő feldolgozásának segítése (válogatómű építése, centralizált komposztáló telep kiépítése, feldolgozóipar) anyagtakarékos technológiák előnyben részesítése, támogatása új regionális települési szilárd hulladék lerakó kijelölése, a működő lerakó szakszerű lezárása és utógondozása inert hulladéklerakó telep megvalósítása, hasznosítás kidolgozása szennyvíziszap alternatív hasznosításának megoldása komposztálás megvalósítása illegális lerakóhelyek felszámolása, rekultivációja; a további lerakás megakadályozása égetőmű telepítésének és a keletkező hő hasznosításának vizsgálata 40

43 hulladékok energetikai hasznosításának vizsgálata, biogáz hasznosítás ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A városi lakókörnyezetet elsősorban a közlekedési eredetű, másodsorban az üzemi eredetű zajforrások terhelik. Emellett a szolgáltató tevékenységek, épületgépészeti berendezések és egyéb emberi magatartásból származó zajhatások is megemlítendők. Kaposváron egyes ipari termelő üzemek jelentős terhelést okoznak, ami az iparterületekkel szomszédos lakó, pihenő övezetekben jelent számottevő káros hatást. A Magyar Cukor Rt. üzemének éjszakai zajkibocsátása határértéket meghaladó. Hasonlóan éjszakai zajterhelést okoz a Kométa 99 Kft. tevékenysége. További jelentős zajforrások: Kaposplaszt Kft., Agrograin Rt. üzemei. A lakossági panaszokat követően egyes esetekben történt zajvédelmi beavatkozás, azonban a határérték túllépések még mindig jellemzőek. Nehezebben kezelhetőek a lakosság nagy részét közvetlenül érintő közlekedési zajhatások. A főútvonalak mentén a mért értékek gyakran 5-20 db-lel meghaladják a jogszabályban előírt értékeket. Ennél nem sokkal kedvezőbb a városi belső főutcák zajhelyzete. A zajterhelések elleni aktív védelem eszközei: forgalomcsökkentés, korszerű útburkolat építés, járművek egyedi kibocsátásának csökkentése, gördülési zaj csökkentése sebességkorlátozással. A passzív eszközök között van: hangárnyékolás zöldfelületek fejlesztésével, véderdők telepítésével, zajvédő műszaki létesítmények építésével, korszerű nyílászárók beépítése, városrendezés (széles utak szabályozása, védendő objektumok forgalommentesítése, korszerű csomópontok tervezése). A vasúti közlekedés eredetű terheléseknél is jellemző a határértéket meghaladó jelleg. Egyes épületeknél nem biztosítható az előírt védőtávolság (50 m). A szolgáltató tevékenységből származó zajterhelést egy önkormányzati rendelet is szabályozza. A védendő intézmények védőtávolságait a rendezési tervben is szerepeltetni kell. Cél Alacsony zajterhelésű lakókörnyezet biztosítása közlekedési eredetű zajterhelések csökkentése (forgalomszervezés, korszerű útburkolatok építése, aktív műszaki védelmi eljárások, közlekedési zöldfelületek fejlesztése) nehéz gépjárművek forgalomszabályozása üzemi eredetű terhelő hatások csökkentése szankcionálással, területhasználat korlátozással városi zajtérkép készítése, a kibocsátások és a védelem rendezési eszközökkel történő szabályozása védendő intézmények passzív akusztikai védelmének kiépítése útfásítás, külső városrészek védelme véderdősávok telepítésével LEVEGŐMINŐSÉG VÉDELEM A város légszennyezettsége alacsony, köszönhetően a geográfiai helyzetének és a helyi kibocsátások relatív kis mennyiségének. A levegőminőség alakulásában meghatározó a közlekedés, ami a lakosságot legközvetlenebbül érintő kibocsátó hatása jellemzően a települések helyi és átmenő forgalmával terhelt belterületein jelentkezik. Az ipari emisszió 41

44 elsősorban a város külső területeit érinti, a lakossági fűtési eredetű terhelések egyre kevésbé jelentősek. Kaposváron a kén-dioxid szennyezettség igen alacsony, a levegő-higiénés helyzetet legkevésbé befolyásolja. A közlekedési eredetű nitrogén-oxidterhelés összességében csökkenő tendenciát mutat, speciális időjárási helyzetekben azonban számottevő eseti határérték túllépés tapasztalható. A porterhelés tekintetében a szálló por mennyisége jelentős, ami jórészt a közlekedési forgalom által kerül felkeverésre, eredetét tekintve a csupasz földfelszínek és a tisztítatlan közterületek, közlekedési felületek a felelősek, mint források. Az ÁNTSZ által vizsgált gazdasági szereplők közül az alábbiak esetében volt levegőminőségi határérték túllépés tapasztalható: Magyar Cukor Rt., Kometa 99 Kft., Dél-Dunántúli Gabonaipari Rt. Levegőterhelés szempontjából további jelentős üzemek: Kaposfil Rt., Videoton MBKE Holding Kft., Kaposvári Villamossági Gyár Kft., NABI Észak-Amerikai Járműipari Rt. és a Kapos Atlasz Gépgyár Kft. Ezek kibocsátását nagymértékben befolyásolja a beépített tisztító technológia korszerűsége, a technológiai fegyelem betartása. Jelentős szénmonoxid és nitrogén-oxid kibocsátó a Kaposvári Béke-Füredi Fűtőmű. Számításba kell venni a város peremterületein elhelyezkedő iparterületek klórozott-szénhidrogén kibocsátását. Bűzterhelést jelent a Komposzt Kft. tevékenysége, ami számos lakossági panaszt váltott ki. Időszakos bűzhatást jelentenek a közeli lakóterületekre a Cukorgyár ülepítő-tározó tavai. A közúti közlekedés légszennyező hatását befolyásolja a gépjárművek műszaki állapota, a közutak minősége és geometriai, geográfiai jellemzője, az áthaladó forgalom sűrűsége és dinamikája. Kaposváron jelentős az átmenő forgalom, ami elsősorban a 61. sz. és a 67. sz. főutak forgalmából adódik. A város centrumából a forgalmat fokozatosan ki kell zárni, az egészségügyi, oktatási és egyéb védendő intézményeket érintő utakat tehermentesíteni szükséges. A terhelést nagymértékben csökkentette a várost északról elkerülő út megépítése. Cél A város levegőminőségének folyamatos javítása közlekedési eredetű emissziók hatékony csökkentése a Belvárosban és a belterületi főutak mentén közlekedésfejlesztéssel, forgalomtechnikai eszközökkel átmenő forgalom elkerülő útra terelése, járművek kitiltása a centrumból, teherforgalom elvezetése a védett intézmények környékéről közlekedési eredetű emissziók hatásának csökkentése közlekedési zöldfelületek fejlesztése, sétálóutcák kialakítása, fasorok fejlesztése határértékeket meghaladó üzemi eredetű terhelések korlátozása (Magyar Cukor Rt., Dél- Dunántúli Gabonaipari Rt., Komposzt Kft., Kométa 99 Kft.) bűzzel járó tevékenységek szabályozása, korszerűsítések támogatása biológiai eredetű allergének egészségrontó hatásának minimalizálása korszerű tájgazdálkodás, ellenőrzött területkezelés, lakosság motiválása a gondos területkezelésben közterületekről származó porterhelés csökkentése intenzív közterület fenntartással alternatív energiaforrások felhasználásának széles körű elterjesztése, termálvizek hulladékhőjének mezőgazdasági célú hasznosítása (üvegházak) városi tömegközlekedés fejlesztése, géppark korszerűsítése a település átszellőző folyosóinak fenntartása, biztosítása levegőminőség-mérő infrastruktúra fejlesztése 42

45 mezőgazdasági és kerti hulladékok nyílt téri égetésére vonatkozó szabályozás átdolgozása a Cukorgyár ülepítő tavainak korszerűsítése, környezetük rekultiválása, erdősítése VÍZMINŐSÉGVÉDELEM A vízminőség védelem Kaposváron elsősorban az ivóvíz ellátást szolgáló felszín alatti vízbázisok védelmét, másrészt a természetes és mesterséges felszíni vízfolyások, állóvizek minőségvédelmét jelenti. Az ivóvíz ellátás (ivóvíz minőség biztosítása) és a csatornázás infrastrukturális feladat, azonban a kinyerhető nyersvíz és a befogadó felszíni vízfolyás vízminősége környezetvédelmi kérdés. Felszíni vizek A város felszíni- és szennyvizeinek befogadója a Kapos-folyó, amelynek vízminősége mutatja a terhelés mértékét. A III-IV. vízminőségi paraméterrel érkező folyóvíz a várost elhagyva IV- V. osztályúvá romlik. Ennek legfőbb oka a beömlő ipari és kommunális eredetű szennyvizek magas károsanyag tartalma, illetve a szennyezett vízfolyások minősége. A szennyvízkezelés korszerűsítésével javult a vízminőség, de a befogadót még mindig számottevő minőségrontó terhelés éri. A Kaposvári Vízművek Kft. által üzemeltetett szennyvíztisztító telep technológiája korszerűsített, az érvényes minőségi követelményeknek megfelelő tisztított szennyvizet bocsát ki. Egyedi szennyvízkezelést végez a Kaposfil Fonalgyártó és Értékesítő Kft., a Kométa 99 Kft., a Magyar Cukor Rt. és a Kaposvár-Toponári Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet. Ezek közül a cukorgyár üzemeltetett, ülepítőtavakat és oxidációs tavakat alkalmazó technológia jelentős terhelést jelent a felszín alatti és a felszíni vizekre is. A vízkészlet-gazdálkodási céllal létrehozott Deseda-tó vízminőségét leginkább a környező területhasználatok kibocsátásai érintik. Az idegenforgalmi, üdülési hasznosítás biztosítása érdekében szabályozni kell a mezőgazdasági vegyszer és műtrágya használatot, valamint az üdülőterületi szennyvízkezelést. A Töröcskei tározó rekreációs, turisztikai célú hasznosítása nem veszélyeztetett. Felszín alatti vizek Kaposvár a település teljes vízigényét a területén található vízbázisból elégíti ki. A kutak talpmélysége m, részben talajvíz, részben rétegvíz eredetű. A kaposvári vízbázis hidrogeológiai felépítésére jellemző, hogy az egyes vízadó összletek között bizonyos átjárhatóság van, ami a folyamatos víztermelés tekintetében kedvező. Hátrányos viszont a földtani rétegek települtségi adottsága, ugyanis a vízbázis felülről a csapadékvízből, talajvízből, oldal irányból pedig a vízfolyások vizéből kap utánpótlást, emiatt a felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny. A kinyert nyersvíz magas mangán, ammónia és vas tartalmú, külön kezelést igényel. A talajvíz általában szennyezett a szennyvízkezelés hiányosságai miatt, vagy a korábbi helytelen talajerő-gazdálkodás következtében. A zártkerti területek funkcióbővülésével nem tart lépést a szennyvízelvezető infrastruktúra kiépítése, ezért a kezeletlen szennyvizek folyamatos terhelést jelentenek a talajra és felszín alatti vizekre. A kezeletlen szennyvizek olyan mértékben elszennyezték a talajt, talajvizet, sekélyen fekvő rétegvizeket, hogy egyes ivóvíznyerő kutakat a magas nitrátterhelés miatt le kellett állítani. Egyedüli megoldás a csatornahálózat teljes körű kiépítése, a rákötésre való kötelezés, a külterületen fekvő területeken történő folyékony települési hulladékok ellenőrzött begyűjtése. 43

46 Cél Ivóvíz minőségjavításának elősegítése a vízbázisok védelmével ivóvíz minőségjavításának elősegítése a vízbázisok védelmével, vízhálózat további rekonstrukciójával, mechanikai tisztítási program folytatásával aktív vízbázis védelem (vízbázis védőidomok, védterületek kijelölése, kutak, tározók, víznyerő földtani képződmények potenciális szennyeződéssel szembeni védettségének meghatározása) felszíni vízrendezés ütemezett megvalósítása, csapadékvíz elvezetési tanulmányterv kidolgozása csatorna közművek teljes körű kiépítése, elválasztott rendszerű csatornahálózat fejlesztés támogatása csatornázatlan területek folyékony települési hulladékának ellenőrzött begyűjtése, zárt szennyvízgyűjtők-tárolók műszaki felülvizsgálata folyók, patakok, tavak vízminőségének javítása a terhelő hatások (mezőgazdasági kemikáliák, ipari szennyezők, szennyvíz és szennyvíziszap eredetű terhelések, állattartó telepek) korlátozásával, a szennyvíztisztítás korszerűsítésével (cukorgyári ülepítő tavak tisztítási technológia korszerűsítése, környezetük rekultivációja) ökologikus vízfolyásrendezés, mederrekonstrukció, patakvölgyek védelme területhasználat szabályozással TALAJVÉDELEM Cél Talaj mennyiségi védelme, minőségének javítása hosszú távon ökologikus gazdálkodás támogatása (talajvédő technológiák, természetes alapú talajerő gazdálkodás) külterületek használatának talajérzékenység szerinti szabályozása zártkertek mezőgazdasági használat szerinti területhasználati korlátozása szennyvíziszap elhelyezés felülvizsgálata erózióérzékeny területek új irányú hasznosításának elősegítése (véderdők, gyepgazdálkodás) degradált területek rekultivációja A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE Célok Zöldövezeti rendszer kialakítása a Kapos-folyóra felfűzve a becsatlakozó patakvölgyekkel A tájpotenciál növelése érdekében tájfejlesztést kell végezni. A városközpont karakterének megőrzése Zöldterület-fejlesztések, városi közparkok felújítása, bővítése A közterületek rendezése, rehabilitációja, humanizálása, esztétikai értékeinek növelése, 44

47 fasorok felújítása, telepítése Rekreációs területek kijelölése Védett és védelemre érdemes zöldfelületi elemek megóvása A patakvölgyek zöldfelületi rendszerbe való vonása Ki kell alakítani a város zöldövezeti rendszerét, melynek gerince a Kapos völgye a becsatlakozó patakvölgyekkel. A város ökológiai rendszere a rekreációs és szabadidős tevékenységeket és a turizmust is szolgálja. Ezen szerkezeti elemek felhasználása biológiailag aktív, kondicionáló hatásával, ökológiai, táj- és természetvédelmi értékével a város környezetminőségét javítja Törekedni kell arra, hogy a meder fejlesztése során természetszerű kialakítású, a vízpart több helyen is megközelíthető legyen. Legyenek pihenő és kilátóhelyek, kerékpár- és gyalogút haladjon mellettük, ugyanakkor biztosítsanak búvó-, költő-, és pihenőhelyet a madaraknak, hüllőknek, kétéltűeknek, kisebb emlősöknek. Ezeket a helyeket védeni érdemes oly módon is, hogy tőlük a zajosabb, intenzívebb használatú területek legalább 50 m-re kerüljenek. Javasolt a medrek és partjuknak kialakításához tájépítész szakember bevonása. Továbbra is biztosítani kell, hogy a fejlesztések a város átszellőző folyosóinak szerepét ne csökkentsék. A fenntartott zöldfelület és a közterületek növényállományának, talaj tápanyagának utánpótlása, az elöregedett növényzet cseréjének megoldása. Vizsgálni kell a hiányzó városi szintű közparkok bővítésének lehetőségét. Tervet kell készíteni az egységes fasorok kialakítására, illetve a parkosításra. Minden építési övezetben meg kell határozni a zöldfelületek fejlesztésére vonatkozó előírásokat. Ki kell dolgozni azon elv érvényesítési lehetőségét, hogy az övezetekben, valamint és egyes létesítmények tervezésekor a rendezési tervben előírt növénytelepítések megvalósuljanak. Ellenőrizni kell, hogy a zöldterületi, közterületi, illetve az övezeteken belüli kivéve családiházas-, kertvárosias lakó, és hétvégi házas övezetek zöldfelület tervezését tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész személy végezze. Az ingatlanok beépítésével együtt a parkosítást is elő kell írni. A használatbavételi engedély kiadásának feltétele legyen az előírt zöldfelület kialakítás. További forgalomszabályozással a belváros sétálóövezetének kiterjesztése, a kerékpáros-hálózat fejlesztése. Meg kell követelni a rendezési tervekben és építési engedélyekben előírt növénytelepítések megvalósulását. A potenciális zöldfelületi elemek feltárása, azok zöldterületként való kialakítása. Azon városrészekben, ahol, nincs zöldterület, ki kell jelölni a parkok helyét és 45

48 azokat növényzettel be kell telepíteni. Új utcák megépítésekor kétoldali lombos fasort kell létesíteni, amennyiben a közművek ezt lehetővé teszik. A belvárosban és környékén a közösség számára használható zöldfelület mennyiségének növelése. A közterületek rendezése, környezet esztétikai értékeinek növelése, fasorok felújítása, telepítése a hiányos fasorok pótlása, a meglévők rendszeres kezelése, fenntartása. Gyepesített felületek növelése, meglévők felújítása. Külön vizsgálandó a temetők használati és bővítési lehetősége. Új temető üzembe helyezését el kell végezni. Megvizsgálandó a déli temető tervének korszerűsítése és előkészítése. A déli temető területének előfásítását biztosítani kell. A toponári temetőben nagy értékű beruházások váltak szükségessé. A beruházással kapcsolatosan a római katolikus egyházzal meg kell egyezni. Meg kell vizsgálni, hogy a nagy kiterjedésű zártkerti területek milyen hatással vannak a zöldfelületekre. (A Deseda környéki zártkertek és a Zselic domboldalain lévő zártkertek rendezetlen, szabályozatlan beépítése visszafordíthatatlan károsodást okoz a somogyi tájban, ezért feltétlenül meg kell akadályozni a hasonló kertségek kialakulását). A konfliktust okozó területhasználatú övezetek között védőerdőket kell telepíteni. A belterületen lévő védőerdők fejlesztéséről, fásításáról gondoskodni kell. A belterületek északi határán lévő lakóterületek mellett zöld védősávokat (erdősítést) kell kialakítani. A TÁJ ÉS A TERMÉSZET VÉDELME Célok A védett és védelemre érdemes táji, természeti elemek megóvása A nem védett tájban a tájkarakter megőrzése, a területek ökológiai aktivitásának növelése. Térségi együttműködéssel törekedni kell a zöldhálózat rendszerének kialakítására, a meglévő és tervezett erdők, rétek, zöldterületek egységes rendszerbe szervezésével. Kapos-völgyi ökológiai folyosó védelme. Patakvölgyek, mezőgazdasági területek védelme, azaz a táji, természeti és morfológiai szempontból érzékeny, mezőgazdasági hasznosítású területeken a tájfenntartó gazdálkodás kialakítása Erdőterületek (rekreációs területek) növelése. Az ökológiai hálózat. a Natura 2000, valamint a Zselici Tájvédelmi körzet bővítési szándékának segítése. A helyi jelentőségű természetvédelmi területek (Töröcskei tó és környéke) bővítése, a 46

49 meglévők megőrzése és védelme, fejlesztése. A patakvölgyeket a mezőgazdasági területek, illetve a gazdasági és lakó területek felől erdősíteni szükséges, a feltöltéseket meg kell akadályozni. A vizes élőhelyeknek alkalmas területeknek a kapcsolatát biztosítani kell erdő-, zöld-, vagy vízgazdálkodási (vízparti) területekkel; ahol a vizuális érték -, továbbá a természetszerű területek növelése érdekében a kistérségre jellemző vízparti puhafás ligeterdők fajait kell telepíteni. A Deseda-tó körül közcélú gyepes, ligetes vízvédelmi sávot ( m) kell kialakítani, sportpályákkal, játszóterekkel, pihenőhelyekkel kiegészítve. A strand keleti oldalán lévő területet fásítani szükséges. A Deseda tó nyugati oldalán a mezőgazdasági művelés a talajerózió megelőzése a part menti sáv ligetes fásításával, gyepesítésével. A patak- és egyéb vízfolyásmedrek természetszerű kialakítását kell szorgalmazni. Ehhez elengedhetetlen a meder mesterséges burkolatának megszüntetése, valamint a part menti sávokban ligetes erdősáv telepítése. A tavak és a patakok mellett gyepes, cserjés sávok, fásítások kialakítása. (Utóbbiak kedvező hatást gyakorolnak a mikroklímára, továbbá árnyékoló hatásukkal javítják a mederben folyó víz öntisztuló képességét. A növénytelepítés szolgálja a föld védelmét, segíti a víz elszikkasztását, kedvezően befolyásolja a lefolyási viszonyokat.) A tavak, vízpartok mentén természetközeli élőhelyeket kialakítása. A zöldterületi, az üdülőterületi, a lakóterületi, valamint a különleges területi használat esetében is a vízpartokon honos, vízparti fajok telepítésével kell kialakítani a zöldfelületet. (A tájidegen fajokat kerülni kell, azok telepítése csak az intenzíven kialakított parkokban és közkertekben indokolt.) A Töröcskei- tavat és környékét helyi jelentőségű természetvédelmi területté kell nyilvánítani. A tájfejlesztés során a táj teljesítőképességének növelését kell elősegíteni a medrek természetszerű kialakításával, a vízpart több helyen való megközelíthetőségének biztosításával. Az élővíz-folyások és a dombgerincek zöldfelületi jellegét meg kell őrizni, illetve a hiányzó részeken kialakítani. Meg kell akadályozni az indokolatlan belterület-növekedést A táj, vagy a tájban megjelenő település sziluettjét javítani, védeni kell. Az egyedi tájérték katasztert el kell készíteni a településen, a kataszterben szereplő tájelemek védelméről, fenntartásáról gondoskodni kell. A tervezett elkerülő utakat, csomópontokat tájba kell illeszteni. A villamos hálózati rendszer 120 kv-os és ennél alacsonyabb feszültségű vezetékeinek rekonstrukciójánál vagy újabb létesítésénél a vezetékeket földkábelként kell elhelyezni. A 120 kv-nál magasabb feszültségű a jelenlegi szabványok szerint csak légvezetékként létesíthető vezetékek új nyomvonalainál mérlegelni kell a tájkarakterre és az épített örökség értékeire gyakorolt hatást, hatástanulmányt kell készíteni. 47

50 Korlátozni kell a mikrohullámú adótornyok és egyéb távközlési tornyok létesítését. Új tornyok építése helyett a meglévő magas építmények felhasználását kell előirányozni ha ez műemléki vagy esztétikai érdekeket nem sért-, vagy más célú, már meglévő adótornyokra való telepítést kell szorgalmazni. Új torony építése csak hatástanulmány megengedő véleménye alapján engedélyezhető. Különös gondot kell fordítani a mezőgazdasági, zöld- és erdőterületeken, vízparti területeken a rendeltetésszerű használathoz tartozó, egyébként építési telek kialakítása nélkül is elhelyezhető építményekre. Ezeknek a kulturális örökség adott helyen meglévő értékeire gyakorolt hatását külön szükséges megvizsgálni. Ütemezett erdőfejlesztés. A meglévő, spontán módon kialakult erdősávokat meghagyása, véderdő területté nyilvánítása. Erdőfoltok telepítése a már meglévő erdők bővítéseként, továbbá környezetvédelmi célú erdősávokként, védőfásításokként a mezőgazdasági telephelyek köré, valamint a rombolt felületek egy részére. Erdősávok, fasorok telepítése, pótlása javasolt elsősorban az uralkodó szélirányra merőlegesen, a vízfolyások és az utak mentén. Minden esetben honos erdők telepítése a kívánatos. Természetes tájkarakter megőrzése, természetközeli állapotban lévő területek megőrzése Meglévő erdők minőségi fejlesztése, újak telepítése a kistájra jellemző potenciális fafajokkal. Kapos folyó völgyének biológiailag aktív zöldfelületté alakítása, ökológiai rendszer megőrzése és továbbfejlesztése. Tájvédelmi szempontból az utak és vízfolyások menti fasorok védelme, fenntartása. A fő- és közutak, valamint a jelentősebb külterületi feltáró utak mentén fasorok telepítése tájegységre jellemző fajokból. A hiányos fasorok pótlása. A beépítésre szánt területek jelentősen ne növekedjenek a mezőgazdasági területek rovására, a meglévő táji környezetet és tájképi arculat megőrzése. A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyek, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészlet biztosítása. Minimumra csökkentett zöldmezős beruházás A művelési ágak szerkezetének megváltoztatása egyik feladat, a hagyományos szántóföldi növények termesztésére nem alkalmas minőségű vagy domborzatú területeket erdőtelepítésre, rét-, legelő-, gyep-hasznosításra alkalmassá kell tenni. Az EU csatlakozás miatt a művelés alól felszabaduló területeken az állattartás fokozása és erdőtelepítés szorgalmazása. Olyan településrendezési terv készítése, amely a táj karakterének megőrzése érdekében, a földrészletek alakítását és a külterületi építési lehetőségeket a helyi táji adottságokból kiindulva szabályozza. A helyi védelem alatt álló természeti értékek fenntartása az önkormányzat által készített terv alapján. A város egyedi tájértékeinek kataszter elkészítése. (Az egyedi tájértékek védelem fenntartását biztosítani kell külön terv szerint.) 48

51 Egyedi tájértékként kell megőrizni a település- és tájképi szempontból fontos, illetve az állatvilág számára búvó, fészkelő és táplálkozási lehetőséget biztosító fasorokat. 2.6 TERÜLETI REHABILITÁCIÓ Kaposvár településfejlesztésének igen fontos stratégiai jelentőségű feladata a történetileg kialakult területek rehabilitációja, mely komplex feladatként foglalja magába az épített környezet fejlesztésének és az építészeti örökség védelmének különböző elemeit. A városi területek rehabilitációjának tekinthető az a beépülés-megújítási folyamat, amely a település spontán folyamatain túllépve, az Önkormányzat tudatos szerepvállalásával törekszik az elavult és elhasználódott városi területek felújítására, korszerűsítésére, az értékek tudatos megőrzése mellett az újonnan beépült területeken új értékek megteremtésére, a lakókörnyezeti minőség javításával a város lakosságának megtartására. A rehabilitáció kérdésével foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások, tanulmányok egyértelműen rámutatnak a települések megújításának elmaradásából adódó negatív fejlődési spirál kialakulásának esélyeire, az ezzel együtt járó szociális leromlás következményeire. A városmegújítás szükségessége a meglévő városrészek erkölcsi avulásának és fizikai elhasználódásának nyilvánvaló jeleiből fakad. A városrehabilitáció általános céljai - hogy a belső városrészek értékeik megtartása és környezeti állapot javítása révén megőrizzék gazdasági potenciáljukat, alkalmasak legyenek alapvető funkciók ellátására a város spontán fejlődése útján nem érhetők el. A természetes folyamatok nagy valószínűséggel a romló városrészekben megjelenő egyre alacsonyabb igényű funkciókkal, a környezeti minőség romlásával, ezzel szorosan összefüggve a lakosság nem kívánt irányú kicserélődésével, a területi érték csökkenésével járnak. A település megújulása spontán módon, kizárólag a piaci szabályozás útján csak kivételes esetekben, egy-egy kitüntetett értéket képviselő területen jöhet létre. A rehabilitációra váró területek domináló részén az értékek hosszú távon történő megőrzése, illetve helyreállítása, a környezeti minőség, a lakhatás feltételeinek javítása, tudatos beavatkozás, valamint közforrások igénybevétele nélkül nehezen valósítható meg. A település rehabilitációjával kapcsolatos eredmények elérése érdekében elengedhetetlen, hogy egységes elvek szerint, a közös célt szem előtt tartva, az összefüggések figyelembevételével kezeljük a rehabilitáció különböző aspektusait: a belső területek rehabilitációját a lakótelepek rehabilitációját a közterületeknek a lakókörnyezeti minőség javítását célzó rehabilitációját a veszélyeztetett településrészek rehabilitációját a felhagyott katonai- és ipari területek komplex területi rehabilitációját az építészeti örökség védelmét A település egyes részének összehangolt megújítását (rehabilitációját) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (Építési törvény), illetve a törvény alapján hatályba lépett magasabb szintű jogszabályok figyelembevételével megalkotott Településszerkezeti Terv, Helyi Építési Szabályzat, illetve Szabályozási Tervek 49

52 hivatottak koordinálni, melyeket az Önkormányzat az ÉTV-ben rögzített településrendezési feladatkörében eljárva készíttet. BELVÁROS REHABILITÁCIÓJA Célok A köz- és magánszereplők közös teherviselésével, az önkormányzat ill. szervezeteinek koordinációjával a belváros komplex megújítása, zsúfoltságának enyhítése. Az identitást meghatározó környezeti örökség, illetve építészeti értékek megőrzése, fejlesztése (az örökség, erőforrás, melyet a település hasznosítani képes), védett zónák kijelölése (előzetes forgalomszámlálás alapján). Bár a település történetileg kialakult térbeli rendszere a fejlesztések következtében többször sérült, az eredeti struktúrák megmaradtak, megőrzésükre a korszerűsítések során is törekedni kell. A településkép, a történeti fejlődés során létrejött utca-, tér- illetve tömbstruktúra, a beépítés helyi karakterének megőrzése, a rehabilitációs szemlélet kell, hogy meghatározó legyen az új fejlesztések során is. A belváros vonzóvá tétele a befektetők és az idegenforgalom számára. A belváros rehabilitációjával a települési központ közösségi életet szervező, üzleti, bevásárló, valamint gazdasági szerepének visszaállítása. A településközpont hagyományos szerepkörének visszaszerzése érdekében a közterületek humanizálása, a gyalogosmozgások és a gépjárműforgalom konfliktusainak feloldása a gyalogos prioritását biztosítva. A történeti városrész műemléki jelentőségű területként történő kijelölése fontos eszköze lehet a történetileg kialakult belváros egységes értékvédelmének, a kialakult építészeti karakterhez illeszkedő új értékek létrehozásának, nem utolsósorban értékvédelmi szemléletű pályázatok útján a felújításhoz szükséges források elnyerésének. A belváros közterületeinek teljes körű rehabilitációja a megkezdett felújítások folytatásával. A városközponti tömb-rehabilitációk: Ady E. utca északi és déli tömb: az Ady E. utca sétálóutcává alakítása a két oldalán lévő tömbök rehabilitációját követően Teleki Városház utcai tömb: rehabilitáció befejezése, parkolóház építése Városközponti parkolófelületek kialakítása Intézmények rekonstrukciója, korszerűsítése, szolgáltatások körének bővítése Kapos szálló homlokzati átépítése, mélyparkoló vagy parkolóház építése Levéltár műemléki védettségű épületének felújítása Városháza rekonstrukciója, bővítése. Új vásárcsarnok építése és piac korszerűsítése, parkolójának megépítése 50

53 Ady E. utca és Vár utca közötti gyalogos kapcsolat biztosítása felüljáróval. Az üres, illetve a szükséges bontásokat követően üressé váló telkek beépítése, illeszkedése a meglévő környezethez. Az eredeti beépítési vonal (utcavonali térfal) megtartására kell törekedni a foghíjbeépítéseknél. A belső udvarok rendbetétele; bontásokat követően az udvarterület felújítása, zöldesítése. A vasútállomással szemben fekvő terület beépítése Irányi D. -Dózsa Gy. utcai tömbbelső rekonstrukciójával. LAKÓTELEPEK REHABILITÁCIÓJA, PANELÉPÜLETEK REKONSTRUKCIÓJA Célok A lakótelepek presztízsének növelése az épületek műszaki felújításával, a környezet komplex rehabilitálásával. A kedvezőtlen és romló társadalmi szerkezet javítása, a szlömösödés megállítása a közvetlen lakókörnyezetre is kiterjedő rehabilitációval. Építészeti eszközökkel a lakótelepek integrálása a települési környezetbe. A lakosság aktivitásának növelése saját lakókörnyezetének javítása, illetve megőrzése érdekében (lakossági összeszerveződések elősegítése). Állami és EU-s források igénybevétele pályázatok segítségével az Önkormányzat koordinálásával. A lakótelepi épületek komplex műszaki felújítása (hőszigetelés, gépészet, nyílászárók). A lakókörnyezet komplex rehabilitációja a terület leértékelődésének és szlömösödésének megállítása érdekében (közlekedési területek, zöldterületek, játszóterek stb.). A gépkocsi elhelyezés problémájának kezelése. Az építészeti megjelenés és a használati érték javítása érdekében építészeti javaslatok készíttetése, és publikálása (pl. erkély utólagos építése stb.). A lakótelepek ellátásának javítása, a funkciók bővítése (üzletek, szolgáltató egységek, vendéglátó létesítmények). Közműves infrastruktúra felújítása. Rehabilitációs szabályozási és környezetrendezési tervek készíttetése és elfogadása. 2.7 KULTURÁLIS, MŰVÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME MŰEMLÉKI, ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM Célok Műemlékek védelme, hasznosítása, fenntartása, óvása 51

54 Építészeti értékvédelem, település építészeti arculatának megőrzése MJT (Műemléki Jelentőségű Terület) terület kijelölése Belváros szabályozási előírásainak szigorítása Téglagyár és Vár sorsának rendezése Helyi védelemre javasolt építészeti értékek listájának felülvizsgálata Tömbrekonstrukciók-rehabilitációk Kapcsolódó programokon való részvétel Országos és megyei pályázatok (folytatni) Várrekonstrukció (lsd. régészet) Kaposvár építészeti értékeiért pályázat, helyi védett kategória bevezetése Önkormányzati pályázatok, támogatások (folytatni) RÉGÉSZETI EMLÉKEK VÉDELME ÉS BEMUTATÁS Cél Kaposvári Vár bemutatása és közismertté tétele (Várrekonstrukció) Régészeti feltárás befejezése Műemléki helyreállítás Környezetrendezés Kapcsolódó programokon való részvétel Területi kérdések tisztázása Minimál program: fogadóépület építése (Vármúzeum) Végleges hasznosítás (funkcióval történő ellátás) Programok ideszervezése (pld. bemutatók: Kassai íjász, Feketesas lovagok más középkor iránt érdeklődő civil szervezetek ideszervezése) KÖZTÉRI MŰALKOTÁSOK GYARAPÍTÁSA ÉS MEGÓVÁSA Célok Köztéri műalkotások számának gyarapítása Köztéri műalkotások megóvása Meglévő közterületek felülvizsgálata és műalkotások számbavétele - új műalkotások helyének kijelölése Új közterületeken műalkotások helyének kijelölése Helyi védelembe történő felvétel 52

55 Kapcsolódó programokon való részvétel Keresztek, szobrok, kutak számbavétele Keleti temető vizsgálata, rehabilitációja 2.8 VÁROSIGAZGATÁS ÉS VÁROSÜZEMELTETÉS MODERNIZÁLÁSA INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE, INTELLIGENS VÁROS KIALAKÍTÁSA A város akkor lehet sikeres a jövőben, ha jelen van a gazdaságban a versenyképes, a magasan képzett, a korszerű ismeretekkel rendelkező, a folyamatos tanulásra képes és arra kész munkaerő. Célok Meg kell teremteni mindazokat a feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a felnövekvő nemzedékek a tudás- és értékalapú információs társadalom új és újabb kihívásaira magas szinten készülhessenek fel. A közoktatás előtt álló egyik legfontosabb feladat, hogy felkészítse a felnövekvő generációkat az információs társadalom kihívásaira, és arra, hogy hogyan élhessenek az általa használt lehetőségekkel. A város térinformatikai rendszerének kiépítése. Önkormányzati munka és a hivatali ügyintézés digitalizálása és rendszerbe szervezése (K+K program) Összehangolt informatizálás: önkormányzati hivatalok, intézmények és cégek közötti hálózatok kiépítése és kommunikáció megszervezése. Kapcsolatok kiépítése más közérdekű szervezetekkel. Az informatikai ismeretek ne záródjanak be egyetlen tantárgyba, hanem általános szemléletként minden tantárgy tanításában jelenjennek meg és hassák át az iskola egész tevékenységét. Új ismeretek oktatása, továbbképzések szervezése, új szakemberek felvétele. Az ECDL vagy más hasonló informatikai kompetencia vizsgára történő felkészítés lehetőségének megteremtése. Az elektromos közigazgatás feltételeinek megteremtése Internet-kávézók létesítése és működésének szorgalmazása. VÁROSKÖRNYÉKI EGYÜTTMŰKÖDÉS JAVÍTÁSA Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz esélyt és kényszert is jelent az interregionális kapcsolatok fejlesztésére. Kaposvár és kistérsége gazdaságának fejlődési lehetőségei nagymértékben függnek attól, hogy miként állnak helyt a régió versenyében, képesek-e kihasználni komparatív előnyeit, és a térségbe vonzani a külső befektetőket. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy hatékony területfejlesztés számos program esetében (infrastruktúra-, 53

56 környezetfejlesztés, stb.) csak a város kistérségével való tartós együttműködéssel valósítható meg. Célok A településhálózat kínálta előnyöket kihasználva, a kistérségi együttműködés fokozásával minden lakos könnyen és gyorsan érhesse el a mindenkori civilizációs színvonalnak megfelelő javakat és szolgáltatásokat. A városkörnyék sikeresen integrálódjon a modernizálódó magyar gazdaságba és társadalomba, egyúttal megállítva az elmaradott területek végletes leszakadását is. Kaposvár a környezetével való sokoldalú és szoros együttműködés révén fejlődjön a kistérség innovációs központjaként működő policentrikus funkcionális városrégióba s az abból kiágazó dinamikus urbanizált településsávok rendszerébe. A kistérségi szintű területfejlesztés menedzsmentjének és intézményrendszerének fejlesztése. Erős városintegráció kialakításával a kistérség innovációs központjának, illetve zónájának létrehozása, ezzel a régió modernizáció bázisának megteremtése a kistérségi kohézió tudatos erősítésével, az elmélyülő munkamegosztáson alapuló együttműködések segítésével. Új típusú, vállalkozói hálózatokkal, termelési kooperációkkal is jellemezhető város és környéke kapcsolatra, a kistérség sokoldalú együttműködésére építő komplex vidékfejlesztési programok kidolgozása. Együttműködés az alábbi területeken: a lakótelek kialakítását érintő stratégiai együttműködés a városkörnyéki lakáspiac befolyásolására területi közszolgáltatások környezetvédelem rekreációs és pihenőövezetek, létesítmények fejlesztése és fenntartása elővárosi közlekedés szervezése idegenforgalmi célú reklámtevékenység a városkörnyék ismertségének növelése érdekében, valamint közös turisztikai fejlesztések végrehajtása, különösen a kaposvári agglomeráció és a zselici mikrotérség között kultúra és kulturális javak megőrzése a kistérség külső kapcsolatainak erősítése a gazdasági növekedés érdekében a térségi aktivitás növelése az Adria Régió formálásában VÁROSIMÁZS JAVÍTÁSA, A KAPOSVÁR-IDENTITÁS ERŐSÍTÉSE Célok Kaposvár imázsának javításával és a városi identitás erősítésével elősegíteni a belső erőforrások felhasználását (endogénfejlődést), javítani a regionális versenyben elfoglalt pozíciót. A kedvező városkép formálásával, a helyi értékek megismertetésével, az idegenforgalom 54

57 növelésével Kaposvár gazdaságának megerősödésének elérése, valamint a hátrányos helyzetű városrészek, a kistérség életminőségének javítása. A térség értékeit, egyedi vonásait éppúgy tudatosítani kell az itt lakókban, mint az ország más tájain élőkben. Egyes speciális ágazatok fejlesztésével és menedzselésével az arra alkalmas településeken és térségekben a meglévő lehetőségek jobb kihasználására van szükség. Az idegenforgalom szerepét a foglalkoztatásban és a jövedelemtermelésben is jelentősen növelni kell. A város és térsége adottságainak, természeti értékeinek, építészeti emlékeinek, művészeti és kulturális életének stb. fontosságát éppúgy tudatosítani kell az itt élőkben, mint az ország más tájain, esetleg külföldön élőkben. Fel kell hívni a figyelmet a városhoz kötődött, illetve kötődő kiemelkedő személyiségek tevékenységére (Rippl Rónai József, Vaszary János, Galimberti Sándor), lovas hagyományokra, termelési kultúra hagyományaira. Ezt az "ismeretterjesztést" nagyban szolgálhatják a hagyományos és újabb keletű rendezvények (pl. városnapok, zenei-, néptánc-fesztiválok, kiállítások, vásárok stb.). Településfejlesztési eszközökkel is célszerű ösztönözni az olyan közösségfejlesztési programokat, kezdeményezéseket, hagyományőrző, -teremtő, kulturális és művészeti rendezvényeket, melyek a Kaposvár-identitást erősítik. Olyan civil szervezetek, iskolák, szakemberek szervezett külső kapcsolatépítését kell támogatni, amellyel ez az identitás a városról alkotott kép javításához is hozzájárul. Már rövidtávon ki kell dolgozni egy jól felépített, várost átfogó, középtávú marketing és PR stratégiát a külső arculat eredményes átalakítása, többek között a külföldiek számára vonzó befektetési és idegenforgalmi célterület megjelenítése érdekében. A térség elmaradottságának hangsúlyozása helyett a XXI. század embere számára is fontos általános értékeket (emberléptékű környezet, "befogadó" társadalom), a város és térség által kínált lehetőségeket, valamint az itt élők aktivitását, tenniakarását kell a marketingkommunikáció középpontjába állítani. Kaposvár eredetjelző embléma (védjegy) bevezetése a versenyképes helyi termékek megjelenítésére. A városi befektetési és kereskedelmi lehetőségekről részletes és színvonalas kiadvány, illetve adatbázis összeállítása és terjesztése. Nagyobb figyelmet kell fordítani a személyes kommunikációra, sajtókonferenciákra, összehangoltabbá kell tenni a városi bemutatkozásokat a hazai és külföldi vásárokon, üzletember-találkozókon. A reklámtevékenység során üzleti és idegenforgalmi szempontból is hangsúlyozni kell Kaposvár közelségét és jó kapcsolódási lehetőségeit a környező vonzó célpontokhoz (Balaton, Pécs, Horvátország ). Jellegzetes kaposvári ajándéktárgy, szuvenír készítése és árusítása. Az új városimázs kialakításának szintén fontos eleme lehet egy rövid de vonzó képzettársításokra alkalmat adó jelmondat, szlogen terjesztése (pl. Dél-Dunántúl szíve, 55

58 Festők városa, Sokszínű város ) Városi sajtóiroda, információs központ létrehozása, valamint a város internetes oldalának fejlesztése és bővítése. 3. AJÁNLÁSOK 1. Háttérdokumentumok fejlesztési keretdokumentumok kidolgozása, illetve aktualizálása A városfejlesztési koncepció célja mint az a bevezető fejezetben is olvasható - hogy meghatározza a város jövőképét, Kaposvár helyzetének, problémáinak ismeretében, annak adottságaira alapozva kijelölje fejlesztésének hosszú távú fő irányait és átfogó céljait. A stratégiai célok elérése érdekében kerül sor a fejlesztési prioritások (beavatkozási területek) gyakorlatilag a fent kibontott ágazati struktúra kialakítására, melyek támaszkodnak a feltárt adottságokra, törekszenek a kínált lehetőségek kiaknázására és stratégiai választ jelentenek a feltárt problémák jelentős részére. A koncepció tehát, mint alapdokumentum további kidolgozásra, kibontásra vár, hiszen az itt felsorolt hosszútávon akár reálisan meg is valósítható feladat- vagy projektlistából ki kell választani azokat, amelyekhez tényleges források társíthatók, s azt az önkormányzat az elkövetkező három évben meg is kíván valósítani. (aminek nem csak a szükséges költségek megbecslését, a források feltárása, de a megvalósítás tervezett ütemezését és a nélkülözhetetlen szervezeti hátteret is tartalmaznia kell) Programozás operatív program elkészítése a következő közötti (már kevesebb, mint 3 éves időszakra) figyelembe véve azokat a magasabb szintű terveket (NFT operatív tervei + regionális prioritások!) melyek alapján egyes területeken a kezdeményezések - a támogatási lehetőségeknek köszönhetően nagyobb valószínűséggel prognosztizálható. Az operatív program - EU konform - szerkezete: Prioritások Intézkedések Szervezeti háttér felelős Időbeli ütemezés Pénzügyi becslés (projekt összköltsége; finanszírozási oldal tervezett összetétele mit milyen támogatásból, egyéb forrásból kíván fedezni az önkormányzat) Monitoring rendszer (a tervezett feladatok kapcsán a megvalósítás, azaz a folyamat, valamint az eredmények mérése visszajelzés, szükséges változtatások) : Tervezési anyagok aktualizálása, operatív program kidolgozása 2. Projektfejlesztés, projektsorok (projekt-pipeline) generálása, menedzselése Javasoljuk, hogy az önkormányzat a koncepció szakmai kommunikálásával, megvitatásával párhuzamosan kezdje el a stratégiai és operatív szintű tervezést s ezzel párhuzamosan a projektek kidolgozását, kidolgoztatását annak érdekében, hogy azokat ne a releváns 56

59 pályázatok megjelenésekor kelljen megkezdeni. Különösen igaz ez a beruházást célzó fejlesztések esetében, ahol a szükséges tervi és engedélyezési dokumentációknak is rendelkezésre kell állnia a pályázat beadásához (mely hosszú tervezési és menedzselési időt vesz igénybe). Javasoljuk hogy az egyes beavatkozási területeken, ágazati csoportokon (EU terminológiával prioritásokon) belül a feladatcsoportok (intézkedések) alatt a projektek is legyenek megnevezve s ehhez legalább egy előzetes logikai keretmátrix s nagyságrendi költségbecslés is készüljön el. Arra kell törekedni, hogy minél több potenciálisan esélyes projekt előkészítésére sor kerüljön, mert akkor lesz arra esély, hogy város rugalmasan pályázhasson az előre várható, illetve a hirtelen felmerülő támogatásokra. Előnyt jelent, ha mindig van olyan előkészített projekt, amelyet csak elővesznek a fiókból, és már indítható. : Projektsor összeállítása, aktuális állapotra vonatkozó adatok frissítése; projekt előkészítő tervlapok kidolgozása; felelősök / munkatársak kijelölése, projektgyűjtés - generálás 3. Finanszírozás A megvalósítás leginkább emlegetett szűk keresztmetszeteként a finanszírozást nevezik meg az önkormányzatok. A forrásszerzés, a finanszírozási oldal menedzselése fontos feladat, melynek többek között az alábbi lehetőségek folyamatos követésével, az információk frissítésével kell foglalkoznia: NFT keretében kiírt pályázatok: A Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján ( található Pályázati Kereső a már meghirdetett, valamint a közeljövőben meghirdetésre kerülő uniós pályázati felhívásokról tájékoztat (többek között a támogatás összegéről, a meghirdetés, valamint a beadás dátumáról). A pályázati felhívások és a pályázati dokumentumok az Operatív Programokhoz tartozó Irányító Hatóságoknál beszerezhetőek, letölthetőek. Szakminisztériumoknál kiírt pályázatok Dél-Dunántúli Regionális Területfejlesztési Ügynökségnél kiírt pályázatok Ezen kívül folyamatosan figyelni kell, milyen más forrásszerzési lehetőségekre van lehetőség: Például az Önerő Alap Magánszektor bevonása (PPP konstrukciók megformálása) Bankok által nyújtott lehetőségek (különösen javasolt kapcsolatba lépni a bankok többségénél már létrejött EU-s vagy projektcégekkel) Fel kell készülni a pályázatokkal kapcsolatos finanszírozási kérdések kezelésére is azaz az ún. önrész megléte, ez milyen módon lesz fedezve illetve nyertes pályázat esetében az előfinanszírozással kapcsolatos cash flow helyzetekre való felkészülés. : 57

60 Felkészülni a tervezett projektek és lehetséges támogatási források figyelembe vételével a következő év költségvetésének elkészítésére; partnerkapcsolatok építése; finanszírozási információk összegyűjtése, frissítése bankok, alapok, stb.; releváns szervezeti háttér kiépítése: felelősök, munkatársak, külső szakértők - projektek, pályázatok, megvalósítás / végrehajtás pénzügyi feladatainak ellátása (konzultáció, tanácsadás, stb) 4. Szervezeti háttér A programozási háttér - mint egyeztetett, s mindenki által elfogadott vezérfonal (koncepció + stratégia + operatív program) megléte mellett a hangsúly a programok célkitűzéseit ténylegesen megvalósító PROJEKTEK szintjére kell, hogy áttevődjön. Ez csak akkor lehet sikeres, ha az önkormányzat kialakítja azt a szervezeti rendszert, melyben az előkészítés és végrehajtás aktorai, felelősei is meg vannak nevezve. Az EU-s projektmegvalósítási tapasztalatok legalább annyira hangsúlyozzák a lehetséges sikertelenségi tényezők között az irányítás és szervezeti háttér hiányosságait, mint a nem megfelelő előkészítettséget, illetve a megvalósítás során felmerülő problémák nem megfelelő menedzselését. A projekt életciklusa során többféle feladat és ehhez többféle tudás, szakértelem szükségeltetik. a projektek kidolgozása, előkészítése, tervezése pályázással kapcsolatos szakértelmek (pályázatfigyelés, pályázatírás) végrehajtással kapcsolatos szakértelmek (beruházási, jogi, pénzügyi, adminisztratív, műszaki, EU eljárásrend ismerete, közbeszerzési eljárásrend ismerete, stb.) ellenőrzési/ kontrolling + kommunikációs szakértelem Ki kell alakítani a megfelelő szervezeti formát, mérlegelve az optimális feltételeket. Emellett: projektspecifikus szakértelmek bevonása: o szakértő, tanácsadói lista / hálózat kiépítése o egyes szakértőkkel standby tanácsadói kapcsolat / szolgáltatás kialakítása : Kapacitások, szakértelmek feltérképezése az önkormányzati rendszeren belül (polgármesteri hivatal) + feladatok milyen feladatok maradnak rendszeren belül miket lehet delegálni más szervezeteknek (pl. kistérségi megbízott, kamarák, stb.), s milyen feladatokhoz van szükség külső szakértők bevonására szervezeti struktúra kialakítása, kommunikálása 5. Érdekérvényesítés Annak érdekében, hogy az önkormányzat megfelelő mélységű információt kapjon a megfelelő időben, valamint, hogy hosszútávon biztosítsa tervezett fejlesztési prioritásainak felsőbb 58

61 szintű politikákban való megjelentetését (ami annyit jelent, hogy azok a fejlesztési területek továbbra is megjelennek, mint támogatásra jogosult célterületek), a következőket javasoljuk: Kapcsolatrendszer kialakítása a regionális döntéshozókkal (RFT) és menedzsmenttel (RFÜ) Kapcsolatrendszer építése A Minisztériumokkal (közvetlenül) és/vagy az érdekérvényesítés koordinálása szakmai szereplők bevonásával Kapcsolatrendszer EP képviselőkkel, brüsszeli bizottsággal (régiók bizottsága) Kapcsolatrendszer építése hasonló nagyságrendű városokkal (hazai és más EU tagállambeli városokkal prioritások tekintetében lobbytevékenység) Ez utóbbi tekintetében különösen az önkormányzat figyelmébe ajánljuk az Interreg kezdeményezéseket, mely különböző tématerületeken keresztül konkrét projektfejlesztésen túl nemzetközi hálózatokhoz, szakmai csoportokhoz való kapcsolódást biztosít. : Érdekérvényesítés tématerületeinek és a lehetséges csatornák átgondolása, felelősök megjelölése, nemzetközi és hazai kapcsolatépítő projektekben való részvétel feltérképezése, esetleg kezdeményezése 6. Helyi kapcsolatok bővítése, participáció, kommunikáció Egy önkormányzat akkor lehet igazán és hosszútávon sikeres, ha fejlesztési elképzeléseinek megfogalmazásánál figyelembe veszi a helyi társadalom, a gazdasági és civil szféra véleményét, kezdeményezéseit. Sok esetben az erők megsokszorozhatók az által, ha sikerül megtalálni azokat a partnereket a projekt kialakításától kezdve, akik lelkesedésből (jó értelemben vett lokálpatriotizmusból), illetve konkrét üzleti sikerek reményében, de partnerei lehetnek az önkormányzatnak. Ezek a feladatok természetesen a projektek sokféleségéből adódóan sokfélék lehetnek. Különösen felhívjuk a figyelmet a PPP (public private partnership), azaz a köz- és magánszféra együttműködési lehetőségeire amikor valamilyen közcélú funkciót a magánszféra bevonásával valósítanak meg. A kapcsolatrendszer építésénél számon kell tartani a különböző szakmai és érdekképviseleti intézményeket, szervezeteket, valamint a területfejlesztés kistérségi intézményrendszerét. : Helyi médiában tájékoztatás, különböző témákban fórumok szervezése, kapcsolatépítés; felelősök kijelölése 59

62 60