Tanház Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2019.

Átírás

1 Tanház Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2019.

2 T ANHÁZ Középiskola Pedagógiai Program Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: A Pe agógiai Programot elfogadta:! Nevelőtestület nevében Boda Mária A Pedagógiai Programot jóváhagyta: Ph. Egyetértését kinyilvánító: (7<=;;-----~-- \ ---. ~-,,.y- i ~- -2 Y-{>sc~Ii,~1s _~--- Fenntartó nevében Dr. Tóth Gábor Ph. Hatályos: szeptember 2-től Mindent-Tudás-Ház Kft Békéscsaba, Kazinczy u. 4. Adószám: Cégjegyzékszám Cg Bszsz.:

3 2 1. BEVEZETO Az INTÉZMÉNY ALAPADATAl HITVALLÁSUNK... 4 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatai Az osztályfőnök feladatai és hatásköre A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A szülők közösségét érintő együttműködési formák A gyakorlati helyekkel való kapcsolattartás A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgatárgyak részei, az értékelés rendje A vizsgán nyújtott teljesítmény minősítése Vizsgaidőszakok A vizsgabizottság, vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása Jogorvoslat A szakmai vizsgák leírása és követelményei A felvétel és az átvétel helyi szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Az átvétel helyi szabályai III. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI A tankönyv ingyenes igénybevételének biztosítása A mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Kötelező és választható érettségi tárgyak A középszintű érettségi vizsga témakörei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi értékelés alapelvei A tanulmányi értékelés követelményei, Az ismeretek számonkérésének formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az érettségire épülő szakképzés A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerése Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Az iskola környezeti nevelési elvei A tanulók esélyegyenlőségét szalgáló intézkedések. 24

4 3.12 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás és szorgalom értékelésének elvei A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei IV. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVEI A választott kerettantervek megnevezése Felnőttek gimnáziuma Kerettantervek a felnőttoktatás számára, ezen belül Kerettanterv a felnőttoktatás évfolyama számára.a választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti óraszám felhasználása A felnőttek gimnáziuma helyi óraterve A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei V. VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUSI SZAKKÉPESÍTÉS TANTÁRGYAI. 30 KÉPZÉSI PROGRAM VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A tájékoztatás, megismertetés formája, rendje: A hozzáférhető e/helyezés biztosítása: A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje: A pedagógiai program módosítása

5 1. Bevezető 1.1 Az intézmény alapadatai Hivatalos neve: Tanház Középiskola Rövidített neve: Tanház Középiskola Cím: 5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 4. Telefon: 06-70/ Jogi státusz: (alapító okiratból) önálló jogi személy, a fenntartó által jóváhagyott saját SZMSZ szerint működik Intézmény OM azonosítója: Az iskola földrajzi működési területe: országos beiskolázású. Az intézmény típusa: Az általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő nevelő-oktató tevékenység és érettségi utáni szakképzés, iskolarendszerű felnőttoktatás keretében. - felnőttek gimnáziuma (négy évfolyamos) - vadgazdálkodási technikus szakképesítés Az intézmény munkarendje: esti, levelező és más sajátos munkarend (távoktatás). 1.2 Hitvallásunk Az oktatásnak olyannak kell lenni, hogy a felkínáltakat, mint értékes ajándékot és nem mint nehéz kötelességet fogadják be." (Albert Einstein) Tiszteletre méltó vállalás felnőttként ismét bekapcsolódni az iskolarendszerű oktatásba, és céltudatos munkával energiát és időt szentelni a tanulásnak. Középiskolánk minden lehetséges eszközzel igyekszik segíteni, támogatni tanulóit abban, hogy a nekik legmegfelelőbb módon, rugalmas keretek között, egyéni tanulási utakon, középiskolai végzettséget, érettségi bizonyítványt szerezzenek, illetve érettségi vizsga birtokában szakképesítéshez jussanak.

6 II. Az iskola nevelési programja 2.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Bármely modern társadalom sikeres működésében kulcsszerepet játszik az oktatási rendszer teljesítménye. Az iskolázottság, az iskolai végzettség és végső soron az iskolában elsajátítható kompetenciák meghatározzák az egyes ember helyét, helyzetét a társadalomban és különösen a munka világában. Napjainkban a globális és a hazai gazdaságpolitika egyaránt a munkahelyteremtést nevezi elsődleges prioritásának, és a lakosság felkészítése munkaerő-piaci kihívásokra hosszú ideje az Európai Unió egyik stratégiai célkitűzése. Az iskolarendszerű felnőttoktatás ebben az összefüggésben társadalmilag kiemelten fontos szerepet tölt be, hiszen egyrészt második, harmadik, sokadik esélyt biztosít azon tanköteles koron túli felnőttek számára, akik rendes korban" nem tudtak, illetve nem akartak iskolai végzettséget szerezni, másrészt hol kisebb, hol nagyobb mértékben szerepet játszik a társadalmi mobilitás elősegítésében. Az érettségi, mint iskolai végzettséget igazoló dokumentum erősödő állásmegtartó és szűrő funkciója jelentősen fokozza az iskolarendszerű felnőttoktatás és különösen az érettségit adó oktatás iránti keresletet, amelyet tovább növel a tankötelezettség felső korhatárának 16 évre történt csökkentése. A Tanház Középiskola a középfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában olyan felnőttek gimnáziumi oktatásával foglalkozik, akik tankötelezettségük idején nem tudtak vagy nem akartak érettségi vizsgát tenni vagy középiskolai végzettséget szerezni. Majd az érettségi vizsga birtokában szakképesítés megszerzéséhez nyújt lehetőséget. Célunk egyrészt az, hogy a középiskola elvégzésére és az érettségi vizsgára praktikus, az életben és a munkaerőpiacon is használható, felnőttes" módon készítsük fel tanulóinkat, másrészt, hogy hasznos ismeretekkel, kompetenciákkal és az önálló tanulás kialakításával, működtetésével és fejlesztésével személyre szabott módon segítsük, támogassuk őket a gimnáziumi, majd szakmai tanulmányaik során. A középiskola elvégzésére és az érettségire, majd a szakmára való felkészítés oktatói munkája mellett hangsúlyt helyezünk a tanulók nevelésére, személyiségük formálására, önfejlesztésük elősegítésére. Tanulóink elfoglaltságához igazodóan esti, levelező és más sajátos munkarendű oktatást folytatunk. Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák száma a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerint rögzített kötelező tanórák legalább ötven százaléka, levelező oktatás esetén pedig legalább tíz százaléka. A más sajátos munkarend - a távoktatás -, ahol tanórai foglalkozáson nem kell részt venni, az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére épül, mely a távoktatási tananyagba beépített iránymutatás mellett történik. A konzultációkon a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve elmélyítik. Intézményünk nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Nevelő-oktató munkánk során biztosítjuk az ismeretek, a vallási, illetve a világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Iskolánkban az iskolai nevelés-oktatás nyelve a magyar. 5

7 Egyenletes színvonalú elméleti képzés Feladatunk, hogy átfogó és továbbfejleszthető közismereti és szakmai képzést folytassunk. Arra kell felkészítenünk tanulóinkat, hogy képesek legyenek életük során akár többször is pályát módosítani, új információkat befogadni. Ez csak olyan képzéssel lehetséges, amelynek során a diákok megtanulják az önálló tanulás alapjait, megbízható és sokirányú műveltséget szereznek. A nevelő-oktató munka céljai Célunk humánus értékekkel, általános műveltséggel rendelkező, testileg és lelkileg egészséges, emberi kapcsolatokban gazdag, demokratikus elveket valló, cselekvő állampolgárrá nevelni tanulóinkat. A legfontosabb célkitűzésünk az általános és széles kitekintésű alapműveltség biztosítása mindenki számára, az egyetemes emberi és nemzeti értékeket fontosnak tartó személyiség alakítása. A szakma megszerzése során szakmája iránt elkötelezett, tudását állandóan aktualizáló szakember nevelése. A nevelő-oktató munka feladatai Harmonikus tanár-diák viszonyt alakítsunk ki: a házirendben is megerősített tanulói jogok tanári betartásával, empatikus, toleráns, de következetes és színvonalas tanári munkával és magatartással. A nevelőtestület pedagógiai és szakmai kultúráját önképzéssel folyamatosan fejlesztjük. Nevelő-oktató munkánk során kiemelten fontosnak tartjuk: az általános emberi értékek közvetítését, elsősorban a humanizmust, a hazaszeretetet, a nyitottságot, a toleranciát (a környezet, más népek, etnikumok, kultúrák és szokások iránt), a szakma szeretetét, a személyiség minél teljesebb kibontakoztatását az önismeret, az önkritika fejlesztésével, az önállóság, önfejlesztés képességének, az önmagukért és másokért való felelősségnek, a szakma szépségének megtalálásával az esztétikum iránti fogékonyságnak a kialakításával. Nemzeti értékeink, hagyományaink megismerése fontosságának felismertetésére törekszünk. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Az iskola oktatási-nevelési programjának céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott és a célok megvalósítására alkalmas eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. Fontosnak tartjuk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatását. Célkitűzések a tanulás tanítása, képességfejlesztés, a tanuláshoz való viszony formálása, személyiségépítés, hatékony tanulási szokások kialakítása. A tanulásmódszertan tanításából akkor származik igazi haszon, ha az egyes szaktárgyak tanulásánál a tanulók valóban hasznosítani tudják az elsajátítottakat. E célunk megvalósításának érdekében pedagógusaink ösztönözzük a leghatékonyabb módszerek megismerésére, elsajátítására (projekt-módszer, kooperatív módszer), amelyeket alkalmazni tudnak majd szaktárgyuk oktatásában. Ennek érdekében törekszünk olyan feltételek, tevékenységek biztosítására, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismeretüket. Az érzelmekre és a kíváncsiságra hatva minél több tevékenység szépségére kell felhívnunk a tanulók figyelmét, hogy a munka iránti pozitív attitűdjük kialakuljon, és megértsék, hogy a munka önmegvalósítás és örömforrás is lehet. 6

8 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célunk, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy személyiségzavarokat és torzulásokat felismerve hozzásegítsük tanulóinkat a probléma kezeléséhez. Kiemelten kezeljük a komplex személyiségfejlesztést, amelyben fontos szerepet kap az önismeret, a reális önértékelés, az önbizalom erősítése, az erkölcsi és esztétikai érzékenység kialakítása. Felismerő tevékenység, megelőzés - a tanulók készségének, képességének, igényeinek felmérése - év elején - zavarfelismerés - folyamatosan - preventív védelem, megelőzés - folyamatosan Támogató tevékenység - tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása - a tanulási teljesítményvágy optimalizálása: tanulási kötelességtudás, tanulási igényszint fejlesztése - kognitív képességek fejlesztése (műveletek, megismerés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás) - a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, - az egészséges életmód ismérveinek megismertetése - a személyes képességek fejlesztése: önkiszolgáló, önellátási, önkifejezési, önfejlesztő és alkotóképesség 2.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Pedagógiai törekvések a testi és lelki egészség harmóniája, Ismerd meg önmagad és megismerheted a világot is: a megfelelő önismeret, mint az önnevelés alapja, a reális énkép és önismeret kialakítása, a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához, fenntartásához szükséges ismeretek, készségek és képességek fejlesztése (empátia, rugalmasság, alkalmazkodóképesség, személyiségtisztelet stb ), az erkölcsi tudat, a jellem fejlesztése - a felelős döntési képesség kialakítása, az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, olyan tulajdonságok kifejlesztése, amelyek hozzásegítenek a tudás hasznosításához, az új dolgok óvatossággal és kellő kritikával való elfogadása. Cél, hogy az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás területén és a szakma elsajátítása során a tantárgyi struktúrába (hagyományos, ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve az egészségnevelés alapelvei. A rendszeresség ismeretének, tudatának fejlesztése és beépülése a mindennapokba. Átfogó egészségfejlesztés keretébe ágyazott drogprevenciós feltételek kialakítása, pozitív célmeghatározás. Olyan egészségszemlélet kialakítása, amely során a tanulókban kialakul az önmagukkal és környezetükkel szembeni érzékenység és felelősségérzet. A hagyományos értékrend közvetítése és megerősítése, a családi értékképző folyamatok megerősítése. 7

9 Az iskola feladatai Egészségszemléletű magatartás kialakítása: a mindennapi testmozgás fontossága, a helyes táplálkozás ismerete, a személyi higiéné fontossága és a testi-lelki egészség összefonódásának felismerése. Az egyéni, aktuális, a felnőtt tanulókat érintő egészségvédelemmel kapcsolatos gondolatok megbeszélése osztályfőnöki órákon, személye konzultációk alkalmával. A drogok használata elleni folyamatos tevékenység, s abba mentálhigiéniás nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése). Hová forduljunk, ha egészségünk csorbát szenved? Alapellátás, szakellátás és sürgősségi ellátás ismereteinek bővítése. E program részeként az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztőmunkát: önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása, kudarctűrő képesség fejlesztése, stresszkezelés fejlesztése, kapcsolatteremtési képesség fejlesztése, akaraterő fokozása, lelki egészségvédelem megerősítése, egészség-szemléletű magatartás kialakítása, az igényes otthoni, munkahelyi, iskolai környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése, az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése. E fejlesztőmunka színtere minden olyan hely és helyzet, ahol a tanár és felnőtt diák találkozik Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Az iskolai elsősegélynyújtás célja, hogy mindenki tisztában legyen a feladat fontosságával, felismerje, és alkalmazza az elsajátított fogásokat, és biztosítsa a szakszerű segítség mielőbbi megérkezését. Az elsajátítandó ismeretek: a telefonon történő segítséghívás, és a vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása közlekedésbiztonság általános elsősegélynyújtási ismeretek stabil oldalfekvés és egyéb technikák sebek, vérzések, sebellátások égés, áramütés, fagyás, csípés, csontsérülések veszélyes gyógyszerek és mérgező növények újraélesztés Az elsajátítás formái: a tananyagtartalom előírásainak megfelelően - biológia, kémia, fizika osztályfőnöki, illetve a szakmai képzés kapcsolattartás óráin - szakember által tartott előadás és gyakorlati bemutató során Hangsúlyt fektetünk az elsősegélynyújtóra nehezedő stressz megfelelő kezelésére. 8

10 2.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés színtere - mint minden más esetben - a tanulók egymással, illetve a tanárokkal való találkozásának helye, ideje. Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, melyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, ismerje fel, hogy a konfliktusok kialakulása természetes, a megoldás módszerén, megközelítésén van a hangsúly, ismerje meg nemzetünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, az Európai Unió egyes nemzeteinek sajátos kultúráját, sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, váljon érzékennyé környezete állapota iránt, kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá, szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, a szakképesítéssel rendelkező legyen képes együttműködni mind munkatársaival, mind munkahelyi vezetőivel, illetve tudja megfelelően irányítani a rábízott dolgozók munkáját. A tanórai foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: segítsék a tanulók kezdeményezéseit, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, a változatos munkaformák (projektmódszer, kiscsoportos munka) erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését Az iskola szereplőinek együttműködése Az iskola vezetése az éves munkatervben meghatározott módon tart kapcsolatot az iskola szereplőivel és a szakmai gyakorlat helyszíneinek szervezőivel az oktató-nevelő munka célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. 9

11 2.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra, konzultációkra való felkészülés, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási/konzultációs órák dokumentálása, érettségi, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés. Alapvető elvárás, hogy a tanulókkal való kapcsolatokban a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival. Az osztályfönökökre jelentős feladat hárul a tanulmányok elvégzésének elősegítésében, a lemorzsolódás csökkentésében és a felnőtt tanulók sikeres életre nevelésében Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnöknek a felnőttek iskoláiban is kiemelkedő szerepe van. Természetesen csak kollégáival együttműködve tud eredményt elérni. Legfontosabb feladata 'tartani a lelket a tanulókban' - megakadályozni a lemorzsolódást. Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az őket érintő információkról. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a szakmai gyakorlat szervezésében. 2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanuló az intézménybe való belépéskor a képességek és ismeretek meghatározott szintjét hozta magával a családból és az előző iskolájából. Ennek a szintnek a felmérése alapvető feladat. A kiemelkedő képességgel rendelkező tanulóinknak biztosítjuk az iskola keretei által megengedett lehetőségeket, elsősorban a folyamatos figyelmet az egyén teljesítményére. A szakmai képzésbe való belépés feltétele meghatározott, itt felmérés nem szükséges. 10

12 Fontosnak tartjuk, hogy a felnőttoktatásban kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő tanulók is elismerésben, dicséretben részesüljenek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Tanév elején tantárgyi felmérésekkel térképezzük fel a helyzetet, a rászorulókat korrepetálással segítjük. Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanulónak a tanulási folyamatban egyáltalán nincs sikerélménye. Célunk, hogy a tanulási kudarcot a minimumra csökkentsük, illetve megelőzzük. Első lépésként a kudarc okát keressük, majd a következő lépésben ennek okát próbáljuk megszüntetni. A tanulási kudarcok gyakori oka, ha az értékelés negatívan motivál, csak a hibákat, hiányosságokat tárja fel. Célszerűbb a tanulók teljesítményének pozitív vonásait hangsúlyozni, olyan tanulási módszereket bemutatni, amelyekkel még jobban el lehet sajátítani a tananyagot. Egyik leghatékonyabb módszere a tanulási kudarc elkerülésének a differenciált tanulói munkáltatás. Eszközei: - differenciált feladatok, - egyéni haladási tempó, - egyéni motiválás, - sikerélmény biztosítása, - a meglévő képességekre való támaszkodás, - tanulás-módszertani segítség. A felzárkóztató program eredményességének értékelése több szinten valósul meg (tanulók, szaktanárok és az iskolavezetés szintjén). A szakmai képzésnél, mivel az érettségivel rendelkező felnőttek önként választották e képzési formát, kevésbé kell tartani a tanulási kudarctól, lemorzsolódástól. Természetesen itt sem lehet elhanyagolni a lemorzsolódás okainak vizsgálatát, a tapasztalatok leszűrését és beépítését a további munkába A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Hátránnyal indulnak azok a tanulóink, akik a korábbi életszakaszukban rosszul szocializálódtak, illetve az igényszintjük elmarad az elvárható átlagtól. Ennek ledolgozására személyre szabott stratégiát dolgoznak ki az osztályfőnökök, melyben az önismeret fejlesztése és a sikeres tanulási módszerek elsajátítása a fő cél. Az érettségi utáni szakmai képzés esetén is figyelemmel kell lenni erre a területre, annak ellenére, hogy itt kevésbé fordul elő ilyen jellegű probléma A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Felnőttkorban a tanulás felzárkózás a társadalmi elvárásokhoz, a hátrányok enyhítésének eszköze. A szociális hátrányok enyhítéséhez szükséges a hátrányokkal küzdő felnőttek feltérképezése, problémáik megismerése, majd azokhoz igazított segítségnyújtás. A tanulóval való kapcsolattartás segíthet megismerni az otthoni tanulás lehetőségeit, a tanuló családi, közösségi kapcsolatait, szociális helyzetét. kulturális színvonalát, A tanulók hátrányos helyzetének megismerése csakis a nevelő-oktató munka etikai normáinak, továbbá a tanuló személyiségi jogainak figyelembevételével történhet. Ennek a koordinátorai: a tanulók osztályfőnökei. A szociokulturális hátrányok enyhítése érdekében folyó pedagógiai tevékenységek pozitív, habituális motiváció, a kommunikációs képességek fejlesztése, szerepváltásra való képesség megerősítése, az általános cselekvéskompetencia, a változó világhoz való rugalmas alkalmazkodás képességének elsajátíttatása. 11

13 További eszközeink a szociális hátrányok enyhítésére: személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése, az érintett tanulók érdek- és esély érvényesülésének elősegítése. A pedagógia módszereivel igyekszünk tanulóinkat képessé tenni problémáik felismerésére és megoldására azok kikerülése és a pótcselekvések helyett. 2.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulók az őket közvetlenül érintő vagy tanulmányaikat befolyásoló ügyekben választott képviselőiken keresztül nyilváníthatnak véleményt. Ennek érdekében évente fórum jelleggel lehetőséget biztosítunk a tanulók ezen jogának gyakorlására. 2.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az osztályfőnök tájékoztatja a felnőtt tanulókat minden évben az első osztályfőnöki/kapcsolattartási órán a Házirendről, a Szervezeti és Működési Szabályzat őket érintő részéről, és az iskola azon elvárásairól, hogy fogadják el és tartsák tiszteletben ezeket a rendelkezéseket. A tanuló iskolával kapcsolatos hivatalos ügyeit a kijelölt időpontokban az iskolatitkár intézi. Olyan ügyekben, melyek az iskola vezetőségének hatáskörébe tartoznak, előzetes - telefonon, ben vagy személyesen történő - bejelentkezésre van szükség. A tanuló ügyintézésének fórumai és sorrendje: 1. illetékes pedagógus 2. osztályfőnök, 3. iskolatitkár, 4. intézményvezető A szülők közösségét érintő együttműködési formák Iskolánk tanulóinak túlnyomó többsége nagykorú. Ennek értelmében őket közvetlenül kell tájékoztatni, velük közvetlenül kell együttműködni. A nagykorú tanulók esetében a szülőkkel való kapcsolattartás kizárólag arra az esetre vonatkozik, ha a tanuló ezt kifejezetten kéri. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az iskola vezetőjével, nevelőtestületével. Az iskolai partnerekkel való kapcsolattartás mind személyes, mind formális lehet. Ennek konkrét esetei az adott partnerektől függnek A gyakorlati helyekkel való kapcsolattartás Az iskola SZMSZ-ben leírt módon, az ott meghatározott felelős személy által. 2.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályait a 20/2012. (VIII.31.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról EMMI rendelet 24. A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok című pontja tartalmazza. A tanulmányok alatti vizsgát iskolában - illetve a rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt lehet tenni. 12

14 2.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, pótló- vagy javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával pótló- vagy javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti/osztályozó vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá a megbízott vizsgabizottság tagjaira és elnökére. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehet meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető A vizsgatárgyak részei, az értékelés rendje A tantárgy neve A vizsga részei Magyar nyelv és irodalom írásbeli szóbeli Történelem, állampolgári ismeretek írásbeli szóbeli Matematika írásbeli szóbeli Idegen nyelv írásbeli szóbeli Fizika írásbeli szóbeli Biológia írásbeli szóbeli Kémia írásbeli szóbeli Földrajz írásbeli szóbeli Vizuális kultúra - szóbeli Informatika - szóbeli Társadalomismeret írásbeli szóbeli Katolikus hittan - szóbeli A vizsgákon számon kért tananyag megegyezik a helyi tantervek tantárgyainak tananyagtartalmaival, melyek e pedagógiai program mellékletei. 13

15 2.9.3 A vizsgatárgyak követelményei Magyar nyelv és irodalom Írásbeli és szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam(ok) tananyagát kéri számon. Az írásbeli feladatlap nyolc feladatból áll, amelyben a szövegértési feladatban szereplő feladattípusok illetve gyakorlati jellegű feladatok szerepelnek (tesztes, nyitott mondatok, láncfeladatok). Az írásbeli vizsgán szerepelnie kell legalább egy gyakorlati írásbeliséggel kapcsolatos feladatnak, amelyben a fogalmazási készség mellett a helyesírás is szerepet kap. Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc. Szóbelire a szaktanárnak tíz tételből álló tételsort kell összeállítania. Minden tétel minimum három feladatból áll: stílustörténeti, alkotóval kapcsolatos és irodalomelméleti ismeretre kérdez rá. E kérdések nem feltétlenül egyetlen alkotóhoz kapcsolódnak, a vizsga során az adott évfolyam anyagában szereplő ismeretanyagról ad számot a vizsgázó. Értékelés: az írásbelin maximálisan 50 pont szerezhető, az elkövetett helyesírási hibákért pontlevonás jár (három helyesírási hibaként 1-1 pont; a helyesírási hibák számítása az általános elvek alapján történik). A szóbeli vizsgán maximálisan 50 pontot szóbelin szerez meg a vizsgázó. Az 50 ponton belül 10 pont stílustörténet, 10 pont irodalomelmélet, 20 pont az alkotóról adott felelet, 10 pont az előadásmód és forma értékelése. Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy Történelem, állampolgári ismeretek A történelem vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsga az érettségi vizsgaszabályzat történelem vizsgáztatására vonatkozó utasításainak szellemében és formájában kéri számon a tanuló ismereteit, az adott tanév tananyagát figyelembe véve. Az írásbeli vizsgarész egy rövid válaszokat igénylő részből és két röviden kifejtendő esszéből áll. A rövid választ igénylő kérdések topográfiai, kronológiai és fogalomhasználati kérdéseket tartalmaznak. A két esszé közül az egyik egyetemes történeti, a másik magyar történelmi témát kell, hogy felöleljen. Az esszék formája és értékelése megegyezik az érettségi vizsga dolgozatainak formájával és értékelésével. Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húzni a tanulónak. A húzott tételekhez a tanuló forrásokat kap, amelyek felhasználásával kell kifejtenie a kapott tételt. A vizsga pontjainak megoszlása: Írásbeli vizsgarész: 60 pont, ebből a rövid választ igénylő feladatokkal 30 pontot, a kifejtendő feladatokkal 2 x 15 = 30 pontot lehet elérni. A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 40 pont. Az összes elérhető pontszám 100 pont Idegen nyelvek Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Az írásbeli vizsga számon kéri a megfelelő tanév vagy tanévek tananyagát az érettségi vizsga követelményei és feladattípusai szerint, tetszőleges választás alapján, a hangsúlyt a nyelvhelyességi feladatokra helyezve. A tanuló - a fogalmazási feladat kivételével - nem használhat segédeszközt, a fogalmazási feladat megoldásakor szótár használata megengedett. Az írásbeli vizsga 60 perces, az elérhető pontszám 80 pont. A szóbeli vizsga három részből áll: kötetlen beszélgetés meghatározott témában, egy szituáció eljátszása és képleírás. Mindhárom feladatot tételhúzás alapján kapja a vizsgázó. A szóbeli vizsgán 20 pontot lehet elérni Matematika A matematika vizsga egy 60 perces feladatlap írásbeli megoldásából és szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább öt, de legföljebb hét feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%- át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, legalább három (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Adható pontszám: 50 pont A szóbeli tételek tartalmi jellemzői: a tétel tartalmazzon három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot), valamint két feladatot. A tétel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztani. 14

16 A szóbeli v~~sgarész értékelésének szempontjai: az elméleti kérdések összesen 15 pont. A két feladat összesen 30 pont. Onálló teljesítményre való képesség, a feladatok logikus előadása, illetve a matematikai kommunikációs képesség 5 pont, így összesen a szóbelire maximálisan 50 pont adható Fizika A vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%-át, a szóbeli vizsgára 40%-át lehet adni. Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, törvényszerűségek, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, további három feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül egy feladat könnyebb (rutinfeladatok), két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való. A maximum pontszám 60 pont. A fizika szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll, mindkét része egy-egy fizikai jelenség legfontosabb fogalmainak és az azzal kapcsolatos kísérleteknek az bemutatását, a témakörrel kapcsolatos összefüggések, tételek ismertetését tartalmazza. A maximum pontszám 40 pont Biológia A vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60 %-át, a szóbeli vizsgára 40 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak: ábraelemzés rövid válaszos feladatok feleletválasztós (teszt) feladatok. A szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeknek (fakultáció esetén az emelt szintűeknek) megfelelően összeállított tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként pont adható. Szerepel továbbá öt biológiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 2-2 pont adható. A szóbelin elérhető pontszám 40 pont Társadalomismeret A vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60 %-át, a szóbeli vizsgára 40 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga egy kifejtendő, 2-3 oldalas kézzel írott esszé feladatot tartalmaz. Adható pontszám: maximálisan 60 pont. A szóbeli vizsgán a tételsor tananyagát a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-ából kell összeállítani. Maximálisan adható pontszám 40 pont l(émia A kémia vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60 %-át, a szóbeli vizsgára 40 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 % át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi fe ladattí puso knak: rövid kiegészítendő típusú feladatok feleletválasztós (teszt) feladatok legalább két számítási feladat. A szóbeli vizsgán a szóbeli tétellapon három kérdés és öt kémiai fogalom meghatározása szerepel. A szóbelin elérhető pontszám: 40 pont. 15

17 Földrajz A földrajz vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%-át, a szóbeli vizsgára 40%-át lehet adni. Az írásbeli vizsga tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti (általában fejezetenként két feladat félévi, egy feladat év végi számonkérés esetén). A feladatok között tartalmilag három feladattípusnak feltétlenül szerepelnie kell: alapvető térképi-topográfiai ismereteket ellenőrző, alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó, természeti és/vagy társadalmi-gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos egyszerű számítási feladat. Adható pontszám:60 pont A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll. Az egyik kérdés természetföldrajzi, a másik kérdés társadalom- és gazdaságföldrajzi vonatkozású, ha a tanuló már rendelkezik a megfelelő ismeretekkel (pl. 10. évfolyamon félévi vizsga esetén). Ennek hiányában az adott tananyag két legfontosabb fejezetét érintik a kérdések. A kérdések minden esetben egy jelenség vagy folyamat legfontosabb fogalmaira, jellemzőire, működési mechanizmusára irányulnak. Adható pontszám:40 pont Informatika A szóbeli vizsga 5 feladatból áll: problémamegoldás informatikai eszközei, információs társadalom, infokommunikáció, alkalmazói ismeretek, könyvtári informatika. Adható pontszám: 50 pont Művészetek: vizuális kultúra A szóbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb művészettörténeti ismeretét érinti. A feladatok közül négy feladat a művészettörténeti ismeretek, alapfogalmak, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, egy feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak építészeti, szobrászati, festészeti, vagy iparművészeti alkotásának elemző bemutatását kéri számon. Adható pontszám: 50 pont Katolikus hittan A szóbeli vizsgán az A feladatok egy-egy évfolyam átfogó anyagából jelöljenek ki két feladatot, amelyek alapján a vizsgázó bemutathatja alapvető hittani ismereteit, rendszerezési képességét, szövegelemzési készségét és hittani tudása alkalmazásának képességét. A B feladatok a tananyaghoz szorosan kapcsolódó fogalmakat, rövidebb témákat tartalmazzanak. Az A feladatokhoz csak más teológiai disciplina területéről való B feladatot lehet kapcsolni. Mivel a hittudományban nagyon szoros a különböző disciplinák közötti kapcsolat (hiszen pl. a biblikum megalapozza a dogmatikát és a morálist), a tételsor összeállításakor a szaktanárnak különös figyelmet kell arra fordítania, hogy ugyanazon témák ne forduljanak elő több különböző tételben. Adható pontszám: 50 pont, az A feladatra 40 pont, a B feladatra 10 pont. 16

18 2.9.3 A vizsgán nyújtott teljesítmény minősítése A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a követezőként határozandó meg: 1-24% - elégtelen 25-39% - elégséges 40-59% - közepes 60-79% - jó % - jeles. Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. Ha a vizsgatárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követen a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. A dolgozat javítása pontozásos rendszerben történik, az egyes részpontokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni Vizsgaidőszakok Javítóvizsga: augusztus augusztus 31. között, illetve a sikertelen vizsgát követő három hónapon belül kell kijelölni. Osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban. Különbözeti vizsga: az igazgató által meghatározott időpontban. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát A vizsgabizottság, vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgabizottság a vizsgabizottság elnökéből és két vagy több vizsgáztató tanárból áll. Az elnök az igazgató, a vizsgáztató tanárok - akik közül legalább egy a vizsgatárgynak megfelelő képzettséggel rendelkezik - nevelőtestületi tagok. A vizsgáztató tanárokat az igazgató bízza meg. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában meg kell őrizni! Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A szóbeli feleletek értékelése pontszámmal történik. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők Jogorvoslat Amennyiben a felnőtt tanuló vélelmezi, hogy a vizsga során a vizsgaszabályzat előírásai nem kerültek betartásra - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül - az iskola igazgatójához jogorvoslati kérelmet nyújthat be A szakmai vizsgák leírása és követelményei Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. A szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés esetén az értékelő rendszer leírása megtalálható az V/9. pont alatt. 17

19 2.10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Iskolánk, mint a felnőttoktatásban működő második esély iskolája, nyitott minden beiskolázási szándék előtt, amely a tanuló érdekeit, tanulmányainak eredményes megkezdését és/vagy folytatását szolgálja. A tanulók felvételét a hatályos magyar jogszabályok szabályozzák. A tanuló felvételéről minden esetben az iskola igazgatója dönt írásbeli kérelem alapján. A kérelemhez csatolni kell a korábbi tanulmányokat igazoló dokumentumok másolatát, illetve a kérelemben meg kell jelölni, hogy a tanuló melyik évfolyamra kéri felvételét. A kérelemmel egy időben ki kell tölteni a jelentkezési lapot, mely a jelentkező adatait tartalmazza. A benyújtott dokumentumok alapján dönt az iskola igazgatója arról, hogy előírjae a kérelmező számára különbözeti vagy osztályozó vizsgák letételét annak érdekében, hogy a kívánt évfolyamra beléphessen. A döntés a benyújtott dokumentumok és az iskola helyi tantervének összevetésén alapul, és azt a célt szolgálja, hogy a tanuló képes legyen gyorsan beilleszkedni a képzésbe, a számára legmegfelelőbb szinten kezdhesse meg tanulmányait. A tanuló felvételének lehetséges korlátai: férőhelyhiány, az iskolában nem indul azon az évfolyamon képzés, melyre jelentkezni szeretne. Egyéb követelményeket és feltételeket az iskola és fenntartója nem szab a felvételre jelentkező számára. A jelentkezőket jelentkezési sorrendben vesszük fel addig, amíg a fenti feltételek erre lehetőséget biztosítanak. Az érettségire épülő szakmai képzés jelentkezési feltétele adott Az átvétel helyi szabályai Iskolánk, mint a felnőttoktatásban működő második esély iskolája, nyitott minden iskolaváltási szándék előtt, amely a tanuló érdekeit, tanulmányainak eredményes folytatását szolgálja. A tanulók átvételét a hatályos magyar jogszabályok szabályozzák. A tanuló átvételéről minden esetben az iskola igazgatója dönt írásbeli kérelem alapján. A kérelemhez csatolni kell a korábbi tanulmányokat igazoló dokumentumok másolatát, illetve a kérelemben meg kell jelölni, hogy a tanuló melyik évfolyamra kéri átvételét. A kérelemmel egy időben ki kell tölteni a jelentkezési lapot, mely a jelentkező adatait tartalmazza. A benyújtott dokumentumok alapján dönt az iskola igazgatója arról, hogy előírjae a kérelmező számára különbözeti vagy osztályozó vizsgák letételét annak érdekében, hogy a kívánt évfolyamra átléphessen. A döntés a benyújtott dokumentumok és az iskola helyi tantervének összevetésén alapul, és azt a célt szolgálja, hogy a tanuló képes legyen zökkenőmentesen folytatni tanulmányait. A tanuló átvételének lehetséges korlátai: férőhelyhiány, az iskolában nincs azon az évfolyamon képzés, melyre jelentkezni szeretne. Egyéb követelményeket és feltételeket az iskola és fenntartója nem szab az átvételre jelentkező számára. A jelentkezőket jelentkezési sorrendben vesszük át addig, amíg a fenti feltételek erre lehetőséget biztosítanak. Az érettségire épülő szakmai képzés esetén év közben átvételre nincs lehetőség. 18

20 III. Az intézmény helyi tantervének közös elemei 3.1 Az alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A kiadott tankönyvjegyzékben szereplő, valamint az iskola pedagógusai, és az iskola által felkért szaktekintélyek által készített, kiadott és terjesztett, valamint a hasonló típusú iskolák által hozzáférhetővé tett tanulási segédleteket, taneszközöket alkalmazzuk. Szakmai-tartalmi szempont: a tankönyvekkel, taneszközökkel szemben támasztott követelmény, hogy segítsék az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott tantárgyi követelmények teljesítését. Az egyéb taneszközök legyenek összhangban a használt tankönyvekkel. Módszertani szempont: fejlesztő pedagógiát képviseljenek, differenciált képzést tegyenek lehetővé. Oktatásszervezési szempont: adott tantárgy és iskolatípus szerint egységes tankönyv, vagy tankönyvcsalád használata, mely megkönnyíti a felmerülő szervezési problémákat. Anyagi szempont: a tanulók kiadásainak könnyítése miatt feltétlenül figyelembe kell venni a tankönyvek árát. Kiválasztás: szaktanárok, tanári közösségek. Véleményezés: a felnőtt tanulók. Döntés: az iskolavezetés A tankönyv ingyenes igénybevételének biztosítása A tankönyvet a tanulók önállóan, az iskola közreműködése nélkül szerzik be. 3.2 A mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának követelményét a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak a nappali rendszerű képzés részévé tették. Ezért a köznevelési törvény 60. (9) bekezdés c) pontja alapján a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezéseket nem alkalmazzuk. 3.3 A választható tantárgyak, foglalkozások és ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A köznevelési törvény 60. (9) bekezdés c) pontja alapján a nem kötelező (választható) tantárgyakra, foglalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket nem alkalmazzuk. Így ezek esetében a pedagógusok megválasztásának lehetősége sem áll fenn. 3.4 Kötelező és választható érettségi tárgyak Minden tanulónak az érettségi vizsgaszabályzat szerint öt tantárgyból kötelező érettségi vizsgát tenni. A felsorolt tárgyakból az iskola vállalja a középszintű érettségi vizsgára történő felkészítést. Kötelező tantárgyak 19

21 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Matematika 3. Történelem 4. Idegen nyelv Választható tantárgyak (egy tantárgy választása kötelező): A. Földrajz B. Biológia C. Fizika D. Társadalomismeret E. Katolikus hittan 3.5 A középszintű érettségi vizsga témakörei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. Magyar nyelv 1.1 Ember és nyelv 1.2 Kommunikáció 1.3 A magyar nyelv története 1.4 Nyelv és társadalom 1.5 A nyelvi szintek 1.6 A szöveg 1. 7 A retorika alapjai 1.8 Stílus és jelentés 2. Irodalom 2.1 Szerző és művek Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra 2.2 Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet MATEMATIKA 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráf 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 5. Valószínűség-számítás, statisztika TÖRTÉNELEM 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban 5. Magyarország a kora újkorban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. A világháborúk kora 20

22 9. Magyarország a világháborúk korában 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek ANGOL nyelv - NÉMET nyelv- OROSZ nyelv 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika 10. Gazdaság, pénz BIOLÓGIA 1. Bevezetés a biológiába 2. Egyed alatti szerveződési szint 3. Az egyed szerveződési szintje 4. Az emberi szervezet 5. Egyed feletti szerveződési szintek 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció FÖLDRAJZ 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza 4. A földrajzi övezetesség 5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején 6. A világgazdaság jellemző folyamatai 7. Magyarország-Helyünk a Kárpát-medencében és Európában 8. Európa földrajza - A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában 9. Az Európán kívüli földrészek földrajza 10. Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei FIZIKA 1. Mechanika 2. Hőtan, termodinamika 3. Elektromágnesség 4. Optika 5. Atomfizika, magfizika 6. Gravitáció, csillagászat 7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek TÁRSADALOMISMERET 1. Egyén és közösség 2. A társadalmi viszonyok 3. Állampolgári ismeretek 4. Jelenismeret - Társadalmi világrend az ezredforduló után 5. Gazdasági és pénzügyi ismeretek KATOLIKUS HITTAN 21

23 l. Biblia: ÓSZÖVETSÉG- ÚJSZÖVETSÉG II. Egyháztörténelem III. Dogmatika IV. A keresztény erkölcsi élet V. Vallás - világvallások 3.6 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése havi érdemjegyek alapján történik. A szaktanár év közben előírhat kötelező dolgozatot, valamint beadandó feladatokat, előre meghatározott és kiadott időpontokban A tanulmányi értékelés alapelvei A munkaközösség, illetve a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk. Előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, értékelést valósítunk meg. Az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk. indoklással ellátott és igazságos A felnőttoktatásban a tanulók magatartását és szorgalmát nem értékeljük A tanulmányi értékelés követelményei A helyi tantervek egyes tantárgyakra vonatkozó, részleteiben kidolgozott tananyaga, követelményei alapján Az ismeretek számonkérésének formái A felnőttoktatásban a következő módon értékeljük a tantervi követelmények teljesítését: Értékelés Esti Levelező Más sajátos munkarend érdemjegyek havi érdem jegyek érdemjegyek - féléves osztályzat a havi érdemjegyek alapján érdemjegyek/projektmunka alapján év végi osztályzat a havi érdemjegyek alapján érdemjegyek/projektmunka alapján osztályozóvizsga alapján - Amennyiben az értékelés érdemjegyek alapján történik, akkor az év végi osztályzat kialakításakor az írásbeli érdemjegyeket egyszeres, a szóbeli érdemjegyeket kétszeres súllyal vesszük figyelembe. Egy félév során a kapott érdemjegyek száma minimum a tantárgy heti óraszáma+ 1. Az osztályzatot az érdemjegyek súlyozott átlagolásával állapítjuk meg, törtjegy esetében a matematikai kerekítés szabálya szerint járunk el. Nem kaphat elégséges osztályzatot az a tanuló, akinek átlaga nem haladja meg az 1,5-et. Az értékelés a következő skála alapján történik: 1-24% - elégtelen 25-39% - elégséges 40-59% - közepes 60-79% - jó % - jeles. 22

24 3.6.4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A felnőttoktatás módszertanában nem bír kiemelt jelentőséggel az otthoni felkészüléshez előírt feladatok elvégzése. A tanulókat egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra többlet ismeretet javasolhatunk.. A tananya,gegység elvégzéséről ~zóló igazolás kiadásának feltétel~f ' zés A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak (a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint) egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. 3.7 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A köznevelési törvény 60. (9) bekezdés c) pontja alapján az osztálybontásra és az egyéb foglalkozásra vonatkozó rendelkezéseket nem alkalmazzuk. 3.8 A településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerése A Történelem, állampolgári ismeretek tantárgy keretén belül foglalkozunk vele. 3.9 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A felnőttoktatás keretei között nem mérjük a tanulók fizikai állapotát, edzettségét Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Iskolánk egészségnevelési hitvallása Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy tegyenek saját egészségük érdekében. Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A tanulók egészség-kulturáltsági szintjének emelése, egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja. A fogyatékkal élők aktív, segítő elfogadása. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Olyan egészségszemlélet, képességrendszer és személyiségjegyek kialakítása, amelyek során a tanulókban tudatosulnak a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapot ok-okozati összefüggései. Az egészségre, annak megtartására, fokozására, visszaszerzésére irányuló tevékenység kialakítása. Az életminőség jobbítása csak a jövő tervezésével és életút tudatos építésével valósulhat meg. 23

25 Az egészség, a kiegyensúlyozott életvitel nélkülözhetetlen eszköz a boldog, sikeres élethez Az iskola környezeti nevelési elvei Iskolánk környezeti hitvallása A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismeresere, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre. A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a középiskola minden területe tekintse feladatának. Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelésünk főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az életminőség jobbítása csak a jövő tervezésével és az életút tudatos építésével valósulhat meg. A környezeti tudatosság fokozása, annak felismerése, hogy a gazdasági, társadalmi, politikai és az ökológiai jelenségek kölcsönhatásban vannak mind a globális, mind a regionális környezetben. A környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudás, ismeretek, értékek, attitűdök és készségek megszerzésének biztosítása. Az egyének, csoportok és a társadalom egészének az egészséggel, környezettel kapcsolatos új típusú magatartási és életviteli mintáinak bemutatása, elfogadtatása. A környezetvédelmi problémák felismerése, az ezzel kapcsolatos elemző és értékelő képességek, a megfelelő cselekvési attitűdök fejlesztése. Az európai magatartásmintákhoz és civilizációs értékekhez szorosan kötődő képességek megteremtése, az egyén cselekvési lehetőségeinek megismerése. Pedagógiai célok a környezeti problémák irányi érzékenység, tolerancia és segítő életmód, az állampolgári - egyéb közösségi - felelősség felébresztése, a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása, az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása, környezetbarát fogyasztási magatartás kialakulása. A megvalósítás formái minden tanítási órán, konzultáción, minden tanár-diák személyes találkozásánál a tanulási környezet kialakításánál a tanárok környezettudatos magatartásával a megfelelő taneszközök beszerzésével L , Munkahelyi egészség és biztonság A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos "' munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Kerülni kell minden hátrányos megkülönböztetést bármilyen okból. 24

26 Hátrányos megkülönböztetésnek minősül minden olyan - közvetlen vagy közvetett - különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye a köznevelés terén az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a tanuló zaklatása. Az esetleges hátrányos megkülönböztetés következményeit a törvényben szabályozott eljárások keretében kell orvosolnunk, oly módon, hogy az ne járjon más tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. Az oktató nevelő munkánk során a tanuló érdekében a szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítjuk, úgy hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet. A tanulók ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntünk. Intézményünk befogadó attitűdje, demokratikus légköre és a felnőtt tanulókhoz való pozitív, humánus odafordulás garantálja az esélyegyenlőséget. Az eredményes tanulás megvalósítása érdekében alkalmazott többféle munkarend segíti elő a különböző élethelyzetekben levő tanulóink sikeres érettségi vizsgáját A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás és szorgalom értékelésének elvei A felnőttoktatás keretei között nem indokolt a tanulók magatartásának és szorgalmának külön értékelése. Iskolánkban ezért nem értékeljük a tanulók magatartását és szorgalmát A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A felnőttek oktatásában, nevelésében alapelv a sikeres tanulási motíváció. Ezért a tanárok a legváltozatosabb, a helyzetnek megfelelő pozitív visszajelzésekkel élnek, melyek hivatalos részének szabályozása a házirendben jelenik meg. Az intézményben alkalmazott fegyelmező intézkedéseknél is a következetesség, a nevelő célzatú figyelmeztetés és a körülmények messzemenően való figyelembe vétele jelenik meg, tekintetbe véve a közösség érdekeit is. A házirend szabályozását követve kell alkalmazni ezeket a módszereket Az emelt szintű érettségire történő felkészítés A felnőttoktatásban is lehetősége van a tanulónak választani, hogy középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgára készül fel. Az ehhez szükséges emelt óraszámot azonban legfeljebb a nappali munkarend szerinti oktatásban lehet biztosítani. Az esti, levelező vagy egyéb oktatásban a tanuló egyéni felkészítés keretében tud csak elmélyültebben foglalkozni a tananyaggal. Mivel a szabadon tervezhető órakeretet iskolánk nem erre használja fel, ezért nem vállaljuk az emelt szintű érettségire való felkészítést. 25

27 IV. Az intézmény helyi tantervei 4.1 A választott kerettantervek megnevezése Felnőttek gimnáziuma Kerettantervek a felnőttoktatás számára, ezen belül Kerettanterv a felnőttoktatás évfolyama számára.a választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza. Évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Tantárgyak Munkarend esti levelező esti levelező esti levelező esti levelező Magyar Anyanyelv/ nyelv és kommunikáció irodalom Ma2:var irodalom Matematika Idegen nyelv (angol/német) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 1 0,5 1 0,5 1 0,5 0,5 0, Fizika 1 0,5 1 0,5 1 0,5 1 0,5 Biológia 1 0,5 1 0,5 1 0,5 - - Kémia 1 0,5 1 0, Földrajz 1 0,5 1 0, Informatika ,5 1 0,5 Etika ,5 0,5 - - Művészetek ,5 0,5 1 0,5 Osztályfőnöki 1 0,5 1 0,5 1 0,5 1 0,5 Szabadon tervezhető ,5 1,5 Összesen: ,

28 4.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti óraszám felhasználása A felnőttek gimnáziuma helyi óraterve Évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Tantárgyak Munkarend esti lev e lező esti levelező esti levelező esti levelező Magyar Anyanyelv/ nyelv és kommunikáció irodalom Irodalom ,5 Matematika Idegen nyelv (angol/német/orosz) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 1 0,5 1 0,5 1 0,5 1 0, , Fizika 1 0,5 1 0,5 2 0,5-0,5 Bioló2ia 2 0,5 2 0,5-0,5 - - Kémia 1 0,5 1 0, Földrajz 1 0,5 1 0, Informatika ,5 1 0, Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 0,5 Katolikus hittan (etika) Művészetek: vizuális kultúra ,5 0,5 1 0,5 Osztályfőnöki 1 0,5 1 0,5 1 0,5 1 0,5 A kötelezően választható érettségi tantárgyak, biológia, fizika, földrajz, társadalomismeret, katolikus hittan közül az egyik tantánzv. Összesen: , Leve lező tagozaton a 11. évfolyamon a Társadalomismeret és a Katolikus hittan tantárgyak közül csak az egyik választható. A szabadon tervezhető óraszámokkal a félkövér, pirossal jelölt tantárgyak elsajátítását segítettük. Az anyanyelvi kommunikáció tantárgy 12. évfolyam +0,5 óra - problematikus terület erősítése; az irodalom tantárgy 12. évfolyam +0,5 óra, a matematika tantárgy 12. évfolyam + 1 óra - a kötelező érettségi vizsga előtti évben az óraszám csökkenésének kompenzálása; a történelem, állampolgári ismeretek tantárgy 9. évfolyam+ 1 óra, 10. évfolyam + 1 óra, 11. évfolyam +0,5 óra - a kötelező érettségi tantárgynak a mindennapi élethez kötődő követelményeinek sikeres teljesítése; a biológia tantárgyból összességében + 1 óra - az emberi test megismerésére fordítható idő növelése; a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek tantárgy +0,5 óra, illetve hozzá kapcsolódóan a katolikus hittan tantárgy + 1 óra - a társadalmi igények kielégítése; a kötelezően választható érettségi tantárgyak esetén a plusz óraszám a sikeres érettségi vizsga megszerzését segíti. A helyi tantervek egyes tantárgyakra vonatkozó, részleteiben kidolgozott tananyaga, követelményei a mellékletben találhatók. 27

29 4.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A felnőttek gimnáziumában azok a tanulók vehetnek részt, akik már nem tankötelesek, nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni, illetve olyanok a munkahelyi, családi körülményeik és olyanok az iskolai tapasztalataik (esetleg kudarcaik), hogy a hagyományos módon nem tudják elvégezni, befejezni tanulmányaikat. A felnőttek középiskolája osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettantervre épülő helyi tanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. A felnőttoktatás keretei között zajló középiskolai nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása. A felnőttek gimnáziuma helyi tantervünk esti tagozatán konkrét óraszám növeléssel tudjuk elősegíteni a következő kulcskompetenciák kiemelt kezelését: Anyanyelvi kommunikáció- a 12. évfolyamon heti 0,5 órával növeltük az anyanyelv és kommunikáció, illetve az irodalom résztantárgyak óraszámát. A magyar nyelv helyes használata elengedhetetlen a kulturált mindennapi életben, és felépítésének ismerete elősegíti az idegen nyelvek tanulását. Természettudományos és technikai kompetencia - a 9 a 10. és a 11. évfolyamokon toldottuk meg a kerettantervi óraszámokat heti 0,5 órával minden természettudományos tantárgy esetén. Egyrészt ezek a tantárgyak nehezebben sajátíthatók el önálló munkával, másrészt napjaink hihetetlen gyors technikai fejlődésének elviseléséhez, a mindennapi életben értően alkalmazni tudó készségeket ad. Szociális és állampolgári kompetencia - a 11. évfolyamon a társadalomismeret tantárgyat heti 1 órában tanítjuk. A különböző társadalmi kérdések és problémák tudatos értelmezését, és az ún. szinkron társadalomtudományok: a szociológia, a közgazdaságtudomány, a politológia, a jogtudomány, a szociálpszichológia alapvető értelmezési kereteinek és fogalomrendszerének ismeretét segíti elő. mindennapi életben való sikeres eligazodás alapfeltételét biztosítják ezek az ismeretek. A 28

30 Céljaink és módszereink: mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 4.4 A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei Magasabb évfolyamba az a tanuló léphet, aki megfelelt az előző évfolyamon tanult tantárgyaknak a pedagógiai programban szereplő követelményeinek, teljesítményét elégtelentő l különböző osztályzattal értékelték, és erről bizonyítványt kapott. Az egyes tantárgyakból a továbbhaladás feltételét a konkrét tantárgyi programok tartalmazzák. 29

31 V. Vadgazdálkodási technikusi szakképesítés tantárgyai A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakmai követelmény Tantárgyak modul Elmélet Gyakorlat 1/13.évfolyam évfolyam Összevont gyakorlat Elmélet Gyakorlat Összes óraszám Foglalkoztatás II. II. Foglalkoztatás Foglalkoztatás Foglalkoztatás! Állattan Vadászati állattan Vadegészségtan Kinológia Vadászati állattan zvakorlat Apróvadtenyészté s Nagyvadtenyészt Vadtenyésztés és Vadtenyésztés gyakorlat Vadgazdálkod Vadgazdálkodás Vadtakarmányoz ás, vadtakarmányo ás zás Vadgazdálkodás, vadtakarmányozás f!:yakorlat Vadászat Állományhasz nosítás - vadászat Vadászati jog Állományhasznos ítás-vadászat zvakorlat Növénytan Talajtan Élőhely fejlesztés és gazdálkodás Élőhelyfejlesztés Élőhe ly fejlesztési és gazdálkodási f!:yakorlat 30

32 Géptan Műszaki és járművezetési Fegyver-lőszer ismeret ismeretek Géptan gyakorlat Fegyver-lőszer gyakorlat Gallyazás, darabolás Gallyazás, darabolás Gallyazás, darabolás f!vakorlat Mezőgazdasági Természetvéde és erdészeti Imi alapok ismeretek összesen: Összes elmélet óraszám 795 Összes gyakorlat 544 óraszám Összs elmélet arány 60% Összes gyakorlat 40% arány KÉPZÉSI PROGRAM' 1. A képzési program megnevezése 1.1. Vadgazdálkodási technikus OKJ A képzés során megszerezhető kompetenciák 2.1. Az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás és a természetvédelem területén szükséges kompetenciákkal rendelkezik és alkalmas középfokú végzettséget igénylő munkakörök ellátására. Ezeken a területeken alkalmas középszintű vezetői feladatok ellátására, vagy vállalkozóként önálló munkavégzésre illetve annak megszervezésére A szakképesítéssel rendelkező képes: - együttműködni a munkahelyi vezetővel, I - közreműködni a vállalati feladatok elvégzésében,!,}, - irányítani a rábízott dolgozók munkáját. 31

33 A programba való bekapcsolódás feltételei o' ' ~.. Iskolai végzettség ''.i?t érettségi 3.2. S'zakmai végzettség '. Szakmai gyakorlat,. - I ~..,, ". " 3.4. Egészségügyi alkalmasság szükséges 3.5. Előzetesen elvárt is111eretek B" kategóriás jogosítvány 3.6. Egyéb fel~étélek.~ ~ A programban való részvétel feltételei 4.1. Részvétel követésének módja Évfolyamnapló 4.2. Megengedett hiányzás. a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény előírásai,,..,, ; : Egyéb feltéteiek " - 5. Tervezett képzési idő év, Elméleti órák száma 795 tanóra 5.3. Gyakorlati órák száma 544 tanóra 5.4. }Js.szefüggö szakmai gyakorlat 96 óra 5.5 Összes óraszám 1339 tanóra 6. A képzés formájának meghatározása 6.1. 'A képzés formája '. t...,. Csoportos esti képzés 7. A tananyagegységek 1<.;,,. :.~ ' ',, ';,, :,, ' Vadászati állattan 7,'f. " Élőhely fejlesztés és gazdálkodás,. '. 7.3! Vadtenyésztés Vadgazdálkodás, vadtakarmányozás.,, "' Műszaki és j árművezetési ismeretek 7, Állományhasznosítás - vadászat Gallyazás, darabolás Foglalkoztatás L 7.9, Foglalkoztatás II Természetvédelmi alapok A tananyagegység megnevezése k.,, Kapcsolattartás 32

34 Összefüggő szakmai gyakorlat 7.1. Tananyagegység Vadászati állattan 33

35 Munkája soránalkalmazza az állatokkal kapcsolatos ismereteket Megkülönbözteti a vadon élő állatokat élőhelyük, életmódjuk és jelentőségük alapján Felismeri a vadászható és védett állatfajokat Ismeri és alkalmazza a legújabb vadbiológiai kutatások eredményeit Együttműködik a természetvédelemmel a védett állatfajok tekintetében Felismeri a beteg állatot Közreműködik a beteg, sérült állat kezelésében, ellátásában Közreműködik az elhullott állat boncolásánál Betartja a betegségek megelőzésére vonatkozó előírásokat Elvégzi a szükséges fertőtlenítéseket Betartja és betartatja az állathigiéniai előírásokat Zsigereléskor elvégzi az elsődleges vadhúsvizsgálatot Alkalmazza a karanténozás szabályait Figyelemmel kíséri a vadállomány egészségi állapotát Tudja a vadgazdálkodási technikus kötelességét, teendőit fertőző vadbetegségek megjelenése esetén Kapcsolatot tart az állategészségügyi hatóságokkal Gyakorolja a kutyatartás, tenyésztés körülményeit Elvégzi a vadászterületek jellegének megfelelő kutyafajták alapidomí tását, bevadászását Felkészíti a kutyát a kiállításokra, különböző vadászati vizsgákra Tartalma elmélet óra gyakorlat Állattan 86 Az állattan (zoológia) története, felosztása, alkalmazott állattan Állatélettani, anatómiai alapfogalmak, az állati test szerveződése, összetétele, anyagai Madarak, emlősök alaktana, anatómiája, élettana, jellemzői Állatrendszertani módszerek, kategóriák 2 Madarak osztálya (Aves) 28 Az állatok viselkedéstana, viselkedésökológiája Vadbiológiai kutatások módszerei, szervezete, eredményei 6 2 Emlősök osztálya (Mammalia) 28 Vadegészségtan 38 Általános alapfogalmak 2 Vírusok által okozott fertőző betegségek 8 Baktériumok által okozott megbetegedések 8 Élősködők által okozott vadbetegségek 8 34

36 Takarmányozási eredetű vadbetegségek, mérgezések Fejlődési rendellenességek, daganatok, szervi betegségek, sérülések Húsvizsgálatok, élelmiszerhigiénia A vadgazdasági technikus állategészségügyi kötelességei, teendői Vadászkutyák betegségei Kinológia A vadászkutyák kialakulása, fejlődéstörténete A vadászkutyák biológiája, tulajdonságai Vadászatra alkalmas kutyafajták A vadászkutyák tenyésztése A vadászkutyák tartása A vadászkutyák tanítása, nevelése A kutyatartás szabályai Vadászati állattan gyakorlat Állattan gyakorlat Vadegészségtani gyakorlat Kinológiai gyakorlatok 205 tanóra 143 tanóra 62 tanóra A nemzeti kömevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével Tananyagegység 7.2. l. Megnevei~~e Élőhely fejlesztés és gazdálkodás 35

37 Tartalma Növénytan Bevezetés, növénytani alapfogalmak Fenyőfajok Állományalkotó lombos fafajok Fontosabb lombos kísérő fafajok Cserjék Társulástani alapfogalmak, erdőtársuláscsoportok Talajtan Meteorológia A talajok képződése és a talajok tulajdonságai Ökológiai és természetvédelmi ismeretek felhasználásával apróvadas és nagyvadas élőhelyeket kezel Meteorológiai méréseket végez Erdősávokat kezel Vadbúvókat alakít ki Rétet, legelőt kezel Rágási ligeteket létesít Vadgazdasági fásításokat ( csendereseket, védősűrűket) létesít, üzemeltet Erdészetileg és mezőgazdaságilag fontos fafajokat, állományokat azonosít be Értékeli az erdőállományokat és a szántóföldi növénykultúrákat vadgazdálkodási szempontok szerint Meghatározza a talajok fizikai-kémiai tulajdonságait Talajszelvény vizsgálatot végez, meghatározza a talajtípust Klimatikus és termőhelyi tényezőknek megfelelően választja ki a termeszteni vagy erdősíteni kívánt fás-, és lágyszárú növényfajokat Erdőművelési munkában vesz részt Erdőhasználati munkában vesz részt Erdei melléktermékeket gyűjt Figyelemmel kíséri a védett növény- és állatfajok állományait Végrehajtja a természetvédelem és vadgazdálkodás kapcsolatából eredő feladatokat Vadföldeket létesít és művel Forrásokat, természetes vízfolyásokat karbantart Szükség esetén itatókat létesít Dagonyákat létesít és karbantart Takarmánynövényeket termeszt Mezőgazdasági ismeretek felhasználásával talajművelést végez Növénytermesztést folytat vadtakarmányozás céljából Az élőhely védelme érdekében megelőző, megszüntető intézkedéseket tesz környezeti és antropogén hatások ellen elmélet óra 36

38 A talajok osztályozása Talaj károsodások és azok megelőzése Élőhelyfejlesztés Vadfajok élőhely igénye Mezei és erdei élőhelyek Vizes élőhelyek Vadvédelem. Vadra veszélyes technológiák Élőhely fejlesztési és gazdálkodási gyakorlat Növénytani gyakorlat Talajtani gyakorlat 217 tanóra 109 tanóra 108 tanóra A nemzeti kömevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével Tananyagegység Vadtenyésztés 37

39 .3.2. ' Apróvadtenyésztő telepet gondoz, irányít Tártalma Gondoskodik a tenyésztelepek és vadaskertek épületeinek, berendezéseinek üzemeltetéséről és karbantartásáról Volierek építését és karbantartását végzi, irányítja Keltetést és csibe nevelést végez, irányít Alkalmazza a vadfajnak és a tenyésztéstechnológiának a megfelelő takarmányozást Gondoskodik a tenyésztelepek szőrmés és szárnyas ragadozók elleni védelméről Utónevelést végez irányít Mezei nyúl tenyésztést végez Védett vadfajok mentését, tenyésztését, kibocsátását elvégzi, irányítja Zárttéri nagyvadtartást, tenyésztést végez és irányít Törzsállományt tart fenn, gondoz Tenyésztési technológiát tart be, irányít Állategészségügyi feladatokban segítséget nyújt " Hasznosítást szervez, értékesítésben vesz részt. V adgondozást végez Állatkerti és vadasparki tartást végez, irányít Betartja és betartatja a munka-, tűzvédelmi, és állatvédelmi előírásokat Munkaszervezést végez Vezeti a vadtenyésztés bizonylatait. elmélet óra Apróvadtenyésztés Bevezetés Mesterséges fácántenyésztés Fogolytenyésztés A vadréce tenyésztése Mezei nyúl tenyésztése Vadvédelem, vadmentés mesterséges tenyésztéssel Apróvad tenyésztelepek működésének állategészségügyi, higiéniai, állatvédelmi, munkavédelmi szabályai Apróvadtenyésztelepek nyilvántartásai és bizonylatai Nagyvadtenyésztés Bevezetés. Nagyvadfajok zárttéri tartása A vaddisznó zárttéri tartása Gímszarvas zárttéri tartása Dám zárttéri tartása Muflon zárttéri tartása Több nagyvadfaj együttes zárttéri tartása Allatkertek, vadaskertek, vadasparkok, rezervátumok 38

40 Nagyvad tenyésztelepek működésének állategészségügyi, higiéniai, állatvédelmi, munkavédelmi szabályai Nagyvadtenyésztelepek nyilvántartásai és bizonylatai Vadtenyésztés gyakorlat Apróvadtenyésztés gyakorlat Nagyvadtenyésztés gyakorlat J 'Y tanóra 62 tanóra 41 tanóra A nemzeti kömevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével Tananyagegység 39

41 > Vadgazdálkodás, vadtakarmányozás Vadgazdálkodási berendezéseket épít, kezel és karbantart Cserkelő utakat, lőnyiladékokat jelöl ki, készít és karbantart Villanypásztort épít, ellenőriz, működtet Vadállomány gazdálkodási-szabályozási tervet készít Elvégzi a vadállomány mennyiségi és minőségi szabályozását (selejtezését) Ivararány szabályozást végez Vadlétszám-becslést végez Vadgazdálkodási terveket készít Vadvédelmi szolgálatot lát el Szükség esetén megszervezi a vad mentését és gondoskodik a végrehajtásról Gondoskodik a vad takarmányozásáról (takarmányozást tervez, takarmányt előkészít, kihelyez, etet) Takarmánytárolást, tartósítást végez Természetes takarmányokat hasznosít Vadeltartóképességet számol Vadkárelhárítást végez Vadriasztó szereket alkalmaz Felismeri és jelenti a vadkárt Apasztja a kártékony vad állományát Együttműködik a gazdálkodókkal és a hatóságokkal Gépi munkák előtt - szükség szerint - vadmentesítést végez Munkaszervezést végez Vezeti a vadgazdálkodás bizonylatait Betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásokat elmélet óra Vadgazdálkodás Bevezetés. A vadgazdálkodás feltételei A vadgazdálkodás helye, a vadászterület A vadállomány szabályozása A vadászterület felszerelése, berendezései Vadkár, vadkárelhárítás Természetvédelem és vadgazdálkodás A vadgazdálkodás tervezése, bizonylatai, munkaszervezése Vadfajok állományainak gazdálkodása, korbecslése A vadgazdálkodás munka-, tűz- és környezetvédelemi előírásai Vadtakarmányozás Bevezetés. Takarmányozási alapfogalmak Takarmányok összetétele, anyagai Takarmányok emésztése, hasznosulása

42 Takarmányok táplálóértéke Vadonélő állatok táplálóanyag, takarmány és ivóvíz szükséglete Takarmányok csoportosítása, ismertetése Takarmányok tartósítása, tárolása A vad takarmányozása A takarmányozás, takarmánykészítés munkavédelmi előírásai. A takarmányozás munkaszervezése Vadgazdálkodás, vadtakarmányozás gyakorlat Vadgazdálkodás gyakorlat Vadtakarmányozás gyakorlat Terjedelme Gyakorlati órák száma Értékelés 165 tanóra 103 tanóra 62 tanóra A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. 41

43 7.5. Tananyagegység Géptan Anyagismeret, Gépelemek ismerete Motorok, Erőgépek ismerete Motorfűrész szerkezetének ismerete Vadgazdálkodásban használatos gépek ismeret Fegyver-lőszer ismeret Fegyverek csoportosítása, kialakulása Sörétes és golyós és vegyes csövű vadászfegyverek Lőszer és ballisztikai ismeretek Lövészsportok Géptan gyakorlat " Műszaki és járművezetési ismeretek Erőgépekkel, munkagépekkel munkát végez Erőgépek, munkagépek napi karbantartását végzi Motorfűrészt, motoros kézi eszközöket használ és tart karban Elvégzi a sörétes vadászfegyverek karbantartását, tárolását Sörétes fegyvert használ Elvégzi a golyós vadászfegyver karbantartását, tárolását Golyós vadászfegyvert használ Szükség szerint elvégzi a vadászfegyver belövését, az optikai eszköz beállítását Tisztítja és ellenőrzi az optikai eszközöket Lőszert tárol Villanypásztort tart karban és üzemeltet Terepjárót használ és tart karban Biztosítja a vadászati berendezések és géppark üzemképességét K.ézieszközökkelmunkátvégez Biztosítja a napi munkához szükséges kézi eszközök használhatóságát Biztosítja a hűtőkamra előírás szerinti működését Ellenőrzi az automata szórók működését, állapotát Ellenőrzi és karbantartja a vadtenyésztelepek berendezéseit (fűtőberendezés, szellőző berendezés, takarmányozás, keltetők, etetők, itatók) Ellenőrzi és karbntartja a vadász lövészsport gépeit, eszközeit Betartja és betartatja a kézi lőfegyverekről szóló kormányrendeletet Betartja és betartatja a mezőgazdasági Biztonsági Szabályzatot Betartja a munkavédelmi szabályokat Betart a a közlekedési szabál okat. elmélet óra 42

44 Anyagismeret, Gépelemek ismerete Motorok, Erőgépek ismerete Motorfűrész szerkezetének ismerete Vadgazdálkodásban használatos gépek ismeret Fegyver-lőszer gyakorlat Fegyver-lőszer gyakorlat t.5.4. Terjedelme t tanóra 141 tanóra 60 tanóra A nemzeti kömevelésröl szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével Tananyagegység Állományhasznosítás - vadászat 43

45 Betartja a vadászat írott és íratlan szabályait, hagyományait Egyéni vadászatokat szervez, vezet Társas vadászatokat szervez, vezet Vadászatokat szervez, vezet hagyományőrző eszközökkel (íj, ragadozó madár, agarászat) Bérvadásztatásban vesz részt Vadkárelhárító vadászaton vesz részt Kártékony vad apasztásában vesz részt Balesetvédelmi oktatást szervez és tart Biztonságosan kezeli a vadászfegyvereket Hajtástérképet készít Vad lőhetőségét szakszerűen elbírálja Lőtt vadat kezel Sebzett vadat után keres Vadászkutyát vezet, használ Bőgőkürtöket, csalsípokat kezel Trófeát szakszerűen kikészít, bírálatra előkészít Trófeát bírál A lőtt vad egyéni azonosító jelét kezeli Terítéket készít Ápolja a vadászhagyományokat Teríték naplót vezet Élővad befogást szervez és irányít Vezeti a vadászat dokumentumait, bizonylatait Betartja és betartatja a kézilőfegyverekről szóló kormányrendeletet Betartja és betartatja a mezőgazdasági Biztonsági Szabályzatot Betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásokat óra Tartalma Vadászat É l ővad befogás Vadászati módok A vadász felszerelése Trófeák kikészítése Trófeák mérése és bírálata Vadászati jog Bevezetés. Jogi alapfogalmak A vadászat, vadgazdálkodás törvényi szabályozása Vadászati etika Tulajdonjog. Kötelmi jog Üzleti terv készítése Bizonylatok elmélet

46 Vezetési ismeretek Állományhasznosítás-vadászat a korlat Vadászat gyakorlatok 4 Vadászati jog gyakorlatok tanóra 76 tanóra 38 tanóra A nemzeti kömevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével Tananyagegység Gallyazás, darabolás Elvégzi a gallyazást Elődarabolást, darabolást végez Végrehajtja a felkészítés műveleteit Sarangba, máglyába készletez Közreműködik a belső anyagmozgatásban Kezeli a motorfürészeket Karbantartja a motorfűrészeket Adaptereket és egyéb motoros berendezéseket, fűkaszákat kezel Figyelemmel kíséri a szerszámok és a motorfűrészek használhatóságát Napi és időszakos karbantartást végez Használja a motorfűrészes és adapteres munkához szükséges védőfelszereléseket Alkalmazza és betartja az EBSZ gallyazásra és darabolásra vonatkozó előírásait Alkalmazza az EB SZ felkészítésre és készletezésre vonatkozó előírásait. elmélet óra Gallyazás, darabolás Gallyazás Darabolás Felkészítés Készletezés Motorfűrész és motoros adapter ismeret Motorfűrész-karbantartás Gallyazás, darabolás gyakorlat 45

47 Gallyazás Darabolás Felkészítés Készletezés Motorfűrész és motoros adapter ismeret Motorfűrész-karbantartás tanóra 58 tanóra 58 tanóra A nemzeti kömevelésröl szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével Tananyagegység :3. " Tartalma Foglalkoztatás 1. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Foglalkoztatás I A diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkomi, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. elmélet óra f : 38 tanóra A tananyagegység. elvégzéséről szóló igaz0fas kiad~sának f~ltételei ' A nemzeti kömevelésröl szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével Tananyagegység, Foglalkoztatás II 46

48 J. Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Felkészítés az álláskeresés módszereire, techníkáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek ' elsajátítására. elmélet óra 10 tanóra 10 tanóra A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével Tananyagegység Mezőgazdasági és erdészeti ismeretek Mezőgazdasági ismeretek Erdészeti ismeretek, Természetvédelmi alapok Felkészítés az mezőgazdasági és az erdészeti ismeretekhez szükséges alapismeretek elsajátítására. elmélet óra 36 tanóra 36 tanóra A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével Tananyagegység 7.11.L Kapcsolattartás 47

49 A tanulók segítése a problémáík megoldásában. Szociális képességek (a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konflíktuskezelés stb. képességeinek) fejlesztése. Pedagógus és osztálya (csoportja) együttlétének intézményes kerete 17tanóra 17 tanóra Tananyagegység 7.12.t Összefüggő szakmai gyakorlat Erdészeti-vadgazdálkodási feladatok végrehajtása, gyakorlása Az első évfolyamot követően óra 96 A gyakorlat teljesítésének igazolása, gyakorlati munkanapló bemutatása,. r 8. Évfolyamlétszám Maximális évfo1yamlétszám (fő) ' Mindenkori működési engedély szerint 9. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 48

50 9.1. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: A szakmai vizsga megkezdésének feltétele a T" vagy B" kategóriás gépjárművezetői jogosítvány megléte. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével 9.2. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: A B e A szakképesítés szakmai követelménvmoduliainak azonosító száma megnevezése A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Felismerés a modulzáró vizsga vizsl!atevékenvsél!e A vizsgafeladat ismertetése: a feladat során a tanulóknak a kiadott fajlista alapján a vizsgára összeállított kollekciókban megadott növény és állatfajokat, vadnyomokat kell felismerniük. A kollekciókban legalább 20, de legfeljebb 40 felismerési anyagnak kell szerepelnie. - A vizsgafeladat időtartama: A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30 perc 10% B) A vizsgafeladat megnevezése: Szakmai gyakorlati feladatok A vizsgafeladat ismertetése: a vizsgázóknak a vadgazdálkodás szakterületére jellemző gyakorlati vizsgatételek közül kell egyet megoldaniuk a következő témakörökből: vadgazdálkodási-, erdőgazdálkodási-, mezőgazdasági gépek üzemeltetése, karbantartása; területellenőrzés ; élőhely fejlesztés; vadvédelem; vadászat, vadászatszervezés; vadállomány szabályozás; trófeabírálat, vadgazdálkodási berendezések létesítése, karbantartása; vadtenyésztés, vadbefogás; vadkárelhárítás; vadgazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztrációs munkák. A vizsgafeladat időtartama: A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 90 perc 20% C) A vizsgafeladat megnevezése: Lövészet A vizsgafeladat ismertetése: a vizsgázóknak golyós és sörétes fegyverrel kell lövészetet bemutatni, különös tekintettel a balesetmentes fegyverkezelés szabályainak a betartására. Fegyverbelövés, szórás százalékszámítás. A vizsgafeladat időtartama: A vizsgafeladat aránya: Központi írásbeli vizsgatevékenység: 30 perc 10% A vizsgafeladat megnevezése: Szakmai írásbeli A vizsgafeladat ismertetése: a vizsgafeladat során a vizsgázóknak központilag kiadott feladatlapot kell megoldaniuk. A feladatlapon szereplő feladatok, kérdések formájában felölelik a 4. Szakmai követelmények pontban megadott modulok mindegyikét. A feladatlapon a kérdések típusa 50%-ban feleletválasztós, 50%-ban kifejtő és szakmai számítás. A vizsgafeladat időtartama: A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: Szóbeli vizsgatevékenység: 120 perc 30% A vizsgafeladat megnevezése: Komplex szóbeli 49

51 A vizsgafeladat ismertetése: a szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények pontban szereplő szakmai követelménymodulok témaköreinek mindegyikét tartalmazzák. A vizsgafeladat időtartama: A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő IS perc). 30% 9.4. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A szakképesítéssel kapcsolatos előírások a weblapon érhetők el a Vizsgák menüpont alatt A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: A gyakorlati vizsgatevékenység felismerési vizsgafeladatának teljesítése alapkritérium. Amennyiben a vizsgázó nem teljesíti legalább 61 %-os eredménnyel, a szakmai gyakorlati vizsgáját nem folytathatja, a gyakorlati vizsgarészre kapott osztályzata elégtelen. Az a vizsgázó, akinek felismerési eredménye 51-60%-os volt, egy másik felismerési kollekción (póttétel) javíthat. Amennyiben a második feladatmegoldásában eléri a 61 %-os eredményt, tovább haladhat. A vizsgázó a gyakorlati vizsgarész B)" feladatát akkor húzhatja ki az erre szolgáló tételsorból, ha a felismerés vizsgarészt sikeresen teljesítette. Az a vizsgázó, aki az első vizsgacselekményében nem érte el az 51 %-os eredményt, nem kaphat javítási lehetőséget és nem haladhat tovább a gyakorlati vizsgán. Ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgán súlyosan megsérti a balesetelhárítási szabályokat, és ezzel saját, vagy mások testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát azonnal meg kell szakítani, és a vizsgázó a gyakorlati vizsgájára elégtelen osztályzatot kap. 50

52 10. A képzés zárása A komple~ :szakmai vizsgára bocsátás feltételei A szakmai vizsga megkezdésének feltétele a T"vagy B" kategóriás gépjárművezetői jogosítvány megléte. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelmén modulhoz tartozó modulzáró vizs a tel'esítésével. 11. A képzési program végrehajtásához szükséges személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelés rő l szóló évi CXC Személyi feltételek törvény és a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény e lőírásainak megfelelő S~em~lyi feltetelek biitosításan~ módja. végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Felsőfokú végzettséget igazoló dokumentummal, szakmai önéletrajzzal rendelkező oktató- szerződéssel 12. A képzési program végrehajtásához szükséges feltételek eszköz és felszerelési jegyzéke A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát mel!határozó eszköz- és felszerelési iel!vzék l\1unkaruha, védőruha Védőeszközök Sörétes vadászfegyver típusonként minimum 1 db ioule csőtorkolati energiát meghaladó kaliberű golyós vadászlőfegyver minimum 1 db kaliberű golyós lőfegyver minimum 2 db Céltávcsövek Kereső távcsövek Motorfűrészek Nveles tisztító fűrészek Egyéni védőeszközök Egyéb kézi eszközök (feiszék, kézifürészek) Mezőgazdasági erőgép Talajművelő eszközök Terepjáró gépkocsi Mezőgazdasági kézi eszközök Szekrénves előkeltető és buitató gép Vadászható és védett fajok preparátumai Vadnyomok preparátumai Vadfajok trófeái Bőgőkürt, csalsípok Működésük és felhasználásuk révén szelektív ölő és élvefogó csapdák A trófea kikészítés eszközei Vadászható és védett fajokról digitális képek Termés és maggvűitemények Vadkárokat szemléltető anyagok Vadgazdálkodási, vadászati berendezések, szemléltető anyagok Ebtartáshoz és a használatához szükséges eszközök Lőtér sörétes és golyós lövészet számára 51