A HANG. Készítette: Porkoláb Tamás

Átírás

1 A HANG 1. A hang mint hullám 2. A hang visszaverődése 3. Hanghullámok interereniája 4. Állóhullámok, rezonania 5. A hangskála és a hangszerek hangja 6. Az ultrahangok 7. A Doppler-eektus Készítette: Porkoláb Tamás 1. A hang mint hullám A hang longitudinális hullám. Minden anyagi közegben tovaterjed, az anyag jellemzőitől üggő sebességgel. Az emberi ül számára hallható hangok a 20 Hz Hz rekveniájú tartományba esnek. Ez levegőben 2 m 17 m -es hullámhossznak elel meg. A 20 Hz-nél kisebb rezgésszámú hangokat inra-, a Hz-nél nagyobb rekveniájúakat pedig ultrahangoknak nevezzük. A rezgésszámmal együtt nő a hang magassága is. Az emberi ül igen érzékeny, az 11, 10 8 mm amplitúdójú, 1000 Hz-es hangot is képes érzékelni. Ebben az esetben a levegő Pa nyomásváltozást szenved supán, ami a normál légnyomás 10 milliárdod része. A legérzékenyebb a 3000 Hz rekveniájú hangra. Az életkorral azonban sökken ez az érzékenység. 35 éves korban a első határ Hz, 47 évesen pedig Hz. A közönséges emberi hang rekveniája Hz. A normál a hang rezgésszáma 440 Hz, az énekkarban a legmagasabb hang kb Hz-es, zenekarban pedig a pikolóuvoláé 4600 Hz. A kutya, a maska, a simpánz és a denevér az ultrahangokat is érzékelik. A bálnák pedig inrahangok segítségével beszélgetnek több száz km távolságból. A hang erőségét az amplitúdó határozza meg. Mértékegysége a db. A 90 db-es tartós zajszint halláskárosodással jár. Amennyiben a hangerő meghaladja a ájdalomküszöb értékét (120 db), már egyszeri zajártalom is dobhártyarepedéssel és visszaordíthatatlan halláskárosodással járhat. A diszkózene néha eléri a 130 db-es értéket is. A hang terjedési sebessége ügg a közeg hőmérsékletétől. Levegőben 0 C-on 331,5 m s, 15 C-on pedig kb. 340 m s. Általában: m t = 331, s 273 A terjedési sebesség ügg még a közeg egyéb paramétereitől is. Gázok esetén a nyomástól p és a sűrűségétől: = κ, azaz nagyobb nyomású és kisebb sűrűségű gázban gyorsabban ρ terjed a hang. Folyadékok esetén szintén hasonló összeüggésben van a sűrűséggel. Szilárd E testekben pedig =, vagyis az anyag rugalmasságától is ügg. ρ Elsősorban nyílván a részeskék közti kapsolat erőssége elel a terjedési sebességért. Ezt mutatja az alábbi táblázat is. 1

2 Üvegben 5200 m s Jégben 3200 m s Alumíniumban 5100 m s Vízben 1440 m s Aélban 4900 m s Ólomban 1300 m s Téglaalban 3600 m s Gumiban 50 m s 2. A hang visszaverődése Mint minden hullám, a hang is akadályba ütközve visszaverődik onnan. A terjedés iránya visszaverődés után ugyanolyan szöget zár be a elülettel, mint előtte. Az emberi ül a 0,1 s-nál sűrűbben érkező hangeektusokat nem tudja megkülönböztetni. Így ahhoz, hogy visszhangot halljunk, az eredeti és a visszhang észlelése közt legalább 0,1 s- nak kell eltelnie. Ez 34 m-es hangútnak elel meg, tehát a al 17 m-nél távolabb kell legyen. A szóső és a hallóső is a visszaverődés által erősíti el a hangokat. A hang visszaverődését használják el a geológusok is a talajrétegek vizsgálatára. Földbe úrt lyukakban végzett robbantások hangjának a visszaverődéséből vonnak le következtetéseket. A hangvisszaverődés nem mindig örvendetes esemény. A hangverseny- vagy előadótermekben kiejezetten zavaró, ha a hang még sokáig zeng. Ezért olyan anyagokkal borítják a alakat, amelyek elnyelik a hangot. Vagy eleve úgy építik a termet, hogy alakja, illetve a kisebb-nagyobb ki- és beugrók ne hagyják sokáig zengeni a hangot. Régen előordult ellipszis alakú termek építése is. Ha valaki le akarta hallgatni egy asztaltársaság beszélgetését, akkor azokat az egyik ókuszba kellett ültetnie, neki pedig a másik ókuszba kellett ülnie, és így az ellipszis tulajdonságai miatt a elerősítve hallotta. 3. Hanghullámok interereniája A hanghullámok is annak megelelően erősítik vagy gyengítik egymást, hogy milyen rekveniájúak és milyen a áziseltolódásuk egymáshoz képest. Elérhető pl. egy hang és visszhangjának kioltása, ha a visszaverő elület megelelő távolságban van. A lebegés is megigyelhető két közel azonos rekveniájú hang esetén. Pl. két hangvilla vagy hangsíp megszólaltatásakor vagy hangszerek hangolásakor. 4. Állóhullámok, rezonania A legismertebb példák a úvós hangszerekben kialakuló állóhullámok. A hang állóhullámok is másképpen viselkednek szabad ill. rögzített vég esetén. Ezek szemléltetésére kiválóan alkalmas a Kundt-éle ső, vagy a rezonaniadobozzal ellátott hangvilla. A levegőoszlopban kialakuló állóhullámok közül a leghosszabb hullámhosszú, vagyis a legkisebb rekveniájú hullám rekveniáját alaprekveniának nevezzük. A három lehetséges esetre vonatkozó öszszeüggések a következők (n a duzzadóhelyek számát jelenti): 2

3 a) Ha minkét vég rögzített, akkor a végeken somópont van. Így a levegőoszlop hossza a élhullámhossz egészszámú többszöröse. l = n λ = l n n = 2 λ, 2 2 n = 2l A lehető leghosszabb hullám hossza kétszerese a levegőoszlop hosszának, ekkor egy él hullámhossznyi állóhullám alakul ki egy duzzadóhellyel (n = 1). Ennek alaprekveniája : = 2l b) Ha egyik vég rögzített, a másik pedig szabad, akkor a rögzített végnél somópont, a szabad végnél pedig duzzadóhely alakul ki. Így a szabad végnél egy negyed hullámhossznyi állóhullám van, amelyet élhullámok követnek a rögzített vég elé. λ 4l l= ( 2n 1) = ( 2n 1) λ =, = ( 2n 1) 4 4 2n 1 4 l A leghosszabb állóhullám egy negyedhullámból áll, egy duzzadóhellyel (n = 1). Ekkor az alaprekvenia: = 4l ) Ha mindkét vég szabad, akkor mindkét végnél duzzadóhely van. Tehát a végeknél egyegy negyedhullám alakul ki, amelyek közt élhullámok találhatók. λ 2l l= ( n 1) = ( n 1) λ =, = ( n 1) 2 2 n 1 2 l Az alaprekveniájú hullám két negyedhullámból áll, két duzzadóhellyel (n = 2). Így az alaprekvenia: = 2l A mindkét végén nyitott levegőoszlopot nyitott sípnak, a vegyes végűt pedig zárt sípnak nevezzük. A entiekből látszik, hogy az ugyanolyan hosszúságú nyitott síp alaprekveniája kétszer akkora, mint a zárt sípé, vagyis egy oktávval magasabb. Ezenkívül a elharmonikusok nyitott sípnál az alaprekvenia bármilyen egészszámú többszörösei lehetnek, zárt síp esetén azonban sak páratlan számszorosai. Vagyis a zárt síp hangja akóbb a nyitotténál, hiszen minden második elharmonikus hiányzik belőle. 3

4 5. A hangskála és a hangszerek hangja A zeneelmélet alapjai az ókori Görögországba nyúlnak vissza. Pithagorasz és Arkhütasz nevéhez kötődik a skála hangjai közti összeüggések megállapítása. Egy húr hossza és a hang magasságának kapsolatát vizsgálták. Úgy találták, hogy azok a hangok sengenek szépen együtt, amelyek esetén a húrok hossza és így a rezgések rekveniája is úgy aránylik egymáshoz, mint a kis természetes számok. Hang (Hz) A hangköz neve A hang rekveniájának aránya az alaphanghoz 261,6 prím 1 d 293,7 nagy szekund 9/8 e 329,6 nagy ter 5/4 349,2 kvart 4/3 g 392,0 kvint 3/2 a 440,0 nagy szext 5/3 h 493,9 nagy szeptim 15/8 523,3 oktáv 2 A hangoknak azonban nem sak a magassága a ontos, hiszen az ugyanolyan rekvenián megszólaló különböző hangszerek hangjait másmilyennek halljuk. Ennek oka a hang összetettsége, a elharmonikusok megszólalása. Fourier tétele alapján minden periodikus rezgés elbontható olyan harmonikus rezgések összegére, amelyek rekveniái egy alaprekvenia egészszámú többszörösei. Az ezeken a rekveniákon megszólaló hangokat elhangoknak nevezzük. Minél több elhang szólal meg, annál selymesebb, lágyabb a hang. A hangszerek hangja tehát nem harmonikus rezgés, hanem azok összege. A húros és a úvós hangszerekben is állóhullámok alakulnak ki megszólaltatásukkor: az alaphang és elharmonikusai. A húr ill. a levegőoszlop hosszának változtatásával salogathatók elő mélyebb vagy magasabb hangok. A húr és a levegőoszlop egymagában azonban nem elegendő megelelő erősségű hangok előállítására. Ezért egy adoboz vagy egy tölsér rezonál velük és ezáltal erősítik el a hangrezgést. 6. Az ultrahangok A Hz-nél nagyobb rekveniájú hangok előállítására elsősorban piezzo-elektromos kristályokat (pl. kvar) használnak, illetve a magnetostrikió jelenségét alkalmazzák. Az ilyen nagy rezgésszámú hullámokban a közeg részeskéi óriási sebességekre tesznek szert. Ha pl. az amplitudó 2 m és a rekvenia 20 khz, akkor ez kb m. Így az ultrahangok energiája is s jóval nagyobb a közönséges hanghullámoknál. Egy ágyúdörgés hangteljesítménye pl. 0,001 W, egy közönséges ultrahangé pedig 10 W könnyedén lehet. Az ultrahangoknak számos elhasználási területe van az ipari alkalmazásuktól egészen a gyógyászatig. 4

5 A várandós kismamák hasában ultrahanggal vizsgálják magzatot. A 3D-s és 4D-s ultrahang 3 illetve 4 orrás és detektor segítségével készül. Az ultrahangos párásító membránja nagy sebességre gyorsítja el a vízmolekulákat, amelyek kiszakadnak a vízből. Fontos eszköz pl. a hajózásban a vízmélység megállapítására. Itt a visszavert hullám sebességéből és az eltelt időből számítják ki az utat. A vakok számára olyan szemüveget készítettek, amely ultrahangokat bosát ki és a tárgyakról visszavert hullámokat is érzékeli. A tárgyak távolságának üggvényében mélyebb vagy magasabb hangon jelez a hallható hangok tartományában. A denevérek is hasonlóképpen tájékozódnak, sak ők nem alakítják át az ultrahangokat hallható hullámokká. Anyagok vizsgálatára is alkalmas az ultrahang, hiszen az anyagban lévő üregekről, hibákról visszaverődik és ezt detektorokkal érzékelni lehet. Folyadékok gáztalanítására is elhasználható. ugyanis nagy rekveniája miatt a olyadékrészeskék óriási gyorsulásra tesznek szert és így szétszakadva, köztük üregek jönnek létre. A gázok beáramlanak ezekbe, egyre nagyobb buborékká nőve, majd elszállnak a elszínre. A bor érési idejét harmadára sökkenthetik ultrahangos kezeléssel. Az alumínium orrasztásakor is ultrahangokat használnak, mert hatásukra a keletkező oxidréteg ill. egyéb szennyeződés leválik. Folyadékok egyenletes elkeverésére is használatos, mert hatására azok inom eloszlású emulziót képeznek és sokkal jobban keverednek egymással. Varrni is lehet ultrahanggal tű helyett, ugyanis hatására az anyagok úgy összegubanolódnak, hogy ez a érnánál is erősebb kötést jelent. Ugyanígy helyettesíthető a papírragasztó ultrahanggal, vagy a hegesztőpáka émek esetén. Gázok tisztítására és repülőterek ködmentesítésére is alkalmas, mert hatására a levegő apró szemséi nagyobb halmazokká állnak össze és kisapódnak. Ugyanezen elven teszik láthatóvá nagyobb hajók esetén a hajó előtti pár száz méteres részt ködös időben. Biológiai hatásai közé tartozik pl., hogy mikroorganizmusokat képes elpusztítani. Így elhasználják élelmiszerek sterilizálására is. A gyógyászatban reumatikus betegségek kezelésére is használják. Ezenkívül testünk belső részeinek eltérképezésére. Japánban igen sok háztartásban van aranyhal. A öldrengéseket ugyanis inrahangok kibosátása előzi meg, amelyeket az aranyhalak jól érzékelnek és hatásukra menekülni kezdenek. Ezt a lakók észreveszik és még idejében elmenekülhetnek. 7. A Doppler-eektus (1842) Mindenkinek ismerős valószínűleg, hogyha autóban utazva templom vagy szirénázó mentőautó mellett haladunk el, akkor jól hallhatóan megváltozik a hang magassága. Ennek oka abban rejlik, hogy ha a megigyelő és a hangorrás mozog egymáshoz képest, akkor az észlelt hang rekveniája megváltozik a megigyelő számára. Legyen a megigyelő sebessége: v, a hang rekveniája:, hullámhossza: λ, sebessége:. a) Ha a megigyelő mozog a hangorráshoz képest: Közeledéskor: 5

6 Ekkor a megigyelő időegység alatt nem sak a kibosátott számú rezgést érzékeli, hanem v annyival többet, amennyi az általa megtett útra ráér, vagyis + -t. Így az észlelt rekven- λ ia: Távolodáskor: v v v '= + = + = + λ λ λ A megigyelő most időegység alatt -nél annyival kevesebb hanghullámot érzékel, mint amennyi általa megtett útra ráér. Így: v v v '= = = λ λ λ b) Ha a hangorrás mozog a megigyelőhöz képest: Közeledéskor: Időegység alatt a hanghullám utat tesz meg, a hangorrás pedig v-t. Így -v hosszúságú útra hullám esik. (A hullám a közeghez képest most is sebességgel halad!) Az így megváltozott hullámhossz: A rekvenia pedig: λ'= v = v λ '= v Távolodáskor: Az előzőhöz hasonlóan: '= + v A Doppler-eektusnak számos alkalmazása van. Pl. ultrahangos szívvizsgálat esetén a szívről visszavert, megváltozott rekveniájú hullámokból következtetnek a szív működésének milyenségére. Hasonló elven alapszik az érrendszer vizsgálata az áramló vérről visszaverődött ultrahangok segítségével. Ezenkívül elhasználják a sillagászatban is sebességmérésre az elektromágneses hullámok rekveniaváltozását és a közúti orgalomban a rendőrségi radarok is ezen az elven működnek. Ha a hang orrásának sebessége átlépi a hangsebességet, a hullámrontokat kell áttörnie, így hangrobbanás következik be. 6