TESTVÉRVÁROSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEN ALAPULÓ DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATRENDSZER KECSKEMÉTEN

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány TESTVÉRVÁROSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEN ALAPULÓ DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATRENDSZER KECSKEMÉTEN Készítette: Sutus-Juhász Adrienn Budapest, 2009

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés oldal 2. Az önkormányzatok külkapcsolatai oldal 2.1. Az önkormányzat fogalma, nemzetközi tevékenységének jogi keretei oldal 2.2. A városdiplomácia oldal A városdiplomácia fogalma oldal A városdiplomácia története oldal 2.3. Az önkormányzatok külkapcsolatai oldal Az önkormányzati külkapcsolatok formái oldal 3. Kecskemét oldal 3.1. Általános információk oldal 3.2. A város története oldal 3.3. Gazdaság oldal 3.4. Kultúra oldal Hírös Hét Fesztivál oldal Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozó oldal 3.5. Sportélet oldal 3.6. Külkapcsolatok oldal 4. Testvérvárosi kapcsolatok oldal 4.1. A testvérvárosi mozgalom oldal Testvérvárosi mozgalom az európai béke és egység szolgálatában oldal Magyar települések testvérvárosi kapcsolatai oldal A testvérvárosi kapcsolat kialakítása, az együttműködés területei oldal 4.2. Kecskemét testvérvárosai oldal A testvér- és partnervárosok bemutatása oldal - 3 -

3 A testvér- és partnervárosi együttműködés területei oldal A kapcsolatok alakulása és jövője oldal 5. Magas szintű delegációk programjának szervezése oldal 5.1. Diplomáciai protokoll oldal 5.2. Magas szintű delegációk fogadásával kapcsolatos tevékenység oldal A magas szintű delegációk programja oldal Közreműködők oldal Előkészítés oldal Szervezés oldal Lebonyolítás és utólagos feladatok oldal 5.3. Magas szintű delegációk kiutaztatásával kapcsolatos tevékenység oldal 6. Magyarország-Japán Jubileumi Év oldal 6.1. Japán oldal Protokolláris sajátosságok oldal Japán gazdasága oldal 6.2. Magyar-japán kapcsolatok oldal Diplomáciai kapcsolatok és magas szintű látogatások oldal Gazdasági kapcsolatok oldal Kulturális kapcsolatok oldal 6.3. Kecskemét japán kapcsolatai oldal 7. Kecskemét nemzetközi kapcsolatainak alakulása a 2009-es évben oldal 7.1. A testvér- és partnervárosi kapcsolatok alakulása 2009-ben oldal Hírös Hét Fesztivál oldal Magyar-Svéd Vállalkozói Napok oldal 7.2. Egyéb nemzetközi kapcsolatok oldal Észak-Rajna-Vesztfália küldöttségének fogadása oldal A japán hercegi pár látogatása oldal 8. Összegzés oldal 9. Mellékletek oldal 10. Irodalomjegyzék oldal - 4 -

4 1. Bevezetés Kecskemétet gyakran említik a találkozások városaként. Nyitottsága a múlt öröksége, a fontos kereskedelmi útvonalak mentén létrejött település már évszázadokkal korábban is a kereskedők, vallások és kultúrák találkozási pontja volt. A rendszerváltás után a helyi szint előtérbe kerülésével a város nemzetközi kapcsolatai dinamikus fejlődésnek indultak. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerével, huszonhárom testvér- és partnervárosával, nemzetközi rendezvények és konferenciák helyszíneként Kecskemét jó alany a városközi együttműködés és a magas szintű hivatalos delegációk fogadásával és kiutaztatásával kapcsolatos szervezési és protokolláris tevékenység sajátosságainak vizsgálatához, a szakirodalomból és a főiskolai tanulmányaim során elsajátított ismeretek konkrét példán való bemutatásához. Érdeklődésem irányultságát és a témaválasztást nagymértékben befolyásolták személyes tapasztalataim, amelyeket például a Hírös Hét Fesztivál vagy az Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozó külföldiek által is nagy számban látogatott programjain szereztem. A város iskolái élénk kapcsolatot tartanak fenn partnerintézményekkel, amely kapcsolat oktatási és pedagógiai együttműködést, konzultációkat és csereutazások szervezését foglalja magában. Középiskolai tanulmányaim során magam is éltem a csereprogramon való részvétel lehetőségével, egy hetet töltöttem a gimnázium partneriskolájának vendégeként a bajorországi Cham városában. Alkalmam volt továbbá jelen lenni a Kecskemét-Rüsselsheim Sporthétvégére a városba érkező német delegáció fogadására a Városháza díszudvarán rendezett ünnepségen, és lehetőségem nyílt részt venni a sportszakmai küldöttség programjának, szállásának és ellátásának szervezésében. Nem lehetett Kecskeméten úgy felnőni, hogy ne érezzem a testvér- és partnervárosi kapcsolatoknak a hatásait. A városban egymást érik a nemzetközi rendezvények, fesztiválok, amelyekre szép számmal érkeznek külföldi vendégek nemcsak a testvérvárosokból, de más, Kecskeméttel együttműködő településekről, országokból is, hogy kulturális, zenei, népművészeti programokon vagy éppen - 5 -

5 sporteseményeken vegyenek részt, míg a városukat képviselő magas szintű delegációk Kecskemét tisztségviselőivel és szaktekintélyeivel találkoznak, hogy együttműködési lehetőségekről tárgyaljanak. Az immár többéves hagyományokkal rendelkező fesztiválok, rendezvények népszerűsége és látogatottsága, valamint az iskolák közötti csereprogramok iránti nagy lelkesedés a tanulók részéről megerősítette bennem azt az érzést, hogy a különböző országok polgárai érdeklődnek egymás kultúrája, hagyományai iránt, nyitottak más nemzetek megismerésére, és ez az érdeklődés, nyitottság, kíváncsiság jó alapja lehet a diplomáciai kapcsolatoknak. A téma jellegéből, hiányos feldolgozottságából fakadóan nincs olyan szakirodalom, amely összefoglalóan bemutatja a város külkapcsolatait. A rendelkezésemre álló források adatainak és a szakmai gyakorlat tapasztalatainak a felhasználásával arra törekedtem, hogy a terjedelmi kötelmekhez mérten minél átfogóbb képet adjak. A főiskolán elsajátított ismereteket és a diplomáciával és protokollal foglalkozó általános szakirodalmat alapul véve igyekeztem a városdiplomáciáról, az önkormányzati külkapcsolatokról és azok jogi kereteiről, a testvérvárosi rendszerről és a magas szintű delegációkról egy elméleti áttekintést összeállítani, amely a Kecskemét külkapcsolatait, konkrét együttműködéseit érintő vizsgálódásom alapjául szolgál. A külkapcsolatok irányát és intenzitását, az együttműködés lehetséges formáit és területeit meghatározza a környezet és az a szervezeti struktúra, amelyben a döntések születnek. Ebből következően Kecskemét nemzetközi tevékenységének tárgyalása elképzelhetetlen magának a városnak, történetének és gazdasági, kulturális helyzetének, illetve a Polgármesteri Hivatal külügyekért felelős szervezeti egységének a bemutatása nélkül. A középpontban Kecskemét testvérvárosi kapcsolatrendszere, a magas szintű delegációk kiutaztatása és a külföldi delegációk fogadása áll. A várost bemutató fejezet azt hivatott feltárni, hogy milyen lehetőségei vannak Kecskemétnek, hogy nemzetközi kapcsolatokat építsen ki. A későbbiekben áttekintésre kerülő konkrét külkapcsolatok elemzése pedig megmutatja, hogy milyen mértékben és milyen eredményekkel képes kihasználni ezeket a lehetőségeket

6 A testvérvárosi kapcsolatok a nemzetközi érintkezés legelterjedtebb formáját jelentik. Felmerült bennem a kérdés, hogy miért épp a testvérvárosi rendszer vált uralkodó formává Kecskemét külkapcsolataiban, és hogy milyen formájú és tartalmú együttműködést tesz lehetővé. Ami a leginkább foglalkoztat, az a testvér- és partnervárosi és egyéb nemzetközi kapcsolatok jövője. Várhatóan hogyan fejlődnek majd tovább és milyen tényezők játszanak szerepet az alakulásukban? Milyen jelentősége van a delegációk kiutaztatásával és a külföldi partnerek Kecskeméten való vendéglátásával, magas szintű tisztségviselők általi fogadásával kapcsolatos tevékenységnek? Elgondolkodtam azon is, hogy érdemes-e a városnak újabb kapcsolatok kialakítását kezdeményeznie, vagy a meglévők ápolására, elmélyítésére kell inkább koncentrálnia. A kutatás, az anyaggyűjtés és a dolgozatírás során a fenti kérdésekre kerestem a választ, miközben Kecskemét külkapcsolati rendszerének minél teljesebb körű bemutatására törekedtem, az időszerű kérdéseket előtérbe helyezve. A Magyarország és Japán, illetve Kecskemét és japán partnervárosa, Aomori közötti kapcsolatok áttekintését indokolja, hogy az idei év az Osztrák-Magyar Monarchia és a távol-keleti ország közötti kapcsolatok felvételének 140., és a magyarjapán diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 50. évfordulója. A Magyarország- Japán Jubileumi Év 2009 keretében számos egymás kultúráját népszerűsítő rendezvényre kerül sor mindkét országban, a vezetők pedig a kulturális és gazdasági kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről tárgyalnak. Kecskemét japán kapcsolatait illetően két szempontból is jelentős a 2009-es év. Egyrészt a japán partnervárossal való együttműködés évfordulója miatt: idén tizenöt éve került sor a Kecskemét város és Aomori város közti oktatási és kulturális baráti kapcsolatokról szóló egyezmény aláírására. Másrészt pedig a városba érkező magas rangú vendégek okán: májusi magyarországi útja során a japán császár másodszülött fia, Akishino herceg és felesége, Kiko hercegnő Kecskemétre is ellátogat. Az előkészítő és szervező munka a Külügyminisztériummal és a Japán Nagykövetséggel szoros együttműködésben zajlik

7 A japán hercegi pár látogatásának a vendégek magas rangjából fakadóan kiemelt fontossága van Kecskemét számára, de más alkalmakból is érkezik hivatalos delegáció a városba, ezekre is kitérek az aktuális eseményeket bemutató fejezetben. Hamar, már a kutatómunka kezdetén szembesültem azzal, hogy nem kis feladatra vállalkoztam, amikor Kecskemét nemzetközi kapcsolatrendszerét választottam témául. Sem a városismertető kiadványokban, sem a helyismereti gyűjteményben nem találtam felhasználható anyagot. Ekkor vált világossá előttem, hogy elsősorban a Kecskemét nemzetközi kapcsolataival foglalkozó szakemberek tapasztalataira vagyok utalva. A Polgármesteri Hivatal illetékes osztályának munkatársai voltak segítségemre a szakdolgozat megírása során

8 2. Az önkormányzatok külkapcsolatai 2.1 Az önkormányzat fogalma, nemzetközi tevékenységének jogi keretei A következőkben Kecskemét Megyei Jogú Város nemzetközi kapcsolatrendszerét fogom bemutatni. Mielőtt azonban erre rátérnék, szükségesnek tartom, hogy röviden felvázoljam, milyen környezetben zajlik a külföldi szervezetekkel, városokkal való kapcsolattartás. Nem vitatva a többi szereplő fontosságát, és elismerve, hogy a különböző kapcsolatok sikerességét illetően meghatározó, hogy milyen mértékben sikerül bevonni a lakosságot, a város külkapcsolatainak alapját mégis az önkormányzati tevékenység jelenti. Az önkormányzat szervezetén belül születnek a döntések, az önkormányzat kezdeményezi az együttműködést és fogadja a külföldi városok megkeresését, bonyolítja a kapcsolattartást, levelezést és köti a testvérvárosi szerződéseket, együttműködési megállapodásokat. Ennek megfelelően a dolgozat kiindulási pontja az önkormányzati rendszer bemutatása és az önkormányzat fogalmának meghatározása. Az 1990 szeptemberében megtartott első önkormányzati választások eredményeképpen közel 3200 települési önkormányzat alakult meg (Csefkó, 1997). Az önkormányzás alapelveit és az önkormányzatok működését az Alkotmány, illetve az évi LXV. törvény szabályozza. Az Alkotmány kimondja, hogy a községek, a városok, a főváros, a fővárosi kerületek és a megyék választópolgárait megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás joga alatt a helyi közügyek önálló intézését, a helyi közhatalom lakosság érdekében való gyakorlását kell érteni. Ezen jogukat a választópolgárok az általuk választott képviselő-testület által vagy közvetlenül, népszavazás útján gyakorolják

9 A hangsúly tehát a függetlenségen, a külső beavatkozástól mentes, helyi szintű önálló döntéshozáson és a helyi érdek képviseletén van. Azt is nyomatékosítani kell, hogy az önkormányzás joga a lakosokat illeti meg, akik általános választójogon alapuló szabad és titkos szavazással választják meg az érdekeik képviselőit. Az önkormányzatot ezek figyelembevételével úgy határozhatjuk meg, mint egy demokratikusan választott testületet, amely lakosai érdekében önállóan intézi a helyi közügyeket. Az önkormányzás általános szabályairól, az önkormányzatok jogairól, feladatairól és hatásköreiről, gazdálkodásáról, a képviselőkről és a képviselő-testületről, valamint a tisztségviselőkről a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. törvény rendelkezik. A helyi önkormányzáshoz való jog és a közhatalom decentralizációja érdekében a törvény értelmében a helyi önkormányzatok a helyi érdekű közügyekben önállóan járnak el, érvényre juttatják a népfelség elvét és megvalósítják a helyi közakaratot. Az önkormányzatok nemzetközi kapcsolataira vonatkozóan mindössze két pont található az önkormányzati törvényben: az 1. (6) bekezdés c) pontja és a 10. (1) bekezdés f) pontja, illetve az utóbbihoz kapcsolódóan említhetjük még a 15. (1) bekezdését. Az önkormányzati jogokat taglaló 1. vonatkozó pontja értelmében a helyi önkormányzat szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat- és hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe. Az önkormányzati hatásköröket taglaló paragrafus kimondja, hogy az önkormányzatok ezen joga a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át, a döntéshozatalhoz pedig minősített többség, vagyis a megválasztott képviselők több mint felének szavazata szükséges a képviselő-testület működésével kapcsolatos paragrafus szerint. Itt kell megemlítenem a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját is. Az egyezményt október 15-én írták alá Strasbourgban, Magyarország 1997-ben csatlakozott hozzá, és az Országgyűlés az évi XV. törvénnyel kihirdette. Az

10 egyezmény értelmében a helyi önkormányzás elvét, amely a közügyek önkormányzati hatáskörben és a lakosság érdekében történő igazgatását jelenti, el kell ismerni a jogalkotásban és az Alkotmányban. Az önkormányzati külkapcsolatokat érintően a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája elismeri a nemzetközi önkormányzati szövetséghez való csatlakozás és a más államokban működő önkormányzatokkal való együttműködés jogát. A nemzetközi kapcsolatok kialakításának lehetősége az önkormányzatok Alkotmány, törvény és nemzetközi egyezmény által biztosított joga. Ezen jogukkal élve a szubnacionális közigazgatási egységek, a megyék és a települések a nemzetközi élet fontos szereplőivé váltak. Önkormányzatiságuk lényegéből, függetlenségükből fakadóan önállóan, a helyi igényeknek megfelelően döntenek nemzetközi együttműködés kialakításáról, annak formájáról és céljairól. A helyi és területi önkormányzatok külkapcsolatainak dinamikus fejlődése indokolttá tette, hogy a szakirodalom a városdiplomáciát külön szakdiplomáciai ágként tárgyalja. (Mérey, 2000) 2.2 A városdiplomácia A városdiplomácia fogalma A városdiplomácia vagy más néven önkormányzati diplomácia a nemzeti kormányzatok alatti közigazgatási egységek közvetlen külföldi partnerkapcsolatainak létesítése és gondozása. A városdiplomácia keretében hozott döntéseknek összhangban kell lenniük az országos külpolitikai, külgazdaság-politikai és kulturális célkitűzésekkel. (Nyusztay, 2000) A városközi diplomáciát a központi, állami diplomáciától olyan sajátosságok különböztetik meg, mint a speciális helyi érdekek, feladatok megjelenése. Kötetlensége, gyakorlatiassága, közvetlensége alkalmassá teszi az állami politikához közvetlenül nem kötődő, speciális helyi érdekek képviseletére, a mindenütt jelenlévő, jellemzően városi,

11 önkormányzati problémák hatékonyabb kezelésére, az együttműködés számos lehetséges formájának kialakítására. A városdiplomácia szakterületei elsősorban az idegenforgalom, a kultúra, a közoktatás, a közlekedés, a városrendezés és településfejlesztés, a szociálpolitika, a tisztviselőképzés, a gazdaságfejlesztés és a beruházás-ösztönzés. (Mérey, 2000) A városdiplomácia története Bár a városok mai értelemben vett, az eddigiekben ismertetett keretek között működő nemzetközi kapcsolatairól csak a 20. századtól beszélhetünk, a városdiplomácia története az ókorra nyúlik vissza. A városdiplomácia egyik korai példája a görög városállamok között kialakult, a mai nemzetközi érintkezéshez hasonló kapcsolatrendszer. A szomszédos városok szövetségeket alakítottak közös ünnepek megtartására, templomaik védelmére, vagy a nemzetközi jog megóvására. A középkorban az itáliai városállamok követeik révén folytattak élénk diplomáciai tevékenységet. Állandó missziót elsőként a milánói herceg küldött Genovába, és a 15. század végén az olasz államok már állandó követségeket tartottak fenn az idegen fővárosokban. Az újkorban a városdiplomácia veszített jelentőségéből. A nemzetállamok kialakulásával a diplomácia a központi állam kizárólagos feladatává vált. A 20. században újra szerephez jutott a diplomáciában a helyi szint, a helyi önkormányzatok modern kori nemzetközi szerepvállalásával ismét előtérbe került a városdiplomácia. A második világháború után megindult a városok kétoldalú nemzetközi kapcsolatainak kibontakozása, létrejött a testvérvárosi mozgalom, és kialakultak a multilaterális nemzetközi városszervezetek. (Mérey, 2000)

12 2.3. Az önkormányzatok külkapcsolatai A városok számára kiemelkedő fontosságú fejlődésük szempontjából, hogy nemzetközi kapcsolatokat építsenek ki, fejlesszék és ápolják azokat. A külkapcsolatok kiépítése más önkormányzatok tevékenységének megismerésére, együttműködésre, információ- és tapasztalatcserére ad lehetőséget, támogatja a város és térségének turizmusát és kulturális életét. Gazdasági jelentősége is vitathatatlan, a kulturális kapcsolatok erősítik a gazdasági és üzleti kötődéseket is, a más országbeli városokkal való együttműködés a kultúra, az oktatás és a sport területén a gazdaságra is kedvező hatással van. A diplomáciai kapcsolatok kialakítása fontos szerepet játszik a külgazdasági kapcsolatok erősítésében és a befektetők, a külföldi tőke városba vonzásában, lehetővé teszi az egyes önkormányzatok számára, hogy közös gazdasági projektekbe kezdhessenek, és együttműködhessenek a legkülönbözőbb szakmai területeken Az önkormányzati külkapcsolatok formái Az önkormányzatok nemzetközi tevékenysége két- illetve többoldalú kapcsolatok keretében valósul meg. A kétoldalú kapcsolat során az önkormányzat valamely külföldi település vezetőivel működik együtt, testvérvárosi, partnervárosi vagy projekt-jellegű együttműködés formájában. Az összefogásra a hasonló helyzet, közös igények és feladatok mentén, a helyi igények figyelembevételével kerül sor, a folyamatos kapcsolattartást és egyeztetést hivatalos levélváltás és rendszeres találkozók szolgálják. Az együttműködés elsősorban kulturális, oktatási vagy sportjellegű, testvérintézményi kapcsolatok fenntartását, iskolák, kulturális, egészségügyi és sportintézmények, egyesületek közötti cserekapcsolatokat, közös programok, nemzetközi rendezvények, konferenciák és tanulmányutak megszervezését és lebonyolítását, kölcsönösen előnyös gazdasági lehetőségek feltárását foglalja magában. A felek a tapasztalatok átadására, közös problémák felismerésére és közös megoldáskeresésre törekednek

13 A földrajzi közelség, a történelmi kapcsolódások, a közös helyi érdekek vagy éppen a közös nyelv az alapja a határmenti együttműködésnek Ausztria, Szlovákia, Ukrajna és Románia magyar határ menti települései és a magyar oldalon elhelyezkedő önkormányzatok között. Ilyen határmenti együttműködés keretében valósult meg például Komárom és Komárno közös buszjárata, Szentgotthárd és Jennersdorf közös szennyvíztisztító telepe, valamint a Felső-Tisza vidéki és kárpátaljai települések árvízvédelmi összefogása. Az önkormányzatoknak, amellett, hogy a sajátos helyi igények, érdekek és feladatok figyelembevételével kétoldalú nemzetközi kapcsolatokat építenek ki más országbeli településekkel, módjuk van részt venni a különböző nemzetközi városszervezetek munkájában is. Az egyik legátfogóbb városközi szervezet a Helyi Önkormányzatok Világszövetsége (IULA), melynek célja a tapasztalatcsere és a közös akciók ösztönzése. Az európai önkormányzatok kapcsolatait szolgáló legfontosabb szervezetek a helyi és regionális hatóságok közvetlen együttműködésének elősegítésére alakult Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa (CLRAE), valamint a testvérvárosi kapcsolatok építését, a területfejlesztési és közigazgatási tapasztalatcserét ösztönző Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR). A regionális önkormányzatok határokon átnyúló együttműködéseik keretében egész szomszédos térségeket érintő feladatok közös megoldására törekednek. Tájvédelmi, infrastrukturális, környezetvédelmi, kereskedelem-fejlesztési és kulturális programokra irányul az 1978-ban létrehozott Alpok-Adria Munkaközösség tevékenysége, amely magyarországi, ausztriai, németországi, svájci és olaszországi megyék, tartományok, illetve Szlovénia és Horvátország részvételével működik. A Kárpátok Eurórégió 1993-ban alakult magyar, ukrán, lengyel, szlovák és román megyék, nagyvárosok részvételével közös kereskedelmi, környezetvédelmi és kulturális programok megvalósítása érdekében. (Mérey, 2000)

14 3. Kecskemét 3.1. Általános információk Kecskemét az ország középső részén, a Duna-Tisza közi Homokhátságon fekszik, fontos kereskedelmi útvonalak mentén jött létre. Könnyen megközelíthető az ország minden részéről, az 1998-ban átadott M5-ös autópálya bekapcsolja az európai úthálózati rendszerbe és erősíti regionális szerepét. Kedvező földrajzi fekvése fejlődésének egyik meghatározó tényezője. Az ország legnagyobb területű megyéjének székhelyeként regionális szerepkört tölt be, ipari, kereskedelmi, kulturális, közlekedési és közigazgatási központ. Nevének eredete a mai napig vita tárgyát képezi. A nyelvészek többsége azt az elképzelést fogadja el, hogy a kecske és a járást jelentő mét szavak összevonásából keletkezett. A város jelképei a címer és a zászló. A címer hatszögletű pajzs, vörös mezejében zöld hármas halmon ágaskodó ezüstszínű kecskebakkal, felette a szentkorona látható. Kecskemét lobogója téglalap alakú, vörös - fehér - vörös sávozású, a fehér sáv közepén a címerrel. Kecskemét lakossága a 18. századi bevándorlás nyomán megtöbbszöröződött, majd az 1980-as évek végén elérte a főt. Azóta is folyamatos, a megyei jogú városok körében egyedülálló népességnövekedés tapasztalható, elsősorban a város vonzásának, a környező településekről való betelepedési tendenciának köszönhetően. A megye lakosságának több mint ötöde a megyeszékhelyen él. Kecskemét lakosával a nyolcadik legnépesebb magyar város. (KSH, 2008; Lovas, 2008) A korösszetétel az elmúlt három évtizedben kedvezőtlen irányban változott. A 14 éven aluliak aránya csökkent, míg a 60 éven felülieké növekedett, de a fiatalok aránya ennek ellenére is magasabb, mint a megyei jogú városok többségében

15 Jelentős javulás következett be az iskolai végzettség alakulásában, megnövekedett a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Az elmúlt néhány évben megvalósult beruházások javították a foglalkoztatási mutatókat. A munkanélküliségi ráta az országos szint alatt van. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből 3,1%. Komoly problémát jelent, hogy az álláskeresők végzettsége, szakmastruktúrája eltér a munkaerőpiaci igényektől. (KSH, 2008; MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, 2006) 3.2. A város története Kecskemét igazi városfejlődési talány: puszta homokon jött létre virágzó település. Az egykor sivár területen csak állattenyésztő népek boldogultak, az időszámításunk előtti 3. és 2. évezred fordulóján lovas-nomád népek éltek a vidéken. A 4. század végén megjelentek a hunok, majd mintegy két évszázaddal később az avarok, de állandó település feltehetően csak a honfoglalás után alakult ki. Kecskemét az államalapítás után vált jelentőssé. A 13. században királyi birtok és már ekkor viszonylag sűrűn lakott terület volt. Az első írásos emlék 1353-ból származik, ebben szerepelt a Kechkemeth elnevezés. Nagy Lajos király 1368-as oklevele mezővárosként említi. A török hódoltság időszakában előbb a budai pasa birtoka, majd szultáni hász birtok. A 16. században létrejöttek az első céhek, és kialakult a mezőgazdasági feldolgozóipar. Fejlődését annak köszönheti, hogy jelentős utak találkozásánál fekszik. Vámszedő- és vásározóhelyként hamar kiemelkedett a környező települések közül. Heti vásárai már a 14. században rendszeressé váltak, a kecskeméti országos vásár pedig távoli vidékeken is ismert volt ben fontos kiváltságot, vásártartási jogot kapott. A 18. és a 19. században alakult ki a mai városkép. A céhes ipar virágkorát a szőlő- és gyümölcstermesztés minőségi fejlődése kísérte. A város lakóinak száma másfél évszázad alatt meghétszereződött. A 19. század második felében meginduló

16 nagyarányú városfejlesztés eredményeképpen az egykori mezőváros nagyvárossá alakult. Közigazgatási szerepkört csak a 20. században kapott a város: előbb az 1950-ben létrehozott Bács-Kiskun megye központja, majd 1985-ben megyei jogú város lett. (Lovas, 2008; Ballai, 1992; Kecskemét Megyei Jogú Város, 2009a) 3.3. Gazdaság A város gazdaságának alapját évszázadokon át az állattartás és kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően a kereskedelem jelentette, de már a középkorban jelentős volt a szőlő- és gyümölcstermesztés is. A mezővárosi kiváltságoknak és a kertgazdálkodásnak köszönhetően korán kialakult az árutermelés, pénzgazdálkodás. A kedvező fekvés, a jelentős útvonalak közelsége élénk árucserét tett lehetővé. Az iparosodás a 19. század elején indult meg, és az ipar még hosszú időn át a mezőgazdaságon alapult, a gabona-feldolgozás és a konzervgyártás alakult ki elsőként. A 20. század második felében kiterjedt ipari övezetek alakultak ki a városban, nehézipari (zománc- és kádgyártás, fémmegmunkálás) és finommechanikai üzemek jöttek létre. A rendszerváltás után a nehézipari tevékenységet az élelmiszerfeldolgozóipar és a könnyűipar váltotta fel, megjelentek a multinacionális vállalatok és a magántőke. (Kecskemét Megyei Jogú Város, 2009a; Lovas, 2008) Kecskemét gazdaságára élénk vállalkozási kedv jellemző év végén vállalkozás működött a városban, a megyében regisztráltak közel harmada. Többségük, több mint 80%-uk szolgáltatás jellegű. Az iparban és építőiparban tevékenykedik a regisztrált vállalkozások közel 14%-a, a mezőgazdaságban mindössze 4%. (KSH, 2008) A kedvező földrajzi helyzet, az autópályának köszönhető gyors elérhetőség, a képzett munkaerő, a telephelykínálat és az ipari parkok által biztosított infrastrukturális lehetőségek és szolgáltatások jelentik Kecskemét vonzerejét a befektetők számára. Több nemzetközi cég képviselteti magát a városban. Szinte mindegyik banknak és biztosítónak van fiókja, többnek regionális központja Kecskeméten. (MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, 2006)

17 A Kecskeméten működő legfontosabb termelő tevékenységet folytató vállalatok a KÉSZ Közép-Európai Építő és Szerelő Kft., a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., az Univer cégcsoport, a Fornetti Kft., a Phoenix Mechano Kecskemét Kft. és a Zwack Unicum Nyrt. kecskeméti gyára. A városban valósul meg a legjelentősebb magyarországi külföldi beruházás. A Daimler-Benz Kecskemétet választotta első kelet-európai üzemének helyszínéül. A város mellett szólt a jó földrajzi elhelyezkedés, a kedvező közlekedési infrastruktúra és a beszállítói kapacitás. Féléves előkészítés után február 13-án Kecskemét polgármestere és az új gyár leendő igazgatója aláírta a 441 hektáros gyárterület adásvételi szerződését. A német autógyártó 800 millió eurós beruházása közvetlenül két és félezer munkahelyet teremt a régió lakói számára, és további tízezer munkahely jöhet létre beszállítói körben. A gyártás a tervek szerint 2011-ben indulhat meg, kezdetben évi százezer darabos kapacitással számolnak. (Világgazdaság, 2008; Kecskemét Megyei Jogú Város, 2009b) 3.4. Kultúra Kodály Zoltán és Katona József szülővárosának folyamatosan bővülő kulturális kínálatát múzeumok, országos hírű gyűjtemények, alkotóműhelyek, népszerű fesztiválok gazdagítják. Színházaival, könyvtáraival, konferenciatermeivel, rendezvényházaival Kecskemét a régió kulturális központja. A városban működő Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Kodály Iskola nemzetközileg is elismert oktatási és tudományos központ. Az egész évben színes és változatos programoknak helyet adó Kecskemét rászolgált a fesztiválváros címre. Nagy hagyományokkal rendelkező, népszerű rendezvényei közül a legismertebbek a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, a Kecskeméti Amatőr Művészeti Fesztivál, a nagyszámú külföldi látogatót vonzó Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató, Európa

18 Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozó, Hírös Hét Fesztivál, Kodály Művészeti Fesztivál és a Nemzetközi Bohém Ragtime & Jazz Fesztivál Hírös Hét Fesztivál Kecskemét legnagyobb múltú kulturális eseménye az elsőként 1934-ben megrendezett Hírös Hét Fesztivál, mely hagyományosan a mezőgazdaság köré fonódik. A térség mezőgazdasági termékeinek bemutatójából vált művészeti fesztivállá és konferenciasorozattá. Ma is Kertészeti és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, szőlő- és borkonferencia, kézműves bemutató és vásár kíséri. A könnyű- és komolyzenei koncerteket, táncos produkciókat, kiállításokat, szakmai fórumokat és konferenciákat felvonultató programsorozatra belföldről és külföldről egyaránt nagy számban érkeznek látogatók. (Lovas, 2008) A 2009-ben 75. alkalommal megrendezésre kerülő Hírös Hét Fesztiválra hagyományosan minden évben meghívást kapnak a testvér- és partnervárosok delegációi. A tavalyi rendezvénysorozaton nyolc város képviseltette magát Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozó A gyermektalálkozót 2008-ban rendezték meg tizedik alkalommal óta kétévente érkeznek csoportok immár nem csak Európából, hanem más kontinensekről is. Az idelátogató gyermekek zenés, táncos műsorral ismertetik meg kultúrájukat. Az eddigi tíz találkozó során több mint 13 ezer külföldi gyermek járt Kecskeméten ban már 26 országból 46 csoport vett részt a találkozón. A külföldi csoportok kecskeméti családoknál kapnak elhelyezést a találkozó ideje alatt, majd a következő évben viszontlátogatásra hívják vendéglátóikat, így a kecskeméti gyermekeknek is alkalma nyílik megismerni távoli országokat. A találkozón való rendszeres részvételből városközi együttműködés is kialakulhat, jó példa erre a Rodostóval és Galántával való testvérvárosi kapcsolat. (Lovas, 2008; Európa Jövője Egyesület, 2009)

19 3.5. Sportélet Kecskemét több sportágban is az élvonalban képviselteti magát, az első osztályban szerepel a város futball-, kézilabda-, kosárlabda- és röplabdacsapata. Az utánpótlás-nevelésről a Kecskeméti Sportiskola gondoskodik. A sportolási és edzési lehetőségeket jól felszerelt létesítmények biztosítják: négy futballpályának és atlétikai pályának helyet adó stadion, sportcsarnok, több sportpálya, szabadidőközpont, uszoda, teniszpálya működik a városban, és egy új, nemzetközi versenyek megrendezésére alkalmas sportuszoda és fedett élményfürdő építését tervezik. A város jelentős lovas hagyományokkal rendelkezik ben védjegyoltalom alá helyeztette a Kecskemét, Magyarország Lovas Fővárosa jelmondatot ban, majd 2004-ben is a város adott otthont a négyes fogathajtó világbajnokságnak, és 1999 után 2009-ben ismét Kecskeméten kerül megrendezésre a kettes fogathajtó világbajnokság Külkapcsolatok Kecskemét kedvező közlekedés-földrajzi helyzete és történelmileg kialakult találkozási pont szerepe a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének alapja. Az élénk kulturális és sportélet, valamint a vonzó gazdasági környezet a város felé fordítja a külföldi önkormányzatok, szervezetek és befektetők figyelmét. A kölcsönös érdeklődésen alapuló kulturális vagy gazdasági együttműködés pedig egy hosszú távú kapcsolat kezdete lehet. A külkapcsolatok létesítésével és fenntartásával kapcsolatos döntéseket az Önkormányzati törvény a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalja. A Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 47/1998 rendelet 9. számú melléklete, a Kötelező és önként vállalt feladatok jegyzéke az alábbi feladatokat tartalmazza a nemzetközi kapcsolatok terén:

20 testvérvárosi kapcsolatok szervezése, külföldi önkormányzatokkal való együttműködés (programok, rendezvények, látogatások szervezése, együttműködés kialakítása civil szervezetekkel való külkapcsolatok) városi nagyrendezvények, fesztiválok szervezése, lebonyolítása, támogatása (Kecskeméti Tavaszi Fesztivál, Kecskeméti Nyári Fesztivál, Hírös Hét Fesztivál, Kecskeméti Népzenei Találkozó, Kodály Örökség Program Kodály Művészeti Fesztivál, Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozó, Kecskeméti Animációs Filmfesztivál) nemzetközi sportkapcsolatok építése, kiemelt nemzetközi sportrendezvények rendezésének támogatása, nemzetközi testvérvárosi sportkapcsolatok A nemzetközi kapcsolatok ápolása fontos feladat, a folyamatos koordinálás megfelelő szervezeti keretek meglétét feltételezi. Kecskemét külkapcsolatainak szervezését, az önkormányzat nemzetközi és gazdasági kapcsolataival összefüggő feladatokat külön szervezeti egység végzi, tól Nemzetközi, Gazdasági Kapcsolatok Osztálya néven. Korábban a város külkapcsolatainak szervezése az önkormányzat művelődési, sport feladatait, városmarketinggel és idegenforgalommal kapcsolatos feladatokat is ellátó Művelődési Csoport feladatkörébe tartozott. A város megnövekedett nemzetközi szerepvállalása, a testvérvárosi és egyéb külkapcsolatok megfelelő szervezésének és koordinálásának igénye, a gazdasági és tőkekapcsolatok előtérbe kerülése szükségessé tették egy kizárólag a város nemzetközi kapcsolataival foglalkozó egység létrehozását. A Nemzetközi, Gazdasági Kapcsolatok Osztályának feladatait a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az osztály szervezi az önkormányzat nemzetközi és gazdasági kapcsolatait, az önkormányzati delegációk és a várost nemzetközi rendezvényeken képviselő küldöttségek utazásait, valamint a külföldi vendégek kecskeméti tartózkodását és programjait, beleértve az elhelyezést, étkezést, esetenként igény szerinti programot, tolmácsolást, közreműködik a lebonyolításban. Gondoskodik a külföldi vendégek és vendéglátók számára reprezentációs ajándékok beszerzéséről. A gazdasági kapcsolatok terén az érintett társosztályokkal

21 együttműködve koordinálja a befektetőkkel, beruházókkal való tárgyalásokat. Közreműködik az idegen nyelven történő ügyintézésben. A testvér- és partnervárosi kapcsolatok szervezése és ápolása érdekében előkészíti a kialakítandó megállapodásokat. Figyelemmel kíséri a testvér- és partnervárosok önkormányzati híreit, eseményeit, kapcsolatot tart a testvér- és partnervárosok külügyi kapcsolatokért felelős tisztségviselőivel, gondoskodik az udvariassági, protokolláris levelezés lebonyolításáról, az információszolgáltatás és továbbítás biztosításáról. Megszervezi az önkormányzati delegációk testvérvárosi és a testvérvárosokból érkező delegációk kecskeméti látogatásait, szervezi a testvér- és partnervárosokkal kialakított együttműködés különböző területein, a kultúra, a művészet, az oktatás és a sport területén megvalósuló programokat

22 4. Testvérvárosi kapcsolatok 4.1. A testvérvárosi mozgalom Testvérvárosi mozgalom az európai béke és egység szolgálatában A második világháború után a nemzetközi együttműködés új formája jelent meg: a testvérvárosok közötti kapcsolat. Az alapgondolat az volt, hogy a népek és kultúrák találkozását lehetővé tevő testvérvárosi összefogás alkalmas eszköz egy esetleges konfliktus elkerülésére. Testvérvárosi kötődések révén a különböző országokban lakó, más nyelvet beszélő, eltérő kultúrában nevelkedett emberek közelebb kerülnek egymáshoz. Egymás jobb megismerése és a kölcsönös megértés hozzájárul az ellentétek feloldásához, a közös értékek és érdekek felismeréséhez. Ezen elgondolás mentén alakult ki és terjedt el Európa- és világszerte a testvérvárosi mozgalom. Franciaország és Németország megbékélésében fontos szerepet játszottak a városaik között létrejött testvérvárosi kapcsolatok. A csereprogramok megvalósításában a helyi önkormányzatok és a kulturális, oktatási intézmények mellett fontos szerepet játszott a Francia-Német Ifjúsági Iroda. Európa keleti részén a hidegháború időszakát a szocialista országok városai közötti kapcsolatok jellemezték, majd a nyolcvanas évektől a nyugat felé történő nyitás a városdiplomáciai kezdeményezésekben is megnyilvánult. Az Egyesült Államokban az 1956-ban létrejött Sister Cities International szervezet elsősorban a népi diplomácia eszközeivel építi az amerikai városok nemzetközi kapcsolatait. (Mérey, 2000) A testvérvárosi eszme, vagyis az a gondolat, hogy a testvérvárosok közötti együttműködés az európai béke és egység megteremtését szolgálja, Nyugat-Európából ered. Ma is az európai országok, és főként az Európai Unió tagországai tartják fenn a legtöbb testvérvárosi kapcsolatot. Az európai városok között kialakított testvérvárosi

23 kapcsolatok száma harmincezerre tehető. Ezzel a testvérvárosi mozgalom a legnagyobb hálózat, amely összeköti a kontinens országainak polgárait. A testvérvárosi kapcsolatok rendszere nagymértékben hozzájárult az európai integráció elmélyítéséhez, az európai tudat kialakításához. Az Európai Tanács ben, a franciaországi Fontainbleau-ban tartott ülésén felállított, az európai identitás erősítésének lehetőségeit vizsgáló bizottság jelentése, az úgynevezett Adonnino-jelentés hangsúlyozta a testvértelepülési mozgalom hozzájárulását a tagországok állampolgárai közti szolidaritás, kölcsönös megértés és együttműködés kialakításához. A testvérvárosi kapcsolatok jelentősége abban rejlik, hogy közvetlenül bevonják a lakosság széles rétegeit, lehetővé teszik a két ország polgárai számára, hogy személyes kötődéseket, barátságokat alakítsanak ki, és ezáltal erősítik az összetartozás érzését és az európai identitást. Az Európai Bizottság 1989 óta támogatja a már meglévő testvérvárosi kapcsolatok elmélyítését és újak kialakítását. Az Európai Unió a következő programokat támogatja: új testvérvárosi kapcsolatok kiépítése testvértelepülések polgárai számára szervezett csereprogramok testvértelepülések által szervezett konferenciák Az Európai Bizottság 1993-ban a testvértelepülési mozgalom aranycsillaga elnevezéssel díjat hozott létre azoknak a városoknak a kitüntetésére és elismerésére, amelyek testvérvárosi programjaik megvalósítása során tanújelét adták az európai integráció iránti elkötelezettségüknek. A testvérvárosi kapcsolatok elterjedésében és dinamikus fejlődésében fontos szerepet játszik az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (Council of European Municipalities and Regions, CEMR) és az Egyesült Városok Szervezete (United Towns Organisation, UTO) tevékenysége. Előbbit 1951-ben alapították Genfben, Európai Önkormányzatok Tanácsa néven. Ma a legnagyobb európai önkormányzatokat tömörítő szervezet, melynek egyik kiemelt célja, hogy ösztönözze a testvérvárosi kapcsolatok kialakítását. A testvérvárosok világszövetsége, az Egyesült Városok Szervezete 1957-ben alakult meg. (Európai Információs Pont, 2009)

24 Magyar települések testvérvárosi kapcsolatai Magyarország településeinek harmada rendelkezik testvérvárosi kapcsolatokkal. Többségük (62%) egy várossal tart fenn kapcsolatot, 18%-uk kettővel, 10%-uk hárommal. Mindössze a magyar települések tizede ápol kapcsolatot négy vagy több testvérvárossal. A magyar városok a szocializmus idején elsősorban az NDK, Lengyelország és Finnország településeivel alakítottak ki kapcsolatokat. A berlini fal leomlása után erősödtek a németországi kapcsolatok, és jelentősen megemelkedett az ausztriai és romániai testvérvárosok száma. A rendszerváltás után a magyar önkormányzatok szélesebb döntési jogkörhöz jutottak, több lehetőségük nyílt külföldi városokkal együttműködni. A magyar települések testvérvárosainak száma 1989 óta megtöbbszöröződött. Ma Németország, Románia és Szlovákia városai a magyar települések legfontosabb partnerei. Ahogy ebből a rövid áttekintésből is kitűnik, az európai városokkal való együttműködés a jellemző, a magyar önkormányzatok az esetek túlnyomó többségében európai településekkel alakítanak ki testvérvárosi kapcsolatot. Jellemzően a nagyvárosok rendelkeznek hosszabb múltra visszatekintő kapcsolatokkal, a kisebb települések inkább csak a rendszerváltás után kapcsolódtak be nagyobb arányban a testvérvárosi mozgalomba. A magyar települések a rendszerváltás óta aktívabbak a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában, gyakrabban (az esetek felében) vállalják a kezdeményező szerepet. Az esetek közel 40%-ában a külföldi fél teszi meg az első lépést az együttműködés felé, és az esetek tizedében közös szándékból jön létre kapcsolat. Testvérvárosi kapcsolatok kialakítására leggyakrabban kulturális vagy gazdasági megfontolásból került sor. Az 1990-es években került előtérbe az oktatási együttműködés, azóta megnövekedett az iskolák közötti cserelehetőség és a nyelvtanulás megkönnyítése miatt kezdeményezett kapcsolatok száma. A gazdasági és üzleti kapcsolatok kialakításának szándéka inkább a nagyvárosokat, megyeszékhelyeket jellemzi, a kisebb települések főleg kulturális területen keresik az együttműködési lehetőségeket

25 A kapcsolatok, akármilyen kifejezett, szerződésben rögzített céllal jönnek létre, többnyire kulturális és oktatásbeli alapokon nyugszanak. Emellett jelentős még a turizmus és az idegenforgalom területén való együttműködés, valóban intenzív gazdasági kapcsolatot viszonylag ritkán sikerül kiépíteni a testvérvárosoknak egymás között. (Giczi, 2002) A testvérvárosi kapcsolat kialakítása, az együttműködés területei A testvérvárosi kapcsolat a két település önkormányzatai közötti szerződésen alapul. Hivatalosan a testvérvárosi megállapodás aláírásának ünnepélyes ceremóniája hívja életre, de általában már ezt megelőzően is intenzív az együttműködés a városok polgárai, egyesületei, iskolái között. Nem ritkán épp a civil szféra kezdeményezi a már meglévő kapcsolatok intézményesítését. A partnertelepülés kiválasztása a testvérvárosi kapcsolat motivációinak megfelelően történik. Az együttműködés alapja általában a két város kulturális és sportéletének vagy helyi egyesületeik és vállalkozásaik tevékenységének kapcsolódása, de gyakori szempont a földrajzi elhelyezkedés, a hasonló méret, a történelmi vagy nyelvi összefüggés is. A testvérvárosi megállapodás tartalmazza a megállapodást kötő települések (önkormányzatok) és a képviseletükben aláíró tisztségviselők megnevezését, az együttműködés általános céljait, eszméit, konkrét célját és formáját, az együttműködés szükség és lehetőség szerinti bővítésére való utalást, a megállapodás hatályba lépésének dátumát, esetleg érvényességi időtartamát, megvalósításának rendjét. A testvérvárosi szerződésben a felek kifejezik azon szándékukat, hogy továbbfejlesszék és elmélyítsék településeik között a baráti kapcsolatokat, hozzájáruljanak állampolgáraik közeledéséhez, a kulturális és gazdasági ismeretek szabad áramlásához. Európai városok közötti szerződés megszövegezésben gyakran megjelenik a testvérvárosi mozgalom alapgondolata, az európai egység és béke eszméje, a felek kijelentik, hogy együttműködésük a békét szolgálja közös Európájukban. A megállapodásban megfogalmazódnak az együttműködés konkrét területei is, így például együttműködés a kultúra, oktatás, gazdaság, sport területén,

26 tapasztalatok átadása, közös részvétel nemzetközi pályázatokon, szakember-csere, turisztikai kapcsolatok fejlesztése, kedvező befektetői környezet megteremtése. A testvérvárosi szerződés aláírására ünnepélyes keretek között kerül sor, általában két egymást követő évben, először az egyik, majd a másik városban, a lakosság és a sajtó jelenlétében. A testvérvárosok közötti együttműködés csak a lakosság bevonásával válhat sikeressé. A kapcsolatot formálisan a két város önkormányzata hozza létre, de valóban tartalmassá a lakosság aktív részvétele teszi. Csak azok a kapcsolatok bizonyulnak életképesnek, amelyeket a lakosok, a civil szervezetek, a vállalkozások magukénak éreznek, és amelyek képesek mozgósítani a fiatalságot is. Az együttműködési lehetőségek száma gyakorlatilag korlátlan. Bármelyik fél szabadon kezdeményezhet, tehet új javaslatokat. Az oktatási, kulturális és sportesemények közös szervezése a leggyakoribb, de a helyi igények, a helyi közösségek szükségleteinek figyelembevételével más tevékenységekre is kiterjeszthetik együttműködésüket a testvérvárosok. A testvérvárosi mozgalom alapvető célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a különböző országokban élő fiatalokat. Ezt az oktatási intézményeken keresztül, testvériskolai együttműködések és iskolai csereprogramok révén lehet a leginkább elérni. A kapcsolatok legnagyobb része kulturális alapokon nyugszik. Zenekarok, színházi társulatok látogatnak a testvérvárosokba, a kiállításokat a másik helyszínen is megrendezik. Ezek a programok nemcsak a partnerváros kultúráját ismertetik meg és a testvérvárosi kötődéseket erősítik, hanem egyúttal felhívják a figyelmet a saját kulturális értékekre is. Nem véletlen, hogy mindig is jelentős szerepet játszottak a testvérvárosi kapcsolatokban a sportesemények. Jelentős számú embert képesek megmozgatni, népszerűek mind a saját lakosság, mind a testvérvárosból érkező vendégek körében. A kultúrához hasonlóan a sport sem ismer nyelvi korlátokat. A testvérvárosi kapcsolatok többségét gazdasági együttműködés és a befektetői környezet javításának szándékával hozzák létre, de viszonylag ritkán sikerül valóban élénk gazdasági és üzleti kapcsolatot kialakítani

27 A testvérvárosi együttműködés alkalmat ad a nemzetek közötti tapasztalatcserére, közös megoldáskeresésre, összehangolt cselekvésre. Rendkívül fontos a találkozók elősegítése és a párbeszéd elmélyítése, már a folyamatos egyeztetés, a tapasztalatok összehasonlítása is jobb megoldásokat eredményezhet, hiszen átfogóbb megközelítést tesz lehetővé. A helyi problémák megoldásának egyik módja az egymástól földrajzilag távol eső, de hasonló helyzetű települések összefogása. A testvérvárosok közös erőfeszítéseket tehetnek olyan mindenütt jelenlévő problémák kezelése érdekében, mint a munkanélküliség és összehangoltan valósíthatják meg településfejlesztési és környezetvédelmi programjaikat. (Európai Információs Pont, 2009) 4.2. Kecskemét testvérvárosai Kecskemét külkapcsolati rendszerének alapját a testvér- és partnervárosi kapcsolatok jelentik. A testvérvárosi mozgalom korábban már kifejtett alapgondolata az volt, hogy a különböző országok városainak együttműködése alkalmas eszköz egy esetleges konfliktus kialakulásának megelőzésére. Ezen elgondolás mentén rendkívül kiterjedt és sokszínű nemzetközi kapcsolatrendszer épült ki Kecskeméten. A város évtizedek óta törekszik együttműködésre más országok településeivel. Az első testvérvárosi szerződést Szimferopol városával kötötte Kecskemét 1963-ban, majd a másodikat még ugyanabban az évben Coventry-val. Mostanáig összesen tizenkét külföldi településsel írt alá testvérvárosi szerződést a város, és további tizeneggyel működik együtt egyezményekben, szándéknyilatkozatokban, illetve tárgyalásokon megfogalmazott célok érdekében. A huszonhárom város közül, amelyekkel Kecskemét testvérvárosi szerződést vagy egyéb, együttműködésről szóló megállapodást írt alá tizennyolc Európa területén helyezkedik el, a többi ázsiai. A testvérvárosok között mindössze egy Európán kívüli van, az izraeli Nahariya

28 A kapcsolatok felvétele a testvér- és partnervárosok többségével 1990 után történt, mindössze négy település esetében tekint vissza hosszabb múltra az együttműködés. A városvezetés 1963-ban Szimferopol (Ukrajna) és Coventry (Anglia), 1976-ban Arcueil (Franciaország), 1986-ban pedig Hyvinkää (Finnország) képviselőivel írt alá testvérvárosi szerződést. A kilencvenes évek óta Kecskemét testvérvárosainak száma megháromszorozódott. Nahariya (Izrael) 1990, Rüsselsheim (Németország) 1991, Dornbirn (Ausztria) 1993, Viborg (Dánia) 1997, Marosvásárhely (Románia) 1999, Beregszász (Ukrajna) és Rodostó (Törökország) 2001, Galánta (Szlovákia) 2002 óta testvérváros. Az eddig felsoroltakon kívül a város több másik településsel is együttműködik a kultúra, az oktatás, a sport vagy a gazdaság területén. Aomori (Japán) és Kecskemét között 1994 óta van érvényben írásos egyezmény az oktatási és kulturális kapcsolatról. Az azóta eltelt években több várossal kapcsolatban felmerült az együttműködés szándéka. Kecskemét együttműködésről szóló jegyzőkönyvet írt alá 1996-ban Kolomna (Oroszország), együttműködési megállapodást 1998-ban Taraz (Kazahsztán), 2002-ben Shkodra (Albánia), 2004-ben Sepsiszentgyörgy (Románia) és 2007-ben Wadowice (Lengyelország), partnervárosi megállapodást 2002-ben Grossenhain (Németország), valamint együttműködési szándéknyilatkozatot 1996-ban Zibo (Kína), 2005-ben Lidköping (Svédország) városával, majd 2005-ben a Vajdasági Magyar Szövetség Újvidéki Szervezetével (Szerbia) ban Montana (Bulgária) városával folytak tárgyalások az együttműködésről, eredménytelenül A testvér- és partnervárosok bemutatása Rüsselsheim A németországi várossal alakult ki az egyik legintenzívebb testvérkapcsolat, amely folyamatos együttműködést foglal magában a két város tűzoltóságai, sportegyesületei, zene- és énekkarai, intézményei között. A testvérvárosi szerződés megkötésére május 4-én került sor az egy évvel korábbi szándéknyilatkozatnak megfelelően ben Kecskeméten ünnepelték a tíz éves évfordulót, 2006-ban pedig Jubileumi Nyilatkozatot írtak alá a testvérvárosi szerződés megerősítéséről