MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA
|
|
- Fruzsina Kozma
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA
2 Abszolút földrajzi helyzet Mo. elhelyezkedése: mérsékelt öv, nyugatias szelek zónája Ebben a zónában történik a magasabb és alacsonyabb szélességek hőcseréje nagyfokú változékonyság (Ferrel-cella: fsz-közelben a pólus és K felé, magasban az Egyenlítő és Ny felé mozognak a légtömegek)
3 A Föld nem áll, hanem forog Coriolis-erő A Föld tengelye ferde az év során változik a napsugarak beesési szöge Az É-i féltekén több a szárazföld (óceánokétól eltérő felmelegedéssel)
4 Relatív földrajzi helyzet átmenetiség az éghajlatban Befolyásolnak: ciklonok és anticiklonok által érkező különböző légtömegek (ill. ezen akciócentrumok összjátéka) Izlandi minimum: télen enyhe, nyáron hűvös de páradús Azori maximum: egész évben páradús levegő Szibériai maximum: télen, nagyon hideg és száraz levegő Perzsa-öböl-menti minimum: nyáron meleg = európai monszun Gyertyaszentelő: hőmérséklet hirtelen visszaesése Ok: Sarki hidegbetörés Sándor, József, Benedek (III.18, 19, 21): Azori(mediterrán) betörés Fagyos szentek (Pongrác, Szervác, Bonifác: V , Orbán: V. 25.): Sarki hidegbetörés Medárd nap (VI.8.): Izland környéki felélénkült ciklontevékenység Vénasszonyok nyara: Azori (mediterrán) betörés
5 Relatív földrajzi helyzet átmenetiség az éghajlatban Óceáni hatás Kontinentális hatás Mediterrán hatás Sarkvidéki eredetű légtömegek
6 Óceáni hatás ( km ellenére): Csapadék Ny K csökken (Alpokalja mm Alföld; hegységekben is: Bakony: >800 mm Mátra: mm) Medárd-napi esők (nyár eleji csapadékmaximum) Pozitív hőmérsékleti anomália: 2,5 C Mediterrán hatás Csapadékeloszlást bef.: D-DNy Dtúl: > 800 mm Vénasszonyok nyara
7 Óceáni és kontinentális hatás Júliusi khőm. izoterma futása: ÉNY DK nő (Alpokalja C Szeged) óceáni légtömeg uralma hűvösebb, nedvesebb nyár, kontinentális meleg, aszályos nyár Óceáni és mediterrán hatás Januári khőm. változása: NyDNy KÉK felé csökken (-1 C -3 C) Enyhébb, csapadékosabb / hidegebb, szárazabb tél
8 Relatív földrajzi helyzet medencejelleg az éghajlatban Légáramlások sokszor főnjelleggel érkeznek (száraz, meleg) Szélsőségesség (medence pereme közepe) növekvő hőingás (<20 24,5 C Nagykunság, Hortobágy) csökkenő felhőzet (66% 54%) (Alpokalja Szolnok- Csongrád) növekvő napfénytartam ( óra) (Alpokalja D- DTk) Szélirányok gyakori változása (Dévényi-kapu ÉNy-i szelek; Vereckei- és más ÉK-iKp-ok hágó É-i, ÉK-i szelek) Gyakori köd Mikro- és mezoklímában való szegénység
9
10 Hegységeinkben: Domborzat éghajlat-módosító hatása Tengerszint feletti magassággal a hőmérséklet csökken (nyáron 0,65 C/100 m; télen 0,2-0,4 C/100 m) Csapadék nő Erőteljesebb felhősödés tényleges napfénytartam módosul (országosan tekintve sajátos, koncentrikusan változó területi eloszlású), ill. télen inverziós helyzet Hegységek előterében: pl. főn-szerű szél a Bakonyból ( Vázsonyi szél) Tágabb környezetében: iránymódosító (Alpok-Bakony, Zalai-d) Alpok-Bakony között É-ias, erősíti a Zalai-dombság meridionális völgyei
11 Leggyakoribb szélirányok és szélsebesség Hegységek tágabb környezetében módosuló szélirányok: Alpok-Bakony között É-ias, erősíti a Zalai-dombság meridionális völgyei
12 Magyarország éghajlati körzetei
13 USDA (United States Department of Agriculture) zónatérkép (zóna: amelyben növények egy bizonyos csoportja képes megélni, elviselve az adott zónában szokott minimum hőmérsékletet, fagy-tartósságot, hőingást)
14 Időjárási és éghajlati szélsőségek
15 MAGYARORSZÁG VÍZFÖLDRAJZA
16 Folyók Kéttengelyű vízhálózat: Duna és a Tisza vízválasztó: Karancs-Cserhát-Gödöllő-Kiskőrös-Jánoshalma Dunához: Rába-Marcal, Zala-Balaton-Sió, Dráva-Mura vízrendszere Tiszához: Északi-khg., ÉK-i Kp-ok, Erdélyi-szigethegység felől! Kárpát-medence szinte egésze a Duna vízgyűjtőjéhez!! DUNA TISZA Teljes hossza 2850 km 966 km Mo-i szakasza 417 km (Közép-Duna) 596 km (Felső-Közép-Alsó-T) Mederszélesség m (középvíznél) m Mélység 3-6 m 2,9-7,5 m
17 Vízhálózat a pliocén végén
18 Vízhálózat a pleisztocén elején
19 Vízhálózat pleisztocén vége
20
21 Ár- és belvízveszélyes területek a szabályozások előtt és s után Az öntöző- és lecsapoló csatornák hossza, a szabályozó műtárgyak nagy száma miatt az alföldi vízfolyások és felszínközeli talajvizek egy számtalan elemében mesterségesen szabályozott rendszert alkotnak.
22 Vizünk (folyóink vízhozamának) 94%-a határainkon túlról Kedvezőtlen lefolyási viszonyok: csapadékszegénység, gyengén tagolt domborzat lassú lefolyás csapadék nagy aránya beszivárog, ill. elpárolog Ingadozó vízjárás (országhatáron túli hatás) Közös: tavaszi árvíz (hóolvadás) kora nyári zöldár kisvizes időszak: alacsonyabb vgy.: nyár közepe magasabb vgy.: nyár vége
23 Vízmérleg
24 Az ország területének felszíni vízmérlege csapadék 52 mrd m 3 /év az országba belépő felszíni vizek vízhozama 114 mrd m 3 /év párolgás 58 mrd m 3 /év az országot elhagyó felszíni vizek vízhozama 120 mrd m 3 /év
25 Duna Vízjárás: Alpokban eredő jobboldali mf-k kora tavaszi árhullám után alacsony áprilisi vízállás magashegységi vízgyűjtők hóolvadása (+ nyár eleji csap.max.) május-június: zöldár vgy.-n tárolt vízkészlet kimerülése alacsony téli vízállás Jegesár! (1838)
26 Tisza Vízjárás: kontinentálisabb (torkolat felé csökkenő ln/lk vízhozamhányados) hóolvadás a hegységkeretben április nagyvíz magashegységi vízgyűjtők hóolvadása (+ nyár eleji csap.max.) május-június: zöldár romániai vgy-n. mediterrán hatású öszi esőzések újabb árhullám nincsenek hóhatár feletti hegységek szeptemberi kisvíz Veszély: ha a folyók árhullámai találkoznak
27 Hordalékviszonyok, szakaszjelleg Tisza >>> Duna Szőke Tisza: lebegtetett Duna: görgetett Duna: Pozsony-Gönyű/Szap: hordalékkúp-építő (több 100e m 3 kavicsos) Szap-Komárom: kanyarogva feltöltő (finomodó hord.,zátonyok) Komárom-Esztergom, Nagymaros-Paks-országhatár: kanyarogva bevágó jellegű Visegrádi szoros: bevágódó szakaszjellegű Szentedrei-szigetnél, Ráckevei-Duna: kanyarogva feltöltő
28 Dráva és a Mura összefolyása, Őrtilosnál Rába Sajó Hármas-Körös
29 Állóvizek Szabályozások előtt az ország területének 25%-án állandó vagy ideiglenes vízborítás Tavaink ma az ország területének ~ 1%-a Balaton: Kö-Eu ln. tava (596 km 2 ), süllyedékben, újpleisztocén-holocén Tápláló vízfolyások pl. Zala mellett fontos a csapadék. Felesleg: Sió csatorna Sekély (3-4 m) nyáron hamar felmelegszik (27-28 C akár), télen 30 cm-es jég Fertő-tó: süllyedékben, feltöltődő, Mo-i rész < 1/3, 88%-a nádas, FHNP Velencei-tó: süllyedékben, feltöltődő, ingadozó vízállású, 40% nádas Morotvatavak, folyó vagy szél által formált mélyedésekben, dolinatavak, forrástavak, csuszamlás által elgátolódott tavak Mesterséges tavak (pl. tározók, halastavak, bányatavak)
30 Felszín alatti vizek Ivóvízkészletünk 90%-a!! Parti szűrésű vizek (Duna, Rába, Dráva, Sajó, Hernád) Talajvíz ( ivóvízként kisebb szerep, öntözésben fontos): nagy területi különbségek magas tjvíz (<4m) alacsony ártéri síkságokon kiemelt fennsíkokon mélyen (20-50m) Rétegvizek (medenceterületek pannon-pliocén, pleisztocén üledékeiből) m mélységben tározódik, túltermelés regionális depresszió (0,1-0,4 m/év) Karsztvizek (Miskolc, Pécs): 80-as évek: apadás Hévizek: (kitermelésük > természetes utánpótlás) pannon homokos üledékekben: pl. Hszob., Debrecen termálkarsztok: Harkány, Bük, Hévíz, Budapest, Miskolctapolca
31 Felszín alatti vizek Ivóvízkészletünk > 90%! fokozott védelem
32 Parti szűrésű vizek Parti szűrésű vizek kétirányú szennyezés
33 Réteg-, hévizek és karsztvizek Magyarországon Karsztvizek Réteg-, hévíz
34 A talajvíztükör átlagos mélysége a felszín alatt
35 A talajvízszint éves járása csapadék talajvízszintek tavaszi- nyár eleji magas őszi tél eleji mély talajvízállás
36 Termál- és gyógyvizekben való gazdagság Meleg gyógyvizek Hévíz, Harkány, Zalakaros, Hajdúszoboszló, Bük, Egerszalók Hideg gyógyvizek: Parád, Siklós, Balf, Balatonfüred
37
38 Antropogén tájformálás és következményei Magyarország természetföldrajzi viszonyaira
39 Antropogén hatások Éghajlat Erősödő kedvező és kedvezőtlen hatások! Felmelegedés évi középhőmérséklet: + 0,7 o C Utóbbi 20 év évi középhőmérséklet : + 1,3 o C Utóbbi 20 év májusi középhőmérséklete: +2 o C Tél enyhébb 2030-ra +2 o C február enyhül, december zordabb Nyár melegebb 2030-ra +2 3 o C nő a nyári-, hőségnapok (max: o C) és főleg a forró napok (max: >35 o C) száma sorozatos aszályok Hosszabb távon: a termohalin nagy óceáni szállítószalag körforgás leáll lehűlés?
40 Termohalin áramlás
41 Magyarország éves középhőmérséklete ( )
42 Csapadék változása Szárazodás Erős ingadozás között 100 mm a szórás között 159 mm a szórás Csökkent az esős és havas napok száma Gyakoribbak az extrém csapadékok 2030-ra: télen 5%-os növekedés, nyáron: 5 15%-os csökkenés Éghajlati övek eltolódása félsivatagi vagy mediterrán?
43 Évi csapadékmennyiség trendje
44 Regionális hatások Alföld szárazodása melegedése Erdőirtások: 85,5% 11,2% 18,2% Erdőarány: -10% lefolyási koefficiens +5% Folyószabályozások: Az árterek ismétlődő elöntése megszűnik Fokozódó szárazodás ökológiai katasztrófa
45 Városi sivatagok Kiváltója: energiaegyenleg + irányú módosulása Okai: Szennyezett levegő üvegházhatás Fedett területek csapadék gyors lefolyása lecsökkent párolgás, párologtatás kevesebb hőelvonás Építmények nagy hőelnyelő és hőkibocsátó képessége Mesterséges hőkibocsátás Eredménye: városi hősziget Nyár: környezeténél melegebb Tél: környezetéhez képest kevésbé hűl le
46 Városi hőszigetek Magyarországon
47 Budapest városi hősziget átlagos intenzitása
48 A fokgazdálkodás, mint a hagyományos ártéri gazdálkodás kulcseleme
49
50 Folyószabályozások Céljai (kortól függően): Árvízvédelem: - Tiszánál elsődleges as jeges árvíz a Dunán (kora tavaszi enyhülés az Alpokban) Hajózás (Dunánál ez az elsődleges) Vízellátás, öntözés Energia (XX. sz-tól) stb.
51
52 Folyószabályozások Eszközei: Kanyarulatok átvágása esésnövekedés, hosszcsökkenés Gátak építése km hosszú gátrendszer 97%-os védettség km 2 árvízmentes térszín Sarkantyúk építése Kisalföld Belvízlevezető csatornák építése km Vízlépcsők, víztározók építése Öntözőcsatornák építése (400 ezer ha)
53 Folyószabályozások Következményei: Pozitív (elvárt) eredmények: árvízvédelem, hajózás, energia, vízellátás, öntözés stb. új mezőgazdasági területek ezen a területen él a lakosság 30 %-a Kedvezőtlen hatások: kiszáradás szervesanyag tartalom csökkenés Szikesedés Fokozódó árvízveszély - gyakoribb árvizek - magasabb árvízszint - hosszabb levonulás - nagyobb elöntött terület Fokozódó bevágódás, parterózió
54 Következmények Fokozódó bevágódás, parterózió Bodrogköz Fokozódó árvízveszély, növekvő területen Okai: Hullámtér feltöltődése km km 2 Vízjárás kontinentalitásának növekedése (lk/ln>120) árvízszintek a töltésezéstől 1980-ig: Tokaj:+156, Szolnok:+223, Szeged: +346 cm, évi árvíz: cm az előző 1970-es csúcshoz képest! Erdőirtás csapadék lefolyó hányada megnőtt Kanyarulatok átvágása esésnövekedés gyorsabb lefolyás Belvízlevezető csatornahálózat Talajtömörödés Extrém csapadék gyakorisága
55 Folyószabályozások előtt Időszakos ~Állandó vízborítás
56 Szabályozások után Ártér Töltésekkel védett terület
57 A Tisza árterének fejlődése a szabályozások után meder szűkülés hullámtér feliszapolódása medervándorlás meder mélyülés változatlan vízhozam mellett is egyre magasabb árvízi egyre alacsonyabb kisvízi vízszintek
58 Árvízveszély elleni védekezés Új Vásárhelyi-terv Gátak magasítása, erősítése Tiszai gátak: 100 éves gyakoriságú árvizekre évi árvíz: 150 éves gyakoriságú, gátak 40% alacsonyabb, 60% védőképessége nem elég Tározók üzemszerű, vész-, ökológiai építése viták Magyarország: 2007-ig: 6 tározó (715 mill. m 3, cm vízszintesés), Távlat: 15 tározó (Össz: 1,5 mrd m 3 ) Ukrajna: 2015-ig: 65 tározó (0,5 mrd m 3 ) Műtárgyak eltávolítása Mellékágak rehabilitálása Belvíz-visszatartás Erdősítés
59 Gátak magasítása
60 Tározók létesítése (variációk) Cigánd Tiszaroff
61 Komplex beavatkozás
62 Bős Nagymaros kérdése Folyóink vízhozamának 94%-a határon túlról! a csapot bárhol elzárhatják! Előzmények: Szabályozások hajózási feltételek nem javultak Osztrák, német vízlépcsők bevágódás mellékágak vízellátása romlott Vízlépcsőrendszer célja Hajózási feltételek javítása Árvízbiztonság növelése Energiatermelés
63 Bős Nagymarosi Vízlépcsőrendszer
64 A terv ellenzőinek érvei 80-as évek II. fele erősödő zöldmozgalom aggodalmai Terv: az Öreg-Duna vízhozama 2000 m 3 /s-ról 200 m 3- /s-re csökken! Vélt/valós? következményei: Talajvízszint-csökkenés mező-, erdőgazdaság Kisalföldi hordalékkúp rétegvíz-készletének elszennyeződése Mellékágak vízutánpótlása elégtelen élővilág Parti szűrésű vizek minősége romlik, kitermelhető mennyisége csökken Visegrádi-szoros: tájrombolás, gátszakadás, karsztvízkészlet elszennyeződése
65 C -variáns 1989: ökológiai szükséghelyzet? szerződés felbontása 1992 C variáns megépülte: Dunakiliti Dunacsúny Öreg-Duna: 300 m 3 /s látványos környezetpusztulás 1992 előtt a szigetközi mellékágak Felsővégi táplálás: 90 nap/év Teljes elöntés: 10 nap/év : 360 napig semmilyen felszíni utánpótlás! 1995: fenékküszöb 1000/1200 m 3 /s Hágai döntés a mai napig nincs megoldás
66 Öreg-Duna a C variáns előtt
67 Kavicskitermelés az Öreg-Dunából
68 Vízszennyezés Változó mutatók Duna, Tisza: ma már kevésbé szennyezett a vizük kilépésnél, mint ahogyan belépnek! Duna: legrosszabbak a mikrobiológiai mutatók Budapest: m 3 szennyvíz fele tisztítatlan Tisza: mikroszennyeződés és toxicitás a legrosszabb, oxigénháztartása és egyéb jellemzők a legjobbak (Közép-, Alsó- Tiszavidék) 2000: t cián+ nehézfém Duna mellékfolyói kevésbé szennyezettek, mint a Tiszáé.
69 Folyóink vízminősége Oxigénházt. Mikrobiol. Toxicitás Egyéb Tápanyag Oxigénházt.
70 Balaton vízminősége Látványos romlás a 60-as évtizedtől Halpusztulások (1965 DDT), fajok eltűnése (40faj/50 év), algarobbanás (1982) Okok: Kis-Balaton szűrőfunkciójának megszűnése Kis-Balaton: feliszapolódása 1cm/év Zala szabályozása Keszthelyi-öböl feliszapolódása, eutrofizálódása A tó egyéb vízgyűjtő területéről érkező (mezőgazdasági, ipari, kommunális) szennyeződések Tómentő programok
71 Tómentő programok Kis-Balaton rekonstrukciója Cél: szűrőfunkció visszaállítása Eszköz: tározók kialakítása Vita: a tározók tápanyag-visszatartó képességéről II. ütem (1992) pusztuló nádas! Keszthelyi-öböl kotrása Probléma: zagykazetták elhelyezése Berkek vízrendezése Kommunális és mezőgazdasági szennyező források kiiktatása Eredmény: javuló vízminőség
72 II/1. ütem Műholdfelvétel a Kis-Balatonról II/2 ütem I. ütem
73 A Balaton vízszintjének változásai év után a Sión újra vízleeresztés!
74 Réteg- és karsztvizek veszélyeztetettsége Rétegvizek: kivét > utánpótlás depresszió Átlagos süllyedés: 0,1 0,2 (0,4) m/év Debrecen, Kecskemét, Mátra-, Bükkalja Szennyeződésük Tápláló területeken medenceperem, homokos hordalékkúp Emberi közvetítéssel + kutak, bányák, üzemanyag-tározók Karsztvizek: kivét > utánpótlás depresszió Bányászat Dunántúli-középhegység Legsérülékenyebbek!
75 Karsztvízkészletek változásai bányászat (karsztvíz kiszivattyúzása) ivóvízcélú karsztvíz kitermelés miatt Dunántúli-középhg. karsztforrásainak vízhozama csökkent, a karsztvízszint süllyedt A bányászat mértékének csökkenésével a karsztvízszint emelkedik, források újraélednek
76 Karsztvízszint változása a Dunántúliközéphegységben
77 Talajvizek, hévizek Csökkenő (átlagos) talajvízszint (Duna-Tisza k., Nyírség) Csapadékhiány, fokozódó leszívó hatás (rétegvíz, szénhidrogénbányászat), fokozott kitermelés Emelkedő (átlagos) talajvízszint gyakoribb belvizek (Nagykunság, Körös-Maros k.) Csökkenő felhasználás szennyeződés nitrát Hévizek: kivét > utánpótlás források vízhozam, hőmérséklet csökkenése Hévíz, Budai termális vonal forrásai
78 Talajvízszint csökkenése/emelkedése Csökkenés Emelkedés
79 A talajvíztükör szintjének változásai az utolsó évtizedben az közötti vízszintekhez képest
80 A talajvíz nitráttartalma Cserépfalun
81 Talajokra gyakorolt hatások Folyószabályozások Alföld kiszáradása + felszínközeli magas sótartalmú talajvizek másodlagos szikesedés Erdőirtás gyorsított erózió + csernozjomosodás Talajvízszint csökkenése réti, öntés és láptalajok réti csernozjom Talajok kiszáradása defláció láp-, homoktalajok, csernozjom
82 Növényvilág változásai Őshonos fajok visszaszorulása Akác feketefenyő, nyár térhódítása Erdőarány: >18%
83 MAGYARORSZÁG TALAJAI
84
85 Zónahatár erdőklíma > mm / év barna erdőtalajok sztyeppklíma <500 mm / év csernozjom talajok átmeneti típusok: csernozjom BET karbonátmaradványos BET kilúgzott csernozjom klímaingadozások: pl. jelenlegi sztyeppterületen - fosszilis erdőtalaj
86 Zonális talajok: Ramann-féle barna erdőtalaj, agyagbemosódásos sos barna erdőtalaj csernozjom talajvízhatástól mentes, közel sík, nyugalmi térszínen, (sem erózió, sem akkumuláció nem módosítja a talajképződést) Intrazonális talajok réti talajok Kőzethatású talajok (ranker, rendzina) talajvíz hatása alatti, de a klímára jellemző talajképződés Azonális talajok: futóhomok váztalaj, láptalaj, sziklás váztalaj öntéstalaj szikesek: szolonyec, szoloncsák klímától jelentős mértékben független, erózió ill. akkumuláció befolyása alatt
87 magyar genetikai főtípusok magyar genetikai típusok futóhomok váztalaj humuszos homok alföldi mészlepedékes csernozjom kilúgzott csernozjom WRB talajcsoportok ( major soil groups ) Arenosols Chernozems Phaeozems nyers öntéstalaj, homokos alapszövettel
88 Középhegységi talajsorok: a talajfejlődés idősorai amely egyben térbeli talajsorokat is alkot erózió humuszosodás kilúgzás, agyagbemosódás - podzolosodás sziklás váztalaj ranker Ramann-féle barna erdőtalaj agyagbemosódásos barna erdőtalaj podzolos barna erdőtalaj
89 Alapkőzetek talajmódos dosító hatása ranker savanyú, nem podzolos BET SAVANYÚ KŐZETEN futóhomok váztalaj humuszos homok rozsdabarna erdőtalaj kovárványos barna erdőtalaj HOMOKON sziklás váztalaj erubáz, nyiroktalaj Ramann-féle BET agyagbemosódásos BET podzolos BET humuszkarbonát talaj &rendzina karbonátmaradványos BET pangóvizes (pszeudoglejes) BET KARBONÁTOS KŐZETEN AGYAGOS KŐZETEN
90
91 Alföldi talajsorok: alapkőzet mellett a talajvíz és a felszín távolsága alakítja ki lápos réti talaj réti talaj szoloncsákos réti talaj szoloncsák szolonyec réti csernozjom
92
93 MAGYARORSZÁG NÖVÉNYZETE (FLÓRA ÉS VEGETÁCIÓ)
94 Pollenanalízis Nyír Fenyő A lápokban jól megőrződött pollenszemek jól meghatározhatók Az egyes rétegekben előforduló pollenek faji megoszlása az időszak erdeinek fajösszetételét tükrözi Mogyoró Bükk
95 Pollendiagram
96
97 Zsennyei ezeréves tölgy, a Rába magas árterén, kocsányos tölgy törzskerület: 10,2 m; magasság: 23 m; kora: kb. 850 év nyarán villám sújtotta, csak legalsó ága maradt meg
98 Zónahatár erdőklíma > mm / év zárt lombos erdők (BET) sztyeppklíma <500 mm / év sztyepp, erdős-sztyepp (csernozjom) átmeneti típusok: sztyeppei törpecserjések nyílt, ligetes, erdős-sztyepp tölgyesek Klímaingadozások+antropogén hatások: sztyepp - erdő átmenetek
99 Zonális társult rsulások: sok: szubmontán n bükkb kkösök cseres-kocs kocsánytalan tölgyesekt domb- és s síkvids kvidéki ki zárt z tölgyesek, t alföldi ldi erdőssztyeppek közel sík, többletvíz hatásától mentes területek elsősorban klíma által meghatározott növényzete Intrazonális (edafikus) társulások homoki gyepek ártéri ligetek sziklai erdők Azonális társulások: lápok, mocsarak, nádasok szikesek, Emberi hatásra létrejött társulások: nyáras-borókások, fás legelők kaszálórétek klímazónán belül módosító hatásra: alapkőzet hatása felszínhez közeli talajvíz hatása több klímazónában megjelenő, attól jórészt független társulások kialakulásuk és fennmaradásuk emberi tevékenységhez kötött
100 Magassági gi régir giók k határai Közép-Európában planár: m, kocsányos tölgy, hársak,juharok, kőris, kollin: (Kárpát-med.:erdőssztyepp) m, kocsánytalan tölgy, juharok, gyertyán szubmontán: m, bükk, gyertyán, kocsánytalan tölgy montán: m, bükk, jegenyefenyő, luc
101 Magassági régiók módosulása a kitettség következtében
102 Magyarország g növényzeti n nyzeti formáci ciói I. Fátlan F (pusztai) társult rsulásoksok alföldi edafikus puszták: szikespuszták homokpuszták löszpuszták hegy és dombvidéki gyepek: sziklagyepek lejtősztyeppek
103 Magyarország g növényzeti n nyzeti formáci ciói II. Erdőssztyeppek alföldi (kontinentális típus): sziki (származék) gyöngyvirágos homoki tölgyes tatárjuharos lösztölgyes hegy és dombvidéki (szubmediterrán típus): molyhos tölgyes bokorerdők, karszterdők
104 Magyarország g növényzeti n nyzeti formáci ciói III. Dombsági D és középhegységi erdők zonális: cseres kocsánytalan tölgyes gyertyános tölgyes szubmontán bükkös montán bükkös (jegenyefenyves) edafikus (intrazonális): mészkerülő- mészkedvelő változatok sziklai erdők (hársas - kőrises) szurdokerdők
105 Magyarország g növényzeti n nyzeti formáci ciói IV. vízhatv zhatás s alatti társult rsulásoksok fátlan: vízi társulások (rögzült és lebegőhínár) iszap- és zátonyvegetáció magassásos,nádas,mocsárrét láprétek ártéri ligeterdők: égeres (hegyvidéki) szildomináns (magasártér) fűzdomináns (alacsony ártér)
106 Magyarország növényföldrajzi beosztása: flóratartományok, flóravidékek PANNONICUM Eupannonicum Bakonyicum Matricum Praeilliricum Praenoricum ALPICUM Kőszegi-, Soproni-hg. Vendvidék ILLYRICUM Villányi-hg. CARPATICUM Milic-csoport
107 Magyarország flórájára ható biogeográfiai régiók európai eurázsiai és közép-európai szubatlantikus hatás elterjedésű fajok pannon- alpi- 43 % kontinentális hatás 3,6 % balkáni- kárpáti endemikus fajok 8 % 7,4 % pontuszi+pontuszimediterrán hatás 6,8 % 13 % szubmediterrán hatás
108 Pannon endemizmusok Tornai vértő (Onosma tornense) Dolomitlen (Linum dolomiticum) Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana)
109 Melegkori (interglaciális?) reliktumok Keleti gyertyán (Carpinus orientalis) Vértes, Kérdéses (interglaciális?, behurcolt?) Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) Belső-Somogy, Baláta-tó Sárgás habszegfű (Silene flavescens ) Budai-hg. Gellért-hegy kérdéses: törökkori behurcolás?
110 Hidegkori (glaciális) reliktumok Medvefül kankalin (Primula auricula) Sárga ibolya (Viola biflora) Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia)
111 Hidegkori (glaciális) reliktumok Tőzegeper (Comarum palustre) Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccus) Szibériai nőszirom (Iris sibirica)
112 Száraz, sztyeppei időszakok reliktumai Szennyes ínfű (Ajuga laxmannii) Pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium)
113 Szubmediterrán elemek pirítógyökér (Tamus communis) Szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus)
114 Magyarország vegetációja: jelenlegi és potenciális vegetáció
115 Természetes és átalakított erdők diverzitásának összehasonlítása
116 Országos erdőtermészetességi felmérés eredményei Bartha D. et al
117 Hazánk tájtt jtípusai
118 Tájtípusok és s tájakt A A tájtt jtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó,, homológ ökológiai fáciesekbf ciesekből, ill. ezek csoportjaiból l tevődik össze általánosított, fiktív v fogalmi konstrukció kollektív, gyűjt jtőfogalom Megnevezésük: domborzati, hidrológiai, növényzeti, nyzeti, talajtani, éghajlati adottságok + terület let-használat jellemzők k alapján A földrajzi f táj t (kultúrt rtáj) több t különbk nböző tájtípust is magába foglaló individuális topográfiai területegys letegység, g, amely egy hosszú természett szettörténeti és s egy rövid r gazdasági gi fejlődés s eredménye. konkrét, egyedi létezl tező individuum
119 Természetföldrajzi tájtagolás kőzet klíma domborzat talaj vízrajz növényzet természeti tért GEOÖKOLÓGIA TÁJÖKOLÓGIA TÁJFÖLDRAJZ REGIONÁLIS FÖLDRAJZ ökotop tájsejt (teljesen homogén térbeli egység) nanochor tájsejt-együttes mikrochor tájsejt csoport mezochor kistáj pl. Tiszazug makrochor kistáj-csoport Nagykunság szubrégió középtáj Közép-Tisza-vidék régió - nagytáj Alföld nagy régió nagytáj-csoport Kárpát-medence
120 síkvidéki tájtípusok dombsági tájtípusok középhegységi tájtípusok ártéri síkságok alacsony magas talajvízállással löszös síkságok futóhomokos hordalékkúpsíkságok medenceperemi hordalékkúpsíkságok hegylábfelszínek hegységelőterek önálló dombságok medencedombságok alacsony középhegységek szubkontinentális hatással alacsony középhegységek szubmediterrán hatással alacsony középhegységek szubatlanti hatással középhegységek hűvös/nedves típusa
121 ártéri síkságok medenceperemi hordalékkúp síkságok homokos hordalékkúp síkságok lösszel fedett síkságok
122 nagytáj (makrorégi gió) pl. : Alföld középtáj (mezorégi gió) pl.: Közép-Tisza-vidék kistájcsoport (szubrégi gió) pl. Nagykunság kistáj (mikrorégi gió) pl. Tiszazug
123 kőzet klíma domborzat talaj vízrajz növényzet természeti tért technológia kultúra gazdaság tudás jogszabályok tulajdonviszonyok hagyományok társadalmi tér homogén térrészek lehatárolása homogén térrészek lehatárolása természetföldrajzi táj tipizálható tér-kollektivum (nanochoor, mikrochoor, mezochoor stb.) társadalmi tér térbeli struktúrái tipizálható tér-kollektívum (közigazgatási, igazgatási, államhatár stb.) KULTÚRTÁJ tér-individuum
MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA
1 MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA 2 Abszolút földrajzi helyzet Mo. elhelyezkedése: mérsékelt öv, nyugatias szelek zónája Ebben a zónában történik a magasabb és alacsonyabb szélességek hőcseréje nagyfokú változékonyság
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA
MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Abszolút földrajzi helyzet Mo. elhelyezkedése: mérsékelt öv, nyugatias szelek zónája Ebben a zónában történik a magasabb és alacsonyabb szélességek hőcseréje nagyfokú változékonyság
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA
MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október
RészletesebbenMagyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés
Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé
RészletesebbenNégy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok
Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenBEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE
A TÁJ T BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE Tudomány nyágak szerinti beosztás eltérések!!! Természetf szetföldrajz Növényföldrajz Talajtan Vízrajz Meteorológia Agroökol kológia Erdőgazd gazdálkodás Általános területi
RészletesebbenVÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek
VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMagyarország éghajlata
Magyarország éghajlata Éghajlatunk általános jellemzése 1. Földrajzi helyzet Meleg mérsékelt szárazföldi éghajlati övben helyezkedik el a nyugati szelek övezetében Kárpát-medencében jelentős a medence
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMagyarország zonális növényzeti övei
Magyarország zonális növényzeti övei Klímazonális övek: 1. Montán bükkösök (800 m): Kőszeg-Szentgotthárdtól nyugatra, jegenyefenyvesbükkös, Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység. 2. Szubmontán bükkösök
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenMagyarország földrajza
Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete Hazánk KELET-KÖZÉP- EURÓPÁBAN,Közép- Duna-Medence északi és középső részén fekszik. Területe:93 033 km2 Tipikusan kontinentális fekvésű Központi helyzeténél
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenSzakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMagyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András Éghajlat Hazánk területén három különböző klímatípus találkozik, amelyeknek az elemei az egyes években különböző erősséggel és gyakorisággal
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata
Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenKASZÓ-LIFE projekt keretében végrehajtott élőhelymegőrzési és -helyreállítási munkák bemutatása
KASZÓ-LIFE projekt keretében végrehajtott élőhelymegőrzési és -helyreállítási munkák bemutatása Kaszó, 2018.05.29. Horváth László KASZÓ Zrt. KASZÓ Zrt. bemutatása 22 magyar állami erdészeti részvénytársaság
RészletesebbenA április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlaggal szinte megegyező
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
Részletesebben2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,
RészletesebbenVadontermő gyógynövények a hazai vegetációban
Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők
RészletesebbenEURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA
EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.
RészletesebbenHOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű
RészletesebbenA július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. július - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
RészletesebbenMagyarország vízrajza
Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű
RészletesebbenFOGALMAK II. témakör
FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenJellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7
Az Alföld talajai Novák Tibor 2006. 05. 02. Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják!
A negyedidőszak jelentősége Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják! A negyedidőszak tagolása 10 200 éve (1,8-2,2) 2,4 millió éve Pleisztocén 2,4 millió éve gyors, jelentős lehűlés
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenHullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
RészletesebbenFÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. összetevő 1. FELADAT a) 1. Chicago 2. Washington
RészletesebbenStratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében
Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. május kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. szeptember 25. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 2012 január 1. és szeptember 24. között 275,7 mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. november - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA vízgazdálkodás helyzete VÍZGAZDÁLKODÁS. A vízgazdálkodás állami feladatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS
VÍZGAZDÁLKODÁS A vízgazdálkodás helyzete Magyarország jelenlegi vízügyi politikáját alapvetõen a vízgazdálkodásról szóló, többször módosított 1995. évi LVII. törvény határozza meg. Tartalmában tükrözi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenA jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban
A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
RészletesebbenKONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin
KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli
RészletesebbenMeteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.
Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az
RészletesebbenA vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan
RészletesebbenA klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén
A klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén Lendér Henrik Országos Környezetvédelmi Konferencia, 2019. április 12., Veszprém Éghajlatváltozás Magyarországon I. Röviden: Magyarország éghajlata
RészletesebbenBevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok
Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató január
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2019. január 1. Meteorológiai értékelés Az év első hónapjában a DDVIZIG területén a havi csapadékok összege az átlagoshoz közelített, azt csak Villányban haladta meg.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. július kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
Részletesebben