A Nemzeti Választási Bizottság 438/2019. számú határozata

Átírás

1 A Nemzeti Választási Bizottság 438/2019. számú határozata A Nemzeti Választási Bizottság a Jobbik Magyarországért Mozgalom (1113 Budapest, Villányi út 20/B., a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában 14 igen és 0 nem szavazattal meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezésnek részben helyt ad, és a Pest Megyei Területi Választási Bizottság 186/2019. (X. 9.) számú határozatát megváltoztatja. A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad, és megállapítja, hogy a Keszi-Press Médiaszolgáltató Kft. megsértette a választási eljárásról szóló évi XXXVI. évi törvény 2. (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó alapelvet. A Nemzeti Választási Bizottság kötelezi a Keszi-Press Médiaszolgáltató Kft.-t, hogy a határozata rendelkező részét a Dunakeszi Polgár című kiadványának következő lapszámában tegye közzé. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb október 16-án óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg. Indokolás [Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás] I. [1] V. Z. P. magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) október 6-án 15 óra 47 perckor kifogást nyújtott be a Pest Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) a Dunakeszi Polgár című magazin XX. évfolyam 9. és 10. lapszámainak tartalmával kapcsolatban a választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) a és a 151. (1) bekezdése alapján arra

2 hivatkozással, hogy azok szerkesztési gyakorlata sérti a Ve. 2. (1) bekezdés c) és e) pontjait. [2] Kifogástevő előadta, hogy a TVB korábbi, a Dunakeszi Polgár évi 8. és 9. számai kapcsán benyújtott panasznak helyt adva, a 145/2019. (IX. 20.) számú határozatában elmarasztalta a lap kiadóját a Ve. 2. (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség megsértéséért, mivel a két lapszámban együttesen vizsgálva megbomlott az esélyegyenlőség. [3] A kifogás határidőben történt benyújtásának alátámasztására kifejtette, hogy a 10. lapszám legkorábban október 3-án jelenhetett meg, mivel annak 11. oldalán Átadták az összekötő utat című írásban beszámol arról, hogy október 3-án átadták az M2-es és 2- es főutat összekötő 2113-as jelű utat. [4] Kifogástevő hivatkozik a szeptemberi, 9. lapszámban a TVB 145/2019. (IX. 20.) számú határozatában is jogsértőnek talált tartalmakra, és az alábbiak szerint elemzi a 10. lapszámot. A 4. oldalon Tuzson Bencével, a körzet fideszes országgyűlési képviselőjével olvasható interjú ; Az 5. oldalon Két új középiskola és Művészetek Háza épülhet Dunakeszin című cikk egy az egyben egy fideszes kampányígéret megismétlése ; A 6. oldalon Átadták a felújított Barátság úti házi,- és gyermekorvosi rendelőt című cikkben ugyancsak egy fideszes kampányígéret ismétlésére kerül sor. A oldalakon Válaszol a polgármester címmel közölt cikk 21. oldalon olvasható tartalma szintén javarészt kampányígéretek újraismétlését tartalmazza, köztük a már érintett két középiskola és Művészetek Háza tervét. [5] Kifogástevő álláspontja szerint az utolsó három hivatkozott cikk tulajdonképpen a fideszes polgármester által korábban bejelentett kampányelem megvalósításának terveit részletezi, jövő időben, melynek igazolására csatolta Dióssi Csaba (a továbbiakban: Polgármester) Facebook-oldaláról lementett bejegyzést, annak igazolására, hogy a Művészetek Háza és a két középiskola, valamint a szakorvosi rendelő felújítása is a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség jelöltjeinek 2019-es kampányígéretei közé tartozik. [6] Hivatkozott a Kúria Kvk.I /2014/2. számú határozatára, amely kimondta, hogy választási időszakban bármely párt, bármely jelölt kampányanyagában foglaltak megismétlése az önkormányzat, mint helyi közhatalom által fenntartott sajtótermékben formálisan ugyan önálló cikket eredményez, mondanivalójával azonban sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményt. [7] Kifogástevő rögzítette, hogy a oldalon található, a választásról szóló nyers beszámolótól eltekintve az ellenzék képviselőjelöltjei egyetlen egy oldalon sem kaptak megjelenési lehetőséget, ahogy hivatalban lévő képviselői sem. Ezzel szemben a lapban még azok a fideszes jelöltek is feltűnhettek különböző formában, akik jelenleg nem töltenek be hivatalos közéleti tisztséget a városban. [8] Kifejtette továbbá, hogy a 8. és a 9. lapszám tekintetében már megállapította a jogsértést a TVB, de a kifogás elsősorban a 10. lapszámot érinti, a 9. lapszám 2

3 becsatolása és vizsgálata annyiban releváns, hogy a két lapszám tekintetében együttesen is fennállt-e a jogsértés. [9] Álláspontja szerint, ha a 9. lapszám teljesen kiegyensúlyozott lenne, a 10. lapszám alapján a kettő együttes vizsgálatával akkor is fennállna az esélyegyenlőség sérelme, mivel azonban a TVB a 9. lapszám egyes cikkeiről már megállapította, hogy az egyik jelölő szervezet irányába billenti az egyensúlyt, melyet a 10. lapszám nemhogy nem egyenlít ki, hanem tovább fokoz, egyértelműen fennáll a Ve. 2. (1) bekezdés c) pontjában foglalt jelöltek és jelölő szervezetek közötti egyensúlyt rögzítő alapelv sérelme. Kifejtette, hogy a kiadó nem biztosította sem az esélyegyenlőség garanciáját, sem a már megbomlott egyenlőség helyreállítására nem törekedett, hanem tovább fokozta az egyenlőtlenséget, miközben az idézett határozatról nyilvánvalóan értesült, hisz annak rendelkező részét 13. oldalán közzétette. [10] Kifejtette továbbá, hogy a 10. lapszám önmagában is megsértette a Ve. 2. (1) bekezdés e) pontjában rögzített jóhiszemű- és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét is, hivatkozással a Kúria fentebb már idézett Kvk.I /2014/2. számú határozatában foglalt álláspontjára, mely szerint az egyik jelölt kampányának elemeit az önkormányzat kiadványában megismételni formálisan ugyan önálló cikket eredményez, de ettől még sérti a fenti elvet. [11] Álláspontja szerint az 5. oldalon és a 6. oldalon megjelenő cikkek és a oldalon olvasható cikkből a 21. oldalon a polgármester válasza sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét is. Mivel pedig ez nem a Ve. 2. (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi alapelv, hanem az e) pontban foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértése, így e körben tehát a két lapszám együttes vizsgálatára sincs szükség. [12] Kifejtette továbbá, hogy önmagában az egész 10. lapszám sérti a Ve. 2. (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelvet, mert a TVB korábbi elmarasztaló határozata ellenére sem biztosította az esélyegyenlőséget, hanem annak jogsértő mivolta teljes tudatában és annak ellenére, tudatosan tovább fokozta az egyenlőtlenséget. [13] Véleménye szerint az, hogy Dunakeszi Város közszolgálati havilapja kizárólag az egyik jelölő szervezet javára ad lehetőséget a választással kapcsolatos véleményének ismertetésére, miközben az összes többi jelölő szervezet semmilyen formában nem szerepelhetett a lapszámban, álláspontja szerint súlyosan sérti a Ve. 2. (1) bekezdésének c) pontjában foglalt, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség választási alapelvét, a Fidesz-KDNP kampányígéreteinek folyamatos megismétlése pedig a fenti érvelés szerint sérti a Ve. 2. (1) bekezdés e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. [14] Kifejtette továbbá, hogy a megszólaltatott személyek a lapszámban a városban megválasztott egyéb tisztségeik megnevezésével jelennek meg, ugyanakkor hivatkozva a Kúria következetes gyakorlatára, mely szerint a választási médiakampányban a közhivatal nyújtotta előnyök nem felhasználhatóak, mivel az a jelöltek, illetve jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség sérelmére vezet. Közhivatal nyújtotta előnynek minősül Kifogástevő álláspontja szerint az, ha valamely jelölő szervezet tagjának meglévő tisztségére való hivatkozással az adott jelölő szervezet álláspontja szerepelhet egy önkormányzati lapban, miközben a többi jelölő szervezet véleményét nem tudja 3

4 ismertetni. Hangsúlyozta, hogy a többi jelölő szervezetnek is vannak ugyancsak dunakeszi illetékességű és adott esetben még ha nem is országgyűlési képviselői, de ugyancsak közhivatalt betöltő tagjai, akik ennek ellenére sem mondhatták el a választással kapcsolatos véleményüket. [15] Hivatkozott a Kúria Kvk.I /2014/2. számú határozatára mely megerősíti, hogy az önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg és választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, vagy akárcsak látszat, ha választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Ilyen esetekben politikai hirdetés hiányában is alkalmas lehet az adott lapszám arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti esély egyenlőségét. [16] Kifejtett továbbá, hogy az említett sajtótermék a jelen és a korábbi választási kampányidőszakban már többször (gyakorlatilag a évi és a évi őszi önkormányzati választás kampányidőszakában kiadott valamennyi lapszámával!) elkövetett hasonló cselekményt, melyért a választási bizottságok jogerősen elmarasztalták. [17] Álláspontja szerint a Sajtótermék egyértelműen megvalósította a Ve. 2. (1) bekezdésének c) pontjában foglalt, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség választási alapelvét, valamint a Ve. 2. (1) bekezdésének e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét, ezért kérte a TVB-t, hogy a kifogás alapján a Ve (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján a jogsértést állapítsa meg, a Dunakeszi Polgár városi magazin kiadóját a további jogsértéstől tiltsa el, továbbá hogy a Ve (1) bekezdése és az (1) bekezdés b) pontja alapján kötelezze a kiadót a következő lapszámban határozata rendelkező részének közlésére. [18] Kérte a TVB megfontolását a Ve (2) bekezdése szerinti bírság kiszabására is, tekintettel arra, hogy jelen eljárásban egyszer már elmarasztalta a kiadót, felhívva a figyelmét, hogy a következő számban biztosítsa az esélyegyenlőséget, melyről a kiadó értesült és ennek ellenére nemhogy fenntartotta, és fokozta az egyenlőtlenséget. [19] A TVB a kifogást a Ve a alapján elutasította. [20] A 186/2019. (X. 9.) számú határozatában rögzítette, hogy TVB a 145/2019. (IX. 20.) sz. határozatában megállapította, hogy a Keszi-Press Médiaszolgáltató Kft. megsértette a Ve. 2. (1) bekezdés c) pontját azzal, hogy a évi 9. számában aránytalanul előnyben részesítette a Fidesz-KDNP jelölő szervezet jelöltjeit a velük megjelent cikkekkel, a jogsértőt eltiltotta a további jogszabálysértéstől, és kötelezte, hogy a határozat rendelkező részét a lap legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé. Erre tekintettel a 9. szám ismételt érdemi vizsgálatára nincs lehetősége a bizottságnak. [21] A 10. lapszám tekintetében a TVB megállapította, hogy a kifogástevő által megjelölt cikkek a bizottság álláspontja szerint nem valósítottak meg olyan kampánytevékenységet, mely sértené a választási esélyegyenlőséget. [A fellebbezés tartalma] II. 4

5 [22] Beadványozó a TVB határozatával szemben október 12-én 14 óra 7 perckor a Ve (1) bekezdése alapján fellebbezést nyújtott be, amelyben kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a TVB 186/2019. (X. 9.) számú határozatát a Ve (5) bekezdés b) pontja szerint változtassa meg úgy, hogy a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, a jogsértőt tiltsa el a további jogsértéstől, valamint a Ve (1) bekezdése b) pontja szerint kötelezze a rendelkező rész közzétételére, továbbá a jogsértés ismétlődő jellegére tekintettel mérlegelje és döntsön bírság kiszabásáról. [23] Érintettsége kapcsán arra hivatkozott, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek évi általános választásán jelölő szervezetként polgármesterjelöltet állított Dunakeszi városban. [24] Beadványozó álláspontja szerint Sajtótermék évi 10. lapszámának a kifogásban megjelölt tartalmaiban a kormánypárti jelöltek megjelenése azt a szintet éri el, amely felveti a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség megbomlását. Sajtótermék annak látszatát kelti, hogy az önkormányzat az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel, és ezt az előnyt a 9. lapszám sem egyenlíti ki. [25] A kifogásban foglaltakat a Sajtótermék 10. lapszáma tekintetében részben kifejtette a kifogásban, és hozzátette, hogy a lapszámban Polgármester 23 alkalommal kerül említésre, míg a másik polgármesterjelölt 2 alkalommal, Polgármester 10 alkalommal tesz nyilatkozatot, míg a másik jelölt egy alkalommal sem. Polgármesterről a lapszám 14 fényképet közöl, míg a másik polgármester-jelöltről egyet sem. [26] Álláspontja szerint az a körülmény, hogy Polgármester kampányígéretei széles körben jelentek meg a lapszámban, míg a másik polgármesterjelölt terveiről egyetlen szó sem jelenik meg, ugyancsak alkalmas arra, hogy megbontsa a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti egyensúlyt. [27] Mindezekre figyelemmel Beadványozó szerint a Ve. 2. (1) bekezdés c) és e) pontjainak sérelme megállapítható, ezért a kifogás helybenhagyásának van helye. [28] A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatta Sajtótermék kiadóját a jogorvoslati eljárásról és határidő tűzése mellett kérte, hogy nyilatkozzék Sajtótermék XX. évfolyam 9. és 10. lapszámának megjelenési idejéről. [29] Sajtótermék kiadója határidőben előadta, hogy Sajtótermék XX. évfolyam 9. lapszáma szeptember 16-án, 10. lapszáma október 5-én jelent meg. [A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai] [30] A fellebbezés részben megalapozott. III. [31] A Ve (1) bekezdése szerint a választási bizottság első fokú határozatával szemben fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. A Bizottság elfogadta Beadványozó érintettségét, amely szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek évi választásán a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet. [32] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával. 5

6 [33] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Sajtótermék 10. lapszáma a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek évi általános választásának kampányában megjelenő utolsó lapszám. Ezért annak ellenére, hogy a TVB 145/2019. (IX. 20.) számú döntésével a vizsgálandó lapfolyam megszakadt, a 10. lapszám a Ve (4) bekezdésére figyelemmel is vizsgálható önállóan. [34] Szintén helytálló, hogy a Sajtótermék kiadásához közpénz felhasználását tették lehetővé, és az kvázi önkormányzati sajtótermékként jelenik meg. [35] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a TVB a tényállást részben helytelenül állapította meg, amely miatt helytelen döntést hozott. [36] A TVB azt helytállóan állapította meg, hogy a már vizsgált 9. lapszám érdemi elemzésnek nem vethető alá, azonban a 10. lapszámot a 145/2019. (IX. 20.) számú döntésének tartalmára is figyelemmel kellett volna vizsgálnia. A Bizottság álláspontja szerint ugyanis jelentősége van az ügyben annak, hogy a 10. lapszám vizsgálata idején a kiadóval szemben már megállapításra került, hogy kiadványának lapfolyamában a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség sérült. [37] A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a sérelmezett 10. lapszám tartalmi vizsgálata alapján csak részben látja megalapozottnak azt, hogy az abban közölt cikkek nem valósítottak meg olyan kampánytevékenységet, amely sértené az esélyegyenlőséget. Az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelv kapcsán a Kúria Kvk.I /2019/4. számú határozatában hangsúlyozta, hogy ennek megsértése csak akkor állapítható meg, ha a kifogásolt kiadvány kiemelten csak egy jelölttel, vagy jelölőszervezettel összefüggő cikkeket tartalmaz, indokolatlan előnyt biztosítva ezzel annak a jelöltnek vagy jelölőszervezetnek. [38] A lapszámban közölt cikkekben a polgármester ugyan közhatalmi feladatellátása során jelenik meg, és idézett nyilatkozatai is ezen feladat ellátása során hangzottak el, azonban ezekben fellelhetők olyan tartalmi elemek, elsősorban a jövőbeli fejlesztések (Művészetek Háza építése, rendelő és iskola-felújítás), amelyek korábban kampányígéretként kerültek meghatározásra az eljárásban, és amelyekkel kapcsolatban megállapítást nyert az esélyegyenlőség sérelme. [39] A 10. lapszám ezeket a tartalmakat az önkormányzati feladatellátáshoz szorosabban kapcsolódó kontextusban jelenítette meg, azonban a választópolgárok irányában ez a törekvés önmagában nem alkalmas a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség közvetítésére. Más jelöltek, és elsősorban programjaik megjelenítésének hiányában a korábban jogsértő tartalom más szövegkörnyezetben való megjelenítése csekély mértékben, de ismét a jogsértő állapot irányába mutat. [40] Ezt a tartalmi irányt támasztja alá az is, hogy a lapszámban teret kap olyan önmagában a Ve ának hatálya alá eső megnyilatkozás is, amely az országos politikai szereplő részéről összeköti a polgármester személyét a helyi fejlesztések sikeres megvalósításával. [41] A Bizottság ugyanakkor a szerkesztői gyakorlatban kimutathatónak lát a fentieken túl olyan törekvést, amely a jogsértés elkerülésére irányul, nevezetesen a jelöltek, jelölő szervezetek nevének közzététele, ez azonban nem gyakorol érdemi hatást az esélyegyenlőség megvalósítására. Ezzel együtt a Bizottság megítélése szerint a 6

7 szerkesztői gyakorlat kimutatható változása kizárja a beadványban foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmének megállapítását, amelyhez az esélyegyenlőség súlyos és következetes megsértése lenne szükséges. [42] Mindezek alapján a Ve. 2. (1) bekezdés e) pontja sérelme megállapításának mellőzése mellett a Bizottság a választási kampány lezárulta miatt nem tartja indokoltnak a további jogsértéstől való eltiltást sem. Megállapítható továbbá, hogy a bírságnak kiszabásának a Ve.-ben rögzített és a Bizottság gyakorlatában meglévő feltételei közül egyértelműen hiányzik a szándékosság, illetve a cselekmény jelentős tárgyi súlya, amelyek miatt a Bizottság a bírság kiszabását mellőzte. [43] A fentiek alapján a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. [A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések] IV. [44] A határozat a Ve. 2. (1) bekezdés c) és e) pontján, a 43. -án, a 46. d) pontján, a án, a án, a án, a án, a 152. (4) bekezdésén, a 231. (4) bekezdésén és (5) bekezdése b) pontján, a án, a 307/P. (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve (1) bekezdésén, a 223. (1) bekezdésén, a 224. (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 37. (1) bekezdésén, valamint a 62. (1) bekezdés s) pontján alapul. Budapest, október 13. Dr. Rádi Péter a Nemzeti Választási Bizottság elnöke 7