Mûvészeti nevelés a Waldorf-iskolában 7-14 éves korig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mûvészeti nevelés a Waldorf-iskolában 7-14 éves korig"

Átírás

1 Mûvészeti nevelés a Waldorf-iskolában 7-14 éves korig Waldorf-pedagógián alapuló művészeti és sportfoglalkozások TÁMOP /10/1 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Kedvezményezett: Vadrózsa Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény

2 Mûvészetoktatás Iskolás korban a gyerekek elsajátítják az alapvető tanulási készségeket, és közvetlen tapasztalatokra támaszkodva kialakul és fejlődik intellektusuk. A lexikális tudás átadása mellett éppoly fontos a képességek fejlesztése. Elengedhetetlen, hogy a gyermek azonosulni tudjon azzal, amit tanul, hiszen a 7-14 éves kor között a gyermekek elsősorban érzelmeiken keresztül közelíthetők meg. A képzelőerő és a képekben való ábrázolás játssza a legfontosabb szerepet abban, hogy a tanulás személyes, belső élménnyé, tapasztalattá váljék. Ebben sokat segítenek a művészetek, melyeknek az adott életkorban- éppen ezért- kiemelt jelentőségük van. Így tantervünkben kiegyensúlyozottan van jelen az intellektuális, a művészeti és a kézműves tantárgyak aránya. A különböző művészeti ágak (ének/hangszeres zene; mozgásművészetek: Bothmer-gimnasztika és euritmia; irodalom/versek, mesék, drámajáték; képzőművészetek/rajz, festés, formázás; alkalmazott művészetek/kézműves tevékenységek, kézimunkák) gyakorlása lehetővé teszi a napi alkotómunkát. A művészeti munka során a gyerekek megtanulják saját és mások munkájának tiszteletét. A művészetek iránt fogékony emberben nagy életerő lakozik, melynek oka Rudolf Steiner szerint az, hogy a művészi tevékenység a léleknek oly sok húrját megérinti. Nyíltabb lesz és fogékonyabb az ember belső lényéből fakadó hatások befogadására. Megnyilatkozik ez elevenségben, a külvilág iránt való bizalommal teli érdeklődésben. Mivel a lélek rezdülései kölcsönhatásban vannak a testi folyamatokkal, lassanként a test is változik.

3 Rajzolás A művészeti ágakon belül kiemelt jelentőséggel bírnak a képzőművészetek, hiszen a gyerekek maguk által készített könyvekből, epochafüzetekből tanulnak, aminek illusztrálása napi feladatuk. Ez folyamatos gyakorlásra, a rajzolási technikák továbbfejlesztésére ad lehetőséget a diákoknak. Ezt olykor tanári irányítással, instrukciókkal, kapott motívumokkal, máskor szabadon végzik; saját ötleteik, elképzeléseik alapján. Az első osztályban egy-egy meseképből leegyszerűsödve kialakul egy forma, melyből betű születik. Az évek során a füzetek rajzai egyre komolyabbakká, pontosabbakká, kidolgozottabbá kell, hogy váljanak. A természettudományos tárgyakhoz készített képeknek szemléletesen alá kell támasztaniuk a tanultakat. A hétéves gyermek bátrabban, szabadabban rajzol a tíz-tizenegy évesnél, aki már pontosabb ábrázolásra törekszik, szeretné, ha rajza minél jobban emlékeztetne a valóságban látható dolgokra. Hogy ezen a nehézségen átlendítsük a gyerekeket, megtanítjuk nekik a lélegző tónusú rajzolás módszerét. Ez egy olyan satírozós technika, amely során a forma belülről, egy foltból alakul, fejlődik; nem pedig egy előre meghúzott kontúr vonalai zárják magukba. Nagyon szép eredmények születhetnek így. Különösen jól használható a módszer az állattanhoz, a növénytanhoz kapcsolódó ábrázolásokban. Az intellektuális éréssel együtt haladva lesz a vonalnak és a pontnak nagyobb jelentősége a folttal szemben. Az osztálytanítónak nagy kihívás, felelősség és állandó munka ez, hiszen hónapról hónapra, (vagy a kicsiknél hétről hétre) táblarajzokat kell készítenie, amely az adott tananyag vagy időszak lényegét leginkább kifejezi. Az általa rajzolt táblaképeken nőnek fel diákjai. Festés Festés órákon kezdetben a szín háttérbe szorítja a formát, vagyis a festéstanulás első éveiben a színek világának átéléséből indulunk ki; mindent megelőznek a színgyakorlatok. A gyakorlatok során a gyerekekben kifejlődik bizonyos érzék a különböző árnyalatok kialakításáról, a színkeverésről, a színharmóniákról, a távlatok és a térhatás érzékeltetéséről. Megtanulják, hogyan kell a papírt teljes egészében betölteni és kihasználni. Kifürkészhetik, hogy viselkednek, milyen tulajdonságokat hordozhatnak az egyes színek.

4 Ez már maga terápiás tevékenység, ám a waldorf iskolákban alkalmazott nedves festést egyébként is kifejezetten használják festésterápiákban. A tevékenység során akvarellpapírt vizezünk és simítunk, majd erre vízzel higított festékkel dolgozunk, kezdetben csak vastag ecsettel. A festés nagy segítséget nyújthat a gyermek temperamentumának megismerésében, és annak alakításában is. A színek megismerése után lépünk tovább arra, hogy formákat találjunk a színekben: a hegyek, kövek, az atmoszféra, a felhők, naplementék, az égbolt hangulatai, a növények, állatok, az ember alakjának megfestésével. A külső forma a színérzékelés belső élményéből emelkedik ki. Hatodik osztálytól ez a módszer kiegészülhet a rétegesen felvitt lazúr technikával. Ekkor kezdődik a tárgyak megfigyelése és a fény-árnyék tanulmányozása alapján való festés, rajzolás. Ekkor kezdik természethűen ábrázolni a külvilág jelenségeit. Gyakrabban használunk monokróm technikát, a képek gyakran fekete-fehérek, vagy a szürke illetve a barna árnyalataiban készülnek. Így illeszkedik a tananyag a kamasz lelki változásaihoz, mikor a kontrasztok idejét élik, mikor a világot és a környezetükben élő embereket fekete-fehérben élik meg. Belépnek az új eszközök is: a por- és az olajpasztell, a különböző kréták, rajzszenek, de festünk tintával, tussal, diófapáccal is. A perspektíva törvényeivel, az aranymetszés szabályaival az általános iskola utolsó éveiben ismerkedünk. A diákok a festészet különböző műfajaiban alkothatnak, a tájképektől a csendéleteken át a portréig. A képek témái azonban gyakran kapcsolódhatnak a főoktatás során tanult anyaghoz, vagy az adott időszakhoz, ünnepkörhöz is. Formarajz Rudolf Steiner azt ajánlja, hogy ismertessük meg a gyerekeket a geometriával már jóval azelőtt, hogy bánni tudnának a körzővel és vonalzóval. Így született a waldorf-pedagógia egy sajátos tantárgya, a formarajz. De mi állhat ennek hátterében? A világ tele van geometrikus formákkal és törvényszerűségekkel a hópehely mintájától kezdve a bolygók által leírt pályákig. Míg a festés elsősorban érzelmi tevékenység, a rajzolás az intellektust mozgósítja. A formarajz során kialakul egy belső képesség, ami a formák megragadásához szükséges. A formaérzék felébresztésével a gyerekek olyan a képességekre tesznek szert, melyeket az írás és olvasás tanulása során használnak majd. Mivel ezeket nemcsak papíron jelenítik

5 meg, hanem mozgásban is, segíthet a térérzékelés fejlesztésében, a különböző orientációs problémák javításában. A formarajz óra az 5. osztályban szabadkézi geometriává, majd a következő évben a geometriai szerkesztésekbe alakul. A hagyományos euklidészi szerkesztéseken túl a gyerekek szerkesztenek geometriai sorozatokat, és részletesen foglalkoznak a természetben megjelenő formák (spirálok, levélformák) szerkesztésével. Nyolcadikban a síkból a térbe lépve foglalkozunk a platoni testek szerkesztésével és egyéb megformálásával. Kézimunka A Waldorf - iskolákban a kézimunka oktatásnak is nagy jelentőséget tulajdonítanak. De nem a gyermekek ügyességének fejlesztése a cél, hanem a megfelelő irányítással, művészi igénnyel végzett munka, az életkoruknak megfelelő feladatok. A ritmikusan ismétlődő mozdulatok az akarat és logikus gondolkodásra való képesség megerősítését szolgálják. Éppen ezért a fiúk és a lányok is ugyanazokat a feladatokat végzik. Eleinte, ha tehetik, saját környezetükből gyűjtenek alapanyagokat munkájukhoz. Először az állatvilágból (pl. a közeli gazdaságból gyapjú), majd a növényvilágból (pl. ágak, levelek, növényi rostok), végül az ásványok világából. Ezzel környezetükért érzett egyéni felelősségüket is fejlesztve. Kezdetben kezükkel végzik a munkájukat, majd megismerik a kéziszerszámok, végül a gépek használatát. Első osztályban kötni tanulnak, ezáltal fejlődik kezük mozgékonysága és a róluk való tudatosság. Különböző anyagminőségeket és technikákat ismernek meg, ezzel állandóan fejlesztve tapintás érzéküket. Második osztályban már a domináns jobb vagy baloldalon dolgoznak, horgolni tanulnak. A hangsúly a ritmikus ismétlődésre,a képzelőerőre helyeződik. A horgolás, mint technika a motorikus idegrendszer fejlődését célozza meg.

6 A harmadikosok sapkát kötnek. A sima, fordított szemek ismétlődésének, a fogyasztás, szaporítás technikájának megtanulásával a ritmikus memória fejlesztése történik. A gyermekekkel 9. életévüktől éreztetjük, hogy ők egyedi világot alkotnak, amely ugyanakkor a környező világhoz is kapcsolódik. Ez a folyamat folytatódik a negyedik osztályban is. A keresztszemes hímzéssel és a szövéssel ismerkednek meg. A színekben és a formákban megjelenő szimmetria segíti őket, hogy magabiztosabbá váljanak. Az ötödik osztály a harmónia időszaka. Ehhez kapcsolódik a kör, mint forma, mint az egység jelképe. Körkötést tanulnak öt tűvel, következő ruhadarabként kesztyűt, zoknit készítenek. Hatodik osztályban az emberi és állati formából kiindulva filcállatokat varrnak pelenkaöltéssel, amit gyapjúval tömnek ki, a csontokon megjelenő izomzat leképezéseként. Majd babát varrnak. A kamaszkorral a gyerekek jelentős testi változásokon mennek keresztül. A testi formák tudatossá válását segíti, hogy figyelmüket a ruházkodás felé fordítjuk. Kézzel varrhatnak egyszerű ruhadarabokat, otthoni cipőt, egyéni tervezés alapján. A nyolcadik osztályban a varrógép használata, a lábbal végzett ritmikus munka, a kézügyesség, a figyelem,(az akarat, érzés, gondolkodás) összehangolására ad lehetőséget. Kézmûvesség A legkisebbek eleinte a saját környezetükben talált anyagokból (gallyakból, levelekből, termésekből) készítenek játékházikókat, állatfigurákat, mesés alakokat saját fantáziájuk segítségével. Negyedik osztálytól ismerkednek meg az egyszerűbb szerszámok (faragókés, vésők, fejsze), majd 7. osztálytól a gépek használatával. Egyszerű használati tárgyakat készítenek. A fa megmunkálásához akaratuk erejére van szükség. Ugyanakkor a fának is van akarata, amit figyelembe kell venni. Nagyon fontos, hogy a gyerekeket rávezessük arra, hogy munkájuk során, ha elrontanak valamit, ne dobják félre, hanem próbálják befejezni, akár küzdelem árán is. Miután 7. osztályban megismerkednek a fizika törvényszerűségeivel, a kézműves órákon elkezdenek egyszerű, mechanikai ismereteken alapuló játékokat, használati tárgyakat készíteni. A nyolcadik osztályosok tervrajzokat készítenek a famunkákhoz, amely során lépésről lépésre követik a megmunkálás menetét.

7 Zene A zene elválaszthatatlan kapcsolatban van az ember lényével és annak fejlődésével. Egyszerre fakad az ember legmélyebb belső világából, felépíti, gazdagítja és harmonizálja azt. A zene, azon túl, hogy az emberből születik meg, még emberszabású is. Felépítménye alapvető hármasságában (dallam, harmónia, ritmus) az ember három lelki tevékenysége (gondolkodás, érzés, akarat) tükröződik. Kb. 9 éves koráig a gyermek, mint érzékszerv nyitott lényként él a világban. Ebben az első időszakban a zene természetét igazítjuk a gyerek természetéhez. A dallam, a harmónia és a ritmus jelenségei, a tiszta dallamminőségben találkozva, egy egységes szövetet alkotnak. Harmóniai akkordok még nincsenek jelen, a szabadon áramló, beszédszerű ritmus is inkább a ki- és belégzés nagyobb ívéhez igazodik. Kilencéves koruk után a gyerekek egyfajta törést élnek át. A világgal való teljes egység érzését az elválasztottság érzése váltja fel. A zenei nevelésben áttevődik a hangsúly a belső zeneiség kialakítására. Innentől kezdve a gyereknek kell megtanulnia igazodni a zene törvényeihez, mégpedig úgy, hogy saját lényébe felveszi azokat. A kottaírás és -olvasás tanítása történik ekkor. Vezető szerepet kap a zenei minőségek közül a harmónia, azaz elkezdődik a többszólamúság felépítése az éneklésben és a hangszeres játékban is. A szabadon áradó mérhetetlen, lélegzésszerű ritmusba beleszól az egyenletes lüktetés (szívdobogás), és mérhetővé válik (mérő), majd később a nehézkedés, a súly is belehallatszik a zenébe, és ez a ritmust ütemekre bontja.

8 A közös hangszereket (pentaton furulya) felváltja az egyéni szóló hangszer. Később ezek a sajátos, egyéni utak újra találkozhatnak az osztályzenekarban. Az 1-8. osztály a lehető legsokrétűbb zenei élményszerzés időszaka. A zene elméleti oldala csak annyiban jelenik meg, amennyiben ez a közös, illetve az egyéni zenélésből természetesen fakad. Megjelennek a modális hangsorok, és utána a dúr és moll kettőssége, az érzésvilág polaritásának (vidám-szomorú, sötét-világos stb.) zenei megszólalása, s vele együtt az alaphang, amelytől a zene földre érkezik. Következő lépésként a 6-7. osztálytól kezdve hangsúlyt kap az oktáv minősége. Fontos szerepe van az egész iskolai időszak alatt a szabad, improvizatív zenei játékoknak, gyakorlatoknak. A zenehallgatás valódi képessége a zenei aktivitásból születik meg azáltal, hogy ez a külső aktivitás belső lelki mozgékonysággá alakul át. Ez a sorrend aztán a 9 éves kortól fogva fokozatosan megfordul, s innentől az intenzív belső aktivitásból kell, hogy a füllel is hallható zenei tevékenység megszülessen. Euritmia ALátható beszéd, látható ének. Az euritmia egy olyan előadóművészeti ág, amit a táncterápiában és az oktatásban is felhasználnak, különösen a Waldorfiskolákban. Látható beszéd: az emberi mozgás által láthatóvá vált beszéd, mimika nélkül. Mi a beszéd? Gondoljunk arra, hogy hangzóval képesek vagyunk a világ összes dolgait megnevezni és feltárni. Menny betűi, csillagok mondja Weöres Sándor. Tudjuk-e a világ betűit olvasni? Felszabadítjuk-e a beszédben rejlő csodálatos erőket, vagy hagyjuk elsorvadva halott jelrendszerré válni? A beszédben, énekben a kiáramló levegőt a

9 hangképző szervek mozgásaival formáljuk meg. Az euritmia megpróbálja, ehhez a plasztikus részhez kapcsolódva, mozgásban vizuálisan is megjeleníteni a levegőáram létesülő ritmikus mozgásait. Innen az elnevezés is: szép, jó ritmus euritmia. A versek és zenedarabok így - egy időben - hangzó és vizuális élményként jelennek meg előttünk. Az euritmia az egész test mozgásával, a tér és idő világában teszi láthatóvá a hangzó beszédet. Ha az ember az egész testével beszél és énekel, a szó, a zene újra tetté, teremtő erővé válik. Ezt az új mozgásművészetet nagy érdeklődés fogadta, és gyorsan ismertté vált Magyarország szerte ben indult Budapesten a magyar Euritmia Képzés, amelynek létrehozását, az érdeklődésen kívül, a dinamikusan fejlődő Waldorf- mozgalom indokolta. Az euritmián edzett akaraterő végigkíséri az embert egész életén, míg más akaratfejlesztő módszerek hatása, az időközben szerzett tapasztalatok és átélt események következtében később elhalványulhat. (R. Steiner) Az euritmiában rejlő pedagógiai lehetőségek igen gazdagok. A ritmusérzék, a térbeli tájékozódás, a testkoordináció fejlődésével játékosan be is vezet a költészet és a zene világába. A levegő áradását megjelenítő mozgások valóban lélekkel hatják át, lélegzővé, elevenebbé, a személyiség kifejezőjévé teszik az egész emberi testet. Waldorf-óvodákban és iskolákban a gyerekeknek lehetőségük van négyéves koruktól kezdve, egészen az érettségiig euritmiázni. A felnövekvő gyermek az első évek ritmusos, alliterációs gyakorlataitól elindulva érett lírai, drámai és zenei előadások bemutatásáig, az euritmia széles skáláját tapasztalhatja meg. A lélek tornája a gyermekek harmonikus testi, lelki és szellemi fejlődését segíti. Az euritmia jótékony hatása, a pedagógiai euritmián kívül, számos területen megjelenik: művészeti-, gyógyeuritmia, idősek euritmiája, munkahelyi euritmia. Mindent mozgat a Nap, a csillag tőle táncol, ha nem mozdulsz te is, az egészből hiányzol. (Angelus Silesius)

10 Mozgás és testnevelés, játék Az embert körülvevő tér és az, ahogyan e térben mozog, éppoly fontos része életének, mint az étel, melyet elfogyaszt, vagy a nyelv, melyen keresztül embertársaival kapcsolatot teremt. Ahogyan állunk, sétálunk, kezet fogunk, s a bennünket körülvevő térben mozgunk, néha beszédesebb a kimondott szónál. Szokásaink segíthetik vagy hátráltathatják azt a tudatos szabad mozgást, amely fizikai, lelki és szellemi jólétünkhöz elengedhetetlen. A Bothmer-gimnasztika elnevezés Fritz Graf von Bothmer ( ) nevéhez kötődik, aki a stuttgarti első Waldorf iskola tornatanára volt. Rudolf Steinerrel együttműködve fejlesztette ki az 1920-as években az egyes életkoroknak megfelelő mozgásgyakorlatokat. Arra törekedett, hogy a sport, a torna és a játék legyen a fejlődés és a nevelés eszköze. A 32 alapgyakorlat a gyermek és a fiatal mozgásfejlődését követi, segíti, illetve erősíti. Gyakorlásuk archetipikus formák megtapasztalásához vezet, melyek világosságot, nyitottságot és erőt közvetítenek a mai ember felé is. Elsajátításuk során a térérzékelés finomodik, a mozgást tudatosság hatja át. Az ember a teret mint eleven minőséget tapasztalja meg, s így benne önmagát is egészebbnek élheti meg. A test tudatos fejlesztése kihat a lélek és a szellem területeire is. A játékok, a sport hozzájárul a mozgásérzék, a térbeli tudatosság, az egyensúlyérzék, a belső kiegyensúlyozottság valamint a testi jólét érzésének fejlődéséhez a finom- és nagymotoros mozgások által. Célja, hogy segítse a gyermeket mozgásrendszere fölötti kontrolljának és tudatosságának formálásában és differenciálásában, hogy energiáit a megfelelő helyen és időben mozgósíthassa, és értelmesen irányíthassa. Az életkornak megfelelő játékok a gyermek segítségére vannak mozgásrendszere átalakításában, hogy belső mozgékonyságot hozhasson gondolkodásába, érzésébe és akaratába. A mozgás által az ember szociális kapcsolataiban is egyre érettebbé válik. Megtalálja a saját helyét a közösségben a játékok során, megtanulja a saját és mások gyengeségeit tolerálni. Megtanul győzni és veszíteni egyaránt. A szabályok megtartásával megtapasztalhatja saját határait. Néhány évtizeddel ezelőtt a gyerekek még természetes módon részt vettek a felnőttek ház körül végzett munkáiban. A játékot ők maguk találták ki, amikor éppen nem segítettek vagy tanultak. Századunk második felében megdöbbentő jelenség vette kezdetét, amit elsősorban a televízió feltűnésének köszönhetünk. A hatvanas évek első felétől a gyerekek egyre kevesebbet játszanak. A gyerekek a játékaikon keresztül fejlődnek. Először csecsemőként ismerkednek a körülöttük lévő világgal. Ujjaikkal játszanak, tapsolnak, ugrálnak, hancúroznak és futkároznak. Ahogy megtapasztalják a teret, és hogy miként kell mozogni benne, úgy válnak egyre ügyesebbekké.

11 A játékok ezzel párhuzamosan egyre többet kívánnak tőlük, például egyre inkább megkövetelik a társas viszonyok összetett világában való tájékozódást, alkalmazkodást. Az utazás, amely alatt az ujjával játszó kisgyerekből kosárlabdázó tizenéves lesz, a belenövés folyamata, miközben a gyermek egyre otthonosabbá válik a testében és a térben. Az adott korosztálynak megfelelő játékok ezen az utazáson vezetik a gyermekeket keresztül. Felhasznált irodalom: A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve Frans Calgren: Szabadságra nevelés Dennis Klocek: Rajzolás a természet könyvéből Kim Payne: Gyermekeink játékai Fotó: Vadrózsa Waldorf Iskola Grafika:

12 VADRÓZSA WALDORF ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPFOKÚ MÛVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS ÓVODA OM-azonosító: Győrsövényház, Gárdonyi Géza út 45. Tel./fax: Mobil: A dolgok általában úgy végződnek, ahogy kezdődnek." (R. Steiner)

a Sashalmi Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Nevelési Programja és Helyi Tanterve

a Sashalmi Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Nevelési Programja és Helyi Tanterve PEDAGÓGIAI PROGRAM a Sashalmi Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Nevelési Programja és Helyi Tanterve Menned kell merészen, mint sas, kérdezni a világ rejtelmeit, de akkor sem csüggedni,

Részletesebben

6. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ EGYES ÉVFOLYAMOK HELYI TANTÁRGYI PROGRAMJA

6. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ EGYES ÉVFOLYAMOK HELYI TANTÁRGYI PROGRAMJA 6. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ EGYES ÉVFOLYAMOK HELYI TANTÁRGYI PROGRAMJA Tartalomjegyzék: 1. évfolyam... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 9 MATEMATIKA... 11 IDEGEN NYELV... 12 ANGOL NYELV... 12 NÉMET NYELV... 13

Részletesebben

A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE

A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE Az általános iskola 1-8. és a gimnáziumok 9-13. évfolyama számára 1 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 Waldorf-pedagógia

Részletesebben

A PESTHIDEGKÚTI WALDORF ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A PESTHIDEGKÚTI WALDORF ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A PESTHIDEGKÚTI WALDORF ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola képviselője: Kulcsár Gábor Az iskola címe: 1028 Budapest, Kossuth L. u. 15-17. Tel.:(061) 3974468,

Részletesebben

1 2. évfolyam. Mozgásanyanyelv megalapozása

1 2. évfolyam. Mozgásanyanyelv megalapozása TÁNC ÉS MOZGÁS A tánc tanítása komplex művészetpedagógiai tevékenység, amely által a tanuló sajátos kifejezőeszköz birtokába jut, kiegészítve a nyelvi, a zenei és a vizuális kifejezőeszközök tárát. A tánc

Részletesebben

MATEMATIKA 1-2.osztály

MATEMATIKA 1-2.osztály MATEMATIKA 1-2.osztály A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály

Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció,

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

ISKOLAÉRETT!? Szántainé Baráth Anita óvodapszichológus

ISKOLAÉRETT!? Szántainé Baráth Anita óvodapszichológus ISKOLAÉRETT!? Szántainé Baráth Anita óvodapszichológus Az iskolába való beiratkozást megelőzően számos család életében kérdések merülnek fel: Menjen iskolába? Maradjon még óvodában (amennyiben erre a jogszabály

Részletesebben

1 2. évfolyam. 1. Zenei reprodukció

1 2. évfolyam. 1. Zenei reprodukció ÉNEK-ZENE A művészi tevékenység, a művészetek hatása semmivel nem pótolható szerepet játszik személyiségünk fejlődésében, az ízlés, a kreativitás, az érzések árnyalt kifejezésének fejlesztésében. A műalkotások

Részletesebben

TESTNEVELÉS TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-4.

TESTNEVELÉS TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-4. TESTNEVELÉS Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása a legfontosabb

Részletesebben

Tánc és mozgás - Helyi tanterv 2015/2016

Tánc és mozgás - Helyi tanterv 2015/2016 Célok és feladatok A tánc tanítása komplex művészetpedagógiai tevékenység, amely által a tanuló sajátos kifejezőeszköz birtokába jut, kiegészítve a nyelvi, a zenei és a vizuális kifejezőeszközök tárát.

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára VIZUÁLIS KULTÚRA helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez

Részletesebben

Zipernowsky Károly Általános Iskola TESTNEVELÉS. Testnevelés tanterv

Zipernowsky Károly Általános Iskola TESTNEVELÉS. Testnevelés tanterv Zipernowsky Károly Általános Iskola Testnevelés tanterv TESTNEVELÉS Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott

Részletesebben

NIKerettanterv MATEMATIKA 1. évfolyan Éves óraszám: 180 óra, heti 5 óra

NIKerettanterv MATEMATIKA 1. évfolyan Éves óraszám: 180 óra, heti 5 óra NIKerettanterv MATEMATIKA 1. évfolyan Éves óraszám: 180 óra, heti 5 óra A matematikatanítás célja, hogy lehetővé tegye a tanulók számára a környező világ térformáinak, mennyiségi viszonyainak, összefüggéseinek

Részletesebben

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/ Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni /Véghelyi Balázs/ 1 Az óvoda hivatalos elnevezése: BALATONVILÁGOSI SZIVÁRVÁNY ÓVODA Az óvoda pontos

Részletesebben

ÉNEK-ZENE 1-4. BEVEZETŐ

ÉNEK-ZENE 1-4. BEVEZETŐ BEVEZETŐ Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez.

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3 Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet

Részletesebben

Tánc és dráma /modul tantárgy/

Tánc és dráma /modul tantárgy/ Tánc és dráma /modul tantárgy/ 5-6. évfolyam TÁNC ÉS DRÁMA 5-6. ÉVFOLYAM 1 BEVEZETŐ Tánc és dráma választható modul tantárgy 5-6. évfolyam A dráma és tánc tanítása komplex pedagógiai munka, mely a különféle

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv TESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA 1-2

VIZUÁLIS KULTÚRA 1-2 VIZUÁLIS KULTÚRA 1-2 A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT. 1-8. évfolyam

TESTNEVELÉS ÉS SPORT. 1-8. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT A helyi tanterv a kerettanterv alapján készült 1-8. évfolyam Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve

Részletesebben

Adaptált kerettanterv

Adaptált kerettanterv Adaptált kerettanterv MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM Az Apáczai Kiadó Helyi tantervi ajánlása alapján, kiegészítve a rendelkezésre álló 10%, illetve a szabadon tervezhető órakeret terhére felhasználható

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Az óvoda nevelési feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

Az óvoda nevelési feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Az óvoda nevelési célja A gyermeki személyiség tiszteletben tartásával a játék során, - az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével - úgy alakítsuk, fejlesszük a gyermekek képességeit, hogy

Részletesebben

kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának

kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához.

Részletesebben

Matematika. 5. 8. évfolyam

Matematika. 5. 8. évfolyam Matematika 5. 8. évfolyam 5. 6. évfolyam Éves órakeret: 148 Heti óraszám: 4 Témakörök Óraszámok Gondolkodási és megismerési módszerek folyamatos Számtan, algebra 65 Összefüggések, függvények, sorozatok

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson amatematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

HELYI TANTERV VIZUÁLIS KULTÚRA

HELYI TANTERV VIZUÁLIS KULTÚRA HELYI TANTERV VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez és megítéléséhez,

Részletesebben

Helyi tanterv alsó tagozat

Helyi tanterv alsó tagozat Tartalomjegyzék Helyi tanterv alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom Bevezető... 3 1. évfolyam... 5 2. évfolyam... 11 3. évfolyam... 20 4. évfolyam... 31 Német népismeret Bevezető... 42 1. évfolyam... 43

Részletesebben

Helyi tanterv VIZUÁLIS KULTÚRA

Helyi tanterv VIZUÁLIS KULTÚRA Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Helyi tanterv VIZUÁLIS KULTÚRA 1-5. évfolyam 2008. Officina Bona

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Bartháné Jáger Ottília, Holndonnerné Zátonyi Katalin, Krivánné Czirba Zsuzsanna, Migléczi Lászlóné MISKOLC 2015 Összesített

Részletesebben

Művészetek műveltségterület. Ének-zene. 1-8. évfolyam

Művészetek műveltségterület. Ének-zene. 1-8. évfolyam Művészetek műveltségterület Ének-zene 1-8. évfolyam Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013 1 Ajánlás A ének-zene tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített változata. Az átdolgozásnál

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Helyi tanterv. Osztályfőnöki Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

2. évfolyam. Előkészítő és preventív mozgásformák

2. évfolyam. Előkészítő és preventív mozgásformák 2. évfolyam Előkészítő és preventív mozgásformák 10 óra + folyamatos A testnevelés optimális tanulási környezetének kialakítása. Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megismertetése. A testi

Részletesebben

MATEMATIKA. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2013.

MATEMATIKA. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2013. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

HELYI TANTERV. Közös követelmények

HELYI TANTERV. Közös követelmények Pedagógiai programunk része a HELYI TANTERV,( a tanulásban akadályozott, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő és más fogyatékos gyermekekre vonatkozik, a kisiskolás kortól a szakma megszerzéséig.)

Részletesebben

Általános 1. évf. Testnevelés és sport. 1. évfolyam

Általános 1. évf. Testnevelés és sport. 1. évfolyam Általános 1. évf. Testnevelés és sport 1. évfolyam Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. alapján 1-4. évfolyam 2 MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja,

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...

Részletesebben

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Helyi tanterv. Célok és feladatok Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják

Részletesebben

ÉNEK-ZENE 1-8. ÉVFOLYAM

ÉNEK-ZENE 1-8. ÉVFOLYAM MŰVÉSZETEK MŰVELTSÉGTERÜLET ÉNEK -ZENE 1-8. ÉVFOLYAM SZANDASZŐLŐSI ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 2010 Ajánlás Az ének-zene tanterv az OM kerettantervének kiegészített

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I. Kötet

Tartalomjegyzék. I. Kötet 0 Tartalomjegyzék I. Kötet I. BEVEZETÉS 3 II. AZ ISKOLA JOGI STÁTUSA 3 NEVELÉSI PROGRAM III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 5 IV. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy

Részletesebben

A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Óvodájának Pedagógiai Programja 2016.

A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Óvodájának Pedagógiai Programja 2016. A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Óvodájának Pedagógiai Programja 2016. 2 Tartalomjegyzék Bevezető 1. Óvodánk sajátossága, pedagógusképünk, kapcsolatrendszerünk 1.1 Küldetésünk 1.2

Részletesebben

ÉNEK-ZENE A változat

ÉNEK-ZENE A változat ÉNEK-ZENE A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez

Részletesebben

VÁCI MIHÁLY KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

VÁCI MIHÁLY KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA VÁCI MIHÁLY KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA (nevelési program és helyi tanterv) KÉSZÍTETTE: DR. MOLNÁR ISTVÁN IGAZGATÓ A 2012-ES PEDAGÓGIAI PROGRAMOT ÁTDOLGOZVA NAGYKÁTA 2013 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...

Részletesebben

Matematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály

Matematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály Matematika 1 4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

Zipernowsky Károly Általános Iskola

Zipernowsky Károly Általános Iskola 2. évfolyam Éves óraszám: A osztály: 72 (16, 14, 12, 2, 2, 2, 2, 10, 12) ---heti 2 óra B osztály: 108 (26, 24, 15, 2, 2, 2, 2, 17, 18) ---heti 3 óra E osztály: 72 (16, 14, 12, 2, 2, 2, 2, 10, 12) ---heti

Részletesebben

Ének-zene. 1-2. évfolyam

Ének-zene. 1-2. évfolyam Ének-zene 1-2. évfolyam Az iskolába belépő gyerekek zenei adottságai, ismeretei, élményei jelentősen különbözhetnek, ezért elengedhetetlen a tanulók minél több sikerélményhez juttatása, mely játékos módszerekkel

Részletesebben

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA 1101. Budapest, Kőbányai út 30. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető 1 II. Gyermekkép, óvodakép 4 II. 1 Gyermekkép 4 II. 2 Óvodakép 5 II.2.1.

Részletesebben

Tánc és dráma 1.- 4. évfolyam

Tánc és dráma 1.- 4. évfolyam Éves órakeret: 36 Tánc és dráma 1.- 4. évfolyam Heti óraszám: 1 Témakörök: A gyerekeket érdeklő, érintő problémák feldolgozása a dráma módszereivel Népi -, hagyományjátékok, történelmi játékok Gyermek

Részletesebben

TESTNEVELÉS. 7 8. évfolyam. Célok és feladatok

TESTNEVELÉS. 7 8. évfolyam. Célok és feladatok TESTNEVELÉS 7 8. évfolyam Célok és feladatok Egészségvédelem: Az elérni kívánt célállapotban a tanulók képesek megőrizni a pubertáskor során a korábban kialakított egészségvédő szokásokat, előtérbe helyezik

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03. Matematika az általános iskolák 5 8.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03. Matematika az általános iskolák 5 8. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03 Matematika az általános iskolák 5 8. évfolyama számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet

Részletesebben

Matematika. Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1

Matematika. Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1 Matematika Alapelvek, célok: Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.

Részletesebben

KISKÖREI ÓV-LAK ÓVODA. OM azonosító: 031423 PEDAGÓGIAI PROGRAM

KISKÖREI ÓV-LAK ÓVODA. OM azonosító: 031423 PEDAGÓGIAI PROGRAM OM azonosító: 031423 ÓVODÁNK ADATAI Neve: KISKÖREI ÓV-LAK ÓVODA Címe: 3384 KISKÖRE, BÉKE ÚT 9-11. Telefon/fax: 36/358-211 Fenntartója: KISKÖRE VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT Címe: 3384 KISKÖRE, SZÉCHENYI ÚT 24. Alapító

Részletesebben

HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok

HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM 51/2012. XII. 21.EMMI RENDELET 1.SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs

Részletesebben

ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam

ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermekek érzelmi, értelmi, közösségi és jellemnevelésében. A zene örömet ad, lelkesít és megnyugtat. A gazdag

Részletesebben

KISKUNFÉEGYHÁZI GÖLLESZ VIKTOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY KISKUNFÉLEGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

KISKUNFÉEGYHÁZI GÖLLESZ VIKTOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY KISKUNFÉLEGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. KISKUNFÉEGYHÁZI GÖLLESZ VIKTOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY KISKUNFÉLEGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1 Tartalomjegyzék Bevezető... 4 1. A pedagógiai program

Részletesebben

A kerettantervek. Dr. Kaposi József. Budapest, 2014

A kerettantervek. Dr. Kaposi József. Budapest, 2014 A kerettantervek Dr. Kaposi József Budapest, 2014 A kerettantervek törvényi háttere A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT) A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes

Részletesebben

Edelényi Mátyás Óvoda és Bölcsőde. Bölcsődei Szakmai Program

Edelényi Mátyás Óvoda és Bölcsőde. Bölcsődei Szakmai Program Edelényi Mátyás Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Szakmai Program A gyökerek persze nem látszanak, de tudod azok tartják a fát. (görög költő) Edelény 2015. Tartalomjegyzék INTÉZMÉNY ADATAI... 3. BÖLCSŐDÉNK BEMUTATÁSA...

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 5 8. évfolyama számára VIZUÁLIS KULTÚRA

VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 5 8. évfolyama számára VIZUÁLIS KULTÚRA VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 5 8. évfolyama számára VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak

Részletesebben

HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GÖDÖLLŐ 2013. 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 2 A gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola bemutatása... 3 Nevelési program... 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

A Habos Kakaó Magánóvoda Helyi Nevelési Programja

A Habos Kakaó Magánóvoda Helyi Nevelési Programja A Habos Kakaó Magánóvoda Helyi Nevelési Programja Habos Kakaó Magánóvoda 1154 Budapest Dalnoki Jenő u. 1. Tartalomjegyzék ÓVODÁNK ADATAI 3. BEVEZETŐ 4. 1. HELYZETKÉP ÓVODÁNKRÓL 6. 1.1. Az óvoda környezete

Részletesebben

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Környezet- ismeret

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Környezet- ismeret Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@iskola.debrecen.hu Környezetismeret

Részletesebben

Pedagógiai program. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Pedagógiai program. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2015 Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai program Hódmezővásárhely, 2015. augusztus 28. Megyesi Istvánné

Részletesebben

Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8.

Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8. Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8. I. Bevezetés Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció

Részletesebben

HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE

HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE Készült az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 2.6.1 (A változat) alapján Ének-zene az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok

Részletesebben

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek,

Részletesebben

SZAKMAI ALAPOZÁS A GÉPÉSZET SZAKMACSOPORTRA,,B változat. 9. évfolyam. 10. évfolyam. GÉPÉSZETI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK 9 10.

SZAKMAI ALAPOZÁS A GÉPÉSZET SZAKMACSOPORTRA,,B változat. 9. évfolyam. 10. évfolyam. GÉPÉSZETI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK 9 10. 2003/43/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 157 SZAKMAI ALAPOZÁS A GÉPÉSZET SZAKMACSOPORTRA,,B változat 9. évfolyam Gépészeti szakmai alapozó ismeretek 111 óra Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok 74 óra

Részletesebben

A téri képességek fejlesztése

A téri képességek fejlesztése Segédanyag 2. a gyakorló iskolákban, a külső képzési helyeken a földrajztanárképzésben részt vevők számára A téri képességek fejlesztése Írta: dr. Makádi Mariann Tartalom 1. Fejlesztő program és feladatok

Részletesebben

Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö

Részletesebben

I. BEVEZETŐ. Óvodahasználók igényeinek, szükségleteinek feltérképezése:

I. BEVEZETŐ. Óvodahasználók igényeinek, szükségleteinek feltérképezése: Intézményünk bemutatása: I. BEVEZETŐ Óvodánk 1973 óta négy csoporttal működik, 100 fő befogadására alkalmas. 1998. április 17-étől intézményünk a Bóbita Óvoda nevet viseli. Az óvodát nagy területű, parkosított

Részletesebben

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam 3. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez 1. A kerettantervi rendelet 1. melléklet Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára cím Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1-4. évfolyam

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Dráma és Tánc készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. alapján 9. évfolyam 2 DRÁMA ÉS TÁNC Célok és feladatok A dráma

Részletesebben

Helyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret

Helyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret Alapelvek, célok és feladatok Helyi tanterv Informatika 6 8. évfolyam - a képességek fejlesztése, készségek kialakítása, - a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak

reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Üdvözlettel, a Little Pim Hungary munkatársai

Üdvözlettel, a Little Pim Hungary munkatársai SZÜLŐI ÚTMUTATÓ Gratulálunk! Megtaláltad a kisbabák, a totyogók, és kisgyermekek számára kifejlesztett nyelvoktató programcsaládot, mely a leghatékonyabb módszereken alapulva képes megismertetni gyermekeddel

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1-4. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT, 1 4. ÉVFOLYAM... 4 AZ 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 10

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.5. KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1 4.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.5. KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1 4. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.5. KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1 4. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok A környezetismeret tantárgy célja, hogy

Részletesebben

Az osztályfőnöki órák helyi tanterve

Az osztályfőnöki órák helyi tanterve Az osztályfőnöki órák helyi tanterve A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek

Részletesebben

Olvasás-írás előkészítése: 1. - 2. évfolyam Olvasás- írás elemei: 3. - 10. évfolyam

Olvasás-írás előkészítése: 1. - 2. évfolyam Olvasás- írás elemei: 3. - 10. évfolyam Olvasás-írás előkészítése: 1. - 2. évfolyam Olvasás- írás elemei: 3. - 10. évfolyam Évfolyam Cél Feladat Követelmény 1-2. Segítse elő az olvasás-íráshoz szükséges alapkészségek / érzékelés, észlelés, figyelem,

Részletesebben

É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó

Részletesebben