Az Európai Unió intézményrendszere

Átírás

1

2

3 Az Európai Unió intézményrendszere Az Európai Bizottság Az Európai Bizottság úgy mıködik, mint az EU kormánya, amelyben nem miniszterek, hanem 5 évre választott biztosok képviselik az Unió közel fél milliárd választópolgárának az érdekeit. A Bizottság független a nemzeti kormányoktól. Hatásköre egyrészt a jogalkotásra, másrészt a jogszabály-kezdeményezésre terjed ki. Önálló jogalkotási hatáskörrel rendelkezik bizonyos területeken belül, amelyeket a tagállamok az alapító szerzœdésekben határoztak meg (pl. bizonyos agrártermékek támogatása, kereskedelmi kvóták meghatározása). A jogszabály-kezdeményezési kompetenciát a Bizottság a másik két európai intézménnyel, a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel való szoros együttmıködés keretein belül gyakorolja. A Bizottság az ötéves mıködési ciklus elején, valamint évente jogalkotási menetrendet készít, amelynek tartalmi elemeire a Tanácson belül körvonalazódó rövid és hosszú távú politikai prioritások, illetve az Európai Parlament részérœl megfogalmazódó javaslatok is komoly befolyást gyakorolnak. A Bizottság a menetrend végrehajtása során számos új európai jogszabályra vonatkozó javaslattervezetet készít, majd ezeket jóváhagyás, illetve módosítás céljából az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtja be. Az Európai Bizottság ezen túlmenœen az uniós politikák végrehajtásának napi menetét is irányítja és felügyeli az ezek megvalósítását szolgáló pénzügyi források felhasználását. Figyelemmel kíséri az európai szerzœdések és jogszabályok betartását, és megfelelœ jogkörrel rendelkezik, hogy a szabálysértœk ellen fellépjen, sœt, akár a Bíróságnál is pert indítson ellenük. A Bizottság testülete jelenleg 27 fœbœl áll: minden tagállam egy biztost delegál. Az Európai Bizottság döntéseit testületi alapon hozza meg. A biztosok a rájuk kiszabott feladatkör alapján egy vagy több fœigazgatóságot (Directorate General) irányítanak, ezeken belül számos fœosztály mıködik. A biztosok munkáját közel tisztviselœ segíti, többségük Brüsszelben dolgozik. A biztosok nem saját tagállamuk kormányát képviselik, hanem az EU választópolgárainak összességét, feladatuk a sajátosan európai érdekek képviselete a rájuk kiszabott politikai hatáskör keretein belül. A Bizottság elnökét és tagjait ötéves idœszakra nevezik ki, mely mindig egybeesik az Európai Parlament adott mıködési ciklusával.

4 Az Európai Unió intézményrendszere Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács Az Európai Unió Tanácsa melyet korábban Miniszterek Tanácsának hívtak a Parlamenttel osztozik a jogalkotás és a politikákkal kapcsolatos döntéshozatal felelœsségében. ElsŒsorban a Tanács a felelœs mindazon lépésekért, amit az Európai Unió a közös kül- és biztonságpolitika területén, illetve az igazsággal és szabadsággal kapcsolatos ügyekben tesz. A Tanács a tagállamok nemzeti kormányainak minisztereibœl áll. Az üléseken az éppen szóban forgó témákért felelœs miniszterek vesznek részt: külügyminiszterek, gazdasági és pénzügyminiszterek, agrárminiszterek és így tovább. A Tanács elnöksége körforgásszerıen váltakozik, e feladatot 6-6 hónapos idœszakonként mindig más tagállam látja el. A Tanácsban minden ország adott számú szavazattal rendelkezik, amely hozzávetœlegesen népessége arányát tükrözi, noha a szavazatok elosztásának súlyozása a kisebb országoknak kedvez. A legtöbb döntést többségi szavazással hozzák meg, ám bizonyos kényes kérdések, pl. az adózás, a menekültügy és bevándorlás vagy a külés biztonságpolitika kérdései egyhangú határozathozatalt igényelnek. Az Európai Unió Tanácsától meg kell különböztetni az Európai Tanácsot, amely a tagállamok állam- és kormányfœinek politikai döntéshozatal céljából összehívott közös üléseit jelenti. Az Európai Tanács évente általában négy alkalommal ülésezik, feladata elsœsorban az, hogy meghatározza az Unió fejlœdésének fœ politikai irányvonalát. A Tanács mint döntéshozó csúcsszerv elsœsorban olyan nagy horderejı politikai döntéseket hoz, mint az Unió bœvítése, a költségvetés szerkezetének esetleges módosítása, a napi jogalkotási tevékenységbe azonban nem folyik bele annak mindössze jövœbeli fœ irányait határozza meg. A csúcstalálkozókra általában minden naptári félév elsœ és utolsó hónapjának közepén kerül sor, a soros elnökség tevékenységének kezdeti és záróakkordjaként. A Tanács ülésein az Európai Unió politikájának minden fontos területét megvitatják, és valamennyi, politikai szempontból lényegesnek ítélt kérdésben közös döntést hoznak, amely a késœbbiekben megszabja az Unió által követendœ politikai irányvonalat.

5 Az Európai Unió intézményrendszere Az Európai Parlament Az Európai Parlament az Unió három fœ szerve (Tanács, Bizottság, Parlament) közül az egyetlen, amelynek tagjait általános választójog alapján, közvetlenül választják meg a tagállamok polgárai. A júniusi európai, illetve évi romániai és bulgáriai választások eredménye által meghatározott összetételı, jelenleg mıködœ Parlamentet az Európai Unió 27 tagállamából származó 785 képviselœ alkotja. A képviselœk közel egyharmada nœ. Az ötévente megválasztott Parlament tevékenységének gerincét a másodlagos jog területéhez tartozó jogszabályok (rendeletek és irányelvek) meghozatala alkotja, amelyek tartalma közvetlen kihatással van minden uniós polgár hétköznapi életére. A Parlament fœ feladata a jogalkotás. Ezen a felelœsségen az Európai Unió Tanácsával osztozik, az új jogszabályokra pedig az Európai Bizottság tesz javaslatokat. Emellett jelentœs ellenœrzœ szerepet is betölt az Unió mıködésének (költségvetési hatáskör) illetve a végrehajtó hatalom (Bizottság) mıködésének ellenœrzésével kapcsolatban. A Parlament plenáris üléseit Strasbourgban, egyéb üléseit Brüsszelben tartja. A többi uniós intézményhez hasonlóan a 23 hivatalos uniós nyelvet használja munkájához. A képviseló k Az Európai Parlament 785 képviselœjét 1979 óta közvetlen és általános választójog alapján választják meg, ötéves idœtartamra. A szavazás módját minden tagállam maga határozza meg, de bizonyos demokratikus szabályok azonosak: a tizennyolcadik életévüket betöltött állampolgárok szavazójoggal rendelkeznek, a nœk és a férfiak egyenlœsége biztosított, a szavazás titkos. Általános szabály, hogy a parlamenti helyeket az egyes országok lakosságának arányában osztják fel. Minden tagállam meghatározott számú legfeljebb 99 és legalább 5 képviselœi mandátummal rendelkezik. Magyarországot 24 politikus képviseli az Európai Parlamentben. Az Európai Parlament képviselœi munkaidejüket három helyen tölti Brüsszelben, Strasbourgban, és saját választókörzetükben. Brüsszelben a képviselœk a parlamenti bizottságok és a képviselœcsoportok ülésein, és a plenáris pótüléseken vesznek részt, Strasbourgban pedig az évente tizenkét alkalommal megtartott rendes plenáris üléseken. A képviselœknek természetesen idœt kell szakítaniuk a választópolgárokkal történœ kapcsolattartásra is, elsœsorban a saját választókörzetükben. A képviselôk az Európai Parlament plenáris üléseinek elôkészítését jól körülhatárolt területekre szakosodott állandó bizottságok keretein belül végzik. A bizottságok mindegyikének önálló elnöksége és titkársága van. A bizottságok politikai összetétele a plenáris ülések összetételét tükrözi. A parlamenti bizottságokban a képviselôk jogalkotási javaslatokat és saját kezdeményezésû jelentéseket dolgoznak ki, módosítanak és szavaznak meg. Megvizsgálják az Európai Bizottság és a Tanács javaslatait, különbözô témakörökben önálló jelentéseket készítenek, amelyeket a plenáris ülés elé terjesztenek. Az Európai Parlament albizottságokat és ideiglenes bizottságokat is felállíthat egyedi problémák alaposabb vizsgálata céljából, és vizsgálóbizottságokat is létrehozhat ellenôrzési hatáskörével élve. Az Európai Parlament jelenlegi ciklusában ( ) mûködô szakmai bizottságok a következôk: 1. Külügyi Bizottság (AFET) A bizottság hatáskörébe tartozik a jogalkotás a közös kül- és biztonságpolitika, és az európai biztonsági és védelmi politika területén, a politikai kapcsolatok építése az Unión kívüli országokkal, az EU bôvítését célzó csatlakozási tárgyalások megnyitása, folyamatos figyelemmel kísérése és lezárása, valamint az emberi jogokkal, a kisebbségek védelmével és a demokratikus értékek támogatásával összefüggô ügyek az Unión kívül. A Külügyi Bizottság elsôsorban a különbözô együttmûködési és támogatási programok, a nemzetközi egyezmények, a társulási és partnerségi megállapodások létrehozása, alkalmazása és az ezzel kapcsolatos tapasztalatok értékelése révén képes nemzetközi szinten is befolyást gyakorolni a világ fejlôdésére, és elômozdítani az európai értékek demokrácia, szabadság, szolidaritás, emberi jogok széles körû elfogadását és elismerését a többi kontinensen. A Külügyi Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérœl dr. Schöpflin György és dr. Gál Kinga képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

6 Az Európai Parlament bizottságai Emberi Jogi Albizottség (DROI) A bizottság hatásköre az emberi jogok védelmével kapcsolatos ügyekre terjed ki. Az Emberi Jogi Albizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérœl dr. Schöpflin György és dr. Gál Kinga képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait. Biztonság-és Védelempolitikai Albizottság (SEDE) A bizottság hatásköre az európai biztonsággal és védelempolitikával összefüggô kérdésekre terjed ki. A Biztonság- és Védelempolitikai Albizottságban a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség részérœl dr. Becsey Zsolt képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait. 2. Fejlesztési Bizottság (DEVE) A bizottság hatásköre az Európai Unió fejlesztési és együttmûködési politikájának fejlesztésére, végrehajtására és ellenôrzésére, az AKCS-EU partnerségi megállapodással kapcsolatos ügyekre és az e tekintetben illetékes szervekkel való kapcsolattartásra, továbbá az Európai Parlamentnek a nemzetközi választási megfigyelô küldöttségekben történô részvételével kapcsolatos döntésekre terjed ki. A bizottság számos parlamenti és eseti küldöttség munkáját koordinálja és felügyeli. A Fejlesztési Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérœl dr. Őry Csaba képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait. 3. Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) A bizottság hatásköre az Európai Unió közös kereskedelempolitikájának a meghatározására, az Unió külgazdasági kapcsolatrendszerének fejlesztésére és az ezzel kapcsolatos jogszabályi környezet létrehozására terjed ki. A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérœl Glattfelder Béla képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait. 4. Költségvetési Bizottság (BUDG) A bizottság hatásköre az Európai Unió többéves pénzügyi keretének és finanszírozási rendszerének meghatározására, az Európai Parlament költségvetési elôjogaival összefüggô intézményközi megállapodások létrehozására és végrehajtására, az EU és decentralizált szervei költségvetésének meghatározására, az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységének felügyeletére, az Európai Fejlesztési Alap uniós költségvetésbe történô bevonására, továbbá a közösségi jogi aktusok pénzügyi kerettel történô összeegyeztethetôségének felügyeletére terjed ki. A Költségvetési Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérœl dr. Surján László képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait, a bizottság póttagja pedig 2006-ig Pálfi István volt, akinek helyét elhunyta után De Blasio Antonio vette át. 5. Költségvetési Ellenó rzési Bizottság (CONT) A bizottság hatásköre az Európai Unió és az Európai Fejlesztési Alap költségvetése végrehajtásának ellenôrzésére, az uniós intézmények és az EU által finanszírozott szervek számláinak és mérlegeinek lezárására, egyenlegeinek elkészítésére, könyvvizsgálatára, az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenôrzésére, az Unió költségvetését érintô csalások és szabálytalanságok vizsgálatára, a Számvevôszékkel történô kapcsolattartásra, továbbá az uniós költségvetés végrehajtására, irányítására és ellenôrzésére vonatkozó költségvetési rendelet megalkotására terjed ki. A Költségvetési Ellenôrzési Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérœl eredetileg Pálfi István képviselte a Magyar Köztársaság választópolgárait, akinek 2006-os elhunyta után De Blasio Antonio vette át a feladatkörét. 6. Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága (ECON) A bizottság hatásköre az Európai Unió gazdasági és monetáris politikájának meghatározására, a Gazdasági és Monetáris Unió mûködésével összefüggô ügyekre, a határokon átnyúló fizetési mûveletek szabályozására, az egységes fizetési térség, a fizetési mérleg, a tôkemozgások, a hitelfelvételi és hitelnyújtási politika jogszabályi környezetének megalkotására, az uniós tôke exportjának ösztönzését szolgáló intézkedések meghozatalára, az adórendelkezések, a verseny és az állami támogatás területét szabályozó vonatkozó jogszabályok megalkotására terjed ki. A Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottságában a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség részérœl dr. Becsey Zsolt képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

7 Az Európai Parlament bizottságai 7. Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI) A bizottság hatásköre a regionális és kohéziós politikára terjed ki, különös tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap és az EU regionális politikájának egyéb eszközeivel kapcsolatos szabályozási kérdésekre. A bizottság felelœs az egyéb uniós szakpolitikák gazdasági és társadalmi összetartására való hatásának értékeléséért, az EU strukturális eszközeinek összehangolásáért, valamint a legkülsœ régiók és a határon átnyúló régiók közötti együttmıködés koordinálásáért. A bizottság kapcsolatot tart a Régiók Bizottságával, a régiók közötti együttmıködés szervezeteivel, valamint a helyi és regionális hatóságokkal. A Regionális Fejlesztési Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérœl De Blasio Antonio és dr. Surján László képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait. 8. Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottsága (EMPL) A bizottság hatásköre a foglalkoztatáspolitika és szociálpolitika, a szociális biztonság, a szociális védelem, a munkakörülmények, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén történô uniós jogalkotási tevékenységre, az Európai Szociális Alap mûködésével összefüggô jogszabályi környezet megalkotására, a szakképzési politika, a társadalmi párbeszéd és az esélyegyenlôségi politika európai kereteinek meghatározására, az Európai Szakképzésfejlesztési Központ, az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért, az Európai Képzési Alapítvány, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség szervezeteivel történô kapcsolattartásra terjed ki. A Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottságában a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség részérœl dr. Őry Csaba képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait. 9. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság (ENVI) A bizottság hatásköre a környezetpolitikai és környezetvédelmi intézkedések meghozatalára, a közegészségügy és az élelmiszerbiztonság területén történô uniós jogalkotási tevékenységre terjed ki. A Környezetvédelmi Bizottságban a Magyar Demokrata Fórum részérœl Olajos Péter, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérœl pedig De Blasio Antonio képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait. 10. Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) A bizottság hatásköre az Európai Unió ipari, kutatási és ûrkutatási politikájának meghatározására, az új technológiák alkalmazásával, az energiapolitikával, az energiaellátás biztonságának szavatolásával összefüggô uniós jogalkotási tevékenységre, az információs társadalom létrejöttének és az információtechnológia további terjedésének ösztönzését célzó uniós intézkedések meghozatalára terjed ki. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség részérœl Gyürk András és Barsiné Pataky Etelka képviselik a Magyar Köztársaság választópolgárait. 11. Belsó Piaci és Fogyasztóvédelmi BIZOTTSÁG (IMCO) A bizottság hatásköre a belsô piac és a vámunió területére vonatkozó nemzeti jogszabályok közösségi szintû összehangolására, a belsô piac mûködését gátló akadályok azonosítására, az akadályok felszámolását célzó uniós intézkedések meghozatalára, a fogyasztók gazdasági érdekeinek elômozdítására és védelmére terjed ki. A Belsô Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságban a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség részérœl Gyürk András képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait. 12. Mezó gazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság (AGRI) A bizottság hatásköre a Európai Unió közös agrárpolitikájának fejlesztésére, a vidékfejlesztésre, az állat- és növényegészségügy, a mezôgazdasági termékek minôségének javítása, a mezôgazdasági nyersanyagellátás és az erdészet területét érintô uniós jogalkotási tevékenységre, továbbá a Közösségi Növényfajta Hivatal mûködésének felügyeletére terjed ki. A Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség részérœl Glattfelder Béla képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

8 Az Európai Parlament bizottságai 13. Halászati Bizottság (PECH) A bizottság hatásköre az Európai Unió közös halászati politikájának fejlesztésére, a halászati erôforrások megôrzését és a halászati termékek közös piacának megszervezését célzó uniós jogi keretek megalkotására, a halászat és az akva-kultúra területét érintô uniós strukturális politika meghatározására, továbbá a nemzetközi halászati megállapodások megkötésére terjed ki. A Halászati Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérœl Glattfelder Béla képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait. 14. Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) A bizottság hatásköre az Európai Unió oktatáspolitikájának, audiovizuális politikájának, ifjúságpolitikájának, sport- és szabadidô-politikájának, tájékoztatási és médiapolitikájának meghatározására, továbbá a tudás és a kultúra fejlesztését, a kulturális és nyelvi sokszínûség védelmét és a kulturális örökség megôrzését célzó uniós jogszabályok megalkotására terjed ki. A Kulturális és Oktatási Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérœl dr. Schmitt Pál és Járóka Lívia képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait. 15. Jogi Ügyek Bizottsága (JURI) A bizottság hatásköre az európai jog értelmezésére és alkalmazására, az uniós jogi aktusok és az elsôdleges joganyag közötti összhang biztosítására, az Uniót érintô nemzetközi jog értelmezésére és alkalmazására, a közösségi jog egyszerûsítésére, az Európai Parlament jogainak és kiváltságainak védelmére, a tagállamok jogrendjét érintô közösségi jogi aktusok megalkotására, továbbá az Európai Bíróság szervezetével és alapokmányával összefüggô ügyekre terjed ki. A Jogi Ügyek Bizottságában a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérœl dr. Szájer József képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait. 16. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) A bizottság hatásköre az állampolgári jogok, az emberi jogok és az alapvetô jogok védelmére terjed ki az Unió területén beleértve a kisebbségek védelmét is, továbbá végzi a nemek közötti, a munkahelyi és a munkaerôpiaci megkülönböztetés elleni küzdelemhez kapcsolódó, valamint az átláthatóságra és a természetes személyek védelmére vonatkozó jogszabályok megalkotását. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérœl dr. Gál Kinga és Járóka Lívia képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait. 17. Alkotmányos Ügyek Bizottsága (AFCO) A bizottság hatásköre az európai integrációs folyamat intézményi vonatkozásaira, továbbá az EU-Szerzôdés végrehajtására és mûködésének értelmezésére, valamint az intézményközi kapcsolatokra terjed ki. Az Alkotmányos Ügyek Bizottságában a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérœl dr. Szájer József és dr. Schöpflin György képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait. 18. Nó jogi és Esélyegyenló ségi Bizottság (FEMM) A bizottság hatásköre a nôk jogainak meghatározására, támogatására és védelmére terjed ki az Unióban, végzi továbbá az esélyegyenlôségi politika jogi kereteinek meghatározását, a nôi jogok elômozdítását a világ más részein, a nôk jogait érintô nemzetközi megállapodások és egyezmények nyomon követését és végrehajtását, valamint a nôket érintô tájékoztatáspolitika meghatározását. A Nôjogi és Esélyegyenlôségi Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérœl Járóka Lívia képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait. 19. Petíciós Bizottság (PETI) A bizottság hatásköre a petíciós ügyekre és az európai ombudsmannal történô kapcsolattartásra terjed ki. A Petíciós Bizottságban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részérœl Gyürk András képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait. 20. Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság (TRAN) A bizottság hatásköre a vasúti, közúti, belvízi, tengeri, és légi közlekedés területét érintô uniós politika meghatározására, továbbá a postai szolgáltatások és az idegenforgalom területén történô uniós jogalkotási tevékenységre terjed ki. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságban a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség részérœl Barsiné Pataky Etelka és dr. Becsey Zsolt képviseli a Magyar Köztársaság választópolgárait.

9 A képviseló csoportok Az Európai Parlament tagjai nem nemzeti alapon alkotnak nagyobb csoportokat, hanem hét, európai szinten szervezœdött politikai frakcióba ( képviselœcsoportba ) tömörülnek. Ezek közül a legnagyobb a jobbközép beállítottságú Európai Néppárt (kereszténydemokraták), utána következnek a szocialisták, a liberálisok, és a zöldek. A 785 képviselœ megoszlása a képviselœcsoportok között a következœ: 288 EPP-ED (Európai Néppárt - Európai Demokraták) 215 PSE (Európai Szocialista Párt) 101 ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) 44 UEN (Nemzetek Európájáért Unió - nemzeti jobboldal) 42 Verts/ALE (Zöldek / Európai Szabad Szövetség) 41 GUE/NGL (Egységes Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal - kommunista) 24 IND/DEM (Függetlenség / Demokrácia - radikális jobboldal) 30 független

10 Az ENP-ED frakció és a FIDESZ képviseló csoportja Az Európai Néppárt - Európai Demokraták (ENP-ED) frakciója A képviselœcsoport az európai konzervatív pártokat és a brit konzervatívokat tömörítœ Európai Demokraták csoportját foglalja magába júliusa óta ez a legnagyobb frakció az új, 785 fœs Parlamentben. Az ENP-ED képviselœcsoport az összes frakció közül az egyetlen, amelyhez mind a 27 tagállamból csatlakoztak képviselœk. A képviselœcsoport vezetœje Joseph Daul francia politikus, aki egy 8 alelnökbœl és egy pénztárnokból álló elnökséget vezet. Munkáját a Parlament 20 bizottságának koordinátorai, valamint a képviselœcsoportban helyet foglaló nemzeti delegációk vezetœi segítik. A képviselœcsoport politikai és szervezeti mıködését a frakció titkársága támogatja. Az ENP-ED frakcióban helyet foglaló pártok közül sokan az Európai Néppártnak, az európai szinten elsœként megalakult nemzetek feletti pártszövetségnek is tagjai. Az Európai Néppárt tagjai mind azon dolgoznak, hogy ellensúlyozni tudják az európai baloldal politikai prioritásait és elœsegítsék a közös cél megvalósulását: egy versenyképesebb és demokratikusabb, a polgárokhoz közelebb álló Európa létrejöttét. Az ENP-ED a Parlament legnagyobb képviselœcsoportjaként igen jó helyzetben van ahhoz, hogy meghatározhassa a testület politikai napirendjét és döntœ tényezœként lépjen fel a szavazások során. ErrŒl az erœrœl tanúskodik az a tény is, hogy 1999 óta az ENP-ED képviselœcsoportjának az összes többi frakciónál többször sikerült parlamenti többséget szereznie politikai elképzeléseihez a plenáris üléseken. Európai Néppárt-Európai Demokraták frakciója: Az Európai Néppárt honlapja: A FIDESZ néppárti képviseló csoportja A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 2004 júniusában fölényes gyœzelmet aratott az elsœ magyarországi európai parlamenti választásokon. A 24 képviselœi helybœl tizenkettœt megszerezve a legnagyobb magyar képviselœcsoportot (brüsszeli szóhasználatban: delegációt ) alakíthatta meg. Az Európai Parlamentben - a néppárti frakció keretén belül - a magyar néppárti delegáció tagjaként dolgozik még Olajos Péter, az MDF képviselœje is, továbbá meghívottként vesz részt a munkában Duka-Zólyomi Árpád és Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, illetve Sógor Csaba és Winkler Gyula, az RMDSZ képviselœje. A tizenhárom, határon túli képviselœkkel együtt tizenhét fœs magyar delegáció arányait tekintve a közepesen nagy nemzeti delegációk közé tartozik a néppárti képviselœcsoportban. A magyar néppárti delegációval szoros együttmıködésben dolgozik még s szintén az ülések meghívottja TŒkés László, aki független jelöltként jutott be az Európai Parlamentbe, és aki a Zöldek/Európai Szabad Szövetség frakciójában foglal helyet. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselœinek munkáját a magyar nemzetpolitikai célok szolgálata határozza meg. A magyar nemzeti érdekek európai szinten való megjelenítése természetesen magában foglalja a határon túli magyar közösségek érdekeinek a felvállalását is. Ez az országhatárokon felülemelkedœ politika egybeesik az Unió egyik elsœ és legalapvetœbb célkitızésével, amely a határokon átívelœ együttmıködést és végsœ soron az országhatárok feloldását tızte ki célul. Ilyen értelemben is fontos cél, hogy a magyar nemzet határokon átívelœ, békés újraegyesítése egybeesik az összeurópai egyesítés történelmi folyamatával. A magyar képviselœk egyik legfontosabb feladata e két folyamat párhuzamba állítása, a magyar nemzeti érdek megjelenítése az európai folyamatok részeként. Az Európai Néppárt frakciójában helyet foglaló magyar képviselœk az Európai Parlament valamennyi bizottságában jelen vannak, ily módon a Parlament teljes szakmai munkájában részt vesznek. A magyar delegáció vezetœje dr. Szájer József, a delegáció elnöke dr. Schmitt Pál. A Fidesz Néppárti Delegációjának honlapja:

11 A magyar delegáció képviseló inek szakmai tevékenysége Barsiné Pataky Etelka EP szakbizottsági tagság Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság Éghajlatváltozással foglalkozó Ideiglenes Bizottság Svájccal, Izlanddal és Norvégiával folytatott kapcsolatokért felelôs és az Európai Gazdasági Térség (EGT) parlamenti vegyes bizottságba delegált küldöttség; Dél-Afrikával folytatott kapcsolatokért felelôs küldöttség. EP szakbizottsági póttagság Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság Életpálya fôbb állomásai BME, Okleveles mérnök (1964) Okleveles urbanisztikai szakmérnök (1980) Projektmérnök ( ) Tudományos ösztöndíjas, Hamburg ( ) Helsinki, Otaniemi (1987) Magyar Köztársaság Kormánya: - Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, kabinetfônök (1991) - Gazdasági Minisztérium, címzetes államtitkár ( ) - a magyar világkiállítás (Expo) fôbiztosa, - a Világkiállítási Tanács elnöke ( ) - nagykövet ( ) Budapest Fôvárosi Önkormányzat: - önkormányzati képviselô, - az MDF-frakció vezetôje ( ) - Városfejlesztési Bizottság, elnök ( ) Országgyûlési képviselô ( ) Magyar Mérnöki Kamara alelnöke ( ) Ausztria Nagy Ezüst Érdemérme Szalaggal

12 A magyar delegáció képviseló inek szakmai tevékenysége Bizottsági munka Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság (TRAN) A közlekedés-politika közös politika. A Magyarország szempontjából kulcsfontosságú közlekedési folyosók fejlesztésében prioritást jelentettek a legsürgœsebben felzárkóztatandó közlekedési területek. A Kohéziós Alap közlekedésre vonatkozó szabályozásában képviseltük a magyar érdeket, Barsiné Pataky Etelka indítványára a tömegközlekedési jármıvekbe való befektetést is beemelték a finanszírozható célok közé. A piacnyitásra vonatkozó szabályozások az új tagállamoknak, így Magyarországnak is versenyhátrányt jelentettek. Ezért az új tagállamok szempontjainak beépítése kulcsfontosságú volt, pl: eurovignette, vasúti nemzetközi személyi forgalmi, és postai szolgáltatások verseny elœtti megnyitása esetében. Barsiné Pataky Etelka aktívan közremıködött abban, hogy Magyarország átmeneti könnyítéseket, ill. idœbeli haladékot kapjon a szabályozások teljes alkalmazására, így a hazai szereplœknek is lehetœsége nyílik az alapos felkészülésre. A klímaváltozás és a magas üzemanyagár hatásainak csökkentésére irányuló törekvések új kihívások elé állítják a közlekedéspolitikát. Barsiné Pataky Etelka az uniós közlekedéspolitikai Fehér Könyv felülvizsgálatáért felelœs képviselœként írt jelentést az európai közlekedés új irányairól. Kezdeményezésére 2007 februárjában elsœ ízben ültek le Brüsszelben az Európai Parlament, illetve az uniós nemzeti parlamentek szakpolitikusai, hogy ezekrœl az új irányokról tanácskozzanak. Az új jármıszabványok, új összetételı üzemanyagok, intelligens megoldások alkalmazására Magyarországot fel kell készíteni. Ezekben a szabályozásokban a magyar lehetœségek és a magyar érdek képviselete az egyik legfontosabb feladat, amelyet folyamatosan teszünk. Barsiné Pataky Etelka szoros és rendszeres együttmûködést alakított ki a hazai közúti fuvarozókkal, ill. az útügyi szakmával. Rendszeres elœadója az évenként megrendezett rangos Európai Útügyi Kongresszusnak, illetve a hazai szakma meghívásának eleget téve folyamatosan tart elœadásokat Magyarországon a Magyar Útügyi Napokon, valamint a fuvarozók éves közgyılésein. Éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottság (CLIM) Az Európai Parlament 2007 áprilisában hozta létre az éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottságot, amely javaslatokat fogalmaz meg az Európai Unió jövendœ éghajlatváltozással foglalkozó integrált politikájára, és hosszútávon is koordinálja az Európai Parlament álláspontját a klímavédelemmel kapcsolatban. Értékeli az éghajlatváltozás helyzetét, és megfelelœ intézkedéseket javasol minden szinten. A bizottság 2009-ben összefoglaló jelentést nyújt be a Parlamentnek. A bizottság egyetlen magyar fœtagja Barsiné Pataky Etelka, aki a bizottsági munka keretében témavezetœje Az energia- és a közlekedési szektorok emisszióiról szóló témának. Az elkészített munkadokumentumban az iparból és közlekedésbœl származó emissziók csökkentésére tett ajánlásokat témavezetœként. Ezek között átfogó gazdasági intézkedéseket sürgetett többek között az adópolitika és az externális költségek beépítése terén, illetve felszólított a már elindított európai szintı lépések kiteljesítésére (pl. Közös Európai Égbolt, Galileo, a gépjármıvek széndioxid-kibocsátásának ellenœrzése). A témához kapcsolódóan került sor Barsiné Pataky Etelka szervezésében március 3-án az Európai Parlamentben az éghajlatváltozás fontos és idœszerı kérdéseivel foglalkozó parlamenti konferenciára és a hozzá kapcsolódó Mıvészet és klímaváltozás címı kiállításra. A magyar grafikusmıvészektœl származó kiállított plakátok között megtalálhatóak voltak az 1992-es Riói Konferencia alkalmából készült környezetvédelmi plakátok, a 2007-ben a Magyar Országgyılés által szervezett Éghajlatváltozás és ami mögötte van konferenciára készített tematikus plakátok, valamint más uniós tagországokból származó alkotások is. A megnyitón beszédet mondott Barsiné Pataky Etelka, továbbá Orosz István grafikus mıvész, a Magyar Plakát Társaság tagja. A kiállításhoz kapcsolódó tematikus konferencia a klímaváltozás témakörén belül az energia, az ipar és a közlekedés kibocsátásaira koncentrált, keresve a kibocsátás csökkentésének megoldásait. Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) Az Európai Parlament ipari bizottsága napirendjén kiemelten szerepel az új technológiák piacra juttatása, az európai kutatás-fejlesztés globális versenypozíciójának fenntartása, vagy például a kommunikációs hálózatok új szabályozása fogyasztóbarát módon.

13 Barsiné Pataky Etelka Forradalmi változást jelent majd, hogy Európa a évtœl átáll az analóg sugárzásról a digitális mısorszórásra. Az Európai Parlamentben Barsiné Pataky Etelka volt a felelœse a témának az európai néppárti frakció részérœl. A digitalizáció lehetœséget nyújt majd arra, hogy például új, interaktív szolgáltatásokhoz, szuperteletext információs rendszerhez vagy éppen páneurópai tartalmakhoz jussanak a fogyasztók. Magyarországon az Európai Parlamentben elfogadott jelentés volt az egyik alapja annak, hogy sikerült megoldást találni a hazai digitális televíziózás bevezetésére. A kutatás-fejlesztés terén meghatározó dosszié volt a ig tartó 7. kutatási keretprogram vitája és elfogadása a szakbizottságban. Ez az elsœ innovációs keretprogram, amelynek elœkészítésében az újonnan csatlakozott tagországok is teljes egészében közremıködhettek. Barsiné Pataky Etelka számos indítványt fogalmazott meg a magyar érdekek képviseletében, például a kutatói tevékenységek elszámolása terén, illetve a kis- és középvállalkozások részvételi feltételeinek javításában. A Fidesz európai képviselœcsoportjának kutatás-fejlesztésért felelœs szakpolitikusaként tartott elœadást a Magyar Tudományos Akadémia Közgyılésén az uniós kutatás- és innovációs politika hazai szempontjairól és bekapcsolódási lehetœségeirœl. Svájccal, Izlanddal és Norvégiával folytatott kapcsolatokért felelœs és az Európai Gazdasági Térség (EGT) parlamenti vegyes bizottság Az EU-Svájc kapcsolatokért felelœs parlamenti vegyes bizottság részérœl Barsiné Pataky Etelka volt a témafelelœse a Svájc részérœl az újonnan csatlakozott uniós tagországok részére nyújtott támogatási rendszernek, amely Magyarország szempontjából is értékes pénzügyi hozzájárulás. A képviselœ asszony e minœségben képviselte a Parlamentet a svájci delegációval közösen bonyolított találkozókon. Kiemelt jelentó ségú megbízások JELENTÉS az európai mıholdas rádiónavigációs program kiépítési és üzemeltetési szakaszainak megvalósításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, július 1. A jelentés a Galileo európai mıholdas navigációs rendszerrœl, annak kiépítésérœl és kereskedelmi üzemeltetési fázisairól szól. A pontos helymeghatározást biztosító navigációs rendszer a közlekedés mellett jelentœs segítség a biztonságpolitika számára, valamint a határvédelem, ill. a katasztrófavédelem munkájában, emellett fontos segédeszköz a környezetvédelemben és a mezœgazdaságban is. Az európai fejlesztésı Galileo program célja egy polgári hasznosítású, világméretı mıholdas rádiónavigációs rendszer létrehozása, amely az amerikai, valamint az orosz rendszer mellett, azokkal együttmıködve nyújt helymeghatározáson alapuló szolgáltatásokat. Az infrastruktúra kifejlesztése a jelenlegi legnagyobb európai közös beruházás, egyben Európa elsœ közös infrastrukturális projektje. A jelentés emlékeztetett arra, hogy program új munkahelyeket ígér, a kutatás-fejlesztésbe fektet forrásokat, és számol a kis- és középvállalkozások aktív részvételével. SZABÁLYOZÁS az európai mıholdas rádiónavigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, 2007/2008. A jelentés rögzíti többek között a megvalósítás forrásait, struktúráját, valamint a közbeszerzés szabályait. Az együttdöntési eljárás keretében egy ún. informális trialógus során talált megoldást a végleges szövegre az Európai Parlament, Tanács és Bizottság, Barsiné Pataky Etelka koordinációja mellett. SZABÁLYOZÁS: Tartsuk mozgásban Európát! Az Európai Unió közlekedési Fehér Könyvének félidei felülvizsgálata Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, május 16. A jelentés az európai közlekedési politika sarokköveit határozta meg, egyszersmind a következœ 5 év közlekedési alapdokumentuma, amelynek megtárgyalásában az Unió intézményei és szakmai szervezetei mellett a tagállamok nemzeti parlamentjei is részt vettek. Az uniós közlekedéspolitika nyilvánvaló eredményeit elismeri a jelentés, ugyanakkor több területen tartja szükségesnek korrekció megfogalmazását. Az elmúlt 5 év tapasztalatai alapján szükséges változtatásokat javasol a szabályozás alkalmazásában, a korábbinál reálisabb megközelítést, valamint a meglévœ kapacitások integrált kihasználását sürgeti. Hangsúlyozza a közlekedés mint szolgáltatás kulcsfontosságú szerepét a gazdasági növekedésben. Az új kihívások között tárgyalja az unió bœvítésével megváltozott intézményi és pénzügyi körülményeket, valamint a klímaváltozás fokozódó

14 A magyar delegáció képviseló inek szakmai tevékenysége Barsiné Pataky Etelka hatását. A jelentés aláhúzza az intelligens közlekedésben rejlœ lehetœségeket. A félidœs felülvizsgálat után sor kell kerüljön az európai közlekedéspolitika folyamatos megújítására, mert különben a zsúfoltság, a környezetre gyakorolt nyomás, a társadalmi fenntarthatóság problémái veszélyeztetik Európa gazdasági növekedését és jólétét. JELENTÉS az Európai Unió ra szóló pénzügyi kerettervének Közlekedés címı fejezetérœl, 2005 A közlekedési szakbizottság részérœl Barsiné Pataky Etelka volt a felelœse az Unió hosszú távú pénzügyi tervezését tartalmazó pénzügyi perspektíván belül a közlekedési fejezet kidolgozásának. KiemelkedŒ eredménynek számít, hogy a képviselœ asszony javaslatára 8 százalékkal sikerült megnövelni a közlekedésre szánt keretösszeget az Európai Tanács eredeti javaslatához képest. VÉLEMÉNY a magán- és közszféra közötti partnerségekrœl (PPP), valamint a közbeszerzésrœl és a koncessziókról szóló közösségi jogról Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, augusztus 31. (néppárti frakció felelœs) JELENTÉS Egy európai rádiófrekvencia-politika felé Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, december 18. (néppárti frakció felelœs) Állásfoglalási indítványok KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Galileo program jelenlegi állásáról (2006. szeptember 25.) ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az analógról a digitális mısorszórásra történœ áttérés felgyorsításáról (2005. október 12.) További megbízások VÉLEMÉNY az Európai Parlament és a Tanács a transzeurópai közlekedési- és energiahálózatok területén történœ közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, június 22. (néppárti frakció felelœs) JELENTÉS a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, július 6. (néppárti frakció felelœs) JELENTÉS a gyógyszerkészítmények gyermekgyógyászati felhasználásáról Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, július 20. (néppárti frakció felelœs)

15 dr. Becsey Zsolt dr. Becsey Zsolt EP szakbizottsági tagság Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága A Dél-Kelet-Európa országaival fenntartott kapcsolatokért felelôs küldöttség EP szakbizottsági póttagság Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság Az EU-Horvátország Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség Életpálya fôbb állomásai Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, egyetemi diploma (1988) Külügyminisztérium, az Európa Tanács ügyeinek referense ( ) Magyar EK-misszió, titkár, Brüsszel ( ) Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, az Európai Ügyek Hivatala vezetôjének fôtanácsadója ( ) Külügyminisztérium, Integrációs Államtitkárság, helyettes vezetô ( ), titkárságvezetô (1998) Magyar EU-misszió, helyettes vezetô, rendkívüli követ, a magyar-eu Társulási Tanács titkára ( ) a Magyar Köztársaság Kormányának képviselôje az EU Tanács Politikai és Biztonságpolitikai Bizottság kibôvített ülésein ( ) a Magyar Köztársaság Kormányának állandó megfigyelôje az Állandó Képviselôk Bizottságában (COREPER I.) (2003)

16 A magyar delegáció képviseló inek szakmai tevékenysége Bizottsági munka Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága (ECON) A bizottság napirendjén 2004 és 2008 között számos adózási politikával összefüggœ jelentés szerepelt. Ez nem véletlen, mivel az adózás egyrészt a gazdaságpolitika egyik meghatározó, egyszersmind minden választópolgár által közvetlenül érzékelhetœ eszköze. A fiskális politika uniós szintı alakításával közvetlen hatást lehet gyakorolni az állam és a vállalkozások, valamint a polgárok egyéni költségvetésére. A néppárt törekvése a politikai egyeztetések során az volt, hogy a fiskális szabályozások módosítása révén ösztönzést és segítséget nyújtsanak a kis- és középvállalkozások tevékenysége számára ben Becsey Zsoltot beválasztották az Európai Pénzügyi Szolgáltatások Fórumának (European Parliamentary Financial Services Forum) Igazgatótanácsába. Ezzel a tagsággal lehetœség nyílt a kelet-európai pénzügyi érdekek hatékony képviseletére. Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság (TRAN) A magyar néppárti képviselœk fœ törekvése a bizottsági munka során Magyarország felkészítése volt a transzeurópai közlekedési hálózatokba való bekapcsolódásba, elsœsorban az infrastruktúra és az úthálózat európai szintre emelésével. A Magyarország szempontjából kulcsfontosságú európai közlekedési folyosók fejlesztésében prioritásokat kell felállítani úgy, hogy azok a magyar lakosság legégetœbb infrastrukturális szükségleteinek kielégítését, a lemaradások behozását szolgálják. A szabályozás és a piacnyitás az új tagállamoknál még korai lehet, ennek negatív hatásainak kiküszöbölése kívánatos, pl.: eurovignette, vasúti, személyi forgalmi, és postai szolgáltatások megnyitása terén indokoltak legalább átmeneti piacvédelmi intézkedések. Kiemelt jelentó ségú megbízások Jelentések a Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottságában: JELENTÉS a mikrohitelezésrœl Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága, január A mikrohitelezési irányelv kiemelt szerepet játszik a kisés közepes vállalkozások hitelezési forrásainak kibœvítésében és az egységes belsœ kis- és közepes vállalkozói hitelpiac kialakításában. JELENTÉS a Közösség ig tartó statisztikai programjáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága, június A jelentés javaslatokat fogalmazott meg az EU statisztikai adatszolgáltatási rendszerének hatékonyabb mıködésérœl és az EUROSTAT szerepérœl a tagországok költségvetési folyamataival kapcsolatos makrostatisztikák felelœsebb ellenœrzésében. JELENTÉS a rádiómısor és televíziómısor terjesztési szolgáltatásokra és egyes elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó hozzáadottérték-adóval kapcsolatos rendelkezésekrœl Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága, december 1. A rádió- és televízió szolgáltatást végzœ ÁFA-alanyok számára könnyebbséget jelentett, hogy a rendszer július 1-ig meghosszabbításra került. JELENTÉS a nem az adott ország területén, hanem más tagállamban letelepedett adóalanyoknak a 77/388/EGK irányelvben biztosított hozzáadottértékadó-visszatérítés részletes szabályainak megállapításáról Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága, november 16. A VIII. ÁFA irányelv módosítása jelentœsen hozzájárult ahhoz, hogy az ÁFA-adóalanyok a harmadik országokban adminisztrációs terhektœl mentesen igényelhessék vissza az ÁFÁ -t. JELENTÉS a közös hozzáadottértékadó - rendszerrœl szóló 77/388/EGK irányelvnek a minimális általános adómérték alkalmazásának idœtartama vonatkozásában történœ módosításáról Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága, november 17. A minimális ÁFA-mérték megállapítása igen komoly jelentœséggel bír, mivel többek között hatással van a fogyasztói kiadásokra, és ezen keresztül az eurozóna gazdasági növekedésére is. JELENTÉS a hozzáadottértékadó - kötelezettségek egyszerısítése végett a 77/388/EGK irányelv

17 dr. Becsey Zsolt megváltoztatásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága, július 6. A határon átnyúló tevékenységet végzœ kisvállalkozó számára jelentœs könnyebbség, hogy a határon átnyúló termék- és szolgáltatás-értékesítés tekintetében egyablakos rendszer keretében kerülhet sor az ÁFAbevallásra. Ez jelentœs adminisztrációs tehermentesítést jelentett a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak. További megbízások A dízel, gázolaj és egyéb adóköteles üzemanyagok jövedéki adójáról szóló jelentés Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága (néppárti frakció felelœs) A 6-os ÁFA - irányelv újrakodifikálása Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága (néppárti frakció felelœs) Oroszország és az EU gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága (néppárti frakció felelœs) Stockmann-jelentés az európai repülœtéri illetékekrœl - Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, január 14. (néppárti frakció felelœs) Leichtfried-jelentés az Európai Légibiztonsági Ügynökség hatáskörének kiterjesztésérœl Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, szeptember (néppárti frakció felelœs) El Khadraoui-jelentés az EU légügyi külpolitikájáról - Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, (néppárti frakció felelœs) VÉLEMÉNY: Krehl-jelentés a kohéziós irányelvekrœl , Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, szeptember (jelentéstevœ) VÉLEMÉNY: A közlekedéspolitikai Fehér Könyv felülvizsgálatának véleményezése Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, március (néppárti frakció felelœs) EP Dél-Kelet Európával foglalkozó Delegációja Az EU több szakpolitikájában (kül-, szomszédság-, bœvítéspolitika) fölértékelt Nyugat-Balkánnal foglalkozó delegációban Becsey Zsolt az egyetlen magyar fœtag. Elérte, hogy a delegáció révén az egész EP-ben a köztudatba kerüljön a Vajdaság nemzeti és etnikai kisebbségeinek problematikája, egyebek közt tényfeltáró bizottság szervezésével és az abban való aktív részvétellel, valamint EP-beli meghallgatás (2005. október) szervezésével, továbbá a Vajdaság multietnicitása védelmében hozott sürgœsségi határozattal (2008. szeptember 28.) A nemzeti és etnikai kisebbségeket illetœ, egyelœre sajnálatosan kevés EU-dokumentum számát gyarapító EP-határozatot Becsey Zsolt kezdeményezte és szövegezte. Ugyancsak a Kárpát-medence nemzeti és etnikai kisebbségei ügyére irányította a figyelmet Becsey Zsolt kiállítása az EP-ben (2008. május ), A sokféleség laboratóriuma - A multietnicitás évszázadai a Bácskában és a Bánságban címmel. Ennek megnyitójára Habsburg Ottó küldött üdvözlœ levelet, és a kiállítás angol, francia, német, valamint magyar, szerb és román nyelvı változatát a tervek szerint bemutatják az EU több tagországában, valamint Szerbiában. Szintén a Kárpát-medence értékeinek környezetieknek és kulturálisoknak a védelmében vállalt társrendezœi szerepet Becsey Zsolt a Verespatak-kiállításban (EP, december ), együtt Kónya- Hamar Sándor RMDSZ-képviselŒvel és Olajos Péterrel. Becsey Zsolt filmvetítést szervezett az EP-ben 2005 októberében, Magyarverés a Délvidéken címmel (M. Szabó Imre dokumentum-filmje a Vajdaságban történt etnikai összecsapásokról). Konferenciák az EP-ben: KezdeményezŒje, szervezœje, levezetœ elnöke volt a Gyomirtó szerek a vasútbiztonságért címı közlekedési szakkonferenciának (2008. június 12.), Mentora volt az IHLET címı, nemzetközi Tiszaegyüttmıködési konferenciának (2007. június), 150 résztvevœvel. JELENTÉS: A postai irányelv felülvizsgálata, Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, március (néppárti frakció felelœs)

18 A magyar delegáció képviseló inek szakmai tevékenysége De Blasio Antonio EP szakbizottsági tagság Költségvetési EllenŒrzési Bizottság Regionális Fejlesztési Bizottság EU-Ukrajna Parlamenti Együttmıködési Bizottság EP szakbizottsági póttagság Környezetvédelemi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság EU-Oroszország Parlamenti Együttmıködési Bizottság Életpálya fôbb állomásai Orosz-angol szakos tanári diploma (TanárképzŒ FŒiskola, Pécs 1978) Angol szakos egyetemi diploma (JATE BTK, Szeged 1984) DOTE Népegészségügyi Iskola Management and Community Organisation Washington State University, Seattle, WA. USA, (1991) Change Management Liverpool Polytechnic, England (1992) Pécs város önkormányzati képviselœje ( , , ) a Városépítészeti Környezetvédelmi Bizottság elnöke Baranya Megyei Közgyılés tagja ( ) WHO Pécsi Egészséges Városért Alapítvány titkára (1992-tŒl) Egészséges Városok Európai Nemzeti Hálózatainak Szövetsége (alelnök) Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége (fœtitkár) PVSK Vízilabda Szakosztály elnöke (2000-tŒl)

19 De Blasio Antonio Bizottsági munka Költségvetési EllenŒrzési Bizottság (CONT) A Bizottság fœ feladata minden évben az Unió és az Európai Fejlesztési Alap költségvetése végrehajtásának ellenœrzése, valamint a mentesítési, zárszámadási eljárás lefolytatása, az e döntésekkel kapcsolatos intézkedések meghozatala. A Költségvetési EllenŒrzési Bizottság kompetenciájába tartozik az Unió, illetve intézményeinek és az általa finanszírozott szervek számláinak és mérlegeinek lezárása, ismertetése és könyvvizsgálata, beleértve az áthúzódó elœirányzatok megállapítását és az egyenlegek elkészítését is. Az elvégzendœ feladatok közé tartozik továbbá az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenœrzése, a közösségi finanszírozás hatékonyságának felügyelete a közös politikák végrehajtása során, illetve az Unió költségvetésével kapcsolatban felmerülœ csalások és szabálytalanságok vizsgálata. A visszaélések megakadályozására, illetve üldözésére, valamint általában az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére irányuló intézkedéseket ez a parlamenti bizottság végzi el a SzámvevŒszék tagjainak kinevezése, jelentéseinek vizsgálata, illetve a költségvetés végrehajtása, irányítása és ellenœrzése által ben a bizottság mindezen éves feladatai mellett egyéni kezdeményezésı jelentésben vizsgálta a csalás elleni küzdelem eredményeit, illetve az uniós pénzügyi eszközök átláthatóságát. Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI) A Regionális Fejlesztési Bizottság feladata az Európai Unió regionális és kohéziós politikájának figyelemmel követése és az Európai Bizottsággal karöltve a vonatkozó uniós szabályok megalkotása, a bizottsági javaslatok véleményezése. A regionális fejlesztési kérdések magukban foglalják mind az infrastrukturális, mind pedig a területi együttmıködés különbözœ formáinak az alakítását. A kohéziós politikát érintœ szabályozások és jelentések azt célozzák, hogy az Európai Unió tagállamai és régiói mind társadalmi, mind pedig területi és gazdasági kohézió tekintetében egyre kiegyensúlyozottabb képet mutassanak. Ehhez kapcsolódóan kiemelkedœ fontosságú a Regionális Fejlesztési Bizottság munkája az Európai Bizottság kohéziós jelentéseinek véleményezése, a különösen hátrányos helyzetı régiók fejlesztése terén. A kohéziós politikához szorosan kapcsolódik a hatékonyság vizsgálatának és az innováció fejlœdésének kérdése, amelynek elemzése szintén egy bizottsági jelentés formájában került bemutatásra. A régiókat érintœ konkrétabb jelentések a nemzetközi repülœtéri díjak, a lakáskérdés, valamint a megújuló energiaforrások és az új európai turizmus stratégia aktuális problémáit és megoldási javaslatait mutatták be. A kohéziós támogatások, különösen a Strukturális Alapból származó pénzek tagállami felhasználásának ellenœrzése a Költségvetési EllenŒrzési Bizottsággal karöltve szintén a bizottság tevékenységéhez tartozik. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság (ENVI) A bizottság tevékenysége rendkívül széles kört ölel fel: a környezetvédelem legfontosabb kérdései közé tartozik napjainkban a globális klímaváltozás problematikája, ehhez szorosan kapcsolódva a megújuló energiaforrások felhasználásának stratégiája, a határokon átívelœ környezetszennyezés, a szárazság és a vízhiány kérdése, valamint a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének szabályozása. Az Európai Unió Bizottságával az együttdöntési eljárás keretében a bizottság módosította és az új helyzethez igazította a hulladék kérdéssel, a széndioxid-kvóta kereskedelmével, az ipari szennyezés kibocsátásával foglalkozó irányelveket. A fogyasztóvédelem területén kiemelkedœ fontosságú az áruk címkézését és csomagolását szabályozó irányelvtervezet véleményezése, az élelmiszer-adalékokra és a kozmetikai termékekre vonatkozó uniós rendelkezések meghatározása. A bizottság az Európai Unió Hatodik Környezetvédelmi Cselekvési Tervének, valamint a Hatodik Egészségi Cselekvési Tervnek a félidœs felülvizsgálatában is komoly szerepet játszott. A túlsúllyal, egészséges táplálkozással és a sporttal kapcsolatos jelentések és vélemények az Európai Unió legújabb egészségi stratégiájával összhangban a megelœzés jelszavát tızték zászlajukra. A Költségvetési EllenŒrzési Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság közös néppárti munkacsoportja De Blasio Antonio a 2008 júniusában megalakított munkacsoport koordinátora. Az újonnan felállított munkacsoport célja, hogy kialakítson egy, a Strukturális Alapok eredményesebb felhasználására irányuló stratégiát, valamint hatékonyan összehangolja a két szakbizottság munkáját, ezáltal alakítva a fejlesztési támogatásokra vonatkozó jövœbeni szabályozásokat. A havi rendszerességgel ülésezœ munkacsoport együttmıködésben a tagállami és az Európai SzámvevŒszékkel a évi zárszámadási eljárás strukturális és kohéziós politikára vonatkozó fejezetéhez fogalmaz meg észrevételeket.

20 A magyar delegáció képviseló inek szakmai tevékenysége De Blasio Antonio EU-Ukrajna Parlamenti Együttmıködési Bizottság (PCC) Az EU-Ukrajna Parlamenti Együttmıködési Bizottság 2004 óta mıködik önállóan, évente egy parlamentközi tanácskozást tart. Feladata az 1998-ban Ukrajnával kötött partnerségi megállapodás alkalmazásának ellenœrzése, ugyanakkor teret biztosít mind az Európai Parlamentnek, mind az Ukrán Parlamentnek a problémás kérdések megvitatására. Az Európai Parlament 2004 óta ezen bizottságon keresztül eredményesen jelenik meg az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok alakításában. A PCC aktív szerepet játszott a Narancsos Forradalomban egy ad hoc delegáció kiküldésével, továbbá azáltal, hogy a bizottság fogadta Viktor Juscsenko küldöttségét, melynek Julia Tyimosenko is tagja volt. A 2006-os választásokra is megfigyelœ csoportot delegált. A bizottság január 22-én elfogadta az EU és Ukrajna közötti Új MegerŒsített Megállapodásról szóló tanácsi határozatot, valamint egy írásbeli nyilatkozatot (0004/2007) az ( as) ukrajnai nagy éhínség népirtásként való nemzetközi elismerésérœl. Ezt követœen a PCC Kijevben megtartotta 9. ülését, február között. A 10. PCC ülésre február én került sor Brüsszelben, Viktor Janukovics részvételével. További megbízások VÉLEMÉNY az Európai Bizottság A vízhiány és szárazság okozta kihívások az Európai Unióban címı közleményérœl (2008) - Regionális Fejlesztési Bizottság (néppárti frakció felelœs) VÉLEMÉNY az Európai Bizottság megújuló energia útitervérœl (2007) - Regionális Fejlesztési Bizottság (néppárti frakció felelœs) VÉLEMÉNY a nemzeti parlamentek és audit intézmények költségvetési ellenœrzésérœl szóló összehasonlító tanulmányról (2007) - Költségvetési EllenŒrzési Bizottság (néppárti frakció felelœs) VÉLEMÉNY a gyümölcs- és zöldségtermelœknek nyújtott uniós támogatások hatékonyságáról szóló Európai SzámvevŒszéki külön jelentésrœl (2006) - Költségvetési EllenŒrzési Bizottság (néppárti frakció felelœs) Kiemelt jelentó ségú megbízások JELENTÉS a Strukturális Alapok keretében a félidœs eljárások végrehajtásáról szóló 1/2007. sz. Európai SzámvevŒszéki (ECA) különjelentésrœl Költségvetési EllenŒrzési Bizottság, július 20. VÉLEMÉNY a repülœtéri illetékekrœl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról Regionális Fejlesztési Bizottság, szeptember 17. JELENTÉS az és a közötti idœszak nagyprojektjeinek értékelésérœl szóló Európai SzámvevŒszéki (ECA) különjelentésrœl Költségvetési EllenŒrzési Bizottság, JELENTÉS a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérœl - Csalás elleni küzdelem - Éves jelentés 2007 Költségvetési EllenŒrzési Bizottság, VÉLEMÉNY a gázkibocsátás csökkentésérœl Regionális Fejlesztési Bizottság, 2008.