MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA

Átírás

1 MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA

2 Abszolút földrajzi helyzet Mo. elhelyezkedése: mérsékelt öv, nyugatias szelek zónája Ebben a zónában történik a magasabb és alacsonyabb szélességek hőcseréje nagyfokú változékonyság (Ferrel-cella: fsz-közelben a pólus és K felé, magasban az Egyenlítő és Ny felé mozognak a légtömegek)

3 A Föld nem áll, hanem forog Coriolis-erő A Föld tengelye ferde az év során változik a napsugarak beesési szöge Az É-i féltekén több a szárazföld (óceánokétól eltérő felmelegedéssel)

4 Relatív földrajzi helyzet átmenetiség az éghajlatban Befolyásolnak: ciklonok és anticiklonok által érkező különböző légtömegek (ill. ezen akciócentrumok összjátéka) Izlandi minimum: télen enyhe, nyáron hűvös de páradús Azori maximum: egész évben páradús levegő Szibériai maximum: télen, nagyon hideg és száraz levegő Perzsa-öböl-menti minimum: nyáron meleg = európai monszun Gyertyaszentelő: hőmérséklet hirtelen visszaesése Ok: Sarki hidegbetörés Sándor, József, Benedek (III.18, 19, 21): Azori(mediterrán) betörés Fagyos szentek (Pongrác, Szervác, Bonifác: V , Orbán: V. 25.): Sarki hidegbetörés Medárd nap (VI.8.): Izland környéki felélénkült ciklontevékenység Vénasszonyok nyara: Azori (mediterrán) betörés

5 Relatív földrajzi helyzet átmenetiség az éghajlatban Óceáni hatás Kontinentális hatás Mediterrán hatás Sarkvidéki eredetű légtömegek

6 Óceáni hatás ( km ellenére): Csapadék Ny K csökken (Alpokalja mm Alföld; hegységekben is: Bakony: >800 mm Mátra: mm) Medárd-napi esők (nyár eleji csapadékmaximum) Pozitív hőmérsékleti anomália: 2,5 C Mediterrán hatás Csapadékeloszlást bef.: D-DNy Dtúl: > 800 mm Vénasszonyok nyara

7 Óceáni és kontinentális hatás Júliusi khőm. izoterma futása: ÉNY DK nő (Alpokalja C Szeged) óceáni légtömeg uralma hűvösebb, nedvesebb nyár, kontinentális meleg, aszályos nyár Óceáni és mediterrán hatás Januári khőm. változása: NyDNy KÉK felé csökken (-1 C -3 C) Enyhébb, csapadékosabb / hidegebb, szárazabb tél

8 Relatív földrajzi helyzet medencejelleg az éghajlatban Légáramlások sokszor főnjelleggel érkeznek (száraz, meleg) Szélsőségesség (medence pereme közepe) növekvő hőingás (<20 24,5 C Nagykunság, Hortobágy) csökkenő felhőzet (66% 54%) (Alpokalja Szolnok- Csongrád) növekvő napfénytartam ( óra) (Alpokalja D- DTk) Szélirányok gyakori változása (Dévényi-kapu ÉNy-i szelek; Vereckei- és más ÉK-iKp-ok hágó É-i, ÉK-i szelek) Gyakori köd Mikro- és mezoklímában való szegénység

9

10 Hegységeinkben: Domborzat éghajlat-módosító hatása Tengerszint feletti magassággal a hőmérséklet csökken (nyáron 0,65 C/100 m; télen 0,2-0,4 C/100 m) Csapadék nő Erőteljesebb felhősödés tényleges napfénytartam módosul (országosan tekintve sajátos, koncentrikusan változó területi eloszlású), ill. télen inverziós helyzet Hegységek előterében: pl. főn-szerű szél a Bakonyból ( Vázsonyi szél) Tágabb környezetében: iránymódosító (Alpok-Bakony, Zalai-d) Alpok-Bakony között É-ias, erősíti a Zalai-dombság meridionális völgyei

11 Leggyakoribb szélirányok és szélsebesség Hegységek tágabb környezetében módosuló szélirányok: Alpok-Bakony között É-ias, erősíti a Zalai-dombság meridionális völgyei

12 Magyarország éghajlati körzetei

13 USDA (United States Department of Agriculture) zónatérkép (zóna: amelyben növények egy bizonyos csoportja képes megélni, elviselve az adott zónában szokott minimum hőmérsékletet, fagy-tartósságot, hőingást)

14 Időjárási és éghajlati szélsőségek

15 MAGYARORSZÁG VÍZFÖLDRAJZA

16 Folyók Kéttengelyű vízhálózat: Duna és a Tisza vízválasztó: Karancs-Cserhát-Gödöllő-Kiskőrös-Jánoshalma Dunához: Rába-Marcal, Zala-Balaton-Sió, Dráva-Mura vízrendszere Tiszához: Északi-khg., ÉK-i Kp-ok, Erdélyi-szigethegység felől! Kárpát-medence szinte egésze a Duna vízgyűjtőjéhez!! DUNA TISZA Teljes hossza 2850 km 966 km Mo-i szakasza 417 km (Közép-Duna) 596 km (Felső-Közép-Alsó-T) Mederszélesség m (középvíznél) m Mélység 3-6 m 2,9-7,5 m

17 Vízhálózat a pliocén végén

18 Vízhálózat a pleisztocén elején

19 Vízhálózat pleisztocén vége

20

21 Ár- és belvízveszélyes területek a szabályozások előtt és s után Az öntöző- és lecsapoló csatornák hossza, a szabályozó műtárgyak nagy száma miatt az alföldi vízfolyások és felszínközeli talajvizek egy számtalan elemében mesterségesen szabályozott rendszert alkotnak.

22 Vizünk (folyóink vízhozamának) 94%-a határainkon túlról Kedvezőtlen lefolyási viszonyok: csapadékszegénység, gyengén tagolt domborzat lassú lefolyás csapadék nagy aránya beszivárog, ill. elpárolog Ingadozó vízjárás (országhatáron túli hatás) Közös: tavaszi árvíz (hóolvadás) kora nyári zöldár kisvizes időszak: alacsonyabb vgy.: nyár közepe magasabb vgy.: nyár vége

23 Vízmérleg

24 Az ország területének felszíni vízmérlege csapadék 52 mrd m 3 /év az országba belépő felszíni vizek vízhozama 114 mrd m 3 /év párolgás 58 mrd m 3 /év az országot elhagyó felszíni vizek vízhozama 120 mrd m 3 /év

25 Duna Vízjárás: Alpokban eredő jobboldali mf-k kora tavaszi árhullám után alacsony áprilisi vízállás magashegységi vízgyűjtők hóolvadása (+ nyár eleji csap.max.) május-június: zöldár vgy.-n tárolt vízkészlet kimerülése alacsony téli vízállás Jegesár! (1838)

26 Tisza Vízjárás: kontinentálisabb (torkolat felé csökkenő ln/lk vízhozamhányados) hóolvadás a hegységkeretben április nagyvíz magashegységi vízgyűjtők hóolvadása (+ nyár eleji csap.max.) május-június: zöldár romániai vgy-n. mediterrán hatású öszi esőzések újabb árhullám nincsenek hóhatár feletti hegységek szeptemberi kisvíz Veszély: ha a folyók árhullámai találkoznak

27 Hordalékviszonyok, szakaszjelleg Tisza >>> Duna Szőke Tisza: lebegtetett Duna: görgetett Duna: Pozsony-Gönyű/Szap: hordalékkúp-építő (több 100e m 3 kavicsos) Szap-Komárom: kanyarogva feltöltő (finomodó hord.,zátonyok) Komárom-Esztergom, Nagymaros-Paks-országhatár: kanyarogva bevágó jellegű Visegrádi szoros: bevágódó szakaszjellegű Szentedrei-szigetnél, Ráckevei-Duna: kanyarogva feltöltő

28 Dráva és a Mura összefolyása, Őrtilosnál Rába Sajó Hármas-Körös

29 Állóvizek Szabályozások előtt az ország területének 25%-án állandó vagy ideiglenes vízborítás Tavaink ma az ország területének ~ 1%-a Balaton: Kö-Eu ln. tava (596 km 2 ), süllyedékben, újpleisztocén-holocén Tápláló vízfolyások pl. Zala mellett fontos a csapadék. Felesleg: Sió csatorna Sekély (3-4 m) nyáron hamar felmelegszik (27-28 C akár), télen 30 cm-es jég Fertő-tó: süllyedékben, feltöltődő, Mo-i rész < 1/3, 88%-a nádas, FHNP Velencei-tó: süllyedékben, feltöltődő, ingadozó vízállású, 40% nádas Morotvatavak, folyó vagy szél által formált mélyedésekben, dolinatavak, forrástavak, csuszamlás által elgátolódott tavak Mesterséges tavak (pl. tározók, halastavak, bányatavak)

30 Felszín alatti vizek Ivóvízkészletünk 90%-a!! Parti szűrésű vizek (Duna, Rába, Dráva, Sajó, Hernád) Talajvíz ( ivóvízként kisebb szerep, öntözésben fontos): nagy területi különbségek magas tjvíz (<4m) alacsony ártéri síkságokon kiemelt fennsíkokon mélyen (20-50m) Rétegvizek (medenceterületek pannon-pliocén, pleisztocén üledékeiből) m mélységben tározódik, túltermelés regionális depresszió (0,1-0,4 m/év) Karsztvizek (Miskolc, Pécs): 80-as évek: apadás Hévizek: (kitermelésük > természetes utánpótlás) pannon homokos üledékekben: pl. Hszob., Debrecen termálkarsztok: Harkány, Bük, Hévíz, Budapest, Miskolctapolca

31 Felszín alatti vizek Ivóvízkészletünk > 90%! fokozott védelem

32 Parti szűrésű vizek Parti szűrésű vizek kétirányú szennyezés

33 Réteg-, hévizek és karsztvizek Magyarországon Karsztvizek Réteg-, hévíz

34 A talajvíztükör átlagos mélysége a felszín alatt

35 A talajvízszint éves járása csapadék talajvízszintek tavaszi- nyár eleji magas őszi tél eleji mély talajvízállás

36 Termál- és gyógyvizekben való gazdagság Meleg gyógyvizek Hévíz, Harkány, Zalakaros, Hajdúszoboszló, Bük, Egerszalók Hideg gyógyvizek: Parád, Siklós, Balf, Balatonfüred

37

38 Antropogén tájformálás és következményei Magyarország természetföldrajzi viszonyaira

39 Antropogén hatások Éghajlat Erősödő kedvező és kedvezőtlen hatások! Felmelegedés évi középhőmérséklet: + 0,7 o C Utóbbi 20 év évi középhőmérséklet : + 1,3 o C Utóbbi 20 év májusi középhőmérséklete: +2 o C Tél enyhébb 2030-ra +2 o C február enyhül, december zordabb Nyár melegebb 2030-ra +2 3 o C nő a nyári-, hőségnapok (max: o C) és főleg a forró napok (max: >35 o C) száma sorozatos aszályok Hosszabb távon: a termohalin nagy óceáni szállítószalag körforgás leáll lehűlés?

40 Termohalin áramlás

41 Magyarország éves középhőmérséklete ( )

42 Csapadék változása Szárazodás Erős ingadozás között 100 mm a szórás között 159 mm a szórás Csökkent az esős és havas napok száma Gyakoribbak az extrém csapadékok 2030-ra: télen 5%-os növekedés, nyáron: 5 15%-os csökkenés Éghajlati övek eltolódása félsivatagi vagy mediterrán?

43 Évi csapadékmennyiség trendje

44 Regionális hatások Alföld szárazodása melegedése Erdőirtások: 85,5% 11,2% 18,2% Erdőarány: -10% lefolyási koefficiens +5% Folyószabályozások: Az árterek ismétlődő elöntése megszűnik Fokozódó szárazodás ökológiai katasztrófa

45 Városi sivatagok Kiváltója: energiaegyenleg + irányú módosulása Okai: Szennyezett levegő üvegházhatás Fedett területek csapadék gyors lefolyása lecsökkent párolgás, párologtatás kevesebb hőelvonás Építmények nagy hőelnyelő és hőkibocsátó képessége Mesterséges hőkibocsátás Eredménye: városi hősziget Nyár: környezeténél melegebb Tél: környezetéhez képest kevésbé hűl le

46 Városi hőszigetek Magyarországon

47 Budapest városi hősziget átlagos intenzitása

48 A fokgazdálkodás, mint a hagyományos ártéri gazdálkodás kulcseleme

49

50 Folyószabályozások Céljai (kortól függően): Árvízvédelem: - Tiszánál elsődleges as jeges árvíz a Dunán (kora tavaszi enyhülés az Alpokban) Hajózás (Dunánál ez az elsődleges) Vízellátás, öntözés Energia (XX. sz-tól) stb.

51

52 Folyószabályozások Eszközei: Kanyarulatok átvágása esésnövekedés, hosszcsökkenés Gátak építése km hosszú gátrendszer 97%-os védettség km 2 árvízmentes térszín Sarkantyúk építése Kisalföld Belvízlevezető csatornák építése km Vízlépcsők, víztározók építése Öntözőcsatornák építése (400 ezer ha)

53 Folyószabályozások Következményei: Pozitív (elvárt) eredmények: árvízvédelem, hajózás, energia, vízellátás, öntözés stb. új mezőgazdasági területek ezen a területen él a lakosság 30 %-a Kedvezőtlen hatások: kiszáradás szervesanyag tartalom csökkenés Szikesedés Fokozódó árvízveszély - gyakoribb árvizek - magasabb árvízszint - hosszabb levonulás - nagyobb elöntött terület Fokozódó bevágódás, parterózió

54 Következmények Fokozódó bevágódás, parterózió Bodrogköz Fokozódó árvízveszély, növekvő területen Okai: Hullámtér feltöltődése km km 2 Vízjárás kontinentalitásának növekedése (lk/ln>120) árvízszintek a töltésezéstől 1980-ig: Tokaj:+156, Szolnok:+223, Szeged: +346 cm, évi árvíz: cm az előző 1970-es csúcshoz képest! Erdőirtás csapadék lefolyó hányada megnőtt Kanyarulatok átvágása esésnövekedés gyorsabb lefolyás Belvízlevezető csatornahálózat Talajtömörödés Extrém csapadék gyakorisága

55 Folyószabályozások előtt Időszakos ~Állandó vízborítás

56 Szabályozások után Ártér Töltésekkel védett terület

57 A Tisza árterének fejlődése a szabályozások után meder szűkülés hullámtér feliszapolódása medervándorlás meder mélyülés változatlan vízhozam mellett is egyre magasabb árvízi egyre alacsonyabb kisvízi vízszintek

58 Árvízveszély elleni védekezés Új Vásárhelyi-terv Gátak magasítása, erősítése Tiszai gátak: 100 éves gyakoriságú árvizekre évi árvíz: 150 éves gyakoriságú, gátak 40% alacsonyabb, 60% védőképessége nem elég Tározók üzemszerű, vész-, ökológiai építése viták Magyarország: 2007-ig: 6 tározó (715 mill. m 3, cm vízszintesés), Távlat: 15 tározó (Össz: 1,5 mrd m 3 ) Ukrajna: 2015-ig: 65 tározó (0,5 mrd m 3 ) Műtárgyak eltávolítása Mellékágak rehabilitálása Belvíz-visszatartás Erdősítés

59 Gátak magasítása

60 Tározók létesítése (variációk) Cigánd Tiszaroff

61 Komplex beavatkozás

62 Bős Nagymaros kérdése Folyóink vízhozamának 94%-a határon túlról! a csapot bárhol elzárhatják! Előzmények: Szabályozások hajózási feltételek nem javultak Osztrák, német vízlépcsők bevágódás mellékágak vízellátása romlott Vízlépcsőrendszer célja Hajózási feltételek javítása Árvízbiztonság növelése Energiatermelés

63 Bős Nagymarosi Vízlépcsőrendszer

64 A terv ellenzőinek érvei 80-as évek II. fele erősödő zöldmozgalom aggodalmai Terv: az Öreg-Duna vízhozama 2000 m 3 /s-ról 200 m 3- /s-re csökken! Vélt/valós? következményei: Talajvízszint-csökkenés mező-, erdőgazdaság Kisalföldi hordalékkúp rétegvíz-készletének elszennyeződése Mellékágak vízutánpótlása elégtelen élővilág Parti szűrésű vizek minősége romlik, kitermelhető mennyisége csökken Visegrádi-szoros: tájrombolás, gátszakadás, karsztvízkészlet elszennyeződése

65 C -variáns 1989: ökológiai szükséghelyzet? szerződés felbontása 1992 C variáns megépülte: Dunakiliti Dunacsúny Öreg-Duna: 300 m 3 /s látványos környezetpusztulás 1992 előtt a szigetközi mellékágak Felsővégi táplálás: 90 nap/év Teljes elöntés: 10 nap/év : 360 napig semmilyen felszíni utánpótlás! 1995: fenékküszöb 1000/1200 m 3 /s Hágai döntés a mai napig nincs megoldás

66 Öreg-Duna a C variáns előtt

67 Kavicskitermelés az Öreg-Dunából

68 Vízszennyezés Változó mutatók Duna, Tisza: ma már kevésbé szennyezett a vizük kilépésnél, mint ahogyan belépnek! Duna: legrosszabbak a mikrobiológiai mutatók Budapest: m 3 szennyvíz fele tisztítatlan Tisza: mikroszennyeződés és toxicitás a legrosszabb, oxigénháztartása és egyéb jellemzők a legjobbak (Közép-, Alsó- Tiszavidék) 2000: t cián+ nehézfém Duna mellékfolyói kevésbé szennyezettek, mint a Tiszáé.

69 Folyóink vízminősége Oxigénházt. Mikrobiol. Toxicitás Egyéb Tápanyag Oxigénházt.

70 Balaton vízminősége Látványos romlás a 60-as évtizedtől Halpusztulások (1965 DDT), fajok eltűnése (40faj/50 év), algarobbanás (1982) Okok: Kis-Balaton szűrőfunkciójának megszűnése Kis-Balaton: feliszapolódása 1cm/év Zala szabályozása Keszthelyi-öböl feliszapolódása, eutrofizálódása A tó egyéb vízgyűjtő területéről érkező (mezőgazdasági, ipari, kommunális) szennyeződések Tómentő programok

71 Tómentő programok Kis-Balaton rekonstrukciója Cél: szűrőfunkció visszaállítása Eszköz: tározók kialakítása Vita: a tározók tápanyag-visszatartó képességéről II. ütem (1992) pusztuló nádas! Keszthelyi-öböl kotrása Probléma: zagykazetták elhelyezése Berkek vízrendezése Kommunális és mezőgazdasági szennyező források kiiktatása Eredmény: javuló vízminőség

72 II/1. ütem Műholdfelvétel a Kis-Balatonról II/2 ütem I. ütem

73 A Balaton vízszintjének változásai év után a Sión újra vízleeresztés!

74 Réteg- és karsztvizek veszélyeztetettsége Rétegvizek: kivét > utánpótlás depresszió Átlagos süllyedés: 0,1 0,2 (0,4) m/év Debrecen, Kecskemét, Mátra-, Bükkalja Szennyeződésük Tápláló területeken medenceperem, homokos hordalékkúp Emberi közvetítéssel + kutak, bányák, üzemanyag-tározók Karsztvizek: kivét > utánpótlás depresszió Bányászat Dunántúli-középhegység Legsérülékenyebbek!

75 Karsztvízkészletek változásai bányászat (karsztvíz kiszivattyúzása) ivóvízcélú karsztvíz kitermelés miatt Dunántúli-középhg. karsztforrásainak vízhozama csökkent, a karsztvízszint süllyedt A bányászat mértékének csökkenésével a karsztvízszint emelkedik, források újraélednek

76 Karsztvízszint változása a Dunántúliközéphegységben

77 Talajvizek, hévizek Csökkenő (átlagos) talajvízszint (Duna-Tisza k., Nyírség) Csapadékhiány, fokozódó leszívó hatás (rétegvíz, szénhidrogénbányászat), fokozott kitermelés Emelkedő (átlagos) talajvízszint gyakoribb belvizek (Nagykunság, Körös-Maros k.) Csökkenő felhasználás szennyeződés nitrát Hévizek: kivét > utánpótlás források vízhozam, hőmérséklet csökkenése Hévíz, Budai termális vonal forrásai

78 Talajvízszint csökkenése/emelkedése Csökkenés Emelkedés

79 A talajvíztükör szintjének változásai az utolsó évtizedben az közötti vízszintekhez képest

80 A talajvíz nitráttartalma Cserépfalun

81 Talajokra gyakorolt hatások Folyószabályozások Alföld kiszáradása + felszínközeli magas sótartalmú talajvizek másodlagos szikesedés Erdőirtás gyorsított erózió + csernozjomosodás Talajvízszint csökkenése réti, öntés és láptalajok réti csernozjom Talajok kiszáradása defláció láp-, homoktalajok, csernozjom

82 Növényvilág változásai Őshonos fajok visszaszorulása Akác feketefenyő, nyár térhódítása Erdőarány: >18%