Kettős állókorcos fedés. III. 1.1 Kialakulás

Átírás

1 III. 1 FEDÉSI RENDSZEREK/BEVEZETÉS 1.a-b ábra: Kettős állókorc kialakítása előprofilozott lemezsávból (görgős alakítással). 1.c-g ábra: Kettős állókorc készítése manuálisan a készítés folyamata. 1a 1b 1c III. Bevezetés Az egyes tetőfedési módszerekről szóló ismertetésünk azonos felépítésű fő- és alfejezetekre tagolódik, megkönnyítve ezzel az olvasó tájékozódását és az összefüggések megtalálását. A történeti áttekintés alapján az egyes fedési rendszerek sajátos jellemzőit azonos sorrendben ismertetjük. Az ismétlések elkerülése végett a derékszögű állókorcos fedések ismertetése során többször vissza fogunk utalni a kettős állókorcos fedés ismertetésénél leírtakra. Több szerkezeti részletkialakítás alkalmazási tartományát az időjárási igénybevétel mértéke szerint adjuk meg (különösen a kettős állókorcos fedésnél). Az időjárási igénybevételi csoportok meghatározása a II. fejezet 2.2 szakaszban található. (a magyarországi klímaviszonyokra mindig a III. igénybevételi csoport követelményeit kell alapul venni.) A csomópont-képzésekhez sokszor, megvalósult példát is mutatunk azért, hogy azok építészeti hatása is jól érzékelhető legyen. E képek szükségszerűen nagyobb távolságból készültek, így egy-egy csomópont apró részletei kevéssé látszanak. Természetesen ez az ismertetés nem törekedhet a teljességre, s ez nem is lenne megvalósítható, hiszen a megoldási lehetőségek száma korlátlan. További kérdések megválaszolására alkalmazástechnikai tanácsadó szolgálatunk valamennyi országban nagy tapasztalattal áll rendelkezésre. III. 1 Kettős állókorcos fedés III. 1.1 Kialakulás A kettős állókorc a szakirodalomban már legalább 1899 óta ismert és az építési horgany (cink) szempontjából az egyszeres állókorc és az egykori Hohlfalz továbbfejlesztésének tekinthető. Manapság a legtöbb országban elsősorban a 30 -nál kisebb lejtésű fémlemezfedéseket készítik ezzel a techikával (esetenként lécbetéttel kombinálva). A rendszer különösen Skandináviában és a német nyelvterületen kedvelt. A 30 -nál nagyobb lejtésű tetőfelületeken gyakran a kettős állókorc testvérét, az ún. derékszögű állókorcot (ld. III. fejezet 2) alkalmazzák. Az említett országokban a kettős állókorcos fedés elterjedtsége összefüggésben van készítésének magaszszintű gépesítettségével is: ez teszi lehetővé a fedés rendkívül hatékony kivitelezését. A kettős állókorcos fedésre a többi fedési módhoz képest a finom vonalvezetése és a részletképzésének változatossága jellemző. Kedvező megjelenéséhez az is hozzájárul, hogy a korcokat a tetőgerinc-, a tetőél- és hasonló csomópontokban manapság egyre gyakrabban álló korcbevezetéssel csatlakoztatják. III. 1.2 Ismertetés A kettős állókorcos fémlemezfedés fontos jellemzője, hogy az egymás melletti lemezsávok hosszirányú kapcsolatai a víz lefolyási szintjéből kiemelkednek. A kettős állókorc magasságának ezért legalább 23 mm-nek kell lennie. Az esésvonal-irányú kapcsolatok ezért szokásos csapadékterhelés esetén így más kiegészítők nélkül is csapadéktömörek. Így az egész fedés fokozottan vízzáró azonban nem vízhatlan, azaz a felületből kiemelkedő korcokon keresztül a korcok magasságát elérő visszatorlódó víz át tud szivárogni. A kettős állókorcos fedéshez a lemezsávokat ki lehet alakítani előprofilozó géppel vagy manuálisan. A korcok zárása szintén történhet korclezáró géppel vagy manuálisan (I. fejezet 3.6). A készítés munkafázisait az 1. ábrasor mutatja. Korcmagasság A géppel előprofilozott lemezsávok korcmagassága a legtöbb országban 25 mm. Az 1.a és 1.b ábrákon látható profilok egyik legjelentősebb előnye, hogy a készítésükhöz szükséges gépek több országban is elterjedtek, s e gépekkel a fedés rendkívül gazdaságos. Ez a megállapítás nem csak az egyszerű tetőformák fedésére érvényes, hanem elsősorban a különleges formájú tetőkre, ahol konvex és konkáv ívesítést kell készíteni vagy kónikus lemezsávokra van szükség. Ma már az e rendszerekhez szükséges rögzítőelemek (fércek) készítéséhez szükséges gépi háttér is rendelkezésre áll. Mára kifejlesztettek egy olyan speciális célgépet is, amely az előprofilozott lemezsávok ereszvégi lezárását alakítja ki: segítségével az előregyártás foka tovább növelhető, és a tető megjelenése tovább javítható. A hóban gazdag vidékeken helyenként lényegesen magasabb korcokkal dolgoznak, hogy jégsánc keletkezése esetén a feltorlódott víz nehezebben hatolhasson be a korcba (ld. Pohl: Fémlemezfedésű átszellőztetett tetők nedvesség elleni védelem, RHEIN- ZINK Építészeti sorozat, I. kötet, 30. old.). Ez a védelem azonban a korcok tömítésével és a fedés alatt második vízelvezető réteg készítésével is elérhető. A magasabb korcok készítéséhez ugyanis nem állnak rendelkezésre hatékony gépek, ezért az ilyen korcok elterjedtsége fokozatosan csökken. ~40 ~11 ~30 ~11 ~30 ~ ~ ~ a ábra: Állóférc ~30 ~85 2. b ábra: Csúszóférc ~85 2. c ábra: Hosszú csúszóférc 2.a-c ábra: Rögzítő fércek előprofilozott lemezsávokhoz. 110

2 III. 1 KETTŐS ÁLLÓKORCOS FEDÉS/ISMERTETÉS 1d 1e 1f 1g A megnövelt korcmagasság a tető áttörésének korcolt kialakítása esetén sem hatásos, mert itt a korcokat le kell fektetni, így a visszatorlódó víz kapilláris úton ugyanúgy bejuthat a korcba, mint magasabb hosszanti lemezkapcsolatoknál. Ilyen esetekben tehát szintén a korc tömítése a hatékonyabb műszaki megoldás. Korctömítés A korcok tömítése 7 alatti lejtésű tetőfedéseknél feltétlenül szükséges, de egyes csomópontképzéseknél is (ld. lent). Svédországban a kettős állókorcokat a tető hajlásszögétől függetlenül tömítetten alakítják ki. A korctömítő szalagokat (pl. RHEINZINK - korctömítő szalag) a fércek rögzítése után a kis korc -ra kell ragasztani (3. ábra). Ez esetben a korcokat előzetesen legalább 50 cm-ként korclezáró fogóval össze kell nyomni (derékszögű állókorcig). A RHEINZINK -hez korclezáró gépként a Schlebach cég (D- Friedewald) Piccolo és Flitzer típusú berendezései váltak be legjobban, amelyekkel a tömített korcokat is gond nélkül le lehet zárni. A tömítőszalagok akkor alkalmasak korcolt tetőkhöz, ha legalább 90 C hőmérsékletváltozást elviselnek károsodás nélkül, és ha tömítő hatásuk nyomás alatt is hosszútávon állandó marad, azaz (roncsolódás-mentesen) összenyomhatók, úgy hogy a korclezáró géppel is lezárhatók. Svédországban a korcokat korcolajjal is tömítik. Mivel a korcolaj által okozott szennyeződés a fémfelületen a patina képződését hátráltatja, különös hangsúlyt kell fektetni a tiszta felhordásra. Ehhez ma már megfelelő gépek állnak rendelkezésre, amik a nagy korc alsó oldalára célzott és adagolt felvitelt tesznek lehetővé. A korcolajat ajánlott ide felhordani, hogy a lemezsávok kezelését ne korlátozza és a korclezáró gépek alkalmazását ne akadályozza (vagy tegye lehetetlenné) a túl olajos lemezfelület. 3. ábra: A korctömítő szalagot a már fércekkel rögzített lemezsáv kis korc felőli oldalára kell ragasztani. Tetőlejtés A kettős állókorcos fedésű tető lejtése a tapasztalatok szerint lehetőleg legalább 7 (12,28%) legyen, azonban egyes esetekben a lejtést egészen 5 (8,8%) mértékig csökkenteni lehet kiegészítő műszaki intézkedésekkel (korctömítéssel, valamint szellőző alátétszőnyeggel, vagy a légrés alatt kiképzett második vízelvezető réteggel) és gondos tervezéssel (csomópontok megfelelő kialakításával). A fenti megállapítás, amely szerint a kettős állókorc a csapadékvíz ellen tömörnek tekinthető bár a visszatorlódó víz a korcokba be tud szivárogni különösen a lefektetett korcokra igaz. Ezek leginkább a tetőgerinccsatlakozásoknál, a tetőéleken és a szakszerűen kiképzett tetőáttörések körül fordulnak elő. A korcolt fedésekre vonatkozó hazai rendelkezéseket az MSZ 7951 magyar szabvány írta le. Eszerint hazánkban a 25 mm magas korcokkal készülő fedés legkisebb megengedett lejtése 5,45 (10 %). A lejtés meghatározásához építéstechnológai szempontokat is figyelembe kell venni, hiszen a tetők lejtése a tervezettől legtöbbször eltér. Az eltérés nemcsak a szakszerűtlen aljzat miatt alakulhat ki, hanem az építésben szo- kásos mérettűrések miatt, vagy akár a szerkezet terheléséből adódó lehajlás következtében is. Eltérést okozhatnak a gyakran figyelmen kívül hagyott hőmozgások, valamint az ereszkörnyéki egyéb hibák is: a lemezsáv összehúzódása sokszor horpadások létrejöttéhez vezet az eresz mögött (egészen az ellenlejtésig), ezáltal a víz lefolyása akadályozott lesz, vagy akár lehetetlenné is válik. Figyelembe kell venni azt is, hogy a vápák lejtése mindig kisebb mint a tetőfelületé. (Ahhoz például, hogy a vápa lejtése 3 (5,25%) legyen, a tetőfelület lejtésének min. 4,23 -nak kell lennie!). Ha a tetőn hosszabb ideig megálló és feltorlódó hóval kell számolni, a korctömítő szalagot még nagyobb lejtésű tetőkön is használni kell (3. ábra és II. fejezet 4). Ugyanígy a jégsánc-képződés által leginkább veszélyeztetett ereszkörnyéki szakaszokon szintén tömíteni kell a korcokat az épület külső homlokzati síkjától befelé, min. 2 m hosszan, illetve a tető geometriájától függően még hosszabban is. A kettős állókorcos fedések ajánlott rétegfelépítéseit és az esetleg szükséges második vízelvezető réteg helyzetét és beépítését a II. fejezet és pontjában ismertettük. Rögzítés A lemezsávokat lecsúszás és szélszívás ellen rögzíteni kell. A mechanikai csúcsigénybevétel a szél szívóhatásából ered (ld. II. fejezet 3.1.1). Az erők a tetőhéjazat lemezétől a kettős állókorcokon és a rögzítőférceken keresztül adódnak át az aljzatszerkezetre. Az erők átadásának módját a lemezsávok szélessége és vastagsága alapvetően meghatározza (ld. később). 4a 4b 4.a-b ábra: Manuálisan készített korcokhoz használható rögzítő fércek. (E fércek formája különösen nagy változatosságot mutat az egyes országokban.) 111

3 III. 1 KETTŐS ÁLLÓKORCOS FEDÉS/ISMERTETÉS A rögzítés mindig indirekt (közvetett) módon a korcokba beszorított fércekkel, illetve a lemezsávok végén a visszahajtásokba beakasztott fércsávok (fércszalagok) felhasználásával történjen. A rögzítőfércek: az álló- és csúszófércek; utóbbiak megnövelt mozgáslehetőséget lehetővé tevő változatban is (2. a-c ábrák). A fenti előprofilozott lemezsávokhoz alkalmazható fércek mellett még ma is használják a manuális korclezáráshoz jobban illő ún. nadrágférceket (4. a-b ábrák). A rögzítőfércek m 2 -enként szükséges száma a szélszívástól, a rögzítés módjától és az aljzat kialakításától függ, de nem csökkenhet az előírt minimum alá. A tartószerkezeti méretezés alapjául szolgáló mértékadó kihúzóerők megállapításához a ZVSHK szakmai szövetséggel együttműködésben számtalan vizsgálatot végeztünk. Az 1. és 2. táblázatok RHEINZINK -rögzítőfércekre vonatkoznak, amelyek olyan rögzítőelemekkel vannak lefogva, amelyek legalább 400 N/férc kihúzóerőt biztosítanak (a biztonsági tényező 1,5). A férc-rögzítőelem együttes rendszerre vonatkozó statikai követelményeket a DIN 1055 szabvány 4.rész (valamint pr EC1) alapján állapították meg. A korábban alapul vett 500 N/férc mértékadó kihúzóerőt azért kellett megváltoztatni, mert az egységes európai szabványok e területen már egységesen 1,5-es biztonsági tényező alkalmazását követelik meg. A RHEINZINK -rögzítőfércek alsó része 0,8 mm vastagságú lemezből készül, felső (csúszó) részük pedig 0,7 mm vastagságúból. Méretük a 2.a-c ábra szerinti. Az itt előírt férctávolságokon még akár lényegesen nagyobb teherbírású fércek választása sem változtat, mivel ezek az adatok elsősorban a RHEINZINK mechanikai anyagjellemzőitől (a lemezek merevségétől) függően lettek megadva. Ha azonban 400 N/ férc értéknél kisebb teherbírású rögzítőelemek kerülnek felhasználásra, szükségszerűen több fércet kell alkalmazni (ld. a II. fejezet pontban közölt táblázatot). Lemezszalag szélessége/mm Lemezsáv szélessége/mm* Lemezsáv szélessége/mm** Lemezvastagság/mm Szélteher (kn/m 2 ) - 0,3-0,6-0,9-1,2-1,5-1,8-2,1-2,4-2,7-3,0-3,3-3,6-3,9-4,2-4,5-4,8-5, ,7 6/350 7/300 8/250 8/250 10/200 11/200 11/200 13/150 13/150 15/150 15/150 17/100 17/ ,7 6/350 7/300 8/250 8/250 10/200 11/200 11/200 13/150 13/150 15/100 15/100 17/100 17/ ,7 6/350 7/300 8/250 8/250 10/200 11/200 11/200 13/150 13/150 15/100 15/100 17/100 17/ ,7 6/300 7/300 9/250 9/250 10/200 11/150 11/150 13/ ,7 4/400 4/400 4/400 6/250 7/250 9/200 9/200 10/150 Méretezés módja: A rögzítőelemek mértékadó kihúzóereje < 400 N/férc.: ,8 4/400 4/400 4/400 4/400 6/250 7/250 9/200 Megjegyzés: A szélteher-táblázat a II. fejezet pontban található. A táblázat érvényes minden rögzítő elemre, ha az fércenként legalább 400 N kihúzóerőnek tud ellenállni (ld. II. fejezet 3.4.1). A fércszükséglet és a férctávolságok méretezése átlagosan 3 m hosszúságú lemezsávok alapján történt. * Beépítéshez előkészített lemezsávok közelítő szélessége kézi korckialakítás esetén ** Beépítéshez előkészített lemezsávok közelítő szélessége gépi elő profilozás esetén 1. táblázat: Min. fércszám (m 2 -enként)/max. korctávolság (mm), a szélteher függvényében Olyan esetekben, amikor különösen nagy szélerővel kell számolni, az állófércek sávjában néha folyamatos rögzítőférc-sávokat (ún. férc-síneket) is alkalmaznak. E férc-síneket egyedileg gyártják; legfőbb előnyük, hogy sokkal gyorsabban szerelhetők, mint pl. 13 db egyedi férc (a m magasságú tetők sarokterületeinél van jelenlősége). Szél-szívóerő (N/m 2 ) Kihúzóerő (N/férc) = Fércek száma/m 2 A számítással adódó fércszükségletet egész férc/m 2 -re kell felkerekíteni. A korcok távolságát az alábbiak szerint kell meghatározni: 1/korctávolság (m) fércek szükséges száma (db/m 2 ) = férctávolság (m) Az állófércek a lemezsávokat lecsúszás ellen is rögzítik, míg a mozgófércek csak a szél feltépő ereje ellen biztosítják a fedést. Az állóférceket a fedés egy meghatározott sávjában kell rögzíteni. 112

4 III. 1KETTŐS ÁLLÓKORCOS FEDÉS/ISMERTETÉS E sáv elhelyezkedése a fedés egészén belül a hajlásszögtől függ (ld. 5. és 7. ábra), azonban független a lemezsáv hosszától. A rögzítési sáv szélessége viszont már függhet a sávhossztól, ami 1 és 3 m között változhat, de legfeljebb a lemezsáv hosszának negyede lehet (Franciaországban 10 m-nél rövidebb lemezsáv esetén harmada). Ennek megfelelően a mozgáslehetőség nélkül (csak állófércekkel) rögzített lemezsávok legfeljebb mintegy 3 m hosszúak lehetnek. Félnyereg-tetők rögzítési sajátosságai A > 0,5 m szélességű túlnyúló eresszel kialakított félnyereg-tetőkön a tapasztalatok alapján a lemezsávok szélessége legfeljebb 500 mm legyen. Szabadonálló épületeknél javasolt az anyagvastagságot ezen túlmenően 0,80 mm-re megnövelni. E korlátozások a fokozott szélerőkkel szembeni nagyobb ellenállást és a rezgések (valamint az azzal együtt járó zajok) csökkentését szolgálják, hiszen e területen a lemezsávok közepe erős szélben akár 20 mm-t is felemelkedhet. A lemezsávok szélessége és vastagsága A bádogos-szakmában használják mind a szalagszélesség, mind a lemezsáv-szélesség és tengelytávolság kifejezéseket (6. ábra). A szalagszélesség mint pontosan megadható adat a még profilozás (felhajlítás) nélküli, sík RHEINZINK lemezszalag szélességi méretét jelenti. A lemezsáv szélessége az előprofilozott lemez felfekvő (nettó) szélességét adja, azaz az ún. korcveszteség nélküli részt. Ez a méret előprofilozott lemezsávok esetén körülbelül 70 mm-rel keskenyebb a szalagszélességnél, míg manuálisan készített hosszanti korcok esetén mintegy 80 mm-rel. A korcolási tengelytávolsághoz (azaz a korctávolsághoz) a lemezsávok közötti 3-5 mm szélességű keresztirányú tágulási hézagokat is hozzá kell számítani. A lemezsávok előírt szélessége és anyagvastagsága az épületmagasságtól függ. A korctávolságok semmi esetre sem lehetnek nagyobbak, a lemezvastagságok pedig nem lehetnek kisebbek, mint az 2. táblázatban bemutatott értékek. Ellenkező esetben a lemezsáv a szél szívóereje hatására rezegni kezd, s ez a vibrálás hosszabb távon az a- nyagban repedések kialakulásához vezethet. Lemezszalag szélessége/mm Lemezsáv szélessége/mm* Lemezsáv szélessége/mm** Lemezvastagság/mm Fércek száma/m 2 Épület-magasság (m) 0-8,0 > 8,0-20,0 > 20,0-100 Terület sarok perem belső sarok perem belső sarok perem belső a hőmozgás iránya hófogó helye állófércek sávja elválasztó lécbetétek lécbetét a tető élen/-gerincen 500/570/ /490/ /500/530 0,7 db férc/t 7/300 10/200 6/350 13/150 8/ ,7 db férc/t 7/300 10/200 6/350 13/150 9/ ,7 db férc/t 7/250 4/400 10/150 6/300 4/ ,8 db férc/t 7/250 4/400 4/ táblázat: A szükséges rögzítő fércek száma az épületmagasság, a korctávolság és a lemezvastagság függvényében (mértékadó szélterhek a DIN 1055 szabvány 4.része, ill. a prec 1 alapján) db férc = min. fércszám (db/m 2 ); t = fércek max. távolsága (mm) * Beépítéshez előkészített lemezsávok közelítő szélessége kézi korckialakítás esetén ** Beépítéshez előkészített lemezsávok közelítő szélessége gépi elő profilozás esetén 5. ábra: Példa az állófércek sávjának elhelyezésére egy 9 -os lejtésű kontyolt tetőn. A lemezsávok hossza: 16 m, a tetőáttörések miatt a sávok helye változó (elválasztás: lécbetéttel) 113

5 III. 1 KETTŐS ÁLLÓKORCOS FEDÉS/ISMERTETÉS ~25 lemezsáv-szélesség 3-5 mm 3-5 mm 3 = korctávolság 6. ábra: A szalagszélesség, a lemezsáv-szélesség és a korcolási tengelytávolság viszonya. 1-3 m 1-3 m 1-3 m 1-3 m Lemezsávok hossza A lemezsávok hossza általában max.10 m lehet. Ez a méret különösen az építéshelyi mozgathatósági korlátok miatt vált be és a csomóponti ábrázolásoknál a tágulási hézagok általános alapjává vált. (Azaz: nagyobb lemezsáv-hosszak esetén a mozgáslehetőségekre szolgáló hézagok méretét arányosan növelni kell.) 1/2 1/2 2/3 1/3 3 > /4 1/4 fent > ábra: Az állófércek sávjának tető lejtéstől függő elhelyezése. Kettős és derékszögű állókorcos fedések (SCHLEBACH PROFIMAT SPM 30/80 géppel elő profilozva, korcveszteség: kb. 70 mm) Lemezsáv szélessége 400 mm 430 mm 500 mm 530 mm 600 mm 630 mm 730 mm Lemezszalag szélessége 470 mm 500 mm 570 mm 600 mm 670 mm 700 mm 800 mm kb. korcveszteség 17,5 % 16,0 % 14,0 % 13,0 % 12,0 % 11,0 % 9,5 % kb. súly 0,7 mm vtg. lemez 5,9 kg/m 2 5,9 kg/m 2 5,7 kg/m 2 5,7 kg/m 2 5,6 kg/m 2 5,6 kg/m 2 5,5 kg/m 2 > 30 kb. súly 0,8 mm vtg. lemez 6,8 kg/m 2 6,7 kg/m 2 6,5 kg/m 2 6,5 kg/m 2 6,4 kg/m 2 6,4 kg/m 2 6,3 kg/m 2 3. táblázat: Korcolási veszteségek és fajlagos felületsúlyok kettős és derékszögű állókorccal kialakított tetőfedéseknél. A kettős állókorcos RHEINZINK fedések Magyarországon a 20 m-nél alacsonyabb épületeken többnyire 600 mm tengelytávolsággal készülnek (670 mm széles lemezszalagból), míg afölött 530 mm tengelytávolsággal (600 mm széles lemezszalagból). A lemezek vastagsága mindkét esetben legalább 0,70 mm (ez a DIN szabvány szerinti kötelező minimum). Németországban a tetők többnyire 530 mm tengelytávolsággal készülnek. A korctávolság és az anyagvastagság függvényében megadott várható felületsúlyokat a fenti táblázat tartalmazza (3. táblázat). Amennyiben ez a hosszméret nem elegendő, az egyes lemezsávokat hosszirányban toldani kell. A keresztirányú lemezkapcsolatok kialakítása a lejtéstől függ (ld. III. 1.3). Különleges esetben 16 m-ig terjedő hosszúságú lemezsávok is fektethetők. Mivel ezek hőmozgása a lemezsáv végén a szokásosnál nagyobb, így azokhoz a megnövelt réshosszúságú RHEINZINK csúszófércek szükségesek. Ezen túlmenően az egyes csomópontok kialakítását a megnövekedett követelményekhez kell igazítani (a lemezek hosszirányában): pl. az ereszsáv orrának hoszszát 3-ról 4 cm-re kell növelni, így a visszahajtás mögötti hőmozgási lehetőség is növelhető. Az ilyen a szokásosnál hosszabb (h > 10 m) lemezsávok alkalmazása az áttörés nélküli tetőknél gazdaságossági előnyöket is jelenthet, azonban megnő az anyagban lévő feszültségek kialakulásának veszélye, s ennek következtében az építészeti megjelenést zavaró hullámosodás keletkezhet. Mindkettő az építéshelyi mindennapok elkerülhetetlen következménye: a szél, vagy a kedvezőtlen szállítási feltételek a hosszú lemezek károsodás nélküli mozgatását gyakorta megnehezítik. Ha a szokásosnál hosszabb lemezeknél áttörés kialakítása szükséges (szellőzőcső, kémény, tetőkibúvó, stb.), a lemezsávok megnövekedett hosszváltozásának következményeivel a csomópontok kialakításánál mindenképpen számolnunk kell (pl. az áttörések mellett lécbetéteket kell beépíteni). Ez bizonyos esetekben jelentős többletköltséget okozhat. 114

6 III. 1 KETTŐS ÁLLÓKORCOS FEDÉS/ISMERTETÉS kk nk kk nk kk kk nk nk 8. ábra: Előprofilozott csatlakozó lemezsávok (kk= kis korc, nk = nagy korc ) Ennek figyelembe vételével vizsgálandók a szokásosnál hosszabb lemezsávok alkalmazásának előnyei ill. hátrányai egy adott épületnél. E problémák megoldására rendelkezésre áll alkalmazástechnikai tanácsadó szolgálatunk is, amely az építéshelyi szervezési adottságokra is tekintettel lévő műszaki támogatást nyújt. Csatlakozó lemezsávok A csatlakozó lemezsávok olyan elemek, melyek a tetőn általánosan használt többi lemezsávtól eltérő korctávolsággal és/vagy profilozási iránnyal készülnek és így a kivitelezés során nagyobb figyelmet és időráfordítást igényelnek. Két-két kis-, vagy nagykorccal kialakított csatlakozó lemezsávokat (8. ábra) például a kontyolt- vagy sátortetőknél alkalmaznak, mert ezeknél ha a tető élét lefektetett korcokkal alakítják ki a gerinc környezetében korcolási irányváltás szükséges. Meg kell változtatni egyes lemezsávok korcolási irányát az olyan tetőkön is, amelyeken sok az áttörés. Ezen kívül alkalmaznak szokásos előprofilozási irányú, de megváltoztatott korctávolságú csatlakozó lemezsávokat is, ha az épület jellemző méretei (raszter, stb.) nem vágnak egybe a sávkiosztással. A korctávolságok változásai ± 5 cm eltérés esetén alig észlelhetők. 9. ábra: Kónikus lemezsávok 500/120 mm-es korcolási tengelytávolsággal. Jordan-fürdő, Biberach (D) Kónikus lemezsávok Kónikus lemezsávokat íves alaprajzú, de egyenes alkotójú (vagyis egyenletes lejtésű) tetőknél (9. ábra), vagy egyes különleges kialakítású vápáknál kell alkalmazni (ld. III. fejezet 1.3). Ezek felső és alsó vége között a korctávolság változik. A legkisebb tengelytávolság ma már 50 mm is lehet - még gépi előprofilozás esetén is. Nagyobb átmérőjű épületeknél keresztirányú kapcsolatok kialakítása is szükségessé válhat (10. ábra). A kónikus lemezsávokkal készülő tetőfelület sávkiosztásának tervezésénél az épületmagasság és az anyagvastagság alapján meghatározott maximális korctávolságot (2. tábl.) kell a lemez szélesebb végénél betartani. (Meghatározott feltételek mellett a műszaki tanácsadóinkkal való konzultáció alapján ez alól lehetségesek kivételek.) 115

7 III. 1 KETTŐS ÁLLÓKORCOS FEDÉS/ISMERTETÉS 10. ábra: Nagyobb átmérőjű épületeknél keresztirányú lemezkapcsolatok is szükségesek. A legkisebb tengelytávolság az ablakok méretéhez igazodik. Polgárok Háza, Dudweiler (D) 11. ábra: 30 m-nél nagyobb sugarú kupoláknál a fedési lemezsávok előkészítéséhez nem kell ívesítő gépet alkalmazni és a sávok szélét sem kell ívesre vágni. Információs központ épülete a hannoveri vásár területén, Hannover (D) 12. ábra: Egy szokatlan megjelenésű tetőfelület, amely gépi ívesítésű konkáv lemezsávokkal készült (r = 5 m). Szabadidő-központ, Gütersloh (D) Íves felületek (konvex) Kettős állókorcos lemezsávok r m sugarú felületre előzetes ívesítés nélkül (azaz egyenes lemezsávként) még viszonylag hullámosodás-mentesen fektethetők (11. ábra). Az ennél kisebb sugarú lemezsávokat azonban ívesíteni kell. Előprofilozott lemezsávokat r 0,6 m sugárig Schlebach RBM ívesítő géppel lehet megívesíteni. Az e géppel előkészített lemezsávok korcainak az íves tetőfelületen történő lezárására szintén létezik speciális célgép: a Piccolo korclezáró gép görgőpárjait az egyenestől csuklósan el lehet billenteni így az dongatetőkön is tud dolgozni. Amennyiben 0,6 m-nél kisebb sugarú felületet kell lefedni (ez többnyire csak tetőablakokon fordul elő), úgy a korc kialakítása nem előprofilozott, hanem csak felhajlított szélű lemezsávokkal történik. A felhajlított szegélyt a Biegeboy típusú kisgéppel lehet ívesre megnyújtani. Az ilyen kis sugarú ívek korclezárását manuálisan kell végezni (ld. I. 3.6). Íves felületek (konkáv) Konkáv (homorú) ívű felületek fedéséhez a lemezsávok korcait zömíteni kell, ami technikailag összehasonlíthatatlanul nehezebben kivitelezhető, mint a korcok nyújtása a konvex felületek esetén. Az egyenes előprofilozott lemezsávok konkáv felületre fektetése még nagy sugarú ívek esetén is hullámképződéshez vezethet. Egy kiegészítő szerkezet segítségével a Schlebach-profilozógépek alkalmasak arra, hogy konkáv ívesítésű lemezsávot készítsünk velük, amennyiben a sugár r 3 m. (Egyes esetekben még r 2,5 m sugarak kialakítása is lehetséges.) Konkáv felületek fedése előtt kérjük vegye igénybe a RHEIN- ZINK alkalmazástechnikai tanácsadását. A korcok lezárásához billenthető görgőpárokkal kialakított korclezáró gép szükséges (r 5 m). 116

8 30 1a ábra: RHEINZINK-ereszsáv a szokásosnál hosszabb fedési lemezsávokhoz (ha az ereszsáv függő leges szára 50 mm, azt horganyzott acéllemez merevítő sávval kell rögzíteni). 1b ábra: Szokásos kialakítású RHEINZINK-ereszsáv, a csatorna hátsó részének átfedésére függőleges szárral és vízorral. 1c ábra: Élsajtoló géppel készített ereszsáv. 1d ábra: Ereszsáv függőleges szár nélkül (elsősorban homlokzatokhoz) III. 1.3 Részletképzések E pontban részletesen ismertetjük a kettős állókorcos fedés leggyakrabban előforduló vonalmenti részletképzéseit, valamint részben ezek csatlakozásait is a csomópontokban. A tető áttörései (kémények, tetősíkban fekvő ablakok, stb.) körüli részletképzéseket a III. 1.4 pont mutatja be. Eresz Általánosan érvényes szempontok Több országban jellemző az ún. ereszpalló alkalmazása különösen deszkaaljzat esetén. A csatornatartókat általában a héjazat alatt kell rögzíteni és besüllyeszteni; ebben az esetben az ereszpalló alkalmazása nagyon kedvező, hiszen a csatornatartók kiosztása függetlenedik a szarufák elhelyezkedésétől. Ez sokszor gazdaságilag előnyös, havas vidékeken pedig egyenesen szükséges. Az átszellőztetett tetőket az eresz alatt szellőztető nyílással kell kialakítani, amelyek legkisebb szélessége nettó 3-4 cm kell legyen (ld. II ). A madarak és a kisemlősök elleni védelem céljából a szellőztető nyílásban gyakran perforált lemezt helyeznek el. E kiegészítők a- zonban akadályozzák a levegő szabad áramlását. Ezért a perforált lemez szabad szellőző keresztmetszete a nyílásméretnek legalább 45 %-a, a lyukak átmérője pedig min. 5 mm kell legyen. A beszellőző nyílás szélességét a perforált lemez szabad keresztmetszetének függvényében meg kell növelni. (pl. 3-ról 7 cm-re). Különösen ajánlott a tető csomópontjaiban a RHEINZINK -AERO 63 jelű szellőző lemezt használni, amelynek szabad szellőző keresztmetszete 63%, a lyukak átmérője pedig 7,5 mm. E terpesztett rács kialakítású szellőző lemez alkalmazásával a szellőző nyílások szélességét csak igen kis mértékben kell megnövelni (pl. 3-ról 5 cm-re). A RHEINZINK lemezsávok ereszcsatlakozását mindig eresz-szegélysávra visszahajtva kell kialakítani (1. ábra). Ezek hossza általában 3,0 m és közvetlenül rögzítik őket (10 cm-ként, váltott sorban szegezve). A fedési lemezsáv végének megfogása mellett az ereszsáv alsó (függőleges) szakasza a csatornába belelógva biztosítja a biztonságos vízbevezetést anélkül, hogy a (lejtésben lévő) csatornát és a fedési lemezsávot egymással közvetlenül össze kellene kapcsolni (ld. V. fejezet 1.1). Ha az ereszsáv függőleges szára 80 mm, akkor alatta merevítősávot is be kell építeni. A fedési lemezsáv végének indirekt (közvetett) rögzítését az indokolja, hogy így annak hőmozgása szabadon le tud játszódni. Az összehúzódáshoz a lemezsáv ereszvégi viszszahajlítása és az ereszsáv vége között megfelelő távolságot (kb.10 mm-t) kell hagyni (2. ábra). Az orr szokásos mérete 30 mm, viszont 10 m-nél hosszabb lemezsávok alkalmazásakor 40 mm-re növelendő (3. ábra). A korcok ereszvégi lezárása sokféle formában kialakítható (5. ábra). Mindenképpen kerülendő azonban a korcok ereszvégi lefektetése - ami helyenként még ma is gyakorlat. A lefektetés és a 180 -os visszahajtás az anyagban jelentős feszültségeket okoz: a lemezsáv vége így fel tud hajlani, ami alacsony lejtés esetén akadályozza a víz lefolyását, meredekebb tetőn pedig kellemetlen látványt okoz. A visszahajtás mögött megálló víz kapilláris úton beszívódhat a korcba (ld. III. fejezet 1.2). További hátrány, hogy a lemezsáv visszahajlított vége és az ereszsáv közötti hőmozgáshoz szükséges távolság nehezen biztosítható, illetve a korrekt kialakítás igen körülményes és bonyolult (ld. az e pontban írottakat a gerinccsatlakozás kialakításáról.) 2. ábra: A RHEINZINK-fedések szokásos ereszkialakítása, a fedési lemezsávok hosszanti hőmozgásának biztosításával (lemezsávok hossza 10 m) ábra: 10 m-nél hosszabb RHEINZINK-fedések szokásos ereszkialakítása, a fedési lemezsávok hosszanti hőmozgásának biztosításával (lemezsávok hossza 16 m) 117

9 4. ábra: Szokásos ereszkialakítás félkörszelvényű függő ereszcsatornával és szoknyás ereszszegéllyel. Az ajánlott szerkezeti méretek biztosítják a lemezsávok hosszirányú hőmozgását. (Kialakítás: távolságtartó sablonnal.) 10 Az elsö férc kb. 200 mm - re van az ereszvonaltól ábra: A kettős állókorcok ereszvégi lezárásának többfajta kialakítása: álló-íves, álló-ferde és álló-egyenes megoldásokkal 6. ábra: Dán eresz-kialakítás negyedkör szelvényű ereszcsatornával. Lakóház, Odense (DK) A tető vízelvezetésével kapcsolatos egyes speciális kérdésekre mint például az igénybevétel számítása vagy a méretezés a V.1. alfejezet ad választ. Az alábbiakban ismertetett ereszkialakításokat aszerint csoportosítva ismertetjük, hogy azok épületen kívüli vagy épületen belüli vízelvezetéshez csatlakoznak. A kettő közötti különbségtétel azon alapul, hogy hibás vízelvezetés esetén a víz az épületen kívülre közvetlenül ki tud folyni, vagy nem (esetleg csak közvetetten). E szempontból hibának például azt nevezzük, ha a csatorna peremén a víz túlbukik (a csatorna túl kicsire méretezett, vagy eldugult ejtőcsöve miatt), vagy ha a csatornában a rosszul készített forrasztási varrat elvált. Angol ereszkialakítás Angliában az a szokás, hogy a tető vízelvezetését nem a bádogos, hanem a vízvezetékszerelő készíti. Ezért az ereszcsatornákat nem a tetőhöz, hanem a falhoz rögzítik. E kialakítással a két szakma tevékenysége egymástól függetlenné tudott válni. Ereszkialakítás függő ereszcsatornával Német nyelvterületeken az számít a legnagyobb hagyományokkal rendelkező (emellett rendkívül egyszerűen kivitelezhető) ereszkiképzési módnak, hogy a félkörszelvényű csatornát az ereszpallóba süllyesztett csatornatartó-vasakra szerelik (4. ábra). 7. ábra: Ereszrészlet RHEINZINK -AERO 63 terpesztett szellőző lemezzel Épületen kívüli ereszkialakítások Dán ereszkialakítás Ennek a főként Dániában alkalmazott típusnak (ld. 6. kép) legfőbb jellemzője a függő ereszcsatorna és a külső fal közötti igen kis távolság, amit az ereszcsatorna alakja is külön hangsúlyoz. A 8.ábrán látható e típus jellemző kapcsolata az (általában rétegeltlemez) aljzattal, ahol a csatornatartók besülylyesztése kizárólag a szarufák felett lehetséges (ld. II. fejezet 3.2.3). 8. ábra: Dán eresz-kialakítás negyedkör szelvényű ereszcsatornával és álló-íves korcvég-lezárással 118

10 9. ábra: Párkányon ülő ereszcsatorna. Eresz, párkányon ülő csatornával E megoldás Németországban, Ausztriában és Svájcban igen népszerű. Sok építész építés-szabályozási szempontok miatt (telekhatáron álló épület, tűztávolság) nem tervezhet ereszkinyúlást, vagy tervezési okokból nem kívánja azt, máskor pedig nem szívesen mond le az eresz határozott tagozatként való megjelenéséről (10.a-b képek). A párkányon ülő csatorna mindezeknek az igényeknek megfelel (9. ábra). A hasonló okokból alkalmazott attikacsatornával szemben e megoldás óriási előnye az, hogy a csatornából a víz kifelé folyik, a tető szellőzése magas hó esetén is biztosított és lehetővé teszi a csatorna-lefolyócső egyenes indulását. Mindezeken túl egyszerű profilú lemezekkel és szabványméretű csatornákkal valósítható meg ha nincs szükség a csatorna előtt ún. álca- vagy homloklemezre. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a szélesebb, előreálló párkánykiképzés felülete egyes esetekben a galambok tartózkodási helyévé válhat. Egy lehetséges veszélyforrást jelenthet az is, hogy a kisebb jégdarabok leesése sem zárható ki teljesen. A kialakítás melletti fontos érv azonban az, hogy legalábbis magasabb épületek esetén az ereszcsatorna a járószintről alig, vagy egyáltalán nem látható (11. ábra). Általában érvényes, hogy az ereszkialakítás és az oromszegély csatlakozásának is megtervezettnek kell lennie. Amennyiben a párkányon ülő ereszcsatorna és az oromszegély részleteinek egyeztetése nem történik meg, annak gyakran az építészeti megjelenés látja kárát. 10a ábra: A tető vízelvezetése párkányon ülő ereszcsatornával ábra: Párkányon ülő csatorna, építészeti okból az oromfalra is átvezetve. Lakóház, Zoersel (B) A lefolyócső elhelyezhető falmélyedésben vagy a falon kívül is. Ez utóbbi esetben a csatornából a vizet vízgyűjtő üstbe illetve összefolyóba kell vezetni (16. ábra). Másik megoldás, hogy a lefolyócsövet felnyújtják a csatornaszint fölé, s ilyenkor a vizet oldalról vezetik be a csőbe. Ebben az esetben a lefolyócső tetejét a sípoló hangok kialakulásának megakadályozása végett le kell zárni. 10b ábra: és korcolt eresz homlokburkolattal (blendével). Munkaügyi Hivatal, Wetzlar (D) 12. ábra: Párkányon ülő csatorna széles párkányon: a tető vízelvezetése az utcáról egyáltalán nem látszik. RHEINZINK, Berlin (D) Épület- Átfedés Vízorr magasság (mm) előreállása (m) (mm) > > táblázat: A szegélyezések (párkány-, fallefedés, oromszegély) ajánlott szerkezeti méretei: függőleges átfedés ( vízküszöb ), vízorr távolsága a faltól 119

11 13. ábra: Párkányon ülő csatorna falon kívüli ejtőcsővel. Közösségi Ház, Recklinghausen (D) 15. ábra: Fekvő ereszcsatorna. Sporttelep, Pruhonice (SK) 17. ábra: Egy elegáns megoldás: fekvő ereszcsatorna tetővisszaugrás fölött. Lakóház, Bad Honnef (D) 14. ábra: Párkányon ülő csatorna tudatosan formált összefolyója. Városháza, Neuss (D) 16. ábra: Fekvő ereszcsatorna az egyes szakaszok toldásának korcolt kialakításával és ezáltal nagy lejtéssel. Dalarö Skans (S) 18. ábra: A tetőfedésbe integrált ( bevágott ) ereszcsatorna. Lakóház, Gravenwezel Schilde (B) Fekvő ereszcsatorna A fekvő ereszcsatorna főként Ausztriában (íves kialakítással) és Svédországban (szögletes kialakításban) kedvelt megoldás (19. és 23. ábra). A Svédországban hagyományokkal rendelkező szögletes fekvő ereszcsatorna jellemzői az alábbiak: begyakorolt megoldás, generációkon át kicsiszolt részletképzések csak korcokkal van kialakítva dilatáció nem szükséges járható (biztosítókötéllel) hófogóként is működik a tető oromszegélye a csatornától függetlenül alakítható ki, mivel a csatorna az oromszegély letakaró lemezébe be van korcolva,......így a csatorna az oromszegély felől nem látszik. Ezen előnyökkel szemben áll az elkészítés viszonylag magas élőmunka-igénye. Figyelembe kell venni azt is, hogy e fekvő ereszcsatorna-típus lejtése viszonylag nagy, mert az egyes csatornaszakaszok korcoltan kapcsolódnak egymáshoz. Ez pedig a tető megjelenését is erősen befolyásolhatja (16. ábra). Szögletes fekvő ereszcsatornát Európa más tájain is alkalmaznak, de leginkább tetőviszszaugrások (loggiák, stb.) fölött. (17. ábra). Ugyanúgy, mint a függő ereszcsatornánál, a fekvő ereszcsatorna külső élének is alacsonyabban kell lennie, mit a belsőnek: így az esetleg túlcsorduló csapadék a külső oldalon folyik le. Amennyiben a fekvő ereszcsatornához fémlemezfedés csatlakozik, a fedés ereszvonala ne üljön bele a csatornafenékbe, mert ott már akadályozza a csapadék elfolyását. A csatorna belső oldali pereme (a vízkorcvisszahajtással) függőlegesen 10 mm-rel magasabban legyen, mint a külső oldali perem csöves beszegése (23. ábra) e méret a és b ábra: A fekvő ereszcsatorna Svédországban szokásos kialakítása

12 III. 1KETTŐS ÁLLÓKORCOS FEDÉS/RÉSZLETKÉPZÉSEK 20. ábra: Attikacsatorna egy családi házon. Weilerswist (D) 21. ábra: Az attikacsatorna széles ereszkinyúlásából adódóan a csatorna a külső falon kívül helyezkedik el épületszerkezetileg kifogástalanul. Víziút-építési Hivatal épülete, Herne (D) 22. ábra: Erősen hangsúlyozott ereszkiképzés ívesen illesztett mellvéddel, konvexen ívesített lemezsávokkal. Német Szövetségi Posta Központi Hivatala, Bad Cannstadt (D) Névleges Csöves Csatornatartó Vonatkozó Lemez- Elterjedtség Tető lejtése méret beszegés kialakítása szabvány vastagság (min.) 400 kifelé orral EN 612 0,80 mm Németország kifelé orral EN 612 0,80 mm Németország befelé rögzítőfüllel EN 612 0,80 mm Ausztria befelé rögzítőfüllel EN 612 0,80 mm Ausztria befelé rögzítőfüllel EN 612 0,80 mm Ausztria befelé rögzítőfüllel EN 612 1,00 mm Ausztria 15 (különleges eset) 5. táblázat: A RHEINZINK fekvő ereszcsatornák méretei, kialakítása és alkalmazási területei többnyire azonban inkább 30 mm. A tetőfedés ereszvonalát többnyire egy ráforrasztott rögzítősáv tartja (ekkor a belső oldali perem az előző feltételen túl lejtésirányban mérve legalább 8 cm-rel magasabban legyen, mint a külső). A csatorna alatti párkányfedés az egyes országokban különböző mértékben nyúlik be a csatorna alá (19. ábra). Ha azonban e párkányfedés a csatorna belső oldali pereme előtt ér véget (főleg ha a fekvő ereszcsatorna és tetőfedés egyszeres fekvőkorccal csatlakozik), a kapillárisan felszívódó nedvességet második vízelvezető réteggel kell elvezetni: alsó oldali fóliakasírozással ellátott szellőző ~ 500 mm alátétszőnyeggel, vagy a szellőző légréteg alatt alátétfóliával (ld. II. fejezet 4). Ereszkialakítás a tetőfedésbe integrált ereszcsatornával Az integrált csatorna ebben az esetben azt jelenti, hogy a vízelvezetés a tetőfelületből nem emelkedik ki (18. ábra). Ha az integrált ( bevágott ) csatorna az épület homlokzati síkja mögött van, úgy azt belső helyzetű csatornaként kell kialakítani (csatornafűtéssel, stb.). A tetőfedésbe integrált csatorna előnyei: a csatorna nem befolyásolja az épület formai kialakítását a korcot csak kis szakaszon szakítja meg, így az folytonosnak látszhat. A kialakítás hátránya, hogy a csatorna alatti ereszről annak szélességétől függően víz csöpöghet le és télen jégcsapok alakulhatnak ki. Attikacsatorna Az attikacsatorna tulajdonképpen a bevágott ereszcsatorna különleges esete, amit általában a (jelentősebb) kinyúlás nélküli tetőknél alkalmaznak (20. ábra). Az ereszkilógás hiánya miatt az attikacsatorna legtöbbször az épület külső falának síkján belül helyezkedik el, így az szerkezeti szempontból belső helyzetű csatornának számít (ld. V. fejezet 1.3) Ekkor előnyös, ha az attikacsatorna külső eresze annyira előre van ugratva, hogy a csatorna maga a falsíkon kívül lesz kialakítható (21. ábra). Figyelem! Az attikacsatorna vagy egyértelműen a külső fal síkján kívül, vagy egyértelműen azon belül legyen, mert a csatorna helyzete az ejtőcső-levezetés helyét is meghatározza. Belső helyzetűnek számító attikacsatorna esetén az ezekre vonatkozó valamennyi műszaki előírást be kell tartani (ld. Belső csatornák, 24. ábra). 10 mm 100 mm ~ 200 mm 23. ábra: A fekvő ereszcsatorna Ausztriában szokásos kialakítása, ráforrasztott rögzítő sávba akasztott fedési lemezsávokkal (csatorna névleges mérete pl. 800 mm). 121

13 24. ábra: Kétszintű belső csatorna: a felső elem félkörszelvényű, az alsó (biztonsági) csatorna szigeteléssel van kialakítva. 25. ábra: Zsalus szellőzővel kialakított egyedi ereszképzés. Modellező Iskola, Bad Hersfeld (D) Ereszkialakítás íves átmenettel Ennél a megoldásnál a tetősík úgy megy át a homlokzatba, hogy a fedési lemezsávok fordulnak át egy íves mellvédre (22. ábra). Ennek megfelelően a csatornát e mellvéd alsó élén kell kialakítani. Attól függően, hogy a mellvéd alatti homlokzatszakasz előre- vagy hátra ugrik, kell a csatornát párkányfedésre ültetni, vagy anélkül megoldani. A konvexen (domborúan) ívesített lemezsávok javasolt legkisebb sugara géppel történő ívesítés e- setén 60 cm. Az íves átmenet megoldható a fedési lemezsávok végének ívesítésével (mely speciális lemezsávok megrendelhetők a RHEINZINK szolgáltató központjaiban), vagy külön rövid íves elemekkel, amik keresztirányú korcolt kapcsolattal csatlakoznak a fedés egyenes lemezsávjaihoz (a lejtéstől függő kialakításban). Az ívesítés folyamatos vízlefolyást tesz lehetővé, így a víz elvezetését a valamivel mélyebben fekvő ereszcsatorna is jól megoldja. Különleges megoldások Az ábrázolt típus-ereszkiképzéseken kívül még igen sokféle megoldás létezik, amelyek kidolgozásában a RHEINZINK műszaki tanácsadói szívesen segítenek. A sok példa közül egyet mutat be a 25. ábra, amelyen a Bad Hersfeld-i (D) Modellező Iskola ereszkialakítása látható. Belső csatornák, shed-csatornák Általánosan érvényes szempontok Tapasztalataink szerint a belső csatornák a tetők legveszélyesebb szerkezetei, így azok betervezése mindenképpen kerülendő. Amenynyiben ez nem lehetséges, az alábbi tíz fontos szabály betartását javasoljuk a belső csatornák tervezésére és kivitelezésére. A belső csatornákkal szembeni követelményeket a DIN 1986 Épületek és telkek csatornázása szabvány alapján foglaltuk össze. a méretezés szerint szükségesnél legalább kétszer több lefolyót alkalmazzunk (esetleg biztonsági túlfolyót, vagy többletlefolyót a biztonsági csatorna számára); az összefolyók sűrítése mindig hatásosabb, mint a keresztmetszet növelése (méretezés: V. fejezet 1.1); a csatorna mérete olyan legyen, hogy könnyen el lehessen készíteni (pl. ne legyen túl keskeny és mély, mert akkor a forrasztott kapcsolatok nem készíthetők el); kétszintű vízelvezetést kell kialakítani; a belső és a külső (ún. biztonsági ) csatorna közötti távolság 20 mm legyen; a vízelvezetés cső a csőben kialakítással, tölcsérformájú összefolyóval történjen, lombfogóval (de legalább labdakereszttel ) védve; a keresztirányban átszellőztetett kislejtésű tetőknél a belső csatorna alatt az átszellőzésre a hőszigetelésig legalább 30 mm szabad magasságot kell biztosítani; a dilatációs elemek távolsága nem lehet nagyobb az előírtnál, mert a rugalmas betét túl erős gyűrődése akadályozhatja a víz elfolyását; a csatorna lejtését a szennyeződések és az általában hiányos karbantartás miatt a szokásosnál nagyobbra kell választani (min. 5 mm/m) ez az épület megjelenését többnyire nem befolyásolja; az épületen kívüli vízelvezetést lehetőleg kerülni kell, mivel kedvezőtlen környezeti feltételek esetén az eljegesedés veszélye rendkívül nagy (különösen a faláttörésben); a csatornát hó- és jégmentesíteni kell, termosztáttal szabályozott csatornafűtéssel és hófogó alkalmazásával; javasolt csatorna-karbantartási szerződést kötni. Félkörszelvényű belső csatorna, szigeteléssel kialakított biztonsági csatornával A félkörszelvényű csatornák előnye a jó forraszthatóság és az, hogy a négyszög szelvényű csatornákkal szemben belül nem igényelnek sem hosszirányban kónikus szabást, sem alátámasztó deszkaaljzatot. Mivel a belső és a külső ( biztonsági ) csatornaelem között csupán a geometria által megkívánt távolságokat kell betartani, a szerkezeti magasság csökkenthető. A belső csatorna hőmozgását ugyanúgy biztosítani kell, mint bármely más csatornáét. A szabad peremű belső csatornák dilatációs távolságai függnek a csatorna alakjától és méretétől: A csatorna Kit. szé- Dilatációs alakja lesség elemek max. (mm) távolsága (m) félkörszelvényű ,0 belső csatorna > 500 9,0 négyzet szelvényű minden 6,0 belső csatorna méret 6. táblázat: A belső csatornák dilatációs elemeinek távolsága A fix pontoktól (a sarkoktól és a nem mozgóképes végződésektől) mindig a fele méretet kell számításba venni. A négyszög szelvényű csatornák lemeze és azok forrasztott kapcsolatai technológiai okokból nagyobb feszültségeknek vannak kitéve. Ezért a dilatációs elemek egymástól való távolsága nem lehet több mint 6 m (a sarkoktól és a végektől a távolság fele) a kiterített szélességtől függetlenül. 122

14 60 mm 26. ábra: Lejtéslépcső lefektetett korccal és 6 cm magassággal: a magasítás itt építéstechnikai okokból egy 6/12 cm méretű távtartóval van kialakítva, ami alatt az alsó deszkázat még egy szakaszon továbbfut. továbbra is nélkülözhetetlenek maradnak, mind műszaki okokból (túl hosszú lemezsávok elkerülése), mind építészeti megfontolásból (ld. I. fejezet 1.3). 27. ábra: Lejtéslépcső bármely tetőlejtésnél használható formai elemként (itt: lefektetett korccal). Nyugati fürdő, Regensburg (D) A kettős csatorna külső elemét lehet RHEIN- ZINK -ből vagy lágyfedéssel készíteni. A RHEINZINK -ből készülő biztonsági csatorna hosszabb élettartamot biztosít, de alatta mindenképpen szükséges a teljesértékű átszellőzés kialakítása, elkészítése pedig viszonylag munkaigényes. A forrasztások víztömör kivitelezése itt különösen fontos, mivel a későbbi ellenőrzés nem lehetséges. A tökéletesen elkészített forrasztásokhoz a kúpos szabás és a kellően precíz hajlítások is szükségesek. A belső helyzetű csatornát mindig 0,8 mm-es vastagságú lemezből kell készíteni s a forrasztási felületeket már előzetesen be kell futtatni forrasztóónnal ( elő kell cinezni ) ezen anyagvastagság esetén. A lágyfedésből készülő biztonsági csatorna már a bádogosmunka megkezdése előtt lehetővé teszi a tetőfelületen lévő ideiglenes fedésről lefolyó esővíz elvezetését, de az építés időszakában különösen érzékeny a sérülésekre. A belső csapadékvíz-lefolyócsőhöz kialakított tömör csatlakozása az ejtőcső eldugulása esetén visszatorlódó vízzel szemben is nagy biztonságot nyújt. Figyelem! Nagy hajlásszögű tetők esetén a karbantartáshoz a belső csatorna mentén tetőjárdát illetve járólépcsőt kell kialakítani (ld. III. fejezet 5.5). Keresztirányú lemezkapcsolatok Általános szabályok Bár a különleges mozgófércek kifejlesztésével a fedési lemezsávok hosszának jelentős megnövekedése vált lehetővé egészen 16 m-ig (ld. III. fejezet 1.2), a keresztirányú lemezkapcsolatok a fémlemezfedések készítéséhez Lejtéslépcsők A lejtéslépcső általában a 10 lejtésű tetők jellemző keresztirányú lemezkapcsolata, mert e lejtéstartományban a lemezsávok hosszirányú toldására más a hőmozgást is lehetővé tevő műszaki megoldás nem ismeretes. (Ha például a tető esésvonalának hossza 16 m, lejtése pedig 10, a lejtéslépcső kialakítása alkalmazástechnikai okból sem elkerülhető mint azt a 27. ábra is mutatja.) A lejtéslépcsőnél a szükséges szintkülönbséget (lépcsőt) általában a felső tetőfelület alsóval párhuzamos síkú megemelése révén kell biztosítani (26. és 28. ábra). Lépcsőzés létrehozható a felületre rögzített ék segítségével is, ennél azonban szinte lehetetlen biztosítani, hogy a lejtés az ék felső síkján ne legyen túl kicsi. Az ékkel létrehozott lejtéslépcső építészeti megjelenése is sokkal kedvezőtlenebb. Lejtéslépcsőt ki lehet alakítani az alulról csatlakozó lemezsávok korcainak lefektetésével és felállításával, valamint gyűrt korccal is. (E két csomópont készítésének jellemzőit lásd még a tetőgerinc kialakításának ismertetésénél.) A lejtéslépcsőt legtöbbször lefektetett korccal alakítják ki (26. ábra). A lépcsőzés magassága ennél min. 6, de inkább 8 cm. A lefektetett korcok lemezvégi felhajlítása mögötti szakasz aljzatát csak a felhajlítás után lehet elkészíteni. A hajlítási sugár min. 2-3 cm legyen. A gyűrt korccal kialakított lejtéslépcsők magassága 8 cm (28. ábra). Gyűrt korcot ennél kisebb magassággal nem lehet készíteni. Csapóeső kísérletek bebizonyították, hogy lejtéslépcső alatti és fölötti lemezsávokat nem érdemes közvetlenül egymásba akasztani; sokkal biztosabb megoldást nyújt a teljes elválasztás és a felső lemezsávok alsó végének külön ereszsávra való kifuttatása. Ez a megállapítás a kisebb szerkezeti magasságú lefektetett korcos kialakításra is érvényes. 80 mm 10 mm 28. ábra: Lejtéslépcső gyűrt korccal kialakítva; magasság 8 cm 123

15 29. ábra: Keresztirányú lemezkapcsolat ráforrasztott rögzítősávval és álló-íves korcvég-lezárással.(csak üzemben előkészítve, pl. korcvég-lezárást előkészítő géppel készíthető ily módon.) 30. ábra: Korc-a-korcon keresztirányú lemezkapcsolat, ráforrasztott rögzítősávval: a korcon látszólag folyamatosak. Keresztirányú lemezkapcsolat ráforrasztott rögzítősávval A ráforrasztott rögzítősávval kialakított lemezkapcsolat (29. és 30. ábra) alsó lejtéshatára 10. Ezt a Berlini Műszaki Egyetem csapóeső vizsgálatai is igazolták. E lemezkapcsolat kívülről úgy néz ki, mint az egyszeres fekvőkorc, annál azonban sokkal biztonságosabb, mert a ráforrasztott rögzítősáv és a lemezsávok végének visszahajlítása révén a csomópont kétfokozatúvá válik és e két gát együttesen akadályozza meg a csapadék bejutását (beszívódását). Hagyományos bádogostechnikával a csomópontokban a felülről csatlakozó lemezsávok végének korclezárásait csak olyan módon lehet kialakítani, amelynél nincs szükség nyújtásra (pl. egyenes-álló korcvég-lezárással). A SCHLEBACH cég új, íves-álló korcvég-lezárást előkészítő gépével vált elsőként lehetővé, hogy e csomópontot is igényesen, a lemezvégek íves nyújtásával létrehozott egymásralapolással alakítsák ki (33. ábra). Keresztirányú lemezkapcsolat ráforrasztott rögzítősávval: korc-a-korcon E megoldás a fent leírt ráforrasztott rögzítősávos toldás egyik főleg Svájcban használatos változata, amely annyiban különbözik attól, hogy itt az alulról csatlakozó lemezsáv korcait nem fektetik le, hanem arra a felső lemezsáv korcai mintegy felülnek. Így azt a hatást keltik, mintha a korcok megszakítás nélkül folytatódnának (30. ábra). 31. ábra: Keresztirányú lemezkapcsolat felváltva lefektetett korccal és korc-a-korcon kialakítással; mindkettőnél ráforrasztott rögzítősávval Ez a rendkívül igényes megoldás amelynek kivitelezéséhez komoly szakmai tudás szükséges nagyobb lejtésű, illetve jól látható helyen lévő tetőknél is alkalmazható. Bádogostechnikai szempontból különösen fontos, hogy a csatlakozó lemezsávok egészen pontosan azonos szélességűek legyenek és a korcolási profiljuk is teljesen megegyező legyen. Keresztirányú lemezkapcsolat egyszeres fekvőkorccal Az egyszeres fekvőkorc a legegyszerűbb toldási mód, de csak nagyobb (általában 25 fölötti) lejtés esetén használható. Ha az alulról csatlakozó lemezsáv visszahajtása hosszabb mint a felső lemezsáv aláhajtása (33. ábra), a csomópont még biztonságosabb lehet. E kialakítást már a régi szakirodalom is így ajánlja. 10 mm 30 mm ca. 15 mm 10 mm 250 mm 10 ca. 40 mm 30 mm 32a és b ábra: Keresztirányú lemezkapcsolat ráforrasztott rögzítősávval. Kedvező, ha a rögzítősávok hossza a lemezek sávszélességével azonos (keresztirányú hőmozgás!). 10 mm 30 mm 40 mm a és b ábra: Egyszeres fekvőkorccal kialakított keresztirányú lemezkapcsolat. Ha az alsó lemezsáv visszahajtásának mérete megnövelt, oldala pedig bevágás nélküli, már 25 lejtésű tetőn alkalmazható.

16 Gerinc Általánosan érvényes szempontok A tetők gerincén többek között az alábbi követelmények kielégítését kell megoldani: formai kialakítás, épületfizikai követelmények, porhó elleni védelem, építésszervezési és korctechnikai szempontok. Formai kialakítás Egy 1:1 léptékű gerinc modell alapján a tervezőkben gyakran előítéletek ébrednek a szellőztetett gerinckialakítás iránt: a valóságban egy nagy magasságban lévő tető gerincén ennek megjelenése korántsem zavaró. Az épület megjelenése szempontjából sokkal nagyobb jelentősége van a gerinc és az oromszegély kapcsolatának (39. és 40. ábra). A gerincszellőzőt a tervezői szándéktól függően ki lehet hangsúlyozni, vagy akár az oromszegély letakaró eleme mögé el lehet rejteni. Épületfizikai követelmények A gerinc egy kétrétegű átszellőztetett tetőszerkezetben általában a legmagasabb pont, ahol a lehetőleg vonalmenti kiszellőzés megvalósul. A különálló szellőzőnyílások (pl. az ún. békaszájak ) hatékony kiszellőzésként nem vehetők figyelembe ez tudományosan megalapozott tény (ld. még II. fejezet 1). Éppen ezért egyértelműen törekednünk kell a vonalmenti szellőzésre és a pontszerű szellőzőnyílások használatát a legjobb esetben is az olyan kis felületű tetőszakaszokra (< 3 m 2 )kell korlátoznunk, ahol végképp nincs más megoldás. A szellőzőnyílások kizárólag 25 lejtésű tetőkön alkalmazhatók, de még itt sem csapadékbiztosak. Ezért az ily módon kiszellőztetett tetők alatt második vízelvezető réteget kell kialakítani (ld. II. fejezet 4). A 10 lejtésű tetőket a német szabvány szerint nem kötelező a gerincnél kiszellőztetni, mivel itt a szellőző légrétegben lévő levegő felmelegedéséből eredő nyomáskülönbség jelentősége lecsökken, az eresztől-ereszig átszellőztető szél hatása pedig megnövekszik. Ez a hatás korlátozottan igaz lehet a valamivel nagyobb lejtésű tetőkre is, a hatások összetettsége miatt azonban e területen minden esetet egyenként kell megvizsgálni és csak az összes adottság elemzése alapján lehet dönteni (ld. még II. fejezet 1.3.6). A lapos dongatetők esetében ugyanezen szempontokat kell megvizsgálnunk, az átlagos lejtés alapján. Porhó elleni védelem A gerinckiszellőzés feladata az, hogy az ereszmenti beszellőző nyílással együtt biztosítsa a tető kellő átszellőzését. Azokon a területeken azonban, ahol porhóval kell számolni, a porhó befújásának megakadályozása még fontosabb. A porhó behordásának meggátlására a gerincmenti szellőzés szerkezetébe RHEINZINK perforált lemezt (kör alakú lyukakkal), vagy a RHEINZINK - AERO 63 jelű szellőző lemezt mindenképpen be kell építeni (34. ábra). E terpesztett szellőző lemezek legfőbb előnye, hogy úgy biztosítják a szellőző levegő szabad áramlását, hogy közben a porhó bejutása ellen is hatékony védelmet nyújtanak. Építésszervezési és korctechnikai szempontok A gerincszellőhöz csatlakozó csomópontban a tetőfedő lemezsávok felső végét fel kell hajlítani és a felhajtás peremét mindig egy plusz visszahajtással (ún. vízkorccal) is el kell látni. A vízkorc-visszahajtás a felületre merőlegesen a feltorlódó csapadék ellen természetes akadályt képez. A szerkezeti lehetőségektől és az építészeti szándékoktól függően a lemezsávok végének felhajlítása háromféleképpen történhet: a korcok lefektetésével, gyűrt korccal, vagy (különleges esetben, pl. félnyeregtető felső lezárásánál) állva befutó korcokkal. A lefektetett korcos kialakításnál a lemezsávok korcait a későbbi felhajtás vonala előtt kb.15 cm-re a lemez síkjába le kell hajtani ( fektetni ) és utána a lemezzel együtt fel kell hajlítani. Az anyag túlzott igénybevételének (s az emiatt kialakuló hajszálrepedések) elkerülése érdekében a felhajlítást 2-3 cm sugarú ívvel kell készíteni (35. ábra). Ez a kialakítás csak akkor lehetséges, ha a készítendő felhajlítás mögött még elég hely van ahhoz, hogy a lemezt a korc lekalapálásához a felhajtás teljes magasságában 34. ábra: Porhó elleni védelem, ferdén beépített RHEINZINK -AERO 63 szellőztető lemezből, egy gerincszellőzőben le lehessen fektetni. Ez, a szellőztetett gerinckialakításnál például azt feltételezi, hogy a szellőző gerincsáv faszerkezete csak a RHEINZINK lemezek fektetése után építhető meg (és ehhez szükséges az áccsal való szerkezet-egyeztetés is!). Ennél a viszonylag egyszerűen elkészíthető változatnál a gerinc környezetében egyes esetekben a lemezben kisebb hullámok alakulhatnak ki. Ez összefügg egyrészt a korcok kalapáccsal történő lefektetéséből fellépő nagyobb igénybevétellel, másrészt a keresztirányú hőmozgás viszonylagos korlátozottságával, ami különben műszaki problémát ez esetben nem okoz. Figyelem! Az itt említett megoldással (a lemezsáv felső végénél lefektetett korccal) ellentétben a RHEINZINK elutasítja a lemez alsó végén lefektetéssel kialakított ereszmenti korclezárást. A kettő között az a lényeges különbség, hogy az alsó lemezvégen alkalmazott os visszahajtás éles, míg a felső lemezvégen lévő max. 90 -os felhajlítás viszonylag íves (r = 2-3 cm). Amennyiben a lefektetett korc hely hiányában nem alakítható ki, vagy a részletképzésekkel szemben magasabb esztétikai igényeket támasztanak, úgy gyűrt korcot kell alkalmazni. Ez a tető hajlásszögétől függően a korcmagasságig történő kis bevágással vagy anélkül elkészíthető (36a-c ábra). 125

17 35. ábra: Figyelem: az íves hajlítás a lefektetett korcoknál különösen fontos! 35a ábra: Gyűrt korc kis lejtésű tetőn (bevágás a korcmagasságig) 35b ábra: Gyűrt korc nagy lejtésű tetőn (bevágás a korcmagasságig) 36a ábra: Gyűrt korc kis lejtésű tetőn (bevágás nélkül) 36b ábra: Gyűrt korc nagy lejtésű tetőn (bevágás nélkül) 36c ábra: Kettős gyűrt korc (bevágás nélkül) 37a-c ábra: Az álló korcbefutás kialakításának munkamenete. 126

18 38. ábra: Törtvonalú tető, ahol a töréspont a gyűrt korc nem bevágott változatával készült. Lakóház, Graz (A) 39. ábra: Karcsú gerincszellőző a tetővel párhuzamos felső síkkal. Lakóház, Stafelbach (CH) 40. ábra: Laposabb és szélesebb gerincszellőző, az oromszegélybe integrált véglemezzel. Lakóház, Datteln (D) A korcmagasságig bevágással készülő gyűrt korc arról ismerhető fel, hogy a korcok a tetőfelülettel párhuzamos és felhajlított szára egyértelműen sarkosan fut össze. Az előprofilozott lemezek elterjedése (korcmagasság ~ 25 mm) és a bádogos munkák elvégzésének csökkenő időszükséglete iránti igény azt eredményezte, hogy a gyűrt korc készítésénél a bevágások munkaigényes készítése és eldolgozása ma már egyre kevésbé gyakorlat. A bevágás alkalmazása esetén a korc felső élén a töréspontban egy rendkívül kicsi pontszerű nyílás keletkezik - ennek azonban csak akkor van jelentősége, ha a tetőfelületen álló vagy a szél által felfelé hajtott csapadék jelenlétével kell számolni. Ha a környezeti feltételek miatt beszivárgó nedvességgel kell számolni, a bejutó víz elvezetéséről gondoskodni kell: alsó fóliakasírozással ellátott szellőző alátétszőnyeggel, vagy a szellőző légrés alatti második vízelvezető réteg kialakításával (ld. II. fejezet 1 és 4). A nem bevágott változat a töréspontban oldalnézetből íves. A kivitelezhetőség miatt az ívesítés sugara nem lehet túl kicsi, mivel kislejtésű tetőknél a töréspont fölött a korcmagasságból valamennyit vissza kell vágni ahhoz, hogy az ív egyáltalán kialakulhasson. Meredekebb tetőknél (kb. 30 lejtés fölött) a visszametszés geometriai szempontból már nem szükséges. Ez a megoldás a kisebb lejtésű tetőknél viszont lényegesen munkaigényesebb, mint a bemetszett változat. A bemetszés nélküli változat ezért csak 40 feletti lejtés esetén válik gazdaságossá (36a-b ábra). A tetőfedő lemezsávok hőmozgása számára mindig 1-2 cm szabad teret kell hagyni a gerincszellőző vagy falmenti felhajtás mögött a lemezsávok hosszától függően (ld. I. fejezet 3.3). Álló korcbevezetés esetén (36a-c ábra) ez a távolság a mögöttes szerkezeti elemekig már kivitelezési okokból is adott: e megoldásnál a gyűréseket hátrafektetik és azt követően oldalra hajlítják. Ez önmagában is legalább 2 cm munkahézagot igényel, amely később a hőmozgást lehetővé teszi. Ha azonban a korcbevezetésnek ezt a módját félnyeregtető felső élén alkalmazzák, e dilatációs távolságot tudatosan kell kialakítani. Nyeregtető gerince kiszellőzéssel Egy gerincszellőző (41. és 42. ábra) szükséges minimális szélességét és magasságát a következő szempontok határozzák meg: a szellőző légréteg vastagsága/ tetőlejtés; az időjárási igénybevétel; RHEINZINK perforált lemez, vagy AERO 63 szellőző lemez alkalmazása a szellőző hézagban; az aljzatszerkezet kialakításának módja (pl. készül-e második vízelvezető réteg, stb.). Áramlástechnikai okokból a gerincszellőző belső szabad szélessége legalább 60 mm legyen. A két oldalsó szellőzőnyílás szélessége legalább mm legyen (41. és 42 ábra). A kiszellőző nyílásban alkalmazott bogár és porhó elleni védelem (pl. RHEINZINK perforált lemez vagy AERO 63 szellőző lemez) a szellőző keresztmetszet hatásos keresztmetszetét nem csökkentheti. Ehhez a nyílásszélességet esetleg megfelelő mértékben meg kell növelni. 127

19 A gerincszellőző szerkezete általában fa, vagy fa alapanyagú építőlemez (ld. II. fejezet 3.2). Ennek oka, hogy a szellőző légrétegben felfelé áramló levegő a fém anyagú tartószerkezeten elérhetné a harmatpontot és a benne lévő pára nem kívánt módon lecsapódhatna (ld. Pohl: Fémlemez fedésű átszellőztetett tetők nedvesség elleni védelem 1. kötet 126 o.). A gerincszellőző letakaró elemének lejtése lehetőleg egyezzen meg a tető lejtésével úgy, hogy a letakaráson az esővíz ne állhasson meg, illetve annak toldásaiba ne hatolhasson be (ld. V. fejezet 3). Szellőzés nélküli tetőgerincek Ha a gerinc mentén valamilyen okból nincs szükség a tető kiszellőztetésére, akkor a gerincen alkalmazható a tetőélen használatos valamennyi csomóponti kialakítás. Ezek közül legtöbbször a lécbetétes és az azzal azonos, de lécbetét nélküli ún. kettős derékszögű állókorcos változatot használják. Ezek magassága legalább 6 cm legyen. Ha a kettős derékszögű állókorcos kialakítású fedésnél a korcok állva futnak a gerinchez, akkor ügyelni kell arra, hogy a két oldalról befutó korcok ne érkezzenek egymással szemben. Gerinckialakítás kettős állókorccal A kettős állókorccal képzett tetőgerincek csak rendkívül kivételes esetben használhatók, mivel e kialakítás nem engedi a tetőfedő lemezsávok szabad hőmozgását elégséges mértékben. Ezért alkalmazása csupán a táblás fedéseknél és a kisebb tetőfelépítményeken (pl. tetőablakokon) jön szóba. E gerinckialakításhoz a két oldalról befutó lemezsávok mindig lefektetett korccal csatlakoznak. A korcok e megoldásban sem érkezhetnek egymással szemben, közöttük legyen legalább 10 cm. Csomópont-kialakítás Tetőlejtés Csatlakozási magasság Gerincszellőző/magas változat 5 - < 25 min. 15 cm 25 min. 10 cm Gerincszellőző/alacsony változat 25 min. 6 cm Félnyeregtető/ 5 - < 25 min. 15 cm felső falcsatlakozás 25 min. 10 cm Félnyeregtető/ 3 min. 6 cm felső szabad végző 7. táblázat: Csatlakozási magasságok a tető felső lezárásán. ~ 30 2 x csatlakozási magasság ábra: Szellőztetett gerinckialakítás, lapos változat (tető lejtése 25 ) A széles áttakarások miatt a csatlakozási magasság 60 mm-ig csökkenthető. A lemezsávok csatlakoztatása történhet (ld. 41. és 42. ábra): gyűrt korccal (csatlakozási magasság 100 mm); lefektetett korccal; álló módon befutó korccal: e megoldás kevéssé csapadékbiztos, ezért a fedés alatt második vízelvezető réteget (a légréteg alatti alátétfóliát, stb.) kell betervezni ~ ábra: Szellőztetett gerinckialakítás, magasabb változat (már 3 lejtéstől alkalmazható) Épület- Átfedés Vízorr magasság előreállása (m) (mm) (mm) > > táblázat: Félnyeregtető gerincének ajánlott szerkezeti méretei: függőleges átfedés ( vízküszöb ), vízorr távolsága a faltól ~ 30 A korcok lezárásának módját a csapadékterhelés mértékétől, a szerkezeti kialakítástól, a tető lejtésétől és a lemezsávok hosszától függően kell meghatározni. 43. ábra: A porhó bejutása elleni védelem ferdén rögzített perforált lemezzel, vagy RHEINZINK -AERO 63 szellőző lemezzel. 128

20 44. ábra: Korc nélkül kialakított gerinc. Községháza, Markdorf (D) Korc nélküli gerinc Különösen kislejtésű nyeregtetőknél (amelyeknél nincs lekontyolás) egyes esetekben a gerincen végigfutó korcot teljesen el lehet hagyni; elég a lemezsávok korcait a tető töréspontján megnyújtani és így mindkét oldalt ugyanazzal a lemezsávval lehet fedni. Ez a megoldás akkor alkalmazható, ha a tetőfelület lejtése egyik oldalon sem több mint 7 (a töréspontban a síktörés tehát 15 ). A korcok nyújtását a töréspontban megfelelő célszerszámmal kell végezni (ld. I. fejezet 3.6). A megnyújtott korcokba természetesen korctömítő szalagot kell beszorítani. A korc nélküli gerinc kialakítása más módszerekhez képest viszonylag nagy élőmunkaigényű (az előprofilozott lemezsávok korcainak kinyitása, nyújtása, tömítése és kézi viszszazárása miatt). Dongatetőknél a gerincen átfutó korcok helyszíni nyújtása nem szükséges, mert az előprofilozott lemezsávok géppel is nyújthatók (ld. I. fejezet 3.6). A kislejtésű tetőszakaszokon természetesen a korcokat itt is tömíteni kell. 45. ábra: Félnyeregtető felső éle kiszellőzéssel, korcolt blendével. E csomópontot a felső élen végigvezetett lécbetéttel is el lehet készíteni. Félnyeregtetők gerincei Általánosan érvényes szempontok A félnyeregtető gerince az oromszegély kialakításához elvileg hasonló, formai (és sokszor alkalmazástechnikai) szempontból egységet képeznek és már emiatt is azzal összefüggésben kell megtervezni. Annak érdekében, hogy a gerincképzés letakaró lemeze tökéletesen egyenesvonalú legyen, alá horganyzott acéllemezből készült merevítő profilt kell helyezni (vastagság 1,0 mm). A gerincképzés takarólemezének szélessége legalább cm, mivel annak többnyire le kell takarnia a tető kiszellőző nyílását is. Ezért hossztoldásai nem készülhetnek csak egymásra lapolással, hanem egymásba is kell azokat akasztani egyszerű (beakasztó) fekvőkorccal. Ezen a területen a forrasztásokat esztétikai okokból lehetőleg kerülni kell. A gerinctakaró lemeznek a homlokzat felső élére rá kell takarnia: ennek mértéke függ az épületmagasságtól, de legalább 5 cm (8. táblázat). A takarólemez vízorrának a faltól kialakított távolsága szintén függ az épület magasságától és az időjárási adottságoktól, de legalább 2 cm legyen (8. táblázat). A tetőfedő lemezsávok felső végének lezárásához elsősorban a már említett álló korc- 46. ábra: Félnyeregtető álló-íves korcvéglezárással kialakított felső éle, kiszellőzéssel. befutás javasolt mint esztétikailag legigényesebb megoldás ami 60 mm-es csatlakozási magassággal problémamentesen csatlakoztatható és alig vezet anyagfeszültségekhez. A fedés alatti második vízelvezető réteg kialakítását lásd a II. fejezet 1. és 4. pontjában. Félnyeregtető gerince szellőzéssel A tetőfedő lemezsávok hosszanti korcait általában lefektetve és felhajlítva csatlakoztatják (45. ábra), mert ez nagy biztonságot nyújt. Esztétikailag azonban legigényesebb az álló korcvég-lezárás. A gerinc takarólemezének szélességét az határozza meg, hogy annak takarnia kell az aljzatszerkezetet, a kiszellőző légrést és kellő vízküszöb-magassággal a homlokzat felső élét. Nagy lejtésű tetőknél ebből egy viszonylag nagyobb takarólemez-szélesség adódik (> 25 cm), amit már nem előnyös teljes szélességében egy profilból kialakítani (a hullámosodás miatt). Ezért az ilyen takarószegélyeket egyre gyakrabban korcolt kivitelben, vagy összetettebben profilozott lemezből készítik (47. és 48. ábra). A cseppentő-szegély a kiáramló szellőző levegőt kismértékben lefelé vezeti ez azonban a tapasztalatok szerint az átszellőzést csak alig, vagy egyáltalán nem befolyásolja. 129

21 Félnyeregtető csatlakozása felmenő falhoz (szellőzés nélkül) Ezt a kialakítást ott alkalmazzák, ahol a tető nincs átszellőztetve (pl. előtető), vagy a szellőző légtér a felmenő falon lévő homlokzatburkolat szellőzésével össze van kötve. A felhajlítás töréspontjában általában gyűrt korcot használnak, de szóba jöhet a lefektetett korc alkalmazása is a felhajlítás mögé utólag szegezett léccel (ld. Oldalsó csatlakozás ferde felmenő falhoz ). A felhajtás felső élén mindig vízkorc-visszahajtást kell kialakítani. Ha a csatlakozó felmenő fal nem túl magas, annak burkolata készülhet a tetőfedő lemezsávokból, azok felhajlításával. Ez kb. 1,0 m magasságig problémamentesen megoldható (48. ábra). A falon kialakuló csatlakozási magasság nem feltétlenül a felhajtás magasságában látszik a 49. ábra egy olyan megoldást mutat, ahol a falburkolat lemezsávja korc-a-korcra ültetve rátakar a felhajtásra és a végén lévő visszahajtás így a tető-töréspontba kerül. Ezt megcsinálni azonban valódi szakembert igényel! Félnyeregtető csatlakozása felmenő falhoz (kiszellőztetéssel) A kiszellőzés nélküli változattal szemben a szellőztetett falcsatlakozás egy kétütemű csomópont (51. ábra). A fedési lemezsávok korcai a felhajlítás vonalában gyűrt korccal, álló korcbefutással, vagy lefektetetten alakíthatók ki. Az utóbbi esetben a csomópont (aljzat) felhajtás mögötti részét csak a lemezsávok felhajlítása után lehet elkészíteni második ütemben (mert különben nincs hely a korcok lekalapálásához). 47. ábra: Összetett profilú (gerinc- és) oromszegély-takarólemez: nagylejtésű tetők széles szegélyeinél javasott. 49. ábra: Félnyeregtető csatlakozása felmenő falhoz, ahol a keresztirányú lemezkapcsolat látszólag a töréspontban van a valódi csatlakozási magasság azonban (nem láthatóan) 10 cm. 48. ábra: A tetőfedés lemezsávjai a felmenő falon is továbbfutnak (kb. 1,0 m magasságig). 50. ábra: Gerinckialakítás lécbetéttel és álló korcbefutással (lécbetét alkalmazása esetén a korcok érkezhetnek egymással szemben). RHEINZINK Oktatóközpont, Berlin (D) 51. ábra: Félnyeregtető szellőztetett csatlakozása felmenő falhoz, gyűrt korccal. Ha a csomópont lefektetett korcokkal készül, a szerkezet hátsó része csak a tetőfedő lemezsávok felhajlítása után fejezhető be. 130

22 Tetőélek Általános szabályok A tetőélek ( élgerincek ) a gerincekhez hasonlóan az épület olyan részleteihez tartoznak, amelyek annak megjelenését jelentősen befolyásolják. A valódi mesterségbeli tudás éppen e részletek jó minőségű kialakítása alapján ismerhető fel. A tetőélhez ugyanúgy mint a gerinchez a tetőfedő lemezsávok felső végződése csatlakozik. Ezért a kivitelezésnél ügyelni kell arra, hogy a lemezsávok hőmozgásához a felhajtás mögött elég tér legyen biztosítva. Így e csomópont karcsúsága behatárolt, ami azonban sokkal kevésbé befolyásolja a formai megjelenést mint azt néha feltételezik. A tetőél és a gerinc csatlakozási pontját (és a többi részletet is) mindig hozzá kell igazítani a tetőn kialakult csatlakozási magasságokhoz. Ez a magasság a tetőélen 4 és 6 cm közötti. Állva befutó korcokkal kialakított tetőél E megoldás igen igényes megjelenésű, mivel a korcok lefektetés és látható törés nélkül futnak be a tetőélbe (50. ábra). A csatlakozás legkisebb magassága amit egyébként a lejtés határoz meg itt már kivitelezési okokból is 4 cm és így nem különbözik a többi tetőél-kialakítási mód magasságától. Az állítva befutó korcokkal kialakított tetőél Svájcban a leggyakrabban kivitelezett tetőélcsatlakozások közé tartozik. Az ily módon kialakított tetőél lécbetét nélküli kivitelezése rendkívüli szaktudást igényel - és akkor is csak kissé egymástól eltolt korcokkal. Általában azonban a lécbetéttel való kialakítás javasolt: a léc szélessége legalább 4 cm, így a takaróléc látható mérete végül kb. 7 cm. 52. ábra: Lécbetéttel készült tetőél: szerkezetileg szükséges szélessége ellenére karcsú hatást kelt. Lakóépület, Soest (D) Lécbetéttel a csatlakozó állókorcok a csomópont-kialakításban a hátsó oldalra behajlított részei egyszerűbben alakíthatók ki és a tetőfedési lemezsávok egymással szemben tudnak érkezni mint ahogy az formai okokból is gyakran megkívánt. Tetőél lefektetett korcokkal Ez az Európa-szerte széles körben elterjedt kialakítás készülhet lécbetéttel, vagy anélkül ( ábra). A korcokat lejtésirányban kell lefektetni (ld. III. fejezet 1.2: Csatlakozási lemezsávok ). A korcok egymással szemben futhatnak be lécbetéttel és anélkül is. Az él átható szélessége legalább 4 cm (54. ábra). 53. ábra: Tetőél két oldalról lefektetetten csatlakozó korcokkal. Közösségi Ház, Leeds (GB) Tetőél kettős állókorccal Kettős állókorc tetőélen csak kis felületeken (pl. kontyolt tetőablakokon, ahol a csatlakozó lemezsávok hossza 2 m) ill. a táblás fedéseknél alkalmazható, mivel a tetőfedő lemezsávok egymástól független hőmozgását nem engedi elégséges mértékben. Bár ez a kialakítás a leginkább karcsú, de nem készíthető el úgy, hogy vonalvezetése teljesen egyenes legyen pedig ez általában megkívánt. Ennek okai az alábbiak: A tetőélbe befutó korcok az élen végigfutó kettős állókorcban lemezrétegek többszörös egymásra lapolódása miatt változó vastagságot okoznak. Ez és a többszörös hajlításból eredő feszültségek pedig az él vonalát hullámossá teszik. A sok egymásra fedő lemezréteg miatti zavaró felvastagodás következtében az él két oldalán a korcok csak egymástól mintegy 10 cm-re eltolva futhatnak be. A vastagság csökkenthető a csomópontban takart sarkok kivágásával is, de az ilyen kivágásoknál elkövetett legkisebb hiba is veszélyeztetheti a fedés tömörségét. Az élen végigfutó korc azonban mindezekkel együtt sem lesz tökéletesen egyenesvonalú. 54. ábra: Tetőél lefektetett korcokkal (itt lécbetét nélkül, ún. kettős derékszögű állókorcként ). 131

23 55. ábra: Kiszellőztetett tetőél és gerinc: struktúráló hatása igen erős. Klinika, Bayreuth (D) 56. ábra: Ferde orommenti mélyített vápacsatorna. A csatorna mélysége az eresznél csökkentett. Városi Sportcsarnok, Wetzlar (D) Szellőztetett tetőél Beépített tetőtérnél a tetőél mentén (az egyes szarufaállások között) néha problémás szellőzési csapdák alakulhatnak ki, hacsak nem történik műszaki intézkedés az aljzat alatti légtér kiszellőztetésére. E probléma kiküszöbölésére a legjobb megoldás a gerinckiszellőzés csomópontját értelemszerűen a tetőélen is alkalmazni (41. és 55. ábra). Vápák Általános szabályok Az egyes vápakialakítások alkalmazhatóságát elsősorban a vápa és a tetőfedő lemezsáv csatlakozásának vonalában adott lejtés határozza meg. A vápalemezek hossztoldásainak megoldását pedig a vápa középvonalában meglévő lejtés alapján kell kiválasztani (ld. V. fejezet 1.4). Derékszögben egymáshoz csatlakozó tetőfelületek esetén ökölszabályként megállapítható, hogy az alacsonyabb lejtési tartományokban a vápa lejtése kb. 70 %-a a tető lejtésének (fokban számolva). Eszerint két 10 -os tető csatlakozásában lévő vápa lejtése 7. A vápalemez-sávok anyagának vastagsága min. 0,8 mm. Süllyesztett vápák ( 10 ) A 10 -os lejtésű tetők vápáit mélyítve kell kialakítani (57. ábra). Ezt már a tervezés során figyelembe kell venni, mivel ez a csomópont mind a tető szerkezetének kialakítására, mind a tető vízelvezetésének megjelenésére hatással van (ilyenkor az eresz menti csatornát is általában mélyebben kell elhelyezni). A vápalemezt mélyített profilként kell előkészíteni. Az egyes elemeket 3-10 vápalejtés esetén forrasztva kell csatlakoztatni (a mozgáslehetőséget rugalmas betétes dilatációs elemekkel biztosítva). A mélyített vápa számára az aljzatban egy 15 cm szélességű és 6 cm mélységű csatornát kell biztosítani. A vápa fenéksíkja és a csatorna közötti szintkülönbség csökkentése formai okokból gyakran kívánatos, mivel a tető vízelvezetésének szintje általában szükségszerűen e fenéksíkhoz igazodik (56. ábra). A mélyített vápa egyik Svájcban kedvelt megoldását mutatja az 57. ábra. Ennél, a tetőfedő lemezsávok végének beakasztására egy-egy a vápalemez anyagából egyben kihajlított orr szolgál, a tetőfedés alá benyúló szakasz végén pedig még egy-egy vízkorc-visszahajtás is van. Ez a megoldás a torlódások miatt kialakuló víz-visszaszivárgás ellen a legnagyobb biztonságot nyújtja, viszont az esetleg szükséges hosszirányú toldások nehezen készíthetők el. Kónikus lemezsávokkal képzett vápa (alkalmazható, ha a tető hajlásszöge 7,1 ) A kislejtésű tetőkön alkalmazható másik megoldás a kónikus lemezsávokkal kialakított vápa (60. ábra). Ehhez nincs szükség az aljzatban kimélyített csatornára sem. A kialakítás legfontosabb szempontjai azonosak a kettős állókorcos fedés ismertetésének kónikus lemezsávokról szóló részében leírtakkal (III. fejezet 1.2). Vápa ráforrasztott vagy hajlított rögzítősávval A ráforrasztott rögzítősávval készülő vápákhoz csatlakozó tetőfelületek legkisebb megengedett lejtését a 9. táblázat mutatja. Az aljzatban e vápakialakításhoz sem kell semmilyen változtatást végezni. A két oldalról befutó tetőfedő lemezsávok közötti szabad sáv szélessége változó, de az egymásra fedés szélessége legalább 250 mm legyen Ez alapján a vápalemez kiterített szélessége legalább 600 mm (58. és 61. ábra). A fedési lemezsávokat be lehet akasztani a vápalemezből egyben kihajlított rögzítősávba is. Mivel ennél a toldások nehezen megvalósíthatók, a vápa teljes hossza nem lehet több, mint egy elem hossza ábra (balra): Svájci típusú mélyített vápa egy lemezből hajlított beakasztással, kétszintű vízelvezetésként kialakítva: az alsó vízelvezető réteg szigeteléssel, a felső lemez struktúrált alátétlemezen (ENKAMAT 7008) 58. ábra: Vápakialakítás ráforrasztott rögzítősávval.

24 59. ábra: Kónikus lemezsávokkal kiképzett vápa. Steigenberger Avance-Hotel, Kaprun(A) 61. ábra: Vápakialakítás ráforrasztott rögzítősávval (kiterített szélesség kb. 600 mm). WLK Gyógyászati Központ, Paderborn (D) Csatlakozása a vápa lemezéhez 60. ábra: Vápavégződés eresznél, (tudatosan) szűkített tengelytávolságú kónikus lemezsávokkal. 62. ábra: Vápakialakítás egyszeres fekvőkorccal. Veltins Sörfőzde Irodaépülete, Meschede (D) Tető hajlásszöge Vápa egyszeres beakasztó korccal Ez a legegyszerűbb vápakialakítás, de csak viszonylag nagyobb lejtések esetén alkalmazható (62. és 63. ábra). A hozzá csatlakozó lemezsávok legkisebb lejtését a 9. táblázat mutatja. A vápalemez-sávok hossztoldásainak kialakításánál (ld. V. fejezet 1.4) figyeljünk arra, hogy a vápa csak akkor éri el a 25 -os lejtést, ha a csatlakozó tetőfelületek lejtése legalább 33! Két oldalról bekorcolt vápa A két oldalról kettős korccal bekorcolt vápalemezt elsősorban Svédországban alkalmazzák és ott is már csak táblás fedéseknél (hasonlóan mint a tetőélen végigfutó kettős állókorcot). E megoldásnál a vápalemezhez két oldalról befutó lemezsávok hosszirányú korcait lefektetik és így alakítják ki a vápával párhuzamos kettős állókorcokat, amelyeket aztán a víz akadálymentes lefutásának biztosítására a lemezsávok középső szakaszain folyásirányba lefektetnek. Ebben a kialakításban a vápalemez és a fedés hőmozgása nem tud egymástól függetlenül, akadálymenetesen lejátszódni és az így kialakuló feszültségek az anyagban repedésekhez vezetnek. Így ezt a csomópontképzést hangsúlyozottan nem javasoljuk alkalmazni különösen szalagfedésekhez nem. Vápa egyszeres fekvőkorccal 30/40 mm 25 Vápa ráforrasztott rögzítősávval 10 Süllyesztett vápa, egyben hajlított beakasztással < táblázat.: A fedési lemezsávok oldalsó csatlakozása a vápa lemezéhez 63. ábra: Vápakialakítás egyszeres fekvőkorccal. 133

25 64. ábra: Oromszegély-csatlakozás géppel előprofilozott szélső fedési lemezsávval: az oromszegély takarólemeze a kis korcra egyszerűen rá van korcolva. < 25 lejtés esetén korctömítő szalag alkalmazása szükséges. 65. ábra: A szélső lemezsáv helyszíni felhajlításával készülő oromszegély (karcsú változat) 68. ábra: Oromszegély-csatlakozás felhajtás nélkül 134 Oromszegélyek Általános szabályok Egy oromszegély műszaki megoldása és méretei meghatározása során mindig tekintettel kell lenni az eresz és a felső tetőszegély kialakítására is. A épület megjelenése szempontjából különösen az oromszegély és az eresz kapcsolata fontos. Így e csomópontok megtervezésénél érdemes mindig háromdimenziós összefüggésekben gondolkodni (66. ábra). Az oromszegély akkor szép, ha abszolút egyenes vonalú. Ennek eléréséhez a szegély takarólemezét mindig egy horganyzott acéllemez anyagú merevítősávval (vastagság: 1,0 mm) kell megtámasztani. Mivel az oromszegély általában jól látható, különösen fontos a zavaró hullámosodások kizárása: ezt megnövelt anyagvastagságú takarólemez alkalmazásával ( 0,8 mm), ill. nagyobb szélességek esetén korcolt vagy összetett profilú kialakítással érhetjük el. Az oromszegély-lemez a többnyire más anyagú falszerkezet felső élére rátakar. A takarás függőleges magassága függ az épületmagasságtól, de legyen 50 mm (10. táblázat). Az előreállás (a faltól mért vízszintes távolság) szintén az épületmagasságtól függ, de legyen 20 mm (10. táblázat). Az oromszegély-lemez toldásai általában szintén szem előtt vannak. A zavaró elnyílások elkerülése érdekében ezért egyszerű átlapolást csak 8 cm-es blende -szélességig lehet alkalmazni, afölött egyszeres fekvőkorcos egymásba akasztást kell kialakítani. E területen a forrasztott kapcsolatokat kerülni kell. Az oromszegély tető felőli csatlakozási magassága mindig a választott részletkialakítástól függ, ezért azt az egyes megoldásoknál külön-külön ismertetjük. 66. ábra: Az oromszegély és az eresz kapcsolódásának egyik megoldása. Lakóház, Datteln (D) Oromszegély-csatlakozás előprofilozott lemezsávval, korc befelé E csatlakozás viszonylag kevés munkával készíthető el, mivel a tető felől egy szokásos előprofilozott lemezsáv csatlakozik, 25 mmes korcmagassággal, kis korccal (64. ábra). 25 -os lejtés alatt ennek tetejére korctömítő szalagot kell rögzíteni. Az oromszegély takarólemezét a szélső lemezsáv peremére csak egyszeresen kell rákorcolni, hogy ne alakulhassanak ki olyan feszültségek, amelyek a takarólemez hullámosodását okozhatják. Ha itt az így kialakult derékszögű állókorcos megjelenés helyett egy még karcsúbb vonalat igényelnek, akkor a későbbiekben ismertetett, helyszíni felhajlítású peremcsatlakozást lehet alkalmazni. Oromszegély-csatlakozás előprofilozott lemezsávval, korc kifelé Az előbb ismertetett csomóponttól e kialakítás annyiban különbözik, hogy a tetőfedés szélső lemezsávja nagy korccal csatlakozik (69. ábra) mégpedig úgy, hogy a külső oldalon láthatóvá válik. E részletképzés bármely lejtésnél korctömítő szalag alkalmazása nélkül használható. 67. ábra: Szegmensekből készült oromszegélyezés-letakarás. A toldások egyszerű fekvőkorcokkal készültek. Tornaterem, Hamburg-Bergedorf (D) A szélső lemezsáv helyszíni felhajlításával készülő oromszegély, karcsú változat E csomópont különösen karcsú tetőperemet képez, ezért rendkívül jól illik a kettős állókorcos fedésekhez (65. ábra). A szélső felhajlítás magasságát az épület magasságától függően kell meghatározni, a 10. táblázat alapján. Oromszegély-csatlakozás felhajtás nélkül E kialakításban nem készül külön oromszegély-takarólemez, hanem a szélső tetőfedő lemezsáv pereme hajlik le és képez egyben vízorrot is (68. ábra). Ezért nincs szükség felhajlításra sem: így e csomópont oldalról nézve a legkeskenyebb oromszegély-változat. Alkalmazásánál ügyelni kell arra, hogy félnyereg tetőknél a csatlakozó felső csomópontban szintén nem lehet felhajtás. Figyelem! 25 alatti lejtés esetén formai okokból az oromszegélyhez csatlakozó szélső lemezsávban keresztirányú kapcsolat nem lehet: azt egy hosszból kell készíteni! Az oromszegély menti első hosszanti korc távolsága az oromszegélytől 150 mm. Épületmagasság Függőleges Vízorr előreállása Oromszegély-csatlakozás átfedés (mm) (mm) magassága (mm) < 8 m > 50 > * 8-20 m > 80 > * m > 100 > * Ha a tető lejtése 10, vagy a helyi csapadékterhelés különösen nagy, a csatlakozási magasság inkább 60 mm legyen 10. táblázat: Az oromszegély ajánlott szerkezeti méretei, az épület magasságától függően (csatlakozási magasság: ha a tetőfedési lemezsávok oldalsó felhajtására a takarólemez egyszeres beakasztással kapcsolódik)

26 69. ábra: Oromszegély-csatlakozás a szélső profilozott fedési lemezsáv kifelé fordított nagy korcával. Ezt a csomópontot gyakran alkalmazzák íves tetőablakok felső élén. 72. ábra: Oromszegély lécbetéttel 71. ábra: Klasszikus oromszegély, lécbetéttel. VEW Info-Center, Datteln (D) 70. ábra: Összetett profilú széles oromszegély, árnyékfugákkal a nagylejtésű tetőknél építészeti okokból igen ajánlott kialakítás. Abteiberg Múzeum, Mönchengladbach (D) A szélső lemezsáv helyszíni felhajlításával készülő oromszegély, lécbetéttel A kialakítás elve ugyanaz mint a lécbetét nélküli változatnál, de a tető peremén rögzített tetszőleges szélességű lécbetét segítségével a perem építészeti hangsúlyt kaphat (72. ábra). Oromszegély korcolt takarólemezzel Ha az oromszegély szélessége építészeti vagy szerkezeti okokból 25 cm, akkor a letakaró lemez egy elemből hullámosodásmentesen már csak 1,2 mm vastagságú táblalemezből alakítható ki. Ilyenkor jó megoldást nyújt a korcolt takarólemez, melynél a lemezvastagság 0,8 mm, a korcolási tengelytávolságot pedig csökkenteni kell: általában cm-re, ha más ezzel együtt látható korcolt felülethez nem kell igazodni, (73. ábra). 73. ábra: Oromszegély korcolt takarólemezzel. Lakóház, Datteln (D) 74. ábra: A szélső fedési lemezsáv lehajlított peremével kialakított oromszegély. A látható csökkentett magasságú perem a vízorrképzéshez szükséges áttakarásból adódik. Vitra Design Múzeum, Weil/Rhein (D) Svéd és alpesi kialakítás E megoldásban az oromszegély takarólemeze egy kétszer megtört merevítősávra ül fel (75. ábra). Ezzel a vízorr úgy alakítható ki, hogy az aljzatszerkezetet nem kell a fal síkján túlnyújtani. 75. ábra: Svéd/alpesi kialakítású oromszegély 135

27 76. ábra: Oromszegély mögötti lejtéslépcső kialakítása. Az oromszegély mindig magasabb a lejtéslépcsőnél 77. ábra: Fémlemezfedés csatlakozása vakolt falhoz. Egyházi közösségi központ, Saarlouis (D) 78. ábra: Oldalsó falcsatlakozás téglafalhoz. Városháza, Neuss (D) 79. ábra: Oldalsó falcsatlakozás RHEINZINK -falburkolathoz, különböző kialakítású viharlécekkel Összetett profilú oromszegély Nagylejtésű félnyeregtetőknél, ahol az oromszegély és a tető felső peremének takarólemeze a sarkon egymáshoz csatlakozik (átfordul), az oromszegély geometriai okokból viszonylag széles lesz. Ez a szélesség optikailag úgy csökkenthető, ha az oromszegélyt a lejtésiránnyal párhuzamosan sávokra osztjuk. Az egyes sávokat árnyékfugás kapcsolattal kell egymáshoz csatlakoztatni (47. és 70. ábra). Lejtéslépcsővel osztott tetőfelület oromszegélye Ha az oromszegély nem követi a lejtéslépcsőt, az alsó lemezsáv fölött jelentős oldalmagasság alakul ki (különösen több lejtéslépcső esetén). E problémára mutat bevált megoldást a 76. ábra. Oldalsó falcsatlakozások Általános szabályok Az oldalsó falcsatlakozások látszótégla burkolatú, vakolt felületű, vagy korcolt fémlemezfedésű falakhoz is csatlakozhatnak. A homlokzatképzés módja meghatározza a tetőfedés szükséges szegélyezési megoldásait és csatlakozási magasságait. Míg egy korcolt homlokzatburkolathoz való csatlakozásnál (egyszeres beakasztó-korccal) a felületről visszacsapódó víz elleni védelem már 6 cm ( 25 lejtésnél) 10 cm ( < 25 lejtésnél) felhajtás esetén biztosított, minden más esetben a felhajtás szükséges magassága 4-5 cmrel megnövekszik. Ahol télen a tetőn álló hóval kell számolni, ott 25 lejtés alatt a csatlakozási magasság nem lehet kevesebb mint 15 cm. A falmenti felhajtás felső élén mindig kell egy vízkorc-visszahajtást a csapóeső ellen kialakítani. A cserépfedésekhez kialakított csatlakozásoknál a felhajlítás magassága a cserép felső síkjától 6,5 cm (a Német Tetőfedő Szövetség irányelvei szerint). 136

28 80. ábra: Ferde falcsatlakozás felmenő falhoz. Krefeld (D) Oldalsó falcsatlakozás RHEINZINK - burkolatú vagy vakolt falhoz Ha az oldalról csatlakozó felmenő fal burkolata korcolt RHEINZINK fémlemez-fedés, akkor annak alsó éléhez a fedés oldalsó felhajtása egyszeres beakasztó korccal csatlakozik az Általános szabályok részben ismertetett magasságban. Ha az oldalsó fal burkolata vakolat (77. és 79. ábra), mindenképpen biztosítani kell, hogy a fémlemezfedési munka csak a kőművesmunkák teljes befejezése után kezdődjön el, mivel a tetőre már felhelyezett RHEINZINK - lemezek megvédése a lehulló vakolattól szinte lehetetlen. Még ha fóliaterítést alkalmaznak is, fennáll a veszély, hogy egy eső esetén a víz a fólia alá bejut és ott bezáródva nagyfelületű cink-hidroxid képződést okaz. Vakolt falhoz csatlakozás esetén a lemezsáv felhajlított peremét viharléccel kell letakarni. Javasoljuk, hogy a viharléc a hátsó felületére rögzített tömítőszalag közbeiktatásával legyen a falhoz szorítva feszítőékekkel (dübelekkel). 81. ábra: Oldalsó csatlakozás látszótégla burkolatú falhoz. A csomópont-kialakítás figyelembe veszi a szükséges technológiai sorrendet: elsőként a kőműves munkák készülnek el és csak ezután kezdődik a RHEIN- ZINK lemezek fektetése. A 79. ábra egy olyan két elemből álló viharléc-megoldást is bemutat, ami a bádogos- és vakoló munkák szakszerű elválasztását biztosítja. Ennél a felhajtás felső élét letakaró viharléc itt egy vakolattartó lemezsávba van beakasztva, (vastagság 0,8 mm) amit a vakolás megkezdése előtt kell a falon rögzíteni. (Ehhez természetesen egyeztetni kell a vakolást végző szakvállalkozóval.) Így a később elkészülő fémlemezfedési munkák utólagos csatlakozása gond nélkül megoldható. A vakolattartó lemezsáv felső éle legalább 15 -ot kifelé lejtsen. Oldalsó falcsatlakozás látszótégla burkolathoz Az előbbi megállapítás, mely szerint a RHEIN- ZINK fémlemezfedési munkák csak a kőművesmunkák teljes befejezése után kezdődhetnek el, igaz a látszótégla burkolatú falakhoz való csatlakozás esetén is. Ha ez nem biztosított, akkor a felületen foltosodást okozó habarcsmaradványok, lábnyomok, sőt mészlefolyási csíkok maradnak. 82. ábra: A korcokkal nem párhuzamos felmenő falhoz kialakított csatlakozás csomópontja Annak érdekében, hogy e követelmény kielégítése biztosított legyen, a téglaburkolatot lehetőleg rozsdamentes acélból készülő konzolról kell indítani. A fedés oldalsó felhajtását e konzol alatt lehet utólag kialakítani. Így a homlokzatról lefolyó esővíz kifogástalan elvezetése megoldott, egyúttal megszűntethető egy olyan hibaforrás is ami az építési gyakorlatban sokszor előfordul. A fedési lemezsáv oldalsó felhajlítását fércsáv rögzíti (81. ábra). Az eresz- és gerinccsatlakozásokat lehetőleg üzemben kell előkészíteni. A csatlakozási magasságokra vonatkozóan az Általános szabályok részben leírtak érvényesek. Ferde csatlakozás felmenő falhoz Ha a fal és a tető összemetsződésének vonala a korcokkal nem párhuzamos (80. ábra), akkor a csatlakozást - kivitelezhetőségi okból két részből álló csomóponttal kell kialakítani (82. ábra). A ferde összemetsződés mentén elvágott fedési lemezsávok korcait lefektetik és úgy hajlítják fel. Ezután a felhajlítás mögött egy betétlécet rögzítenek, amelynek szélessége 2 cm-rel több, mint a felhajlítás és a visszahajtás együttes mérete. E betétlécet egy külön lemezsávval kell letakarni. A letakaró sáv falhoz csatlakozását ugyanazon elvek alapján kell kialakítani, mint más esetben. (A lemezsávok ferdén csatlakozó felső végét álló befutású korcokkal is ki lehet alakítani.) 137

29 III. 1 KETTŐS ÁLLÓKORCOS FEDÉS/ÁTTÖRÉSEK 1. ábra: Ablakszegélyezés: a hátrész-lemez az ablak mögé visszahúzott hajtással van bekötve: ezáltal az ablakkeret kevésbé emelkedik ki lejtésirány III. 1.4 Áttörések 2. ábra: Tetőáttörés szegélyezése 25 feletti lejtésű tetőn: az előrész-lemez ferdén van bekorcolva Az áttörések szegélyezése a bádogostechnikával készülő fémlemezfedések egyik legfőbb erőssége. A RHEINZINK -nél ehhez hozzájárul még az az előny is, hogy az anyag jól forrasztható, így a kisebb áttörések kialakítása egyúttal a kivitelező szakembereknek is alkalmat nyújt mesterségbeli tudásuk bizonyítására. A tetőáttöréseket mindig úgy kell kialakítani, hogy ne akadályozzák a fedési lemezsávok hőmozgását. Ezt elsősorban azzal biztosíthatják, ha a lemezek felhajtása mögött mindenütt elegendő szabad teret hagynak. A tető többi felületétől való független hőmozgás biztosítására az áttörés két oldalán sokszor annak helyzetétől és méretétől függően egyegy lécbetétet kell rögzíteni, a tető teljes hoszszában. A tetőhéjazaton átvezetett elemeket (pl. antennákat) megfelelő korrózióvédelemmel kell ellátni, hogy elkerüljük a fedés elszíneződését. A rozsdás lefolyási nyomok ugyanis lényegesen rontják az épület összképét. A tetőáttörések fölötti hátrész alatt gyakran éket kell kiképezni. Kis áttörések (pl. strangszellőző) esetén ez az ék a lecsúszó hó elleni védelmet szolgálja, míg nagyobb szélességű áttöréseknél alapvetően a vízelvezetést. Beépített tetőterek fölötti fémlemezfedéseknél a nagyobb tetőáttörések gyakran akadályozzák a szellőző légrésben lévő levegő felfelé áramlását (egyes szarufaközöket lezárva ill. megszakítva). Ez esetben már a tervezés során megfelelő műszaki intézkedéseket kell tenni a levegő akadálymentes áramlásának biztosítására, továbbá az aljzatot ennek megfelelően kell kialakítani. Az egyes konkrét problémák megoldásában kérje alkalmazástechnikai tanácsadó szolgálatunk segítségét! 3. ábra: A kémény mögött ékkel kiképzett hátrész-lemez oldalsó kapcsolata Az áttörések geometriailag lehetnek szögletes és kerek kialakításúak; a forma egyúttal meghatározza a szegélyezés bádogostechnikai megoldását is. A szögletes áttöréseknél (pl. kémények, tetőfelülvilágítók) a fedés lemezét minden oldalon fel kell vezetni annak falára a lejtéstől függően a fedés síkjától cm-re. Lemezsáv-szélességű szögletes tetőáttörés Az egy lemezsáv-szélességű tetőáttöréseknél alulról a fedés korcait az áttörés oldalsíkjaiban vezetve, a sarkoknál bevágás nélküli gyűrt korccal, vagy elsősorban nagyobb lejtés esetén íves átmenettel lehet felvezetni. Így annak mellső burkolatát keresztirányban bekorcolt előrész-lemez nélkül lehet kialakítani (4. ábra). (Az áttörés mögött a keresztben bekorcolt hátrész-lemezt ekkor sem lehet elhagyni, mert az egyenesen befutó korcok között egyébként lefolyás nélküli medence alakulna ki.) Szögletes tetőáttörés előrész-lemezzel A nagyobb szélességű több lemezsávot is megszakító tetőáttörések mellső részét keresztben bekorcolt előrész-lemezzel kell burkolni. 4. ábra: Lemezsáv-szélességű tetőáttörés kialakítása Az oldal-, a hátrész- és az előrész-lemezek egymáshoz lefektetett kettős állókorcokkal és ún. gyűrt hajlításokkal kapcsolódnak. Az oldal- és előrész-lemezek közötti korc a környezeti adottságoktól és a lejtéstől függően futhat ferdén vagy lejtésirányban (2. és 5. ábra). Az oldalrész- és hátrész-lemezek összedolgozására szintén két lehetőség van. Közép- Európában igen elterjedt az íves gyűrt hajlítással kialakított kapcsolat az előrész- és az oldalrész-lemezek összedolgozásával analóg módon (a 2. és 5. ábra ezt a megoldást mutatja). Észak-Európában inkább a hátrész mögé, belülre visszahúzott hajlítással (az ún. finn korccal ) oldják meg e csomópontot (1. ábra). Ennek előnye elsősorban akkor jelentkezik, ha (pl. a tetőablakoknál) a kereten egy letakarás ül fel és a csatlakozásoknak el kell férniük annak vízorrja alatt. Különösen a síkban fekvő tetőablakok előregyártott típus-keretei hagynak szűk helyet egyes esetekben még a korcmagasságnál is lejjebb érve. További előnye, hogy az áttörés és a mellette lefutó korc közötti távolság kevesebb lehet. 5. ábra: Tetőáttörés szegélyezése keresztben bekorcolt előrész-lemezzel. Valamennyi korcba tömítőszalagot kell beszorítani. lejtésirány 138

30 6. ábra: Kör alakú tetőáttörés lágyforrasztással kialakított szegélyezése (csövek, rudak átvezetése).az áttörés a korctól legalább 5 cm-re legyen. III. 1 KETTŐS ÁLLÓKORCOS FEDÉS/ÁTTÖRÉSEK 7. ábra: RHEINZINK -ből készült VELUX beépítő keret felső és alsó csatlakoztatása 8. ábra: Forrasztott-korcolt kombinált megoldás kör alakú tetőáttörések kialakítására. A korcnak mindig az áttörés tengelyébe kell esnie. 9. ábra: Hóban gazdag vidékeken a csőáttörések mögött (itt: strangszellőző) merevítő nyak kialakítása javasolt. (E nézet a gerinc felől mutatja a megoldást.) VELUX ablakok beépítése A szabvány méretű, sorozatban gyártott, tetősíkban fekvő ablakok takarókeretei általában a bádogosmunkák igényeinek figyelembevétele nélkül vannak kialakítva. Ezek vízorrai többnyire túl szorosan illeszkednek az ablakkeret mellé, így a fémlemezburkolat szakszerű csatlakoztatását jelentősen megnehezítik, vagy lehetetlenné teszik. Ezért a VELUX és a RHEINZINK cég együttműködve kifejlesztett egy a VELUX tetőablakok szabványos takarókerete alá illeszkedő beépítő keretet, ami az állókorcos RHEIN- ZINK fedésekbe való szakszerű beépítést lehetővé teszi (7. ábra). Ez az előregyártott elemekből készülő beépítő keret minden olyan lejtéstartományban használható, amelybe a VELUX-tetőablakok beépíthetők. Nagy előnye, hogy az egyes elemek könnyen csatlakoztathatók egymásba, így az ablak beépítése jelentősen leegyszerűsödik és a keret alkalmazása nincs meghatározott korctávolságokhoz kötve. A beépítés módjára vonatkozó további információkat a kerettel együtt szállított útmutató tartalmazza. A lemezsávok szélességénél kisebb, kör alakú áttörések A kör alakú tetőáttörések általában rudak és csövek tetőn való átvezetésére szolgálnak. (A rudak közé tartoznak például az antennák, a tetőreklámok és a korlátok tartóoszlopai, míg a csövek közé a strangszellőzők és a rozsdamentes acélból készült kémények.) A fedésen átvezetett rúd vagy cső köré a fedésre egy gallért kell forrasztani, aminek magassága 15 cm (6. ábra). A rudaknál e fölé egy a felső élén tömített letakaró harangot kell rögzíteni. A csövek általában alacsonyabbak, és csak kis mértékben nyúlnak a körítő gallér fölé, így annak letakarása sokszor a cső takarósapkájával történik. Magasabb csövek esetén a gallér vízkorc-visszahajtása gyakran a cső korctechnikával készült burkolata alá fut be. El kell kerülni, hogy a tetőáttörések mellett a fedési lemezsávok korcai 5 cm-nél közelebb fussanak, mert ez az a távolság, ami feltétlenül szükséges a forrasztáshoz. Ha a korchoz való közelséget semmiképpen nem lehet elkerülni, akkor az áttörés tengelye essen egybe a korccal, így azt a csőre föl lehet vezetni (lásd alább). Ha mindezek nem lehetségesek, keresztirányú korcot kell kialakítani. Havas vidékeken a csövek hátrészéhez (nyakcsatlakozásához) érdemes egy merevítő éket forrasztani (9. ábra). A lemezsávok szélességénél nagyobb, kör alakú áttörések Ha ezek az áttörések csak egy korcot szakítanak meg, akkor a körbedolgozás megoldható a korctechnika és forrasztás egyfajta kombinációjával is. Az áttörés tengelyének ekkor a korc vonalára kell esnie. Ennél, a cső elején és nyakában egy-egy gyűrt korcot készítenek, amelyhez a tetőfedési lemezsávokat úgy vágják ki, hogy a függőleges korcszakaszok mellett legalább 2-3 cm szélességű sáv maradjon a cső körüli íves burkolat hozzáforrasztására (8. ábra). 139

31 III. 1 KETTŐS ÁLLÓKORCOS FEDÉS/ÁTTÖRÉSEK 10. ábra. Nyílószárny nélküli tetőablakok a felületbe integrálva is beépíthetők ekkor azonban mindig szükséges egy körbefutó csatorna. Tartományi Kormányhivatal, Starnberg (D) 140